éve, 1791. no-vember 11-én

Kecskeméten születettKatona József drámaíró,nemzeti drámánk, aBánk bán szerzője. Pa-raszt-kispolgár családbólszármazott, apja takács-mester volt. Szülővárosaelemi négy osztálya utána gimnáziumot a pesti, akecskeméti és a szegedipiaristáknál végezte, majd1810 és 1813 között a pestiegyetemen jogot tanult.Ezekben az években – mű-

kedvelőként – csatlakozotta pesti színtársulathoz. Író-ként, fordítóként, rendező-ként is működött, Komá-romban és Székesfehérvá-rott Békési József művész-néven lépett fel, színé-szi képességeit dicsérték,legkedvesebb szerepe azOthello volt. A primadon-nába, Déryné SzéppatakiRózába beleszeretett, ám aszínésznő nem akart rólatudni – Katona nem is nő-sült meg soha.

Folytatás a 3. oldalon

NsHírös Naptárwww.hirosnaptar.hu

Értékőrző helytörténeti újság – 2016. november 15. 8. évfolyam 12. szám

november 4.

évvel ezelőtt,1966. november

4-én F. Tóth Pál, a Pető-fi Népe főszerkesztő-helyettese rangos ki-tüntetést kapott: aMunka Érdemrendezüst fokozatát vehetteát a Parlamentben. Azelismerést Naményi Géza,a Tájékoztatási Hivatal ve-zetője ünnepélyes keretekközött nyújtotta át a költő-ként és íróként is publikálókecskeméti újságírónak.

Folytatás a 2. oldalon

A magyar dráma első nagy alakja„Munkálkodó légy, nem panaszkodó” (Bánk bán)

225

ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 • KIADJA: A H-MÉDIA

BT. • SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

• FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA •SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓ-PART U. 8/C • TEL.: 76/476-115 • E-MAIL:INFO@HIROSNAPTAR.HU

NAPRÓL NAPRA2016. november 1-15.

Kim

na

chL

ász

ló:

Ka

ton

aJ

ózse

fF. Tóth Pál

HÍRÖS ÉPÜLETEKKatona József Emlékház

ÖTVENESEK KÖSZÖNTÉSENagy László okl. gépészmérnök, ügyvezető igazgató

éves Nagy Lászlóokleveles gépész-

mérnök, a Magyarorszá-gon legrégebben, 1932óta működő gépműhely,az NGM MotorfelújítóKft. ügyvezető igazgató-ja, tulajdonosa. Kecske-méten született 1966. no-vember 13-án. Általánosés középiskoláit szülőváro-sában végezte, a PiaristaGimnáziumban  1985-benérettségizett. Tanulmányaitezt követően Miskolcon foly-tatta, a Nehézipari Műszaki

Egyetemen okleveles gé-pészmérnökként 1990-benvégzett. Diplomája átvételeután a családi vállalkozás-ban kezdett dolgozni, 1993óta a Nagy Gépműhely Bt. –2012-től NGM MotorfelújítóKft. – ügyvezető igazgatója.Az atyai örökséget testvéré-vel együtt sikeresen folytat-ja. A cég profilját kibőví-tették; kialakítottak egykorszerű hengerfej-felújítógépműhelyt és számos újí-tást is bevezettek.

Folytatás a 12. oldalon

50

Na

gy

Lá

szló

éve, 1991. no-vember 8-án ad-

ták át Katona Józsefteljes egészében felújí-tott szülőházát, melyben1970-től emlékmúzeumműködött, s napjainkbanis a magyar dráma-irodalom kiemelkedőalakjának emlékét ápol-ják, őrzik. A Katona József

születésének 200. évforduló-ján szervezett ünnepségso-rozat első eseményén előbbMerász József polgármesterköszöntötte az érdeklődő-ket, majd Kerényi Ferenc,az Országos Színháztörté-neti Múzeum és Intézetigazgatója mondott avatóbe-szédet.

Folytatás a 2. oldalon

25

50

A TARTALOMBÓL

– „Zene nélkül nincs teljesember”

5. oldal

– IN MEMORIAM KocsisZoltán

8-9. oldal

– Számára az írás az el-múlás késleltetése – 80éves Buda Ferenc

10. oldal

– Az első percben megra-gadta Kecskemét szépsége– 70 éves Kiss Gézáné

11. oldal

Folytatás az 1. oldalról

november 11.

éve, 1866. no-vember 11-én

hunyt el Fördős (Fer-dős) Dávid reformátuslelkész, egyházi író. Me-zőlakon született 1787. de-cember 27-én. Kecskemé-ten jelent meg 1842-benHalotti búcsúzó versek cí-mű munkája, amelyet év-tizedeken át használtaktemetések alkalmával adunamelléki és dunántúlireformátus egyházkerület-ben. A híres Rim-Kovácsverseit is ő adta ki.

november 14.

éve, 1991. no-vember 14-én

Kecskeméten hunyt eldr. Pethes Attila labor-vezető főorvos.

Nagykőrösön született1927. május 13-án. Általá-nos és középiskoláit szülő-helyén végezte, azután aSzegedi OrvostudományiEgyetemen folytatta tanul-mányait. Iskolai évei alattversenyszerűen sportolt,úszott, az egyetem akkori-ban nagyon jó vízilabda-csapatában is játszott.

Orvosi diplomája átvételeután Kecskeméten kezdett

dolgozni. Első munkahelyeaz Izsáki úti Megyei Kór-ház laboratóriumában volt,majd 1965 decemberétől, aKÖJÁL megnyitásától ott

dolgozott nyugdíjazásáigmint laborvezető főorvos.Az 1980-as években meg-bízott igazgatóként egyideig az állomás vezetői

2

Folytatás az 1. oldalrólIdős Katona Tamás

takácsmester hajdaniotthonában – akkori-ban VII. tized 2319 szá-mú épület volt a neve –született 1791-ben aBánk bán szerzője, ésinnen kísérték utolsóútjára. Harmincnyolcnyarat látott mind-össze. A házat 1810-ben alapjaiban újjáépí-tették, megtoldották, anyilvántartásban ígyszerepelt: Boldogh u. 2.A hajdani kecskemétifőfiskális nevét az iro-dalmi lapok egy évtizedelteltével már „hazafiúikegyelettel” emlegették.

Katona közvetlen hozzátar-tozói azonban igen szűkösenéltek az ötablakos házban.Alig néhányan tudták, hogyki játszott, tanult, dolgozott,örvendezett és szomorko-dott falai között. 1883-banifjú Horváth János orvos ja-vaslatára emléktáblával je-lölték meg az épületet. „Azösszes magyar hazánakrészvételével” tartott ünnep-ségen a Magyar Tudomá-nyos Akadémia rangosküldöttsége is részt vett.

Az épület 1971 óta emlék-ház. A Katona József Em-lékház állandó kiállításátmegtekintve a látogatókmegismerkedhetnek Kato-na korának helyi és orszá-gos kulturális viszonyaival,a drámaíró életével, pestiszínházi élményeivel ésmunkásságával, valamint

a Bánk bán históriájánaklegfontosabb mozzanatai-val. A kiállított tárgyak kö-zött helyet kaptak KatonaJózsef kéziratai, a családtulajdonából származó ón-tányér, egy ceruza és a Bánkbán 1821-es évszámmalmegjelentetett eredeti pél-dánya.

Az emlékházban 1997 ótarendszeresen időszaki kiál-lításokat is rendeznek,amelyeknek tematikájarészben Katona Józsefhez,részben egyéb művelődés-történeti, irodalmi és város-történeti témákhoz kötőd-nek. Az emlékház rendezvé-nyek, konferenciák, előadá-sok, könyvbemutatók, ve-télkedők, évfordulós meg-emlékezések szervezésébenés rendezésében is résztvesz.

HÍRÖS ÉPÜLETEKKatona József Emlékház

150

Katona József szülőháza régen ... és napjainkban

NAPRÓL NAPRA – 2016. november 1-15.

