-1-

INFORMATIKA

Középszint

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz

2019.Informatika érettségi

A középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz

2019

A témakörök előtt lévő számok Az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban

szereplő témaköröket jelölik.

Azaz:

1.1 A kommunikáció

1.2 Információ és társadalom

2.1 Jelátalakítás és kódolás

2.2 A számítógép felépítése

2.3 Munkavédelem és ergonómia

3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai

7.1 Kommunikáció az interneten

9.1 Könyvtárak

9.2 Információ-keresés

9.3 Forráshasználat

A vizsgaleírás szerint e témaköröket kell szóban számon kérni, a többi elsajátításának ellenőrzése a gyakorlati vizsgán

történik.

Témakörök

1. Információs társadalom

1.1. A kommunikáció

A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő.

Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található

fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül.

A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. Redundancia az

információ továbbításában, a redundancia hasznos és hátrányos előfordulásai.

A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe.

Az elektronikus kommunikáció és eszközei.

A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.

Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a

mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő).

A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai,

utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több

ismerete, használata.

Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével.

1.2. Információ és társadalom

Az adat és az információ fogalma.

Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A

számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az

informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Informatika

érettségi A középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által

szervezett vizsgákhoz

Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. A helyi hálózatok és az internet hatása a

társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A

hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során.

Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és

kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek,

illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető

tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az

információ tárolásában.

A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik.

-2-

A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A

vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési

módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés

módszerei.

Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis fogalma.)

Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai.

Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus

kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és

csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb

szoftverváltozatok jellemzői.

A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem).

2. Informatikai alapismeretek - hardver

2.1. Jelátalakítás és kódolás

Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és

jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága

– minőségi problémák, korlátok.

Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálásának lépései. A digitalizálás

eszközei.

Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek

jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás

formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE).

Váltás kettes és tízes számrendszer között. Bináris számokkal végezhető alapműveletek. A NEM, ÉS, VAGY

logikai műveletek.

A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros).

A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység.

A hang digitális tárolása, formátumok és azok jellemzői.

2.2. A számítógép felépítése

A Neumann által megfogalmazott elvek. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek

feladata. Informatika érettségi A középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a főváros és megyei

kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz

A mai személyi számítógépek részei az egyes részek funkciói.

A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák

besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor,

nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet.

A ma jellemzően használatos monitorfajták és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak:

felbontás, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. Az

érintőképernyő szerepe, felhasználási területei.

A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tintasugaras,

lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási

területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű,

optikai, memória alapú). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai

megvalósítása.

A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása).

A személyi számítógépek részeinek összekapcsolása, a perifériák csatlakoztatási lehetőségei.

A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint.

A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői

(hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők).

2.3. Munkavédelem és ergonómia

A számítógépes munkavégzés, valamint a fizikai- és mentális egészség védelme.

A számítógépes munkavégzéshez kapcsolódó munkavédelmi ismeretek. A számítógép és a perifériák

ergonómiai jellemzői. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag,

indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából

következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés,

kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése.

-3-

Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs

rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek

elhárítási módja.

A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának

kérdései.

Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek.

A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. Informatika érettségi A

középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett

vizsgákhoz

A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás.

Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai

megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok.

Az állományok társítása. Az elérési útvonal megadásának formái.

Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás,

megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési

feltételek (helyettesítő karakterek használata).

A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes).

A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok

működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása.

Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A

segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása.

Az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, az operációs rendszerek beépített lehetőségei (hozzáférés

vezérlése: felhasználónév, jelszó; adattitkosítás).

Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában.

A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai,

hiányosságai (pl. emberi tényező).

A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző

többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok).

A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai,

az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

7.1. Kommunikáció az interneten

Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba

vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra.

Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása.

A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezési rendszer használatának

ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, nyomtatás). A

beérkezett levelek kezelése.

Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus

levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése).

Az e-mail cím szerkezete. A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése.

Állományátvitel lehetőségei az interneten. A fájlátvitel lehetőségei és korlátai e-mail segítségével. Felhő

alapú fájlátvitel. Informatika érettségi A középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és

megyei kormányhivatalok által szervezett vizsgákhoz

Az URL fogalma, felépítése, részei.

Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak

ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete.

Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése,

weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba

kezelésének lehetőségei.

Információ keresése az interneten.

A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási

területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata

információkeresésre.

Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A

keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A találatok értékelése hitelesség és

megbízhatóság szempontjából.

A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.

-4-

9. Könyvtárhasználat

9.1. Könyvtárak

A könyvtár fogalma. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődésének rövid áttekintése.

A magyar könyvtári rendszer. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma.

A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. A

közkönyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A köz- és iskolai könyvtár összehasonlítása.

A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a

kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének

vázolása.

A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári

rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.

A könyvtári szolgáltatások ismertetése. A könyvtári kölcsönzési rend. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma.

A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Hagyományos könyvtárak az interneten és a digitális

könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek.

9.2. Információ-keresés

Keresési stratégiák a könyvtári katalógusban, elektronikus könyvtárban, forráskeresés az interneten. A keresés

algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés. A keresőfelület használata.

A katalógus fogalma, használatának módjai. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A

számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete.

Informatika érettségi A középszintű szóbeli vizsga részletes tematikája a fővárosi és megyei kormányhivatalok

által szervezett vizsgákhoz

9.3. Forráshasználat

A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlítása a felhasználásuk alapján.

A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben.

Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használata az információszerzés

folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia,

szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, atlasz).

A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő

eszköz szerint (például hanglemez, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, némafilm, hangosfilm, DVD).

Kézikönyvek és tájékoztató eszközök keresési célnak megfelelő kiválasztása és használata (tartalomjegyzék,

mutatók, utalók).

A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás

legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (könyv- és

egyéb dokumentumok ajánlásai).

Forráskiválasztás szempontjai, az információs értéket befolyásoló jellemzők (dokumentumtípus, forrástípus,

megjelenési idő, kiadó, terjedelem, közlési cél).

A forrásjelölés szabályai, funkciói és etikai vonatkozásai. Bibliográfiai hivatkozás készítése könyvről és

folyóiratcikkről.

Az interneten elérhető források hivatkozásának alapelvei.

-5-

KIDOLGOZOTT TÉTEL

https://marrk.me/book/informatika_tetelek.pdf

1. Információs társadalom

1.1. A kommunikáció

a) A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő.

Kommunikáció: A kommunikáció egyfajta információ csere, mely mindig valamely jelrendszer

segítségével jön létre. Ilyen jelrendszer például az emberi nyelv. Történhet emberek, gépek vagy emberek és

gépek között. Tágabb értelemben a kommunikáció jelent tájékoztatást és közlést is.

Információtovábbítás, üzenetek szervezett cseréje. Célirányos folyamat. Nem az infó spontán, szabad

áramlása, hanem az infótovábbítás olyan formája, ami kapcsolatot, kommunitást teremt a közlő és a

befogadó között.

Az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

Csoportosítása

1. Résztvevők (feladó-vevő) száma szerint

intraperszonális kommunikáció: személyen belüli kommunikáció

└ biológiai

└ monólóg, tépődés, gondolkodás

interperszonális~: 2 személyes pl. párbeszéd, gondolatébresztés, egymásra hatás, érzelem

kifejezése

Szakaszai: a) Belebonyolódás –kapcsolatteremtőköszönés, intés, fejbiccentés, stb, megszólítás.

Kapcsolatfelvétel a felek között, szemkontaktusra és a verbálitásra egyaránt épül.

Kapcsolatteremtő szerep – Érti-e?, Figyel ránk?

b) Törzs – a téma, témák a kommunikációban, non~ és verbális komm-mal

c) Kihátrálás, kapcsolatlezáró – a komm-ból elszakadás, elidegenítő pontok pl: szemkontaktus

csoport kommunikáció: 1 ember és 1 csoport közt pl. újság, előadás

tömegkommunikáció: a hallgatóság tagjai egymástól és az üzenet küldőjétől térben és időben távol

vannak egymástól pl. reklámok

2. Résztvevők távolsága szerint

közvetlen: a kommunikáció személyesen történik, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a

folyamatban, és térben közel van egymáshoz.

közvetett: időben v. térben egymástól távol vannak pl. chatelés, telefonálás

Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. Például a tömegkommunikáció minden

fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a feladó

és címzett személye ugyanaz (autokommunikáció). Például magunknak készítünk emlékeztető

feljegyzést vagy csomót kötünk a zsebkendőnkre.

Akkor is közvetett, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a

címzettig (pl. színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök).

A kommunikáció egyik alaptétele, hogy nem lehet nem kommunikálni. - ez annyit jelent, hogy

minden emberi megnyilvánulás – még a hallgatás, a nem cselekvés is – kommunikáció, hisz az is

jelez, jelent és üzen valamit.

Tehát a kommunikációs folyamatokat alapvetően két nagy csoportra osztható:

1) Egyrészt ott van a verbális módozat, mely rendkívül hatékony közlésre, kapcsolatteremtésre, és

persze megtévesztésre.

2) A másik oldalon ott állnak a nonverbális eszközök. Ezek lehetnek apró, már-már észrevétlen

vokális jelek, melyek megváltoztatják az üzenet jelentését, nyomatékát.

-6-

A nem nyelvi kifejezőeszközök: ha összhangban vannak a szöveg tartalmával, nyomatékosítják, ha

nincsenek, cáfolják, amit mondunk. Ugyanolyan fontosak, mint a nyelvi kifejezőeszközök.

3. Alkalmazott kódrendszer szerint

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei:

Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Az emberi kommunikáció digitális és

analógiás kódok által jut kifejezésre, így elkülöníthetjük

verbális komm. - nyelvi jelek használatával történő kommunikáció - amely a nyelvvel mint digitális

kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelenti;

nem verbális / nonverbális komm. - nem nyelvi jelek használatával történő kommunikáció pl.

testbeszéd. A non verbális komm. magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok

által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb.

(Napjainkban egyre több tudományág foglalkozik ennek a csatornának a feltárásával, leírásával.)

└ Az emberi kommunikáció két csatornája azonban csak a tudományos vizsgálódás céljából választható

szét, a valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek

részt

metakommunikáció, metanyelv Értelmező funkció magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk pl.: nem értünk egy szót

nem nyelvi j- elek segítenek értelmezni a közlést

Az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján:

└ a verbális közlésben, ha az adott szövegnek a közvetlen nyelvi szintjénél elvontabb jelentése van (pl.

humor, nyelvi játék, elhallgatás). A metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és

írás) előfordulhat;

└ a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl. mimika, gesztus, távolság,

testtartás).

Esztétikai szerep – az üzenetben gyönyörködtetés

Összefoglalva: a metakommunikáció igen összetett s nehezen leírható kategória. Külön csatornát nem

képez, általában a nem verbális csatorna jelzései hatnak metakommunikatív módon, ha azok nem a

tartalmi kommunikáció jelei.

A nyelvi kommunikáció, tehát a beszéd és az írás is kulturális termék, amely az ember fejlődéstörténete

során alakult ki.

4. Kölcsönösség szerint

egyirányú komm. - a fogadó fél nem küld semmiféle visszajelzést a küldő félnek. A vevőnek nincs

módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl. költő, író és a művet olvasó, befogadó

viszonya; előadás; televíziós adás).

kétirányú, kölcsönös komm. - oda-vissza ható folyamat, a befogadó ill. küldő szerepek fel is

cserélődhetnek időről-időre (pl. beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció – az

esetek többségében – azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell

különítenünk az egyenrangú és az egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.

5. Résztvevők viszonya szerint

egyenrangú pl: munkatársak

nem egyenrangú pl: főnök - beosztott

Kommunikációtudomány: olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával,

jelentésével, a beszéddel és a személyközi és szervezeti kommunikációval foglalkozik

Kód: Az üzenetet kifejező összefüggő jelek.

Kommunikációban lehet:

nyelvi kód – írott, beszélt nyelv

nem nyelvi kód: a) szóbeli komm-ban (hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a

külső, a csend)

-7-

b) írásbeli komm-ban (elrendezés, margó, tagolás, sorok, sortávolság, betűköz, betűtípus, színek,

keret, javítások)

Akkor lesz sikeres és hasznos a komm., ha a felhasznált kódot a résztvevők egyformán ismerik, „közös

nyelvet” beszélnek – nem csak az azonos nyelvhasználat + a komm. partner azonos gondolkodásmódja,

azonos szóhasználata, nyelvi stílus, nyelvi magatartás, nyelvi illem.

Szoros kapcsolat van:

nyelv és kommunikáció,

nyelv és társadalom,

nyelv és gondolkodás között.

Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik.

A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk.

A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az

életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.

Csatorna: a megfogalmazott üzenet ezen keresztül jut el a faladótól a címzettig.

Lehet:

látható – pl.: levél

érezhető – pl.: tapintás, Braille-írás

hallható – pl.: telefonbeszélgetés

többféle – pl.: beszélgetés

A hatékony komm-hoz fontos:

közös valóság - azt a valóságdarabot jelenti, amelyet mind a 2 félnek ismernie kell a világból ahhoz,

hogy a komm-ni tudjanak, megértsék egymást. Hiányakor az ismeretek átadásával, a megfelelő info-

val pótolni lehet.

közös előismeret -sikeres a komm., ha a partnereknek megfelelő ismereteik, tudásuk van arról,

amiről beszélgetnek.

közös előzmény - olyan dolgok, amiket közösen, együtt éltek át

Közlemény: amit az adó közöl a vevőnek

Jelátalakító: a jeleket többször át kell alakítani, hogy alkalmunk legyen a továbbításra

Kommunikációs modell:

1. Claude Elwood Shannon (1916-2001) alkotta meg az első kommunikációs modellt 1948-ban.

a, Adó (forrás): az, aki/ami az információközlés kiindulópontja / a jel elindítója, közlő adja, az információ

forrása lehet: személy, állat, szoftver, gép stb. a közleményt előállítja és továbbítja.

b, Kódoló, kódolás: egyik jelrendszerbõl egy másikba alakítja át a jelet, a közlendő jelekké alakítása

valamely jelrendszerben. Jel→ az a dolog, ami valaki számára, valamely szituációban helyettesít, illetve

felidéz valamit.

c, Információs csatorna: közlõ közeg, a jeltovábbítás módja – a közeg, ami a jelet továbbítja

-8-

d, Jel:

érzékszervi csoportosítás szerint: lehet értelmezhetetlen v. ellentmondásos. A jelnek mindig van

jelentése, de lehet, hogy a jelentését nem értjük.

audiojel (hallható): a hangnak térbeli mellett időbeli kiterjedése is lényeges pl.: beszéd, zene,

hangjelek tipikusan analóg időbeli jelek

vizuális jel (látható): └ állókép - csak térbeli pl: 2D – rajz, fénykép

└ mozgókép - térbeli és időbeli kiterjedése is hordoz információt pl: 2D: mozgógép, 3D:

virtuális tárgy, hologram tárgy

Minden ami látható és a jel szerepét tölti be 2D és 3D.

egyéb (más érzékszervekkel felfogható jelek): pl: tapintás (Braille-írás), szaglás (parfüm, gázszag),

ízlelés (ételek) által érzékelhető jelek

e, Zaj: olyan jel az adott közlésfolyamatban, amely nem hordoz információt. Minden, a vevőhöz a

csatornán át, a jellel együtt érkező inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt

kifejezése.

Zavaró jel – ami a közleményhez keveredik jel/zaj.

determinisztikus: a zaj forrása ismert, a hasznos jel megváltozásában szabályszerűség mutatkozik,

ezért kiküszöbölhető

véletlenszerű: eredete nem ismert, ezért teljesen nem lehet kiküszöbölni

f, Dekódoló: a vevő számára értelmezhetővé alakítja a jelet. A közölt tartalmak felfogása, a jelek

értelmezése.

g, Vevő: befogadó, nyelő - a jel, üzenet befogadója

2. 1949-ben Claude Shannon és Warren Weaver publikálták kommunikációs modellje, melyet később

minden emberi kommunikációs szituációra elfogadhatónak tartottak.

Az első kommunikációs modell az információs és kommunikációs eszközök vizsgálata nyomán jött létre.

A kommunikáció fogalmának elméleti megalapozását C. Shannon és W. Weawer tette meg először, ez

matematikai, ill. híradástechnikai megközelítésű volt.

Felfogásuk szerint kommunikációs rendszer pontosan úgy működik, mint az individuális beszélgetés. A

S&W modell forrás, adóberendezésből, csatornából, vevőberendezésből, a címzettből valamint a

zajforrásból állt. Az üzenet közvetítése során a jelek segítségével történt az átvitel. A közlés jelrendszere a

kód. A kód elemi egysége a jel. A kommunikáció többféle kódban történhet, mely a közös megállapodás

szerinti értelmezésből fakad.

Céljuk- a telefonkábelen való üzenet átadás minél hatékonyabb módjának kidolgozása volt.

A modell szerint a kommunikációs rendszer ezekre az alapelemekre redukálható:

a telefonban a jel – a váltakozó elektromos áram,

a csatorna - pedig a kábel.

a beszédben a jel - a váltakozó hangnyomás,

a csatorna - pedig a levegő.

a jelre sokszor az információforrás által nem kívánt dolgok is rárakódnak. Ilyen a rádió esetében

- a zaj, a telefonban - a hang torzulása. Minden többletet zajnak nevezünk.

A shannoni modell 2 pont közötti kommunikációt írja le, és a közbeiktatott közeg, a csatorna műszaki

tervezéséhez ad pontos matematikai eszköztárat.

A modell sémája 5 alkotórészből áll: Az üzenetet az adó jellé, majd a vevő a vett jelet üzenetté alakítja

vissza. Információforrás szolgáltatott ÜZENET- szimbólumok egysége, amit az adó továbbít - az alábbi

láncon megy végig:

1) információforrás - valamilyen energia állapotváltozást hordozó jelenség, vagy személy, amely

üzenettartalommal rendelkezik.

-9-

2) adó/kódoló - az üzenet küldője, közölni szeretne valamit.

A kódolás: az adó átalakítja az üzenetet, hogy az a csatornán való áthaladásra alkalmas jelformát

öltsön; titkosítás lehetősége.

A forrás üzeneteinek, szimbólumsorozatainak megfelelteti a csatorna jelsorozatát, jelhalmazát,

jelfolyamatát és a csatorna bemenetéhez juttatja el.

A kódolás során az adatokat szimbolikus formába öntik. Másképpen valamely információt

egyezményes jelekké alakítanak át.

Enkód: a közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak)

megválasztása.

A kód megállapodás szerinti jelek v. szimbólumok rendszere, amellyel valamely információ

megadható.

A jel- a választott kód elemi egysége.

Jelnek nevezzük - azt az energiaváltozást, amely adatokat hordoz.

Lehet:

Analóg jelről - akkor beszélünk, ha az átalakított jel nagyságának változásai folyamatosan

követik az eredeti jelet.

Digitális jelen - olyan információt értünk, amelynek kódolása nem folyamatos.

Adatnak nevezzük - a tényeknek és elképzeléseknek nem értelmezett, de értelmezhető formában

való közlését. Az adat nem értelmezett ismeret.

Információ az adatokon végrehajtott gondolati műveletek értelmezett eredménye.

Az információ értelmezett ismeret: tény jel - adat (nem értelmezett) - információ (értelmezett)

3) csatorna – a jeleket közvetítő közeg - itt jut el az üzenet az adótól a vevőig valamilyen közegen

keresztül; közvetíti az üzenetet.

A fizikai közeg számára adekvát energiaállapotú jeleket képes közvetíteni. Térben, időben

elkülönülő helyek között jelsorozatok, jelhalmazok, jelfolyamatok átvitelére alkalmas. A médium az

információ hordozója, közvetítője, megjelenítője. Tér, idő és érzékszervi modalitás jellemzi. A

technikai találmányok révén megvalósul az idő és a tér korlátain való túllépés.

4) vevő/dekódoló - az üzenet befogadója, dekódolója.

A csatorna kimenetén megjelenő jeleket állítja vissza az eredeti üzenetet olyan formába, amit a

rendeltetési hely észlelni tud.

Dekódolás az a folyamat - amivel a befogadó jelentést társít a küldő által továbbított

szimbólumoknak.

Dekódolás: a vevő ugyanazon technológiával visszaalakítja az üzenetet, hogy megértse; titkosítás

esetén tudnia kell a titkosító eljárást.

E művelet során történik a közlő által választott kód „megfejtése" - amelynek 2 feltétele van:

a) egyrészt a fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben

közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie),

b) másrészt az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó

számára.

5) címzett - a rendeltetési hely, az üzenet címzettje, a forrás által kibocsátott üzenetet észleli.

Befogadó - az a fél, aki a másik által küldött üzenetet megkapja.

6) zajforrása – a zaj: zavaró tényező, mely csökkenti az üzenet befogadásának hatékonyságát;

A zaj a nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban. A jelek továbbhaladását lassító, zavaró

vagy akadályozó körülmények hatására a befogadó más üzenetet kap a közlés, a kommunikátor pedig

a visszacsatolás alkalmával. A zaj és a zavarforrások elkerülhetetlen tényezői a kommunikációnak,

mely torzítják a közlési és a visszacsatolási folyamatot.

A zajnak 3 féle típusa, fajtái:

csatorna zaj pl. mikrofonhiba, térerő hiány, telefonkábel problémája, hiánya,

-10-

környezeti zaj pl. külső zaj, a dekódolást teszi lehetetlenné v. nehezíti

szemantikai zaj pl. akcentus, az üzenet megfogalmazási, megformálási- és beszédhibáiból

adódik a zavar

A következő 2 elemet ugyan nem tartalmazza a modell, de a folyamatszerű megközelítés érdekében

megemlítjük:

A válasz a befogadónak az üzenet vétele utáni reakciója.

feedback – visszacsatolás, 2 irányú. A visszacsatolás a befogadó válaszának az a része, amit a

kommunikátornak küld vissza, és ami el is jut hozzá.

A fenti láncot technikai értelemben az információ közvetítésére lehet csak értelmezni. (Elsősorban a

telekommunikáció, a telefonos hírközlésre adaptálható.) A Wiener-féle modell már bemutatja a visszacsatolást

is.

Mindenféle kommunikációs helyzetben, akár az élővilágban állatok v. emberek v. gépek cserélnek információt,

szükség van egy adóra, egy csatornára v. közegre, amely összeköti őket és a befogadóra. Az adó valamilyen

kódrendszer segítségével - a csatornán keresztül juttatja el - a hírt v. az információt. A csatorna másik végén

lévő vevő a kódrendszerén keresztül veszi a hírt, azaz dekódol. A kommunikációelmélet szakterülete csupán az

üzenetközlés szándékával előállított jelekkel foglalkozik.

Egy jel tehát akkor kommunikatív, ha nyilvánvalóvá válik, hogy azzal a szándékkal állították elő, hogy egy

másik személynek üzenetet közvetítsen. Ebben az értelemben azt a vevőt, akivel az üzenettel együtt azt is közlik,

hogy az neki szól, az üzenet címzettjének nevezzük.

A modell azonban szélesebb körben nem alkalmazható, mint az egy irányú átvitel. A rendszer nem ad választ arra,

hogyan keletkezik az üzenet, és hogy válik valaki a közlővé. Theodor Roszak szerint ezt a modellt egyfajta vallásos

tisztelet övezi.

A kommunikáció főbb jellemzői közül 3 legfontosabb paraméter:

1. hatótávolság - az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A

füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot.

2. adattömeg - azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok

korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé,

a telefonon átvihető üzenet mennyisége is korlátozott csakúgy, mint pl. a levélé.

3. sebesség - a kommunikációs technikák fejlődését az ösztönözte, és ösztönzi ezután is, hogy egyre nagyobb

adattömeg átvitelére van szükség egyre rövidebb idő alatt. A fejlődés oda vezetett, hogy a sebesség és az

adattömeg helyett egy új paramétert, az adatátviteli, vagy információátviteli sebesség fogalmát vezették be.

A hírközlés problémáinak 3 szintjét különböztetik meg:

A szint: Milyen pontosan vihetők át a hírközlési szimbólumok? (technikai probléma) A technikai problémák

az adótól a vevőhöz küldött szimbólumkészletek (írott szöveg), vagy folytonosan változó jelek (beszéd, ill.

távbeszélő-, ill. rádióátvitel), vagy folytonosan változó kétdimenziós ábrák (tévékép) átviteli pontosságával

kapcsolatosak. Matematikai szempontból az első eset diszkrét szimbólumok véges készletének, a második

egy folytonos időfüggvénynek vagy egy folytonos idő- és térkoordináta függvényének az átvitelét jelenti.

Visszacsatolás

-11-

B szint: Az átvitt jelek mennyire pontosan hordozzák a kívánt jelentést? (szemantikai probléma) Ekkor a

vevő által vett jelentés értelmezése kapcsán merül fel, hogy az adóoldalon kibocsátott kívánt jelentéssel

mennyire egyezik.

C szint: A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a kívánt hatást? (Hatékonysági probléma.) A

hatékonysági probléma arra a sikerre vonatkozik, amellyel a vevőhöz átvitt jelentés a vevő részéről a kívánt

magatartást kiváltja. (A hírközlés vagy befolyásolja a viselkedést, vagy nélkülöz minden észrevehető és

lehetséges hatást.)

Érdemes megjegyezni, hogy Shannon és Weaver modelljét nemcsak aszimmetrikusnak, hanem egyirányúnak is

tekintették: „A visszacsatolás nem szerepelt Shannon és Weaver modelljében; más kibernetikusoknak kellett az

olyan fogalmakat bevezetni, mint például az interaktivitás [...]" (Griffin 2001:38) Boda és Porkoláb szerint - akik a

kognitív szűrő szerpére hívták fel a figyelemt - „Ha az adó célzottan figyelembe veszi a vevőoldali kognitív szűrő

működését (pl. megfelelő figyelemfelkeltő módszereket használ stb.), a kódoló is értelemszerűen kiegészíthető egy

„ellen" kognitív szűrővel...

A Shannon és Weaver modellje kiválóan megalapozta a később, - mint például Laswell, Schramm és Osgood által -

megalkotott modelleket. Shannon később beépített egy megfigyelőt, amely az üzeneten végbement torzulást (M

- M') is figyelembe vette és korrigálta.

Shannon és Weaver információelméleti (híradástechnikai) modellje:

Megállapította, hogy minden kommunikációs folyamat leírható egy absztrakt modellel. A Shannoni

modellt l. később.

A modell egyik oldalán az információforrás és az adóberendezés található, a másik oldalát a vevő és a

címzett (rendeltetési hely) foglalja el. A két oldalt a csatorna köti össze, amelyre mindig hatnak zajok. A

zaj hatására az információ torzulhat, de akár teljesen el is veszhet.

C. Shannon modellje alkalmas a kommunikációs folyamatok leírására. Ez tette lehetővé, hogy később a

kommunikáció általános mintává váljon.

A kibernetika és az információelmélet csak igen szűk határok között használható a társadalmi

kommunikáció jelenségeinek magyarázatához.

Shannon és Weaver világosan megkülönböztetik az információ-átadás (az ő szóhasználatukkal élve:

kommunikáció) technikai, társadalmi vonatkozásait, és leszögezik, hogy ők csak az előbbivel foglalkoznak.

A kommunikációnak ezek a szemantikus aspektusai nem tartoznak az információelmélet fogalomkörébe.

Az első kommunikációs modell az információs és kommunikációs eszközök vizsgálata nyomán jött

létre. A kommunikáció fogalmának elméleti megalapozását C. Shannon és W. Weawer tette meg

először, ez matematikai, ill. híradástechnikai megközelítésű volt. Felfogásuk szerint kommunikációs

rendszer pontosan úgy működik, mint az individuális beszélgetés.

S&W modell - forrás, adóberendezésből, csatornából, vevőberendezésből, a címzettből valamint a

zajforrásból állt. Az üzenet közvetítése során a jelek segítségével történt az átvitel. A közlés jelrendszere a

kód. A kód elemi egysége a jel. A kommunikáció többféle kódban történhet, mely a közös megállapodás

szerinti értelmezésből fakad.

-12-

b) Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található

fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül.

Gyakorlati példa:

1. Egyirányú, közvetett kommunikáció (rádió, TV, levél – a csatorna a papír és a postás, aki szállítja)

üzenet: az aktuális műsor (hang / kép+hang)

adó: a stúdióban lévő bemondó

kódolás: a stúdióban levő mikrofon, a stúdió berendezései

csatorna: az elektromágneses mező (rádióhullámokkal), a rádió vagy TV adó

zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy "éteri" zajok

dekódoló: a rádióvevő vagy TV készülék

vevő: a hallgató, néző

2. Egyirányú, közvetlen kommunikáció (előadás)

üzenet: amit a szónok mond (verbális), a beszélő hanglejtése, mimikája, gesztikulációja

(nonverbális)

adó: a szónok

kódolás / dekódolás: az adott nyelv; hangképző szervek / hallószervek

csatorna: levegő, hanghullámokkal

zaj: környezeti-, szemantikai zaj

vevő: a hallgatók

3. Kétirányú, közvetett kommunikáció (mobiltelefon, chat)

üzenet: az, amit a telefonba beszélünk / chat-en írunk

adó / vevő: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy

kódoló / dekódoló: a mobiltelefonok / számítógépek, böngészők

csatorna: az elektromágneses mező (amin a mobilok kommunikálnak); adótorony, átjátszó; / internet

zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy "éteri" zajok, vagy háttérzajok;

korlátozások, leterhelt csomópontok

SMS:

adó: az sms-t küldõ személy

kódoló: többszörös kódolás, elõször a személy gondolatot szöveggé a billentyûzeten, aztán a telefon

a memóriában tárolt szöveget elektromágneses hullámokká

csatorna: levegõ, átjátszótornyok

zaj: idegen elektromágneses hullámok

dekódoló: fogadó telefon

vevõ: címzett személy

4. Kétirányú, közvetlen kommunikáció (beszélgetés)

üzenet: a beszélgetés témája (verbális), a beszélő hanglejtése, mimikája, gesztikulációja

(nonverbális)

adó / vevő: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy

kódolás / dekódolás: az adott nyelv; hangképző szervek / hallószervek

csatorna: levegő, hanghullámokkal

zaj: környezeti-, szemantikai zaj

-13-

c) A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. Redundancia

az információ továbbításában, a redundancia hasznos és hátrányos előfordulásai.

Kód: Az információ azon formája, amit a kódoló hoz létre, amely megfelel a csatorna szabványának, és ami a

dekódoló számára értelmezhető. Szabály, ami alapján az információ adattá transzformálása (kódolása)

történik

Információ: Olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. Azaz egy hír

újdonságértéke.

A mértékegysége 1 bit (binary digit – 0/1)

1 byte = 8 bit, az átváltás innentől kezdve 1024:

1 KibiByte, KiB = 1024 byte,

1 MebiByte, MiB = 1024 KB, 10242 byte (104876 byte)

1 GibiByte, GiB = 1024 MG, 10243byte,

1 TebiByte, TiB = 1024 MG, 10244 byte,

PiB (pebibyte)…

Köznapokban jobban használt 1000-es átváltással: KB (kilobyte), MB (megabyte), GB (gigabyte), TB

(terabyte), PB (petabyte), EB (exabyte).

1 GB = 8 Gbit = 1 000 MB = 8 000 Mbit = 1 000 000 kB = 8 000 000 kbit = 1 000 000 000 B = 8 000 000 000

bit

1 GiB = 1024 MiB = 1 048 576 KiB = 1 073 741 824 B = 8 589 934 592 bit

Sokféle kommunikációs csatorna van:

Egy elektronikus jelek továbbítására szolgáló jelzésrendszer

helyi hálózat (LAN

egy meghatározott rádió frekvencia vagy frekvencia sáv (pl. WiFi, mobiltelefon, televíziós csatornák)

vezeték, kábel (pl. vezetékes telefon, kábel TV)

internet (WAN)

• IRC (Internet Relay Chat), azaz chat • internettelefon – VoIP (pl. Skype)

• email – internetes levél

• telnet, ma: SSH – távoli számítógép elérés terminálon (consol, parancssor) keresztül (pl. PuTTY)

• FTP (File Transfer Protocol) – típusfüggetlen fájlátvitel (pl. WinSCP)

• WWW (World Wide Web) – kliens-szerver alapú • Torrent – peer-to-peer, azaz felhasználótól felhasználóig; a fájlokat a felhasználók egymás között cserélik;

miközben letöltik, a kész darabokat elkezdik visszatölteni, hogy más felhasználók is le tudják tölteni; NEM

illegális! csak a torrentezést manapság összekapcsoljuk az illegális film-, zene-, és program letöltésekkel; ezt

is mutatja, hogy (csomó programon kívül) még a Windows 10 operációs rendszer is peer-to-peer alapon

szolgáltatja a frissítéseket a Windows Update-en keresztül

jellemző/

szolgáltatás

SSH FTP CHAT EMAIL WWW TORRENT

kommunikációban résztvevő

felhasználók száma

1 1 több 1 v. több 1 1 vagy több

kommunikáció

időbelisége - - egyidejű nem egyidejű - nem egyidejű

architektúra kliens-

szerver kliens-

szerver kliens-

szerver kliens-szerver kliens-szerver peer-to-peer

kódrendszer nonverbális nonverbális verbális verbális verbális/nonverbál

is nonverbális

kölcsönösség egyoldalú egyoldalú kölcsönös kölcsönös egyoldalú kölcsönös

-14-

A zaj elleni védekezés: Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés Pl.: a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében

elektromágneses árnyékolás, elektromos szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése is lehet.

Digitális jel esetén: szigetelés. Ha a zaj hibákat okozott az adatbitekben, hibajavító eljárásokat és ellenőrző

biteket (paritásbit) használnak.

általában redundancia

Redundancia az információ továbbításában

Redundancia: - A jelsorozatban több az elemi jel, mint azt a jelsorozat információtartalma megkívánná (a jelsorozat

terjengõsségének mértéke).

- Köznyelvi értelemben bőbeszédűség, terjengősség, felesleges elemeket tartalmazó közlemény. Ugyanakkor

egy szövegnél a redundancia biztosíthatja a jobb, ill. a pontatlanul v. hiányosan közvetített jelsorozatokat

(helyesírási hibákat, hiányzó betűket tartalmazó szövegek, rosszul hallható beszéd) megértését. Tehát a beszélt

nyelv redundáns. Ellenben nem redundáns egy telefonszám, mert már egy szám hiánya sincs a hibahatáron

belül.

- Információelméleti értelemben a redundancia több jel felhasználása, mint amennyire adott információ

közvetítéséhez feltétlenül szükség van. Tehát egy redundáns közegben az adatmennyiség jóval nagyobb, mint

az információmennyiség. Minél nagyobb a redundancia, annál biztosabban lehet javítani a hibákat,

adatvesztéseket. Ezt csökkenteni lehet adattömörítéssel.

hátránya: a tároló- és továbbító-kapacitás több, mint amennyi az információ kezeléséhez feltétlenül kell

elõnye: ha a jelsorozat redundáns, e több jelsorozatból a sztochasztikus zaj mellett is jó eséllyel

helyreállítható az eredeti információ

d) A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs

modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei.

vizuális (füstjelek, balatoni viharjelző, süketnéma jelbeszéd, közlekedése lámpa, KRESZ-táblák)

verbális (oktatás, előadás)

papír alapú (postagalamb, futár, könyv, szórólap, újság, posta)

elektronikus (Morse-távíró, telex, telefon, fax, számítógépes hálózatok, rádió, TV, chat)

Az elektronikus kommunikáció és eszközei Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel a különféle információt elektromos energia formájában,

fénysebességgel közölnek. Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia…) tehát előbb mindig át kell

alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen továbbítanak, v. elektromágneses hullámok

formájában a térbe sugároznak. A vevő az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (v. más, az ember v. a

feldolgozó gép által értelmezhető) formájába.

a) Morse-távíró, telex, telefon, fax, rádió, TV

b) internet (WAN)

• IRC (Internet Relay Chat), azaz chat

• internettelefon – VoIP

• email

• telnet, ma: SSH

• FTP

• WWW

• Torrent – peer-to-peer

-15-

e) A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.

A kommunikációs eszközök nagy hatással voltak, ill. vannak mindennapi életünkre. Fejlődésükkel az

információszerzés sebessége felgyorsult, ami maga után vonta az egy emberhez eljutó

információmennyiség növekedését is.

Ha csak pár 10 évre visszatekintünk, ha valami információra volt szükség, menni kellett a könyvtárba. Ma

ehhez már csak a zsebünkbe kell nyúlnunk.

A kommunikációs eszközök fejlődése nélkül nem létezne a ma ismert modern világ. Az internet

megjelenése és általánossá váló használata a társadalmon belül is változásokat indított. Ma már az interneten

bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő oldalakat, olvashat portálokat, online újságokat, tematikus

blogokat, fórumokon hozzá hasonló érdeklődésű emberekkel beszélgethet, kifejezheti önmagát, társaságra

lelhet, akárhol is él a világon.

A Web 2.0 lényege az interaktivitás, a közösségi portálok kialakulása, az, hogy a felhasználó is hozzátesz

valamit a tartalomhoz:

kommentál, szócikket ír (pl. Wikipedia, Blogger, WordPress),

megoszt (pl. facebook) fájlokat, képeket (Google Fotók), videókat (Youtube),

saját írásait, dokumentumait.

Az Internet elterjedésével mindez lehetővé vált, filmeket nézhetünk számítógépen, zenét hallgathatunk, és

ezernyi más módon lehet szórakozni, dolgozni vagy éppen önkifejeződni.

A kommunikációs technológiák, mint a telefon, az email, a fax, a kommunikációs programok (Google

Hangouts, Skype, facebook), a chatelés megváltoztatták az ismerkedési szokásokat, és általuk elérhetővé

vált szinte az egész világ, a lehetőségek tárháza szinte végtelen.

Ezzel párhuzamosan jött létre a virtuális profil fogalma, az, hogy akárki akárkinek kiadhatja magát.

A számítógép hatásairól könyveket lehetne írni, mert hatásai egymásra épülnek, és széles körben elterjedtek a

munka világától elkezdve a szórakoztatóiparon át a mindennapokig és annyira beleivódtak életünkbe, hogy

már észre sem vesszük, ill. nagyon is észrevennénk, ha hirtelen megszűnne ez a lehetőség, hiszen senki sem

tudja már elképzelni az életét telefon, számítógép, és internet nélkül. Az életbe integrálódással (számítógép,

notebook, okostelefon, tablet, okosóra, okosszemüveg) párhuzamosan megszűnik a privát egyén, és a

személyiségi jog (NSA botrány).

f) Az információkeresés elektronikus formái.

Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely,

hivatalos ügyek intézése, szabadidő).

Elektronikus információkeresésnek tekinthetjük a számítógépünk adathordozóján való keresést, némileg a

telefonon, rádión, televízión (teletext, híradó) keresztüli tájékozódást is, de leginkább az internetes keresést.

Internetes keresés több fajtája létezik: 1) szabadszavas keresőkkel kereshetünk egy információt, kulcsszavak alapján (tartalom szerinti keresés)-

ekkor általában a túl sok találat, és a keresőoptimalizált web spamek okozzak a legtöbb problémát.

Lehet:

egyszerű keresés

összetett keresés

A találati halmazt szűkíthetjük, keresőhelyeket használunk, a keresőmotorja saját adatbázis tart fent 1-1

kulcsszóhoz 1 v. több URL tartozik – adatbázis, webhely frissül időről-időre.

Többféle feltétel is megadható a keresésnél, legegyszerűbb a kulcsszó megadása, pontosabban, ha nem 1

hanem több szóból áll kapcsolatot írunk le. Fontos a szavak sorrendje és a ragozás, ezzel finomítható a

keresés, ha több kulcsszóból álló füzérben speciális karakterekkel adjuk meg a feltételt pl.: +, ~, OR,

AND…

2) témakör alapján -kulcsszavak nélkül (tematikus keresés) - kereshetünk például - lehet:

szabadszavas keresők segítségével keresünk témakörre,

tematikus szervezésű információforrásokhoz fordulunk. Ilyenek lehetnek linkjegyzékek (lap.hu), v.

más tematikus oldalak (pl. képkeresésnél a flickr.com).

-16-

Linkgyűjtemény, hirdetések megjelenésével finanszírozzák az oldalt pl.: startlap ingyenes, többszintű ez

a lap a nyitó mindig egy második URL gyűjteményre mutat. Kiválasztott címmel kapcsolatos linkek

összegyűjtve – ezáltal kevesebb hamis találat lesz, szűkebb a választék.

Keresők: Google, Yahoo, Bing

Információs rendszer létjogosultsága:

- a modern technológiák nagyban megkönnyítik az életünket pl: on-line boltok (Ebay, Amazon),

elektronikus adóbevallás, internetes felvételire jelentkezés, hivatalos ügyek intézése (interneten v. annak

segítségével).

- tanulmányokhoz segítség – segédanyagok letöltése, gyakorlás pl.: előző érettségik elérhetősége

- szabadidő szervezése is egyszerűbbé vált pl.. interneten megszervezehetünk nyaralást, szállást, tábort,

megtervezhetjük az utat/vonalat, barátokkal programok szervezése (facebook, viber stb)

- a munkához is nélkülözhetetlenné vált internetes konferenciák, Skype, központi szervek VPN, Home

Office

g) A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok

szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen

források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével.

Például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk

(menetrendek, helyfoglalások), szórakozás

Könyvtári adatbázis:

dfmk.hu – Deák Ferenc Megyei Könyvtár,

mek.oszk.hu – Magyar Elektronikus Könyvtár,

oszk.hu – Országos Széchenyi Könyvtár,

fszek.hu – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Kormányzati portálok:

oktatas.hu,

kormany.hu,

mnb.hu,

magyarorszag.hu,

nav.gov.hu,

felvi.hu,

eduline.hu

Utazással kapcsolatos információk:

elvira.hu,

mav.hu

menetrendek.hu,

volan.hu,

booking.com,

trivago.hu,

maiutazas.hu

szallas.hu

bkk futár

Közoktatás:

sulinet.hu,

oki.hu – Országos Közegészségügyi Igazgatóság

Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével Google, Bing, Yahoo - .com

kulcsszavas keresés

szűrés

tematikus keresés (kép, könyv)

-17-

Definiálja az információmennyiség egységét. Miben egyezik meg az adatmennyiség egységétől?

1.2. Információ és társadalom

a) Az adat és az információ fogalma

Információ: Olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent. Azaz egy hír

újdonság értéke.

Az adatot értelmezzük, a jelentést megértjük, ismerethez jutunk így.

Ha új az ismeret, akkor információ, ha nem mert már ismert nincsen információ.

Fontos a konkrét jelentés is, mert megállapítható, hogy új ismeretet ad-e az információ.

Információmennyiség egysége 1 bit 2 azonos valószínűségű jel közül, ha az egyik bekövetkezik 1 bit infot

jelent.

Adat: elemi ismeret. Az informatikában adatnak nevezzük valamilyen jelrendszerben (kódolásban) ábrázolt jelek

halmazát, sorozatát.

A mértékegysége 1 bit (0,1)

1 byte = 8 bit, az átváltás innentől kezdve 1024:

1 KiloByte, KiB = 1024 byte,

1 MegaByte, MiB = 1024 KB, 10242 byte (104876 byte)

1 GigaByte, GiB = 1024 MG, 10243 byte,

1 TerraByte, TiB = 1024 MG, 10244 byte,

PiB (pebibyte)…

Köznapokban jobban használt 1000-es átváltással: KB (kilobyte), MB (megabyte), GB (gigabyte), TB

(terabyte), PB (petabyte), EB (exabyte).

1 GB = 8 Gbit = 1 000 MB = 8 000 Mbit = 1 000 000 kB = 8 000 000 kbit = 1 000 000 000 B = 8 000 000 000 bit

1 GiB = 1024 MiB = 1 048 576 KiB = 1 073 741 824 B = 8 589 934 592 bit

Adatmennyiség ≠ azonos az információmennyiséggel, de a mértékegységük neve ugyanaz. 1 binális jelnek

mindig 1 bit adatmennyisége van, de nem biztos, hogy 1 bit az információmennyisége. Az információ akkor

1 bit, ha a bináris jelek azonos valószínűséggel fordulnak elő.

b) Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései.

Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és

jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése.

Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése.

Kezdetben az ősember még az ujjait használta a számoláshoz

Később az ókori Babilóniában fejlesztették ki a 60-as számrendszert i.e. 4. évezred végén, amivel mind a

mai napig találkozhatunk az időmérés és a szögmérés kapcsán.

Ma használt számábrázolás indiai eredetű. Tízes alapú, helyiértékes számrendszert használtak –

decimális számok ábrázolása, helyértékes számrendszer 0-9. Ez a számábrázolás az arab hódítások során

jutott el Európába.

Európa középkori számolóeszköze az abakusz volt. A számolóeszköz sokkal régebbi, feltehetően

mezopotámiai eredetű. Kis rudakon mozgatott fa v. kődarabokból állt. Egy-egy rúd egy helyiértéket

jelöl. Európában a kora középkorig általánosan elterjedt a használata.

római abakusz i. e. IV. – i. századtól az I. századig fejlődött

-18-

Gerbert francia szerzetes (a későbbi II. Szilveszter pápa, akitől a koronát kaptuk)

matematikai tanulmányokat is folytatott. Nevéhez fűződik a nulla bevezetése is.

A X. században fejlesztette ki ívelt oszlopabakuszát Gerbert.

A 27 tengelyes, tengelyenként 9-9 golyót tartalmazó eszközén a használója felé eső részen

foglaltak helyet azok a golyók, amiknek értéke volt. Az ív távolabb eső részén a

műveletvégzésre várt a többi golyó.

Az európai abakusz keretbe foglalt 10 tengelyen 10-10 golyóból áll. A tengelyek helyi

értékeket jelöltek. A golyók megállapodás szerint elfoglalt helyén (jobbra v. balra)

jelentettek értéket. Virágkorát egészen a XVIII. századig élte.

John Napier a logaritmusról publikált munkája kapcsán alkották meg a logarlécet. A 19. századra kiforrott

és nagyon elterjedt eszközzé vált, a mérnöki számítások alapeszközeként egészen az 1970-es évekig az

elektronikus kalkulátorok megjelenéséig használták.

olyan, mintha 2 db vonalzó lenne, és egymás mellett csúsztatható

első mechanikus számológépet Blaise Pascal 1642-44 között

készítette el, bár még nem nevezhető igazi számológépnek, mert

működése nem volt automatikus. A géppel csak az összeadást és

kivonást lehetett elvégezni, a szorzást és az osztást nem.

Pascal számológépét Leibniz fejlesztette tovább az 1700-as években. Ez a gép volt az első, amely

közvetlenül végezte el az osztást és a szorzást, valamint kiegészítő művelet nélkül a kivonást.

Ő javasolta először a 2-es (bináris) számrendszer használatát helyérték jelölő számrendszer.

2 számjeggyel ábrázolja a számokat arab 0 és 1. 10-es számrendszerhez képest egyszerűbb, hatékonyabb,

alapműveletek elvégezhetőek.

Joseph Marie Jacquard [zsozef-mári zsákár] francia feltaláló, a szövőszék továbbfejlesztője. 1805-re

elkészült találmánya, a bonyolult, nagy mintaelemű szövés mintavezérlésének automatizálása,

forradalmasította a szövésnek ezt a területét. Ugyanakkor kihatott más műszaki szakterületekre is, melyek az

általa alkalmazott lyukkártyás vezérlést alkalmazták.

Babbage az 1800-as években felismerte, hogy a számolási folyamatban szükséges a részeredmények

tárolása. Gépe (ami ugyan nem készült el) egy mozgó kartonszalag segítségével olvasta be az utasításokat.

Erre az el nem készült gépre Ada Byron írt programokat (érdekesség, hogy az első programozó nő volt).

A modern számítástechnika alapjait Boole francia matematikus nevéhez köthetjük, mert ő volt az, aki

kitalálta a logikai algebrát. (Nevéből származik a programozásban használt bool – logikai változótípus –

Bool-háló). 2 helyértékű algebra struktúra.

Hollerith az 1890-es amerikai népszámláshoz készítette el a lyukkártyával működő gépét, s ekkor ismerte

fel, hogy az adatokat a feldolgozási sebesség növelése végett kódolni kell. A gép lehetővé tette a

népszámlálási adatok rövid idő (néhány hónap) alatt történő feldolgozását. Ez korábban éveket vett

igénybe. Ő alapította azt a gyárat, amelynek utódja a mai IBM cég.

Wiener kívánalmai a korszerű számítógépek számára:

-19-

a mechanikus és elektronos kapcsolókat fel kell váltani elektroncsövekkel.

az összeadás és szorzás elvégzéséhez 2-es számrendszert kell használni.

a műveleteket a gép automatikusan, emberi beavatkozás nélkül végezze el.

legyen lehetőség az adatok tárolására, előhívására, törlésére.

Turing 1930-ban megadta a program és programozható számítógép modellje - Turing-gép.

1943-46 között megépült az első tisztán elektronikus

számítógép: ENIAC [ɛniæk], melynek megépítését a 2.

világháború, azaz a hadiipar sürgette.

Electronic Numerical Integrator And Computern 1946.

február 14-én készült el, amely hivatalosan az első

programozható, elektronikus, digitális számítógép volt. 17 468

elektroncsövet, 7200 félvezető diódát és 1500 jelfogót építettek

bele. 2,5 m magas volt, 40 m hosszú és 30 tonna. Körülbelül 5

millió kézi forrasztást tartalmazott. Az összeadást és a kivonást

1/5000 másodperc alatt végezte el, ezzel 500-szor gyorsabb volt,

mint az akkoriban megjelent MARK II. Elektroncsöves rendszerű

volt, a csöveket modulárisan építették be, ezért a karbantartása

gyors és egyszerű volt, két naponta negyedórás szerelést igényelt.

10-es számrendszerben működött, tízjegyű előjeles számokat kezelt – aritmetikai egységei több feladatot is

elvégeztek egyszerre. Az elektroncsöves flip-flopokból összeállított regisztereibe impulzussorozatokkal

vitték be a kívánt számokat és az állandókat kapcsolókkal állították be. A programot lyukkártyákra

lyukasztották, és az adatokat 20 db tízjegyű regiszterben tárolták. Működési sebessége viszont ezerszer

gyorsabb volt, mint a Mark I sebessége.

Az elterjedt tévhittel ellentétben az ENIAC nem csak a négy alapműveletre volt képes, hanem

háromdimenziós, másodfokú differenciálegyenletek megoldására is. Ezért főleg ballisztikai számításokra

használták. Innen ered a computer elnevezés is, mivel a hadsereg részére röppályatáblázatokat számító

matematikusokat nevezték korábban így.

Az IBM Automatic Sequence Controlled Calculator (ASCC) gépe, amit a Harvard University készített

és Mark I néven vált ismertté, egy elektro-mechanikus számítógép volt.

1937-ben Howard H. Aiken felvetette, hogy tudományos célú számológépet kellene készíteni- amely

teljesen automatikus, tud pozitív és negatív számokkal dolgozni, ügyel a műveleti sorrendre is,

valamint bonyolultabb függvényeket is kezel.

1944-ben ezek alapján elkészült a MARK I., MARK II. (1946), később a MARK III. és a MARK IV.

Az első univerzális számítógép már Neumann elvei alapján készült el s az EDVAC [ɛdvæk] nevet kapta.

A mai számítógép működésének alapjait Neumann János fektette le 1946-ban, amikor Amerikából

felkérték a kutatások vezetésére. Nevéhez fűződik még, hogy megalkotta a modern számítógép ősét.

Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk

A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei

1. Első generáció:

1940-es évektől, az első elektronikus számítógép megalkotásától számítjuk az 1. generáció szakaszát.

Az első elektronikus digitális számítógép, az ENIAC [ɛniæk] még nem a Neumann-elvek alapján

készült.

