infokommunikÁciÓs szolgÁltatÁsok demokratizmusa · működését és kihasználási...
TRANSCRIPT
INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK DEMOKRATIZMUSA
A kistérségi feladatellátás rendszerének e-
közigazgatási/e-ügyintézési perspektívái (Modellkísérlet)
2009
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Készítette: Századvég Alapítvány 2. oldal, összesen: 104
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 2
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................... 4
ÉRTELMEZÉSI KERET.................................................................................................................4
ÉRTELMEZÉSI KERET..................................................................................... 11
MIRE VÁLLALKOZIK A TANULMÁNY?...........................................................................................11 A TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE.......................................................................................................13
KISTÉRSÉG FOGALMA ................................................................................... 15
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK .......................................................................... 17
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK, LEHETSÉGES IRÁNYOK ...................... 20
KISTÉRSÉGEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI ................. 22
A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZERVEZETE......................................................................25
RÖVIDEN A KISTÉRSÉGI FELADATELLÁTÁSRÓL....................................... 29
AZ INTELLIGENS RÉGIÓK ÉS KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 30
ELEKTRONIKUS KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS................................. 33
ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZAT ............................................................... 36
NEMZETKÖZI MEGOLDÁSOK AZ ELEKTRONIKUS ÖNKORMÁNYZÁSRA..............................................40 A MAGYAR E-ÖNKORMÁNYZÁS KIALAKÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA .....................................................45 AZ EÖNKORMÁNYZÁS FEJLŐDÉSE ELŐTT ÁLLÓ AKADÁLYOK.........................................................50
AZ E-ÖNKORMÁNYZÁSBÓL EREDŐ FELADATRENDSZER – KÍSÉRLET EGY ÁLTALÁNOS MODELL FELVÁZOLÁSÁRA............................................ 58
KISTÉRSÉGI SZINTŰ E-KÖZIGAZGATÁSI ÉS E-KÖZSZOLGÁLTATÁSI MODELL............................................................................................................ 67
ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK AZ E-KISTÉRSÉGI
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ESETÉBEN:...............................................................................................68 E-KISTÉRSÉGI MODELL-KÍSÉRLET: ............................................................................................76
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
I. A SZÉLESSÁVÚ INTERAKTÍV HÁLÓZAT MEGTEREMTÉSE.............................................................77 A hálózatnak a következő funkciókat kell ellátnia ................................................................. 79 Minimális szolgáltatás meghatározása a kistérségben......................................................... 79
II. A HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN ......................................................................80 A nyilvános hozzáférési pontok kialakítása........................................................................... 81 Kistérségi eMagyarország és teleház hálózat....................................................................... 82 Javasolt teleház szolgáltatások............................................................................................. 84
III. A FELHASZNÁLÓK FELKÉSZÍTÉSE AZ E-KÖZIGAZGATÁSRA .......................................................85 Felkészítés az e-közigazgatásra távoktató program útján: ................................................... 85 A kistérségek polgárainak felkészítése az e-közigazgatás használatára ............................. 87
IV. E-KÖZIGAZGATÁSI ALKALMAZÁSOK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA ........................88 Közös kistérségi e-közigazgatási portál kialakítása: ............................................................. 88 E-ügyfélkezelés ..................................................................................................................... 89 Elektronikus ügyvitel.............................................................................................................. 90 Információs alapellátás meghatározása................................................................................ 92 Intelligens kártya (chip-kártya) program................................................................................ 93 Intelligens okmányiroda program .......................................................................................... 95 Vezetői Információs Rendszer (VIR) ..................................................................................... 95 Térinformatikai rendszer alprogram ...................................................................................... 96 Az integrált informatikai rendszer szakmai nyilvántartásai program..................................... 98 Gazdálkodási információs rendszer létrehozása program.................................................... 98 Elektronikus intézményfejlesztés .......................................................................................... 99 Elektronikus közbeszerzés.................................................................................................. 100
V. KISTÉRSÉGI E-MARKETING, E-DEMOKRÁCIA ÉS E-KOMMUNIKÁCIÓ ..........................................101 Kistérségi nyilvánosság program ........................................................................................ 102 Tematikus csoportok létrehozása a civil szervezetek összefogásával program................. 103
Készítette: Századvég Alapítvány 3. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Vezetői összefoglaló
Értelmezési keret
A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési
perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását.
Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg
(1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival
elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének
növelését);
(2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus
gazdaság kérdésköre tekinthető);
(3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az eMagyarország Pontok
működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint
(4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra,
ezen belül különösen az e-gazdaság fejlesztését tűzi ki célul)
preferenciákat.
A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre.
Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes
múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés
jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és
társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül.
Készítette: Századvég Alapítvány 4. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat
(megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek
között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is
összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi,
településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város,
kivételesen nagyközség. A kistérség ma leginkább területfejlesztési, és „integrált”
közfel-adatellátási egységnek tekinthető. Értünk alatta, például:
• az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi
területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében);
• körzeti, – a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő
– igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi,
szociális ügyekben);
• regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek
illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési
területét;
• oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák,
rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a
területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét;
• a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV.
szintet.
Az, hogy az utóbbi 10-12 évben a kistérségek a figyelem középpontjába
kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza.
Készítette: Századvég Alapítvány 5. oldal, összesen: 104
• Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb
ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati
autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre
nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a
legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás
dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban
ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött
társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés
intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése.
Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó
együttműködési kényszer.
• A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az
ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal
megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét
lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés,
melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az
önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös
szervezetrendszerben kerültnek megoldásra.
A kistérségeket Magyarországon komplex funkcióval ruházták fel. Ez
tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a
döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az
intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák:
1. önkormányzati, közszolgáltatási funkció;
2. területfejlesztési funkció;
3. államigazgatási funkció.
A kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási rendszer korszerűsítéséről szóló
2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a következő célokat határozta meg:
• Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi
szolgáltatásokat;
• A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell;
Készítette: Századvég Alapítvány 6. oldal, összesen: 104
• Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális
kihasználásának a feltételeit;
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Készítette: Századvég Alapítvány 7. oldal, összesen: 104
• A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a
gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű
többletráfordítás ne keletkezzen.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le:
• A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja;
• A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.);
• Fejlesztési régiók kialakítása;
• Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése.
Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre
épült, úgymint:
1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének
korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése);
2. A területfejlesztés modernizálása;
3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése;
4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás
megalkotása.
A közigazgatás mindenütt a világon – így Magyarországon is – az egyik
legnagyobb információtechnológia-felhasználó. Így van ez a magyar
önkormányzati rendszer esetében is, ahol a helyi közügyek (a közszolgáltatások
helyi biztosítása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, valamint
mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtése) minden területét
átfogja a kellő időben szerzett és megfelelően alkalmazott információ.
Ugyanakkor egy 2008. decemberében a KÖEF ülésére készült szakértői
tájékoztató lesújtó megállapításokat tesz:
• Az összes önkormányzatnak mindössze 10 százaléka rendelkezik
informatikai statisztikával.
Készítette: Századvég Alapítvány 8. oldal, összesen: 104
• Bár elfogadták a Magyar Információs Társadalom Stratégia e-
önkormányzati részstratégiáját, a gyakorlatban kevés rsészét sikerült
megvalósítani.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Sok településen egyáltalán nem valósult meg eönkormányzati fejlesztés,
így pl. nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontokat (pl.
eMagyarország Pontok), saját honlapot.
• A közigazgatási szolgáltatások a legkisebb mértékben sem
elektronizálódtak. Magyarország lakosságának kevesebb mint 30
százaléka számára tették lehetővé az elektronikus önkormányzati
szolgáltatásokat.
• Az elektronikus-informatika fejlesztések többsége adhoc jellegű.
• Az önkormányzatok zöme a szűkös erőforrásait kötelező feladatainak
ellátására koncentrálja, az eközigazgatási megoldások bevezetését
legfeljebb saját honlap kialakításával, illetve az állami támogatású
eMagyarország Pont létesítésével elintézettnek tekinti.
Mindezek alapján a jelentés fájdalmasan leszögezte, hogy a települési
önkormányzatok döntő többsége nem adott, vagy nem tudott válaszokat adni az
elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatás egyre fokozódó
kihívásaira.
Ennek fényében ismételten szinte az alapokról kell kezdeni az eönkormányzás,
ekistérség fejlesztését. Az intelligens kistérség alatt olyan fejlett információs
infrastruktúrával rendelkező, sajátos minőségű földrajzi egységet (vagy
települések összességét) értünk, amely egyrészt a kormányzatok
(önkormányzat), a vállalkozások, a non-profit szféra (oktatás, kultúra,
egészségügy, társadalmi szervezetek) és az állampolgárok közötti korszerű
elektronikus információcserét, másrészt az üzleti, közhasznú tranzakciók
lebonyolítását biztosítja.
Készítette: Századvég Alapítvány 9. oldal, összesen: 104
Ennek fényében igyekszünk egy olyan általános modellt megalkotni, mely elvileg
minden olyan kistérségi társulás számára mintául szolgálhat, ahol még nem
kezdték meg a térség közös e-közigazgatási, e-közszolgáltatási feladatainak
összehangolását, azaz nem alakították meg az e-kistérségi rendszerüket. A
modell emellett – várakozásaink szerint – azon kistérségek számára is
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
hasznosítható, ahol a koncepció ugyan legyártásra került, de vagy megfeneklett
a kivitelezés, vagy elvesztette dinamizáló jellegét (a terv elavulttá vált).
Ennek ismeretében a prioritások a következők:
I. A szélessávú interaktív hálózat megteremtése.
II. A szélessávú hálózathoz történő hozzáférés biztosítása.
III. A felhasználók (hivatali dolgozók, polgárok) felkészítése az e-
közigazgatásra.
IV. Az e-közigazgatási alkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása.
V. Kistérségi e-marketing, e-demokrácia és e-kommunikáció.
Készítette: Századvég Alapítvány 10. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Értelmezési keret
Mire vállalkozik a tanulmány?
A kistérségi feladatellátás rendszerének e-közigazgatási/e-ügyintézési
perspektívái című tanulmány magában foglalja az adott területen elért
eredmények vizsgálatát, a helyzet leírását, empirikus elemzést, komparatív
dimenziót, valamint a javaslatok és a stratégia megfogalmazását.
Az ily módon felépülő stratégiai kutatás komplex módon egyszerre fogalmaz meg
(1) normatív (amennyiben a kutatás elemzi, népszerűsíti és ajánlásaival
elősegíti az infokommunikációs szolgáltatások demokratikus karakterének
növelését);
(2) tartalmi-lokalizációs (a projekt tartalmi csomópontjának az elektronikus
gazdaság kérdésköre tekinthető);
(3) felhasználás- és gyakorlatorientált (a projekt az eMagyarország Pontok
működését és kihasználási lehetőségeit is vizsgálja); valamint
(4) nemzetstratégiai (a kutatás az információs társadalom és digitális kultúra,
ezen belül különösen az eMagyarország Pontok fejlesztését tűzi ki célul)
preferenciákat.
Értelmezésünkben a megvalósítani kívánt stratégiai kutatás tehát egyaránt
szolgálja
Készítette: Századvég Alapítvány 11. oldal, összesen: 104
(1) az E-programok demokratikusabbá tételét, (a stratégiai projekt egyfelől
vizsgálja az eProgramok demokratikusságát – beleértve a
demokráciadeficit kérdéskörét –, másfelől a projekt önmagában is
fokozni kívánja az információs társadalom „demokratizálását”,
amennyiben eredményeinek széleskörű disszeminációjára törekszik, s
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
így elősegíti a jelenlegi és jövőbeni e-közszolgáltatások a társadalom
minden rétegére való kiterjesztését);
(2) a nemzetstratégiai értelemben kiemelten kezelendő, s így mindenfajta
pártpolitikai csatározástól függetlenítendőként kezelendő szakpolitikai
területek fejlesztését;
(3) a nonprofit-szekor és az állami törekvések összehangolását (a
kormányzati preferenciák és a nonprofit szektor elvárásainak
közelítését);
(4) a digitális kultúra és a digitális gazdaság fejlesztésében eddig elért
eredmények transzparenssé tételét;
(5) a digitális gazdaság fejlődésének elősegítését (mint a kortárs igények
leginkább virulens terrénumát);
(6) az infokultúra „európaiasodását”, amennyiben komparatív módon
nemzetközi összehasonlításra is törekszik.
A fenti célokkal összhangban a projekt kifutását tekintve várakozásaink szerint
hozzájárul
(1) az e-ügyintézés és e-közszolgáltatások előnyeinek tudatosításához;
(2) a társadalmi, gazdasági fogadókészség növeléséhez;
(3) az e-közszolgáltatások használói számának növeléséhez; ezáltal végső
soron
Készítette: Századvég Alapítvány 12. oldal, összesen: 104
(4) az infokommunikációs szolgáltatások demokratizmusának erősödését
segíti elő.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A tanulmány felépítése
A kistérségi rendszer fejlődése, fejlesztése napjainkban töretlenül halad előre.
Ugyanakkor a rendszer kiépítésének kezdő állomása alig másfél évtizedes
múltra tekint vissza. E meglehetősen rövid idő alatt a kistérségi együttműködés
jellege, jogi szabályozottsága és nem utolsósorban politikai, gazdasági és
társadalmi szerepe, jelentősége folyamatos átalakuláson ment keresztül. A
kezdeti, csupán statisztikai jellegű és ezáltal névleges „kreáció” az idő folyamán
valódi funkciókkal bővült, előbb, az 1990-es évek második felétől
területfejlesztési alapegységgé vált, majd 2004-től komplex területi
közszolgáltatói funkciókkal bővült szerepköre. A funkcióbővülés természetesen
nagyrészt nem a szerves fejlődés eredménye – persze, ezen a téren is jelentős
előmozdulás tapasztalható –, hanem tudatos kormányzati döntéshozatali
folyamat következménye.
A kistérségi rendszer kiépítése és fejlesztése organikusan kötődik a hazai
regionalizáció folyamatához. Hazánk azon európai országok közé tartozik,
amelyek nem rendelkeznek közösségi értelemben vett regionális tagoltsággal,1
ezért a regionális folyamatok előmozdítása „felülről”, a kormányzat irányából
történik központi irányítással (ún. regionalizálás/regionalizáció), nem pedig
„alulról”, a régiók szintjéről építkezik, mint a – számos, elsősorban föderatív
berendezkedésű országban létező – regionalizmus.
A kistérség, mint közigazgatási egység, közigazgatási szolgáltató központ
kiépítésének koncepciója szintén a központi adminisztráció stratégiai
célmeghatározása volt, amely tökéletesen beleillett a széles értelemen vett
közigazgatási reformba, sőt alappillérét képezte/képzi a területi közigazgatás
átalakításának.
Készítette: Századvég Alapítvány 13. oldal, összesen: 104
1 Természetesen a megyerendszer hagyományai megteremtettek egyfajta „regionális” berendezkedést és identitást, ez azonban nem hasonlítható össze az önkormányzatisággal rendelkező régiók helyzetével. E mellett az Európai Uniós források lehívásánál, a területfejlesztés területén a megyénél nagyobb területi egységet véltek optimálisnak a feladatok hatékony ellátása szempontjából nagy általánosságban a szakemberek.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Jelen tanulmány kiemelt célja, hogy a közigazgatás átalakításának kistérséget
érintő speciális területét, az e-kistérség és az e-önkormányzat fejlődését
helyezze górcső alá. A terület azonban nem ragadható ki a kistérségi rendszer
égészének fejlődéséből, a kistérségek funkcionális fejlődése történetéből,
valamint természetesen az e-közigazgatás, az e-government hazai kialakítása
és helyzete kontextusából.
Ennek megfelelően a tanulmány két elkülönülő, mégis – mind a
folyamatábrázolásban, mind a jelenlegi állapot értékelését illetően – szervesen
összeillő részből, fejezetből áll, amelyek különböző alfejezetekből épülnek fel.
Az első részben röviden értekezünk a kistérség fogalmi meghatározásáról,
alkotmányos-jogi helyzetéről, funkcióinak bemutatásáról. Felvázoljuk azokat a
legfontosabb állomásokat, amelyek a kistérségi rendszer fejlődése
szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. A többcélú kistérségi társulások
létrehozásával, sajátos, komplex feladatellátásra szerveződött egységek jöttek
létre a kialakított kistérségi rendszer keretein belül. Ezek működésének, azaz a
közfeladat ellátás bővebb bemutatására ebben az alfejezetben nem igen
vállalkozunk, ugyanis erről egy másik tanulmányunkban („Az eMagyarország
Pontok kihasználásának lehetőségei a kistérségi feladatellátásban”) nagyobb
terjedelemben esik szó.
Készítette: Századvég Alapítvány 14. oldal, összesen: 104
Ezt követően térünk rá tanulmányunk fő részére az e-önkormányzat és az e-
kistérség hazai állapotának elemzésére. Igyekeztünk az eddig megjelent e-
kistérségi stratégiák felhasználásával olyan általános koncepciót kidolgozni,
amely azon kistérségek számára mintaként szolgál, amelyek az e-közigazgatás
terén még fejlesztésre szorulnak.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Kistérség fogalma
A kistérségi rendszer az ország egész területét átfogó, régióhatárokat
(megyehatárokat) át nem lépő struktúra. Települések olyan együttese, melyek
között többirányú, valós kapcsolatok funkcionálnak és földrajzilag is
összefüggenek. Közigazgatási egységként a kistérség meghatározott térségi,
településközi funkciókat lát el, térségi tervezést végez, központja város,
kivételesen nagyközség. A centrumszerepet betöltő város mellett a kistérségben
található többi város is un. társközponti szereppel bírhat. A kistérség viszonylag
stabil határokkal, lehatárolással rendelkezik, ezek megváltoztatására csak
feltétlenül indokolt esetben kerülhet sor. A lehatárolását jogszabályi keretek
biztosítják. Az államigazgatási körzetek a kistérségen belül alakíthatók ki,
mégpedig úgy hogy a kistérségen belül több államigazgatási körzet is
kialakításra kerülhet.
Készítette: Századvég Alapítvány 15. oldal, összesen: 104
Az Alkotmány nem tartalmazza a kistérség kategóriáját sem az ország területi
tagozódására, sem a helyi önkormányzati rendszer alapvető szabályaira
vonatkozóan. Ebből következően az egyes alkotmányos rendelkezések között
nem találkozunk a kistérség fogalmával sem mint területszerkezeti-földrajzi, sem
mint közigazgatási egységgel. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) a
kistérség fogalmát szintén mellőzi. A törvényben szó van a „térségi szerepről,”
mégpedig a nagyközség várossá nyilvánításával összefüggésben, továbbá
találkozunk a „körzeti” kifejezéssel is a megyei önkormányzat feladat és
hatásköréről szóló szakaszokban, az említett szóhasználat azonban semmiféle
összefüggésben nincs az általunk kistérségnek nevezett területi egységgel és a
kistérségi feladatellátással. A helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről szóló törvény (Ttv.) a szabályozás céljai között említi a helyi
önkormányzatok együttműködésének bővítését, a térségi kapcsolatok
elmélyítését. A kistérség kifejezés, illetőleg a kistérség definíciója a törvényben
azonban nem kapott helyet.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény (Tftv.) eredeti 1996.
évi változata meghatározta ugyan az általa elképzelt kistérség-fogalmat, adós
maradt azonban a kistérségnek a területfejlesztés szervezetrendszerében
elfoglalt helyének és szerepének, működtetésének és szervezetének
definiálásával, illetőleg szabályozásával. A törvény 1999-es módosítása kapcsán
a kistérség területfejlesztésben betöltött szerepe nőtt, a „területfejlesztési
kistérség” kialakulása is ennek a módosításnak köszönhető. A területfejlesztési
törvény 2003. évi módosítása, valamint a többcélú kistérségi társulásokról szóló
törvény –szintén 2003-as- megalkotása, egyrészt tovább erősítette a kistérségek
területfejlesztési funkcióját, másrészt, azon túlmutatva kialakította a
területfejlesztési-közszolgáltatási kistérség kategóriáját, amely, a közigazgatási
kistérség „előszobájának” tekinthető.
A jelenlegi helyzet, tehát egy folyamat eredményeként jött létre. A kistérség ma
leginkább területfejlesztési, és „integrált” közfel-adatellátási egységnek
tekinthető. Értünk alatta, például:
• az önkormányzatok által létrehozott közigazgatási illetékességi
területet (hatósági igazgatási társulás tekintetében);
• körzeti, – a körzetközponti jegyző illetékességi területeként kifejeződő
– igazgatási kistérséget (okmányközpont, gyámügyi, építésügyi,
szociális ügyekben);
• regionális vagy megyei dekoncentrált szervek kirendeltségeinek
illetékességi területét, egyes állami (pl. bíróság, ügyészség) működési
területét;
• oktatási, egészségügyi ellátási körzetet (középiskolák,
rendelőintézetek, kórházak esetén) a történelmi járás területét;- a
területfejlesztési önkormányzati társulások működési területét;
Készítette: Századvég Alapítvány 16. oldal, összesen: 104
• a területfejlesztés legkisebb területi egységét, a hazai NUTS IV.
szintet.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Történelmi előzmények
A hazai közigazgatás szabályozásának története folyamán a kistérség, a
kistérségi igazgatás többször, több szempontból került már elő:
• A XIX. században, a kiegyezés utáni törvénykezés eredményeképpen jött
létre az államigazgatási járás. Ez a II. világháborúig lényegében
zavartalanul funkcionált.
• 1950-ig a régi közigazgatás szervezeti-szerkezeti felépítettsége több
tekintetben maradt érintetlen. Átfogó átalakítást, nagy változást az 1949-
ben elfogadott Alkotmány, majd ezt követően az első tanácstörvény
hozott. Az akkori szabályozást követően a járás a tanácsrendszer szerves
részévé vált.
A tanács és szerveinek működése egyrészt igazodott a települések
rendszeréhez, másrészt az állam területi tagozódásához. A szétaprózott
települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált,
hogy irányítása nehézkes, működtetése pedig gazdaságtalan. A szükséges
településintegráció kidolgozott koncepciói, részben településegyesítéseket,
részben közös tanácsok létrehozását vetítették előre.
• Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a
körzetközponti települések fejlesztését preferálta. 1971-ben, a járási
tanácsokat megszüntették, helyüket az elsősorban közigazgatási
feladatokat ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok 1984.
január 1-től ugyancsak megszűntek. Ezzel együtt megszűnt a járás is,
mint közigazgatási kategória.
Készítette: Századvég Alapítvány 17. oldal, összesen: 104
• Ezután a városkörnyéki igazgatás váltotta fel a megszűnt járási
igazgatást. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértelmet
igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási
szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, un.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási
ügyét egy ügyintéző intézte. Ez a szisztéma már a kétszintű közigazgatás
létrehozását vetítette előre. A városkörnyéki igazgatás a
rendszerváltozásig működött.
A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének
tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő években
megjelentek. Az, hogy az utóbbi 10-12 évben a kistérségek a figyelem
középpontjába kerültek, legalább kettő tényezőre vezethető vissza.
• Egyrészt az 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb
ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önkormányzati
autonómiából származó látványos fejlődés azonban egy egyre
nyilvánvalóbbá váló problémát: a települési önállóságot a
legmesszebbmenőkig támogató jogalkotás a területi igazgatás
dezintegrációját eredményezte. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban
ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati együttműködések
különböző formái, megszaporodtak a legkülönbözőbb céllal létrejött
társulások számai. Ezt a folyamatot felerősítette a területfejlesztés
intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése.
Tehát, egyre erősebben hatott a rendszer szétaprózottságából adódó
együttműködési kényszer.
• A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka az
ország uniós csatlakozásának szándékával függött össze. Ez egyúttal
megerősítette a régiók létrehozásának szándékát is. A régiók létrejöttét
lehetővé tevő decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés,
melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az
önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös
szervezetrendszerben kerültnek megoldásra.
Készítette: Századvég Alapítvány 18. oldal, összesen: 104
A csatlakozási folyamat kiemelt jelentőséget adott a kistérségi
együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének, a források
közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Mindezek figyelembevételével a kormány 2003-ban fogadta el a közigazgatási
rendszer korszerűsítéséről szóló 2198/ (IX. 1.) Kormány határozatot. Ebben a
következő célokat határozta meg:
• Minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni a minőségi
szolgáltatásokat;
• A területi és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell;
• Meg kell teremteni a lokális térben is az uniós források maximális
kihasználásának a feltételeit;
• A szolgáltatások színvonalának emelésére úgy kerüljön sor, hogy a
gazdasági szempontok érvényesülésével lényeges mértékű
többletráfordítás ne keletkezzen.
A célok elérése érdekében a kormányzat a következő irányokat fektette le:
• A központi kormányzati feladatok lehetőség szerinti decentralizációja;
• A jogilag lehatárolt kistérségi szint létrehozása (jelenleg 174 db.);
• Fejlesztési régiók kialakítása;
• Az elektronikus ügyintézés bevezetése és elterjesztése.
