helyi vidékfejlesztési stratégia – abaúj lacs

Budapest, 2009 Május 12.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Abaúj LACS

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

ABAÚJ kivirul

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Abaúj LACS – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Abaúj LACS területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 59,812 fő, a városokban élő lakosok száma 18,888 főA(z) Abaúj LACS területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 59,812 fő, a városokban élő lakosok száma 18,888 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

59,812

81

4

81

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Közszféra

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Encs 7,145 fő

6,163 fő

3,266 fő

2,599 fő

Szikszó

Abaújszántó

Forró

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

21

36

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 20

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

45

Abaúj LACS – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,374,826 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Abaúj LACS – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 7

▪ 9

▪ 5

▪ 2

▪ 9

▪ 3

▪ 4

▪ 6

▪ 6

▪ 2

▪ 3

Allokált forrás (EUR)

▪ 2,374,826

▪ 1,818,377

▪ 2,157,195

▪ 1,128,074

▪ 515,508

▪ 291,820

▪ 201,866

▪ 520,843

▪ 317,945

▪ 102,912

▪ 406,648

6

Abaúj LACS - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi.

▪ - A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett,

▪ - Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartóképessége,

▪ - A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján,

▪ - A térség elöregedése jellemző,▪ - A roma munkaképes korúak körében

80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy az elavult szakmák megléte.

▪ A térség adottságainak maximális kihasználása:▪ turisztikai potenciálra alapozott

fejlesztések,▪ a gyümölcstermő kapacitásra alapozott,

feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor),

▪ a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása,

▪ az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek,

▪ egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében,

▪ a határmentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér, Kenyheci Ipari Park),

▪ nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó),

▪ az E95 (M3) számú főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság

7

A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése.Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől.A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet,az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak.A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges.

A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése.Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől.A potenciál kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet,az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése.Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak.A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Abaúj LACS – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja.A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó.

A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható: Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 24 725 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 15749 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 19338 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található.

A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti.

A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja.A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó.

A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható: Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 24 725 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 15749 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 19338 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található.

A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 106 km hazánk, 50 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas.

A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására.

A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak mérsékelten alkalmasak, az állatállomány száma alacsony (egyes térségek jó példáit leszámítva) emiatt a gyepterületek nem megfelelően hasznosítottak. A meleg lejtős területek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín a jellemző.

A térség mezőgazdasági jellege ellenére a termőföldek aranykorona értéke a Hernád-völgyet kivéve nagyon alacsony, és az utóbbi években tovább csökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepvállalása. A termelők kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen szűk keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá teszi ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mezőgazdasági szövetkezetek utódszervezeteinek nagy része pedig szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben - gazdaság-földrajzi adottságainál fogva - alapvetően mezőgazdasági tevékenységnek van létjogosultsága mindamellett, hogy egyes területek azonban alkalmasak ipari jellegű vállalkozási központok kialakítására is.

A térség természeti adottságainak legfőbb meghatározója a Hernád folyó. A folyó völgye természetes közlekedési folyosót jelent a szlovák határ illetve Miskolc felé. A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 106 km hazánk, 50 km pedig a térség területén van. A Hernád vizét nemcsak öntözésre használják, hanem kisebb vízierőműveket is építettek rá. Adottságai a vízi turizmus számára nagyon kedvező terepet kínál, hiszen Magyarország folyói közül az egyik legérintetlenebb folyóparttal rendelkezik és a vadvízi evezésre kiválóan alkalmas.

A kistérséget teljes hosszában észak-dél irányban kettészeli a Hernád folyóval párhuzamos folyammedrű mesterségesen kialakított Bársonyos öntözőcsatorna. A csatorna mindkét partján elterülő magas aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak öntözött szántóföldi növénykultúra, elsősorban kertészet kialakítására.

A csereháti települések függőleges tagoltsága erősebb, a meredekebb lejtők szántónak mérsékelten alkalmasak, az állatállomány száma alacsony (egyes térségek jó példáit leszámítva) emiatt a gyepterületek nem megfelelően hasznosítottak. A meleg lejtős területek gyümölcstermesztésre kiválóak, míg a hűvös lejtők az erdészeti művelésnek kedveznek. A Hernád völgyi településekre alacsony fekvés és a kis tagoltság, sík vagy csak lankásan lejtő egységes felszín a jellemző.

A térség mezőgazdasági jellege ellenére a termőföldek aranykorona értéke a Hernád-völgyet kivéve nagyon alacsony, és az utóbbi években tovább csökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepvállalása. A termelők kiszolgáltatottságát fokozza a feldolgozó kapacitás igen szűk keresztmetszete. A gyümölcskertészeti kultúra térhódítása különösen indokolttá teszi ennek fejlesztését. A jól prosperáló farmergazdaságok létrejöttének financiális háttere hiányzik, a volt mezőgazdasági szövetkezetek utódszervezeteinek nagy része pedig szinte csak vegetál. Foglalkoztatási szempontból az ágazatnak egyre kisebb szerepe van, holott a térségben - gazdaság-földrajzi adottságainál fogva - alapvetően mezőgazdasági tevékenységnek van létjogosultsága mindamellett, hogy egyes területek azonban alkalmasak ipari jellegű vállalkozási központok kialakítására is.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, a javarészt érintetlen természeti környezet, a nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség, hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek, különös tekintettel a turisztikai vonzerők kihasználásához.

A térség erősségeit a természeti adottságok jelentik, a viszonylag tiszta víz és levegő, a javarészt érintetlen természeti környezet, a nem létező ipari szennyezés, a kultúrtörténeti emlékek, és a határmentiség, hosszú távon előnyére válhatnak az itt élőknek, különös tekintettel a turisztikai vonzerők kihasználásához.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik.

A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége.

A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet.

A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket.Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik.A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére• Alacsony iskolázottságuk, képzettségük,• Fokozatos elszegényedésük,• Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya,• Versenyképes szakmák hiánya,• Szakképzett munkaerő elvándorlása.

A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik.

A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége.

A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet.

A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket.Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik.A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére• Alacsony iskolázottságuk, képzettségük,• Fokozatos elszegényedésük,• Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya,• Versenyképes szakmák hiánya,• Szakképzett munkaerő elvándorlása.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)


Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

11%

8%

27%

9%

5%

16%

8%

0%

12%

4%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,291

2,634

640

1,416

345

1,461

149

322

269

4,270

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

10%

21%

11%

3%

11%

3%

2%

33%

5%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 27.9%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 27.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont

19

A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne.A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása.A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak.A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma.A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól.A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van.Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak.

