igazságügyi minisztérium bv. országos parancsnokság...
TRANSCRIPT
Belső használatraIgazságügyi Minisztérium Bv. Országos Parancsnokság kiadványa
HÍRADÓ,XX'XXXXXVW«WXV.X\XXWii»iifii,XXX'WXXXN'--''V,XX\XXXXVCXXXXXXXV.XXV<XVXÄ'»NXxVX
*8 Í C
XXVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ÁRA: 1,50 FORINT 1983. DECEMBER 31.
Az oktatást üggyékeli térni!
Köpeczi Béla miniszter sajtótájékoztatójaA közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésének prog
ram járól tájékoztatta a Parlam entben a sajtó m unkatársait Köpeczi Béla művelődési miniszter. Elmondta: a minisztérium az elmúlt évet javarészt az oktatás fejlesztésére vonatkozó tervezetek kidolgozására fordította. A z alapot e munkához az MSZMP Politikai Bizottságának 1981-es határozata a felsőoktatásról, valamint az idén a Központi Bizottságnak a közoktatásról hozott határozata adta. Mindez szükségessé tette, hogy szakmai vitákat folytassanak le e feladatok tartalmi^ gazdasági, személyi feltételeiről.
A viták szeptembertől másfél-két hónapon át ta rtottak különféle tudományos intézményekben, szakmai testületekben. Közzétették a két tervezetet a Köznevelésben, illetve a Felsőoktatási Szemlében, ehhez gyakorló pedagógusok és más szakemberek hozzászólásait kérték.
A felsőoktatás fejlesztési program ját illetően a nagy többség egyetértett a javaslatok legfontosabb elveivel. Főképpen két vitatéma körül csoportosultak a vélemények. Az egyik, hogy elérkezett-e már a radikális reform ideje az oktatásügyben, a másik: a felsőoktatásban a tartalm i korszerűsítés meggyorsítása, az egyetemek és főiskolák belső szerkezetének átalakítása, az oktatók státusának felülvizsgálata volt.
Köpeczi Béla hangsúlyozta, a minisztérium a folyamatos korszerűsítés m ellett foglal állást, m ert a nagyobb változtatások végrehajtásához hosszabb időre van szükség. így döntöttek azért is, m ert a gyökeres változtatás feltételei jelenleg még nem biztosítottak. Ami a feltételeket illeti, a javaslatok kidolgozásakor igvekeztek tisztázni a lehetőségeket. Ezek alapján az alsó- és középfokú oktatásban folytatódik a tanterem- építés programja, a felsőoktatásban az egyetemek rekonstrukciója, a géppark felújítása és gazdagítása, a diákszociális létesítmények fejlesztése.
Az általános iskolákban a fő cél — bizonyos m értékben a fakultációra építve — a belső differenciálódás kibontakoztatása, az ismeretszánt növelése, az anyanyelvi, idegen nyelvi, természettudományos ismeretek gazdagítása, a történelmi tudat, az esztétikai nevelés, a sport jelentőségének fokozása. A középfokú oktatásban a döntés szerint megmarad a három iskolatípus, de közelít majd egymáshoz a szakmunkásképző és a szakközépiskola, valamint a szakközépiskola és a gimnázium; ez utóbbi két intézménytípusban ezt úgy kívánják megoldani, hogy az első két évfolyamon a közismereti tárgyakból nagyjából azonos tananyag sajátítható majd el.
A közoktatás fejlesztésének alapvető feltétele a pedagógusképzés és -továbbképzés. Lényeges a meny- nyiségi fejlesztés is, hiszen ismeretes a tanító- és tanárhiány; az idén végzettek egynegyede például nem a pedagógus pályán helyezkedett el. Minőségileg is javítani kell a pedagógusképzést, és közelíteni szükséges egymáshoz az általános iskola felső tagozatára és a középiskolára, valamint az óvónői és tanítói hivatásra való előkészítést. Köpeczi Béla elmondta: a pedagógusoké az egyetlen olyan terület, ahol soha nem volt rendszeres továbbképzés, és ezt a továbbiakban különféle intézkedésekkel kívánják orvosolni. E serkentések és az önképzés útján szeretnék ismét föltámasztani a tudós-tanár típusát.
A felsőoktatásban nagyon lényeges az értelmiségiképzés — vagyis az előkészítés a társadalomban betöltött szerep vállalására —, ami természetesen nem ellentétes a szakemberképzéssel. Fontos feladat e területen az általános műveltség színvonalának emelése, az oktatás és kutatás szerves egységének megteremtése. Ism ertette a miniszter például azt a javaslatot, hogy növeljék az egyetemekre és főiskolákra felvettek számát. Ezzel kapcsolatban elmondta: megvizsgálják, hogy bizonyos szakokon a szükségesnél több hallgatót vegyenek föl és a szelekciót az első egy-két évfolyamon végezzék el. Szólt Köpeczi Béla a további belső demokratizálódás szükségességéről, az irányítás színvonalának növeléséről, valamint arról az óhajról, hogy az oktatási intézmények nyitottabbakká váljanak.
A Művelődési Minisztérium az észrevételek alapján javít a két programon, majd azók átdolgozott formájukban az országgyűlés elé kerülnek. ,
ki ilSZ is nemietkSsI békeév előkészítésére ssélifjss fel tafplfbiMÜf
Az ENSZ közgyűlése megerősítette múlt évi határozatát arról, hogy 1986-ot nyilvánítsák a béke nemzetközi évévé. A közgyűlés felszólította az ENSZ tagállamait, hogy a békeév aktív előkészítésével járuljanak hozzá a nemzetközi együttműködés és a béke megszilárdításához.
A közgyűlés élesen elítélte a katonai, a nukleáris és a gazdasági együttműködést a fajüldöző dél-afrikai rezsimmel és több határozatot hozott a gyarmati területek, köztük Namíbia függetlenségéről. A határozatok ellen szavazók között
volt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége is. Az egyik határozat bírálta a nyugati államok nukleáris együttműködését Pretoriával.
A közgyűlés felszólította Nagy-Britanniát. az Egyesült Államokat, Űj-Zélandot és Ausztráliát, hogy minél előbb adják meg a függetlenséget az általuk igazgatott atlanti-óceáni, karib-tengeri és csendesóceáni szigeteknek. Egy határozat felszólítja Nagy-Britanniát és Spanyolországot, hogy tárgyalásokkal rendezzék Gibraltár hovatartozásának kérdését.
Á z értelmetlen háborúAz iraki—iráni háború ki
látástalan, katonai szempontból is értelmetlen. Ezt húzza alá a Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja.
V. Ivanyenko, a történettudományok kandidátusa cikkében részletesen elemzi a több m int három éve tartó fegyveres konfliktus részvevői által végrehajtott hadműveleteket, bem utatva; hogy ezek során egyik félnek sem sikerü lt fölényt szereznie, magához ragadnia a hadiesemények irányítását. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a háborúzó felek között sajátos egyensúly alakult ki: Irán elsősorban fanatizált tömegekből álló, gyengén kiképzett és ellátott hadseregének számbeli fölényére építi terveit. Irak részéről pedig a jobban kiképzett hadsereg hozzáértőbb irányítása és jobb technikai felszereltsége ellensúlyozza ezt. ,
Nyugati katonai szakértők véleményére hivatkozva a Krasznaja Zvezda cikkírója megállapítja, hogy a háború idején az iráni csapatok által alkalm azott taktika ta rtalékai kimerültek. Ennek ellenére a teheráni vezetés, elsősorban a számbeli fölényre és az újonnan vásárolt hadi-
technikai eszközökre építve terveit, továbbra is k itart a végső győzelemig folytatandó háború koncepciója mellett. Az ENSZ tűzszüneti felhívásainak, a különböző közvetítő missziók tevékenységének és Irak békeajánlatának mindeddig semmi foganatjuk sem volt.
A háborús körülmények Iránban azoknak az erőknek a kezére játszanak, amelyek az iráni demokratikus erők elnyomásában érdekeltek, s megkönnyítik számukra az iráni hazafiak elleni harcot. Hasznos ez a háború a nemzetközi reakció számára is. Bár kinyilvánította, hogy ellenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal, Irán, akárcsak a sah uralm a idején, jelenleg is több millió dollárért vásárol am erikai fegyvereket. Az Egyesült Államoknak lehetősége van arra is, hogy a térségben uralkodó háborús feszültségre hivatkozva növelje katonai jelenlétét az Öböl térségében — m utat rá a cikkíró, s leszögezi: ennek az értelmetlen testvérgyilkos háborúnak a mielőbbi befejezése egyformán szolgálná a két ország, valam int a térség stabilitásának érdekeit.
L a k n i k e l le n eÁm nem mindegy, hol és,
mennyiért. Aki megismerte a dohszagú albérletek poklát, a folyton elégedetlen házinénik (-bácsik) örökös maceráit, a méregként adagolt melegvízigénylések cirkuszát és sikerrel túltette magát a „Barátnőt nem hozhat fel, vendéget nem fogadhat” szövegű ultimátumok arcpirító megaláztatásain, a kertvégi sufnik zi- mankós ébredésein — csak az tudja igazán, mekkora dolog biztos fedél alá jutni.
Különösen a fiatalok vannak nehéz helyzetben, hisz az ő zsebükben lapulnak a legvékonyabb fizetések, vállukat pedig a pályakezdés, a családalapítás gondjai nyomják. Alig kerültek ki a család védőszárnyai alól, máris az élet nehezen megoldható gondjaival találják magukat szemben. Az első lépések érthetően majd mindig sete-suták, és ők sem kaptak védőoltást az ügyeskedők mesterkedései ellen. Csöppet védtelenek mindannyian, s ham ar eltévednek a lakásszerzés labirintusában.
