ii. operációs rendszerek · 2014-09-09 · ii. operációs rendszerek 4...

II. Operációs rendszerek

2

PC Paletta tankPC Paletta tankPC Paletta tankPC Paletta tanköööönyvsorozatnyvsorozatnyvsorozatnyvsorozat

II.II.II.II. modul: Opermodul: Opermodul: Opermodul: Operáááácicicicióóóós rendszereks rendszereks rendszereks rendszerek

Bevezetés

3

TartalomjegyzTartalomjegyzTartalomjegyzTartalomjegyzéééékkkk

BevezetBevezetBevezetBevezetééééssss 4. oldal4. oldal4. oldal4. oldal

A felhasznált irodalom 88. oldal


4

BevezetBevezetBevezetBevezetééééssss

A PC Paletta című számítástechnikai ismeretterjesztő könyvsorozatot

elsősorban azoknak az olvasóknak ajánljuk, akik ECDL (European Computer Driving Licence), vagy az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapfokú-, ill.

középfokú számítógépes tanfolyamára járnak, és sikeres vizsgát szeretnének tenni. A sorozat 7 kötetből áll: Információ-technológiai (IT) alapismeretek,

Operációs rendszerek (Windows), Szövegszerkesztés (Word), Táblázatkezelés (Excel), Adatbázis-kezelés (Access), Prezentáció (PowerPoint), Információ és kommunikáció (Hálózatok) címmel, valamint tartozik a sorozathoz egy komplett

példatár és egy tanári, prezentációs segédanyag is. Reméljük azonban, hogy a könyveket minden olyan érdeklődő sikerrel forgatja

majd, aki a felhasználói szinten érdeklődik a számítógépek gyakorlati hasznosítása iránt.

A kA kA kA köööönyvekben hasznnyvekben hasznnyvekben hasznnyvekben hasznáááált jellt jellt jellt jelöööölllléééésrendszersrendszersrendszersrendszer

1. A minimális alapismeretek mindig normál betűvel szedettek.

2. A legfontosabb információk, fogalmak vastagon íródtak.

3. A kiegészítő, illetve magasabb tudásszintet jelentő ismeretek dőlt betűvel, vagy kisebb méretű betűvel vannak

megkülönböztetve. Esetenként zárójelbe kerültek. 4. Különböző könnyen azonosítható, ismétlődő grafikai jelek

segítenek a gyors tájékozódásban:

Fontos! Kérdés! Feladat! Megoldás! Emlékezz! Fogalom!

Az ismeretanyag elsajátításához különösebb előzetes ismeretre nincs szükség!

1. Operációs rendszerek jellemzői

5

1. Oper1. Oper1. Oper1. Operáááácicicicióóóós rendszerek jellemzs rendszerek jellemzs rendszerek jellemzs rendszerek jellemzőőőőiiii

A számítógépek nem működnének operációs rendszer nélkül, amely nem más,

mint egy olyan rendszerprogram, amely a gép működését biztosítja. A gép bekapcsolása után ez a program állandóan a háttérben, az operatív

memóriában, (RAM-ban) működik, s csak a kikapcsoláskor fejezi be a munkáját. Az egyszerűbb ún. Home Computerekbe pl. Commodore, gyárilag

„beégették” az egész operációs rendszert. A PC gépekhez egy bonyolultabb rendszert kellett készíteni, amelynek a fontosabb részeit valamilyen

háttértárolóról kell betölteni az operatív memóriába. Mivel ilyen operációs

rendszerből többféle van forgalomban, így a felhasználónak kell választania

közülük.

1.1. Oper1.1. Oper1.1. Oper1.1. Operáááácicicicióóóós rendszerek oszts rendszerek oszts rendszerek oszts rendszerek osztáááályozlyozlyozlyozáááásasasasa

1. A felhasználók száma szerint beszélhetünk egy-felhasználós

és több-felhasználós (multiusermultiusermultiusermultiuser)operációs rendszerről.

2. Az egyszerre futtatható programok száma szerint lehet egyfeladatos, vagy

többfeladatos (multitaskmultitaskmultitaskmultitask) az operációs rendszer. Az egyszerre több

programot futtató operációs rendszereknél sem lehetséges az, hogy a

processzor ugyanabban a pillanatban több dologgal tudjon foglalkozni. Ezt a

problémát úgy kerülik meg, hogy egy speciális programozási módszerrel a

multiprogramozással kihasználják a processzor működésében fellépő

holtidőket. Az egyidőben több programmal való foglalkozást csak a

párhuzamos feldolgozású számítógépeknél lehet maradéktalanul

megvalósítani, ahol már több processzor működhet egymástól függetlenül.

(Így működnek a szuperszámítógépek pl. Connection Machine és Cray.)

Operációs rendszerek táblázata

Az operációs rendszerek típusai: 1. A felhasználók száma szerint 2. A futó programok száma szerint

DOS Egy Egy

CP/MCP/MCP/MCP/M Egy Egy

OS/2OS/2OS/2OS/2 Egy Több

XENIX Több Több

UNIXUNIXUNIXUNIX Több Több

VMSVMSVMSVMS Több Több

NETWARE Több Több

WINDOWS 95 stb.WINDOWS 95 stb.WINDOWS 95 stb.WINDOWS 95 stb. Egy Több

WINDOWS NT Több Több

A Windows 95 előtti Windows változatok nem tekinthetők igazi operációs

rendszernek, mert teljesen a DOS-ra épültek annak a szolgáltatásait

használták, és nem volt saját parancsértelmezőjük.


6

Az IBM PC AT számítógépek legelterjedtebb operációs rendszere a DOS DOS DOS DOS

lemezes működtető rendszer (Disk Operating System). A Pentium

processzorok megjelenése (1993-ban) hozta magával az IBM PC kompatíbilis

gépeken a valódi grafikus operációs rendszer megjelenését, ez volt a Windows 95, melynek továbbfejlesztett változata a Windows 98 és a Windows 2000.

1.2. Az oper1.2. Az oper1.2. Az oper1.2. Az operáááácicicicióóóós rendszerek feladatas rendszerek feladatas rendszerek feladatas rendszerek feladata • A programok betöltése az operatív memóriába.

• Az Input/Output műveletek elvégzése, pl. a billentyűzet olvasása, kiírás a monitorra, illetőleg a nyomtatóra, adatállományokkal történő műveletek

elvégzése stb.

• Memóriakezelés.

• A háttértárolók kezelése, karbantartása, könyvtárműveletek elvégzése.

• Az op. r. parancsainak értelmezése és végrehajtása.

• Rendszertesztek végrehajtása.

• Hibakezelés, hibaüzenetek kiírása.

• Megszakítások vezérlése, kezelése.

A szA szA szA száááámmmmííííttttóóóóggggéééép indp indp indp indííííttttáááásasasasa

A számítógép házán a POWER gombot megnyomva kapcsoljuk be a

számítógépet. Ilyenkor aktivizáljuk az operációs rendszer betöltő programját és

elindul az ún. boot folyamat.

Boot folyamat:

Nézzük meg vázlatosan, hogyan történik ez! �

Van-e floppy az "A" meghajtóban? ��

� � � � Van Nincs � � Rendszerlemez-e? Van-e winchesteren operációs rendszer? �� Igen Nem Igen Nem � � � � Betölti! Hibaüzenetet ad! Betölti! Hibaüzenetet ad!

Mindehhez azonban az operációs rendszert telepíteni kell! Hogyan történik a

különböző Windows változatok telepítése? S mit tegyünk, ha gondjaink

adódnak a telepítés során?

A továbbiakban olyan operációs rendszer fog betöltődni az operatív tárba,

amilyet legutoljára telepítettek a számítógépre.


7

Vizsgáljuk meg hogyan lehet egy grafikus operációs rendszert,

Windows 95-öt, vagy Windows 98-at ún. DOS módban futtatni! Erre azért van szükség, mert bizonyos műveleteket, pl. a DOS parancsok kiadását csak ebben

az üzemmódban lehet elvégezni (,vagy az MS-DOS Prompt segédprogram használatával), illetve a rendszer betöltésekor adódó hibák kijavítása is csak

ebben az üzemmódban lehetséges. Ha a Windows 95 esetében rendszerindításkor nyomva tartjuk az F8-as billentyűt, illetve Windows 98-

ban nyomva tartjuk a CTRL billentyűt, akkor a számítógép ún. Csökkentett módban fut. Ilyenkor az operációsrendszer elemei lépésenként töltődnek be,

illetve bizonyos elemek be sem töltődnek választásunktól függően. Ismerkedjünk meg a Csökkentett mód szolgáltatásaival!

(Ide kellenek azok a bizonyos szövegfájlok!)(Ide kellenek azok a bizonyos szövegfájlok!)(Ide kellenek azok a bizonyos szövegfájlok!)(Ide kellenek azok a bizonyos szövegfájlok!)