A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térségben működő gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne.A magasabb iskolai végzettségű fiatalok iránt rendkívül alacsony a kereslet, mivel ezekben a munkakörökben alacsony a fluktuáció mértéke, a bővítésnek pedig gátat szab a termelés volumene, ill. a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása.A regisztrált munkanélküliek döntő többségét egyre inkább a rendszeres szociális segélyben részesülők alkotják, ami jelzi e réteg körében bekövetkező kedvezőtlen változásokat, a munkaerőpiacra tartósan visszatérni nem tudnak és a munkanélküli ellátásból is kiszorulnak.A munkanélküliek létszámának alakulását ma már nem annyira a gazdaságban bekövetkező változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma.A térségben élők gazdasági aktivitásának mutatóit jól jellemzik a népszámlálási adatok, amelyek szerint a térség minden tekintetben a sereghajtók között van a megyében és az országban. A háztartásban élő eltartottak aránya 32,7% a legmagasabb, míg a foglalkoztatottak aránya 22,2% a legalacsonyabbak közé tartozik a megyében, több mint 6 százalékponttal elmaradva a megyei átlagtól.A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, a valós munkanélküliségi ráta több éves átlaga 35% körül van.Külön kell szólnunk a tartós munkanélküliekről, akiknek az elhelyezkedése a versenyszférában rendkívül problematikus, nagy többségük a legszegényebb rétegbe tartozik, ugyanakkor nem alkotnak homogén egységet, jelentős differenciáltság tapasztalható közöttük az életkor, a család szerkezete, a lakóhely, az iskolázottság, az etnikai hovatartozás tekintetében. Többségüknél a hátrányos tényezők általában halmozódnak.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

Legrosszabb helyzetben a több gyermekes, alacsony iskolázottságú, roma munkanélküliek és családjaik vannak. A családokban gyakran mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmüket, amely döntő részben szociális segélyekből és családi pótlékból származik, igyekeznek kiegészíteni alkalmi munkákból.A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, de nagyon sok település esetében ez 100%-osnak mondható. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy a munkaerőpiaci szempontból elavult szakmával rendelkezés, mely tényezők tovább rontják az egyébként sem kedvező munkaerőpiaci esélyeket.A 20-30 éves roma fiataloknak eddig semmilyen kapcsolata nem volt a munka világával és a családból sem kaptak elég ösztönzést a munkahelyi szocializációhoz. A munkalehetőségek biztosítása az integráció egyik legfontosabb feltétele, de önmagában ez nem old meg semmit, hiszen a munkaképes cigányságnak csak kevesebb mint a fele, a nők 1/5-e az, aki feltehetően vállalna is munkát.

Legrosszabb helyzetben a több gyermekes, alacsony iskolázottságú, roma munkanélküliek és családjaik vannak. A családokban gyakran mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmüket, amely döntő részben szociális segélyekből és családi pótlékból származik, igyekeznek kiegészíteni alkalmi munkákból.A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, de nagyon sok település esetében ez 100%-osnak mondható. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy a munkaerőpiaci szempontból elavult szakmával rendelkezés, mely tényezők tovább rontják az egyébként sem kedvező munkaerőpiaci esélyeket.A 20-30 éves roma fiataloknak eddig semmilyen kapcsolata nem volt a munka világával és a családból sem kaptak elég ösztönzést a munkahelyi szocializációhoz. A munkalehetőségek biztosítása az integráció egyik legfontosabb feltétele, de önmagában ez nem old meg semmit, hiszen a munkaképes cigányságnak csak kevesebb mint a fele, a nők 1/5-e az, aki feltehetően vállalna is munkát.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Encs székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

4 db

3 db

1,200 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Fogl. száma (fő)

▪ 285

▪ 200

▪ 124

▪ 105

▪ 100

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Encs

▪ Abaújszántó

▪ Encs

▪ Halmaj

▪ Forró

Főtevékenység

▪ 3614 Egyéb bútor gyártása

▪ 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 0141 Növénytermelési szolgáltatás

▪ 1551 Tejtermék gyártása

Név

▪ ABAÚJ BÚTORIPARI RT.

▪ KÉZMŰ KHT.

▪ AGRÁR CENTER RT.

▪ HAGISZ MG. ZRT.

▪ ABAÚJTEJ KÖZÖS VÁLLALAT

1

2

3

4

5

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység


▪ Egyéb szolgáltatás


▪ Kereskedelem, javítás


▪ 100

▪ 98

▪ 70

▪ 65

▪ 53

▪ Abaújszántó

▪ Szikszó

▪ Büttös

▪ Encs

▪ Hernádkércs

▪ 1589 Máshova nem sorolt egyéb élelmiszer gyártása

▪ 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás

▪ 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ ABA ÉLELMISZERIPARI ÉS KERESKEDELMI ZRT.

Név

▪ MAGRIMA 98 KFT.

▪ ABAÚJ COOP ZRT

▪ MEZŐGAZDASÁGI IPARI KERESKEDELMI SZÖVETKEZET

▪ SZATEV RT.

6

7

8

9

10

24

A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termékelőállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki.

A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya.

A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek.

A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termékelőállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki.

A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termékelőállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya.

A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25

A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva.

A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél.

A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva.

A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16

Vallással kapcsolatos tevékenység 15

Sporttal kapcsolatos tevékenység 39

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

31

Oktatással kapcsolatos tevékenység 29

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

24

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

5

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

11

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

46

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

13

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

36

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

19

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

20

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek:

Csereháti Településszövetség1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA)A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet.Az alapítvány célja:- A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása- Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat.A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergelyhegyi TelepülésszövetségFony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezetA kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás.

A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek:

Csereháti Településszövetség1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA)A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet.Az alapítvány célja:- A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása- Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat.A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergelyhegyi TelepülésszövetségFony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezetA kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28

Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás EgyesületeA 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért AlapítványCélja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék.

Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás EgyesületeA 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért AlapítványCélja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 539 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 539 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

60,351 60,328 60,188 60,049 59,812

-23 -140 -139 -237


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

4%

4%

61%

18%

13%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

3%

15%

6%

1%

3%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

14%

31%

7%

4%

17%

9%

26%

12%

10%

17%

32

A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma:Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település.Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2.A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben 15749 fő, az Encsi kistérségben 24725 fő, míg a Szikszói kistérségben 19338 fő. Összesen 59812 fő a lakosság száma a közösség területén.

A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával.

A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok.

A lakónépesség 20 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében.

A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma:Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település.Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2.A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben 15749 fő, az Encsi kistérségben 24725 fő, míg a Szikszói kistérségben 19338 fő. Összesen 59812 fő a lakosság száma a közösség területén.