EDVAC [ɛdvæk] - az első már Neumann elvei alapján készült számítógép. Működésük nagy

elektroncsöveken alapul, teremméretűek voltak, az ENIAC például 18 ezer elektroncsövet tartalmazott

és 30 tonna súlyú volt. Energiafelhasználás nagyon magas, akár 100 kW. Rendkívül költségesek és

gyakori volt a meghibásodásuk (az ENIAC átlagosan 15 percenként). Műveleti sebességük alacsony

volt, néhány ezer művelet másodpercenként.

Elterjednek a nyomtatott áramkörök (NYÁK). Az adatokat mágnesdobon tárolták, az adatbevitelre

lyukkártya szolgált. Üzemeltetésükhöz, működtetésükhöz mérnöki ismeretekre volt szükség.

Alan Turing 1943-ban megalkotta az első Turing-gép elven működő gépezetét, amely a német

ENIGMA titkosító készülék feltörését tette lehetővé. Becslések szerint Turing munkája 2 évvel rövidítette

-20-

le a második világháborút. Ezenkívül Turing nevéhez fűződik a Turing-teszt is, ami még ma is a

számítógép intelligens mivoltának megállapításának mércéje.

AJÁNLOTT IRODALOM: KÓDJÁTSZMA C. FILM (2014)

A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejlődésére

Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez - a

gépnek 5 alapvető funkcionális egységből kell állnia:

1. bemeneti egység,

2. memória,

3. aritmetikai egység,

4. vezérlőegység,

5. kimeneti egység

Neumann elvei: • teljesen elektronikus számítógép, központi vezérlőegység

• soros utasítás-végrehajtás (egymás után)

• 2-es számrendszer

• adatok és programok belső táron

• univerzális (Turing) gép (ha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen

számításra képes)

A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata

a) központi feldolgozó egység (Central Processing Unit - CPU)

• központi vezérlő egység (CU)

• aritmetikai és logikai egység (ALU)

• regiszterblokk

• gyorsítómemória

• matematikai társprocesszor

b) operatív tár (memória – RAM, ROM)

c) háttértárak

d) perifériák (I/O)

• input perifériák

• output perifériák

Az egyes részek funkciói:

• Perifériák (I/O, Input/Output, beviteli/kiviteli eszközök) tartják a kapcsolatot a felhasználóval, és más

számítógépekkel.

Beviteli eszköz pl: a billentyűzet, az egér, a digitalizáló tábla, a szkenner.

Kiviteli eszköz pl: a képernyő, a nyomtató. Az I/O eszközök irányítását az I/O vezérlőegység végzi.

• Aritmetikai és logikai egységben (ALU) történik az adatok feldolgozása - ez az egység végzi el az összes

számítási feladatot, az összehasonlítási és logikai műveleteket. Az aritmetikai egység ma már egyetlen,

áramköri tokban (chip-ben) foglal helyet a vezérlő áramkörökkel együtt - mikroprocesszornak.

• Vezérlő egység (CU) feladata pedig az önállóan működő részegységek munkájának összehangolása.

Például: adott időpontban kell indítani egy műveletet, meg kell határozni, hogy ki végezzen el egy műveletet, ki

ellenőrizze azt, stb.

• Regiszter (register, regiszterblokk) processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kisméretű memória. A

regiszterek addig (ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük.

A mai gépekben 32/64 bit méretű regiszterek vannak. A processzor adatbuszai mindig akkorák, amekkora a

regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites

busz kapcsol össze a RAM-mal.

• Buszvezérlő irányítja a regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszer. A busz továbbítja az

adatokat.

-21-

• Cache (gyorsítótár) a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória - gyors

rendszermemória-elérést tesz lehetővé azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával,

amikre közvetlenül szüksége lehet.

• CPU-t (Central Processing Unit – Központi Feldolgozó Egység) az előbbiek (a perifériák kivételével)

közösen alkotják.

Jellemzői:

sebesség (órajel): a processzor műveleti sebességét határozza meg (Hz = 1𝑠)

architektúra: a memóriacímzésre használt bitek kitevője. Általában 32-bit (x86), vagy 64-bit (x64). Ez azt

jelenti pl. hogy a processzor 264 bájtnyi memóriát tud kezelni.

magok száma: a magok olyanok, mintha egy-egy teljesen új processzorok lennének, párhuzamos futtatási

lehetőséggel.

• Memória: lásd lent.

• Háttértárolók (HDD – Hard Disk Drive, SSD – Solid State Drive) végzik a programok, és adatok tárolását.

Nagy méretük, és lassúságuk (főleg HDD) jellemző. Frekvenciájukat Hz-ben, méretüket bájtban adjuk meg.

A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek

A ma használatos számítógépek felépítése még mindig követi a Neumann elveket.

A központi feldolgozó egység mikroprocesszorrá alakult, és megjelentek az alaplapra integrált

kártyák, és kompatibilis perifériák.

2. Második generáció: A félvezetők alkalmazása és a tranzisztor feltalálása tette lehetővé a második generációs számítógépek

kifejlesztését az 50-es években. Elektroncsöveket felváltották a jóval kisebb méretű és energiaigényű

tranzisztorok. Helyigényük szekrényméretűre csökkent. Üzembiztosságuk, tárolókapacitásuk és

műveleti sebességük is jelentősen nőtt.

Megjelenik a párhuzamos feldogozástechnika. Kialakultak a programozási nyelvek. Megjelenik a

mágnesszalag, mint adatbeviteli eszköz és a ferritgyűrűs memória.

3. Harmadik generáció: hidegháború ideje USA-Szovjetunió

A tranzisztorok sokaságát egy lapon tömörítették, így a 60-as években megszületett az integrált áramkör

(IC). Jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek mérete is asztalméretűre

csökkent.

Megjelentek az operációs rendszerek. A programnyelvek használata általánossá vált, sőt megjelentek a

magas szintű programnyelvek (pl. FORTRAN, COBOL). Műveleti sebességük is rohamosan növekedett.

Egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártásuk, áruk csökkent.

Megjelenik a mágneslemez.

4. Negyedik generáció: A 70-es évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a

mikroproceszszor (Intel). A negyedik generáció azóta tart.

A számítógépek asztali és hordozható változatban (laptop, notebook, netbook, tablet, okostelefon) is

kaphatóak. A fejlődő hordozható gépek kezdik kiszorítani a piacról az asztali gépeket. Hatalmas

mennyiségű adatot képesek tárolni, és gyorsan feldolgozni. Alacsony áruk miatt szinte bárki

megveheti. Otthoni használatra, munkahelyre, és az élet minden pontjára tökéletes megoldások jelennek

meg.

Megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (pl. PASCAL, C++, C#, Java), a grafikus operációs

rendszerek és az internet, s ma már alapelvárásnak számítanak.

5. Ötödik generáció:

Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején

Japánban kezdődtek meg.

-22-

A mesterséges intelligencia (MI, angol nevén artificial intelligence – AI; „olyan rendszer, amely elemzi

a környezetét, és úgy reagál rá, hogy a siker esélye a lehető legnagyobb legyen”) megjelenése,

felhasználóorientált kommunikáció (míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata

„megértetni” a végrehajtandó műveletsort, addig az ötödik generációs számítógépek hagyományos emberi

kommunikáció révén fogják megérteni és végrehajtani a feladatokat).

Moore törvénye alapján (Gordon Moore, az Intel társalapítója)- az a tapasztalati megfigyelés a

technológiai fejlődésben, amely szerint az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen

komponenst figyelembe véve - kb. 18 hónaponként megduplázódik. Az adott áron kapható számítási

kapacitás 2 évente megduplázódik. Moore törvénye olyan rég óta tartja magát, hogy manapság már

önbeteljesítő jóslatként szokták emlegetni, miszerint a kutatók célkitűzéseiket is a Moore törvény alapján

állapítják meg. Eszerint 2029-re a processzorok elérik az emberi agy számítási sebességét.

Ennek a törvénynek is vannak elvi határai (ugyan sokat már megdöntött), manapság azt mondják, hogy az

atomi részecskék mérete a határ.

Fontos megemlíteni Ray Kurzweil jövőkutató (a Google jelenlegi fejlesztési vezérigazgatója) nevét, aki a

fejlődés exponenciális ütemét bizonyította, miszerint 2045-re eljuthatunk az ún. technikai szingularitásig

is, amikor a gépek magukat tudják továbbfejleszteni, saját kódjukat tudják írni emberi beavatkozás

nélkül. A felhasználóról való tanulás már megtalálható néhány mai programban is (pl. Apple – Siri; Google

– Google Now).

A fejlődés exponenciális mivoltát jól mutatja az alábbi példa: A mostanában megjelenő self-driving - Tesla

(önműködő) autók 360°-os kameráiból, a beépített lézerekből kapott adatok valós idejű elemzése olyan

méretű számítási teljesítményt igényel, amit pár éve még csarnok-nagyságú szuperszámítógépek voltak csak

képesek biztosítani. A CES2015 innovációs konferencián az Nvidia nevű chipgyártó bemutatta a Tegra K1

mobil chipjét, amely teljesítménye eléri az 1 teraflops-ot (1012 lebegőpontos művelet másodpercenként).

Összehasonlításképp 10 éve ehhez egy 150 m2 alapterületű szuperszámítógép kellett.

Érdemes megemlíteni az Internet of Things (IoT) fogalmát, amely a mindennapi tárgyaink internethez

kapcsolódását takarja.

Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stádiumban van, ezért piacon való

megjelenésükre a közeljövőben (10-15 év) nem számíthatunk.

AJÁNLOTT IRODALOM: RAY KURZWEIL: A SZINGULARITÁS KÜSZÖBÉN

Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében:

John Napier – logarléc

Blaise Pascal – mechanikus számológép

Leibniz – 2-es számrendszer

Joseph Marie Jacquard – lyukkártya

George Boole (francia matematikus) – logikai algebra

Hollerith – az adatokat kódolni kell; IBM Wiener (kívánalmai) elektroncsövek 2-es számrendszer emberi

beavatkozás nélkül adatok tárolása

Turing (matematikai modellje) – ENIAC amennyiben a gép bizonyos elemi műveletek elvégzésére képes,

akkor minden, algoritmizálható feladat elvégzésére alkalmas a megfelelő program alapján

Neumann János (elvei) – EDVAC teljesen elektronikus számítógép, központi vezérlőegység soros

utasítás-végrehajtás (egymás után) 2-es számrendszer adatok és programok belső táron univerzális

(Turing) gép

Bill Gates – a Microsoft alapítóelnöke

Steve Jobs – az Apple alapítója, és volt elnöke;

Gates nagy ellenfele Larry Page, Sergey Brin – a Google alapítói

Mark Zuckerberg – a facebook kitaláló-, alapítóelnöke

AJÁNLOTT IRODALOM: PIRATES OF SILICON VALLEY C. FILM (1999), JOBS C. FILM (2013)

A perifériák fejlődése Periféria: A periféria (Input / Output, vagy I/O) egy hardver, amivel a gazdagép képességeit bővítjük.

Szűkebb értelemben használva azon eszközökre értendő, amelyek opcionális természetűek, szemben

azokkal, melyekre v. minden esetben igény van, vagy elengedhetetlen fogalmi alapkövetelmény jelenlétük.

Általában azokat az eszközöket értjük alatta, melyek külsőleg csatlakoznak a gazdagéphez, tipikusan egy

számítógépes buszon keresztül, pl: az USB.

-23-

a) INPUT:

- eleinte nem nagyon létezett mai formában, kapcsolókon keresztül vitték be az adatokat, később

megjelent a telexgép, felváltotta a terminál és megjelent a billentyűzet, ami egyes gépeken integrálva

volt.

- A PC elterjedésével megjelent az egér/mutató eszköz. Először mechanikus (golyós) formában létezett,

később optikai változatok terjedtek el. Eleinte 2 gomb volt csak, de ez folyamatosan fejlődött. A

hordozható gépekben megjelentek az egér alternatívái (touchpad, TrackBall), megjelent a scanner és

annak különböző formái, a webkamerák, mikrofonok, digitális fényképezők.

A fél-jövő:

fizikai kapcsolat nélküli irányítás (wireless egér, billentyűzet, stb. létezik már, de csak kis adatátviteli

eszközökkel éri meg, pl. SSD-vel nem igazán).

billentyűzet: billentyűk száma; billentyűzetkiosztás nyelve; ergonomikus billentyűzet

egér: grafikus felület; mechanikus (golyós)-, optikai (/ lézeres) egér; TrackBall - hanyattegér egy

számítógépes pozicionáló eszköz. A magyar elnevezés szellemesen utal az eszköz működési elvére.

Elképzelhetjük úgy, mintha az egeret a hátára fordítottuk volna, és nem az eszközt mozgatjuk, hanem a

golyót forgatjuk. A golyó nélküli hanyattegér a tapipad.;

vezetékes / vezeték nélküli touchpad: laptopok, notebookok; érintésérzékeny felület

Érintőképernyő (touchscreen): okostelefonok, tabletek megjelenése

grafikus tábla: rajzolás, mérnöki munkák (tervrajzok)

joystick (botkormány);

kormány + pedál; Xbox konzol: játékoknál

szkenner (lapolvasó, scanner): síkágyas-, kézi-; DPI (dot-per-inch; 600-1200-2400); színmélység;

optikai karakterfelismerő (OCR: optical character recognition)

mikrofon: hangfelvétel; nettelefon (VoIP)

webkamera: valós idejű képrögzítés; nettelefon (VoIP)

b) OUTPUT:

- háttértárak: (input/output) kezdeti 10 Mb-os helyett ma már 4 TB-os méretűek is léteznek, fizikai

méretük csökkent (3.5, 2.5), sebességük nagymértékben nőtt.

1. Képernyő (monitor, screen, display): A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k

szabványos (standard) kimeneti perifériája.

lámpás kijelzők - kezdetben csak lámpás kijelzők voltak

katódsugár csöves képernyők követték

a) monokróm változatok először

b) színes LCD (folyadékkristályos) monitorok. A sokkal kisebb helyigény, a felbontás

növekedése, és a különböző méretarányok (4:3, 16:9, 16:10), is segítették az elterjedését.

c) plazma

d) LED-es kijelzők is terjedni kezdenek.

2. Nyomtató (printer) hátrébb folyt. nyomtatási technológiánál

DPI – dot per inch – 1 hüvelyk hosszú vonal hány pontból áll (1 hüvelyk= 2,54 cm) nyomtatási

sebesség – lap/perc

mechanikus elven működtek (ütés) az elsők, eleinte a betűhengeresek/gömbfejesek terjedtek el

és margarétafejes, mint az írógép. Sebességük behatárolt volt, zajosak és nagyméretűek voltak.

leporelló szerű papír, az írógép tovább fejlesztve, a nyomtatófejbe apró tűk 9-24 db a papír előtt

egy kifeszített festékszalag és a papírba 1 pontot szúr, ha ráütnek a tűkre

-24-

mátrixnyomtató volt az áttörés, asztali eszközzé vált, s az évek során a mátrixnyomtató maradt

csak vagy tűsnyomtató fent a mechanikusak közül. A grafikus rendszerek bevezették a házi

szabvánnyá vált WYSIWYG (What you see is what you get - azt kapod, amit látsz) fogalmát,

amely az objektumoknak ugyanolyan megjelenést biztosít a monitoron, mint a papíron.

tintasugaras/lézernyomtatók megjelenése - eleinte lassabbak voltak, méretük a fejlődésük során

jelentősen lecsökkent, sebességük és minőségük nőtt.

Lézernyomtató – speciális féynérzékeny anyaggal bevont elektromosan feltöltött henger –

lézersugár segítségével működik

hőnyomtató - hőpapírral

Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése

Típusai: rendszeralkalmazások: operációs rendszer, kommunikációs rendszerszoftver, meghajtók, segédprogramok,

fontok, fontmanipulációs programok, programfejlesztő eszközök

üzleti alkalmazások: (általános és speciális) munka, pénzügyi, szakmai feladatok

otthoni alkalmazások: személyes feladatok, szórakozás, tanulás segítése

irodai alkalmazások: szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, grafikai

szerkesztés, integrált rendszerek

oktatási alkalmazások: oktatóprogram, referenciaprogram multimédiaalkalmazások: animációkészítő,

hangrögzítés és szerkesztés, videórögzítés és szerkesztés, beszédfeldolgozás, hardvereket támogató

programok

csoportos alkalmazások: (Workgroup Computing Software): ötletgyűjtés és problémamegoldás, naptár

és határidőnaplók, elektronikus konferenciaprogram, e-mail program, elektronikus üzenetfeldolgozás,

munkamenetkezelő, prioritáskezelő

-25-

c) Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. A helyi hálózatok és az internet

hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk

hatásai. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati

munka során.

Az internet is, mint megannyi technikai eszköz a háborúnak, ill. a katonai fejlesztésnek köszönhető.

Az 1960-as években tetőzött a hidegháború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az

amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egy olyan hálózati rendszert szeretett volna kiépíteni, amely

túlél egy atomtámadást. A feladatot kiadták a kutatási részlegnek, az ARPA-nak.

Az ARPA a hálózat védelmét 2 fő dologban látta.

1. Az első az volt, hogy a hálózatnak ne legyen központja, a hálózat minden csomópontja több másik

hálózati csomóponttal legyen összeköttetésben.

2. A másik, hogy az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más és más

útvonalon.

Oka:

Ha nincs központ, akkor biztonságosabb a hálózat.

Ha több „út” van, akkor bármelyik hálózati csomópont v. összeköttetés kiesése esetén is eljut az

információ a hálózat többi pontjára.

1969 végére alakult ki egy kísérleti hálózat 4 egyetem között. A hálózathoz utána egyre több egyetem

csatlakozott → ARPANET. Az ARPANET méretének növekedésével világossá váltak a technikai

problémák is. Az 1970-es évek közepére fejlesztették ki a ma is használatos protokollt, a TCP/IP-t -

Transmission Control Protocol/Internet Protocol átviteli vezérlő protokoll/ internet protokoll

1983-ban az ARPANET-ről levált a katonai rész, majd az 1980-as évek végére az ARPANET átadta a

helyét az internetnek.

Ugyancsak jelentős időpont 1992-ben egy új alkalmazást kifejlesztése, a világhálót, vagyis a World

Wide Webet. Ez az alkalmazás grafikus felületet biztosít az internet-felhasználók számára.

Összefoglalva az informatika a világon leggyorsabban fejlődő iparág, napjainkban átlagosan 2

évenként megduplázódik az egységnyi áron kapható számítási teljesítmény. De kérdés, hogy ez

meddig növelhető.

1990-ben a processzorokban egy tranzisztor 800 nm, 2000-ben 130 nm, 2011-ben már csak 22 nm

szélességű, de ez nem csökkenthető a végtelenségig, az atomok 0,1 nm körüli mérete miatt. Becslések

szerint 10-15 éven belül elérik ezt a határt és új technológiát kell kidolgozni.

Alkalmazások használata Szűk körök egy adott célra használták (csillagászat, hadiipar stb.).

Központok alakulnak ki, már mások is el tudják érni őket, ezek a számítógépek több feladatot tudnak

párhuzamosan futtatni, de az adatok egy helybe érkeznek, és egy számítógépen kerülnek feldolgozásra.

Általában terminálok csatlakoznak a számítógépekre.

Decentralizációs folyamat - az eszközök kikerülnek oda, ahol az adatok keletkeznek. A feldolgozás az

adatok keletkezési helyén történik, több féle feladatra használatos.

Előtérbe kerülnek a hálózatok, szerver-, kliensalkalmazások, ahol a feladatok egy része a szervereken

hajtódik végre és bizonyos része a klienseken. Egy környezetben vannak az eszközök, az adatok is

ugyanonnan származnak.

Létrejön a mai környezet, újabb centralizáció, az erőforrás megőrzése a cél. Úgynevezett "felhőben"

(cloud) történik az adatok feldolgozása, az erőforrások egy szerverteremben (komplexumban)

vannak, a felhasználó csak rákapcsolódik a számítógépekre, az adatbevitel a kliensoldalon, a többi

mind a szerveren zajlik le.

Alkalmazások felülete és környezete Kezdetben nehézkesen, csak pár ember tudta használni a számítógépeket, nem voltak kialakult

felületek a fejlesztéshez, hanem valamilyen kapcsolókon/adathordozókon keresztül vitték be az

adatokat.

kötegelve/batch-ben írták a programokat először.

-26-

később kialakultak a karakteres felületek - karakteres feldolgozás. Történt egy korszakváltás, az

interaktivitás nőtt és kialakultak karakteres felületek - menürendszerek, amelyek rendezett

képernyőkön keresztül vitték az adatokat, jelentették meg.

grafikus felületek megjelenésével a menürendszer kiegészült ikonokkal és az interaktivitás mellett

látványos lett a felület, megjelentek a böngészőbe ágyazott felületek is.

A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra Az internet alapjaiban változtatta meg az emberi kommunikációt, ill. emberi kapcsolatokat. 60 évvel

ezelőtt ahhoz, hogy 2 ember beszélgethessen, találkozniuk kellett.

30 éve ehhez még le kellett menni a telefonfülkébe a megbeszélt időpontban, és ha a másik nem volt

szintén a saját telefonfülkéjében, akkor nem lehetett telefonálni.

10 éve már csak a fel kellett hívni az illető mobilját, és már lehetett is beszélgetni.

Ma már chatelünk, interneten telefonálunk, egyszóval az okostelefonok ma már közvetlen és nagyon

gyors kommunikációt tesznek lehetővé.

Ezzel párhuzamosan az emberi kapcsolatok csökkentek, virtuálisak lettek. Már nem találkozunk a

barátokkal, csak facebookolunk… Nem is beszélve az online személyiségünkről, amit semmi, és senki

nem biztosít, hogy igaz, és valós-e. Ezért kényelmesen lehet a 60 éves bácsika kigyúrt izomember, és a

6 éves kissrác 18 év fölötti is.

Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra 1. „elsődleges szóbeliség korszakának” - hűvös közlési eszköz, amely elnyomta a beszédet - nevezi a

korszakot a kommunikációtörténet kutatói - a tanulás (tehát a hagyományok átadása) szóbeli rögzítés útján

történt. Az ember az írás feltalálása előtt hangokkal, rajzokkal, látható jelekkel (füstjelzések,

öltözködés, tánc) kommunikált. Ez a kor az írás feltalálásával és elterjedésével véget ért, a kultúrák lassan

áttértek az írásbeliségre.

2. „forró közlési eszköz”, amely elnyomta a beszédet - az írásbeliséggel lehetségessé vált a kimondott

szavak rögzítése, létrejöhetett az írott szöveg, amely alkalmasabbá vált pontos tudományos tételek és

nagyobb terjedelmű gondolatok rögzítésére, mert a hosszabb szövegek nem őrizhetők meg pontosan az

emlékezetben, sokkal célravezetőbb azok leírása.

a) Az írásbeliség korai szakaszában („kéziratos kultúrák kora”) még kevesen tudtak felolvasni,

megmaradt a szövegek nyilvános jellege, a felolvasott szövegeket mindenki hallhatta, a tanítás az

írott szövegek felolvasásával és azok szóbeli rögzítésével történt, az írásos rendeleteket -

kihirdették, elmondták, hogy mindenki megérthesse.

b) ”hűvös közlési eszköz” - A könyvnyomtatás elterjedésével lehetségessé válik az önálló tanulás. Az

írásbeliséggel tehát az információ értéke lecsökkent, mert betűkkel és írásjelekkel nem tudunk

annyi mindent kifejezni, mint a beszédünkkel (ahol a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a sebesség,

stb. jelentősen befolyásolja a mondanivalónkat). Ez az időszak a „Gutenberg-galaxis” kezdete. c) ”hűvös közlési eszköz” - ma már ezen a korszakon is túlléptünk, sok tudós szerint beköszöntött a

„másodlagos szóbeliség korszaka”, amikor is visszatérünk ősi, törzsi hagyományainkhoz, és a

beszéd ismét sokkal jelentősebbé válik, mint az írás. Ennek feltételeit teremtették meg a modern

tömegkommunikációs eszközök.

távíró feltalálása - az első lépés a „másodlagos szóbeliség” felé - segítségével a kommunikáció

függetlenné válhatott a közlekedéstől, a távíróvezetékeken az információ jóval előbb megérkezhetett, mintha azt levélben elküldték volna. Az

információátadás tehát azonnalivá vált, mint egy beszélgetésnél.

a másik hasonlóság az élőbeszédhez, hogy a táviratok is rövidek és tömörek, akár a kimondott

mondatok.

telefon létrejött - amivel már hangot tudtak vezetéken keresztül továbbítani - ”hűvös közlési eszköz”,

mert gyenge minőségű hangélmény, igénylik az emberi aktív részvételt, bevonják az embereket

rádió - a telefon után hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, ezzel megszületett a rádió

(ami egy forró közlési eszköz – mert nagy hangélményt jelent, sok élményt nyújtanak, kizárják az

embereket, de a technológiai felfedezés fontos lépés volt a vezeték nélküli hálózatok kialakulásában),

televízió feltalálása - a kép továbbítása a televízión keresztül - ”hűvös közlési eszköz”

-27-

személyi számítógép - a következő forradalmi találmány volt.

A személyi számítógépeket kezdetben önálló, autonóm rendszerekként használták.

A munkahelyeken adódó közös feladatok felvetették a gépek közötti adatvitel szükségességét - flopik

segítségével oldották meg. A számítógépek összekapcsolása, a helyi hálózatok kialakítása nagyban

segítette a csapatmunkát. Nagyobb vállalatok különböző épületei közötti elektronikus

adatkommunikáció a működés szükséges feltételévé vált.

internet - A cégek felismerték, hogy a sokak által elérhető hálózaton nyilvánossá tett adatainak

reklámértéke van. Ezzel a sorral eljutottunk napjainkig, az internet széleskörű használatáig.

Hivatalos leveleket lehet megírni, nyomtatni.

Anyagot lehet gyűjteni a hálózaton egy beadandó iskolai feladathoz.

Otthon végezhető munkát (távmunkát) vállalhatunk, amihez a kommunikációt a hálózat biztosítja.

Levelezhetünk (e-mail) ismerőseinkkel, ráadásul olcsóbban és gyorsabban, mint postai levéllel.

2001-ben létrehozott kormányzati portál (www.magyarorszag.hu) lehetőséget biztosít cég-, jármű-,

ingatlanadatok lekérdezésére. A virtuális okmányirodában lakcímigazolvány, nemzetközi

jogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány és anyakönyvi ügyekben indíthat ügymenetet, valamint

időpontot foglalhat egyéni vállalkozás, lakcímigazolvány igénylés, anyakönyv, vezetői engedély,

lakcímváltozás, személyazonosító igazolvány és útlevél ügyekben minden regisztrált állampolgár.

Az interneten keresztül a pénzügyeinket is elintézhetjük bankunknál sorban állás nélkül. Ehhez

csatlakozni kell (online) a banki szerverhez, ahol az azonosításunk után rendelkezhetünk a

számlánk felett. A szolgáltatást ügyintéző közreműködése nélkül, a legtöbb helyen a nap 24 órájában

igénybe vehetjük.

Jegyet rendelhetünk kedvenc mozink előadására, az operába, vagy akár pizzát hozathatunk házhoz.

Lehetőségünk van a jegy megvásárlására is egy internetes banki szolgáltatáson keresztül.

Néhány évvel korábban sok olyan fizetési mód volt használatban, ami nem volt biztonságosnak

tekinthető. Az ebből adódó bizonytalanságot a bankok és az interneten keresztül (is) árusító cégek a

tranzakciók egyre biztonságosabbá tételével próbálják feloldani.

A számítógépek számolási teljesítményének növekedése eredményezte, hogy sok olyan feladat

van, aminek ma már számítógép nélkül neki sem fognak. Ilyen feladat például az Országos

Népesség- nyilvántartóban tárolt adatok feldolgozása, az adóbevallások feldolgozása az APEH-nél.

A meteorológiai jelentésekhez szükséges rengeteg adat begyűjtése, feldolgozása a mindenkori

legnagyobb teljesítményű számítógépeknek is komoly kihívást jelent.

A mostanában megjelenő self-driving - Tesla (önműködő) autók 360°-os kameráiból, a beépített

lézerekből kapott adatok valós idejű elemzése olyan méretű számítási teljesítményt igényel, amit pár

éve még csarnok-nagyságú szuperszámítógépek voltak csak képesek biztosítani.

A CES2015 innovációs konferencián az Nvidia nevű chipgyártó bemutatta a Tegra K1 mobil

chipjét, amely teljesítménye eléri az 1 teraflops-ot (1012 lebegőpontos művelet másodpercenként).

Összehasonlításképp 10 éve ehhez egy 150 m2 alapterületű szuperszámítógép kellett. Összefoglalva

a példákat, látható, hogy a számítógépek minden olyan területen jól használható, ahol nagy

mennyiségű adatot kell gyorsan feldolgozni, valamint egy időben, egymástól nagy távolságban

elérhetővé tenni.

Technikai eszközök fejlődésének 2 kiemelkedő eredménye

1) megnöveli a közlés hatósugarát – az egész világ (civilizált) pszichológiai szempontból olyan kis

egységgé vállik, mint egy primitív törzs

2) csökken a közvetlen földrajzi érintkezés fontossága - a tömmegkomm. eszközök olyan

nyilvánosságot teremtenek meg, amelyek megváltoztatják a köz és a magán kifejezések jelentését.

-28-

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai

Az EU-ban különböző jogszabályokkal védik a képernyők előtt dolgozók egészségét.

Magyarországon az 1993. évi XCIII. törvény és a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi

és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet védi az embereket

EüM rendelet 3 egészségügyi kockázat megelőzését tűzi ki célul:

1. a látásromlást előidéző tényezők,

2. pszichés (mentális) megterhelés,

3. mozgásszervek érintettsége.

E rendelet kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből min. 4 órát képernyős

eszközökkel tölt el. Folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces – össze

nem vonható – szünetek szakítsák meg. A napi munkavégzés képernyő előtt a 6 óra hosszát nem

haladhatja meg. A munkaszék legyen stabil, a munkahely legyen zajmentes, a munkahelyi berendezések

nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon.

A túlzott számítógép használat gyakran szenvedélybetegséggé válhat ami minden más tevékenységet

háttérbe szorít - az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai.

Pszichés és fizikai veszélyek

a) fizikai veszélyek A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők:,

1. szem - látáskárosodás - glaukóma - szürkehályog, zöldhályog, Végső esetben részleges v.

teljes vakság

2. fül (idegrendszeri panaszok okozója lehet)

3. gerinc (főként a derék és a nyak, ill. esetlegesen a hát), vállak, csukló, ujjízületek, lábak -

az izomzat visszafejődése, az izomzat egyirányú terhelése miatt fellépő gyulladások

4. elhízás

A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat károsodásokat, de az idegrendszerre

gyakorolt hatása is számottevő.

Nem árt komolyan venni ezeket a hatásokat sem, mert a mai rohanó világban már egész fiatalon

(30-40 évesen) reális esélye lehet egy szívinfarktusnak vagy agyvérzésnek, még ha a

számítógép okozta hirtelen felindulás csak az utolsó csepp is, de mondjuk a helytelen

táplálkozás vagy a stresszes életmód volt a fő ok.

b) pszichés veszélyek

- A számítógépes játékokat rendszeresen sok ideig játszó emberekben függőség alakulhat ki -

játékszenvedély (egyre élethűbb...) Ugyanez jelentkezhet szörfölés, chatelés vonatkozásában

is. Az interneten könnyen elérhető gyerekekre káros dolog, pl. erotikus tartalmak…

1) Szorongás

2) Dühkitörések

3) Agresszió

4) Fantáziálás

5) Belső énkép hiánya

6) Elszigetelődés

7) Kreativitás elvesztése

Védekezés: önkontroll, szülői odafigyelés, korai, iskolai nevelés.

A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet

kialakításának szempontjai:

Az intenzív számítógépes munka során időnként előfordulhatnak egészségügyi panaszok. Általában a kéz, a

mozgásszervi, a szem, a látásromlást előidéző tényezők valamint a pszichés (mentális) problémái kerülnek

előtérbe. A problémák megjelenését a megfelelően kialakított munkakörnyezet kialakításával

megelőzhetjük. Az egészségi kockázat megelőzése a munkáltató feladata.

Manapság az emberek egyre több időt töltenek a számítógép előtt ülve. Ahhoz, hogy ezt egészségkárosodás

nélkül megtehessék, ki kell alakítani egy olyan munkakörnyezetet, mely nem terheli meg az emberi

testrészeket.

-29-

ÁLTALÁNOS

Minden órában tartsunk legalább 10 perc szünetet, sétáljunk és mozgassuk át testünket, torna

A számítógép rossz elhelyezése (asztal, szék), az ülőmunkát végző személy rossz testhelyzete, a kevés

rendelkezésre álló terület, vagy a természetes és mesterséges világítás rossz megoldása lehet az, ami a

szem-, nyak-, hát-, és gerincpanaszok egy részét okozhatja.

A monitornak (akár hagyományos katódsugárcsöves, akár az új, lapos) minden irányban szabadon

mozgathatónak kell lennie. A monitor teteje szemmagasságban legyen.

A képernyő csak az ablakra merőlegesen helyezhető el - minél messzebb az ablaktól.

Ha az ablakra néz, tükröződik benne az ablakon túli világ,

ha háttal áll az ablaknak, a képernyőről feltekintő személy számára túl nagy a világosságkülönbség.

Háttal egymásnak állítható 2 monitor.

Ha az ablakok között elég szabad fal van, a falhoz állítható a képernyő.

Ha az ablakos fal végén van elég szabad fal, akkor 45 fokos szögben sarokra állítva szintén

elhelyezhető a képernyő.

Termekben egymás mögött és egymás mellett is kell elegendő helyet hagyni. Jól alkalmazhatók

erre a célra a korszerű L alakú számítógépasztalok. A számítógépes helyiségben lehetőleg ne

legyen jó fényvisszaverő képességű, fényes felület (tükör, fényesre mázolt ajtó, ablaktok,

ablakkeret, lakkozott bútor, lámpabura, csempe vagy olajfesték, a szobába mélyebben belógó

világítótest).

Megfelelő asztalmagasság

BILLENTYŰZET

Az ergonómiai követelményeknek jobban megfelel az osztott billentyűzet, amelyen a 2 kéz működési

felülete egymástól elkülönül.

A bal és jobb betűtartomány egymással tompaszöget bezárva, ferdén helyezkedik el a természetes

kéztartáshoz igazodva - ez a fajta billentyűzet csak azok számára praktikus, akik a 10 ujjas gépelést

alkalmazzák.

A billentyűzet előtt 8-10 cm szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelő a kezét és

csuklóját egy puha alátéten megtámaszthassa - csuklók megfelelő alátámasztása.

Ha az asztal kicsi, hasznos a billentyűzettartó fiók, amely az asztal lapja alatt helyezkedik el.

TÉR

A munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük

meg.

Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely

jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.

A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a

munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését v. lehűlését.

A személyes tér egy láthatatlan elképzelt henger, melynek tengelye a test függőleges tengelye. Ennél

szűkebb térben v. alacsonyabb belmagasságú helyiségben kényelmetlenül érezzük magunkat. Az asztal,

munkafelület v. számítógéptartó állvány előtt kényelmes széken ülő felhasználó körül egy kisebb és

egy tágabb egyéni zóna van. A munkaasztal v. munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű

és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas

elrendezését.

állítható laptartó - kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.

stabil munkaszék - könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét biztosítson, könnyen állíthat

magassága, széktámla magasságában állítható és dönthető. Kényelmes görgős szék, ami megtámasztja a

derekat és a hátat.

igény estetén: lábtámaszt v. saroktámaszt, kartámaszt kell biztosítani.

MEGVILÁGÍTÁS

általános, ill. helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő

kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó

látási követelményeit. Erre a feladatra világítástechnikai mérnököt vagy erre is kiképzett

szakpszichológust kell felkérni.

-30-

MESTERSÉGES FÉNY

A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell

megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését

összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.

A munkavállalók többsége szívesebben dolgozik természetes megvilágítású helyiségben, sokan

idegenkednek az ablaktalan szobáktól, munkatermektől.

A természetes világítás elsősorban nem a fénymennyiség miatt előnyös, hanem azért, mert a jó

teljesítmény-készenléthez, hangulathoz a külvilággal összekapcsoló természetes fény is szükséges.

A jól megvilágított hagyományos iroda elsősorban abban különbözik a képernyős munkahelytől, hogy a

képernyős munkahely sokkal kevesebb fényt igényel.

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások,

átlátszó vagy áttetsző válaszfalak), világosra festett berendezési tárgyak, bútorok ne okozzanak

közvetlen fényvisszaverődést, és ne tükröződjenek a képernyőn. A zavaró tükröződés és

fényvisszaverődés kiiktatását a képernyő elhelyezésével, az elégséges megvilágítást az ablakok megfelelő

takarásával, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőik helyes

megválasztásával együttesen lehet biztosítani. A káprázást és a vakítást megelőzendő a képernyős

munkahely megvilágítására új módszert alakítottak ki, a közvetett, azaz alulról a mennyezet felé

irányuló általános megvilágítást.

KÉPERNYŐRE FIGYELÉS

Az egészségügyi minisztériumi rendelet 6 órában maximalizálja a képernyőfigyelés idejét és 10 perc

munkaközi szünet közbeiktatása óránként.

Rutinmunkáknál a szünet előírás szerint beiktatható.

Vannak munkafeladatok, amelyeknél nem lehet pontosan óránként szünetet tartani. Itt nagyon kell

vigyázni arra, hogy a biztosított szünetet megkapják a munkavállalók.

A szünetek közül legalább egyet igen egészséges tornával tölteni.

Az európai irányelv nemcsak szünetről beszél, hanem tevékenységcserét is javasol. Ezt a magyar rendelet

nem tartalmazza.

MONITOR

Katódsugárcsöves – CRT: Megfelelően kialakított vákuumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugár (soronként)

rajzolja ki a képet egy foszforeszkáló képernyőre. Az elektronsugár hatására a foszforeszkáló anyag

világít. Emiatt nem kifejezetten kellemes a hatása a szemre, mivel sugároz. Valamint az sem tesz éppen a

legjobbat, hogy bár nem érzékeljük, folyamatos frissítések miatt lényegében "villog" (minél nagyobb a

frissítési frekvencia, annál kevésbé), de olcsó és be lehet kalibrálni színhűre (a nyomtatáskor megjelenő

színek egyeznek a képernyőn megjelenőkkel → ez egy LCD-nél nem mindig van így).

Folyadékkristályos – LCD: A működési elv alapja, hogy bizonyos folyadékkristályok elektromos térerő hatására változtatják

optikai tulajdonságaikat, fényáteresztő képességüket. Alacsony fogyasztásúak, laposak, nem

villódznak, nem sugároznak.

Mindkettő hátránya: a szemnek folyamatosan fókuszálnia kell rá, hogy ne homályosodjon el, v.mint

hogy az erős odafigyelés miatt az ember kevesebbet pislog, így kiszáradhat a szem.

Figyeljünk: a felbontásra, monitor méretére, a betűméretre.

lehetőleg szemben üljünk a képernyővel

a monitor teteje az egyenesen tekintő szemünk alatt legyen, tehát a monitorra kissé lefelé nézzünk a

monitor és a billentyűzet ne zárjon be nagy szöget,

állítsuk be a képernyő kontrasztot

-31-

A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői

ergonómia (ergosz = munka; nomosz = szabály): munkafolyamatokkal, ill. az ember és a technikai

eszközök optimális kapcsolatával foglalkozó tudomány

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fizikai környezet emberre gyakorolt befolyásának,

hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat,

közérzetünket.

Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember

termelékenységét: a rossz környezeti feltételek a termelékenységet 25-30%-kal is leronthatják. A

munkakörnyezet kialakításának ergonómiájáról a ’Az egészséges számítógépes munkakörnyezet

kialakításának szempontjai’ c. bekezdésben volt szó.

Egy program is lehet ergonomikus:

felhasználói felület a legkorszerűbb vizuális elemeket használja (Material Design),

áttekinthető (egy menün belül kb. 5-7 almenü),

érthető, és egyszerűen kezelhető;

intelligens, felhasználóbarát kommunikáció a felhasználóval;

megbízható működés.

A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai Minden egyes fentebb említett szolgáltatásnak saját szabályzata van. A szerzői jog értelmében ezeket a

szabályokat kizárólagosan ő szabhatja meg, és változtathatja meg.

A szolgáltatás igénybevételéhez általában el kell fogadnunk egy nyilatkozatot (pl. adatvédelmi), amit a mai

ember jóhiszeműen egy kattintással elintéz… De végül is kinek van ideje végigolvasni? Időnként felkérnek

egy-egy jogászt, aki alaposan végigmagyarázza az ott leírtakat, és akkor mindenki csak ámul…

például:

együttműködési és tájékoztatási kötelezettség felek kötelesek az elektronikus hírközlési szolgáltatás

nyújtása / igénybevétele és szerződéses kötelezettségeik

szolgáltatás rendeltetésszerű használata

szolgáltatások korlátozása, forgalom korlázozás, minőségi v. más jellemzők csökkentése

adatváltoztatási bejelentés

jogtiszta szoftver használata

-32-

Ismertesse a Netikett fogalmát, célját! Ismertesse röviden az Internet néhány szolgáltatásának etikáját:

levelezés, levelezési listák, IRC WWW, FTP! Etikettnek nevezzük a társadalmi érintkezés formáinak elfogadott rendszerét. Az informatika fejlődése új

kultúrát teremtett saját szokásokkal, viselkedési normákkal, illemszabályokkal. Aki részesévé akar válni

ennek a világnak, annak meg kell ismernie, és be kell tartania ezeket a szabályokat.

Netikett (internetes etikett): Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat

hálózati etikettnek - röviden netikettnek (Internet zsargon a network (hálózat) és az etiquette (illemtan)

összevonásából) nevezzük. Az internetet használók legfontosabb illemtani szabályainak gyűjteménye. Igaz,

hogy az internet a nagy szabadság egyik megnyilvánulása, de itt is szükség van bizonyos íratlan szabályok

betartására. A szokásos netikettek erkölcsi, etikai normákat és használati tanácsokat vegyesen tartalmaznak. A

netikett célja barátságos légkör megteremtése és megőrzése az Internetes kommunikációban.

A netikett 3 fő részre osztható: 1) egy-egynek kommunikáció - során egy ember kommunikál egy másik emberrel, ilyen a levelezés.

Általában a valós társalgás szabályi érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb, hiszen

hiányzik a metakommunikáció, és a hangszín.

Néhány etikai tudnivaló a levelezéssel kapcsolatban: A levél tartalmára vonatkozó alapvető etikai szabály, hogy ne írjunk olyasmit e-mail-be,

amit nem küldenénk el levelezőlapon (ez a szabály valamennyi Internetes szolgáltatásra

érvényes). Titkosítás nélkül az Interneten minden nyilvános, az ember magáról állítja ki a

bizonyítványt egy nem megfelelő stílusú levéllel.

Legyünk konzervatívak a küldésben és liberálisak a fogadásban: Ne küldjünk indulatos

leveleket (flame-ket), akkor sem ha provokálnak, viszont ne legyünk meglepve, ha ilyet

kapunk. Ne válaszoljunk rá és ne küldjük tovább!!!

Ne küldjünk lánclevelet, kéretlenül nagy mennyiségű információt.

Mindig ellenőrizzük a levél címét: vannak címek amelyek úgy néznek ki mintha egy ember

lenne, pedig csoportot jelentenek.

Mindig töltsük ki a levél Subject (Tárgy) rovatát, így tájékoztatjuk a címzettet a levél

tartalmáról, és olvassuk el a saját leveleink Subject rovatát is (Pl.: az, aki segítséget kért

tőlünk, egy következő levélben, értesített minket, hogy már „Nem érdekes”)

Ha hosszú eszmecserét kezdeményezünk ellenőrizzük a címet, és a hosszú levél Subject –

jébe kerüljön be a „Long” szó.

Célszerű a levél végén egy-két sorban ismertetni elérhetőségünket.(Signature, aláírás fájl)

A levél tartalmára vonatkozó néhány formai szabály: használjunk kis- és nagybetűt

vegyesen, szimbólumokat hangsúlyozásra, kiemelésre, „mosolygókat”(Smiley)

A levél legyen tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lenne

2) “egy-sokaknak” kommunikáció - (levelezési listák, fórumok, IRC) során egy ember sok másikkal

kommunikál. Az e-mailre vonatkozó szabályok itt is érvényesek, sőt még fontosabbak, hiszen több

emberrel kommunikálunk egyszerre.

Levelezési listák néhány etikai szabály:

A fel- és leiratkozó üzeneteket a megfelelő címre küldjük, mentsük el a feliratkozásra

kapott választ (tartalmazza a leiratkozáshoz szükséges információkat - GDPR).

Mielőtt postázunk valamit, bizonyos ideig olvassuk az adott levelezési listát, ismerjük

meg a közösség szokásait.

Amit írunk széles közönség olvassa. VIGYÁZZUNK A LEVÉL TARTALMÁRA.

Mielőtt elküldünk egy levelet ellenőrizzük. Az elküldött levelet nem lehet visszavonni.

Az üzenet címét mindig ellenőrizzük: a csoportnak, vagy csak egy személynek szeretnénk

küldeni.

Válaszüzenet esetén idézzünk csak annyit az eredetiből, hogy a válasz érthető legyen.

Helytelen nagy file-kat küldeni egy listára.

Ha kérdést teszünk fel, akkor készítsünk a válaszokból egy gondos összegzést és küldjük el

a listára.

Privát levelezési listára, ha nem hívnak meg, akkor ne küldjünk üzenetet. Ilyen listák

üzeneteit ne küldjük tovább szélesebb körben.

Tilos listás leveleket továbbküldeni a küldő engedélye nélkül.

-33-

IRC néhány etikai szabálya – Internet Realy Chat – egy kliens szerveren alapuló komm-ot tesz

lehetővé, csevegőprotokoll – egy időben több emberrel cseveghetünk különböző témákban és

csatornákon:

Ismerjük meg a csoport kultúráját.

Nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni, egy egyszerű „Szia” is elegendő.

Ha valaki becenevet, alias-t vagy álnevet használ, tiszteljük az anonimitását.

Nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket NE használjunk.

3) “információs szolgáltatások” - WWW, FTP – típus független fájlátvitel

A WEB-en lévő anyagnak a közízlésnek megfelelőnek kell lennie – uszító, rasszista, fasiszta,

vallási, politikai anyag nem lehet.

Törvénybe ütköző anyag elhelyezése TILOS.

A WEB-en elhelyezett anyagokért a weboldal készítője a felelős és nem a szolgáltató.

Az oldal alján el kell helyezni a készítő nevét és e-mail címét.

A WEB-en elhelyezett információk egy része ingyenes, másik része nem. Ezekről érdemes

informálódni.

Ne használjuk más FTP site-ját arra, hogy egy harmadik személynek szánt fájl-t oda

helyezzünk el.

Példák a netikett irányelveire:

Fontos a vitafórumokon való kulturált hangvétel megválasztása.

Gyakran okoz félreértést, hogy sokan elfelejtik, egy leírt mondatot sokfele hangsúllyal fel lehet olvasni,

gyakran különböző jelentéstartalommal - ezen segítenek a smiley-k.

Ne éljünk vissza azzal, hogy a vitapartner fizikailag úgysem tud visszavágni.

A netikett a hálózat használatával kapcsolatban mondja azt, hogy mivel a hálózat közös terület, az

adatátviteli sebesség korlátozott - ne terheljük le feleslegesen, mert mindenki munkáját

megnehezítheti. pl.: máv wifi 15 perc után kikapcsol és letilt, ha nem használod folyamatosan és

bizonyos oldalak le vannak tiltva

Az internet nagy sikerének egyik záloga az volt, hogy nonprofit alapon működik.

NE ÍRJ CSUPA NAGYBETŰVEL, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is

chaten!

Ne sértsd más vallási és hazájához fűződő érzelmeit!

Tilos flame-elni (indulatos levél), azaz sok értelmetlen hozzászólással rövid időn belül terrorizálni a

fórumot.

A durva beszédet sem értékelik a moderátorok.

kliens szerver: ügyfél-kiszolgáló, 1980-tól olyan számítógépekre használták, amelyek hálózatban működtek

(PC-ék

kliens – client: olyan számítógép, amely hozzáfér egy távoli szolgáltatóhoz, amelyet egy sz.gép hálózatához

tartozó másik gép nyújt

Fórumszabályzat:

Általában az egyes fórumokhoz tartozik, ami az adott fórum egyéni szabálygyűjteményét tartalmazza.

Ezek betartása kötelező, a szabályzat figyelembevétele szankciókat vonhat maga után az egyes

moderátoroktól, adminisztrátoroktól, supervisoroktól, pl. warning (figyelmeztetés - jelzés), banning

(felhasználó törlése a fórum adatbázisából - letiltás), esetleg időbeli korlát (pl. 10 nap), ameddig

nem szólhatunk hozzá a fórum témáihoz.

-34-

c. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és

kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a

számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az

információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából

adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában.

d) Az információ értéke és hitelessége

Értéke: Adott információ értékkel bír (pl. bróker számára egy fontos üzleti döntés ténye).

Az információ értéke attól is függ, hogy mennyire számít annak frissessége, hiszen egy adott online

portál egy évvel ezelőtti híreire már alig pár ember kíváncsi. Míg ha ’szombat éjjel leszállnak az idegenek

Nyírbogdány mellett’, arról a lapzárta és a hétvége miatt nem tud tudósítani az offline sajtó, ezzel

szemben az online újságok akár élőben is közvetíthetik az eseményt, meginterjúvolhatják a szemtanúkat,

másnap reggel pedig publicisztikák jelenhetnek meg az esemény jelentőségéről, míg a napilapok csak

hétfő reggel tudnak beszámolni a történtekről. Ebben az esetben az információ értéke a frissességében

van.

Hitelessége: az információ akkor hiteles, ha hozzáértő, megbízható forrásból származik. Az MTA honlapja valódi

tudományos kérdésekben jóval megbízhatóbb, mint egy bulvárlap honlapja; a Révai lexikon egy szócikke

is inkább közelebb van a valósághoz, mint egy Wikipedia-cikk, mivel azt garantáltan szakértő emberek

szerkesztették. Bár a Wikipedia (főleg angol nyelven) manapság már annyira fejlett, a cikkek annyiszor

lettek felülvizsgálva, alátámasztva, források megjelölve, hogy a „Wikipedia nem forrás!” kifejezést lassan

elfelejthetjük.

Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése

Hoax: átverés, tréfa, rémhír

Az interneten folyamatosan terjednek az számítógépes vírusokról szóló leírások, definíciók. A valódi

vírus leírások, veszélyre figyelmeztető levelek közé számítógépes hoaxok is vegyülnek. Bár ezek nem

fertőzik meg a számítógépes rendszereket, mégis időt és pénzt rabolnak azáltal, hogy hamis információ

terjesztésére (s így pl. a hálózatok felesleges terhelésére) veszik rá a gyanútlan, jóhiszemű felhasználót.

Általában elmondható, hogy a hoaxok leleplezése, és a rémhír terjedésének megakadályozása sokkal

több időt és energiát emészt fel, mint a valódi vírusok okozta káresetek kezelése.

Célja:

1. szaporodás - a hoax terjedését a felhasználók jóhiszeműsége biztosítja. Ezt a jóhiszeműséget

használja ki a „szaporodásra”. A leggyakoribb eset, amikor a hoax egy email-en keresztül (vagy

közösségi oldalon) megkéri a felhasználót, hogy küldje tovább a levelet ismerőseinek, hogy ők is

értesülhessenek az (amúgy hamis, nem létező) információról, vírusról, valamilyen veszélyről.

2. szándékos károkozás - ebben az esetben is a felhasználó közreműködését kéri egy emailen keresztül,

ahol például az található, hogy a Microsoft egy újabb biztonsági rést talált a rendszerén, és ez úgy

orvosolható, ha parancssorban kiadjuk a format c: parancsot. Egy ilyen üzenet a hozzá nem értő

számára egyáltalán nem tűnik gyanúsnak, sőt a levél tovább fokozza a hitelesség látszatát azáltal,

hogy egy nagynevű cégre hivatkozik. Ezek az incidensek könnyen kiszűrhetőek lennének a

megfelelő oktatással, melyeknek költsége eltörpül az okozott kár következményeként jelentkező

bevételkiesés mellett.

