(IjpestÍ Hetytörténeti

Ertesítő

gmtitt últnút

,,A hasznos taldlmónyok ébresztik fel a szeretetet a míívészetek irónt', -hirdeti a német nyelvíÍ felirat az I837-ben késziilt épület homlokzatdn. Akapudísz (amelynek egy részletét dbrózolja a kép) beépítve ma is hrttható aBaross u. 72. sz. közintézmény folyosójón

(Fotó: Krizsón Sándor)

III. évfo|yam 4.szám

Új pesti Helytörténeti Értesítő 199ó. július

F

Uipest község rendezett tanácsÚ,várossá Való átalakításá ra

vonatkozo tervezetTisztelt Polgártársak !

Az 1886. évi XXII. törvénycikk kisközséget,nagyközséget és rendezett tanácsú várost szer-yezett. Amazok szellemi és anyagi erő hiányábancsak megyei, i l letve szolgabírói felügyelet éssegédkezés mellett felelhetnek meg a kozigazgatásezerféte kovetelményeinek, míg a rendezett tanácsférfias önálióságga| tntézi a város ügyeit.

Miként tehát a természetes fejlődés rendje is az'hogy a gyermek ifiúvá, az tfj(l pedig férfivá lesz:úgy a községek életóben is ugyarrezen fejlődésifokozatokat tapasztaljuk. Ujpest külsőleg márteljesen fórfiúvá fejlődött, de lelke a testi fejlődósmögött maradt, mert az még mindig gyermek -

azazközség.A megyei törvényhatóság a belügyminiszterhez

intézett féléves jelentéseiben már évekke| ezeLőttrámutatott e visszás helyzetre, de azok nem segít-hettek rajtunk, mert a rendezett tanácsú várossávaló átalakulást a törvény értelmében csak egyedülaz adőf izető po lgárság mondhat ja k i , aÍÍa aközséget felsőbb hatósági paranccsal kényszeríteninem lehet.

Szél1 Kálmán miniszterelnöksége idejébenmegvalósítarri szándékolt ama eszme' hogy Újpesta fővároshoz csatoltassók, a politikai viszonyokmegváltozása, főIeg azonban a felmertilt nagynemzeti küzdelem miatt, hosszú időte, évtizedekreeIodáztatatt; minthogy pedig a főváros a becsa-toltatás ellen annak idejében a leghatározottabbantiltakozott, kérdéses, hogy az évek multán újrafe lvetendő becsato lás i tervet nem fogja-e amajdani minisztérium a főváros kérelmére véglegelejteni?

Ámde a községi szervezet elrnaradottságánakhátt ány ait napról-napra le gj obban me g sínyli akozigazgatást igénybe vevő adőfizető polgárság,miért is a k özügyekért c jnzet lenü1 ie lkesedőpolgárok már rég táp|áItak azt az óhajt lelkükben,hogy Újpestet kiemeljék elmaradottságából, s hogymint a lakosság lélekszámához' magas színvonaloná1l intelligenciájához, valamint a község külsejéhez

és 700 000 K-t meghaladó teherviselési képes-

ségéhez illik, rendezett tanács íntézze e község

kozigazgatását. Eme óhaj immár a megvalósulás

küszribéig jutott ' mert a polgárság áthatva a

ktjzérclek jogos kívánalmaitól, szívvel s lélekkel

csatlakozik azok táborába, kik önfelá|doző

lelkesedéssel karolták fel e felette fontos közügyet'

Mert Újpest csak úgy fejlódhetik naggyá, ha önál|ó

független várossá alakul át, valamint a polgárság

mindennenrű jogos igényei és közkívánalmai csak

akkor nyerhetnek teljes és kifogástalan kielégítést,

ha a kozsé gi szervezetet a rendezett tanáccsal

lljpest közsüg rmÜrzetl laráesn Yárossávaló álal*kitls*ra vonrtkorö tgrvcffl

Tisrtelt Polgertarsak!Áz 188l|. évi XXll. tÜrványcikk kis|itlzségeÍ; na&J,1község!'

'és rendezett tanácsu várost szervezett ' ÁÚrázok szel letu i ésgn'l,agi eÍö biár-ryábrrn csak ntegyeí, iiletve szo1gabirói íel.iig5'e}et

és segédkezés nrellett felelhetnek nleg a kilzigáug*tíis ezer[élg

kÖvptelményeirrek, nr ig a rendezett ta|rács tbÍÍias t inír} l t isággaljntóz i t vár0s üg}.e i t '

lr|iként tehrit a természetes fejltidés rendje is nz, hitg-v auvá, az i$rt pedig férÍiyá |esz; rrgy a kírzségek éle.

Íejlőrlési fokozátokat taposztaljuk. u"jpostillejlődötr' de leilte a testi fejlőrlés

minket net l t óÍhett(öteless6{i:lilk r.olt, egyebet lleÍn

Egyesiitjiink tehrít a kijzis cél nregva

tessl:ik luet{ rr mai kár

1996' július Új pestÍ Hetytörtén et i Értesítő

váltjuk fel' Hozzá kell tehát fognunk legnagyobberól lyel ennek a feIáIlításához' hogy a meg-vá|asztandó városi hatóság, valamint a tudás,szakképzettség és az élettapasztalatok bőtárházával rendelkező, a város közérdekeinekfejlesztését szívén hordozó' 200 tagból ál1ó városiképviselőtestület szeryezetében elvógre meg-teremtsük Újpesten is a hivatásának magaslatánáI}ó kozigazgatást,

Nagyjában vázoIva, e helyütt röviden rámu-tatunk a rendezett tanács előnyeire is, a melyek akovetkezők:

1. Te l jes önkormányzatt jog. A vármegyefőfelügyeleti jogán kívül kizárva lesz mindeniclegen beavatkozás a község kozigazgatási körébe,s így a főszolgabírói gyámkodás és mindenhatóságörökre megszűnik.

2. Újpest saját váIasztotta polgármester éstatrács által önmaga fogja ellátni a polgárságnakkatonai , ipar i és mindennemű k özségi , k öz-igazgatási ügyeit' Saját hatáskörében jogosítva lesze l1á tn i a z ö s s zes p i ac i , v á sá r i , épí tésze t i ésközegészségügyi kózígazgatást.

3 . Epítkezé si, közti s ztas ági, kémény sepreté siszabá lyrendeleteket a lkothat , a megyeiszabályrendeletek figyelmen kívül hagyása mellett.

4. Arva és gyámügyekben a hatósági jogokatsaját árvaszóke által önmaga gyakorolja, miért is agy ámp énztár tar ta|ékalapj ának j övedelmét s aj átcéI1aira fordíthatja.

5. Uj építkezéseknél az ac|őmentesség az eddigi10 év heiyet 12 esztendő |esz, a mi az építkezésikedvet is ernelni fogja.

6' Végül pedig természetszeríí folyomárrya lesza renclezett tanács felállításának az,lrogy a 46.000lelket számlá|ő lakosságú városnak meglesz atekintélye és méltó súlya a vármegyében, valamintaz országban is. Polgárai pedig mint függetlenváros i po lgárok, po lgár i és po l i t ika i joga ikzav artalan gyakorlására nézv e biztosítva lesznek.

Ezű,t taI csak móg egy k ö rü l rnényre ke l lf igye lmet fordítanunk. Az á l lami adó úgy aközségekben, mint a rendezett tanácsú városokbanegyforma, csak az az egyet|en eltérós van, hogy ak is- és nagyk özségekben segédekkel do lgozókézműiparok I. osztályú, míg ellenben a rendezetttanácsú városban III . osztá lyú kereset i adótfizetnek. Látszólagos ez eltórós is' mert az eddigiá||ami adóná| többet senkire sem lehet kiróni, aközségi pótadónál pedig nagy nrérvű megtakarítást

értünk el. Kül önben nagyobb megnyugtatásulbeszereztük több rendezett tanácsri várostól azadókivetési adatokat, a miktől kiviláglik, hogy mígÚjpesten átlag

1 segéddel dolgozó iparos 30 koronaz" ' l ' ' Á - , )+z3 t r r t t r 5 4 r ,

sőt t öbb adót is f izet, addig például Mezőtűrrendezett tanácsú városban segéd nélkül do|gozőiparos 16 K-t, egy segéddel dolgozó iparos 20-tőI30-ig, 2 segéddel dolgozó iparos 30-tól 40-ig, 3segéddel doIgozó iparos 40 K-tól 50 K-ig vanmegadőztatva. Gyöngyös rt. városban a segédnélkü l do|gozó iparosok 8-tó1 20- ig, az egysegéddel dolgozó iparosok 20-tőI30-ig, míg többsegéddel do lgozó iparosok 40 K-tó l 50 K. igvannak adóval megróva.