A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával.

A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási gondok.

A lakónépesség 20 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

21

36

0

78

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

26%

44%

0%

96%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Repülőtér

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ


35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

ÚthálózatA térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé.Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges.A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is.A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya.A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít, amelyhez szárnyvonalként csatlakozik a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. A tömegközlekedésben a VOLÁN buszjáratai meghatározók, de a járatok száma az utóbbi években jelentősen csökkent.Az apró településeken általában működik a falugondnoki rendszer, akiknek tevékenysége a kistelepüléseken élők közlekedését jelentősen megkönnyíti.A körzetben a motorizáció országos viszonylatban viszonylag alacsony fokú, a meglévő személygépkocsik általában elavult műszaki technológiát és rossz műszaki állapotot képviselnek.Ivóvíz, szennyvíz:Elmondható, hogy minden településen rendelkezésre áll a vízközmű hálózat, a lakossági bekötések aránya viszont falunként más és más, átlagosan csak 70-80% körüli.

ÚthálózatA térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetés Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé.Az észak-déli irányú főút egyre kevésbé tudja átengedni a jelentős nemzetközi (Szlovákia és Lengyelország, sőt a Baltikum felé és felől bonyolódó) személy és teherfogalmat. A megnövekedett forgalom emellett problémát jelent azon települések számára, amelyeken a főút áthalad (jelentős kipufogógáz, épületek megrepedeznek, lakosság nyugalmát zavarja, balesetveszély növekszik, stb). A térségben az elmúlt években elkezdődött a településeket elkerülő szakaszok építése, melynek első lépésében Novajidrány, ill. Garadna településeket elkerülő szakaszok megépültek. A főútvonal közvetlenül kapcsolódik a 3-as autópályához, valamint (a térség korábban központjaként számon tartott) Kassához, ahol nemzetközi repülőtér működik, így a térség számára gazdasági tengelyként jelenik meg. A repülőtér a kistérség központjától 35 km-re van, megközelítése a Tornyosnémeti határmenti településen keresztül lehetséges.A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, minőségük rossz, felújításuk elengedhetetlenül szükséges, mindez vonatkozik a mezőgazdasági utakra is.A települések úthálózatának állapota vegyes. Még mindig magas a szilárd burkolat nélküli részek aránya.A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít, amelyhez szárnyvonalként csatlakozik a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal. A tömegközlekedésben a VOLÁN buszjáratai meghatározók, de a járatok száma az utóbbi években jelentősen csökkent.Az apró településeken általában működik a falugondnoki rendszer, akiknek tevékenysége a kistelepüléseken élők közlekedését jelentősen megkönnyíti.A körzetben a motorizáció országos viszonylatban viszonylag alacsony fokú, a meglévő személygépkocsik általában elavult műszaki technológiát és rossz műszaki állapotot képviselnek.Ivóvíz, szennyvíz:Elmondható, hogy minden településen rendelkezésre áll a vízközmű hálózat, a lakossági bekötések aránya viszont falunként más és más, átlagosan csak 70-80% körüli.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37

A csatornahálózat kiépülése azonban nem tart lépést a vízhálózat épülésével. Csak a nagyobb településeken található szennyvízhálózat, a települések 90%-ában kiépítetlen.Gázellátás:Az elmúlt évtized egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében majdnem minden településre eljutott a vezetékes gáz is. Azonban van olyan összefüggő nagyobb terület, ahol a gáz bevezetése sem történt meg. (Krasznokvajda és környéke)Épített környezet:A lakáskörülményekre jellemző, hogy az utóbbi 10 évben lényegesen csökkent az új lakások építése, kivétel az un „szocpolos” házak építése, amelyek jelentős növekedést mutatnak. Ugyanakkor ezen lakások – a kivitelezésben történt költségminimalizálás miatt – műszaki állapota nem megfelelő. A településeken egyre több a megüresedő ház, a felújítások elmaradásával az épített lakásállomány műszaki állapota évről évre rosszabbodik.

A csatornahálózat kiépülése azonban nem tart lépést a vízhálózat épülésével. Csak a nagyobb településeken található szennyvízhálózat, a települések 90%-ában kiépítetlen.Gázellátás:Az elmúlt évtized egyik legnagyobb fejlesztése a gázprogram volt. Ennek keretében majdnem minden településre eljutott a vezetékes gáz is. Azonban van olyan összefüggő nagyobb terület, ahol a gáz bevezetése sem történt meg. (Krasznokvajda és környéke)Épített környezet:A lakáskörülményekre jellemző, hogy az utóbbi 10 évben lényegesen csökkent az új lakások építése, kivétel az un „szocpolos” házak építése, amelyek jelentős növekedést mutatnak. Ugyanakkor ezen lakások – a kivitelezésben történt költségminimalizálás miatt – műszaki állapota nem megfelelő. A településeken egyre több a megüresedő ház, a felújítások elmaradásával az épített lakásállomány műszaki állapota évről évre rosszabbodik.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.02

0.02 0.04

42% 55%

0.38 0.40

1.81 0.68

21% 59%

39

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/12

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 80

▪ Község ▪ 687


▪ Város ▪ 3,266




A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Abaújalpár

Abaújkér

Abaújlak

Abaújszántó

Abaújszolnok

Abaújvár

Alsógagy

Munkanél-küliség (%)

▪ 35.00%

▪ 20.00%

▪ 20.00%

▪ 14.55%

▪ 28.44%

▪ 27.33%

▪ 18.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 210,472

▪ 340,388

▪ 374,106

▪ 387,597

▪ 106,945

▪ 163,458

▪ 235,268

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.134

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 1.013

▪ 0.000

▪ 15.748

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.643

▪ 0.000

40


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,588


▪ Község ▪ 1,972




▪ Község ▪ 1,059


Alsóvadász

Arka

Aszaló

Baktakék

Beret

Boldogkőújfalu

Boldogkőváralja


▪ 25.00%

▪ 13.43%

▪ 22.27%

▪ 20.77%

▪ 49.07%

▪ 32.26%

▪ 25.33%


▪ 262,613

▪ 446,070

▪ 303,178

▪ 327,264

▪ 94,143

▪ 175,306

▪ 319,388


▪ 0.000

▪ 6.536

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.027


▪ 0.000

▪ 2.682

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.766

41



▪ Közszféra

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...


▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)





▪ Város ▪ 7,145




Büttös

Csenyéte

Csobád

Detek

Encs

Fáj

Fancsal


▪ 26.00%

▪ 50.00%

▪ 23.00%

▪ 35.58%

▪ 13.00%

▪ 51.00%

▪ 20.00%


▪ 297,282

▪ 42,030

▪ 330,794

▪ 180,731

▪ 482,234

▪ 94,513

▪ 400,828


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.095

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)





▪ Község ▪ 2,599




Felsődobsza

Felsőgagy

Felsővadász

Fony

Forró

Fulókércs

Gadna


▪ 24.00%

▪ 39.00%

▪ 29.45%

▪ 26.82%

▪ 27.85%

▪ 30.00%

▪ 31.00%


▪ 297,838

▪ 176,676

▪ 180,512

▪ 188,883

▪ 300,211

▪ 109,219

▪ 127,309


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.485

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 1.231

▪ 0.000

▪ 1.579

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43



▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 34




▪ Község ▪ 0

▪ Város ▪ 2,314



Gagyapáti

Gagybátor

Gagyvendégi

Garadna

Gibárt

Gönc

Göncruszka


▪ 53.85%

▪ 32.00%

▪ 48.00%

▪ 20.96%

▪ 21.00%

▪ 32.00%


▪ 673,022

▪ 182,578

▪ 256,484

▪ 341,211

▪ 352,236

▪ 190,790


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.054

▪ 1.038

▪ 0.000

44


▪ Közszféra

▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,803








Halmaj

Hejce

Hernádbűd

Hernádcéce

Hernádkércs

Hernádpetri

Hernádszentandrás


▪ 14.31%

▪ 12.00%

▪ 28.40%

▪ 41.00%

▪ 30.00%

▪ 40.00%

▪ 31.00%


▪ 406,784

▪ 475,313

▪ 116,366

▪ 107,040

▪ 265,582

▪ 182,736

▪ 213,240


▪ 0.233

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.792

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

45


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)



▪ Község ▪ 1,164

▪ Község ▪ 1,017

▪ Község ▪ 1,302

▪ Község ▪ 72

▪ Község ▪ 1,056


Hernádszurdok

Hernádvécse

Hidasnémeti

Homrogd

Ináncs

Kány

Kázsmárk


▪ 29.00%

▪ 39.71%

▪ 22.46%

▪ 23.61%

▪ 18.00%

▪ 36.36%

▪ 30.69%


▪ 296,968

▪ 196,652

▪ 462,903

▪ 355,091

▪ 354,151

▪ 253,444

▪ 254,229


▪ 0.411

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.011

▪ 0.996

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46


▪ Közszféra

▪ Közszféra



▪ Közszféra

▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 33







Kéked

Keresztéte

Kiskinizs

Korlát

Krasznokvajda

Kupa

Léh


▪ 19.57%

▪ 36.00%

▪ 16.18%

▪ 34.40%

▪ 23.00%

▪ 26.00%

▪ 22.33%


▪ 229,418

▪ 188,743

▪ 295,033

▪ 192,216

▪ 348,173

▪ 218,936

▪ 320,395


▪ 8.125

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.016

▪ 0.939

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.145

▪ 0.000

▪ 0.000

47


▪ Közszféra


▪ Közszféra


▪ Közszféra



Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 63

▪ Község ▪ 1,827

▪ Község ▪ 82



▪ Község ▪ 1,480

▪ Község ▪ 63


Litka

Méra

Mogyoróska

Monaj

Nagykinizs

Novajidrány

Nyésta


▪ 12.00%

▪ 20.47%

▪ 9.38%

▪ 36.00%

▪ 30.00%

▪ 22.96%

▪ 20.00%


▪ 114,727

▪ 279,578

▪ 397,231

▪ 133,762

▪ 263,002

▪ 315,564

▪ 196,140


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 5.427

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.587

▪ 0.000

▪ 35.634

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

48



▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 73

▪ Község ▪ 95


▪ Község ▪ 43





Pamlény

Pányok

Pere

Perecse

Pusztaradvány

Rásonysápberencs

Regéc


▪ 43.00%

▪ 20.75%

▪ 30.00%

▪ 10.43%

▪ 40.00%

▪ 23.74%

▪ 6.56%


▪ 122,549

▪ 203,864

▪ 199,612

▪ 455,666

▪ 116,542

▪ 266,141

▪ 375,093


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 12.861

▪ 0.000

▪ 8.041

▪ 0.000

▪ 11.376


▪ 0.000

▪ 2.526

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 7.752

49



▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,117




▪ Város ▪ 6,163



Selyeb

Szalaszend

Szászfa

Szemere

Szentistvánbaksa

Szikszó

Telkibánya


▪ 63.00%

▪ 21.00%

▪ 41.00%

▪ 33.00%

▪ 30.00%

▪ 12.00%

▪ 21.37%


▪ 190,009

▪ 339,445

▪ 139,472

▪ 205,812

▪ 196,201

▪ 480,496

▪ 315,129


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.415

▪ 0.000

▪ 0.084

▪ 11.889


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.171

▪ 0.000

▪ 0.090

▪ 16.210

50


▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...

▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,469




Tornyosnémeti

Vilmány

Vizsoly

Zsujta


▪ 28.29%

▪ 41.47%

▪ 29.59%

▪ 28.00%


▪ 283,219

▪ 162,066

▪ 228,920

▪ 323,697


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

51

Települések egy mondatos jellemzése 1/41

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Abaújalpár ▪ „A településen magas a munkanélküliek száma, munkahelyek hiányában a fiatalok elhagyják a települést, a lakosság szerkezete elöregedő”

▪ Abaújkér ▪ „Munkahelyek hiánya, alacsony szintű foglalkoztatottság”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A természeti értékek bemutatására épülő turisztika, idegenforgalom”

▪ „A természeti értékek bemutatására és az Aranyosi-völgyi fesztiválokra, kulturális rendezvényekre épülő turisztika, idegenforgalom”

52





▪ Abaújlak ▪ „Munkanélküliség.”

▪ Abaújszántó ▪ „Magas a munkanélküliségi ráta.Ipari park hiány.Kevés fejlesztési forrás.”


▪ „Falusi turizmus.”

▪ „Turisztikai lehetőségek kihasználása, gyógyfürdő kialakításának lehetősége. Borturizmus, vadászati lehetőségek.”

53





▪ Abaújszolnok ▪ „A községben nagy a cigány kisebbséghez tartozó lakosság,melynek nagy része nem is akar változtatni helyzetén.A rendszeres szociális segély rendszer miatt nem kívánnak munkát keresni.”

▪ Abaújvár ▪ „Munkahelyek hiánya.”


▪ „Szövetkezet alapítása,ahol egyenlő munkáért egyenlő bér jár.”

▪ „Turisztika, falusi vendéglátás.”

