iktatószám: a pápai szakképzési centrum acsády …...2018/09/01 · 7 a tankönyvvé, a...

1

Iktatószám:

A Pápai Szakképzési Centrum

Acsády Ignác Szakképző Iskolája

Pápa, Erkel F. u. 39.

Pedagógiai Program

Pápa, 2018. szeptember 1.

2

Tartalom

1. Bevezetés ....................................................................................................................................... 6

Jogszabályi háttér ............................................................................................................................. 6

1.1. Az iskola küldetésnyilatkozata ........................................................................................... 7

1.2 Az iskola jövőképe ................................................................................................................. 7

2 .NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................. 9

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai ...................... 9

2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............................... 9

2.1.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink ...................................................... 10

2.1.3. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében ............................. 10

2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai ............. 11

2.2.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................ 13

2.2.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................... 15

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 16

2.3.1. Az értelmi nevelés .................................................................................................. 16

2.3.2. Az erkölcsi nevelés ................................................................................................. 17

2.3.3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ........................................................... 17

2.3.4. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ......................................................................... 17

2.3.5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés............................................................... 18

2.3.6. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés ......................................... 18

2.3.7. A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés .................................. 18

2.3.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés ............................................. 18

2.3.9. Médiatudatosságra nevelés ..................................................................................... 18

2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ............................................................................ 18

2.4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 18

2.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..................... 18

2.6. Komplex intézményi mozgásprogram................................................................................... 19

2.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok ....................................................................................................................................... 19

2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái .......... 19

2.10. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli

felvételi vizsga követelményei ..................................................................................................... 20

3

2.11. Az átvétel szabályai ............................................................................................................. 20

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ........................................................................................... 20

3.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ................................................................ 20

3.2.Tanórai foglalkozások ............................................................................................................ 21

3.2.1. Kötelező tanórai foglalkozások .............................................................................. 21

3.2.2. A nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga .. 22

3.2.3. Kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások

megnevezése, óraszámai .................................................................................................. 23

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (2) ............................................. 23

A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai 2018-tól felmenő rendszerben ....... 23

Óraterv a kerettantervekhez – szakgimnázium .......................................................................... 25

Szakközépiskola: közismereti képzés heti óraszámai ................................................................. 29

Szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő 12–13. évfolyamai ............................................ 30

Szakképzési Hídprogram ............................................................................................................... 31

Iskolarendszerű felnőttoktatás alapfokú nevelés-oktatás szakasza 5-8. évfolyam (levelező

tagozat) ............................................................................................................................................ 32

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés alapfokú nevelés-oktatás szakasza 5-8. évfolyam ....... 34

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei .................................................................................................................... 34

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai ........................................................................................................................ 34

3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 37

3.6. A komplex intézményi mozgásprogram (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti

alaptantervről II. rész 3.10. Testnevelés és sport) ........................................................................ 38

A komplex iskolai testmozgásprogram célja, jelentősége: .......................................................... 38

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás

szabályai ....................................................................................................................................... 39

3.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, továbbá a tanulók

írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái ............................................................................... 40

3.9. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................................................... 45

3.10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................... 46

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 47

3.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek (EMMI 7.§ bm) ........................................ 47

3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (EMMI 7.§ bn) ................................. 48

4

3.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (EMMI 7.§ bp) ......................... 50

3.14.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek .................................................... 51

3.14.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes

konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek ...................................................................... 51

3.15. Emelt szintű érettségire történő felkészítés (EMMI 7.§ bq) ................................... 51

4. SZAKMAI PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................. 52

Szakmai pedagógiai programhoz kapcsolódó közismereti tartalom: ........................................ 52

Vonatkozó jogszabályok ................................................................................................................ 52

Általános alapelvek ........................................................................................................................ 53

A szakképzés tárgyi feltételei ........................................................................................................ 54

4.1.1. 14/2013 (IV. 05.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzések .................... 55

4.1.2. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzések .................. 56

4.1.3. 24/2017. (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzések ................. 57

4.1.4. 5/2018. (VII. 9.) ITM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzések ........................ 58

4.1.5. Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés............................................ 59

Beszámíthatóság ........................................................................................................................... 60

Autószerelő (2014.09.01) ................................................................................................................ 61

Autószerelő (2016.09.01) ................................................................................................................ 65

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző tanulók pedagógiai programja ................... 68

Érettségi vizsga keretében szakképesítést nem szerző tanulók pedagógiai programja ........... 70

Autószerelő (2018.09.01.) ............................................................................................................... 72


Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző nem tanulók pedagógiai programja ........... 80

Erősáramú elektrotechnikus (2017.09.01.) .................................................................................. 84



Vendéglátásszervező (2016.09.01.) ................................................................................................ 91



Vendéglátásszervező (2017.09.01.) .............................................................................................. 102

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző tanulók pedagógiai programja ................. 105

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző nem tanulók pedagógiai programja ......... 109

Vendéglátásszervező (2018.09.01.) .............................................................................................. 113

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző tanulók pedagógiai programja ................. 117

5

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző nem tanulók pedagógiai programja ......... 124

4.1.5. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzések ............ 128

Asztalos (2016.09.01.) ................................................................................................................... 129

Asztalos (2018.09.01.) ................................................................................................................... 134

Eladó (2016.09.01.) ....................................................................................................................... 139

Festő, mázoló, tapétázó (2016.09.01.) ......................................................................................... 143

Gépi forgácsoló (2016.09.01.) ...................................................................................................... 147

Hegesztő (2016.09.01.) .................................................................................................................. 152

Pincér (2017.09.01.) ...................................................................................................................... 157

Szakács (2016.09.01.) .................................................................................................................... 160

Szakács (2017.09.01.) .................................................................................................................... 164

Szociális gondozó és ápoló (2016.09.01.) ..................................................................................... 168

Villanyszerelő (2016.09.01.) ......................................................................................................... 174

4.1.6. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakképzési HÍD program

képzések 179

Lakástextil-készítő (2016.09.01.) ................................................................................................. 179

Szobafestő ...................................................................................................................................... 182

5. Felnőttoktatás ........................................................................................................................... 186

30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzés ................................ 186

CAD-CAM informatikus (2017.09.01.) ...................................................................................... 186

Gyakorló ápoló (2016.09.01.) ....................................................................................................... 192

30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzés ................................ 198

Szociális gondozó és ápoló (2016.09.01) ...................................................................................... 198

Villanyszerelő (2016.09.01.) ......................................................................................................... 203

6. A pedagógiai program mellékletei .............................................................................................. 1

7. Legitimációs záradék ................................................................................................................... 1

7.1. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata ......................................................... 1

7.2. A pedagógia program nyilvánosságra hozatala ...................................................................... 1

6

1. Bevezetés

Jogszabályi háttér

A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírásokat alkalmaztuk:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi

CXII. törvény

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm.

rendelet

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló

326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a

továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.

22.) Korm. rendelet

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm.

rendelet

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

(VI. 4.) Korm. rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet

A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet

7

A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

EMMI-rendelet

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló

32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet

A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet

2016. évi LXXX. törvény Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó

törvények módosításáról

1.1. Az iskola küldetésnyilatkozata

Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő sajátos nevelési

igényű tanulók felkészítését is.

Fontosnak tartjuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hiszen erre egész életük során szükségük

lesz.

Képesek vagyunk a folyamatos megújulásra, követjük az oktatott szakmák fejlődését,

eredményeit.

Képzési kínálatunkat a piaci elvárások figyelembe vételével folyamatosan felülvizsgáljuk.

Olyan közösséget hozunk létre, ahol a szakmai felkészültség mellett a szolidaritás,

környezettudatos szemlélet, az együttműködés is fontos érték.

1.2 Az iskola jövőképe

"Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent-Györgyi Albert)

8

Képzési irányaink meghatározásánál elsődleges szempont:

- olyan szakmai képzések, tanfolyamok indítása, amelyek nagy hatékonysággal biztosítják a

végzettek számára a munkaerőpiacon történő sikeres elhelyezkedést.

- olyan szakmákat igyekszünk bevonni az iskola képzési kínálatába, amelyek személyi- és

tárgyi feltételei adottak, vagy biztosíthatók.

- kiemelten kell kezelni a hiányszakmákat

- folyamatosan figyelemmel kell kísérni a piac igényeit a szakmai képzések tekintetében

- a cégek képzési igényeit az iskola adottságainak figyelembevételével maximálisan ki kell

elégíteni, szükség esetén megfelelő partner bekapcsolásával.

Ma a szakképző iskolai oktatás rendszerét az iskola adottságai és a tradíciók mellett a

demográfiai viszonyok, a foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzet, a fenntartó, a

szakmaszerkezeti döntésekről kiadott kormányrendelet és az abban foglalt ösztöndíjjal is

támogatott szakmák, illetve a pénzügyi-gazdasági lehetőségek alakítják.

9

2 .NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai

2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Személyiségközpontú fejlesztés: A tanulók megismerésén alapuló pedagógiai fejlesztés,

amely igazodik a tanulók egyéni fejlődési üteméhez. Fontos alapelv a gyengébbek

felzárkóztatása és a tehetségesek képességeinek kibontakoztatása. Az ismeretközlés

mellett fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését. A teljes személyiség fejlesztése

magába foglalja az ismeretek elmélyítését, az érzelmi nevelést, a testi fejlesztést, a

művészeti nevelést és a társas kapcsolatokra épülő személyiségfejlesztést.

Tanulóközpontúság: Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést,

tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe, számít

véleményükre, ötleteikre, aktivitásukra, és mind az elméleti, mind a gyakorlati

munkában magas szintű teljesítményt vár el a diákjaitól.

Egyéni tanulási utak biztosítása: A tanulók megismerésén és egyéni fejlesztésén alapuló

pedagógia célja, hogy minden tanuló találja meg a helyét az iskola oktatási

rendszerében. Rugalmas oktatás-szervezési eljárásokkal támogatjuk a tanulók egyéni

fejlődési ütemének érvényesülését.

Értékközvetítés: A nevelő-oktató munka segítsen eligazodni a tanulók számára; tudjanak

értékítéleteket megfogalmazni, megtalálni az értékest, a követendő példát a sok őket

érő hatás útvesztőjében.

Korszerű tevékenységközpontú módszertan és tanulásszervezés alkalmazása: A

módszertan és a tanulásszervezés eszköz, amely a tanulói csoport képességeihez és

igényeihez igazodva támogatja a tanulási-tanítási folyamatot. Az IKT és a

tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban a mai korszerű oktatás

alapkövetelménye.

10

Nyitottság: Az iskola kapcsolatrendszerén keresztül figyeli a környezetét. Kapcsolatot

tart a gazdaság szereplőivel, a munkaerőpiac elvárásai szerint alakítja a képzés

szerkezetét. Az oktatás tartalmi elemeit a tantervi kereteken belül a gazdasági

környezet elvárásai szerint alakítja ki.

Együttműködés a családdal az oktató-nevelő munkában: A nevelés sikerének

érdekében maximálisan együttműködünk a szülőkkel, a kölcsönös bizalom és

támogatás elvei alapján.

Esélyegyenlőség biztosítása: Pedagógiai szeretettel és nyitottsággal közelítünk minden

tanulóhoz, hisszük, hogy a munkánkkal értéket teremtünk, és minden tanulóval

szemben feladatunk az értékek ápolása és fejlesztése. A sajátos nevelési igényű

tanulók számára biztosítjuk a személyre szóló fejlesztést, a támogató, segítő

pedagógiai környezetet.

2.1.2. Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink

képesség kialakítása az élethosszig tartó tanulásra,

a gyakorlatban alkalmazott tudás, kompetencia,

az egészséges életmód,

a sport, a mozgás a személyiség életében,

humanista, demokratikus gondolkodás, közösségi magatartás,

munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségérzet,

kreativitás, az alkotó önkifejezés,

egészséges nemzettudat, hazaszeretet, lokálpatriotizmus,

nyitottság,

az együttműködés.

2.1.3. Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelése, oktatása érdekében

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az élethosszig tartó tanulás

(lifelong learning) megalapozása.

A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

11

Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltség iránti kíváncsiság

felkeltése.

Integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzésstruktúrájába.

Diákjaink rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.

Az önálló és kreatív gondolkodás képességének kialakítása.

A tanulóink önismeretének fejlesztése. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő

önismerettel, reális énképpel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket,

lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az

önmegvalósításra.

A kudarc- és sikertűrés készségeinek fejlesztése.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben, mások szokásainak és tulajdonának

tiszteletben tartása.

Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a

közösségi tevékenységekre.

A tehetség kibontakozásának a segítése, hátránykompenzálás az iskolai élet minden

területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget

teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is.

Kommunikációképes idegen nyelvi tudás.

IKT eszközök helyes használatának kialakítása.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.

Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulókban.

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait,

tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget

befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

2.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei,

eljárásai

Iskolánk oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára

és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való

felkészítés.

12

A társadalomba való beilleszkedés támogatása.

A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

Sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók

önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.

Feladatok Eszközök, eljárások

Az alapkészségek és a kulcskompetenciák

fejlesztése.

Felzárkóztató programok, korrepetálások

Differenciálás a tanítási órákon.

Változatos tanítási módszerek alkalmazása,

szervezése.

Felkészítés az érettségi és szakmai

vizsgákra.

A tanulók továbbtanulásának támogatása,

segítése.

Próbavizsgákon vizsgatapasztalat

megszerzése.

Továbbtanulási tájékoztatók a szülőknek és

a diákoknak.

Továbbtanulási operatív segítség a

jelentkezés teljes időszakában.

Felnőttképzési tevékenység bővítése.

Felnőttképzési kínálat megjelenítése a

szakképzési piacon.

Felnőttképzési programok fejlesztése a

partnerek igényei szerint.

A tanulás tanítása minden tantárgy képzési

tervébe beépítve.

Az önálló ismeretszerzés kifejlesztése, az

önállóság, az önértékelés fejlesztése a

szakmai képzésben.

Önálló tanulás módszertani alkalmazása az

oktatásban.

Az önálló tanulási feladatok alkalmazása

Az egészséges életmódra nevelés, a káros

szenvedélyek negatív hatásainak

megismertetése.

A sportolás, a testmozgás igényének

felkeltése, sportolási lehetőségek biztosítása a

testnevelési órákon és más szabadidős

programok keretében.

13

A tanórai anyagokban a közösség által

teremtett értékek bemutatása, megismerése.

Ünnepi megemlékezések.

A természet megismerése,

osztálykirándulások, szervezése,

projektnapok témáinak kiválasztása

A tanulók számára egyértelmű és

következetes értékelési rendszer alkalmazása.

Rendszeres értékelés.

A fejlesztő értékelés alkalmazása.

Önismereti foglalkozások a szakmai

és az osztályfőnöki órákon.

A csoportos tevékenység

szabályrendszerének megismerése, a team-

munka szabályainak elsajátítása, a

csoportszerepek jelentőségének ismerete.

Csoportos feladatok megoldása.

A szakmai képzésben a team-munka

követelményeinek szükségessége, gyakorlati

eredményessége.