Nagykőrösön az 1-2 segéddel dolgozó iparosok20-tól30 K-ig terjedő adőt fizetnek. Felsorol-hatnók még egész Sereg rendezett tarrácsú városadóviszonyát, a melyekre pedig nem lehet ráfogni,hogy az Mezőtúron, Gyöngyösön vagy Nagy-kőrosön vettetett ki és így nem illik Újpestre, mertaz áLIami adő a rendezett tanácsú városokbanmindenütt egyforma s a melyekkei mind beiga.zolást nyet aZ, hogy a ho| az iparosok III. osztályúkereseti adóval vannak nregróva' ott leginkábbkevesebbet, de többet semmi esetre sem fizetnek,rrrint Újpesten ez idő szerint a községi szeryezetmellet' a mi az adókivetésre való tekintettel igentermószetesnek is tűnik fel. Az adő ugyanis 500fr't.-ot meg nem haladó házbér esetón a törvényértelmében a kovetkezőkép szabatik ki: Ha egyiparos 300 K házbért fizet és 3 segéddel clolgozik,most Újpesten hárorn családtaggal együtt 54 K I.oszt. adót fizet, míg ha Újpest rcndezett tanácsúvárossá lesz' akkor a 300 K-ból a családtagok után40vo,vagyis 120 K leüttetik s a fennmaradó 180 Kvétet ik adóa lapul , a minek |07o-a lesz a III .osztá|yű' kereseti adő, ez pedig 2] K.tőI 45 K-igterjed, s így a fent kimutatott 54 K.nál jóvalkevesebb.

A kereskedő po|gártársaink |igyelmét felhívjukama ténykörülményre, hogy a rendezett tanácsúváros képvise lő testü lete fő|eg Ú3pest keres-kedelmének fe j lesztését ke1l , hogy egy ikfőfeLadatául tekintse, miért is a vámszedési terv' amivel őket fenyegetik' minden komoly alapotnélkülöz' A 200 tagból á1ló képviselőtestület 100virilis és 100 vá|asztott tagból fog állrri. Elkép-

Újpesti Helytörténeti Értesító 1996. jú|ius

zethető-e, hogy ezek a község éItető erejót képezőkereskedelem tönkretevósére törekednének, pl. akövezetvám behozatalátval? Avagy ha az megvaló-síttatnék: akkor azt a képviselőtestület nem Újpestlakosságár a rőná ki, hanem azok'ra, kik Újpestenkívül laknak s a mi utainkat koptatják a nélkül,hogy itt adót fizetnének, már pedig ezen a címenbefolyó jcivedelem ismét csak az tjsszlakosság, íEytehát a kereskedők közteherviselését apasztaná,ami azonban tervbe véve nincs, törvény pedig arraa rendezett tanácsú városokat nem kötelezi,hogykövezetvámot szedjenek, a megvalósítás pedigakként is történhetik, amint már fentebb említettük,hogy azt ne a saját városi polgárok, hanem csakkizárőIag az idegenek viseljék.

Nagyobb bizonyítékú idé,zzik sző szerínt aközutakról szóló 1890 : I t.c. idevonatkozó 81. és82. $-ait, melyek ekként szólnak:

,,81. $. A vámszedés joga csak közutakon .... avárosok és községek kövezetének haszná|atafejében gyakorolható, illetve engedélyezhető. Ezenvámszedési jogot, illetve annak gyakorolhatását, akereskedelemtigyi miniszter engedé|yezheti, ki etekintetben a városok, a községek kövezetvámjáranézve a belügyminiszterrel egyetértőleg jár el. Akereskedelem-ügyi miniszter a vámszedési jogengedéIy ezését hivatkozy a a közérdekre, bármikormegtagadhatja."

82. $. A községek ós így a rendezett tanácsúvárosok részére ezek közgyűlései kérelmezhetik avámszedósi jog engedélyezését. A kérelem aközsógi (r. tanácsú városi) közgyűlési határozattalegyütt az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjeutján terjesztendő a miniszter eló.''

EzekbőI minden kiviláglik, hogy kövezetvámotszedni semmiféle k

199ó. jú|ius Új pesti Helytiirténet i É|r tesítő

€ l j ' * IvATAL,!i l iu) ti

Srenrólyas1lótlék Jegyae t

űÍi

v.)ÜI

Ifi)ssItI

polgárntesterföjegyző s olnöki tanácsnoktanácsnok (h- polgármestcr) 1

Í $333 il:árvaszéki Íjtniikfőszámvevőjegyzi {á 240Ü K.)ügyészpénztárose!lenörközgyámfogJlin*zó (á 2200 I{.)fogalmazr5 gy*kornok l{á 12[t0 K.)adr}tiszt (á l80o K.)saámtigzt (á l6cCI K.)iktatókiadóirnok (á 1200 KJvégrehajtri {á 1400 l{.)irrrgépkozel6n.5 {á 84Ü l{.}gazda s piacbiztostLtzrrltóparancsRok

íőorvosofvos (á 1400 |i.)kerii|eti' sziilésznő (ít 24a K.)ál latorr'osvágrlhidi feltigyelö (|akás, íürés és vil.)mérnökrendriti $uemólyuet l' kiiltségv. zi. fsz. a.'tiizoltó '' ,, ,. s$. fsz. a.gimnáziumi tanóritestii|et,, 4?. fs.*. a,iparisk. tanitó személyzet ,, 4?. fsz. a'óvodrri '} '' tt 49. fsz. a.klzségi.szolga (á 840 Í{ és rulrázat)vágtihiúi segédszotgakőnyomdászházmeste-r. (lakás, fiités és világitás)fogyasetáti személyzetgyePmesÍeÍ

lÜ00 a ktilt.t€gvetós l?. kirttlr1ti ro.v*tn terlróro

rr költsógvetó$ 17. kiadílti l'o.vata tí;rltét"e.

'$Ü0$

400q

96003200s0Ü072QÜ2Ü0t)2600gá00l$Ü0{lÜ00s0003Ü004S00lBoill6ÜCI

120üÜ:70Ü0

. 42001.+00

.í, , * . . . .

?,4{n2800?zÜ

Irt0CI' 1600- 24Üt)

tI

2u

-l. n mellóltelt köl|ségvetós' 33. kiad. rovatsz. nlntt.a költ*égvctés l7' higdli$i r0"

vqta tirhére.

)}p

{'

l260Ö40r)

r000840

30ff0240

veheti, így tehát apőtadót, a mai szeÍvezet mellett,tetemesen emelő egyéni kiadások teljesen elesnek.A szabályrendeleteket (így pl. a kéménysepretésit)a 200 tagból á1ló képviselőtestület a polgárokérdekkörónek figyelembe vétele mellett fogjamegalkotni, miáltal a mostani súlyos közterheketszintén csökkentheti.

A fogyasztási adókezelés ós a községi közmun-kaköltség felelős tanács megvalósítása esetén

l4űJ4ÜCI

l 51II

1

I

lsszesenA községi kö}ttégvetéa szerint

Megtakatit*s

**er.rJfd|ü"t'*:ÍÍffif'íö. pótlék * törzsÍtzetés}oz ceatoltatik, miután a tnegyei jegyzői nyugdi|-hozzáJ{ruláa

1. tóblózat

Lényeges, de számszerőIeg ki nem mutathatómegtakarítás a községi polgárokra és főleg azonbanaz iparosokra és kereskedőkre abból ered majd,hogy ipari ' kereskedelmi ügyekben többé semYácta, sem Budapestre nen} kell fáradntok, pénztés időt takarítván meg ezáItal is. De az össz-lakosságra nézve is megfizethetetlen e\őny |esz az,ho gy mindenki Újpesten saj át v á|asztotta hatőságáttetszése szerinti időben felkeresheti s igénybe

Újpesti Helytörténeti Értesítő 199ó. jú|ius

ugyal}csak apasztani fogja a közteherviselést, demert ezúttal szigorúan csak a községi kö ltség-vetéssel szemben állítottuk a tanácsi költségeket, etételeket azűttal figyelmen kívül kellett hagynunk.

Lássuk már most a tanácsi szemé|yzetjövőbelibeosztását a je len leg i kozségi személyzette|szemben. Jelenleg van a községnek 57 végleges és17 ideiglenes, mindössze 74 főbőL átLó személyzetea tanügyi, rendőri és tíizo|tőt szeméIyzeten kívül,kiknek teendőit afőjegyző eIőterjesztése alapján ak özségi e l ö l j á róság á|ta l megá11apított s aképviselőtestület áIta| jőváhagyatott munka-beosztási rend állapítja meg.