54





▪ Alsógagy ▪ „Munkanélküliség,nincs beruházás, nincsenek adóbevételek.Az infrastruktúra fejletlen.”

▪ Alsóvadász ▪ „Megoldásra vár a helyi utak és járdák felújítása, a ravatalozó felújítása,a közösségi ház felújítása,az intézmények felszereltségének javítása,az ivóvízhálózat bővítése.”


▪ „Mezőgazdaság, falusi turizmus, vadász turizmus fejlesztése.”

▪ „Az önkormányzat kezébe került laktanya és a volt malom épület munkahelyteremtő beruházási céllal való hasznosítása.”

55





▪ Arka ▪ „Közért, bolt hiánya, munkanélküliség, tömegközlekedés hiánya.”

▪ Aszaló ▪ „Munkanélküliség, vállalkozások hiánya, önkormányzati pénzforrások hiánya.”


▪ „Turizmus fejlesztése.”

▪ „A volt laktanya területének hasznosítása.”

56





▪ Baktakék ▪ „Szennyvíz-hálózat hiánya.”

▪ Beret ▪ „Szennyvíz-hálózat hiánya.”


▪ „A település határában lévő nagy kiterjedésű gyümölcsös ültetvények adta lehetőségek kihasználása, gyümölcsfeldolgozás”

▪ „Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek kialakítása.”

57





▪ Boldogkőújfalu

▪ „Munkanélküliség, szociális problémák, aluliskolázottság, szennyvízkezelés megoldatlansága, a meglévő önkormányzati intézmények és a település infrastruktúrájának alacsony színvonala.”

▪ Boldogkőváralja

▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Megmaradás.”

▪ „Turisztika.”

58





▪ Büttös ▪ „Munkahelyteremtés, megélhetési biztonság kialakítása. Ezt követően bármi megoldható. Környezetvédelmi szempontból a szennyvíz kezelés helyi megoldása nem halogatható”

▪ Csenyéte ▪ „Munkanélküliség.Infrastruktúra hiánya, beruházás hiánya, önerő hiánya.”


▪ „Nincs igazán értékelhető, vagy valós megoldást nyújtó.Inkább elvi megoldások keletkeznek de a gyakorlatban nem működnek.”

▪ „Erdőtelepítés; a roma kultúra hagyományainak ápolása”

59





▪ Csobád ▪ „Szegénység, magas munkanélküliség, munkalehetőség hiánya, a község elöregedése.”

▪ Detek ▪ „Szennyvíz-hálózat hiánya.”


▪ „Elkerülő út megépítése, falugondnoki hálózat.”

▪ „Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek teremtése, szelektív hulladékgyűjtő, feldolgozó telep kialakítása.”

60





▪ Encs ▪ „Munkahelyek hiánya, alacsony képzettség.”

▪ Fáj ▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Turizmus, mezőgazdasági feldolgozó ipar, Kassa-Miskolc.”

▪ „A település épített értékeinek és a roma kultúra bemutatására épülő falusi turizmus”

61





▪ Fancsal ▪ „Csapadékvíz elvezetése, patakmeder tisztítás, járda felújításra szorul.”

▪ Felsődobsza ▪ „Munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés. A kisebbség számának gyors növekedése(jelenleg 35%).Mivel alulképzettek, iskolázatlanok munkát még ha keresnek sem kapnak.”


▪ „Kábel TV, internet hálózat kiépítése.”

▪ „A Hernád-folyó lehetőségeit kellene kihasználni turisztikai ill. idegenforgalmi szempontból.Fontos lenne a csodálatos környezet kihasználása.1-2 vállalkozás letelepedése,akik nemcsak szakképzett embereket tudnának alkalmazni.Pl.erdőtelepítés.”

62





▪ Felsőgagy ▪ „Munkanélküliség,infrastruktúra kiépítése, önerő hiánya.”

▪ Felsővadász ▪ „Munkanélküliség, cigány lakosság rohamos növekedése.”


▪ „Falusi turizmus,mezőgazdaság fejlesztése,vadász turizmus.”

▪ „Nincs lehetőség, reménytelen.”

63





▪ Fony ▪ „Magas a munaknélküliek aránya,az országosnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz-hálózat.Az óvoda,idősek otthona,iskola felújítása,bővítése.Belterületi utak korszerűsítése.Az önkormányzati tulajdonú legelők karbantartása.Örömvölgyi pincesor felújítása,szabadon kifolyó vizek környezetének rendbetétele.”

▪ Forró ▪ „Munkanélküliség.Munkahelyek hiánya.”


▪ „Turisztikai célú fejlesztések.A Zempléni-Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Erdei taniskola és képző központ építése és tanösvények fejlesztése.”

▪ „3. sz. főút mentén fekszik.”

64





▪ Fulókércs ▪ „Munkanélküliség, internet hálózat hiánya.”

▪ Gadna ▪ „Munkanélküliség, cigány lakosság rohamos növekedése.”


▪ „Civil társadalom megerősítése, hogy képes legyen szerepet vállalni az élhetőbb település kialakításában; közösségi szolgáltató tér kialakítása”

▪ „Nincs lehetőség, reménytelen.”

65





▪ Gagyapáti ▪ „Falugondnoki gépjármű öreg.”

▪ Gagybátor ▪ „Munkalehetőség hiánya.”


▪ „A falugondnoki gépjármű cseréje.▪ Életház kialakítása.”

▪ „Munkahelyteremtés, falusi turizmus.”

66





▪ Gagyvendégi ▪ „Munkalehetőségek hiánya.”

▪ Garadna ▪ „Munkanélküliség, vízelvezető rendszer felújítása,illegális hulladéklerakó felszámolása, közút-felújítás,szennyvíz-hálózat hiánya.”


▪ „Munkahelyteremtés.”

▪ „Lehetőségek, elképzeléseink vannak, amennyiben megfelelő forrás áll a rendelkezésünkre.”

67





▪ Gibárt ▪ „A fő probléma a munkahely hiánya.”

▪ Gönc ▪ „Magas munkanélküliség.”


▪ „A Hernád-folyó adta lehetőségek kihasználása, vizi turizmus.”

▪ „A gönci barackpálinka és a gönci burgonya, valamint a turizmus fejlesztése.”

68





▪ Göncruszka ▪ „Magas a munkanélküliség valamint a roma lakosság aránya.A fiatalok elvándorlása jellemző.”

▪ Halmaj ▪ „Magas munkanélküliség, civil társadalom gyengesége, tőkeszegény vállakozások.”


▪ „Oktatás.”

▪ „Fejlett infrastruktúra,idegenforgalmi,vizi turizmus kiaknázása.”

