innovatív magyarország

Kutatás-fejlesztési ÁllamtitkárMiniszterelnöki Hivatal

Dr. Kolber István

Innovatív Magyarország

Globális kihívások - iparpolitika

„A régiók újraiparosítása” konferencia - 2008. november 13.


Dr. Kolber István, államtitkár | 2008. 11. 13. | 2.

Kihívások a XXI. században

A megismerésforradalma

A munkaátalakulása

Információrobbanás

Demográfiairobbanás

Fenntarthatókörnyezet

Véges természetierőforrások

Nemzetközi együttműködés

Globalizáció

Hálózati társadalom

FolyamatosInnovációs kényszer

Élethosszig tartótanulás

Területi aránytalanságok

Pénzügyi válság



A világgazdasági erőviszonyok átrendeződése

• Az a világ legerősebb gazdaságának – USA – vezető szerepe a pénzügyi válsággal megkérdőjeleződött.

• EU az 1990-es években ismerte fel növekvő lemaradását, amelyre 2000-ben született válasz a Lisszaboni Program keretében: 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává alakulni.

• A közép-európai gazdaságok az 1990-es politikai váltás ellenére eddig nem tudtak felzárkózni (jelentős területi különbségek konzerválódtak a térségben).

• Kína és India új szereplők – rohamtempóban fejlődnek, nemcsak a munkaerő-intenzív ágazatokban. (Bangalore, Mumbai, Shanghai)



Helyzetkép

Amerika, Európa a recesszióban:

Az ingatlanpiaci nehézségek mellett a lakossági fogyasztás visszaesése jelentős nehézségek elé állítja a produktív szektort. Nemzetközi, állami koordináció mellett megvalósuló beavatkozások szükségesek a likviditás biztosítása érdekében: EKB, IMF új szerepe.

Európa különösen érintett államai: Egyesült Királyság, Észtország, Izland, Magyarország, Ukrajna

Kockázati felárak, finanszírozás nehézsége, jelentős nyomás a termelőszektoron.

GDP növekedés üteme

-1

0

1

2

3

4

5

2005 2006 2007 2008 2009 2010

USAEU 27HUN

Lehetőség is egyben a Krízishelyzet a koherens európai fellépés irányába.

Forrás: EB, KSH

USA GDP 08Q3: -0,3%

EU 27 GDP 08Q2: -0,2%

HUN GDP 08Q2: 2%



Az ipar jelentősége ma

USA (GDP %-ban)

Mezőgazdaság1Szolgáltatások76Ipar 23

EU (GDP %-ban)

Mezőgazdaság1,9Szolgáltatások71,5Ipar 26,5

Az ipar továbbra is jelentős hajtóereje a gazdaságnak:

• Szolgáltatások megrendelője (outsourcing),

• Globalizációval, a modern IKT infrastruktúra mellett a megfelelő tudásbázis, innovációs háttér léte a termelő-beruházás elnyerése szempontjából alapvető fontosságú,

• Jelentős K+F megrendelő, a BERD nagy részét az ipar adja,

• Foglalkoztatás,

Forrás: EB



Európai Unió

• 2005: A Lisszaboni stratégia végrehajtásának előmozdítása - iránymutatás az iparpolitika integrált megközelítésére: horizontális és ágazati beavatkozások az európai ipar versenyképességének biztosítása érdekében.

• A beavatkozás eszköze:

• A közösségi stratégiai iránymutatások által kijelölt versenyképesség és foglalkoztatási célrendszer mellett a strukturális alapra támaszkodva (nemzeti fejlesztési programok 2007-13)

• közösségi kezdeményezések

• Uniós kezdeményezések:• CARS 21- (autóipar szabályozási környezet, CO2 kibocsátás, biztonság)• Biotechnológia - (KKV-k támogatása)• LeaderSHIP 2015 - (európai hajógyártás versenyképessége)• IKT - (versenyképesség, beavatkozások: közös technológiai kezdeményezések: ARTEMIS, ENIAC)• EnginEurope – (gépipar technológiai bázisának fejlesztése, (belső piac és szabályozási környezet előmozdításával)• Gyógyszeripar – (szabályozási környezet, Innovative Medicines K+F kezdeményezés (PPP)• Textilipar – (divat és kreativitás területén K+F+I erősítése, liberalizáció)• Hadiipar – (ipari átalakulás, belső piac elősegítése indirekt K+F+I kezdeményezésekkel)• Űripar – (hatékony koordináció a tagállamok között, zászlóshajók: GMES, Galileo)• Fémfeldolgozás – (klímaváltozás és a energiaárak, és - biztonság kihívásaival való megbirkózás)