Néha informatikai biztonságtechnikával foglalkozó cégek, vagy vírusellenes szoftverek fejlesztői is

kibocsátanak figyelmeztető felhívásokat, ám ezek eredete minden esetben tisztázottnak vehető

(pontosan tudható, ki vagy kik indították el, sokszor a kibocsátó saját PGP (Pretty Good Privacy)

kulcsával is aláírja ezeket hitelesíthetőség céljából).

Azonosításhoz előbb szükséges megismerni a hoaxok működését, valamint azt, hogy mit csinál a sikeres

hoax az interneten.

Sikerének 2 tényezője van:

1. számítógépes szakzsargont használja

-35-

2. hitelesség látszatát kelti

Ha a figyelmeztetés bizonyos technikai szakzsargont használ, akkor a legtöbben, még a

szakemberek is, hajlamosak valódinak hinni.

Pl.: a Good times hoax a következőt tartalmazza: “… ha a program nem áll le, a processzor

végtelen ciklusba kerül, és ez súlyosan károsíthatja azt…” Ez első ránézésre hihetőnek tűnhet a

hozzá nem értő felhasználó számára, de nyilvánvaló, hogy egy processzor nem károsodik

önmagában a végtelen ciklustól.

Különös éberségre int az, ha a figyelmeztetésben hangsúlyozzák a továbbküldés fontosságát. Ez a

hoax legfontosabb ismérve.

A legegyszerűbb módszer az ilyen körlevelek elkerülésére - hogy mielőtt továbbküldi a bizonytalan

felhasználó, ellenőrzi a hitelességét - erre alkalmas módszer, ha megkérdezi rendszergazdáját v. erre

specializálódott cégek szakembereit.

A valódi figyelmeztetések vírusokkal és egyéb hálózati problémákkal kapcsolatban általában a

következő szervezetektől érkezhetnek: pl. CIAC, CERT, ASSIST, NASIRC, vagy bármely antivirus

fejlesztő cég, és többnyire PGP digitális aláírás van rajtuk. A névtelen üzenetek, vagy azok, amelyek nem

létező címet, telefonszámot tartalmaznak, nagy valószínűséggel hoaxok.

Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái

Publikálás: Adott ország törvényeitől függ, de általában mindenhol tilos az illető jóváhagyása nélkül róla és

környezetéről adatokat gyűjteni és azt felhasználni vagy továbbadni.

Intellectual property - azaz szellemi tulajdon, mivel annak megsértése és az azzal való visszaélés nem

csak a plágium kérdését veti fel, hanem a törvény is bünteti. Szabadalmaztatott programokat, eljárásokat,

levédett filmeket, zenéket, képeket, szövegeket tilos saját nevünk alatt saját oldalunkon publikálni

esetleges licencszerződés v. hozzájárulás nélkül.

Plágium: az a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált

munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként

tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.[1] A szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti, hogy

"gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius jelentése emberrabló, lélekkufár.

A plágium idegen szerzői alkotás részben vagy egészben történő eltulajdonítása, bitorlása. Aki plágiumot

követ el, arra mondják, hogy plagizál.

A plágium fogalmát különböző értelemben használják. Egyesek szerint a plágium nem jár feltétlenül szerzői

jog megsértésével (pl. diplomamunkában hivatkozás nélküli idézés olyan műből, aminek a védelmi ideje

lejárt, tehát közkincs), és a szerzői jog megsértése sem feltétlenül plágium (pl. jogvédett műből az idézést

meghaladó mértékű felhasználás forrásmegjelöléssel).

Információszerzés: Legális információszerzés - ha kérdőívekkel, interjúkkal, fórumon kommenteléssel, emailben (nem

spamben!), személyesen megkérdezzük.

Illegális - ha a másik tudta nélkül, pl. pendrive-jának/laptopjának ellopásával vagy arról adatok

elemelésével, keyloggerrel, lehallgatással, stb. tudunk meg valamit.

P2P (peer-to-peer, fájlmegosztás) hálózatokról (bár a P2P nem illegális!), tehát fájlcserélő szerverekről –

Napter (kezdetben), BitTorrent –, fájlcserélő programok (μTorrent) segítségével szintén illegális védett

fájlokat, zenéket, filmeket letölteni, ugyanakkor legális saját készítésű fényképeinket, dokumentumainkat

megosztani. De ez már a warez (jogsértő tartalmak terjesztése) kérdése.

A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések

Számítógép védelme a biztonsági fenyegetésektől: a) tűzfal: A tűzfal segít megvédeni a számítógépet, megakadályozva, hogy támadók és kártékony szoftverek

hozzáférhessenek ahhoz.

b) vírusvédelem: A vírusvédelmi szoftverek meg tudják védeni a számítógépet a vírusoktól, férgektől és más

fenyegetésektől.

c) kémprogramok és egyéb kártevő programok elleni védelem: A kémprogram-elhárító szoftver segít

megvédeni a számítógépet a kémprogramoktól és egyéb nemkívánatos szoftverektől. rendszerfrissítések: Az

-36-

OS-ek képesek rendszeresen frissítéseket keresni a számítógép számára, és automatikusan telepítheti

is azokat (OTA, Over The Air).

d) hálózat védelme: vírusos levelezés, spamek szűrése adatforgalom helyi vagy szolgáltató általi

szabályozása

e) Információ, adat védelme: megfelelő protokollok használata (https, SSH-TLS, FTPS) adatok

titkosítása jelszóval védett tömörítés Privát és publikus kulcs háttértár titkosított tárolása

A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen Léteznek olyan biztonsági rések, amik programok telepítését teszik lehetővé a felhasználó tudta nélkül,

esetleg megpróbálhatja valahogy rávenni a felhasználót a telepítésére. De kiragadott példaként speciálisan

megírt weboldalakkal az otthoni routerek beállításai módosíthatók, ha az alapértelmezett jelszót nem

változtatták meg. Egy időben a WMF fájlokat lehetett úgy megírni, hogy az abba ágyazott kód azonnal lefut.

Megoldás: tűzfalak,

vírusirtók,

anti-kémprogramok telepítése,

biztonságos böngészők és levelezőprogramok használata,

lehetőleg minél kevesebb ismeretlen, idegen program telepítése a gépre,

biztonságos oldalak látogatása az Interneten.

Speciális támadási formák:

social engineering -az emberi hiszékenységet és jóhiszeműséget használják ki (pl. valaki

rendszergazdának adja ki magát és karbantartásra hivatkozva elkéri a felhasználónevet és jelszót).

pishing - adathalászat fogalma - megtévesztik az embereket, hogy azok megadják pl. a banki

adataikat.

Megoldás: semmi naivitás és a hiteles források ellenőrzése.

Hardverhibából adódó veszélyek:

adatvesztés szellemi kár (pl. családi fotók)

pénzügyi kár (pl. cég titkos egy példányban tárolt legújabb robotjának pontos tervrajza)

Redundancia az információ tárolásában:

védekezés az adatvesztés ellen

RAID (merevlemez-tükrözés)

Backup (rendszeres, automatizált biztonsági mentés)

Journaling (naplózó fájlrendszer)

redundancia - ld. fent

-37-

d. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik.

A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni.

A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk,

védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni

védekezés módszerei.

Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis fogalma.)

A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik

Tágabb értelemben - számítógépes vírusnak tekinthető minden olyan program, amelyet készítője ártó

szándékkal hozott létre (a munka zavarása, ellehetetlenítése; adataink megszerzése, megsemmisítése, stb.).

A szűkebb értelemben - vett vírusok az alábbi 3 tulajdonsággal bírnak:

1) végrehajthatóak - működőképesek (executable),

2) önmagukat másolva képesek terjedni - reprodukció,

3) képesek hozzáépülni más végrehajtható állományokhoz.

A felsorolt ismérvek alapján kitűnik, hogy nem véletlen a „névrokonság” a számítógépen futó kártékony

programok és a biológiai élősködők között.

Közös jellemzőik: a) A vírust tartalmazó, fertőzött program futásakor a vírusprogram is lefut - ekkor reprodukálja,

megsokszorozza önmagát, és minden új példánya egy további fájlt fertőzhet meg.

b) Valamilyen közvetlenül v. közvetve futtatható bináris programfájlhoz v. makróhoz,

c) forráskódú szkripthez csatolja magát, miközben módosítja annak kódját úgy, hogy futtatásakor az

ő saját kódja is lefusson.

d) A vírusprogram futásakor valamilyen feltétel igaz vagy hamis voltát is figyeli - ennek logikai

értékétől függően aktivizálhatja az objektív rutinját.

e) Azt a programrészt, amely törölheti a lemezes állományokat, formázhatja a merevlemezeket, vagy

csak játékos üzeneteket, reklámszövegeket jelenít meg a képernyőn.

Vírust kaphatunk - megbízhatatlan forrásból származó pendrive-okról, email-ekhez csatolva, crack-elt (a

számítástechnikához magasan értő személy, a tudást a saját céljára használja fel, visszaél vele és másokat

károsít meg) programok letöltésével, észrevétlenül az interneten szörfölve is.

A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni:

a) fájlok mérete indokolatlanul növekszik

b) megnövekszik indokolatlanul a háttértárakról felhasznált terület (maga a vírus-fájl kicsi, 10-20 bájtos)

c) idegen állományok jönnek létre a háttértárakon

d) a programok működésében zavarok jelentkezhetnek

e) a hálózatkezelés lelassul, hibát jelez (pl. lefagyások jelentkeznek)

f) a perifériák rendellenesen működnek

Hackerek: olyan számtech. szakemberek, akik bizonyos informatikai rendszerek működését a publikus v. a

mindenki számára elérhető szint fölött ismerik.

A gép feldolgozási sebessége csökken, a memóriák túlterheltek

A vírusok történeti fejlődésének néhány példája:

1986: 2 pakisztáni PC-kereskedő rájött, hogy a floppy lemez boot szektorának programja

felülírható, ezért megváltoztatták a kódot úgy, hogy az önmagát másolja floppyról floppyra. Az első –

egyébként ártalmatlan – IBM PC vírust elnevezték ŠBrain-nek.

1986-ban egy programozó, Ralf Burger, megoldotta azt, hogy a vírus a végrehajtható .com

kiterjesztésű állományokba ágyazódjon, és bennük terjedjen.

1987: Franz Swoboda közzé teszi a titokzatos eredetű Charlie vírust -az első kártékony vírus

újraindította v. lefagyasztotta a számítógépet. Jerusalem az első időzített vírus: minden péntek 13-án törli a végrehajtható állományokat.

Stoned nevű vírus, az első tömeges fertőzést okozó vírus. Még ma is vadon élő vírus. Minden

nyolcadik bootoláskor üzenetet ír ki ("Your PC is now stoned").

első féreg, a Christmas Tree Worm 4 nap alatt megfertőzte az European Academic Research Network,

(EARN) hálózatán keresztül az IBM Vnet hálózatát.

-38-

1989: első trójai, az AIDS - rejtjelezte a merevlemez tartalmát és kiírta, hogy a visszafejtéshez

szükséges kriptográfiai kulcsot a megfelelő pénzösszeg befizetése ellenében kaphatja meg a károsult

1990: első polimorf vírus, Chameleon - minden fertőzés alkalmával változott a kód, így megnehezült

a vírusmintákon alapuló keresés

1991: A sokasodó víruskereső szoftverek fejlesztői bajban vannak. A DOS operációs rendszer 640

kilobájtos memóriája nem tud megbirkózni a csaknem 1500 vírus definíciójával, nem beszélve az

ellenőrzés lassúságáról.

1992: Egy amerikai víruskereső-kereskedő bejelenti, hogy március 6-án 5 millió számítógép fog

leállni a Michelangelo vírus miatt. A cég meggazdagodott az eladott szoftverekből, miközben

legfeljebb 10.000 számítógép fertőződött meg.

első „vírus kit” megjelenése, Dark Avenger Mutation Engine (MtE), amelyet hamarosan követ a

többi (VCS, GenVir, PS-MPC, NGVCK, stb.), megkönnyítve az új vírusok írását.

1995: A víruskereső szoftverek fejlesztői aggódnak, hogy a Windows 95 megjelenésével fölöslegessé

válnak, hiszen a legelterjedtebb boot-vírusok nem szaporodnak az új operációs rendszer alatt.

Ezzel szemben új kihívásokkal kell szembenézni, mivel megjelennek az első makró vírusok (Concept).

1998: az első Java vírus megjelenése

1999: az első önmagát frissíteni tudó vírus, a Happy99 2000: Az ILoveYou minden idők

"legsikeresebb" vírusa. 4 óra alatt körbejárja a világot. Ma már a vírus terjedése sokkal inkább az

emberi, mint a technikai tényezőkön múlik.

2001: hírhedt vírusok, CodeRed, SirCam (saját SMTPmotor), Mandragore (Gnutella), Nimdamotor

2002: első .NET vírusok: LFM, Donut, Klez

2003: hírhedt férgek, Slammer, Sobig (zombihálózat)

2004: hírhedt férgek: Bagle, Netsky, Sasser

Általánosságban elmondható, míg régen az unatkozó, zsenge programozózsenik írtak 1-1 világméretű

fertőzést okozó vírust (pl. I Love You) és kerültek be aztán horrorfizetésekkel cégekhez, addig manapság

nem az ilyen "hangos", médiavisszhangot is kiváltó globális fertőzések a "menők". Bűnözői csoportok

célzottan írnak jól rejtőzködő szoftvereket – mert hiszen amit nem látsz, az ellen nehezen védekezhetsz.

Míg régen csak a rombolás, ma már az adatok (banki, személyes) megszerzése, és a pénzszerzés a cél.

A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök

FAJTÁI, HATÁSAI:

1) Fájl-vírus a legrégebbi vírusforma, amely futtatható (exe, com, dll) állományokhoz épül hozzá. A vírussal

fertőzött program jelenléte a háttértáron önmagában még nem vezet károkozáshoz. A vírus kódja csak

akkor tud lefutni (aktivizálódni), ha futtatjuk a vírus által fertőzött programot - ekkor a

gazdaprogrammal együtt a vírus is a memóriába töltődik, s ott is marad a számítógép kikapcsolásáig.

Ez idő alatt a háttérben végzi nem éppen áldásos tevékenységét: hozzáépül az elindított programokhoz

(fertőz), és eközben v. egy bizonyos idő elteltével ill. dátum elérkezésekor végrehajtja a belékódolt

destruktív feladatot.

2) BOOT-vírus

a mágneslemez BOOT szektorába írja be magát, így ahányszor a lemez használatban van,

annyiszor fertőz. 3) MBR vírus

különösen veszélyes típus, amely a rendszerlemez BOOT szektorát támadja meg, így induláskor

beíródik a memóriába. Innentől kezdve egyetlen állomány sincs biztonságban, amely a memóriába

kerül. Hajlékonylemezek esetében a fizikai írásvédelem bekapcsolása megakadályozza a fertőzést.

4) Makróvírus:

a makrók megjelenésével dokumentumaink is potenciális vírushordozóvá váltak. A makró irodai

programokban a felhasználó által létrehozott „parancslista”, mely a dokumentumban gyakran

elvégezendő gépies feladatok automatizálására használatos.

A makróvírus e lehetőséggel él vissza - dokumentumainkhoz épülve, annak megnyitásakor fut le

kártékony kódja.

-39-

A vírusok ezen válfaja az internetes adatforgalom fellendülésével indult rohamos terjedésnek.

5) Trójai program:

a mondabeli trójai falóhoz hasonlóan valójában mást kap a felhasználó, mint amit a program „ígér”.

Ez a vírus a jól működő program álcája mögé bújik: hasznos programnak látszik, esetleg valamely

ismert program preparált változata. Nem sokszorosítja magát, inkább időzített bombaként

viselkedik - egy darabig jól ellát valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát, és végzetes

károkat okoz.

Némely trójai programok email-ek mellékleteként érkeznek - a levél szerint biztonsági frissítések,

valójában viszont olyan vírusok, amelyek megpróbálják leállítani a víruskereső és

tűzfalprogramokat.

6) Féreg:

általában a felhasználók közreműködése nélkül terjed, és teljes (lehetőleg módosított) másolatokat

terjeszt magáról a hálózaton át.

A férgek felemészthetik a memóriát és a sávszélességet, ami miatt a számítógép a továbbiakban nem

tud válaszolni.

A férgek legnagyobb veszélye az a képességük, hogy nagy számban képesek magukat sokszorozni:

képesek például elküldeni magukat az e-mail címjegyzékben szereplő összes címre, és a címzettek

számítógépein szintén megteszik ugyanezt, dominóhatást hozva így létre, ami megnöveli a hálózati

forgalmat, és emiatt lelassítja az üzleti célú hálózatot és az internetet. Hírhedt példa az internet 1988-as

féregfertőzése (az Internet Worm).

7) Kémprogramok (Spyware):

Céljuk - adatokat gyűjteni személyekről v. szervezetekről azok tudta nélkül a számítógép-

hálózatokon.

Az információszerzés célja lehet:

békésebb – pl.: reklámanyagok eljuttatása a kikémlelt címekre

rosszindulat - de ellophatják számlaszámainkat, jelszavainkat v. más személyes adatainkat

rosszindulatú akciók céljából is. A többi vírusfajtához hasonlóan más programokhoz kapcsolódva

tehet rájuk szert a nem eléggé óvatos felhasználó.

8) Vírusok csoportosítása:

a károkozás jellege (csak ijesztget vagy ténylegesen töröl, ill. módosít) ill.

az aktivizálódás időpontja szerint is (fertőzés esetén rögtön, adott idő elteltével vagy bizonyos

dátum bekövetkezésekor).

VÉDEKEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK

A fertőzés megelőzése: Egy eredendően „tiszta” számítógépre csakis külső forrásból érkezhetnek vírusok (hacsak az adott gép

felhasználója maga nem készít ilyet).

Mivel a számítógép teljes elszigetelése, a lehetséges adatcsatornák (cserélhető adathordozók, hálózat,

telefonos kapcsolat) lezárása erősen korlátozza a használhatóságot, a bejövő adatforgalom minél szigorúbb

ellenőrzése jelenthet megoldást:

a bizonytalan eredetű, illegális szoftvertermékek használatának kerülése

a cserélhető adathordozókon érkező adatok vírusellenőrzése

víruspajzs használata - olyan vírusellenes program alkalmazása, mely az operációs rendszer

betöltődésekor bekerül a memóriába, és a gép működése során végig aktív marad

(memóriarezidens). Működése során figyeli a boot-szektort, figyelemmel kíséri a futtatható

állományokat (pl. azok méretét) és a háttérben futó alkalmazások tevékenységét. Gyanús esetben

értesíti a felhasználót az általa rendellenesnek ítélt folyamatról.

tűzfal használata - olyan hálózatvédelmi szoftver alkalmazása, amely figyeli és korlátozza az

internetes adatforgalmat. Így például visszautasítja az olyan IP-címekről érkező küldeményeket,

amely címekről a felhasználó részéről adatkérés nem történt (pl. férgek kiszűrése). Megakadályozza

továbbá, hogy a felhasználó nem publikus (nem megosztott) adatait pl. valamely trójai „hátsó ajtó”

program idegen címre továbbítsa.

-40-

A mai víruskereső és mentesítő programok folyamatosan bővülő adatbázisokat tartanak karban a más

ismert vírusok felismeréséhez. A célfájlokat átolvasva olyan kódsorozatot keresnek, amelyek a vírusokra

jellemzőek.

Ha fertőzött fájlt találnak, a felhasználó választásától függően:

v. eltávolítják a vírust,

v. törlik a fertőzött fájlt a vírussal együtt,

v. karanténba zárják - megakadályozva a megnyitását.

A keresést minta- v. szignatúrakeresésnek nevezik

A módszer előnye: hogy ha találatot ad, akkor az biztos.

a relatív gyorsaság is.

Hátránya: hogy a víruskereső programnak ismernie kell azt, amit keres.

A károkozók fejlődése igen dinamikus. Nemcsak újabb károkozók megjelenése bonyolítja a helyzetet,

de sok károkozó „tudatosan" változtatva alakját nehezíti ennek a taktikának az alkalmazását. (A

polimorf - sokalakú vírusok v. az úgynevezett kódolt vírusok aktivizálódás előtt egyedi kulccsal

kibontják magukat.)

Ma már célszerű napi gyakorisággal frissíteni a vírusellenes programok adatbázisát. Azon kis idő alatt, ami

egy új károkozó felbukkanása és az általunk használt vírusellenes program adatbázisának következő

frissítése között eltelik, védtelenek vagyunk a kérdéses károkozóval szemben (ez a nagyon gyakori frissítés

indoka).

Heurisztikus elemzés - nem keres vírusmintákat, hanem a lehetséges célfájlokhoz olyan szituációkat

teremt, hogy a vírus aktivizálja magát, és a rá jellemző műveletek felismerhetőek legyenek.

Nagy előnye:

hogy azokat a vírusokat is felismeri, amelyekről még nem tudnak a keresőprogramok.

Hátránya: a relatív lassúság és a téves riasztás lehetősége, amivel elbizonytalaníthatja a felhasználót.

A mai vírusellenes programoktól többféle integrált szolgáltatást is elvárhatunk: a) A rendszer indításakor végezze el a memória, a merevlemezek boot-szektorainak és a rendszerfájlok

ellenőrzését.

b) Az operációs rendszer betöltődésekor automatikusan induljon el egy, a háttérben futó, önvédelmi

alkalmazás (víruspajzs), amely figyeli a megnyitott állományokat. Ezenkívül beépülhet az általunk

használt web-böngészőbe is, megakadályozva a scriptvírusok aktivizálódását.

c) Természetesen tartalmaznia kell egy víruskeresőt is, amelyet a felhasználó bármikor elindíthat vagy

ütemezhet (pl. hetenkénti automatikus futtatást).

d) Ellenőrizze a beérkező email-eket, megakadályozva az e-mail vírusok aktivizálódását.

Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete ILoveYou 2000

Happy99

Conficker 2008

2008 őszén egy olyan kártékony program jelent meg, amely hamar a figyelem középpontjába került.

Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a Conficker v. másik nevén Downandup féreg a Windows egyik

súlyos sebezhetőségének kihasználásával nagyon gyorsan kezdett terjedni. Akkor a vírusírók a Windows

Kiszolgáló (Server Service) szolgáltatásában lévő kritikus veszélyességű sebezhetőséget használták ki.

Ezt a biztonsági rést a Microsoft 2008. október 23-án befoltozta az MS08-067-es közleményéhez tartozó

frissítések segítségével.

Azonban a hibajavítások sok esetben nem vagy csak későn kerültek fel a számítógépekre, ami

nyilvánvalóan kedvezett a Conficker terjedésének. A féreg készítői viszont nem elégedtek meg egy

Windows-os sebezhetőség kihasználásával, hanem egyéb technikákat is bevetettek. Ezek közé tartozott a

-41-

Windows Autorun funkciójában rejlő lehetőségekre való építkezés is. A trükkjeik pedig olyannyira

beváltak számukra, hogy a Conficker a fénykorában körülbelül 7 millió számítógépre került fel. Ezeket egy

botnet hálózatba (zombihálózat) szervezte, és ezzel jelentős erőforrásokat adott a kiberbűnözés kezébe.

A vírusok elleni védekezés módszerei hitelesítés - ma még leggyakrabban felhasználói azonosító és jelszó megadásával történik.

hozzáférés-ellenőrzés - felhasználókhoz rendelt jogosultságok kezelése. Minden felhasználó esetén

megadható az engedélyezett (vagy tiltott) műveletek halmaza.

adatsértetlenség - rendszerfájlok módosításának tiltása.

letagadhatatlanság - digitális aláírás használata elektronikus levelezésnél.

víruskereső - rosszindulatú szoftverek keresése, észlelése, blokkolása. (ld. lent)

tűzfal - számítógépünk kommunikációs portjainak ellenőrzése, kapcsolódási próbálkozások szűrése.

titkosítás - fájlrendszerünket és kommunikációnkat is titkosíthatjuk (SSH, HTTPS). Példák a víruskereső és vírusirtó programokra (víruspajzs, vírusdefiníciós adatbázis)

Kaspersky

ESET NOD32

F-Secure

Panda

AVG

AVAST!

Norton Internet Security

Hitman

VirusBuster

-42-

e) Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai. Az adatvédelem

kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az

adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása

felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb

szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem).

Jogi kérdések az informatikában

Az adat és az információ jelentése

Az adat biztonsága (veszélyek, biztonsági intézkedések)

Szoftverhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák

Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai

Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat. Az adatból levonható

az érintettre vonatkozó következtetés.

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb

közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes

adat fogalma alá nem eső adat.

Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások

(adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem)

Adatvédelmi törvény: Hazánkban az adatok védelméről az alkotmány rendelkezik, amely szerint mindenkit megillet a jó

hírnévhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Magyarországon 1992-ben

hirdették ki az 1992. évi LXIII. törvényt, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról.

A következő védelmet nyújtja számunkra a törvény:

adatainkat csak meghatározott céllal,

meghatározott ideig,

és csak az engedélyünkkel lehet kezelni.

amennyiben adatainkat kezelik, tájékoztatni kell bennünket a következőkről:

az adatszolgáltatás önkéntes v. kötelező

az adatkezelés minden tényéről: az adatokról, az adatkezelés céljáról, időtartamáról, és hogy kik

ismerhetik meg adatainkat.

Kérhetjük személyes adataink helyesbítését, törlését, kivéve, ha azt adatkezelési törvény rendelte

el.

Panasz esetén az adatvédelmi biztoshoz lehet fordulni.

Adataink azonosítására több azonosítót használnak, mivel a személyi szám használata 1991-től

alkotmányellenes. Ilyen azonosítók például: a TAJ-szám, adóazonosító jel, személyi adat- és

lakcímnyilvántartás azonosító kód.

GDPR - a személyes adatok védelméről szóló, az Európai Unió és az Európai Tanács által elfogadott

rendelet. A mozaikszó jelentése: General Data Protection Regulation, magyarul: általános

adatvédelmi rendelet - 2018 május 25-től hazánkban is a GDPR szabályoz szinte mindent, ami

személyes adatokkal kapcsolatos: azok összegyűjtését és rögzítését, tárolását, módosítását,

továbbítását, egyszóval - bármilyen szintű felhasználását.

Direkt marketing - DM: név szerint keresnek meg reklámajánlatokkal, célzottan. Bizonyos felhasználói

szokások alapján tudnak potenciális vásárlójelölteket felkeresni, mivel adott témában érdekeltek (spyware).

Elektronikus kereskedelem: általános fogalom, amely a kereskedelmi tranzakciók informatikai eszközökkel,

számítógép hálózatok közvetítésével történő lebonyolításán túl, a technikai eszközöket, módszereket és

szolgáltatásokat is jelenti, amelyek az elektronikus társadalom más területein, így az államigazgatás

elektronikus szolgáltatásaiban is felhasználhatók.

-43-

Az adatok védelme az interneten A többfelhasználós gépek, internetes programok, ill. szoftverek lehetővé teszik, hogy egy felhasználói név

és jelszó segítségével ne engedjünk másokat adatainkhoz hozzáférni.

Egyszerűbb fizikai biztonságot jelent az, ha valaki saját adathordozón tárolja adatait, és használatkor azt

csatlakoztatja számítógépéhez.

Átmeneti megoldást jelenthet egy-egy könyvtár rejtetté v. írásvédetté tétele.

A szerzői jog és az informatika

A szoftver forrás- és tárgykódja, valamint a hozzá tartozó dokumentáció a programozók szellemi

alkotása, szellemi tulajdona - mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik.

A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll.

A szerzői jogról lemondani nem lehet, nem eladható, másra át nem ruházható.

A szerzői jogvédelmi törvény alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében

szabad felhasználni.

Szerzői jogok: sokszorosítás, a mű nyilvánosságra hozása, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok

összessége; a szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás

engedélyezésére.

Egy adott szoftver esetében a licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által

megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftveralkotások felhasználására licencek vásárlásával

szerezhetünk jogot. A licencek megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék

használatára, a vevő pedig ezzel (illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a

vevő a licenccel nem a szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a

használati jogát kapja meg. Egy licenc általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi.

Több gépen való felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licenc vagy felhasználói szerződés

szükséges. A licencszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az

esetre, ha az eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat

jogosulatlan példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek

átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása.

-44-

Informatikai alapismeretek

1. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint

Szoftver (software): Az összes olyan adat, amely végrehajtható utasításkent értelmezve a számítógép működtetéséhez szükséges és

nem tartozik annak fizikai összetevőihez.

1. Tulajdonosi szoftverek: Kereskedelmi szoftverek: kereskedelmi céllal készültek, azaz mindig pénzbe kerülnek, és meghatározott

feltételekkel alkalmazhatók. Általában társul hozzá valamilyen dokumentáció is, amiben részletesen

elmondják a használatát a programnak. A kereskedelemben értékesített programok előnye - a vevő a

boltban meg is nézheti, az eladó pedig azonnal a pénzhez jut.

Shareware szoftverek: a szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai. Szabadon

hozzáférhetők, letölthetők például az internetről, de a számítástechnikai folyóiratok CD mellékleteként adott

lemezeken is többnyire ilyen programokat találunk. Szabadon terjeszthetők, kipróbálhatók, de a

felhasználás korlátozása többnyire időhöz v. a program valamely lényeges jellemzőjéhez (például a

menthető állományok méretéhez) kötött. Ha a felhasználó nem fizet a próbaidő lejárta után, a szoftver

használata jogtalannak minősül. A shareware verzió gyakran nem teljes, tudatosan le van butítva, de

bemutatja a program előnyös oldalait. A regisztráció után küldik el a teljes verziót. Az ilyen programokat

azzal a céllal teszik közzé, hogy széles körben ismertté váljanak, és a felhasználók vásárlás előtt alaposan

kipróbálhassák az eszközt.

Trial szoftverek: általában kipróbálásra adják ki őket. Hasonlóak a shareware programokhoz, de fontos

eltérés az, hogy nem terjeszthetőek szabadon.

Demo szoftverek: bemutatóprogramok, azaz olyan szoftverek, amelyek egy program bemutatására,

megismertetésére szolgál. Használatuk nincsen korlátozva, de a teljes verzió szolgáltatásait nem veszik át

egészen.

Freeware szoftverek: Szabadon felhasználható és terjeszthető szoftverek, ha elismerjük a gyártó céget,

mint a szoftver egyedüli létrehozóját. A szerzői jogok ezen szoftverekre is érvényesek, azaz nem szabad

visszafejteni a forráskódot - ez azt jelenti, hogy a programot nem adhatjuk tovább, mint saját

termékünket és azt nem változtathatjuk meg. Érdemes odafigyelni rájuk, mert drága programokat válthatnak

ki a munkánk során. Adware szoftverek: azok a freeware programok, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok,

támogatók reklámjai.

Spyware szoftverek: az ilyen program a tudtunkon kívül a számítógépünkről és magunkról gyakran

bizalmas információkat juttathat el a program készítőjének. Előfordul, hogy egyes programok készítői a

hirdetéseken kívül a felhasználó személyes adatait és preferenciáit is értékesíteni szeretnék.

Public domain: olyan program, amelyet a programozó ajánl fel tetszőleges felhasználásra. Gyakran

letölthető forráskód is, amellyel szerkeszthető, módosítható.

Email-ware (postcard-ware): ingyenes programok, a programozónak e-mailben kell küldeni egy

minősítést a programról.

2. Open Source (szabad szoftverek): Nem tévesztendő össze az ingyenes szoftverrel. Ennél sokkal többet kap a

felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik.

A program:

ingyenesen beszerezhető, bármilyen forrásból (CD, internet),

szabadon használható,

szabadon terjeszthető,

forráskódja megismerhető (nyílt forrású), tehát kellő szaktudással szabadon módosítható.

-45-

3. Egyebek:

új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió - többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM

verzióban megvenni. Ha most vásárolunk számítógépet, akkor ajánlott a géppel együtt venni meg az

operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes

árához képest 40-50%-os megtakarítást is eredményezhet.

egy második programpéldány - vásárlásakor alkalmazható licenccsomag - LP

Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy másik

számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy ún. LP (Licence Packet) csomagot

vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt kapunk, mely

igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell telepítenünk a másik gépünkre is.

A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL, v. nyílt licensz

A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell, a Symantec, a Lotus alkalmazza az ún.

nyílt licensz (angolul Open Licence, rövidítve OL) rendszert.

Ennek lényege - minden szoftver adott pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár

átlépése után jelentős, akár 20-30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy

pontszámot, hanem többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt

adnak vásárlóiknak.

A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői ld. fent

A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem) Jogi védelem maga a szerzői jog és a szoftverszerződés. Ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi

intézkedéseket. A kereskedelmi programoknál általában a telepítés megkezdése előtt egy úgynevezett

blankettaszerződést kell elfogadni. Itt az elfogadás hozza létre a felhasználói jogviszonyt (a

szoftverszerződés által nem tulajdonos lesz a vásárló, hanem felhasználó). Telepítőlemezéről általában egy

biztonsági másolatot készíthet.

Technikai védelemről beszélünk - amikor programunkat illetéktelen hozzáféréstől és másolástól védjük meg.

Illetéktelen hozzáféréstől jelszóval, speciális tűzfallal védhetjük meg. Emellett minden CD-nek, DVD-nek

van valamilyen másolásvédelmi rendszere, ami megakadályozza, hogy lemásoljuk, illetve ha sikerül is, a

program nem fog működni. Ilyen híres technológia pl.: SecuROM. Vagy akár használhatunk USB-s

hardverkulcsot is.

2. Informatikai alapismeretek - hardver

2.1. Jelátalakítás és kódolás

a) Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és

jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás

pontossága – minőségi problémák, korlátok.

Fogalma, példák felhasználásukra 1) analóg jel - „folytonos” jel, hiszen folytonosan együtt változik azzal, amit jelöl, egy tartományban bármely

2 állapot közti, minden állapotot fel tud venni. Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is

folytonos, a jel pedig minden időpillanatban értelmezhető. A valóság hű leírására alkalmasak.

Példák:

hagyományos óra (a mutatók állása az idővel együtt változik),

hagyományos sebességmérő (a mutató állása a gázpedál nyomásával együtt változik),

hagyományos hőmérő (a higanyszál a hőmérséklettel együtt emelkedik),

homokóra (a homok az idő múlásával együtt pereg le fentről az alsó részbe)

2) digitális jelben - csak számjegyeket használunk. Ilyenkor annak ellenére, hogy a jelenség folytonos (pl. idő

múlása, hőmérséklet emelkedése, sebesség változása), a jel csak egy-egy adott pillanat értékét mutatja,

csak bizonyos „lépés-közzel”, vagyis diszkrét értékeket vehet fel. Az értelmezési tartománya és az

értékkészlete is diszkrét. A valóság tetszőleges pontosságú leírására alkalmas.

Példák:

digitális óra,

digitális hőmérő,

digitális sebességmérő

-46-

Időtartományban diszkrét jel: a jel értelmezési tartománya diszkrét, értékkészlete folytonos

Amplitúdóban diszkrét jel: az értelmezési tartománya folytonos, de értékkészlete diszkrét

Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői

A különbség a "digitális" és az "analóg" között a bevitelnek, az adatok tárolásának, és az átvitelnek, egy

műszer belső

működésének, vagy a megjelenítés fajtájának módjában rejlik.

Az analóg jelek digitalizálhatósága

1) Mintavételezés Ha analóg jelet kell digitálissá átalakítani „mintavételezéssel” oldják meg: bizonyos időközönként

(pl. hangoknál) v. térközönként (pl. képeknél) „mintát vesznek” a jel állapotából, és azt digitálisan

tárolják. Az így előálló jelsorozat végtelen sok értéket vehet fel az y tengely mentén (értékkészlet).

Ehhez még nem rendelhető véges kódsorozat. Tehát az értelmezési tartomány csökken.

2) Kvantálás A kvantálás során áll elő a digitalizált jel. A kvantálás a végtelen sok lehetséges érték olyan átalakítása,

melynek során azon értékeket egy-egy kiválasztott értékre kerekítik, így a végtelen számú értéket véges

számúra csökkentik. A kvantálás során a mérési tartományt felosztjuk, ezen belül jelszinteket állapítunk

meg. Az analóg jel értékeit

mindig a legközelebbi ilyen értékre kerekítjük. A minta értéke alapján így megállapított érték ennek

során adott esetben csökken, más esetben növekszik, azaz a kvantálással az eredeti jelhez zajt adunk. A

kvantált jel nem hordoz információt arról, hogy ez a hozzáadott zaj mekkora volt.

Lehet: lineáris - ahol a kvantálási szintek egyenlő távolságra vannak

nem lineáris - nagy amplitúdójú jelek esetében nagyobbak, a kis amplitúdójúaknál pedig kisebbek a

kvantálási szintek. Kvantáláskor az értékkészlet csökken.

3) Kódolás A kódolás célja a számítógépes tárolás, rögzítés. A mintavételezett és kvantált jelet binárissá alakítani

kódolással lehetséges: a kódoló egységgel, a kvantálással kapott értékekhez bináris jelsorozatot rendelünk.

Fajtái:

PCM – minden kvantálási szinthez egyedi kód

DPCM – a megelőző mintához viszonyított eltéréshez rendelünk kódot

Előrejelzéses DPCM – a megelőző mintasorozat alapján várható értéktől való eltérést írja le

A mintavételezés törvénye

Shannon fogalmazta meg azt a törvényszerűséget, hogy egy folytonos jelet milyen gyakorisággal kell

mintavételezni ahhoz, hogy a mintavételezett jelsorozatból az eredeti jel visszaállítható legyen.

Mintavételi törvénye szerinti feltétel: hogy a minták helyesen tükrözzék a spektrum legnagyobb

frekvenciájú komponensét az, hogy a mintavételi frekvencia legalább kétszerese legyen a spektrum

legmagasabb frekvenciájának.

𝑓𝑚𝑣 = 2𝑓𝑚𝑎𝑥 - az optimális mintavételi frekvencia. Ezen alapult többek között az audio fájlok esetében használatos 44000 Hz-es mintavételezési frekvencia,

mivel az emberi fül felső határa is ez.

Független paraméter szerint folytonosan fennálló jelből csak egyenközű mintákat veszünk – azonos

időközönként, térközönként, stb... Ezt csak akkor tehetjük meg információ veszteség nélkül, ha a

mintavételezni szándékozott analóg jel sávkorlátozott, létezik egy 𝐹𝑚𝑎𝑥 - ami felett a jel nulla amplitúdójú.

A mintavételi törvény tehát: ahol a 𝛥𝑡 a lehetséges legnagyobb mintavételi távolság.

𝐹𝑚𝑎𝑥 = 1

2 × ∆𝑡

A digitalizált adattárolás pontossága – minőségi problémák, korlátok ld. kvantálás

-47-

b. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálásának lépései. A

digitalizálás eszközei.

Az analóg jelek digitalizálásának lépései

1. Mintavételezés

2. Kvantálás

3. Kódolás

A hang, a kép és a film digitalizálhatósága

KÉPDIGITALIZÁLÁS A látható kép lényegét tekintve analóg információ. A képek számítástechnikai feldolgozásának első lépése

a látvány számjegyekké alakítása, digitalizálása - a szkennerek és a digitális fényképezőgépek/kamerák

segítségével.

A scanner a papírképek digitalizálása során raszteres képet állít elő.

A síkágyas szkennerek esetében a mechanika egy lámpát és egy fényérzékelőkből álló sort húz végig

hosszában az üvegfelület alatt. A papírkép egyes pontjai különböző mértékben verik vissza a lámpafényt.

A képről visszaverődő fényt egy tükör- és lencserendszer irányítja a fényérzékelőkre. A scanner a képet

pontmátrixra bontja, hozzárendelve minden egyes ponthoz egy színkódot (bitsorozatot).

Fekete-fehér beolvasás: ha a visszavert fény erőssége egy adott határ alatti, akkor fekete a képpont

(0), külön-ben fehér (1). (2 szín)

Szürkeárnyalatos szkennelés: a visszavert fény erősségétől függően a szürke valamely árnyalatának

felel meg a képpont színe (0-255). (256 szín)

Színes beolvasás: RGB az érzékelők színszűrői vörös (R), zöld (G) és kék (B) összetevőkre bontják a

visszavert „kevert színű” fényt, így a számítógépbe továbbított számhármasból kiderül, hogy az egyes

alapszínek milyen mérték-ben vannak jelen a képpontban. (2563 ≈ 16 millió szín)

Bedigitalizált kép minősége a scanner felbontásától is függ - DPI-ben mérnek (dot per inch - egy

hüvelykre eső képpontok száma).

hardveres (valós) felbontás: amire a lapolvasó az optikai rendszere által képes

szoftveres (interpolált): a képpontok számának számítással történő gyarapítása, ami már nem teszi

részletgaz-dagabbá a képet

Digitális fényképezőgép - raszteres képet állít elő. Az exponáló gombbal a zárszerkezetet kinyitva a

lencsék által összegyűjtött fény rövid időre rávetődik egy fényérzékeny felületre - ez a felület egy

többmillió apró fényérzékeny cellából álló chip (Ez veszi át hagyományos fényképezőgépek fényérzékeny

filmjének szerepét). A cellák elé helyezett színszűrők révén bizonyos cellák csak a zöld (50%), mások a

piros (25%) ill. a kék (25%) színre érzékenyek. A cellákban a színek fényerősségével arányos

feszültségszintek alakulnak ki, melyet analóg-digitális átalakító változtat bitsorozatokká.

1 képpont színe 3 - általában 8 bites (0-255) - részből áll össze, megmutatva az egyes színösz-szetevők

arányát. Az egyazon képhez tartozó színkódokat a fényképezőgép processzora tömörítve (JPG) v. anélkül

egy fájlba mentve memóriakártyán tárolja. A memóriakártya a tartalom megőrzéséhez nem, csupán

írásához és olvasásához igényel áramellátást. Az érzékelő méretét megapixelben fejezünk ki (ami a

függőleges és vízszintes pixelek szorzatát jelenti).

HANGDIGITALIZÁLÁS A hang szintén egy folyamatos információfolyam, aminek digitalizálásához a mintavételezésre, és

kvantálásra van szükségünk. Ennek során a számítógép a kapott analóg jelből egy a hangkártyán

elhelyezkedő - ún. ADC (analog - digital converter) segítségével digitális adatot gyárt. Ennek a digitális

hangadatnak a megszólaltatása a DAC (digital - analog converter, szintén a hangkártyán) egyszerűbb

művelet.

Például ha a mintavételezési frekvencia 22100 Hz, akkor másodpercenként 22100 alkalommal vesz mintát az

ADC.

Viszonyításképpen a telefonvonal 8 kHz-nek,

a CD minőség pedig 44100 kHz-nek felel meg.

-48-

Az információvesztés nélküli jelátvitelhez: 1. itt is minimálisan az analóg jel maximális frekvenciájának 2X-vel kell mintavételezni.

2. ezt követi a kvantálás - amely a minták amplitúdójának folytonos értékkészletét diszkrétté alakítja.

Az eredeti érték-készletet kvantálási lépcsőkkel intervallumokra osztja. Mindegyik

intervallumban kijelöl egy referencia értéket - a kvan-tálási szintet. Az eredeti pillanatnyi

amplitúdóhoz azt a kvantálási szintet rendeli, amelyik a pillanatnyi amplitúdóval egy kvantálási

lépcsőben van.

A másik tulajdonság, ami meghatározza a minőséget, a bitmélység - ettől függ az, hogy a hallható

tartományból (kb. 20 Hz-től 18-20000 Hz-ig) milyen széles tartományt tudunk rögzíteni a számítógéppel.

A digitalizálás eszközei Szkenner

Digitalizáló tábla

Fényképezőgép

Videokamera

Mikrofon

c) Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és

ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris

karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE).

Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában

adat - elemi ismeret. Az informatikában adatnak nevezzük valamilyen jelrendszerben (kódolásban)

ábrázolt jelek halmazát, sorozatát, amelyek valamilyen számítástechnikai eszközzel rögzíthetők,

feldolgozhatók, és megjeleníthetők, tehát értelmezhetők. Adatot bármilyen formában lehet tárolni, amit

értelmezni is tudunk.

adatmennyiség - az a mennyiség, amely a jelek számát méri valamely alapul választott jelrendszerben és

ennek megfelelő mértékegységben.

Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői

A mértékegysége 1 bit (binary digit – 0/1)

1 byte = 8 bit, az átváltás innentől kezdve 1024:

1 KibiByte, KiB = 1024 byte,

1 MebiByte, MiB = 1024 KB, 10242 byte (104876 byte)

1 GibiByte, GiB = 1024 MG, 10243 byte,

1 TebiByte, TiB = 1024 MG, 10244 byte,

PiB (pebibyte)…

Köznapokban jobban használt 1000-es átváltással: KB (kilobyte), MB (megabyte), GB (gigabyte), TB

(terabyte), PB (petabyte), EB (exabyte).

1 GB = 8 Gbit = 1 000 MB = 8 000 Mbit = 1 000 000 kB = 8 000 000 kbit = 1 000 000 000 B = 8 000 000 000

bit

1 GiB = 1024 MiB = 1 048 576 KiB = 1 073 741 824 B = 8 589 934 592 bit

A feljebbi példából jól látszik, mekkora eltérés lehet az 1000-es és az 1024-es átváltás között nagyobb

adatmennyiségnél - ezt például a merevlemezgyártók, v. internetszolgáltatók gyakran ki is használják.

Ezért van az, hogy például egy 1 TB-os merevlemez valójában csak 976 GiB, partícionálás után még

kevesebb.

A hardverben is a bináris számrendszer a preferált, már csak az áram 2 állapotának könnyű

megkülönböztethetősége miatt is. A 2 érték: 0 V ill. +5 V, tehát vagy van áram, vagy nincs.

-49-

A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában

Egész számok ábrázolása: Számok ábrázolásához korlátozott számú bitet lehet felhasználni.

A kettes számrendszerbeli számokat helyiértékesen ábrázoljuk - az utolsó számjegy a 20-on, azaz 1.

Az előtte lévő a 21. Az ez előtti a 22, és így tovább.

A szám 10-es számrendszerré való alakításánál ezeket kell összeadnunk. 2-esbe való alakításhoz a

számot mindig 2-vel osztjuk, a maradékokat pedig visszafelé olvasva megkapjuk a keresett számot.

A számokat két részre oszthatjuk:

előjeles számoknál tudjuk ábrázolni a negatív számokat is.

ha előjeles, akkor az első biten az előjel található.

ha 0 = pozitív, ha 1 = negatív.

1 bájton előjellel -128-tól 128-ig. tudunk számokat ábrázolni,

A biten tárolható számokat az alábbi képlettel tudjuk kiszámolni: −2𝑛 2 -tól 2𝑛 2 -ig.

előjel nélküli számoknál ábrázolni csak a nemnegatív számokat lehet.

1 bájton, előjel nélkül 0-255-ig.

A biten tárolható számokat az alábbi képlettel tudjuk kiszámolni: 0-tól 2𝑛 − 1-ig

Valós vagy lebegőpontos számok ábrázolása: Gyakran előfordul, hogy nem tudunk pontos értéket ábrázolni, ezért közelített értékként fogja

kezelni.

A számábrázolás kitevős formában történik.

A bájtot ahol a számot kezeljük, 2 részre osztjuk:

mantissza - a szám 1 és 10 közé eső formája,

karakterisztika (normál alak) - 10 valahanyadik hatványa.

A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE) Kódolás: az a folyamat, amikor egy jelhalmaz minden elemének valamely szabály szerint egy másik jelhalmaz

elméletét feleltetjük meg.

Fajtái

a) reverzibilis - a kódolt adatokat visszaalakíthatjuk.

b) irreverzibilis - nem lehet visszaalakítani, netalántán csak egy titkosító algoritmus segítségével.

Kódrendszerek: morse, lyukkártya, hangok, képek digitalizálása

KARAKTERKÉSZLETEK:

CCITT – Ez a legelső karakterkészlet, amely 32 karakter ábrázolását tette lehetővé. Ez nyilván nem

kielégítő, ezért tartalmaz egy váltókaraktert, ami lenyomásával majdnem 2X annyi karaktert lehet elérni.

ASCII – (American Standard Code for Information Interchange; [eszki]) A latin ábécén alapul, és

tartalmazza az angol nyelv által használatos összes betűt, valamint a leggyakoribb írásjeleket. A kódrendszer

128 karakterhelyet tartalmaz. Az első 32 karakter (0–31), valamint a 127 kódú karakter úgynevezett

vezérlőkódokat tartalmaz. A többi karakterhelyen a latin abc betűi vannak. Azonban ezen a 128 helyen nem

lehet tárolni a világ összes nyelvének karaktereit, írásjeleit. UNICODE – [junikód] Különböző írásrendszerek egységes kódolását és használatát leíró nemzetközi

szabvány. A Unicode nem csak a kódolással, hanem a karakterek osztályozásával, megjelenítésével és

használatával is részletesen foglalkozik. A Unicode szabvány 16 biten tárolt síkokra osztja a szabvány

legutóbbi változatában rögzített mintegy 100 ezer karaktert (elvi határ: 231 darab). Az alsó 128 érték

megegyezik a hagyományos ASCIIvel.

-50-

UTF-8 – (8-bit Unicode Transformation Format; [jútíef-éjt]) A teljes, karakterenként 4 byte-ot foglaló UTF-

32 kódolással szemben a tömörebb (1 byte) UTF-8 kódolás a legelterjedtebb. Az UTF-8 változó

hosszúságú kódolással (8-64 bit) képezi le a Unicode karaktertáblát. Meglehetősen elterjedt Linux

rendszereken, de a Microsoft Windows rendszer XP-től fölfelé is teljeskörűen támogatja. Az IETF (Internet

Engineering Task Force) minden Internet protokolltól megköveteli, hogy az általa használt kódolások között

szerepeljen az UTF-8.

d) Váltás kettes és tízes számrendszer között. Bináris számokkal végezhető alapműveletek.

A NEM, ÉS, VAGY logikai műveletek.

A matematikai logika szerepe az informatikában Az informatika egyik matematikai alapja a logika (a másik a halmazok).

A számítógépek (főként) kettes számrendszerben dolgoznak.

A számításokat is 2-es számrendszerben végzik 0-ákkal, és 1-esekkel (kivétel quantum számítógép, ott van

egy harmadik érték, ami egyszerre 1 és 0 is). A processzor a belsejében található tranzisztor alapú

(dolgoznak az atom alapúakon) logikai kapuk segítségével „számol”.

A logikai alapműveletek és azok alkalmazása különböző feladatok megoldása során

Az állítások: igazak v. hamisak (kivétel: quantum)= e 2 lehetséges értéket együtt logikai értéknek

nevezzük.

Igaz értéket = 1, hamis = 0-val - ezek a jelölések könnyen megfeleltethetők azon jelenségeknek, hogy van

áram v. nincs áram, amelyek már áramköri megvalósításokra utalnak.

Kizárási tétel: Ha egy állítás logikai értéke 0, akkor nem lehet 1 (természetesen ez nem vonatkozik a

quantum számítógépekre). A logikai kapuk működését is ilyen egyszerűen adják meg. Az eredményt leírják

táblázatos formában, hogy milyen bemenetre milyen kimenetet adnak. Ezért a logikai kapuk nagyon

egyszerű gépeknek tekinthetők, amelyek működését úgy értelmezzük, hogy igaz logikai érték esetén folyik

áram, hamis érték esetén, pedig nem.

logikai kapuk bemeneteit szokás - operandusoknak nevezni - ez alapján megkülönböztetünk: 1, 2, 3, több

operandusú műveleteket.