Ezek alapján a kormány közigazgatási korszerűsítési programja négy pillérre
épült, úgymint:
1. A közszolgáltatások és a közszolgáltatás területi rendszerének
korszerűsítése (ezen belül a kistérség intézményesítése);
2. A területfejlesztés modernizálása;
3. A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése;
Készítette: Századvég Alapítvány 19. oldal, összesen: 104
4. A szolgáltató állam kiépítése, az elektronikus kormányzás
megalkotása.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Önkormányzati társulások, lehetséges irányok
A helyi önkormányzatok számára az 1990. évi LXV. „önkormányzati” törvény
nyújtott első ízben lehetőséget önkormányzati társulások létrehozására. A
fokozatosan kialakuló szerveződések a legváltozatosabb összetételben és
működési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül gyakran azokkal
területi átfedésben. Legtöbbjük tulajdonképpen azért alakult meg, hogy
különböző forrásokhoz jussanak (pl. PHARE, előcsatlakozási alapok), mivel ezek
elnyeréséhez csak kistérségi szerveződések, településszövetségek jutottak
hozzá.
Ezek rendkívül fontos önkormányzati együttműködések azonban, elsősorban az
ország nagy részét lefedő aprófalvas településszerkezet miatt lassan alakultak,
fejlődtek. Az együttműködések száma, összetétele nem biztosított elegendő
alapot ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a viszonylag magas számú, kis
lélekszámú önkormányzat alacsonyabb teljesítőképességéből fakadó
hátrányokat.
A probléma feloldására a szakma és a bevett európai gyakorlat két lehetőséget
ismer. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének, egymástól alapvetően
eltérő rendszere:
• a települések összevonása révén optimális méretű önkormányzatok
kialakítása (elsősorban a skandináv országokban alkalmazták ezt a
modellt).
• differenciált hatáskör-telepítés erősítése és a társulási rendszer
kiterjesztése (mediterrán modell).
Készítette: Századvég Alapítvány 20. oldal, összesen: 104
Szakmai vélemények szerint az előbbi rendszer kiépítése a magyar
önkormányzati viszonyokba történő túlzott beavatkozás lett volna, hiszen az
elveszíthette volna éppen azokat a helyi kapacitásokat, kezdeményező
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Készítette: Századvég Alapítvány 21. oldal, összesen: 104
képességből fakadó előnyöket, amelyekre az uniós fejlesztési rendszer
sajátosságaiból fakadóan nagy szükség volt. Ez indokolja, hogy a magyar
önkormányzati fejlődés a mai napig az utóbb felvázolt irányokat követi, ennek
alapköve volt az említett önkormányzati társulások – gyakorlatilag 1990-től
történő- megjelenése és az 1997-es társulási törvény megalkotása is. A
kistérségi rendszer kialakításának alapkoncepciója is erre épült, az
önkormányzati együttműködést kívánta a középpontba helyezni, felismerve azt,
hogy az önkormányzati rendszer megújítása érdekében határozott lépésekre van
szükség, mert az – érthető módon – egyre magasabb szintű lakossági
elvárásoknak a szétaprózódott településstruktúra miatt a rendszer nem tud
megfelelni.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Kistérségek kialakításának szerkezeti változásai
A fejezet röviden áttekinti a hazai kistérségi rendszer főbb fejlődési irányait,
szerkezeti átalakításait
• 1994-es szabályozás: A központi Statisztikai Hivatal 1991 és 1993 között-
jórészt az egykori járásokhoz hasonló, de nem közigazgatási alapon
rendeződő 138 un statisztikai kistérséget alakított ki. Ezek gyakorlatilag a
statisztikai adatszolgáltatás egységeként működtek.
Mivel ekkor már megkezdődött a területfejlesztési törvény koncepciójának
kidolgozása, és a területfejlesztési támogatások egyes fajtái olyan
területbeosztást igényeltek, amely teljes egészében és ismétlés nélkül fedték le
az ország területét, és amely alapján meg lehetett határozni a kedvezményezett
térségeket, kézenfekvő volt a rendszer területfejlesztési „felhasználása”. Ez
alapján a statisztikai kistérségi rendszer vált az Európai Unió terület beosztási
rendszere szerint a NUTS 4 szint.
• 1996-tól felülvizsgálták a kistérségi rendszert, és 1998. január 1-étől 150
KSH körzetet hoztak létre.
Még, ugyancsak 1996-ban létrehozott területfejlesztési törvény,2 a létrehozott
megyei fejlesztési tanácsokban a kistérségeket képviseleti joggal ruházta fel.
Ezzel a lépéssel kapcsolódtak a kistérségek a területfejlesztés rendszeréhez,
mely megalapozta azok egyre nagyobb szerepét a területfejlesztésen belül és
végső soron a területfejlesztési kistérségek létrejöttét mozdította előre.
A kistérségek területét, térségi besorolását korábban a 9002/1998. (s.k.) KSH
Elnöki közlemény tartalmazta.
A létrejött területfejlesztési társulások és a KSH körzetek sok esetben területileg
nem egyeztek meg egymással. Míg a kistérségek száma és területe
Készítette: Századvég Alapítvány 22. oldal, összesen: 104
2 1996. évi XXI tv.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
meghatározott volt, addig a társulások működési területe, együttműködésük
ideje, tagjaik ki-, és belépése tetszőlegesen változhatott. Mindezek
következtében a társulások összetétele instabil volt és működési területük csak
elvétve felelt meg a kistérség területének, illetve több társulás területe is átfedte
egymást. Így ezek a társulások nem voltak képesek a kistérségben az általános
területfejlesztési feladatok ellátására.
Ezen okok miatt 2003-ban, és 2004-ben egy reform folyamat indult el kistérségi
szinten. Az intézkedések szükségessé tették a statisztikai körzetek rendszerének
felülvizsgálatát. Így ez a folyamat olyan kistérségi rendszer létrehozását segítette
elő, mely:
− megfelel a statisztika és területfejlesztés követelményeinek;
− hosszabb távon egybe eshet kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök
gyakorlásához szükséges illetékességi területével;
− önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet;
− illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához;
− hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét;
− olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági,
intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt;
− kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és
területfejlesztési szervezet képviselheti magát.
Készítette: Századvég Alapítvány 23. oldal, összesen: 104
Az átalakítást sürgető álláspont szerint a kistérségi átalakítás szoros
összefüggésben áll az önkormányzati rendszer széles körű reformjával és e
folyamat centrumában a kistérség komplex szerepének fejlesztése és átalakítása
áll. A települési szerkezet elaprózottsága, és a helyi szintű kooperációs készség
fejletlen helyzete mind kevésbé tette alkalmassá az önkormányzati-szolgáltatási,
szervezési és igazgatási feladatok minőségi ellátását.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A központi igazgatás által támogatott, részben piaci és egyre jobban a térség
adottságait is figyelembe vevő rendszer: a kistérségi rendszer kialakítása és
fejlesztése ezért vált elkerülhetetlenné. A területfejlesztés makro-folyamatai
feltételezik és igénylik a kistérségi célok érvényesítését is.
Az intézményesített kistérségi struktúra lényege, hogy az emberek mindennapi
élethelyzetéhez, főképpen a legszükségesebb közszolgáltatások
igénybevételéhez illeszkedjen.
Az önkormányzati közszolgáltatási funkciók leghatékonyabb ellátását a kistérség
önkormányzatainak többcélú társulása adja. Az ilyen komplex társulások
keretében azok a feladatok láthatóak el, amelyek a régióközpont-városra vagy
városokra alapozva az egész kistérségre kiterjedően biztosítani indokolt. Az
önkormányzati feladat- és hatáskörök felülvizsgálatával számos olyan hatáskör a
körzetközpontba telepíthető, amelyhez helyi szinten a speciális szaktudás nem
biztosítható, vagy amelyeket a társuló önkormányzatok önként ruházták át a
társulásra.
Az elméleti koncepciók kidolgozása után elkezdődhetett a komplex, – azaz az
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásait létrehozó- rendszer kialakítása.
A kormány 2003 szeptemberében elfogadta – a már említett - a közigazgatási
rendszer korszerűsítésével kapcsolatos feladatokról szóló 2198/2003. (IX. 1.)
számú határozatát, melyben többek között az önkormányzatok közös
feladatellátásának ösztönzését szolgáló finanszírozás kialakítását írja elő.
• A kistérségek területfejlesztésben és közigazgatását-átalakításban
betöltött szerepének növekedését jól példázza, hogy a 244/2003 (XII.18.)
korm. rendelet szerint a települések 168 kistérségbe kerületek
besorolásra, azaz a mellett, hogy számuk növekedett, a besorolásuk is
kormányszintre emelkedett.
Készítette: Századvég Alapítvány 24. oldal, összesen: 104
• a 2007. évi CVII. tv. végül 174 kistérséget hozott létre és mára minden
kistérségben létrejött a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulása
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A többcélú kistérségi társulás szervezete
Az önkormányzatok kistérségi társulásának, olyan legitim és egyben operatívan
működni képes döntéshozatali szervre van szüksége, amely a vállalt feladatok
végrehajtása során gyorsan és hatékonyan képes a vagyoni-gazdálkodási,
szervezési és nem utolsó sorban a személyi kérdésekben döntéseket hozni.
Ennek az igénynek megfelelően került kialakításra a kistérségek legfontosabb
döntéshozó szerve, a társulási tanács, mely a társulás tagtelepüléseinek
polgármestereiből áll. A törvény3 rendelkezése értelmében, más önkormányzati
társulásoktól eltérő módon azért került kialakításra a kötelező és kizárólagos
polgármesteri tagság, hogy a döntéshozói szerv tagjai minél szélesebb körű
felhatalmazással képviselhessék saját településüket, megjeleníthessék saját
önkormányzatuk érdekeit. A polgármesterek döntenek a társulást érintő
legalapvetőbb stratégiai kérdésekben, minősített többséggel a társulási
megállapodás jóváhagyásáról, a társuláshoz történő csatlakozásról, kiválásról,
vagy a társulás megszűntetéséről. A polgármestereknek kistérségi társulási
tanácsi tagságukból adódóan bővült feladatkörük, valamint eddigi, a
településükért viselt felelősségük kiegészül a térségre vonatkozó felelősség
megjelenésével. A társulási tanács alakuló ülését a kistérség székhely
településének polgármestere hívja össze. Az alakuló ülésen kerül sor az
elnökválasztásra, valamint, az elnök által javasolt, annak munkáját segítő
elnökhelyettes, elnökhelyettesek megválasztására.4 A legtöbb kistérségben a
társulási székhelytelepülés polgármesterét választják a tagok elnöknek, de itt szó
sincs kötelező előírásról, inkább csak a központi település gazdasági-politikai
ereje, centrumfunkciója manifesztálódik a döntéshozatali gyakorlatban. Az
elnökhelyettest, elnökhelyetteseket, a poszt bizalmi, munkatársi jellegéből
adódóan csak a társulási elnök jelölhet. A társulási tanács természetesen
leszavazhatja az elnökhelyettesi jelöltet, jelölteket, ekkor azonban újra az elnök
jelölhet és az eljárás addig folytatódik, míg a kérdésben konszenzus nem alakul
ki az elnök és a tanács között a kérdésben.
3 2004. évi CVII. törvény, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
Készítette: Századvég Alapítvány 25. oldal, összesen: 104
4 Vö.: Winkler György: Kistérség menedzsment in E-government Tanulmányok IV. 2005
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A tanács működésének jogi szabályozási keretei nagyban összevethetőek a
települési önkormányzatok képviselőtestületeinek funkcionális rendjével. A
tanács üléseit össze kell hívni:
• legalább négy alkalommal minden évben,
• a társulási megállapodásban meghatározott esetekben,
• a társulási tanács által meghatározott esetekben,
• a megyei (regionális) közigazgatási hivatal vezetőjének
kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
• a társulás tagjai egynegyedének- napirendi javaslatot is tartalmazó –
indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
A törvényen és a társulási megállapodáson túlmenően a társulások szervezetére
és működésére vonatkozó szabályokat, a megalakulást követő három hónapon
belül megalkotott szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) is meghatározhat.
Ennek az előnye, hogy az SZMSZ kitérhet, az egész országra kiterjedő általános
jogi normákon túl a helyi sajátosságokra, jellegzetességekre, speciális igényekre
is, így az egyes dokumentumokban felmerülő szabályozások száma rendkívül
sokrétű és szerteágazó. Az SZMSZ megalkotásának ésszerű korlátja
ugyanakkor az, hogy annak rendelkezései, szabályai nem lehetnek ellentétesek
a társulási megállapodás tartalmával.5 Hasonlatosan a később tárgyalandó
munkaszervezetre vonatkozó szabályozáshoz az SZMSZ esetében is kétszintű
szabályozásra van szükség. Az SZMSZ-t érintő alapvető szabályokban és
stratégiai kérdésekben a társulás valamennyi tagjának, gyakorlatilag a társulást
alkotó valamennyi települési önkormányzat képviselő testületének egyet kell
értenie. A stratégiai kérdések körének megállapítása társulási határozat
formájában történik.
Fontos működési szabályozás, hogy azokban a kistérségekben, ahol a tagok
nagy száma (huszonötnél több) már veszélyezteti a testület működési
Készítette: Századvég Alapítvány 26. oldal, összesen: 104
5 Uo.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
hatékonyságát a törvény lehetőséget biztosít öt-kilenctagú elnökség
választására, amely természetesen a tanács tagjainak sorából kerülhet ki. A
prezídium megválasztásának módjáról nincs törvényi előírás, ezért annak
eljárási szabályait indokolt a társulási megállapodásba foglalni.6 Az elnökség
legfontosabb feladatai a tanács döntéseinek előkészítése, a bizottságok
munkájának koordinatív összehangolása, valamint a társulás
munkaszervezetének irányítása.
A társulási tanács, tagjaiból, döntéseinek előkészítésére, valamint azok
végrehajtásnak megszervezésére bizottságokat hozhat létre. Ezekbe
bevonhatóak a kistérség területén működő gazdasági, szakmai, valamint civil
szervezetek, lakossági önszerveződő közösségek képviselői is, de az egyes
bizottságok elnökei, hasonlóan az önkormányzatokban működő bizottságokhoz
csak a társulási tanács tagjai lehetnek. A bizottságok működésének rendjét,
összetételét, tagjainak számát a társulási tanács határozza meg. Pénzügyi
bizottság létrehozása törvényi kötelezettség, ez a grémium felel a többcélú
kistérségi társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzéséről.7
A döntés-előkészítés és a feladat-végrehajtás szakmai hátterét biztosítja a
társulási tanács munkaszervezete, ahol koncentrálódnak azok humánerőforrások
és technikai feltételek, amelyek a korszerű és magas színvonalú feladatellátást
megkönnyítik. A kistérségi munkaszervezet alapvető feladatai nagyban
hasonlítanak a települési önkormányzat képviselőtestületének hivatala által
ellátott feladatokkal. Ennek köszönhetően számos kistérségben alakult ki az a
gyakorlat, hogy a kistérségi munkaszervezet feladatainak ellátását a kistérségi
székhelytelepülés önkormányzata képviselőtestületének hivatala végzi. A
törvény adta keretek azonban azt is lehetővé teszik, hogy a társulás tagjai
különálló munkaszervezetet hozzanak létre, ekkor az költségvetési szervként
funkcionál. E kétfajta részletszabályozás ellenére azonban vannak közös elemek
a szerkezeti keretekben. Mindkét esetben szükséges ugyanis, hogy a
munkaszervezetre vonatkozó szabályozás kétszintű legyen. Azaz a stratégiai 6 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának szabályozása, módszertani értelmezések in Kistérségek kézikönyve Bp. 2004.
Készítette: Századvég Alapítvány 27. oldal, összesen: 104
7 Vö.: Winkler
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
kérdéseknek, így a működés anyagi forrásainak, illetve az irányítási-vezetési
viszonyoknak a társulási megállapodásban kell megjelenniük, míg a működés,
belső struktúra részletes szabályait az SZMSZ jeleníti meg. Az említett
hasonlóságok mellett különbség a kistérségi munkaszervezet és az
önkormányzat képviselőtestületének hivatala között, hogy az előbbi, a kistérségi
feladatellátás sajátosságainak megfelelően ellát olyan feladatokat is, amelyek
túlmutatnak a döntés-előkészítés és végrehajtás tárgykörén. Ide sorolhatók
olyan kistérségi feladatok, mint a szervezés, pályázat-előkészítés,
forrásfelkutatás, vagy egyéb koordinációs tevékenység.
Az így megtervezett és véghezvitt sikeres fejlesztéspolitikában vállalt kistérségi
szerepkör ismeretében tudatosulhat, hogy:
• a kistérségi feladatellátás nem a települések „halálát” okozza, hanem az
ott élők életszínvonalának emelkedését, egy magasabb életminőség
elérésének lehetőségét;
• a kistérségi összefogással hatékonyabb és olcsóbb a feladatellátás és a
közös fejlesztés;
• a kistelepülési önkormányzatok működése és fenntartása drága,
önmagukban nem képesek a szolgáltatások megfelelő színvonalú
kielégítésére és ellátására, csakis összefogással;
• a kistérségi társulás nem ördögtől való, oktrojált kormányzati találmány,
hanem a korszerű, magas színvonalú közigazgatási és közszolgáltatási
feladatok megvalósítását szolgáló organizáció.
Készítette: Századvég Alapítvány 28. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Röviden a kistérségi feladatellátásról8
A kistérségeket Magyarországon komplex funkcióval ruházták fel. Ez
tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kistérségi szisztéma kialakítását a
döntéshozók három funkció köré képzelték el, amelyek egyben az
intézményrendszer kiegészítését is meghatározzák:
4. önkormányzati, közszolgáltatási funkció;
5. területfejlesztési funkció;
6. államigazgatási funkció.
Önkormányzati-közszolgáltatási funkció: A kistérségi szintre telepíthető
önkormányzati feladatok (pl. környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, könyvtári
ellátás, családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások) azok lehetnek, amelyeket
egységesen, a kistérséget átfogóan kell megoldani. Ezek a feladatok komplex
kistérségi társulás útján valósíthatók meg.
Területfejlesztési funkció: A területfejlesztés mára a kormányzati szándéknak
megfelelően tipikus kistérségi feladattá vált. A többcélú kistérségi társulásokat
ugyanis alkalmassá tették arra, hogy a kistérségi infrastrukturális fejlesztéseket
megfelelően kitalálják, koordinálják és végrehajtsák. A közös területfejlesztés a
közös pénzügyi források révén összekötő eleme lett a települések
együttműködésének.
Államigazgatási funkció: A kistérségi államigazgatási feladatok részben az
államigazgatás/hatósági igazgatás, részben az igazgatási szolgáltatás körébe
tartoznak.
Készítette: Századvég Alapítvány 29. oldal, összesen: 104
8 A kistérségi feladatellátás átfogóbb bemutatását egy másik tanulmányunkban („Az eMagyarország Pontok kihasználásának lehetőségei a kistérségi feladatellátásban”) végeztük el.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az intelligens régiók és kistérségek fejlesztése Magyarországon
Az információs társadalom kialakítása és működtetése nem lehetséges
elszigetelt körülmények között. Az infrastruktúra kiépítése és működtetése, a
társadalmi beágyazottság csak akkor és ott lehetséges, ahol a tágabb környezet
– kistérség, megye, régió – együttműködése is megvalósul. Az alulról és felülről
történő építkezés összehangolása a szubszidiaritás jegyében stratégiai
jelentőségű, mert csak így valósítható meg a viszonylag költséges infrastruktúra
széleskörű kiépítése, a gazdaságos működtetéshez szükséges felhasználói
kritikus tömeg elérése, a társadalmilag hasznos szolgáltatások megteremtése, a
szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége és a társadalmi
beágyazottság kritériumai. Az információs társadalom megvalósításának hármas
jelszava:
• szubszidiaritás (kiegészítés)
• kooperáció (együttműködés)
• participáció (részvétel).
Mindez olyan vertikálisan és horizontálisan szerveződő térségi együttműködést
feltételez, amelyben a résztvevő falvak és városok önkormányzása erősödik, az
egyediségüket és különbözőségüket meghatározó adottságaik és igényeik pedig
markánsan jelennek meg.
Készítette: Századvég Alapítvány 30. oldal, összesen: 104
Az intelligens régiók hazai fejlesztése azt követően indult el, hogy egyrészt
Magyarországon is megteremtődtek a regionális információs társadalom
fejlesztésének feltételei (a fejlődési trendek tudatosítása, a regionális vezetés
részéről megérlelődő elszántság és ezzel összhangban a finanszírozás
feltételeinek megteremtése, a források és kompetenciák újraelosztása). Másrészt
összegezhetővé és ezáltal adaptálhatóvá váltak azok a tapasztalatok, amelyek
az eddigi európai fejlesztések, a hatékony társadalmi-gazdasági gyakorlati
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
alkalmazások elindítása, tesztelése, kiértékelése és elterjesztése nyomán
kristályosodtak ki.
Az információs társadalom nemzeti és regionális perspektívájának kialakítása
során kialakult irányelvek alapján – lásd például az e-Magyarország stratégiát –
a következő alapprogramok, célkitűzések kerültek megfogalmazásra:
1. Szélessávú, interaktív hálózat építése, működtetése
2. Mobil hírközlési-távközlési eszközök széleskörű használata
3. Digitális önkormányzás, e-közigazgatás, elektronikus városházák
4. Speciális információs portálok létrehozása
5. Tudásalapú gazdaság, e-gazdaság és e-kereskedelem
megerősítése
6. Technológiafejlesztési övezetek, technológiai parkok,
tudományparkok hálózatainak kialakulása
7. A globális technológiai forradalom és az új innovációs fejlesztések
folyamatos adaptálása a térségekben
8. Távoktatási központok, virtuális egyetemek, egyetemi távoktatások
9. Távegészségügyi projektek indítása
10. A távmunka elterjesztése
11. Intelligens települések minden régióban
12. Interaktív médiák és új szolgáltatásaik (a magyar felfogás szerint
különösen az internetes televízió csatornák)
13. Tartalomszolgáltatási projektek, versengő tudásfejlesztések
(nemzetközi és hazai e-content programok)
Készítette: Századvég Alapítvány 31. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az intelligens kistérség olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező,
sajátos minőségű földrajzi egység (vagy települések összessége), amely
egyrészt a kormányzatok (önkormányzat), a vállalkozások, a non-profit szféra
(oktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi szervezetek) és az állampolgárok
közötti korszerű elektronikus információcserét, másrészt az üzleti, közhasznú
tranzakciók lebonyolítását biztosítja. Az „intelligens környezet” új üzleti
lehetőségeket teremt a térség vállalkozói számára, vonzza a külföldi
beruházókat, miközben új típusú szolgáltatásaival folyamatosan javítja a
lakosság életminőségét.
Az intelligens kistérség hatékonyan hasznosítja fejlődési adottságait, ki tudja
aknázni helyi potenciálját. Ugyanakkor képes kihasználni az új lehetőségeket is
a gazdasági növekedés érdekében, továbbá képessé válik egy olyan támogató
intézményrendszer kialakítására a szolgáltatások területén, amely erősíti és
növeli a társadalmi összetartozást, a demokráciát és a stabilitást.
Az intelligens kistérségi területfejlesztés merőben új értelmezést ad az
„ellátottság” fogalmának, amely nem a közintézmények számának, hanem az
azok által nyújtott szolgáltatások mennyiségének és minőségének növelésével,
valamint az azokat igénybe vevő állampolgárok számával válik mérhetővé. A
mennyiségi változás csak akkor válik valós minőségi változássá, ha a
szolgáltatások képessé válnak a lakosság egyedi, sajátos igényeit kielégíteni.
Készítette: Századvég Alapítvány 32. oldal, összesen: 104
Magyarországon ma majdnem minden régiónak és megyének, valamint egyre
több kistérségnek, városnak, falunak elfogadták az intelligens térségi-települési
stratégiáját, valamint operatív programját, amelyekben szinte kivétel nélkül
kiemelt feladat az e-közigazgatás fejlesztése.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Elektronikus kormányzás és közigazgatás
Az információs kor egyik legnagyobb kihívása nem kevesebb, mint az állam
funkciójának és működésének újragondolása. S bár ma még nagy merészség
lenne az új korszak államának pontos meghatározására vállalkozni, az már
világosan látszik, hogy a fejlett Észak országai a jövőt az infokommunikációs
technológia széleskörű kormányzati alkalmazásában, az elektronikus
kormányzásban látják. Az elektronikus kormányzás megvalósítása azonban,
szerves összefüggésben a térszerkezetben, a gazdaságban és a társadalom
tagjainak az új technológiákhoz való viszonyában mutatkozó változásokkal, mind
tartalom, mind pedig fejlesztési módszerek tekintetében, igen különböző képet
mutat. Ebben az értelemben az e-kormányzás nem szakítható ki az információs
társadalom magvalósulását célzó intelligens fejlesztési stratégiák köréből,
amelyek kiindulási pontja, preferenciái és prioritásai nem csupán országonként,
de régiónként is eltérőek lehetnek.
