Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális

programokban bővelkedő tó?

Tartalom

I. pillér: A Balaton kulturális öröksége – a kultúrát megihlető természeti szépség

II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése – a balatoni kultúra új

esélye

III. pillér: A kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek

I. pillér: A Balaton kulturális öröksége

A kultúrát megihlető

természeti szépség

A balatoni élet kulturális gyökerei a Festetich-kastélytól a Hamvas Béla Asztaltársaságig

• Organikus kulturális fejlődés a 18. század közepétől

• Budapest, a vidéki nagyvárosok és a Balaton közötti kapcsolat kialakulása és megerősödése

• Egyedi karakterű városok – sokszínű kínálat

• Villaépítészeti hagyomány az 1920-as 30-as években

• Anna-bál Füreden, elegancia, szaletli-zene hagyomány, irodalmi élet, tájfestészet

Helyi lokálpatrióta közösség és városi polgárság találkozása

• Blaha Lujza – a „nemzet csalogányának” villája Balatonfüreden: ma szálloda

• Hamvas Béla Asztaltársaság – Balatonfüred• Egry József – a Balaton festője, múzeum

Badacsonytomajban

•Egry József: „A Balatonnak nincsenek hétköznapjai”

Balatoni hirdetés az 1910-es évekből:

„…szinte a margit-szigeti tejivóban érzi magát a közönség…”

Híres emberek a Balatonról

Kossuth Lajos: „Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg.”

Hamvas Béla a balatoni borokról: „A füredi a romantikus. Az arácsi bájos és egyszerű. A dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb.”

Jókai Mór: „…mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk… az egész táj mosolyog”

Híres emberek a Balatonról

Széchenyi István: „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni.”

Cholnoky Jenő: „A Balaton a föld legnagyszerűbb édesvízi strandfürdője”

Pálóczi Horváth Ádám: „a Magyar Tenger”

A Balaton kulturális gyökereken alapuló pozitív percepciója

• Kulturális kapcsolódási pontok tömkelege a Balaton és a nagyvárosok között

• Festői látvány, páratlan természeti képződmények, kirándulóhelyek

• Bőséges gasztronómiai választék, éttermek, kávéházak, cukrászdák

• Közel 2500 éves bortermő területek

A Balatoni életnek, jelenlétnek tétje van

II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése

A balatoni kultúra új esélye

Kik járnak a Balatonra? Kiket szólítanak meg a kulturális programok?• Helybeliek, „őslakosok”: a vízparti települések és a tó vonzáskörzetének

lakói, jellemzően egymást jól ismerő családok

• Nyaralóval rendelkező városi polgári üdülőréteg: a Balaton-Budapest-nagyvárosok kapcsolat tradicionális szereplői, jellemzően hosszabb ideje laza ismeretségben álló családok

• A középerős fizetőképességű polgárság, amely nyaralót nem vesz, de esetenként vagy rendszeresen a Balatonnál nyaral, illetve oda kirándul főszezonon kívül is

• Új látogatók: új tulajdonosok és a feljövő wellnes-turizmus vendégköre, külföldi nyaralótulajdonosok és befektetők

• A fiatal felnőttek, akik korábban preferálták a külföldi helyszíneket, de családot alapítva (gyerekekkel) belföldi célpontokat is keresnek.

• Szegényebb, de igényes családok

III. pillér: A meglévő kulturális potenciál –

feladatok és lehetőségek

Színvonalas kulturális kínálat a főszezonban

• Balatonfüredi Művészeti Fesztivál és Magyar Játékszíni Napok (július 2-12.)

• Balatoni Hal- és Borfesztivál (június 26-29.)

• Almádi Nyári Fesztivál (június 1-szeptember 13.)

• Balatonlelle: Orgonafesztivál (július 5-augusztus 23.) Caesar estek (július-augusztus)

• Keszthelyi Nyári Játékok (július-augusztus)

• Művészetek völgye helyett idén: Bűvészetek völgye (július 25-augusztus 3.)

• Siófoki jazz fesztivál (július 17-19.)

A rendezvények saját költségvetésében nincs kellő keret a megfelelő promócióra

Rendezvényeken résztvevők számának alakulása 1970 és 2006 között (ezer fő)

Európa Kulturális Tava programterv I.• A tó és térségének kultúrturisztikai újrapozícionálása

• Egységes arculat és fő üzenet meghatározása, a jellegzetes arculat következetes alkalmazása

• Az EKT, mint védjegy – biztosíték a magas színvonalú programokra

• Szélesen értelmezett kulturális beruházások, egyedi kulturális termékek

• Háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculat fejlesztése

• Tartalékok: erős civil összefogás ereje, létező „Balaton tudat”, a Balaton, mint „Magyarország lelke”

• Saját programiroda felállítása, rendezvényszervezési feladatok összefogása

Kulturális akciók – példák:

• LandArt: A régió természeti formáira alapozott tájszobrászat

• PartiTúra: A régió különleges tereibe, helyszíneire szervezett koncertsorozat

• E-C-H-O: Nemzetközi opera és táncszínházi találkozó egy tóra épített, vízi színpaddal

• „Balaton” hajó: interaktív, mozgó balatoni múzeum

• Nemzetközi Tótalálkozó: kapcsolódva a „Living Lakes” hálózathoz

Európa Kulturális Tava programterv II.

