ipa husrb/0901/2.1.3 application id: hu-srb/0901/213/028

IPA HUSRB/0901/2.1.3

APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028

PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation

LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs (MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét)

PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság), Szabadka

ASSOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

„JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”

Az INNOAXIS projekt Címe: „A határ, mint innovációs megújulási tengely”

Futamideje: Egy év (2010. 08. 01. – 2011. 07. 31.)

Fő célja: A határrégió hosszú távú fenntartható fejlődésének elősegítése az együttműködés erősítésével és a határon átnyúló társadalmi-gazdasági lehetőségek kihasználásával.

Fő tevékenysége: Határ-menti fejlesztési program készítése – elsősorban a meglévő fejlesztési tervekre alapozva

Beavatkozási területe:• a nyugat- és észak-bácskai, valamint észak-bánáti körzetek

Szerbiában• a szegedi, kisteleki, mórahalmi, kiskunmajsai, kiskunhalasi,

jánoshalmai, bácsalmási és bajai kistérségek Magyarországon.

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az

Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

„JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT”

Módszer

1 fázis: (2010. augusztus – 2010. november)• a meglévő fejlesztési tervek összegyűjtése és elemzése• a vonatkozó szakirodalom feldolgozása• statisztikai adatbázis kialakítása• interjúk készítése

2. fázis: (2010. december – 2011. július)• stratégiai háttéranyagok készítése kiemelt „ágazati” területeken• az anyagok megvitatása döntéshozókkal, szakértőkkel,

programalkotás „workshop” keretében (Mórahalom)• operatív programjavaslatok elkészítése, véglegesítése

Folyamatos együttműködés, partnerség

(„vegyes munkacsoportok”, projekt-találkozók, e-mail és esetenként személyes konzultációk)


A projekt előrehaladása


• 2010. aug. 8.-tól: projekt web-site (www.innoaxis.hu)• 2010. aug. 12. (Kecskemét): nyitótalálkozó• 2010. aug.– 2010. nov.: adat és információ gyűjtés, • 2010. nov.16. (Szabadka): nyitókonferencia• 2010. jan.26. (Szabadka): második projekt-találkozó• 2011. jan. – 2011. ápr.: az „ágazati” stratégiák háttéranyagainak elkészítése munkacsoportokban• 2011. máj. 10. (Mórahalom): „workshop” a stratégiák megvitatására, az operatív programok megalapozására• 2011. jún. 1.: (Kecskemét) harmadik projekt-találkozó • 2011. máj.- 2011 júl.: GOP és HOP készítése• 2011. júl. 19. (Baja): záró-konferencia

http://www.innoaxis.hu/

„Menedzsment” kihívások a projekt megvalósításában

• A kecskeméti szakértők (köztük a projektmenedzser) 2011 januárjában szinte teljesen kicserélődtek, 2011 július elején pedig újra változott a projektmenedzser személye.

• A szerb oldalon az „ágazati” szakértők többsége feladatait kiszervezett szolgáltatás keretében egy cég munkatársaként látta el, így a munka során gyakran a projektmenedzser„közvetítő” szerepére volt szükség.

• A szerb oldalon kapacitás problémák (betegség, utazás, vagy egy-egy szakértő kilépése miatt).

• Az együttműködés és a kommunikáció a munkacsoportokon belül, a különböző tervezési tapasztalatokkal rendelkező és különböző munkakultúrájú szakértők között nem mindig volt konfliktusmentes.

Megoldás: rugalmasság, intenzív kommunikáció, személyes találkozók a „tervezetten” felül, erőteljes szakmai koordináció


Szakmai kihívások a projekt megvalósításában

• A valós határ-menti térség területi közigazgatási egységek által nehezen lehatárolható - az elemzés alapjának tekintett téregység a magyar kistérség, szerb község

• Egységes adatbázis kialakítása nehéz - különböző típusú, időtávú, tartalmú adatok, amelyek az alapvető elemzési egység szintjén nem mindig elérhetők – egyes esetekben ugyanarra a jellemzőre különböző mutatók alapján dolgoztunk a két oldalon

• A feldolgozott térségi tervdokumentumok máskor, más időtávra és más tartalommal készültek – információk kiegészítése, önálló kutatás

• A térség valós, vagy potenciális térszerkezeti kapcsolódásait tekintve nem biztos, hogy funkcionális régióként értelmezhető – jeleztük a beavatkozások rugalmas térségi kereteit

• „Operatív” programok készítése megvalósító szervezet és rendelkezésre álló konkrét források nélkül – a beavatkozások csupán javaslatok, melyek a stratégiához illeszkednek