Tör

ökR

ich

árd

mel

lszo

bra

ak

öltő

ről

az

emlé

kh

áz

ud

vará

n

25

Dr. Pethes Attila karon ülőgyermekével, Zsolttal 1957-ben

Folytatás az 1. oldalrólSzülei rábeszélésére végül

szakított a színészettel, ésügyvédi oklevelet szerzett.Miután 1826-ban Kecskemétfőügyészévé nevezték ki, fel-hagyott az irodalommal,íráskészségét már csak tö-mör jegyzőkönyvek, vadász-naplók készítésében kama-toztatta. A vidéki értelmiségmulatozásokkal teli életétélte, különcségéről anekdo-ták keringtek. Hallgatag ésigazságszerető ember volt,jól beszélt latinul, németül,angolul, franciául és olaszul.Kecskeméten hunyt el 1830.április 16-án.

Irodalmi pályája elején akor divatos darabjait fordí-totta magyarra, első sajátdrámája, A borzasztó toronyegy német regény nyomán

keletkezett. Írt történeti da-rabokat: István, a magyarokelső királya; Aubigny Cle-mentia; Ziska a táboritákvezére címeken. 1814-benkészült Josephus Flaviusműve alapján A Jeruzsálempusztulása, s ugyanebben azévben írta egyetlen vígjáté-kát is A rózsa, vagyis: atapasztalatlan légy a pókokközött címmel. Ennek tárgyaegy Dérynével megtörténteset, de a viszonylag jól sike-rült darabot a színésznő til-takozása miatt nem adtákelő.

Fennmaradt 24 verse, s írttanulmányt is Mi az oka,hogy Magyar Országban ajátékszíni költőmesterséglábra nem tud kapni? cím-mel. Ebben az állandó szín-ház hiányát, a színészélet

bizonytalanságát, a közönségigényét a hazafias frázisok-ra, a kiadás nehézségeit, acenzúrát s a tárgyilagos kri-tika hiányát sorolta fel okok-ként.

Fő műve, a Bánk bán elsőváltozata az Erdélyi Múze-um című folyóirat pályá-zatára készült 1815-ben. Apályadíjat nem ő nyerte, azeredményhirdetésnél nevétsem említették. A darabotBárány Boldizsár észrevéte-lei alapján átdolgozta, s mi-vel előadását nem engedé-lyezték, 1821-ben könyvbenadta ki. A Bánk bán ősbe-mutatójára csak 1833-ban, aköltő halála után került sor.A mű lassan vált ismertté,első pesti előadásán 1839-ben Vörösmarty is elmarasz-talta.

1845-ben ismét a cenzúraszólt közbe, a darab sikerecsak az 1848. március 15-ielőadásán kezdődött. Az1850-es években ismét gya-nús lett, végül Gyulai Pál ésArany János tanulmányainyomán vált a klasszikusmagyar dráma etalonjává. Aműből Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Bénilibrettójára.

A Bánk bán egyszerre voltkorhű és aktuális, jelle-meinek mélysége és gazdag-sága Shakespeare-t idézi, ajambikus versforma első-ként itt szólalt meg ma-gyarul. Katona megelőztekorát, drámája az érettromantika és realizmus ha-tárán mozog, noha a ma-gyar romantika kezdeténíródott.

3

A magyar dráma első nagy alakja

feladatait is ellátta. Mun-ka mellett labororvosi,mikrobiológus orvosi és hi-giénikus orvosi szakvizs-gát is szerzett - országosanis ritka volt, hogy valakihárom szakvizsgával ren-delkezzen. Orvosi feladatai

ellátásában nagy segítsé-get jelentett az is, hogy an-golul és németül is jólbeszélt.

Munkája során kiemeltfigyelmet szentelt azegészséges táplálkozásfontosságára. A gyermek-

étkeztetést is igyekezettjobbá tenni, míg a a hazaizöldségfélék nitrit-, illetvenitráttartalmát vizsgálvaegyes gazdaságok túlzottnitrogén tartalmú műtrá-gya használata ellen emel-te föl a szavát.

Az Orvos-EgészségügyiDolgozók SzakszervezeteBács-Kiskun Megyei Bi-zottságának több ciklusonát elnöke volt. Kiválószakmai munkája elisme-réseként 1968 júliusábanÉrdemes orvos címmeltüntették ki.

Szabad idejében imádottolvasni, gyűjtötte is akönyveket, fantasztikuskönyvtárában mintegy 100db ritka, számozott pél-dány is megtalálható volt.Nagyon szerette a családiés a baráti összejövetele-ket is, elég nagy társaságiéletet élt. Nyugdíjas éveitnem sokáig élvezhette éle-tének 65. évében hosszúbetegség után csendben el-hunyt.Munka közben

Feleségével (középen) és színész házaspárbarátjaikkal, Pathó Istvánnal és Móricz Ildikóval

4

Stúdióavatás

éve, 1986. no-vember 3-án ad-

ták át a Kecskeméti Vá-rosi Televízió stúdióját.Az ünnepi eseményrőlmásnapi számában az elsőoldalán közölt tudósítást aPetőfi Népe.

„Amit a Kecskeméti Szem-le munkatársai alig két ésfél éve még csak javasoltak,tegnapra valóság lett: ün-nepélyesen átadták a Váro-si Televízió korszerű stú-dióját. Aligha lehetne ter-mészetesebb: az avatóbe-szédről helyszíni, élőadásszámolt be, így tehát ötezerszéchenyivárosi otthonbanaz eseménnyel egyidőben le-hettek szem- és fültanúi atörténteknek.

Számos érdeklődő volt je-len a nevezetes eseményen:a megye párt- és állami ve-zetőin kívül jeles tévés sze-mélyiségek, műszaki szak-emberek, kulturális intéz-mények képviselői jöttek ela Luther-udvar első eme-letén kialakított stúdióba.A város vezetőinek nevé-ben Bodóczky László, azMSZMP Kecskemét VárosiBizottságának első titkáraköszöntötte őket, majd La-katos Ernő, a párt KözpontiBizottsága agitációs és pro-pagandaosztályának veze-tője mondott avatóbeszé-det.”

Perlaki István visszatért

éve, 1966. no-vember 11-én

Perlaki Istvánnal készí-tett riportot közölt a Pe-tőfi Népe. A pályáját1958-ban a kecskeméti Ka-tona József Színházba kez-dő kiváló színművész négyévvel később a HonvédMűvészegyüttes tagja lett.Újabb négy év elteltévelazután viszatért a hírös vá-rosba. Döntésének hátteré-ről vallott a megyei napilapújságírójának: „Négy évebúcsúztam Kecskeméttől, dea Néphadsereg Színházávalgyakran utaztam át a vá-roson, s olyankor mindigmegdobbant a szívem: Mi-csoda szerepeket kaptamitt! Hogyan is felejthet-ném el a Rómeót, s mind atöbbit... Aztán tavaly öröm-mel kaptam az alkalmon,amikor meghívtak a Nézdmeg az apját egyik főszere-pére. S amilyen szeretettelfogadott a közönség, abbólmegbizonyosodtam, hogyide kell visszajönnöm is-mét."

Az évadban először – a ri-port megjelenése napján –a Szegény kis betörő címűkedves, üde, zenés vígjá-tékban láthatták PerlakiIstvánt a kecskemétiek,majd a Bunbury című Wil-de-darabból átírt musical-ben lépett fel.

Kamerák az ÉZI-ben

éve, 1966. no-vember 12-én

Kamerák az iskolábancímmel egy francia tévé-stáb kecskeméti látoga-tásáról számolt be aPetőfi Népe. A francia te-levízió munkatársai azÉnek-Zenei Iskolában ötnapig forgattak, ennekkapcsán készült a cikk,melyben Kodály Zoltán ismegszólalt.

A „Világ zenéje” című so-rozat számára készítettmintegy 20 perces video-film a magyar ének- és ze-neoktatás módszertanábólkívánt ízelítőt adni. PierreVoslinsky gyártásvezető, apárizsi konzervatórium volttanára a produkció hátte-réről beszélt a megyei napi-lap munkatársának: „Úgyterveztem, iskoláról iskolá-ra járva töltjük ki az időt.Kodály Zoltán tanácsolta,hogy Kecskemétre jöjjünk,mert itt egy helyen megtalá-lunk mindent, amire szük-ségünk van. Túlságosan isigaza lett. Húsz osztályénekórái, énekkar, zenekar,egyéni hangszeroktatás.Mindegyik új és új látószög-ből villantja fel az iskolaizenekultúra számunkra hi-hetetlen gazdagságát, a ne-velő munka szigorú, determészetes logikáját, üdeszellemességét.”