Értelmezésünkben az elektronikus (e-) kormányzás a közszféra belső és külső
kapcsolatainak progresszív átalakítását jelenti az infokommunikációs technológia
(IKT) alkalmazásával. Az IKT lehetővé teszi a közigazgatás számára, hogy
növelje a hozzáférést és a rendelkezésre állást a felhasználók számára, valamint
az információáramlás felgyorsításával előmozdítja a gyors és hatékony
munkavégzést. A hálózottság lehetőséget biztosít az állam és a közigazgatási
rendszer átszervezésén túl arra is, hogy a korábban hierarchikus rendszert
alkotó igazgatási szintek helyébe egy horizontálisan szerveződő, az
állampolgárok, a gazdaság szereplői, a közintézmények és a közhivatalok,
valamint a társadalmi szervezetek között közvetlen kapcsolatra épülő,
„szolgáltató” rendszer jöjjön létre. Olyan rendszer, amely túlmutatva az
igazgatási feladatokon, lehetővé teszi az állam által birtokolt „tudásvagyon”
integrálását a társadalmi és gazdasági innovációs folyamatokba.
Készítette: Századvég Alapítvány 33. oldal, összesen: 104
„Európa számára alapvető fontosságú egy olyan közszférával rendelkezni,
amely hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, mindenki számára
magas színvonalú szolgáltatást nyújt és erősíti a demokratikus folyamatokat” –
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
szögezi le az Európai Bizottság kommünikéjében.9 Az elektronikus közigazgatás
és kormányzás feltételrendszerének megteremtésétől Európa politikai
értelemben a demokrácia kiterjesztését, gazdasági téren a tudásalapú
gazdaság, a szolgáltató szektor fejlődését, társadalmi szempontból pedig, a
minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét és az
életszínvonal emelkedését várja.10
Az e-közigazgatás viszont a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás
elektronikus formája. Négy oldal, a társadalom (állampolgárok, társadalmi és
gazdasági szervezetek), az állam (nemzeti, regionális, kistérségi igazgatási
szinteken szerveződő), az önkormányzat(ok), a „tudásközpont(ok)” (az
adatvagyon kezelői) elektronikus kapuinak (portálok) összenyitásával (e-
gyűjtőportál(ok) megvalósuló új tartalmú kommunikációja, és új típusú partneri
együttműködése. Az együttműködés alapja és hordozója az infokommunikációs
infrastruktúra, amely lehetővé teszi a hatékony információáramlást és kezelést
(nyitott és zárt adatbázisok létrehozása és frissítése, adatok újrahasznosítása,
papírmentes elektronikus ügyvitel, interaktivitás), ugyanakkor megteremti az
igazgatási folyamatok átláthatóságának (transzparencia) és a közszféra
nyilvánosságának demokratikus feltételrendszerét.
• Döntéshozatali oldalon közvetlen és direkt kapcsolatot teremt a
társadalom és az önkormányzás, valamint a kormányzás
viszonyrendszerében (lehetőséget nyit a közvetett képviseleti demokrácia
részvételi demokrácia felé való elmozdulásban – e-demokrácia).
• Végrehajtói oldalon magába foglalja a döntést hozó (döntés előkészítés,
döntéshozatal) és a végrehajtó hatalom működésének és
működtetésének modernizálását - a hierarchikus kapcsolatrendszer
helyébe a hálózottságra épülő horizontális viszonyrendszeren alapuló
együttműködést állítja -, míg a társadalom és a gazdaság szereplőivel
való közvetlen és interaktív kapcsolatteremtéssel partneri viszonnyá
alakítja a korábbi „alattvaló” állampolgár és a „hatóság” tekintélyelven 9 Communiqué de press 29 septembre 2003.
Készítette: Századvég Alapítvány 34. oldal, összesen: 104
10 eEurope 2005; Le rôl de l’administration en ligne (eGouvernment) pour l’avenir de l’Europe (SEC (2003)1038)
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
alapuló rendszerét. Ezzel megteremtődik a „szolgáltatások” és
kommunikáció formájában megnyilvánuló új típusú horizontális
viszonyrendszer feltételrendszere az állampolgár és a végrehajtó hatalom
között.
Készítette: Századvég Alapítvány 35. oldal, összesen: 104
Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kormányzás szolgáltató funkciója nem
az elektronikus közigazgatás rendszeréből, hanem a részvételi demokrácia
lényegéből fakad. Ebben az értelemben az „elektronikus” jelző nem csupán az
alkalmazott technológiára vonatkozik, hanem azt fejezi ki, hogy az intézmények
és az állampolgárok közötti kapcsolat közvetlen és interaktív, a köztársaság
minden tagjára kiterjed, a „szolgáltatások” pedig az egyénhez szólnak, és az
egyén igényeihez, élethelyzetéhez idomulnak.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Elektronikus önkormányzat
A magyar közigazgatási és önkormányzati rendszer az utóbbi pár évben
bekövetkező – a globalizált világ és az ehhez igazodni kívánó magyar
kormányzat által motivált – változásnak köszönhetően további jelentős
átalakulás előtt áll. A központi és a helyi feladatellátás kérdéseinek a napirendre
kerülése mellett megindult azoknak a jogszabályoknak az előkészítése és
többnek már a hatályba helyezése is, amelyek a modern információtechnológia
által felvetett problémáknak a rendezését, az elektronikus kormányzásból (e-
government) adódó kihívásoknak történő megfelelést szolgálják a
közigazgatásban, valamint az önkormányzati munkában.
A közigazgatás mindenütt a világon – így Magyarországon is – az egyik
legnagyobb információtechnológia-felhasználó. Így van ez a magyar
önkormányzati rendszer esetében is, ahol a helyi közügyek (a közszolgáltatások
helyi biztosítása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása, valamint
mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtése) minden területét
átfogja a kellő időben szerzett és megfelelően alkalmazott információ.11 Az
informatika alkalmazása a helyi ügyek vitelében legalább két ok miatt
elkerülhetetlen:
• egyrészt a korábbi helyi közigazgatási gyakorlattól gyorsabb, pontosabb,
hatékonyabb és eredményesebb ügyintézést tesz lehetővé, ezért minden
önkormányzatnak elemi érdeke, de egyben kötelessége is, hogy
kihasználja az ebben rejlő óriási lehetőségeket,
• másrészt a nagyobb rendszerek (uniós, országos, régiós-térségi),
amelynek szerves része a hazai önkormányzati struktúra is, elvárják a
kapcsolódást a központilag kialakított információs rendszerekhez, vagyis
a fejlesztés ezen a területen is kellően indokolt.
Készítette: Századvég Alapítvány 36. oldal, összesen: 104
11 Csépainé Széll Pálma: Az informatika szerepe a helyi önkormányzásban. In: Budai Balázs Benjámin (szerk.): E-government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások, 257. oldal. Budapest, Aula Kiadó, 2002.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A két – általánosságban megfogalmazott – elvárás erősítheti egymást. A modern
információtechnológiai eszközök talán a lakosság közeliség és hatékonyság
közigazgatási dilemmájának a feloldásában segíthetik a legtöbbet. Így pl.
lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ügyintézés egy része az állampolgár
otthonában, vagy munkahelyén történjen, miközben a feladatellátás immár akár
nem is települési szinten (pl. kistérség) történik.
A helyi (és központi) kormányzati és önkormányzati funkciókat napjainkban a
szakirodalom túlnyomó többsége, sőt a magyar politikai osztály jelentős része is
már nem a hagyományos értelembe vett hatósági-hatalmi feladatoknak tekinti,
hanem olyan szolgáltatásoknak, amelyeket a helyi hatalom (mint szolgáltató) a
polgárok megelégedésére, magas színvonalon nyújt.12 A tisztán piaci
szolgáltatásokkal szemben azonban, – melyek alapvető célja a
profitmaximalizálás – az önkormányzati feladatellátásnak az értelme a helyi
polgárok megfelelő színvonalú kiszolgálásában fedezhető fel. A megfelelő
színvonalú szolgáltatás álláspontunk szerint az állampolgárok elégedettségét,
ügyintézés gyorsaságát, valamint a helyi társadalom minden tagjának azon
egyenlő esélyét jelenti, hogy a felkínált szolgáltatást igénybe vegye.
Nem nehéz belátni, hogy ezeknek az elvárásoknak történő megfelelés a modern
információtechnológiai eszközpark hiányában csak akkor lehetséges, ha az
önkormányzati bürokrácia létszáma erősen felduzzad. Ez a felismerés tette
lehetővé az e-közigazgatás átültetését az önkormányzati szektorba, melynek
következtében a hazai önkormányzati szektor akár a közeljövőben alapvetően
átalakulhat:
• nyitott és átlátható önkormányzati szektorrá, amely elszámoltatható,
közérthető, a demokratikus részvételre nyitott és ellenőrizhető,
• a közt szolgáló, felhasználóbarát és befogadó önkormányzati szektorrá,
Készítette: Századvég Alapítvány 37. oldal, összesen: 104
12 Kovács Róbert: e-Településmenedzsment, 65. oldal. In: E-Government Tanulmányok III. Budapest, E-Government Alapítvány, 2005.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• produktív önkormányzati szektorrá, amely az adófizető helyi polgárok
pénzéért a maximumot nyújtja.
Mindez azonban feltételezi az online önkormányzati szolgáltatások minél
szélesebb tárházának bevezetését, valamint a helyi közigazgatás
komputerizálását. Ebből adódóan az önkormányzati tevékenység kulcseleme a
feladatokhoz és szolgáltatásokhoz igazodó, jól strukturált információs rendszer
kiépítése mind a kb. 3200 önkormányzatban.13 Az infokommunikációs-
technológiák fokozatos kiépítésével párhuzamosan, illetve annak köszönhetően
1. kényelmesebbé és, 2. hatékonyabbá válnak a szolgáltatások, miközben a
különböző informatikai eszközök (pl. internet, WAP) 3. demokratikusabbá tehetik
a helyi közéletet.14
1. A szolgáltatások kényelmesebbé válnak, mert megfelelő önkormányzati
erőfeszítésekkel az ügyintézés színhelye akár a szolgáltatást igénybe
vevő polgár lakása is lehet. A különböző elektronikus felületeken
(internet, intranet, WAP) információkat, valamint szolgáltatást nyújtó
önkormányzatok a nap 24 órájában és a hét 7 napján képesek a helyi
polgárok rendelkezésére állni.
2. A szolgáltatások hatékonyabbá válnak, mivel az ügyiratok a hivatalon
belül elektronikus formában közlekedhetnek, ami megszünteti a papír
alapú ügyiratkezelést, miközben erőteljesen csökken a tárolási
kapacitás és az anyagi ráfordítás. A hatékonyság abban is
megmutatkozik, hogy rugalmasabbá válik a szolgáltatások szervezése,
sőt az ügyfélszolgálatok mentesülnek a ma még mindig látványos
ügyfélforgalom jelentős része alól, ugyanis az ügyfeleknek csak a
legszükségesebb esetekben kell személyesen eljárniuk.
13 Fontos megjegyeznünk, hogy az információs rendszert ebben a megközelítésben tágan értelmezzük, azaz a számítástechnikai park mellett magába foglalja az információáramlással összefüggő szervezeti megoldásokat éppúgy, mint a kommunikációs folyamatok rendszerbe szervezését.
Készítette: Századvég Alapítvány 38. oldal, összesen: 104
14 Kovács Róbert: idézett mű, 72. oldal.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
3. A nyilvánosság új fórumainak (internet, helyi digitális televízió)
megteremtésével a helyi közélet és a településirányítás
demokratikusabbá válik, növekszik a hivatal szakmai, az önkormányzati
irányítás és vezetés politikai legitimitása. Amennyiben a helyi, települési
önkormányzatok is felismerik az informatika jelentőségét, hogy a
számítástechnikára épülő új eljárások nem csupán divatos szervezeti
szimbólumok, akkor az önkormányzás valóban demokratikus,
széleskörű nyilvánosságot teremtő, helyi közakaratot megvalósító
szolgáltató funkcióvá válik.
Az informatika napjaink információn alapuló társadalmában (információs
társadalom) nélkülözhetetlen eszközzé válik. Olyan pótolhatatlan eszköz, amely
szükségszerű a hatékony, minőségi közigazgatás elérésében, esetünkben a
szolgáltató önkormányzás megteremtésében. A gazdasági szereplők után
világszerte másodikként a különböző szintű kormányzati és önkormányzati
szervek kezdtek hozzá a számítógépes hálózatokban rejlő lehetőségek
kiaknázásához, igaz ez napjainkban is kevéssé érződik az állampolgárokkal
történő kormányzati érintkezésben.15 Mindazonáltal egyes álláspontok szerint a
fejlődés feltartóztathatatlan, így az információs társadalom fejlődése olyan új
típusú államot hoz létre, ami hosszabb távon hálózati, digitális állammá fejlődik, s
amelyben a polgár résztvevő állampolgárrá válik.16
Napjainkban a fejlődésből annyi látszik, hogy ma már a fejlett világ az e-
kormányzásról és a digitális önkormányzásról nem csak beszél, hanem
fokozatosan nekilátott a megvalósításához. Mindennek tükrében szükségesnek
véljük – ha csak vázlataiban is – a jelentősebb nemzetközi eredmények
bemutatását.
15 Kiss Balázs-Berta Kata-Boda Zsolt: Elektronikus demokrácia és elektronikus kormányzás. Lehetőségek és valóságok. In: Politikatudományi Szemle, 2004./1-2. szám, 260. oldal
Készítette: Századvég Alapítvány 39. oldal, összesen: 104
16 Király Ferenc: E-közigazgatási stratégia és a magyarországi tapasztalatok. In: Polgári Szemle, 2006. március.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Nemzetközi megoldások az elektronikus önkormányzásra
A következőkben bemutatott néhány példa csak töredéke azon törekvéseknek,
amelyeket a világ számos részén az önkormányzati munka működésének
elősegítése és a jobb szolgáltatások érdekében tettek. Fontos leszögeznünk,
hogy az e-önkormányzás vonatkozásában már készen állnak olyan jó
megoldások, amelyeket már „nem kell kitalálnia” a magyar önkormányzatban
dolgozó apparátusnak. Ezek az alábbiakban ismertetett megoldások
egyértelműen gazdagítják a témában kialakított tudásbázisunkat, így bármikor
alkalmazhatók – természetesen figyelembe véve a hazai sajátosságokat – a
magyar fejlesztések esetén. A bemutatásra kerülő öt nemzetközi „mintaváros” e-
önkormányzati projektje arra mutat rá, hogy a nemzetközi trendektől és
gyakorlattól a magyar önkormányzati szféra alig van lemaradva, hiszen a
koncepciók beindítására szinte kivétel nélkül a XXI. században került sor. Így
tulajdonképpen nem egy eleve reménytelen helyzetről beszélhetünk, hiszen a
maximum 6-8 éves csúszás – kellő szándék, elhatározás és financiális
támogatás esetén – mindenképpen behozható.
Amikor e-önkormányzásról beszélünk, látnunk kell, hogy az
információszolgáltatás önmagában már kevés, bár továbbra is kihagyhatatlan
része a szolgáltató önkormányzatnak. A következő lépés, amikor a felhasználó
az információ igénylésén túl önmaga is információt szolgáltat. Ez az alapja
annak, hogy az információ az ügyfél és az önkormányzati ügyintéző között
dinamikusan oda-vissza áramoljon (online önkormányzat). Ezt Nagy-
Britanniában először a Bracknell Forest-i önkormányzat biztosította polgárai
számára.17 A kínált program lehetővé tette a városi társadalom tagjai számára,
hogy hozzáférjenek a személyes jellegű információkhoz és közvetlenül, online
módon kapcsolatba lépjenek a városi hivatal ügyintézőivel úgy, hogy közben
saját biztonságos digitális személyazonosságukat használják a hálózaton.
Készítette: Századvég Alapítvány 40. oldal, összesen: 104
17 Budai Balázs Benjámin: Nemzetközi megoldások elektronikus önkormányzásra. In: Budai Balázs Benjámin (szerk.): E-government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások, 307. oldal. Budapest, Aula Kiadó, 2002.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az új e-önkormányzati portál 2001-ben kezdte meg szolgáltató tevékenységét, s
mindjárt a bevezetés után lehetővé vált, hogy a polgárok azon keresztül
kísérhetik figyelemmel adófolyószámlájukat, eszközölhetnek levonásokat,
változtathatják meg személyes adataikat, vagy akár adóbefizetéseiket is
teljesíthetik, pl. bankkártyáról. Emellett a városlakók a mindenki által szabadon
használt portálon informálódhatnak a tervezett városi (területi) pályázatok
aktuális állapotáról, és közvetlenül az illetékes hivatalnoknak küldhetik el a
pályázatokkal kapcsolatos online hozzászólásaikat.
A kialakított rendszer természetesen megfelelő és megbízható felületet teremt
arra nézve is, hogy tájékoztassa az érdeklődőket a város társadalmi, politikai és
gazdasági állapotáról, betekintést nyújtson a településen realizálódó befektetési
lehetőségekbe, vagy turista célpontok feltüntetésével idevonzza a külföldi és
belföldi látogatók sokaságát.
A város kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy a hozzáféréssel nem
rendelkező városlakók számára gondoskodjon az ingyenes és nyilvános
kapcsolatteremtés lehetőségéről, így pl. a helyi könyvtárakban és hivatalokban.
Emellett az internetkávézók és a vasútállomások is segítenek abban, hogy a
helyi polgárok – továbbá a járáson belül mindenki – számára elérhetők legyenek
az online szolgáltatások.
Az ugyancsak angliai Birmingham az elsők között vezette be a polgárok ügyeivel
kapcsolatos gazdasági folyamatok támogatására az integrált önkormányzati
irányítási rendszert.18 Ráadásul ugyanezt az integrált rendszert alkalmazzák az
önkormányzat vagyonnyilvántartására, valamint a karbantartás szervezésére is.
Az integrált szisztéma hatóköre a teljes városüzemeltetés mellett kiterjed annak
valamennyi tevékenységére, így pl. az iskolarendszerre vagy a tűzvédelemre. Az
internet alapú rendszer éves szinten mintegy 30 millió tranzakció feldolgozására
képes, és mintegy másfélmillió beszállítói számla ellenőrzésére és
kiegyenlítésére alkalmas. Fontos jellegzetesség továbbá, hogy a szisztéma
képes jelentések elkészítésére, kezelésére és tárolására, miközben a kezelői
felületén könnyű eligazodni.
Készítette: Századvég Alapítvány 41. oldal, összesen: 104
18 Kovács Róbert: idézett mű, 89. oldal.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A svájci Biel városa 2002 tavaszán vezette azt az integrált információs rendszert,
amely a portálról (német és francia nyelvű) érkező tranzakciókat is kezeli, képes
továbbá az interneten keresztül is kommunikálni a helyi polgárokkal.19 A
rendszer emellett integráltan támogat minden olyan ügyet, amellyel a
polgármesteri hivatalban foglalkozni kell. A helyi polgárok az internet, a portál,
valamint az integrált szisztéma segítségével kapcsolatot tarthatnak a város
politikai és adminisztratív vezetőivel, továbbá ezek segítségével intézhetik
különböző ügyeiket. A rendszer 2005-re odáig fejlődött, hogy a hét minden
napjának bármely napszakában otthonról lehetővé vált számos szolgáltatás
megrendelése, sőt a szolgáltatások ellenértékének biztonságos teljesítése is
(on-line fizetés). Így például minden további nélkül lehetséges az ügyfél
lakásából vagy munkahelyéről a parkoló-használati engedély beszerzése,
kinyomtatása.
Ugyancsak egy integrált irányítási szisztémát vezetett be az ezredforduló után
Wiesloch városa.20 A német település az ország helyi önkormányzatai közül
elsőként tette alkalmassá informatikai rendszerét arra, hogy egyszerre három
vezetői információs szolgáltatással (városi gazdasági mérleg, bevételi és kiadási
összesítő, likviditási tábla) induljon be az integrált irányítási rendszer. A
hálózatnak köszönhetően nőtt a városi tanács – és közvetetten a
nyilvánosságnak köszönhetően a városi társadalom – kontrollja a települési
költségvetés alakulása fölött. Ennek következtében a város költségvetési
tervezete jobban tervezhetővé vált, a likviditás jobban biztosítható, miközben a
társadalmi transzparenciának köszönhetően emelkedett a polgári lojalitás és a
társadalmi legitimáció mértéke. A bevezetett rendszer támogatja a
döntéshozatalt, a teljesítményelemzést, és használata révén fokozatosan javult a
gazdasági folyamatok átláthatósága.
A világ minden fejlett országában az önkormányzatok azon fáradoznak, hogy az
internet segítségével olyan kis közösségeket hozzanak létre, amelyeket azonos
19 Kovács Róbert: idézett mű, 88-89. oldal.
Készítette: Századvég Alapítvány 42. oldal, összesen: 104
20 Kovács Róbert: idézett mű, 89. oldal.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
érdeklődésük kovácsol össze.21 Ez azt jelenti, hogy a polgárok amellett, hogy a
helyi közigazgatással kapcsolatos ügyeiket is a világhálón intézik, lehetőség
teremtődik arra is, hogy az önkormányzati portálon azonos érdeklődésű városi
polgártársaikkal felvegyék a kapcsolatot. Ez az önkormányzati ügyintézés
gyorsabb és hatékonyabbá alakítása mellett azt is eléri, hogy egyrészt
rohamosan növekszik az internet-használat kultúrája, másrészt lehetővé válik az
azonos érdeklődésű emberek között egy szoros társadalmi háló kialakítása.
Erre a legjobb példát talán a japán Ichikawa város portálja nyújtja, amelynek
négy fő komponense a következő: Életmód, Fórum, Közszolgáltatások és a
„360+5” rendszer.
1. Életmód: a modul három működési területre fókuszál, így egyrészt az
egyablakos szolgáltatás biztosítására, mely a hivatalos dokumentumok
másolatainak lekérésére szolgál, másodrészben a nonstop
ügyfélszolgálat biztosítására, harmadrészt pedig az azonos érdeklődésű
városi polgárok számára biztosít „találkozási felületet”. A városlakók akár
a számítógéphez csatlakoztatott kamerán keresztül kérhetnek
információkat vagy segítséget az ügyintézés során. Az Életmód modul
lehetővé teszi azt is, hogy a portálra látogatók bármikor kapcsolatba
lépjenek egymással. A közösségi érzést (társadalmi háló)
biztonságosabbá teszi, hogy a városi polgárok jelszóval védett
körülmények között kommunikálhatnak a számukra érdekes és fontos
témákról. A nonstop ügyfélszolgálatot széles tárgykörben lehet
felkeresni, így többek között az egészségügy, az adózás, az életmód, az
oktatás, a fogyatékosság vagy az idősgondozás témájában. A portálon
emellett különböző linkek kaptak helyet, amelyek elvezetik az érdeklődő
és szolgáltatásra vágyó polgárokat további hatóságok (pl. rendőrség,
tűzoltóság) vagy szolgáltatók (pl. posta, gáz-, áram-, telefon szolgáltatók)
internetes oldalaira.
Készítette: Századvég Alapítvány 43. oldal, összesen: 104
21 Todd Ramsey: A szolgáltató állam. E-kormányzati kézikönyv, 111-113. oldal. Budapest, Századvég Kiadó, 2006.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
2. Fórum: a modul oldalain a városi tisztségviselők és a hivatal munkatársai
feltehetik hivatalos, de akár magánjellegű kérdéseiket is a helyi
társadalom tagjai számára. A kérdésekre adott válaszok mellett a
polgárok akár egymás között, akár a hivatalos személyek számára
szabadon kifejthetik véleményüket, álláspontjukat egy-egy adott
kérdésben.
3. Közszolgáltatások: a platform a vélemények, panaszok, kívánalmak
helye. Az ügyfél polgárok a válaszokat úgy kapják meg, ahogyan azt
igénylik: telefonon, postai levelezésben vagy e-mailban. Nagyon fontos
előnye a modulnak, hogy a város polgármestere bármikor beletekinthet a
levelezésbe és ellenőrizheti (visszacsatolás), hogy a hivatal munkatársai
milyen arányban válaszoltak a megfogalmazott panaszokra és
véleményekre.
4. „360+5” rendszer: ez a modul olyan alkalmazások és információs
szolgáltatások körét fogja össze, mint pl. a közintézményekbe történő
bejelentkezés, önkéntes munka szervezése, szociális-, közigazgatási-
vagy integrált földrajzi információs rendszer.
A terminálok egyébként Ichikawa egész területén jól hozzáférhetők egy helyi
üzletlánc boltjaiban, így a város mindent megtesz azért, hogy az elektronikus
közigazgatás eszközeinek igénybevételével a város polgárainak élete és
munkája könnyebb legyen.