Ez utóbbiak számbavétele nélkül a rendezetttanácsú város közigazgatását 76 illetve 86 főbőLá1ló s részben véglegesen, részben 6 évtőI 6 évreújból választandó személyzet látná el, a kik amegfe le lő ügyosztá lyokban a k övetkezőképosztatnának be:

Hogy a 76 illetve a 10 tiszteletbeli tisztviselővelegyütt 86 főbő| á l l ó szeméIyzet bőségesenelláthatja a legnagyobb igénnyel szemben is aközígazgatást községünkben, arra elég ha rámu-tatunk' hogy Vác r.t. város kozigazgatását leszá-mítva a rendőröket összesen 34 főbő| á1ló testületszolgáIja, s így, ha Újpestnek háromszor akkoralakossága van is mint Vácnak, a közigazgatástkétszerte nagyobb számú szeméLyzet vagyis 68 is

e|Láthatná, de mi még ennél is trjbbet, 86-ot irá-nyoztunk elő, csakhogy a polgárság minden kíván-sága a legkényelmesebb kielégítést nyerhessen.

Lássuk tehát a mellékelt községi költségvetésitetv ezet végeredmény ét, összehasonLítv a arendezett tanácsi k

! .:6#'='

'p -?iY!*i3EEi *" Ü;iíj i ?ü !ÉEi í F é * . . ' ;

.Ís*o ' €É!$ x !"EetE-'Á í};*:EÉ 'É;6.! € ! E. - á ! 4 q xg $i H:. i

É$EEaiE* ET SE: $ ; * . i €

s = ; ,

é É ö ;I "iol-l'l-

199ó. jú|ius Újpesti Helytörténeti Értesítő

tulajdonosokra még 4vo-os vagyis összesen 387o-ospőtadőt vetett ki, holott a fentebbi számítás folytánarendezett tanács felállítása esetén legfeljebb 2]vo-os pótadó fogja terhelni a lakosságot.

E számok minden ékesszólásnál fónyesebbadatokat szolgáltatnak.

A saját érdekét szívén viselő polgrárságon múlikmost már egyedül az, hogy akarja-e a kiskorúságota nagykorúsággal, a korlátolt cselekvőképességetaz őnáILő rendelkezési joggal, a falusi szervezetet arendezett tanáccsal felcserélni vagy nem?

Ha igen, űgy sorsán segíteni is fog ha pedig nemakarja az eddigi kozlgazgatási gyámhatóságotIerázni a nyakáról' úgy minket nem érhet semmivád, mert megcselekedtük azt a mi kötelességünkvolt, egyebet nem tehettünk.

Egyesüljünk tehát a közös cél megvalósításavégett' Szüntessük meg a mai káros és hátrányosközigazgatási szervezetet S emeljük fel Újpestet amaga méltó helyére: a rendezett tanácsú városoksorába.

Kelt Újpest, 1906. évi január havában.

A szerv ezető bizottság:

Friedmann Ármin,elnök.

Dr. Boros Mór, Dr. Kálmán odön,Kiszela Vilmos

jegyzők

Fomheim Zsigmondpénztátos

Konyha Gézae1lenőr

Réti Ferenc, Dr. Ugró Gyulabizottsági tagok

N

FEDEeEÍ'r() valódi b€r,étBl €lr,a) Rendr:s btlyételek.

l . cim.l90.l. évi pérrztár rrraía

I Ujpesti Helytörténeti Ertesítő l996. jú|ius

Lózsé16 kr1lt.géí.{vctése ez

I$Üti évrt ,lk."-l ni.li

tB$15

tnDíi$ilo{lí Íel'á | l i |$s i l $e|é!l,í!lDte.nl6 !t.ttll.

3ég4t'

kor

sziiKsÉGLEÍ.rt.) varódi erÜhségl €t.

c.) llíscbizt()s, napidijai á 4 kor.Szotgállltdt tétjesitíí eslriidtek

napídi ja iGyepmester fizetése

ll. clm.Adóh és tartozások.

lsÓB. évi á|lanli adó.tlletók egyenéftékOrsz' betegÁpolási priladó.förvén'y hátdsági utBdóKatonaheszállásolásí prótadóVárnregyei közigazgatási pót.

adóYármegyeí kőnyonlda alapTenitói nyugdiJ elapjegyzr5i n3;ugdij alap t)!'ogyasztási ádó m'gváltósáAtvonuló álla$i ut ÍentartásaKözségi javak bíztogitásaÁl|8mi rendörsógi hozzájárulásBojéléntési bivata| l.óltség6í

Átvi tet:

KÖlcsiintők € visszaíízetéseKik ö t6 p;ac béÍlÉte

lrl. cim., Ga'dasági kiadáso|r.

KÖzségí épüIet6k ferrtartása\rÁgóhiú jr) l rarban Iartásalrrrdai szükségletFiités és vi1ógitástr ökhoszor lbóres te lkek béÍeill'elcfon et6fizetésí dijaiNapídij*k és rttikClltségekU.ioncozási kijltségBk.I.íizrcndéseeli kíadásokKtizségi közvilágilás'Iárási k(izrníivelődóti egy*sü.

let ssgélyeKőzségi ingó vagyon ós hiv'

helyiségek berendezósi be.szerzbse

Anyak(inyvi hozzíjártl|ágI(5iséei szolgák és tüzoltók

ruházátaVégrehajtósi kóltségoE.I.enlető beszerzésí Álapi.aiskola íentaÍtásg'

rY. cln.tskolai kiadámk'

$irnnózium céljairaElanri ískolák járulékaPolgári fiuisko}a segélyeFolgári loányiskola segély€Ujperli zoneiskola s6gély€Köff €gi ipaÍ. és Íajziskols:

fentártá3a.{sztalbs szakiskota sególy.Községi ovodák Íontarlást

Átv i tet:

Nó'ség llölt:ségl'étós ry,l9ffll évre

tnnáfrítnrk r{l^a l l l | . { ! ! e3e1énfelmfq616 ltöll.

I.looo!

I 2ooo lt , - ^ 1

Siketnérua i$kola sególyeirői ipar. és rajeisfolÁhtra hr:z-

zá3áruláslijtr:esti .fornaag'vlct segélye'IpariskoIai tanulók nrilleoirtmi

Üszti}ttdija.l.an' és otjókiitelsek (issze.

i rót i kÖl lségoNóp kiinvvtár förrtartÁsaBcniczky Ferenc alapitvány

l iartataV. clm.

ÁIÍe é9 sz €gényngJ.t kladásk,Árvák és l € lencek fentaÍlása$zegények segélyezéseNépkonyha és melegedó szobaSzegány tarlulók s €gélyeI]4ternáy Gézáná kegydijaLukárs Jmténá kegydija

V[ clm.&gás6sü8yl Ág hórhári kiadá'Tk.

Vll. cin.Tsrtozitsk.

I(Ól6$iinióke lörtgsztésöVill, oitrr.

vegyéí }iadások.Yegyoa kiadárokVislzatérüló 5lölegékBe nenr fo|yt krzsé8i pútadót

. l lohs2ámlájR

lI. clmKBlon }ívGu&ól f'rdd*éüd6 }'t8d.JárdaéPilásl kött €ógck50/c lsko|el pótatlószemótkíhoÍdási höltsó5Kómónyseprósl dijik

I$indö*sztBon ;

2"t2+

38?9lt0i l t32s3$4

í:lt]

t í

38

39404 l

t 1I

J

3

.t

I1 0I t

t 2l 31.1

t órg1 7I B192AD I

-t

3d

100q11íiü}l

21677ii3üX}T

t{r0llti

200Llif15ooilsÜoÜfi5000iiloosli'*ll

13146!

444548A ,

4849

váJtwglt.lut oldirlyilort, B6.l !2 Gl'lrlny'otl !fro B t@étyú lód.L BréD llDcéE léGEdó m6gl.}Er|ló.bóI íb8 fedortBtDl.

Kiaiások cimoE

l3

5Üs l

3253

34

ó{i

's8ollel 37{t')ol --

IItio{!i -. '-tsriol

s n l * .i- i - " "' l68i _I. {toíri -II

i4oool -

l2ooo j -.-'.4. ,0c} i _l ooo l - -3ooj -Bool -

I40crol _..

i

íitl.koÍ.

03

í)Í5859BÜ6 r82

63

84

65,66r t

4oooI oo()Soo

9li

37

82ő72os6

68E970

l B88 rl5o2

" 2&14

33d I

2o96

Il*

4az

l'996. július Ujpesti He|ytörténeti Ertesítő

Buda Attila:.