Magyarország• OTK, OFK: 2020-ig megfogalmazódó átfogó

célok, középtávú fejlesztési célok:• „A térségi versenyképesség:”

– gazdasági klaszterek (helyi értéklánc mellett),• „Versenyképes budapesti metropolisz térség:”

– Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése

– High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése

• ÚMFT: – GOP,– ROP-ok, (nem pusztán iparpolitika)

• Ágazati Beavatkozások: megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spill-over hatású ágazatok támogatása, figyelemmel a húzóágazatokra, egyben EU-s tendenciákra: informatika, járműipar, gyógyszeripar, biotechnológia, turizmus, környezetvédelmi ipar

• Tercierizáció előmozdítása mellett az ipari tevékenység ösztönzése (feldolgozóipar KKV-k)

Magyarország (GDP %-ban)

Mezőgazdaság4,2Szolgáltatások66,3Ipar 29,5

Forrás: KSH



Fejlesztési pólusok



Gazdaság fejlesztési források

• EKD: • Induló, jelentős gazdaságfejlesztési hatással járó nagyberuházás

kormányzati támogatása. (beruházás-ösztönzési célelőirányzat terhére)• GOP:

• A gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. (indikátorai: vállalati szektor BHÉ, új munkahelyek száma)

• Az ipart elsősorban a GOP-2. vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése és a GOP-3. modern üzleti környezet erősítése prioritások segítik. (a területi versenyképesség az értékelő-rendszerben megjelenik)

• ROP: • Regionális gazdasági versenyképesség erősítése.



Gazdaság fejlesztési források 2009-10

Operatív Program prioritása

A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak száma (db)

A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak kerete (pályázatok és kiemelt projektek)

(mrd forint)

1. K+F és innováció a versenyképességért 8 111,0

2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

10 80,0

3. A modern üzleti környezet elősegítése 5 32,5

4. Pénzügyi eszközök 3 174,5**

Összesen 26 398,0

2009-10-es időszakban 23 konstrukció keretében 223,5 milliárd Ft szolgálja a vállalkozás-fejlesztést. (elérhető forrásösszeg megközelítőleg az operatív program 54%-a)

K+F+I hangsúlyos szerepe: 2009-ben 8 pályázati konstrukció keretében 69 milliárd Ft lesz elérhető gazdasági társaságok által.



A hazai K+F szférának jutó források

Éves szinten átlagosan 250 - 280 milliárd Ft fordítunk K+F+I célokra

A. Közfinanszírozás/Pályázati forrás: kb. 170 milliárd Ft éventeHazai források:• KTI Alap - 40-50 milliárd Ft évente• OTKA - 5-7 milliárd Ft éventeEurópai források:• ÚMFT KFI prioritás

- GOP – 32-37 milliárd Ft évente- TIOP, TÁMOP – 25-30 milliárd Ft évente- Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7-12 milliárd Ft évente

• FP7 – 10 - 15 milliárd Ft évente • CIP – 1,3-2,0 milliárd Ft évente

A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz.

B. Vállalati ráfordítás: Eléri, meghaladja a közfinanszírozást (~120 milliárd Ft évente)



ROP-ok ipari park/terület fejlesztési pályázatai

Régió Pályázati kiírás (2007-08) Keretösszeg

Közép-Dunántúl Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása 7 mrd Ft

Közép-Magyarország Vállalkozás-fejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás- fejlesztése 6,8 mrd Ft

Észak-Magyarország Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 6,6 mrd Ft

Dél-Dunántúl Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztése című támogatására 5 mrd Ft

Észak-Alföld Inkubáció elősegítése 3 mrd Ft

Nyugat-Dunántúl A befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása 2,9 mrd Ft

Dél-Alföld Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése 2,8 mrd Ft

Összesen: 34,4 mrd Ft

2009-10 között ROP: ~130 milliárd forint ipari park/terület fejlesztési beavatkozásokra



Regionális támogatási térkép (2007-2013)

30%

40%

25% 10% (2011)

50%

Forrás: 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet

Középvállalkozásnál + 10%

Kisvállalkozásnál + 20%



Összességében

• Folyamatos gazdasági átstrukturálódás megy végbe Európában, amelyet csak EU-s és nemzeti politikák összehangolt beavatkozása képes kezelni.

• Az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkához jutási esélye csökkent.

• A fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent. Ezen tendenciák ellensúlyozására integrált megközelítés szükséges. Tudásbázis erősítése különös jelentőséggel bír.

• Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen koordinált koncentrált beavatkozásokat szükségeltet.

• ÚMFT és az előkészítés alatt álló kiemelt ágazati stratégiák eszközt jelentenek a beavatkozásra.



Köszönöm a figyelmet!

innovatív magyarország

Documents