8

A gép újraindításakor a DOS operációs rendszer töltődik be a RAM-ba, ezt azt

jelenti, hogy egy számítógépen több operációs rendszert is működtethetünk, de közülük mindig csak egy lehet az aktív. DOS-ban a következő képernyőkép

fogad bennünket:

A DOS karakteres felületű operációs rendszer. Betöltődése után egy fekete

képernyőfelületen kell dolgoznunk, amelynek utolsó, információt rejtő sorában

jelenik meg az ún. parancsváró jel, vagy prompt. Ez az elnevezés arra utal,

hogy az operációs rendszer a villogó jel (kurzor) helyére várja, hogy beírjuk az

általa is értelmezhető parancsainkat. A parancs beírása és az ENTER billentyű

leütése után a parancs végrehajtódik, s a készenléti állapotot újra a villogó

kurzor jelzi. Szerencsére a Windowsban nem kell minden esetben kilépnünk a

rendszerből és újra indítanunk számítógépünket DOS módban, hanem megtehetjük azt is, hogy „szimuláljuk” a DOS működését, a beépített MS-DOS

Prompt program segítségével.

E programot használva, bármilyen DOS parancsot végre lehet hajtani a

Windows alatt, s ilyenkor ezek a parancsok egy külön „DOS ablakban” hajtódnak végre, itt fognak futni.

Parancsváró jel


9

A DOS legegyszerűbb parancsainak megismerése előtt azonban tisztáznunk

kell néhány alapfogalmat.

1.3. F1.3. F1.3. F1.3. Fáááájl, fjl, fjl, fjl, fáááájljljljl----jellemzjellemzjellemzjellemzőőőőkkkk

Állománynak, vagy fájlnak nevezzük azokat a logikailag összetartozó tárolási

egységeket az adathordozókon, amelyeket a számítógépnek a feldolgozás

során együtt kell kezelnie.

A fájl jellemzői:

Pl. startup.exe, vagy diskreet.hlp

1. AzonosAzonosAzonosAzonosííííttttóóóó, amely további két részből áll:

a) NNNNéééévvvv, amelynek jellemzői:

-Hossza maximum 8 karakter;

-El nem hagyható;

-Nem ajánlott az írásjelek, a szóköz és egyéb grafikai szimbólumok,

valamint ékezetes karakterek használata! Elválasztásra az alsó aláhúzás

jele: ____ használható;

-Tartalmazhat speciális ún. joker karaktereket. Ezek a következők:

? és *. Funkciójuk: a * minden a fájl nevében szereplő karaktert

egymaga helyettesít, a ?, csak az adott helyen álló karaktert helyettesíti.

A nevet és a kiterjesztést pont választja el egymástól

b) KiterjesztKiterjesztKiterjesztKiterjesztééééssss, amelynek jellemzői:

-Hossza maximum 3 karakter;

-Elhagyható;

-Az írható, nem írható és a joker karakterekre vonatkozó előírások

ugyanazok, mint a fájlnévnél!


10

2. MMMMééééretretretret, amely bájtban tartalmazza a fájl hosszát.

3. A lllléééétrehoztrehoztrehoztrehozáááás, vagy az utolss, vagy az utolss, vagy az utolss, vagy az utolsóóóó m m m móóóódosdosdosdosííííttttáááás ds ds ds dáááátuma tuma tuma tuma éééés idejes idejes idejes ideje, attól függően, hogy új, vagy már módosított fájlról van szó.

4. A fájl elhelyezkedésének (kezdetének helye) információi az adathordozón. (FATFATFATFAT, állománykijelölési, vagy elhelyezkedési táblázat.)

5. AttribAttribAttribAttribúúúútumtumtumtum, amelynek fajtái: a) Read Read Read Read----Only,Only,Only,Only, csak olvasható;

b) Arch Arch Arch Archíííívvvv, már módosított; c) Hidden Hidden Hidden Hidden, rejtett (csak a DOS számára);

d) System System System System, rendszerfájl. A fájlok kiterjesztését általában a különböző felhasználói programok megadják,

így csak a nevet kell nekünk begépelni. Természetesen mindkettőt

tetszőlegesen módosíthatjuk, de ez nem mindig célszerű. A programok a fájl

azonosítója alapján találják meg a számukra szükséges állományokat. Néhány

kiterjesztésnek különleges szerepe van a DOS alatt. Ezekkel a kiterjesztéssel

ellátott fájlokat nevezzük futtatható fájloknak. Az ilyen kiterjesztések a

következők: EXE, az Executable futtatható, végrehajtható szóból; COM, a

Command, parancs szóból; és a BAT, Batch feldolgozandó, kötegelt szóból

származik. Ha beírjuk egy ilyen fájl nevét, elegendő kiterjesztés nélkül, akkor

az Enter billentyű leütése után az adott program elindul, a parancs

végrehajtódik. (Ha a programot tartalmazó könyvtár az aktuális, vagy ha a

könyvtár szerepel az ún. path-ban!)

1.4. K1.4. K1.4. K1.4. Köööönyvtnyvtnyvtnyvtáááárszerkezetrszerkezetrszerkezetrszerkezet

A háttértárolókon az állományokat valahogyan rendszerezve kell tárolni,

különben elég nehezen lehetne kiigazodni az adatrengetegben. Erre a célra

szolgál az ún. fastruktúra, amely nem más, mint egy hierarchikus módon

felépített könyvtárszerkezet.

A főkönyvtár, vagy gyökérkönyvtár (Root DirectoryRoot DirectoryRoot DirectoryRoot Directory) jellemzői:

(Nevét a fák gyökérzetéről kapta, amely nagy hasonlóságot mutat a DOS-ban

megtalálható könyvtárszerkezettel.)

Jellemzői:

1. A lemez használatba vételekor jön létre. (Formázás.)

2. Mérete függ a mágneslemez kapacitásától.

3. Az ide kerülő bejegyzések, vagy alkönyvtárakra (Subdirectory(Subdirectory(Subdirectory(Subdirectory),

vagy fájlokra vonatkozhatnak.

4. A könyvtár nevére és kiterjesztésére, ugyanazok az előírások

vonatkoznak, mint a fájloknál. Azzal a különbséggel, hogy itt a

kiterjesztésnek nincs jelentősége.

5. A könyvtárakról is tárolódnak dátum és időpont információk,

és a FAT-ban megtalálhatóak.


11

6 A könyvtárak attribútumai az állományokhoz hasonlóan DOS-ból

is, és bizonyos DOS segédprogramok segítségével is módosíthatók.

A gyökérkönyvtár kiemelt fontosságú könyvtár. Ide kell bemásolni az operációs rendszer legfontosabb részeit, a rendszerfájlokat. S ez a könyvtár az összes

további alkönyvtár ún. szülőkönyvtára. Jele a: \ visszafelé törtvonal (BackSlash)

Nézzünk egy példát a könyvtárszerkezetre! A gyökérkönyvtár jele fölött található betű az aktuális háttértárolót,

vagy másképpen meghajtó egységet jelenti. A DOS szabványos meghajtó nevei a következők:

a:a:a:a: -az első floppy egység;

b:b:b:b: -a második floppy (ha van);

c:c:c:c: -az első winchester;

d:d:d:d: -a második winchester, vagy CD meghajtó;

e:e:e:e: -általában CD meghajtó;

f:f:f:f: -az első a DOS által szabadon hagyott meghajtó egység

neve, ide lehet az első hálózati egységet, vagy külső

winchestert felvenni.

Ezek a nevek folytathatók az abc végéig, ennyi azonban az általános,

otthoni használatban általában elegendő.

D:\

DBASE DOS WINDOWS PASCAL WORD WORKS

SYSTEM OKTATO DOC HAZI OKTATO ISKOLAI

TTF

Útvonaltvonaltvonaltvonalnak, vagy másképpen elérési útnak nevezzük az egymás alatt lévő könyvtárak megadását a célkönyvtár, ill. az abban lévő célállomány elérése érdekében. A könyvtárak nevei közé elválasztó karakterként a \ (BackSlash)

karaktert kell beírni.

Pl.:

D: \DBASE\ISKOLAI ,vagy

D:\WINDOWS\SYSTEM\TTF\avalon.ttf stb.

1.5. DOS parancsok1.5. DOS parancsok1.5. DOS parancsok1.5. DOS parancsok A DOS parancsait sajátos helyesírással (szintaktikával) írhatjuk be. Az Enter leütésével kezdeményezhetjük a végrehajtásukat!


12

Parancsok fajtParancsok fajtParancsok fajtParancsok fajtái:i:i:i:

1.1.1.1. Belső parancsok Ezek az operációs rendszer betöltődésekor az operatív

memóriába kerülnek és kikapcsolásig, vagy ún. hideg startig (Reset), vagy ún. meleg startig (CTRL-ALT-DEL) ott is

maradnak. 2.2.2.2. Külső parancsok

Ezek a parancsok programfájlok nevei, amelyek a DOS lemezeken, illetve a háttértárolókon általában egy DOS nevű

rendszer alkönyvtárban találhatók, és onnan szükség esetén elérhetőek.