Igazságtáblák (ÉS, VAGY, NEM, Kizáró VAGY)

AND (ÉS) – konjukció - csak akkor igaz, ha az összes bemenet igaz ∧, &, &&, *, matematikai ∩ (metszet)

OR (VAGY) – diszjunkció - ha legalább egy bemenet igaz, már igaz lesz és csak ha mind a kettő hamis,

akkor lesz hamis.. ∨, |, ||, +, matematikai ∪ (unió)

hamis

igaz

igaz

igaz

NOT (NEM) – negálás (elektronikában hívják még invertálásnak is) – megfordítja a jel tartalmát − az ítélet

logikai értékét az ellenkezőjére változtatja, matematikai − (mínusz)

-51-

XOR (kizáró VAGY) – csak akkor igaz, ha pontosan egy bemenet igaz - ha a két állításnak különböző a

logikai értéke, vagyis pontosan az egyik igaz.

NAND (negált ÉS) – akkor igaz, ha legalább egy bemenet hamis, az AND ellentettjével egyezik meg

NOR (negált VAGY) – csak akkor igaz, ha semelyik bemenet sem igaz, az OR ellentettjével egyezik meg

XNOR (negált kizáró VAGY) – akkor igaz, ha nem egy bemenet igaz, a XOR ellentettjével egyezik meg

IMP - HA..., AKKOR... - Implikáció (következmény) - akkor és csak akkor hamis, ha A igaz és

B hamis, minden más esetben igaz.

-52-

Logikai kifejezések kiértékelése, egyenértékűsége, tagadása A gondolkodás – logikai szempontból – műveletvégzés. Ez nem cél, hanem eszköz.

2 nagy műveletcsoportot különböztetünk meg;

1) alapműveletek - az egyszerűbb műveleteket,

2) speciális műveletek - a bonyolultabbak

Logikai alapműveletek:

1) Állítás és tagadás (tagadás tagadása) Állítás - az a logikai alapművelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, dolog a valóságban létezik, vagy

valamilyen tulajdonsággal rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)

Tagadás - az a logikai művelet, amellyel azt fejezzük ki, hogy a tárgy, a dolog a valóságban nem létezik,

vagy valamilyen tulajdonsággal nem rendelkezik. (Lehet igaz is és hamis is.)

Tagadás tagadása = az eredeti állítással, ekvivalensek.

2) Azonosítás és megkülönböztetés = összehasonlítás Azonosítás - az a logikai alapművelet, amellyel a különbözőségben keressük, feltárjuk az azonosat, a

megegyezőt.

Megkülönböztetés - az a logikai alapművelet, amellyel az azonosságban keressük a különbözőséget.

Összehasonlítás - az a logikai alapművelet, amikor egyszerre (egyforma jelenséggel) végzem el az

azonosítást és megkülönböztetést. Ki kell emelni (absztrahálni) a sokféle tulajdonságból, a megegyező és

megkülönböztető jegyeket. Az azonosítás és megkülönböztetés valójában nem választható ketté.

3) Analízis és szintézis Analízis - az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy egészét gondolatban részeire (nem fajtáira) bontjuk.

Szintézis - az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy részeit gondolatban egésszé egyesítjük. Általános

kérdései: Mit alkotnak együtt…? Minek a részeit sorolom…? stb.

4) Absztrakció és konkretizáció Absztrakció - az a logikai alapművelet, amellyel a tárgy lényeges jegyeit kiemeljük a többi közül.

Minden fogalomalkotásnál végzünk absztrahálást, amikor a lényegtelen jegyekből kiemeljük a lényegest, sőt

az absztrakt fogalmak esetében kétszeresen absztrahálunk:

először - a lényegtelen jegyektől elválasztjuk a lényegeset;

másodszor - magától a tárgytól is elválasztjuk a lényeges jegyet és egy önálló fogalmat alkotunk

belőle.

Konkretizáció - és a szintézis megegyeznek abban, hogy mind a kettő egésszé egyesít, de különböznek is,

mert a szintézis a tárgy részeit, a konkretizáció a tárgy kiemelt tulajdonságait egyesíti egésszé.

5) Indukció és dedukció

Indukció - az a logikai alapművelet, amellyel megkeressük, feltárjuk az egyesben a közös, általános

tulajdonságot.

Dedukció - az a logikai alapművelet, amellyel az általános, közös tulajdonságot visszavezetjük, ahhoz az

egyeshez, amelyik azt magában hordja.

-53-

d) A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros).

A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység.

A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros)

Raszteres képábrázolás: A kép képpontok (pixelek) oszlopokba és sorokba rendezett halmazából épül fel. Az oszlopok és sorok

száma adja a kép felbontását (pl. 1920×1080 esetén a kép szélessége 1920, magassága 1080 pixel).

Minden egyes képpontról tárolni kell a színét. A kép minőségére jellemző, hogy mekkora a színmélysége,

azaz mennyi színt tartalmazó palettából került ki a képpontok színe. A legegyszerűbb eset, amikor a kép

fekete-fehér, azaz kétszínű (tárolás: 1/0).

Mentéskor a kép formátumára (BMP, GIF, JPG, stb.), méretére, színmélységére vonatkozó információk

is a fájl fejrészébe íródnak, így a tényleges helyfoglalás kicsivel nagyobb, mint a kép tényleges mérete.

4 bit: 16 szín, 8 bit: 256 szín, stb.

Igazi megoldást az RGB színmodell jelent, 16 millió színnel. Lásd lent.

Vektoros képábrázolás:

A grafikus állományok másik típusa a vektorgrafikus kép, amely elsősorban rajzok megjelenítésére

használt, mértani képletekkel leírható alakzatokból álló kép.

A képfájl csak a kép előállításához szükséges információkat tartalmazza.

Előnye:

kis fájlméret

minőségromlás nélküli nagyíthatóság (mivel nem egy fix koordinátarendszerben kerülnek ábrázolásra).

A vektorgrafikus képek jobb minőségűek, jobban szerkeszthetőek, kevés helyet foglalnak, de

fényképszerű képek készítésére nem alkalmasak. (pl. GeoGebra, Inkscape, ≈Prezi)

Képformátumok csoportosítása:

1, tömörítés nélküli BMP

TIFF

RAW

2, tömörített JPEG – veszteséges (ált.) / veszteségmentes

PNG – veszteségmentes

GIF – indexelt

A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK)

RGB: Az RGB színrendszerben a színek 3 alapszíne a vörös (R - red), zöld (G - green), kék (B - blue)

egymásra vetítésével - összeadásával - állíthatók elő - additív (összeadó) színkeverés.

Ez a fajta színkeverési rendszer a kisugárzott, ill. az érzékelt fényen alapul, ezért csak fényt kibocsátó

berendezésekkel (pl. monitor) hozható létre.

Ha mind3-at „maximális mennyiségben” vetítjük, akkor fehér fényt kapunk, ellenkező esetben fekét.

3 bájtot szánunk a színárnyalat meghatározására: 1) 1 bájton - rögzítjük, hogy mennyit keverjünk bele a vörösből,

2) 1 bájton - mennyit a zöldből,

3) 1 bájton - mennyit a kékből

Ez összesen 3 bájt, vagyis 24 bit, tehát 224 féle színárnyalat lehetséges, ami kb. 16 millió (16 777 216)

különböző színt tesz lehetővé. A 24 bites színrendszert true colorként emlegetik.

CMYK: A színes képek nyomtatásakor a CMYK modellt alkalmazzák - szubtraktív - kivonó színkeverés.

Nem a színelméleti alapszíneket veszik alapul, hanem amelyek a legpontosabb gyakorlati színeket

eredményezik - a cián, lila, sárga, és egy előre meghatározott szín, amely általában a fekete.

-54-

minden alapszínre 1 bájtot szánunk: az összesen 4 byte=32 bit, 232 féle színárnyalat, pedig az emberi

szem már 16 millió árnyalatot sem tud megkülönböztetni! (Technikai szempontból mégis így használjuk,

hiszen az 1 bájt = olyan egység, aminél a számítógép kisebb egységet nem kezel „egy lépésben”.)

Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység pixel: nem osztható, önálló képelem, más néven képpont; elhelyezkedés (két koordinátával),

információtartalom (szín, az intenzitás, kontrasztarány)

felbontás: a képet alkotó pontoszlopok és pontsorok száma pl. 1920 x 1080.

Mértékegysége a képpont/hüvelyk (pixels per inch, ppi).

Ha 1 kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 pixel

található

színmélység: a pontok színét leíró bitsorozat hossza, azaz a képernyőn megjeleníthető színek száma

f) A hang digitális tárolása, formátumok és azok jellemzői.

A kódolás „szabályai” = formátum 1) FLAC (Free Lossless Audio Codec) – veszteségmentes

2) WAV (Waveform Audio File Format) - veszteségmentes

3) MP3 (MPEG–1/2 Audio Layer 3) – veszteséges (128-192-256-320 kbit/s)

4) AAC (Advanced Audio Coding) – veszteséges

5) AC3 (Dolby Digital) – DVD-k BD-ek

6) MID (MIDI - Musical Instrument Digital Interface) – digitális hangszerek (pl. zongora)

-55-

2.2. A számítógép felépítése

a) A Neumann által megfogalmazott elvek. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes

részegységek feladata.

A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejlődésére

Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez - a gépnek 5

alapvető funkcionális egységből kell állnia:

1) bemeneti egység,

2) memória,

3) aritmetikai egység,

4) vezérlőegység,

5) kimeneti egység

Neumann elvei:

teljesen elektronikus számítógép, központi vezérlőegység

soros utasítás-végrehajtás (egymás után)

2-es számrendszer

adatok és programok belső táron

univerzális (Turing) gép (ha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen

számításra képes)

A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata

a) központi feldolgozó egység (Central Processing Unit - CPU)

központi vezérlő egység (CU)

aritmetikai és logikai egység (ALU)

regiszterblokk

gyorsítómemória

matematikai társprocesszor

b) operatív tár (memória – RAM, ROM)

c) háttértárak

d) perifériák (I/O) input perifériák

output perifériák

feladatok: ld. Az egyes részek funkciói lejebb

A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek A ma használatos számítógépek felépítése még mindig követi a Neumann elveket.

A központi feldolgozó egység mikroprocesszorrá alakult, és megjelentek az alaplapra integrált

kártyák, és kompatibilis perifériák.

b) A mai személyi számítógépek részei az egyes részek funkciói, és ezek jellemző paramétereinek

bemutatása

1) Alaplap – formátum: ITX, ATX, BTX

CPU (Central Processing Unit) – Órajel (Hz), Mag/programszál, Foglalat

RAM (Random Access Memory) – Frekvencia (Hz), Foglalat (DDR/2/3 / SDRAM), Méret (byte)

Videókártya (VGA – Video Graphics Array, GPU – Graphics Processing Unit) – RAM, Illesztés

(PCIe)

Hangkártya – Hangkodek (pl. Realtek)

Hálózati kártya – Illesztés (PCIe), Sebesség (bps), Típus (vezetékes / nélküli)

2) Tápegység – Teljesítmény (W) 3) Háttértároló (HDD / SSD) – Méret (byte), Frekvencia (Hz)

-56-

4) Optikai lemezmeghajtó (CD / DVD / BD) – Interfész (IDE / SATA), Sebesség (12x, 14x, stb.)

5) Perifériák (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató) – Felbontás (pixel, DPI)

Az egyes részek funkciói Perifériák (I/O, Input/Output, beviteli/kiviteli eszközök) tartják a kapcsolatot a felhasználóval, és más

számítógépekkel.

Beviteli eszköz pl: a billentyűzet, az egér, a digitalizáló tábla, a szkenner.

Kiviteli eszköz pl: a képernyő, a nyomtató. Az I/O eszközök irányítását az I/O vezérlőegység végzi. Aritmetikai és logikai egységben (ALU) történik az adatok feldolgozása - ez az egység végzi el az összes

számítási feladatot, az összehasonlítási és logikai műveleteket. Az aritmetikai egység ma már egyetlen,

áramköri tokban (chip-ben) foglal helyet a vezérlő áramkörökkel együtt - mikroprocesszornak.

Vezérlő egység (CU) feladata pedig az önállóan működő részegységek munkájának összehangolása.

Például: adott időpontban kell indítani egy műveletet, meg kell határozni, hogy ki végezzen el egy

műveletet, ki ellenőrizze azt, stb.

Regiszter (register) processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kisméretű memória. A regiszterek

addig (ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. A mai

gépekben 32/64 bit méretű regiszterek vannak. A processzor adatbuszai mindig akkorák, amekkora a

regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32

bites busz kapcsol össze a RAM-mal.

Buszvezérlő irányítja a regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszer. A busz továbbítja az

adatokat.

Cache (gyorsítótár) a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória - gyors

rendszermemória-elérést tesz lehetővé azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával,

amikre közvetlenül szüksége lehet.

CPU-t (Central Processing Unit) az előbbiek (a perifériák kivételével) közösen alkotják.

Jellemzői:

sebesség (órajel): a processzor műveleti sebességét határozza meg (Hz = 1𝑠)

architektúra: a memóriacímzésre használt bitek kitevője. Általában 32-bit (x86), vagy 64-bit (x64).

Ez azt jelenti pl. hogy a processzor 264 bájtnyi memóriát tud kezelni.

magok száma: a magok olyanok, mintha egy-egy teljesen új processzorok lennének, párhuzamos

futtatási lehetőséggel.

A memóriát lásd lent.

Háttértárolók (HDD – Hard Disk Drive, SSD – Solid State Drive) végzik a programok, és adatok

tárolását. Nagy méretük, és lassúságuk (főleg HDD) jellemző. Frekvenciájukat Hz-ben, méretüket bájtban

adjuk meg.

Központi feldolgozóegység, jellemző értéke lásd eggyel feljebb.

Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük

Memória: a számítógép központi tára.

1) RAM (Random Access Memory, véletlen hozzáférésű memória)

írható és olvasható memória.

Operatív memóriaként használjuk, vagyis itt tárolódnak a futó programok és a futáshoz szükséges

adatok.

Fontos jellemzője - energiaellátás nélkül elfelejti a tartalmát.

Frekvenciáját Hz-ben, méretét bájtban adjuk meg.

-57-

2) ROM-ban (Read Only Memory, csak olvasható memória) tárolódik el többek között a BIOS.

Korábban csak olvasható memória volt, amit a gyártó írt bele. Idővel aztán megjelentek az egyszer

programozható ROM-ok (PROM). Az ilyen memóriákat már üresen gyártották, majd egy

úgynevezett égető eszköz segítségével akár otthon is bele lehetett írni a tartalmát.

Ma már ez is újraírható.

Áramellátás nélkül is megőrzik tartalmukat.

3) Swap- virtuális memória a háttértárból lefoglalt terület, amit a gép a memória megtelése után vesz igénybe.

Pendrive-ok, memóriakártyák, és SSD-k félvezető alapon működnek, újraírhatók, és mechanikus társaikhoz képest mérföldekkel

gyorsabbak. Ez érthető is a párhuzamos elérés miatt, miután pl. egy merevlemez csak az olvasófejek

számával tud egyszerre olvasni, és a tányért mindig forgásban kell tartania, míg az SSD forgó alkatrész

hiányában gyorsan tud lekérdezni.

Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők

Buszrendszer: a CPU operatív tárhoz, ill. periféria vezérlőkhöz való kapcsolásáért felel.

A buszvezérlő irányítja a regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszer.

Busz alatt olyan azonos feladatot ellátó vezetékcsoportot értünk, amely egyes vezetékein csak 2

feszültségszint jelenhet meg (ált. 0 és 5 V), tehát 1 bit továbbítható.

A busz méretét vezetékeinek száma határozza meg.

Lehet:

adatbusz: adatok, műveleti kódok szállítása

címbusz: háttértár, perifériák címei

vezérlőbusz: buszkommunikáció, megszakítások, órajel vezérlése

Interfészek: fizikailag és logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat. (pl. soros port - PS/2, PCIe, SATA)

Tápegység: 230V-ről 5V (adatszállítás), ill. 12V-ra (forgó alkatrészek, perifériák) transzformál. Jellemző paramétere a

teljesítménye (W)

Hűtés: a CPU, ill. az egyéb alkatrészek működési hőmérsékleten tartásáért felel. (pl. léghűtés, vízhűtés, folyékony

nitrogénes hűtés – quantum számítógép)

Ház: A számítógép alkatrészeit védi a mechanikai sérülésektől

c) A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos

perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei:

monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet.

A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök)

Periféria: (Input/Output, vagy I/O) egy hardver - a gazdagép képességeit bővítjük. Szűkebb értelemben használva azon eszközökre értendő, amelyek opcionális természetűek, szemben

azokkal, melyekre v. minden esetben igény van, v. elengedhetetlen fogalmi alapkövetelmény jelenlétük.

Általában azokat az eszközöket értjük alatta, melyek külsőleg csatlakoznak a gazdagéphez, tipikusan egy

számítógépes buszon keresztül, pl.: az USB.

Csoportosításuk - az információ áramlási iránya alapján történik

bemeneti - input eszközök

-58-

kimeneti output eszközöket.

be- és kimeneti perifériák (pl. háttértárak, hálózati eszközök).

A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba

INPUT: billentyűzet: lásd lent

egér: lásd lent

touchpad: laptopok, notebookok; érintésérzékeny felület

érintőképernyő (touchscreen): okostelefonok, tabletek megjelenése

grafikus tábla: rajzolás, mérnöki munkák (tervrajzok)

joystick (botkormány); kormány + pedál; Xbox konzol: játékoknál

szkenner (lapolvasó, scanner): síkágyas-, kézi-; DPI (dot-per-inch; 600-1200-2400); színmélység;

optikai karakterfelismerő (OCR: optical character recognition)

mikrofon: hangfelvétel; nettelefon (VoIP)

webkamera: valós idejű képrögzítés; nettelefon (VoIP)

OUTPUT: képernyő (monitor, screen, display): lásd lent

nyomtató (printer): lásd lent

I/O: háttértárak: lásd lent

A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér,

billentyűzet

monitor: output; szabványos (standard) kimeneti periféria; méretarányok (4:3, 16:9, 16:10); méretüket

inchben, felbontásukat pixelben mérik; katódsugárcsöves, LCD, TFT, plazma, LED

nyomtató: output; WYSIWYG (What you see is what you get - azt kapod, amit látsz) szabvány;

Lehet: mátrix, tintasugaras, lézer, hő

háttértárak: input és output is; kezdeti 10 Mb-os helyett ma már 4 TB-os kapacitásúak is léteznek; méret

(3.5, 2.5), sebességük nagymértékben nőtt (SSD megjelenése)

egér: input; grafikus felület; mechanikus (golyós)-, optikai (/ lézeres) egér; TrackBall; vezetékes /vezeték

nélküli (2,4GHz, Bluetooth); érzékenység (DPI); gombok száma

billentyűzet: input; billentyűk száma; billentyűzetkiosztás nyelve; numerikus blokk; váltógombok (Schift,

Ctrl, Alt); FN-billentyűk; ergonomikus billentyűzet

d) A ma jellemzően használatos monitorfajták és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos

fogalmak: felbontás, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület

szempontjából. Az érintőképernyő szerepe, felhasználási területei.

A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve katódsugárcsöves (CRT, Cathode Ray Tube): egy elektronágyú sorban lövi a képernyőt, ezért vibrál

(60-70 Hz), és sugároz

folyadékkristályos (LCD, Liquid Crystal Display): a folyadékkristályok elektromágneses tér hatására

változtatják fényáteresztő képességüket

tranzisztoros (TFT, Thin Film Transistor): minden képpont egy világító tranzisztor, ami önerőből

világít (hátrány a szabadban); nem villódzik, viszont a válaszideje jelentősen rosszabb az LCD-nél

A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont felbontás: px (pixel); a képernyő képpontjainak száma; az egy sorban elhelyezkedő képpontok szorzata

az egy oszlopban elhelyezkedőkkel;

Lehet: HD (1280×720)

FullHD (1920×1080)

4K (3840×2160)

-59-

képarányok - a kijelző oldalhosszúságainak aránya. 5:4-től 21:9-ig terjed. Egy képhez v.

képkockához tartozó oldalviszony v. képarány a kép szélességének és magasságának az aránya, a

két számot rendszerint kettősponttal elválasztva.

Használatuk:

fényképészetben – legáltalánosabb: 4:3, 3:2,

kiskereskedelemben szélesvásznú képernyő: 16:10, 16:9,

"Ultra Wide" (ultraszéles) képarány: 21:9

mozikban 1.85:1, 2.39:1,

közép- és nagy formátumú képeknél 5:4, 6:7, 1:1 (négyzet alak).

inch= méretarány

A televízió, DVD és Blu-ray esetében az eltérő képarányú formátumok közötti átalakításra több

lehetőség létezik:

a képterület kitöltése az eredeti kép felnagyításával (mindkét tengely mentén

ugyanolyan mértékben) és a kilógó területek levágása (digital zooming and cropping),

horizontális csíkok (letterboxing, szélesvásznú filmeknél) vagy vertikális csíkok

(pillarboxing) hozzáadása az eredeti formátum képarányának megtartásával;

tv és DVD esetén az eredeti formátum a célterületre való megnyújtásával, így

eltorzításával, akár úgy, hogy a kép közepén és a szélein különböző faktorral nyújtja

meg a képet (Wide Zoom mode).

frissítési frekvencia: Hz (Hertz); a képernyő újratöltésének száma másodpercenként

képátló: ” (inch/coll); a képernyő méretét határozza meg a téglalap átlója alapján, a monitor egyik sarkától

a szemközti sarkáig terjedő távolság, hüvelykben (inch = 2,54 cm) mérik pl.: 15”,17”

képpont: egy pont, pixel a képernyőn

megjelenítő típusa: LCD, CRT, OLED, PDP.

kontraszt: a részletgazdagságot jellemző tulajdonság (250–1000:1). Értéke a legfényesebb és a

legsötétebb pixel fényerejének hányadosa.

válaszidő: LCD-paneles monitorok jellemzője, ezredmásodpercben (ms) mért időegység - azt az időt

jelöli, amennyi ahhoz kell, hogy egy képpont fényereje megváltozzon. A lassú válaszidő (12 ms-nál

hosszabb) akkor lehet zavaró, ha a monitoron gyors változásokat kell megjeleníteni.

fényerő: a monitor fényességét jellemzi.

milyen fényes az elektronok felvillanása (CRT),

milyen erős, fényes a háttérvilágítás (LCD) pl: 250 cd/m²

maximális felbontás: maximálisan mekkora felbontásra állítható.

TN, IPS, XVA, OLED, QLED paneleknél a pixelek darabszáma, pl.: 1920 × 1080 esetén 2 Mpixel

(2073600).

megjeleníthető színek száma: megjeleníthető színárnyalatok száma - színmélység

általában ez 24 bit - 16,7 millió (224

) színt tud megjeleníteni egy ilyen monitor, de gyakran „csak”

16,2 milliót. látószög: az a paraméter mely megadja, hogy a monitor milyen szögből látható.

általában 2 adattal jellemzik: pl: H:160°/ V:150°

1) horizontális - vízszintes

2) vertikális - függőleges adat

optimális felbontás: szintén LCD-panellel szerelt monitorok tulajdonsága. A LCD-panel fizikailag

kialakított felbontását jelöli. Többnyire ez a felbontás egyben az ilyen monitorok maximális felbontása is.

A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából

CRT- Cathode Ray Tube – hagyományos katódcsöves monitor - kivonják / már ki is vonták a mindennapos használatból rossz minősége, vibrálása, és

egészségkárosító hatása (sugárzás) miatt.

- első működőképes televíziót 1926. január 26-án Londonban

- első színes adást 1928. július 3-án továbbították nagy távolságra

-60-

- a technika feltalálója Karl Ferdinand Braun volt, aki 1897-ben már meg tudott jeleníteni így egy

képpontot - régi neve a Braun-cső

- töltéscsatolt elvű CRT tévé és kamera feltalálója Tihanyi Kálmán volt (1928).

- Működési elve:

egy katódsugárcső található, elektronágyúval az egyik végén, foszforral bevont képernyővel

a másik végén. Az elektronágyú elektronnyalábot lő ki, ezt elektromágneses térrel térítik el.

Az elektronnyaláb a foszforborításba ütközik és felvillan, majd elhalványodik. Ha elég

gyorsan követik egymást az elektronnyalábok, akkor az a pont nem halványodik el. Tehát az

elektronágyúk írnak a képernyőre a számítógép utasításának megfelelően, balról jobbra, 1

másodperc alatt többször is frissítve a képpontokat.

első monitorok egyetlen szín árnyalatait tudták megjeleníteni (monokróm): a fekete-fehér

mellett a borostyán sárga és a zöld színűek is elterjedtek voltak.

Azt, hogy másodpercenként hányszor frissíti a képpontokat - képfrissítési frekvenciának

nevezzük.

CRT monitoroknál a képfrissítési frekvencia egy kicsit mást jelent, lásd az LCD monitornál - ezt

Hertzben adjuk meg.

A mai monitorok 60–130 hertzesek.

A színes monitoroknak h3 alapszíne van: piros, zöld, kék - RGB. Ezek keverésével bármelyik

szín előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú.

TFT, és az LCD még ma is használatosak.

LCD - Liquid Crystal Display - folyadékkristályos

képernyő - A folyadékkristályos kijelzők őse a kvarcórákban

fordult elő először.

- Folyadékkristállyal már 1911 óta kísérleteznek,

működő LCD monitor az 1960-as években készült

először.

- Működési elve:

2 belső felületén mikronméretű árkokkal ellátott átlátszó lap közé folyadékkristályos

anyagot helyeznek, amely nyugalmi állapotában igazodik a belső felület által

meghatározott irányhoz, így csavart állapotot vesz fel.

A kijelző első és hátsó oldalára egy-egy polárszűrőt helyeznek, amelyek a fény minden

irányú rezgését csak egy meghatározott síkban engedik tovább. A csavart elhelyezkedésű

folyadékkristály különleges tulajdonsága, hogy a rá eső fény rezgési síkját elforgatja.

Ha hátul megvilágítják a panelt, akkor a hátsó polarizátoron átjutó fényt a

folyadékkristály elforgatja (innen ered a Twisted Nematic, TN megnevezés), így a fény az

első szűrőn átjut, és világos képpontot kapunk. Ha kristályokra feszültséget kapcsolunk,

nem forgatják el a fényt, az eredmény pedig fekete képpont.

A polárszűrő elé már csak egy színszűrőt kell helyezni. Előfordulhat a gyártás

tökéletlensége miatt, hogy a képernyőn halott vagy „beragadt” képpontokat találunk -ez a

"pixelhiba".

TFT - Thin Film Transistor - vékonyfilm tranzisztor - Az LCD technológián alapuló TFT minden egyes képpontja egy saját tranzisztorból áll,

- Működési elve:

a 2 üvegfelületre felvitt átlátszó elektróda között elektromos teret létesít, hatására az

elektródák között elhelyezkedő folyadék kristályai párhuzamossá rendeződnek, így nem

engedik át a polarizált fényt.

A tévhittel ellentétben a tranzisztorok aktív állapotban nem bocsátanak ki fényt.

- Az LCD-panellel megegyező LED-es,

CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) hidegkatódos fénycsőves v.

-61-

EEFL (External Electrode Fluorescent Lamp) külső elektródás fénycsöves háttérvilágítás

szükséges a működéséhez. Az ilyen kijelzőket gyakran aktív-mátrixos LCD-nek is szokás

nevezni.

LCD IPS nevű technológiáját használják mostanában, mind monitorokban, mind telefonokban is.

Esetlegesen ehhez társul egy LED-es háttérvilágítás.

IPS - in-plane-switching

- színvisszaadása kiváló, betekintési szögtartományuk a legnagyobb

- modern IPS panelek (és változataik) válaszideje rövidebb, mint a VA paneleké, de hosszabb, mint a

TN paneleké.

- mozgáselmosódás csökkentésére (értsd: a háttérvilágítás idejének periodikus lerövidítése, pl.

ULMB) szintén alkalmasak az új panelek.

- újabb fejlemény, hogy a frissítési frekvencia is elérheti v. meghaladhatja a 144 Hz-et, ámbár e

tekintetben még mindig le van maradva a TN mögött (natív 240 Hz).

- színmélységet tekintve a 10 bit megvalósítható, ilyen panelek már kaphatók.

- kifogásolható jelenség az ún. IPS glow - sötét panel (sötét képtartalom) nem merőleges nézésekor

kivilágosodás (glow) formájában jelentkezik. Ennek kiküszöbölésére kifejlesztettek egyfajta

polarizátort (A-TW), de – nem tudni miért, talán költségtakarékossági okokból (plusz némi

színtorzítás) – manapság nem találkozunk ilyen panelekkel az új monitorok piacán.

LED - Light-Emitting Diode - fényt kibocsátó dióda

- világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás - a dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ.

- LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az

ultraibolyáig terjedhet.

- 1994-ben a kék fényt kibocsátó LED feltalálói, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura

Súdzsi, alapjaiban alakították át a világítási technológiát, amiért 20 évvel később, 2014-ben Nobel-

díjjal ismerték el a 3 japán tudós munkáját.

- nagy fényerejű, energiatakarékos és környezetbarát kék LED kifejlesztésében végzett

tevékenységükért részesültek a kitüntetésben.

- LED-háttérvilágítású LCD-televíziók (a Samsung Electronics ezeket nevezi LED TV-nek) a

hagyományos LCD-televíziókban használt fluoreszcens fények helyett LED háttérvilágítást

alkalmaznak. A LED TV-ket a Samsung vezette be, és jelenleg ez a legnépszerűbb TV-technológia.

Manapság szinte kizárólag ilyen technológiájú TV-készülékeket forgalmaznak a kereskedelemben, a

szintén nagy képernyős, ultravékony, megjelenésekor ugyancsak hatalmas újításnak számító

plazma TV-ket is nagyjából háttérbe szorította.

- 2 fajtáját használják a LED-televíziókban:

1) dinamikus - RGB LED-eket helyeznek el közvetlenül a képernyő mögé, v.

2) fehér oldalvilágítású - Edge LED-eket építenek be a képernyő széleibe, amelyek egy

egyedi fényelosztó panel segítségével világítják be a teljes képernyőt.

PDP (Plasma Display Panel – plazmakijelzők

• első monokróm típusát 1964-ben a Plató Computer System készítette el, Gábor Dénes

plazmával kapcsolatos kutatásai nyomán.

• Később, 1983-ban az IBM készített egy 19" méretű monokróm,

• 1992-ben pedig a Fujitsu egy színes, 21 hüvelykes változatot.

• első plazmatelevíziót a Pioneer mutatta be 1997-ben.

• Jelenleg is folyik a gyártók versenye a minél nagyobb képátlóért: már a 100 hüvelyket is bőven

meghaladják a legnagyobb kijelzők.

• Működési elve:

működése az LCD-nél is egyszerűbb.

A cél az, hogy a 3 alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen.

PDP-nél a képpontok a CRT-hez hasonlóan látható fényt sugároznak ki, ha megfelelő

hullámhosszú energia éri őket - ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének

nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény

sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben.

-62-

Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben

vezérelhető - a monitor villódzástól mentes, akár 10000:1 kontrasztarányú, tökéletes

színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve.

PDP fogyasztása vetekszik a CRT monitorokéval, a régebbi típusok képernyője viszont

előszeretettel beég. A gázkisülésnek helyet adó parányi cső ugyanúgy használódik, mint

az LCD-kben lévő egyébként cserélhető,

a háttér világításáért felelős fénycső: az első 2000 órában erőteljes fénye lassan

csökkenni kezd, de az újabbak akár 60 000 órát is kibírnak.

Az érintőképernyő szerepe, felhasználási területei.

Az érintőképernyő olyan kettős célú eszköz, amely képes az információk

megjelenítésére, de egyben egy olyan felület is amelyen a felhasználó adatokat

képes bevinni. Ha megérintjük a felületet, akkor a működtető szoftver

segítségével meghatározza az érintés koordinátáit, és ennek alapján képes

vezérelni az érintőképernyővel ellátott eszközt, például egy mobiltelefont.

olyan interaktív vizuális megjelenítő és egyben adatbeviteli felület, amelyet ha

megérintenek, meghatározza az érintés koordinátáit és ennek alapján

vezérelhető az érintőképernyővel ellátott eszköz. Érintőképernyőről akkor

beszélhetünk, ha nem használunk közvetítő perifériát (pl.: egér v. érintésérzékeny rajzpad), hanem

közvetlenül érintjük meg a képernyőt, ujjal v. egy passzív segédeszközzel.

Vannak akik simogatós telefonnak hívják az érintőképernyős készülékeket. Szinte az egész világ ezt

használja, vagy ezt szeretné használni. Az érintőképernyők nélkül már el sem tudjuk képzelni a

mobilkommunikációt, és az élet egyéb területeire is észrevétlenül befurakszanak ezek a csupán ujjal

vezérelhető eszközök.

A technológia alapjai az 1960-as évekbe nyúlnak vissza, de igazi fellendülést a '90-es években:

áttörés a mobil navigációs eszközök, és a PDA (personal digital assistant) a PDA megjelenése

hozta - sokak szerint az első PDA az Apple Newton platformmal ellátott készüléke volt, de mások ezt

a pozíciót az EO Personal Communicator-nak adják.

után a GPS-t használó érintőképernyős navigátorok (PNA),

majd az okostelefonok, hordozható médialejátszók és táblagépek kifejlesztésének köszönhetően

sikerük töretlen maradt.

Igazán nagy áttörést az iPhone 2007-es megjelenése jelentette.

Működési elv

Az érintőképernyők felépítése olyan, hogy egy hagyományos kijelző fölé egy átlátszó érzékelő réteg

kerül.

Az eszközök különállóan működnek, pedig egybeépítették őket - felhasználó hagyományos kijelzőn

meglát egy ikont, és meg akarja nyomni, ekkor azonban a kijelző fölé integrált érzékelő réteghez ér

hozzá. Az érintés miatt az érzékeny felület egy adott pontján érzékelhető, mérhető jel keletkezik. Ezt

a jelet a készülékben lévő egység, és a vele együtt működő szoftver kiértékeli, és nagy pontossággal

meghatározza, hogy az érzékelőn az érintés helye melyik ikonnak megérintésének felelne meg, ha az a

hagyományos kijelzőn lenne. Ekkor a szoftver az okos készülékben végrehatja azt az feladatot, amely

az ikon érintéséhez van rendelve. A felhasználó természetesen csak azt látja, hogy ő megérintett az

ikont, és elindult a kívánt folyamat.

A mai érintőképernyők természetesen már képesek ettől bonyolultabb felhasználói igényeket is kezelni,

pl. az ikonok mozgatása a képernyőn.

A kijelzők típusai

• Az érintőképernyőnek többféle technikai megvalósítása is lehetséges.

2 leggyakrabban használt megoldást:

a) rezisztív és

-63-

b) kapacitív technológiát korán levédték, így a szabadalmi oltalmuk már lejárt, tehát bárki által

szabadon használhatóak

1. A rezisztív típus

2 eltérő töltésű átlátszó elemet egy szigetelőréteg választ el. Szigetelésre a rétegek közötti levegőt használják, de egy

vékony, szigetelőanyagból álló háló tart és biztosítja az adott

távolságot a rétegek között.

Az érintőpanel felett egy rugalmas, de átlátszó műanyag

védőréteg van. Az érintés hatására egymáshoz ér a két panel,

így ezen a helyen megváltozik a panelek töltése az

alapállapothoz képest. Ez adja azt az információt, amely alapján

a kiértékelő szoftver kiszámolja az érintés pontos helyét.

olcsó megoldás - sok helyen alkalmazzák a legfelső védőrétegnek rugalmasnak kell lennie, így többnyire műanyagokat használnak a fejlesztők.

2. A kapacitív kijelző Egy kemény, átlátszó felület alatt egy érzékeny háló, v. felület

helyezkedik el, és így, ha a méretezés, és a beállítások pontosak,

akkor az átlátszó felület felett egy elektromos mező jön létre. Ha meg

akarjuk érinteni a felületet, akkor zavart okozunk ebben az

elektromos mezőben, és a képernyő sarkaiban elhelyezkedő érzékelők,

egy megfelelő szoftver segítségével képesek meghatározni az érintés

helyét. Ez a technológiát nem nyomás érzékelésére fejlesztették ki,

hanem az érintésre érzékelésre, így használata is más, mint a rezisztív

kijelzőké.

A kapacitív kijelzők esetén az üveget használták először, de nagyon

merev, és törékeny volt -megoldás a Gorilla kijezlő kifejlesztése,

amely egy költséges eljárással tette az üveget alkalmassá

e) A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve

(tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók

összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A

technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai, memória alapú). Az egyes eszközök felépítése,

működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása.

A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői Jelenleg a tintasugaras, és lézeres nyomtatók vannak csak a piacon, a tűs nyomtatókat már elég kevés

helyen használják csak.

A tintasugaras nyomtatók viszonylag olcsóbbak, de karbantartásuk, és a tinta utántöltése drága,

lézeres nyomtató nagyobb beruházás, viszont fenntartása lényegesen olcsóbb.

Modern technológia a 3D nyomtatás - ami különféle anyagokból a legkülönfélébb eljárásokkal állítják

elő a megfelelő formát. Az egészes kicsi-egyszerű dolgoktól kezdve egészen a NASA ételnyomtatójáig

mindenféle ismeretes. A NASA nemrég indított projektjében 3D nyomtatható bázisterveket várnak a Holdra.

A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer)

-64-

tűs - (mátrix) a papír előtti festékszalagot kis elektromágneses tűk (9/24 db) ütögetik

tintasugaras: a porlasztó a tintapatronból tintacseppeket fúj a papírra; folyékony halmazállapotú festék;

porlasztási módszerek: piezoelektromos úton, elektrosztatikusan, v. gőzbuborékok segítségével

lézer - egy speciális, szelénnel bevont hengert tartalmaz; a lézersugár által érintett pontokra tapad a

poralapú festék, amelyet a henger közel 200°C-kal papírra éget hő (termikus): speciális

papírtekercset (hőpapír) használ; a papír fehér bevonata hő hatására megfeketedik; egy idő után

eltűnik róla a nyomtatás; főleg blokkok nyomtatására használják

3D - sokféle technológia

multifunkcionális - kombinálja a nyomtató, fénymásoló, szkenner, (esetleg fax) szerepét

A nyomtatókkal és a nyomtatással kapcsolatos fogalmak technológia (működési elv): mátrix, tintasugaras-, lézer-, hőnyomtató

felbontás (DPI): képpontok inch-enként

nyomtatási sebesség (lap/perc)

memória (byte)

A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából A mátrix nyomtatókat szinte sehol nem használják már.

A tintasugaras-, és lézernyomtatókat mind otthoni, mind munkahelyi/nyomdai környezetben

megtalálhatjuk. Az egyszerűbbek otthoni (alkalmi) használatra valók, a munkahelyekre már komplexebbek

szükségesek, a nyomdákban pedig a legprofibb felszereléseket találhatjuk meg.

A multifunkcionális nyomtatók nagyon elterjedtek az átlag felhasználói körben. A hőnyomtatókkal főleg

boltokban a blokknyomtatásnál találkozhatunk.

3D nyomtatók egyetemekben, laborokban jelentek meg, tudományos fejlesztési projektekben vesznek részt,

de léteznek nagy DIY - do it yourself barkácsolók, akik maguknak építettek, maguk építenek vele.

A ma jellemzően használatos háttértárak Mágneses elvű háttértárak: FDD (Floppy Disk Drive), HDD (Hard Disk Drive)

Optikai elvű háttértárak: CD (Compact Disc – 700 MB), DVD (Digital Versatile Disc – 4,7 GB), BD

(Blu-ray Disc – 25 GB), -R (Recordable), -RW (ReWritable)

Félvezető elvű háttértárak: SSD (Solid State Drive), (pendrive, SD-kártya – Secure Digital)

A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai), az egyes eszközök felépítése, működése

MÁGNESES ELVŰ TECHNOLÓGIA

kör alakú mágneslemezek olvasáskor és íráskor forgó mozgást végeznek. Az író-olvasó fej végzi az

adatok kezelését, mozgása a lemezre sugár irányú.

előállítása költséges

lemezek felépítése: sávok (trackek) – azonos központú, különböző sugarú körök; a legkülső sáv a 0-s sorszámú

cilinder – az egymás alatt elhelyezkedő sávok

szektorok – a sávok további bontásával keletkeznek

klaszter (cluster) – több szektor összefoglaló neve

mágneslemezek jellemzői: tárolókapacitás (byte) – 40 GB - 8 TB

írási/olvasási sebesség (ms) – 5400 / 7200 / 10000 / 15000 rpm

csatolófelület – ATA (PATA); SATA (I,II,III); SCSI; SAS; FC

OPTIKAI ELVŰ TECHNOLÓGIA Az optikai adattárolók lézersugár használatával működő nagy tárolási sűrűséget elérő adattároló

rendszerek.

Az optikai tároló felületén az adatok rögzítésekor kisméretű mélyedéseket hozunk létre, amelyeken a

leolvasáskor a lézersugár szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik.

A médium olvasásakor a visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká.

előállítási költsége jóval olcsóbb

-65-

FÉLVEZETŐ ELVŰ TECHNOLÓGIA pendrive-ok, memóriakártyák, SSD-k működési elve - a biteket tranzisztorok, (kondenzátorok)

tárolják el. A RAM mintáján működik, de nem veszti el a tárolt információt az áramforrás

elvesztésével.

Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása ld. fent

A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási

lehetőségei

Hordozható merevlemezek

korában az üzembe helyezés a csatlakoztatással, és a csatolással (operációs rendszer számára

felismerhetővé tétel, manuálisan főleg linux) egyenlő.

Merevlemezek hibái főleg fizikai természetűek (mozgó alkatrész). A szektorhibák javítása a szektor

lezárásával történik. A tárolókapacitás a lezárt szektorok mértével csökken. Egy esetleges boot-szektor

hiba az egész merevlemezt olvashatatlanná teheti. Az elveszett (elveszettnek hitt) adatok visszaszerzésére

most már sok program, megoldás létezik, melyek nagy arányban visszaszerzik a fájlokat. Vannak

kifejezetten erre szakosodott cégek is (ilyen a világhírű, magyar Kürt Zrt).

A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD

lemezek)

CD (Compact Disc) tárolt információk típusától függően megkülönböztetünk:

a) audio,

b) video és

c) adathordozó CD-ket - utóbbiakat CD-ROM-nak nevezzük.

A lemez átmérője 8 cm v. 12 cm, vastagsága 1 mm.

A CD-k műanyagba ágyazott adathordozó rétegen digitálisan tárolják az adatokat.

A lemezen az információ körkörösen, apró bemélyedések formájában van rögzítve.

A CD-ROM olvasásakor a CD-olvasó lézersugár segítségével, a visszaverődő fény alapján érzékeli az

adathordozó rétegen található bemélyedéseket.

Megkülönböztetünk:

csak olvasható (CD),

egyszer írható (CD-R) lemez - akár több lépésben is írhatunk adatokat, de az adatmennyiség nem

haladhatja meg a CD kapacitását. A rögzített adat módosítására nincs lehetőségünk.

többször írható (CD-RW) - újraírható a CD-R lemezekhez hasonlóan írhatjuk, azonban

lehetőségünk van az adatok teljes törlésére, és a lemez többszöri újraírására.

CD átlagos tárolókapacitása 700 MB

DVD (Digital Versatile Disc) digitális sokoldalú lemez, (korábban a Digital Video Disc rövidítése) nagy kapacitású optikai tároló,

amely főként mozgókép és jó minőségű hang, valamint adat tárolására használatos.

egy CD-re emlékeztet (pont, mint a BD (Blu-Ray Disc)).,

a DVD-é 4,7 GB, a BD pedig egészen 25 GB-ig merészkedik (dupla rétegű 50 GB).

f) A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása).

A tápegység ventillátora a levegővel együtt a port is beszívja a gépházba, ahol az leülepszik az

alkatrészekre.

A porréteg, ha lecsapódik rajta a pára, akár rövidzárlatot is okozhat.

Ezért indokolt - a körülményektől függő időközönként - kitisztítani a gépházat. Nagyszerű megoldást kínál

egy sűrített levegős palack.

-66-

g) A személyi számítógépek részeinek összekapcsolása, a perifériák csatlakoztatási lehetőségei.

saját magunknak épített gépeknél figyelnünk kell a perifériák helyes csatlakoztatására, összeszerelt gép

(vagy notebook) vásárlásakor a gyártó mellékelt útmutatója (quick start guide) alapján járjunk el.

ez általában a (táp) hálózathoz való csatlakozásból, külső perifériák (monitor, billentyűzet, egér)

csatlakoztatásából és a bekapcsoló gomb megnyomásából áll.

Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei

Ügyelni kell: a megfelelő tápegység választására (erős géphez nagyobb teljesítmény kell),

megfelelő hűtésre - nem ajánlott túl melegben, kis helyen futtatni a gépet órák hosszat.

vihar, villámlás esetén érdemes azonnal kikapcsolni és menteni mindent, feltéve, ha nincs megfelelő

túlfeszültségvédelemmel ellátva a hálózatunk.

h) A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint.

A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése.

A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók,

útválasztók, jelerősítők).

A hálózatok kialakításának jelentősége A hálózatok a szerverek, személyi számítógépek és munkaállomások közti kommunikációt valósítják meg.

A helyi hálózatok előnyei:

közös erőforrás-használat (nyomtatók, háttértárak)

háttértár megosztása (megszabható hogy melyik felhasználó mihez férhet hozzá)

nincs szükség önálló háttértárra, a szerveré elég lehet (BOOT-EPROM: gondoskodik a háttértár

nélküli munkaállomások rendszerfájlainak betöltéséről)

gyors adatátvitel nagyobb teljesítmény (a megosztott erőforrások miatt)

többfelhasználós adatbázis-használat

A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint PAN - személyi hálózat - Personal Area Network – hálózat egy személynek (pl. egér-PC kapcsolat)

LAN - helyi hálózat - Local Area Network – hálózat egy telephelynek (pl. otthoni/iskolai hálózat)

MAN - városi hálózat - Metropolitan Area Network – hálózat egy nagyvárosnak, a város LAN-jainak

összekapcsolása

WAN - nagy kiterjedésű hálózat - Wide Area Network – hálózat nagy területek lefedésére MAN-ok, LAN-

ok és PAN-ok összekapcsolásával (maga az internet)

A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése

a) Hálózati modellek - a hálózat tagjainak hierarchiája:

Kliens-szerver modell - Ügyfél-kiszolgáló - a szerverek szolgáltatásokat nyújtanak a munkaállomások

(kliensek) részére. pl. WWW

Host-terminal modell - Elosztott hálózat - A host végez el minden feladatot, futtatja a programokat. A

terminálok csak beviszik és megjelenítik az adatokat. pl. SSH)

Peer to peer (P2P) modell (Egyenrangú gépek hálózata) - minden gép szerver és munkaállomás is

egyidejűleg. pl. Torrent)

b) Hálózati topológiák - az összeköttetés fizikai rendszere:

SÍN:

Minden elem egy kábelre van felfűzve, mely a 2 végén lezáró elemmel van ellátva

Az elrendezés hátránya: vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná válik.

GYŰRŰ:

A hálózat elemei olyan átviteli közeghez kapcsolódnak, melynek eleje és vége ugyanaz, vagyis egy

kört alkot. Ennek mentén az adatcsomag körbefut, míg el nem éri a címzettet.

-67-

Előnye: egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs leterhelt

központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében.

CSILLAG:

Egy központi vezérlő (HUB) kapcsolja össze a 2 kommunikálni kívánó gépet. Ezen minden jel

kötelezően áthalad, mielőtt elér a rendeltetési helyére. A kapcsolat létrejötte után a hálózat úgy

működik, mintha közvetlen kapcsolatban lenne a 2 gép.

Elrendezés előnye: vonalszakadás esetén csak az adott gép válik használhatatlanná, és nem az egész

hálózat. A többi gép továbbra is tud kommunikálni egymással.

Hatásos, de drága megoldás.

FA:

Minden számítógép csak egy útvonalon érhető el.

Egy hiba egy egész alhálózatot tönkretehet.

A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók,

útválasztók, jelerősítők) szerver: nagy teljesítményű, tárolókapacitású és folyamatos üzemű számítógépek, melyek szolgáltatásokat

nyújtanak a többi gép számára kliens (munkaállomás): az a számítógép mely igénybe veszi a hálózati

szolgáltatásokat

hálózati adapterkártyák: kapcsolatot létesít az adatátviteli közeg és a PC között hálózati protokoll: az

adatátvitel szabályai

modem: kapcsolat telefonvonalon keresztül

HUB: elosztók, a kapott jelet a megfelelő címre továbbítja (pl. csillag topológiánál)

bridge: hálózatok összekapcsolására használják (fizikailag eltérő hálózatokra is), a kapott adatot az adott

hálózat adott címére továbbít; két hálózat között csak egy híd lehet

router: útválasztók, forgalomirányítók - amelyek az azonos hálózati protokollt használó hálózatok

csomópontjai közötti lehetséges útvonalak közül megpróbálják a legideálisabbat kiválasztani. Az elküldött

üzenet rendelkezik a tényleges címmel és fel van tüntetve az odavezető út címsorozata is. Ez a cím

folyamatosan változik, ahogy az üzenet csomópontról csomópontra halad. Ők osztják ki az IP-címeket

is.

gateway: egymástól teljesen különböző hálózatok összekapcsolására használt rugalmas hálózati elem,

melynél a protokollok is különbözhetnek a hálózati rétegekben. A gateway minden átalakítást (üzenet-,

cím- és protokoll átalakítás) elvégez a két rendszer között.

koaxiális kábel: kábel alapú hálózatoknál az elemek összekapcsolásának módja. Egy középső vastag

rézdrótból, és egy azt burkoló vékonyabb árnyékolóköpenyből áll. A köpeny feladata a külső

elektromos zajok kiszűrése, és így a belső vezetéken áramló jelek megóvása.

UTP: Unshielded Twisted Pair, egy (ált.) árnyékolatlan (érzékenyek a külső elektromágneses zajokra,

így csak újraerősítés nélkül csak korlátozott távolságban használhatók megbízható adatátvitelre), csavart

érpáras hálózati kábeltípus Olyan kábelezési technológia, amelyben a jeltovábbító vezetékeket nem

védi külön árnyékolóköpeny az "áthallások" és más egyéb külső zavarral és zajjal szemben.

Előszeretettel alkalmazzák csillag- ill. fa topológiájú hálózatok kialakításához.

Wi-Fi: vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt

szabvány

Switch: aktív PC-s hálózati eszköz, amely a rá csatlakoztatott eszközök között adatáramlást valósít meg

-68-

-69-

2.3. Munkavédelem és ergonómia

A számítógépes munkavégzés, valamint a fizikai- és mentális egészség védelme.

A számítógépes munkavégzéshez kapcsolódó munkavédelmi ismeretek. A számítógép és a perifériák

ergonómiai jellemzői. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai.

ltd: fent 27-31.o.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

a) Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési 14 struktúrája

(rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs

rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés,

megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). Több feladat párhuzamos végzésének szervezése.

Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái Egyrészt erőforrás kezelő rendszer - operációs rendszer az a szoftver, ami kezeli a legfontosabb hardveres

és szoftveres erőforrásokat (memória, processzor, I/O, háttértárak, fájlrendszerek, folyamatok, programok, a

grafikus felület elemei, stb.).

A komponensek az operációs rendszer szolgáltatásain keresztül érhetők el, és több felhasználó illetve folyamat

esetén az operációs rendszer végzi az ütemezést és a hozzáférési jogosultságok kiosztását/ellenőrzését.

Másrészt virtuális gép, mert egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó

alkalmazásoknak. Ezért nem kell a programozónak a hardverrel foglalkoznia (kivétel a minimális

erőforrások).

Feladatai: 1. ütemezés,

2. megszakításkezelés,

3. folyamatvezérlés,

4. tárkezelés, memóriakezelés,

5. naplózás,

6. perifériakezelés

Csoportosítása: 1. egy felhasználós, egyfeladatos: DOS (karakteres felület, zárt forráskód)

2. egy felhasználós, többfeladatos: Windows (grafikus felület, zárt forráskód)

3. több felhasználós, többfeladatos: Unix, Linux (grafikus/karakteres felület, nyílt forráskód)

Az operációs rendszer működési struktúrája

(rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések)

Rendszermag (angolul kernel):

az operációs rendszer alapja, egy háttérben futó, alapvető feladatokat ellátó program, amely felelős a

hardver erőforrásainak kezeléséért (beleértve a memóriát és a processzort is).

multiplexálás: azon módszer a többfeladatos rendszerekben, ahol a kernel szabja meg, hogy melyik

program és menynyi ideig használhatja a hardver egy adott részét.