A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja

• „A szétszórtan és sokszor alkalomszerűen megszervezett rendezvények jelenleg mind tartalmukat, mind időpontjukat tekintve koordinálatlanok és vegyes színvonalúak. A térség gazdag kulturális öröksége pedig lehetőséget nyújt a szezon meghosszabítására is alkalmas önálló vonzerő, a balatoni Fesztivál megteremtésére.”

(LT Consorg Kft. Balatonfüred, 2005, 50. old.)

• Kijelöli a balatoni turizmus fejlesztésének hosszú távú céljait

• Határozott jövőkép, tudatos fejlesztés

• Vállalható célkitűzések, nagyívű beruházások a kultúra területén is: Balatoni Fesztivál, Balatoni Szórakoztató Központ

• Turizmus fejlesztése során a kulturális termékek fokozott felhasználása

Mi a cél?

• A kultúra vonzerejének felhasználása a Balaton gazdasági erejének növelése érdekében

• Kulturálisan fogékony új célcsoportok megszólítása és az elveszített látogatók visszahódítása

• A szezonalitás mérsékelése, nyáron a parti pihenési funkció, tavasszal és ősszel a wellness és kulturális funkció túlsúlyával

• Összességében egész éven át elfogadható volumenű vendégforgalom és kulturális fogyasztás elérése

Balaton fogassal, vagy Adria tintahallal?

Furcsa identitás probléma, mint akadály

A „magyar tenger” hasonlat jelentésrétegei

• Kezdetben talán nosztalgia a Trianon előtti idők iránt

• Később a kisebbrendűségi érzés hordozója

• Igaz, hogy csak egy tó, de legalább nem sós a vize

• Kicsit édes, kicsit koszos, kicsit sekély és kisebb, de a miénk

• Ha nem is olyan, azért szeretjük, és beleképzeljük azt, amit hiányolunk belőle

A pozitív percepciók rejtett negatívumokat takarnak

• Magyar nyelvű, érthető feliratok

• Megszokott alapanyagok, ismert ízek (főzési lehetőség)

• Olcsóbb családi nyaralások

• Kevesebb utazással töltött idő

• Kellemesebb édesvíz

• A pozitív állítás negatívumot takar

A Balatonnal kapcsolatos konnotációk sok esetben az Adria imázsát erősítik

• A végső cél az Adria, a kérdés csak az, hogy kinek sikerül eljutnia oda

• A kisgyerekes családok, az elszánt lokálpatrióták és a kispénzűek inkább a Balatont, a többiek inkább az Adriát választják

• A hazai utazóközönség nagytöbbsége tehát kettévált, a határvonal éles és főleg anyagi természetű

A jelenlegi programkínálat marketingje

• A jelenlegi gazdag programkínálat már elég a Balaton egységes kulturális arculatának megalapozásához

• Több kezdeményezést is láthatunk, amelyek magasabb szinten igyekeznek meghatározni a Balaton kulturális identitását

• Az „egységes imázs” ingerküszöböt azonban még mindig nem sikerült elérni, mert

• A kulturális kínálat spektruma foghíjas, nem teljeskörű

• Az utóbbi évek fejlesztései nem feltétlenül jutottak el a korábbi nyaralóközönséghez, akik átszoktak a tengerparti nyaralásra

• Nincs egységes arculat, Balaton-brand, sem mindenhol fellelhető brossúra, legalább 500 ezer példányban, több nyelven

• Nincs központi felületvásárlás

Kommunikációs feladatok

• Az üzenetek, szlogenek egységes használata a Balatonnal kapcsolatos kommunikációs anyagokban

• Kulturális célcsoportokra lebontott programkínálat, eseménynaptárak

• Folyamatos, megfelelő volumenű és átfedésektől mentes programtervek az egyes műfajokban

• A célcsoportok szokásaihoz és igényeihez igazított marketingtevékenység

• Promóció, DM, közönségszervezés

Mindezek alfája és omegája

• A balatoni kultúra ne lábjegyzet, hanem nemzetstratégiai kérdés legyen!

• A finanszírozás ne ágazati, regionális, vagy önkormányzati, hanem stratégiai, központi költségvetési kérdés legyen!

Összegző megállapítások

• A keresletben mutatkozó szezonalitást a programkínálat szüntetheti meg

• A Balatonnak van fizetőképes keresleti potenciálja, amely a kultúrán keresztül érhető el

• A kulturális programkínálat növekedése a mainál nagyobb vásárlóerőt képviselő társadalmi réteget vonzhat a tóhoz

• A nagyobb vásárlóerő középtávon a szolgáltatások színvonalának általános emelkedését eredményezi

• Közép-Európa legnagyobb tava hosszabb távon nemzetközi üdülési célponttá tehető

A kulturális potenciál iránti bizalmat meg kell előlegezniA kulturális programkínálatot meg kell finanszírozni

„Tavak Fesztiválja” Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavánál

• Balaton – Adria párhuzam gyengítése

• A Balaton „tóságának” középpontba állítása

• Nemzetközi résztvevők, saját marketingjüket magas szinten művelő tavak bemutatkozásával

• Egzotikus tájakról érkező bemutatók

• Kreatív bemutatók, versenyek, „leg”-ek könyve