Készítette: Századvég Alapítvány 44. oldal, összesen: 104
A nemzetközi példák egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy milyen
további óriási lehetőségek rejlenek a magyar e-önkormányzás előtt. A külföldi
példák vázolása azt is alátámasztotta, hogy az egyik legfontosabb előny, ami
az összes mintára jellemző, a szervezeti kultúrában bekövetkező változás, ami
az ottani önkormányzati intézményeket egytől egyig áthatotta. Ennek
köszönhetően az addig a helyi társadalmaktól elkülönült, saját korlátaik által is
behatárolt települési önkormányzati szervezetek szabad erőforrásaikat
felhasználva konstruktívan formálták át az önkormányzatok feladatrendszerét,
megalkotva a szolgáltató, elektronikus önkormányzás prototípusát. Mindezek
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
alapján a következő, nemzetközi trendekre épülő jellegzetességek és
megállapítások szolgálhatják a magyar e-önkormányzás további fejlesztését.
• A tartalmak puszta felhelyezése már kevés. Alapvetően szükségszerű az
interaktív, online alapú önkormányzás megteremtése.
• Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező lakosság elérését és
bevonását a közügyek gyakorlásába terminálokon (pl. közösségi
hozzáférési pontokon) keresztül kell megoldani.
• A polgárok véleményének kikérésével, illetve az integrált irányítási
rendszerek bevezetésével (pl. Wiesloch) fejleszthető az e-demokrácia,
az állampolgári lojalitás, illetve az önkormányzati szisztéma legitimitása.
A hivatali ügyek rendezésének átláthatósága (transzparencia) növeli az
ügymenetellel szembeni bizalmat.
• Ahol lehetséges, ott keresni kell az együttműködés lehetőségét az üzleti-
vállalkozói szférával a gyorsabb fejlődés, az e-önkormányzás
zavartalanabb kiépítése érdekében.
A magyar e-önkormányzás kialakításának stratégiája
Mielőtt részleteibe menően bemutatásra kerül az ország e-önkormányzást
kialakító és megerősítő stratégiája, talán nem célszerűtlen, amennyiben számba
vesszük általában a magyar közigazgatás átfogó működési problémáit, ezek a
kritikai észrevételek ugyanis a települési önkormányzatokra is alapvetően
helytállóak:22
• A közigazgatási hatósági, igazgatási eljárások általában túl lassúak, a
túlbiztosított jogi szabályozás miatt nem elég hatékonyak.
Készítette: Századvég Alapítvány 45. oldal, összesen: 104
22 Ezt a Miniszterelnöki Hivatal által kiadott „E-közigazgatás 2010 Stratégia” címen futó, 2007 második felében megjelenő tanulmány alapján tesszük meg. A munkaanyag, noha ebben a fázisában még „A Kormány álláspontját nem tükrözi” alcímmel van ellátva, annyi bizonyos, hogy az abban megfogalmazódó helyzetleírás nem nélkülözi a kellő körültekintést és a szakmaiságot.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• A közigazgatási szolgáltatások színvonala sem a társadalmi, sem a
gazdasági elvárásoknak nem, vagy csak alig felelnek meg, az ügyfelek
bonyolultnak és nem egy esetben költségesnek vélik az ügyintézést.
• A magyar önkormányzati közigazgatás arányaiban nem megfelelő
létszámmal, költséghatékonysági szempontból pedig kimutathatóan
kisebb eredményességgel működik, mint az uniós átlag.
• A szolgáltatások biztosításakor nem kielégítő az infokommunikációs
technológiák használata, a megfelelő (internetes) tartalmak kínálata
csekély, a szolgáltatások statikusak, az interaktivitás alig biztosított,
miközben a rendszer alig felhasználóbarát. A tranzakciós szintű
szolgáltatások kínálata csekély.
• Elmaradottak az e-kormányzás és az e-önkormányzás kialakításához és
megerősítéséhez szükséges technikai rendszerek, hiányzik az
interoperabilitás, továbbá az állampolgárok nagy megbízhatóságú
elektronikus azonosíthatósága.
• Általában véve, de a hátrányos helyzetű kistérségekben és
önkormányzatokban egyértelműen a lakosság nehezen fér hozzá az
infokommunikációs szolgáltatásokhoz.
• A közigazgatási informatika, mint szakma szervezeti elfogadottsága
különösen a helyi szintű közigazgatáson belül nem kedvező, sőt az
önkormányzatok többségénél nem is létezik. Ez egyértelműen korlátozza
a hatékony közigazgatás és a helyi szolgáltatások működését.
Készítette: Századvég Alapítvány 46. oldal, összesen: 104
Ezek a napjaink közigazgatását jellemző kritikai észrevételek talán még
igazabbnak bizonyultak volna, ha a kormányzat nem kezdi el viszonylag időben
– bár egyes szakmai észrevételek szerint késve – az ország információs
stratégiájának kidolgozását. Mérföldkőnek nevezhető, hogy a kormány 2003
novemberében elfogadta – ahogyan arra az előző fejezetben már utaltunk rá – a
Magyar Információs Társadalom Stratégiát (MITS), amely azokat a teendőket
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
fogalmazta meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek azt szolgálták, hogy
az ország új modernizációs útra léphessen.23
A MITS célkitűzései teljes mértékben illeszkedtek az EU általános stratégiájához
és konkrét programjaihoz, pontosabban az eEurope+, illetve az e Europe 2005
akciótervekhez. Ennek következtében Magyarország is bekapcsolódhatott az
integrációs közösség eEurope-ot támogató programjaiba (pl. IST, eContent),
illetve megnyílt az út a strukturális források befogadásához az NFT I., illetve az
NFT II. keretei között.
A MITS fő célja a folyamatok korszerűsítése (elsősorban a közszféra és a
gazdaság belső működésének átalakítása) és a szolgáltatások modernizálása
(az infokommunikációs technológia elterjesztése online szolgáltatások
formájában), amelyek megvalósulásához meghatározásra kerültek a
beavatkozási területek, a beavatkozás főbb irányvonalai, valamint az elérendő
célok és feladatok.
Ami a tanulmány számára lényegi elem, az a Közigazgatás főirány célkitűzése: a
„szolgáltató állam” megvalósítása az ügyintézés korszerűsítésével és a
lakosság, valamint a vállalkozói szektor széles köre által elérhető szolgáltatások
rendelkezésre bocsátásával, az unió által meghatározott szolgáltatások
biztosításával. Ebben az értelemben a „szolgáltató állam” célja az, hogy az
információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök alkalmazásával
egyrészt modernizálja a közigazgatás belső struktúráját, eljárási mechanizmusát,
másrészt gyorsabb, olcsóbb és közvetlenebb módon kerüljön kialakításra a
kapcsolat az üzleti szereplőkkel és az állampolgárokkal (e-kormányzás, e-
önkormányzás).
A MITS világossá teszi azt is, hogy az e-kormányzás fejlesztését két jellemző
folyamat keretében kell kivitelezni:
Készítette: Századvég Alapítvány 47. oldal, összesen: 104
23 A következőkben a tanulmány a Magyar Információs Társadalom Stratégia E-önkormányzati részstratégiájában megfogalmazott alapelvekre, célokra és koncepcióra alapul.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• az ügyfelek (polgárok, vállalkozók) igényeinek minél magasabb szinten
történő kielégítésén, illetve
• a közigazgatás belső hatékonyságának emelésén, az ügymenet
digitalizálásán keresztül (pl. kormányzati elektronikus aláírás rendszer
kialakítása, a kormányzaton belüli informatikai és kommunikációs
szisztémák integrációja).
Az uniós csatlakozással a hazai közigazgatásnak, beleértve a települési
önkormányzatokat is, EU tagállami közigazgatásként kell funkcionálnia, s ennek
megfelelően ki kell alakítani a szolgáltató közigazgatás alapjait, az
ügyfélközpontú ügyintézés megvalósítását. Ennek értelmében az önkormányzati
struktúrának is ki kell építenie, majd folyamatosan fejlesztenie kell a helyi
közigazgatás, valamint az önkormányzás informatikai hátterét. Belátásra került
ugyanis, hogy a gyors, bürokráciamentes, transzparens, követhető ügyintézés
(ügyfélközpontú „egyablakos” ügyintézés) csak abban az esetben valósulhat
meg, amennyiben az önkormányzatok is erőfeszítéseket tesznek az
infokommunikációs technológiák kiépítésére és elterjesztésére. A célok
eléréséhez a MITS e-önkormányzat részstratégiája (MITS-EÖR) a következő
akciókat javasolta:
• Ki kell építeni a nagy sebességű és nagy megbízhatóságú internet
csatlakozási pontokat minden önkormányzat esetében, hogy lehetővé
váljon az információcsere az egyes települési, illetve területi
önkormányzatok között, az önkormányzatok és az állami szervek között,
továbbá megvalósuljon a kistérségi (regionális) informatikai
együttműködés.
• Törekedniük kell az önkormányzatoknak, hogy ki tudják használni az
internet interaktivitási-, és a web-technológia által biztosított
lehetőségeket akár a szervezetek közötti, akár a szervezeten belüli
kommunikációra.
Készítette: Századvég Alapítvány 48. oldal, összesen: 104
• Fontos az önkormányzati döntéshozók és a helyi hivatalok
munkatársainak az informatikai ismereteket elmélyítő,
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
szemléletváltozást is eredményező továbbképzése. A szükséges
képzések végrehajtásával a helyi politikusok és az önkormányzati
munkatársak egy jelentős részénél áthidalható az ún, „digitális
szakadék”.
• A kistelepülések esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
támogatni kell a kistérségek informatikai együttműködését (fejlesztés,
alkalmazások, közös eszközpark) és a közös rendszerüzemeltetést.
Ezáltal is csökkenthető az információrendszerek komplex költségkerete.
• A korszerűtlen, valamint szigetszerűen működő információs struktúrákat
le kell szerelni, helyettük korszerű, integrált, folyamatorientált
rendszerek kiépítése szükségszerű, amelyek egy keretrendszerbe
képesek integrálni a back-office és a front-office rendszereket.
• Az önkormányzatok informatikai hátterének fejlesztésekor törekedni kell
arra, hogy a helyi polgárok számára felhasználóbarát portálok,
honlapok, valamint adatbázisok készüljenek el. Azon állampolgárok és
vállalkozói körök számára, akik/amelyek nem rendelkeznek internet
kapcsolattal, biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét közösségi
hozzáférési pontok (pl. könyvtárak, művelődési házak, teleházak)
kiépítésével.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar e-önkormányzat stratégiája
alapján az önkormányzatok ügyfelei, partnerei részére az elektronikus
szolgáltatásokat a front-office modul-csoportok, nevesítve az e-ügyintézés – e-
ügyfélkezelés, az ügyfélfórum (levelezés), a településmarketing, az elektronikus
közbeszerzés, a közérdekű és közhasznú információszolgáltatás valósítják meg.
Az elektronikus szolgáltatások hátterét biztosító belső tevékenységek
támogatást pedig olyan back-office modulok adják, mint a közigazgatási
alkalmazások, a vezető információk és döntéstámogatás, az irodaautomatizálás
és kommunikáció, a tudásmenedzsment, vagy az adminisztratív (pl.
költségvetési) modulok.
Készítette: Századvég Alapítvány 49. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Összességében pedig leszögezhetjük, hogy az e-önkormányzás tulajdonképpen
a képviselő-testületek (polgármester) és a hivatali apparátus munkáját támogatja
hatékonyan, továbbá infrastruktúrát biztosít a helyi demokrácia kiszélesítéséhez
(e-demokrácia).
Az eÖnkormányzás fejlődése előtt álló akadályok
2004-től szinte folyamatosan rendelkezésre álltak azok az állami és uniós
fejlesztési források, melyeket az önkormányzatok (kistérségek) az elektronikus
közigazgatás kiépítésére és fejlesztésére fordíthattak. A nagyobb projektek a
következők voltak:
• A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) Gazdasági Versenyképesség
Operatív Programja (GVOP) keretében a GVOP Irányító Hatóság 2004-
ben pályázatot hirdetett az önkormányzatok információszolgáltató
tevékenységének fejlesztése céljából.24 A pályázat két komponenst
tartalmazott: egyrészt a települési önkormányzatok átfogó, integrált
információs rendszereinek kiépítését és fejlesztését, az elektronikus
ügyintézés bevezetését, illetve az ügyintézés elektronizáltsági szintjének
emelését, másrészt a helyi önkormányzatok tulajdonában és
kezelésében lévő adatvagyon fejlesztését, továbbá az adatvagyon
másodlagos hasznosítását.
• 2005-től – ugyancsak az NFT I. GVOP keretében – lehetőség nyílt a
széles sávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatására
az üzletileg kevésbé vonzó települések számára.25 A támogatás
konkrét célja a széles sávú internetellátottság növelése volt azokon a
településeken, ahol az infrastruktúra az állami támogatás hiányában
csak később, vagy egyáltalán nem épült volna ki.
24 Király Ferenc: idézett mű.
Készítette: Századvég Alapítvány 50. oldal, összesen: 104
25 Király Ferenc: idézett mű.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• 2008-tól pedig elérhetővé váltak az önkormányzatok számára az
elektronikus közigazgatás fejlesztésére fordítható NFT II-es (Új
Magyarország Fejlesztési Terv) források is. Az Elektronikus
Közigazgatás Operatív Programra az EU mintegy 100 milliárd forintot
hagyott jóvá, ennek egy része a helyi közigazgatás-fejlesztésre
fordítható.
A 2006-os évről készült Elektronikus közigazgatás éves jelentése alapvetően
pozitívan értékeli az e-közigazgatás fejlődését Magyarországon.26 A jelentés
leszögezi, hogy 2006 végére kiépült az országban az e-közigazgatást kiszolgáló
alapinfrastruktúra, a központi rendszer, sőt működik az unió által előírt 27
közigazgatási szolgáltatás is. Mindezek alapján, valamint az azóta elvégzett
jelentős fejlesztések következtében leszögezhetjük, hogy az országban az e-
közigazgatási fejlesztések informatikai szempontból hatalmasat fejlődtek. Ennek
néhány eleme a következő:
• Amíg Magyarországon, 2003 elején az önkormányzatoknak csak 75
százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel,27addig napjainkra alig
található olyan település, melynek önkormányzata ne birtokolna ilyen
elektronikus rendszereket.
• A korábbi vizsgálatok28megállapításai szerint az önkormányzatok
honlapjai erősen statikusnak bizonyultak, sok esetben az sem derült ki,
hogy mi a honlap célja, ritkán került sor frissítésre, miközben a
különböző honlapok és portálok az elektronikus ügyintézés, a
papírmentes adminisztráció terén alig nyújtottak valamit a polgárok és a
vállalkozók számára. Napjainkra a helyzet alapvetően megváltozott. Az
önkormányzati és kistérségi portálok túlnyomó többsége egyrészt az
általános tájékoztató funkciók mellett lehetőséget biztosít a polgárok
26 A jelentést 2007 februárjában publikálta a BME-Unesco Információs Társadalom és Trendkutató Központ kutatócsoportjából, valamint a Tárki-ból és az ITHAKA-ból álló szakmai konzorcium.
27 Kiss Balázs-Berta Kata-Boda Zsolt: idézett mű, 265. oldal.
Készítette: Századvég Alapítvány 51. oldal, összesen: 104
28 Kiss Balázs-Berta Kata-Boda Zsolt: idézett mű, 265-269. oldal.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
számára a „virtuális közéletbe” történő bekapcsolódásra, több
szolgáltatás elektronikus úton történő rendezésére.
• Jelentősen fejlődött az elektronikus okmányirodák technikai ellátottsága,
illetve városi szinten az elektronikus ügyfélszolgálat kiépítése és
megerősítése is látványosnak nevezhető.29Az egységes elektronikus
közigazgatási rendszerbe kerülő adatok köre folyamatosan nő.
Mindezek ellenére, amennyiben az ország összes önkormányzatát vizsgáljuk át,
korántsem lehetünk ennyire optimisták az elektronikus önkormányzás fejlődése
vonatkozásában. Az infrastrukturális, technikai problémák mellett az elektronikus
megoldásokkal szembehelyezkedő döntéshozói (politikai, hivatali) közigazgatási
attitűdből származó elkötelezettség hiánya éppúgy hátráltatja az e-
önkormányzás megvalósítását, mint a pénzügyi erőforrások relatív szűkössége.
Az e-önkormányzás (és helyi e-ügyintézés) előtt álló gátló okok – természetesen
a teljesség igénye nélkül- tehát a következők:
• A technikai feltételek esetében különösen aggasztó, hogy a nagy
sávszélességű adatátvitelre módot adó ADSL-csatlakozás az
önkormányzatok nagy részében még nem biztosított. Jórészt ez
magyarázza, hogy a vidéki kis települések önkormányzatainak egy
részénél nem áll rendelkezésre minden munkatárs részére a világháló.
Sok településen egyáltalán nem valósult meg önkormányzati fejlesztés,
nem alakította ki nyilvános hozzáférési pontokat.30
• Az internetet a legtöbb helyen csak pályázatfigyelésre, pályázati anyagok
letöltésére, különböző információk begyűjtésére, illetve kapcsolattartásra
(e-mail) alkalmazzák, miközben az online beszerzések adta előnyöket
csak alig használják ki.31
29 Király Ferenc: idézett mű.
30 E-Közigazgatás 2010 Stratégia: idézett mű
Készítette: Századvég Alapítvány 52. oldal, összesen: 104
31 Király Ferenc: idézett mű.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Ugyancsak problémát okoz, hogy az önkormányzatok egy jelentős
részében (kis települések) még nem üzemeltetnek saját honlapot, illetve
ahol kiépítésre került ott is ezek többségében a frissítés elég korlátozott. A
helyi polgárok életviszonyait befolyásoló helyi rendeletek és határozatok
nem minden települési honlapon érhető el. Alacsony az informatikai
integráció szintje, a szabványosítás alig indult el.
• Az elektronikus ügyintézésre és az e-szolgáltatások biztosítására kevés a
jó példa, ráadásul többnyire csak a különféle nyomtatványok letöltésére
van mód, elektronikus beadványok fogadására jószerivel csak a városi
önkormányzatok állnak készen. A közszolgáltatások online elérhetősége
tehát alacsony. Ez elsősorban arra az elhibázott kormányzati (parlamenti)
stratégiára vezethető vissza, mely kibúvót biztosított az önkormányzatok
számára az online ügyintézés bevezetése alól.32 A közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.),33 bár
nagyon helyesen az elektronikus ügyintézést egyenrangúvá tette a papír
alapú, hagyományos ügymenettel, ugyanakkor a jogalkotó országgyűlés –
önkormányzati nyomásra – lehetővé tette az önkormányzatok számára,
hogy helyi rendelettel eltekintsenek az e-ügyintézés bevezetésének
kötelezettsége alól. Ennek a politikai döntésnek köszönhetően a települési
önkormányzatok 80 százaléka döntött elektronikus ügyvitel kizárásáról.
Természetesen tudomásul kell vennünk, hogy Magyarországon az
alkotmányos berendezkedésünk nagyfokú autonómiát, önálló döntési
jogkört biztosít az önkormányzatoknak, ugyanakkor azzal is számot kell
vetni, hogy a döntés következtében a településeken élő lakosok jelentős
hányada hátrányokat szenvedett el, számukra ugyanis a digitális
esélyegyenlőség fontos eszközrendszere vált elérhetetlenné.
32 Elektronikus közigazgatás. Az EU megköveteli, az állampolgárok szeretnék, az önkormányzatok hallgatnak. In: Önkorkép, 2007. október
Készítette: Századvég Alapítvány 53. oldal, összesen: 104
33 A Ket. kiemelt célja volt, hogy erőteljesebben jutassa kifejezésre a közhatalom szolgáltató funkcióját, hogy jelentősen csökkentse az ügyfelekre háruló eljárási terheket, valamint hogy megnyissa az utat a korszerű elektronikus eszközök alkalmazása előtt azzal a tudattal, hogy ezáltal gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb lesz a közigazgatási ügyvitel menete.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• A különféle korszerű informatikai megoldások – pl. integrált pénzügyi
rendszer, intelligens telefonos válaszoló program – csak elvétve fordulnak
elő az önkormányzatoknál, és ebben a városi önkormányzatok sem
kivételek.34
• Külön problémát jelent az elektronikus aláírás magyar közigazgatási
gyakorlatba történő bevezetésének problémája.35 A törvényi szintű
megfogalmazáson túl a gyakorlati munkát érintő szabályozás évek óta
csúszik.
• Hátráltatta az e-önkormányzás kibontakozását az önkormányzatok
financiális válsága is. Ma már sajnos közhelynek számít, hogy a magyar
önkormányzatiság igazi rákfenéje a finanszírozás anomáliáiból
eredeztethető.36 Tagadhatatlan, hogy az elektronikus önkormányzás
infrastrukturális hátterének kiépítése óriási anyagi ráfordításokat igényel
az önkormányzatoktól, még akkor is, ha közismert, hogy a kormányzatok
jelentős állami és uniós forrásokkal igyekeztek motiválni a
fejlesztéseket.37 Ezek a források a települési önkormányzatok jelentős
többségében nem álltak és nem állnak továbbra sem rendelkezésre.38
• Hátráltatja az e-közigazgatás elterjedését települési szinten a szűk
állampolgári felhasználói kör (társadalmi bizalmatlanság).39 Ez egyrészt a
34 E-Közigazgatás 2010 Stratégia: idézett mű.
35 Keringer Zsolt: e-Önkormányzás Szombathely Megyei Jogú Városban és kistérségben, 61. oldal. In: Belényesi Emese (szerk): E-önkormányzat; polgármesteri hivatal az információs társadalomban. E-Government Tanulmányok XVIII. Budapest, E-Government Alapítvány, 2007.
36 Erre a tényre a Századvég Alapítvány kormányzati kötetei (pl. A jóléti rendszerváltás csődje, Századvég Kiadó, 2005, Őszöd Árnyékában, Századvég Kiadó, 2007.) már évek óta felhívják a figyelmet.
37 A teljes közigazgatás 2007-ben mintegy 50 milliárd forintot költött új és meglévő informatikai rendszerek fejlesztésére, s ezáltal a hazai technológiai piac egyik legnagyobb megrendelője.
38 Megjegyzendő, hogy az ezredforduló utáni években az EU-ban az informatikai beruházások átlagban az önkormányzati költségvetés 2-4 százalékát tették ki, szemben a hazai 0,1-0,5 százalékkal.
Készítette: Századvég Alapítvány 54. oldal, összesen: 104
39 Tózsa István: Digitális interaktív TV a helyi igazgatásban. In: Tózsa István (szerk.): T-Government, avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
költséges eszközrendszerben (PC, internet-csatlakozás), másrészt a
használathoz szükséges viszonylag magas tudásigényben (PC, internet
használat) keresendő. Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai
szakirodalom ismeri az ún. digitális szakadék fogalmát, amely leginkább a
vidéki kistelepüléseken élő, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező,
munkanélküli vagy idősebb társadalmi csoportokat érinti leginkább.
• Ugyancsak visszatartó erő az önkormányzati vezetők, képviselők és
tisztségviselők többségének elkötelezettségének hiánya, a megszokott
intézményi, ügyszervezési és működési keretekhez történő merev
ragaszkodás.40 A hivatalnokok többsége még mindig idegenkedik a fejlett
technológiák, és az új ügykezelés alkalmazásától (szocializációs hatás),
miközben a politikai vezetésből a menedzserszemlélet, valamint az
információs írástudás elsajátítása iránti vágy hiányzik. Így tulajdonképpen
a települési önkormányzatok jelentős részében a saját, jogszabályokban
előírt feladataik ellátására koncentrálnak, nem a helyi polgárok vagy a
vállalkozói-üzleti körök felöl érkező igényeknek történő megfelelésre.
• Az önkormányzatok egy jelentős részénél az e-közigazgatást (e-
önkormányzást) még ma is elsősorban informatikai kérdésként kezelik,
nem pedig közigazgatási feladatként. Ez mindenek előtt abban mutatkozik
meg, hogy informatikai szakemberekre bízzák az elektronikus
közigazgatás fejlesztését.41
• A legjelentősebb hiányosság azonban még is csak az, hogy a magyar
települési önkormányzatok jelentős többségének nincs e-közigazgatási, e-
önkormányzási, illetve általában informatikai stratégiájuk.42
40 eÖnkormányzat. Települések, kistérségek, régiók infokommunikációs modernizációja. Magyar Információs Társadalom Stratégia programfüzet-sorozat, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2003.
41 Király Ferenc: idézett mű.
Készítette: Századvég Alapítvány 55. oldal, összesen: 104
42 Elektronikus közigazgatás: idézett mű.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Tulajdonképpen ezeket a negatív, kedvezőtlen állításokat ismételte meg 2008
decemberében a KÖEF ülésére készült szakértői tájékoztató is.43A legfőbb
megállapítások a következők voltak:
• Az összes önkormányzatnak mindössze 10 százaléka rendelkezik
informatikai statisztikával.44
• Bár elfogadták a Magyar Információs Társadalom Stratégia e-
önkormányzati részstratégiáját, a gyakorlatban kevés rsészét sikerült
megvalósítani.