• Külön operatív programok (GOP, HOP) egységes keretstratégia nélkül – készítettünk egy keretstratégiát


A célterület


A célterület jellemzői

Területi egységek: 22 „kvázi” kistérség(magyar oldal: 8 kistérség, 74 település

szerb oldal: 3 körzet, 13 község, 132 település)

Összes lakosságszám: közel 1 000 000 fő (magyar oldal: 425 000, szerb oldal: 550 000)

Összterület:11 510 km2

(magyar oldal: 4979 km2, szerb oldal: 6531 km2)



Közös jellemzők• Hasonló természeti adottságok• Az országos átlagokhoz képest magas a mezőgazdasági területek aránya• Hasonló gazdasági szerkezet (a mezőgazdaság, élelmiszeripar, részben gépgyártás súlya

viszonylag magas), sőt esetenként hasonló termék- és szolgáltatáskínálat.• Tőkehiány, fejletlen üzleti infrastruktúra• A népességet alapvetően az idősödés és az elvándorlás jellemzi. • Alacsony szintű a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság, magas a munkanélküliség • Etnikai-kulturális sokszínűség, közös kulturális értékek, történelmi hagyományok• A térségen belül nagy egyenlőtlenségek. A városhiányos körzetek komplex (természeti –

társadalmi - gazdasági) problémákkal néznek szembe.



Különbségek a hasonlóságban

• A vajdasági oldalon több a szántóföldi növénytermesztésre kitűnően alkalmas terület. • Az infrastruktúra kiépítettsége és állapota a szerb oldalon rosszabb (környezetvédelem!).• Az egy főre jutó GDP a magyar oldalon magasabb, de az uniós átlagtól itt is jelentősen elmarad.• Magyarországon belül a térség magyar oldala viszonylag elmaradott, a szerb oldal Szerbiában

viszonylag fejlett. • Magasabb a népsűrűség, fiatalabb a korstruktúra a vajdasági oldalon.• A foglalkoztatás szintje a szerb oldalon alacsonyabb, magasabb a diplomás munkanélküliség.• A magyar oldal már rendelkezik uniós tapasztalatokkal (szabályozási környezet, fejlesztési

tapasztalatok stb.)



Kapcsolatrendszer• Fontos közlekedési folyosók, de gyenge horizontális kapcsolatok, illetve a „belső hálózat” rossz

minősége. A vasútvonalak elhanyagoltak. A határátkelők néha túlzsúfoltak.• A telekommunikációs hálózat viszonylag megfelelően kiépített.• A vízumkényszer megszűnésével élénkülő személyforgalom, de a „belső” mobilitás szolid és jelen

van a szürkegazdaság, korrupció.• A teherforgalom jellemzően átmenő-forgalom, nincs csomóponti, vagy kapu szerep, hiányzik a

„belső” áruforgalom • Élénkülő vállalatközi kapcsolatok, kezdődő magyar tőkekivitel, növekvő kereskedelmi forgalom,

magyar kiviteli többlet.• Erősödő önkormányzati és civil együttműködések, de azokat gyakran a közös forrásszerzés

motiválja.• A térség nagyvárosa Szeged elsősorban a felsőoktatásban jelent vonzerőt a Vajdaságiaknak,

innovációs hatása még nem „terjed” át a határon. Szabadka csupán a szerb oldalon vonzásközpont.



A TEN integrált

vonalas infrastruktúra rendszere



1 – szárazföldi korridorok2 – kiemelt fontosságú transz-balkáni útvonal 3 – dunai víziút 4 – nem korridor autópályák5 – tervezett M9

A Transzbalkáni korridor (Konstanca-Arad/Temesvár-Szabadka/Szeged-Zágráb-Fiume/Tries

zt) lehetséges nyomvonalai



A térség térszerkezete



A térség központjainak potenciális hatászónái A határtérség térszerkezete

Összesített SWOT analízis



Előnyök•A térségben számos környezeti erőforrás (vízkészletek, termálvíz, termőföld, klíma) és természeti, kulturális érték található •Közös történelmi-kulturális örökség, erős hagyományok•Etnikai-kulturális sokszínűség, különböző kultúrák találkozása, különböző közösségek együttélése a különbségek iránti tolerancia, nyitott európai szellem•Szeged kapuváros, innovációs központ•Helsinki folyosók áthaladása, TEN-T fejlesztésekben való érintettség

Hátrányok•A határ elválasztó szerepe, gyenge térségi kapcsolatrendszer• Kiegyensúlyozatlan térszerkezet• A horizontális, illetve belső közlekedési infrastruktúra rossz állapotú• Tőkehiánnyal és piaci problémákkal küszködő, elsősorban az élelmiszertermeléshez kötődő gazdaság• Kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a társadalmi hátrányok halmozódása