A francia filmeseket Ko-dály Zoltán is elkísérteKecskemétre. A város ne-ves szülötte a filmben ismegszólalt egy rövid inter-júban, és a Petőfi Népe ol-vasói számára is tömören,egy különös hasonlattalösszegezte a történéseket:„Az elefánt tanulni jön azegérhez.”

Kodály az Ének-Zenei Is-kola helyzetét is értékelte:„Sajnos, nem olyan gyak-ran jöhetek, mint szeret-ném. De így is látom, mi azalapvető baj. Az, hogy a fa-lak nem nőnek a gyerekek-kel együtt.” A kiválómuzsikus célzását Ne-messzeghy Lajosné igazga-tónő magyarázta meg: „Azeredeti terv szerint az Alföl-di Állami Pincegazdaságtólmegkaptuk volna a volt ko-lostor épületét. Csakhogynem épült meg az új iroda-házuk, s így még mindig ottvannak. Mi meg persze egy-re jobban szorongunk. Azidén lesz az első érettségink,s már az összes elképzelhetőhelyen, még az orvosi ren-delőben is tanítunk...”

Irodalmi színpad sikere

éve, 1966. no-vember 15-i szá-

mában Kecskeméti győ-zelem az országos fesz-tiválon címmel irodalmi

LAPOZGATÓ – 2016. november 1-15.

Perlaki István, Dévényi Cecília. Sas József és Károlyi Mária(Kövesdi Nagy Lajos - Szenes Iván - Nádas Gábor: Szegénykis betörő - Kecskemét, 1966)A KTV új stúdiója avatóünnepségének résztvevői

30 50 50

Kodály Zoltánés Pierre Voslinsky gyártásvezető

50

éve, 1966. no-vember 6-án Ko-

dály Zoltán jelenlétébenavatták fel a dunapatajiművelődési házat. Az ün-nepségen gondolatait ismegosztotta a jelenlévők-kel. Utolsó nyilvános be-szédében Kodály Zoltánszinte végrendeletszerűen,a halál fenyegető közeledé-sét érezve foglalta összeélete értelmét, s hitet tett amagyar nép kulturális fel-emelkedésének ügye mel-lett.

„Különös érzéssel vagyokitt, de olyannal, ami csakfokozza az optimizmustbennem és a bizalmat. Mi-kor négy évvel ezelőtt arrakértek, hogy tegyek le itt egyalapkövet, nem hittem,hogy megérem, hogy erre azalapkőre épület emelkedik.

Ez ugyan az egyetlenolyan ház. ahol anyagi, va-lódi kő letételét bízták rám.de ettől eltekintve már rég-óta egyebet sem teszek, mintalapköveket rakok le szelle-mi téren. Ezekkel úgy érzemmagam, mint a régi latinmondás: Arbores seret ag-ricola... – nem mondom to-vább latinul, mert ma márnem ért senki latinul Ma-gyarországon –, hogy fákatültet a földműves, amelynekgyümölcsét ő maga soha-sem fogja élvezni.

Mi biztatott engem erre.hogy ilyen fákat ültessek,minden reménye nélkül,hogy valaha a gyümölcsü-ket meglátom? Az, hogy azéletem első felében, negy-venesztendei falujárás meg-

győzött arról, hogy a ma-gyar falusi nép, a legutolsóparasztgyerekig, van olyantehetséges, mint más népek-nek a fiai, csak tanítanikellene és módot adni neki.hogy a tehetségét kifejtse.Ezért, mihelyt hozzájutot-tam, minden módon azonpróbáltam működni, hogy afalusi magyarságnak a ta-nítása, nevelése valami mó-don emelkedjék. [...]

Negyvenötben úgy rémlett,hogy most már ez volt azutolsó háború, érdemesmost már a romokat úgyhelyrerakni, hogy örökkéálljanak, s ezért 45 után fo-kozott buzgalommal lát-tunk hozzá ahhoz, hogy amagunk szűknek látszó, deelég fontos területén, a ze-netanítás területén valamitvégezzünk, ami eddig mégnem volt. Nehéz küzdelmekvoltak ezek is. Sok értetlen-séggel, butasággal kellett éskell még részben a mai napis küszködni, de valamit elis értünk. Elértük, hogytöbb mint száz olyan iskola

van már az országban,mint itt is, Dunapatajon,ahol hatéves kortól tanítjáka gyerekeket a zene nyelvé-re. [...]

Ezek a zenés iskolák meg-mutatták, hogy tulajdon-képpen Kolumbus tojásavolt az egész. A zene múl-hatatlan része az emberiműveltségnek. Akiben eznincs, annak a műveltségetökéletlen. Zene nélkülnincs teljes ember. Így hátmagától értetődő volt, hogya zenét bele kell kapcsolniaz iskolai tárgyak közé.Nélkülözhetetlen. S kide-rült, hogy ezekben az isko-lákban, ahol a zene is tárgy– kötelező tárgy, mindenna-pos tárgy – minden egyébtantárgyat könnyebben ésjobban tanulnak a gyere-kek. Ez nem valami titok-zatos varázs, hanem egy-szerűen: az a mindennaposkis zenével foglalkozás any-nyira felélénkíti az elmét,hogy fogékonyabb lesz min-den más iránt is.”

(Részletek Kodály beszédéből)

„Zene nélkül nincs teljes ember”

50

5

Perlaki István, Dévényi Cecília. Sas József és Károlyi Mária(Kövesdi Nagy Lajos - Szenes Iván - Nádas Gábor: Szegénykis betörő - Kecskemét, 1966)

sikerről számolt be aPetőfi Népe. A KisipariSzövetkezetek IrodalmiSzínpadainak V. OrszágosFesztiválján a zsűri fődíját

a Varga Mihály irányítottahírös városi művészetiegyüttes kapta.

„A találkozóra [...] 25 iro-dalmi színpad nevezett be.

A területi elődöntőkből aHajdú megyei, a kapuvári,a kecskeméti, a sárbogárdiés a Zala megyei szövetke-zeti bizottság irodalmi szín-padai, valamint négybudapesti együttes jutott to-vább az országos döntőbe. Adöntő résztvevői szombatonés vasárnap mutatták berendkívül változatos tema-tikájú műsorukat a nemrégépült modern balmazújvá-rosi művelődési ház szín-háztermében. Ünnepélyeseredményhirdetésre vasár-nap délután került sor Deb-recenben. Az OKISZ-vezetőkulturális munkatársaibólés a Hajdú-Bihari Naplószerkesztőjéből álló zsűri afődíjat egyhangúlag a Kecs-keméti Szövetkezeti Bizott-ság irodalmi színpadának

ítélte Juhász Ferenc »Aszarvassá változott fiú« cí-mű oratóriumának teljesér-tékű művészi élménytnyújtó előadásáért.

A még Kecskeméten is ke-véssé ismert mintegy 30 fő-nyi létszámú együttes tagjaifiatal munkások, ipari ta-nulók, középiskolások. Mű-vészeti vezetőjük, akiJuhász Ferenc versét orató-riummá dolgozta át, és azelőadást rendezte, VargaMihály, a Berkes FerencKözgazdasági Kollégiumtanára. »A szarvassá válto-zott fiú« szólószerepeit Ma-rozsi Judit, Karikó Sándor,Benkő Irén és Kalán Erzsé-bet alakították, kitűnően. Afesztiválon elért eredményé-vel az irodalmi színpad egyévre elnyerte az OKISZvándordíját, Mészáros Mi-hály Orfeuszt ábrázolóbronz szobrát és 5000 forintpénzjutalomban részesült.”

LAPOZGATÓ – 2016. november 1-15.

Kodály Zoltánés Pierre Voslinsky gyártásvezető

Varga Mihály, az irodalmiszínpad művészeti vezetője

Egy Illyés-vers kálváriája

éve, 1956. no-vember 2-án az

Irodalmi Újságban je-lent meg először nyom-tatásban Illyés GyulaEgy mondat a zsarnok-ságról című költeménye.A költő 1950-ben, a letar-tóztatások, bebörtönzésekés kivégzések idején írtameg a verset. A mű a sajtó-ban azonban csak az 1956-os forradalom napjaiban je-lenhetett meg. A versetezután ismét tilalom aláhelyezték, és csak 1988-banláthatott napvilágot Illyésgyűjteményes kötetében.Az 1956-ban ismertté váltművet az emberek persze

titokban másolgatták, ter-jesztették. Nyugatra sza-kadt hazánkfiai is kiadták,hanglemezen és magnósza-lagon hallgatták a költősaját elmondásában. A köl-temény – címéhez híven –egyetlen mondatban fejeziki Illyés Gyula véleményéta Rákosi-diktatúráról, devádló szava érvényes min-den államrendszerre, amelya vers betiltásával ismeri beönnön zsarnokságát. A ha-talmas körmondat az életminden területét érinti,megmutatja, hogy a zsar-nokság miként hódít azemberi viszonyokban, a ma-gán- és közéletben éppúgy,mint a lélekben.