• Sok településen egyáltalán nem valósult meg eönkormányzati fejlesztés,
így pl. nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontokat (pl.
eMagyarország Pontok), saját honlapot.
• A közigazgatási szolgáltatások a legkisebb mértékben sem
elektronizálódtak. Magyarország lakosságának kevesebb mint 30
százaléka számára tették lehetővé az elektronikus önkormányzati
szolgáltatásokat.
• Az elektronikus-informatika fejlesztések többsége adhoc jellegű.
• Az önkormányzatok zöme a szűkös erőforrásait kötelező feladatainak
ellátására koncentrálja, az eközigazgatási megoldások bevezetését
legfeljebb saját honlap kialakításával, illetve az állami támogatású
eMagyarország Pont létesítésével elintézettnek tekinti.
Mindezek alapján a jelentés fájdalmasan leszögezte, hogy a települési
önkormányzatok döntő többsége nem adott, vagy nem tudott válaszokat adni az
elektronikus közigazgatás és az elektronikus közszolgáltatás egyre fokozódó 43 Tájékoztató az e-közigazgatás helyzetéről az önkormányzati szférában. KÖEF ülés, 2008. december 4. Miniszterelnöki Hivatal.
Készítette: Századvég Alapítvány 56. oldal, összesen: 104
44 Az önkormányzatok 96 százaléka rendelkezett 2008-ban számítógéppel, 92 százalékuk valamilyen internet-hozzáféréssel. A számítógéppel rendelkező önkormányzatok 67 százaléka (kb. 2 ezer önkormányzat) rendelkezett saját honlapppal. A honlappal rendelkező önkormányzatok mindössze 35 százalékának weboldalán voltak felfedezhetők az ügymenetekről szóló információk, leírások. A polgármesteri hivatalok közel nyolctizede (77%) rendelkezett a vizsgált időben szélessávú internet-hozzáféréssel.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
kihívásaira. Ezen fejlemény mögött az önkormányzatok tragikus anyagi helyzete
éppúgy meghúzódik, mint a vezetői elkötelezettség hiánya, az információs
társadalom vívmányainak hiányos ismerete, vagy a helyi közigazgatásban
dolgozók látványos passzivitása.
A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a helyi kereslet is aggasztó,
vagyis a lakossági és lokális vállalkozói igények alacsony foka. Ez a mentalitás
viszont alapvetően megkérdőjelezheti az ezen a téren megfigyelhető fejlesztések
létjogosultságát, szükségességét.
Készítette: Századvég Alapítvány 57. oldal, összesen: 104
Az informatikai fejlesztések a kistérségi együttműködésben is tragikus jeleket
mutatnak fel. A kistérségi társulások mindössze 14 százaléka fogja össze az
integratív informatikai fejlesztéseiket, 11-11 százalékuk pedig csak az
informatikai eszközök közbeszerzésére, illetve az IT-infrastruktúra
karbantartására vállalkozik. Az összefogást egyáltalán nem akarók a kistérségi
gesztorok mintegy felét teszik ki, ugyanakkor a kistérségek további egyharmada
nem adott érdemi választ az informatikai társulásról. Ez azt jelenti – ahogyan a
jelentés fogalmaz -, hogy a kistérségek egyre kevésbé igyekeznek a társulás
településeinek informatikai fejlesztéseit, beszerzéseit és az eszközök
karbantartását egységesen megoldani. Ez viszont nem jelent mást, minthogy a
kistérségi feladatellátás elektronizálása meglehetősen hátrányokat szenvedett az
utóbbi években, igaz alapvetően ki sem épült.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az e-önkormányzásból eredő feladatrendszer – kísérlet egy általános modell felvázolására
Természetesen, amikor modellalkotásról beszélünk, nem gondolhatjuk azt, hogy
a helyi közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztése 5-10 évre előre
beprogramozható. Arról azonban meg vagyunk győződve, hogy a mindenkor
kínálkozó előírások (uniós ajánlások és direktívák), tapasztalatok (külföldi
minták) és lehetőségek (uniós és hazai források) megfelelő alakításával és
kihasználásával megvalósíthatók a távlatos stratégiai célok. Az előzőekben
feltüntetett negatív jellegzetességek nem késztethetik arra a tudományos szférát,
hogy feladja az átalakításban – esetünkben az e-kormányzás, e-önkormányzás
kialakításában és megerősítésében – játszó meghatározó tanácsadó szerepét.
Ez persze nem jelentheti a puszta tények figyelmen kívül hagyását, ugyanakkor
racionális alapokon nyugvó modellalkotással közép- és hosszútávon akár az
áttörés is elérhető. Mindezek fényében a jövőkép és a jelenlegi helyzet közti
mély szakadék átugrásához három területen szükségszerű az átalakítás
azonnali beindítása, majd felgyorsítása:45
• Az infokommunikációs fejlesztéseknek a hagyományos ügyintézési
filozófiával szemben, az állampolgárok és az üzleti körök köré kell
épülniük a korszerű és koordinált szolgáltatói csatornákon keresztül. Ez a
szemléletváltás – minden bizonnyal – hozzájárul a papír alapú
munkavégzés csökkenéséhez, s ennek köszönhetően kiszűrhetővé
válnak a rendszerből azok az anomáliák (pl. ismételt adatkérés, többszöri
személyes jelenlét, párhuzamos nyilvántartás), melyek eddig szinte csak
bosszússágot okozta az ügyfelek számára.
• A közigazgatásnak az elosztott, integrált szolgáltatási kultúra felé kell
elmozdulnia, s ennek egyaránt érvényessé kell válnia a front-office, a
Készítette: Századvég Alapítvány 58. oldal, összesen: 104
45 E-Közigazgatás 2010 Stratégia: idézett mű.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
back-office, valamint az információs és infrastrukturális területeken. A
hatékonyság érdekében szükséges a szolgáltatási folyamatok
újratervezése, a szolgáltatás integrációja. A közigazgatásban ilyen
mértékű átalakítás azonban csak akkor lehet sikeres, amennyiben a
rendszer működtetői (hivatalnokok) elsajátítják azokat az új ismereteket
és képességeket, melyek biztosítani tudják a megrendelői (állampolgári)
attitűd gyakorlásához szükséges tudáshalmaz hátterét.
• Elengedhetetlenül szükséges végül a közigazgatási tudás és hozzáértés
szélesítése az informatikai szolgáltatóknál, különösen fókuszálva az
ügyfélorientált kultúra kiépítésére. Ez nem jelenhet mást, minthogy az e-
közigazgatásért, e-önkormányzásért felelős informatikusok mellett
közigazgatásban járatos igazgatásszervezők, szervezetfejlesztők
véleménye is beépüljön a fejlesztések során, hiszen ők képesek
biztosítani az új, antibürokratikus közigazgatási módszerek elterjedését,
melyeket a polgárok és az élethelyzetek iránti nagyobb fogékonyság, és
nem önmagában a szabályok merev alkalmazása jellemez.
Az előző pontokban megfogalmazott elvárások teljesülését nagyban elősegíti,
hogy az unió nyugati felében az e-kormányzás és e-közigazgatás kialakításában
a Magyarországon tapasztaltakhoz képest előnyökre tettek szert. Ezek a
tapasztalatok elvárás szintjén beépültek az uniós programalkotási folyamatokba
is. Ennek egyik hazai termékeként megszületett a „Közigazgatás korszerűsítését
szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005.”
Kormányhatározat, amely elsősorban az unió által meghatározott húsz alapvető
elektronikus közszolgáltatás magyarországi megvalósításával, valamint az ahhoz
kapcsolódó feladatokkal foglalkozik.46 A kormányhatározat megállapította, hogy
az unió által elvárt húsz alapvető közszolgáltatást Magyarországon 27
szolgáltatással47lehet lefedni. A jogszabály emellett elfogadta az e-
46 Kleinheincz Gábor-Stumpf István: Szolgáltató állam-copy?! 29. oldal. In: Todd Ramsey: idézett mű.
Készítette: Századvég Alapítvány 59. oldal, összesen: 104
47 A 27 közszolgáltatás a következő: felvételi jelentkezés (középiskola, felsőoktatás), adatközlés a statisztikai hivataloknak, jövedelemadó-bevallás, társaságiadó-bevallás, Áfa-bevallás, gépjárművezetői engedély ügyintézése, születési anyakönyvi kivonat ügyintézése, házassági
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
ügyintézésnek az eEurope program ajánlásában megfogalmazott mind a négy
szolgáltatási szintjét.48
1. szint – információ: online információk nyújtása a közigazgatási
szolgáltatásokról (ügyleírások).
2. szint – egyirányú interaktivitás: az információkon túl az ügyintézéshez
szükséges dokumentumok, űrlapok letöltését és azok ellenőrzött vagy
ellenőrzés nélküli kitöltését foglalja magában.
3. szint – kétirányú interaktivitás: a szükséges űrlapok, nyomtatványok
online kitölthetők, elektronikusan hitelesíthetők, és ugyancsak online
továbbíthatók úgy, hogy az ügy indításához és intézéséhez személyes
megjelenés nem szükséges. A közigazgatási döntés (határozat) közlése,
valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés továbbra is hagyományos
úton történik.
4. szint – teljes online ügyintézés: nem csak az ügyintézés, hanem a
közigazgatási döntések továbbítása is elektronikus úton történik, sőt az
illeték- vagy díjfizetés is elintézhető online módon.49
anyakönyvi kivonat ügyintézése, lakcímváltozás bejelentése, Kft. és Rt. bejegyzése, útlevéllel kapcsolatos ügyintézés, járművek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, vámáru-nyilatkozatok benyújtása, munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése, álláskeresés interneten keresztül, állásbejelentés interneten keresztül, munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások, közkönyvtári katalógusok hozzáférhetősége, környezetvédelemmel összefüggő engedélyek szerzése, munkanélküli-járadék igénylése, tanulói ösztöndíj megpályázása, munkáltatók bejelentése nyugdíj-biztosítási adatokról, kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos ügyintézés, egészségüggyel összefüggő szolgáltatások, közbeszerzési eljárás, rendőrségi online bejelentések (feljelentés), építési engedély iránti kérelem.
48 Az EU az elektronikus szolgáltatások különböző szintjeit a „Common List of Public Services”-ben határozta meg.
Készítette: Századvég Alapítvány 60. oldal, összesen: 104
49 Az EU 2007 folyamán a szinteket tekintve egy újabb szint elhatározásról döntött, ami például lehetővé teszi a közigazgatás számára a proaktív ügyindítást. Web-based Benchmark on electronic Public Srevices. Ennek teljesítésétől azonban a magyar önkormányzati rendszer mind infrastrukturális szempontból, mind a szemlélet szempontjából napjainkban jelentősen elmarad.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Jelen pillanatban a közszolgáltatások jelentős része Magyarországon csak az
első és második szinten valósulhat meg, s csak ritkán találkozhatunk kétirányú
interakciót biztosító szolgáltatással (pl. felvételi jelentkezés) vagy teljes online
tranzakcióval (pl. adóbevallás). Az önkormányzati szolgáltatások esetében még
rosszabb a helyzet, holott az EU ajánlásában szereplő 20 (Magyarországon 27)
közigazgatási szolgáltatás közül hazánkban csak az alábbiak érintik az
önkormányzatokat:
• Az állampolgárok vonatkozásában: személyi okmányok (pl. személyi
igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői engedély), hatósági igazolások (pl.
születési, házassági anyakönyvi kivonatok), lakcímváltozás bejelentése,
gépjármű-regisztráció, súlyadófizetés, helyi adózás (pl. üdülőhelyi adó),
egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás).
• Az üzleti szféra vonatkozásában: iparűzési adó, súlyadó, engedélyek (pl.
iparengedély) kiadása.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy alapvető cél olyan állami és uniós
források akkumulálása, melyekből önkormányzati szinten is megteremthetők
azok az infrastrukturális és humán beruházások, melyek lehetővé teszik a
közszolgáltatások egyre magasabb szintű biztosítását.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az önkormányzatoknak ebben a munkában
– a finanszírozás mellett – külső segítségre van szüksége. Elsősorban olyan
cégekre, amelyek a problémakört a maga komplexitásában képesek kezelni. Ez
az együttműködés tulajdonképpen magába foglalja egyrészt az uniós és hazai
támogatások lehívásához szükséges pályázati projektek elkészítését, másrészt a
települések hosszú távú e-önkormányzati stratégiájának kidolgozását, a politikai
vezetés és a hivatali apparátus telekommunikációs továbbképzését, végül pedig
a szükséges technológiai paraméterek meghatározását, illetve az
infokommunikációs fejlesztések menedzselését.
Készítette: Századvég Alapítvány 61. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az előbbiekben bemutatott önkormányzati e-ügyintézési (közigazgatási)
szolgáltatások mellett a hazai településeknek további feladataik vannak, amelyek
mind-mind részei egy átfogó elektronikus önkormányzati stratégiának
(modellnek). Ezekből minél több ellátására képes egy önkormányzat, annál
biztosabb, hogy polgárai, általában véve a civil társadalom, valamint a gazdasági
élet szereplői is elégedettek lesznek a település „levegőjével”. Ezek a
szükségszerű feladatvállalások a következők: 50
• Az e-önkormányzás alapjainak lerakása: Ez egyrészt a képviselő-testület
és a bizottságok munkáját segíti hatékonyan (meghívók, napirendi pontok,
előterjesztések elektronikus szétküldése, szavazatszámlálás,
jegyzőkönyvek, felszólalások archiválása), másrészt biztosítani képes a
helyi vélemények begyűjtését (kvázi közvélemény-kutatás), illetve a helyi
elektronikus népszavazás technikai lebonyolítását. Ennek segítségével
az állampolgárok vagy saját, vagy közösségi internet-pontok segítségével
szavazhatnak az éppen aktuális helyi népszavazási ügyben. Ennek
kiépítéséhez azonban az önkormányzati technikai feltételek biztosításán
túl legalább két feltétel szükséges: bizalom, valamint olyan közösségi
internet-szolgáltató pontok (pl. művelődési ház, teleház) kiépítése, ahol
ingyenesen biztosítható az elektronikus szavazás az önkormányzat
minden polgára számára. Bizalom alatt pedig azt értjük, hogy az
önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális tranzakció –
esetünkben a szavazás – biztonságos legyen, és védje a személyes
adatokat. A polgárok számára fontos továbbá, hogy mindig
hozzáférhessenek személyes adataikhoz, valamint információval
rendelkezzenek arról, hogy az önkormányzatok hogyan tárolják,
használják fel adataikat. Az e-önkormányzás megvalósítása az e-
demokráciának egy magasabb szintjét jelenti, mint amikor a polgároknak
csak arra van lehetőségük, hogy kábeltelevíziókon keresztül kísérjék
figyelemmel a képviselő-testület üléseit, valamint a közmeghallgatásokat.
Készítette: Századvég Alapítvány 62. oldal, összesen: 104
50 A modell elkészítésénél alapvetően támaszkodtunk Kovács Róbert már említett tanulmányára.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Közérdekű, közhasznú információk publikálása: A lakosság és a
vállalkozói szektor komfortérzetét, valamint a városvezetés iránti
lojalitását erősen befolyásolja, amennyiben az önkormányzati
adatvagyon, az információk közérdekű és közhasznú része megjelenik az
interneten, valamint hasznosíthatóvá válik minden érdekelt fél (polgárok,
vállalkozók, civil társadalom, média). Ennek a modulnak fontos részét
képezi az interaktív levelezés és ügyfélfórum biztosítása. Ennek
zavartalan működéséhez nyilvánosságra kell hozni az önkormányzati
képviselők, a tisztségviselők elektronikus levélcímét (e-mail), melyen
megindulhat a politikai vagy szakmai (hivatali) párbeszéd az
önkormányzat és a polgárok, vállalkozók között. Az elektronikus ügyfél-
fórum emellett lehetőséget biztosít a közérdeklődésre számot tartó témák
megvitatására.
• Településmarketing: Az önkormányzati internetes portál közérdekű
információkat szolgáltat a település (kistérség) társadalmi, gazdasági és
kulturális életéről. A felhasználók (pl. polgárok, vállalkozók, turisták,
letelepülni vágyók, rendezvények iránt érdeklődők) az itt nyert adatok
alapján (is) dönthetnek arról, hogy pl. befektetéseket eszközölnek,
letelepednek, igénybe veszik a helyi vállalkozók szolgáltatásait, vagy mint
turisták idelátogatnak. Nem szükségszerű bizonyítani, hogy az internetes
településmarketing jelentős bevételi forrásokat eredményezhet mind az
önkormányzatnak, mind pedig a település polgárainak, vállalkozásainak.
Fontos azonban leszögezni, hogy az interaktivitást (akár több nyelven)
ebben az esetben is biztosítani kell (pl. szállodafoglalás önkormányzati
interneten).
Készítette: Századvég Alapítvány 63. oldal, összesen: 104
• Az önkormányzati ügyfél-kapcsolattartás automatizálása (e-
ügyfélkezelés): Tudomásul kell venni, hogy a digitális szakadék
következtében a lakosság egy jelentős része (pl. nyugdíjasok) továbbra
sem hajlandó az internet adta lehetőségeket igénybe venni ügyei
elintézésekor. Ezt a problémát orvosolhatja a call center szolgáltatások
bevezetése. A minél komplexebb, s ezáltal költségkímélőbb szolgáltatás
érdekében a call center szolgáltatásaiba az önkormányzatok mellett
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
érdemes bevonni más önkormányzati kezelésbe lévő intézményeket,
szervezeteket (pl. iskolák, óvodák, háziorvosi szolgálat, szociális
intézmények, helyi közművek, közüzemi szolgáltatók). Ahol lehetőség
nyílik rá, ott érdemesnek tűnik az ügyfélkapcsolat-kezelő (CRM) rendszer
kiépítése érdekében áldozatokat hozni. A CRM (Customer Relationship
Management) rendszerek komplex szolgáltatást nyújtó szisztémák,
amelyek egyaránt támogatják a nagy ügyfélforgalmat lebonyolító
szervezetek (pl. nagyvárosi önkormányzatok) ügyfélkezelési operatív
tevékenységeit éppúgy, mint az általános ügyfélszolgálatot, az
ügyfelekkel kialakított interakciókat, az állampolgárokról és
vállalkozásokról (mint ügyfelekről) összegyűjtött adatok rendszerezését,
valamint ezekből jelentések, elemzések készítését.
• Belső „ügyfelek” kezelése: Az önkormányzati szerveken (polgármesteri
hivatal, képviselőtestület, bizottságok, közhasznú- és gazdasági
társaságok) belüli, valamint a közöttük zajló zavartalan kommunikáció
legalább annyira fontos az eredményes munkavégzéshez, mint a külső
kapcsolattartás. Amennyiben ez az interakció elektronizálva (internet)
biztosítható, úgy mindenképpen gyorsul, kényelmesebbé válik, valamint
költségkímélőbb lesz a belső ügyintézés, arról már nem is beszélve, hogy
a szervezeti egységekben felhalmozódó tudás az adatbanki elraktározás
következtében bármikor „előbányászható” és szintetizálható. Ez azonban
előzetesen szükségessé teszi a közös adatok központi tárolását
(adatbank), a hivatalokba vezetett párhuzamos nyilvántartások
egyszerűsítését.
Készítette: Századvég Alapítvány 64. oldal, összesen: 104
• Irodaautomatizálás: Az előző modul csak abban az esetben lesz
eredményes, ha az önkormányzatnál és annak intézményeinél és
hivatalainál megfelelő szoftverrel biztosítani lehet az irodai és a
kommunikációs feladatok magas szintű automatizálását. Ennek a
technikai feltételnek a kiépítése önmagában hatékonyabbá teheti a
munkavégzést (pl. elektronikus dokumentációkészítés, elektronikus
levelezés).
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Közigazgatási térinformatika: Az önkormányzatok számos olyan feladatot
látnak el (pl. ingatlanvagyon-kataszter, helyi közlekedés, városfejlesztés),
amelyek esetében a különböző objektumok térbeli elhelyezkedésének
elektronikus rögzítése alapvető közösségi érdek (pl. megelőzve ezáltal
közvagyon – önkormányzati földterület – elherdálását). Elodázhatatlan
önkormányzati feladat tehát minden térbeli és hozzá kapcsolódó
numerikus adat (pl. térkép) digitalizálása, s ezek alapján olyan
adatszolgáltatás, valamint szakszerű elemzések elvégzése, mely az
önkormányzatok érdekében áll.
• Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások: Ezeknek a moduloknak
alapvető feladata az önkormányzati szervek napi működésének segítése,
a szükséges pénzügyi, humán és technikai erőforrások elektronikus
módon történő meghatározása. Segítségükkel a törvény által előírt
jelentések és beszámolók könnyebben elkészíthetők és tárolhatók. Fontos
továbbá annak megállapítása is, hogy az alkalmazásuk által elkészített
önkormányzati költségvetések nyilvánosságra hozásával (közérdekű
adatok publikálása) az önkormányzati munka transzparenssé válik, a
korrupció visszaszorítható.
• Vezetői információk és döntéstámogatás, tudásmenedzsment: Az
önkormányzati munkát, mint általában az üzleti tevékenységet – jó
esetben – stratégiai tervezés előzi meg. A stratégiai tervezés ebben az
értelemben magát a tervezést, a döntés-előkészítést, valamint a tervek
megvalósításának folyamatos kontrollját öleli fel. Ezt a tevékenységet
támogatja az önkormányzatok esetében a döntéstámogatás, azaz az
önkormányzat kezelésében lévő online adatbázis és adattárház. A
tudásmenedzsmentnek pedig az önkormányzaton belül össze kell kötnie
(elektronikus úton) a tudás birtokosait azokkal, akik az adott tudásra
„vágynak”. Olyan önkormányzatok kialakítását kell tehát elősegíteni,
amelyek értelmes, méltányolható és elvárható reakciókat képesek adni az
őket érő külső (társadalmi, gazdasági) vagy belső (szervezeti) ingerekre.
Készítette: Századvég Alapítvány 65. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Ezeket az általunk felsorolt – modellszerű – feladatokat azonban minden
önkormányzat képtelen felvállalni, különösen igaz ez a megkötés a városoktól
távol eső, szegény, kislélekszámú településekre. Az esélyegyenlőség elve
ugyanakkor azt kívánja, hogy minden magyar állampolgár, függetlenül attól,
hogy az ország mely régiójában él, városban vagy kistelepülésen lakik,
ugyanazon szintű önkormányzati szolgáltatásokhoz jusson. Az eddigi
tapasztalatok alapján, valamint belekalkulálva azokat a számításokat, miszerint a
következő években az ország a sanyarú gazdasági helyzete miatt szinte
kizárólag az uniós fejlesztésekre számíthat kijelenthető, hogy a kistelepülések
jelentős része nem lesz képes önállóan megteremteni egy átfogó, online
szolgáltatásokat nyújtó rendszert.
Készítette: Századvég Alapítvány 66. oldal, összesen: 104
Bizonyosan nem lehet megoldás a kislétszámra való hivatkozásként a
funkcionalitás megnyirbálása, az elektronikus önkormányzás elé állított
követelmények megcsonkítása, ebben az esetben ugyanis biztosan nem fog
teljesülni az esélyegyenlőség követelménye. Ezen települések számára az
egyedüli megoldást a kistérségi összefogás, a közös kistérségi informatikai
fejlesztés és üzemeltetés jelentheti.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Kistérségi szintű e-közigazgatási és e-közszolgáltatási modell
Az i2010 e-Kormányzati Akcióterv51öt pontban foglalta össze a tagországok
feladatait, melyeket az e-kormányzás (közvetve az e-önkormányzat) fejlesztése
érdekében 2010-ig tenniük kell. Az akcióterv szerint a követendő pontok a
következők:
1. „Senki sem maradhat le” – 2010-re el kell érni, hogy a tagállamok
valamennyi állampolgára egyszerűen hozzáférhessen a megbízható és
biztonságos elektronikus szolgáltatásokhoz, és a modern technológiai
eszközök széles skálájához. Lényeges, hogy a hátrányos helyzetű
társadalmi csoportokhoz tartozó személyek is az e-kormányzat
haszonélvezőivé váljanak.
2. Állampolgári részvétel, a demokratikus döntéshozás erősítése – A
hatékony állampolgári párbeszédet és a döntéshozatali folyamatokba
történő bevonást erősítő alkalmazások létrehozására van szükség.
3. Kiemelten kezelendő szolgáltatások az állampolgárok és az üzleti szféra
szereplői számára – 2010-re – azokban az országokban, ahol ezt a
szabályozási környezet megengedi – a közbeszerzést teljes mértékben
elektronizálni kell, a tényleges közbeszerzések minimum felét az
Interneten keresztül kell lebonyolítani.