ParancsmegadParancsmegadParancsmegadParancsmegadás s s s általltalltalltalános formnos formnos formnos formájajajaja:

Parancsszó [meghajtónév:][elérési útvonal]állománynév[paraméterek]

A parancsszó után fontos a szóköz, a szögletes zárójel azt jelenti,

hogy a paraméterek megadása nem kötelező.

Van néhány olyan DOS parancs, amely nem követi ezt a szintaktikát, pl. a könyvtárváltás CD.. ,vagy CD \ parancsa.

A parancsokat osztályozhatjuk funkciójuk szerint is.

1. Fájl-kezelő parancsok

2. Könyvtárkezelő parancsok

3. Lemezkezelő parancsok

4. Vezérlő, a DOS környezetet beállító parancsok, szolgáltatások

A belső parancsokat a � jellel, a külsőket a � jelezzük!

1. F1. F1. F1. Fájlkezeljlkezeljlkezeljlkezelő parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkciója :ja :ja :ja :

1. Attrib �� : fájl attribútumok állítása.

+A - archív fájl beállítása, -A visszaállítás;

+R - read-only fájl beállítása, -R visszaállítás;

+H -rejtett fájl beállítása, -H visszaállítás; +S -rendszerfájl beállítása, -S visszaállítás.

Kapcsolója: /S jelentése, az alkönyvtár összes

állományára vonatkozik a beállítás.

Pl. Attrib +R+H c:\config.sys

(A parancs alkalmas a könyvtárak attribútumainak az

állítására is!)


13

2. Copy �� : fájlok másolása, átnevezése, összefűzése,

fájlkészítés. Kapcsolója: /V jelentése, ellenőrzi a másolás

helyességét. (Verify) Pl. copy d:\norton\*.* a:\norton;

copy c:\treeinfo.ncd a:\tree.ncd; copy c:\munka\adat1.txt +c:\munka\adat2.txt

a:\munka\adat.txt copy con autoexec.bat

3. Del �� : fájlok törlése. Pl. del io.sys, vagy del c:\*.sys

4. Erase : teljesen analóg a Del-lel.

5. Find �� : Szűrő, azokat a sorokat írja ki a fájlból,

amelyek tartalmazzák a beírt szöveget.

Pl. find dos c:\norton\nc\nc.hlp

6. Ren ��: Megváltoztatja egy, vagy több fájl nevét. Pl. ren d:\stacker.com realtime.com

ren d:\stacker\*.* stacker.prg

7. Sys �� : Az operációs rendszer fájljainak átmásolása.

Pl. sys c:

sys c: a:

8. Type ��:::: Szövegfájl tartalmának megtekintése.

Pl. type c:\autoexec.bat

9. Xcopy �� : Fájlok másolásának továbbfejlesztése.

Kapcsolói: /S jelentése, alkönyvtárakat is átmásol.

/V jelentése, ellenőrzést végez.

Pl. xcopy c:\pascal\*.* b:\pascal /s/v

xcopy c:\pascal\*.*

xcopy c:\dos\command.com a:

xcopy command.com a;

10. Xcopy32 ��: Fájlok másolásának továbbfejlesztése,

alkalmas a hosszú fájl és könyvtárnevek nevek kezelésére.

A fájlokat mozgató parancsoknál az egyik, vagy a forrás, vagy a

cél útvonal elhagyható. Ez mindig csak az aktuális lehet.

2.2.2.2. K K K Könyvtnyvtnyvtnyvtárkezelrkezelrkezelrkezelő parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkciója:ja:ja:ja: 1. Cd ��: Könyvtárváltás vissza-, és előrefelé is . (Change

Directory)

Speciális alparancsok: Cd.. jelentése, visszalépés a

szülőkönyvtárba.

Cd\ jelentése, vissza a

gyökérkönyvtárhoz.

Pl cd c:\windows\winword\doc


14

2. Dir ��; A könyvtárak tartalomjegyzékének a listázása. (Directory)

Kapcsolók:

/P jelentése, képernyőlaponként megáll, majd egy billentyű leütésre folytatja a listát.

/W jelentése, sűrített lista, csak a

fájlnevek jelennek meg öt oszlopban

egymás mellett.

/A:attribútumok jelentésük, csak a

megfelelő fájl listája.

/O:rendezési kulcs jelentése, a lista rendezett

lesz pl. név szerint.

/S jelentése, az alkönyvtártartalmak is

listázódnak.

Pl. dir /w

dir d:\windows /p

dir c:\tp /o:n

dir c: /a:hrs /s

3. Md �� : Könyvtár létrehozása. (Make Directory)

Pl. md proba

md e:\proba

A példaként megadott parancsoknál jól megfigyelhető, hogy az

útvonalat sokszor érdemes elhagyni, ilyenkor mindig az aktuális meghajtó, aktuális könyvtárára vonatkoznak a parancsok.

4. Rd ��: Könyvtár törlése. (Remove Directory)

A törlésnek két feltétele van:

1. a könyvtárnak üresnek kell lennie, nem lehet benne sem fájl, sem alkönyvtár. 2. a könyvtár önmagából nem törölhető, vagyis

mindig helyesen kell megadnunk a törlendő könyvtár helyét.


15

Pl. rd jatek

5. Deltree �� : Rekurzív könyvtár- és fájltörlésre alkalmas továbbfejlesztés.

3. Lemezkezel3. Lemezkezel3. Lemezkezel3. Lemezkezelő parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkci parancsok funkciója:ja:ja:ja:

1. Scandisk ��: Lemeztesztet végez. Ellenőrzi a fájl hozzáférési táblázatot, vagy FAT-ot (File Allocation Table).

(Régebbi változata a Chkdsk program!)

Kapcsolói: /F jelentése, a FAT bejegyzések hibáinak

javítása.

/V jelentése, az éppen ellenőrzött fájl útvonalának kiírása.

Pl. scandisk c: /f

scandisk d:\windows /f/v

A Windows új verzióinak esetében a Scandisk egy grafikus

kezelőfelületet hív meg, amelyen keresztül beállíthatók a

program szolgáltatásai.


16

2. Diskcopy ��: Teljes lemezmásoló program.

Kapcsolója; /V jelentése, másolásellenőrzést végez. Pl diskcopy a: a:

diskcopy a: b: Ez a parancs csak hajlékony lemezekre adható ki.

3. Fdisk ��: A winchester partÍcionálását végző program.

(Véletlen elindítása végzetes következményekkel járhat!)

4. Format ��: A mágneslemezek (floppyk és winchesterek)

DOS alatti használatra való előkészítését ellátó program, egyszóval formattálást végez.

Kapcsolói: /V:címke jelentése, lemeznévadás. (Volume Label - kötetnév)

/S jelentése, a rendszerfájlok felvitele a

lemezre. (System)

/B jelentése, a rendszerfájlok helyét szabadon

hagyja. (A SYS paranccsal másolhatóak be

ilyenkor külön a rendszerfájlok!)

/U jelentése, a winchester formattálása

visszakérdezés nélkül. Ne indítsuk el!


17

/Q jelentése, a már egyszer formattált lemez

gyors formattálása. (Quick Format) /F:méret jelentése, a kapacitás megadása

kByte-ban. Pl. format a:

format a: /b format c: /s

format b:/q format b:/F:1.44

5. Label ��: Lemeznév megadása, változtatása, vagy törlése. Pl. label a: rendszer

label a: system

label

A lemezkezelő parancsoknál nem kell útvonalat megadni, csak

meghajtót!

4. Vez4. Vez4. Vez4. Vezéééérlrlrlrlőőőő, a DOS k, a DOS k, a DOS k, a DOS köööörnyezetet bernyezetet bernyezetet bernyezetet beáááállllllllííííttttóóóó parancsok, parancsok, parancsok, parancsok, szolg szolg szolg szolgááááltatltatltatltatáááások:sok:sok:sok:

1. Break ��: Programmegszakítás figyelése. (CTRL-C,

CTRL-Break billentyű figyelése)

2. CLS �� : Hatására letörlődik a képernyő. (Cleer Screen)

3. Date ��; Kiírja, ill. beállítja a rendszerdátumot. Pl. date 07-12-93 Válasz, az aktuális rendszerdátum.

4. Doskey ��: Parancssor szerkesztő program, beépített billentyűzet-pufferrel. (célszerű minden

DOS alatti munkavégzésnél elindítani, ugyanis a fölfelé nyíl kurzormozgató billentyű

leütése estén a pufferéből előhívja a legutolsó beírt parancsot!)

5. Edit ��: Teljes képernyős, menüvezérelt szövegszerkesztő program.

6. Mem �� : Az operatív memóriáról ad információkat.


18

7. Path ��: Futtatható (.exe; .com; .bat) állományok

keresési útjainak beállítása.