Néhány lap,

Ui pest könyvtártörténetébőlAz első világháború befejeződésével a mérhetet-

len anyagi pusztulás mellett, a szellemi élet területónis rettentő veszteségek köszöntöttek Magyar-országra. A kiegyezés óta ugyanis az ország művelt-ségi szintje' nem ellentmondás nélküli fejlődéskövetkeztóben, de fokozatosan eme|kedett, azoktatási intézmények s a különfé|e végzettséggelkibocsátott tanulók száma, az ország lakosságánbelüli százalékos arányuk növekedésnek indult.Ámde ez azt is jelentette' hogy a rendszeres és azalkalomszerű olvasók száma is gyarapodni kezdett,akiknek igényeire figyelve és azt befolyásolni igye-kezve egyfelől a könyvkiadók és a könyvkeres-kedelem, másfelől a könyvtárak saját há\őzatlkatlétrehozták. A kiegyezés utáni differencirált könyvtrírirendszernek' gyiíjtőkörtől függetlenül, központigondolata volt közművelődési feladatok ellátása is.Ennek tartalmáról ugyan időrőL-időre viták robban-tak kj, de magát a tevékenységet senki sem kérdő-jelezte nreg. MiveI ez a szolgáItatás elsősorban at'idéki. állami. önkonnányzati és más intézményekáltal fenntarton konyvtárakban testesült meg s mivela trianoni béke után vidéki könyvtáraink igen nagyszámban kerültek az országhatáron túlra. az 1920-asévektól a magyar művelódésügy irányítői számáraközponti feladatot jelentett a korábbihoz hasonlóállapot felújítása.

A kialakult helyzeten a kulturális vezetés úgyigyekezett segíteni' hogy országos és helyi szintenegyaránt a különféle, a műveltség terjesztésébenrészt vevő intézmények (könyvtárak, múzeumok,levéltárak, stb.) összehangolt működését szorgal-mazta, a könyvtárépítő tevékenység mellett. Eztmozdíthatta e|ő az is. hogy aZ egyes intézményekkórhették közgyűjteménnyé nyilvánításukat, amiszámukra több előnnyel és természetesen kötele-zettsógekkel is járt.

Az a|ább következő dokumentumok, melyek azELTE Könyvtártudományi Tanszékének leletmentőés feltáró munkájának következtében kerültek nap-világra s melyeknek kozlésre való átengedéséért VoitKrisztinának, a tanszék vezetőjének tartozunk

köszönettel , ertőI az időszah,;ról szólnak.Az első beadványt Erődi-Harrach Béla, az Orszá-

gos Szociálpolitikai Intézet vezetője intézte HómaÍlBálinthoz. Az intézetrőI az Újpesti HelytörténetiÉrbsítő egy korábbi számában olvashatunkrészletesen. Az 1935. évi 9300. sz. rendelet inten-ciójának lényege: a nyilvános jellegíí könyvtárigyűjteményt a minisztérium nyilvánítsa közgyíij-teménnyé. (Ezt ugyanis kérni kellett, az ehhezszükséges feltételek megteremtésével.) A VKMnyilván kereste a megfelelő megoldást, a gazdaságiválság évei azonban nem kedveztek azugyek gyorse|intézésének, ezért csak két év múlva címzett aKözgyíijtemények országos Felügyelősége egyleiratot Ujpest és Rákospalota polgármestereihez,együttes közkönyvtár |étrehozását javasolva, alapulv év e, az országos Szociálpolitikai Intézet könyvtárátés egyben csatlakozva ahhoz, mely esetben támo-gatná annak közgyűj tem énny é a|akitását.

A rákospalotai választ nem ismerjük, SemseyAladár nevében azonban Szabó Sándor tanácsnoktudakozódott a fe|áIlítás költségeiről. Pasteiner Ivánvá|asza kitért ana aZ esetre, amelyben közösen s aÍTais, amelyben Újpest egyedül létesítené a köz-könyvtárat. Egyben j avaslatot tett,,közmíiv elődésiház,, építésére. A gondolat ismerős, a másodikvilágháború után országszerte hasonló funkciójúépületeket hoztak létre, néha kissé elméÍetezve,tú1ságos igényeket feltételezve. Uto1só iratunkSemsey Aladártól származIk, aki a városik ö n y v t árn ak k ö z k ö n y v t ár r á l ko z gy íijteménny ényilvánításához szükséges altiszti ő]Iás kétesítéséhezkérte a Felügyelőség segítségét. A három beadványés két fogalmazvány érdekes adalékokkal szolgálÚ ipest két v i lágháború k öz ö t t i művelődésiviszonyaihoz.

Az iratok lelóhelye:M. Kir. Belügyminisztérium Közgyűjtemények országos

Felügyelősége. Az r i jpesti országos Szociálpol it ikai Intézetkönyvtrárának ktizgyűj temén ny é ny ilv áttítás a. országo s Lev éltár K.729.4 ' csomó 15 l l1935. U jpes t megye i vá ros po lgármestereKözgyűjtemények országos Felügyelősége. Városi közkönyvtárszervezése. országos Lev é|tár K 7 29. 5. csomó. 1 5 1 / 1937,

*A szerző az ELTE Biilcsésztudomdnyi Kar, Magyar Irodalomtörténeti Intézet könyvfuÍrónak vezetője

Újpesti Helytörténeti Értesítő 1.99ó. jú|ius10

NagyméltóságÚ M, kir' vallás ésKozoktatásügyi Miniszter U r !

A vezetésem alatt ólló országos Szociálpolitikai

Intézet űjpei,sti Anyaintézete N épmíívelési osztó-

lyának kereté:ben fenntartott nyilvános jellegíí

könyvtári gyííjtemény az évek során át a fejlő-désnek arra a fokára jutott, amelynek számba-

vételével a céInak teljesebb szolgáIata érdekében

elkerülhetetlenüI szükségessé váIt eddigi Szerve-

z etének me gfelelőbb módo s ítás a.A könyvtár könyváIlománya, a feloszlatott

Erzsébet N épakadémía könyvtárából besorozott

munkákkal együtt, 37,000 kötetből áll és fejlő.désének mérvét az utolsó öt évben a következő

adatok szemléltetik,.

É, olvasók száma olvasott kötetek száma

1930 7461931 6591932 11061933 9621934 1156

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy könyv-

tárunk közmíívelődési szempontból nem csakjelentős, de egyenesen nélktilözhetetlen szerepet

tölt be Újpest város és a vele összffiggő Rákos-

palota megyei városok lakosságának irányában és

az a me77yőződésünk, hogy az 1929. évi XI,t.c.

valamint Nagyméltóságodnak e törvény végre-

hajtása tárgyában kiadott 1935. évi 930a számít

rendelete intencióinak teszünk eleget, amidőn

tisztelettel kérjük, méltóztasSék könyvtórunkat az

említett törvény 1,S-a alapján közgyííjteménnyényilvánítani. Alapítványunk tulajdonj o gának a

tórvény 7.S-a alapján való érintetlenüI hagyósa

mellett.A könyvtár közgyííjteménnyé nyilvánítósa

kü l ön ösen két szempontbóI lenne kívónatos.

Előszor, hogy a közgyííjtemények összességébenvaló szerves bekapcsolódása révén a rávóró

kultúrfeladatok szolgálatát, a munkame gosztás

részeseként, az e8ySé7es elvek ftgyelembe vételével

sokkal teljesebb eredményességgel tudnó ellátni,

másodszor a könyvtár további fejlődésének bizto-

sításához a jövőben feltétlenül szükség van arrű a

támogatásra, amelyet a kózgyűjteménnyé-

nyilvónítás alapján az említett törvény 9-]] ' és a

rendelet 20-2 1 .S.ai alapján igény,elhet.

A kö z gy ííj t e mé nny é - ny ilv ání t á s s al kap c s o l atb an

Alapítványunk mindazokat a kötelezettségeket,

melyeket a törvény 8.S-ának utolsó bekezdése és a

végrehajtási rendeletnek e szakasszal összffiggő

int é zke dé s ei rár ó nak, v állalj a.

Egyben szeretném Nagyméltóságodnak szíves

figyelmét ráirányítani a konyvtárnak közgyííj-

teménny é - ny ilv ánítósáv al kap c s olatban felt étle nül

megoldást kívánó problémájára, amely a könyvtár-

vezető személyével kapcsolatos. A könyvtárat az

1923 év óta dr. Fodor Arpád vezeti, aki a magyar

könyvtárügy legkivólóbb szakemberei sorába

tartozik és űgy tudományos felkészültsége, mint a

fe ladatra va ló rátermettsége, szorga lma és

munkabírása fotytón erre a vezetésre hivatott is.