Illyés Gyula verse a kecs-keméti születésű Orosz Ist-vánt is megihlette. Atöbbek között Kossuth- ésPrima-díjas grafikusmű-vész, animációs filmrendező2006-ban, az újra előkerültgyermekkori képeit és aköltemény különböző nyel-vekre fordított sorait fel-használva – az 1956-osforradalomra emlékezve –grafiki-typográfiai soroza-tot készített. Munkájáról ötévvel ezelőtt, a Hitel folyó-iratban így vallott: „Néhányéve (puszta véletlen, hogyötven évvel az ominózus

események után) négy fény-képet találtam valami ci-pősdoboz fenekén. 1956.Nyárvég. Fekete-fehér au-gusztus. Én vagyok rajtuk,kisgyerekként, nem egész öt-évesen. Csépán készültek aképek, Csépa egy alföldi fa-lu a Tiszazugban. A Tiszaés a Körös könyökét hívjákígy. Csépáról vitték el apá-mat 1957. július 15-én haj-nalban. Nem tudni, ki csi-nálta a fotókat, milyen film-re, miféle fényképezőgéppel.Bemozdult, homályos felvé-telek, a nagyításnál túl let-tek világítva. Azóta barnafoltokat festett rájuk az idő.Próbálom megtalálni maiönmagam a kisfiú tekinteté-ben, mozdulataiban. Éspersze próbálom a kort isfelfedezni, a hátteret, az öt-venhatot. Természetesennem emlékszem már akkoriérzéseimre, de a félszeg vi-selkedés, a feszengő engedel-messég átsüt a képeken.Már menekülnék, de illedel-mesen várok. Talán szólnakhozzám és én válaszolok.Hol zsarnokság van, / ottzsarnokság van … abban,ahogy a gyermek / idegen-nek felelget.” (Orosz IstvánEgy mondat ... című írásátaz utisz-utisz.blogspot.huoldalon lehet elolvasni.)

Cziffra György és Kecskemét

éve, 1921. no-vember 5-én szü-

letett Cziffra Györgyzongoraművész. A virtuózimprovizációs képességű pi-anistát a második világhá-ború utáni években többekközött szókimondó maga-tartása miatt nem engedtékkoncertezni. Talán kevesentudják, hogy nehéz helyze-tében a 20. század egyiklegnagyobb zongoraművé-szét – filléres gondjai elle-nére – a kecskeméti szár-mazású kiváló színésznő,Mezei Mária is támogattatőle telhetően. A külföldönmár akkor ismert, de ide-haza megbízhatatlannak

6

KITEKINTŐ – 2016. november 1-15.

Illyés Gyula

Orosz István: 1956 Cziffra György zongoraművész

60

Cziffra György

95

A különleges tárlat résztvevői

7

tartott Cziffra György al-kalmi megbízásokat is ne-hezen kapott, Mezei Máriá-val azonban varázslatosműsorokat adtak a pestiCafé de Parisban.

Cziffra György több íz-ben Kecskeméten is koncer-tezett. 1986 márciusábana sportcsarnokban 1600 ze-neszerető néző volt kíváncsijátékára, de már korábban,1953-ban is sikert aratott ahírös városban. A Filhar-mónia koncertjéről a PetőfiNépe újságírója, Pataki Fe-rencné éles hangú kritikátközölt a lapban. A haknizófővárosi művészekkel ellen-tétben Cziffra játékáról el-ismerően írt: „Utolsónakhagytam — bár elsőnek kel-lett volna megemlítenem —Cziffra Györgyöt, aki való-ban rá szolgált a »zene ta-nára és varázslója« címére.Igazi művészettel szólaltat-ta meg Liszt: II. rapszódiá-ját, Csajkovszkij Diótörőszvitjét és a »Trubadúr«örökszép muzsikájából ösz-szeállított fantáziacsokrot.Köszönjük mindnyájan,akik az estén résztvettünk,hogy igazi művészhez mél-tóan szemrebbenés nélkül,sőt ugyanolyan művészettelkísérte társai erőlködését.Az Ő zenekíséretét hallgat-va elfeledtük [...] a sok-sokbosszankodást, mert játékaigazi művészi élményt nyúj-tott.”

Szentiványi Tibor fur-fangjaira emlékeztek

A nemcsak in-formatikusként,

hanem játékszakértő-ként is hírnevet szerző,85 évvel ezelőtt születettSzentiványi Tiborra em-lékeztek november 5-énBudapesten. A MagyarKereskedelmi és Vendéglá-tóipari Múzeumban Szent-iványi 85 címmel az ünne-pelt rendkívül gazdag já-tékgyűjteményéből egy 85tárgyból álló kiállítás nyíltmeg. A különleges tárlatot ahírös város művészei ésművészetpártolói körébenszakmai felkészültsége, sa-játos humora és játékosságamiatt komoly tiszteletnekörvendő dr. Kriston Vízi Jó-zsef etnográfus, Pro Ludo-díjas játékkutató nyitottameg.

Szentiványi Tibor villa-mosmérnök, művelődéstör-ténész, játékszakértő, aMagyar Játék Társaságalapító elnöke 85 éve, 1931.július 2-án Budapesten szü-letett. 1958-ban szereztemeg villamosmérnöki okle-velét. Egyetemi tanulmá-nyai alatt demonstrátorvolt a Matematika Tanszé-ken, majd az Irodagép Kí-sérleti Vállalatnál dolgo-zott. A diploma megszerzé-se után az MTA Kiber-netikai Kutatócsoportjábanrészt vett az első hazaielektronikus számítógép, azM-3 létrehozásában, a mág-nesdob, majd a mágnessza-lag illesztésével. 1963-tól aKGM Számítóközpontjának

műszaki vezetőjeként dol-gozott. 1965-ben az Infor-máció-feldolgozó Laborató-rium (INFELOR) alapítótagja, főmérnöke, majd tu-dományos tanácsadója volt.1991-től 1997-ig a MATÁV-nál a vezetés tanácsadója-ként foglalkoztatták.

Szentiványi Tibor nem-csak tevékeny informatikusvolt. Szenvedélyesen sze-rette a játékot, különösen aképességfejlesztő, logikaijátékokat, amelyeket gyűj-tött is. Szerepet vállalt aRubik-kocka nemzetközimegismertetésében, egyikfő szervezője volt az elsőRubik-kocka világbajnok-ságnak, létrehozta többekközött a Logikai JátékosokKlubját és a Pro Ludo-díjat.Ez utóbbi elismerést 2001óta minden év júniusábanítélnek oda a hazai játék-kultúra kiemelkedő szemé-lyiségeinek.

Szentiványi Tibor Kecske-méthez is szorosan kötő-dött. 1982-ben Játékmúze-um Magyarországon cím-mel a kecskeméti Szóraka-ténusz Játékmúzeum ésMűhelyt bemutató összeál-lítást tett közzé az országossajtóban. 1987-ben az ErdeiFerenc Művelődési Köz-pontban aktívan részt vetta Kiss Áron Magyar JátékTársaság alapításában, azindulástól jó néhány évenát a szervezet elnöki teen-dőit is ellátta. 1989 márciu-sában, a Kecskeméti Tava-szi Napok keretében meg-tartott szakmai rendezvé-nyen is – melynek részt-vevői a játékfejlesztés,-gyártás és -forgalmazáseredményeivel, gondjaivalés terveivel foglalkoztak – ővállalta a házigazda szerep-körét. Feladata nem voltegyszerű, a Petőfi Népe új-ságírója meg is említette,hogy „a gyakorta óhatatla-nul is indulatos hozzászólá-sokban gazdag vitátSzentiványi Tibor, a társa-ság elnöke nagy rutinnal ve-zette és foglalta össze.”