Pl. path c:\dos;c:\windows;d:\batch;d:\norton

path=c:\dos;c:\norton;c:\norton\utility

Az operációs rendszer az itt megjelölt útvonalakat mindig

végignézi. Megvizsgálja, hogy amit a parancssorban

begépeltünk és Enterrel lezártunk, az nem valamelyik

megjelölt helyen található futtatható állomány-e. Ha igen,

akkor végrehajtja a megtalált programot, ha nem, akkor

hibaüzenetet küld, "Bad command or file name". Először

mindig az aktuális könyvtárban keres.

8. Prompt ��: A DOS bejelentkező jelének megadása,

módosítása.

Speciális paraméterei: $t rendszeridő kiírása;

$d rendszerdátum;

$p az aktuális könyvtár kijelzése; $v a DOS verziószám és név

kiírása; $n az aktuális meghajtó

betűjelének kiírása;

$g a > karakter;

$l a < karakter;

stb.

Az általánosan elfogadott Prompt a $p$g, ezzel fogsz mindenütt találkozni, amelynek a hatására így jelentkezik

be a PC, C:\>


19

Paraméter nélkül az alapértelmezés szerinti bejelentkező

jelet, promptot állítja be, ami megfelel a $n$g -nek, s a hatása a következő: C>C>C>C> Hátránya, hogy nincs útvonal

kijelzés, így nincs közvetlen információnk az aktuális könyvtárról. Ha gépünket egy 'gyári' rendszerlemezről

indítjuk újra, akkor is ezt a bejelentkező jelet látjuk. 9. Set ��: Kiírja, vagy beállítja a DOS környezetleíró

változóit. Pl. set temp=c:\windows\temp

(A TEMP egy átmeneti könyvtár a Windows munkafájljainak!)

10. Sort ��: Szűrő, amelynek feladata az ún.

szabványos bementről érkező

adatok sorba rendezése és

szabványos kimenetre küldése.

Kapcsoló: jelentése, megfordítja a rendezés irányát

Z-től A-ra, ill. 9-től 0-ra.

Pl. sort /r < proba.txt (Beolvassa a proba.txt fájlt,

majd rendezi csökkenő kód

szerint és kiírja a képernyőre.)

sort (A billentyűzetről kapott adatokat abc szerint sorba rendezi és megjeleníti a képernyőn. A

begépelt szöveget a CTRL-Z billentyű kombinációval zárjuk le!)

11. Time ��: A számítógép rendszeridejét írja ki, vagy állítja be.

Pl. Time Válasz az aktuális rendszeridő. Time 01:12:23.00 p

12. Ver ��: A működő DOS verziószámát írja ki.

Pl. ver Válasz: Windows 98


20

13. Subst �� : Virtuális meghajtó definiálása, ill. törlése

14. More �� : Egy időben csak egy képernyő megjelenítését

lehetővé tevő program.

15. Mode �� : Rendszereszközök konfiguráló parancsa.

16. Keyb �� : Billentyűzet konfiguráló program, a világ

különböző nyelveihez alkalmas kódlap telepítése.


21

17. Start �� : Windows, vagy MS-DOS program indításának

kezdeményezésére használható.

15. Exit ��: Ezzel a paranccsal léphetünk vissza a

Windowsba.

Minden DOS parancshoz egységesen kiadható egy különleges kapcsoló a /?,

amelynek hatására, információt kapunk magáról a parancsról.

A Windows 9X változatainál a rendszerfájlok a WINDOWS/SYSTEM32

könyvtárban találhatóak. A külső parancsok pedig a WINDOWS/COMMAND alkönyvtárban.


22

1.7. Az MS1.7. Az MS1.7. Az MS1.7. Az MS----DOS DOS DOS DOS éééés az MSs az MSs az MSs az MS----Windows fejlWindows fejlWindows fejlWindows fejlőőőőddddééééststststöööörtrtrtrtéééénetenetenetenete A DOS fejlA DOS fejlA DOS fejlA DOS fejlóóóóddddéééésesesese A Microsoft cég 1981. április 24-én az IBM PC számítógéppel együtt jelentette meg a DOS-t. Az MS-DOS 1.00 az Intel 8088 mikroprocesszorra épülő CP/M-szerű operációs rendszer volt, valójában nem eredeti Microsoft fejlesztés, hanem egy sikeres felvásárlás átalakított eredménye. Csak egy oldalas, 8 szektoros formátumú, 160 kB kapacitású lemezeket kezelt, még nem ismerte az alkönyvtárak rendszerét. Az 1.05 verzió csak a hibákat javította, új paranccsal nem rendelkezett. Az 1.10 egy évig uralta a piacot, már képes volt kétoldalas lemezt is kezelni, azaz 320 kB kapacitású, 8 szektoros formátumút. 1983-ban az új modell, az IBM PC/XT számára készült el a 2.00 verzió. Ez már ismerte a 10 MB-os winchestert, kezelte a kétoldalas, 9 szektoros, 360 KB kapacitású lemezt, megjelent a UNIX-szerű fájlkezelés és könyvtárszerkezet. A könyvtárszerkezet kezelésére megszületett a tree, cd, md, rd, path, a biztonsági mentéshez a restore és a backup parancs. Új parancsfájl utasítás a goto, if és az echo. Megoldották a print paranccsal a háttérben való nyomtatást. A 2.10 majd a továbbjavított 2.11 verzió igen megbízhatónak bizonyult. 1984-ben a IBM PC/AT megjelenésével együtt jött a 3.00 verzió. 20 MB-os winchestert és 1,2 MB-os lemezt volt képes kezelni. Megjelentek a nemzetközi beállítás parancsai: select, keybxx, country=, graftabl. A ramdrive.sys vezérlő lehetővé tette a memórialemez készítést. Az attrib és label parancsok megjelentek a lemezkezeléshez. A hálózat kezelési lehetőség a 3.10 újdonsága volt a javítások mellett, a join és subst parancs is ekkor jelent meg. 1986-ban jelent meg a 3.20 verzió, amely a 3,5"-es, 720 kB kapacitású lemezt is tudta kezelni. Új parancs a replace és az xcopy, módosult az attrib, a format, a graphics, a command és a shell=. Az új driver.sys fantom floppy használatát is lehetővé tette. 1987-ben a IBM PS/2 és az IBM AT-386 modellhez jelent meg a 3.30 verzió. Az 1,44 MB-os 3,5"-es lemezt és a nagy winchestereket is támogatta, de a partíciók mérete nem lehetett nagyobb 32 MB-nál. Kibővítették az ország-beállítási lehetőségeket, módosították a date, time, attrib, backup, restore és fdisk parancsot, új az append, call, chcp, fastopen és az nlsfunc parancs. Új, országfüggő beállítást tett lehetővé a display.sys és printer.sys. A call, a @ és a környezeti változók kényelmesebbé tették a parancsfájlok használatát. 1988-ban jelent meg a 4.00 verzió. EMS memória használatára alkalmas a buffers=, a ramdrive.sys és a smartdrv.sys. Az fdisk már 32 MB-nál nagyobb partíciót is létre tudott hozni, a share program automatikusan installálódott ekkor. Megjelent az interaktív grafikus felület: a dosshell. Ez nagyon hasonlított megjelenésében az 1985-ben kudarcot vallott Windows 1.0 verzióhoz. A memória használatáról tájékoztatott a mem parancs. A mode parancs lehetővé tette az ansi.sys használata esetén a 43 vagy 50 képernyősor használatát is. A 4.00 verziót már telepíteni kellett, a sys használata is megváltozott. Igazán az 1989-ben megjelenő 4.01 verzió sem volt túl megbízható. Időközben az IBM-mel közösen elkezdték fejleszteni az OS/2 operációs rendszert, amit a jövő operációs rendszerének neveznek. A két cég közötti rejtett feszültség végül is itt tör ki, az IBM visszavonta a megbízást, és önállóan kezdte el fejleszteni rendszerét. Az 1990-ben bemutatott 5.00 verzió már támogatta 2,88 MB lemezegység használatát is. Forradalmi változások történtek a memória használatában: az UMB és a HMA megfelelő használata esetén akár 620 kB méretű hagyományos memória lehetett szabad. Az UMB-ba kerülhetett eszközvezérlő a devicehigh=, és program a loadhigh paranccsal. A doskey lehetővé tette a parancsok visszahívását, illetve makrók írását. Az edit teljes képernyős szövegszerkesztővé alakult, a qbasic erre épülő fejlesztői környezetet kapott. Elveszett fájlok visszaállítására szolgált az új mirror, undelete és unformat parancs. A setver összemosta a verziók közti különbségeket. Módosult a dosshell, gyorsabb lett, a dir képes lett keresni és rendezni. A debug kibővült a 80386-os utasításokkal. A parancsok /? kapcsolóval rövid segítséget adtak önmagukról. A graphics támogatta a HP lézernyomtatót.