Dr. Fodor Arpád az ]923 év óta egészen a

legutóbbi időkig a könyvtár vezetését teljesen

díjtatanul, a tanulmányi otthon tagjaként látta el és

ciak az 1g34. évben, az állástal,an diplomósok

elhe lyezésére indítot t akc ióva l kapcso latban

s ikert i l t N agyméltóságod küI ön ös j ó indulata

alapján a havi 80.- pengős javadalmazású helyek

ngytt,tt elnyernie és mint ilyen, szolgólattételre

kö nyv tárunkho z b e o s ztás t kap nia,

A könyvtár munkójának jelentősége, amelyre

jellemzők a fenti forgalmi adatok, megkívánják azt,

hogy a könyvtáruezető helyzete rendeztessék, amire

most l i7y lehetne megoldóst taláIni, hogy Dr.

Fodor Á,rpód a Vallás és Közoktatásügyi tórca

keretében most már végleges minőségben bármily

szerény állásra kineveztetnék és szolgálattételre

továbbra is a közgyiíjteménnyé nyilvánítandó

kötl-,-vtárunkhoz n1lerne beosztást. A másik meg-

o ldós i lehetőségként t iszte let te l javaso lom

Nagyméltóságodnak, méltóztassék a N agyméItó.

'aii u. Kir. Belügyminiszter Úrnál közbelépni

arra vonatkozólag, fejezze ki Ujpest város képvise.

lő testü lete e lő t t határozott kívánságát egy

könyvtárnoki állás rendszeresítése érdekében,

melyre dr, Fodor Arpád alkalmaztatnék, akit a köz-

gy ííj t emé nny é ny i lv ánít andó kö nyv t ór unkho z

Lellene szolgálattételre beosztani. Erre jogcím is

van. (Jgyanis a törvény 5.S-ának 4. pontja kimond.

ja, hogy a torvényhatóságok és községek (városok)

kötelesek ,,a közgyííjtemény kezelésére a Tanács

kív á ns á g ár a, a b e lii gy mini s z t e r ho z z áj ár ul á s áv al

más munkakörb e n nem fo glalko ztat o tt tudomány o s

tiszniselőt alkalmazni,, .

15.65117.03519.27321.28522.739

199ó. július Újpesti He|ytörténeti Értesítő 11

U j p e st v áro s nak magónak kö z gy ííj t eménny ényi lvánítható k önyvtára n incsen, sőt , , Jóka inépkönyvtár , , .ának keze lését is Intézetünkkönyvtárára bízta, tehát Intézetünk a közel 70.000lakosú Ujpest megyei város helyett végzi el 37 '000kötetből óIló könyvtárával azt a közmíívelődésiszempontból nélkülözhetetlen munkát, amelyetkülönben magának a városnak a saját erejébőlkellene elvégeznie. Akkor, amidőn Intézetünk akönyvtárat sajót erejéből tartjafenn, egyben annakelhelyezéséről is ma7a költségébőI gondoskodik, akönyvtórnoki állós kiadásainak elvóllalásóval aváros még mindig igen szerétry módon részesedneazokban a terhekben, melyeknek túlnyontó részétIntézettink vállalja a város kulturólis érdekeinekszolgálatában.

A könyvtárunk könyvállományát feltüntető 3 db.katal ó gus t e gy idej ííle g t i s zt e l e t t el b e mutat om.

Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletemnyilvánítását.

Budapest,,1935. évi jűlius hó 6..án.

Erődi.Harrach Bélae gy e te mi ny ilv. r. tanúr,

az o rszágo s S zociálpolitikaí I ntézetalap ítv óny i ig azg atój a.

i í - l {1S. n .

s r l t i$ t l $ l0[ |n tP0[| l |Í l l I l |Í ! t I|^',A''tt.*Í)

(uPE*T. ÉRxEL,u. tÚ.is' Ít.L,! Bl'"a"d.|'

At.ÁÍltvlntr'lí'4'6 ltl' l

'|'. EÍTF|,IlÁi*^cl' nát,^ ol'.ll.l. n'üa l' ltn.r. .

u / , , ^'.i: {!!,Astt.^,.

Nec:i:írcsÁcu u.xrn.veul's És rözonetíaucYI ilrt:IszTaR un !

i veaeiÍaerc alatt' á].1ó oraaó5ol s*ocir1t1po1lt!k*1 Intóret uJpeat1 Átyal1.

téteie }lépuüveldeÍ oeztályé'nak keretében fenntariott nyilvónoo Jeue&u könyvtár1 grüJ.

tenóny ar évek aorán át a feJl8dóanek qrra * fohár* Jutott, arrelyncli szó:lbnvételéve1

ta t l r

T2 Újpesti Helytörténeti Értesítő 1996. július

Dr. Szőts József úrnakRákospalota m. város polgórmesterénekRókospaIota

D,r. Semsey Aladór úrnakUjpest megyei vóros polgórmesterénekÚip",t

M éltósógos pol gármester Ú r !

A társadalom szélesebb rétegeinek közm(í-velődéstigyi szolgálatában az oktató intézményekmellet, részben mint ezek kiegészítői S az ott szer-zett kulturális javas konzerválói, továbbfejlesztői,napról-napra fontosabb szerepet töltenek be any i lvános k önyvtárak és o lvasótermek' A jó l

felszerelt, rendszeresen gyarapított s a könryvtóriszolgálat modern szerupontjai szerint mííködőkönyvgyííjtemények csekély anyagi áldozatoke ll e néb e n i g e n na gy kö zmíív e l ő dé s i e r e dmé ny e kke Ijutalmazzák a szervező és fenntartó kijzüIetet, Anépmíívelési célú k önyvtárak a legszélesebbnéprétegek intézményei, az ú.n. közkönyvtórak,k özmíívelődési k önyvtárak pedig a nentzet igondolat leghívebb hordozói és hagyomónyozói, aszellemi középosztály továbbképzését és neme-sítését szolgálják. Míg az előbbiek, a népkönyv-tárak szaporítása, állománygyarapítása és szerve-zése a ntodern népmíívelő követelmények szerintörvendetes lendületet vett, kíilönösen a törvény-hat ó s á g i nép míív e l é s i b iz o tt s á g o k i g e n e r e dmé ny e smííködése útján, viszont a míívelt középosztályérdekeit szolgóló közmíívelődési könyl,tárak szer-vezése és gyarapítása szinte azon a fokon maradt,ahol példaadó kezdemények után az annyi értékün-ket elsodró vilóghóború talóka. Még sajnálatosabbaz a körülmény, hogy míg egyes törvényhatóságok,városok, sőt nagyközségek mintaszerííen, de min-denesetre gazdag hatásti kózművelődési könyv-tárakat terveztek, mások a szervezés gondolatóigsem jutottak el vagy a kezdő lépések után- rend-szerint a szakszeríí vezetés hiányában - elked-vetlenedtek s az alapvető szerény gyííjteménytől iss z ab adul ni i gy e ke z t e k.

Véleményem szerint halaszthatatlanul elérkezettaz ideje annak, hogy a közigazgatós ellótósárahivatott egyének és közületek a gondjaikra bízotttórsadalmi közösség gazdasági, szociális és egyéb,lényegében anyagi előhaladásán munkáló szervei,a míívelt szel,lemi középosztály továbbképzését és

míívelését az erre legalkalmasabb intézmények,könyvtárak szervezésével és fenntartásával prog-ramjaikba iktassák s ezzel minél erősebbé tegyékazt a lelki és szellemi fegyverzetet, amelynek eI-hanyagolása a míívelt társadalmi rétegek vezetőszerepének és vezető hivatósának, nemkülönbent e ki nt é ly é nek me gmar adá s át v e s z é ly e zt etik.