A KISZ Budapesti Bizottsága a közelmúltban tarto tt ülésén megállapította, hogy az új lakásrendelet kedvező hatása m ár érezhető ugyan, de a feszültségek megszűnésének még semmi jele. A lépcsőzetes lakásjuttatási rendszer bevezetésének eddigi tapasztalataiból az derül ki, hogy az átmeneti elhelyezésnek ez a formája ham ar népszerűvé vált, m ind több lakásigénylő kíván élni vele. 1981-ben például 27 ezer 800, 1982-ben pedig 32 ezer 400 személy. A kerületi tanácsok első lakásra szóló kiutalásainak egy részét azonban a fiatalok nem fogadták el. És nem a túlzott anyagiasság, az ábrándkerge- tés m iatt döntöttek így. Ó, nem. Hanem azért, m ert többnyire olyan elhanyagolt, még az alacsony komfortfokozathoz előírt műszaki követelményeknek sem megfelelő lakásokat kínáltak nekik. A kopott, öreg bérházakban található, rosszul karbantartott otthonok még a nehéz helyzet ellenére is taszították a fiatalokat. Gond az is, hogy
a felajánlható lakások egy ■része nem az igénylő kerületében, hanem eddigi lakóhelyétől vagy munkahelyétől tá vol található. Tulajdonképpen e tények ismeretében foglalt úgy állást a budapesti KISZ- bizottság, hogy természetesnek ta rtja a visszautasítást, s álláspontjuk szerint ezzel a jövőben is számolni kell.
Helyteleníthető az is, hogy gyakran gyermekes házaspároknak ajánlják fel az átm eneti elhelyezést. Az egy-más- fél szobás, alacsony komfort- fokozatú első lakás még á tmeneti időszakra is csak a gyermektelen, fiatal házasoknak, vagy az egyedülállóknak jelenthet megoldást.
A testület célszerűnek tart-, ja, hogy két egyszobás, komfort nélküli lakásból , lehessen magasabb komfortfokozatú lakást kialakítani, ahelyett, hogy a fiataloknak ajánlja fel az egészségtelen, műszakilag nem megtelem lakásokat.
A fővárosi KISZ-esek felhívták a figyelmet az előta- karókosság néhány negatív tapasztalatára is. Egy kétgyermekes családnak például három esztendő alatt kell megteremtenie az előtakarékos- ság teljes összegét, amely egy kétszobás 690 ezer forintos lakás esetében 190 ezer forint. Ez több m int havi ötezer forintos rendszeres részletfizetést jelent, ami a fiatal házasok többsége számára teljesíthetetlen.
A túlságosan, nagy megterhelés m iatt tehát szinte lehetetlen, hogy a fiatalok az á tmeneti elhelyezés után végleges otthonba költözzenek. Éppen ezért kívánatos, hogy a fokozatosság elve elsősorban a gyermektelen fiatal házasok és az egyedülállók gyorsabb lakáshoz jutását jelentse, s e formában biztosítsak az állami gondozásból kikerült fiatalok számára is az első otthont. A KISZ kezdeményezte, hogy az átmeneti lakás korszerűsítésére, felújítására fordított összeg ne csupán lelakható vagy visszatéríthető legyen, hanem —, ha a bérlő úgy. akarja —, számítson be az előtakarékosság összegébe.
,vX\XXNXXVXXXVÍVXXXvXXXXXVCvXXXXXV»X-'XXXXXXXXXXXXXXXXXXVO.XXXXXXXXXXO.XV.XXXNNX'.XX\/
ÍJJévtpI ú j reasdaz ü g y fé lfo g a d á sb a n
A Városházán dr. Bielek József, a Fővárosi Tanács V. B. titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit arról az ügy- félfogadási rendről, amely várhatóan kényelmesebbé teszi az ügyes-baj os dolgaikat, sajnos, ma még mindig javarészt munkaidejükben intéző budapestiek időbeosztását.
SZOMBATI ÜGYELET
—■ Bár eddig is volt meghosszabbított tanácsi ügyfélfogadás, szombatonként is ta rtottak ügyeletet, mégis azt tá- pasztaltuk, hogy egyikkel sem élnek az ügyfelek, s hogy a vállalatok továbbra is elengedik munk^helyijkrQl dolgozóikat, ha a tanácsban, köz-, üzemeknél akad dolguk — mondta dr. Bielek József. — 1984. január 1-tői hétfőnként 14 órától 18.30-ig, szerdán 8- tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 11.30-ig fogadják az ügyfeleket a tanácsi szervek. Az ügyfélszolgálati irodák a lakosság rendelkezésére állnak a teljes tanácsi munkaidőben, és a meghosszabbított félfogadási időszakban is, ezenkívül ügyeletet tartanak szombatonként 8—13 óráig.
— A tanácsi igazgatási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézmények és vállalatok munkaidőn kívüli félfogadása megegyezik m ajd a tanácsi ügyfélfogadás rendjével. Ezek: a „Fam ília” családi és társadalm i ünnepségeket rendező intézet, a Fővárosi Munkavállalási Tanácsadó, a Főber kisajátítási, kártalanítási részlege és a budapesti magánlakás-építő- és szolgáltató vállalatok félfogadási ideje ugyancsak egységes lesz: szerdánként este 7 óráig fogadják a budapestieket. Mintegy két tucat vállalatot érint ez az intézkedés,
továbbá ■ szükséges, hogy ugyanezek a cégek szombati ügyeletetet is tartsanak.
KÉTÓRÁS KISZÁLLÁS
— Az állampolgárok idejének kíméléséért több szak- igazgatási szerv tesz intézkedést, hogy a lakásokban végzendő javításoknál csökkenjen a kényszerű otthoniét ideje. Az Ingatlankezelési- és Építési Főigazgatóság kizárólag munkaidőn kívül, délután 4-től végez lakáseiíenőrzést, a lakásokban történő karbantartásra pedig kétórás kiszállási időszakot kíván meghatározni. A Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság két-há® rom órás kiszállási időszakot szeretne érvényesíteni a hatáskörébe tartozó szolgáltató vállalatoknál.
— Ha hétfő, az a tanácsi ügyfélfogadás ideje, ha szerda, akkor a közüzemek várják nyújtott műszakban az ügyfeleket, a csütörtök a vásárlóké. A kereskedelmi főosztály a közelmúltban felkérte a kerületi ipari kereskedelmi osztályokat, hogy egyebek között növeljék a hétfői napokon délután 5-től este 8 óráig üzemelő boltok számát, s egy adott körzetben arányosan tartsanak nyitva az üzletek reggel és a munkaidő után is. A csütörtöki bevá- sárlónapot a lakosság megszokta, s várhatóan a csütörtöki bevásárlók száma az idő múltával folyamatosan növekszik.
EGYSÉGES ÉRTESÍTŐ1
A Fővárosi Tanács titkársága egységes szövegű értesítőt készít a fővárosi m unkáltatóknak: mikor fogadnak á tanácsok, hogy ne kelljen a dolgozókat munkaidőn belül hivatalos ügyeik intézése m iatt nélkülözni.
Mii reklam álnak a nyugdíjasok?Évente 150-160 ezer nyugdíjat
állapítanak meg; és mintegy 20 ezer azoknak az új nyugdíjasoknak a száma, akik valamiért reklamációt nyújtanak be, amikor kézhez kapják a megállapított összegről szóló értesítést. Dr. Szanyi Zoltánt, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága jogi és szak- igazgatási főosztályának vezetőjét kérdeztük, melyek a leggyakrabban kifogásolt esetek?
— Az alapmeghatározások száma évenként változik: 1980- ban 167 ezer, 1981-ben 156ezer, 1982-ben 152 ezer nyug díimegállapítás történt. Ha 150-160 ezres átlagot veszünk figyelembe, ezen belül 100 ezer öregségi, 36 ezer rokkantsági nyugdíjhatározat születik, a többit az özvegyi, baleseti és tsz-iáradék-megállapítások teszik ki.
Az első fokon elbírált ügyekkel szemben mintegy 12 százalék a megfellebbezett ügyek aránya. A leggyakoribb észre
vétel a szolgálati idő megállapítására vonatkozik, ezt követi azoknak a beadványa, akiket első fokon nem tartottak rokkantsági nyugdíjra jogosultnak. Harmadik sorban a m unkabér alapján kiszámított nyugdíj összegére vonatkozó kifogás. A szolgálati idő beszámításánál rendszerint kim aradtak olyan ledolgozott évek. ■ amelyeket a nyugdíjmegállapításhoz szükséges előkészítő iratok nem igazoltak.
Gyakori a tájékozatlanságból eredő reklamáció is. így például sok esetben előfordul, hogy az özvegyi nyugdíjra jogosultak teljes nyugdíjat reklamálnak, mondván, hogy a férj halálát követő egy éven át a teljes összeg járna. Arra alanozzák ezt a feltevést, hogy tudomásuk szerint baráti, ismerős körben esy éven át fo- Ivásították a féri teljes nyug- díiát. Ez a feltételezés azonban nlai-it.plnn; az özvegyi nyugdíj soha nem lehet a férj teljes nyugdíja.
^aÍBADŐ 1983. DECEMBER 31.
VAROSAINK
IPARI TELEPÜLÉSA jka
A város helyén már a bronzkorban Is emberi település v o lt A római kor emlékét a Herkules-szentély őrzi. Jelentős iparának kezdete évtizedekre nyúlik visz- sza. 1930-ban innen indult világhódító ú tjára Bródi Im re kriptongázzai működő villanyégője. Legnagyobb ipari létesítményed közé tartozik a timföldgyár és alumíniumkohó, a hőerőmű, a Videoton gyáregysége és az üveggyár. Három bányája működik.
Két fró emlékszobája található a városban; Fekete Istváné és Molnár Gáboré. Külön emlékoszlop őrzi Fekete István író emlékét a régi H családi ház helyén.
i f i p f ,I I m |l l §
A város lakóinak száma közel 30 ezer. Ezért is jelentős új, impozáns kórháza, amelyben nemcsak Ajka, hanem a környék lakóit is kezelik.
' ” ft . v j f
fifi!
A 40 hektáros városligetben horgászásra is szolgáló, négyhektáros csónakázótavat és strandfürdőt létesítettek. A park a város lakosságának összefogásával épült.