69





▪ Hejce ▪ „Magas a munkanélküliek aránya,az országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz-hálózat.Szükséges a belterületi utak korszerűsítése.Fony-Hejce összekötő út megépítése.Szociális otthon létesítése.Polg.mest.Hivatal felújítása,akadálymentesítése.Dézsma Ház magtár felújítása,közösségi házzá történő kialakítása.Játszóterek kialak”

▪ Hernádbűd ▪ „Munkanélküliség,pénztelenség,árvíz,elnéptelenedés,közlekedés,tömegközlekedés.”


▪ „Turisztikai célú fejlesztések.A zempléni-Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Tanösvények fejlesztése,belső tanösvények fejlesztése.”

▪ „Természeti adottságok, Hernád -folyó,jó levegő,jó közbiztonság.”

70





▪ Hernádcéce ▪ „Munkanélküliség, elvándorlás,elöregedés, roma kérdés.”

▪ Hernádkércs ▪ „Foglalkoztatás hiánya.”


▪ „Idegenforgalom, pályázatok.”


71





▪ Hernádpetri ▪ „Munkanélküliség,munkahelyek hiánya.Közösségi ház,Internet hozzáférés.Közös fenntartású alapfokú oktatási intézmények rekonstrukciója,bővítése szükséges.Önkormányzati épületek-hivatal,orvosi rendelő,felújításra szorul.”

▪ Hernádszentandrás

▪ „Képzetlen munkanélküliek magas aránya,a nem önkormányzati tulajdonban lévő közút rossz állapota,rugalmatlan,és korszerűtlen tömegközlekedés vállalkozások alacsony száma.”


▪ „Erdőgazdaság, vadászturizmus fejlesztése. A település közigazgatási területének jelentős részét összefüggő tölgyes borítja, amelyben jelentős vadállomány található”

▪ „Falusi turizmus feltételeinek megteremtése,szabadidőközpont létrehozása,horgászterület kialakítása ,kulturális rendezvények,fesztiválok kínálata,"érintetlen táj"lehetőségainek fejlesztése,bemutatása.Helyi népművészet,gasztronómia,hagyományok bemutatása.”

72





▪ Hernádszurdok

▪ „Munkahelyteremtés, elöregedő lakosság.”

▪ Hernádvécse ▪ „Munkanélküliség.Óvoda,általános iskola épülete elavult,a gyereklétszám elhelyezésére alkalmatlanok,befogadóképességük alacsony,emiatt bővítésre szorul. Orvosi rendelő épülete korszerűtlen,új létesítése indokolt.Közösségi ház nincs a településen kialakítása szintén szükséges lenne. Az információk áramlásának elengedhetetlen feltétele az internet-hozzáférés,hiánya komoly probléma”


▪ „Vizi turizmus.”

▪ „Erdőgazdaság, mezőgazdaság fejlesztése”

73





▪ Hidasnémeti ▪ „Munkahelyteremtés.”

▪ Homrogd ▪ „Munkanélküliség.Épített örökséghez tartozó régi típusú,korszerűtlen,fiatalok lakhatására alkalmatlan falusi lakóházak.Vezetékes szennyvíz hiánya.A cigány lakosság által lakott területek elmaradottsága.Balesetveszélyes főút a mez.gazd. gépek megnövekedett forgalma miatt.”


▪ „A környező települések számára Hidasnémeti központként és kiindulópontként szolgálhat oktatási és turisztikai tevékenységek végzésére.”

▪ „Munkahelyek kialakítása.”

74





▪ Ináncs ▪ „Munkahelyek hiánya.▪ Elavult intézményi eszközök,▪ Munkalehetőség hiánya,▪ Turistaútvonaltól való nagy távolság,▪ A település kedvezőtlen földrajzi fekvése

miatt (közlekedési infrastruktúra alacsony szintje) versenyhátrányba kerülhet,

▪ Intézményi épületek befogadóképességének korlátozottsága,

▪ Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése.”

▪ Kány ▪ „Megoldatlan a szennyvíz-és gáz probléma, korszerűtlen az úthálózat.”


▪ „Vonzó természeti környezet,▪ Megfelelő tömegközlekedés,▪ Körzetközponti szerepkör, ▪ Infrastruktúra teljesen kiépített▪ Intézményhálózat teljes körű ▪ Növekszik a falusi turizmus iránti igény,▪ EU-s fejlesztési pályázati források

igénybevétele▪ Körzetközponti szerepkör erősödése, a

társulások ösztönzése miatt▪ További fejlesztési lehetőségek a kistérségi

társulási tagságból adódóan”

▪ „Falusi turizmus, határmenti fekvésből származó lehetőségek kihasználása”

75





▪ Kázsmárk ▪ „Munkahelyek hiánya.”

▪ Kéked ▪ „Munkanélküliség.Elöregedés.”


▪ „A szabad munkaerő kihasználása.”

▪ „Idegenforgalom.”

76





▪ Keresztéte ▪ „Elöregedés, munkahelyek hiánya, csak az önkormányzat foglalkoztat, bolt hiánya.”

▪ Kiskinizs ▪ „Munkanélklüliség, tőkeszegény vállakozások.A foglalkoztatás hiánya.”


▪ „Falusi turizmus.”

▪ „Idegenforgalom, vízi turizmus.”

77





▪ Korlát ▪ „Munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés, romakérdés.”

▪ Krasznokvajda

▪ „A szennyvíztisztítás és szennyvíz csatornázás hiánya.

▪ Közvilágítás bővítése és korszerűsítése szükséges lenne.”


▪ „Idegenforgalom, pályázatok.”

▪ „Az erdőtelepítés, mézfeldolgozás, fűrészüzem újraindítása.

▪ Határon átnyúló munkahelyteremtés lehetősége.

▪ Falusi turizmus.”

78





▪ Kupa ▪ „Munkalehetőségek hiánya,a lakosság elöregedése,a fiatalabb középrétegek egyre jobban elszegényednek,intézmények szűnnek meg,az önkormányzat anyagi ellehetetlenítése.”

▪ Léh ▪ „Munkahelyek hiánya.”


▪ „Munkahelyek kialakítása,ezáltal a fiatalok helyben tartása,az önkormányzat működéséhez elegendő forrás biztosítása.”


79





▪ Litka ▪ „Munkanélküliség, elöregedés, egyre fogyatkozó létszám.”

▪ Méra ▪ „Polgármesteri Hivatal felújítása, utak rendbetétele.

▪ Vállalkozások hiánya ebből adódóan minimális adóbevétel”


▪ „Vadász turizmus.Mezőgazdaság fejlesztése.”