Törvényhatóságaink és megyei városaink anya.gi viszonyainak ismeretében ideális megoldósratermészetesen nem gondollrutunk, de meg kel lkeresnürtk a csekély anyagi áldozatot kívánó,mindazonáltal a ma7asztos célt eredményesenszolgáló szerényebb megoldás módozatait; olyanalapvetést , amely szerény kerete i k öz ö t t sebiztosítja a fejlődést, az intézmény a jövendő

méItóbb kibo ntakoz ásót.Az egybeépüIt s k öz lekedési leg is j ó l

összekapcsolt Újpest és Rákospalota megyeivárosok lélekszána az 1936 évi állapot szerint(73.617+46.479) meghaladja a 120.000-et, olyanizmos földrajzi-társadalmi egység e két város,amellyel - tórsadalmi rétegeinek lliszonylag ma-gas mííveltségét tekintve - egyetlen törvény-hatósági jogű városunk sem dicsekedhetik, amelyutóbbiak közül a Iegnagyobbak lakosságánakmintegy fele része tudvalevőIeg a vóros életébenrészt nem vevő fóldmí,ves, tanyasi nép. Mindezáltale vórosok (Debrecen, Szeged, Kecskemét) olyans zíny onalú közmíív elő dé si könyvtárakat s z e rv e zteks tartanak fenn, amelyek valóban alkalmasak arra,hogy sokat hangoztatott,,kulturál is f ö lényünk,,dokumentumai le gy e ne k. D e hiv atko zhatnék Gy őr,Székesfehérvár, Sopron, Szombathely városokje lentős, na8y ku l túrhatású k önyvtór iin t é zmé ny e i r e, ame ly e k mint a s z e r ííe n s z o l g áIj ákkitűzött céljaikat.

Ú1pn't és Rókospalota megyei városok soktekintetben homogénebb míívelt rétegeinek lélek-szátna a fentiek bórnlelyikét meSSZe meghaladja,közmíívelődésí könyvtórral azonban nem ren-delkezik; mintha az óllam által fönntartott helyielemi és középfokú iskolák mívelő munkája után azirodalmi míívelés és nevelés, a könyv útján valóismeretszerzés és le lk i nemesítés szo lgá l tab efej e z e t tne k t e ki nt e tné k.

Tisztelettel vagyok bátor javasolni e méltatlanállapot mielőbbi megszüntetését - s mai gazda.sági viszonyaink számbavételével - Ujpest ésRákospalota megyei városok ez ügyében való,e gy előre i dei glene s, e gy üttmííködé s ét'

1996. július Újpesti He|ytörténeti Értesítő

I

t

Az együttmííködés kezdeti alapján a mindkétváros érdekeinek megfelelő helyen (Ujpest, Erkel u,26. sz. a.) levő országos Szociálpolitikai Intézetkönyvtárában találtam me8, amelyet megfelelőkeretnek tartok arra, hogy a két város jelentőskönyvtári intéznté.nyévé fejlesztessék közösérdeklődéssel és szerény áldozattal, Ez a könyvtáregyelőre megfelelő helyiséggel - s az ErzsébetNépakadémia könyvtárának beolvasztásóval, ama7a 37'000 kötetnyi könyvanyagával - igen jóalapv e t é s ül kí nátko z ik. A t ov ábbfej l e s zt é s t e gy r é s zta.mai könyvtárt birtokló alapítvány, másrésztUjpest és Rákospalota nlegyei városok gondoznáka gyarapítást szolgáló költségvetésileg biztosítottévi rendes dotá lássa l s e7y-e8y k önyvtór itudomónyos képzettsé gíí t isztv ise lő i á l l ásszervezésével, amely anyagi óIdozat jelentős részekellő könyvforgalom s az olvasók megszervezéseután - tapasztalataim szerint: megtérülne. A kétvóros által megszavazott évi hozzájárulás terhéreszerzendő könyvanyag a két város külön-különletétjeként lenne nyilvántartva, amely két letét-gyííjtemény a távolabbi, kedvezőbb jövőben, eset-leg, önálló könyvtárrá lenne szervezető, ha a fenn-tartók azt kít,ánatosnak tartanák. Az erre vonat-kozó megállapodás későbbi feladat volna.

A terv megvalósítása esetén hajlandó volnék akonyv tár lcöz gyííj temé nny é ny ilv ánítására illet éke shelyen javaslatot tenni, amelynek remélt kedvezőelintézése után a könyvtór részesülhetne azokbanaz erkölcsi és anyagi előnyökben, amelyeket az1929. évi XI. tv. a közgyííjtemények számárabiztosított'

Amennyiben a város döntésre hivatott tényezői etárgyban kedvező határozatot hoznak, alulírott,valamint a Magyar Nemzeti MúzeumTanácsa azonlesz, hogy a jóváhagyósra jogosított hatóságok ena gyfo nt o s s á g ű kö zmíív e l ő dé s i ti gy b e n ke dv e z ő e ndöntsenek,

Budapest I 937. ----------

a közgy. orsz. főfel. megbíz.

(Ez iratom azon,os péIdtinyát egyidejíílegme gküldöttem - - - - - - - - - - - p ol gárme sterének.)

Dr, Semsey Atadár úrnakÚipest m. város polgármesterénekÚipnst

Nagys. polgármester Ú r!

Vórosi közkönyvtár szervezése tárgyóban22.666-1937. sz. a. kelt vólaszóban foglaltakratisztelettel a krjvetkezőkben válaszolok:

A közkönyvtár szervezése Újpest várost abbanaz esetben, ha Rákospalota m. várossal, valamintaz orsz. Szociátpolitikai Intézettel az ügyben valóegyüttmííkodése biztosítható volna, a következőkterhelnék:

] ' egy IX. f i z . oSzt . a lk önyvtárnok i ó l l ásszervezése

cca.2760 P.Mive l az ]929 ' évi XI . tc . ]2 S-a szer int a

községi (városi) közgyííjtemények személyzete aközsé g (város) alkalmazottainak létszámóbatartozik és a községek (városok) közigazgatósiszemélyzetével azonos elbánásban részesül, a helyielőlépési lehetőségek szerint illetményei idővelemelkednek abban az esetben, ha a könyvtár atörvényes feltételek birtokában közgyííjteménnyényilváníttatik.

2. A k önyvá l lomány gyarapítására éskönyvkötésre évi

2000 P.

összesen: 4760 P.

Ha Ujpest város közönsége hajlandó az orsz,Szociólpolitikai Intézettel a szervezésben és fenn-tartáSban együttmííködni, az Intézet Alapítványakész konyvtári helyiségeit kibővíteni, illetőlegolv as óhelyis é gr ől is g o ndolkodni.

Ha Újpest város közönsége az Intézettől függet-lenül látnó jónak közkönyvtórát megalapítani, aIX' fiz. osztáIyú tudomónyos szakképzettségíí tiszt'viselő i l letményein kívüI gondoskodni kel lenelegalóbb e gy tudomónyos szakképzettsé gíí gyakor-nok illetményeiről, amelynek minimuma, az óllamirendszeríí illetmények sorában havi ]13,50 P., azazévi 1350 P, Szükség volna továbbá egyelőre,nagyobb forgalom kialakulása előtt legalább egyaltiszt alkalmazására, állami rendszeríí kisegítő.szolgai járandósággal, havi 68 P. kezdő díjazással(évi 816 P.) Ruhatárból, olvasóteremből, könyv-

!I

l*

\f./4\

Újpesti Hetytörténeti Értesítő 199ó. jú|iusT4

raktárbóI S esetle7 altiszti lakásból álló helyiség

bérlete évi 2000 P'- Fíítésre, világításra s egyéb

dologi szükségletekre előirányozandó lenne kb.

15600 P.Ebben az esetben tehát az összes költségek a

köv etke z ő kép p en alakulnának :

1 , IX. fiz. o. tisztviselő (alkönyvtórnok) illetm.

2760 P.2. gyakornok illetményej. kisegítő szolga díja4. helyiség bérösszege5. fíítés és vitágítás stb.

1356 P.816 P.

2000 P.1000 P.2000 P.6. könyvbeszerzés és kötés

Ez összegben a dologi kiadások összegei termé-

Szetesen másként alakulnak, ha a város megfelelő

hetyiséggel rendelkezik s kedvezményezett fíítési és

v ilá gítási lehető s é ge v an.A könyvtár gyarapítására (könyvkotésre) fordí-

tandó összeget gyarapítaná a napi, havi vagy évi

könyvtárhasznólati jegyekből befolyó összeg s

k,özgyííjteménnyé nyilvánítá,s esetén az óllami

segéty, Az etőbbit havi ótszáz taggal, tagonként 50

f i t lérre l számolva 3000 pengőve l , az utóbbi t

egyelőre 600 pengővel lehetne előirányozni. Az

előbbi összeg nagysága a könyvtór vezetőségének

agi l i t ósátóI függ, kü l ön ösen az o lvasókedt ,

felébresztésének és ébrentartásának mértékétől és

módja i tó t , ezért e lőre b iz tonsággal k i nem

számítható.Ha a konyvtár nem bérhelyiségben, hanem

önálló, erre ű céIra építendő épüIetben helyez-

tetnék e l , az épületet , ,k özmíívelődési ház, '

típusban voIna aján latos megépíteni , ebbel i

e lhely e z é st találhatna má s kö z érdekíí gy ííj t emény(múzeum, képtár stb,) is s egyúttal hangversenyekés kiáItítások helyiségéül is szolgálhatna, annóI

inkább, mert Újpest megyei város igényeit a ma ily

célokra igénybe vehető helyiségek (a városháza

köz gyíílé si terme, klubhelyisé g, SzociálpolitikaiIn téze t na7y te rme , s tb . ) nem e légí t i k k i . A

,.közmíívelődési ház,, sokoldalúan szolgáIhatná a

város közmíívelődési érdekeit s az időnként bérbe

adható he ly iségek a f önntartás k ö l tségei tj e lentékeny mértékb en fe dezné k,

Bp. 1937. tX. 15.