I l i 'I s P
mmmmmM í§Mmm - ' P l» ' | § -Modem üzletei bőséges választékot kínálnak. A város
közepén vásárlócentrumot létesítettek, ahol modern áruház és több fontos bolt található. U. G.
fi _fjj hangár Ferihegyen
ism ét gyarapodott a Ferihegyi repülőtér: a több milliárd forintos rekonstrukciós munkálatok során megépült új hangárt birtokába vehette a MALÉV. A hatalmas csarnokba vontatták az LCR lajstrom- jelű, Rómeó névre hallgató TU—154-es repülőgépet, a magyar légitársaság legújabb szerzeményét az első ezernyolcszáz órás ápolásra.
A csarnokban a munkakörülmények rendkívül kedvezőek, sokkal jobbak, mint a ségi hangárban voltak, ahol
csak nyitott ajtóval tudtak dolgozni a szerelők. A repülőgépek farka mindig a szabadban maradt. Itt viszont olyan meleg van, hogy a szerelők pufajka helyett kényelmesen ingujjban dolgozhatnak. A munkát segíti a hangárhoz tartozó új műszaki bázis is, ahol a legkülönfélébb munkálatokat és az alkatrészeket számítógép tartja nyilván. Az új hangár üzembe állítása tovább növeli a repülés biztonságát.
J a n u a r e l s e j é n l é p é l e t b e
I J J r e n d e l k e i e s az általános Jövedelem adóról
1984. Január l-től megváltoznak az általános jövedelem- adó fizetésére vonatkozó szabályok. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kivételektől eltekintve a magánszemélyek jövedelmük után általános jövedelemadót fizetnek. Az eddig külön jogszabályokban előírt, eltérő mértékű adófizetési kötelezettség helyébe tehát fő szabályként igen egyszerű jövedelemelvonási megoldás lép. Mennyiben érdekelheti olvasóinkat az általános jövedelemadóra vonatkozó jogszabályi változás? Vizsgáljuk meg közelebbről!
Valamiféle jövedelme mindenkinek van. Még akkor is lehet jövedelme, ha például rendszeresen nem végez munkát. Kaphat kártérítést a biztosítótól háztartási balesete miatt, vagy m int munkaképtelen házastárs tartásdíjat volt férjétől, végezhet alkalmi munkát. Vajon kell-e fizetni ezek után jövedelemadót? Más példával élve: valaki ajándékba kap egy házat, amelybe beköltözik és abban lakik. Két év elteltével meggondolja magát és kétszázezer forint ér
tékkülönbözettel eladja a házat, mert lakása másképpen is biztosítva van. Hogyan alakul jövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Végezeztül utalunk arra, hogy olvasóink büntetésvégrehajtási intézetben végzett m unkája után járó jövedelmükből szintén jövedelemadót fizetnek. Ügy gondoljuk, mindezek a kérdések olvasóinkat is érdeklik, ezért röviden ' ism ertetjük az általános jövedelemadó leglényegesebb szabályait.
A d óm en tes Jövedelm ekElőször is azt kell tisztázni,
hogy milyen jövedelmek mentesek az általános jövedelem- adó alól, mert ezek kivételével minden jövedelem után' kell adót fizetni.
Ismeretes, hogy a munkaviszonyban állók főállású jövedelmük után nyugdíj járulékot fizetnek, s így mentesek az általános jövedelemadó alól. Ezekkel megegyezően adómentes a munkaidő alatt vagy után végzett — többletmunkából, több munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a másodállás jövedelmét), amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni. A rendszeres, személyes munkavégzésből, a bedolgozói jogviszonyból valamint a szövetkezeti jogviszonyból, továbbá a társadalombiztosítási ellátásokból származó jövedelmek szintén mentesek az általános jövedelemadó megíi- zetése alól.
Nem kell jövedelem- adót fizetni a kimagasló teljesítményért kapott díjból (például a Kos- suth-díj, miniszteri vagy annál magasabb kitüntetés, olimpiai, világvagy Európa-bajnokságon elért eredmény után járó (adott) összegből, a pályadíjból, ösztöndíjból, tanulmányi, szociális segélyből.
Mentes a jövedelmadó alól a szövetkezeti tagok földjáradéka, a hadigondozottak já radéka, a vakok személyi járadéka, a csökkent munkaképességűeket megillető keresetkiegészítés.
Az újítói, feltalálói kedv ösztönzése érdekében újításonként, találmányonként évi 70 ezer forintig nem kell általános jövedelemadót fizetni, az újításból, találmányból származó jövedelem után.
Az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak szakmai gyakorlattal kapcsolatban kifizetett jövedelme évi 24 ezer forintig mentes az adó alól.
A 60 éven felüli férfi és az 55 éven felüli nő (ha adókivetés útján adóztatható) s tevékenységét főfoglalkozásként, alkalmazott és társ nélkül, legfeljebb egy segítő családtaggal végzi, évi 48 ezer forint jövedelemig ^mentességet élvez. (Ez a szociális mentesség a 100%-os csökkent munkaképességű személyt életkorra tekintet nélkül megilleti.)
A biztosítási jogviszonyból származó térítés, a takarékbetét, devizaszámla és annak kamatjövedelme ugyancsak men
tes a jövedelemadó alól. A balesetet szenvedett személy tehát levonás nélkül megkapja azt az összeget, amelyet a biztosítási szerződés a feltételek fennállása esetén kifizetni rendel, s ugyanígy a takarékbetét után járó kamatot (bármilyen nagy összegű is) nem fogják csökkenteni azért, mert a betétkönyv tulajdonosa kamatjövedelemhez jutott.
A törvényen alapuló ta rtásdíjak; jogi kötelezettségen alapuló kártérítések, kártalanítások, valamint az ingatlanoknak tartásdíj vagy járadék fejében történő átruházásából származó jövedelmek után nincs helye jövedelemadó-levonásnak.
Ha valaki örököl valamilyen vagyontárgyat, vagy azzal megajándékozzák, s azt értékesíti, adómentessége attól függ, hogy az eredeti beszerzési árat meghaladó áron értékesítette-e vagy sem. Ha nincs értékkülönbözet, a mentesség megilleti, ha azonban többletjövedelemhez jutott az értékesítés által, a jövedelemadót meg kell fizetnie.
(Természetesen aki vagyontárgyakat keresetszerűen értékesít, nem tartozik ebbe a mentességi kategóriába.)
Mentes továbbá az albérletből, ágybérletből, komfort nélküli lakás bérbeadásából származó jövedelem, a háztáji és kiseígítő gazdaságok jövedelemadója alá eső jövedelem.
Lényeges kérdés, mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Akkor, amikor a tevékenységet megkezdik, a jövedelemforrás keletkezik, illetve amikor a mentessége valakinek megszűnt. Az adó fizetésének kötelezettsége nem függ attól, hogy a tevékenység legális legyen, például hogy hatósági engedély alapján végezze munkáját. Aki például iparjogosítvány nélkül ehhez kötött tevékenységet végez, az kontár. Tekintettel azonban arra, hogy jövedelme származik e meg nem engedett tevékenységből, adó fizetésére köteles. Természetesen ha az adófizetésnek eleget tenne, saját magát leplezné le, így a jogosulatlan tevékenység és az adószabálysértés (bűncselekmény) ezeknél együtt jelentkezik.
Az adót annak kell megfi- , zetni, akinél az adóköteles jövedelem jelentkezik, ő az adó alanya. :
ményt Is eredményezhet, ha a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak.
A közületi szervtől származó jövedelmekből a közületi szerv köteles az adót levonni és az adóhatósághoz átutalni. (Ebben az esetben a 20%-kal csökkentett bevétel lesz az adóalap.)
Az adó mértéke sávosan emelkedik. Így például 20 000 Ft-ig 2%,
20 001—40 000 Ft-ig 400 Ft és a 20 000 Ft-on felüli rész 6%-a,
40 001—60 000 Ft-ig 1600 Ft és a 40 000 Ft-on felüli rész 10%-a.
Ha például valaki egy évben különböző munkákból 50 000 Ft adóalapot ért el, 40 000 Ft után 1 600 Ft-ot és a 40 000 Ft-ot meghaladó rész (10 000 Ft) 10%-át, azaz 1000 Ft-ot, összesen 2 600 Ft-ot fizet általános jövedelemadóként. Minél nagyobb az adóalap, annál nagyobb lesz a fizetendő adó mértéke. Így például az utolsó kategóriában, 600 000 Ft-on felüli adóalapnál 269 600 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 65%-a lesz az adó. Mindenki maga döntheti el ezek után az adómértékek is
meretében, hogy milyen jövedelemig érdemes tevékenységet folytatnia.
Vajon megkerülhető-e ez az adózási szabály azzal, ha mindig más és más személy (vagy közület) részére végez valaki munkát, s egy-egy alkalommal jövedelme mindig 20 000 Ft alatt marad, s így látszólag a 2%-os legalacsonyabb kategóriába tartozik. Nem. Az adóalanynak ugyanis az adóévben elért összes adóköteles jövedelmét az adóalap számításánál össze kell vonni. A jövedelmek összevonását az adóalanynak az adóév január 1- én fennálló lakhelye szerinti illetékhivatal, fővárosban a kerületi tanács vb adóügyi szakigazgatási szerve végzi. Valamennyi személytől és szervtől Mit futnak össze az elért jövedelmekre, a levont adókra vonatkozó adatok. Az
. összevont jövedelmek után megállapítják az adót és ezt szembeállítják - a m ár levont adók összegével. Ha a Kettő között 2 000 Ft-nál nagyobb eltérés mutatkozik, a különbö- zetet vagy az adóalany te rhére, vagy javára számolják el.
F izetd ven d ég-lá tás, in g a t la n é r ték es íté sAz új általános jövedelem-
adóra vonatkozó jogszabály egyes jövedelmekre külön rendelkezéseket is tartalmaz, így külön tárgyalja a
— kisiparos, magánkereskedő jövedelmének adóztatását,
— a szerződéses ipari, szolgáltató üzemeltetés adóztatását,
— a szerződéses kereskedelmi üzemeltetés adóztatását,
— az átálányelszámolásos üzemeltetés adóztatását,
— a társasági tag jövedelmének adóztatását,
— az egyes szellemi tevékenységből származó jövedelmek adóztatását,
— a fizetővendég-látás keretében elért jövedelem adóztatását,
— az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóztatását.