A játékkutatók ma is leg-fontosabb úttörőik közé so-rolják Szentiványi Tibort. AHírös Naptár kérésére dr.

Kriston Vízi József ígyvallott róla: „Tibort szemé-lyesen Óbudán ismertemmeg a legendás Selyemgom-bolyítóban, ahol Zelnik»gombolyította« néhányadmagával a kultúrakutatáshazai, addig (és azóta is olyannyira) összekuszálódottemberi és szakmai szálait.Ez nem sokkal a Szórakaté-nusz (35 évvel ezelőtti!)megnyitása után volt, s aholpéldául az is felvetődött,hogy a »kecskeméti példa«nyomán talán nem sokáraBudapesten is létrejön a já-tékok és a játszás állandóműhelye. Ha ebből – sajnos– azóta sem lett kézzelfogha-tó valóság, de a MELEDAKlub, majd a Magyar JátékTársasággá szerveződött or-szágos közösség fővárositagjai vagy az éppen átutazókelet-nyugati játékmesterektalálkozóhelyét hozta létre,majd terebélyesítette ki a je-les előd: Kiss Áron (1845-1908) egykori »Paedagogi-um«-ának letéteményes bu-dai intézetében. (Tibor voltegyébiránt a Szórakaténusznévadó atyja is, bár sokanszívesen vállalták maguk-nak ezt a tettet… ) Most,amikor ez év tavaszán aKecskeméten létrehozott kö-zép-európai játékközpontépületének megálmodójától,Kerényi Józseftől búcsúz-tunk, néhány nappal ezelőtta Szórakaténusz küldetésétmegalapozó Bánszky Pálraemlékeztünk, e napokbaneljött az ideje annak is, hogya játék és játszás ügyénekeuropeér képviselője, a hu-mán területen szöszmötölőksebességét túlszárnyaló fur-fangos elme több mint ezerdarabos világ-játékgyűjte-ményét létrehozó, fizikai va-lójában ugyan már távollévő, de nap mint napvelünk lévő Szentiványi Ti-borra emlékezzünk, Óbu-dán. Ősz vége van, hűvösreváltott – de játékra fordultismét az Idő!” (SzentiványiTiborról bővebben KristonVízi József a Kő, papír, ollócímmel megjelent játékírá-sok gyűjteményében írt, akötet a Libri könyvesbol-tokban még beszerezhető.)A különleges tárlat résztvevői

Szentiványi Tibor

85

Életének hatvanötödikévében, 2016. november6-án, vasárnap délutánelhunyt Kocsis Zoltánkétszeres Kossuth-díjas,Corvin-lánccal kitünte-tett zongoraművész, kar-mester, zeneszerző, aNemzeti FilharmonikusZenekar főzeneigazgató-ja. Kecskeméten először1970 nyarán, az 1. KodálySzeminárium alkalmávalmutatkozott be – néhányhónappal azután, hogymegnyerte a Magyar RádióBeethoven emlékére meg-hirdetett zongoraversenyét.Játékában azóta több ízbenis gyönyörködhetett a hírösváros zeneszerető közönsé-ge.

Kocsis Zoltán 1952. május30-án született Budapes-ten. Ötévesen kezdett zon-gorázni, tizenegy évesenlett a Bartók Béla Zenemű-vészeti Szakközépiskolazongora-zeneszerzés szakosnövendéke, 1968-tól a LisztFerenc Zeneművészeti Fő-iskolán Kadosa Pál, KurtágGyörgy és Rados Ferenc ta-nítványa volt.

Karrierje 1970-ben a Ma-gyar Rádió által rende-zett országos Beethoven-zongoraverseny megnyeré-sével indult. A zenei életbeRánki Dezsővel együtt rob-bantak be. 1973-ban egy-szerre végeztek a főiskolán,mindketten itt lettek ta-nársegédek, majd adjunk-tusok, 1979-től pedigdocensek. A két fiatal zon-goraművész 1973-ban egy-szerre kapott Liszt Ferenc-díjat, öt évvel későbbKossuth-díjat, 1984-ben ér-demes művész címet, 1988-ban Bartók Béla-PásztoryDitta-díjat, és 1990-benugyanabban az évben let-tek kiváló művészek. Pá-lyájuk párhuzamos szakas-zában több közös, ritkaság-számba menő lemezfelvé-telt készítettek, köztükMozart összes zongoraszo-nátáját négy kézre, vagy

Mozart, Ravel és Brahmskétzongorás darabjait.

Kocsis Zoltán számtalankoncertmeghívást kapott avilág minden tájáról. Adottközös koncertet Franciaor-szágban Szvjatoszlav Rich-terrel, huszonöt évesenmár a világ szinte vala-mennyi jelentős zenekará-val fellépett, és a legkivá-lóbb karmesterekkel dolgo-zott együtt.

1983-ban Fischer Ivánnalmegalapította a BudapestiFesztiválzenekart. 1987 ótakarmesterként is fellépett.1992-ben a BFZ művészetivezetője, majd első vendég-karmestere, szólistája éskamarazenésze lett. BartókBéla zongorára és zenekar-ra írt műveinek FischerIvánnal és a Fesztiválzene-karral készült felvételeiértEdison-díjat kapott, Debus-sy lemezéért Gramophon-díjat és az Év hangszeresfelvétele díját nyerte el.1997 óta a Nemzeti Filhar-monikus Zenekar főzene-igazgatója volt. 2012-bensúlyos, életmentő műtétenesett át.

Legendásan híres volttiszta, precíz zongorajáté-káról. Képes volt a legvir-tuózabb megoldásokra is,drámai hangulatteremtő

képessége mély nyomokathagyott közönségében. Az1970-es években létrejöttzeneszerzői csoport tagja-ként egy, a hagyományok-tól független zenei nyelvkialakítására törekedett, segyik alapítója volt a kor-társ zenei közéletet alapo-san felkavaró Új ZeneiStúdiónak. Szerzett dara-bokat a nemzetközi muzsi-kusokból álló, világhírűkortárs zenei formáció, azEnsemble Modern számárais.

Különböző zenei stílusok-ban való jártasságát bizo-nyítja Kiskarácsony, nagy-karácsony című műve,amelyben az ismert kará-csonyi dalt 47 variációban,a zenetörténet különbözőstíluskorszakait szemlél-tetve dolgozta fel. Jelentősmennyiségű, mintegy 140zenekari hangszerelést, il-letve zongorára való átdol-gozást is készített Bach,Haydn, Johann Strauss,Dvorák, Debussy, Ravel,Rachmaninov, Wagner,Enescu, Bartók és Kodályműveiből. Nevéhez fűződikArnold Schönberg Mózesés Áron című operájá-nak 2009-es magyarországiősbemutatója Miskolcon. Adarabot egy évvel később

8

IN MEMORIAMKocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, zeneszerző

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán fiatalon1984-ben a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarkarmestere Kemény Endre, szólistája Kocsis Zoltán volt

9

a budapesti MűvészetekPalotájában is előadták,erre az alkalomra – világ-premierként – az osztrákzeneszerző vázlatainak fel-használásával megkompo-nálta a mű harmadikfelvonását.

Bartók Béla műveinekavatott tolmácsolója, kivé-teles súlyú letéteményesevolt. Ő volt a művészeti ve-zetője a 2006-ban útjáraindított Bartók Új Sorozat-nak, amelyben a múlt szá-zad egyik legjelentősebbzeneszerzőjének művei je-lennek meg harmincegy le-mezen, a zeneszerzői szán-dékokat a legmesszebbme-nőkig figyelembe vevő, hi-teles előadásban.

2004 januárjában acannes-i Midem fesztiválonéletműdíjat kapott, és át-vehette a francia művészetiérdemrend lovagi fokoza-tát. 2005-ben másodszor isKossuth-díjjal tüntették ki.Bartók Béla születésének125. évfordulóján másod-szor is megkapta a Bartók-Pásztory díjat, 2007-bena magyar kultúra köve-te lett, s jubileumi PrimaPrimissima díjjal is kitün-tették. 2012-ben Corvin-lánc kitüntetésben része-sült, idén májusban ve-hette át a Magyar OlimpiaiBizottság Fair Play bizott-sága által megítélt FairPlay-díjat. Az előadóművé-

szek közül elsőként ő lett aSzéchenyi Irodalmi és Mű-vészeti Akadémia rendestagja.