Lehetőségek•A térség természeti erőforrásainak felértékelődése (víz, élelmiszer, multifunkcionális mezőgazdaságra épülő környezet- és biotechnológiai ipar)•Jelentős munkaerő-tartalékok (a képzett fiatalok körében is)•Szerbia uniós csatlakozása (jogharmonizáció, közös piac, könnyen átjárható határok, új fejlesztési források)•Megújuló uniós fejlesztéspolitika (local-based theory, nagyrégiós és határ-menti fejlesztések)

Veszélyek•Versenyhelyzet a globális piacon•Környezeti veszélyek (klímaváltozás, környezeti terhelés, infrastruktúra hiányosságai)•A nagy európai közlekedési folyosók és energiarendszerek csak áthaladnak a térségen, a horizontális, illetve belső kapcsolatrendszer továbbra sem kap kellő figyelmet•Szerbia uniós csatlakozásának elhúzódása, a nemzeti politikák elszigetelődése, esetleg a nacionalizmus újraéledése

A kihívás

A globális folyamatok hatása éleződő verseny és lemaradás → a felzárkózás záloga csak a „lokális” együttműködés lehet.

Az együttműködés lehetséges előnyei:• hasonló adottságok jobb kihasználása, hasonló problémák kezelése• a különbségek felkínálnak helyi megoldásokat egyfajta belső

munkamegosztásra, a helyi erőforrások térségi szintű hasznosítására, az innováció „terjedésére”

• a térséget veszélyeztető környezeti és gazdasági kihívásokkal szembeni együttes fellépés

• a lokális piacok kölcsönös előnyökre építő kialakítása, bővítése • a város-vidék kapcsolatok kiteljesítése



Az INNOAXIS térség keretstratégiájának céljai és prioritásai



A stratégia megvalósításának korlátai

• A stratégiai célok megvalósítása érdekében számos olyan fejlesztési és szabályozási szükséglet adódik, mely csak hosszú távon, és csak nemzeti (uniós) hatáskörben megvalósítható

• A határ elválasztó szerepének érdemi gyengülése, a határ két oldalán lévő területek együttműködése nyilvánvalóan csak Szerbia uniós csatlakozása után teljesedhet ki.

De• már most itt van az ideje annak, hogy megkezdődjön azoknak a

térségi kapcsolati hálóknak a kiépítése, megerősítése melyek új életre kelhetnek, megerősödhetnek a csatlakozás után.

• egy térségi programnak módja lehet befolyásolni a növekvő mobilitást, a regionális összetartozást, identitásképet, a régió belső és határon átnyúló kohézióját, a civil és gazdasági együttműködéseket.



Az OP programjavaslatok logikája

• Olyan beavatkozási javaslatok, melyek valóban operatívak mivel azokat a térség szereplői – támaszkodva a jelenleg elérhető uniós és nemzeti forrásokra – már most elkezdhetnek megvalósítani

• Az eszközök szűkebbre szabottak, mint amelyek az egész térség fejlesztését átfogóan célzó stratégia megvalósításának eszközei lehetnének (Közös kutatás, tervezés,tapasztalatcsere, jó gyakorlatok cseréje, közös intézmények kialakítása,közös térségi marketing)

• A javasolt prioritások jól illeszkedjenek az általunk felvázolt keretstratégia cél és prioritásrendszeréhez, előkészítve ezzel Szerbia uniós csatlakozása után megnyíló fejlesztési lehetőségeket.



A keretstratégia és az OP prioritások kapcsolódása



A projekt fő eredményei

8 „ágazati” stratégiai dokumentum:– Agrárium, élelmiszeripar (koordinátor RTT - Szabadka)– Ipar, szolgáltatások, IT (RTT - Szabadka)– Közlekedés, infrastruktúra (RTT - Szabadka)– Oktatás, ifjúságpolitika (RTT - Szabadka)– Turisztika, rekreáció (RKK - Kecskemét)– Környezetvédelem (RKK - Kecskemét)– Társadalmi integráció (RKK - Kecskemét)– Kultúra, média (RKK - Kecskemét)

2 OP javaslat:– Gazdasági Operatív program (RTT - Szabadka)– Humán Operatív program (RKK – Kecskemét)



ipa husrb/0901/2.1.3 application id: hu-srb/0901/213/028

Documents

klnbz munkakultrj szakrtk

hatron tnyl trsadalmi

bajai kistrsgek magyarorszgon