A honfogla|ásemlékei

A honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezve szerte

az országban emlékműveket emelnek, emléktáblákat

avatnak, régi műemlékek kapják vissza eredeti

szépségüket a gondos felújítás után. Mi, ríjpestiek

büszkén emlegetjük: nekünk is közünk van a

honfog1alás eseményeihez annyiban, hogy

Káposztásmegyef és Békásmegyer között egykor

fejedelmi révátkelő volt.ErrőlAnonymus: Gesta Hungarorum c. munkájában

emlékezik meg, és Györtry György régész és történész

dolgozta fel nagy aiapossággal ezt abkadást. Most két

érdekes anyagot közlünk. Az egyik, Györffy professzor

á|taL készített térkép arról, hogy milyen volt a

honfoglalás Anonymus szerint. E'z a térkép mint

i l lusztráció, Györffy György: Anonymus Gesta

Hungarorum c. könyvében jelent meg. (Magyar

Helikon, 1977) Ezen a térképen világosan látszik a

Megyeri rév jelölés. A másik, ugyancsak Györffy

*.'nkaju a ,,Magyarok elődeiről és a honfoglalásról''

(Budapest 1958. 128 oldal.) c. könyvből való' A szöveg

és a lábjegyzet nagáért beszél. Remélji.ik, a közölt két

adat segíti az illetékes döntéshozók munkáját aminek

eredménye talán egy szerény Emlékjel lehet...

,,A ntagya-r rév

Néhálly nappal később Arpád vezér nteg összes

főemberei kozös elhatórozóssal, egyetértéssel és szabad

akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek

Soroksáron tűl a Rókos vizéig. S midőn látták, ltogy

min,denfelőt bátorságban vannak, és senki sem bír nekik

ellent állani, átkeltek a Dunán. A révet ahol az átkelést

végrelzajtották, Magyar-révnek neyezték el azért, mert a

hét fejedelmi személy, akik hétmagyarnak mondtak, ott

hajózott át a Dunán. €oRTUs MoGER - a mai Békásmegyerés Káposztásmegyer között levó Duna.szakasz révje, A MEGYER

helynevek itt is, másutt is a MEGYER törzsnevet tartották fenn, amely

a magyar népnév változata. Gy.Gy.) Mikor odaát voltak, tábort

ütöttek a Duna mellett a felhévízekig. (Ao AQUAs

CALIDA sUPERIoREs , az az Feilhévíz, a mai Lukács és Császár

flrdő tájánlevő hévizekre vonatkozik' Gy. Gy.) Ennek hallatára

a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futóssalbiztosítouók életiiket. Másnap pedig Arpád vezér meg

minde n fő e mb e re, M a gy aro r s z á g v aI am e nny i v i t é z év e l

együtt, bevonult Auita király vórosóba. ott láttók a

királyi palotákat - egyeseket földig romban, mósokat

nem -, és fötötte csodó'lták nindazt a kőépületet.

(AQUINCUM romjart Anonymus Attila városának nézi. Gy. Gy.),'

1996. jú|ius Ú' ipesti He!ytörténeti Értesítő 15

,z1

,L

'-r--*'-

NN\:

t)(t

'{

tuq

*

o*)

íl

; {

t&l*r*.xrIJ 'x' tqn .*: ) ü- , Hf b

- i l, >XÍz{

N(

\

\ sz

E

. !ro

zvl

.E

J

ÉÍ**lE

"{NVlÉ

Vr

'{Nra

o

-rtll

?.

v.C);}

Nta

qJ

q,'É

(nU

/ r íe

I

Ü

l +

s N]T.(Fte-NI

,l3/

'Nq\

t t\ , !

\

(t

y'&u"'%ta?9'9r. ' É

É / a ' c .

7 . í . J . 1 Y t D[ t Y !t { . ' L a

N:"Sí.'"N."^ $\N"gi4

B,trt1Ne$"/í

'r\\{ -_T

'\s

16 Újpesti He|ytörténeti Értesítő 1996. jú|ius

Uipest megyei jogu város tisztikara

Többek kérésére az atábbiakban közöljüt, Úipestváros tisztikara névsorót az ]942-es esztendőben.(Fonás: Pest-Pi1is.Solt.Kiskun v.megye Tisztinévsora i942.)

Polgármester: Hess Pál dr.Polgármester.helyettes: Szalay Sándor dr.Tanácsnokok: Bakó oszkár dr.

Csizmadia Zsigmond dr.ÉderZo|tándr.Gözsy-Kováts IstvánKerényi LászIő dr.

I.o. aljegyzők: Hajós GyörgyErdélyi LászIő dr.

II.o. aljegyzők: Keszthelyi Alajos dr.Tárnai József dr'Prónai Lász|ő dr.Petonszky István dr.

Árvaszéki jegyző: Técsőy Herrrik dr.I.o. fogalm azők: Marőti ZoItán dr.

Bozsi Mihály dr.II.o. fogalmazók: Hegedüs Károly dr.

ifj. Szabados Béla dr.Szebeni E. Tibor dr.Szabó Kálmán dr.Bánó Vince dr.Métő István dr.Csabai Gyula dr.Hídvégi János dr.

Főügyész: Magyar Pál dr.M. kir. tisztiorvos: Pesta László dr.Árvaszéki ülnöktjk: Nyiri János dr.

Ugró Zuárd dr.Mómök: Konrád KálmánVárosi orvosok: Holkó Károly dr.

Bernolák Béla dr.Száraz E1emér dr'Nagy Dezső dr'

Vágóhidi igazgatő: Istvánffy Ernő dr.Áilatorvos : Fábián LászIőT (tzoltőp aranc snok: Jarmatzky JenőT íizo|tő -f őfel ü gyel ő : S zil á g y i- Németh Gyul aTíízoltó-felügyelő : Haj ós EmilTíízoltó-segédfelügyelő: Szebellédy LajosPónztárnok: Róth FerencEllenőr: Windisch Ferenc

1942Kozgyám: Wertz József dr.Javadalmi hiv' számvevő: Szemere JánosMűszaki számyevő: Horváth KárolyAdóügyi számvevők: Schneider Lehel

Vanyek JánosVanyek Román

Adóügyi alszámvevő: Révay ImreII.o. pénztárnok: Jónák P. AntalNyilvántartók: Szabó József

Gytire GézaBalogfalvi AndrásHollai RudolfÜrmössy AttilaKiss ImreSimon GézaDents GyulaVölgyi SándorBozőDezső

S egédnyilv ántartő : S zál MargitMííszaki tisztek: Pannonhalmi Tibor

Inczeffy Ferencifi. Vereczkey Ferenc

Kozigazgatási iktató : Krasznai MiklósKözigazgatási kiadó : P ásztot AndorKözigazgatási irattáros: Fábry ottóÁrvaszéki iktató: Surárryi lőzsefÁrvaszéki kiadó: Halász IstvánAdótisztek: Wegroszta M. Srándor

Alrnády ElemérCsásztvai JánosSzabó JánosEinvág ZoltánPerich KárolyMetz FerencKőszegi IstvánGárdonyi BélaHalász BélaGaramszegi KárolyE,ndrődi JózsefUngváríGézaHőbert Béla

Végrehajtók: Nagyváradi FerencKolozsvári PálHonti Gy. IstvánBus László

199ó. jú|ius Újpesti He|ytörténeti Értesítő 17

Laborczi MiklósRezi SándorVárhegyi JózsefHerczog EdeBánhidi János

Írnokok: Dulai JenőCsapkay LajosCsermely JánosKádárBéIaFarkas GyulaRonczay EmőZsiga JánosKádár KálmánÁbrahám LajosBoros LászIő

Váro si kozkőrház i gaz gatő -f őorv o s a :Dévényi Rudolf dr.