A világhírű zongoramű-vész a Nemzetközi Gyer-mekmentő Szolgálat tagjaés támogatója volt, 1990óta minden évben születés-napján koncertet adott aszervezet javára, amelynekbevételeit a szolgálat javá-ra ajánlotta fel.

Kocsis Zoltán vallotta: „Azörökérvényűségre kell töre-kedni, nem a véglegességre.Arra, hogy az adott pilla-natban a lehető legőszintéb-ben és leghitelesebben átad-hassuk a közönség számáraazt az élményt, amely a mű-vel való első találkozáskorés a darabbal foglalkozássorán folyamatosan ér ben-nünket.” Úgy vélte, a sza-vak elvesztették súlyukat,csak tettekkel lehet pél-dát mutatni, hogy azutánerőnktől és tehetségünk-től függően icipicit igazít-hassunk a világon.

„Az 1970 júliusában meg-tartott hangversenyen azakkor 18 éves (!) fiatal mű-vész Soproni József ésKurtág György zongorada-rabjait adta elő. Nem vélet-len, hogy meghívást kapott,hiszen az akkori KodálySzeminárium szervezői,Kodály Zoltánné PéczelySarolta, Nemesszeghy La-josné Szentkirályi Márta ésIttzés Mihály fontosnaktartották a nemzetközi hall-gatóságnak bemutatni alegfiatalabb művészgenerá-ció néhány különösen tehet-séges tagját. Kocsis Zoltánzongorajátéka már akkorlenyűgözte hallgatóságátkivételes arányérzékével,hangszerjátékának éneklőritmikusságával és rendkí-vüli fegyelmével.

Legutóbb a ZeneakadémiaLiszt Ferenc téri épületének

újranyitása idején, 2013őszén volt alkalmam veleegyütt működni. A Zene-akadémia kórusát készítet-tem elő Beethoven Kórus-fantáziájának előadására,melyet Kocsis Zoltán vezé-nyelt. Ebben az időben vég-telen nyugalom, bölcsességés a fiatalok iránti megértésés szeretet sugárzott min-den tekintetéből, mindenmondatából. Nyoma semvolt a fiatalkori »Sturmund Drang (vihar és vágy)«nyugtalanságnak, hanem afelelősségteljes tanítaniakarás vezette minden moz-dulatát.

Ez év szeptember 26-ána Művészetek Palotájábantartott Bartók-hangversenyinternetes közvetítését néz-tem. Nagy szerencsém volt,mert a kamerák igengyakran mutatták őt egész

közelről, s többek közöttmegfigyelhettem, milyen si-mulékony figyelemmel, ér-zékeny együtt lélegzéssel ve-zette zenekarát Ránki Dezsőzongorajátéka közben. Min-dent tudott Bartók zenéjé-ről.

Halála pótolhatatlan vesz-tesége nemcsak a magyar,hanem a világ zenei életé-nek!”

Erdei Péter emlékei

1984-ben a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarkarmestere Kemény Endre, szólistája Kocsis Zoltán volt

Kocsis Zoltán első kecskeméti fellépéséról, az I. Nemzetközi Kodály Szeminá-rium egyik esti hangversenyéról, valamint a kiváló muzsikussal való utolsótalálkozásáról Erdei Péter Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy, a KodályZoltán Zenepedagógiai Intézet korábbi igazgatója összegezte emlékeit.

Erdei Péter

Az 1970 júliusában megtartott hangverseny műsora

Buda FerencKossuth- és Jó-

zsef Attila-díjas, Magyarörökség-díjas költő, mű-fordító, a nemzet művé-sze 80 éves. 1936. novem-ber 3-án Debrecenbenszületett. A Fazekas Mi-hály Gimnáziumban taná-ra, Kiss Tamás költőbiztatására kezdett vers-írással foglalkozni, és ettőlkezdve rendszeresen publi-kált. 1955-től a debreceniKossuth Lajos Tudomány-egyetem magyar szakántanult. 1957-ben három1956-ról szóló – nyomtatás-ban meg sem jelent, csakfelolvasott – verséért kirúg-ták az egyetemről ésbörtönbüntetésre ítélték.Szabadulása után a buda-

pesti Chinoin gyárban há-rom műszakban dolgozottsegédmunkásként, éjszakapedig írt, verseit az ÉS, azÚj Írás és a Kortárs közölte.

1963-ban mentesítették abüntetett előélethez fűződőhátrányok alól, és képesí-tés nélküli nevelő lett aPest megyei Pusztavacson.Ugyanebben az évben Fü-vek példája címmel megje-lent első verseskötete, leve-lező tagozaton ismét el-kezdhette az egyetemet,diplomát 1968-ban kapott.1965-ben Kecskemétre ke-rült, ahol egy általános is-kolában tanított, majd 1970és 1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltármunkatársaként tevékeny-kedett. 1986-ban lett a For-rás folyóirat főmunkatársa.

2002-ben a Magyar Művé-szeti Akadémia rendes tag-jává, 2012-ben a magyaralapítású nemzetközi iro-dalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard kuratóriumánakelnökévé, 2013 szeptembe-rében a Digitális IrodalmiAkadémia (DIA) tagjáváválasztották.

Művészi pályájáról egy in-terjúban így vallott: „Szá-momra az írás örököstúlélési esély és gyakorlat,az elmúlás késleltetése.”Sokszólamú költészetét a

vallomásos személyesség, atársadalomkritika, a köz-életi-politikai jelenségek-kel, visszásságokkal kap-csolatos megnyilvánulásokegyaránt jellemzik. Pályá-jának kezdeti nehézségeimegerősítették benne az el-nyomottakkal, kisemmizet-tekkel való szolidaritást,őértük, őróluk is szólt koraiverseiben. Később költőiszemlélete egyetemesebbhorizontúvá tágult, versei-nek központi témája a létegészével való szembenézéslett. Számos versesköte-te jelent meg, amelyeknekjellemzője a minimalistakisformák (haikuk, lime-rickek) és a hosszabb, bo-nyolultabb kompozíciókváltakozása (Holt számbólbúzaszál, Árvaföld, Ár-apály). Gyermekeknek írottversei a Kócmadzag (1979)és a Doromboló (2013) címűkötetekben jelentek meg,mesejátékait bábszínhá-zakban játszották.

Költészeti munkásságamellett jelentős műfordítóitevékenysége is. Még ka-maszként szerette meg azorosz nyelvet, majd a kazahés a kirgiz nyelv felé for-dult érdeklődése. 1976-banjárt először Kirgizisztán-ban, később a többi közép-ázsiai (akkor még) szovjet

tagköztársaságot is felke-reste. Többek között baskír,finn, kirgiz, lapp, mari,mordvin, török, udmurt for-dításai ismeretesek. Va-rázsének (1973) című köte-tében török, mordvin, lapp,finn, mari népköltészeti al-kotások olvashatók. Kazahés kirgiz népmeséket válo-gatott és fordított, amelyekA láthatatlan tolvaj (1988)és A szürke héja (1988) cí-mű kötetekben jelentekmeg.

Ötvenedik születésnapjánbarátai és tisztelői meg-jelentették a Csönd, ének,csönd... című könyvet,amelyben kötetben mégnem közölt írásai és művei-nek bibliográfiája is megta-lálható. 2006-ban, hetvene-dik születésnapjára Istenszalmaszálán címmel jelentmeg kötet, amely hetvenlegszebb versét tartalmaz-za. Prózakötetei Évgyűrűkbilincsei, Rendkeresés, Vi-lág, világom címmel jelen-tek meg.

Munkássága elismerése-ként 1973-ban RadnótiMiklós- és József Attila-dí-jat, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet és MagyarMűvészetért Díjat, 1999-ben Déry Tibor-díjat, 2000-ben Balassi Bálint-emlék-kardot és Kölcsey-díjat ka-pott. 2005-ben Kossuth-díj-jal tüntették ki gazdag lí-rai költészetéért, a népköl-tészet és a modern líra ha-gyományait ötvöző formaimegoldásaiért, műfordítóitevékenységéért. 2007-benArtisjus-díjat kapott. 2011-ben a Magyar KöztársaságiÉrdemrend középkeresztjé-vel tüntették ki „önállószellemiségű és poétikájú,nagy hatású, erkölcsi tar-tást, helytállást kifejező köl-tészetéért és új területeketmeghódító műfordítói mun-kássága, életműve” elisme-réseként. 2014-ben a nem-zet művésze díjjal tüntettékki és Prima-díjat is kapott.2015-ben Magyar ÖrökségDíjas lett.