23

1993-ban megjelent a 6.00 verzió, amit gyorsan javítottak is, a megbízható változat a 6.20 majd a 6.22-es 1994. nyarán kerül piacra. Újdonság a menüvezérlés a konfigurációs- és parancsfájlban, a lemeztömörítés és a vírusellenőrzés lehetősége is beépült. Megjelent az igen veszélyes, tartalommal rendelkező könyvtárt törlő deltree parancs. Új verzió DOS-ból feltehetőleg már nem lesz Az új Windows verzió (Windows 95) nem igényli már, önállóvá vált. A DOS túlhaladott lett, illetve az a fejlesztési koncepció, hogy a 15(!) évvel ezelőtti modellen is fusson, mára már tarthatatlanná vált 1995. augusztus végén megjelent az új Windows verzió, amit nem Chicago, hanem Windows '95 néven dobtak forgalomba. A rendszer tartalmaz egy egyszerűsített DOS verziót is, amely a 7.0 számot is kaphatná. A gép használói némi bűvészkedés árán megszabadulhatnak a grafikus felületétől, ekkor hagyományos DOS fut a gépükön. Még az év november 11-én kerül a boltokba ennek az első magyarított verziója. 1997-ben bejelentik a Windows '95 továbbfejlesztett alkalmazásait és javítják a nyilvánossá vált rendszerhibákat. 1998 márciusára jelenik meg a Windows '98, amely lényeges újdonságokat nem tartalmaz a Súgón és az Internet gyorsabb elérésén kívül, a felhasználók számára.


24

A Windows fejlődéseA Windows fejlődéseA Windows fejlődéseA Windows fejlődése 1981. szeptemberében megjelenik az Interface Manager, amely a Windows tulajdonképpeni elődje. 1983. novemberében bemutatják a Windows 1.0-t, amely alkalmas egér kezelésére, lenyíló menükkel, ikonos fájlmegjelenítéssel. A DOS programok egyszerűen indíthatók és váltogathatók. 1985. november: kapható lesz a Windows 1.0. 1987. októberében megjelenik a Windows 2.0, amelynek legfőbb újdonsága az egymást fedni képes ablakok voltak. Az Excel megjelenik, mint Windowsra írt első alkalmazás. 1987. decemberében, a Windows/386 átmeneti változatban egyszerre több DOS program is futhat, ezek váltogathatók. 1990. májusában megjelenik a Windows 3.0, amely kihasználja az új Intel processzorok lehetőségeit és több program egyidejű futtatását (multitasking) is lehetővé teszi. 1992. áprilisában a Windows 3.1 már támogatja az OLE (Object Linking and Embedding) technikát, amely lehetővé teszi grafikák szövegbe ágyazását, a TrueType betűk használatát. Hatalmas üzleti siker lesz a Windows for Workgroups-szal együtt. 1993. júniusában elkészül a Windows NT, amely már 32 bites operációs rendszer, és sok cég kezdi alkalmazni. A DOS alatti programok kisebb számban fogynak már, mint a Windowsra írtak. 1994. májusában elődjéhez képest alig változva megjelenik a Windows 3.11, talán kevesebb hibát tartalmaz. 1995. augusztusában, minden idők legnagyobb reklámhadjáratával megjelenik a Windows 95, amely elsőként hagyja el a DOS-t, támogatja a 32 bites buszt, felülete felhasználóbarát, Internet-hozzáférést biztosít azonnal. A kiadott szervizcsomagok segítségével folyamatosan tökéletesíthető. 1998-ban megjelenik a Windows 98, amely stabilabb működésű, de felületében nem hordoz sok változást. 2000-ben., kiadják a Windows 2000-et, amely továbbfejleszti elsősorban a multimédiás lehetőségeket és az Internetes szolgáltatásokat. Ki ennek a hatalmas birodalomnak az első számú vezetője? Bill Gates, (A világ leggazdagabb embere, a Microsoft vezére a belga „tortadobálók” habos tortájától eltalálva.)

1. ábra: „ Az élet nem mindig habos torta”


25

2. Windows bemutatása, alapfogalmak

A számítógépek képességeinek bővülésével együtt a programok lehetőségei is tágultak. Ennek jó példája a WINDOWS, amely valójában egy grafikus operációs (vagy keret-) rendszer. Használatával látványos módon tudunk programokat tárolni, futtatni és menedzselni a képernyőn megjelenő, a programokhoz tartozó ikonok segítségével. A Windowsban nincs szükség DOS parancsokra, itt ugyanis minden az ikonok mozgatásával, illetve menükből elérhető funkciókkal valósítható meg.A Windows-t egyre szélesebb körben alkalmazzák, s egyre több olyan program van, amely csak Windows alatt képes működni.

A rendszerek által támogatott minimális hardver követelmények

A Windows igen hardverigényes program. Ez azt jelenti, hogy a régebbi korszerűtlen gépeken nehezen vagy egyáltalán nem lehet használni. A 3.1-es verzió minimális működési feltétele legalább egy 286-os számítógép 1 Mbyte memóriával és legalább EGA monitorral. A merevlemezen 286-os módban 6 és fél, 386-os módban minimálisan 8 Mbyte szabad hely szükséges a program elhelyezéséhez. A 95-ös verzió viszont legalább 386-os számítógépet és 4 Mbyte memóriát igényel, a 98-as és NT verzió igénye pedig minimum 16 Mbyte RAM 486-os gép mellett. Az ideális működéshez azonban inkább egy Pentium alapú számítógép, és 3.1 verzió esetén 4 vagy 8, 95-ös verzió esetén pedig 8 de inkább 16 vagy 32 Mbyte memória szükséges. Az NT futtatásához felhasználástól függően célszerű egy gyorsabb Pentium számítógép 64 (szerver esetén esetleg 128) Mbyte RAM-mal.

A WINDOWS indítása

Windows 3.1 esetén a gép többnyire DOS-ban indul, hacsak az AUTOEXEC.BAT file-ban nem adtunk meg eltérőt. Windows 95/98/NT esetén amennyiben a számítógép bekapcsolását követően a Windows indítása felirat megjelenésekor megnyomjuk az F8 billentyűt, egy menüt hívhatunk elő. A menüben a különböző indítási lehetőségek között választhatunk, így kérhetjük akár a DOS módban történő bejelentkezést is. Windows 9x és NT használata esetén a gép automatikusan a Windowszal indul. A Windows 3.1-et azonban többnyire a DOS-ból indíthatjuk a win szócska prompt utáni begépelésével, majd az Enter billentyű megnyomásával. A Windows NT indulásakor Ctrl-Alt-Del-t kell nyomnunk, majd begépelni a felhasználónevet és a jelszót.

A Windows 95 és későbbi verziói a számítógép bekapcsolása után automatikusan betöltődnek. Betöltődés után a következő képernyőhöz hasonló képernyőt kapunk.

Mi az a tulajdonságlap?

A Windowsban minden fizikai és logikai tároló „elemnek”: meghajtónak, mappának, fájlnak van tulajdonságlapja. A következő párbeszédablakon egy floppy disk legfontosabb tulajdonságait láthatjuk. A tulajdonságlap 3 „fült” tartalmaz: Általános, Eszközök és Tömörítés.


26

A képen az Általános tulajdonságok láthatók: lemez típusa, címkéje, fájlrendszere, mérete, a foglalt- és a szabad területek nagysága. A Windows Intéző megismerése után foglalkozunk velük részletesebben!

A Windows bejelentkező képernyője

A Windows használata ma már elképzelhetetlen egér nélkül. Ugyan billentyűzetről is végrehajtható szinte minden művelet, s ez sokszor jóval gyorsabb, mint az egérhasználat, de az ismerkedés szakaszában mindenképpen meg kell ismerkednünk az egér használatával. A DOS-szal szemben a Windows rendszerben egyszerre több kurzor is látható. A kurzor egy olyan mutató eszköz, amely valamilyen aktuális pozíciót jelez. Szövegkurzor esetén a következő begépelendő karakter helyét, grafikus kurzor esetén pedig a képernyő egy kiválasztandó pontját jelöli.

Szövegkurzor A szövegkurzor egy többnyire villogó függőleges vonaldarab, amely szöveges információ bevitele esetén a következő karakter helyét jelöli.

Egérkurzor Az egérkurzor egy az egérrel mozgatható nyíl, amellyel a képernyőn a megfelelő pontra mutathatunk.

Várakozási kurzor

A várakozási kurzor egy olyan homokórát szimbolizáló speciális egérkurzor, amely akkor jelenik meg, ha várakoznunk kell a lassabban végrehajtható funkciók befejeződésére.