2.2.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Iskolánk pedagógusai hat munkaközösségben tevékenykednek, melyek a következők:

1. Gépészet-, közlekedés munkaközösség

2. Faipar-, villamos ipar-, festő munkaközösség

3. Vendéglátás-, kereskedelem-, szolgáltatás,- ruhaipar

4. Reál munkaközösség

5. Humán munkaközösség

6. Osztályfőnöki munkaközösség

Céljaink megvalósítása érdekében a pedagógus:

Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

Személyes ügyekben a szeretetről és diszkrécióról sem feledkezik meg.

Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és

pedagógiai műveltségét.

14

Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, tanáraival, szüleivel, a gyakorlati

oktatásban résztvevőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel.

Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját.

Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

Saját órájáról, foglalkozásáról indokolt esetben tanulót elengedhet.

A szakmai fejlődést figyelemmel kíséri, az elméleti és gyakorlati képzésbe beépíti a

korszerű szakképzési ismereteket, technológiákat.

Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az

ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik.

Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési

rendjébe, az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatosan

felmerülő tevékenységekbe bekapcsolódik.

Részt vesz az intézmény minőségfejlesztési munkájában.

Együttműködik a kollégáival; kiemelten szoros együttműködés szükséges az egy

osztályban tanítók közösségében, továbbá a szakmai eleméleti tanárok és a

szakoktatók között.

A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.

A tantermekben, szertárban, tanműhelyekben, tornateremben rendet tart, a leltározásban

részt vesz.

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A

szaktanárok, szakoktatók és osztályfőnökök minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a

tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy

követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket.

A pedagógus adminisztrációs és tájékoztatási feladatai között különösen ügyel arra, hogy a

tanuló értékeléséről az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen értesítse a szülőket.

Az ellenőrző könyv/digitális napló útján a bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és

az esetlegesen elmaradt bejegyzéseket pótolja.

15

2.2.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az

igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az

igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok

értekezletének összehívására.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Összehangolja az osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya

jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát.

Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatásban részt vevő oktatókkal, a gyakorlati

képzés szervezőjével.

Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését

(kirándulásokon, iskolai rendezvényeken).

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén látogatja óráikat,

kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó

tanárokkal, szakoktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel

(ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus).

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/digitális napló

útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

Saját hatáskörében indokolt esetben összesen évi nem összefüggő három nap

távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását.

Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

16

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel

a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének

eredményességét.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széleskörűen fejlessze, tiszteletben

tartva minden ember egyediségét és fejlődését, és az egyetemes emberi értékeket.

Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket.

2.3.1. Az értelmi nevelés

Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az

értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítására,

fejlesztésére. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítására, a praktikus

gondolkodásra.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését

és értelmezését szóban és írásban egyaránt.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége.

Természettudományos és technikai kompetencia

Az a képesség, hogy megismerve a körülöttünk lévő világot, képesek legyünk annak

szabályait betartani.

17

Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és

kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását.

Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes

kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az

idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel

és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik

2.3.2. Az erkölcsi nevelés

Értékorientációk, beállítódások kialakítása

2.3.3. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret és énkép kialakulásának segítése, az értelmi és érzelmi oldal

egészséges arányának kifejlesztésére törekvés.

2.3.4. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerésére, megbecsülésére nevelő

ismeretek elsajátítása, egyéni és közösségi tevékenységek gyakorlása.

18

2.3.5. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A nemzeti ünnepek megtartása az iskolában, illetve részvétel a városi megemlékezéseken. A

parlamenti programok rendszeres látogatása, katonai ismeretek oktatása, részvétel különböző

katonai versenyeken, a hazafias nevelés megjelenítése az osztályfőnöki munkában és a

különböző kapcsolódó tantárgyakban.

2.3.6. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra való nevelés

Környezettudatos magatartás, hogy a természeti erőforrásokat a tanulók tudatosan,

takarékosan és felelősségteljesen használják.

2.3.7. A testi és lelki egészségre nevelés és családi életre nevelés

Komplex intézményi mozgásprogram

2.3.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés

A munka fontosságának és megbecsülésének tudatosítása. A szociális érzékenység és a segítő

magatartás fejlesztése.

2.3.9. Médiatudatosságra nevelés

Biztos esztétikai értékítélet és belső késztetés kialakítása. Szerezzenek ismereteket az

adatbiztonsággal, a jogtudatossággal, és a függőséggel kapcsolatosan.

2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulók ismerkedjenek meg a vállalkozások során felmerülő kockázatokkal és veszélyekkel,

azzal, hogy a pénzt hogyan fektethetik be, és ehhez kitől kérjenek információkat.

2.4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Olyan ismeretek, értékek közvetítése a diákok felé, melyek birtokában képesek lesznek

egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség

kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására.

2.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

19

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell

mentőt hívni.

2.6. Komplex intézményi mozgásprogram

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves

munkaterv melléklete.

Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek

által meghirdetett sport- és egészségnapokon.

2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

Alapvető pedagógiai feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, amelynek

alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a

differenciálás, valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák

alkalmazása a tanítási folyamatban.

2.8. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

2.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri

kapcsolattartásának formái

Az iskolai nevelés-oktatás, a tanuló személyisége harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen

feltétele a szülők és a pedagógusközösség együttműködése.

20

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza. Az egyes munkaköri leírások tartalmazzák

az intézményi kapcsolattartók feladatait, a kapcsolattartás formáját, módszerét, gyakoriságát

és a beszámolási kötelezettséget.

2.10. A tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgák és az alkalmassági vizsga

szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet által előírt

esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, intézményvezetői

határozat, nevelőtestületi döntés alapján kötelezettek esetében).

Intézményünk felvételi vizsgát nem szervez. A felvétel a hetedik évfolyam év végi és a

nyolcadik évfolyam osztályzatai, valamint az orvosi alkalmassági vizsga alapján történik. A

felvételi sorrendet a kötelező érettségi tantárgyak érdemjegyei és az ipari jellegű szakmáknál

a fizika, szociális és egészségügyi szakmáknál pedig a biológia tantárgyakból szerzett

osztályzatok átlaga határozza meg. A felvett tanuló szeptember elsejéig köteles az orvosi

alkalmassági vizsgálaton részt venni, ennek hiányában gyakorlati oktatáson nem vehet részt.

2.11. Az átvétel szabályai

Más intézményből történő átvétel: azonos szakmából történő átvétel esetén tanulmányait a

más iskolában megkezdett évfolyamon folytathatja, szakma váltás esetén a tanuló kilencedik

évfolyamba lép.

A kilencedik évfolyam első félévében szakmát váltó tanuló őszi, vagy téli szünet után

szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakból köteles különbözeti vizsgát tenni. A második

félévtől nincs lehetőség szakma váltásra.

Pótló vizsgát abban az esetben engedélyezünk, ha a tanuló számára fel nem róható okból nem

jelent meg a számára kitűzött vizsgán.

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

3.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői

Kimenő rendszerben:

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete: kerettanterv a szakközépiskolák 9-

12. évfolyama számára

21

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklete: kerettanterv a szakiskolák számára

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 9. melléklete: A Köznevelési Hídprogramok

kerettantervei (HÍD II. A változat)

Újonnan bevezetett és alkalmazott kerettantervek:

2/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

9. melléklet a 2/2016. VIII. 25.) EMMI rendelethez: kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12.

évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. mellékletéül

10. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára az 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelet 15. mellékletéül

7. melléklet – A Köznevelési Hídprogram kerettanterve az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

9. mellékletének módosításaként

2. 3. 8. és 9. melléklet - A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM

rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékletei::

A szakközépiskolában oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei 2. melléklet

A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei 3 melléklet

A hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram

szakképzési kerettantervei 8. melléklet

A Szakképzési Hídprogram közismereti kerettantervei

Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára, alapfokú nevelés-oktatás szakasza, 7-

8. évfolyam levelező és esti tagozat

3.2.Tanórai foglalkozások

3.2.1. Kötelező tanórai foglalkozások

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (2), 6. sz. melléklet

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bb), 13. § (3)

51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

2. § (6)

14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet a szakképzési kerettantervekről 2-5. §, 2., 3., 4. melléklet

http://kerettanterv.ofi.hu/20160825_szakkozepiskola.docx

http://kerettanterv.ofi.hu/Koznevelesi_hidprogram.doc

22

3.2.2. A nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó

tananyaga

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (2), 6. sz. melléklet

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bb) 14. §

23

3.2.3. Kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai

foglalkozások megnevezése, óraszámai

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26. § (2)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bb)

A választott kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

A félkövér betűstílussal jelölt óraszámok a szabadon tervezhető órakeret terhére kerülnek

kiosztásra.

Szakgimnáziumban 11. és 12. évfolyamon katonai alapismeretek fakultációs lehetőséget

biztosítunk tanulóinknak.

A kerettantervben biztosított szaktantárgyi szabad órakereteket gyakorlásra fordítjuk.

A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai 2018-tól felmenő

rendszerben

1. Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszá

m

összese

n

13.

évf.

13. évf.

óraszá

m

összese

n

2. Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 0+2 0+2 144 - -

8. Művészetek 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

24

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139

11. Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -

12. Ágazathoz kapcsolódó


tantárgy*

2 2 2 - 216 - -

13. Kötelezően

választható tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek

- 1 -

-

36 - -

15. Szakmai tárgyak

órakerete

8 12 11 12 1488 31 961

16. Szabadon tervezhető

órakeret

- - - - - 4 124

17. Rendelkezésre álló

órakeret/hét

35 36 35 35 - 35 -

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 - 31 -

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz

kapcsolódó természettudományos tantárgyak című táblázat szerint

** Érettségi tantárgy, Idegen nyelv, Természettudományos tantárgy,

Informatika, Szakmai tantárgy vagy Katonai alapismeretek

A 11-12. évfolyamon a kötelezően választható tantárgy informatika, fakultációként tanulható

a katonai alapismeretek tantárgy. 13. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből 2 óra a

Gépjármű villamosságtan órakeretét, 2 óra a Foglalkoztatás I. órakeretét növeli.

II. A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó

természettudományos tantárgyak

25

Ágazat Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy

Kötelezően választható


tantárgy

Villamosipar és elektronika XI.,

Távközlés XII., Informatika XIII.,

Közlekedésgépész XXII

Fizika Kémia

Vendéglátóipar XXVII., Földrajz Fizika

Óraterv a kerettantervekhez – szakgimnázium

(2016/17-es tanévtől kezdődően kifutó rendszerben)

III.

Egészségügyi technika II, Épületgépészet VIII., Gépészet IX., Villamosipar és

elektronika XI., Távközlés XII., Informatika XIII., Építőipar XVI., Könnyűipar XVII.,

Faipar XVIII.,

Közlekedésgépészet XXII., Agrár gépész XXXI.,

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL., Vízügy XLI. ágazatok esetében

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex 3 - - - 108 - -

26


tantárgy

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -


tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Kémia*,

vagy Informatika, vagy

Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben

megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.

** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.

Közlekedésgépészet XXII. ágazat esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

27

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -




nyelv, vagy Kémia*,

vagy Informatika, vagy

Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961


megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -





* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben


** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható, így 11. és 12.

évfolyamon katonai alapismeretek tantárgy tanítása folyik az adott óraszámban.

28

9-10. évfolyamon heti 1 órában katonai alapismeretek szakkörön vesznek részt a diákok.

Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., ágazatok esetében


9-12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -




nyelv, vagy Fizika*, vagy

Informatika, vagy

Szakmai tantárgy**

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961


megszerezhető 3 4 3 3 - -

29

szakképesítés





* Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben


** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható, így a 11. és 12.

évfolyamon katonai alapismeretek tantárgy oktatása történik az adott időkeretben.

Szakközépiskola: közismereti képzés heti óraszámai

(2016/17-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Magyar -

kommunikáció 2+0,5 1 1,5

Idegen nyelv 2 2 2

Matematika 2+0,5 1+1 2

Társadalomismeret 2 1 -

Természetismeret 3 - -

Testnevelés* 5-1 3 (5-2) 2 (5-3)

Osztályközösség-építő

Program 1 1 1

Szabad órakeret

/Informatika 1 0(+1) 1

Összesen: 18 11 9,5

* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon

kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra

keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek

30

eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad

órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.

** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is

beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi

kerettantervet is ajánl).

*** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport

kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló

óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és

sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)

Szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő 12–13. évfolyamai

(2016/17. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali

tagozat

13.

Nappali

tagozat

12.

Esti tagozat

13.

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6(+1) 6(+1) 3 3

Idegen nyelv 6 6(+1) 3 3

Matematika 6(+1) 6(+1) 3 3

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 4 5(+1) 3 3

Természetismeret 2(+1) – 1 –

Informatika 2 2(+1) 1 1

Testnevelés és sport 5 5 – –

Osztályközösség-építő

program 1 1 – –

Szabadon tervezhető órakeret 3 5 4 5

Összesen (közműveltségi

óraszámok) 35 36 18 18

31

A szabadon tervezhető óraszámokat plusz óraként jelöltük a táblázatban.

Szakképzési Hídprogram

(2016/17-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Évfolyam/

Tantárgyak

Lakástextil

készítő

SZH/1. heti 24

közismereti óra

A 2 éves

1. év

Lakástextil

készítő

SZH/2. heti 17

közismereti óra

A 2 éves

2. év

Szobafestő

SZH/1. heti

16,5 közismereti

óra

B 2 éves

1. év

Szobafestő

SZH/2. heti 10

közismereti óra

B 2 éves

2. év

Kommunikáció

és anyanyelv

4 3 3+1 2

Élő idegen nyelv

(angol, német)

4 3 3 2

Matematika 4 3 3 2

Társadalom és

jelenkor-ismeret

3 2 1,5 1

Természetismeret

3 2 1,5 1

Alapvető

munkavállalói és

életpálya-építési

modulok

1 1 0,5 1

Testnevelés és

sport*

2 2 2 -

Osztályfőnöki

(osztályközösség-

építő program)

1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret: pl.

informatika

2 - 1-1 -

32

Összesen 24 17 16,5 10

Iskolarendszerű felnőttoktatás alapfokú nevelés-oktatás szakasza 5-8.

évfolyam (levelező tagozat)

Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali

oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot.

Célok és feladatok

A felnőttek általános iskolája 5-8. osztályának feladata az alapműveltségre épülő általános

alapműveltség közvetítése.

Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános alapműveltség

általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított)

iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket. Ebből kiindulva

megteremti a munkaerő-piaci szakképzés vagy a szakiskolai és a középiskolai továbbtanulás

lehetőségét.

A tananyag tantárgyi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a

kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre

való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi

létformáiknak, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget

biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók

személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására.

A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem

ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az

ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily

módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek

egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására.

Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a

problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek általános iskolája 5-8.

osztályának kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

A kerettanterv a tananyagot az esti és levelező munkarendben történő tanításra tervezve

tartalmazza. Ettől azonban, amennyiben a feltételek adottak, el lehet térni oly módon,

ahogy azt a Köznevelési Törvény lehetővé teszi.