4. Biztonságos szolgáltatások – A magánszemélyek és az üzleti szféra
szereplői számára kényelmes, megbízható és egymással együttműködő
közszolgáltatásokat kell nyújtani. Biztonságos és egymással
kommunikálni képes, átjárható rendszereket kell létrehozni, amelyek
Készítette: Századvég Alapítvány 67. oldal, összesen: 104
51 i2010 eGovernment cselekvési terv: az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára, COM (2006.).
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
lehetővé teszik az elektronikus személyazonosítást tartózkodási helytől
függetlenül.
5. Hatékonyság és eredményesség – Ez tulajdonképpen átlátható
kormányzati működést, elszámoltatható kormányzatot, valamint magas
szintű felhasználói elégedettséget és karcsúsodó bürokráciát jelent.
A cselekvési program megállapítja, hogy az elektronikus kormányzatban élen
járó országok az elsők között találhatók a gazdasági versenyképességben is.
Vagyis a nemzeti versenyképesség az erős innovációs képesség és a
közigazgatás minősége között fennálló szoros kapcsolat azt jelzi, hogy a
világgazdasági versenyben a jó kormányzás elengedhetetlen.
Noha világosan látszik, hogy az akcióterv elsősorban a központi közigazgatás
számára írja elő ezen feladatok teljesítését, semmi kétségünk nem lehet, hogy
ezeknek az elveknek az érvényesülésére az önkormányzati szektorban is nagy
szükség van. Ugyanakkor az előző fejezet végén arra a következtetésre
jutottunk, hogy Magyarországon az önkormányzati szférának egy jelentős része
még a szerényebb elvárásoknak sem képes (nem akar?) megfelelni.
Ennek az uniós cselekvési tervnek a bemutatása is tehát azt támasztja alá, hogy
a hazai informatikai fejlesztésekre, az e-önkormányzás és az e-közszolgáltatás
megerősítésére a legnagyobb esély akkor nyílik, ha az önkormányzatok között
kialakítható a közös érdek, a kistérségi együttműködés. A térségi szintű e-
közigazgatási fejlesztések elsődleges célja ugyanis a lakossági és az üzleti
szféra elégedettségének növelése, amelyet viszont csak összefogás keretében
lehet maradéktalanul elérni.
Általános stratégiai célkitűzések és várható eredmények az e-kistérségi
együttműködések esetében:
Készítette: Századvég Alapítvány 68. oldal, összesen: 104
Mielőtt meghatározzuk – az általunk fontosnak vélt – általános stratégiai célokat,
szükségszerű, hogy rámutassunk az önkormányzatok esetében tapasztalt igen
egyenlőtlen informatikai infrastruktúra-hálózatra, amely alapjaiban nehezíti meg
az elektronikus együttműködés kialakítását az önkormányzatok között. A
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
szakirodalom ezzel kapcsolatban a következő problémákra hívta fel a
figyelmet:52
• Az önkormányzatok kezelésében lévő számítógépek többsége elavult, így
megoldandó azok cseréje. Szükségszerűnek tűnik, hogy a kistérséghez
tartozó önkormányzatok lehetőleg törekedjenek arra, hogy
összehangolják számítástechnikai beszerzésüket, fordítsanak gondot a
közös üzemeltetésre és karbantartásra.
• Az önkormányzatok belső hálózatainak – már ahol kiépült – rendszere
kevés esettől eltekintve ad-hoc jellegű, amely nem teszi lehetővé a
biztonságos működést, és a hosszú távú üzemeltetést. Itt is fontos
szempont az összehangolt fejlesztés a tapasztalt problémák
kiküszöbölése érdekében.
• A közösségi elérési pontok teljes körét felül kell vizsgálni, és ösztönözni
azokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a térség önkormányzatainak
településfejlődését és a lakosság életminőségének javítását.
• A kistérség településeinek infokommunikációs hálózatai eltérő
minőségben és feltételekkel érhetők el. A következőkben felvázolandó
stratégiai célok teljesüléséhez csak akkor van meg az esély, amennyiben
ezeknek a hálózatoknak az „egységesítését” az önkormányzatok elvégzik.
Mindennek értelmében a kistérségi társulások munkaszervezeteinek a
társulások önkormányzatainak közreműködésével ki kell építeni a térségek
informatikai hálózatát, ösztönözni kell az érdekelt önkormányzatokat az
egységes hálózati struktúra kiépítésére, valamint meg kell találni a kapcsolódási
szisztémát a kistérségi központok (városok) és az önkormányzatok (községek),
illetve az önkormányzati hivatalok és az intézmények és hivatalok között.
Készítette: Századvég Alapítvány 69. oldal, összesen: 104
52 Pajna Sándor: Bevezetés a kistérségi információs társadalom stratégiai elkészítésébe (Módszertani útmutató).
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Mindezek után rátérhetünk az e-kistérségi modell általános stratégiai
célkitűzéseire. Az európai és a hazai információs társadalom építésének
általános céljai kistérségi szintre vetítve a következők:53
• A lakosság életminőségének javítása: ehhez szükségszerű, hogy a
kistérség minden településén rendelkezésre álljon egy komplex
infokommunikációs közmű, amely a legkorszerűbb szolgáltatásokra
(internet, digitális televízió) is alkalmas.
• Tudásalapú társadalom építése: Nem tagadható, hogy a hosszú távú cél
az információs társadalom kiépítése, amelyben a tudás központi szerepet
játszik, ugyanis általa minden egyén (és közösség) képessé válik a
társadalmi, gazdasági és kulturális értékek gyarapítására. Az információs
társadalomhoz vezető út – többek között – az elektronikus közigazgatás
kiépítésén vezet, amely során az önkormányzati (kistérségi) információk
mindenki számára elérhetővé vállnak. Az elektronikus ügyintézés
hatékonyabbá, egyszerűbbé és ügyfélorientálttá változtatja az
önkormányzat működését.
• A fenntartható fejlődés folyamatosságának biztosítása: A kulturális
értékek gyarapítása és megőrzése olyan cél, amely igényli az információs
társadalom adottságait, és lehetőségeit a jövő generációi számára.
Minden önkormányzat alapvető feladata, hogy az illetékességi területén a
kulturális értékeket megőrizze, adott esetben digitalizált változatban
rögzítse. Ez a kistérségi összefogás keretein belül olcsóbban,
szisztematizáltabban és a szakmai értékeket jobban adaptálva
kivitelezhető.
• A foglalkoztatás növelése: A kistérségi infokommunikációs és információs
struktúrák kiépítése (üzemeltetése és karbantartása) lehetőséget nyújt az
elektronikus munkavégzésre és a foglakoztatás növelésére (pl.
távmunka). Ennek tervezése kistérségi szinten sokkal hatékonyabb, mint
települési szinten.
Készítette: Századvég Alapítvány 70. oldal, összesen: 104
53 Győrvári Márk-Varga Csaba: Komplex tervezési modellkísérlet a szentlőrinci kistérségben.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• A gazdasági versenyképesség javítása: A gazdasági versenyképesség
növekedésének egyik alapvető feltétele a modern infokommunikációs
infrastruktúra által nyújtott szolgáltatások megléte, amely a piaci típusú
szolgáltatások mellett a közigazgatási szolgáltatások (e-kormányzat, e-
önkormányzat) korszerűségétől is nagyban függ. Több szolgáltatás
megszervezése kistérségi együttműködés keretében hatékonyabbá és
olcsóbbá teheti magát a szolgáltatást (IKeR: Integrált Kistérségi e-
Közigazgatási Rendszer).
• A kistérség népesség megtartó erejének növelése: Az elvándorlás
megakadályozásának záloga, hogy helyben (kistérségi szinten) is
biztosítva legyenek azok a feltételek (pl. munkahelyteremtés kistérségen
belül), amelyek arra ösztönzik a polgárokat, hogy ne hagyják el szűkebb
életterüket. A tanulás (továbbtanulás) és a képzés (továbbképzés) mind
olyan feltétele a helyben maradásnak, amely a jövő záloga. A térségek
önkormányzatainak alapvető feladata, hogy a munkahelyteremtés mellett
az oktatás és a képzés modernizálásával (táv-, illetve online szolgáltatás)
megakadályozzák a polgárok elvándorlását.
A stratégiai célkitűzéseknek a bemutatására hivatkozva tulajdonképpen
kijelenthetjük, hogy egy jól felépített és folyamatosan karban tartott kistérségi
szintű információs szisztéma a térség településeinek minden életjelenségét –
legyen szó politikáról, gazdaságról, társadalomról vagy kultúráról – támogathatja,
sőt tekintettel lehet azokra a sajátosságokra és egyedi igényekre is, amelyek az
adott térségben felmerülnek. Mindezek alapján egy komplex szemléletű e-
kistérség program, illetve az ennek az alapját nyújtó információs struktúra
legfontosabb feladatainak meghatározásához elemi érdek fűződik. A konkrét
feladatok felsorolása akár végtelen is lehet, álláspontunk szerint a következő
tennivalókra kell fókuszálnia egy kistérségi együttműködésnek:54
Készítette: Századvég Alapítvány 71. oldal, összesen: 104
54 Csatári Bálint: Az E-kistérségi információs rendszer kialakítása. In: Csefkó Ferenc (szerk): Kézikönyv az e-önkormányzat bevezetéséhez. Mecseknádasd, 2004.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Pontos és friss (online) információk nyújtása az ott élő és dolgozó
polgárok és vállalkozók számára, valamint a térség iránt érdeklődők
részére.
• A kistérség adottságainak minél sokoldalúbb feltérképezése,
legkülönbözőbb jellegzetességeinek (pl. gazdasági, társadalmi, kulturális,
turisztikai) összegyűjtése. Ezzel a kistérség önmaga is hozzájárul a lokális
tudás és kultúra gyarapításához, egy kistérségi elektronikus adatbank
létrehozásához.
• Azoknak az e-közigazgatási szolgáltatásoknak az összefogása, melyeket
a térség települései önmagukban (egyenként) képtelenek teljesíteni, vagy
célszerűtlen teljesíteniük.
• A „kistérségi szintre” specifikált információk áramlásának biztosítsa.
Ezekat ossza meg online módon (belső intranet) a kistérséghez tartozó
önkormányzatok között.
• Járjon elő az adódó fejlesztési források feltárásában (tegye közzé
weblapján) és támogassa a kistérségből (bármely önkormányzat részéről)
megfogalmazott pályázati információkat. A belső intranet hálózat ennek a
feladatnak az ellátására is alkalmas.
• A képzésben és átképzésben (pl. távoktatás technikai alapjainak
biztosításával), valamint a helyi tantervek formálásában történő
szerepvállalás.
• A településekről és a kistérségről szóló hírek követése, ezeknek a
híreknek az elektronikus konzerválása, illetve a releváns információk
közzé tétele pl. a kistérségi közösségi gyűjtőportálon.
Készítette: Századvég Alapítvány 72. oldal, összesen: 104
• Az önkormányzatok és a kistérség szervezeti és kulturális életének
szervezése, propagálása (kistérségi portál), a programok
lebonyolításában történő közreműködés.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Legyen szerepe a helyi közéletben (pl. kistérségi közmeghallgatások
online közvetítése, internetes szavazások lebonyolítása), járuljon hozzá a
lokális-térségi politika megértetéséhez, a térségi-közösségi vélemény
formálásához.
Amennyiben ezeket a feladatokat a kistérségi társulások zavartalanul
végrehajtják, akkor kijelenthető, hogy a kistérségi informatikai stratégia (e-
kistérség) megvalósítása számos területen fogja éreztetni fejlesztő, előremutató
hatását. A várható hatások időbeli lefolyása, érezhetővé válása bizonyosan nem
lesz forradalmi jellegű, sokkal inkább folyamatosan erősödő lesz. A hatások
először az önkormányzatok belső folyamataiban, munkavégzésében lesznek
érezhetők, amelyek fokozatosan terjednek át a kistérségekhez tartozó
önkormányzatokkal kapcsolatot tartó polgárokra (civil társadalom), illetve üzleti
körökre. Végeredményképpen létrejön az intelligens, szolgáltató
önkormányzatok prototípusa, amik által a kistérségek az eddigieknél
nagyságrendekkel hatékonyabban lesznek képesek kihasználni a gazdasági,
kulturális, turisztikai vagy egyéb szellemi adottságokat, lehetőségeket. Az e-
kistérségi stratégia várható következményei tehát – rendszerezve – a
következők lesznek:55
• Hatékony, szolgáltató helyi közigazgatás:56Az elektronikus közigazgatási
szolgáltatások megvalósítása révén lehetővé válik, hogy az ügyfelek
távolról indítsák és kövessék ügyeiket, így jelentősen javul a jelenleg igen
idő- és költségigényes ügyintézés, mind a lakossági, mind a vállalkozói
szférában, hiszen a térségek településein élő lakók nagy részének utazni
kell ahhoz, hogy a közigazgatási szolgáltatásokat igénybe tudja venni. Ez
az adott önkormányzatokkal, és általában a kistérségi együttműködéssel
55 A várható eredmények publikálásánál támaszkodtunk az „Edelényi Kistérség Többcélú Társulása e-közigazgatási és informatikai stratégiájára (2007-2013). A koncepciót a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. készítette.
Készítette: Századvég Alapítvány 73. oldal, összesen: 104
56 Jószai Attila: Elektronikus és mobil kormányzati eszközök a térségi igazgatásban és feladatellátásban. In: Winkler György (szerk.): Kistérség menedzsment és regionális elektronikus kormányzat. E-Government Tanulmányok IV. Budapest, E-Government Alapítvány, 2005.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
szembeni elégedettségüket növelheti nagymértékben. A rendszer
kiépülése inspirálja a települési önkormányzatokat és a lakosságot, hogy
további informatikai beruházásokat eszközöljenek, és ezáltal
csatlakozzanak a kiépített hálózathoz. A kialakítandó belső hálózat nem
terheli a világhálót, ezért lényegesen gyorsabb, szélessávú a csatlakozási
lehetőség a világhálóra, rendkívül kedvező feltételekkel. A projektek révén
megvalósul a közigazgatási ügyintézés gyorsítása, egységesítése,
költséghatékonyságának javítása, az elmaradott településeken működő
vállalkozások, és a lakosság esélyegyenlőségének javítása, egy komplex
elektronikus közigazgatási és információs rendszer kifejlesztése és
bevezetése az érintett kistérségekben. A korszerű, elektronikus
ügyintézéseket megkönnyítő beruházásoknak (pl. dokumentumkezelő
rendszereknek) köszönhetően jelentősen átalakul a hivatali munka
hatékonysága is. Így pl. a digitális formában archivált iratoknak
köszönhetően megszűnik az elveszett irat fogalma, felgyorsul, valamint
átláthatóvá válik az önkormányzati hivatalokon belüli iratforgalom. Ebből
következőleg mérhetővé válik az egyéni munkateljesítmény, viszont
kiderül a tévedésekkel, késedelmes ügyintézéssel kapcsolatos felelősség
is. Az állampolgárok és a vállalkozók számára követhetővé válik az ügyek
állásának nyomon követése. A kistérségi szintű informatikai fejlesztések
és programok emellett növelik a szinergikus hatásokat, miközben (humán)
erőforrás és költség megtakarítást eredményeznek az önkormányzatok
számára.
Készítette: Századvég Alapítvány 74. oldal, összesen: 104
• Társadalmi előnyök: A széles információszolgáltatás biztosításával a
közélet is fellendül, nő a helyi társadalom belső kohéziója, lehetőség nyílik
arra, hogy az egymástól távol eső települések között is kialakuljon az
élénk interakció. Az internet a helyi társadalom meghatározó része
számára a kommunikáció elsődleges eszközévé válik. Ez az
infokommunikációs eszköz (médium) minden más eszköznél
hatékonyabban alkalmas a lakosság interaktív informálására, a friss
információk publikálására. A kistérségi (és önkormányzati) portálok
egyfajta „virtuális információs központként” funkcionálnak,
közösségszervező erejük nem lebecsülendő. Mindezek következtében a
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
kistérségeken belül a helyi közélet demokratikusabbá válhat, bővül a
polgárok részvételi lehetősége a döntéshozatalban, az önkormányzatok
működése transzparensebbé válhatnak.
• A gazdasági versenyképesség növekedése: A rendszer fent felsorolt
eredményei és előnyei gazdagág-élénkítő hatással lesznek a kistérségek
településeire. Az ügyviteli folyamatok egyszerűsége, idő- és
költséghatékonysága vonzóvá teheti a településeket a letelepedni vágyó
vállalatok számára, így csökkenhet a munkanélküliség és nőhet a helyi
vásárlóerő. A gazdasági vállalkozások számára a közösségi platformok
elősegítik egyes gazdasági ágazatok (pl. szolgáltatás) kooperációját, a
kkv-k egymásra találását. Az önkormányzati adatbankban rejlő – jobb
esetben digitalizált – adatvagyon nagyban hozzájárulhat az üzleti szféra
megalapozottabb döntéshozatalához (pl. befektetés), ami lehetővé teszi a
kistérségben működő vállalatok versenyképességének megőrzését vagy
fokozását, miközben ezáltal a kistérség gazdasági ereje is folyamatosan
növekedhet.
• Intézményi fejlődés: A kistérségi informatikai együttműködésnek
köszönhetően az önkormányzatok és azok intézményei, hivatalai között
az információáramlás, valamint a naprakészség felgyorsul, az élőmunka
ráfordítás igénye visszaesik (a humáninfrastruktúra költségei
csökkennek). Az integrált rendszerek lehetővé teszik, hogy az egyes
önkormányzatok egyes hivatalai az intézményeik pénzügyi, gazdálkodási
vagy egyéb adatbázisaihoz online módon hozzáférjenek, így a vezetési és
tervezési döntések mindig a naprakész adatok ismeretében
realizálódhatnak. Jelentősen visszaeshet a papír alapú, klasszikus
ügyintézés.
Készítette: Századvég Alapítvány 75. oldal, összesen: 104
• A helyi társadalom digitális írástudásának fejlődése: A fiatal generáció
többsége már napjainkban is rendelkezik megfelelő számítógépes
ismeretekkel és képességekkel, ebből adódóan magas elvárásai vannak
az internetes szolgáltatásokkal szemben. A helyi társadalmak nagy
részének – kivált kép az elmaradott kistérségekben – ugyanakkor nincs
hozzáférési lehetősége a modern infokommunikációs eszközparkokhoz,
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
ráadásul sokuknak affinitása sem alakult ki. Ennek egyszerű tudomásul
vétele nem jelentene mást, minthogy a helyi politikai elit megmásíthatatlan
tényként számol a kialakult digitális szakadékkal. Víziókkal rendelkező
kistérségi és önkormányzati vezetők azonban ebbe nem törődhetnek be.
A kistérségi informatikai együttműködések erre is releváns válaszokat
képesek nyújtani. Az elektronikus helyi kormányzás kiépülése ugyanis
húzóerőt jelenthet azon kistérségi (települési) polgárok számára (is), akik
felismerték az elektronikus ügyintézésben rejlő előnyöket (pl.
megtakarítás, személyes jelenlét hiánya). Ehhez azonban nem elégséges
az elektronikus szolgáltatások kiépítése, fontos feladat az e-írásbeliség
elsajátításának (képzések) támogatása és olyan közösségi pontok (pl.
teleházak) megteremtése, ahol a polgárok ingyenesen (vagy anyagilag
támogatott módon) képesek felhalmozott ismereteik kamatoztatására.
E-kistérségi modell-kísérlet:
Az általános stratégiai célkitűzések és a várható eredmények után ebben az
alfejezetben igyekszünk egy olyan általános modellt megalkotni, mely elvileg
minden olyan kistérségi társulás számára mintául szolgálhat, ahol még nem
kezdték meg a térség közös e-közigazgatási, e-közszolgáltatási feladatainak
összehangolását, azaz nem alakították meg az e-kistérségi rendszerüket. A
modell emellett – várakozásaink szerint – azon kistérségek számára is
hasznosítható, ahol a koncepció ugyan legyártásra került, de vagy megfeneklett
a kivitelezés, vagy elvesztette dinamizáló jellegét (a terv elavulttá vált).
Készítette: Századvég Alapítvány 76. oldal, összesen: 104
A modell, noha nem részletezi idődimenziók (rövid távú, középtávú, hosszú távú)
mentén a kivitelezés ütemezését, az mindenesetre leszögezhető, hogy többéves
kiépítési időszak alatt képzeljük el a stratégia végleges teljesítését. Ráadásul
felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fejlesztés a modern infokommunikációs
világban permanens változtatásokat (pl. mobil-, vagy digitális-kormányzás)
feltételez.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Emellett a prioritások meghatározásánál igyekeztünk olyan általános
célkitűzéseket meghatározni, melyeknek teljesítésére az ország mind a 174
kistérsége alkalmas lehet (a fejletlenebb térségek önkormányzatai is),
ugyanakkor elégséges minőségi változást jelentenek arra vonatkozólag, hogy az
ország kistérségei (és önkormányzatai) felzárkózzanak az e-közigazgatást
illetően az uniós átlaghoz.
Ennek ismeretében a prioritások a következők:57
I. A szélessávú interaktív hálózat megteremtése.
II. A szélessávú hálózathoz történő hozzáférés biztosítása.
III. A felhasználók (hivatali dolgozók, polgárok) felkészítése az e-
közigazgatásra.
IV. Az e-közigazgatási alkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása.
V. Kistérségi e-marketing, e-demokrácia és e-kommunikáció.
I. A szélessávú interaktív hálózat megteremtése
Alaptézis: a szélessávú infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége az
előfeltétele minden további fejlesztésnek. Emellett hangsúlyozni kell, hogy
amikor információs infrastruktúrafejlesztésről beszélünk, nem csupán a
technológiát tartjuk szem előtt, hanem ezen infrastruktúra hatékony és a
lakosság céljait szolgáló felhasználásához szükséges ismeretek és attitűdök
megteremtését is.
Fontos továbbá, hogy az információs társadalom olyan követelményeket támaszt
az adatátvitellel kapcsolatban, amelyet a hagyományos, analóg megoldások
Készítette: Századvég Alapítvány 77. oldal, összesen: 104
57 A modellalkotásnál nagyban építettünk a Csurgói Kistérség e-közigazgatási stratégiájára. A koncepciót a Stratégiakutató Intézet készítette el 2004-ben, ám máig az egyik leginkább kidogozott és minden kistérségszámára követendő stratégia.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
(analóg telefonvonal) már nem képesek hatékonyan teljesíteni. Ezért az eEurope
2005 Akcióterv is központi célként fogalmazta meg a szélessávú Internet
elterjesztését. Így Magyarország sem tehet mást, ha nem akar lépéshátrányba
kerülni, mint hogy fejlesztési terveiben a szélessávú hálózat kiépítését tűzi célul.
Egyedül egy ilyen hálózat képes hatékonyan kiszolgálni azokat az igényeket,
melyeket a közeljövőben várhatóan az e-közigazgatás, az e-kereskedelem vagy
az egyéb fejlődési irányok fognak kikövetelni.
A nyilvános szélessávú internet-elérési lehetőségek terjedésének hatására a
felhasználók bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek az önkormányzat
hivatalainak ügyintézőivel, és igénybe vehetik a hivatalok e-önkormányzati
szolgáltatásait. A fejlesztéseknek köszönhetően kiépülhetnek a digitális
térségek, melyek bekapcsolódhatnak a nemzetközi elektronikus világba.
Nem szabad ugyanakkor elfelejtenünk, hogy a kistérségekben az internet elérés
igen vegyes képet mutat. Vannak olyan települések, ahol mód nyílik a kedvező
széles sávú Internet elérésre, viszont akad olyan is, ahol gyakorlatilag még
analóg vonalon sem lehetséges megbízható internetes kapcsolat. Ebből
kifolyólag a kistérségekben az egyes területeket differenciáltan kell kezelni, s a
különböző megoldások közül körültekintően kell kiválasztani az adott
településnek a legmegfelelőbbet. A lehetséges megoldások a következők:
kábeles hálózat, ADSL technológia, műholdas rendszeren történő jelátvitel,
illetve mikrohullámú technológia.
Készítette: Századvég Alapítvány 78. oldal, összesen: 104
Az egyik legelterjedtebb szélessávú megoldás a kábeles hálózat, amely azonban
rendkívül tőkeigényes. Ennek következtében az önkormányzati tulajdonban lévő
kábelrendszer beruházási (hálózat-fejlesztési) lehetőségei – a relatíve gyengébb
tőkeellátottság következtében – korlátozottak. Ezért a kábelhálózat kiépítése
többnyire csak a viszonylag nagyobb településeken kifizetődő, míg a kisebb
településeken országos viszonylatban is megfigyelhető a kábeltévé hálózat
elmaradottsága. A műholdas vagy a mikrohullámú megoldások előnye, hogy
hatékonyabbak a kisebb településekből álló, szétszórtabb településszerkezet
bekapcsolásakor.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A hálózatnak a következő funkciókat kell ellátnia
• elektronikus önkormányzás – lakossági ügyintézés, e-demokrácia,
lakossági fórumok, települési szolgáltatások (intranet, web-lap),
• az önkormányzati intézmények közötti interaktív kapcsolat (extranet),
• a települések közötti kommunikáció megteremtése (internet),
• csatlakozás a más kistérségi, megyei, régiós, országos és nemzetközi
platformokhoz,
• piacterek működési feltételeinek biztosítása (e-gazdaság),
• e-szolgáltatások (pl. e-turizmus, e-kultúra) működtetése.