Sajátgép ikon Hálózati alkalmazások Lomtár ikon Munkaasztal (Desktop) Start menü indító gombja Tálca (Taskbar) (A futó programok itt mindig megjelennek!) Óra (nem látszik)

Programok indProgramok indProgramok indProgramok indíttttásasasasa


27

Ilyen esetben a várakozási kurzor ugyan mozgatható, ám azzal egyéb funkciót kiváltani azonnal nem tudunk, azt a gép megjegyzi, és később hajtja végre a kattintásokat.

2.1. Eg2.1. Eg2.1. Eg2.1. Egéééérrrr---- éééés ablakms ablakms ablakms ablakműűűűveletekveletekveletekveletek

Egérműveletek (Egy kis egerészés !)

1. Rámutatás ,jelentése az egérkurzor elmozdítása a megfelelő helyre. Ezzel a művelettel tudjuk kiválasztani a megfelelő objektumot!

2. Kattintás ,jelentése a mouse bal nyomógombjának egyszeri megnyomása. Ezzel az egérművelettel tudjuk aktívvá tenni az adott objektumot! A PC-s világban használt egereknek kettő, vagy három nyomógombja van. A gombok közül legtöbbször a bal gombot használjuk, ez az alapértelmezés (kivéve a balkezes egerek esetét). Ha nem a bal gombra vonatkozik a kattintás, akkor azt külön jelezzük. A jobb gomb használatával a Windowsban általában egy helyzetérzékeny, ún. helyi menüt lehet aktivizálni. (Érdekesség, hogy az Apple Macintosh számítógépekhez hozzátartozó egéren csak egy gomb található.)

3. Dupla kattintás ,jelentése, gyors egymás utáni két kattintás.Ez jelenti az objektumablakba való belépést, vagy az ikon kinyitását, illetve az ablak becsukását, vagy a programot jelképező ikon elindítását. Ez a funkció a billentyűzeten az Enter leütésének felel meg.

4. Vontatás ,jelentése az egér bal gombjának nyomva tartása melletti mozgatás. Ha ezt a műveletet egy ikonnal, vagy ikon méretűvé zsugorított, ikonizált objektumablakkal végezzük, akkor az így kijelölt elemek az egérrel együtt mozognak, majd a gomb elengedése után áthelyeződnek. Ezt nevezik Drag and Drop, fogd és vidd technikának. Ha ablakra alkalmazzuk, akkor a keretek méretét változtathatjuk ilyen módon. A felsorolt műveleteket a Windowsban billentyűzetről is el lehet végezni, kivéve az egér mozgatását!

Ablakműveletek

A Windows-ban minden művelet ablakokban történik. Bármilyen Windows képernyőt látunk, a rajta lévő ablakok egymáshoz nagyon hasonló felépítésűek lesznek.

1. Mozgatás: Az ablak mozgatásáról az egérműveleteknél már tettünk említést. Ezt most a következőkkel egészítjük ki. A címsor bármely területére kattintva az ablak, az aktuális méretével vontatható.

2. Méretváltoztatás: Az ablak méretének egyirányú, vagy kétirányú változtatása. A határoló vonalak mentén haladva az egérrel, az egérkurzor megváltozik, vízszintes, függőleges, vagy a sarkok mentén 45°–ban megdöntött kétirányú nyíllá. Ilyenkor az egeret vontatva, megváltozik az aktuális ablak mérete.


28

3. Méretváltoztatás II: A méretváltoztató ikonok használatával is megváltoztatható az aktuális ablak mérete. Minimalizálni, maximalizálni, a megelőző méretben visszaállítani, és végleg becsukni lehet a segítségükkel az ablakot.

4. Az ablak tartalmának gördítése: Ez a művelet csak akkor lehetséges, ha az aktív ablak akkora méretű, hogy a benne található összes ikon nem látható rajta. Ekkor az ablak alján és jobb szélén megjelennek a gördítő sávok, amelyeken lévő eszközök segítségével az ablak tartalma elgördíthető.

Control,vagyrendszermenügombja

Gördítõ nyílbalra

Címsor Minimalizáló gomb Maximalizáló gomb

Gördítõ nyílfelfelé

Függõlegesgördítõ doboz

Függõlegesgördítõ sáv

Gördítõ nyíllefelé

Gördítõ nyíl jobbraVízszintes gördítõ dobozVízszintes gördítõ sáv

(Ez egy Windows 3.1-ből származó kép.)

Az ablakok részei

1. Ablakszél

Amennyiben a nyilat erre a területre mozdítjuk, formája oda-vissza mutató nyíllá alakul. Ha ilyen állapotban folyamatosan nyomva tartjuk az egér bal oldali gombját, akkor az egér mozgatásával egyszerre az ablak méretét tudjuk beállítani.

2. Címke, vagy címsor

Amennyiben a címkére állunk, úgy vonszolással lehetőségünk van az egész ablakot elmozgatni.

3. Minimalizáló gomb

Amennyiben ezen a gombon (u, 0) kattintunk, az egész ablak eltűnik. Létezését Windows 3.1-ben a képernyő alján létrejövő ikon, Windows 95/98/NT-ben a tálcán lévő gomb fogja jelezni. Az ablak visszaállítása ezen ikonra történő dupla, vagy gombra történő szimpla kattintással valósítható meg.

4. Teljesméret gomb

Amennyiben ezen a gombon (5, 1) kattintunk, úgy az ablak teljes képernyő méretűvé, vagy szülő-ablak méretűvé válik. Az ablak eredeti méretűvé való visszaállítása ugyanezen helyre bekerülő Windows 3.1-ben dupla háromszög (v), Windows 95/98/NT-ben dupla téglalap (2) formájú “előzőméret gomb”-ra való kattintással valósítható meg.


29

5. Gördítőnyíl

Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. Ilyen esetben a gördítőnyílon kattintva az ablak tartalma elmozdul, láthatóvá téve további részeket.

6. Gördítőgomb

Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. A gördítőgombot vonszolva tudjuk kijelölni azt, hogy az ablak tartalmának mely része legyen látható.

7. Gördítősáv

Ez a jel akkor válik láthatóvá, ha az ablak tartalma nagyobb, mint amennyi abban láthatóan elférne. A gördítősáv csupán a gördítőgomb mozgatásának lehetséges helyszíne.

8. Tartalom

Ez a rész az ablak lényegét tartalmazza, itt jelenik meg a benne levő program, szöveg, ábra, stb. Az ablak aktivizálása úgy is történhet, hogy ezen a területen kattintunk.

9. Menüsor

Amennyiben az itt lévő menük valamelyikén kattintunk, aktivizálhatjuk az adott menüt. A menüből történő kiválasztáshoz az adott menüpontra állás és ismételt kattintás szükséges.

10. Vezérlő menü jele

Amennyiben ezen a gombon kattintunk, megjelenik a vezérlőmenü. A kívánt menüpont kiválasztásához az adott menüponton való ismételt kattintás szükséges. A vezérlő menü jelén történő dupla kattintással az ablakot tudjuk bezárni.

11. Bezárógomb (csak Windows 95/98/NT-ben)

A teljes képernyõs alkalmazások a munkaasztalon található ikonokat letakarhatják. Ilyenkor a futó programból nem lépünk ki, csak a háttérben

futtatjuk.

Ilyen ikonsora a jobb felső sarokban nagyon sok Windows ablaknak van.

Kilépés

Minimalizál Maximalizál Minimalizál Előző méret


30

A Control menü gombjára egyszer rákattintva egy legördülő menüt kapunk, amelynek elemei az ablak típusától függően változhatnak. Az itt található elemekkel az egér használta nélkül is, billentyűzetről elvégezhetők az előzőekben említett, méretváltoztatások. Ha dupla kattintást alkalmazunk a másképpen gyufának hívott Control menün, akkor az ablak bezáródik.

Az ablakoknak különböző típusai vannak. Beszélhetünk csoport-, vagy mappaablakról, programablakról, dokumentumablakról és párbeszédablakról. Vizsgáljuk meg a különböző ablakokat egy-egy példán.

Alkalmazások

Az alkalmazások indítása

A Windows-ban rendszeresen használt programokat egy kis ábrával, ún. ikonnal szimbolizálják a képernyőn. Ily módon a különböző programok indítását legegyszerűbben úgy végezhetjük el, hogy a programot szimbolizáló ikonon, vagy az alatta lévő megnevezésen egérrel duplán kattintunk.

A Windows 3.1 használata esetén az is előfordulhat, hogy a futtatni kívánt programot nem szimbolizálja ikon a képernyőn. Ilyenkor a Programkezelő Fájl menüjében található Futtat menüpontot kell kiválasztani, majd a program nevét az elérési útjával együtt beírni. (A Tallóz gomb használata segítségével a programnév és elérési út begépelésétől kímélhetjük meg magunkat.) A Windows 95/98/NT használata során a programok indításának legelterjedtebb módja az, hogy a ��Start gombon való kattintás után a Programok feliratra húzzuk az egeret, majd a megjelenő listán a kívánt alkalmazásra továbbhúzzuk azt, s végül megnyomjuk az Enter gombot vagy kattintunk az egérrel.