Tantárgyak és óraszámok esti és levelező képzési formában

33

Évfolyam/

Tantárgyak

5. 6. 7. 8.

esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező

Anyanyelv,

kommunikáció

1 1 1 1 1 0,5 1 0,5

Magyar irodalom 2 1 2 1 2 1 2 1

Matematika 3 2 3 2 3 1,5 3 1,5

Fizika 1 - 1 - 1 1 1 1

Kémia 1 - 1 - 1 1 - 1

Földrajz 1 1 1 1 - - - -

Biológia 1 1 1 1 - - - -

Történelem és

állampolgári

ismeretek

1 1 1 1 1 1 1 1

Művészeti

ismeretek

- - - - 1 - 1 1

Informatika - - - - 1 1 2 1

Idegen nyelv

(Angol/Német)

2 2 2 2 2 2 2 1

Osztályközösség-

építő program

1 1 1 1 1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret

1 - 1 - 1 - 1 -

Összesen 15 10 15 10 15 10 15 10

34

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés alapfokú nevelés-oktatás szakasza 5-8. évfolyam

Felnőttképzés keretében megszervezett 7-8. osztályos felzárkóztató képzés tananyag tartalma

a célcsoport kompetenciáinak megfelelően - az előzőkben foglaltak alapján - eltérhet a

kerettantervben foglaltaktól, megfelelve a Köznevelési és a Felnőttképzési Törvénynek és a

felnőttképzési szakértő által szakértett képzési program tartalmának.

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei


20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bc)

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A munkaközösség vezetők a szaktantárgyakat tanító pedagógusokkal egyeztetve az iskolai

tankönyvellátás rendjében meghatározott időpontig a hivatalos tankönyvlista alapján és a

korábbi gyakorlatban használt tankönyvek hasznosságának és használhatóságának

mérlegelésével leadják a tankönyvigényt. Az iskola tankönyvfelelőse a jogszabályban

meghatározott időpontig elkészíti az egész iskolára vonatkozó tankönyvrendelést.

A szükséges tankönyvekből az iskolai könyvtárban rendelkezésre állnak azok a példányok,

amelyeket ingyenes tankönyvként a rászoruló tanulók megkapnak, ill. tartós tankönyvként

tartalékoljuk a következő évfolyamok számára. Erre folyamatosan figyelmet fordítunk. A

szükséges tankönyvek, segédanyagok, kötelező olvasmányok elérhetők az iskolai

könyvtárban a tanulók és a pedagógusok számára. Amennyire az oktatás szerkezetének

változtatása lehetővé teszi, állandó tankönyveket használunk, hogy lehetővé tegyük a

tankönyvkölcsönzés folytonosságát.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. § a (1) b)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bd)

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptantervről

35

Az erkölcsi nevelés a köznevelés alapvető célja.

Az iskola közösségi élete, a tanári példamutatás segíti az olyan készségek megalapozását és

fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, együttérzés,

segítőkészség, tisztelet és tisztesség, a türelem, megértés, elfogadás. Ezek az értékek a

tanórákon, a tanműhelyi foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységek során alakíthatók, így

ez minden pedagógus alapvető feladata.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés a népi kultúra értékeinek, hagyományainak

megismertetésével alakítható. A közösséghez tartozás, amely a család, a lakóhely és a szűkebb

közösség kultúráját közvetíti, erősítheti a magyarsághoz való tartozást. Kirándulásaink során

megismerkedhetnek a történelmünkkel.

A nemzeti eszmei és környezeti értékek közvetítése az egyes tantárgyak tananyagtartalmain

keresztül átadható, a jeles történelmi személyiségek, a kultúra és tudomány kiemelkedő

alakjainak értékteremtő tevékenysége megismerhető az iskolai és városi ünnepségeken és a

közismereti tantárgyak oktatása során.

A katonai alapismeretek oktatásának elsődleges célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti

hagyományok ápolása, az önfegyelem megszilárdítása a katonai ismeretek átadása mellett.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés céljából diákjainkkal rendszeresen részt veszünk

a parlament által szervezett „Parlamenti különórákon”, illetve „Demokráciajátékon”.

Osztályközösség-építő program, ill. a társadalomismeret órák keretében külön hangsúlyt

fektetünk a napi politika, hivatalos ügyintézés, alapvető munkavállalói és életpálya modell

megismertetésére.

Az önismeret a helyes önértékelés, a képességek feltérképezése segíti a tanulási folyamatot, a

személyiség egészséges fejlődését. A társas kultúra kialakulásának feltétele az érzelmi

intelligencia fejlesztése.

A családi életre nevelés kiemelkedő jelentőségű a gyerekek számára. A biztos érzelmi,

anyagi és kulturális háttér nélkül a gyermek talajvesztett, értékrendje instabil, viselkedése

deviáns. A felelős párkapcsolat kialakítása megfelelő minta híján nehézségeket okozhat, ezért

foglalkoznunk kell a pozitív családi minták közvetítésével, a megfelelő elvárások

megteremtésével, a szexuális kultúra biológiai, érzelmi kérdéseivel. Az osztályfőnöki órákon

az iskolai védőnő segíti ebben a tanulókat, de hangsúlyt fektetünk erre a biológia,

természetismeret és a társadalomismeret órákon is.

36

A testi és lelki egészségre nevelés: „ép testben ép lélek”. Figyelmet fordítunk a helyes

táplálkozásra, a mozgás fontosságának hangsúlyozására. Ezt támogatja a tanári felvilágosító

munka, valamint az iskolai védőnő, az ifjúságvédelmi felelős, a rendőrség, a kulturális

intézmények prevenciós foglalkozásai.

Pedagógiai munkánk minden területén megjelenik az adott helyen és helyzetben kialakítandó

viselkedési normák és a felelősségvállalás tetteinkért.

Az önkéntesség igényét fejlesztjük a közösségi szolgálat során, a tanórák keretében és iskolai

rendezvényeken.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a

jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi,

gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink

környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét.

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai

nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az

iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti

tevékenységeinek során.

Azért, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a

nevelőintézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás,

energiatakarékosság stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok,

együttműködés helyi közösségekkel stb.) pályázatot nyújtottunk be Ökoiskolai címre, melyet

el is nyertünk és 3 évig használhatunk, az erről szóló oklevelet 2016. december 10-én

vehettük át.

Gazdasági és pénzügyi nevelés. A szakmai tanórák keretében megfelelő ismereteket

szereznek tanulóink a gazdasági, pénzügyi világról, megismerik a döntések következményeit.

Fontos a vállalkozások pénzügyi ismereteinek átadása mellett a családi költségvetés

tervezéséről is beszélni a tanulóknak. Lényeges az adózási, társadalombiztosítási,

egészségbiztosítási ismeretek átadása is, hiszen ez a mindennapok problémája. Megtanulnak

önéletrajzot, pályázatot írni, megismerik a munkaszerződések tartalmát, buktatóit.

Médiatudatosságra nevelés keretében igyekszünk elérni a források hitelességének

ellenőrzését, a kritikus szemlélet kialakítását a médiatartalmakkal kapcsolatban. Felhívjuk a

figyelmüket az óvatosságra, az internet veszélyeire.

37

3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében foglaltak szerint

szervezzük /EMMI 7.§ (7).

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének

elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal

együtt járó technológiák az embert mozgásszegény életmódhoz kényszeríthetik, amely a

fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény

romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális

kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt

fejleszthető. Iskolánkban is bevezetésre került a mindennapos testnevelés, heti öt óra

keretében. A köznevelési törvény adta lehetőség, hogy a heti öt órából heti két óra kiváltható

iskolai sportkörben, egyéb sportszervezet és sportegyesület keretei között végzett igazolt

sporttevékenységgel. Ezt egészíti ki iskolánkban az óraterveknél feltüntetett lehetőség:

Szakgimnáziumban tanulók számára 1 óra katonai alapismeretek (alaki kiképzés), 4 óra

testnevelés, a többi szakközépiskolai osztályban az iskolai elméleti napokon megszervezett

heti 3 óra testnevelés.

Azoknak a tanulóknak, akiknek egészségi állapota a normál testnevelési óra látogatását

kizárja, könnyített testnevelést biztosítunk: heti 2 óra úszás a városi uszodában. A testnevelési

csoportbesorolás az iskola-egészségügyi ellátást végző orvos vizsgálata alapján történik

minden tanév szeptemberében. (15/2013 (II.26) EMMI rendelet).

Hosszabban tartó felmentéshez orvosi igazolás szükséges, 1-1 óra esetén ellenőrzőbe beírt

szülői kérés. A felmentett tanulóknak is kötelező a testnevelési órán megjelenni. Szaktanári

engedéllyel az óra ideje alatt a tornaterem előterében/a tornaterem bejáratánál a háló mögött

tartózkodhatnak, a kijelölt helyet nem hagyhatják el, a karzatra, öltözőkbe nem mehetnek fel.

Egészségügyi felmentés - szakorvosi vélemény és igazolás alapján az iskolaorvos besorolja a

tanulót a megfelelő kategóriába:

‐ részleges felmentés (tanórán az ellenjavallt gyakorlatok elhagyásával aktív részvétel), mely

esetén a testnevelés órai aktív részvétel kötelező;

‐ könnyített testnevelés besorolás esetén a foglalkozás a helyi uszodában szaktanár irányítása

mellett történik;

‐ teljes felmentés, mely esetén a testnevelés órán kötelező megjelenni, de a gyakorlatokat nem

kell végrehajtani, nem kell átöltözni sem.

Ha a tanuló nem hoz felszerelést a testnevelés órára és ezért nem vesz részt a foglalkozáson, a

38

naplóba „F” betűvel jelöljük. Amennyiben a tanuló ilyen okból nem vesz aktívan részt a

testnevelés órákon és emiatt érdemjeggyel nem osztályozható, a nevelőtestület döntése

függvényében osztályozóvizsgára utasítható.

Azon tanulók számára, akiknek egészségügyi okokból könnyített testnevelés javasolt heti 2

órában tartunk foglalkozást az uszodában.

3.6. A komplex intézményi mozgásprogram (110/2012. (VI. 4.) Korm.

rendelet a Nemzeti alaptantervről II. rész 3.10. Testnevelés és sport)

A komplex iskolai testmozgásprogram célja, jelentősége:

az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást biztosít,

- a testmozgással, sportolással kapcsolatban pozitív érzelmek alakulnak ki,

- élményszerű, változatos a mozgástanulás,

- fontos a prevenciós hatása (pl.: a diákok kevesebbet ülnek a tévé, illetve a számítógép

előtt).

a. helyes közlekedési szokások kialakítása:

- az autó és a tömegközlekedés helyett a gyaloglás vagy a kerékpározás szorgalmazása,

részvétel az évente megrendezett autómentes napon,

- KRESZ-oktatás, a kerékpáros közlekedés megtanítása

b. szünetek és a szabad játékidő hasznos eltöltése:

szabad játéklehetőség a tanítási órák után (biztosítottak az ehhez szükséges eszközök

megfelelő méretű udvar, sportolásra alkalmas terület, stb.).

c. testnevelési program (kötelező):

A mindennapos testnevelés tanterv előírása szerint.

d. tanórán kívüli mozgás- és sportprogramok szervezése (kötelező vagy választható):

- sportkör – igény esetén tanítási napokon - biztosítjuk a tanulók sportolási igényeit,

fizikai állapotuk megvédése és erősítése céljából,

- szabadidősport - egyéni, csoportos sportolási lehetőség biztosítása tanítási időn kívül a

tanulóknak, iskolai dolgozóknak, igény szerint, folyamatosan

- diáksport versenyek - részvétel a város, megye által kiírt bajnokságokban, versenyeken

39

e. közösségi mozgásprogram-elemek:

tanár-diák mérkőzések,

f.egyéb alkalomszerű mozgásos tevékenységek:

házibajnokságok: a diákok által igényelt sportágakban folyamatosan rendezzük a

házibajnokságokat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda és asztalitenisz)

sportnap, sportdélután: az iskolai diákönkormányzat, osztályok által szervezett

sportprogramok

túrázás: gyalog, kerékpárral, kenuval,

társastánc: igény esetén, illetve iskolai ünnepélyek színvonalának emelésére

A testmozgásprogram infrastrukturális háttere

intézményünkben:

- tornaterem,

- sportpálya (kosárlabda pálya, focipálya, kézilabda pálya)

- konditerem

lakóhelyünkön:

- sportpálya;

- sportcsarnok;

- uszoda;

- jégpálya;

- egyesületi termek, pályák, vállalkozók által üzemeltetett termek.

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályai

2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 40. pontja (2016. jún.24.

módosítás)


20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bf)

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A szakközépiskola kifutó 11. és 12. évfolyamán fakultációt hirdetünk a választható érettségi

40

tantárgyakból. A pedagógusválasztás lehetőségét az iskola pedagógus állományának

leterheltsége, a rendelkezésre álló szakos tanárok száma, a csoportbontások miatt

meglehetősen bonyolult órarend befolyásolja.

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 22/A. § * (1) alapján: A tanuló a

szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a

tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által

biztosított lehetőségek közül. (2) A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai

programjában meghatározottak szerint - legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét

követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra -

jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a

mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi

követelményeinek eleget tett.

3.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja,

továbbá a tanulók írásbeli és szóbeli beszámoltatásának formái

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54. §

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bi)

Értékelés és minősítés

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló

osztályozhatóságához félévente minimum három osztályzat szükséges.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök- az

osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi.

Év közbeni értékelés

Értékelés = tanítási év közben a tanuló munkáját érdemjeggyel kell értékelni

Érdemjegy = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának

szorgalmának értékelése tanítási év közben, 1-5-ig számmal történik. Az érdemjegyekről a

tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell! (ellenőrző könyv).

Minősítés félévkor és tanév végén

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100187.TV#lbj91id7f8b

41

Minősítés = félévkor és tanév végén a tanuló teljesítményét osztályzattal kell minősíteni

Osztályzat = a tanuló teljesítményének (tudásának), előmenetelének, magatartásának

szorgalmának minősítése félévkor és tanév végén 1-5-ig számmal történik.

Az év végi osztályzatot az egész évben szerzett érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell! (félévi értesítő, év végi

bizonyítvány).

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

A tanuló tudásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1);

A tanuló magatartásának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó

(3), rossz (2);

A tanuló szorgalmának értékelésénél és MINŐSÍTÉSÉNÉL példás (5), jó (4), változó (3),

hanyag (2).

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a

pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló

hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület

felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben

változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület

ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára

módosítja.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a

gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét.

Az iskolai írásbeli beszámoltatási módok:

Röpdolgozat: az adott óra, vagy maximum az utolsó 3 óra anyagából lehet íratni, érintheti az

osztály egy tanulóját vagy az egész osztályt. Nem kell bejelenteni előre, a tanulók egy jegyet

kapnak rá. A tanár joga, hogy alkalomszerűen felajánlja a jegyeknek a naplóba, ill. az

ellenőrzőbe való be- vagy be nem írását.

Számonkérő dolgozat: 3-nál több óra tananyagát érinti, az osztály egy tanulója, vagy az

egész osztály írja. Be kell jelenteni legalább 3 nappal előre. A tanulók egy jegyet kapnak rá.

42

Témazáró dolgozat: egy vagy több témakör anyagából, az osztály egészét érinti, a dolgozat

megírása előtt legalább egy héttel be kell jelenteni. A tanuló egy „pirossal” beírt érdemjegyet

kap, amely egy jegynek számít, a tantárgy osztályzatának kiszámolásakor (félévi és év végi

osztályzat) a kerekítés irányát eldönti (kétszeres súlyozás érvényesül). Témazáró dolgozatot

azon tantárgyakból íratunk, amelyeknek helyi tanterve tartalmazza a témazáró dolgozatok

szükségességét. A megírt dolgozatot két tanítási héten belül ki kell javítania a tanárnak,

eredményét pedig a tanuló tudomására hozni. Amennyiben a dolgozat kijavítása a

pedagógusnak felróható okból nem történt meg határidőn belül, a diák eldöntheti, kéri-e az

érdemjegyet.

Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál nem írathatunk többet. Ennek betartására a

naplóba írja be a szaktanár az előre tervezett témazáró dolgozat időpontját a megfelelő

tantárgyi rovatba.

A témazáró dolgozatok érdemjegye kétszeres súlyozással kerül beszámításra.

A kiosztott dolgozatokat a szaktanár visszaszedi és a tanév végéig (augusztus 31.) megőrzi a

törvényileg előírt módon, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően.

Az írásbeli számonkérés mellett alkalmazzuk a szóbeli számonkérést is. A szóbeli feleletre a

tanulónak érdemjegyet adunk, de emellett szóban is értékeljük a teljesítményét. A szóbeli

felelet lehetőleg önálló legyen, de a segítő kérdésekre adott helyes válaszokat maximálisan

figyelembe kell venni az értékelésben.

A kötelező érettségi tantárgyakból legkésőbb április 20-ig a végzős évfolyamok próba

érettségit írnak. Értékelése az érettségi követelményeknek megfelelően történik. Értékelése

kétszeres súlyozással kerül beszámításra.

Értékelés: munkánk során a célok és eredmények összevetésének következménye a

pedagógiai értékelés. Fő formái: diagnosztikus, formatív, szummatív.

Diagnosztikus: még a tanulási folyamat kezdetén végezzük, ahol a tanuló olyan tudáselemét

tárjuk fel, ami szükséges az új ismeretek elsajátításához. Ez az értékelési mód elsősorban a

tanulónak szükséges. Nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, mivel a tanuló előzetes

ismereteit méri fel. Lehet írásbeli vagy szóbeli, de valamilyen cselekvés formájában is,

tantárgytól függően.

Formatív: végigkíséri a pedagógiai folyamatot, mert az új anyagrész feldolgozásában a

tanárnak tudnia kell, hogy a tanulók ténylegesen mennyit értettek meg belőle. Lehet

43

minősíteni, de legyen meg a lehetőség a javításra, a hiányosságok pótlására, hiszen a

tanulási hibák és hiányosságok feltárása a célja. Lehet írásbeli és szóbeli is. Rendszeresen

méri a pedagógus a tanuló teljesítményét és osztályzattal értékeli azt. Ezzel a tanulót, a

szülőt és a nevelőtestületet is tájékoztatja.

A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat megfigyeléssel, feleltetéssel, feladatlapos

értékeléssel végzi a szaktanár.

A lezáró-minősítő értékelést az egyes tanulási szakaszok végén alkalmazzuk. A minősítő

értékelés során komplex képet kapunk arról, hogy egy tanulási periódus után milyen

mértékben tett eleget a neveltségi és tantárgyi követelményeknek. Legismertebb szummatív

értékelési mód: az évközi osztályozás, a félévi értesítő, az év végi bizonyítvány, valamint az

érettségi vizsga, szakmunkásvizsga.

Az értékelés funkciója: egyben szelekciós, osztályozó funkciójú, amely megerősít, kontrollál,

visszacsatol, motivál.

Az iskolai gyakorlatunk és nevelési elveink szerint a tanulót dicsérő és elmarasztaló rendszer

az osztályfőnök kezében van azzal, hogy a tanuló viselkedésbeli megnyilvánulásait a

szaktanárok a napló egy erre a célra készített kiegészítő nyomtatványán vezetik, az órán

tapasztalt esetleges fegyelmi, munkafegyelmi vétségeket dátum szerint beírják kézjegyükkel

ellátva. Az osztályfőnök ezeket a bejegyzéseket figyelemmel kíséri, és megteszi a szükséges

intézkedéseket, pl. elbeszélget a tanulóval, beírja a következő fegyelmi fokozatokat. Az

osztályfőnök mérlegeli, hogy a tanuló által elkövetett vétség milyen súlyú és hány bejegyzés

(1-5) után adja a tanulónak a következő fegyelmi fokozatot, súlyos vétség esetén több

fegyelmi fokozat is átléphető.

A jutalmazások, elmarasztalások iránt támasztott követelményeink: jókor, személyre

szabottan, következetesen, a várható hatásait figyelembe véve a legmegfelelőbb eszközt

alkalmazzuk.

A tanulók a tantárgyi ismeretek elsajátításához írásbeli és szóbeli házi feladatot kaphatnak. Az

írásbeli feladatok megoldása kötelező, tehát a tanár értékelheti, akár az osztály minden

tanulójáét, akár néhányét. A szorgalmi feladatként kiadott otthoni írásbeli, szóbeli, vagy

prezentációs feladatot, amennyiben a tanuló javára értékelhető, a tanár érdemjeggyel

értékelheti.

44

A közismereti tantárgyak írásbeli munkáinak értékelése:

0-29% elégtelen

30-39% elégséges

40-69% közepes

70-89% jó

90-100% jeles

A szakmai tantárgyak írásbeli munkáinak értékelése:

0-50% elégtelen

51-60% elégséges

61-75% közepes

76-89% jó

90-100% jeles

A szakgimnáziumban az értékelés a mindenkori érettségi követelményekhez igazodik, míg a

köznevelési Hídprogramban résztvevők esetében a szaktanár a tanuló egyéni fejlődése alapján

értékel.

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei

A tanuló magasabb évfolyamba lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból –

legalább elégséges osztályzattal, vagy „megfelelt” minősítéssel teljesítette vagy a szorgalmi

időszakban, vagy osztályozó vizsgán, vagy különbözeti vizsga letételével vagy a

javítóvizsgán. Nem léphet magasabb évfolyamba az a tanuló, aki egy tantárgy

követelményrendszerét neki felróható, vagy fel nem róható okból nem teljesítette. A

problémás tanulók félévi és év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó értekezleten

áttekinti, és a szaktanár által megállapított osztályzat, az osztályfőnök javaslata és az

érdemjegyek átlaga alapján dönt a tanuló osztályozásáról, magasabb évfolyamba lépéséről.

Az érettségi és a szakmai vizsga tantárgyaiból a továbbhaladáshoz a 2,0 tantárgyi átlagot el

kell érniük a tanulóknak.

Az a tanuló, akit osztályozó, illetve javítóvizsga letételére kötelezett a tantestület, de a vizsgán

számára felróható ok miatt nem jelenik meg, az osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kap.

Szakközépiskolai évfolyamok esetén a magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő

45

nyári gyakorlat teljesítése.

A szakképzési Híd programban résztvevő diákok a képzést közismereti tantárgyakból szóbeli

záróvizsgával, illetve rész szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával

fejezik be. Sikeres vizsga után szakmai képzésre jelentkezhetnek.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás alapfokú nevelés-oktatás szakasza 5-8. évfolyamon

keretében tanulók továbbhaladási feltétele az 51%-os teljesítményszint a tananyag

egységenként lefolytatott modulzáró vizsgán. Sikertelenül zárt tanév esetén az első

javítóvizsga minden tanuló számára ingyenes. Minden további javítóvizsgáért a vizsgázó

térítési díjat köteles fizetni, melynek összegét a vonatkozó törvények alapján a Pápai

Szakképzési Centrum határozza meg.

3.9. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 54. § (2) b)-c); 62. § (1) f)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bi)

A magatartás értékelésének elvei:

Fontos a tanuló személyisége és a magatartását befolyásoló körülmények. Ez alapján:

Példás: munkájával, ötleteivel a közösséget segíti, kulturált viselkedésével példát mutat.

Jó: a rábízott feladatot elvégzi, de ő maga nem kezdeményez, viselkedése általában

kifogástalan.

Változó: a házirendben foglaltakat nem mindig tartja be, az órákat néha zavarja.

Rossz: ha magatartásával rossz példát mutat, számos fegyelmi bejegyzése van, és az

igazolatlan hiányzása meghaladja a 20 órát.

További szempontok a magatartás értékeléséhez:

Éljünk a dicséret minél többszöri lehetőségével, a jutalmazásról is szülessenek bejegyzések és

a pluszfeladatokat értékeljük.

Éljünk a méltányosság és mérlegelés lehetőségével.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei:

Példás: a tanórákra képességeihez képest maximálisan felkészül, aktívan részt vesz az órai

munkában.

46

Jó: az órákra készül, a rábízott feladatait megoldja, iskolai munkáját teljesíti.

Változó: csak időnként végzi el munkáját, kötelességét csak többszöri figyelmeztetésre végzi

el.

Hanyag: képességeihez mérten alulteljesít, kötelességeit nem teljesíti, munkájában

megbízhatatlan és félévkor vagy év végén legalább egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kap.

3.10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei


20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bj

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, magyar nyelvet, matematikát, és az

informatikát. A csoportok létszáma 8 főnél nem lehet kevesebb. Célunk ezzel, hogy az

ismereteket elmélyítsük, az egyéni képességet figyelembe véve több időt kaphassanak a

verbális- valamint a tanulók infokommunikációs képességének és tudásának fejlesztésére.

A magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból a csoportbontást a

szakgimnáziumi/ kifutó szakközépiskolai osztályokban az érettségi vizsgára való eredményes

felkészülés igénye is indokolja, informatikából pedig a szaktanterem adottságai sem teszik

lehetővé 20 főnél nagyobb csoportok foglalkoztatását.

Mind a szakgimnázium/kifutó szakközépiskola, mind a szakközépiskola/kifutó szakiskola

osztályaiban csoportbontást alkalmazunk magyarból és matematikából. Ezt az iskola gyenge

kompetenciamérési eredményei is indokolják. A kompetencia eredmények javítására

középtávú fejlesztési tervet dolgoztunk ki, melynek egyik alappillére a két tantárgy

csoportbontásban történő oktatása, ez is kötelez bennünket a csoportfoglalkozásra.

A szakmai gyakorlati foglalkozások csoportbeosztását a köznevelési/szakképzési törvényben

szabályozottak szerint oldjuk meg. A csoportban levő tanulók szárma maximum 12 fő.

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjhoz kapcsolódóan megszervezzük a 2,51 tanulmányi

eredmény alatt teljesítő tanulók számára a szakmai kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokat.

Sajátos tevékenységi formák az iskolában – a tanórán kívüli foglalkozások:

Feladatuk: az iskola életének színesebbé tétele, a tehetséges tanulók képességeinek további

fejlesztése, személyiségfejlesztés, kreativitásfejlesztés, bemutatkozási lehetőség biztosítása az

iskola közössége előtt.

Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a közismereti és a szakmai versenyekre, valamint az

47

iskolai és városi rendezvényekre történő személyes felkészítést.

A sümegi telephelyen heti 3 órában tehetséggondozó szakkört működtetünk.

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek


20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 7. § (1) bl); 81. §

Iskolánkban a NETFIT mérési módszert alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának mérésére,

mivel méri az általános fizikai teherbíró képességüket, koordinációs képességüket,

állóképességüket, erejüket és gyorsaságukat.

A mérésben minden tanuló részt vesz. Nemre és korra tekintettel különböző szintek szerint

értékeljük a végrehajtást. A mérést az EMMI adott tanévet szabályozó rendelete alapján

bonyolítjuk le.

A felmérések végrehajtása értékelése:

A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét,

hajlékonyságát és testösszetételét.

1. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg-index. Testzsír százalék

2. Aerob fittségi állóképességi profil: Állóképességi ingafutás

3. Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom, Törzsemelés, Ütemezett fekvőtámasz,

Kézi szorítóerő, Helyből távolugrás

4. Hajlékonysági profil: Hajlékonyság

A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek.

Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.

3.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek (EMMI 7.§ bm)

Környezeti nevelési program

Elv: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

Iskolánkban a környezeti nevelési program részben az egyes tantárgyakba, részben az

osztályfőnöki órák anyagába beépítve jelenik meg. A tanórai foglalkozások mellett a tanórán

kívüli foglalkozások, osztálykirándulások, múzeumlátogatások programjának összeállításakor

is figyelembe vesszük ennek szempontjait. Diákjaink rendszeresen részt vesznek a

48

drogmegelőzési vetélkedőkön. A víz világnapján látogatást szervezünk a Víztoronyba, illetve

a Föld napja alkalmából rajzpályázatot hirdetünk. Minden évben nagy sikert arat a diákjaink

körében a természettudományi vetélkedő.

Az iskola környezeti nevelési programját színesebbé teszik az elsősök számára szervezett

városnéző séták, szakmai üzemlátogatások.

Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak.

A környezeti nevelés összetett, csak komplex módszerek segítségével közvetíthető.

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a tanárok, a szülők és a gyerekek által

kialakított kellemes környezetben folyik az oktatás, nevelés. Belső tereink hangulatosabbá

válnának. Diákjaink és intézményünk minden dolgozója odafigyeljen az energia- és

vízfelhasználásra, törekedjen a keletkező hulladék csökkentésére. Az érték- és szokásrendszer

érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozását alapvető célkitűzésnek tekintjük.

3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (EMMI 7.§ bn)

Alapvető célunk az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű

érvényesülése az alábbi területeken:

- a beiratkozásnál, tanításban, ismeretközvetítésben, a gyerekek egyéni fejlesztésében,

az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetel segítésében

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és

fejlesztésében, a továbbtanulásban

- a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartásban

Az esélyegyenlőség megteremtését célzó feladatok:

- Törvényi szabályozás alapján ingyenes tankönyvellátást biztosítunk diákjaink

számára.

- Figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű és lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók

tanulmányi előmenetelét (felelősei: osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi

felelős)

- Figyelemmel kísérjük a tanulók hiányzásait és megtesszük a megfelelő intézkedéseket.

- Jutalmazzuk a kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát.

- Kollégiumi elhelyezést kezdeményezünk, ha a tanuló előmenetele érdekében

szükséges.

- Mentálhigiénés, drog- és bűnmegelőzési programokat, előadásokat szervezünk.

- Az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében rendszeres munka-kapcsolatot

49

tartanak az osztályfőnökök az ifjúságvédelmi felelőssel, aki szükség esetén hívja az

iskola bűnmegelőzési tanácsadóját, felveszi a kapcsolatot a Családsegítő és

Gyermekjóléti Szolgálattal.

Feladatunk még: hogy az SNI, BTM, HH és a HHH tanulók megfelelően felkészült

szakemberek irányításával tanuljanak. A pedagógusok meglátása szerint a

szakközépiskolai/kifutó szakiskolai osztályokban nagyobb a HHH tanulók aránya, mint amit a

statisztikai számok tükröznek. A rendelkezésre álló adatokból arra következtetünk, hogy

vannak hátrányos helyzetű tanulók a szakgimnáziumi/kifutó szakközépiskolai képzésben is.

Az SNI, BTM-es tanulók száma növekvő tendenciát mutat.

SNI, BTM-es diákjaink szakképzési alapokon szervezett osztályokban, integráltan tanulnak

társaikkal. Ehhez megteremtettük a személyi és tárgyi feltételeket, figyelembe vesszük a

jegyzői határozatokat, szakértői véleményeket a tanórai munka megszervezésekor.

Az iskolai integrációban résztvevő diákokat a szülők kérvénye és a Megyei Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottsága szakvéleménye alapján felmentjük egyes tantárgyak/tantárgyrészek értékelése alól.