Minimális szolgáltatás meghatározása a kistérségben
Minden szereplő (gazdasági szereplők, közintézmények, önkormányzatok,
lakosság, stb.) alapvető érdeke, hogy az internet és távközlés esetében
definiálva legyenek a minimális szolgáltatás kondíciói. A vitás kérdések ezen a
területen a távközlési piac változásából erednek. Az eltelt időszak technológiai
fejlődését és az ez idő alatt tapasztalható árcsökkenést is tükröztetni kell
bármilyen-megállapodásban.
Figyelembe ajánlott szempontok:
• sávszélesség
• vonalterheltség
• csomópontok
• kiemelt intézmények (pl. hivatalok, iskolák) összekapcsolása
Készítette: Századvég Alapítvány 79. oldal, összesen: 104
• szolgáltatások (domain-regisztráció, tárhely-szolgáltatások, levelező
listák, stb.) biztosítása.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Fel kell hívnunk ugyanakkor a figyelmet, hogy az utóbbi időben tapasztalt
erőteljes fejlődés ellenére a magyar lakosság internet használata és a PC-kel
felszerelt háztartások száma még mindig alacsony. Ennek az országosan is
jellemző jelenségnek legfőbb oka a lakossági vásárlóerőhöz képest magas
távközlési tarifa, és az alacsony számítástechnikai „kultúra” mind a lakosság
mind pedig a kisvállalkozások körében. Ez indokolja azon törekvésünket, hogy a
stratégiai tervek között kiemelt szerepet szánjunk a lakosság felkészítésének az
infokommunikációs eszközök használatára.
II. A hozzáférés biztosítása a kistérségben
Az informatikai infrastruktúra elterjedése szempontjából ez a fejlesztési terület
különösen fontos, hiszen rengeteg mennyiségű, valamint minőségű információ,
tartalom és szolgáltatás nélkül a kistérségben élő polgároknak és vállalkozó
köröknek nem lesz érdeke az infokommunikációs infrastruktúra használata. A
korszerű informatikai eszközök beszerzése viszont jelentős költségvonzatot
jelent mind az önkormányzati hivatalok, mind pedig a polgárok, vállalkozások
számára.
Ráadásul az informatikai eszközök gyors elavulási ideje miatt az eszközellátást
folyamatosan napirenden kell tartani. A megfelelő minőségű és mértékű irodai és
lakossági hozzáférés nélkül ugyanis lehetetlen az elvárt e-közigazgatási
szolgáltatásokat nyújtani szélesebb rétegek számára. A még mindig viszonylag
alacsony internetpenetráció miatt a településen élők számára a közösségi
hozzáférési pontok számának növelésén keresztül elérhető közelségbe kell
hozni a szélessávú internetet annak érdekében, hogy azok is hozzáférhessenek
a kistérségi elektronikus szolgáltatásokhoz, akik a magas költségek miatt nem
engedhetik meg az otthoni internet-csatlakozás fenntartását.
Készítette: Századvég Alapítvány 80. oldal, összesen: 104
Ugyanakkor – mint ismert – az önkormányzatok számára lehetővé vált, hogy
közösségi pályázatokon keresztül saját maguk nyújtsanak szélessávú internetet
a településen élők számára. Ennek érdekében olyan lakossági programokat kell
a kistérség önkormányzatainak kidolgozni (összehangolni), amelyeknek
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
segítségével a háztartások kedvezményes konstrukcióban fizethetnek elő a
szélessávú internet-elérésre.
A korszerű informatikai eszközök hiányában a felhasználók sokszor nem is
ismerik fel a bennük rejlő lehetőségeket, ezért nem csupán az eszközök
biztosítására van szükség, hanem azok használatának ösztönzésére is. Ennek
megvalósításában nyújt segítséget a tanácsadás megszervezése, amelyre
leginkább a teleházak szolgálnak például.
A nyilvános hozzáférési pontok kialakítása
Minden kistérségben akadnak – sajnos szép számmal – olyan települések,
amelyeken problémát okozhat a szélessávú kábelhálózat kiépítése, illetve
amennyiben erre sor is kerül, vannak olyan lakások, amelyek anyagi vagy
műszaki okok miatt kimaradnak belőle. Ezért a helyi polgárok hálózati
hozzáférésének biztosítása érdekében szükségszerű a már az ország több
pontján is elérhető nyilvánosan felállítható műholdas kapcsolaton alapuló
információs központok (kioszk) telepítésének megkezdése, illetve amennyiben
rendelkezik az adott község vagy város kiépített szélessávú kábelhálózattal,
akkor ezen a hálózaton alapuló nyilvános elérési pontok létrehozása.
Ez a módszer rugalmas hálózat-felépítést, gyors telepíthetőséget és a
földfelszíni hálózattól független infokommunikációs lehetőséget kínál. Az
információs kioszk további előnye, hogy bárhol felállítható, s akár a nyilvános
telefon, szabályozott információáramlást biztosít. Kezelése viszonylag egyszerű,
alkalmazása mindenki számára könnyen elsajátítható (érintőképernyő). A
telepítés és az üzemeltetés költségei még a szegényebb térségek számára is
visszafogottak, sőt meghatározott időre bérelhető is. A kioszkok elhelyezése a
leginkább frekventált, könnyen elérhető helyeken javallott (Posta, Kultúrház,
Bank stb.).
Készítette: Századvég Alapítvány 81. oldal, összesen: 104
A rendszer az önkormányzatok (elektronikus eszközök használata, külső és
belső adatbázisokhoz való hozzáférés, információs szolgálat időbeni
kiterjesztése), a polgárok (ingyenes és fizető internet elérhetőség, levelezés,
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
közérdekű információk, központi és helyi adatbázisok, szolgáltatások elérése,
bankkártyás fizetés) és a vállalkozások (belső információs rendszer kialakítása,
áru-készletnyilvántartás) számára egyaránt magas szintű szolgáltatásokat nyújt.
Kistérségi eMagyarország és teleház hálózat
A program célja, hogy a kistérségek minden települése rendelkezzen a
világhálóhoz, az információs kultúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférést
biztosító teleházzal, könyvtárral (stb.), amely egyben a kistérségi információs
hálózat egyik csomópontja is. Amely településen már működik egy, a teleház
funkcióját ellátó létesítmény, ott az alapvető cél ezek továbbfejlesztése,
szolgáltatásaik bővítése és a szélessávú hálózatba való bekapcsolásuk. Ezáltal
a program a kistérség bekapcsolását célozza az információs vérkeringésbe.
Fontos azonban leszögeznünk, hogy a magyar települések – főleg a
kisközségek – túlnyomó többségének infrastrukturális elmaradottsága, valamint
általában a globalizált kor követelményei miatt alapvető fontosságú, hogy a
létrehozandó teleházak-tudásházak, tevékenységüket tekintve továbblépjenek,
és sokkal inkább egy tudásközpontnak megfelelő szerepet töltsenek be a helyi
közösség életében, mintsem egyszerű szolgáltató házak maradjanak.
Középtávon ugyanis ezekben a központokban érdemes megoldani:
• a helyi információs pont működtetését: a gazdasági élettel, a
turizmussal, helyi kultúrával stb. kapcsolatos
információszolgáltatásokat;
• az egyéni igények szerinti adatszolgáltatást és információgyűjtést;
• a kistérségek településeinek, és magának az adott kistérség
honlapjának frissítését;
Készítette: Századvég Alapítvány 82. oldal, összesen: 104
• a fórum biztosítását a lakosságot érintő kérdések számára (helyi
demokrácia);
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• a lakosság felkészítését az információs társadalomra (informatikai
oktatás, továbbképzés);
• a távtanuláshoz és a távmunkahelyekhez szükséges infrastruktúra
biztosítását az otthoni PC-vel nem rendelkezők számára;
• minden helyi vállalkozás és állampolgár, elsősorban pedig a helyi
fiatalság számára (a munkaerő elvándorlásának megakadályozása
érdekében) az internet és multimédiás forrásokhoz való szabad
hozzáférést, ill. jutányos áron való biztosítását, valamint;
• egyéb helyi szolgáltatások működtetését.
A teleház (és tudásház) program tehát a kistérségi e-Content program
megvalósításához adhatja a szükséges feltételeket, amennyiben hozzájárul a
kistérségi települések hálózati összekapcsolásához, segíti a kistérségi
információs rendszer működési rendszerének kialakítását (adatbázisok,
honlapok, lakossági információ és e-mail, civil szervezetek, oktatási és képzési
programok szervezése, táv-munkahely stb.) és működtetését.
Készítette: Századvég Alapítvány 83. oldal, összesen: 104
Mindezen fentebb megfogalmazott célok megvalósítása érdekében szükség van
tehát egy olyan információs központ kialakítására, ahol mind a feladatok
ellátásához szükséges infrastruktúra mind pedig a személyi feltételek egy helyen
adottak. A feladatok összetettsége okán azt tanácsoljuk (ott ahol ez még
természetesen nem valósult meg), hogy a teleházat lehetőleg a művelődési
házzal vagy/és a helyi könyvtárral egy épületbe telepítsék, esetleg a könyvtárat
teleházként is működtessék. Ezt az mondatja velünk elsősorban, hogy a
teleházak hatékonyabban működnek a hagyományos közművelődési
intézményeknél és közvetlenebb módon tudnak megfelelni a tudásközponti
szerepkörnek.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Javasolt teleház szolgáltatások
1. internet és e-mail szolgáltatások:
• internet elérés, e-mail, www, FTP szolgáltatások
• multimédiás PC
• internet előfizetéssel rendelkezők számára otthonról modemmel
(analóg vagy ISDN) tetszésszerinti csatlakozás biztosítása
2. Web szolgáltatások:
• Web böngészés és letöltés,
• Web-lapok tervezése és szerkesztése megrendelésre
• segítség nyújtás honlapok készítéshez
• Web-alapú adatbázisrendszerek létrehozása és karbantartása,
frissítése az önkormányzat ill. gazdasági aktorok részére
3. Irodatechnikai szolgáltatások:
• fénymásolás, nyomtatás, fax küldés/fogadás
• szövegszerkesztés, CD írás
4. Grafikai szolgáltatások:
• digitális fényképezés, szkennelés, szövegdigitalizálás
• reklámok készítése (pl. helyi vállalkozások és a helyi civil szereplők
számára)
5. Oktatás, előadás szolgáltatás:
Készítette: Századvég Alapítvány 84. oldal, összesen: 104
• videó és számítógép kivetítő (projektor) bérbeadása
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• irásvetítő és egyéb oktatástechnikai berendezések kölcsönzése
• előadóterem bérlése
6. Szakmai és humán jellegű szolgáltatások:
• számítógép felhasználói ismeretek oktatása
• szakmai továbbképzések szervezése (a virtuális teleház programjaihoz
kapcsolódva)
• műszaki szaktanácsadás
• táv-munkahelyek és az ahhoz kapcsolódó technikai szolgáltatások
biztosítása.
III. A felhasználók felkészítése az e-közigazgatásra
Az e-kistérségi és különösen a helyi szintű e-közigazgatási fejlesztések csak
abban az esetben lesznek áttörőek, és felelnek meg a XXI. század elején már
természetesnek mondható információs társadalom elvárásainak, amennyiben az
informatikát alkalmazó köztisztviselők, közalkalmazottak továbbképzésére, illetve
a döntéshozók (önkormányzati képviselők) informatikai ismeretének
elsajátítására, illetve fokozatos elmélyítésére nagy hangsúlyt helyeznek az adott
kistérségek választott vezetői. Ugyanakkor a modernizáció nem lehet sikeres
akkor, ha a felhasználókat, a polgárokat (legyenek helyi állampolgárok vagy
éppen vállalkozók) kihagyják ebből a képzési folyamatból, azaz nem készítik fel
az e-közigazgatási szolgáltatások használatára.
Felkészítés az e-közigazgatásra távoktató program útján:
Készítette: Századvég Alapítvány 85. oldal, összesen: 104
Ennek a programnak az alapvető célja, hogy a kistérségek önkormányzataiban
és közintézményeiben dolgozókat felkészítse az elektronikus ügyintézés
bevezetésére majd a későbbiekben (vagy ahol már kialakult) szakszerű
működtetésére. Természetesen nem kell hosszasan magyaráznunk, hogy több
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
tízezer, százezer fő betanításáról és folyamatos után-képzéséről van szó, s
ebben az esetben a szakmai képzések hatékony és jól bevált módszere a
távoktatás, amelyet többféleképpen lehet megvalósítani:
• megyei szinten elkészített oktatócsomagok eljuttatásával az
érintettekhez, akik önképzés útján sajátítják el az ismereteket;
• tanfolyamok szervezésével;
• speciális távoktatással;
Mindegyik megoldás egy erre már felkészült tudásközpontot, felsőoktatási
intézményt vagy közigazgatással, közpolitikával foglalkozó tudományos intézetet
feltételez, ahol rendelkezésre állnak a minőségi képzés humánerőforrás- és
technikai feltételei.
Az oktatásnak három célcsoportra kell kiterjednie, az elkészülő tematika
tekintetében célcsoportonként eltérő hangsúllyal:
• önkormányzati döntéshozók (választott képviselők);
• a helyi közigazgatással foglalkozó ügyintézők;
• az önkormányzati hivatalokban dolgozó informatikusok.
Készítette: Századvég Alapítvány 86. oldal, összesen: 104
Fontos szempont, hogy a települések irányítói, testületei és a bizottságok vezetői
példát mutassanak a helyi közösségnek az info-kommunikációs technológiák
bátor alkalmazás terén. Az ugyanis természetes – nyugati példák mondatják
velünk -, hogy az önkormányzati testületi tagok, polgármesterek, vezető
köztisztviselők (jegyzők) információs ismerete lehet biztosítéka a
modernizációnak, melyet fokozatosan és tudatosan kell megteremteni minden
kistérség minden településen.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A kistérségek polgárainak felkészítése az e-közigazgatás használatára
Ennek a programnak a legfontosabb célja, hogy a kistérségekben a helyi
polgárok (vállalkozók) körében biztosítsa a megfelelő ismereteket és
általánosságban kialakítsa a hajlandóságot az e-közigazgatás használatára, ez
ugyanis nem magától értetődő folyamat. Nem elég tehát a hagyományos oktatás
szerinti tanfolyamok, képzések szervezése, hanem alkalmazni kell a
tudatformálásnak más, közvetlenebb módjait is, így például a lakossággal való
kommunikációs csatornákat is aktívan alkalmazni kell. Ennek következtében a
programnak a következő alprogramokat kell alkalmaznia:
• Számítógép felhasználó tanfolyamok szervezése. A tanfolyamok
tematikáját rugalmasan kell igazítani a kistérségi felhasználók
igényeihez, illetve az e-közigazgatási tanfolyamokat össze lehet
kapcsolni egyéb kurzusokkal.
• Segítségnyújtás és tanácsadás a közösségi elérésű internet
végpontoknál. Ez az alprogram leginkább a teleházakon (művelődési
házakon, könyvtárakon) keresztül valósítható meg, ahol nem csupán
számítógépet és internet elérést biztosítanak, hanem személyes
segítséggel, tanácsadással is szolgálnak.
Készítette: Századvég Alapítvány 87. oldal, összesen: 104
• Az e-közigazgatás népszerűsítése és a távoktatás megszervezése a
helyi kábeltelevíziókban. Azokban a kistérségben, ahol több
településén működik helyi kábeltelevízió, általában a polgárok ezt
nézik, sőt népszerűségük igen nagy lehet. Ennél fogva ezek a
csatornák kiváló alkalmat kínálnak az e-közigazgatással kapcsolatos
információknak a helyi polgárokhoz való eljuttatására. Mi több, a
kábeltelevízió remek eszköze az e-közigazgatási távoktató programok
közvetítésének is. Ilyen programokat felsőoktatási intézmények,
kutatóintézetek, illetve a helyi civil szervezetek közreműködésével lehet
kialakítani.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Hagyományos információhordozók igénybevétele. A nyomtatott és az
elektronikus (helyi-kistérségi) sajtótermékek, nyomtatott reklámok is
hatékonyak az internetet még nem használók igényeinek felkeltésére.
Sokat segíthet egy helyi rádióban, televízióban rendszeresen elhangzó
figyelemfelhívás is. (Jól megfigyelhető, hogy a legtöbb magát ajánló
szolgáltató, vagy kereskedő a papír alapú reklámjaiban egyre
gyakrabban már feltünteti internetes címét, elérhetőségét is.)
IV. E-közigazgatási alkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása
Ez a program tartalmazza azokat a fejlesztéseket, melyek jelen stratégiának
tulajdonképpen a lakosság illetve az önkormányzati és közigazgatási
alkalmazottak számára a leginkább szembetűnő elemét képezik. Az
alkalmazások előfeltétele az előző három pontban leírt fejlesztések
megvalósítása, ugyanis megfelelő hálózati infrastruktúra és a hozzáféréshez
szükséges eszközök, valamint képzések hiányában ezek az alkalmazások nem
lesznek mindenki számára elérhetők, s így egyfelől nem valósul meg az
esélyegyenlőség, másfelől pedig a lakosság nem érzi át, hogy ezek a
fejlesztések az életük megkönnyítését szolgálják.
A kompatibilitás, a rugalmasság vagy a biztonság hiánya az alkalmazások
hatékonyságának romlásához, s így a fejlesztések nyomán kialakuló
megelégedettség érzetének elmúlásához vezethet. Ezért szükséges egységes
keretbe foglalni az alkalmazásokkal szemben támasztott követelményeket.
Közös kistérségi e-közigazgatási portál kialakítása:
A program célja internetes portál kialakítása a kistérségek és azok települései
számára annak érdekében, hogy átlátható és könnyen kezelhető
infokommunikációs infrastruktúra jöjjön létre, amely csatlakoztatható a megyei és
nemzeti elektronikus kormányzati rendszerhez.
Készítette: Századvég Alapítvány 88. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A legcélszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy a kistérség egy darab nagy
kapacitású szervert üzemeltet, melyhez megfelelő sávszélességű hálózaton
csatlakoznak a települések. Ezen a központi szerveren minden település
létrehozhatja a saját portálját, tehát külön felülettel rendelkezhet, azonban az
adatbázisok és az alkalmazások kistérségi szinten közösek lennének.
A kistérségi e-közigazgatás fejlesztés másik módja az lenne, hogy minden
település önálló adatbázisokkal és alkalmazásokkal rendelkezik, melyek között a
kompatibilitást egy szoftver biztosítja. Azokban a kistérségekben, amelyekben
szegényebb költségvetéssel rendelkező önkormányzatok vannak, forráshiány
miatt ez a lehetőség nem tűnik kivitelezhetőnek.
A kistérségi portálon közzé kell tenni minden, az ott élők életét érintő helyi,
regionális vagy országos információt, illetve kapcsolódásokat kell kialakítani a
legfontosabb információs forrásokhoz. Az interneten létre kell hozni azt a kaput
(portált), mely az állampolgárok részére tájékoztatást nyújt az önkormányzat
szervezetéről, a közigazgatási eljárásokról és a nyilvános adatbázisokról.
Minden közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, valamint
önkormányzati, közigazgatási rendelet kerüljön digitálisan a hálózatra és legyen
elérhető ott. Az adatbázisokból a közérdekű adatok nyilvánosan és ingyenesen
(kivételes esetben megfizethető áron) legyenek elérhetők. A lakosságot
tájékoztató rendszerek mellé el kell helyezni az interaktív, párbeszédes
rendszereket.
E-ügyfélkezelés
A program célja az önkormányzatok és ügyfelek kapcsolattartásának az
automatizálása, az infokommunikációs technológiák kínálta lehetőségek
felhasználása e kapcsolat hatékonnyá, ügyfélbaráttá tételére. A program a
következő elemeket tartalmazza:
Készítette: Századvég Alapítvány 89. oldal, összesen: 104
• Call Center. Ez a telefonos szolgáltatás azoknak segít, akik még nem
képesek vagy nem hajlandók az elektronikus szolgáltatások
igénybevételére. Egy fejlesztési stratégiában természetesen ezekre a
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
rétegekre is gondolni kell. A Call Center szolgáltatásai: aktuális
információk, kérdezési lehetőség ügyfelek részére, ügyfél-reklamációk
fogadása, ügyfél-adatok módosítása, bejelentésének fogadása,
tranzakciók indítása, információgyűjtés.
• Önkiszolgáló alkalmazások. Internetes alapú gyors, automatizált
szolgáltatás az ügyfelek részére.
• Digitalizált ügyfélkezelés. Az úgynevezett CRM (Customer Relationship
Management) rendszerek célja olyan komplex megoldások nyújtása,
melyek támogatják az ügyfél-kezelési operatív tevékenységeket, az
ügyfélszolgálatot, az ügyfél-interakciókat, valamint az ügyfelekről
összegyűlt adatok rendszerezését, standard és ad-hoc elemzését,
jelentések készítését, s ez által fontos információk megszerzését. A CRM
elvégzi az adatok konszolidálását, strukturálását, majd azokat egy
egységes adatbázisba helyezi el, ezáltal elősegítve az ügyfelekről egy
egységes kép kialakítását.
Elektronikus ügyvitel
A program célja a polgármesteri hivatalok korszerű, hatékony munkafeltételeinek
biztosítása, az iratkezelés, ügyintézés gyorsabbá, pontosabbá, szakszerűbbé
tétele, a vezetői kontroll hatékonyságának növelése, az adminisztráció
csökkentése, egyszerűsítése. Amennyiben az e-ügyintézés fentebb ismertetett
harmadik és negyedik szintjét meg szeretnénk valósítani, akkor elengedhetetlen
az elektronikus ügyvitel területén való előrelépés.
Készítette: Századvég Alapítvány 90. oldal, összesen: 104
Az irodaautomatizálás nem más, mint a „manuális” irodai tevékenységek
(adatbevitel, adatfeldolgozás, adattárolás, adminisztrációs munkafolyamatok,
stb.) kiváltása és/vagy hatékonyságának, gazdaságosságának, sebességének,
rugalmasságának és megbízhatóságának növelése a különböző korszerű
technikai eszközök és rendszerek, valamint információ-feldolgozási módszerek
aktív alkalmazásával.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az önkormányzati hivatalok szervezeteire a kötött hivatali ügymenet a jellemző.
Ezért egy munkafolyamatokat támogató informatikai rendszerrel könnyen
erősíthető a hatékonyabb munkavégzés. Ugyanis akár papíron, akár
elektronikus hordozón tárolják az iratokat, feldolgozásuk menete lényegében
megegyezik. Minden beérkező dokumentum elindít egy munkafolyamatot. Akár
hosszú, akár egyszerű a folyamat, megvannak a maga lépései. A tapasztalatok
szerint ott, ahol nem alakítanak ki korszerű ügyviteli rendszereket, a folyamat
nem csak áttekinthetetlen, hanem megbízhatatlan is.
Elektronikus dokumentumkezelési megoldásokra mindenekelőtt olyan helyeken
– többek között a polgármesteri hivatalnál – van szükség, ahol az irodai
feladatok tipizálhatóak. Általában törvényi vagy belső szabályozás írja le a
használatos dokumentumok formáit, fajtáit.
Az önkormányzati igazgatásban a felhalmozódó nagy mennyiségű anyag
rendkívüli érték. A tudás alapú társadalom felé haladva az említett adatok értéke
rohamosan nő. Nem mindegy, hogyan gazdálkodunk ezzel az erőforrással,
miként gondoskodunk arról, hogy az érdeklődésre számot tartó adatok
eljuthassanak mindenhová, ahol azokat hasznosíthatják, mennyire törekszünk a
minőségre és a naprakészségre. A megoldást korszerű, elektronikus ügyviteli
rendszer működtetése jelenti.
A tartalomszolgáltatás az állampolgárok, külső szervezetek, vállalatok felé
nagyon fontos része a papírkímélő közigazgatásnak. A tartalomszolgáltatásban
ma még jelentős lemaradások tapasztalhatók. A fő probléma abból fakad, hogy
az önkormányzat egyes szervei, szervezetei, valamint a kistérségi
önkormányzatok külön-külön fejlesztik szolgáltatásaikat, anélkül, hogy valamiféle
koordinációt lehetne érzékelni. Nem, vagy nem kellő hatékonysággal működnek
az elektronikus döntés előkészítő, testületi, vezetői munkát támogató
alkalmazások. E hibák kiküszöbölése a kistérség területén kialakuló
egységesülés érdekében elérendő cél, hogy a kistérség minden hivatalában
azonos ügymenet valósuljon meg.