Ez utóbbi két esetcsoporttal foglalkozunk befejezésképpen. Kevesen tudják, hogy
aki lakását, üdülőjét fi- zetővendég-látás céljára bérbeadja, önadózás formájában állandó adótételű adót köteles fizetni hasznosított lakóhelyiségenként. (Például a lakás egy részének hasznosítása esetén városban, lakóhelyiségenként havi 250 Ft az adótétel.)
A tevékenység minden megkezdett hónapjára meg kell az adót fizetni, mégpedig minden olyan helyiség után, amelyet szállás céljára hasznosítanak.
Ha valaki saját, vagy házastársa egyeneságbeli rokonának, testvérének, a testvér házastársának, ezek gyermekeinek, továbbá 14 éven aluli gyermeknek, illetve ezeken kívüli személyeknek összesen egy évben legfeljebb 14 napra ingyen engedi át használatra lakását vagy üdülőjét, erre az időtartam ra nem kell az adót megfizetnie.
Adót kell fizetni a nem öröklés útján, hanem egyéb módon (vétel, csere, ajándékozás, ráépítés, tartási szerződés, stb.) szerzett föld-, vagy házingatlannak a szerzéstől számított tíz éven belüli, értékkülönbözettel történő visszterhes (nem ingyenes) elidegenítéséből származó jövedelem után is. Például aki 500 000 F t-ért vett egy házat majd egymillióért eladta ti* éven belül, a különbözet után általános jövedelemadóit fizet. Ha azonban a család lakásigénye jobb kielégítése céljából kerül sor az eladásra, s a szerzett új ház és ingatlan értéke ugyancsak egymillió Ft, jövedelemadó fizetésére nem kerül sor. Ebben az esetben ugyanis csak annyi történt, hogy a család egy számára kedvezőbb beosztású, szobaszámú. stb. házhoz jutott, de többletiövedelemre nem te tt szert. Ha azonban az úi ingatlan értéke csak 800 000 Ft, a 200 000 Ft többletiövedelem után az adót meg kell fizetnie,'
Dr. L. Gy.
A z adó a lapjaAz adó alapja az adóévben
elért adóköteles jövedelem. Ennek megállapítása többféle módon történik. Azt a jövedelmet, amely nem közületi szervtől származik, adókivetés útján kell adóztatni. Ez azt jelenti, hogy az adóalanynak adóbevallást kell készítenie (a bevételek és kiadások okmányszerű igazolása mellett). Az adóhatóság az adóbevallást felülvizsgálja, s ha arra az álláspontra ju t, hogy az adóbeval
lás hiányos volt (vagy annak egyáltalán nem tettek eleget), az adóalapot becsléssel fogják megállapítani. Például, ha egy jólmenő maszek üzlet tulajdonosa csekély összegű forgalmat mutat ki, a körülményekből azonban egyértelműen következik a jó üzletmenet, az adóalapot az adóhatóság felemeli. Az ilyen magatartás egyébként — az eltitkolt összeg nagyságától függően — szabálysértés, illetve bűncselek-
Mi vm tu Úttörő stA főváros egyik legszebb
környezetben fekvő sporttelepe a margitszigeti Üt- törőstadion. Jó ideje csak a környezete szép a pályának^ a stadion ugyanis felújítás alatt áll., így az építkezéseknél szokásos felfordulás fogadja a Margitszigetre beforduló'kat. Hogyan áll a felújítás? Erről kérdeztük meg Várszegi Györgyöt, az Űttöröstadion igazgatóját, aki 1954 januárja óta, tehát csaknem, harminc esztendeje áll az intézmény élén.
— A napokban tájékozódtam az építkezés állásáról, s jó híreket kaptam. Az apróbb, felújításkor természetes műszaki gondokat leszámítva minden rendben van. Ügy tetszik, 1985 tavaszán, talán éppen gyermeknapra, elkészül az újjávarázsolt Úttörőstadion.
— Mi változik a stadionban?
— Minden. Kis túlzással: csak az épület váza marad meg. kívül-belül mindent felújítanak az építők. Az el
sőrendű célunk, hogy m inél több öltözőnk legyen, fontos, hogy egyszerre sokan sportolhassanak nálunk.
— Nem gondoltak arra, hogy valamelyik egyesületnek bérbe adják a sporttelepet?
— Erre hál’ istennek nincsen módunk, csak a négyszázas futópálya mérete fe lel meg ugyanis az élsport követelményeinek, a fu t- ballpálya és a többi sportolásra alkalmas hely k isebb a megengedettnél. Azért mondtam egyébként, hogy hál’ istennek, mert m i mindig a gyerekeket szolgáltuk. Rendelkezésre álltunk és állunk majd a fe lújítás után az iskoláknak ha sportnapot kívánnak rendezni, kell a hely a mi szakköreinknek, a nálunk sportolóknak is.
— Bérbeadás esetén viszont több pénzből gazdálkodhatnának.
— Meglehet, mégsem ju tott soha eszünkbe más, csak az úttörők sportja.
1983. DECEMBER 31.WBWIM-'WWWM
^ l n lNAGY ÄRPÄD írja a Buda
pesti Fegyház és Börtönből:„Megszakításokkal ugyan, de hét éve olvasom a Heti H íradót. Az adott körülmények között kétségkívül minden érdeklődési kört igyekszik kielégíteni, rokonszenves tényszerűséggel tárgyal kellemetlen kérdéseket is. Ami most levelem megírására késztet — nem közérdek, pusztán (úgy érzem) etikai természetű, csendes észrevétel. , Megszokott dolog a „digest” jellegű kiadványoknál (gondolom, a sajtószemle megjelölés erre utal), hogy más lapokból, folyóiratokból vesz á t változatlanul, vagy a szerkesztés követelményei szerint átrendezett, rövidített formában cikkeket, közleményeket. Nos, az átlag olvasó a Heti Híradóban megjelenő valamennyi írást a szerkesztőség tagjainak tulajdonítja. Éppen ezért kellemetlen észrevenni a más lapokat is forgatónak egy- egy. ott már közölt riport. írás átvételét úgy, hogy a Híradó nem közli a más, digest-hiva- t.ású lapokhoz hasonlóan (ni. Interoress Magazin) a közölt anyag eredeti megjelölési helyét.
Aligha írom meg levelemet, ha a Híradó XXVII/41. (1983. okt. 8.) számában — első pillanatra kellemes — meglepetéssel, az 5. oldal közepén nem találkozom egy ismerős rézkarccal, ami kétségkívül (számomra, aki az első kiállítását rendeztem 1976-ban) LACZA MARTA műve . . .
Meggyőződésem, hogy nemcsak ez esetben, de mindenkor hasznos, a Heti Híradó ismeretterjesztő céliához, méltó és illő volna közölni az átvett illusztrációk szerzőjének nevét, alkalmasint címét, s — így k ívánná a szerzői méltóság megbecsülése — esetleg forrását is.
+■Levélírónknak igaza van.
Lacza Márta tehetsége és szu-
P ostaládánkbólvérén kifejező ereje egyre nyilvánvalóbb a szakmai berkeken kívül is. Egy-egy jellemző női arc, groteszk pillantás árulkodóan m utatja föl a szerző egyéni látásmódját. Nem is zárkózna el a Heti Híradó adott esetben a rajzok, grafikák szerzőinek megjelölésétől (az intézetekből beküldött ra jzok közlésekor ezt kötelezőnek tartjuk), ha ez a szerkesztői eljárás általános lenne. A legritkább esetben választunk azonban külső lapokból átvett illusztrációt, egy-egy írás hangsúlyozott közreadásakor, miként történt a hűségről kirobbant vita kapcsán. Lacza M árta rajza olvasóink vitázó írásait „szolgálta”, hangsúlyozva a hűségről vallott nézetek groteszk sokszínűségét, a mű szerzőjének személye — ebben az esetben — másodlagos volt.
Ha a művész személyét hangsúlyozzuk (lásd Móricz Z.sigmond, Krúdy Gyula, Örkény István stb. művei), minden esetben megjelöljük — éppen az ismeretterjesztő szándék jegyében — a szerzők nevét, remélve, hogy ezáltal kedvet teremtünk az író egyéb írásainak megismeréséhez is.
DÖSA ANDRÁS, Solt. Kérését nem teljesíthettük. Nemcsak azért, m ert a honoráriumok kiutalása később történt, mint ahogyan azt ön remélte, hanem azért is, m ert a szerkesztőség olvasóink, szerzőink családtagjaival nem áll közvetlen kapcsolatban. A lapban megjelen írásokért járó honorárium ot a szerkesztőség a szerző nevére címezve az adott intézetbe küldi el, ahol a meg
érkezett összeget a szerző egyéb pénzeihez „hozzácsapják”, s erről értesítik az illetőt. Korábban előfordulhatott, hogy az érintettnek nem szóltak arról, hogy pénze érkezett, s így bizonytalanságban élt: fizetett-e írásáért a Heti H íradó?
Nos, az ön honoráriumát a szerkesztőség elküldte az intézetbe az előbbiekben említett módon. Reméljük azonban, hogy más formában segíteni tudta az otthoniakat.