Ezek a tanulók az iskolában fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, amelyet az iskola által

megbízott gyógypedagógus tart. A fejlesztő foglalkozásokon való részvétel kötelező, a

foglalkozásról való hiányzás igazolatlan órának minősül, amelyről az osztályfőnök köteles

értesíteni a szülőket.

Szükség esetén a szülő/szaktanár jelzése alapján, az iskola a tanulót küldi a lakhely szerinti

illetékes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadójába vizsgálatra.

a fejlesztő/gyógypedagógus feladatai:

- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, megsegítése.

- Az iskolai integrációban résztvevő pedagógusok szakmai támogatása, irányítása.

- Tanácsadás a szülők részére.

A fejlesztő foglalkozások hatására a pedagógussal együttműködő tanulók körében mérhető a

motiváció és a tanulók nyelvi kommunikációs és együttműködési készségének fejlődése. Az

integrált nevelés hatékonysága a bukások számának csökkenésében is megfigyelhető. Az

integrált nevelés-oktatás hatékonyságának erősítése, ami a diákok tanulmányi eredményében

megmutatkozik.

A HH és HHH besorolású tanulók kilétéről csak a szülők önkéntes nyilatkozattétele útján

szerezhetünk tudomást. Amennyiben hivatalos úton nem jut tudomásunkra ennek fennállása,

akkor a pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, a családsegítők, jegyzők közreműködésével

lehetőségeinkhez mérten segítjük őket. Ilyen lehetőség pl. a központi pályázat, Útravaló

http://www.mpisz.hu/vmpisz/ujhonlap/Papa.html

50

Ösztöndíjprogram, egyéni tantárgyi megsegítés, napi szintű kapcsolattartás, az

életkörülményeire való odafigyelés.

A családi okok miatti iskolai lemorzsolódást nem tudjuk befolyásolni, ha a szülő nem

együttműködő, vagy ha minimális igénye sincs gyermeke taníttatására és ezt gyermekében is

tudatosítja. A kollégiumi elhelyezés sem mindig hoz megoldást, hiszen némely tanuló napi

szintű délutáni elfoglaltsággal próbál családja anyagi helyzetén javítani. Azon tanulók

számára viszont hatékony segítséget nyújtunk, akik kérik, igénylik a támogatást, sőt családi

hátterük is a szakma megszerzésére ösztönzi őket.

Iskolánk szakképzési kínálata nem teszi lehetővé mozgássérült, látássérült stb. tanulók részére

a képzést. Az iskola akadálymentesítése a bejáratnál, ill. a földszinten megoldott, így a

mozgáskorlátozott szülő tudja a gyermeke ügyét intézni.

Indokolt esetben a tanuló egyes tantárgyak tanulása alól felmentést kaphat (pl. már

rendelkezik egy szakmával, vagy érettségi után tanul szakmát), azonban ez a felmentés csak

közismereti tárgyak alól lehetséges.

A törvényi rendelkezések értelmében szakmai képzésben magántanulói jogviszony nem

lehetséges.

3.14. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (EMMI 7.§

bp)

A pedagógiai program megvalósításához szükséges, a tanítási órák keretében kötelezően meg

nem valósítható programok a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves részei, fontos nevelési

elvek megvalósításának színterei.

A művészeti, esztétikai nevelést segítő programformák szervezése (pl. műemlékek,

kiállítások, színházi előadások megtekintése).

A közösségépítés, az ismeretbővítés, a természeti szépségek és az épített környezet

megismerésének egyik formája a tanulmányi kirándulás. Hagyományaink alapján

osztálykeretben történik, vagy egy tematikus program keretében iskolai szinten. A

kirándulásra egy tanítási nap igénybe vehető, a résztvevő tanulók számára rendes tanítási

napként könyvelhető el, akik az osztályból nem vesznek részt a kiránduláson, azok számára

órarend szerinti tanítás van. A tanulmányi kirándulás költsége a szülőket terheli, a

kiránduláson való részvétel azonban nem kötelező.

Ugyancsak ilyen elbírálás alá esik a tanulók színház-, vagy hozzá kapcsolódóan

drámapedagógiai foglalkozás látogatása. Ezek jó alkalmat teremtenek arra, hogy a látottakat,

51

hallottakat magyar nyelv és irodalom órán tematikusan feldolgozzák.

A logikus gondolkodás, matematikai készségek fejlesztését is fontosnak tartjuk. Érettségire

készülő tanulóink évről-évre szép számmal vesznek részt a nemzetközi Kenguru matematika

versenyen.

3.14.1 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek

Tanulóinkban próbáljuk kialakítani a tudatos vásárlói magatartást. Megismertetjük velük a

fogyasztók alapvető jogait. Erre elsősorban az osztályfőnöki, illetve egyes szakmai órákon

kerül sor, esetenként előadót hívunk meg a témakörben.

3.14.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az

erőszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggő ismeretek

Az osztályközösség-építő óra keretében tanulóink rendszeresen hallgatnak bűnmegelőzési

előadásokat, találkozhatnak az iskola bűnmegelőzési tanácsadójával. Rendszeres a kapcsolat a

város rendőrkapitányságával, rendszeresen szervezünk közreműködésükkel előadásokat,

közlekedés-biztonsági bemutatókat, stb.

3.15. Emelt szintű érettségire történő felkészítés (EMMI 7.§ bq)

Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból emelt szinten is tehető érettségi vizsga.

A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból

biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt

szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Iskolánk fakultációs lehetőséget az emelt szintű

érettségi vizsgára történő felkészítésre nem biztosít. A középiskolák az emelt szintű érettségi

vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is

megoldhatják. Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles

fogadni az emeltszintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból,

amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

52

4. SZAKMAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szakmai pedagógiai programhoz kapcsolódó közismereti tartalom:

Érettségi utáni szakképzés közismereti óraszáma

(kifutó rendszerben)

Évfolyam/ Tantárgyak 13. év 14. év

Testnevelés 2 2

Osztályfőnöki 1 1

Az Acsády Ignác Szakképző Iskola helyi pedagógiai programjának szakmai programja

a hatályos jogszabályok, a megjelent szakmai és vizsgakövetelmények alapján, illetve az

ehhez kapcsolódóan elkészült központi programok, szakmai kerettantervek

figyelembevételével készült.

A felnőttképzési programok ugyancsak a fenti előírásoknak megfelelően indulnak.

Vonatkozó jogszabályok

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet,

- az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012.

(VIII. 9.) Kormányrendelet,

- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

- 14/2013 (IV.05) NGM rendelet

- 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról

- 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított

intézményekről

- 1/2006 (II.17.) OM rendelet az országos képzési jegyzékről és az országos képzési

jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

53

- 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

- 20/ 2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási

rendjéről

- 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási

rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról

- 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről

- 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

- 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

- 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók

juttatásairól

- 8/2008. (I. 23.) FVM szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a földművelésügyi

ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló

- 14/2013 (IV.05) NGM kerettanterv

- 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény

- Pápai Szakképzési Centrum alapító okirata

Általános alapelvek

A szabad órakeret felhasználásának alapelve:

- a szakma tanulásához szükséges hiányzó alapismeretek elsajátítása

- a tanulói kompetenciák kialakítása, gyakorlás

- a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő helyi tartalom beemelése

- a heti fél órák kiküszöbölése

A tananyag tervezésének alapelvei:

- a Szakmai és Vizsgakövetelmények előírásai alapján a Központi Programok, Kerettantervek

ajánlásai szerint történjen

- a tananyagelemeket a tanulási folyamatba horizontálisan és vertikálisan az adott szakmák

logikája szerint kell elrendezni

- az elmélet gyakorlat és gyakorlat a témaköröket illetően összhangban legyen – nagyobb

szerepet kell kapnia a szaktanárok közötti kommunikációnak a tanítási folyamat

megszervezésében

- a frontális osztálymunkát visszaszorítva nagy hangsúlyt kell kapnia a tanórákon a tanulók

egyéni és kis csoportos foglalkoztatásának, az egyéni képesség- és készségfejlesztésnek

54

- a fentiek alapján kell a humánerőforrásokat hozzárendelni a tananyagokhoz

A gyakorlati képzés alapelvei:

- a szakiskolai képzéseknél a 7 órában vagy annak többszöröse óraszámban a kerettanterv

által megadott töredék órákat az iskolai tanműhelyben gyakorlati kompetenciák fejlesztésére

illetve felzárkóztatásra fordítjuk

A magasabb évfolyamba lépés feltétele:

- az adott tanévben oktatott tananyag megfelelő szintű elsajátítása, melyet az év végi

bizonyítványban feltüntetett tantárgyhoz tartozó minimum elégséges osztályzat takar

A szakképzési évfolyamokba történő bekapcsolódás lehetősége

- amennyiben a tanuló ugyanabban a szakmacsoportban folytatja a tanulmányit, csak szakmát

váltott, akkor a közös tananyagrészeket elismerjük, a hiányzó részekből különbözeti vizsgát

kell tennie (felkészüléshez a tanuló a szaktanároktól kap segítséget)

A szakképzés tárgyi feltételei

Tantermek

- 4 számítógépes tanterem

- 1 villamos szaktanterem (mérőterem)

- szociális gondozó és ápoló demonstrációs tanterem

- eladó szaktanterem

- természettudományi szaktanterem

Tanműhelyek

Az iskola épületeivel egy egységet alkotnak, szakmai elkülönítéssel.

- 2 ruhaipari műhely

- fodrász tanműhely

- 4 villamosipari műhely

- 4 fémipari alapképző műhely

- 1 forgácsoló műhely

- CNC oktatókabinettel

- 1 hegesztőműhely

- 1 kovácsműhely hőkezelővel

- 2 autószerelő műhely

- 1 mechanikai mérőterem

- 1 hidraulika-pneumatika mérőterem

55

- 1 járművezetést oktató kabinet (BÜ terem)

- 2 kézi faipari műhely

- 2 gépi faipari műhely

- 1 CNC asztalos műhely

- hozzájuk kapcsolódó raktárak, öltözők, mosdók és irodák.

A tantervi témák gyakorlati teljesítéséhez rendelkezésre állnak vas- és faanyag-tároló

helyiségek. Ezen túlmenően rendelkezünk egy 7 fős személygépkocsival, 2 db mezőgazdasági

oktató traktorral, pótkocsikkal és kapcsolódó munkagépekkel.

4.1.1. 14/2013 (IV. 05.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzések

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)

szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két

évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12.

középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával,

összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti

óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év

Ögy. 70 óra 70 óra






5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év

Összesen: 2275 óra 2543 óra

56

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy 160 óra 160 óra



4.1.2. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi

képzések

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.)



évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai


középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával,


Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül

9. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év


Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra


5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év

Összesen: 2739 óra

57

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv nélkül


Ögy. 160 óra



4.1.3. 24/2017. (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi

képzések









évfolyam heti óraszám éves óraszám



Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

58

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző

iskola szakmai programjában kell rendelkezni.



Ögy 160 óra



4.1.4. 5/2018. (VII. 9.) ITM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzések












Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a

szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően

59

választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11.

évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző

iskola szakmai programjában kell rendelkezni.



Ögy. 160 óra



1.1.1. Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

Az intézmény a szakgimnáziumban tanuló minden tanuló számára a tanítási év április 30-ig

nyilatkoztatja a tanulókat az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

választásáról.

Az intézményben lévő szakgimnáziumi ágazatokban a következő érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítéseket kínálja fel:

Ágazat Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés Fő szakképesítés

közlekedésgépész

32 582 02 Építő- és

anyagmozgató gép kezelője

[Emelőgépkezelő (kivéve

targonca) szakmairány]

54 525 02 Autószerelő

vendéglátóipar 34 811 03 Pincér 54 811 01

Vendéglátásszervező

villamosipar és elektronika 51 523 01 PLC programozó

54 522 01

Erősáramú

elektrotechnikus

A fenti táblázatban lévő ágazatokban a tanulók választanak az érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítést vagy az intézmény helyi pedagógiai programjában lévő

tananyagtartalmat tanulják.

60

Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés választására csak a 10. évfolyam

tanítási évének április 30-ig terjedő időszakában van lehetőség. A későbbi évfolyam során

nem lehet, választást módosítani.

Egy adott évfolyam egy adott ágazatában az intézmény az érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítést vagy a helyi pedagógia program tananyagtartalmát biztosítja.

Ennek eldöntése a tanulók választásán alapszik többségi véleményben kialakult álláspont lesz

a későbbiekben irányadó. Ha egyenlő mértékben választják a tanulók a lehetőségeket, akkor a

tagintézmény-vezető dönti el az évfolyamban történő képzési tartalmat az évfolyam egészére

vonatkozóan.

Ágazat Érettségi vizsga keretében

megszerezhető szakképesítés Vizsga időpontja

közlekedésgépész

32 582 02 Építő- és

anyagmozgató gép kezelője

[Emelőgépkezelő (kivéve

targonca) szakmairány]

11. évfolyam végén

vendéglátóipar 34 811 03 Pincér 11. évfolyam végén

villamosipar és elektronika 51 523 01 PLC programozó 11. évfolyam végén

Beszámíthatóság

A szakképzési törvény és központi programok alapján iskolánk szakközépiskolát végzett

tanulói a szakirányú szakmai képzést érettségi után egy év alatt szerzik meg. Azon tanulók,

akik nem szakirányú szakközépiskolában érettségiztek a kifutó szakközépiskola 12.

évfolyamára nyernek felvételt azzal a kikötéssel, hogy a 9-10. évfolyam szakmai elméleti és

gyakorlati tananyagából az őszi szünet utáni héten, a 11. évfolyam szakmai elméleti és

gyakorlati tananyagából a téli szünet utáni héten kötelesek különbözeti vizsgát tenni.

Amennyiben a különbözeti vizsga sikertelen a tanulmányaikat nem folytathatják az adott

évfolyamon.

61

Autószerelő (2014.09.01)

A szakképesítés azonosító száma: 54 525 02

A szakképesítés megnevezése: Autószerelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2

Elméleti képzési idő aránya: 50%

Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:160 óra

Szakmai

követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakképesítés-

specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

-

Közlekedési

alapismeretek

(érettségi

tantárgy)

2 2 2

62

11500-12

Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

1

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő

képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10416-12

Közlekedéstechnikai

alapok

Közlekedési

ismeretek 1

Műszaki rajz 2 1

Mechanika 2

Gépelemek-géptan 2+1 1

Technológiai

alapismeretek 1 1+1 2

Elektrotechnika-

elektronika 2 2

10417-12


Karbantartási

gyakorlatok 2 3 2+1 2

63

gyakorlatok Mérési

gyakorlatok 3

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás 1

Gazdasági

ismeretek 0,5+0,5


gyakorlata 4

10421-12

Autószerelő

feladatai

Gépjármű-

szerkezettan 6

Gépjármű-

villamosságtan 4

Szerelési

gyakorlat 5

10422-12

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 3

Járműdiagnosztika

gyakorlata 5

Osztályfőnöki (1)

Testnevelés (2)

összes óra 4(+2) 2 70

4(+2) 3 105

5(+2) 3 140

6(+2) 5 18 14

összes óra 6(+2) 7(+2) 8(+2) 11(+2) 32(+3)

64

Szabadsáv terhére leosztásra kerülő órák

9. évfolyam

Közlekedési alapismeretek 2 óra

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra

Műszaki rajz 0,5 óra

10. évfolyam


Karbantartási gyakorlatok 1 óra

11. évfolyam

Gépelemek-géptan 1 óra

Technológiai alapismeretek 1 óra

Karbantartási gyakorlatok 1 óra

12. évfolyam


13. évfolyam

Foglalkoztatás II. 0,5 óra

Gazdasági ismeretek 0,5 óra

Osztályfőnöki 1 óra

Testnevelés 2 óra

65

Autószerelő (2016.09.01)


Szakképesítés megnevezése: Autószerelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés


Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:

Összesen 8 3 8 4

140

5 5

140

5 5 17 14 17 14

160

17 14

Összesen 11 12 10 10 31 31 31

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

66

Foglalkoztatás II.