▪ „ipar telepítés ( mangalica telep kialakítása tervben / folyamatban van )”

80





▪ Mogyoróska ▪ „Szennyvízelszállítás és tisztítás megoldása.Ivóvíz minőségének javítása.Sport-és szabadidőközpontok létesítése.A regéci várhoz vezető út felújítása, parkoló kialakítása.”

▪ Monaj ▪ „Munkanélküliség.”


▪ „Önkormányzati legelők kihasználása.Pályázatok benyújtása.”


81





▪ Nagykinizs ▪ „A foglalkoztatás hiánya.”

▪ Novajidrány ▪ „Munkanélküliség.A fiatalok szabadidejének eltöltéséhez nincs lehetőség pénzhiány miatt.Nincs szennyvízhálózat.A vízelvezető rendszer felújításra szorul.Fel kell számolni az illegális szemétlerakókat.Közút, járda felújítása.”


▪ „Munkahelyek kialakítása.”

▪ „Turisztikai pihenőhelyek,templomok felújítása, parkosítás, játszóterek kialakítása.”

82





▪ Nyésta ▪ „Munkanélküliség.”

▪ Pamlény ▪ „Kiönt a patak(medertisztítás), híd rossz állapota,rossz utak.”


▪ „Erdőgazdasági termékek másodlagos hasznosítása.”

▪ „Mezőgazdaság fejlesztése.”

83





▪ Pányok ▪ „Munkahely hiánya.”

▪ Pere ▪ „Munkanélküliség, állami közutak rossz állapota,rossz közlekedés,az önkormányzat fejlesztési forrásainak hiánya minden területen.”


▪ „Turizmus.”

▪ „Munkahelyteremtés, állami közútkezelő általi fejlesztés, az önkormányzattól független(állami közútkezelő és volán )szervezetek fejlesztési felújítási munkáinak elérése.”

84





▪ Perecse ▪ „Pénzhiány.”

▪ Pusztaradvány

▪ „Munkanélküliség,közösségi ház, internet hiánya, oktatási intézmények felújítása, bővítése, önkormányzati épületek felújítása.”


▪ „A településen zömmel idős korú, emberek élnek, az ők igényeinek kiszolgálása, segítése, házigondozó szolgálat”

▪ „Munkahely teremtése,erdőgazdálkodás, mezőgazdaság”

85





▪ Rásonysápberencs

▪ „A munkahelyek hiánya.”

▪ Regéc ▪ „Magas a munkanélküliek arányaaz országos átlagnál alacsonyabb a lakosság iskolázottsága,magas az idősek aránya.Nincs kiépített szennyvíz-hálózat.A Regéci vár rekonstrukciója(közművesítés,építés).Utcakép falukép visszaállítása.Alternatív falufűtés, megvalósíthatósági tanulmány,tervek készítése.”



▪ „Turisztikai célú fejlesztések,a Zempléni-Tájvédelmi Körzet nyújtotta lehetőségek kihasználása.Tanösvények fejlesztése.A Regéci vár látogatóbarát fejlesztése,kapcsolódó rendezvények szervezése.Energiaerdő telepítése.”

86





▪ Selyeb ▪ „Elöregedés, kisebbség megnövekedése, munkanélküliség.”

▪ Szalaszend ▪ „Munkahelyek hiánya, roma lakosság emelkedő száma, a szociálpolitikai támogatások nem ösztönöznek munkára(a semmittevésért is jár).”


▪ „Munkahelyteremtés, alulképzettek szakmai feltételeinek és képzettségének javítása.Infrastrukturális lehetőségek feltételeinek javítása.”

▪ „Pályázat: minimális önerőigény, alacsony iskolázottságúaknak szervezett mezőgazdasági munka.”

87





▪ Szászfa ▪ „Munkanélküliség,alacsony iskolai végzettség.”

▪ Szemere ▪ „Szennyvíz-hálózat hiánya, mobil térerő hiánya, munkahelyek hiánya, lakosság lelkesedésének hiánya, önkormányzati intézmények és infrastruktúra rossz állapota, játszóterek hiánya, orvosi ellátás szegénysége.”


▪ „Alacsony képzettséget igénylő munkahelyek teremtése”

▪ „Turizmus, falusi vendéglátás.Határ közelsége,területek révén ill. az erdő-munkahleyek kialakítása megfelelő vállakozásokkal.”

88





▪ Szentistvánbaksa

▪ „A foglalkoztatás hiánya.”

▪ Szikszó ▪ „Munkanélküliek magas száma,vállalkozások alacsony száma.”


▪ „Munkahelyek teremtése.”

▪ „Ipari park.”

89





▪ Telkibánya ▪ „Lakosság elöregedése, alacsony jövedelemszint,kevés gazdasági tőke,szakképzett munkaerő hiánya.”

▪ Tornyosnémeti

▪ „Elvándorlás, munkanélküliség.”


▪ „Természeti és történelmi adottságok sokkal magasabb szintű kihasználása,a térségi marketingmunka erősítése,értékeink megmentése.”

▪ „Új munkahelyek létesülnek a kenyheci ipari parkban.”

90





▪ Vilmány ▪ „Munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, képzettség hiánya, munkahelyek hiánya, lakosság összetétele.”

▪ Vizsoly ▪ „Munkanélküliség, elvándorlás, roma kérdés.”


▪ „Ipari park létrehozása, vízi turizmus fejlesztése, munkahelyek létesítése, átképzések.”

▪ „Biblia, idegenforgalom, pályázatok.”

91





▪ Zsujta ▪ „Izolatio, munkalehetőség hiánya, rossz úthálózat, közlekedés, szegénység, hiányzik a hívószó, márkanév, nihilizmus(kiábrándultság).”


▪ „Dr. Gyerkes Zsuzsa kastély otthon beüzemelésével kínálkozó lehetőségek.”