KENDERESSY LAJOS Sopronból „rendíthetetlen olvasónknak” jelöli magát, s ilyen mivoltában foglalja össze véleményét lapunkról. Áttekinti mindazokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben a büntetésvégrehajtást jellemezték; s eközben górcső alá vészi lapunkat is. „Amikor én kezdtem, tizenegy éve a börtönjárást, nagyon jólesett, ha egy-egy példányt kaphatott a zárka. Abban az időben a könyvtári könyveken kívül a H. H. volt az egyetlen engedélyezett sajtótermék. A kinti sajtóból átvett szemelvények révén legalább volt valami fogalmunk a körülöttünk zajló eseményekről. Az akkori lehetőségekhez képest meg kellett elégedni ennyivel. Igaz, akkor jóval gyengébb színvonalon jelent meg, de legalább volt! A cél ma is változatlan: nekünk és rólunk szól! A mi gondjainkkal foglalkozik, tájékoz-, ta t más intézetek belső életéről. az ott folyó eseményekről, tudósít nemes versengésekről, izgalmas vetélkedőkről. Mindez korábban is jellemzője
volt a lapnak, újabban azonban egyre jobban hangsúlyozza az elítéltek öntevékenységének fontosságát. K ijelenthetem, hogy a lapnak kétségtelenül előnyére . vált az, hogy több lehetőséget kaptak az elítéltek véleményük kifejtésére. Jó az is, hogy írásaik, verseik, hozzászólásaik rendszeresen megjelennek a lapban. Bátrabban merünk írni, időnként feltárhatjuk a hiányosságokat, s itt-ott bírálhatunk is. Ez a folyamat azt mutatja, hogy nemcsak mi változunk — ha változunk egyáltalán! —, hanem változik a büntetésvégrehajtás maga is. A cél — úgy látom — változatlan: nevelés józan belátásra és becsületre, és felkészítés a szabadulásra, a beilleszkedésre. Aki figyelmesen olvassa a lapot — bizonyára sokan! —, tapasztalhatta, hogy segít a számtalan példa, még akkor is, ha időnként kudarcokról esik szó.
Hiányolom viszont azoknak a szabadultaknak az írásait, akik önerejükből találták meg a helvüket, s így sikerült ta lp ra állniuk. Vannak ilyenek? Biztosan, csak meg kell ta lálni őket. s bemutatni életük alakulását.
Most. az év utolsó napjaiban a magam és társaim nevében kívánok az értünk dolgozó szerkesztőség minden tagjának erőt és . hitet az igazságra törekvő írások megszületéséhez, s az élet valóságos eondiainak eddigiekhez hasonló felm utatásához töretlen munkakedvet!”
A jókívánságokat köszönjük, s reméljük, az új esztendőben olvasóink épp oly figyelemmel olvassák lapunkat, m int eddig, s még többször ragadnak tollat, ha egy-egy érdekes esemény történik az intézetben. E közös munkálkodás jegyében viszonozzuk a jókívánságokat.
T. A.
KECSKEMET
Ady Endrére, egyik legnagyobb és legtermékenyebb költőnkre emlékeztek az intézetben megrendelteit prózamondó- és szavalóverseny résztvevői., Kötelező vers volt a Grófi szérűn, ezenkívül szabadon választhattak az indulók egy-egy költeményt, illetve novellát. A zsűri elnöke személy szerint értékelt mindenkit. Értékelése nem néhány szavas mondatokra szorítkozott. Isméivé a versenyzők képességét; méltó és megszívlelendő tanácsokat adott, valamint figyelmeztetett az előfordult hibákra. A versenyzők érzelmi világa kihatott a versválasztásra, s a résztvevők Ady-versek útján m utatták föl — néhol — sérült lelkiállapotukat. Íme a sorrend:
VERS: 1. Szmolenszky Gabriella, 2. Keresztúri Ilona, 3. Csikós Ildikó, 4. Hadarics Erika, 5. Biell Rozália, 6. Vincze Judit
PRÖZA: 1. Sipos Éva, 2. Horváth Anna, 3. Rupa Mária, 4. Pethő Anikó, 5. Borsos Sarolta. Sz. G.
A közelmúltban rendezte meg a dolgozó elítélt nők kulturális bizottsága a téli szavalóversenyt. Az eseményre én is meghívást kaptam, s örömmel vettem részt a m integy kétórás vetélkedésen. Már az is meglepett, hogy tizenegyen neveztek a versenyre (én kevesebbre számítottam). A legnagyobb meglepetés mégis akkor ért, amikor a benevezettek nevét is megismertem. Tudtam ugyanis arról, hogy az irodalmat sokan
kedvelik a nők közül, eredményesen és folyamatosan tevékenykednek nevelőjük irányításával. Ismertem a kulturális bizottság vezetőit, valam int a jó képességű elítélteket, s arra számítottam, hogy a versenyen elsősorban ők vesznek részt..Nem ez történt. Legnagyobb örömömre azok közül is beneveztek, akikkel eddig csak a fegyelmi kihallgatáson találkoztam, s azok is, akik befogadásukkor írni, olvasni is alig tudtak. Számom
ra ez volt a legnagyobb meglepetés, s igazi öröm. Ekkor fogalm azódott meg bennem, hogy így is lehet, és így is kell! Természetesen ezért köszönet illeti a szervezőket, akik nem sajnálták a fáradságot, segítették társaikat a felkészülésben. Legalább ilyen dicséret illeti a résztvevőket, akik merték vállalni, hogy a közösség elé lépjenek, vállalva a kudarc lehetőségét is.
Azt hiszem, ez a bv. intézetekben szervezett versenyek igazi jelentősége, hiszen minden verseny, vetélkedő fejlesztő hatású, többre, jobbra ösztönöz. Ez is ilyen versengés volt. Mindenkinek sikerült legyőznie gátlásait, jó néhányuk hetekig készült, közben írt, olvasott, társaival kapcsolatot te remtett. Eközben fejlődött a beszédkészségük, gazdagodott érzelemviláguk. Megismertél: egy-egy költő versét, végighallgatták a másik szereplő előadását. Közelebb kerültek az irodalomhoz. Előfordult, hogy egy-egy résztvevő kissé akadozva mondta el a verset, de látszott, hogy versmondása mögött mekkora munka van. Milyen nehéz lehetett annak verset mondani, aki talán éle
tében először állt ki a többiek ■»elé.
Felvetődhet a kérdés: mi a haszna az ilyen vetélkedőknek? Azt hiszem, az eddig leírtak is bizonyítják az értelmét, hiszen a résztvevők szabad idejüket hasznosan töltötték el,
— fejlődött és fejlődik a beszédkészségük,
— gazdagodik látásmódjuk, érzelem világuk,
— ismereteket szereznek,— a szabadulás után kö.ny-
nyebben segítik gyermeküket a tanulásban,
— a fegyelmezetlenek is rá jönnek arra, hogy értelmesen is eltölthető a szabad idő, s erre érdemes felkészülni.
A felsorolást nem folytatom, bízom abban, hogy intézetünkben is mind több hasonló rendezvényre kerül sor, s ezzel nyer az intézet, az egyének, de a meghívottak is. Szívesen veszek részt ilyen élménydús, eredményes vetélkedőn. Jó látni, hogy nem fáradozunk hiába, vannak, akik élni kívánnak a nevelés adta lehetőségekkel.
T. J.intézetparancsnok
Magyar költők (2)
PILINSZKY JÁNOSHa Juhász Ferenciével merőben ellentétes költői
hangot keresünk a háború utáni nemzedékben, gondolkodás nélkül választhatjuk Pilinszky Jánost. Ha Juhásznál a hosszú, eposzi formák, nagylélegzetű művek jelentették a költő igazi hangját, úgy Pilinszkynél ez éppen fordítva van. Pilinszky a szubjektív, bensőséges líra, a rövid, puritán megfogalmazás e században egyedülállóan nagy mestere volt. Néhány éve, hatvanéves korában ragadta el a gyors és értelmetlen halál. De szinte aszketókusan „sovány” életműve, az a négy-öt könyv, am it hátrahagyott, örökre kitörölhetetlen kincse marad a magyar irodalomnak, de bízvást mondható, hogy a világirodalomnak is. A páratlan tehetségű, ám ritkán publikáló művészt az ötvenes éveket követően megkülönböztetett figyelem kísérte. A mélyen filozofikus, meggyőződésesen vallásos Pilinszky
.a maga csendességében is költészetünk legrangosabb alkotói közé sorolható. Pilinszky költészete az egyszerűnek látszó formák, a m ár em lített puritán nyelvezet ellenére is nehéz költészet. Ha elfogadtuk igazságnak azt, hogy a világ nemcsak attól bonyolult, hogy sok minden van benne, most, Pilinszky olvasásánál meg kell ism ernünk ugyanennek a tételnek a másik oldalát is, nevezetesen azt, hogy a világ akkor sem lenne egyszerűbb, ha kevés dolog-lenne benne. Tehát Pilinszkynél az egyszerűség csak látszólagos. Legtöbbször sorai tartalm ilag messze többet őriéinek föl a világból, mint azt első látásra hinnénk. Jó példa erre az Életfogytiglan című kétsoros (!) verse: „Az ágy közös / a párna nem.” Gondoljuk végig ezt, az egymondatos tragédiát. Rájövünk, hogy a megfogalmazás eszköztelensége mögött milyen mély drámai konfliktus húzódik. Költői hitvallásának egyik sajátos pontja: „A költészet nem park, hanem fa.” De ez a hitvallás nemcsak egy-egy ilyen végsőkig kikristályosodott verset szült, hanem egy homogén, egységes és utánozhatatlan életművet is. Hisz bármelyik könyvét lapozzuk föl, a Harm adnapont, a Szálkákat, akár oratóriumát, mindig és mindenhol ugyanazzal a gyermeki-angyali szigorúsággal, ugyanazzal a mélyen filozofikus látásmóddal találkozunk. A Pilinszkyre oly jellemző puritanizm us azonban nemcsak alkati kérdés. Az ő világlátását talán minden pályatársánál erőteljesebben határozta meg az a kor, amelyet átélt. A háború, az ember kiszolgáltatottsága, a koncentrációs táborok elképzelhetetlen pokla, a hazatalálás irdatlan nehézségei költészetének alapvető motívumaivá váltak és m aradtak mindvégig. Ezekhez párosul a filozofikus alkat és á mélyen átélt katolicizmus. Mindezek együtt — talán jellegüknél fogva — megkövetelik a megfogalmazás mérnöki pontosságát. Minél súlyosabb erkölcsi, emberi problém ákat tárgyal egy mű, annál inkább szükségszerű a pontos, félreérthetetlen, öntörvényű fogalmazás. Ez a fajta költői munkamódszer és az ehhez kapcsolódó szikár nyelvi eszköztár világosan nyomon követhető prózai műveiben is. Szép példája ennek a Beszélgetések Sherjl Suttannal című rendhagyó riportkönyve, ahol a költő és a színésznő beszélgetése az emberi lét legmélyebb bugyrait is képes feltárni az olvasó előtt anélkül, hogy az egész valamiféle elvontságba torkollana. És ez versben, prózában egyaránt nagyon fontos. Pilinszkynél másképp súlypontozódik az elvontság és a hétiköznapiság, m int azt általában megszoktuk. Nála elvont fogalom lehet, mondjuk, egy asztal és a leghétköznapibb a Paradicsom. Ez azért lehetséges, anél- j kül, hogy zavaróvá válna, m ert úgy építi föl a gondolatokat, a verset, hogy abban minden fogalomnak a maga helyén súlya van, méghozzá a mondanivaló megkívánta formában. Pilyinszkynél nincsenek felcserélhető, helyettesíthető, nélkülözhető szavak, sorok. Ezért nagy figyelmet igényel műveinek olvasása Ám ez a figyelem bőségesen „m egtérül” (mint „befektetés"), amikor az olvasó ráhangolódik a versre,
F, R.