10416-16


alapok szakmai

követelménymodul

Közlekedési ismeretek 1 1 2

Műszaki rajz 1 1 2

Mechanika 1 1 2

Gépelemek-géptan 2 2

Technológiai

alapismeretek 2 1 3

Elektrotechnika-

elektronika 1 2 3 6

10417-16


gyakorlatok

Karbantartási

gyakorlatok 3 3 3 10

Mérési gyakorlatok 4 4

10504-16

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár szerkezeti

ismeretek 1

Kerékpárok javítási

gyakorlata 2 1

10443-16 Gépkezelő

általános ismeretei

Gépkezelő általános

ismeretei 3 2 2

10445-16

Emelőgépkezelő

Emelőgépkezelő

speciális feladatai 1

67

speciális feladatai Emelőgépkezelő

speciális feladatai

gyakorlat

1

10418-16


Járműkarbantartás 1 1

Gazdasági ismeretek 0,5 0,5


gyakorlata 3 3

10421-16 Autószerelő

feladatai

Gépjármű szerkezettan 6 6

Gépjármű-

villamosságtan 4 4

Szerelési gyakorlat 7 7

10422-16

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika 3 3

Járműdiagnosztika

gyakorlata 4 4

68

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző tanulók pedagógiai programja

9. 10. 11. 12.

heti óraszám heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy

10504-16 Kerékpárszerelő feladatai

Kerékpár szerkezeti ismeretek 1


gyakorlata 2 1

10443-16 Gépkezelő általános

ismeretei Gépkezelő általános ismeretei 3 2 2

10445-16 Emelőgépkezelő speciális

feladatai

Emelőgépkezelő speciális

feladatai 1


feladatai gyakorlat 1

69

A szakmai kerettanterv központi programjában a fenti táblázat helyett a következő táblázat érvényes a helyi pedagógiai programban:

9. 10. 11. 12.

heti óraszám heti

óraszám ögy

heti


e gy e gy e gy e gy

Ágazati szakmai kompetenciák

erősítése

Közlekedéstechnika 1

Közlekedéstechnika

gyakorlata 1+2


ismeretei Gépkezelő általános ismeretei 3 2 +2


feladatai


feladatai 1



Közlekedéstechnika 36 óra

Közlekedéstechnika gyakorlat 103 óra

70

Érettségi vizsga keretében szakképesítést nem szerző tanulók pedagógiai programja

9. 10. 11. 12.

heti óraszám heti

óraszám ögy

heti


e gy e gy e gy e gy

10504-16 Kerékpárszerelő feladatai

Kerékpár szerkezeti ismeretek 1


gyakorlata 2 1


ismeretei Gépkezelő általános ismeretei 3 2 2


feladatai


feladatai 1



71


9. 10. 11. 12.

heti óraszám heti

óraszám ögy

heti


e gy e gy e gy e gy

Ágazati szakmai kompetenciák

erősítése

Közlekedéstechnika +1 + 2


gyakorlata +2 +1


ismeretei Gépkezelő általános ismeretei 3 2


feladatai


feladatai 1





72

Autószerelő (2018.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Autószerelő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés






– 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy


vonatkozó:

Összesen A tantárgy

kapcsolódása

5 3 8 4

140

3 1

140

1,5 4 17 14 17,5 12

160

17 14

Összesen 8 12 4 5,5 31 29,5 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

73

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2+2 2

10416-16


alapok

Közlekedési ismeretek fő szakképesítés 1 1

Műszaki rajz fő szakképesítés 1 1 2

Mechanika fő szakképesítés 1 1 2

Gépelemek-géptan fő szakképesítés 2 2 4

Technológiai

alapismeretek fő szakképesítés 2 1 3

Elektrotechnika-

elektronika fő szakképesítés 3 1 1,5 5,5

10417-16


gyakorlatok

Karbantartási

gyakorlatok fő szakképesítés 3 4 1 8

Mérési gyakorlatok fő szakképesítés 4 4

10504-12

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár szerkezeti

ismeretek

31 525 01

Kerékpárszerelő 1


gyakorlata

31 525 01


74



Gépkezelő általános

ismeretei

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

10445-16

Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

75

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

1

10418-16


Járműkarbantartás fő szakképesítés 1 1

Gazdasági ismeretek fő szakképesítés 0,5 0,5


gyakorlata fő szakképesítés 3 3

10421-16

Autószerelő feladatai

Gépjárműszerkezettan fő szakképesítés 6 6

Gépjármű-

villamosságtan fő szakképesítés 4+2 4

Szerelési gyakorlat fő szakképesítés 7 7

10422-16

Járműdiagnosztika

Járműdiagnosztika fő szakképesítés 3 3

Járműdiagnosztika

gyakorlata fő szakképesítés 4 4

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése helyi

tanterv szerint

76

A szabadon tervezhető órakeretből 2 óra a Gépjármű villamosságtan órakeretét, 2 óra a Foglalkoztatás I. órakeretét növeli.


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.


10504-12

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár

szerkezeti

ismeretek

31 525 01


Kerékpárok

javítási gyakorlata

31 525 01




Gépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

77

10445-16

Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

1


tanterv szerint

78


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

5 3 8 4

140

3 1

140

1,5 4 17 14 17,5 12

160

17 14

Összesen 8 12 4 5,5 31 29,5 31

10504-12

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár

szerkezeti

ismeretek

31 525 01

Kerékpárszerelő

Kerékpárok


31 525 01

Kerékpárszerelő



Gépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

79

10445-16

Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

1

Ágazati szakmai

kompetenciák

erősítése

Közlekedéstechnika helyi

tanterv szerint + 1 + 3


gyakorlat

helyi

tanterv szerint +4 +3,5



80

Érettségi vizsga keretében szakképesítést szerző nem tanulók pedagógiai programja

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.


10504-12

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár

szerkezeti

ismeretek

31 525 01


Kerékpárok


31 525 01




Gépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

81

10445-16

Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

0,5

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

1


tanterv szerint

82


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

5 3 8 4

140

3 1

140

1,5 4 17 14 17,5 12

160

17 14

Összesen 8 12 4 5,5 31 29,5 31

10504-12

Kerékpárszerelő

feladatai

Kerékpár

szerkezeti

ismeretek

31 525 01

Kerékpárszerelő

Kerékpárok


31 525 01

Kerékpárszerelő



Gépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

83

10445-16

Emelőgépkezelő


Emelőgépkezelő


32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

Emelőgépkezelő


gyakorlat

32 582 02

Építő- és

anyagmozgató

gép kezelője

(Emelőgépkezelő

(kivéve

targonca)

szakmairány)

Ágazati szakmai

kompetenciák

erősítése

Közlekedéstechnika helyi

tanterv szerint +2 +3


gyakorlat

helyi

tanterv szerint +5 +3,5



84

Erősáramú elektrotechnikus (2017.09.01.)

A szakképesítés azonosító száma: 54 522 01.

Szakképesítés megnevezése: Erősáramú elektrotechnikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika)





– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


A szakmai képzés

órakerete

Összesen 6,5 4,5 5 7 140

3 7 140

4 6 12 19 14 15 160

12 19

Összesen 11 12 10 10 31 29 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5

85

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2 2

11500-12 Munkahelyi

egészség és biztonság


és biztonság 0,5

0,5

10007-16 Informatikai és

műszaki alapok

Műszaki informatika

gyakorlat 1

Műszaki ismeretek 2

Műszaki gyakorlat

1,5

10005-16 Villamosipari

alaptevékenység

Műszaki rajz 1 1

Elektrotechnika 3 2 5

Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika

gyakorlat 4 1,5 1 6,5

10003-16

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnikai 1 2 2,5

Irányítástechnikai

gyakorlatok 1 3 3,5

10018-16 Erősáramú Erősáramú szerelési 6 6

86

szerelések gyakorlat

Géptan 2 2

10017-16 Erősáramú

mérések

Méréstechnika 1,5 1,5

Erősáramú mérések

gyakorlata 4 4

10016-16 Erősáramú

berendezések üzeme

Műszaki

dokumentáció

gyakorlat

3 3

Villamos gépek 3 3

Villamos művek 3 3

Villamos gépek és

vezérlések gyakorlat 6 6

10001-16 Ipari

folyamatok irányítása

PLC-vel

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

1 1

PLC programozási

gyakorlat 4,5 2

87


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



alaptevékenység

Műszaki rajz 1 1


Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika


10003-16




gyakorlatok 1 3 3,5

10001-16 Ipari


PLC-vel

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

1 1

PLC programozási

gyakorlat 4,5 2

88


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


10005-16

Villamosipari

alaptevékenység

Műszaki rajz 1 1


Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3

1+1 5

Elektronika


10003-16


alapok


1+2 2,5


gyakorlatok

1+3 3,5

10001-16 Ipari


PLC-vel

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

1+1

PLC programozási

gyakorlat 4,5+2

89


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



alaptevékenység

Műszaki rajz 1 1


Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika


10003-16




gyakorlatok 1 3 3,5

10001-16 Ipari


PLC-vel

PLC-be integrált

biztonságtechnikai

rendszerek

1 1

PLC programozási

gyakorlat 4,5 2

90


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



alaptevékenység

Műszaki rajz 1 1


Elektrotechnika

gyakorlat 3 2 5

Elektronika 3 1 1 5

Elektronika


10003-16


alapok



gyakorlatok 1 3 3,5

Ágazati szakmai

kompetenciák erősítése

Elektronikai

alapismeretek +1 +1

Elektronikai

alapismeretek

gyakorlat

+4,5 +2

elektronikai alapismeretek 67 óra, elektronikai alapismeretek gyakorlat 224 óra

91

Vendéglátásszervező (2016.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Vendéglátásszervező

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar







9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 5,5 5,5 4 8

140

2,5 7,5

140

3,5 6,5 12 19 13 18

160

12 19

Összesen 11 12 10 10 31 31 31

11499-12


92

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)


11561-16 Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás elmélete 1 1

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

1 2 1 3*

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 1,5 0,5 2

Élelmiszerek a

gyakorlatban 1 0,5 1,5*

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonság

alapjai 0,5 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5

11523-16 Pincér

szakmai idegen nyelv

Pincér szakmai idegen

nyelv 1

11524-16 Felszolgálási

alapok

Felszolgálási alapok 0,5 1

Felszolgálási alapok

gyakorlat 1,5 2,5

93

11525-16 Felszolgáló

szakmai ismeretek

Felszolgálás 0,5 1

Felszolgálás gyakorlat 3 2

11520-16 Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete 1 1 4 2 4

Értékesítés gyakorlata 1 1,5 1 1 1,5*

2** 1*

11538-16 Vendéglátás

marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott

számítástechnika 1 3 1*

2*

1**

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés

Termelés elmélete 1 1 0,5 3 3 3

Termelés gyakorlata 1 1,5 1 9 2,5*

1**

6*

3**

11540-16 Idegen nyelv a

vendéglátásban

Vendéglátó üzleti

idegen nyelv elmélete 1 1 1,5 3 1,5


idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**

11541-16 Üzletvezetés a

vendéglátásban

Jogszabályok a

vendéglátásban 1 1 1 1

94

Szervezés és irányítás

a vendéglátásban 1,5 1 1,5** 1**

* iskolai tanműhely, ** külső képzőhely


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér



nyelv 1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek




kereskedelem



2** 1*

95


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott


2*

1**

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


vendéglátásban

Jogszabályok a




* iskolai tanműhely

** külső képzőhely

96


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv +1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek

Felszolgálás 0,5+1

Felszolgálás

gyakorlat 3+2


kereskedelem



2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott 1 3 1* 2*

97

számítástechnika 1**

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés


Termelés gyakorlata 1 1,5

+1 9 2,5*

1**

6*

3**

11540-16 Idegen nyelv

a vendéglátásban


idegen nyelv elmélete

1+1 1,5 3 1,5


idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**

11541-16 Üzletvezetés

a vendéglátásban

Jogszabályok a

vendéglátásban

+1 1 1 1


a vendéglátásban 0,5 +1 1 1,5** 1**



98


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér



nyelv 1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek




kereskedelem



2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott


2*

1**

99

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


vendéglátásban

Jogszabályok a






100


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek

Felszolgálás

Felszolgálás

gyakorlat


kereskedelem


Értékesítés

gyakorlata 1 1,5 1 1

1,5*

2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**


101


Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


a vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


a vendéglátásban

Jogszabályok a




Ágazati szakmai


Vendéglátóipari

alapismeretek +0,5 +2

Vendéglátóipari

alapismeretek

gyakorlat

+3 +2


Vendéglátóipari alapismeretek 80 óra, Vendéglátóipari alapismeretek gyakorlat 170 óra

102












9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám



vonatkozóan:

Összesen 5,5 5,5 4 8 140

2,5 7,5 140

3,5 6,5 12 19 13 18 160

12 19

Összesen 11 12 10 10 31 31 31

11499-12


103

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)



ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás elmélete 1,5 1 3

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 1,5 0,5 2

Élelmiszerek a

gyakorlatban 1 1 2

11519-16


alapismeretek


alapjai 0,5 0,5


11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv


nyelv 1


alapok



gyakorlat 2 3

104


szakmai ismeretek




kereskedelem

Értékesítés elmélete 1 0,5 4 1,5 4

Értékesítés gyakorlata 1,5 2 2 2,5 2 5 1


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 1 2

Alkalmazott

számítástechnika 1 3 1 3

Ügyvitel 1 1


ételkészítés

Termelés elmélete 0,5 0,5 0,5 3 2 3

Termelés gyakorlata 1 2 1 10 5 9


vendéglátásban


idegen nyelv elmélete 1 1 1,5 2,5 1,5


idegen nyelv

gyakorlata

3 2


vendéglátásban

Jogszabályok a



a vendéglátásban 1,5 1 4 1

105


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér



nyelv 1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek




kereskedelem



2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott


2*

1**

106

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


vendéglátásban

Jogszabályok a






107


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv +1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek

Felszolgálás 0,5+1

Felszolgálás

gyakorlat 3+2


kereskedelem



2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**


108


Ügyvitel 1 1*


ételkészítés


Termelés gyakorlata 1 1,5

+1 9 2,5*

1**

6*

3**


a vendéglátásban


idegen nyelv elmélete

1+1 1,5 3 1,5


idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


a vendéglátásban

Jogszabályok a

vendéglátásban

+1 1 1 1


a vendéglátásban 0,5 +1 1 1,5** 1**



109


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér



nyelv 1


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek




kereskedelem



2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**

Alkalmazott


2*

1**

110

Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


vendéglátásban

Jogszabályok a






111


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám ögy

heti

óraszám

heti

óraszám

heti

óraszám ögy

heti

óraszám


11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv


alapok



gyakorlat 1,5 2,5


szakmai ismeretek

Felszolgálás

Felszolgálás

gyakorlat


kereskedelem


Értékesítés

gyakorlata 1 1,5 1 1

1,5*

2** 1*


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

gyakorlatban

1 2 0,5*

0,5**

1*

1**


112


Ügyvitel 1 1*


ételkészítés



1**

6*

3**


a vendéglátásban




idegen nyelv

gyakorlata

1 1,5 2 3** 2**


a vendéglátásban

Jogszabályok a




Ágazati szakmai


Vendéglátóipari

alapismeretek +0,5 +2

Vendéglátóipari

alapismeretek

gyakorlat

+3 +2


Vendéglátóipari alapismeretek 80 óra, Vendéglátóipari alapismeretek gyakorlat 170 óra

113











– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra (80 óra termelési, 80 óra értékesítési területen).