Egy számítógép működéséhez nem feltétlenül szükséges operációs rendszer és annak magja: az egyes

programok közvetlenül betölthetőek és használhatóak a „csupasz vason”, feltéve, hogy a

programozó vállalja azt, hogy mindent közvetlenül, operációs rendszeri segítség nélkül fog kezelni.

A kezdeti számítógépek esetén ez volt a normális működési mód: minden egyes új program

elindításához a gépet újra kellett indítani.

Az idő előrehaladtával apró segédprogramok, rutinok állandósulni kezdtek, azokat több programhoz is

használták, és kialakultak azok a szokásos programrészek, melyeket újraindítás után újra használni

-70-

szerettek volna, mint például egyes betöltő (indító, boot) programok vagy hibakeresők. Ezekből

alakultak ki a kezdeti operációs rendszerek.

A kernelek 4 fő kategóriája: 1. monolitikus kernelek gazdag és hatékony absztrakciókat biztosítanak az alattuk található hardware

elemekhez;

2. mikrokernelek egy kisméretű alapkészletet biztosítanak a hardware kezeléséhez, és számos

alkalmazással – amiket „szervereknek” nevezünk – biztosítják a további, részletesebb

funkcionalitást;

3. hibrid v. módosított mikrokernelek hasonlóak a mikrokernelekhez de több, részletesebb kódot

tartalmaznak a kernelmagban, hogy nagyobb sebességet érjenek el;

4. exokernelek (vagy rendszer rutinkönyvtárak) nem biztosítanak absztrakciókat vagy állandó

rendszermagot, hanem egy programokban használható rutinkönyvtárból állnak, ami a hardver

közvetlen vagy közvetett elérését biztosítja.

A kernel feladatai:

perifériák kezelése (billentyűzet, képernyő stb.)

memória-hozzáférés biztosítása

processzor idejének elosztása

háttértárolók kezelése

fájlrendszerek kezelése

Unix alapú operációs rendszerekben

különféle parancssori értelmezők működnek, melyeket rendszerhéjnak v. angolul shell-nek (konzol)

nevezünk. Ez a rendszerhéj az összekötő kapocs a rendszer magját képező kernel és a felhasználó

között. A shell-ből vezérelt gépek (szoktuk még karakteres felületnek is hívni)

előnye - jóval kisebb erőforrás-igényűek a grafikus felületűeknél (GUI) - stabilabbak, és gyorsabbak, így

teherbírásuk miatt napjainkban főleg Unix alapú szervereken működnek.

Unix-típusú rendszerek alatt a felhasználó több rendszerhéj között is választhat, melyek mindegyike

rendelkezik egyedi tulajdonságokkal, melyek segítségével bizonyos feladatok könnyebben elvégezhetőek,

mint más rendszerhéjakkal.

A számítógépbe történő bejelentkezés után a rendszerhéj indítja el az operációs rendszernek

nélkülözhetetlen folyamatokat és automatikusan induló programokat - shellscriptekkel

programozható - speciális parancsnyelv, amely az operációs rendszer által értelmezhető utasításokat

tartalmaz, így a klasszikus értelemben vett programozási nyelvektől eltérően nincs szükség a kód

lefordítására és linkelésére.

shell feladatai: Kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)

Alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása, leállítás)

Unix shell képességei (persze, a Windows alapját képező DOS-ban is megvannak ezen parancsok

megfelelői):

saját parancsok kivitelezése

szkript-ek futtatása

feltételes kifejezések (if, case) és ciklusok (while, for) alkalmazása

belső parancsok használata (ld. lent)

pszeudo-parancsok létrehozása (alias)

belső változók használata

a környezet manipulálása új folyamatok indítása előtt

bemenet és kimenet átirányítása

több folyamat indítása, ezek adatcseréje csöveken (pipe) keresztül

folyamatok indítása a háttérben

a jelentkezési karakter definiálása (prompt)

külső parancsok keresési sorrendjének megadása

parancssorszerkesztés (command line editing) és kiegészítés (completion)

korábbi parancsok visszakeresése és szerkesztése (command history)

-71-

folyamatok (futó parancsok) megállítása (Ctrl+C) és újraindítása (Job Control)

számítási feladatok elvégzése (expr) állománytulajdonságok tesztelése (test)

jelzések (signal) küldése (kill) és fogadása (trap)

más folyamat bevárása (wait), vagy pusztán várakozás (sleep)

Belső parancsok (a parancssoron belül működnek, nem rendelkeznek külső végrehajtó állománnyal):

fájl- és mappaműveletek (copy, del, ren, md)

navigálás a könyvtárrendszerben (cd, dir)

dátum és idő (time, date)

a parancssorra vonatkozó utasítások (cls, color)

Külső parancsok (egy külső futtatható állomány tartalmazza őket, amit a parancssor indít el):

háttértárak kezelése (format, scandisk, diskcopy, chkdsk)

memóriainformációk (mem)

súgó (help)

szövegszerkesztés (edit pl. nano)

hálózati eszközök kezelése (ifconfig)

Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek

(memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakításkezelés, kommunikáció a perifériákkal)

MEMÓRIAKEZELÉS A memória az egyik legfontosabb (és gyakran a legszűkösebb) erőforrás, amivel egy operációsrendszernek

gazdálkodnia kell;

főleg a többfelhasználós rendszerekben, ahol gyakran olyan sok és nagy folyamat fut, hogy együtt nem

férnek be egyszerre a memóriába.

A többfeladatos feldolgozás megjelenésével azonban szükségessé vált a memóriának a futó folyamatok

közötti valamilyen „igazságos” elosztására. A megoldást a virtuálismemória kezelés jelentette. Ilyenkor az

operációs rendszer ad a központi memóriából egy akkora részt, amelyben a folyamat a legfontosabb

részeit el tudja tárolni. A többit kirakja a háttértárra (az ún. lapozófájlba, Unix-ban ezt swap-nek

hívják). Ez a megoldás azért működik, mert a programok legtöbbször egy eljáráson belül ciklusban

dolgoznak, nem csinálnak gyakran nagyugrásokat a program egyik végéről a másikra (ez a lokalitás

elve). A központi egység fel van szerelve - memóriakezelő egységgel (MMU), amely figyeli, hogy olyan

kódrészre kerül-e a vezérlés, amely nincs benn a központi memóriában (mert például a háttértárra van

kirakva).

Memóriahasználat szerint a programokat 2 részre oszthatjuk:

1) rezidens - állandóan a memóriában van, gyorsabb, pl. tűzfal, vírusirtó

2) tranziens - csak meghíváskor töltődik be, helytakarékosabb

FOLYAMATVEZÉRLÉS A folyamatok az elindított futó programok (process-ek).

A folyamatvezérlés biztosítja a folyamatok erőforrásokhoz való hozzáférését. Ennek megoldása gyakran

lehetetlenség, mert nem ismert a folyamatok jövőbeli erőforrás-szükséglete.

Vannak olyan „megoszthatatlan” erőforrások (mint például egy DVD lejátszó), amelyet egyszerre csak

egy folyamat használhat, és abból adódhatnak a gondok, ha mégis 2 folyamat próbálja egyszerre használni

őket pl.: épp másolás folyik a DVD-ről, és közben párhuzamosan ugyanarról a DVD-ről akarok egy filmet

megnézni - ez a helyzet a deadlock - holtpont. Általában ilyenkor a DVD-olvasó „kattog” ugrál a

másolandó fájl, és a film között.

MEGSZAKÍTÁSKEZELÉS A megszakítás a számítási rendszernek küldött jelzés, amely valamilyen esemény felléptéről értesíti.

Eredetük szerint:

Megszakítás (Interrupt): pl. egy periféria, mely jelezheti így egy régen várt adat megérkezését, de

megszakítást okoz a rendszer órája is

Kivétel (Exception): a processzor generálja, ha valamilyen hibát, pl. nullával való osztást kellene

végeznie, vagy a címszámításnál tapasztal valamilyen komoly hibát

-72-

Nem maszkolható megszakítás (Non Maskable Interrupt): súlyos hardver hiba, pl. a memória

hibája, vagy a tápfeszültség kimaradás esetén keletkezik. Nevéből is látszik, hogy ezzel a típussal

komolyan kell foglalkozni. Általában azonnali leállással, kékhalállal (Windows) zárul.

Csapda (Trap): olyan szoftver eredetű megszakítás, amely akkor keletkezik, ha egy felhasználói

folyamat közvetlenül az operációs rendszerhez fordul (rendszerhívás), vagy olyan utasítást próbál

végrehajtani, amihez nem lenne joga (önálló hardver kezelés). A megszakításokhoz legtöbb esetben

prioritási szintek rendelhetők. Magasabb prioritású kérések megszakíthatják az alacsonyabb szintű

kérések kiszolgálását.

A megszakításkezelés forgatókönyve többnyire a következő: 1) Megszakításkérés érkezik.

2) A processzor befejezi az éppen végzett műveletet, majd, ha éppen nincs letiltva az adott szintű

megszakítás, elfogadja a kérést, ellenkező esetben várakoztatja.

3) A processzor elmenti a futó folyamat állapotvektorát.

4) A CPU privilegizált (kernel) üzemmódba kerül, és letiltódik az összes olyan megszakítás, melynek

prioritása kisebb vagy egyenlő az érkezett megszakításéval.

5) A központi egység megállapítja a megszakításkérés helyét, és a megszakítási vektortáblából

kikeresi a megfelelő kiszolgáló rutin címét.

6) A kiszolgáló rutin fut.

7) A CPU visszatér felhasználói (user) üzemmódba, és engedélyezi a letiltott megszakítási szinteket.

8) A processzor visszaállítja a megszakított folyamat állapotvektorát, ezzel visszaadva a vezérlést.

KOMMUNIKÁCIÓ A PERIFÉRIÁKKAL Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a perifériákkal való kommunikáció is. A perifériák a

felhasználó és a gép interakcióját teszik lehetővé, de ez a kapcsolat nem közvetlen.

A hardverelemekkel és erőforrásokkal az operációs rendszer kommunikál, ennek a hasznos részét közvetíti a

felhasználó felé.

Több feladat párhuzamos végzésének szervezése A különböző folyamatok, alkalmazások a multitasking megjelenése óta nem csak egymás után, hanem

egymással párhuzamosan is futhatnak.

Így munka közben tetszés szerint váltogathatunk közöttük pl.: böngészés közben zenét hallgathatunk. A

különálló folyamatok elválasztása és párhuzamos futtatásának irányítása az operációs rendszer feladata.

A szálak lehetnek azonos vagy különböző alkalmazás szálai, és az operációs rendszer szintjén végrehajtandó

szálak is.

Az egyik megoldási technológia az időosztásos többszálúság (TSM – Time-Slice Multithreading), amikor

is egy szálon dolgozik a CPU, majd fix idő múlva vagy eseményvezérelten vált egy másik szálra. Ez

persze több kihasználatlan ciklust is eredményez a váltások közti „üresjáratokban”, azonban elég jól

„újrahasznosíthatók” a RAM késleltetési idők (amikor egy szálnak várnia kell a memória hozzáférésre),

mivel közben lehetőség nyílik más szálak végrehajtására. Természetesen ennél jobb a valódi többszálúság -

egy végrehajtó egység megszakítás nélkül tud egy thread-del „foglalkozni”, és párhuzamosan különböző

processzorokban (processzormagokban) futnak a szálak.

Az operációs rendszer telepítése Az adott operációs rendszert egy adathordozón (DVD, pendrive, régen: floppy, CD) kapjuk meg. A

legtöbb nyílt forráskódú rendszer esetén a legegyszerűbb, ha magunk letöltjük (a kiadó oldaláról,

torrentszerveréről; ált .iso fájl), és kiírjuk egy lemezre, pendrive-ra.

Ha a számítógépen még nincs operációs rendszer csak behelyezzük az adathordozót és elindul a

telepítés.

Ha van már valami telepítve, akkor először át kell állítani a BIOS-ban (bootloader) az ún. boot-

sorrendet. Ha elindult a telepítés, először a partíciókat kell meghatároznunk (esetleg formázni, felosztani).

Ezek után csak követni kell a telepítő által adott lépéseket, beállítani a WiFi kapcsolatot (ethernet esetén

nem szükséges), a felhasználónevet, jelszót, számítógép nevét.

-73-

Amennyiben hálózati telepítést alkalmazunk, bizonyos beállítási lépéseket (esetleg az összeset) kihagyhatjuk

pl: adathordozóra kiírás, felcsatolás, partícionálás, felhasználói beállítások.

b) Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs

rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei,

ezek elhárítási módja.

Az operációs rendszer betöltődésének folyamata Az operációs rendszer feladatai közé tartozik, hogy felkészítse a számítógépet az alkalmazások futtatására.

Az indítási folyamat során pontosan ez történik. Miután a számítógép öntesztje lefutott, a BIOS keresni

kezdi az operációs rendszer indítófájlját a rendszerbetöltő szektorokban (ált. boot mappa), és az elsőt

elindítja.

Ezután az indított rendszer, (ha érzékel más rendszert is) felajánlja a választási lehetőséget (ezt hívják

dual-boot-nak). Először a kernel töltődik be és indul el. Innentől rendszerfüggő a folytatás, de nagy

vonalakban általánosítható.

eszközök inicializálása: A rendszer keresi az új hardvereszközöket, a meglévőkhöz pedig betölti és

elindítja az illesztő programot. (DOS-ban pl. config.sys)

szolgáltatások elindítása – pl. GUI (Graphical User Interface – grafikus kezelőfelület)

felhasználói interakció megkezdése

bejelentkeztetés: több felhasználós rendszerek esetén (opcionális)

automatikusan induló programok indítása – pl. antivirus

A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során Amennyiben lehetséges, ajánlott kijelentkezni a rendszerből ha több felhasználó profilja is be van

jelentkezve a gépen, illetve ha csak terminálként használjuk a gépet.

Ezek után a leállításra kattintva a rendszer leállítja a futó programokat, szolgáltatásokat,

folyamatokat, végül a vírusirtót, és a rendszerfolyamatokat.

Ezek után megszünteti az áramellátást.

Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja BSOD-ről (Blue Screen Of Death, magyarul kékhalál v. végzetes kivételhiba)

Végzetes rendszerhibát jelent, amikor a számítógép nem tudja tovább működtetni még az alapvető

rendszerfolyamatokat sem. BSOD után reménykedhetünk, hogy újraindításkor nem történik semmi

váratlan. A legrosszabb az információtartalom hiánya. Igazából nagyon sok (sémás) szöveg van ott (főleg

régebbi Windows), de az információtartalma minimális.

Például: STOP: 0xC0000218 UNKNOWN_HARD_ERROR

A valaha volt leghíresebb kékhalált maga Bill Gates (A Microsoft alapítója, vezérigazgatója) kapta a

Windows 98 bemutatóján.

Egyéb hibák:

védelmi hibák: illesztőprogram-hiba, sérült fájlok

érvénytelen laphibák: szabálytalan művelet

eszközkezelő hibák

hiányzó rendszerfájlok

rendszermag hibák (kernel)

Teendők: elolvasni a dokumentációt,

esetleg rákeresni a hibakódra Google-ön.

Fórumokon nagyon jó megoldásokat lehet találni.

Általában egy kis registry edit, pár illesztőprogram újratelepítés, és kész is…

-74-

c) A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória

felszabadításának kérdései.

Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása 1. csatlakoztatása a megfelelő portra

hardver eszközök (billentyűzet, egér, nyomtató, scanner, pendrive stb.) csatlakoztatása a

megfelelő portra a legelső lépés (USB, HDMI, VGA, PS/2, soros, PCI-E stb.).

2. operációs rendszer felismeri Amennyiben UPnP (Universal Plug and Play) eszközt csatlakoztatunk, az operációs rendszer

felismeri (esetleg driver-t (illesztőprogramot) telepít),

3. és már használhatjuk is.

4. Lecsatlakoztatáskor először ajánlott a szoftveres csatlakozást megszüntetni,

és csak azután kihúzni az eszközt a csatlakozójából. Ez különösen fontos háttértáraknál, hogy

elkerüljük az adatvesztést.

A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása 1. futtatható állománnyal telepíthetjük a gépünkre,

A szoftvereket általában egy futtatható állomány (pl. .exe) segítségével telepíthetjük a

gépünkre, amiben pusztán a telepítési varázsló lépéseit kell követnünk.

Általában 2 lehetőség közül választhatunk,

1) gyors v. express telepítés - telepítő varázsló - csak kevés kérdést tesz fel (azoknak

előnyösebb, akik nem értenek annyira hozzá).

2) custom telepítést - kiválaszthatjuk, hova szeretnénk telepíteni az adott szoftvert, esetleg

hogy telepítse-e az összes komponenst, vagy egyénileg választjuk ki, vagy hogy akarunk-e

ikont az asztalon, tálcán stb.

2. licencszerződés elfogadása

El kell olvasnunk, és el kell fogadnunk a licencszerződést hogy a program feltelepüljön (általában

az elolvasását helytelenül kihagyjuk, ezt sok program ki is használja).

3. szoftverek eltávolítása

Windowsban történhet a Vezérlőpulton keresztül v. közvetlenül az uninstaller (eltávolító)

futtatásával. Mindemellett létezik sok program, ami érzékeli, ha a program hagyott maga után valami szemetet,

vírust.

4. Mindemellett mostanság egyre több operációs rendszer (kezdve a mobil os-ekkel) áll át a központi

alkalmazásboltos (app store) megoldásra. (Android, iOS, OSX, Windows 8-tól, és számos Linux

disztribúció, pl. Ubuntu)

Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései Beállíthatunk a számítógép indulásakor automatikusan induló szoftvereket v. manuálisan is

futtathatjuk őket, amikor szükségünk van rá.

Az automatikus induló programok hátrány, hogy

rendszerindításkor elveszik az erőforrásokat a rendszertől, és a fontosabb programoktól, ezért tűnik

lassúnak a gép bootoláskor.

A futó programoknak nem feltétlen van látható ablakuk, vannak háttérben futó szolgáltatások is.

A futó programokat a feladatkezelőben tudjuk megtekinteni, erőforrás-használatukat ellenőrizni, vagy

leállítani.

Linux parancssorban a ps -ef paranccsal tudjuk megtekinteni a futó folyamatokat és a kill

paranccsal tudjuk leállítani őket.

Az éppen nem használt programok leállításával erőforrást (pl. memória, processzor) szabadíthatunk fel a

többi futó program javára.

-75-

d) Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek.

A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok.

A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás.

Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek

A fájlok különféle klaszterekben helyezkednek el a merevlemezen, és hogy meg tudjuk őket találni,

ismernünk kell az elérési útvonalat - erre szolgálnak a fájlrendszerek → számon tartják, hogy melyik fájl

mettől-meddig tart a lemezen, mi a neve, milyen a kódolása, stb.

Windows rendszerek fájl-elérési útvonalában a mappaszintű elválasztást egy ún. backslash \

választja el,

Linux alapú rendszereken egy perjel /.

A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb

tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.)

FAT (File Allocation Table, állományallokációs tábla) - a MS-DOS-hoz lett kifejlesztve; egyszerű, és

robosztus; elsősorban a Windows rendszerekkel való kompatibilitást szolgála.

FAT32 - a FAT továbbfejlesztett verziója (32bit); még ma is használjuk; max. partíció méret: 32GB; max.

fájlméret: 4GB (ez manapság már hátrány lehet, mert egy DVD film sem fér el rajta)

exFAT (Extended File Allocation Table) - a FAT legújabb verziója (1996 – és még manapság is a FAT32

a használatos…); max. fájlméret: 512TB

NTFS (New Technology File System) - a Windows NT és utódainak szabványos fájlrendszere; lehetővé

teszi hozzáférési jogok adását, a működés közbeni állománytömörítést és hibatűrő partíciók létrehozását;

max. fájl-, és partícióméret: 16EB

EXT (Extended File System - legújabb verziója az ext4 (2008); Linux rendszerek fájlrendszere; max.

partícióméret: 1EB; max. fájlméret: 16GB

A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete

A fájlokat valahogyan rendszerezni kell, és erre a legelfogadhatóbb megoldást a hierarchikus

könyvtárszerkezet biztosítja.

Hierarchikus szerkezet: a könyvtárak tartalmazhatnak fájlokat és alkönyvtárakat is. A könyvtárszerkezet

alapját - a gyökérkönyvtár (root directory) adja.

→ fájl abszolút elérési útja - ebben a könyvtárszerkezetben az egyes fájlokra úgy tudunk hivatkozni, hogy

meg kell adnunk, amely könyvtárakon keresztül érhetjük el a könyvtárszerkezet gyökerétől kiindulva.

Az elérési út egyes tagjait a / jel választja el egymástól.

→ relatív elérési út -az elérési útvonalak rövidítéséhez létrehozták a munka-könyvtár fogalmát (working

directory) - elég így a munka-könyvtár alatt lévő könyvtárak nevét felsorolni a bennük lévő fájlok

eléréséhez

A könyvtárak rendszere alkotja a könyvtárfát. A fa-struktúrát használunk, amikor egymással hierarchikus

kapcsolatban lévő adatok ábrázolását kívánjuk megoldani

pl: * a családfák (ősök – leszármazottak),

* szervezeti diagramok (vezetők – beosztottak),

* tartalomjegyzékek (főfejezetek – alfejezetek) rendszere.)

Egy könyvtárból újabb könyvtárakba „ágazhatunk el” - ezek az adott könyvtár gyermekei.

Az olyan könyvtárat, amelynek nincs gyermeke - záró könyvtár

Minden könyvtárnak pontosan egy közvetlen megelőzője van (szülő).

A fák speciális fajtái - a bináris fák - a név arra utal, hogy a záró csomópontok (könyvtárak) kivételével

minden csomópontból 2 újabb nyílik.

A bináris fát használ többek között a Huffmann-algoritmus és bizonyos sorbarendező eljárások is.

-76-

A könyvtárakról tárolt tulajdonságok elérési út

méret

létrehozás dátuma

tartalma (fájlok, almappák)

attribútumok (archivált, írásvédett, jogosultságok)

A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás Ezen műveletek grafikus felületen (explorer) való megoldását nem részletezném.

Linux parancssorban a parancsok:

létrehozás: mkdir

törlés: rm -r

másolás: cp -r

áthelyezés, átnevezés: mv

listázás: ls (aktuális könyvtár: pwd)

könyvtárváltás: cd

partíció, képfájl felcsatolása: mount

-77-

e) Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai

megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok.

Az állományok társítása. Az elérési útvonal megadásának formái.

Az állományok típusai

Az „egyszerű” felhasználó azonban a mindennapi munka során nem kerül közvetlen kapcsolatba a

szektorokkal, klaszterekkel, hanem állományokkal dolgozik.

állomány (file, fájl) - egy azonosítóval ellátott, összetertozó adathalmaz pl:szöveget írunk v. rajzot

szerkesztünk egy adott programmal, akkor művünket elmentve egy fájlt hozunk létre.

Ahogy azt már olvashattuk, a fájlok kiterjesztése árulkodik arról, hogy a fájl milyen jellegű adatokat tartalmaz,

azaz milyen típusú.

A teljesség igénye nélkül tekintsük át a leggyakoribb fájltípusokat:

1. Futtatható állományok a) programfájlok (.exe, .com): gépi kódú utasításokat tartalmaznak, amelyek futtatáskor a memóriába

töltődnek és végrehajtódnak

b) kötegelt parancsállományok (.bat): szöveges formában felsorolt parancsokat tartalmaznak, amelyek

az előbbihez hasonló módon történő futtatáskor egymás után végrehajtódnak, miután a rendszer

lefordította őket

2. Adatállományok (.dat): a programok ebben tárolják a működésükhöz szükséges, ill. a felhasználó általa

bevitt adatokat.

3. Szöveges állományok a) egyszerű szövegfájlok (.txt): csak az adott szöveget alkotó karaktereket tartalmazza (annyi bájt,

ahány karakter),

b) formázott szövegek (.docx, .odt): ezeket általában grafikus szövegszerkesztőkkel hozzuk létre, a fájl

a szöveg karakterein kívül speciális formázó karaktereket, ill. objektumokat (pl. kép) is tartalmazhat

c) forrásnyelvű programok (.c, .cs, .pas): egy adott programozási nyelven megírt speciális szövegek,

amelyek a programozási nyelv utasításaiból épülnek fel - ezekből a fordítóprogramok készítenek

futtatható (.exe, .com) fájlokat.

4. Rendszerfájlok (.sys): az operációs rendszer alapvető részeit tartalmazó, a működés szempontjából

nélkülözhetetlen állományok

5. Multimédiás fájlok a) képfájlok (.jpg, .png, .gif, .bmp): képszerkesztő-, ill. rajzoló programmal, szkennerrel készülnek

b) hangfájlok (.mp3, .wav): a képekhez hasonlóan hangfájlokat is komponálhatunk, vagy bemenetről

digitalizálhatunk

c) videófájlok (.mp4, .avi, .mkv): mozgóképet és hangot tartalmaznak

6. Tömörített állományok (.zip, .rar, .tar): tömörítőprogrammal készült adatcsomagok. A becsomagolt

fájlok eredeti funkciójuk egy részét csak kibontás után tudják ellátni.

7. Egyéb:

a) Microsoft Office (.xlsx, .pptx, .accdb) b) .html: weboldal (hipertext, azaz linkelt hivatkozásokkal ellátott dokumentum)

c) .tmp: temp, átmeneti állomány („szemét”, törölhető)

-78-

Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések Az azonosító különbözteti meg az adott helyen tárolt állományokat egymástól.

2 részből áll: név: a felhasználó adja meg lehetőleg úgy, hogy utaljon a fájl tartalmára

kiterjesztés: fájl típusa

A Windows 9x óta támogatja a hosszú fájlneveket - eszerint a fájlok neve max. 255 karakteres lehet,

szóközök is használhatóak.

A fájl nevét és kiterjesztését pont választja el.

Azonosítóban nem szerepelhet néhány speciális karakter, amelyeket az OS más célra tart fenn (\ / : * ? "

< > |). Ékezetes karakterek, ill. számok használhatók.

Az állományokról tárolt tulajdonságok

Minden fájl az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

fájlnév

kiterjesztés

méret (a lemezen elfoglalt byte-ok száma)

keletkezési/létrehozási dátum

attribútum

Archive: azt jelzi, hogy a fájlról még nem készült biztonsági másolat (archiválandó); ma már

semmire se jó

Read only: a fájl csak olvasható, azaz nem lehet törölni vagy módosítani a tartalmát,

Hidden: az állomány rejtett, vagyis többek között az explorer alaphelyzetben nem jeleníti meg

System: rendszerfájl, azaz az operációs rendszer számára nélkülözhetetlen Linux rendszereken a

jogosultságkezelés is a fájlokhoz kötött számsor alapján történik

Az állományok társítása - A Windows a fájlokhoz általában társít egy alapértelmezett programot (pl: .docx – Word, .xlsx – Excel,

stb.).

- Amennyiben egy olyan fájlt akarunk megnyitni, amihez a Windows nem ismer programot, akkor azt

társítanunk kell a gépünkön található programok valamelyikével.

- Az alapértelmezett program természetesen átállítható.

Az állományok fizikai tárolásának szervezése Az operációs rendszer a fájlokat mentés szerint egymás után pakolja a lemezen.

De ha pl. módosítunk egy fájlt, és megnő a mérete, akkor az ott azon a területen nem fog elférni. Ilyenkor a

lemez első megfelelő méretű üres helyére fogja tenni. Használat során tehát kis használhatatlan üres

„lyukak” keletkeznek a lemezen ezzel is foglalva a területet → ezen probléma megoldására találták ki a

töredezettségmentesítést - a rendszer addig pakolgatja a fájlokat, amíg azok nem szorosan egymás mellé

kerülnek feltöltve a lemezt a kezdő szektortól kezdődően - a "lyukakat" - egymás mellé teszi az adatokat,

hogy ne legyenek lyukak, illetve a több részletbe tört file-okat is megpróbálja úgy elhelyezni, hogy a file

darabjai egymás mellé kerüljenek.

Az elérési útvonal megadásának formái: abszolút (gyökérkönyvtártól),

relatív (munkakönyvtártól) – részletesen lásd fent

-79-

f) Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás,

megnyitás).

Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása.

Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata).

Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás,

megnyitás)

Nagyon hasonlít a könyvtárakkal végezhető műveletekre.

A grafikus felületen (explorer) való megoldást megint csak nem részletezném.

Linux parancssorban a parancsok:

* létrehozás: az adott program segítségével; pl. szövegfájlt nano-val, mintha csak megnyitnám, és a

rendszer mentéskor létrehozza a fájlt

* törlés: rm

* másolás: cp

* áthelyezés, átnevezés: mv

* megnyitás, mentés: az adott program segítségével

* nyomtatás: kell hozzá egy program

Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása

Gyökérkatalógus: - itt tárolódik a lemezen található összes fájl azonosítója, mérete, tulajdonságai, és kezdő bitje (szektor

száma). - egy törölt fájl adatai visszahozhatók speciális programok segítségével, amíg nem írjuk felül azokat a

szektorokat, ahol a fájl elhelyezkedik, mivel a törlés során csak a katalógusból törli a rendszer a fájlt, a

biteket tehát csak felülírhatóvá állítja.

Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata) Ahogy időnként egy irodában nem találunk meg valamit, ugyanúgy a számítógépünkön is „eltűnhetnek”

fájljaink - segítséget a fájlok és mappák keresésének lehetősége - ezt az operációs rendszer biztosítja

számunkra, de létezik egy sor 3rd party program is.

Szerencsére azért szinte mindig tudunk valamit a keresett objektumról:

a nevét, vagy részletet a nevéből

a kiterjesztését a tartalmát, vagy legalábbis egy részletét

a fájl készítésének valamilyen módon behatárolható idejét

esetleg ezek közül többet is

Arra törekedjünk, hogy mindent adjunk meg, amit pontosan tudunk, de csak annyit.

Ha nem tudjuk pontosan az állomány azonosítóját, természetesen használhatjuk a különböző helyettesítő

karaktereket. A ? egy karaktert, a * pedig egy karaktersorozatot fog helyettesíteni

-80-

g) A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes).

A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok

működésének ismerete.

Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása.

A tömörítés lényege és elve

Parkinson törvénye: Adataink kitöltik a rendelkezésre álló tárhelyet. De a tömörítéssel csökkenthetjük a

tárigényt és gyorsíthatjuk az adatátvitelt.

Az adatok gyakran redundáns módon kódolják az információ - felesleges tárkapacitás vesz igénybe, de

jelentősen biztonságosabb, és az adatok sérülésekor nagy eséllyel visszaállíthatóak.

pl: egy szöveget kódolhatnánk a szöveg karaktereit ábrázoló képek sorozatával.

Előfordul az is, hogy megengedhető bizonyos mértékű adatvesztés, és ez nem befolyásolja lényegesen az

adatok használhatóságát

pl:

egy kép kódolásakor olyan színárnyalatokat nem különböztetünk meg, amelyek között szemünk

amúgy sem tudna különbséget tenni,

egy hangfelvételben nem tároljuk az emberi fül által nehezen vagy egyáltalán nem hallható

frekvenciákat.

Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes)

VESZTESÉGES TÖMÖRÍTÉS Sokszor bizonyos érzékszervi korlátaink miatt nem szükséges, hogy minden adatot lejegyezzünk, mivel

egyáltalán nem fogjuk észrevenni, hogy hiányzanak.

Hátrányuk egyszer összetömörített anyagokat már nem lehet visszaállítani.

A veszteségesen tömörítő programok esetében be lehet állítani a tömörítés mértékét - ezzel a tömörítési

típussal sokkal nagyobb megtakarítást lehet elérni.

Veszteséges tömörítési módszerek:

JPEG (Joint Photographic Expert Group): képtömörítési eljárás. A képeket 8x8-as négyzetekre

bontja, majd ezek elejére lejegyzi a négyzet pontjainak átlagát, így a képpontok már csak az ettől

való eltérésükben lesznek meghatározva.

MP3: A legelterjedtebb hangtömörítési formátum napjainkban. Mivel az emberi fül nem képes bizonyos

magasságnál nagyobb, ill. kisebb frekvenciájú hangokat meghallani, nincs is rájuk szükség. Ezek

mellett próbálja szűrni a zajt egy bizonyos maszkkészítéssel, amely mindemellett csökkenti a

bitsűrűséget is. H-264 v. H-265 video codec: videótömörítési eljárás.

H-264 - csak az egy képkockán belüli képpontokat viszonyítjuk egymáshoz

H-265 - már az egymás után lévő képeket is viszonyíthatjuk a másikhoz.

VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉS

A veszteségmentes tömörítés - olyan kódolás, amelynek eredményeként létrejött kódolt (tömörített)

jelhalmaz rövidebb, mint az eredeti, azaz nő az információ-adat arány, tehát csökken a redundancia.

Ilyen módon tömörítünk programokat, dokumentumokat, hiszen ezeknél fontos a tökéletes visszaállítás

lehetősége.

A tömörítés mértéke nem csak a tömörítési eljárástól, hanem az adathalmaz tulajdonságaitól is függ, pl:

vannak-e ismétlődő adatok, az egyes jelek vagy jelcsoportok milyen gyakorisággal fordulnak elő. Bizonyos

tömörítőprogramok elemzik az állomány szerkezetét, és annak függvényében határozzák meg a tömörítési

eljárást.

Mivel mindenféle adatot digitálisan (számokkal) kódolunk, a tömörítő program a számsorozatot rövidíti

le. Pl: 0010000111111 számsor 13 db egyjegyű számból áll, amelyet a program oly módon tömörít, hogy

balról haladva megadja a számot, és azt, hogy hányszor ismétlődik - az eredmény 02110416, ami

csupán 8 db szám, tehát 8/13 arányban történt az eredeti adatsor tömörítése. (Bár ez nem teljesen igaz,

mert egy 2-es számrendszerbeli számból 10-es lett)

-81-

A három legismertebb veszteségmentes tömörítés:

Futamhossz kódolás: (RLE = Run-length encoding) Képeknél használható, ahol gyakori, hogy sok-

sok szomszédos képpont azonos színű - ilyenkor egyszer írjuk le a szín kódját, és egyszer az

azonos színű (szomszédos) pixelek darabszámát.

Huffmann-kód: Változó hosszú kódolá - az állomány elemzése után a gyakori jeleket rövid, a ritkákat

hosszabb kóddal írjuk le. Az optimális kódszavakat tartalmazó kódfát is tárolni kell.

LZW kód: Nem kíván előfeldolgozást. Az állomány olvasása során épül fel az a "szótár", amit a

tömörebb kódoláshoz használunk. A dekódoláskor is felépíthető ugyanez a szótár, tehát nem kell

tárolni az archív állományban.

A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői A napi munka során gyakran használunk olyan formátumokat, amelyek tömörítést is alkalmaznak. Sokszor

nem is tudjuk, hogy tömörített állománnyal dolgozunk.

Néhány példa:

szöveg:

A modern dokumentum formátumok általában XML-alapú leírónyelven kódolják az információ - e

a kódolás terjengős, összetett mappa-struktúrát használ, ezért általában becsomagolják valamilyen

ZIP-szerű tömörítéssel. (Erről meggyőződhetünk, ha például egy GeoGebra állomány .ggb

kiterjesztését .zip-re változtatjuk.) (például: .odt, .docx)

kép:

Veszteségmentes tömörítés (futamhossz kódolás) található a különböző bitmap-es

formátumokban (.bmp).

Veszteséges tömörítést használ a JPG és a PNG.

A kettő közé esik a GIF, ami 256 színt tartalmazó palettán tárolja el a színeket. Ez nem jelent

adatvesztést, ha eleve legfeljebb ennyi szín volt a képen. Ábráknál, ikonoknál kifejezetten

hatékony, és szép.

hang: Lásd feljebb, a veszteségmentes eljárásoknál. (például: .mp3, .ogg)

videó:

Hasonló a kép kódolásához, csak az új H-265-tel már a 4-ik dimenziót, az időt is bevonják a

tömörítésbe. (például: .mp4, .avi)

Általános tömörítő programok működésének ismerete

Windows integrált (.zip): jobb klikk, Új, Tömörített mappa és a fájlokat csak a mappába kell ejtenünk.

A kicsomagoláshoz jobb klikk, Az összes kibontása…

WinRAR (.zip, .rar): a be/kicsomagolandó mappára / fájlra jobb klikk, majd Hozzáadás archívumhoz…

/ Fájlok kibontása… VAGY WinRAR megnyitása, majd Hozzáadás / Kibontás ide

Total Commander (.zip, .rar): a program megnyitása majd az állomány betallózása, és megnyitása,

illetve a menüsor segítségével lehet be, ill. kicsomagolni

Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása lásd fent

Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása általában a fájlkezelő programba integráltak tömörítési eljárásokat is, így például tudunk önkicsomagoló és

méretre darabolt fájlokat, létrehozni, kibontani.

Az önkicsomagoló állományokra akkor van szükség, hogyha nincs a kezünk ügyében egy kicsomagoló

program, ezért egy futtatható állomány (pl. EXE) elindításával önmagát csomagolja ki a fájl (ezt a

technikát telepítők esetén alkalmazzák gyakran).

Méretre darabolt állományok létrehozása inkább csak még az informatika hőskorszakában volt divat, amikor

még a floppy volt az egyetlen elérhető adathordozó. Az elv lényege az, hogy egy adott fájlt úgy tömöríthetünk,

-82-

hogy azt egyenlő méretű darabokra felosztva, azokat együttesen kibontva kapjuk vissza az eredeti

állományt. De használják még ma is pl. nagy fájlok az interneten való továbbítására a megszakadás védelme

érdekében.

Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz A fájlkezelő programok általában tartalmaznak hozzáfűzési eljárást, tehát grafikus felületen akár drag’n’drop

módszerrel is adhatunk hozzá fájlokat az állományokhoz.

h) Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.).

A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása.

Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.)

Fájlkezelők: A másolást, törlést, kivágást segítő programok, hogy ne parancssorból kelljen kiadni a

parancsokat. pl:pWindows Fájlkezelő (explorer.exe), Total Commander, ES File Explorer (Android)

Lemez/partíciókezelők: Feladatuk a lemezek karbantartása, partíció kezelése. Például: Microsoft

Management Console / Disk Management (mmc.exe), vagy csomó egyéb program Tömörítők: Fájlok archiválása, kisebb helyen való tárolása. Általában a fájlkezelő programok képesek

tömörítésre is. Például: Windows Explorer (csak .zip), Total Commander, WinRAR, ES File Explorer

Irodai programok: Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, stb. Pl. Microsoft Office, Open Office, Google online

megoldásai (Drive-on belül)

Böngésző: Az internet elérését teszi lehetővé. Általában biztosítanak bővítményeket (plugin). Pl. Google

Chrome, Opera, Mozilla Firefox, Microsoft Edge (Project Spartan)

Levelezőprogramok: Az interneten keresztüli levelezést teszi lehetővé. Ezt általában már a böngészőnkből is

meg tudjuk tenni. Okostelefonunkra kényelmesebb egy alkalmazást használni. Pl. Gmail, Outlook, Mozilla

Thunderbird

Multimédia: Zene, videó, kép, stb. lejátszását, konvertálását, szerkesztését teszik lehetővé. Pl. kép: Paint,

Gimp, Photoshop; hang: Hangrögzítő, Foobar; videó: VLC, MovieMaker

Tűzfal: Célja megakadályozni, hogy a számítógépbe vagy hálózatba illetéktelen behatolás történjen. Lehet

külső vagy belső tűzfal. A külsőt a router biztosítja, és a helyi hálózatot kívülről választja el. A belső a

számítógép és a helyi hálózat között áll.

Vírusvédelem: Vírusok keresését, megsemmisítését, aktív védelmet biztosítja. A tűzfal is általában a program

része. Pl. Kaspersky, ESET,

A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői A segédprogramok egy része az operációs rendszer feltelepítésekor kerül fel. Ezek a belső segédprogramok.

Nem szükségesek a számítógép működéséhez, de használatát könnyebbé teszik. Külső segédprogramok,

melyeket magunk telepíthetünk fel a számítógépre.

Néhány segédprogram bemutatása ld. fent

-83-

i) Az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, az operációs rendszerek beépített lehetőségei (hozzáférés

vezérlése: felhasználónév, jelszó; adattitkosítás).

A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei Ahhoz hogy egy hálózati erőforrást használni tudjunk, kapcsolatot kell létesítenünk az erőforrással, azaz

kapcsolódnunk kell az internetre. Ezenkívül jogosultságot is kell szereznünk.

A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése Általában egy felhasználónév (email) és egy jelszó szükséges egy felhasználó azonosításához.

ezek kiegészülhetnek kétlépcsős azonosítással (two factor authentication),

ahol vagy egy SMS-ben kapott, v.

egy (mobil) alkalmazás által generált kód szükséges még. Modern technológiának számít a biometrikus

azonosítás pl: - az ujjlenyomat (ujjlenyomat olvasóval), v.

- a szemben található írisz (írisz-szkennerrel).

Felhasználói jogosultságok: bejelentkezési időpontjának és tartalmának korlátozása

bejelentkezéshez használt munkaállomások korlátozása

írható lemezterület méretének korlátozása (kvóta)

fájlokhoz, mappákhoz, meghajtókhoz kötődő jogok (törlés, átnevezés, létrehozás, módosítás, keresés,

olvasás)

stb.

j) Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában.

A vírusvédelem kialakítása a számítógépen

ld. 1.2 Vírusok 37-41 old.

k) A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai,

hiányosságai (pl. emberi tényező).

Mi a vírusvédelem? A vírusvédelem olyan alkalmazás, amelyet a felhasználók a számítógépükre vagy mobil eszközeikre

telepítenek azért, hogy megakadályozzák a káros szoftverek okozta fertőzéseket.

A „káros szoftver” alatt együttesen értjük a vírusok, férgek, trójai- és kémprogramokat. A káros szoftver

eredeti formájában (malware) a malicious (káros, ártalmas) és software szavak összevonásából alakult ki.

Amennyiben egy támadó meg tudja fertőzni az áldozat rendszerét egy káros szoftverrel, képes megfigyelni a

billentyűzet leütéseket, ellopni a dokumentumokat, vagy más számítógépek elleni támadásra felhasználni

azt. Ellentétben az általános hittel, bármilyen operációs rendszert futtató számítógépet (akár Mac OS X-et

vagy Linux-ot) meg lehet fertőzni káros szoftverekkel. A felhasználóknak lehetőségük van egy önálló

vírusvédelmi, de akár egy komplett biztonsági szoftvercsomag megvásárlására is.

Viszont komoly gondot jelent, hogy a vírusvédelmi szoftverek manapság már nem képesek tartani az iramot

a kiberbűnözők által fejlesztett, újabb és újabb káros szoftverekkel. Olyan sok új változat jelenik meg

naponta, amelyek ellen egyetlen vírusvédelmi szoftver sem képes 100%-os védelmet nyújtani.

Ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy bár a vírusvédelem segít tisztán tartani a felhasználó

rendszerét, nem képes minden fenyegetést észlelni és megállítani!

Hogyan működik a vírusvédelem? Általánosságban elmondható, hogy 2 fajta típus létezik:

a) szignatúra alapú felismerés

úgy működik, mint az ember immunrendszere. Folyamatosan szkenneli a felhasználó

rendszerét, olyan jellemzők és szignatúrák után kutatva, amelyek ismert káros szoftverekre

utalnak.

Erre a célra egy adatbázist használ, és ha talál valamit a számítógépen, ami egyezik az

adatbázis egy elemével, akkor megpróbálja ártalmatlanítani.

Hasonlóan az emberi immunrendszerhez, az adatbázist is rendszeresen frissíteni kell, hogy

védelmet tudjon nyújtani az újabb káros szoftverek ellen.

-84-

A vírusvédelem csak olyan ellen tud védelmet nyújtani, amit veszélyesnek ismer fel. Komoly

problémát jelent, hogy a kiberbűnözők gyorsabban fejlesztik az újabb káros szoftvereket,

mint ahogy a vírusvédelmi szoftverek készítői képesek az adatbázist frissíteni. Ennek

eredményeként még a legnaprakészebb vírusvédelem esetén is lesz olyan újabb fejlesztésű káros

szoftver, amely képes megkerülni azt.

b) viselkedés felismerésen alapuló megoldások

viselkedés megfigyelésekor a vírusvédelem nem próbálja meg azonosítani az ismert káros

szoftvereket, hanem figyel minden számítógépre telepített alkalmazást. Ha egy program

gyanúsan kezd viselkedni – például egy védett fájlhoz akar hozzáférni, vagy módosítani

akar egy másik programot – akkor feljegyzi a tevékenységet, és értesítést küld a

felhasználónak. Ez a megközelítés védelmet képes biztosítani olyan káros szoftverek ellen

is, amelyek jelenleg nincsenek benne semmilyen adatbázisban sem.

Viszont ennek a rendszernek is van hibája, például hamis riasztásokat küld. A felhasználó

bizonytalan lehet, hogy melyik riasztást hagyja figyelmen kívül, vagy melyiket vegye

komolyan, egy idő után pedig érzéketlenné válik a riasztások iránt, és minden esetben az

„Elfogad” gombra kattint, ez viszont oda vezet, hogy a rendszervédtelenné válik, és

könnyebben megfertőződhet.

Ezen kívül előfordulhat, hogy a káros szoftver már azelőtt is ott volt a számítógépen, mint

ahogy a vírusvédelem észrevette volna, így nem lehet tudni, hogy korábban milyen

műveleteket hajtott végre.

A vírusvédelem fontos része a számítógépek és mobil eszközök védelmének, ezért javasolt – amikor

lehetőség van rá – a telepítése és aktív használata. Azonban fontos észben tartani, hogy a működési elvtől

függetlenül, soha nem lesz képes védelmet nyújtani az összes lehetséges káros szoftver ellen.

Végeredményben elmondhatjuk, hogy mindig a felhasználó – és nem a technológiai megoldások – képesek

a legjobban védeni a kibertámadások ellen.

Vírusvédelmi tanácsok 1. Csak ismert és megbízható forrásból szerezzük be a vírusvédelmi szoftvert! A kiberbűnözők gyakran

alkalmazzák azt a cselt, hogy hamis vírusvédelmi szoftvert árulnak, amely tulajdonképpen egy káros

szoftver.

2. Mindig a vírusvédelmi szoftver legújabb verzióját használjuk, ügyeljünk arra, hogy az előfizetés

rendezve legyen, és hogy a program automatikusan letöltse a frissítéseket! Ha a számítógépet

leválasztjuk az Internetről, vagy kikapcsoljuk, akkor újraindítás vagy újrakapcsolódás után ne

mulasszuk el a szoftver és adatbázis frissítését!

3. Állítsuk be úgy a szoftvert, hogy automatikusan vizsgálja át a hordozható eszközöket (például USB

pendrive), illetve kapcsoljuk be a valós idejű védelmet!

4. Olvassuk el a vírusvédelem által küldött üzeneteket! A legtöbb figyelmeztetés vagy tartalmaz további

információkra mutató hivatkozást, vagy valamilyen cselekvési, védekezési javaslatot. Ha a munkahelyi

számítógép küld ilyen üzenetet, akkor értesítsük az ügyfélszolgálatot vagy a rendszergazdát!

5. Ne kapcsoljuk ki, vagy távolítsuk el a vírusvédelmi szoftvert azért, mert lelassítja a számítógépet,

megakadályozza bizonyos weboldalak elérését, vagy megtiltja a programok telepítését! A vírusvédelem

kikapcsolása szükségtelen kockázatot hordoz magában, amely a számítógép megfertőződésével végződhet.

Céges számítógépnél problémák esetén inkább keressük meg az ügyfélszolgálatot, ha pedig az otthoni

számítógéppel adódnak gondok, akkor a vírusvédelmi szoftver gyártóját, esetleg cseréljük le egy másik

megoldásra!

6. Ne használjunk egy időben 2 különböző vírusvédelmi terméket! Ilyen alkalmakkor előfordulhat, hogy a

2 program zavarni fogja egymást, amely az általános biztonsági szint csökkentését idézheti elő.

7. Tanuljuk meg felismerni a vírusvédelem által küldött üzeneteket! A kiberbűnözők egyik trükkje, hogy

weboldalak segítségével hamis üzeneteket küldenek, amelyek azt állítják, hogy „segítenek megjavítani”

a számítógépet. Az ilyen üzenetre történő kattintás veszélybe sodorja a számítógépet.

-85-

A vírusok elleni védekezés módszerei hitelesítés: Ma még leggyakrabban felhasználói azonosító és jelszó megadásával történik.

hozzáférés-ellenőrzés: Felhasználókhoz rendelt jogosultságok kezelése. Minden felhasználó esetén

megadható az engedélyezett (vagy tiltott) műveletek halmaza.

adatsértetlenség: Rendszerfájlok módosításának tiltása.

letagadhatatlanság: Digitális aláírás használata elektronikus levelezésnél

víruskereső: Rosszindulatú szoftverek keresése, észlelése, blokkolása. (ld. lent)

tűzfal: Számítógépünk kommunikációs portjainak ellenőrzése, kapcsolódási próbálkozások szűrése.

titkosítás: Fájlrendszerünket és kommunikációnkat is titkosíthatjuk (SSH, HTTPS).

Aktív vírusvédelem Valós idejű védelmet biztosító programok (pl. vírusos fájl letöltésekor azonnal karanténba helyezi). ld. ugyanott

A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező) A mostani hackerek már nem igazán a programhibák kihasználására mennek rá, mert azzal kisebb

eredményeket tudnak csak elérni. Ehelyett kihasználják az ember hiszékenységét, és ilyen „Te vagy a 10000.

látogató” szintű reklámokkal veszik rá a vírus megszerzésére. A taktikájuk minél több gép fölött átvenni az

irányítást, ezzel egy óriási zombihálózatot kialakítani, és DDoS támadásokat indítani nagyobb támadások

megalapozására nagy szerverek ellen.

-86-

l) A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző

többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú

hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások

elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése.

A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek Ahhoz, hogy hálózati kapcsolatokat alakíthassunk ki, először életre kell kelteni a hálózati eszközeinket,

interfészeket kell létrehozni (mindezekhez driver-eknek kell tartozniuk), és a hálózaton elérhető gépek

azonosítóit és a hálózaton zajló forgalmat szabályzó programokat kell beállítanunk. A beállítások különböző fájlokban vannak tárolva. A számítógép hálózathoz való csatlakozásához szükséges

programokat általában az operációs rendszer tartalmazza.

A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói

távoli bejelentkezések szabályozása

SSH szerver fájl-, nyomtatómegosztás – pl. Samba server

webszerver – pl. Apache server

SMTP, POP, IMAP szerver

FTP szerver – pl. vsftp

DNS szerver

proxy

funkciógazdagabb tűzfal hardverileg kisebb videókártya, nagyobb processzor

A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok) Kliens-szerver modell (Ügyfél-kiszolgáló): A szerverek szolgáltatásokat nyújtanak a munkaállomások

(kliensek) részére. (pl. WWW)

Host-terminal modell (Elosztott hálózat): A host végez el minden feladatot, futtatja a programokat. A

terminálok csak beviszik és megjelenítik az adatokat. (pl. SSH)

Peer to peer modell (Egyenrangú gépek hálózata): Minden gép szerver és munkaállomás is egyidejűleg.

(pl. Torrent)

bővebben 66. old.: Hálózatok topológiája

A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása Hardver: hálózati kártya, ethernet kábel, router, vagy vezeték nélkül (WiFi): wireless hálózati kártya, antenna

Szoftver: driver, beállítások (IP, DNS auto/fix; alapértelmezett átjáró; alhálózati maszk; proxy); WiFi: SSID,

titkosítás fajtája (WEP, WPA/WPA2 PSK, 802.1x EAP), csatorna; VPN

A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei Ahhoz hogy egy hálózati erőforrást használni tudjunk, kapcsolatot kell létesítenünk az erőforrással, azaz

kapcsolódnunk kell az internetre. Ezenkívül jogosultságot is kell szereznünk.