H A RM A D N A PO NÉs fölzúgnak a hamuszin egek, hajnalfele a ravensbrücki fák.És megérzik a fényt a gyökerek.És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve —Harmadnapra legyőzte a halált.Et resurrexit tertia die.
1
KITÉRŐ(3)
ILI egpróbálta elképzelni Má- riát, mit mond, ha
megtudja az igazat. Elválni? Nem! Keserűen gondolt húsz évvel ezelőtti megállapodásukra, amelyben megfogadták egymásnak, hogyha bármelyikük hibájából megromlik a házasságuk, akkor is megőrzik látszatnak a gyerekek m ia t t . . .
— Hé, apafej! Pótold ki a gubám at egy sörre! Van egy bélásom . —■ könyökölt mellé egy borostás, viharvert öregember. Szótlanul elővett tá rcájából egy húszast és odaadta.
— Kösz, fiú! A legcukihb haver vagy! — lelkendezett a részeg.
Utóik ózva hajto tta fel a második p o h a ra t. . . Rádöbbent, hogy erre a helyre belépve ő is lealacsonyodik ezeknek az élőhalott alkoholistáknak a szintjére. Vett e.gy üveg pálinkát, becsoma- goltatta és kisétált a Vérmezőre. Nehezem talált üres padot, mindenfelé ölelkező, beszélgető szerelmespárok foglalták el a helyeket. Hosszasan üldögélt, elmerengve a
csendes parkban, miközben egyik cigarettát szívta a m ásik után. Félt elindulni hazafelé, de azt eldöntötte, hogy szembenéz a tényekkel, és nem hazudik M áriának. Eddig sem tette soha, most sem fogja becsapni. Ez így becsületes, gondolta.
Éjfél is elmúlt már, amikor megállt az ajtó előtt. Zsebében kotorászva vette csak észre, hogy lakáskulcsa a kocsiban maradt, a Déli előtt. Rövidet csengetett. Mária nyitott ajtót.
— Jaj, István, csakhogy megjöttél, m ár nagyon vártalak! Azt hittem, valami bajod esett. No, gyere m ár be, m iért állsz ott? — húzta befelé a férjét, és mégérezve lehelletén a szeszt, mosolyogva folytatta: — Becsípett a kisfiú? Gyere, anyuci majd megfürdet és lefektet, jó?
— Nem, Mária! — tolta el magától az asszonyt. — Nem vagyok részeg! Baj van! Beszélnünk kell, most, azonnal!
— Jól van, kedves! Azért zuhanyozz le, főzök egy kávét, és tálcára teszem a vacsorádat! Majd utána!
Megadóan lépett a fürdőszobába. Hosszan csorgatta magára a vizet, s a. Mária terem tette otthon zsongító melegére gondolt, amelyet ma csúnyán bepiszkolt. Felmerült egy pillanatra az is, hogy hallgat, és eltitkol mindent, de rögtön m agára förmedt: „Nem lehetsz ilyen gyáva! Az a legkevesebb, hogy őszinte légy!” Sokáig átcsorgott a zuhany alatt, bőre m ár didergett, mégsem tudta magát rászánni, hogy bemenjen Máriához. A szívébe markoló jeges félelem csaknem megbénította. Nevetségesen szomorú helyzet volt. Tulajdonképpen nem is a feleségétől, hanem a felelősségvállalástól félt.
A szobában egészen halkan szólt a rádió, egy távoli adóból könnyű tánczenét sugároztak. A kecskelóbú asztalon a tálcán gondosan elrendezve
gőzölgött a kávé és a frissen sütött rántotta. Mária a fotelban ült, és egy magazint la pozgatott szórakozottan, am it férje belépteikor azonnal letett:
— Nos, drágám? Jót te tt a zuhany?
István ölébe akart ülni, m int máskor is, de mikor a férfi gyengéden eltolta, csodálkozva pillantott rá.
— Ne haragudj, Mária! Ülj inkább oda, szembe velem! — pöckölt ki egy Kossuthot a férfi.
— Én is kérek egyet! — mondta az asszony, s mélybarna szeme riadt idegességgel megrebbent.
István halkan, rekedt hangon beszélt. Nem szépített, nem kertelt, a tényeket sorakoztatta fel. Felesége hangtalanul sírt. Könnyóztatta tekintetét mereven a szőnyegre
szegezte. Időközben a gőzölgő fekete kihűlt, a tálcányi ham utartó tele lett csikkel. A rájuk zuhanó kínos csendet, amelyet csak az adás végeztével tompán sistergő hangszórók enyhítettek, először az asszony törte meg.
— István! Nagyon fáj! De nem akarok jelenetet, főleg nem akarok most fölényeskedni veled. Nem ezt érdemeltem tőled, bár ez így nagyon giccsesen hangzik . . . Megpróbáljuk elfe lejten i. . . Én . . . Én még mindig szeretlek! — hangosan felzokogott.
Meg akarta simogatni az asszony szőke fejét, de félúton megtorpant a mozdulat. Halk kattanással tette be maga után az ajtót és leült a konyhában. A cigarettafüst m arta az ínyét, torkát, de remegő kezekkel egyiket gyújtotta a másik után. Gépiesen ingatta fejét, nem tudta mitévő legyen. Mivel sérti, alázza meg jobban az asszonyt: ha _ most ugyanúgy befekszik mellé a „hitvesi ágyba”, m intha semmi sem történt volna, vagy ha itt marad egész éjjel a konyhában, m int
ha ő lenne megsértve? Egyiket sem akarta, m erte megtenni.
Mária, a rá oly jellemző, finom könnyedséggel oldotta fel a feszültséget. Nesztelenül megállt a férje mellett:
— István, gyere be! Félek egyedül. . .
Nem szóval, hanem szelíd tettel m utatta, hogy megbocsátott. A férfi ölébe kapta a pehelykönnyű testet, és nem is suttogta, inkább lehelte a fülébe:
— Bocsáss meg, Mária! Nem akarlak elveszíteni! Szeretlek!
Bent a hálószobában a lemezjátszó korongján feketén csillogva forgott a lemez: Az álmok szigete.
ö k is megtalálták az álmok szigetét, egymásba vetett hitük, bizalmuk által. Szerelmük boldogságát nem tudta szétrombolni a könnyelmű délután. Keleten, ahol a tízemeletes házak lapos teteje összeért az égbolttal, vöröses derengés jelezte az új nap tiszta reggelének közeledtét.
Kovács Géza Sopronkőhida
agáim m á 1983. DECEMBER 31.
Pompeji elrejti valódi arculatátPompejiben annak a 60 000
négyzetméter nagyságú területnek, amelyet több évtizedes nehéz munkával kiástak, ma körülbelül csak az egyötödét láthatja a közönség, mert az 1980. november 23-i földrengés okozta károk helyreállítása nem halad előre. Megelégedtek azzal, hogy az ókori épületeket alátámasztották, és a látogatók áradatát úgy irányítják, hogy az antik várost bemutató idegenvezetés komédiává válik. A látogatókat mintegy pórázon vezetik a Porta Marinától a Fórumig, és onnan a Via deli’ Abbondan- zán keresztül a színházi övezetig. Ez nagy csalódást okoz a világ minden tájáról érkezett látogatóknak, akik a beléptidíjért csak töredékét kapják annak, amit a nyomtatott ismertető leír. Ez azért is sajnálatos, mert a szent év alkalmából számos zarándok látogat el Rómából Nápolyba, hogy . Pomneiit lássa.
Ki a felelős azért, hoty a világhírű antik város, ilyen szomorú állapotban van? Nincs pénz arra, hogy Pomnejit ismét megmutassák a látogatóknak? Tulaidonkéopen nincs, m ert az 1980 végén kiadott rendkívüli törvény öt év tar- tamá~a évente 3 millió márka értékű összeget boc'áfott rendelkezésre Pompeji károsodott
épületeinek helyreállítására. Az eddig kiadott 9 millió márkát azonban nem erre a célra használták fel; az összeget telefon- és villanyszámlák ki- egyenlítésére, szeméthordási díj kifizetésére és más hasonlókra költötték el. ■
Pompej helyreállítására vonatkozó, az olasz parlament által egyhangúlag megszavazott rendkívüli törvény ezért eddig nem érte el a kívánt célt.
De nemcsak a hanyagság és a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök jogtalan fel- használása a hibás Pompeji elhanyagolásában. Bűnös a bürokrácia is. Példa erre a földrengés okozta károk megállapítása. Komputerrel 50 000 kar- totékkártyát készítettek, de eddig hiányzik az összegvűi- tött adatok kiértékelése. A bürokratikus akadályok oka nem utolsósorban a minisztériumok nárhuzamosao és egymás ellenében kifeitott, működése, valamint a nolitika és a te-h- n;ka összehangolásának hiánya.
Mint azt eay nagy római naoilao megállanítia. ..felelőtlenség és szégveo” lenne, ha az eddig megnyilvánult tehetetlenség és bünoVnstikus üres- iá-at következt°b«n Olaszország vr aigfívz-it puna az egész kulturális világ előtt.