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

4 4 7 5

140

1,5 1,5

140

3,5 3 9,5 21,5 16 13,5

160

9,5 21,5

Összesen 8 12 3 6,5 31 29,5 31

11499-12


114

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

fő szakképesítés 1 1 1 2 1

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

fő szakképesítés 1 1 0,5 1 1 3,5 1

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret fő szakképesítés 1 1 1,5 2 1,5

Élelmiszerek a

gyakorlatban fő szakképesítés 1 1 0,5 2,5

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

fő szakképesítés 1 1

11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv

34 811 03

Pincér 1


alapok Felszolgálási alapok

34 811 03

Pincér 1

115


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


szakmai ismeretek

Felszolgálás 34 811 03

Pincér 1

Felszolgálás

gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


kereskedelem

Értékesítés elmélete fő szakképesítés 1 2 1 0,5 1,5 4,5 1,5

Értékesítés

gyakorlata fő szakképesítés 2 1 9 3 9


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

vendéglátásban


Informatika a

vendéglátásban fő szakképesítés 0,5 0,5


ételkészítés

Termelés elmélete fő szakképesítés 1 1 0,5 1 1 3,5 1

Termelés

gyakorlata fő szakképesítés 2 0,5 1 9,5 3,5 9,5


vendéglátásban


idegen nyelv

gyakorlata

fő szakképesítés 0,5 2 0,5 2

116


vendéglátásban

Jogszabályok,

szervezés és

irányítás a

vendéglátásban

fő szakképesítés 1 1 1 1


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

34 811 03

Pincér

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

34 811 03

Pincér

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

34 811 03

Pincér

Élelmiszerek a

gyakorlatban

34 811 03

Pincér

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

34 811 03

Pincér


tanterv szerint

117


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

4 4 7 5

140

1,5 1,5

140

3,5 3 9,5 21,5 16 13,5

160

9,5 21,5

Összesen 8 12 3 6,5 31 29,5 31

11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete


A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

fő szakképesítés 1 1 0,5 1 1 3,5 1

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret fő szakképesítés 1 1 1,5 2 1,5

118

Élelmiszerek a

gyakorlatban fő szakképesítés 1 1 0,5 2,5

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

fő szakképesítés 1 1

11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv

34 811 03

Pincér 1


alapok

Felszolgálási alapok 34 811 03

Pincér 1


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


szakmai ismeretek


Pincér 1

Felszolgálás

gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


kereskedelem

Értékesítés elmélete fő szakképesítés 1 2 1 0,5 1,5 4,5 1,5

Értékesítés

gyakorlata fő szakképesítés 2 1 9 3 9


marketingje

Marketing és

kommunikáció a

vendéglátásban


119

Informatika a

vendéglátásban fő szakképesítés 0,5 0,5


ételkészítés

Termelés elmélete fő szakképesítés 1 1 0,5 1 1 3,5 1

Termelés

gyakorlata fő szakképesítés 2 0,5 1 9,5 3,5 9,5


vendéglátásban


idegen nyelv

gyakorlata

fő szakképesítés 0,5 2 0,5 2


vendéglátásban

Jogszabályok,

szervezés és

irányítás a

vendéglátásban

fő szakképesítés 1 1 1 1


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

34 811 03

Pincér

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

34 811 03

Pincér

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

34 811 03

Pincér

120

Élelmiszerek a

gyakorlatban

34 811 03

Pincér

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

34 811 03

Pincér


tanterv szerint


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

4 4 7 5

140

1,5 1,5

140

3,5 3 9,5 21,5 16 13,5

160

9,5 21,5

Összesen 8 12 3 6,5 31 29,5 31

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

fő

szakképesítés 0,5 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő

szakképesítés 2 2

121

11561-16

Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

fő

szakképesítés 1 1 1 2 1

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

fő

szakképesítés 1 1 0,5 1+0,5 1 3,5 1

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

fő

szakképesítés 1 1 1,5 2 1,5

Élelmiszerek a

gyakorlatban

fő


0,5+0,5+0,5 2,5

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

fő


11523-16 Pincér

szakmai idegen

nyelv

Pincér szakmai

idegen nyelv

34 811 03

Pincér 1

11524-16



Pincér 1


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2

122

11525-16

Felszolgáló szakmai

ismeretek


Pincér +1

Felszolgálás

gyakorlata

34 811 03

Pincér +1+2

11520-16

Vendéglátó

kereskedelem

Értékesítés elmélete fő

szakképesítés 1 2 1 0,5 1,5 4,5 1,5

Értékesítés

gyakorlata

fő

szakképesítés 2 1 9 3 9

11538-16

Vendéglátás

marketingje

Marketing és

kommunikáció a

vendéglátásban

fő

szakképesítés 1 1 +0,5 1 2 1

Informatika a

vendéglátásban

fő

szakképesítés +0,5 0,5 0,5

11539-16

Vendéglátó

ételkészítés

Termelés elmélete fő


1+0,5+0,5 1 3,5 1

Termelés

gyakorlata

fő

szakképesítés 2

1+1,5+0,5+0,5 9,5 3,5 9,5

11540-16 Idegen

nyelv a

vendéglátásban


idegen nyelv

gyakorlata

fő

szakképesítés 0,5+0,5 2 0,5 2

123

11541-16

Üzletvezetés a

vendéglátásban

Jogszabályok,

szervezés és

irányítás a

vendéglátásban

fő


11561-16

Gazdálkodási

ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

34 811 03

Pincér

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

34 811 03

Pincér

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

34 811 03

Pincér

Élelmiszerek a

gyakorlatban

34 811 03

Pincér

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

34 811 03

Pincér

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése

helyi

tanterv

szerint

124


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

4 4 7 5

140

1,5 1,5

140

3,5 3 9,5 21,5 16 13,5

160

9,5 21,5

Összesen 8 12 3 6,5 31 29,5 31

11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv

34 811 03

Pincér 1


alapok


Pincér 1


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


szakmai ismeretek


Pincér 1

Felszolgálás

gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

34 811 03

Pincér

125

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

34 811 03

Pincér

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

34 811 03

Pincér

Élelmiszerek a

gyakorlatban

34 811 03

Pincér

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

34 811 03

Pincér


tanterv szerint

126


9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.



vonatkozó:


kapcsolódása

4 4 7 5

140

1,5 1,5

140

3,5 3 9,5 21,5 16 13,5

160

9,5 21,5

Összesen 8 12 3 6,5 31 29,5 31

11523-16 Pincér


Pincér szakmai

idegen nyelv

34 811 03

Pincér 1


alapok


Pincér 1


gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


szakmai ismeretek


Pincér 1

Felszolgálás

gyakorlata

34 811 03

Pincér 2


ismeretek

Vendéglátó

gazdálkodás

elmélete

34 811 03

Pincér

127

A vendéglátó

gazdálkodás

gyakorlata

34 811 03

Pincér

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret

34 811 03

Pincér

Élelmiszerek a

gyakorlatban

34 811 03

Pincér

11519-16


alapismeretek


és vendéglátás

higiéniája

34 811 03

Pincér


tanterv szerint

Vendéglátóipari alapismeretek 80 óra

Vendéglátóipari alapismeretek gyakorlat 170 óra

128

4.1.5. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzések


Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval

9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év

Ögy 140 140


Ögy 140 140

11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év


Évfolyam

Heti óraszám

szabadsáv

nélkül

Éves óraszám

szabadsáv

nélkül

Heti óraszám

szabadsávval

Éves óraszám

szabadsávval





Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

129

Asztalos (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar


Elméleti képzési idő aránya: 30 %

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %


3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12 Munkahelyi



és biztonság 0,5+0,5 +1

130

11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

131

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés alapjai

1

+1

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

1

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 2 +1

Faipari szakmai

gyakorlat 7

10225-12

Asztalosipari szerelés

Asztalosipari szerelési

ismeretek 1+1 +1


gyakorlat 2 2 2

10226-12

Asztalosipari

termékek gyártása

Szerkezettan-szakrajz

és technológia 4 4+1

Asztalosipari szakmai

gyakorlat 9 8,5

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek 1 1

Gépkezelési

gyakorlat 4 4

132

10229-12

Gyártáselőkészítési

feladatok

Faipari szakrajz 1+1


ismeretek 2 1

Összes óra 4,5 10 8 15 8,5 14,5

Összes óra 14,5 140 23 140 23

133


9. évfolyam

Faipari szakrajz 1 óra


Asztalosipari szerelési ismeretek 1 óra

10. évfolyam

Faipari szakmai és gépismeret 1 óra


11. évfolyam


Biztonságos munkavégzés alapjai 1 óra

Szerkezettan-szakrajz és technológia 1 óra

134

Asztalos (2018.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Asztalos

A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar





3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra


Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12 Munkahelyi



és biztonság 0,5+0,5 +1

135

11499-12


11497-12


136

11371-12

Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos

munkavégzés alapjai

1

+1

Biztonságos

munkavégzés

gyakorlata

1

10224-12

Alapvető tömörfa

megmunkálás

Faipari szakmai és

gépismeret 2 +1

Faipari szakmai

gyakorlat 7+1

10225-12

Asztalosipari szerelés


ismeretek 1 +1


gyakorlat 2+1 2 2

10226-12

Asztalosipari

termékek gyártása

Szerkezettan-szakrajz

és technológia 4 4+1

Asztalosipari szakmai

gyakorlat 9 8,5

10228-12

Gépkezelés

Gépkezelési ismeretek 1 1

Gépkezelési

gyakorlat 4 4

137

10229-12


feladatok

Faipari szakrajz 1


ismeretek 2 1

Összes óra 4,5 10 8 15 8,5 14,5

Összes óra 14,5 140 23 140 23

138


9. évfolyam

Faipari szakmai gyakorlat 1 óra


Asztalosipari szerelési gyakorlat 1 óra

10. évfolyam

Faipari szakmai és gépismeret 1 óra


11. évfolyam


Biztonságos munkavégzés alapjai 1 óra

Szerkezettan-szakrajz és technológia 1 óra

139

Eladó (2016.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Eladó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem









heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 6,5 8 140

7 16 140

7,5 15,5

Összesen 14,5 23,0 23,0

140

11499-12


11497-12


141

11992-16

Kereskedelmi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek 3 2+1 1+1

Kereskedelmi gyakorlat 6 15 13,5

10027-16

A ruházati cikkek és a vegyes

iparcikkek forgalmazása

Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret 2

10028-16

Az élelmiszerek és vegyi áruk

forgalmazása

Élelmiszer- és vegyi áruismeret 1+1 2 1,5+0,5

10029-16

A műszaki cikkek

forgalmazása

Műszakicikk áruismeret 2,5+0,5 1,5+0,5

11691-16

Eladástan

Eladástan 0,5+1,5 0,5+0,5 1

Eladási gyakorlat 2 1 2


9. évfolyam

élelmiszer- és vegyi áruismeret 1 óra

eladástan 1,5 óra

142

10. évfolyam

kereskedelmi ismeretek 1 óra

műszakicikk áruismeret 0,5 óra

eladástan 0,5 óra

11. évfolyam

foglalkoztatás II 0,5 óra

kereskedelmi ismeretek 1 óra

élelmiszer- és vegyiáru-ismeret 0,5 óra

műszakicikk áruismeret 0,5 óra

143

Festő, mázoló, tapétázó (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló, tapétázó

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar





3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;


Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Szakközépiskolaiképzés közismereti oktatással


elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám

11500-12 Munkahelyi


Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5+0,5 +1

144

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

2

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 1 2 0,5+0,5

Építőipari alapismeretek

gyakorlat 1

145

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése 1+1

3

2

Falfelület festésének,

díszítésének gyakorlata 5 8 6

10103-12

Mázolási munkák fa-,

fal-, fém és speciális

felületeken

Mázolás 1+1 2+1 1+1

Mázolási munkák gyakorlata 3 3 4

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 1 2+1 2

Tapétázási munkák gyakorlata 1 3 5

Összes óra

Összes óra 14,5 140 23 140 23


9. évfolyam

munkahelyi egészség és biztonság 0,5 óra

falfelület festése, díszítése 1 óra

mázolás 1 óra

10. évfolyam

146

mázolás 1 óra

tapétázási munkák 1 óra

11. évfolyam

munkahelyi egészség és biztonság 1 óra

építőipari alapismeretek 0,5 óra

mázolás 1 óra

147

Gépi forgácsoló (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet






2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám

11500-12 Munkahelyi



és biztonság 0,5+0,5

148

11499-12


11497-12


149

10163-12 Gépészeti

munkabiztonság és

környezet-védelem

Munkavédelem 1

+1

Elsősegélynyújtás

gyakorlata 1

10162-12 Gépészeti

alapozó feladatok

Gépészeti alapozó

feladatok 2+1


feladatok gyakorlata 4

10173-12

Anyagvizsgálatok és

geometriai mérések

Szakmai

anyagismeret és

anyagvizsgálat

1+1 2

Anyagvizsgálat és

gépészeti mérések

gyakorlata

5

10174-12

Esztergályos

feladatok

Esztergálás 2 3

Esztergálás

gyakorlata 7 4

10176-12 Marós

feladatok

Marás 3

Marás gyakorlata 5 5

10175-12 Köszörűs Köszörülés 2 2,5

150

feladatok Köszörülés

gyakorlata 2 6

CNC programozás +1 +1

Összes óra 4,5 10 9 14 8 15

Összes óra 14,5 140 23 140 23

151


9. évfolyam


szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 1 óra

gépészeti alapozó feladatok 1 óra

10. évfolyam

CNC programozás 1 óra

11. évfolyam


munkavédelem 1 óra

CNC programozás 1 óra

152

Hegesztő (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Hegesztő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet


Elméleti képzési idő aránya: 30





Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

10162-12



feladatok 2+1

153

feladatok Gépészeti alapozó

feladatok gyakorlata 4

10163-12

Gépészeti

munkabiztonság és

környezetvédelem

Munkavédelem 1 +1

Elsősegélynyújtás

gyakorlat 1

154

10180-12

A hegesztés előkészítő

és befejező műveletei

Hegesztési

alapismeretek 1+1

2+2

Hegesztési alap-

gyakorlatok 2 3 1,5

11497-12


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5+05

11500-12 Munkahelyi



és biztonság 0,5+05

11453-12

Bevontelektródás kézi

ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek

I. 4

Hegesztési

gyakorlatok I. 3 4

11455-12

Fogyóelektródás

védőgázas ívhegesztő

feladatok


II. 3

Hegesztési

gyakorlatok II. 7

11456-12

Gázhegesztő feladatok


III. 3

155

Hegesztési

gyakorlatok III. 7

11457-12

Volfrámelektródás

védőgázas ívhegesztő

feladatok


IV. 2+1

Hegesztési

gyakorlatok IV. 7

Összes óra 4,5 10 9 14 7,5 15,5

Összes óra 14,5 140 23 140 23


9. évfolyam


hegesztési alapismeretek 1 óra

gépészeti alapozó feladatok 1 óra

10. évfolyam

hegesztési alapismeretek 2 óra

11. évfolyam

156


munkavédelem 1 óra

hegesztési ismeretek IV 1 óra

157

Pincér (2017.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Pincér







3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés

közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.