A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése

Általában egy felhasználónév (email) és egy jelszó szükséges egy felhasználó azonosításához.

Manapság ezek kiegészülhetnek kétlépcsős azonosítással (two factor authentication) - vagy egy SMS-ben

kapott, vagy egy (mobil) alkalmazás által generált kód szükséges még. Modern technológiának számít a

biometrikus azonosítás, mint például az ujjlenyomat (ujjlenyomat olvasóval), vagy a szemben található

írisz (írisz-szkennerrel).

Felhasználói jogosultságok:

bejelentkezési időpontjának és tartamának korlátozása

bejelentkezéshez használt munkaállomások korlátozása

írható lemezterület méretének korlátozása (kvóta)

fájlokhoz, mappákhoz, meghajtókhoz kötődő jogok (törlés, átnevezés, létrehozás, módosítás, keresés,

olvasás) stb.

-87-

7. Információs hálózati szolgáltatások

7.1. Kommunikáció az interneten

a) Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba

vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra.

Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői IRC (Internet Relay Chat), azaz chat internettelefon – VoIP (pl. Skype)

email – internetes levél

telnet, ma: SSH – távoli számítógép elérés terminálon (consol, parancssor) keresztül (pl. PuTTY)

FTP (File Transfer Protocol, scp/ftp/sftp protokoll) – típusfüggetlen fájlátvitel

WWW (World Wide Web, http/https protokoll) – kliens-szerver alapú

WAP (Wireless Application Protocol) – a mobileszközökre kitalált protokoll, amely adatforgalom-csökkenést

eredményez (többek között a css, és javascript mellőzésével).

Torrent – peer-to-peer, azaz felhasználótól felhasználóig; a fájlokat a felhasználók egymás között

cserélik; miközben letöltik, a kész darabokat elkezdik visszatölteni, hogy más felhasználók is le tudják

tölteni; NEM illegális! csak a torrentezést manapság összekapcsoljuk az illegális film-, zene-, és program

letöltésekkel

Az Interneten lévő állományokat egységesen azonosítjuk. pl: www.gmail.com

Az egységes forrásazonosító (URL, Uniform Resource Locator) több részből áll:

Első része - ma már a webböngészésben nem szükséges (a használandó protokollt jelöli, www.).

Ezt követi a szerver azonosítója,

majd legvégül a fájl elérési útja és neve.

Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai Az internetes szolgáltatások általában saját használatbavételi szabályzatot alkalmaznak. Ebben határozzák

meg az elvárt használatot. Illetve segíthet a súgó is.

Például: a Google Általános Szerződési Feltételei

Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem) Online kereskedelem, online boltok (eBay, Amazon): otthonról lehet válogatni a termékek között, annak

tulajdonságait, árát meg lehet nézni, és meg is lehet rendelni, házhozszállítással, akár külföldről is

Keresés: Google (google.com), Yahoo (yahoo.com), Bing (bing.com)

Menetrendek: volán (menetrendek.hu), vasút (elvira.hu), BKV (bkk.hu) VAGY Google Maps

Útvonaltervezés: Google Maps (maps.google.com)

Cloud (felhő) tárhely: Google Drive, Dropbox, OneDrive, Mega

Közösségi oldalak: Facebook (facebook.com), Google+ (plus.google.com), Twitter (twitter.com)

Videómegosztó: YouTube (youtube.com)

Levelezés: Gmail (mail.google.com), Outlook (outlook.com)

Irodai alkalmazások: Google Dokumentumok / Táblázatok (docs.google.com), Microsoft

(office.live.com)

Telefonkönyv: telefonkonyv.hu, tudakozo.telekom.hu, telefonkonyv.telekom.hu

E-adóbevallás: nav.gov.hu

E-felvételi: felvi.hu

-88-

b) Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása.

A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezési rendszer

használatának ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés,

nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése.

Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb

szolgáltatás az email, vagyis a számítógépes levelezés - hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz,

azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes, és a

levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb,

mint a hagyományos levél esetében.

Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is

szükséges a másodperceken belüli reakció.

A különbség olyan jelentős, hogy pszichés változást is okoz – számtalan ember, aki a "köznapi életben"

lusta, „nemakarom” levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen

levelezik távoli ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes

kötelességnek érezné.

Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval rövidebb, egy rövid, párszavas

kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet váltása is a partnerek között (bár ilyen

esetekre hasznosabb a chat).

Az emailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő

ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a

válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a

legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az email-lehetőség az internet legnagyobb csábítása, és ma is

sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.

A felhasználók azonosítása A felhasználók azonosítása a kiszolgáló szerverén történik, általában SSL/TLS titkosítást használva. A

szerver használatára való jogosultság lehet, hogy pusztán regisztrációhoz kötött, de lehet, hogy előfizetéshez

kapcsolódik.

A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője

levelezési funkciók (küldés, fogadás)

archiválás

spam-szűrés

több cím kezelése

névjegyzék

csevegés (IM) – Thunderbird

naptár – Outlook

Egy levelezőprogram használatának ismerete Microsoft Outlook; Mozilla Thunderbird

A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete SMTP: a levelet küldő szerver, ehhez kapcsolódik a kliens (kliensprogram)

POP3: azon kiszolgálótípus, amely csak letölti a szerverről a leveleket a kliensre, azokat ott tárolja, és

nem szinkronizál - ha törlik a levelet a kliensen, az a szerveren nem törlődik. Be lehet állítani, hogy

lehíváskor a levelek törlődjenek a szerverről, ez a mobileszközök, és a több eszköz használattal

unpraktikussá vált, mert ha lehívtuk a gépünkön a levelet, akkor azt a telefonunkon már nem tudtuk

visszanézni, és fordítva IMAP: a másik kiszolgálótípus - szinkronizál, a klienst szinkronban tartja a szerverrel

kiszolgálók, felhasználónevek, jelszavak, portok, titkosítás

A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás)

Levelezőprogramtól függően ezen funkciók elérése változhat. Gyakorlati feladatok, és ma már rutinnak

számítanak.

-89-

A beérkezett levelek kezelése olvasás

olvasottként/olvasatlanként jelölés

címkézés

áthelyezés

archiválás

törlés

c) Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus

levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése).

Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója

Az elektronikus levél 2 részből áll:

fejléc - a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír

egy kicsit, amelyiknek a „kezén átmegy”.

szövegtörzs - szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára

szükséges információt hordozza.

A levél részei:

Címzett: Annak az e-mail-címe kerül ide, akinek a levelet küldjük – például: xy@yx.hu

Másolatot kap (CC – Carbon copy): Amennyiben több embernek is el szeretnénk küldeni ugyanazt az

e-mailt, a címeiket itt adhatjuk meg. A címzettek látják egymás – és az első címzett – címét, így akár

minden érintettnek írhatnak választ.

Titkos másolat (BCC – Blind Carbon Copy): Az itt megadott címzettek megkapják a levelet, de

nevük nem fog szerepelni az email-en.

Csatolt fájlok (Attachment): A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó, lementett

dokumentumok, stb.) kerülnek ide. Nagy fájloknál hasznos egy online tárhelyre feltölteni, és csak

megosztani a linket a címzettel.

Tárgy (Subject): A levél tárgya, rövid összefoglalása. Ezt látja először a címzett, s ez alapján dönti el,

hogy elolvassa-e a levelet, ezért érdemes – de nem kötelező (bár sok spamszűrő rögtön megszűri) –

kitölteni.

A levél tartalma: Ide kerül maga a szöveges üzenet. A szöveg mérete nem igazán számít sokat,

ellenben a csatolmányokkal.

Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése) csatolás/csatolmány hozzáadása - egyszerűen történik a kliensprogram ’Melléklet hozzáadása’

menüpontjával. Manapság gyakran használják nagy fájlok esetén, hogy online fájlmegosztó portálokra töltik fel az

elküldendő objektumot, és csak a letöltési linket küldik el a címzettnek, ezzel is tehermentesítve a

hálózatot.

A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések)

névjegyzék, vagy más néven címjegyzék - tárolja az elmentett névjegyeket, email címeket és akár

egyéb adatokat is.

Ez mind a gyors kereshetőséget, és levélírást segíti.

A modern programok nem csak a mentett neveket tárolják, hanem az egyszer használt puszta email

címeket is, amelyeket saját hálózaton keresztül (pl. Gmail) még nevekkel is tudják kapcsolni.

A címeket csoportosítani lehet - a tömeges email küldést szolgálja, a levelezőlistába szedés - a

kereshetőséget, és rendszerezettséget, utóbbi.

A levél megérkezéséről, olvasottságáról kérhetünk szintén email értesítést (visszajelzést, nyomkövetést).

Ez sok esetben hasznos lehet.

-90-

d) Az e-mail cím szerkezete. A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése.

Az e-mail cím szerkezete

felhasznalo@szerver.orszagkod A felhasználó minden szerveren egyedi. Nem lehet két megegyező felhasználó a szerveren, mert ez az

azonosítás elsődleges alapja.

@ - kukac utáni rész a szerver IP-címét jelöli, általában egy domain névvel (pl. gmail), amelyet a DNS

szerver irányít majd át.

. pont utáni 2 v. 3 karakter az országot jelöli meg (például: .com, .net, .edu, .hu).

Levelezési lista használata A csoportok közötti kapcsolttartás a célja. Főleg a tömeges email-küldés, kapcsolattartás számára

használatos.

Amikor ezt használjuk, figyelnünk kell, hogy az adott lista témáját betartsuk, és mielőtt kérdést teszünk

fel, ellenőrizzük az archívumot, hogy ne ismételjünk meg kérdéseket.

A lista lehet:

zárt - meghatározott közösségek számára van fenntartva.

nyitott - akárki feliratkozhat, erre szabályok vonatkoznak és egyes felhasználókat az adminok

kitilthatnak.

A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon) e-mail alapvetően csak 7-bites ASCII szöveg (128-féle betű, szám, illetve jel) átvitelére volt alkalmas.

Vannak ugyan e-mail rendszerek, melyek 8-bites kódolást (256-féle betű, szám, illetve jel) is

megengednek, azonban ez nem garantált.

Ezért az e-mailt továbbfejlesztették a MIME szabvánnyal, amely segítségével lehetőség nyílik bináris

adatok (képek, hangok stb.) és HTML továbbítására mellékletekként. Ma 2 fajtájuk van az email-eknek:

pusztán text - mindenféle formázás nélkül

HTML formátumú - amely mint egy weblap jelenik meg.

A hibát jelző levelet nem élő személy, hanem egy gép, az ún. mailer daemon generálja. A hiba okát pedig

mindig pontosan leírja, de legtöbbször angolul.

A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése Nem létezik a címzett postafiókja (User is unknow vagy User is not my local receipients list)

Tele van a címzett postafiókja (User is over quota vagy Sorry, mailbox is full)

Nem tudta a levelet kézbesíteni, de tovább próbálkozik

-91-

e) Állományátvitel lehetőségei az interneten. A fájlátvitel lehetőségei és korlátai e-mail segítségével. Felhő

alapú fájlátvitel.

Állományátvitel lehetőségei az interneten

ÁTVITELI TECHNOLÓGIÁK üvegszál: a mai leggyorsabb átviteli csatorna; működési elve a fénysugár teljes visszaverődésén alapul, és

miután fényről van szó, a sebessége megegyezik a fénysebességgel

műhold: a Föld körül keringő alacsonypályás mesterséges holdak segítségével történő adatátvitel; bárhol

elérhető, viszont elég költséges, körülményes

WLAN: manapság a helyi hálózatokat szokás a Wireless LAN segítségével megoldani; főleg a mobileszközök elterjedése miatt terjedt el úgy

mobilhálózat: a szolgáltatók által kiépített 3G (vagy 4G) mobilhálózat használja

TÍPUSOK modemes kapcsolat: a telefonvonalon keresztüli adatforgalmazás megoldása egy ún. modem

segítségével bérelt vonal: külön internet-vezeték kiépítése miatt főleg csak üzleti ügyfeleknek érhető el

ADSL (Asymmetric Digital Subcriber Line, aszimetrikus digitális előfizetői vonal): szélessávú kapcsolat; a

le-, és feltöltési sebesség eltérő

kábel TV: a kábeltelevíziós társaságok infrastruktúráján keresztüli szélessávú szolgáltatás

Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái File Transfer Protocol - FTP egy TCP/IP alapú hálózaton történő állományátvitelre szolgáló szabvány.

Lehetőséget teremt, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le, vagy tegyünk mások

számára hozzáférhetővé, még különböző operációs rendszereken keresztül is.

Kliens-szerver alapú, de minden valamire való operációs rendszerre van mind szerver (mobilra nem), mind

kliensprogram.

A P2P hálózatokkal szemben az FTP a szerver leterheltsége miatt hátrányban van.

Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül) Amikor nem kell megadnunk bejelentkezési adatokat - anonymous kapcsolatnak hívjuk - ilyenkor a

szerver tartalma (egy része) nyilvános. Amikor belépés előtt hitelesítenünk kell magunkat, egy zárt szerverről beszélünk.

A hitelesítésnek több fajtája lehetséges - általában egy felhasználónév-jelszó párossal történik.

SFTP kapcsolat - a jelszó helyettesíthető az SSH bejelentkezéskor is használt kulcsfájllal (private

key). Esetleg 2 lépcsős azonosításra is szükség lehet.

A fájlátviteli módok (kódolás)

Több fajtája létezik a titkosítás alapján.

FTP - nem támogat magas szintű titkosítási algoritmust.

SFTP az SSH hálózatot használja fájlátvitelre, tehát onnan örökli a titkosítást.

FTPS (FTP secure) támogatja az SSL/TLS titkosítást.

Egy FTP segédprogram használatának ismerete Total Commander, v. WinSCP - mind a fájlkezelő, mind a grafikus drag’n’drop módszerrel

Állományok le- és feltöltése az internetre Történhet FTP-n, SFTP-n, vagy FTPS-n keresztül.

Szükség lesz egy kliensprogramra (akár a böngésző).

Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése 1xx – kérés megérkezett, dolgozik rajta – várakozás

200 és 2xx – OK – nincs teendő

3xx – parancsot fogadta, további információra vár – kért információk megadása

4xx – hibás parancs – visszatérés, és próbálkozás másképp

500 – szintaktikai hiba – javítás, újrapróbálkozás

5xx – parancs érvénytelen, nem lett végrehajtva

-92-

10060 – időtúllépés – újrapróbálkozás

10061 – szerver visszautasította a kapcsolatot – próbálkozás más porton

10068 – Server is full – újrapróbálkozás később

f) Az URL fogalma, felépítése, részei.

URL A webes dokumentumokat csak úgy érhetjük el, ha ismerjük azok címét.

Az internetes erőforrások helyét meghatározó címet (útvonalat) URL-nek (Universal Resource Locator)

nevezzük - az URL tehát egységes forrásazonosító, amely megadja a megjelenítő program számára, hogy

az adott szövegrészhez, képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni,

valamint milyen típusú kapcsolatot kell felépíteni és hogy ez a forrás hol, melyik Internetre kapcsolt gépen

található.

Az URL v. webcím (mely a Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-hely] rövidítése), az interneten

megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe.

Tim Berners-Lee alkotta meg a világhálón való használatra, de más internetes erőforrások azonosítására

is használják.

A jelenleg használt formátumot részletesen leírja az IETF RFC 1738 szabványa.

A webcím az internet történetének alapvető újítása - egyetlen címben összefoglalja a dokumentum

megtalálásához szükséges 4 alapvető információt: a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk;

a szóban forgó gép vagy tartomány nevét;

a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen;

a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül.

Jellemzők - szerkesztés Egy tipikus, egyszerű webcím így néz ki: https://hu.wikipedia.org:443/wiki

Ennek részei: https a használandó protokoll neve után kettőspont (:) írandó.

hu.wikipedia.org a célgép tartományneve - ez elé 2 perjel (//) írandó.

443 a célgép azon hálózati portszáma, amin kérésünket várja; ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt

gyakran teljesen elhagyhatjuk, pl: esetünkben a HTTPS protokoll alapértelmezett portszáma a 443.

/wiki a kért elérési út a célgépen. Ez a rész mindig a perjellel (/) kezdődik.

A legtöbb böngésző nem is igényli, hogy a „http://” részt begépeljük egy weblap eléréséhez, hiszen az

esetek döntő többségében úgyis ezt használjuk.

Egyszerűen begépelhetjük a lap címét pl: „hu.wikipedia.org/wiki/Bit”.

A főlap megtekintéséhez általában elég a tartomány nevét beírni, pl: „hu.wikipedia.org”.

A webcímek egyéb részeket is tartalmazhatnak, HTTP esetében például az elérési út után, egy kérdőjel (?)

mögé helyezve keresési kérdés szerepelhet, ami egy get metódusú HTML űrlapból származik. Az elérési

út után, attól egy 2 kereszttel (#) elválasztva szerepelhet a hiperszöveg egy részére hivatkozó azonosító. Ez

az azonosító nem része a webcímnek, de gyakran szerepel vele kapcsolatban.

Az URL általános formája

protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/ fájlnév

1. Az URL első tagja az adott forrás eléréséhez használható protokollt adja meg (ftp, http, gopher stb.).

HTTP (Hyper Text Transfer Protocol): Szabványos internet adattovábbítási protokoll.

GOPHER: Hierarchikusan felépített információban kereső protokoll.

FTP (File Transfer Protocol): Számítógépek közötti fájlátvitelhez használt protokoll.

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): Interneten levéltovábbítást lehetővé tévő protokoll,

általában TCP-n keresztül.

TELNET: Terminál emuláció segítségével a saját gépet terminálnak használva egy távoli hosztra

felhasználóként lehet bejelentkezni.

-93-

UDP (User Datagram Protocol): használói adatgramma protokoll.

2. A második rész - a kiszolgálónak az Internet-nevét tartalmazza, amelyen az adott forrás található.

3. A harmadik rész - a kiszolgáló portjának a számát jelöli. Ha nincs ilyen, akkor a megjelenítő-program az

általánosan használt alapértelmezést feltételezi.

4. A negyedik rész - a forrás helyét jelöli a kiszolgáló lemezegységének hierarchikus állományrendszerében

(könyvtár/fájlnév).

Protokollok és elérhető szolgáltatások

Protokoll Elérhető szolgáltatás

http A WWW-n elérhető bármilyen információt tartalmazó oldalak

átvitelét szolgáló protokoll.

gopher Csak szöveges oldalak leolvasására alkalmas protokoll.

ftp Fájlok átvitelére szolgáló protokoll.

mailto, SMTP,

POP A levelezésben használt protokollok.

news A UseNeten található hírcsoportok tartalmának elérésére szolgáló

protokoll.

FOGALMAK Hálózat: Egymással kommunikációs kapcsolatban lévő számítógépek és hálózati eszközök együttese.

Hálózati topológia: A számítógépek fizikai összekötésének rendszere.

HTM, HTML: HTML-oldalakat tartalmazó fájlok kiterjesztése.

LDAP (Lightweight Directory Access Protocol): Különféle információs listák lekérdezésére alkalmas,

nyitott, rendszerfüggetlen protokoll.

WAN (Wide Area Network): Személyi számítógépeket összekötő nagy területre kiterjedő hálózat, amely

nagy földrajzi térségeket fog át. Földi, szatellites, valamint analóg és digitális változatai, kombinációi

lehetnek. Az egyik legismertebb ilyen hálózat az internet.

TCP (Transmission Control Protocol) átvitelvezérlő protokoll, amely az Internet szállítási rétege. Feladata

a kapcsolatban lévő gépeken futó folyamatok kommunikációjának biztosítása. A TCP-vel együtt

fejlesztették a hálózati réteg protokollját, az IP-t is

TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol) korábban a UNIX, ma több hálózat,

Internetes hálózatkezelő protokollja

Például: a címben

http://www.topsec.hu/oktatasszervezes/ default.aspx „http” a protokoll megnevezése,

„www.topsec.hu” a Topsec Kft. World Wide Web szerverének címe, „Oktatasszervezes” a szerveren található egyik mappa neve,

„default.aspx” - egy oldal neve, amelyen a Topsec Kft. szervezésében induló számítógépes

tanfolyamokról olvashatunk.

Terminál emuláció segítségével a saját gépet terminálnak használva egy távoli hosztra felhasználóként

lehet bejelentkezni.

Felhasználói adatgramma protokoll.

-94-

A hálózat egymással kommunikációs kapcsolatban lévő számítógépek és hálózati eszközök együttese.

A hálózati topológia a számítógépek fizikai összekötésének rendszere.

HTML-oldalakat tartalmazó fájlok kiterjesztése.

Különféle információs listák lekérdezésére alkalmas, nyitott, rendszerfüggetlen protokoll.

Személyi számítógépeket összekötő nagy területre kiterjedő hálózat, amely nagy földrajzi térségeket fog át.

Földi, szatellites, valamint analóg és digitális változatai, kombinációi lehetnek. Az egyik legismertebb

ilyen hálózat az internet.

Átvitelvezérlő protokoll - az Internet szállítási rétege. Feladata a kapcsolatban lévő gépeken futó

folyamatok kommunikációjának biztosítása. A TCP-vel együtt fejlesztették a hálózati réteg protokollját,

az IP-t is.

Korábban a UNIX, ma több hálózat internetes hálózatkezelő protokollja.

Példák:

https://hu.wikipedia.org/w/wiki.phtml?title=Bit&action=history

https://hu.wikipedia.org/wiki/1999#Események

webcím az URI egy olyan fajtája, ahol az azonosítás a dokumentum helye alapján történik.

A webcím kifejezés a world wide weben kívül is használatos. Egyes adatbázis-kiszolgálók is webcímet

használnak a hozzájuk való kapcsolódás megadásához. Hasonlóképpen bármely, meghatározott protokollt

követő ügyfél–kiszolgáló alkalmazás is használhat webcímeket kommunikációjában.

Egy példa adatbázis-webcím: jdbc:datadirect:oracle://myserver:1521;sid=testdb

Ha egy weblapot egyértelműen meghatároz egy webcím, akkor rá mutató hivatkozást hozhatunk létre. Ez a

helyzet nem mindig áll fenn, például egy menüpont megváltoztathatja a lapon belül az egyik keret tartalmát,

anélkül, hogy ennek az új kombinációnak külön webcíme lenne.

Ezen kívül egy weblap függhet ideiglenesen tárolt információtól is. Még ha van is egy weblapnak vagy

keretnek önálló webcíme, ez nem mindig nyilvánvaló annak a számára, aki rá mutató hivatkozást kíván

létrehozni. Egy keret webcíme nem látszik a címsávban, és létrehozható címsáv nélküli ablak is. A

webcím ilyenkor a lap forrása, illetve egyes részeinek „tulajdonsága” alapján meghatározható.

Azon kívül, hogy rá mutató hivatkozást hozzunk létre, egyéb okokból is kíváncsiak lehetünk egy lap

webcímére: ha tartalmát önállóan akarjuk megjeleníteni, illetve, ha bizonyos megszorításokat

(eszköztár nélküli, vagy kicsi, méretezhetetlen ablak) meg akarunk kerülni.

g) Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak

ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete.

Egy böngészőprogram használatának ismerete

Böngészők: Google Chrome,

Microsoft Internet Explorer (Edge),

Mozilla Firefox,

Opera,

Apple Safari

Fogalmak: URL,

HTML,

CSS,

PHP (server side),

http / https,

honlap,

portál,

link,

-95-

frissítés,

kezdőlap,

előzmények,

tiltások,

betűméret,

kódlap,

könyvjelző

Funkciók: mentés,

letöltés,

másolás,

nyomtatás,

küldés e-mailben

A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie) TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol): Vint Cerf alkotta meg 1974-ben, és az

internetet felépítő protokollstruktúrát takarja

IP-cím (Internet Protocol-cím): egyedi hálózati azonosító; két szabvány:

IPv4 (32 bit, azaz 4 darab egy bájtos – 0 és 255 közé eső – decimális szám ponttal elválasztva),

IPv6 (128 bit, ugyanaz, mint a 32 bit, csak hexadecimális számokkal)

DNS (Domain Name System): tartománynévrendszer, amely DNS-szerverek segítségével megjegyezhető

domain neveket rendel az IP-címekhez

kezdőoldal: a böngésző megnyitásakor megjelenő / betöltődő weboldal

cache: a böngésző által használt memória, mely gyorsítótárként funkcionál (a gyakran látogatott weboldalak

nem változó részeit – pl. css, vagy logó – a merevlemezen tárolja a gyors, vagy offline elérés érdekében)

cookie: a böngésző, s azon belül az egyes weblapok ideiglenes tárhelye, amely általában felhasználó-

azonosításra használatos (pl. Emlékezz rám… funkció)

Webcím szerkezete

protokoll://aldomain.szerver.orszagkod/fajl-utvonala/fajl.kiterjesztes Nagyon hasonló a már említett email cím szerkezetéhez.

A protokoll szabja meg a csomagok felépítését, útját a célpontig (http, https, ftp).

Az aldomain a szerveren belüli csoport neve (mint egy al-szerver; pl. www, m).

A szerver neve (domain) az IP-címét jelöli, amelyet a DNS szerver irányít majd át.

A . pont utáni 2 v. 3 karakter az országot jelöli meg (például: .com, .net, .edu, .hu).

A fájl elérési útvonala a szerveren belüli eligazodást szolgálja.

A kiterjesztés a szervernek, és a böngészőnek mondja meg, hogy hogy kell lefuttatni a fájlt.

-96-

h) Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése,

weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba

kezelésének lehetőségei.

Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése,

weboldal mentése A navigálás általában grafikus felületen történik, ehhez (egy oldalon belül) az egeret, és a

billentyűzetet (érintőképernyőt) használhatjuk.

Ha tovább akarunk lépni az oldal egy más részére, linkekkel (hivatkozás) tehetjük meg.

Ha nem akarjuk mindig begépelni az adott oldal címét, vagy rákeresni egy keresőben, akkor

elmenthetjük a könyvjelzők közé. Ezt szinte mindegyik böngésző támogatja.

A képek mentését legegyszerűbben a menüjüket megnyitva (jobb klikk/hosszú érintés), és utána a

Mentés másként… opciót használva tehetjük meg.

A weboldal mentését a böngésző saját technikája alapján végzi el, általában egy html oldalként

mentve, és az oldalhoz tartozó egyéb tartalmakat egy mappába gyűjtve teszi meg.

A weboldal nyomtatása: Ctrl+P v. rendszer párbeszédablakán keresztül akarjuk megtenni

Ctrl+Shift+P

A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei 200 OK – minden rendben – semmi

304 Not Modified – nincs változás, gyorsítótárból betöltve – semmi

400 Bad Request – hibás kérés – visszatérés, és próbálkozás másképp

401 Unauthorized – a felhasználó még nem azonosította magát – azonosítás

403 Forbidden – a kért anyaghoz nincs hozzáférési joga – azonosítás hozzáféréssel rendelkező

felhasználóként

404 Not Found – a kért anyag nem található – újratöltés

500 Internal Server Error – váratlan történt – újratöltés

501 Not Implemented – a keresett funkció nem elérhető – újratöltés

502 Bad Gateway – a gateway/proxy hibás adatokat kapott – újratöltés

503 Service Unavailable – a szerver túlterhelt, vagy karbantartás miatt nem elérhető – újratöltés később

A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők) A fejlett böngészők támogatnak kiegészítőket, alkalmazásokat, amelyek nem kötelező részei a programnak,

de hasznosak lehetnek - ezek a beépülők v. bővítmények (plugin). Sok új, hasznos funkciót szerezhetünk

általuk, de megvan a támadás, a kiskapuhagyás, vagy a támadhatóság esélye is.

Ennek kiküszöbölésére hoznak létre - alkalmazásboltokat, mert az onnan származó alkalmazások

ellenőrizettek, és biztonságosak. Bizonyos böngészők (pl. Google Chrome) nem is engedik az áruházon

kívüli bővítményeket települni.

i) Információ keresése az interneten.

Az internet az egymáshoz csatlakoztatott több milliárd gépen tárolt információk egyvelege.

Ez borzasztó sok adat, több mint 300 ExaByte (az emberi agy mérete 1 és 10 TB között van)! Ekkora

adathalmazban nem elég csak linkről linkre ugorva böngészni, kell egy kereső, amivel vagy

kulcsszavakkal, vagy szűkítgetéssel lehet megtalálni a nekünk szükséges információkat

Keresőszerverek: google.com, yahoo.com, bing.com

-97-

j) A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási

területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata

információkeresésre.

A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése

1) Tematikus:

dokumentumok adatai tartalmuk alapján vannak csoportosítva.

A főcsoportokban (kategóriákban) minden téma további altémákat tartalmaz mindaddig, amíg

el nem érünk a dokumentumok szintjére (témakeresés). A rendszerezés nem egységes, ahány

katalógus, annyi rendszer. Az alcsoportok általában betűrendben jelennek meg.

Az osztályzás alapja:

főcsoportok (közismert szakterületek), alcsoportok (részterületek)

tudományos területek szerinti csoportosítás

földrajzi rendszer

dokumentumtípusok szerinti rendszer

könyvtári ETO-rendszer

2) Kulcsszavas:

- a keresett adatra, információra jellemző szó, illetve szöveg alapján való keresés.

- A keresőszerver osztályozza az adatokat, és ez alapján jeleníti meg a találati listában.

- Minél pontosabb a kifejezés, annál nagyobb az esély, hogy megtaláljuk a keresett objektumot.

A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása 1) tematikus: főleg kis, és jól rendszerezett adathalmazban tesz lehetővé keresést, ilyen például egy

könyvtári adatbázis.

2) kulcsszavas: nagy, ill. óriási adathalmazokban is nagy pontossággal tud keresni (mai keresők!).

Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre

tematikus: startlap.hu, lap.hu, yahoo.com, wikipedia.org

kulcsszavas: google.com, bing.com, yahoo.com

k) Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A

keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A találatok értékelése hitelesség és

megbízhatóság szempontjából.

Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett)

1) egyszerű keresés

(tetszőleges számú szót írhatunk be; minél pontosabb a kifejezés, annál szűkebb eredmény)

idézőjeleket használhatunk a pontos kifejezések keresésekor

+ jel a szó előtt: mindenképpen szerepelnie kell a talált dokumentumokban

- jel a szó előtt: nem szerepelhet a talált dokumentumokban

* karakter itt is tetszőleges számú karaktert helyettesíthet

2) összetett keresés

(logikai operátorokat alkalmazunk a keresésben)

AND (és): a keresési feltételként megadott szavakat együtt keresi

OR (vagy): a keresési feltételként megadott szavak legalább egyike szerepel

NOT (nem): a keresési feltételként megadott szavakat nem tartalmazhatja a találati oldal

NEAR (közeli) azokat az oldalakat adja meg, amelyekben a megadott két szó vagy kifejezés

mindegyike előfordul, de nem feltétlenül egymás mellett, hanem csak viszonylag közel (max. 10 szó)

vannak egymáshoz

-98-

Bonyolultabb keresési feltételek zárójeleket is tartalmazhatnak.

A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők

(Google) PageRank: A PageRank az informatikában egy olyan algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz

számokat rendel azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.

A PageRank a Google internetes keresőmotor legfontosabb eleme.

Larry Page és Sergey Brin (a Google alapítói) fejlesztették ki 1998-ban a Stanford Egyetemen.

ahol 𝑖 az oldal, 𝑗 azon oldal, amelyről a link az 𝑖 oldalra mutat. 𝑀(𝑖) azoknak az oldalaknak a halmaza,

amik tartalmaznak linket az 𝑖 oldalra, 𝐿(𝑗) pedig a 𝑗 oldalról kimenő linkek száma.

Minden modern keresőszervernek van egy nagy adatbázisa, ahová indexeli az oldalakat fontosságuk alapján.

Ez alapján fognak majd a találatok megjelenni (keresőoptimalizálás).

A speciális keresők is ilyen adatbázisokat használnak.

A keresés eredményének kiértékelése

A modern keresők elég jól rendezik a találatokat, ezért általánosan elmondható, hogy egy jól

megfogalmazott keresésnél nem érdemes a 10. utáni találatokat megnézni.

A keresési feladatok megoldása google.com, begépelni a lehetőleg jól megfogalmazott keresést, majd szűkíteni: Keresőeszközök

l) A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között.

A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei Az adatbázisok használatával elfogadjuk az általuk megszabott használatbavételi feltételeket. Ezek

adatbázisonként változóak lehetnek.

Keresés az adatbázis adatai között A keresésre általában a megadott oldal ad lehetőséget. A keretrendszert a böngészőnkön keresztül a http(s)

protokollon keresztül érhetjük el.

-99-

9. Könyvtárhasználat

9.1. Könyvtárak

a) A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer

felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma.

A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük

alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában.

Tájékoztató intézmények, információs központok

Könyvtár: görög eredetű bibliotéka szóból ered. Meghatározott szempontok szerint összeválogatott,

megőrzésre, olvasásra, kutatásra, tájékozódásra szánt, feltárt és rendszerezett dokumentum-

gyűjtemény, valamint ennek befogadására alkalmas épület, személyzet és berendezés.

A dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény. (Más megfogalmazásban a könyvtár

olyan szervezet vagy szervezeti egység, amelynek feladata a dokumentumokból felépülő állomány

folyamatos gyarapítása, illetve az információs eszközök és információforrások használatának elősegítése.)

A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése Az ember emberré válásában hatalmas lépést jelentett a beszéd, a fejlett kommunikációs készség. Így

azonban legfeljebb szájhagyomány útján terjedhettek az információk.

Az írásbeliség megjelenésével azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Utólag is hozzáférhetővé,

pontosan felidézhetővé váltak az információk.

Az írásbeliség kialakulásának logikus következménye volt a dokumentumtárak kialakulása. Az

összegyűjtött, rendszerezett dokumentumok gyorsítják az információáramlást, ami az oktatásban, a

gazdasági életben és az állam működésében is fontos. Érthető tehát, hogy az első könyvtár jellegű

gyűjtemények a templomok és az uralkodói udvarok környezetében alakultak ki.

Az eddig ismert legrégebbi könyvtár maradványaira az észak-szíriai Ebla város romjai között találtak

rá. Az írás hordozóját az agyagtáblák jelentették. Már ez a korai, nagyjából 16 ezer „kötetes” könyvtár is

széles gyűjtési körű volt (államközi szerződés, törvény, iskolai szöveg, szótár).

Assur-bán-apli asszíriai uralkodó ninivei könyvtárában már 60 ezer ékírásos agyagtáblát őriztek. A

feltárt emlékekből 22 ezer agyagtáblát a British Múzeumba szállítottak.

A félmillió papirusztekercset őrző egyiptomi Alexandria könyvtára volt az ókor leghíresebb könyvtára.

Gyűjteménye azonban megsemmisült egy i. e. 43-ban kitört tűzvészben.

Az ókori rómaiak értek el még jelentős eredményt a könyvek nyilvántartása terén, ugyanis a felgöngyölt

papirusztekercsekre kis csonttáblácskát fűztek, amire ráírták a tekercs legfontosabb adatait. Róma

városának már i. e. 40-ben volt közkönyvtára, 300 évvel később 30-ra rúgott ez a szám.

Jelentősek voltak továbbá a tehetősebb rómaiak magánkönyvtárai is.

A középkori Európában ezzel szemben a kéziratok előállítása szinte teljesen az egyházi intézményekhez

kötődött, így kezdetben kolostorokban és egyházi központok mellett létesültek nagyobb

könyvgyűjtemények. 13-14. századtól megjelennek az oktatási intézmények könyvtárai (Oxford, Krakkó, Bologna). A

könyvnyomtatás elterjedése, a könyvek nagyobb számban történő előállítása is elősegítette a könyvtárak

létrejöttét.

16. századtól találhatunk közkönyvtárakat, főúri és polgári magánkönyvtárakat.

18-19. századig egy egészen szűk réteg kiszolgálására hivatott intézményből a polgárosodással, a

nyomdatechnika fejlődésével, és az olvasni tudás egyre általánosabbá válásával egy jóval szélesebb

hatókörű intézmény és intézményrendszer jött létre. Ekkor alapítják a modern, nagy gyűjteményeket, a

tudományos könyvtárakat és az országhoz, nyelvhez kötődő nemzeti könyvtárakat. 20. század - a jóléti demokráciák egyik alapvető emberi joga az információhoz jutás joga, amelyet

elsősorban a könyvtárak hivatottak biztosítani.

20. század utolsó évtizedére és a 21. század elejére pedig újabb kihívással találják szemben magukat a

könyvtárak: a világhálón megtalálható összes dokumentum elérhetővé tétele, a könyvtár gyűjtőkörébe

tartozó elektronikus tartalmak rendszerezése.

Mo-on a könyvtártörténeti folyamat a középkori jellegzetességekkel indul. Eleinte tehát egyházi

intézmények, kolostorok szomszédságában hoztak létre jelentősebb gyűjteményeket.

-100-

például:

pannonhalmi bencés monostor könyvtára (több mint 900 éves, itt őrzik az első leírt magyar

szavakat tartalmazó írást, a Tihanyi alapító levelet 1055ből),

Mátyás király könyvtára (a Bibliotheca Corviniana vetélkedett a pápa könyvtárával),

zirci cisztercita apátság könyvtára (jelentős a 18-19. századi természettudományos anyaga).

Később fontos oktatási intézmények könyvtárai emelkedtek jelentős rangra. Pl. a debreceni Református

Kollégium Nagykönyvtára, a Sárospataki Református Kollégium könyvtára.

Nemzeti könyvtárunk főúri könyvtárból ered. Az európai mércével mérve is jelentős gyűjtemény

alapjait Széchenyi István édesapja gróf Széchényi Ferenc fektette le, mikor 1802-ben a nemzetnek

ajándékozta kb. 15000 kötetes könyvtárát - Országos Széchényi Könyvtár

minden magyar és magyar vonatkozású dokumentumot gyűjt,

mai állománya közel 5 milliós.

nevezetes a több mint 500 kódex, amelyből 32 corvina. feladatai közé tartozik minden magyar nyelven megjelent dokumentum lajstromba vétele -

segíti a jogszabály által előírt köteles példány, miszerint a kiadónak 6 példányt be kell

szolgáltatnia a könyvtár részére.

Gróf Teleki József jóvoltából jött létre az Akadémiai Könyvtár. Teleki 1826-ban a Széchenyi István által

alapított Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel könyvtárát.

Később a közművelődési könyvtárak is megjelentek. Ezek képviselője volt például a Szabó Ervin által

1904-ben alapított Fővárosi Nyilvános Könyvtár, amiből kialakult a mai Fővárosi Szabó Ervin

könyvtári hálózat.

b) A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése Az országban megtalálható könyvtárak rendszert alkotnak azért, hogy:

az információ bárki számára szabadon hozzáférhető legyen (demokratikus alapelv),

egymás szolgáltatásait hatékonyan kiegészítsék.

A könyvtár az ismeretek közvetítésének fontos helyszíne - a különféle csoportok igényeihez

alkalmazkodik. Ezért a könyvtárak legkülönfélébb típusai jöttek létre, hogy ki tudják szolgálni a

kutatni, tanulni, művelődni vagy szórakozni vágyó embereket.

A típusok nem függetlenek, hanem egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő könyvtári hálózatot

alkotnak. A könyvtári rendszer működésének fő vonásait jogszabály írja elő.

Az együttműködés legismertebb formái:

a könyvtárközi kölcsönzés (ODR = Országos Dokumentum-ellátási Rendszer: lelőhely-adatbázis

és dokumentumkölcsönzés http://odr.lib.klte.hu; ) és

közös katalógusok építése, az adatfelvétel központosítása, az adatok egységes kezelése,

pl. Magyar Országos Közös Katalógus www.oszk.hu

Legfontosabb könyvtártípusok: Napjainkban a könyvtár célja illetve funkciója szerint az alábbi

könyvtártípusokat különböztetjük meg:

1) Nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár- OSZK)

Feladata:

hogy egy adott nemzetről szóló, vagy annak nyelvén megjelentetett minden dokumentumot

beszerezzen és feldolgozzon.

a teljesség igényével minden magyar vonatkozású anyagot gyűjt minden Magyarországon

megjelent művet, a külföldön megjelent magyar nyelvű dokumentumokat, és mindent, ami

Magyarországról bármilyen nyelven megjelenik.

Az állomány gyarapodásában fontos szerepet játszanak a köteles példányok kötelespéldány

joggal rendelkezik - ez azt jelenti, hogy a kiadók kötelesek minden kiadványukból 6 példányt

térítésmentesen a könyvtár rendelkezésére bocsátani (ld. 60/1998. Korm. rend. 3.§). Nem csak

nyomtatott dokumentumokról van szó, és nem Magyarországon készült, hanem magyar

-101-

vonatkozású dokumentumokról szól a jogszabály. Gyűjteményét elsősorban helybenhasználat

útján biztosítja.

nemzeti bibliográfia készítése, az országos könyvtári munka koordinálása.

Tematikus szakrészlegei:

Színháztörténeti Tár,

Könyvtártudományi Szakkönyvtár,

Történeti Interjúk Tára

2) Közkönyvtár

Közművelődési könyvtári hálózatba tartoznak - a megyei, a városi és a községi könyvtárak

Ennek a csoportnak a működését meghatározza, hogy széleskörű lakossági igényeket kell

kielégítenie: az átlagos közművelődési könyvtár jól kiszolgálja a tanulni, művelődni és szórakozni

vágyó közönség igényeit.

közhasznú információk szolgáltatása, Internet használat, rendezvények szervezése.

helyismereti információkért is ezekhez a könyvtárakhoz fordulhatunk.

települési könyvtárunk a Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Gyermekkönyvtár

Budapesten ilyen jellegű könyvtárhálózat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

intézményhálózata. Ezen könyvtárak fenntartása a megfelelő önkormányzatok feladata. A

helyi könyvtárak helytörténeti gyűjtést is végeznek.

3) Szakkönyvtárak a legspecializáltabb könyvtárak, egy adott tudományág, szakterület dokumentumait gyűjtik.

napjainkban a szakkönyvtárak feladata: az országos szakkönyvtárak - egy-egy szakterület vagy

tudományág szakirodalmi és információs igényeinek kielégítése, ezek hazai dokumentumait

gyűjtik a teljesség igényével. A szakkönyvtári szolgáltatások jellemzője: a teljesség, a gyorsaság, a pontosság, a felhasználó

igényeinek minél teljesebb megfelelés (témafigyelés, irodalomkutatás).

Olvasói köre kutatókból, szakemberekből áll.

A szakkönyvtárakon belül további típusokat különböztetünk meg, pl.:

országos szakkönyvtárak (Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, az MTA

Könyvtára, Hadtörténeti Intézet Könyvtára, stb.),

kutatóintézeti könyvtárak (pl. KFKI Könyvtára, stb.)

vállalati szakkönyvtárak.

4) Kutatóintézetek, cégek is tarthatnak fenn szakkönyvtárakat,

de ezek már általában nem nyilvánosak.

5) Felsőoktatási könyvtárak

nagyon régi intézmények legfontosabb feladata: az oktatómunka támogatása, ami a hallgatók

tananyaggal való ellátását és az oktatók szakirodalmi ellátását is jelenti. Feladatuk sem

változott az elmúlt 6-700 évben - az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos

tevékenységének kiszolgálása. Ezek a könyvtárak gyakran szakkönyvtárként is működnek. Nagyobb felsőoktatási könyvtárak

részt vállalnak a szakkönyvtári ellátásból, v. éppen a nemzeti könyvtár feladataiból is

pl.: a Debreceni Egyetem Könyvtára működteti az ODR-t.

A felsőoktatási könyvtárak fajtái:

a) egyetemi-főiskolai központi könyvtár,

b) kari könyvtár,

c) tanszéki könyvtár.

6) Iskolai könyvtárak

általában csak az adott iskola munkájához nyújtanak támogatást - a tanulók és a tanárok

számára biztosítja az iskolai munkához szükséges irodalmat és információkat. A csoportos és

egyéni tanulás színhelye.

-102-

A pedagógusok és diákok egyaránt megtalálják bennük a munkájukhoz, tanulmányaikhoz

szükséges nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat is.

itt történik a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása.

megkülönböztetünk: a) Általános iskolai,

b) középiskolai és

c) kollégiumi könyvtárakat.

A típusok egymástól nem függetlenek, hanem egymást segítő, könyvtári hálózatot alkotnak

(iskolai könyvtárak hálózata, közművelődési könyvtárak hálózata stb.).

7) Gyermekkönyvtárakat

nem önálló intézmények, hanem valamelyik nagyobb intézmény fiókkönyvtáraként

működnek. A könyvtár gyűjtőköre a gyermekek igényeinek megfelelő.

- A könyvtárak tipizálásának alapja lehet az is, hogy milyen mértékben fogadja be az olvasókat.

Hozzáférhetőség szerint megkülönböztetünk:

a) nyilvános könyvtárat - pl.: a közművelődési könyvtárak, a szakkönyvtárak, korlátozottan nyilvánosak

az iskolai és a felsőoktatási könyvtárak.

b) korlátozottan nyilvános könyvtárakat

Digitális könyvtár –hagyományos könyvtár

a) Digitális könyvtár

- a digitális könyvtár nem tekinthető új könyvtártípusnak, inkább a hozzáférés új lehetőségét

jelenti.

- Lényege:

a dokumentumokat elektronikus formában tárolják, s így is használhatók, függetlenül

attól, hogy azokat eredetileg is digitális formában készítették-e.

az elektronikus könyvtár elérhetővé teszi a teljes dokumentumot (szöveg- kép- hang).

- Előnye:

bárhonnan, bármikor hozzáférhető, letölthető, újraformálható, új dokumentumokkal

kombinálható.

számos ember használhatja egyszerre ugyanazt az adatbázist, v. elektronikus

rekordot. - A digitális könyvtár szinonimájaként szokták még használni az elektronikus könyvtár, virtuális

könyvtár fogalmakat is.

- Digitális könyvtárak pl.:

Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár (www.vfmk.hu),

Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu)

b) Hagyományos könyvtáraknak

- a fizikai valóságukban létező könyvtárakat hagyományos könyvtáraknak nevezzük, függetlenül

attól, hogy az automatizálás milyen fokán állnak.

- A hagyományos könyvtár zömmel csak a helyben meglévő dokumentumokhoz biztosít

hozzáférést.

- A fejlődés további állomása, hogy egyre több dokumentumot digitalizálnak.

A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és a felhasználói-kör fogalma

1. Tulajdon szerint:

közkönyvtár

magánkönyvtár

-103-

2. A felhasználók köre szerint:

nyilvános (bárki használhatja)

korlátozottan nyilvános (csak bizonyos csoportok használhatják, pl. iskolai könyvtár)

zárt (a felhasználók megszűrése, szolgáltatások csökkentése, pl. hatósági-, gyűjteményvédelmi ok)

3. Méret szerint:

kis (10 000 példány alatt)

közepes (100 000 példány alatt)

nagy (100 000 példány felett)

4. Típus szerint:

nemzeti

közművelődési

szak

felsőoktatási

iskolai

5. Az olvasók kora alapján:

felnőtt

ifjúsági

gyermek

gyűjtőkör - az a szűkebb-tágabb szakterület, amelynek irodalmát egy adott könyvtár rendszeresen beszerzi.

Minden könyvtárnak írásban kell összefoglalnia idő- és tárgybeli körülményeit, ezt gyűjtőköri

leírásnak nevezik.

felhasználói-kör - olyan személyt vagy közösséget jelent, aki/amely a könyvtári és információs szolgálatot

veszi igénybe. A felhasználó motivációja igen tág lehet, a szórakozástól a tanuláson át a kutatásig

terjedhet.

-104-

A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján

könyvtártípus szolgáltatások gyűjtőkör felhasználói-kör

nemzeti

helyben olvasás,

fénymásolás,

számítógépes

katalógus,

internet használat

minden Magyarországra

vonatkozó anyag gyűjtése, az

összes Magyarországon megjelenő

nyomtatvány, dokumentum

gyűjtése

18 éven felüli

személyek

közművelődési

kölcsönzés, helyben

olvasás, internet

használat

általános

bárki

szak

kölcsönzés, helyben

olvasás, kutatószoba,

szakolvasóterem

valamely tudományág, művészet

tervszerűen válogatott kutatásra

alkalmas gyűjteménye

kutatók, tudósok,

kutatási engedéllyel

rendelkező

személyek

felsőoktatási

kölcsönzés, helyben

olvasás, internet

használat

az adott intézmény oktatói-kutatói

munkáját segítő dokumentumok

gyűjtése

az intézmény oktatói,

hallgatói, kutatói

iskolai kölcsönzés, helyben

olvasás

tankönyvek, az oktatómunka

segítése az intézmény

dolgozói, tanulói

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában A könyvtárak egyik alapvető feladata - az információ szolgáltatása, hozzáférhetővé tétele, ezért szükséges a

könyvtári dokumentumokat valamilyen egységes rendező elv alapján csoportosítani → a gyors

kereshetőségét biztosítja. Rendező elvek:

1. Egyetemes Tizedes Osztályozás, röviden ETO v. szakjelzet

dokumentumok egyik ilyen rendező elve

A 19. század utolsó évtizedében kezdték kifejleszteni az ETO rendszerét az amerikai Melvil

Dewey osztályozási rendszere alapján.

1905-től kezdték el használni, Magyarországon 1912-től vezették be.

Az ETO a könyveket: 10 főcsoportba,

ezeken belül 10 csoportba

majd 10 alcsoportba sorolja.

Igény szerint még az alosztályok is tovább bonthatók, hogy minden mű pontosan

elhelyezhető legyen. Így a speciálisabb dokumentumokhoz hosszabb ETO-szám

tartozik.

-105-

ETO főosztályok: 0 Általános művek

1 Filozófia, pszichológia, erkölcs

2 Vallástudomány

3 Társadalomtudomány

4 üres

5 Természettudományok

6 Alkalmazott tudományok, technika

7 Művészetek, sport, játék

8 Nyelv- és irodalomtudomány

9 Földrajz, történelem, életrajzok

Főosztályok bontása 5 Természettudományok

51 Matematika

52 Csillagászat

53 Fizika

531 Általános mechanika

532 Folyadékok mechanikája

532.1 Hidrosztatika

532.11 Nyomás

532.12 Összenyomhatóság

2. Cutter szám

Azonos ETO-szám esetén - a könyvek jelzését még kiegészítik a Cutter számmal is - így a könyv

tényleges helyét az ETO-szám és a Cutter-szám együttesen határozza meg - ezt a rendszert

főleg az iskolai és közművelődési könyvtárakban alkalmazzák

-106-

c) A könyvtár és a médiatár fogalma és összehasonlítása.

A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése A könyvtár meghatározott szempontok szerint gyűjtött, rendezett és valamilyen használói kör számára

hozzáférhetővé tett dokumentumgyűjtemény.

A könyvtár alap feladatai:

dokumentumok gyűjtése,

a gyűjtemény feltárása, megőrzése,

használatának biztosítása tájékozódási,

művelődési,

tanulmányi, tudományos kutatási

szórakozási célra.

Könyvtári dokumentum

a könyv,

a folyóirat (és más időszaki kiadvány),

a kis– és aprónyomtatvány,

a kézirat,

a térkép,

a zenemű,

a mikroformátumú kiadvány,

a hang-, film-, videofelvétel,

a digitális formában rögzített, elektronikusan, ill. számítógéppel olvasható dokumentum.

A médiatár a kölcsönözhető audiovizuális dokumentumok helye - a könyvtár része általában.

Videokazettán és DVD-n

játékfilmek,

kalandfilmek,

vígjátékok,

irodalmi művek adaptációi,

különböző zenés produkciók,

úti-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek,

nyelvtanulást segítő műsorok,

CD-ROM-on nyelvi anyagok,

ismeretterjesztő programok,

lexikonok,

elektronikus játékok,

CD-n változatos zenei felvételek – könnyűzene, jazz,

film-zene

irodalmi-, és kabaréműsorok,

klasszikus zenei felvételek találhatók meg.