Vonzalom férfi és nő'■ A férfi és nő közötti vonzalom titka évezredek óta foglalkoztatja a költőket. Ahogy a régi közmondás ta rtja : hasonló a hasonlónak örül, de az is a közmondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást. K ét b rit pszichológus most tudományos vizsgálódások alapján véget akar vetni a bizonytalanságnak az embereik közötti kapcsolatok egyik legfontosabb kérdésében. A londoni Goldsmith College pszichológusai, Robin Russel és Pamela Wells racionális magyarázattal akarnak rácáfolni a költőkre.
i rA két tudós egy nagyszabá
sú kutatási terv kereteden házastársiakat vizsgált meg és hasonlíto tt össze. S különös dolgok derültek ki: a házas- társaknak — mindig statisztik a i átlagban — azonos volt a súlya, a tüdejük térfogata, a fülcim pájuk formája. Sőt, mi több: azonos volt a bokájuk és a kezük szélessége, valam int a középső ujjuk hosszúsága., ,Ezek a megfigyelések arra bátoríto tták a tudósokat, hogy az állatvilágban már vizsgált egyik tézist alkalmazzák az emberre. Eszerint olyan partn e r t választunk, aki genetik á i struktúrájában, örökletes anyagának kifejeződésében rvelünk azonos.
Eszerint az ember „genetikailag m otivált”, amikor partn e rt keres magának. Ez’ természetesen tudat a la Ili történik, s maga a bölcs természet kém engedi a kiválasztás elvét a partnerkeresésben a végsőkig érvényesülni. Ebben az összefüggésben helyénvaló a megfigyelés: az özvegyek hajlam osak arra, hogy következő partnerüknek olyasvalak it válasszanak, aki a megtévesztésig hasonlít az előző párjukra.
A gének, m int az örökletes anyag hordozói, és n o n a véletlen határozza meg part- nerválasztásun'kat. Elméletük szerint előre programozott „genetikai gépek” volnánk. Tehát nem az imádott lány kedves hangja, elragadó te
kintete, bájos kacérsága az, ami megdooogtatja szivünket — nem, génjeink irányuknak és vezetnek bennünket anélkül, hogy tudnánk, mi történik velünk.
A gének ily módon biztosítják fennm aradásukat. Mert aUi követi titkos impulzusaikat a partnerválasztáskor (s nem köt például érdettházas- ságot), annak Russel és Wells szerint jobb esélyei vannak arra, hogy utódot hoz a világra, tehát biztosítja génjeinek továbbélését. Russel és Wells „a gének egoizmusának elm életét” tették magukévá, mely szerint egyes-egyedül az a funkciónk, hogy génjeinkét továbbadjuk a jövő nemzedékeknek.
★
A tudósok úgy vélik: azokr a a házaspároknak, amk- n&í genetikai megjelenése a legmesszebbmenő hasonlóságot m utatta, nemcsak íö d ö gyermekűk volt, m int a többi házaspárnak, hanem ezek a házasságok tartcsabbak is voltak.
Felvetődik a kérdés: hol m arad a szerelem? Mégpedig a szerelem első látásra, melynél aligha számít a boka mérete? Pszichológusaink szerint ez teljesen téves kérdésfeltevés. A két tudós hallani sem akar az individualizmus csillagóráiról, hanem egészen prózaian^ így vélekedik: aki olyan mélyen néz egy szép nő szemébe, hogy elveszíti a fejéit», az autom ataként reagál saját gánimpulzusaira. Annak a kérdésnek az eldöntését, vajon a szerelem magasztos érzése pusztán annak jele-e, hogy^ a gének a helyes partnerválasztás folytán jól érzik m agukat a „bőrükben”, a pszichológusok inkább a biokém ia tudományának engedik át.
Aki nem ért egyet a tudománynak a szerelem ellen ind íto tt e támadásával, az gondoljon arra, hogy Németor- szag géniusza, Goethe talán helyes nyomon járt, amikor a nemek közötti vonzóerőt a kémiából vett példával magyarázza.
T R É F Á K— Még receptet Is akar
tam magának írni, de nem tudom, hová tettem a toliamat . . .
— A hónom alatt van. Tíz perccel ezelőtt tetszett odatenni, doktor ú r . . .
— Olinka, ki csöngetett, amíg fürödtem?
— Novák bácsi, mama.— És m it mondtál neki?— Azt, hogy fürdesz, de
nem akarta elhinni. Akkor azt m ond tam nézzen be a kulcslyukon ...
— És ő?— Benézett, és azután el
hitte!★
— Mama, szeretnék egyöcsikét. . .
— Nem lehet, meg kell várnunk, amíg a papa hazajön külföldről,
— Tudod mit, ne várjunk, lepjük meg!
★— Vettem egy órát 100
koronáért. . .— A kkor biztpsan nem is
ér többet!. — Tévedsz! Nagyon jó óra! Sokkal gyorsabban jár, mint a drága ó rák . . .
i rNevezzen meg öt köny
vet, amelyeket d világirodalom legjobb alkotásainak tart! — mondja valaki az ismert írónak.
, - Miért ötöt? —■ kérdezi az író. — Hiszen én hetet írtam.
★Jó portrét festeni sem
miség — mondta Frantisek Hergesel, a festő —, hanem. meggyőzni a modellt arról, hogy a képen tényleg ő van, az már m űvészet.
Paul Boürgét francia regényíró egyszer így tréfálkozott Mark Twainnel:
— Az összes amerikaiak egyebet sem tesznek, ha van hozzá elég idejük és pénzük —, m int hogy ku tatják, ki volt a nagyapjuk.
— Amennyire én tudom — vágott vissza Mark Twain
. a franciák sem lustálkodnak. Am ikor nincs más dolguk, megpróbálják megállapítani, k i volt az apjuk.
*
— „Honnan tudod, kislányom, hogy Péter el akar venni feleségül?’’
— „Jobban tetszem neki az olcsó ruhákban, m int a drágákban.”
Az 1983-as év legjobb sportolóiAz MTI sportrovata a szak- Könnyűbúvársports Herma-
szövetségek véleménye alap- novszky Erzsébet (MHSZ Mu- ján 1984-től folyamatosan réna Szeged); Gyors Róbert minden esztendő végén nyíl- _ . ,vánosságra hozza, hogy az Kaposvár). _ Labda-egyes sportágakban kik voltak rugas‘ Kardos József (Ü. Do- az év legjobbjai. Az idei, sor- zsaú Lovassport: Varró Jórendben huszadik szavazás díjugrató (Kiskunhalasilegnagyobb eseménye, hogy a Határőr Dózsa), Bárdos György sakkozóknál megtört Portisch fogathajtó (Szilvásvárad! Me-
nemzetközi nagymester dosz). — Modellezés: Múlt Jó-„uralkodása”. Mindeddig ő volt a választás rekordere, 17 alkalommal volt győztes. Ritka, s valószínűleg utolérhetetlen sorozatát Ribli Zoltán szakította meg.
Bár Portisch neve hiányzik.
zs-ef repülőmodellező (Gyula), Szepes Antal autómodellező (MOM); Rőder Sándom é hajómodellező (ÉVIG). — Motor: Hajdú Zoltán (Debreceni Volán). Gokart versenyző: if j.j. o i u o u i n e v e ;------------- ----------
azért szép számban találhatók Nagy László (Győri Volán). — „régiek” az első helyre jelöl- Motorcsónak: Ticska László tek között. Mindenekelőtt az (ESMTK). — Műugrás: Kele- íjász Nagy Béla, aki már 13. men Ildikó (BVSC); Némadi a .kálómmal sportága legjobb- Károly (OSC) — Ökölvívás- a. TaróczyBaiázs 1973-tó1 őr- G} S Í « o a v ^ ™
^ n ^ lSr 0kneI^ ° tusa: S ^nibathelyi Tamás (Ű. t ' - k*lelncedsz^ , Sy°zott a Dózsa). — Repülés: Bolla Má-
uugro Kelemen Hdiko es te- ria vitorlázó (MHSZ Postás);f 6la; t nyolca^ lk Kassai Béla vitorlázó (MHSZ
!• v ! -h 7 etkeZ1 a,.S k0' Csepel), Molnár András moto- • ZSU~ZSa’ toval?ba az ros műrepülő (MHSZ Nyíregy-
asztaliteniszező Klam par Ti- háza), Hegyi Endre sáíkány-. , . . , . . repülő (MHSZ Rozmaring);
Az ev legjobbjai 45 egyesü- pákozdi Mariann ejtőernyős létből kerültek ki, a legsikere- (MHSZ BRG Gagarin); Men- sebb a Honvéd,^ 11 első helye- gyán Pál ejtőernyős (MHSZ zettel. Az U. Dózsa és a Spar- Békéscsaba), Horváth László acus 5-5, az OSC 4, az Épí- ejtőernyős többtusa (MHSZ
tok, a Vasas, az MTK-VM és Postás), Végh Sándor hőlég- az MHSZ Nyíregyháza 3-3 ballonos (MHSZ Nyíregyháza) sportolóval képviselteti magát. — Röplabda: Gsrevichné Bar- A llsta: Györgyi (Vasas); Szabó
Asztalitenisz: Vámossyné Kálmán (Honvéd). — Sakk:Oláh Zuzsa (Statisztika), Klam- Petronicsné Verőd Zsuzsa pár Tibor (Spartacus). — At- (Vasútépítő TSC); Ribli Zoltán létika: Vanyek Zsuzsa (Épí- (Volán). — Sí: Apjok Ildikó tők), Szalma László (Vasas). — (OSC); Kovács Zsolt (Honvéd). Autó: Cserkúti József (Külker ~ Sportlövészet: Doleschall SC). — Birkózás: Kocsis Fe- András (Zalka KMFSE); Fó- renc (Ganz-Mávag).. — Csel- rián Éva (Honvéd). — Súly- gáncs: Bukó Tamás (Ö. Dó- emelés: Jacsó József (Diós-zsa).---- Evezés: Ambrus Ma- Syőr). — Tájékozódási futás:riann és Csarey Ildikó (mind- Rostás Irén (Hódmezővásár- kettő MTK-VM); férfievezőst hely); Kiss Zoltán (Postás). — nem jelölteik. — Gyeplabda: Teke: Námelhné Kristyán Zsu-
1983-BAN ELSŐ:
Lewisés NavratilovaÉfdekes összeállítást kö
zöl az AP hírügynökség, amelyben Európában dolgozó tudósítóinak szavazatai alapján az 1983-as esz-' tendő legjobb tíz férfi, illetve tíz női sportolója található. A sportágak eredményességi sorában a „sportok királynője” vezet; a férfiaknál és a nőknél egyaránt hat-hat atléta került be az első tíz közé. A jelentés nem közli a szavazatok számát, csak az abszolút sorrendet ismerteti.