Kórházgondnok: Németh János

A Vdroshóza és Ujpest első autóbus4jdratdnakképe l931-ből

HgreEs u1pEs€gEKKriszt Lajos

Ujpest egykori főszámveyője' Kriszt Lajos1889-ben született Újpesten. Iskolái elvégzése után1909-ben lépett a város szolgáIatába, először mintadőtiszt, foga|maző, majd polgármesteri titkár, aszemélyi ügyek referense. 192I-|926 kozott azújpesti Adóhivatal helyettes vezetője volt. 1926-ban választ ották főszámvevőnek. Kriszt Lajos aktívkózé|ett ember volt. Több társadalmi megbízatásaközül talán a legfontosabb, a Stefánia Szövetségellenőri munkája volt. Ebben a munkakörébenhatásosan befo lyáso l ta a Sz övetség szoc iá l i stevékenységét. Példás közéLetí és köztisztviselőimunkát végzett. A II. világháború alatt kiáilrt azüldözottek védelmében. Emlékére - az újpestiönkormányzat tisztviselői elismerésére - 1995-ben fia ,,Kriszt Lajos emlókére' ' elnevezésselalapítványt hozott |étre. E'z az alapítvány évrőI-évre' Kriszt Lajos ha|áIának évfordulój án január30-án jutalomban részesíti azt az önkormányzatitisztviselőt, aki az e|őző évben a legtcibbet tetteÚ3pest polgáraiért.

Kriszt Lajos 1953-ban halt meg. Sírja a Megyeriúti temetőben van.

l8 Újpesti Helytörténeti Értesítő 1996. július

30 éve halt meg Berda Jozsef1966. július 5-én hajna|ban, az újpesti Arpád

kőrház egyik kórtermében meghalt Berda József

,,újpesti polgár és költő'' ahogyan önmagát szívesenbemutatta. ÉI"te és Újpest - megszakítás nélkül- 1916-tó1 szorosan összetartozott. Itt írta elsőverseit anrelyeknek főszereplői többrryire úipestiemberek voltak, itt élt albérletben - legtovább aSzt. Gellért utcában - ós ezt a várost tartotta

,,szív e szerint v áIasztott', szúIőhazájának. B erdajellegzetes személyisége volt Újpestnek, mindenkibarátja, mindenki cimborája. Pártfogói közöttpüspököt épp.igy találunk, mint híres irodalmárt,városi vezetőt, minisztert és szfinos kocsmárost.

Halálának évfordulójára emlékezve két, eddignem publikált fényképet közlünk. Az egyik 1948-ban a Pilis hegységben készült (a költő az uIő sorbal oldalán), a másik kép Fery Antal grafikusalkotását ábrázo|ja. Fery, Berdának születésnapiajándékkéntkészítette ezt a grafikát, melyet a költőaIáfu ás áv aI hitele s ített.

*'"",.J.#-o-,.,i., ri ;,, jr.*

1996. jú|ius Ujpesti Helytörténeti Ertesítő 19

/

Az {/jpesti ,I/árosvédő rgyesÜlet hírei> Egyesületünk 1996. május 18-án látogatást

szeÍyezett a Yízm(tvek újpest i te lepére. Azi.izeméptileteket Somosi József tagtársunk mutattabe. Az arborétum szépségíi környezet, a szópenfelűjított üzemépületek nagy tetszést arattak arésztvevők körében. (Képünk ezen a látogatásonkészült a szolgálati lakások épületéről.)

} Az Újpesti Munkásmozgalmi Klub egyesü-letünk jogi tagja lett. Erről az elhatározásárőIlevélben órtesítette a klub vezetősége egyesületünkelnökségét, Ezűton is köszöntjük a Klub tagjait!Reméljt ik, hogy egyesületünk célkitűzéseinekmegvalósításához sok ötletet és segítséget kap.

} Június 2-án ünnepélyes istentisztelet kereté-ben búcsúztatta el az újpesti Baptista Gyülekezetnyugdíjba vonuló lelkipásztorát, Révész Benjárninurat. Egyesületünk és a Helytörténeti Alapítványjókívánságait és köszönetét Kadlecovits Gézaalelntjk úr tolmácsolh. Ámdta Szunyoghy Andrásgrafikus míí v ész',IJ 1p est'' cím íí alkotás át Révés zúrnak, aki egyesületünk a|apító tagsa. Az ünnepségvégén a bűcsűző lelkipásztor kérte' hogy köszö-netét tolmácsoljuk az egyesület tagjainak és azújpesti helytörténószeknek.

} Jrinius 25-én egyesületünk tagjai Pannon-

halmára látogattak. Az 1000 esztendős monostorkincsei, a felrijított épületek és az emlékkiállításmegtekintése után, orgonakoncerten éIv ezhették aBazi i ika kitíinő akusztikáját és a míjvésziorgonamuzsikát.

> Egyesületünk - a korábbi híradásnak meg-

felelően - szeptember elején kirándulást szeÍvezópusztaszerre. Kérjük érdekl ődő tagjainkat,szíveskedjenek a 1605-369 te lefonszámoninformációt kérni, illetve a kirándulásra ielentkeznilegkésőbb augusztus 10-éig.

} Hamarosan befejeződlk az újpesti Zsínagőga

felújítása. Az 1885-86-ban épült ' 1000 személybefogadására alkalmas épületet utoljára I94].48-ban újították fel a háborús pusztulásból. Idén -

jelentős kö ltséggel - szigetelték a falakat ata|qvíz miatt, teljesen felújítottrík a templombelsőtés a Mártír Emlékmíivet. Terveink szerint afelújított Zsinagőgát egyesületünk tagjai - egyzsidó liturgikus zenei program keretében - ősszelismerhetik mes.

Újpesti Helytörténeti Értesítíí 1996. július

ug Az önkormányzat Társadalmi

Bizottsága 300.000.. Ft tárnogatástÚjpesti Helytortérreti Értesítő ez éviKöszonjiik!

l s 1966. júl ius 5-én 30 éve, hogy meghal t

Berda József. Július 4-én a Farkasréti TemetőbenIévő skjánál rendezett koszorúzást Alapítványunkkuratóriuma.

[9 Az Ujpest i He lyt ö r ténet i A lapítvány

gondozásában, az Újpesti Városvédő Egyesületkiadásában, rnegjelent az ,,IJjpesti egyházak ésfelekezetek története 1 830- 1 995', címíi' tanulmány-kötet. A hat római katolikus plébánia, két refor-mátus, az evangé|ikus és a baptista gyülekezetekvalamint a zsidó hitközség történetét bemutatókiadv án yt, j úrlius I 6 _ án s aj tótáj éko ztatő ker etébenismertette a kiadó. A kötet szerkesztője Sipos

kapcsolatok Ba|ázs, a tipográfiát Wagner Attila, a fedéltervet

íté|t meg az ifi. Varga Lajos készítette. A tanulmányok szerzői

kiadásához. között lelkipásztorokat ós helytörténészekettalálurrk. A könyv bolti forgalomban is kaphatólesz. Megrendeléseket lehet küldeni az Újpesti

Városvédő Egyesület címére: 1041. Buclapest,

Bródy Imre u. 1. A vásárlás egyéb lehetőségeiről a

sajtón keresztül adunk információt.

rq 1991 , tavaszán ismét lesz helytörténeti

vetélkedő, ezűttal az újpesti általános iskolások

részére. A Helytörténeti Alapítvány kuratóriuma

szeptember elején dönt a vetélkedő űj formájáróI, a

díjakról és más kérdésekrőI, Az eddig megren-

dezett öt vetélkedőn, összesen 350 diák ismer-

kedett Ú.;pest történetével. Három középiskolai és

két általános iskolai vetólkedőn tilbb rnint 40 tanőtr

segített a felkészítésben. Jövőre már oktató-film is

segíti a versenyzők et a feLkészülésben.

Az a|apítvány_támog?tói:'ASCHNER I,IPO'I' ALAPITVANY,Éponc KFT., FII,E SElsZ KFT.,

HANZLIK PÁL, HoI,LÓst cvoncY,IVÁNYINÉ KONRÁD GIZELL ^,

IvÁNYr Jaruos' DR. KÁPot,Yl LÁSZLó,KOZMA SÁNDORNÉ' PYI"ON 2000 KFT.,RICOPY KF'I", U.IPESTI KOZOSSEGT TV,

Ú;posr clNxonlrÁNYz ATA,Ú.lpBsrr vÁGYoNKEZBLŐ RT.

Az Á,rpdd és István úttalálkozásának képe1935-ben

Kiadja: az Újpesti lle|ytörténeti A|apítványElnök: Dr. Sipos Lajos

Szerkesztő: Kadlecovits GézaSzerkesztőség 1047 ltródy Irnre u. 1. Tel.: 160-5369

Tipográfia: Wagner AttilaKészítette: a Spácium Bt.

Fele|ős: Koós Gábor

, tl:i