Készítette: Századvég Alapítvány 91. oldal, összesen: 104
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Az ügyiratkezelés alapja a megbízható információszerzésnek is, ezért
kiépítésénél figyelembe kell venni a szigorúan vett szakmai szempontokat. Az
ügyirat kezelés hatékonysága érdekében elektronikus útra kell terelni:
• A teljes ügyviteli tevékenységeket (iratkészítés, fogadás, iratkezelés,
iratkézbesítés, irattárolás)
• az ügyviteli folyamat minden egyes mozzanatát (irattári tételszámmal
ellátás, expediálás, irattározás, irat kölcsönzése irattárból, selejtezés,
archiválás, levéltárba adás, stb.).
Információs alapellátás meghatározása
A program célja annak meghatározása, hogy melyek azok az információs formák
és adattartalmak, amelyek az információs alapellátásba tartoznak. Ide
kapcsolódó feladat az adatok biztonságának és védelmének meghatározása.
Kistérségi szinten az alapellátások meghatározásában eldöntendő kérdés, hogy
milyen nyilvános szolgáltatásokat és milyen információs formában kívánnak az
önkormányzatok bevezetni, azt milyen ütemben hajtják végre és a
megvalósításban milyen feladatmegosztást kívánnak kialakítani.
Az alapellátás meghatározásában követelmény, hogy a helyi közhatalom
nyilvános szolgáltatásai legyenek széles körben hozzáférhetőek, megfelelő jogi
biztonságot és valódi egyenlőséget nyújtsanak. Eldöntendő kérdések:
Készítette: Századvég Alapítvány 92. oldal, összesen: 104
1. Az elektronikus adatcsere szabályozása: elektronikus okmányok,
dokumentumok sértetlensége, titkosítása, hitelesítése,
letagadhatatlansága. A papírnélküli közigazgatás megköveteli az adatok
megfelelő titkosításának módját, hiszen a hivatali munka során többnyire
olyan információk közlekednek, melyek illetéktelen kezekbe kerülve
visszaélésre nyújtanak lehetőséget. Ezért szükséges a titkosítás
hatékony, feltörésmentes biztosítása. Ugyancsak alap kritérium, hogy az
üzenetek (információk) feladói pontosan azonosíthatók, hitelesek
legyenek.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
2. A digitális aláírás: a hitelesítés intézményi kereteinek és felügyeletének
kialakítása. Az elektronikus aláírás a közhivatali munka során a szereplők
azonosítását szolgálja. Ennek hiányában a papírmentes közigazgatás el
sem képzelhető. A digitális adatok hitelesítésére szolgál egy kódsorozat,
amely lehetővé teszi, hogy minden digitálisan aláírt üzenet olvasója
ellenőrizni tudja az üzenetet küldő személy azonosságát, és az üzenet
sértetlenségét. A digitális aláírás garanciális működését egy un. Hitelesítő
Központ biztosítja. A helyi önkormányzatokon belül szükséges egy
megbízott köztisztviselő kijelölése, aki a jegyzőn kívül ismeri és használni
tudja az alkalmazást.
3. Védelem az on-line csalások ellen: megfelelő biztonságtechnikai rendszer
kiépítése.
Intelligens kártya (chip-kártya) program
A program célja, hogy az elektronikus közigazgatás bevezetésével
párhuzamosan a biztonságos ügyintézés és adatkezelés érdekében az adott
kistérség minden lakója rendelkezzen hozzáférésre feljogosító intelligens
kártyával.
Az Európai Unió információs társadalom programjának egyik központi eleme az
intelligens kártyák használatának széleskörű elterjesztése. Az intelligens kártyák
számos lehetőséget kínálnak a jövő társadalma számára: zsebben
hordozhatóságuk, univerzális felhasználhatóságuk, titkosíthatóságuk
következtében kiváló eszközök és rövid időn belül számolni lehet a közigazgatás
területén is elterjedésükkel.
Készítette: Századvég Alapítvány 93. oldal, összesen: 104
Az intelligens kártyák olyan eszközök, amelyeket döntési jogkörrel ruházunk fel.
Az intelligens kártya feldolgozóegysége kizárja az adatok közvetlen
elérhetőségét. Alkalmas egyszerre több, nagy biztonságot igénylő alkalmazás
kiszolgálására is. Ebben az esetben a kártya memóriája úgy kerül felosztásra,
mint ahogyan a számítógépeken tárolásra kerülnek – könyvtárba rendezve – az
adatok.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Miután ugyanaz a kártya több célra is felhasználható, akár adatok
nyilvántartására is (mint pl. azonosító okmányok), akár aktív felhasználásra (mint
például fizetés, illetékek lerovása), s miután jól alkalmazhatók például
személyazonosításra az egészségügyi és szociális ellátásban, célszerű lenne e
kártyák széles körű bevezetése. Az Európai Unió egyes országai például
kísérleteket folytatnak a kártya univerzális személyi okmányként való
használatára.
A közigazgatásban azonosításra és hozzáférési jogosultságok kezelésére
célszerű a chip-kártyát alkalmazni. A nem túl távoli jövőben egyetlen kártya
segítségével intézhető el minden, amihez eddig igazolványok, kártyák, bonyolult
kódok és jelszavak kellettek. Az intelligens alkalmazás területei a következők
lehetnek:
• személyazonosítás;
• gépkocsi vezetői jogosítvány, egyéb igazolványok;
• útlevél;
• egészségügyi kártya – nemcsak a „TB” számmal, hanem olyan
egészségügyi adatokkal, amelyekre sürgősségi ellátás esetén szükség
lehet;
• bankkártya – készpénz-felvételre illetve –befizetésre;
• hitelkártya;
Készítette: Századvég Alapítvány 94. oldal, összesen: 104
• beléptető kártya – kapukhoz és számítógépekhez, más eszközökhöz
egyaránt alkalmazható, ráadásul a kártya memóriáját ez a funkció nem
terheli, mert a felületén elhelyezett ujjlenyomat segítségével azonosít.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Intelligens okmányiroda program
A program célja a kistérség elektronikus okmányok adatbázisának létrehozása.
Az intelligens okmányirodák programja része az e-közigazgatási stratégiának. A
digitális aláírás hitelesítési rendszeréről szóló jogszabály elfogadását követően
minden városnak és körjegyzőségi központú önkormányzatnak fel kell készülnie
arra, hogy kezelje az elektronikus úton érkező okmánykérelmeket és végezze az
engedélyeztetést. Ezért javasoljuk, hogy a kistérségekben készüljön el az
intelligens okmány adatbázis, amely minden érintett önkormányzat számára a
nagysebességű interaktív hálózaton keresztül hozzáférhetővé teszi az
alapfeladatként meghatározott ügyintézést és a szükséges okmányokat.
Az adatbázisból lehívható legyen minden szükséges okmány, és tegye lehetővé
az államigazgatási szervek időszakos és éves adatszolgáltatási
kötelezettségének való gyorsabb és költséghatékonyabb megfelelést.
Segítségével például akár napi/heti gyakorisággal készülhet összefoglaló
jelentés a gépkocsi-átírásokról, lakhelyváltoztatásokról, stb.).
Vezetői Információs Rendszer (VIR)
A program célja olyan átfogó számítógépes információs rendszer létrehozása,
amely a konkrét és normatív döntések megalapozását is, és a naprakész
tájékoztatást is szolgálja. Informálódni lehet használatával – a szervezet
működéséről, illetve hozzáférést biztosít a társadalmi környezetről szóló –
információkhoz. Belső információhordozókhoz (dokumentumokhoz), adatokhoz
történő gyors és egyszerű hozzáférést biztosít a rendszer használatára jogosult
tisztségviselők, képviselők (döntéshozók), tisztviselők részére.
Készítette: Századvég Alapítvány 95. oldal, összesen: 104
• A rendszer adatbázisai – a saját gyűjtésűek és kezelésűek mellett –
elsősorban a közigazgatási szervezet, valamint külső szervek,
adatszolgáltatók rendszereiből kialakított, másodlagos feldolgozású,
egységesen kezelt, a mindenkori felhasználói igények szerint közvetlenül
lekérdezhető információkat, valamint statisztikai adatokat tartalmazzanak.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Az egységes felhasználói tematikus menüből legyenek elérhetők azok az
Internetes adatállományok is, amelyek az önkormányzat működéséhez
szükségesek. Munka és költségtakarékossági okokból követelmény, hogy
a VIR-ben kezelt adatokkal, vagy azok meghatározott szűkebb, illetve
kiegészített részével – átszerkesztésük nélkül – adatszolgáltatóként is
megjelenhessen az önkormányzat az Interneten.
A szerkezetre vonatkozó követelmények:
• A felhasználók eligazodását a különböző típusú és tartalmú
adatbázisok között egységes felületen tematikusan kialakított
menürendszer biztosítsa.
• A VIR adatállománya, (információs bázisa) szolgáltatásai rugalmasan
igazíthatók, modulárisan bővíthetők legyenek a mindenkori igényeknek
megfelelően.
Térinformatikai rendszer alprogram
A program célja integrált irányítási hardver és szoftverrendszer létrehozása a
térinformatikai alapokon nyugvó önkormányzati feladatok ellátására. Az e-
közigazgatási fejlesztésnek alapvető eleme a térinformatikai rendszer
kialakítása. A program megvalósulása esetén az önkormányzati hivatalok olyan
integrált irányítási hardver és szoftverrendszerrel rendelkeznek, mely lefedi a
térinformatikai alapokon nyugvó önkormányzati feladatok és hatáskörök
rendszerét. Az integrált térinformatikai program keretében a települések
önkormányzatai (külön-külön vagy közösen) elkészíttetik a térképészeti adattár
és a kapcsolódó információhalmaz (EU-s normákhoz alkalmazkodó) digitális
térképét. Ezzel elérhető, hogy az önkormányzatok naprakész állapotot tükröző,
nemzetközileg egységes alapú UTM (Universal Transvere Mercator), információs
rendszer birtokában legyenek.
Készítette: Századvég Alapítvány 96. oldal, összesen: 104
A helyi közigazgatásban a térbeli információkat biztosító információs
rendszereket ma már széles körben alkalmazzák. Az alkalmazás legismertebb
területei:
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• a közszolgáltatások tervezése, működtetése,
• az önkormányzatok terveinek bemutatása,
• környezet-vizsgálat,
• építéshatósági igazgatás, különösen annak tájékoztatási része,
• a lakossági információk könnyen áttekinthetőségének biztosítása, stb.
A térinformatika képes a különböző nem informatikai szakmai területek által
használt adatok integrálására. Az adatok egy része a helyre vonatkozik
(geometriai adatok), amelyek hagyományosan térképművek formájában
realizálódnak. Az adatok másik része a természet, a környezet, a gazdasági és
társadalmi szféra, az infrastruktúra jellemzésére szolgál. A települési
térinformatika fejlesztésével összefüggésben különböző specifikus célok is
megfogalmazhatók:
• a kistérség helyzetismeretének bemutatása;
• a rendelkezésre álló adottságok, az erőforrások hatékony elosztásának
bemutatása;
• a térinformatikához kapcsolódó folyamatok áttekinthetőségének
növelése (rendezési tervek, közművek, természetvédelem,
környezetvédelem);
Az önkormányzat rendszeres frissítéssel a megfelelő műszaki követelmények
alapján feldolgozott digitális térképi objektumokhoz kötött információk kezelését
három rendszerben szolgáltatja:
1. A saját, belső térbeli elemzésekhez, tervezésekhez.
2. A lakosságra (és más érdeklődőkre, pl. az odalátogatókra, turistákra)
vonatkozó információkhoz alakít ki publikus hozzáférési jogosultságot.
Készítette: Századvég Alapítvány 97. oldal, összesen: 104
3. Az önkormányzati, területi földhivatali, területi közmű-üzemeltetői,
rendőrségi, tűzoltói, stb. feladatokat támogató térinformatikai alapú
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
digitális térképekhez való hozzáférést teszi lehetővé az illetékes
intézmények/hivatalok számára.
Az integrált informatikai rendszer szakmai nyilvántartásai program
A program célja a kistérségek települési önkormányzati hivatalainak integrált
adatbázis és nyilvántartási rendszerének kialakítása. Ma már az információs
technológia és az igazgatás-szervezési megoldások eljutottak arra a szintre,
hogy a különböző adatbázisok, nyilvántartások integrálása megvalósulhasson. E
lehetőséget felhasználva a különböző alkalmazások egyrészt a hivatali belső
munkát – az ügyintézői munkát -, másrészt az ügyintézést, ezen belül is az
állampolgárok felkészítő, szolgáltató tevékenységét segítik elő. A fejlesztési
feladatrészeknél a kistérség önkormányzati hivatalaiban is át kell tekinteni a
legfontosabb adatokat kezelő nyilvántartásokat, informatikai nyelvre fordítva az
alkalmazásokat, mégpedig abból a szempontból, hogy mennyire lehet
alkalmassá tenni őket az elektronikus igazgatás követelményeinek.
Gazdálkodási információs rendszer létrehozása program
A program célja összesített gazdálkodási információk rendszerének kialakítása
az önkormányzati faladat- és hatáskörök eredményes, ellenőrizhetőbb munkája
érdekében. A fejlesztendő, korszerűsítendő rendszer elsődleges célja, hogy az
adott gazdálkodási körülményekhez igazodva támogassa az intézményi, hivatali
gazdálkodást. Követelmények:
• a rendszer képes legyen pontosan és kifinomultan követni a
gazdálkodási folyamatokban, a szervezetek felépítésében, a számviteli
előírásokban, a felhasznált adatok és az igénybe vett funkciók
mennyiségében történő folyamatos és nagyobb arányú változásokat
Készítette: Századvég Alapítvány 98. oldal, összesen: 104
• hatékonyan támogassa az önkormányzat és szervei éves tervezését, a
napi gazdálkodást, és kötelezettségvállalást
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• rugalmasan alakítható jogosultsági hierarchiával bírjon s ez által
alkalmas legyen minden költségvetési intézményi igényt kielégíteni
• a rendszer fel legyen készítve a legújabb technológiai alkalmazásokra
és illeszkedjen az uniós elvárásokhoz
• a gazdálkodási információk a költségvetési alrendszer szintjén
összesítve, gyorsan és pontosan rendelkezésre álljanak
• csökkentse a papírmunkát
• minden érintett intézménynél egységes elektronikus formában
előállítható és lehívható gazdálkodási információk
A rendszer létrehozásával a gazdálkodás végrehajtása korszerűbbé és
átláthatóbbá válik, az önkormányzati és intézményi szintű tervezés
egyszerűsödik, az esetleges jogszabályi változások rugalmasan követhetők;
csökken a hivatalokban és az intézményekben a pénzügyi, számviteli és
informatikai szakemberek létszáma.
A megvalósítás során, tekintettel az informatikai megoldások bő választékára,
javasolt a megfelelő szoftver körültekintő kiválasztása és egységes használata
kistérség minden településén.
Elektronikus intézményfejlesztés
A program célja az önkormányzatok gazdálkodási feladatainak korszerűsítése,
az informatikai eszközök széleskörű használata révén. E téren a legfontosabb
teendők, illetve fejlesztési irányok a következők:
Készítette: Századvég Alapítvány 99. oldal, összesen: 104
• Az évi költségvetés, ehhez kapcsolódó pénzforgalom nyomon
követése, a beruházások nyilvántartása. A lekérdező funkcióval
készíthető kimutatásoknak hatékony támogatást kell nyújtaniuk a
költségvetés felhasználásáról, a beruházások költségvetési
tervezéséhez, a finanszírozás ütemezéséhez, felhasználható összegek
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
átcsoportosításának, valamint mindezek megvalósulásának
követéséhez.
• Az önkormányzati pályázatok nyilvántartása. A pályázatban vállalt
munkák, szerződéses kötelezettségek végrehajtásának hatékony
ellenőrzése, a kapcsolódó számlák és szerződések nyilvántartása, a
fizetési ütemezések nyomon követése, kapcsolódó ingatlanok
adatrögzítése mind alapelemei.
• A fenntartási, karbantartási feladatok nyilvántartása. A költségek
hosszú távú tervezését, részletes nyomon követését biztosítja az
alapadatok rendszerezése. Nagyobb feladatok esetében az ingatlanok
szöveges és grafikus adatai állapotleírások, műszaki dokumentációk
csatlakozási lehetőségét biztosítani kell.
• Az ingatlanok (bérlakások) hasznosításának nyilvántartása, ezek
költségei és bevételei, szerződések, számlák csatolása.
• A szerződések és számlák nyilvántartása, a települési intézményeinek
árbevételi és eladási tranzakcióinak nyomon követése, ezek naprakész
nyilvántartása, kimutatások készítése, a kapcsolódó ingatlanok
alapinformációi.
Elektronikus közbeszerzés
A program célja az önkormányzati közbeszerzés elektronizálása. Ennek
kivitelezéséhez a következő fázisok megvalósítása szükséges:
• a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk közzététele,
tárolása (mind az ajánlatok kiírása, mind a tenderfigyelés területén);
• az ajánlatok elektronikus úton történő fogadása;
Készítette: Századvég Alapítvány 100. oldal, összesen: 104
• a közbeszerzés teljes folyamatát elektronikus úton végig vinni.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
A közbeszerzések költséghatékonnyá tétele szempontjából fontos kérdés az
integráció, vagyis az, hogy több település igénye egységesen, összegyűjtve
jelenjen meg. Ugyanis ekkor kevesebb veszteség adódik az inkompatibilis
rendszerekből, a redundanciákból, illetve jobban kihasználhatók az optimális
sorozatnagyságból származó előnyök. Az integrált megközelítés jelen esetben a
következőket jelenti:
• A kistérség települései harmonizálják egymás között
közbeszerzéseiket, amennyiben lehetséges és célszerű, kistérségi
szinten valósítják meg azt.
• A kistérség közbeszerzéseit hangolja össze a területileg illetékes
megyei-regionális szervek közbeszerzéseivel.
• Bekapcsolódás az Európai Unió közbeszerzési rendszerébe.
Mindezen integrált közbeszerzési eljárások megvalósítására remek lehetőséget
kínál a közbeszerzés elektronikus útra terelése, illetve a létrejövő kistérségi e-
közigazgatás portál, nem beszélve a transzparenciáról (átláthatóság), illetve a
korrupció visszaszorításáról.
V. Kistérségi e-marketing, e-demokrácia és e-kommunikáció
A kistérségi e-marketing program célja kettős. Egyfelől kifelé kíván egy egységes
kistérségi arculatot felmutatni, mely segíti a kistérség értékesítését a hazai és
külföldi befektetők és a turizmus számára. Másrészt pedig a térség
lakosságának belső kohézióját, a kistérségi identitást és a közügyek iránti
érdeklődést igyekszik erősíteni.
Készítette: Századvég Alapítvány 101. oldal, összesen: 104
A kialakítandó egységes kistérségi portál remek lehetőséget kínál arra, hogy a
létrejövő kapacitásokat külső és belső marketing célokra is felhasználjuk. Ez a
programcsomag elősegíti azt, hogy a kistérség lakossága tevékenyen
közreműködhessen a térség életének alakításában, s ezáltal a lehető legtöbb
ember profitáljon az információs társadalom kínálta lehetőségekből. Mindez
növeli a kistérségek önkormányzatai, vállalkozásai, civil szervezetei és polgárai
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
közötti kommunikációt, valamint elősegíti a demokratikus normák elektronikus
csatornákon keresztüli elterjesztését.
Kistérségi nyilvánosság program
A program célja a kistérség önkormányzatai közti stratégiai szövetség
kiterjesztése a kistérség egészére oly módon, hogy az valóságos társadalmi
szövetséggé váljon, előmozdítva a civil szervezetek, a gazdaság szereplőinek és
a polgároknak szövetkezéseit stratégiai programok gyakorlati megvalósításában.
A társadalmi tudat átformálása, annak ellenére, hogy minden emberben él a
közügyekben való részvétel igénye, hosszú és rögös út, s nem lehet elég korán
rálépni. Kistérségi szempontból elérendő cél:
• A térségi társadalmi kohézió megteremtése: az összetartozás
élményén és a közös érdekek felismerésén alapszik, ami elsősorban
annak megértésében és elfogadásában áll, hogy a települések
stratégiai szövetsége mindannyiuk számára előnyös.
• Az adott önkormányzati társulás (kistérség) iránti bizalom erősítése a
támogatottság érdekében.
• A települések közötti szolidaritás szükségességének tudatosítása:
annak felismerése, hogy a kistérség egészének jövője csakis a
kiegyenlített területi fejlődés függvénye. Ezért minden egyes stratégiai
programnak a szubszidiaritás elve szerint kell építkeznie.
• A kistérség gazdasági szereplőinek megnyerése, és bevonása a
programok megvalósításába. A fejlesztésekhez kapcsolódó specifikus
ágazati kérdések kidolgozásában, szervezésében való aktivizálás.
Mindezen célok elérésének legcélszerűbb eszköze a nyilvánosság fórumainak
kiszélesítése, melyre a következő lehetőségek kínálkoznak:
Készítette: Századvég Alapítvány 102. oldal, összesen: 104
• A kistérség minden háztartásába eljuttatott rövid összefoglalása a
közös stratégiának és a programoknak.
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
• Nyilvános fórumok szervezése minden polgármester részvételével.
• Ahol erre lehetőség nyílik: fórumok, beszélgetések a helyi médiában a
stratégiai szövetségről, egy-egy konkrét programról. Ez utóbbi
esetében meggyőző lehet külső szakember, vagy a helyi
közintézmények vezetőinek, a helyi civil szervezeteknek a bevonása
(e-demokrácia növelése).
• A kistérségi portálon biztosítani kell egy olyan felületet, amely lakossági
fórumként alkalmas különböző vélemények kifejtésére és azokra való
válaszadásra, valamint egy-egy konkrét kérdéskörben a
véleménynyilvánító szavazásra.
A nyilvánosság programjának másik, de megkerülhetetlen részét képezi az
átláthatóság, a végrehajtás folyamatáról való lakossági informálás biztosítása.
Ennek érdekében a polgárok felé pontos információkat kell nyújtani a települések
és az adott kistérség gazdasági helyzetéről, a fejlesztések finanszírozási
lehetőségeiről. A tájékoztatás nem csupán információval való ellátottságot,
hanem az információk használatát, kezelését is jelenti.
Tematikus csoportok létrehozása a civil szervezetek összefogásával program
A program célja kettős, egyrészt a kistérségi társadalmi szervezetek közötti
együttműködés és véleménycsere előmozdítása az intelligens fejlesztési
stratégia mentén, másrészt a programok gyakorlati megvalósításában való közös
társadalmi és szakmai részvétel biztosítása (teleházak programjai és
feladatmegosztás, helyi tudásbázis létrehozása, falugazdászok együttműködése,
háziorvosok és szociális gondozók, vállalkozók együttműködését szolgáló civil
szerveződések létrehozása stb.)
Készítette: Századvég Alapítvány 103. oldal, összesen: 104
Ez a program a kistérségi demokrácia működési mechanizmusának, szervezeti
rendszerének alapjait rakja le, s nem csupán a kistérség közösségi
összetartozását s a szervezeteken keresztül a lakosság felkészítését foglalja
AA kkiissttéérrssééggii ffeellaaddaatteellllááttááss rreennddsszzeerréénneekk ee--kköözziiggaazzggaattáássii//ee--üüggyyiinnttéézzééssii ppeerrssppeekkttíívvááii
Készítette: Századvég Alapítvány 104. oldal, összesen: 104
magába, hanem nagy segítséget nyújt egy kistérségi e-tartalom program
megvalósítására, az elektronikus szolgáltatások helyi igényekhez való
igazítására és működtetésére is.
A tematikus csoportok hosszú távon bázisát képezhetik az elektronikus
demokrácia működésének. Ezért nagyon fontos – és jövőbeni
működőképessége szempontjából meghatározó -, hogy létrehozásuk szervezett
formában történjen. Ha tetszik a kistérségi önkormányzati társulás munkáját
segítő „szakmai bizottság” legyen, amelynek működése meghatározott
szabályok és kompetenciák mentén zajlik. Ezeknek a szabályoknak a betartása
érvényes kell, hogy legyen az elektronikus eszközök használatának esetében is.
A szervezeti keretek hiányában a kistérségi együttműködés társadalmi fóruma
helyett rövid idő alatt elsorvadásra ítélt csoportokká válnak, és ez a stratégiai
szövetség iránti bizalmat aláaknázza.
A munka megtervezésének fontos eleme azon közérdekű gazdasági, fejlesztési
és társadalmi témakörök meghatározása, amelyeket a tematikus csoportok
megtárgyalnak. Ez az önkormányzati társulás (kistérség) kompetenciája. A
munka során két fontos szempontot tanácsos figyelembe venni:
• A kiválasztott kérdésköröknek minden települést érinteni kell, még ha
más-más módon is. A cél az, hogy mindenki érdekelt legyen a közös
munkában.
• Nem egyszerűen csak véleménynyilvánításról van szó, hanem a helyi
szervezetek bevonásáról a programok megvalósításába. Ezért a
munka szabályozottsága mellett, meghatározó a döntések
visszacsatolása.