Alkalmazások előtérbe helyezése

A párhuzamos programfutás elengedhetetlen feltétele, hogy váltani tudjunk a futó programok között. Erre több megoldás is kínálkozik. Az egyik legegyszerűbb az, amikor látszik az előtérbe helyezendő ablak, vagy annak egy része. Ilyenkor elég ezen a látszódó területen egyet kattintani az egérrel.

Amennyiben a háttérben lévő program ablakát teljes egészében eltakarja valamely más alkalmazás, akkor az Alt billentyű folyamatos nyomva tartása mellett kell a Tab gombot nyomkodni, s az aktivizálandó program jelzésének megjelenésekor elengedni mindkettőt.


31

Programablak Párbeszédablak

További lehetőség Windows 3.1-ben az aktív ablak bal felső sarkában található vezérlőmenü jelén történő kattintás után Futó programok menüpont kiválasztása is. Ilyenkor a feltáruló ablakban található felsorolásból kell kiválasztani az aktivizálandó programot úgy, hogy az aktivizálandó program megnevezésén, majd az Átvált nyomógombon kattintunk egyet.

Windows 95/98/NT-ben a legjobb módszer, ha a tálcán a ��Start gomb melletti programfeliratok közül a kívánt program nevén kattintunk.

Alkalmazások bezárása

Program bezárása, azaz a programból való kilépés legegyszerűbben az alkalmazás ablakának bal felső sarkában található vezérlő menü jelén történő dupla kattintással vagy az Alt-F4 billentyűk megnyomásával valósítható meg. A programok többségénél azonban lehetőség van a Fájl menüben található Kilépés menüponttal is bezárni az alkalmazást. Windows 95/98/NT-ben az alkalmazás bezárására szolgál az ablak jobb felső sarkában lévő ⌧ gomb is.


32

Programablak Csoport-, vagy mappaablak

Párbeszédablakok használata

A párbeszédablakok azok az ablakok, melyek bizonyos menüpontok előhívásakor további adatok megadása miatt bukkannak elő. Ezen ablakokon, ily módon funkciójukból eredően további adatokat kell megadnunk, melyet többnyire az ablak különböző területeire kell beírni.

Nyomógombok

E nyomógombhoz hasonló területeken történő kattintással az adott gomb funkcióját aktivizálhatjuk. A párbeszédablakokon belül elhelyezkedő nyomógombok közül egy többnyire vastagabb keretű. E gomb megnyomását az Enter billentyűvel is helyettesíthetjük.

A nyomógombok között találjuk például az OK gombot, mellyel az adott párbeszédablak érvényesítését, illetve az ott bevitt adatok elfogadását valósíthatjuk meg. A Mégsem gomb az adott párbeszédablak visszavonását váltja ki.

Kiválasztónégyzetek

A kiválasztónégyzetek egymástól független különböző szolgáltatások be-, illetve kikapcsolására szolgálnak. Amennyiben egy négyzet üres, a négyzetben történő kattintás a négyzet beikszelését, beikszelt négyzet esetén pedig annak törlését jelenti.

Választókapcsolók

A választókapcsolók olyan kis kör alakú gombocskák, melyek közül mindig csak egyet aktivizálhatunk, azok egymástól függetlenül történő kapcsolása értelmetlen lenne. A


33

kiválasztás az adott választókapcsolón történő kattintással valósítható meg.

Kitöltőmezők

A kitöltőmezők olyan adatbeviteli területek, melyeket a párbeszédablakokban alkalmaznak szöveges vagy numerikus adatok megadására. Amennyiben a kitöltendő mező már tartalmaz adatot, úgy a mezőre való rálépéskor annak tartalma inverzzé vált. Ez esetben karakter leütése után a korábbi tartalom eltűnik s a bevitt karakterrel kezdve új adatot vihetünk be.

Listakeretek

A listakeret olyan terület, amelybe tetszőleges adatot nem írhatunk, csupán a gép által felajánlott listából választhatunk. Amennyiben a listára nem férne rá az összes kiválasztható adat, úgy jobboldalt egy gördítősáv is megjelenik.

Legördülő lista

A legördülő lista nagymértékben hasonlít a listakerethez, de itt a gép alapállapotban csak egy elemet jelenít meg, amelynek esetleges megváltoztatásához a jobb oldalán elhelyezkedő nyíllal (▼ vagy ➪) a listát külön kell legördíteni. Amennyiben a listára nem férne rá az összes kiválasztható adat, úgy jobboldalt egy gördítősáv is megjelenik. Erről a listáról elemet választani úgy tudunk, hogy az egérrel a megfelelő helyen kattintunk.

Numerikus adatok bevitele

Sok esetben numerikus adatot nemcsak a kitöltőmező használatával tudunk begépelni. Ha a beviteli mező mellett kis le- és felfelé mutató nyilat találunk, használhatjuk ezeket is oly módon, hogy a lefelé mutató nyíllal csökkenthetjük, míg a felfelé mutató nyíllal növelhetjük a beviteli mezőben található értéket.

Állományok, könyvtárak kiválasztása

A meghajtók és könyvtárak azonosításához a gép külön szimbolikus ábrákat rajzol, melyek segítenek eligazodni a háttértárolók, az azokon létrehozott alkönyvtárak, és a bennük tárolt állományok között. Amennyiben ezek közül kell választanunk, mindig a meghajtóval kezdjük, majd a könyvtárral folytassuk, s az állományazonosítást csak a legvégén válasszuk ki.

Kilépés menüből, ablakból

Amennyiben tévesen választottunk funkciót, úgy párbeszédablakból a Mégsem gomb kiválasztásával, menüből pedig a menün kívüli területen történő kattintással vagy az Esc billentyű leütésével tudunk kilépni.


34

2.2. A Windows Start menüjének elemei

Start menü A programok indításának általánosan használt módja: Start menü Programok eleméből kiválasztjuk a megfelelő programikont. A programok elindításának más módja is lehetséges, amelyeket később ismerünk meg. A Start menü megnyitható a billentyűzet Window gombjával is.

Word for Windows A behívott program megjelenik egy külön programablakban. A Start menü sora alapértelmezésben a képenyőterület alján látható marad. A Programablak méretét a tanult módokon változtathatjuk meg. Egyszerre több program ablaka is megjelenhet az Asztalon, az előtérben mindig az aktív látszik.


35

Meglévő dokumentum megnyitása

A Start menü Dokumentum eleméből a legutoljára használt, különböző dokumentumainkat hívhatjuk be. Így elérhető, hogy a gyakran használt dokumentumaink megnyithatóak az őket készítő program ikonjának megkeresése nélkül is.

Keresés A Start menü Keresés elemét választva fájlokat és mappákat kereshetünk a Saját gépen és kereshetünk az Interneten is. A Keresés funkció a Windows különböző segédprogramjaiból is elérhető, minden esetben azonban ugyanúgy működik, mint a Start menüből meghívott Keresés.


36

Keresni a Windows Intézőjéből is lehet, az itt megjelenő párbeszédablak teljesen megegyezik a Start menüből hívható funkcióval. (A két kép közötti eltérés a verziók különbözőségéből adódik. A felső, angol Windows 95 alatt, az alsó, magyar Windows 98 alatt készült!)

Keresés A keresés paramétereinek a beállítása a fájl, vagy mappa nevének és a keresési helynek a pontos megadásával történhet. A rendszer megjegyzi a legutolsó kereséseket. Sõt lehetõség van arra is, hogy a Keresés tulajdonságait elmentsük egy külön fájlba is.

Keresés A sikeres keresés után a megtalált dokumentumfájl közvetlenül innen is elindítható. A Keresés során a rendszer nemcsak a beírttal pontosan megegyezőket keresi meg, hanem a hasonló karaktereket tartalmazó fájlokat, vagy mappákat is.


37

Hogyan tudjuk hasznosítani a kereső programot összetettebb ún. szűrő-feltételeket tartalmazó (DOS FIND parancsának továbbfejlesztése) problémák megoldására?

Ha csak a fájl, vagy mappa kezdőbetűjét ismerjük, s a helyét sem tudjuk pontosan, a rendszer ebben az esetben is képes megtalálni a feltételnek eleget tevő fájlokat, vagy mappákat.

A megtalált elemek darabszámát alul, az ún. státusz sorban ki is jelzi. Kereshetünk a megfelelő fülek kiválasztásával Névre és helyre, vagy Dátumra (létrehozás, módosítás és hozzáférés) és a Speciális fül kiválasztásával fájltípusra és fájlméretre is. Vagyis minden olyan fájljellemzőre, amely a fájl tulajdonságlapján megtalálható volt.


38

Egy keresést a Windows-ban a következő módon tudunk eltárolni későbbi felhasználás céljából.