-107-

d) A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a

kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma.

A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése A könyvtári szolgáltatás összetett tevékenység, amely magába foglalja a beiratkozás, a kölcsönzés

(kölcsönzőjegy), a helyben használat (napi olvasójegy, éves látogatójegy) biztosítását, a könyvtárközi

kölcsönzés lebonyolítását, másolat készítését és rendelkezésre bocsátását is.

Fontos eleme az információszolgáltatás, ideértve a hálózaton (internet) való kapcsolattartást is.

A könyvtárakkal kapcsolatos szabályok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma A kölcsönzési rend megszabja, hogy a könyvtári állomány kölcsönzés céljára szolgáló részei mikor,

milyen időtartamra vihetők el, összesen hány darab kölcsönözhető ki.

A nem kölcsönözhető dokumentumok köre könyvtáranként változó lehet, de ilyenek például: a régi,

muzeális értékű könyvek, folyóiratok, lexikonok. A kölcsönzési idő - általában 2-4 hét. A nagyon keresett dokumentumok esetén rövidebb kölcsönzési

idővel is találkozhatunk. A kölcsönzés időtartama a határidő lejárta előtt meghosszabbítható.

Ha éppen nincs szabad példány egy kölcsönözhető dokumentumból - előjegyzést is kérhetünk rá.

A könyvtárhasználati szabályzat mindazon jogok és kötelességek összessége, amelyekkel egy bizonyos

könyvtárban az olvasó rendelkezhet, miközben igénybe veszi a könyvtári szolgáltatásokat. Ezek egy

része a könyvtárban elvárt viselkedésre, más része pedig az ott található információs rendszer

igénybevételére (a nyitvatartási időre, a helyben olvasásra, a kutatásra, a kölcsönzésre stb.) vonatkozik.

A könyvtárhasználati szabályzat része lehet egy könyvtár működési szabályzatának, de készülhet

önállóan is. Általában az egyes könyvtárakban feltűnő helyen olvasható.

e) A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer.

A könyvtárközi kölcsönzés fogalma A könyvtárközi kölcsönzés a különböző könyvtárak együttműködésének egyik módja, amely lehetővé

teszi, hogy valamely könyvtár az olvasók rendelkezésére bocsáthassa azokat a műveket, amelyek saját

állományában nem találhatók meg, de egy másik könyvtárból ideiglenesen átkérhetők.

Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer Elektronikusan kezdeményezett könyvtárközi kölcsönzésre hozták létre.

A keresett dokumentummal kapcsolatos lelőhelyadatokat szolgáltatja.

Elsősorban könyvtárak számára, általában csak regisztrált tagoknak nyújt szolgáltatást.

-108-

f) A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár

összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése.

Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak,

múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása.

A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése a lakosság szolgálatában állnak (szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük).

olyan nyilvános könyvtár, amelynek felállítása és működtetése az önkormányzat feladata.

Egyéb feladataik mellett

gyűjtik és rendszerezik a helyismereti információkat,

dokumentumokat,

közhasznú információs szolgáltatást is biztosítanak.

A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása; a szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése lásd: táblázat fent - A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói

körük alapján

Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok,

kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása

1. Levéltárak: A könyvtárak társintézménye, a nem közönségnek szánt, hivatalos célra készült és megőrzésre

érdemes iratok gyűjtőhelye.

Ide tartoznak - amelyeket a levéltárnak való átadás előtt a helyi irattárakban őriznek.

a hatóságok,

a hivatalok,

vállalatok,

intézmények stb. iratanyagai

A levéltárak nem csupán gyűjtik és rendezik az írott forrásokat, hanem forráskiadványok,

tanulmányok formájában publikálják, feldolgozzák őket. A levéltárak a kutatómunka fontos helyei.

2. Múzeumok:

A könyvtárak társintézményei, elsősorban tárgyi emlékek gyűjtésével, őrzésével, valamint

kiállítások rendezésével foglalkoznak. Emellett a tudományos kutatómunka fontos létesítményei.

3. Kiállítótermek:

az irodalompropaganda eszközei.

Céljuk,

hogy felhívják az olvasók figyelmét a könyvtár új gyarapodására,

egy-egy író, tudós, művész munkásságára (pl. évfordulók alkalmából), vagy

pedig meghatározott témával foglalkozó művekre.

-109-

g) A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar

könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi

Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere.

A nemzeti könyvtár egy ország központi könyvtárának az elnevezése.

Története:

• gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk,

• az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot,

sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és – más bel- és külföldi tékák

mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett.

• Alapítóokmánya másnap nyerte el a királyi megerősítést. 1803-ban Pesten nyitották meg a

látogatók előtt.

• Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára

vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes

felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésére a legszükségesebb

összeget. Emellett számottevő segítséget jelentett egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványa is.

Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva, az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek

életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot - így újonnan létesített intézmény keretébe

illesztették be a Széchényi Könyvtárat, amely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos

Széchényi Könyvtára nevet viselte.

• A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.

• Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, amely a társadalmi áldozatkészség maradandó

értékű tanúbizonysága, 1846–47 folyamán költöztek be a múzeumi osztályok és a könyvtár.

• 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a

könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott.

• 1985 óta a Budavári Palota F épületében látogatható.

Állománya, gyűjteményei:

• Perczel-féle földgömb az OSZK Térképtárában

• A kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar

kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett

műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK tehát

minden Magyarországon megjelent nyomtatványból 2 kötelespéldányt kap, de gyűjt nem

nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy lemez stb.), mindig szem előtt

tartva speciális gyűjtőkörét ennek keretébe tartozó dokumentumokat „hungarikum”-oknak

nevezzük.

• A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos

munkákat is. • A könyvtár 2006-ban 8 millió egységgel rendelkezik:

több mint 2 millió a könyv, könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint:

└ az első Magyarországon nyomtatott mű - a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-

ban nyomtattak és adtak ki.

└ A könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek

az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár

Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek.

└ A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési

ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető.

└ magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye:

pl: - közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és

- több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból.

- híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre

könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak

A könyvtár őrzi:

└ a legrégebbi magyar összefüggő szöveget - a Halotti beszédet,

└ az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat,

└ az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát - Decretum Sancti

Stephani Regis └ 32 corvinát Mátyás király könyvtárából,

-110-

└ Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnuszkéziratát, valamint

└ számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.

300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és

közel 1 millió a kéziratok száma.

térképek száma kb. 200 000,

képek és metszetek száma 270 870,

hangzó anyagok száma pedig 16 000.

Ezen kívül kb. 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban.

helyet kapott még 220 000 dokumentum mikrofilmmásolatais.

A könyvtár honlapján több keresőszolgáltatás található, mint pl: a MEK, NEKTÁR v. a MOKKA.

2017-ben Magyar Örökség Díjban részesült az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló

laboratóriumának pergamenkódex restauráló eljárása.

Feladatai:

Az adott országban megjelent nyomtatványok és az országra vonatkozó külföldi irodalom

beszerzése a teljesség igényével. A köteles példányok gyűjtése és elosztása.

A nemzeti bibliográfia szerkesztése, kiadása,

a könyvtárközi kölcsönzés központja,

fölös példányok (olyan mű, amely akár egy, akár több példányban van meg egy bizonyos könyvtár

állományában, ám annak nincs szüksége rá) cseréje.

Ezen kívül az országos központi katalógusok szerkesztése, fenntartása és működtetése,

nemzetközi csere. Az OSZK állománya különféle gyűjteményeken keresztül érhető el, ezek:

modern könyvek,

hírlaptár,

régi és ritka nyomtatványok tára,

kézirattár,

zeneműtár,

színháztörténeti osztály,

térképtár,

kisnyomtatványok tára,

mikrofilmtár,

kortörténeti gyűjtemény.

h) Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása.

Hasonlóságok és különbségek.

A számítástechnika, a számítógépes hálózatok világa a könyvtárak számára nagy megújulást hozott a

XX. század utolsó évtizedében.

Ezek közül a legérdekesebbek a következők:

számítógépre kerültek és kerülnek folyamatosan a nagyobb gyűjtemények katalógusa - ha

keresünk egy bizonyos könyvet, nem kell különböző könyvtárakba elmenni vagy telefonálni, hanem

elég megnézni egy adott könyvtár katalógusát és már látjuk is, hogy megtalálható-e az adott könyv

vagy sem.

nem csupán a katalógusokat, de sokszor a könyvtárak egyéb dokumentumait is el lehet érni az

interneten keresztül.

létrejöttek a könyveket és folyóiratcikkeket teljes terjedelmükben tartalmazó elektronikus

könyvtárak, amelyek elérhetők az interneten.

Hasonlóságok:

az internetes könyvtáraknak ugyanúgy van fenntartója,

gyűjtőköre,

alapító okirata,

tagsága,

katalógusai, mint a hagyományos könyvtáraknak.

-111-

Különbségek: a digitális könyvtárak adatai, kapcsolódó anyagai, a vizsgált dokumentumról szóló szakértői vagy

olvasói vélemények jobban hozzáférhetőek.

a hagyományos könyvtári állományhoz képest viszonylag kevés a digitalizált anyag (bár

rohamosan növekszik, pl. minden mostanában kiadott könyv, újság megjelenik valamilyen online

könyvtárban is).

Megjegyzendő, hogy egy nagyobb terjedelmű dokumentumot jobb papíralapon olvasni, mint

digitálisan, de a keresés viszont a digitálisban kényelmesebb.

1. Neumann János Digitális Könyvtár 1997-ben jött létre.

Alapítója, tulajdonosa és fenntartója - a Magyar Állam.

Fő célja: a kulturális szektor és a közszféra adatvagyonának publikálása, elérése és hasznosulása.

Bármely magyar állampolgár részére nyitott rendszerű, elérhető.

Fontosabb egységei:

Nemzeti Audiovizuális Archívum:

Ez a rész a közszolgálati televíziók és rádió, illetve a 2 legnagyobb országos kereskedelmi

televízió csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású műsorait tárolja, teszi

elérhetővé.

Nemzeti Digitális Adattár:

A magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális és interneten hozzáférhető tartalmak

központi regisztrálása, ezáltal a társintézmények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak)

digitalizálási munkájának támogatása.

2. MEK szerkezetének ismertetése - MEK = Magyar Elektronikus Könyvtár Fenntartója: az Országos Széchényi Könyvtár

Alapítása: 1995

Jelenlegi állománya: 13791 dokumentum

Gyűjtőköre: csak magyar nyelvű illetve magyar illetve közép-európai vonatkozású tudományos,

oktatási, kulturális célokra használható dokumentumok, elsősorban szöveges művek, térképek, kották,

elektronikus formában napilapok, folyóiratok.

Felhasználói köre: minden magyar állampolgár

Dokumentumainál alapkövetelményként feltüntetnek katalógus adatokat, a könyvhöz kapcsolódó

internetes oldalakat, szerzői jogokat.

Lehetőség van olvasói vélemény olvasására és írására is.

-112-

9.2. Információ-keresés

a) Keresési stratégiák a könyvtári katalógusban és elektronikus könyvtárban. A keresésalgoritmusa. Az

egy- és többlépcsős keresés. A keresőfelület használata.

Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben

1. Szavak keresése

a) szótárak,

b) lexikonok

2. Dokumentumok, információkeresés a) visszatekintő (retrospektív): tájékozódás

b) kurrens (aktuális): új információk

c) forrásai: rádió, tv, könyvkiadás, sajtó, internet

- A keresés algoritmusa

közvetlen válogatás

tallózó folyóiratok (időszaki kiadvány)

máshol megjelent, fontosnak ítélt írásokat összegyűjti, másodközlésként teljes terjedelemben

megjelenteti

lapszemlék, folyóiratszemlék a cikk lényegét összefoglaló tömörítés (rádióban, folyóiratban) sajátot is

lehet (idegen nyelven)

szakirodalmi szemlék (lehet tömörítés v. ismertetés)

tömörítés: lényeges gondolatai; ismertetés /referátum/: beszámol a tartalmáról (referáló folyóiratok)

repertórium: egy folyóirat visszamenőleges áttekintése (címjegyzék több évre visszamenőleg) –

tematikus, hol, ki

napilapok digitális verziói (Népszabadság - már nincsen, Magyar Nemzet - megszűnik, Magyar Hírlap,

HVG)

szabadszavas keresés

tárgyszavas keresés (szűkítés, csonkolás)

- Az egy- és többlépcsős keresés

1, Egylépcsős keresés: egyetlen művelettel hajtjuk végre - a keresést.

Ez sokszor nem ad optimális eredményt: v. túl kevés, v. túl sok lesz a találatunk (kivéve, ha

pontos adatot, egyedi azonosítót adunk meg, pl. ISBN szám)

2, Többlépcsős keresés: a kapott találati halmazt különböző módon szűkítjük (pl. kiadási év szerint, nyelv szerint,

dokumentumfajta szerint)

-113-

b) A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai.

A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei.

A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében.

A katalógus fogalma

- A könyvtári eligazodáshoz van szükség egy „kalauzra”, egy pontos nyilvántartásra, másként nem lehet

tudni, milyen dokumentumokat és hogyan lehet megtalálni a könyvtárban - ez a „kalauz” a katalógus.

A katalógus kialakulásának főbb állomásai

A könyvtári állományt leíró katalógus már az ókorban is készült.

A tudós költő, Kallimakhosz a Kr. e. III. században összeállította az alexandriai könyvtár jegyzékét a

szerző, a cím és a terjedelem megjelölésével.

Az ókori keleti, a görög, a római gyűjtemények is szakrend szerint csoportosították a műveket. A

jegyzékek azonban sokszor csak a szerzőt tüntették fel, cím helyett az első néhány szó jelölte a

dokumentumot.

A középkori kódexeknek, amelyek sokszor több művet is magukba foglaltak, nem volt közös címük, a

leltárak az első mű címe alapján tartották nyilván a könyveket. Így persze nem lehetett biztosan tudni,

hogy milyen műveket tartalmaz még a kötet.

A nyilvános könyvtárak terjedésével nőtt meg az igény arra, hogy a gyűjtemények állományairól a lehető

legpontosabb leírás készüljön, hiszen csak ezek segítségével lehet tájékoztatni az olvasókat.

A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása

Minden katalóguscédula tartalmazza az összes olyan adatot, amelyeket egy bibliográfiai tétel is tartalmaz.

katalóguscédulán és a bibliográfiai tételén megtalálható:

• a szerző(k) vagy szerkesztők,

• cím,

• alcím,

• kiadásjelzés,

• a kiadó neve,

• székhelye,

• a megjelenés éve,

• a terjedelem adatai.

A katalóguscédulán: ezen felül megtalálhatók

• a tárgyszavak,

• az ETO-szám,

• a cutter szám,

• a leltári szám,

• az ISBN vagy ISSN szám,

• a könyv ára,

• a kiadvány minősége (fűzött, ragasztott stb.),

• a szerző születési (és halálozási) éve.

A tárgyszókatalógus

általában a művet leíró kulcsszavak betűrendjének megfelelően épül fel.

Pl. Schmidt Egon: Vízivilág c. könyvének tárgyszavai: biológia, állattan, vízi-állatvilág, Magyarország.

-114-

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében.

A szakkatalógus olyan hierarchikus felépítésű rendszer, amely számok segítségével írja le a

tudományos művek rendszerét.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás - (ETO) 10 csoportokra osztja a tudományterületeket:

• ezek a főosztályok, amelyek

• megint 10 beosztás szerint – osztályokra,

• azok pedig további alosztályokra bomlanak. Erre azért van szükség, hogy az egyre szűkebb,

konkrétabb felé haladva minél mélyebb, pontosabb legyen a dokumentum tartalmának a leírása.

Így kereséskor a témának leginkább megfelelő dokumentumot lehet megtalálni.

Például:

8 nyelvészet, irodalom

820/899 az egyes nyelvek irodalma

894 az uráli és altáji népek irodalma

894.5 az uráli és finnugor népek irodalma

894.511 magyar irodalom

3 csoportokból álló szakjelzetek egymással logikai kapcsolatba is hozhatók, sőt további jelölések

segítségével egyéb információk is közölhetők a dokumentum tartalmáról.

Például: tehát Arany János költészetével foglalkozó irodalmat keresünk, elég csak az utolsó ETO-

számhoz tartozó könyveket átnéznünk.

Az összes ETO-jelzetet nem kell betanulni, mert a szakkatalógusban történő tájékozódást mindig segíti egy

betűrendes mutató, amelynek segítségével megtalálhatjuk a megfelelő ETO-számokat

c) A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének

szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (például: Szirén, Kistéka, MOKKA).

A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök

A számítógépes katalógus megvalósítása egy adatbázis.

Ez a tájékoztató eszköz a könyvtárt kiszolgáló számítógépes programnak egy olyan funkciója, amely az

olvasó számára is hozzáférhető.

A legtöbb program lehetővé teszi a szerzők és közreműködők, a cím, a raktári jelzet, az ETO-szám és a

tárgyszó szerinti keresést.

Ha konkrét adatot nem ismerünk - a program lehetőséget nyújt arra is, hogy egy téma, fogalom, kulcsszó

segítségével böngésszünk a könyvtári állományban.

A keresés eredményét a számítógép kijelzi találatok formájában, megjeleníti a címleírást, irodalomlistát

is készít a megadott szempontok alapján.

Ha szükségünk van egy adott dokumentumra - a könyvtáros tájékoztat a dokumentum

kölcsönözhetőségéről, hozzáférhetőségéről

894.511=20 magyar irodalom angol nyelven

894.511(918) magyar nyelvű irodalom Dél-Amerikában

894.511”18” magyar irodalom az 1800-as években

894.511Arany Arany János költészete

-115-

A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai

Az adatállomány minden elemét csak egyszeresen tárolják, több szempont alapján lehet visszakeresni,

de ha pl. javítani kell, akkor azt elég csak egy helyen.

A cédulakatalógusnál - ezt legalább 5-6 helyen kell elvégezni.

Általában lehet keresni:

• szerzők,

• közreműködők,

• cím és címváltozatok,

• raktári jelzet,

• ETO-szám

• tárgyszó szerint.

A keresés végén a számítógép jelzi a találatok számát, címleírást ad. Megtudhatjuk azt is, hogy az adott

dokumentum megvan-e a könyvtárban. Ha nincs, abban is segít, hogy melyik másik könyvtárban

keresendő.

Egyes könyvtárak nyilvános számítógépes katalógusai hozzáférhetők az interneten.

Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA).

1) Szirén program

• Magyar Nemzeti Bibliográfia adatait, címleírásait veszi alapul az adatbázisának összeállításakor,

ezeket alakítja át a felhasználói igények figyelembe vételével

• adatbázist állandóan frissítik.

• A szirén program főmenüje sok lehetőséget tartalmaz

a legtöbbjüket a könyvtárosok, tájékoztató szakemberek, informatikusok használják,

olvasóként a keresőfunkciók használatát érdemes elsajátítani.

A főmenüben érdemes a gyorskeresést választani - azon belül a keresést saját

állományban.

Itt kereshetünk: téma, szerző neve, összes közreműködő neve, a közreműködő tevékenysége,

a szerzői minőség szerint, pontos főcím, a cím szavainak ismeretében, a könyvtár szakjelzete

alapján, a sorozati cím segítségével, a könyvtári lelőhely megjelölésével, a megjelenés helye,

éve, a kiadó neve alapján vagy leltári szám szerint.

A saját állományban való keresésnél tehát

a) meg kell adni a szempontot,

b) utána a találatok alapján tételes listát kérni,

c) majd abból kiválasztani a nekünk szükséges dokumentumot,

d) és azt megkeresni a raktári rendben.

2) Mokka

• A Magyar Országos Közös Katalógus rövidítése.

• 1980-as években kezdődtek létrehozatalának első lépései.

• A rendszert ma a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület az Országos Széchényi Könyvtárral

együtt működteti.

• A tagkönyvtárak saját katalógusaikat a megfelelő tartalmi és formai átalakítás után töltötték fel a

MOKKA szerverére;

• itt a kettősséget kizáró program segítségével már minden tétel csak egy helyen szerepel.

• Amennyiben a tételhez kapcsolódó dokumentum több helyen is fellelhető, akkor a rekordba

valamennyi lelőhelykódja is elhelyezésre kerül.

• A Nemzeti Periodika Adatbázissal való együttműködés során a MOKKA-n keresztül a periodikák

(újságok) is elérhetővé válnak.

3) Kistéka

• Kisebb városi, községi, iskolai könyvtárak számára készített egyszerűen kezelhető, korszerű,

elérhető árú könyvtári szoftver.

• Windows operációs rendszerű gépekre készült. Könnyen telepíthető, nem kell költeni sem új

hardverre, sem új operációs rendszerre.

• MTA SZTAKI Könyvtári Informatikai Csoportja hozta létre és működteti.

• Jellemzői:

-116-

egyszerűen kezelhető

az internet maximális kihasználása

távfelügyelet az interneten keresztül

böngészőből végezhető műveletek

minimális hardverigények

magyar szabványok alkalmazása

• Az adatbázis és a felhasználó elválhat egymástól, lehetnek távol a kistékás programot

tartalmazó géptől, mivel interneten elérhető, bárhol használható olyan számítógépnél, amelyen van

böngésző és Windows operációs rendszer.

• Moduljai:

katalogizálás

kölcsönzés

nyilvános olvasói katalógus

„Nem félek a számítógépektől, a hiányuktól félek.” – Isaac Asimov

-117-

9.3 Forráshasználat

a) A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése.

A dokumentum szó a latin docere, „oktatni, tanítani” igéből származik.

A dokumentum szó könyvtártudományi meghatározása többször is változtatáson esett át.

A mostanában elfogadott nézetek szerint dokumentumnak nevezünk minden olyan önálló szellemi

terméket, független információegységet, amelynek célja az információ közlése, a tudás átadása.

A dokumentumokat számos ismérv alapján sorolhatjuk kategóriákba. Az egyik ilyen vizsgálati szempont

lehet az előállítás technológiája szerinti felosztás - amely nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat

különböztet meg.

A nem nyomtatott dokumentumokhoz tartoznak a ténylegesen kézírással előállított dokumentumok,

valamint azok, amelyek nem kerültek kiadásra, terjesztésre.

Az összehasonlítás

szempontjai

Nyomtatott dokumentum Elektronikus dokumentum

megjelenési forma statikus (állandó) dinamikus (változó, változtatható)

az adathordozóval való

kapcsolat

az adathordozótól

elválaszthatatlan

van elválasztható (internet) és nem

elválasztható (CD) is

az információk sorrendje kötött nincs kötött sorrend, nincs kizárólagos

alkotó elemei homogének (szöveg, kép) heterogén (szöveg, videó, hang)

átalakítás módja nem átalakítható van átalakítható formája is

szállítás módja hagyományos, drága bármilyen távolságra továbbítható,

gyors, olcsó

terjesztés módja kereskedelmi forgalomban világhálón, kereskedelmi forgalomban

-118-

b) A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben.

Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használata az információszerzés

folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon,

enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz).

A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben.

Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az

információszerzés folyamatában

A könyveket alapvetően három csoportba szokták osztani: ismeretközlő művek, irodalmi művek,

referensz művek (tájékoztató segédkönyvek).

A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben

- A könyveket alapvetően 3 csoportba szokták osztani:

a) ismeretközlő művek,

b) irodalmi művek,

c) referensz művek (tájékoztató segédkönyvek).

1. Könyvek

- Legrégebbi és legjelentősebb gondolatközlő eszközünk.

- Ahhoz, hogy könyvnek nevezhessük, bizonyos formai jegyeknek meg kell felelnie:

48 oldalnál nagyobb terjedelmű,

2 fedőlapból, valamint a gerincen összeerősített belső lapokból áll,

olvasható szöveget és illusztrációt tartalmaz.

- Könyvtípusok:

gyermekkönyv,

ismeretközlő könyv,

szépirodalmi könyv,

tankönyv.

- A könyv formai elemei:

védőborító füllel

(A könyv legfontosabb adatait, figyelemfelhívó illusztrációt, vonalkódot, ISBN számot, valamint a

fülszöveget tartalmazza.)

kötéstábla (Hasonló, mint a védőborító, fülszöveg nélkül.)

gerinc (A könyvtestet összefogó kötésrész és az azt borító szalag, amelyen a kötet szerzőjét, címét

esetleg a kiadó emblémáját tüntetik fel.)

könyvtest (legfontosabb részei: védőlap, előzéklap,

címlap; a címlap hátoldala = verzó; kolofon[2]; további oldalak)

A címlapnak kiemelt szerepe van a könyv azonosításában, mivel annak a legfontosabb

bibliográfiai adatait is tartalmazza: szerző(k), összeállító(k), cím, alcím, a kiadás, helye, a kiadó

neve, a kiadás éve.

Szabványosan leírva pl.:

Homor Tivadar - Mészáros Antal: Az információ és az ember. Szeged: Mozaik, 1999, 144. p.

- A könyv tartalmi elemei:

fülszöveg - A védőborító behajtott részein elhelyezett rövid tájékoztatás a könyvről, vagy annak

szerzőjéről.

tartalomjegyzék - A könyv elején vagy végén elhelyezett jegyzék, amely a könyv belső címeit és a

megfelelő oldalszámot tünteti fel.

bevezetés - Vázolhatja az írásmű célját, okát, tárgyát, felkeltheti a téma iránti érdeklődést,

előkészíthet a mű megértését.

előszó - A könyv főszövege elé írt rövid bevezetés, amelyben a szerző vagy a kiadó közli személyes

mondandóját, köszönetet mond a mű létrehozásában segédkezőknek.

utószó - A szerző, a kiadó, vagy más személy a művel kapcsolatos mondanivalóját adja elő.

-119-

a mű szövege - Fejezetekre, alfejezetekre tagolódhat, melyeket gyakran számoznak is. Az

eligazodást élőfejjel is segíthetik.

illusztráció - A mű egészében elhelyezett kép, fénykép vagy egyéb grafikai ábrázolás.

jegyzet - A jegyzetek lehetnek hivatkozások a szövegben felhasznált, esetleg szó szerint idézett

irodalomra, vagy lehetnek különböző magyarázatok a jobb érthetőség érdekében.

irodalomjegyzék - A mű írása során felhasznált munkák felsorolása a mű végén. További

tájékozódási lehetőség azok számára, akik többet szeretnének tudni a témáról.

mutatók - Betűrendes szójegyzékek, amelyek megkönnyítik a mű szövegében való eligazodást.

Típusai: névmutató, tárgymutató, földrajzi mutató, időrendi mutató.

melléklet - Azok a térképek, táblázatok, kisebb füzetek, kották, CD-k, stb., amelyek nincsenek a

könyvbe fűzve, attól fizikailag elkülönülnek.

2. Időszaki kiadványok

- Latin szóval periodika.

- Időszaki kiadványnak nevezzük a folyamatosan, rendszeresen megjelenő sajtótermékeket, valamint a

szabálytalan időközönként megjelenő, nem folyóirat jellegű időszaki kiadványokat.

- Típusai:

Sajtótermék:

a) napilap, hetilap - céljuk az aktuális politikai, társadalmi eseményekről való gyors

tájékoztatás, széles olvasótábor számára. Általában már elektronikus formában is elérhetők.

b) magazinok - széles olvasóközönségnek szánt sajtótermékek, szórakoztató és ismeretterjesztő

írásokat tartalmaznak, gazdagon illusztrálva.

c) folyóirat - folyóiratok elsődleges célja, hogy egy adott szakterület legújabb eredményeit

közöljék. Általában már elektronikus formában is elérhetők)

évkönyv - jellemzően intézmények adják ki az adott időszakban elért eredményeikről.

sorozat - közös sorozatcímmel összefogott, de egyenként tartalmilag zárt egészet alkotó könyvek

összefoglaló neve. Külalakra hasonló kiadványok. (pl. Új képes történelem)

A sajtótermékek formai elemei:

Fejléc v. lapfej - A lap címe, jellege, a megjelenés ideje

Kolofon - Szerkesztők, rovatvezetők nevei, a szerkesztőség és a nyomda adatai, a terjesztés módja, a

nemzetközi azonosító szám az ISSN

A sajtótermékek tartalmi elemei:

Rovat - Általában azonos jellegű vagy témájú írásokat tartalmaznak. Egyes időszaki kiadványok állandó,

mások változó, esetleg ritkán ismétlődő rovatokkal jelennek meg.

Vezércikk - A napilapok legjelentősebb része, a főoldalon található, és egy-egy aktuális témáról mond

véleményt benne a lap vezető munkatársa.

Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés

folyamatában

- Az ismeretközlő műveken belül megkülönböztetünk:

szakkönyveket - tudományos munkák, felsőoktatási jegyzetek, segédletek. Az adott tudományterület

szabályai szerint, korrekt, tudományos igényességgel írt munkák.

ismeretterjesztő műveket - ismeretterjesztő könyvek jó színvonalú, tárgyilagos munkák, a szakkönyvektől

azonban alapvetően az különbözteti meg őket, hogy a laikusok számára közérthető, az érdeklődést

felkelteni akaró stílusban íródtak.

• Monográfia:

- Olyan könyv, amely egy adott témát dolgoz fel részletesen.

- Vagyis hosszabb terjedelmű szakmunka, amely egy pontosan körülhatárolt témát dolgoz fel több

szempontból, a teljesség igényével.

-120-

• Tanulmánykötet:

- Tanulmányokat tartalmazó összefoglaló munka, általában egy meghatározott tárgykörben.

- A tanulmány a szakirodalommal foglalkozó, azt feldolgozó írásművek egyik fajtája; általában a

részproblémákat ismertető, feltáró, elemző összefüggéseket megállapító, kiegészítő apparátussal

ellátott értekezés, dolgozat neve.

- Terjedelme változó, napjainkban általában a cikknél hosszabb, de a monográfiánál rövidebb

publikációkat nevezik így.

• Kézikönyv:

- Az egyik legjelentősebb kiadványtípus neve. Így hívják az új, általában nem naprakész

ismereteket közlő, de valamely tudományterületet annak tudományos rendszerében,

összefüggéseiben ismertető, az adott szakterületre vonatkozó alapvető tudnivalókat módszeresen

tartalmazó műveket.

- Szerzőjük lehet egy személy v. egy nagyobb tudóscsoport.

- A bennük található, feldolgozott anyag gazdagsága miatt mind a ténybeli mind a bibliográfiai

tájékozódásra kiválóan alkalmasak.

-121-

A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú

ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz)

- A segédkönyvek, avagy tájékoztató segédkönyvek alapvető fontosságúak az ismeretszerzésben.

- Nevük is mutatja, hogy elsősorban nem új tudományos kutatásról, soha nem hallott fejlesztési eredményekről

szólnak, hanem már ismert, közreadott információforrások által közölteket dolgoznak fel.

• Enciklopédiák:

- szisztematikusan rendezve közlik az általuk tárgyalt ismeretanyagot, az egyes fogalmakat

tudományos igényességgel dolgozzák fel. - Megadják a tárgykör szakirodalmát is.

- Általában egy tudományág, témakör összes fogalmát dolgozzák fel;

- a visszakereshetőséget betűrendes mutató segíti. (Wikipedia)

• Lexikonok:

- Általában betűrendbe sorolva közlik az egyes fogalmakat (a címszavak) rövid, tömör, szakszerű

magyarázatát. - Az általános lexikon - egy adott korszak valamennyi ismeretét, a szaklexikon - valamely

tudomány, szakterület eredményeit tárgyalja.

• Közhasznú ismeretek tára:

- Olyan segédanyagokról van szó, amely minden állampolgárnak segít a hétköznapokban

tájékozódni. - Például: a menetrend, térkép, telefonkönyv, szaknévsor, kisokos.

• Szótár:

- egy nyelv szavait betűrendbe sorolva közli.

- A szavak, kifejezések jelentését magyarázzák - az értelmező szótárak, a fordításra szolgáló

szótárak - 1 v. több idegen nyelven adják meg a szavak megfelelőit, esetenként azok szinonimáit,

valamint megadják a nyelv legfontosabb használati szabályait.

• Adattár:

- Azoknak a műveknek az összefoglaló neve, amelyek 1 v. több adat gyors és pontos megtalálására

szolgálnak, csupán a tényanyagra szorítkozik, magyarázat nélkül. (pl. statisztikai zsebkönyvek,

függvénytábla)

• Fogalomtár:

- Kifejezései egy bizonyos területhez kapcsolódnak, egy tudományterület fogalmainak pontos

értelmezésére szolgál.

- Többnyire betűrendes felépítésű.

• Kronológia:

- Azoknak a kiadványoknak az összefoglaló neve, amelyek például 1-1 nagyobb történelmi,

művelődéstörténeti korszak, földrajzi terület v. személy életének eseményeit az idő folyásának

megfelelően, utalásokkal, de az összefüggések részletes feltárása nélkül közlik.

• Névtár:

- 1-1 szempont szerint összegyűjtött személyek adatainak felsorolása.

- Ilyen pl. telefonkönyv, szaknévsor, iskolai évkönyv.

• Atlasz: Térképeket tartalmazó könyv.

-122-

Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása

Az időszaki kiadvány gyűjtőnév azokat a dokumentumokat jelzi, amelyeket a kiadó a könyvekkel

ellentétben nem előre meghatározott terjedelemben és adott időszak alatt kíván közzétenni, de egymást

követő részegységekből állnak.

A részegységek:

• szabályos v.

• szabálytalan periodicitással jelennek meg, és rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus v.

egyéb megjelenésük különbözteti meg őket egymástól.

A gazdasági, politikai, kulturális eseményekről, az új tudományos eredményekről és a mindennapi élet

történéseiről hírlapokból, folyóiratokból szerzünk tudomást.

Az első ma ismert hetilapok 1609-ben jelentek meg: Ariso - Augsburgban, Ratio - Strasbourgban.

A tudományos sajtó első képviselője az 1665 óta mind a mai napig megjelenő Journal des Savants című

francia folyóirat.

1966-ban Angliában a Philosophical Transactions,

majd ezt követően Lipcsében a latin nyelvű Acta Eruditorum.

A társasági lapok első képviselője az 1672-ben Párizsban útjára indított Mercure Galant.

Annak ellenére, hogy az időszaki kiadványok csak a 19. század második felében indultak igazi fejlődésnek,

az új tudományos eredmények közzétételében és a napi eseményekről szóló tájékoztatásban alig néhány

évtized alatt vezető szerepre tettek szert.

Az időszaki kiadványok fontosabb fajtái:

• hírlap - általában rövid időközönként (naponta, kétnaponta, hetente) megjelenő kiadványok,

amelynek fő célja: az aktuális politikai, társadalmi eseményekről való tájékoztatás.

• folyóirat - részegységeik meghatározott időközönként pl. havonta vagy negyedévenként jelennek meg.

A folyóiratok elsődleges célja: egy adott szakterület legújabb eredményeit közöljék.

• évkönyv - és más periodikusan megjelenő általában intézmények, testületek adják ki az adott

időszakban végzett munkájuk eredményeiről. Többé-kevésbé rendszeres időközönként jelennek

meg.

• sorozat - általában intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett munkájuk

eredményeiről. Többé-kevésbé rendszeres időközönként jelennek meg.

• időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények - általában

intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett munkájuk eredményeiről. Többé-

kevésbé rendszeres időközönként jelennek meg.

• időszakosan megjelenő adat- és címtárak - periodikusan megjelenő, mind gyakrabban digitális

hordozón, pl. CD-ROM-on teszik közzé. Ezeknek a hordozóknak az az egyik nagy előnye, hogy

nemcsak a tárgyidőszak változásai, hanem a korábban feldolgozott adatok összesítve is

kereshetővé válnak.

• időszakosan megrendezett konferenciák és kongresszusok hivatalos kiadványai - gyakran tartalmaznak

elsődleges információkat, vagyis új tudományos eredményeket, amelyeket ezekben a

kiadványokban publikálnak először.

-123-

c) A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő

eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm,

hangosfilm, videofilm, DVD

A nem nyomtatott dokumentumok, mint az nevükből is következik olyan dokumentumok csoportja ez,

amelyek nem nyomtatással készülnek.

Az utóbbi évtizedekben a nem nyomtatott dokumentumok széles köre került be a könyvtárakba.

A 19-20. század új korszakot jelent a dokumentumok történetében.

Az információk valamilyen technikai eszköz beiktatásával érhetők el. Az információ rögzítési módját

tekintve lehet: fizikai, kémiai, elektromágneses, lézertechnikai és optikai.

Újabb és újabb találmányok segítik az információ tárolását és megőrzését. Sok esetben azonban az így

tárolt információkhoz már csak technikai eszközök segítségével juthatunk hozzá.

Csoportosításuk egy lehetséges módja:

1. Vizuális dokumentumok

Mikroformátumú dokumentumok,

írásvetítő transzparens,

dia,

grafika,

fénykép,

plakát.

2. Auditív dokumentumok

Hanglemez,

hangkazetta,

zenei CD

3. Audiovizuális dokumentumok

Hangosfilm,

videofilm

4. Számítógéppel olvasható dokumentumok

CD-ROM,

zenei CD,

DVD.

Adathordozó Megjelenítő eszköz

hangzó anyagot rögzít

(auditív dokumentum)

hanglemez lemezjátszó

hangszalag magnetofon

CD (zenei) CD-lejátszó

képi anyagot rögzíti

(vizuális dokumentum)

fénykép használatához technikai eszköz nem

szükséges

hologram

vetítő berendezés mikrofilm

diafilm

némafilm

képet és hangot is rögzít

(audiovizuális

dokumentum)

hangosfilm filmvetítő

videofilm televízió, videó lejátszó

képet és hangot is rögzít

(audiovizuális

dokumentum)

DVD DVD-lejátszó

multimédia Mágneslemez, CD,

DVD számítógép

-124-

A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben.

Az olyan lemezeket, amelyekre írott szöveget, álló- vagy mozgóképet és hangot is rögzítettek,

multimédiának nevezzük.

A multimédiát kezelő program lehetővé teszi, hogy az egyes adatok közti keresés és továbblépés menetét

maga a felhasználó határozza meg, természetesen a program kidolgozói által előre kiépített kapcsolatok

alapján.

Az internet számítógépek összekapcsolása révén keletkezett, és alkalmas arra, hogy a saját

információink egy részét megoszthassuk másokkal.

Ennek következtében létrejött egy nagy információs bázis - ami egy világméretű elektronikus

könyvtárnak is felfogható, az egyes weblapok pedig a könyvtári fiókintézmények megfelelői, a bejárati

ajtó szerepét a honlap nyitóoldala látja el.

Lehet a közszemlére kitett információkban böngészni, de bizonyos szolgáltatások nem díjmentesek.

Az internet használata nagyon népszerű, felhasználóinak száma egyre növekszik, nagyon hasznos is, de

nem feledkezhetünk el arról, hogy a kapott információkat nem szabad kritikátlanul elfogadni, mivel az

internet nem ellenőrzött médium, így sok rajta a nem megbízható adat.

-125-

d) Kézikönyvek és tájékoztató eszközök keresési célnak megfelelő kiválasztása és használata

(tartalomjegyzék, mutatók, utalók). 9.3 résznél

A tájékozódást segítő eszközök:

Kézikönyvek

- az ismeretek v. egy szakterület/tudományág egészét rendszerbe foglaló, módszeresen áttekintő,

általában nagyobb terjedelmű kiadvány.

- az egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eligazító könyveinek általános neve.

- a kézikönyveket direkt tájékoztató eszközöknek is nevezzük, mivel használatukkal a felmerült

kérdéseinkre közvetlen, direkt válaszokat kapunk.

- Kézikönyvtár - az adott könyvtár lehetőségeihez képest a legfontosabb, legtöbbször nem kölcsönözhető

kézikönyvek kiemelt gyűjteménye.

- Könyvtárakban a kézikönyveket gyakran kézikönyvtárban helyezik el, ahonnan nem kölcsönözhetők.

- Típusai:

lexikonok

betűrendes ismerettár.

Szerkezete:

a benne feldolgozott ismereteket a fogalmak, személyek, földrajzi és

intézménynevek stb. betűrendjében tárgyalja.

A fogalmat, személyt stb. megnevező első szó a címszó.

A címszó után írja le a legfontosabb tudnivalókat.

A címszó és a róla szóló ismertetés együttesen a szócikk.

Segédeszközei:

rövidítésjegyzék,

élőfej - az oldal tetején kiemelik az első és az utolsó címszót

előszó,

használati útmutató

Típusai:

témája alapján - általános v. szaklexikon

terjedelme alapján: kislexikon v. ha 4-nél több kötetes akkor nagylexikon

enciklopédiák

A tudományok összességét, v. egy szűkebb tudományterületet tárgyal szisztematikus, az

adott tudományterület szerkezetének megfelelő elrendezésben.

Szerkezete: az ismereteket logikai rendben, tartalmi összefüggéseiben tárgyalja

Segédeszközei:

tartalomjegyzék,

névmutató

tárgymutató

Típusai:

téma alapján - általános v. szakenciklopédia

terjedelme alapján - egy v. többkötetes

szótárak

Szerkezete: a szavak jelentését, értelmezését közlő betűrendes ismerettár, a címszavak

betűrendjében tárgyalja.

Segédeszközei:

rövidítésjegyzék,

élőfej ( az oldal tetején kiemelik az első és az utolsó címszót)

előszó, használati útmutató

Típusai:

témája alapján - általános v. szakszótár

terjedelme alapján - kisszótár v. zsebszótár, középszótár, nagyszótár

nyelv alapján - egynyelvű v. többnyelvű szótár

-126-

adattárak,

név- és címjegyzékek,

statisztikák,

kronológiák,

jogszabálygyűjtemények

Mikor mit használjunk?

Ha szavak jelentését, idegen nyelvi megfelelőjét keressük – szótár.

Ha földrajzi és személynevek, intézmények, események, fogalmak stb. megismerése, azokról való rövid,

tömör tájékozódás a cél – lexikon.

Ha valamely tudományág ismereteiben mélyebben akarunk tájékozódni – enciklopédia, szaklexikon.

A tájékoztató eszközök típusai

A tájékoztatás eszközeinek nevezzük azokat a dokumentumokat, amelyek a visszakereshetőség

érdekében az információt valamilyen szisztematikus rendszerben, elrendezésben tárolják.

Ezek nem valók folyamatos olvasásra!

Tartalomjegyzék • a dokumentum adott szintű címeit sorolja fel, és megadja az oldalszámukat.

• a könyvekben a könnyebb keresését, tájékozódást segíti elő

• vázlatként is vezeti az olvasót

• A tartalomjegyzék összeállításakor a Word megkeresi az adott stílusú bekezdéseket, címszint

szerint rendezi ezeket, beírja az oldalszámot, és megjeleníti a tartalomjegyzéket a

dokumentumban.

• A tartalomjegyzék tetszőleges stílusú bekezdésekből felépíthető, de készítésének legegyszerűbb

módja, hogy a dokumentum címeit a beépített címstílusokkal formázzák meg

(Címsor1...Címsor9).

• A Word számos módszert kínál a tartalomjegyzék formátumának kialakítására, és a választott

formázást és stílusokat a Nézet mezőben megjeleníti.

Mutató

• index, indexszám, jelzőszám

• A vállalatokra vonatkozó információk ismerete fontos úgy a vállalati vezetőknek, mind a

részvényeseknek. Utóbbiak lehetnek intézményi befektetők vagy kisbefektetők. Mindkét fél

számára fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy a vállalat milyen eredményeket

ért el egy bizonyos időszakban. Ezeket a mutatókat a vállalati mérlegből, eredménykimutatásból

számoljuk, ugyanakkor a könnyebb átláthatóság érdekében ezeket osztályoznunk kell.

• Megkülönböztetünk:

abszolút mutatószámokat • közvetlenül a vállalat éves jelentéseiből olvashatjuk ki, illetve különböző

részértékekből rakjuk össze őket.

• Ilyen például a cash-flow.

• Az abszolút mutatószámok csak részben hordoznak fontos információkat, nem

mutatnak teljes rálátást arra a területre, amit éppen vizsgálni szeretnénk, ezért is

alkalmazzák ezeket elemzések kiindulópontjaként, ahhoz, hogy meghatározzuk a

relatív vagy viszonyszámokat.

relatív mutatószámok v. viszonyszámokat.

• Likviditási ráta = Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

• Gyorsráta = (Forgóeszközök – Készletek) /Rövid lejáratú kötelezettségek

• Pénzeszköz arány =( Forgóeszközök – Készletek-követelések) / Rövid lejáratú

kötelezettségek

• Vagy: (Értékpapírok + Pénzeszközök) /Rövid kötelezettségek

• A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk:

jövedelmezőségi mutatókat

likviditási mutatókat

-127-

tőkeáttételi mutatókat

piaci mutatókat.

Utalók • hivatkozások

• számokkal, jelekkel jelölve, lábjegyzetben, forrásoknál magyarázat

• interneten - linkek - a cikk szövegén belül olyan szavak vagy szövegrészletek, melyekre kattintva

(vagy őket kiválasztva) egy másik cikkre, vagy egy weblapra juthat az olvasó.

e) A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás

mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése.

A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb

dokumentumtípusok esetében.

Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai).

A tájékoztató eszközök típusai

A könyvtári tájékoztatás könyvtári-bibliográfiai és dokumentációs tevékenység, amely a dokumentumok

közötti eligazodást szolgálja, azaz a felhasználókkal (az olvasókkal) megismerteti az őket érdeklő

információkat vagy dokumentumokat.

Könyvtári tájékoztatásnak 3 tényezője van:

1. a felhasználó

2. a tájékoztatási rendszer

3. a dokumentum

Felhasználó keresése: direkt v. indirekt.

A tájékoztatási rendszer erre a kérdésre próbál meg válaszolni nyelvi elemekből, sajátos szimbólumokból

létrehozott nyelven, amely mindig a dokumentumok tartalmi és formai elemeire épül. A könyvtári

tájékoztatás egy konkrét könyvtári állományhoz kötődik, de nem korlátozódik csak arra.

Könyvtári tájékoztatásnak 2 fő fajtája: 1. Visszakereső v. passzív tájékoztatás - amely konkrét kérdésekre ad választ és

2. Szétsugárzó v. aktív tájékoztatás - amelyik az olvasói igények elé menve kínálja fel

szolgáltatásait. Ezt bibliográfiák, referáló lapok segítségével valósítják meg.

Egy könyvtár legfőbb tájékoztatási eszközei:

szabadpolcos

kézikönyvtári állomány, az ott található ok rendszere, a bibliográfiák és esetleges számítógépes

adatbázisok.

A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint

A bibliográfia görög eredetű szó - a dokumentumok, információhordozók rendszerezett leírása,

jegyzéke.

Feladata: a dokumentumok számbavétele, s azok létéről, valamint tartalmáról nyújtott tájékoztatás

Tartalmaznia kell - a dokumentumok bibliográfiai azonosító adatait.

A bibliográfiai hivatkozások mind formai, mind tartalmi szempontból kötöttek.

Könyv esetén:

szerző(k) – vagy szerkesztők – cím, alcím, kiadásjelzés, a kiadó neve, székhelye, a

megjelenés éve, a terjedelem adatai.

-128-

Pl. A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjtemény. Összeáll. Kelemen Hajnal. Bp.

Holnap Kiadó. 1993. 295

Folyóirat esetén:

cím, szerkesztő(k), a kiadás és megjelenés adatai (a kiadó neve, a kiadás helye és éve),

keltezés, a folyóirat sorszáma. Pl. Színház. Kritikai és elméleti folyóirat. Főszerkesztő: Koltai Tamás. Kiadja a Színház

Alapítvány. XXXIII. Évfolyam 9. szám. 2000. szeptember

Cikkek, tanulmányok esetén:

meg kell adni a felhasznált mű adatait, ill. ugyanezeket az információkat a művet

tartalmazó kötet vagy folyóirat esetében, valamint a felhasznált mű pontos helyét a

forrásként használt kiadványban.

Pl. Szerb Antal: A romantika. In: A romantika az európai irodalomban. Szöveggyűjtemény.

Összeáll.: Kelemen Hajnal. Bp. Holnap Kiadó 1993. 5-9 p.

A bibliográfiák felosztása a tartalom szerint:

1. Általános bibliográfia

Minden tudományterületre kiterjedő, elvileg tartalmi és formai megkötöttségeket figyelembe nem

vevő irodalomjegyzék.

A jelenkor bibliográfiáinak regisztrálandó anyaga ugyanis olyan hatalmas, hogy a szerkesztők

minden esetben bizonyos válogatásra kényszerülnek, vagy egyes dokumentumtípusokra, vagy

bizonyos földrajzi helyekre, vagy bizonyos nyelvekre, vagy bizonyos időszakra korlátozzák

gyűjtőkörét.

Például

Magyar Nemzeti Bibliográfia füzetei

• az Országos Széchényi Könyvtár 2 hetente adja közre: a könyvek, tankönyvek, zeneművek,

az új periodikumok és a térképek jegyzékét.

• Az egyes füzetek a tájékozódást segítik, a folyamatosan megjelenő kiadványok tételeit

évenként összesítik, és Magyar Könyvészet címmel megjelentetik.

2. Szakbibliográfia Egy-egy tudományág, részterület irodalmát gyűjtik egybe, így elsősorban a szakembereknek, a téma

iránt fokozottan érdeklődőknek készülnek.

Általában tudományos művek, cikkek, tanulmányok irodalomjegyzékei, kézikönyvek szócikkeinek

ajánló bibliográfiája.

A bibliográfiák felosztása a feltárás mélysége szerint:

1. Teljes bibliográfia

- a megcélzott témakör teljes irodalmát összegyűjteni kívánó bibliográfia. Elérése csak viszonylag kicsi,

jól körülhatárolt szakterületek esetében lehetséges, egyébként a szakirodalom bősége miatt csak

törekedni lehet rá.

2. Válogató bibliográfia

- a vizsgált szakirodalom anyagából valamilyen szempont szerint válogat. Szempont lehet: egy bizonyos

szerző, egy bizonyos kiadvány, egy bizonyos időszak, egy bizonyos hely stb.

A bibliográfiák felosztása a megtalálás módja szerint:

1. Önálló bibliográfia

- önálló formában megjelent jegyzék, csak a bibliográfia található benne, semmi egyéb szövegrészlet.

2. Rejtett bibliográfia

- nem önálló formában megjelent, hanem egy-egy könyv vagy folyóiratcikk szövegében, annak végén

függelékben, vagy a szöveg jegyzeteiben, esetleg folyóiratokban, nem önálló alakban közölt

irodalomjegyzék neve. Tudományos igényű művek készítésének elengedhetetlen feltétele a felhasznált

források felsorolása.

-129-

A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése

retrospektív bibliográfia

összefoglaló jellegű, kifejezetten teljességre törekvő, visszatekintő, a bibliográfia készítéséig számba

vehető és feltárható irodalmat tartalmazó jegyzék neve.

retrospektív = a múlthoz forduló, visszatekintő.

kurrens bibliográfia

rendszeresen megjelenő, általában füzetes formátumú, élő könyvészet, amely az egymáshoz képest

rövid időszakokban (kéthetente, havonta, félévente) kiadott műveket sorolja fel, az adott bibliográfia

készítésének kezdetétől a keresés aktuális időszakáig.

Kurrens = folyamatos.

Magyar Nemzeti Bibliográfia A legteljesebb kurrens bibliográfia, amely kiadvány típusonként és témánként adja közre a művek

jegyzékét. 49 szakcsoporton belül rendezi betűrendbe a bibliográfiai tételeket,

ez kiegészül egy betűrendes és ETO szerinti mutatóval is.

Névmutatója a közreműködőktől, a címmutató a kiadványok címéről tájékoztat, az ISBN és az ISSN

mutató pedig a nemzetközi azonosító szám szerinti keresést teszi lehetővé. Az OSZK kiadványsorozata

általános, teljes és önálló bibliográfia, tehát a teljesség igényével, minden tudományterületet és

kiadványtípust felölelő, önállóan megjelenő lista.

A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében Lásd fent a bibliográfia fogalma című résznél – 110. old .

Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai)

referáló folyóirat

a bibliográfiai tájékoztatás fontos eszköze, amely összegyűjti az adott tudományág legfontosabb és

legújabb eredményeit, ismerteti a témával kapcsolatos irodalmat, s az ajánlások közti tájékozódást

mutatók segítségével teszi könnyebbé.

A tudományok új eredményeit a nyomtatott dokumentumok közül a leggyorsabban a folyóiratok

tudják követni.

Ezért is nagyon fontosak azok a bibliográfiák, amelyek az időszaki kiadványok regisztrálását tartják

szem előtt.

repertórium

1 v. több folyóirat anyagát több évre visszamenőleg – akár a megjelenés kezdetétől számítva –

dolgozza fel, így adja közre a megjelent cikkek betűrendes és tematikus jegyzékét.

A folyóiratokról is készül központi jegyzék:

az Országos Széchényi Könyvtár szerkeszti az Időszaki Kiadványok Bibliográfiáját, amely a

Nemzeti Bibliográfia részeként jelenik meg.

Válogató jegyzékkel a könyvkiadásban is találkozhatunk:

a kiadók, a különböző könyvklubok és a könyvszakma gyakran tájékoztatja az olvasóközönséget egy

adott időszakban megjelenő dokumentumairól.

műsor- és programfüzetekben

Könyv- és videó ajánlással a különböző módon is találkozhatunk, ezek az ismertetések elsősorban

nem egy szakterület művelőinek, hanem a szélesebb olvasóközönségnek szólnak.

Nem irodalomjegyzékek, de az adott témában a tájékozódást és a válogatást segítik

-130-

a főleg a szakfolyóiratokban megjelenő kritikák, recenziók és ajánlások - ezek a rövid cikkek

értékelő összefoglalást adnak 1-1 dokumentumról, a felhasználó szempontjait szem előtt tartva

bemutatják a mű tartalmi és formai sajátosságait is.

f) Forráskiválasztás szempontjai, az információs érétket befolyásoló jellemzők (dokumentumtípus,

forrástípus, megjelenési idő, kiadó, terjedelem, közlési cél)

Információs problémamegoldás folyamata:

• információs probléma felismerése

• a feladat értelmezése

• kereséséi stratégia kialakítása

• információkeresés

• forráskiválasztás

• információk kinyerése

• infor. probléma megoldása

• az infor. felhasználása

• értékelés

• eredmény + folyamat

Forráskiválasztás:

• forrásértékelés

szelekció szempontjai - pl.: cél, információs érték, infor. és forrástípus, közléstípus, közlési szándék, publicitás…

- cél: kétely, tudatos szelektálásnak értése

szelekció módszerei - relevancia és hitelesség megállapítása

- cél: kritikai szempontok, módszerek

• kiválasztás módszerei

választás (forrás) listák

- bibliográfiahasználat

Ki használ ma még bibliográfiát? Milyet? Milyen a mai modern?

cél: bibliográfia(i adatok) funkciójának értése

- találati halmaz értékelése

pl: katalógus, Google, webshop, közösségi felület, adatbázis, alkalmazásbolt…

Jó napom van?

cél: a khaszn. (IM) tudás máshol is hasznos hatékony keresés

döntés egy műről a forráskiválasztás kézbevétele alapján

- tájékoztató apparátus, nyomtatott és webes dokumentumok áttekintésének eszközei,

szempontjai

- cél: gyors, de alapos értékelési szempontjai

• munka a forráslistákkal, munkabibliográfia

- Mikor kell? Hogyan? Cédulázás? Zotero? Betűrendes lista?

- cél: a módszeres munka előnyeinek, módszereinek megértése

Forrás:

indirekt

- kiválasztásuk a stratégia készítésének része

- belőlük viszont forrásokat választunk

direkt

- bármilyen dokumentumtípus nyomtatott, elektronikus, egyéb

- bármilyen információtípus szöveges, képi, AV, hangzó (miben mások kiválasztás szempontjából?

- pl: más bibliográfiai adatok, más áttekintés/átfutási, gyorsolvasási módok)

-131-

Forráskiválasztás

- az összegyűjtött források minősítése és csoportosítása a megoldandó probléma szempontjából (a

megoldást segítő források kigyűjtése)

- Forrásmegjelölés - valamely probléma vizsgálatához v. megoldásához használt dokumentumok

adatainak közlése jegyzetben, ill. irodalomjegyzékben.

- A manuálisan előállított internetkatalógusokra jellemző, hogy kisebb-nagyobb mértékben

intellektuálisan sorolják be (osztályozzák) a Html–dokumentumokat az alkalmazott osztályozási

rendszerbe. Automatikus osztályozással működő rendszerekből alig van néhány.

- A feldolgozandó dokumentumok kiválasztását elvileg ugyancsak intellektuálisan végzik, de

nagyon különböző színvonalon. A szolgáltatások egy részében semmiféle aktív kiválasztás nem

zajlik, kizárólag olyan katalogizált tételeket tartalmaznak, melyeket önkéntesen adnak át a

honlapok tulajdonosai, szerzői, akik többnyire az osztályozásról is gondoskodnak, vagy legalábbis

szabad tárgyszavakkal, tartalmi leírással látják el a beküldött tételeiket.

- A szolgáltatások többségében ugyan válogatnak, a kiválasztás kritériumai azonban alig

ismerhetők meg. A különböző felmérések tanúsága szerint úgy fest, mintha a dokumentumok

feltárását általában nem előzné meg határozottan körvonalazott gyarapítási tevékenység, csak

afféle “spontán érkeztetés” zajlik.

- “Maguk a szolgáltatások személyes megkérdezés esetén is csak nagyon kevés, ill. pontatlan

információt közölnek kiválasztási kritériumaikról, a honlapjaikon pedig általában semmiféle

tájékoztatás nem található róluk. Feltehető, hogy a kiválasztást sokszor nem valami tudatosan végzik,

még ha olykor léteznek többé-kevésbé pontosan megfogalmazott követelmények. Többségükben

szerkesztőket alkalmaznak, de nem ismerhető fel, miféle szelekciót végeznek: minden jel szerint nem

annyira a kiválasztásra helyezik a hangsúlyt, mint inkább a tartalmi feltárásra.

- Egy tanulmányban a Yahoo!-ról ez szerepel:

Először összegyűjtik az új weboldalak URL-jeit. A legtöbb közülük drótpostán érkezik

azoktól, akik a hálón szereplő oldalaikat szeretnék fölvetetni, a többit pedig a Yahoo!

leszedője szállítja — egyszerű robot, mely új weboldalakat keresve hiperlinkről hiperlinkre

ugrál. Ezt követően a húsz osztályozó valamelyike átnézi a weboldalt és elvégzi a besorolást.

- Különösen a nyelvi vagy tematikus alapon szelektáló szogáltatásokról nincs információ a

kiválasztáskor figyelembe veendő tartalmi kritériumokról. Legfeljebb azt említik, hogy félig üres

weboldalak nem jöhetnek szóba, az IK Web Library (a brit “nemzeti” katalógus”) pedig

bizonyos tartalmú (pl. trágár) dokumentumokat kizár a gyűjtésből. Az általános gyűjtőkörű

szolgáltatásokban az előbbiekhez képest inkább alkalmaznak tartalmi és formális kritériumokat.

- A szerkesztőket alkalmazó szolgáltatásokban a döntéseket minden jel szerint intuitíve, a szakmai

tapasztalatok alapján hozzák. (Magellan: Minden szerkesztőnk szakember a maga területén, ezért a

végső döntés mindig az ő kezében van.)

- Részletezett, konkrét kiválasztási kritériumokat a 12 általános és globális szolgáltatás közül csak

az Argus Clearinghouse, a NetFirst és a Webcrawler select közölt.

- Részletesebben tájékoztattak a szolgáltatások a feldolgozott weboldalak minősítési (rating)

kritériumairól (átfogó és egyedi tartalmi, megjelenési és technikai/szoftver minősítés).

- Alig van olyan szolgáltatás, melyben megkülönböztetnek feltétlenül betartandó és másodlagos

kritériumokat, nem is súlyozzák ezeket. Argus Clearinghouse bizonyos metaadatok (szerzőség,

dátum) létét elengedhetetlennek tekinti, a Lycos A2Z számára a más weboldalról származó

hipercsatolók gyakorisága a legfontosabb kiválasztási feltétel.

- Beszélni kell az itt felsorolt kritériumok operacionalizálásáról - erről akkor van szó, ha a

feltételeket mérhető adatokkal kapcsolják össze: melyek konkrétan a kizárandó és a fölveendő

tartalmak: mennél nem régebbi weboldalak vehetők föl, milyen metaadat megléte

elengedhetetlen stb. Az objektív felhasználhatóság érdekében az arra alkalmas kritériumokat

operacionalizált formában kell megfogalmazni. A weboldal látogatási gyakoriságának,

idézettségének (hipercsatoltságának) megkövetelt határértékeit például számszerűen is meg kell

adni. Vizsgálatunkban a 19 megkérdezett szolgáltatás közül egyetlen egy sem említett operacionalizált

feltételeket.” [33]

-132-

- A kritériumok a vizsgálatok alapján az alábbiakban foglalhatók össze (az aláhúzottak a feltétlenül

betartandók, a többiek másodlagosak):

1. Stabilitási kritériumok:

a) a forrás könnyen és biztosan elérhető

b) a forrás előreláthatólag nem rövid életű

c) a forrás aktualizálására, karbantartására számítani lehet

2. Tartalmi kritériumok:

a) a forrás tartalma hihető, a létrehozója a tartalom vonatkozásában hiteles, megbízható testület

vagy személy

b) a forrás időszerű

c) a forrás érdekes, közérdeklődésre tart igényt

d) a forrás informatív, érdekes

e) a forrás jól szerkesztett, részletes, egyedi, tipikus, speciális

f) a forrás nem tartalmaz olyasmit, ami a mindenkori kizáró tényezők jegyzékében szerepel

3. Formai kritériumok:

a) a forrás nem régebbi, mint...

b) a forrásnak megvannak a felsorolt metaadatai (cím, szerzőség/közreadó, tárgyszavak),

HTML–szerkezete szabványos

c) a forrásban sok más forrásra vonatkozó csatoló van, különösen a teljes html–

dokumentumokra, szolgáltatásokra utal

d) a forrásra gyakran utalnak más forrásokból

e) a forrást gyakran használják, sok a látogatója

f) a forrás nem túl kicsi (hacsak nem nagyon időszerű, közérdekű)

g) a forrás szép, látványos, különleges formatervezésű

h) a forrás ingyenes

Az információs értéket befolyásoló jellemzők:

1. dokumentumtípus

- nyomtatott

- nem nyomtatott

2. forrástípus - lehet nyomtatott és nem nyomtatott forrás

a befejezett, v. befejezettség szándékával létrejött pl: monografikus műveknél

• Egy kerek egész, sem előzménye, sem folytatása nincs.

• Befejezettség szándékával jönnek létre a többkötetes könyvek még akkor is, ha köteteik

esetleg nem egy időben jelennek meg.

• Indításuk pillanatában viszont nem tervezik meg előre a sorozatok, hírlapok, évkönyvek

részegységeinek számát és azt sem, hogy mit fog tartalmazni az ötödik, századik, ezredik

részegység, vagy eljut-e a mű addig, hogy ilyen magas részegységszámról beszéljünk.

a folytatódó, v. folytatólagosság szándékával létrejött bibliográfiai források

• folytatólagosság igényével induló művek.

• pl: Interneten megjelenő napilapok már szinte nem is napra, hanem percre készek, aznapi

tartalmuk sem föltétlenül változatlan, mert a legfrissebb hírekkel folyamatosan frissítik a

tartalmat - napilapnak nevezik magukat, jobban illik rájuk a dinamikus weblap fogalma.

3. megjelenési idő

Folyamatos a jel, ha értékkészlete adott időtartomány bármelyik időpontjában változhat

Szaggatott (nem folyamatos) a jel, ha értékkészlete adott időtartományba nem minden

időpontban változhat

régen, v. mostanában

megfog jelenni

-133-

4. kiadó

minden olyan tevékenységet végző, aki különböző tárgyú műveket kiválasztanak, előkészítenek és

megjelentetnek.

fontos a hitelesség, megbízhatóság szempontjából

5. terjedelem

mekkora az adott információ mérete, kics, nagy, sok, pár szó, vagy magyarázza is

6. közlési cél

A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet.

Amikor a feladó valamit közölni akar, valamiről informálni akarja a címzettet, akkor a

kommunikáció tájékoztató szerepe az elsődleges - ilyenkor a feladó főleg kijelentő mondatokat

használ.

A kifejező szerep kerül előtérbe akkor, amikor a feladó az érzelmeit, a hangulatát, az érzéseit

kívánja közölni. Ezeket gyakran felkiáltó és óhajtó mondatokkal fejezi ki.

A feladó gyakran cselekvésre késztetni, befolyásolni akarja a címzettet, és ennek kifejezésére sok

felszólító mondatot használ. A felszólításokat, felhívásokat tartalmazó üzenetekben elsődlegesen a

felhívó szerep érvényesül.

Minden kommunikációt valamilyen formában megnyitunk, például köszönünk, megszólítjuk azt,

akihez szólni kívánunk. Ilyenkor a kommunikáció kapcsolatteremtő szerepe érvényesül. A

beszélgetés során többször élünk a kommunikáció kapcsolatfenntartó szerepével, azaz

megszólítjuk partnerünket, megkérdezzük tőle, érti-e azt, amit mondunk, figyel-e ránk. Minden

beszélgetést illik lezárni, elbúcsúzni a másiktól, tehát fontos a kommunikáció kapcsolatzáró

szerepe is.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is a célja (pl.

versek, novellák, regények) ez a kommunikáció esztétikai szerepe

A kommunikáció értelmező funkciójának nevezzük (idegen szóval metanyelvi funkciónak)

azt, amikor magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk. Amikor valamit nem értünk meg,

például nem ismerjük a szó jelentését, a nyelv segítségével érdeklődünk a nyelvről, a

nyelvhasználatról. De idesoroljuk a nem nyelvi jelek értelmező szerepét is. Azaz egy kimondott

üzenet befogadását, értelmezését erősen meghatározza az, hogy milyen nem nyelvi jelek kísérik.

Például hiába mondom a kollégámnak valamire, hogy „Köszönöm!", ha ezt az üzenetet egy

ajakbiggyesztés, egy gúnyos hang kísér, akkor ezt biztos, hogy nem fogja elismerésnek, szívből

jövő köszönetnek értelmezni.

A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együtt hatnak. Mindig a kommunikáció

céljától, a kommunikációs tényezőktől, a szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül

előtérbe.

g) A forrásjelölés szabályai, funkciói és etikai vonatkozásai. Bibliográfiai hivatkozás készítése könyvről és

folyóiratcikkről.

hivatkozások helyesen legyenek megjelölve.

pl: amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire,

adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a

gondolatokat.

Többféle hivatkozást is használhatunk:

a szövegben való szó szerinti,

tartalmi,

statisztikai adatok,

táblázatok, diagramok hivatkozása.

Ezen kívül a felhasznált irodalomra is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos

tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell

szakdolgozatot írni:[1]

-134-

Hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!

Lépések:

1) Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk: a dolgozat írása közben számtalan

alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk. 2) Jellemzően a dolgozat írása során adott szövegrészekre kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár

egy könyv, akár egy folyóirat). 3) A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: szó szerinti

idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok és diagramok hivatkozása. 4) A felsőoktatásban jelenleg kettő fajta elfogadott hivatkozási forma létezik: a lábjegyzet

(kontinentális európai) vagy a szövegrész utáni zárójeles (az angolszász szövegközi)

hivatkozási forma.

A hivatkozás fajtái: 1) Szó szerinti hivatkozás:

• a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: a zárójelben

szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet

oldalszáma, amit ponttal zárjunk le. • Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)

2) Tartalmi hivatkozás:

• ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját

szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját

gondolatainkat tartalmazza.

• A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a

szakdolgozatban (Schot 2000).

3) Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása:

- a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk,

hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)

-135-

Lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) 1) Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a

lap alján.

2) A lábjegyzet tartalma lehet kiegészítő háttér információ, a szerző megjegyzése, illetve állításra

vagy idézetre vonatkozó pontos hivatkozás - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos

gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni. 3) Jelölése: csillag (*) vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1). 4) A lábjegyzet beszúrása:

A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office

Wordben a szövegszerkesztő sávban találjuk

a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.

A 2003 utáni Microsoft Office Wordben a

szövegszerkesztő sávban már külön

hivatkozás rubrika áll a rendelkezésünkre.

A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt

szövegrész végére, hogy ott villogjon.

Nyissuk le a hivatkozás rubrikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.

Írjuk be a szöveget.

Kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk 1) Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben:

• Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a

szöveg. • pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p

2) Folyóiratból vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben:

• Szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). • pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.

3) World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben:

• a honlap neve, zárójelben a megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, • pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org

A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma 1) Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv

évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az

irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben.

Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).

2) Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot.

Pl.: (Mccarty, 2013:15).

3) Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(társszerzőket) „&” jellel jelöljük.

Pl.: (Funk & Demme, 2012).

4) Ha 2 szerző írta a könyvet - kötőjeles elválasztással jelöljük a nevüket,

pl. (Hoffmann-Riem, 2013).

5) Abban az esetben, ha 2-nél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et

al” (és mások) rövidítésével jelöljük.

Pl.: (Neff et al., 1999).

-136-

6) Hogyha az eredeti könyvben is szerepel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük:

(Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).

7) Amikor a szerzeménynek létezik korábbi v. újra kiadott publikációja is, akkor a legelső

kiadás évszámát jelöljük szögletes v. kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás

jelentős).

Pl.:(Habermas, {1961}1999).

A hivatkozás fontos elemei 1) A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolódó, kiegészítő információkkal

szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások,

gondolatok.

2) Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet v. szövegrész

utáni zárójeles hivatkozás.

3) Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira,

bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem

szó szerint veszi át a gondolatokat.

4) Amikor nem saját háttértudásunkat, gondolatainkat v. tényeket írunk, csak saját szavakkal

közöljük le, abban az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt

minden résznél tegyük meg.

5) Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, minthogy valamit saját gondolatként tüntessünk

fel, minthogy plágiumvétséget kövessünk el.

6) Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási v. helyesírási hiba, többször

nézzük át.

7) Ne írjunk bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova.

8) Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt

használjunk.

Mi számít plágiumnak?

1) Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó

szerint vagy átdolgozva a forrás feltüntetése vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját

gondolatként tüntetnénk fel.

2) Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is

hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen

ezt is fel kell tüntetnünk.

-137-

Bibliográfiai hivatkozás készítése könyvről és folyóiratcikkről.

A BIBLIOGRÁFIAI HIVATKOZÁSOK ELKÉSZÍTÉSE

A szemináriumi és szakdolgozatot készítő, majd a tudományos pályára lépő fiatal kutatók (is) gyakran

szembesülnek a dolgozatok, tanulmányok lábjegyzeteinek elkészítésekor azzal a problémával, hogy nem

tudják: milyen adatokat és milyen formai követelményeknek megfelelően tüntessenek fel munkájukban.

Azután, mikor végre kialakítottak maguknak egy megfelelő rendszert és aszerint készítik el kézirataikat,

meglepődve tapasztalják: ahány folyóirat, annyiféle jegyzetelési módszer, mindegyik szerkesztő a

magáéra esküszik és azt is követeli meg — szokásra és egységességre hivatkozva.

Valójában azonban még az egyes folyóiratokon belül sincsen egységesen követett szempontrendszer,

cikkenként változnak a jegyzetek tartalmi–formai elemei és rövidítési szokásai.

A szempontok összeállításánál a — nemzetközi szabvánnyal egyező — Magyar Szabvány sajnos csak

ajánlásként készített rendszerét vettük alapul (MSZ ISO 690:1991), mert úgy érezzük, hogy végső soron az

ajánlást kell határozottan érvényesíteni, és akkor szabállyá és egységes rendszerré válhat.

Ugyancsak segítséget nyújtott a jegyzetelési rendszer elkészítésénél Uzsoki András: A kéziratok

nyomdai előkészítése és a korrektúra. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. I. köt. Bp., 1989. c. munka

jegyzetelésről és az irodalomról szóló része (361–366. p.). A szempontok kialakításához megvizsgáltuk a

történelmi folyóiratok (Századok, Történelmi Szemle, Hadtörténelmi Közlemények) jegyzetelési

rendszerét, erényeiket és hibáikat.

A Fons szerkesztősége a továbbiakban az alább közölt jegyzetelési szabályok betartását kéri a szerzőktől.

• Az MSZ ISO 690:1991 szabvány a 2. kiadás, „érvényteleníti és helyettesíti az 1. kiadást

(690:1975), amelynek szakmai revízióját tartalmazza ....E szabvány meghatározza a publikált

könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre stb. ...

vonatkozó bibliográfiai hivatkozások adatelemeit. Előírja a hivatkozások adatelemeinek

sorrendjét és a forráskiadványból származó információk leírására és megjelenítésére

vonatkozó szabályokat. E szabvány a szerzők, a kiadók és a szerkesztők számára készült, a

hivatkozások bibliográfiai jegyzékének összeállításához, illetve a szöveges részben előforduló

hivatkozások megfelelő feltüntetéséhez. Nem alkalmas a szabvány a könyvtárosok, a

bibliográfusok és az indexelők által készített teljes bibliográfiai leírások céljaira.”

• A szabványban megadott hivatkozási formula csak ajánlás, kiadványonként eltérhet.

• Fontos viszont, hogy a hivatkozás készítője (a dolgozaton, cikken, könyvön belül)

jegyzetelésében és hivatkozásaiban következetes legyen!

A HIVATKOZÁSOK ELKÉSZÍTÉSE

1. Hivatkozás a kiadvány egészére Az adatelemek közötti központozás (pont, kettőspont, vessző) a jelölésnek megfelelően ajánlott.

A szabvány szerint nem kötelező (elhagyható) adatelemek dőlt betűvel szerepelnek.

Könyvek

Szerző (-k): Cím. Kiadás száma. Kötet száma. Megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem. (Sorozat

címe, kötet száma).

pl:

- Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. 1.

Általános rész I–II. Bp., 1970.

3-nál több szerző által írt mű címe. Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye,

kiadó. éve. Terjedelem. (Sorozat címe, kötet száma).

Mátyás király 1458–1490. Szerk.: Barta Gábor. Bp., 1990.

Időszaki kiadványok

Cím. Szerzőség. Kiadás. A részegység megjelölése (keltezés és/vagy sorszám). Megjelenés helye,

kiadó, éve. (Sorozat címe, kötet száma).

Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok). (Bp., 1994– ).

-138-

Természettudományi Közlöny (Bp., 1869–1944., 1957– ).

2. Hivatkozás a kiadvány egy részére A tanulmány /cikk/ szerzője (szerzői): A tanulmány /cikk/ címe. In: A tanulmánykötet szerzője: A

tanulmánykötet címe. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem. (Sorozat

címe, kötet száma).

pl:

- Kosáry Domokos: Magyar történetírás a két világháború között. In: Kosáry Domokos: A történelem

veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Bp., 1987. 321–351. p.

A tanulmány /cikk/ szerzője (szerzői): A tanulmány /cikk/ címe. In: A tanulmánykötet címe. A

tanulmánykötet Szerk.: Neve. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó. éve. Terjedelem.

(Sorozat címe, kötet száma).

pl:

- Horváth János, ifj.: Anonymus és a Kassai Kódex. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.:

Horváth János–Székely György. Bp., 1974. 81–110. p. (Memoria Saeculorum Hungariae I.)

- Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet

Évkönyve. I. köt. Bp., 1931. 98–133. p.

A folyóiratcikk szerzője: A cikk címe. In: A folyóirat címe, Évfolyam. (Év) Kötet száma. Szám. Cikk

terjedelme p. (-tól -ig).

pl:

- Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században. In: Fons,

1. (1994) 1. sz. 79–90. p.

Megjegyzés: Időszaki kiadványok esetében a részegység számozását a lehető legteljesebben kell megadni.

(év. köt. sz.) Külföldi kiadványoknál a részegységet az eredeti nyelven kérjük (Bd., Abt., Heft vagy H.,

Stück, vol., č.).

3. Hivatkozás a kiadvány egy meghatározott helyére

„.....idézett szöveg........”1 vagy tartalmi kivonat/összefoglalás/adatátvétel stb.

11 Szerző (-k): Cím. Kiadás száma. Kötet száma. A megjelenés helye, kiadó. éve. a meghatározott hely

oldalszáma. p.

Természetesen az idézet hivatkozásánál a 1. a–c. és 2. a–c. pontok közül a megfelelőt alkalmazzuk, és a

szabály szerint az oldalsorszám után p.-t, a pagina (oldal) rövidítését írjuk.

INFORMÁCIÓFORRÁS

„A bibliográfiai hivatkozások adatainak fő forrása maga a hivatkozott dokumentum.”

A címoldalról v. annak hiányában más forrásból, mint pl. borító, tok stb. lehet venni a szükséges adatokat.

RÖVIDÍTÉS

„A szerzőként, szerkesztőként, kiadóként stb. előforduló személyek keresztnévelemeit rövidítve

kezdőbetűkkel lehet megadni, ha ez nem okoz zavart a személy azonosításában. A bibliográfiai

hivatkozásban előforduló tipikus szavakat és kifejezéseket az ISO 832 szerint kell rövidíteni. Az

általánosan használt rövidítések kivételével, a hivatkozásban alkalmazott rövidítések feloldását vagy a

rövidítések forrását meg kell adni megjegyzésben vagy külön jegyzékben.”

A jegyzetelésben gyakran szereplő, tetszetős latin rövidítéseket a Fons nem tartja helyénvalónak,

ésszerű okokból csak az oldal (p.), a fólió (fol.), a szórtan (passim) és a nagyobb egységre utaló -ban

(In:) alkalmazását fogadja el. A többire a megfelelő magyar változatot kéri a szerzőktől, pl.:

- ha a megjelenés helye Budapest: Bp. (minden más települést kiírunk)

- kötetszám megadáskor a kötet szó: köt.

- vesd össze: vö.

- ugyanő: uő

- ugyanott: uo.

- idézett mű: i. m. (szóközzel!)

- lásd: l. vagy ld.

- jegyzet: jz. vagy jegyz.

-139-

KÖZPONTOZÁS

„Az egy kiadványon belüli hivatkozásokban ugyanazon központozási rendszert kell alkalmazni. A

hivatkozás minden adatelemét egyértelműen el kell különíteni a következő adatelemtől, pl. központozási

jelekkel (pont, gondolatjel stb.). Egy adatelem önálló részeinek megkülönböztetésére következetes

központozást kell alkalmazni.”

A megadott hivatkozási formulában az adatelemek közötti központozási jel a pont, a megjelenési hely és

év között, a kiadás jellemzői között valamint a folyóirat címe és évfolyama között vessző.

TIPOGRÁFIA

„Az adatelemek megkülönböztetésére vagy a hivatkozás meghatározott adatelemeinek kiemelésére a

jelkészlet elemeit variálni lehet vagy aláhúzást lehet alkalmazni.”

A kurziválást (dőlt betűvel szedést) akkor alkalmazzuk, ha valamit külön is szeretnénk kihangsúlyozni.

A Fonsban a jegyzetek adatelemeiből csak a szerző nevét kurziváljuk.

AZ ADATELEMEK RÉSZLETEZÉSE

1. Szerző „Az elsődleges szerzőként leírt nevet úgy kell megadni, ahogy a forrásban szerepel, de ha szükséges,

inverziót kell alkalmazni, hogy az elsőként megadott névelem azonos legyen a könyvtári katalógusban,

bibliográfiában vagy névjegyzékben stb. elsőként megadott névelemmel.

A keresztnevet vagy egyéb másodlagos névelemet az elsőként megadott névelem után kell közölni.

Ha háromnál több név szerepel, elegendő az első, az első kettő vagy az első három feltüntetése, a többi

név elhagyható.

Egy vagy több név elhagyása esetén „et al.” (et alii) rövidítést vagy megfelelőjét kell az utolsóként leírt

név után megadni.” Éppen a fenti indokok alapján a Fons külföldi szerzőknél vagy idegen nyelvű művek szerzőire

hivatkozásnál és a másodlagos névelemeknél (férj nevének betűje, ifj., id. stb.) alkalmazza az inverziót.

A szerzők elhagyásánál az et alii „és mások” megfelelőjét alkalmazza.

2. Kiadás „A nem első kiadásra való hivatkozáskor a kiadás sorszámát vagy megjelölését meg kell adni a

forrásban található formában. A sorrendiséget jelölő kifejezéseket (második, harmadik stb.) arab

számjegyekkel sorszámnévként kell megadni. Az első kiadásra vonatkozó közlést is meg lehet adni, ha a

forrásban található. A kiadást és a sorrendet jelölő kifejezéseket rövidíteni lehet az ISO 832 szerint.”

A Fons az első kiadást nem tünteti fel, az ettől eltérő kiadást a mintában megadott helyen megadja. Az itt

alkalmazandó rövidítések (több alkalmazása esetén vesszővel választjuk el):

bővített = bőv.

javított = jav.

átdolgozott = átdolg.

kiadás = kiad.

Időszaki kiadványok részegységeinek számozása „Időszaki kiadványok esetében a részegység számozását a lehető legteljesebben kell megadni.”

Talán az egyik „legváltozatosabb” adateleme a folyóiratok jegyzeteinek. Az egyik gyakorlat szerint az

évfolyam a fontos és az év csak kiegészítő információ, a másik szerint éppen fordítva; ennek megfelelően

vagy az egyik részadatelem, vagy a másik kerül zárójelbe. Ugyancsak gyakorlat, hogy az évfolyamon

belül folyamatos oldalszámozást alkalmazó lapoknál a számot nem adják meg, azonban mind az

egységesség elve miatt, mind a könnyebb visszakeresés miatt (hiszen nem biztos, hogy az évfolyam össze

van kötve) célszerű feltüntetni a számot is. Ennek helye az adatelemen belül ugyancsak változatos, vagy

az évfolyamhoz, vagy az évhez kapcsolják, vagy önállóan szerepel az adatelemen belül. Az évfolyamot

az idézett folyóirat gyakorlatától függetlenül mindig arab számmal adjuk meg.

A Fons a továbbiakban a következő módon alkalmazza (de a folyamatos oldalszámozás esetén a szerzők a

számot elhagyhatják):

Fons, 2. (1995) 1. sz. 1. p.

-140-

3. Megjelenés „A megjelenés helyére és a kiadó nevére vonatkozó adatok közlése nem kötelező. A megjelenés éve

kötelező adat.

A megjelenési adatokat a következő sorrendben kell megadni: megjelenési hely, kiadó, megjelenési év.

4. Megjelenési hely (nem kötelező)

A település (város) nevét, ahol a dokumentumot kiadták, úgy kell leírni eredeti nyelven, alanyesetben,

ahogy a forrásban található. Ha a megjelenési hely nincs feltüntetve a forrásban, a helynevet

helyettesíteni lehet „a megjelenési hely ismeretlen” kifejezéssel vagy ennek megfelelő rövidítéssel.

5. Kiadó (nem kötelező)

A kiadó nevét meg lehet adni akár úgy, ahogy a forrásban fel van tüntetve, akár rövidített formában,

ha így egyértelmű.

Keresztnevek vagy kezdőbetűik közlése csak kétséges esetekben szükséges.

Az „és társasága”, „és fia”, „Rt.” stb. jelölő kifejezéseket el kell hagyni.

A „Nyomda” szót vagy nyelvi megfelelőjét nem lehet elhagyni.

6. A megjelenés kelte Általában a megjelenési évet kell megadni, úgy, ahogy a forrásban szerepel, de arab számokra átírva.

Ha a több részben megjelenő kiadvány több év alatt jelent meg, a kezdő és záró évet kell megadni.

Ha a kiadvány megjelenése még nem fejeződött be, a kezdő évet kell megadni, amelyet kötőjel és

szóköz követ. Ha a forrás alapján nem határozható meg a megjelenési év, helyette a copyright évét, a nyomtatás évét

vagy a feltételezett megjelenési évet kell megadni.”

A Fons — igazodva az eddigi hagyományhoz — a kiadót nem, a megjelenési helyet viszont (a

szabványnak megfelelően, tehát eredeti nyelven, alanyesetben) kötelezően feltünteti. Az ismeretlen

megjelenési helyet vagy évet h. n. (hely nélkül) vagy é. n. (év nélkül) módon tüntetjük fel.

IDÉZÉSEK

„Az idézés a bibliográfiai hivatkozás olyan rövid formája, amely vagy kerek zárójelben a szövegen

belül, vagy lábjegyzetként a lap alján, vagy egy fejezet végén, vagy a teljes szöveg végén van közölve.

Az idézés lehetővé teszi annak a kiadványnak az azonosítását, ahonnan a szövegben idézett szöveg vagy

egy kifejtett gondolat stb. származik és meghatározza ezek pontos helyét a forráskiadványban.”

A Fons jegyzetei az alábbi szempontok szerint készülnek:

1. típus - tanulmányok

Nagy terjedelmű tanulmányok esetén az „első adatelem, kiadási év” kerül a jegyzetbe a

hivatkozott hellyel (Kosáry, 1970. 23. p.), és a dolgozatot követi a hivatkozásjegyzék, a

hivatkozás részletes bibliográfiai leírásával.

Kosáry, 1970 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. 1.

Általános rész I-II. Bp., 1970.

Ez a módszer akkor előnyös, ha sok műre, vagy a műre sokszor hivatkozunk. Az olvasó az

ilyen jegyzeteknél tudja, hogy a részletes hivatkozásokat külön, a dolgozat elején vagy végén

kell keresnie. (Ezt a történész körökben néhányan „néprajzos hivatkozásnak” nevezik és

elvetik, mondván, hogy nem kényszeríthető az olvasó állandó lapozgatásra.

Az ehelyett alkalmazott i. m.-es módszer azonban ugyancsak lapozást igényel, és az olvasó

nem tudja biztosan, hogy hol, melyik lábjegyzetben fordult elő először a munka.

Az általunk támogatott eljárásnál viszont egyértelmű, hogy pl. a mű végére kell lapozni!

További nyomós érvünk, hogy nagy munkáiban ugyanezt a módszert alkalmazza Kosáry

Domokos vagy Györffy György, akiket mi történésznek tartunk.)

-141-

2. típus - rövidebb közlemények A rövidebb cikkeknél az első előforduláskor kell megadni a teljes bibliográfiai leírást.

A hivatkozás ismétlődése esetén:

Az ismételt előfordulásnál megadja a szerző vezetéknevét, keresztnév első betűjét,

és kettőspont után i. m.-et ír. Ezt alkalmazni csak egyértelmű helyzetben (ha pl. a

szerzőtől nincs más idézett mű) lehet.

például:

- 1 Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és

irodalmába. I. köt. 1. Általános rész I–II. Bp., 1970.

- 23 Kosáry D.: i. m. 456. p.

az első előfordulásnál a teljes bibliográfiai leírás után meg kell adni, hogy a szerző

hogyan fog ezután hivatkozni a dokumentumra (a továbbiakban „első adatelem,

kiadási év”).

Ezt célszerű alkalmazni, ha egy szerzőtől több munkát is idézünk:

például:

- Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és

irodalmába. I. köt. 1. Általános rész I-II. Bp., 1970.(a továbbiakban Kosáry,

1970.)

LEVÉLTÁRI JELZET

Mivel a Fons cikkeinek nagy része levéltári források feldolgozásán alapul, nem tekinthetünk el a levéltári

jelzetekre hivatkozás egységesítésétől sem. Nem elegendő a felhasznált dokumentum csomó vagy

dobozszinten megadott pontos jelzete, szükséges megadni a fond címét is.

A szöveges cím mélységéhez és formai szempontjaihoz jó alapot biztosít: Kosáry Domokos: Bevezetés

Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. 1. Általános rész I–II. Bp., 1970., illetve az

egyes repertóriumok.

Például:

ha arra a dokumentumra hivatkozunk, amely a Magyar Országos Levéltárban a jezsuita rend

rendházainak iratai között található, akkor nem elegendő a jegyzetben azt írni, hogy: MOL E

152, hanem fel kell oldani az irat-csoport rövidítését is: MOL E 152 Magyar kincstári levéltárak,

Magyar Kamara Archívuma. Acta Jesuitica.

A levéltár nevének rövidítése, a szekció betűje és a fond száma után nem teszünk sem vesszőt, sem

pontot (l. ehhez a levéltári repertóriumokat is).

A levéltárakra és a fondokra is többször hivatkozhatunk, ilyen esetben az első előfordulás alkalmával

zárójelben = jellel megadjuk a további rövidítést, a fondoknál a fondszámmal és címmel:

Magyar Országos Levéltár (= MOL) E 152 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma.

Acta Jesuitica. (= E 152 Acta Jesuitica.)

Budapest Főváros Levéltára (= BFL) VII–12–a A Budapesti központi királyi járásbíróság iratai.

Elnöki iratok. (= VII–12–a Elnöki ir.)

Veszprém Megyei Levéltár (= VML) IV–1–a Veszprém Vármegye Nemesi Közgyű- lésének iratai.

Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. (= IV–12–a Közgy. jkv.)

Az Egri Érsekség Levéltára (= EÉL) Gazdasági Levéltár. I. Acta Jurium. Liber 5. Fundatio seminarii

Agriensis. (= Fundatio sem. Agr.)

-142-

h) Az interneten elérhető források hivatkozásának alapelvei.

Felmerülő problémák, általános szabályok Forrásaink tartalmi minőségét nem elsősorban az szabja meg, hogy milyen hordozón jelentek meg,

hanem a tényleges tartalom. A minőséget jósolhatjuk formai szempontok alapján, de ezek elsősorban az előválogatást segítik.

Ilyen szempont lehet az információ hordozója is, de az interneten való megjelenés, az ott elérhető anyagok

sokfélesége miatt, önmagában nem árulkodik a minőségről.

Az információs érték jóslásához jobb támpontot adnak a következő formai szempontok:

a bennfoglaló mű (pl. honlap),

a szerző,

a kiadás ideje,

a kiadó,

és sok esetben a terjedelem.

Ezért ezek az adatok alapvető fontosságúak nemcsak a művek pontos beazonosításában, hanem a

tartalmuk, minőségük megítélésében is.

Ez egyaránt alkalmazható a nyomtatott és a nem nyomtatott források értékelése során is. Így ez nincs

máshogyan az interneten elérhető források esetében sem. Vagyis fontos kiindulópont a hivatkozás

tanítása során, hogy a bibliográfiai hivatkozás alapjai, logikája hordozótól függetlenül azonosak.

A kötelezően megadandó adatok különbsége a hordozó jellegéből, fizikai tulajdonságaiból adódik.

az internetes forrást ugyanazon hivatkozási stílus/sablon (adatsorrend, központozás, elhelyezés) szerint

kell hivatkozni, mint a többi forrást, csak néhány egyéb adattal ki kell egészíteni.

Ezek közül az adatok közül mindet meg kell adni a hivatkozásnál, ami a forráson fel van tüntetve.

Tehát az URL (Uniform Resource Locator ‒ egységes erőforrás-azonosító, vagyis a webcím)

önmagában nem elegendő, mert alig v. egyáltalán nem segít eldönteni, hogy számunkra érdemes-e

megnézni vagy sem, és nem segít az elköltöztetett források megtalálásában, visszakeresésében sem.

3 alaphelyzetet: ezek alapvetően határozzák meg a hivatkozás módját.

a) amikor forrásunk önálló mű;

b) amikor egy nem periodikus mű része;

c) és amikor egy időszaki kiadványban, folyóiratban jelent meg.

Vagyis hivatkozáskor az első feladatunk meghatározni, hogy forrásunk melyik típusba tartozik. Ezt nem

is mindig könnyű megállapítani az interneten, hiszen a képernyőn nagyon egyformák a források.

Különösen nehéz, ha egy internetes kereső segítségével egy találat mentén jutunk el egy oldalra, hiszen

nem biztos, hogy annak elejére, címlapjára érkezünk.

Általános szabályok

• Csak az URL (webcím) (http://…) soha nem elegendő!

• A hivatkozás utolsó két adata:

1) Az URL

Az URL-t ne húzzuk alá és írjuk más színnel, mert az nagyon erős kiemelést jelent.

Munkákban feltehetően nem az URL-ek a legfontosabb információk.

Pontos URL-t adjunk meg!

2) Utolsó letöltési dátum

Az a nap, amikor mi utoljára láttuk.

A következőkben tekintsük át vázlatosan a 3 alapesetet:

1. Önálló mű

Erre a leggyakrabban használt példa a nyomtatott könyv.

Az interneten egyre több nyomtatott könyvet találhatunk nyomtatáshoz szerkesztett elektronikus

változatban, leggyakrabban pdf formátumban.

Ezek mellett viszont egyre gyakoribbak a kifejezetten csak online közlésre szánt teljes, kerek,

önálló művek - ezek egy részét is nyomtatott könyv formájúra szerkesztik, de találhatunk más

formátumokat, a web adta lehetőségeket jobban kihasználó műveket is. Ezek esetében különösen

fontos, hogy a hivatkozás előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a mű elején vagyunk-e, és a lap

tetején olvasható cím nemcsak egy fejezetcím-e!

-143-

Alapsablonunk:

szerző: cím, alcím, kiadás sorszáma (sorozat címe, száma) megjelenés helye, kiadó neve, megjelenés ideje, a

mű terjedelme, URL, Utolsó letöltés dátuma

Példa:

Barta Zoltán: Madarak a Bakonyban I. (A Bakony természeti képe, 3.) Zirc, Bakonyi Természettudományi

Múzeum, 2003, 56 p., URL: http://bakonymuseum.nhmus.hu/kiadvanyok/SZAK_BAKO_Ik_Btk_03.pdf

Utolsó letöltés: 2014.09.03.

2. Nem periodikus mű része Ha a felhasznált forrás nem önálló, hanem egy honlap, egy összeszerkesztett mű része, akkor a mű

és a bennfoglaló mű adatait is meg kell adni - ez az eset a nyomtatott művek között leggyakrabban

egy tanulmánykötetben megjelent tanulmány esetén fordul elő.

Ha nem periodikus műről van szó, akkor az interneten sokszor nehéz eldönteni, hogy egy forrás önálló

mű, vagy valaminek a része. Ilyenkor is dönteni kell valahogy. Ezekben az esetekben előfordulhat többféle értelmezés is.

Ilyenkor az legyen a fő vezérelv, hogy a forrás egyértelműen azonosítható legyen és a tartalom

előzetes értékeléséhez is adjon információt. Ennek a típusnak a jelentősége az internet világában felértékelődik. Az általános és középiskolás

tanulók ritkán használnak tanulmányköteteket, így a tananyagnak ez a sablon nem hangsúlyos része. Az

internetes forrásoknál viszont valószínűleg a leggyakoribb, hiszen a publikációk jelentős része

valamilyen intézmény, szervezet, kiadó folyamatosan bővített, szerkesztett honlapján jelenik meg.

Alapsablonunk:

szerző: cím, alcím In: bennfoglaló mű címe, szerkesztő, kiadás sorszáma (sorozat címe, száma) megjelenés

helye, kiadó neve, megjelenés ideje, oldalszám, URL, Utolsó letöltés dátuma

Példa:

Hegyeshalmi Richárd: Milliárdan voltak, hírmondójuk se maradt In: Index, Dudás Gergely főszerk., Bp.,

Index.hu Zrt., 2014. 09. 01., URL:

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2014/09/01/milliardan_voltak_hirmondojuk_se_maradt/ Utolsó

letöltés: 2014.09.03.

3. Cikk folyóiratban Amennyiben a felhasznált mű periodicitással rendelkező mű részeként jelent meg, akkor az alábbi

sablont kell alkalmazni - az időszakos megjelenésre utaló jelek:

az URL-ben évszámot látunk, a menüben folyóiratra utaló menüpontokat látunk (pl.

tartalomjegyzék, korábbi számaink, archívum). Vigyázat! Azért, mert valamire

újságként/folyóiratként gondolunk, nem biztos, hogy az interneten is periodicitással jelenik

meg, hiszen vannak folyamatosan megjelenő hírportálok is. Ez utóbbiakat nem tudjuk

periodicitásuk alapján hivatkozni, így szerkesztett műként, bennfoglaló dokumentumként

tudjuk azonosítani. (Ld. előző típus példája.)

Alapsablonunk:

szerző: cím, alcím In: folyóirat címe, éve, száma, oldalszám, URL, Utolsó letöltés dátuma

Példa:

Haraszthy László: A kacagócsér természetrajza In: Madártávlat, 2013. 3. sz., 4-7. p., URL:

http://www.mme.hu/binary_uploads/2_magunkrol/madartavlat/madartavlat_2013_3.pdf Utolsó letöltés:

2014.09.04.

-144-

FOGALMAK, ÖSSZEFOGLALÓ

információ: Olyan jelsorozatok által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent.

adat: elemi ismeret; kódolt jelek halmaza; értelmezhető

adatmennyiség: jelek száma egy bizonyos jelrendszerben (mértékegységben)

zaj: csatorna/környezeti/szemantikai

vírus: fájl/boot/makró/trójai/féreg/kémprogram

mintavételezés törvénye: Shannon; eredeti jel visszaállítható legyen; 𝐹𝑚𝑎𝑥 = 1 2×∆𝑡 kódolás: egy jelhalmaz minden elemének egy másik jelhalmaz elemét feleltetjük meg hálózati

topológiák: sín, gyűrű, csillag, fa

multiplexálás: azon módszer a többfeladatos rendszerekben, ahol a kernel szabja meg, hogy melyik program és

mennyi ideig használhatja a hardver egy adott részét.

paraméter: a parancs kötelező része, specifikálja az érintett adatok körét

kapcsoló: a parancs opcionális része, a körülményeket határozza meg

könyvtár: dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény

gyűjtőkör: szakterület, amelynek irodalmát egy adott könyvtár rendszeresen beszerzi

felhasználói-kör: a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő közösség

bibliográfia: a dokumentumok, információhordozók rendszerezett leírása, jegyzéke

katalógus: a könyvtári eligazodást segítő pontos nyilvántartás

tárgyszó: kulcsszó

ÉVSZÁMOK 1969 ARPANET (hidegháború ’60) 1

992 WWW

1995 MEK alapítása

KOMMUNIKÁCIÓ CSOPORTOSÍTÁSA résztvevők száma (interperszonális, csoport, tömeg)

résztvevők viszonya (egyenrangú, nem egyenrangú)

résztvevők távolsága (közvetlen, közvetett)

kölcsönösség (egyirányú, kölcsönös)

kódrendszer (verbális, nonverbális)

GENERÁCIÓK 1. (1943-1958) elektroncsövek; ENIAC, EDVAC (Neumann); lyukkártya

2. (1958-1965) félvezetők (tranzisztorok); programozási nyelvek; mágnesszalag 3. (1965-1972) IC; OS, perifériák, merevlemez

4. (1972-1990, vagy 1972 -) mikrochip; Windows, Mac, grafikus OS; floppy, flash; internet

5. (1990-, vagy szingularitás) miniatürizálás; AI; Quantum-számítógép

NEUMANN ELVEK (1946) teljesen elektronikus számítógép, központi vezérlőegység

soros utasítás-végrehajtás (egymás után)

2-es számrendszer adatok és programok belső táron

univerzális (Turing) gép

FELBONTÁSOK HD – 1280×720

FullHD (1K) – 1920×1080

4K – 3840×2160

VÍRUSOK Conflicker: féreg; Windows-hiba; zombihálózat; 7 millió

Happy99: első önmagát frissítő vírus

ILoveYou: 4 óra alatt körbejárja a világot; legsikeresebb vírus

-145-

LICENCEK 1. Tulajdonosi kereskedelmi: megvásárolt shareware: korlátozott használat, ingyenes, terjeszthető trial:

nem terjeszthető demo: a használat nincs korlátozva, de nem a teljes program freeware: szabadon

használható, terjeszthető, ingyenes adware: reklám spyware: kémprogram public domain: tetszőleges

felhasználás

2. Open Source (szabad szofver): ingyenes, szabadon használható, terjeszthető, módosítható

3. Egyéb: OEM, LP (Licence Packet, második licence), OL (Open Licence, pontrendszer)

DIGITALIZÁLÁS 1. mintavételezés: bizonyos idő/térközönként mintát vesznek a jel állapotáról (ÉT csökken)

2. kvantálás: jel értékeit kerekítik, zaj hozzáadása (ÉK csökken)

3. kódolás: bináris jelsorozat hozzárendelése

KARAKTERKÉSZLETEK

• CCITT: legelső; 32 karakter;

• váltókarakter ASCII: 128 karakter; latin abc

UNICODE:

• szabvány!; 16-bites síkok

• UTF-8: változó hosszúságú kódolás (1 byte)

BUSZRENDSZER busz: olyan azonos feladatot ellátó vezetékcsoport, mely egyes vezetékein csak két feszültségszint jelenhet

meg (ált. 0 és 5 V), tehát egy bit továbbítható; méretét vezetékeinek száma határozza meg

adatbusz: adatok, műveleti kódok szállítása

címbusz: háttértár, perifériák címei

vezérlőbusz: buszkommunikáció, megszakítások, órajel vezérlése

A MÁGNESLEMEZEK FELÉPÍTÉSE sávok (trackek): azonos központú, különböző sugarú körök; a legkülső sáv a 0-s sorszámú

cilinder: az egymás alatt elhelyezkedő sávok

szektorok: a sávok további bontásával keletkeznek klaszter (cluster): több szektor összefoglaló neve

LOGIKAI ALAPMŰVELETEK azonosítás: keressük az azonosságot

megkülönböztetés: keressük a különbséget összehasonlítás: azonosítás és megkülönböztetés egyszerre

analízis: tárgy egészét részeire bontjuk

szintézis: tárgy részeit egyesítjük

absztrakció: tárgy lényeges tulajdonságait kiemeljük

konkretizáció: tárgy kiemelt tulajdonságait egyesítjük

indukció: keressük az általános, közös tulajdonságot

dedukció: a közös tulajdonságot visszavezetjük az egyeshez

MEGSZAKÍTÁSKEZELÉS

Megszakítás (Interrupt): pl. periféria jelzése, óra

Kivétel (Exception): processzor által generált hiba

Nem maszkolható megszakítás (Non Maskable Interrupt): súlyos hardver hiba (pl. memória,

tápfeszültség)

Csapda (Trap): szoftver eredetű megszakítás (pl. jogosultság hiány)

BOOTOLÁS számítógép önteszt BIOS indítófájlt keres

dual-boot-nál az indított OS felajánlja a választást

kernel betöltődik

hardver inicializálása (driver betöltés)

szolgáltatások indítása (pl GUI, SSH szerver)

felhasználói interakció (bejelentkeztetés)

-146-

auto induló programok

VESZTESÉGMENTES TÖMÖRÍTÉSI ELJÁRÁSOK futamhossz kódolás: RLE; képeknél; egyszer írjuk le a szín kódját, és egyszer az azonos színű

(szomszédos) pixelek darabszámát

Huffmann-kód: változó hosszú kódolás; a gyakori jeleket rövid, a ritkákat hosszabb kóddal írjuk le; kódfa

LZW kód: menet közben felépülő szótár

KÖNYVTÁRTÍPUSOK tulajdon (köz, magán)

felhasználói kör (nyilvános, korlátozottan nyilvános, zárt)

méret (kis, közepes, nagy)

típus (nemzeti, közművelődési, szak, felsőoktatási, iskolai)

olvasók kora (felnőtt, ifjúsági, gyermek)

ÍRÁSTÖRTÉNET

szóbeliség

írásbeliség

inka csomójelek

képírás, fogalomírás (indiánok)

szótagírás (sumér ékírás, hieroglif, hieratikus, démotikus írás, hagyományos kínai)

betűírás (föníciai, héber, görög)

latin abc: csupa nagybetű, majd karoling minuszkula (kisbetű)

magyar rovásírás, cirill betűk

nyomtatás: Gutenberg-galaxis

agyagtáblák, kőbe vésve, fatáblák, papirusz, pergamen, papír

másodlagos szóbeliség, elektronikus információrögzítés

„Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani.” – Teller Ede