évfolyam 1. évfolyam

2.

évfolyam

heti óraszám ögy

heti


heti

óraszám ögy

heti

óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy

158


vonatkozóan:

Összesen 9,5 5 140

5,5 17,5 140

5,5 17,5 9,5 22 160

11 20,5

Összesen 14,5 23,0 23,0 31,5 31,5

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5+0,

5 0,5

11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2


ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2 1+1 1+1 2 2

11518-16

Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5+1 1 1 1,5 2

11519-16


alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában

0,5+0,

5 0,5


11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv Pincér szakmai idegen nyelv 1+1 1 2


alapok

Felszolgálási alapok 4,5 3,5 1

Felszolgálási alapok gyakorlat 5 4,5


szakmai ismeretek

Felszolgálás 2+1 1+1 3

Felszolgálás üzemi gyakorlat 17,5 17,5 17,5 20,5

159


9. évfolyam

általános élelmiszerismeret 1 óra

élelmiszerbiztonságról általában 0,5 óra

pincér szakmai idegen nyelv 1 óra

10. évfolyam

vendéglátó gazdálkodás 1 óra

felszolgálás 1 óra

11. évfolyam



felszolgálás 1 óra

160

Szakács (2016.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Szakács











heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 9,5 5 140

5,5 17,5 140

5,5 17,5

Összesen 14,5 23,0 23,0

161

11499-12


11497-12


Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2+1 1 1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5+0,5 1 1

162

11519-16Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5+0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5+0,5

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1 1

12094-16 Ételkészítési ismeretek

alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 4,5+0,5

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat

I. 5


II. 15,5

12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek elmélet 2 1+2

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 2+1,5 17,5


9. évfolyam


általános élelmiszerismeret 0,5 óra


ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 0,5 óra

10. évfolyam

163

vendéglátás higiéniája 0,5 óra

ételkészítési ismeretek gyakorlat 1,5 óra

11. évfolyam

ételkészítési ismeretek elmélet 2 óra


164

Szakács (2017.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Szakács











heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 9,5 5 140

5,5 17,5 140

5,5 17,5

Összesen 14,5 23,0 23,0

165

11499-12


11497-12


Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2 1+1 1+1

11518-16 Élelmiszerismeret Általános élelmiszerismeret 1,5+1 1 1

166

11519-16Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5+0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5

12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 1+1 1

12094-16 Ételkészítési ismeretek

alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 4,5


I. 5


II. 15,5

12095-16 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek elmélet 2+1 1+1

Ételkészítési ismeretek gyakorlat 2 17,5


9. évfolyam

általános élelmiszerismeret 1 óra


szakmai idegen nyelv 1 óra

10. évfolyam


167


11. évfolyam




168

Szociális gondozó és ápoló (2016.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális









heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy


vonatkozóan:

Összesen 10 4,5 140

15,5 7,5 140

15 8

Összesen 14,5 23,0 23

169

11499-12


11497-12


170

10569-16 Gondozási-ápolási

alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat 1,5+0,5 1,5+0,5 1

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 2,5+0,5 1,5+0,5 1

Pszichológiai alapismeretek 2,5+0,5 2

Egészségügyi alapismeretek 2 2,5+0,5 1,5+0,5

Ápolási, gondozási alapismeretek 3 1

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat 1,5+0,5 2

10570-16 A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1,5+0,5

Klinikai ismeretek 5

Ápolási gyakorlat 2

Gondozási ismeretek 2

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata 1

Monitorozó gyakorlat 1,5+0,5 1

10571-16 Sajátos gondozási

feladatok

Szociális munka elmélete 3,5+0,5

Szociális munka gyakorlata 1

Szociális gondozás 4,5+0,5

Szociális gondozás gyakorlata 3,5+0,5

Mentálhigiéné 1

171

Esetmegbeszélés és szupervízió a

gyakorlaton 1,5


adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1

172


9. évfolyam

szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 0,5 óra

pszichológiai alapismeretek 0,5 óra

szakmai készségfejlesztés és kommunikációs

gyakorlat

0,5 óra

megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 0,5 óra

monitorozó gyakorlat 0,5 óra

10. évfolyam

szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 0,5 óra

egészségügyi alapismeretek 0,5 óra

társadalomismeret 0,5 óra

szakmai készségfejlesztés és kommunikációs

gyakorlat

0,5 óra

11. évfolyam


egészségügyi alapismeretek 0,5 óra

szociális munka elmélete 0,5 óra

szociális gondozás 0,5 óra

szociális gondozás gyakorlata 0,5 óra

174

Villanyszerelő (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő

Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika






2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.


modulok Tantárgyak



elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

ögy

elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti

óraszám

11500-12 Munkahelyi



és biztonság 0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5+0,5

175

11497-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

176

10007-12

Informatikai és műszaki

alapok


gyakorlat 2

Műszaki ismeretek 2,5

Műszaki gyakorlatok 3 60

10023-12

Épületvillamossági

szerelés


szerelés 1,5 3 +1


szerelés gyakorlata 3 60 15 100


mérések gyakorlat 0,5+1,5 20 2 40

Vállalkozási

ismeretek 1

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai

számítások 1+1 1+1

10024-12

Villamos gépek és ipari

elosztóberendezések

szerelése

Villamosipari

anyagismeret 0,5 1

Villamos gépek és

berendezések

3

177

Villamos műszaki

ábrázolás 1+1 1

Villamos gépek és

berendezések

üzemvitelének,

mérésének gyakorlata

14,5

178

műszaki informatika

elmélet +1

Összes óra 6 8,5 6 17 8,5 14,5

Összes óra 14,5 140 23 140 23


9. évfolyam

elektrotechnikai számítások 1 óra

épületvillamossági mérések gyakorlat 1,5 óra

10. évfolyam

villamos műszaki ábrázolás 1 óra

elektrotechnikai számítások 1 óra

11. évfolyam


műszaki informatika 1 óra

épületvillamossági szerelés 1 óra

4.1.6. 30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakképzési HÍD program képzések

Lakástextil-készítő (2016.09.01.)

A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01

A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama a 9. évfolyamot követően 105 óra

A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

SZH/1

évfolyam

heti óraszám

SZH/1

évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

SZH/2

évfolyam

heti óraszám

SZH/2

évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 24 864 17 595

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt 7,5 270+105 14,5 507,5

Összesen 31,5 1134+105 31,5 1102,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 3 108 2 70

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 0,5 18 1,5 52,5

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 1260+105 35 1225

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt


modulok Tantárgyak

Heti óraszám

SZH/1

évfolyam

SZH/2

évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5+0,5

105

1,5+0,5

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 0,5 0,5+0,5

10118-16

Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák

gyártástechnológiája 2,5 3

Lakástextíliák készítése,

javítása gyakorlat 4 9,5+0,5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 3 4,5 4,5 10

Összes heti/ögy óraszám 7,5 105 14,5


SZH/1. évfolyam

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 óra

SZH/2. évfolyam

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 óra

Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 óra

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat 0,5 óra

Szobafestő

A részszakképesítés azonosító száma: 21 582 01

A részszakképesítés megnevezése: Szobafestő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 9. Építészet

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVI. Építőipar



A képzés heti és éves szakmai óraszámai hosszabb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

SZH/1 SZH/1 SZH/2 évfolyam SZH/2

évfolyam

évfolyam évfolyam heti óraszám éves

óraszám

heti óraszám éves óraszám

(36 héttel)

(35 héttel)

Közismeret 16,5 594 10 350

Szakmai elmélet

és gyakorlat

együtt

15 540+105 21,5 752,5

Összesen 31,5 1134+105 31,5 1102,5

8-10% szabad sáv 2,5 90 1 35

(közismereti rész)

8-10% szabad sáv 1 36 2,5 87,50

(szakmai rész)

Mindösszesen 35 1260+105 35 1225

(teljes képzés ideje)

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1521 óra (540+105+752,5+36+87,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

SZH/1 évfolyam SZH/2 évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

10101-12

Építőipari közös

tevékenység

Építőipari alapismeretek 1 105 2

Építőipari alapismeretek gyakorlat 2 2,5+0,5

10104-12

Szobafestő, díszítő

munkák

Falfelület festése, díszítése 2+1 3

Falfelület festésének, díszítésének

gyakorlata 6 6

10105-12

Tapétázási munkák

Tapétázási munkák 2 2+1

Tapétázási munkák gyakorlata 2 6

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 5 10 7 14,5

Összes heti/ögy óraszám 15 105 21,5


SZH/1. évfolyam

Falfelület festése, díszítése 1 óra

SZH/2. évfolyam

Építőipari alapismeretek gyakorlat 0,5 óra

Tapétázási munkák 1 óra

5. Felnőttoktatás

30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakgimnáziumi képzés

CAD-CAM informatikus (2017.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: CAD-CAM informatikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika




Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: nincs

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete

megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1

évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.


Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám



Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott

kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon

72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám


Ögy 160 óra



(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett

képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok

oszthatósága miatt keletkezik!)

1/13 2/14

éves óraszám

ögy

éves óraszám

e gy e gy

A szakmai képzés

órakerete

Összesen 252 396

0

186 343

Összesen 648 529

11499-12

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

II. 6

11498-12

Foglalkoztatás I.


képzések esetén)

Foglalkoztatás

I. 25

11996-16 IT alapok 29

Információtechnológiai

alapok

IT alapok

gyakorlat 65

11997-16 Hálózatok I. 43

Hálózati ismeretek I. Hálózatok I.

gyakorlat 151

11625-16 Programozás 54

Programozás és

adatbázis-kezelés

Programozás

gyakorlat 180

11999-16

Informatikai szakmai

angol nyelv

IT szakmai

angol nyelv 90

10820 -16 Műszaki

ábrázolás 19

CAD alapok

Műszaki

ábrázolás

gyakorlat

56

12000 -16 Technológiai 34

ismeretek

CAM alapok Műszaki

ismeretek 34

CAD-CAM

gyakorlat 78

CAD

gyakorlat 78

10818 -16 CNC

gépkezelés,

programozás

Számítógépes

gyártás 37

Technológiai

gyakorlat 56

CNC gépek

gyakorlat 75

Osztályfőnöki 36 31

Gyakorló ápoló (2016.09.01.)


Szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy

Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy







A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete

megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos

képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1

évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.


évfolyam heti

óraszám éves óraszám



Ögy. 140 óra


Ögy. 140 óra




Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott

kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon

72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti

óraszám éves óraszám


Ögy 160 óra

Gyakorló ápoló

(esti tagozat)

1/13. 2/14.

éves óraszám ögy

éves óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 6

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I. 15

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 6

11110-16 Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek 8

Szakmai kommunikáció 18

11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 80

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11222-16 Klinikumi ismeretek

Klinikumi alapozó ismeretek 80

Klinikumi szakismeretek 60

Diagnosztikai és terápiás alapismeretek 36

Klinikumi gyakorlat 216

11635-16 Egészségügyi assziszensi feladatok Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

11151-16 Diagnosztikus és terápiás

beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 62,5

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 36

Klinikai gyakorlat 325,5

11152-16 Egészségnevelő és fejlesztő

tevékenység

Egészségnevelés- egészségfejlesztés 36

Egészségnevelés-egészségfejlesztés

gyakorlat 62

szakmai idegen nyelv 36 15

osztályfőnöki 36 31

összefüggő szakmai gyakorlat 96

30/2016 (VIII. 31.) NGM kerettanterv alapján szakközépiskolai képzés

Szociális gondozó és ápoló (2016.09.01)


Szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

A szakmacsoport száma és megnevezése: 2. Szociális szolgáltatások

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális







A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy 140 140


Ögy 140 140



évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval





Szociális gondozó és ápoló

(esti tagozat)

Szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül

KSZ/11 KSZ/12.

éves óraszám ögy

éves óraszám

e gy e gy

11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 7

11497-12



alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs

gyakorlat 54 56

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 54 44

Pszichológiai alapismeretek 63

Egészségügyi alapismeretek 99 14

Ápolási, gondozási alapismeretek 54

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat 65

10570-16 A szükségletek felmérése

Társadalomismeret 22

Klinikai ismeretek 69

Ápolási gyakorlat 65

Gondozási ismeretek 36

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata 22

Monitorozó gyakorlat 65

10571-16 Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka elmélete 56

Szociális munka gyakorlata 19

Szociális gondozás 84

Szociális gondozás gyakorlata 22 75

Mentálhigiéné 28

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton 28


adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 14 19



Villanyszerelő (2016.09.01.)


A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő

Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika








évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval


Ögy 140 140


Ögy 140 140



évfolyam

heti óraszám

szabadsáv

nélkül

éves óraszám

szabadsáv

nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám

szabadsávval



2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év



modulok Tantárgyak

Villanyszerelő (esti tagozat)

KSZ/11 KSZ/12.

elméleti éves

óraszám

gyakorlati éves

óraszám ögy

elméleti éves

óraszám

gyakorlati éves

óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség

és biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság 4

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 7

11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 22

10007-12

Informatikai és műszaki alapok


gyakorlat 43

Műszaki ismeretek 23

Műszaki gyakorlatok 65

10023-12

Épületvillamossági szerelés

Épületvillamossági szerelés 23 31

Épületvillamossági szerelés

gyakorlata 389 103

Épületvillamossági mérések

gyakorlat 43 19

Vállalkozási ismeretek 13

Ipari elektronika 13

Elektrotechnikai számítások 7 13

10024-12

Villamos gépek és ipari

elosztóberendezések szerelése

Villamosipari anyagismeret 4 13

Villamos gépek és

berendezések 31

Villamos műszaki ábrázolás 7 13

Villamos gépek és

berendezések üzemvitelének,

mérésének gyakorlata

261



6. A pedagógiai program mellékletei

1. sz. melléklet: Nevelőtestületi jegyzőkönyv

2. sz. melléklet: Szülői Szervezet véleménye

3. sz. melléklet: DÖK véleménye

7. Legitimációs záradék

7.1. A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata

Iskolánk nevelőtestülete a dokumentumot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján

módosította. A módosítások bevezetése …………. év ………………………………… hónap

……………. napjától történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett

évfolyamokon a nevelő-oktató munka a …………. év ………………………………… hónap

……………. napjától érvényes pedagógiai program szerint folyik.

7.2. A pedagógia program nyilvánosságra hozatala

A dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői

irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés

Információs Rendszerének elektronikus felületén.

iktatószám: a pápai szakképzési centrum acsády …...2018/09/01 · 7 a tankönyvvé, a...

Documents