FÉRFIAK: 1. Carl Lewis (amerikai) atléta, 2. Edwin Moses (amerikai) atléta, 3. Nelson Piquet (brazil) autó- versenyző, 4. Daley Thompson (brit) atléta, 5. Steve Cram (brit) atléta, 6. Calvin Smith (amerikai) atléta, 7. Phil Mahre (amerikai) síelő, 8. Csu Csien-hua (kínai) atléta, 9. Dmitrij Bilozercsev (szovjet) tornász, 10. Marvin Hagler (amerikai) ökölvívó.
N Ő K : 1. M artina Navratilova (amerikai) teniszező, 2. Mary Cecker (amerikai) atléta, 3. Jarm ila Kratoch- vilova (csehszlovák) atléta, 4. Tam ara McKinney (amerikai) síelő, 5. Grete Waitz (norvég) atléta, 6. Marita Koch (NDK) atléta, 7. Tamara Bikova (szovjet) a tlé -’ ta, 8. Ute Geweniger (NDK) úszó, 9. Rosalynn Summers (amerikai) műkorcsolyázó, 10. Tiina Lillák (finn) atléta.
zsanna (Győri Lenszövő); Csá nyi Béla (Ferencváros). — Tenisz: Temesvári Andrea (Spartacus) ; Taróczy Balázs (TC Fürth), — Természetbarát: Major Irén (OSC); Babcsán
Puskás György (Építők). —Íjászat: Kovács Judit (Spartacus), Nagy Bála (Tipográfia).— Jégkorong: Kovalcsik, Péter (Székesfehérvári Volán). —Kajak-kenu: Povázsán Kata- Gábor (OSC). Tollaslabda’: lin (Rába ETO) és Géczy Eri- Vigh Ildikó (Honvéd Kilián ka (BSE); Buday Tamás és FSE). — Torna: Csányi Erika Vaskúti István (mindkettő (Honvéd); Guczoghy György Honvéd). — Kerékpár: Halász (Hcf véd)- — Úszás; Orosz Zoltán , (Szekszárdi. — Kézi- And,rea (Spartacus); Wladárlabda: György Anna (Építők); za“ Del,e S zfb o k s'és^ D elre Kovács Peter (Honvéd). - Zsolt (Spartacus). _ Vívás: Korcsolya: Hunyady Emese Stefanek Gertrúd (Ü. Dózsa)- (MTK-VM). — Kosárlabda: Kolczonay Ernő (Honvéd). ~ Boksay Zsuzsa (Tungsram); Vízilabda: Budavári Imre Kiss Tamás (Honvéd). — (Vasas).
Telefon a melíényzsebhenA 'mellényzsebben hordható, kábel nélküli telefon
mellyel a vilag_ bármely részével összeköttetést lehet teremteni, immár valóság. Az első sorozatban 100 dara-a VáiTmio ,Probauzembe helyeztek Washingtonban. A készülék tömege 810 gramm. Az Amerikai Egyesült Államokon belül közvetlenül tárcsázható — azaz nyomógombbal választható _ — minden kapcsolási szám, ha azonban az USA-n kívüli állomást hívnak, igénybe kell venni a nemzetközi telefonközpont segítségét.szám;TvÍnk hl'vható is, saját kapcsolásiszama van Arat egyelőre nem közölték, de a postamar nyilatkozott: használóinak havi 200 dollár alap- dijat kell majd leszurkolniuk. Igaz, ami igaz- ez az összeg is olyan szuper, akárcsak a készülék
TJ- / .°‘L. <=>• -*-*• -nctgcsaio.20. K a to n ai rov . 22. V oznyeszensz- I513 v e rsesk ö te te . 24. -n e k p á r-
T ^ íé k . 26. a versidéze t m áso d ik so ra (zárt b e tű k : T, j ) . 29. T o jás n ém etü l. 30. T évém ű-! <Lr , -i31\ . A d u a lizm u s k o rán ak fS y ik ha jad ó p o litik u sa (G yula, 1850—1917). 28. B razil tag á llam . 33 E g y m ást k övető b e tű k . 34. O ké b e tű i k ev erv e . 35. Regi „ c s” b e tű . 37. Téves szem ély iseg ü n k . 40. K ettős b e tű . 41 B a ra n y a i közság. 43. V ajon ő? ” • "H étfő napon h a jn a l h a sa d á sk o r , / V éresebb az . . ., m in t m ásszor-’ (A rany ). 46. G enusok. 48. N éyelos ég táj. 49. a ‘ta n tá lb e tű í % 51‘ S ld fu r- A zonos iS f ü - l tu r ad a s tra . 54.F elhosodes. 55. A lbán pén zeg y ség 57. Svéd, N S Z K -beli és sp a nyo l au tő je l. 59. M ondta volt. 60. M e is fészkel a fecske (két szó).
Ip a ri ro s tn ö v én y . 63. „ r ig h t I * * ' * *
Sä
M
«3
F üggő leges: 1. ah a rm a d ik so ra (zárt
. M egfelelő. 28. P écsi w r ty-j.f' es la b d a rú g ó c sa p a t) / 30. M inek
Z > M-) 2. Egy” b ala ton i üdü lő h e ly c s a k ^ g v ^ a l a t ^ ^ f ’A*!* ,egény lak ó ja . 3. N ép ies riiharfíTT.Q i y . egy, fa la t? (N épdalsor) 33.4. T ö r té n e lm fPidőszak d5a r ÉEK' Föfrfm ávn303? ’ , k e l ő v e l / 36 6. Véső egynem ű b itó i . ! roi dg u s S n fi7f S^ ta t^ és m e te0 ‘szasir a b ab a! 8. A zonos b e tű k d í S f t m é i l n 1"- ™44’ u tó n ®ve kez- 9. K ossu th L a jos , s zü lő fa lu ié ao válasz ™ » „38ú Szolgá la » é s z P rin c íp u m . 11. M in ta tűzzel való lm™ • ' H“ llah - «2- Az am eri-ráv ite le a k e rám iá ra . 12 1 F érfi B ebSrít 47 IUtr,0^ n ..veSy1e'e. 45. feh é rn em ű . 16. K uba fővárosa röv i s ' Ä i w f l ? ? ]1, gorög p á r t - e red e ti h e ly esírássa l. 20 J a l á n l e t e t 48» KoIto> fe lk iá ltá s . 49. Izü - ku zd ő sp o rt. 21. F e lü le te 'tu d á s á l k ö lö tt sn0nJ Í - ?S az a lsó lábszá r fito g ta tó szem ély . 23. T ro m f sí Fe^ r m eSyei község.A v ers idéze t n eeved tk . h e fe te l« t l ( i iS í f í» ? 5 so»r.da; . B e e t h o v e n
beyn rí a ^ r leg- ÄE’ 62‘ ^ 4B ek ü ld ési h a tá r id ő : 1984. ,-a . ?
n u á r 13. J V.
Páros teRSz-világ&aJnoksái Taróczyék
triplázásra készülnekJanuár harmadikén kezdő'
dik a londoni Royal Alberl Hallban a WCT páros tenisz- yilágbajnoksága, amelyen hagyományosan nyolc férfi ketí tős indul.' Automatikusan jogosult a. részvételre a pároi Grand Prix első hat helyezettje, rajtuk kívül a két tavalyi döntős, a harmadik világbaji- noki címe megszerzésére készülő Taróczy, Günthardt (magyar, svájci) és a Gurren, Denton (dél-afrikai, amerikai) duó1.
A GP pontversenyben egyébként az alábbiak végeztek első hat között: 1. Fleming, McEnroe (amerikai) 492 ponti 2. Jarryd, Simonsson (svéd) 408, 3. Tim és Tom Gullikson, (amerikai) 380, 4. Edmondson, Stewart (ausztrál, amerikai) 308, 5. Slozil, Smid (csehszlovák) 261, 6. Kirmayr, Motta (brazil) 258.
A hatodik helyezett brazil páros nem él az indulás jogával, helyére a brit Dowdes- well, Feaver kettőst hívták meg. Az éllovas amerikai duó „csonka” lesz, mert McEnroe-t honfitársa, Buehning helyettesíti. Elkészítették a csoport- beosztást is, amely egyben tükrözi a kiemelés sorrendjét:
„Fehér csoport” : I. Stewart, Edmondson, 2. Tim és Tom Gullikson, 3. Slozil, Smid, 4. Dowdeswell, Feaver.
„Kék csoport” : 1 Fleming, Buehning, 2. Jarryd, Simonsson, 3. Curren, Denton, 4. Taróczy, Günthardt.
A H eti H íradó XXVII. év fo - 2 ly am 50. s zám áb an m eg je len i 1- k e re sz tre jtv é n y he lyes m eg fe j- gtese a k ö v e tk ező : B J á
Az ész b a jja l j á r ^K ö n y v ju tah n a t. „ y e r te k : H or- f
yá th Jó zse f e líté lt, S zeg ed ; Hol- í bök M iklós e líté lt, S z e g e d -3 2 y o rs y e Is tv án e líté lt, K e ls ke- íA v ers idéze t negyed ik , b é fé ie id s z ü l ő v á r e « ' B e e t h o v e n
, Sa j íSzerkcbzu;
a szerkesztő b izo ttság „ e B udapest V., S te iud i u tca a. c2, joöfl
K ia d ia ;az igazságügy i M m isztérium
B 83 ?Qr(f7Zá|°®, P a ta n csnoksága 83—5967. S z ik ra L ap n y o m d a ,B u d ap es t