A következő képen egy keresést láthatunk, mely szerint a C: meghajtó WINDOWS

alkönyvtárában kerestük a modul*.* azonosítójú fájlokat. Azonban e keresés nem most került végrehajtásra, hanem napokkal a használata előtt. Ez onnan látható, hogy a Keresés ablaka felett, az Asztalon látható egy ikon modul@.@ nevű fájlok.fnd aláírással. Ez a fájl úgy keletkezett, hogy a Keresés lefuttatása után a Fájl

menü Keresés mentése elemét választottuk. Ennek hatására a rendszer készít egy indítófájlt a DeskTopra az előbb említett névvel, s onnan ez a Keresés bármikor visszahívható.

A Windows fájl- és könyvtárkezelő programja: Windows Intéző (Explorer)

A Windowsban minden alkotórésznek van ún. tulajdonságlapja. Például a Tálca (Taskbar) tulajdonságlapja, amely megjeleníthető a jobb egérgombbal tálcára kattintás után, a megjelenő listából a Tulajdonságok (Properties) elem kiválasztásával, a következőképpen néz ki.


39

Innen állíthatóak a Tálca megjelenési tulajdonságai, valamint a következő „fülre” (A Start menü programjai) történő kattintás után a Start menü Programok elemének kiválasztásakor megjelenő programok listáját bővíthetjük, vagy szűkíthetjük. Továbbá a Dokumentumok menüelem tartalmát is innen törölhetjük.

A Tálca helyi menüjéről (jobb egérgomb megnyomása) egyéb beállítási lehetőségeket is megtehetünk, többek között megadhatjuk az itt megjelenő eszköztárakat, s beállíthatjuk azok megjelenési formáját is.

A Windows Intézőjében található meghajtóknak, mappáknak és fájloknak szintén van tulajdonságlapjuk. Ezeken a párbeszédablakokon, -amelyek vagy az előbb ismertetett helyi menü behívásával (jobb gomb), vagy a Fájl menüből hívhatók- találhatók az adott eszközre, mappára, vagy fájlra jellemző fontos tulajdonságok.

Windows Millenium operációs rendszer használatakor ugyanez egy kissé másképp néz ki. A Hozzáadás nyomógomb meghívásakor egy varázsló végig vezet bennünket a beállításokon, az Eltávolítás választásakor pedig a következő párbeszédablakot kapjuk.


40

Vizsgáljuk meg először a lemezek tulajdonságlapját!

1. Lemez - kezelő műveletek:

Itt adhatjuk meg az adott lemez kötetazonosítóját, vagy címkéjét (DOS Label parancsa). Továbbá

információkat nyerhetünk a lemez típusáról, a szabad és a felhasznált területek méretéről, valamint a fájlrendszer felépítéséről. Ha új kötetnevet szeretnénk adni a lemeznek, akkor az Alkalmaz nyomógomb megnyomásával azt, érvényesítenünk kell.

Az Eszközök és Tömörítés fülek behívásával további hasznos, de nem gyakran alkalmazott szolgáltatásokat érhetünk el. Az A: meghajtón újra meghívva a helyi menüt, megtalálhatjuk a Formázás elemet (DOS Format parancsa), amellyel egy nyers lemezt előkészíthetünk adattárolásra. Ma már a floppy diszkeket általában formázott állapotban hozzák forgalomba, ilyen lemezeken alkalmazva a formázás műveletét, minden fájlt, illetve könyvtárat letörlünk a lemezről. A beugró párbeszédablakban állíthatjuk be a formázás típusát és egyéb jellemzőket.


41

2. Könyvtár – kezelő műveletek:

Ismerkedjünk meg a könyvtárak, vagy mappák tulajdonságlapjával.

A tulajdonságlapon a következőket láthatjuk: a mappa típusát, helyét a könyvtárrendszerben, a benne található almappák és fájlok darabszámát, a mappa teljes tartalmának méretét, a DOS-ban használható azonosítót, a létrehozás dátumát, valamint a

fájljellemzőknél ismeretes attribútumot, amelyet innen meg is tudunk változtatni. A

Vázlatnézet engedélyezése funkciót kiválasztva egy leíró fájl

megjelenítését engedélyezzük.

A „klasszikus” könyvtárműveleteket:: mappa létrehozása (DOS MD parancsa), mappa átnevezése (DOS REN parancsa) és mappa törlése (DOS RD parancsa), az Intéző Fájl menüjéből kezdeményezhetjük. Új mappát létrehozni azonban csak innen lehetséges, az utóbbi két művelet, a helyi menüből is meghívható.

3. Fájl – kezelő műveletek:

Az Intéző Fájl menüjének Új elemét választva a Mappa és a Parancsikon bejegyzések alatt egy vonallal elválasztva láthatjuk a számítógépünkre (szabályosan) telepített programok ikonjait és neveit, amelyekkel különböző dokumentumokat készíthetünk. A rendszer az egyik fájljellemző, a fájltípus (kiterjesztés) alapján azonosítja a dokumentumokat. Innen tehát közvetlenül kezdeményezni tudjuk különböző típusú dokumentumok létrehozását az adott program létrehozása nélkül (DOS COPY CON parancsának továbbfejlesztése).


42

A Parancsikon (Shortcut) szerepe: létrehozásával egy olyan fájlt hozunk létre, amely megmutatja a rendszernek, hogy melyik a fájlhoz kapcsolt kell elindítani, ha duplán rákattintunk a fájlra. Igazi jelentősége akkor mutatkozik meg, amikor a fájlt kimásoljuk az asztalra. Ilyenkor megjelenik az asztalon egy új Parancsikon.

Ezeket az ikonokat a Programikonoktól a bal alsó sarkukban található kis nyíl különbözteti meg. Erre az ikonra duplán kattintva, elindul a megfelelő program. Szerepük tehát a gyors programindítás. Létrehozásuk kezdeményezhető a Fájl menü Parancsikon eleméről, vagy a helyi menüből.


43

A fájlok (adatállományok) kezelése során most a fájljellemzőkhöz kapcsolódó beállítási lehetőségekkel ismerkedünk meg. Lássuk a fájl tulajdonságlapját.

4. Beállítások:

A fájljellemzőkhöz tartozó tulajdonságokat: név, típus, attribútum, létrehozás és utolsó módosítás dátuma ugyanúgy megtalálható rajta, mint a mappa tulajdonságlapján. Továbbá a megfelelő DOS-beli név és egy további dőpont is megtalálható rajta, a hozzáférés pontos dátuma és ideje.


44

Vizsgáljuk meg a mappák, illetve a fájlok tulajdonságlapját!

Szembetűnő, hogy az Általános jellemzőket tartalmazó lapon valójában a fájljellemzőket láthatjuk viszont. Az attribútumot itt külön nyomógombokkal állíthatjuk be. A rendszer attribútum nem kiválasztható, ezt csak a rendszerfájloknál használhatjuk.

Végül vegyük újra számba az Intéző elemeit!

Eszköztárak (View – Nézet menü) Menüsor Szokásos eszköztár Címsor (DOS PATH) Szövegcímkék

Fájljellemzõk Fastruktúra (DOS TREE)


45

A Windows beállítási lehetőségei – Vezérlőpult, vagy Control Panel

1. A képernyő beállítási lehetőségei

a) háttér állítása:


46

b) képernyőkímélő kiválasztása:

c) ablakok megjelenésének beállítása:


47

d) asztal különböző beállításainak (Asztal sémák) kiválasztása:

e) egyéb különlegességek (nagyfelbontású monitorok és grafikus kártyák használata mellett):

pl. két „monitor” használata.


48

Vagy a grafikus kártya beállítási lehetőségei:

S az Active Desktop használata.


49

2. A Dátum és Idő beállítása

3. Területi beállítások


50

a) számok kezelése:

b) pénznemek kezelése:


51

c) idő kezelése:

d) dátum kezelése:


52

A Súgó - Help

A Windows egy nagyon jól szervezett, ún. helyzetérzékeny Súgóval rendelkezik, amely a Start menün kívül minden beépített program ablakából is elérhető. E Súgó segítségével különböző műveleteket végezhetünk.

Kereshetünk az Online Súgóban, a beépített tartalomjegyzék szerint, a tárgymutatóban szereplő kulcsszavak szerint és egy általunk beírt szó szerint is.

Az Online Súgó használata esetén azonban Internet kapcsolat szükséges.


53

Windows 95 - a modem beállítása


54


55


56

Hálózati beállítások


57


58


59


60


61


62


63

Csatlakozás létrehozása


64


65


66


67


68


69

Levelező programok -Outlook Express


70


71


72

ISDN modem speciális beállításai


73


74


75


76


77


78


79


80

Védekezés, biztonság


81


82

Böngésző programok


83

Levelező programok


84

File Transfer Protocol (FTP) segédprogramok


85


86

Általánosan használható segédprogramok


87


88


89

Fájlkezelő segédprogramok


90


91

Egyéb Internetes segédprogramok


92


93

ii. operációs rendszerek · 2014-09-09 · ii. operációs rendszerek 4...

Documents