10

Számára az írás az elmúlás késleltetése„Az élet: szakadatlan, folytonos lüktetés,

ezért nem is ábrázolható egyenes vonallal. Amit egyenes vonal jelöl, az nem az élet.”

Buda Ferenc

A tízéves Forrás: Lezsák Sándor, Balázs József, Gál Farkas,Goór Imre, Hideg Antal, Kovács István, Pintér Lajos, Utassy József, Tornai JózsefÜlnek: Szekér Endre, Hatvani Dániel, Buda Ferenc (guggol), Zám Tibor (Fotó: Bahget Iskander)

80

11

éves Kiss Gézá-né Győri Hajnal-

ka óvodapedagógus, aLánchíd Utcai Óvodakorábbi vezetője. 1946.november 2-án Buda-pesten született. Gyer-mekkorában Pécelen élt,általános iskoláit is ottvégezte, majd Budapesten,az Eötvös József Gimnázi-umban tanult tovább.Érettségi után tanulmá-nyait Kecskeméten, a Fel-sőfokú Óvónőképző Inté-zetben folytatta, első dip-lomáját itt vehette át.

Később elvégezte a Jász-berényi Tanítóképzőt is, il-letve a Budapesti Mű-szaki Egyetemen közokta-tási vezető oklevelet isszerzett.

1967-től két évig a fővá-rosban volt óvónő, azutánházassága révén visszaköl-tözött a hírös városba.Előbb Városföldön dolgo-zott mint vezető óvónő, az-után több kecskeméti – aKisfaludy utcai, a Széche-nyi sétányi és a Hosszú ut-cai – óvodában volt óvónő.1987-től a kecskeméti pol-gármesteri hivatal oktatásiés kulturális irodáján fő-előadóként, óvodafelügyelő-ként dolgozott. 1991 au-gusztusában pályázat útjána Lánchíd Utcai Óvoda ve-zetőjévé nevezték ki. Ezt afeladatát egészen nyugdíja-zásáig, 2006 tavaszáig láttael. Több éven át a vezetőóvónők munkaközösségé-nek munkáját is irányítot-ta. Kiváló szakmai munká-jáért 2001-ben főtanácsosicímet, 2002-ben KecskemétVárosért Oktatási Díjat ka-pott.

Nyugdíjas éveinek min-dennapjait a családjávalvaló törődés tölti ki. Két fiaés lánya révén négy unoká-val büszkélkedhet. Egy ko-rábbi interjúban – melynekminden szavát ma is aktu-álisnak tartja – így vallottszeretett városáról, Kecs-kemétről:

„Az első perctől kezdvemagával ragadott a városszépsége. 1965-ben érkeztemKecskemétre mint diák, dea sors úgy hozta, hogy azótais itt élek és dolgozom. Kez-detektől fogva nagyon jólérzem magam, évről évre

több barátra és ismerősretaláltam. Csodálatosnaktalálom, hogy nagyváros-ban élek, s mégis olyan köz-vetlen az emberek közöttikapcsolat, mint egy kis kö-zösségben. Szeretem a városnyugalmát, s büszke vagyoka város lendületes fejlődésé-re. Munkám révén az évekalatt több ezer kis óvodástneveltünk fel, az ismeret-ségnek köszönhetően szintenem tudok úgy végig mennima az utcán, hogy egy is-merős arccal ne találkoz-zak. S ez boldogsággal töltel.”

Kiss Gézáné Győri Hajnalka

70

Az első percben megragadta Kecskemét szépsége„Csodálatosnak találom, hogy nagyvárosban élek,

s mégis olyan közvetlen az emberek közötti kapcsolat, mint egy kis közösségben.”

Megalakulásának25. évfordulóját

ünnepelve emlékülést ren-dezett a MellműtöttekBács-Kiskun Megyei Egye-

sülete. Az ünnepi rendez-vényen, melyet a Bács-Kiskun Megyei Kereskedel-mi és Iparkamara székhá-zában pénteken tartottakmeg, a megjelenteket előbbdr. Bodóczky Lászlóné, azegyesület elnöke, majd Sze-keres Ernő, a RákbetegekOrszágos Szervezete alel-nöke köszöntötte. Ezt köve-tően onkológus főorvosoktartottak előadásokat töb-bek között az emlőrák se-bészetében bekövetkezettváltozásokról és a gyógy-szeres kezelés újdonságai-ról.

A mellműtéten átesettbetegeket összefogó civilszervezet emlékülésén amúltról is megemlékeztek,

a közösség egyik alapítótagja tekintett vissza az el-múlt 25 évre. Járomi Mi-hályné elmondta: 1991.november 5-én – Remény-ség Klub néven – 7 taggalalakult meg az a kis cso-port, melynek létszáma az-után szépen gyarapodott,és egy év múlva – 1992 ok-tóberében – a közösségegyesületté vált. VezetőjükBarnáné Erzsike volt, akirátermettségével, a betegekiránti empátiájával irányí-totta közel 20 éven keresz-tül az egyesület munkáját,s végezte áldozatos tevé-kenységét a mellműtött be-tegek testi-lelki támogatá-sában. Sajnos élete utolsószakaszában sokféle beteg-

ség nehezítette minden-napjait és 2011 nyaránelveszítették. Emlékét soktekintetben is őrzik, ígypéldául az egyesület logójaötvözi a melldaganatosokrózsaszín szalagját és a kö-zösség korábbi elnök asszo-nyának kezét.

Az egyesület vezetését2011-ben dr. BodóczkyLászlóné Ági vette át, akiaz eltelt 5 évben friss erő-vel, lendülettel irányítottaa kis csapat igen sokrétű ésszerteágazó munkájukat.Céljuk, hogy minél többérintett társuk ismerje meglétezésüket és tevékenysé-güket, hogy szükség eseténsegítséget nyújthassanakgyógyulásukhoz.

Férjével, három gyermekével és unokáival, 2014 karácsonyán

Negyedszázados összefogás a mellműtöttekért„És ne feledd: ha mélyen hiszel abban, hogy mindig összekapcsolódunk egymással szeretetben,

biztosan találsz szivárványt minden sötét felhő másik oldalán.” (Jerry Jampolsky)

Az egyesület logója

25

„Komoly tradíciókkal ren-delkező, ősi kecskeméti csa-ládból származom. Apaiágon már az 1800-as évekmásodik felétől hagyományvolt, hogy a fiúk az úgyneve-zett vasas szakmát választ-ják. Nagyapám az országoshírű kecskeméti TiringerFerenc műhelyében tanult, smár 1932-ben megalapítot-ta vállalkozását.

Édesapám is folytatta acsaládi hagyományt, kiválókisiparos, aranykoszorúsmester lett, miniszterelnökikitüntetésben is részesült. Asok munka és egyéb elfog-laltság mellett azért jutottideje a családra is. Két fiát,az öcsémet és engem már

gyermekkorunkban a tisztesmunka szeretetére nevelt.Sok időt töltöttünk a mű-hely körül, és érdeklődvenéztük nagyapánk és apu-kánk munkáját. 10 éves ko-runktól aztán mindennyáron önként dolgoztunk acsaládi műhelyben. Kezdet-ben ez inkább játék volt, dekésőbb egyre komolyabb fel-adatokat kaptunk. Ettőlbüszkék és boldogok vol-tunk.

Az évek közben gyorsanteltek, szinte észre sem vet-tük és már véget is ért aszocializmus. Addigra fel-nőttem és gépészmérnökdiplomát szereztem a mis-kolci Nehézipari Műsza-ki Egyetem gépgyártás-technológia szakán. Példá-mat néhány évvel későbböcsém, Nagy Károly is kö-vette, ő a Budapesti Műsza-ki Egyetemen szerzettgépészmérnöki diplomátjárműgépészetből.

Okleveleink átvétele után,mire észbe kaptunk, márédesapánk cégénél dolgoz-tunk. Itt végigjártuk aranglétrát és az elméleti tu-dás mellett a szakma min-den gyakorlati fortélyát ismegtanultuk.

Az 1980-as évek végén kez-dődött el a »nyugati« autókimportja, és ezért édes-apánk tovább bővítette agépparkot egy teljes üzemgépeinek megvásárlásával.1993-ban az öcsém és énmegalapítottuk a ma is mű-ködő cégünket. Édesapánkalig javított hengerfejet,mert a »keleti« gépek egy-szerű fejeit az autószerelőklegtöbbször maguk javítot-ták meg. Ezért az öcsémmelketten elkezdtünk beruház-ni egy hengerfejes műhely-ben, és mellette elkezdtük afelújításhoz szükséges ki-egészítő autóalkatrészeketforgalmazni.

2000-től, miután édes-apám nyugdíjba ment, miketten vettük át az atyaiörökséget és visszük továbbcégünkben. A folyamatosfejlesztésnek és fejlődésnekmindketten elkötelezettjeivagyunk. Az elmúlt évekbencégünknél számos újítástvezettünk be és ezzel tevé-kenységünk sokkal szerte-ágazóbb lett.

Szakmai múltunkból szer-zett tapasztalataink miattelőször inkább kedvtelés-ből kóstoltunk bele az old-timer autók és motorok bel-

sőégésű motorjainak a fel-újításába. Mára ez komolyrésze cégünk tevékenységé-nek, és büszkék vagyunkrá. Ez magával hozta akülönféle alkatrészek gyár-tásának igényét is. Jelen-tős hazai és külföldi kap-csolataink révén éventemár több mint 100 veteránjármű motorját újítjuk fel.Emellett csak egy megren-delőnknek, több mint 200típushoz gyártunk dugaty-tyúkat. Ezen kívül töb-bek között gyártunk mégsiklócsapágyakat, szelepe-ket és egyéb motoralkatré-szeket is.

A közelmúltban megvaló-sult és a jelenleg is folyóberuházásainkkal – új hen-gerfej-megmunkáló gépek,turbófeltöltő felújító gé-pek, fémszóró berendezésvásárlása – a jövőt építjük.Ápolni és őrizni akar-juk a több generációs csalá-di tradíciót, és ezért a jövő-ben is biztosítani akar-juk azt a minőséget, amitelvárunk magunktól, ésamit megszoktak és vár-nak tőlünk a megrendelő-ink, ha hozzánk, az NGMMotorfelújító Kft.-be jön-nek.”

12

ÖTVENESEK KÖSZÖNTÉSENagy László okleveles gépészmérnök, ügyvezető igazgató

Nagy László

Négy generációÖcsémmel a műhelyben

Családi hagyomány volt,hogy a fiúk az úgynevezett vasas szakmát választják

Négy generáció13

SZAKORVOSI RENDELÉSEK

Bartos Zsuzsanna dr.bőrgyógyász szakorvos

Bán Gyula dr.gyermeksebész főorvos

Balázs László dr.ortopéd szakorvos

ortopédia M

bőrgyógyászat

sebészet

M

TB, M

Bense Nóra dr.szemész szakorvos

Berta László dr.manuál- és lézerterapeuta

Boda Tamás dr.vállsebész és ortopéd szakorvos

Bodonhelyi Zsolt dr.foglalkozás-egészségügyi szakorvos

Borda Ferenc dr.diabetológus, belgyógyász főorvos

szemészet

manuál- éslézerterápia

ortopédia

foglalkozás-egészségügy

diabetológiabelgyógyászat

szemészet

TB

M

M

M

TB

TB

Manyák Erzsébet dr.radiológus főorvos, ultrahang diagnoszta

ultrahang TB

Csendes Ágnes dr.szemész szakfőorvos

Csendes Judit dr.reumatológus szakorvos

Cserényi László dr.általános sebész, érsebész szakfőorvos

Csőszi Tibor dr.belgyógyász, onkológus,

gasztroenterológus szakorvos

Danka Róbert dr.urológus főorvos

reumatológia

sebészet

gasztroenterológia

urológia

urológia

TB, M

M

TB, M

TB

M

TB

Domján Zsolt dr.urológus főorvos, ált. sebész szakorvos

Dubravcsik Zsolt dr.gasztroenterológus szakorvos

Faragó Katalin dr.felnőtt háziorvos, belgyógyász szakorvos

Hauk István dr.fül-orr-gégész főorvos

Hegedűsné Küű Irénlogopédus

Janositz Gábor dr.ortopéd szakorvos

Juharos Ágota dr.radiológus főorvos, ultrahang diagnoszta

Kara László dr.onkoradiológus szakorvos,

ultrahang diagnoszta

Karsai Zita dr.bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus

Katona Viktória dr.ultrahang diagnoszta

Kelemen Edit dr.főorvos, csecsemő- és gyermekgyógyász,

gyermektüdőgyógyász szakorvos

Komlódi Júlia dr.bőr- és nemi gyógyász szakorvos,

kozmetológus

Kuczka Mária dr.ideggyógyász szakorvos

gasztroenterológia

felnőtt háziorvosirendelés

audológia,fül-orr-gégészet

logopédia

ortopédia

ultrahang

ultrahang

bőrgyógyászat

ultrahang

gyermek-tüdőgyógyászat

bőrgyógyászat

ideggyógyászat

TB

TB, M

M

M

M

M

TB, M

TB

TB, M

TB, M

TB

Maráz Róbert dr.általános sebész, onkológus szakorvos

Nagy Magdolna dr.foglalkozás-egészségügyi szakorvos

Naszódy Péter dr.belgyógyász, endokrinológus szakorvos

Olasz Kitti dr.bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus

Pécsi Ferenc dr.gyermekorvos

Pócs Krisztina dr.radiológus szakorvos, ultrahang diagnoszta

Pongrácz József dr.gyermekorvos

Preiszinger Andrea dr.felnőtt háziorvos

belgyógyász szakorvos, diabetológus

Prohászkáné Burján Ágnes

Pusztai Zoltán dr.szülész-nőgyógyász szakorvos

Rákász Éva dr.bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus

sebészet

foglalkozás-egészségügy

endokrinológia

bőrgyógyászat

gyermek háziorvosirendelés, tanácsadás

ultrahang

gyermek háziorvosirendelés, tanácsadás

felnőtt háziorvosirendelés, belgyó-

gyászat, diabetológia

RHINO-LIGHTkezelés

nőgyógyászat

bőrgyógyászat

M

M

TB, M

TB, M

TB

TB

TB

TB, M

M

TB, M

TB

Seregély Katalin dr.reumatológus szakfőorvos

Serényi Péter dr.cytológus szakfőorvos

Somogyi Tihamér dr.gyermekbőrgyógyász szakfőorvos,

kozmetológus

Szakál Tibor dr.radiológus szakorvos, ultrahang diagnoszta

Száz Ágnes dr.reumatológus szakorvos

Szepes Andrea dr.fül-orr-gégész szakorvos, audiológus

Sztanó Balázs dr.fül-orr-gégész szakorvos

Tímár Sándor dr.kardiológus szakfőorvos

Tímár Zsuzsanna dr.homeopátia, akupunktúra

Tóth László dr.ideggyógyász szakorvos

Török Norbert dr.ideggyógyász szakorvos

Vajda Kornél dr.általános sebész főorvos,

proctológus

Varga Gábor dr.felnőtt háziorvos,

belgyógyász szakorvos

reumatológia

cytológia

bőrgyógyászat

ultrahang

reumatológia

fül-orr-gégészet

fül-orr-gégészet

kardiológia

homeopátia,akupunktúra

ideggyógyászat

ideggyógyászat

sebészet

felnőtt háziorvosirendelés

M

M

TB, M

TB, M

TB, M

TB

TB, M

TB, M

M

TB, M

M

TB

TB

Venczel László dr.általános sebész

sebészet TB

JELMAGYARÁZAT:TB – a társadalombiztosítás által támogatott rendelés • M – magánrendelés

Források: *emlekhazak.hu *Heltai Nándor: Múzeumavatásra *Katona József Könyvtár *Kecskeméti ÉletrajziLexikon *Litera - az irodalmi portál *MTI *nemzetismeret.hu *MTI *MTVA Sajtó- és Fotóarchívum *Petőfi Népe*utisz-utisz.blogspot.hu

Bagoly Egészségház, ahol a középpontban az ember áll„Bármit tesztek, lélekkel tegyétek…” (Kol. 3,23)

TÁMOGATÓINK

14