92

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



93

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Vidéki élet minőségének javítása”

▪ „A térség gazdasági versenyképességének növelése”

▪ „Térségi turisztikai potenciál növelése”

▪ „A térségben élők kompetencia fejlesztése”

▪ „Civil társadalom erősítése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Térségi PR és Marketing”

93

2 db

5 db

5 db

3 db

3 db

22,422,940

16,624,178

7,554,943

1,804,918

691,947

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db 457,157

94

▪ Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 886,583 EUR – a(z) A térségi ipar fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Élhetőbb település kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Vidéki élet minőségének javítása


237,490

22,185,450

95

▪ A térségi ipar fejlesztése





▪ A vállalkozások együttműködésének támogatása

▪ A térségi szolgáltatások fejlesztése

▪ A térségi gazdaság diverzifikálása

▪ A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növelése


886,583

53,372

414,566

4,147,312

11,122,345

96

▪ Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtése





▪ Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatása

▪ Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatása

▪ Vidéki szálláshelyek fejlesztése

▪ Térségi kisattrakciók fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Térségi turisztikai potenciál növelése


577,825

315,612

308,669

3,305,058

3,047,779

97

▪ Vállalkozói kompetenciák fejlesztése





▪ Civil szervezetek kompetencia fejlesztése

▪ Alapkészségek fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztése


71,247

63,331

1,670,340

98

▪ Tematikus szakprogramok támogatása





▪ Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztése

▪ Civil közösségi kezdeményezések erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Civil társadalom erősítése


329,039

224,164

138,744

99

▪ A térség reprezentatív képviselete





▪ Elérhető információ biztosítása

Fő fejlesztési prioritás: Térségi PR és Marketing


245,405

211,752

100

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

101Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

11%

8%

27%

9%

5%

16%

8%

0%

12%

4%

15%

31%

17%

4%

17%

4%

3%

0%

8%

2%

40%

40%

10%

0%

0%

0%

10%

0%

0%

0%

16%

10%

6%

10%

0%

3%

32%

19%

0%

3%

0%

10%

20%

10%

0%

0%

20%

40%

0%

0%

102

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen, az igények kielégítésére képes mikrovállalkozói szektor megerősödése. Szükséges, hogy a piaci kihívásokra reagálni képes vállakozások jöjjenek létre és foglalkoztassanak a hátrányos helyzetű csoportokból származó munkavállalókat, a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetiránytási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A támogatás eredményeképpen 30 vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes piaci pozíciót ér el, 25 új vállalkozás jön létre, összeségében mintegy 150 munkahely (köztük roma munkavállalók) megőrzése, ill. teremtése következik be, elősegítve a vállalkozások sokszínűségének megjelenését.”

2

103




Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

▪ „A helyben előállítható mezőgazdasági és egyéb iparági termékek elsődleges feldolgozásához szükséges infrastrukturális feltételek, technológiai fejlesztések, modell programok és bemutató helyek létrehozása. A folyatos alapanyag ellátás biztosításához szükséges technológiai és infrastrukturális feltételek biztosítása. (Leader fejlesztés)”


▪ „3 elsődleges feldolgozásra lehetőséget adó részben önellátó üzem (20 főt foglalkoztatva) kerül megépítésre, nő a helyi termék hozzáadott értéke. A helyi felvásárlás és feldolgozás miatt csökken a felvásárlási ár kiszámíthatatlansága, így nagyobb biztonságot adva a termelők és a minőségi terméket előállítók számára. A termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve”

104



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „Szükséges a bizonyíthatóan falusi

szálláshelyként működő egységek bővítése, szolgáltatási színvonalának javítása és komfortfokozatának növelése. Ezen felül indokolt újonnan nyíló magánszálláshelyek létesítésének a támogatása.”


▪ „A HPME segítségével 20 falusi szálláshely fejlesztésére és 10 új létesítésére kerül sor. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 4%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő. Versenyképes magánszálláshelyek száma nő.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „Szükséges a lovas-, vadász-, agro- és

ökoturisztikai, borturisztikai, horgász- és természethez kapcsolódó szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek idegenforgalmi szempontból vonzerőként jelenhetnek meg a piacon.(falusi udvar, lovagoltatás, falusi lagzi, falusi vendégasztal, horgásztatás, vadászathoz kapcsolódó háttérszolgáltatás, borkóstolók, szervezett kerékpár, csónak és gyalogtúrák, szervezett többnapos természetjárás, roma néprajzi műhely, stb.) Fontos továbbá olyan innovatív szolgáltatások támogatása, amelyek újdonságként jelennek meg.”

▪ „A HPME segítségével 12 projekt szolgáltatói projekt valósul meg, aminek következtében 12 darabbal bővül az elérhető szolgáltatások száma és 8 új munkahely jön létre. Nő a térség vendégmegtartó képessége. A térség megnyílik a sájátos szolgáltatástípusok iránt érdeklődők csoportjai előtt. A látogatók száma várhatóan 3%-kal növekedik.”

105



Szektor



106



Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”


5▪ „A vásárlói igények kielégítésére szükséges

ezen egységek korszerűsítése, szolgáltatási struktúrájának megújítása, piaci igényekhez való alkalmazkadóképességüknek a megteremtése és a szolgáltatáshiányos területen új üzletek létesítése.”


▪ „Megújul 30 kereskedelmi egység és létrejön 5 új, mintegy 40 fő munkahely megtartásával és létesítésével. Nő a térség turisztikai szolgáltatásának színvonala. Biztonságosabbá válik és nő a helyi ellátás színvonala.”

▪ „Egyéb tevékenység”6▪ „Szükséges, hogy létrejöjjön a vállalkozók

azon csoportja, akik képesek a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználását elősegíteni és a helyi adaptációját biztosítani.”

▪ „Létrejön 6 innovatív megoldásokat alkalmazó vállalkozás, 15 új munkahelyet teremtve.”

107




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

108



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „Médiákban való megjelenés (PR cikkek,

reklámfilmek, rádiós reklámok és műsorok) bekerülésének támogatása. Reklámfilmek elkészítésének támogatása. Reklámköltségek térítése. Promóciós anyagok (póló, sapka, toll, kulcstartó, stb.) előállításának támogatása. (Leader - fejlesztés)”


▪ „Nő a térség ismertsége országos szinten. A térségbe érkező látogatók száma összesen 20%-kal nő, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe.”

Szektor

▪ „Kereskedelem, javítás”8▪ „A piac kialakítását és bővítését a nagy

idegenforgalmi látogatottságú településeken szükséges biztosítani, többek között többfunkciós terek kialakításával. Ezáltal a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.A megoldási javaslat kapcsolódik a 283-as sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2937,2990,3141,3164-es sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet.”

▪ „Kialakul 6 eladótér, 12 új munkahely jön létre, biztonságosabbá válik a helyi termékek előállítását végző vállalkozók, egyfajta termékfeldolgozási és értékesítési láncolata.”

109



Szektor



110



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „A térség ágazati képviseletének és

megjelenésének támogatása kül- és belföldi kiállításokon. Térségi fejlesztésben (civil, gazdasági, önk., turisztikai, kompetencia, marketing) résztvevő szakemberek kül- és belföldi szakmai kiállításokon való részvételének támogatása. (Leader - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések)”


▪ „A térség által nyújtott lehetőségek ismertté válnak, új kapuk nyílnak a látogatók, befektetők és egyéb érdeklődők számára. A térségben összesen 20%-kal nő a látogatók száma, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe, a térségi civil fórum regionális szinten ismertté válik, 30 szakember vesz részt különböző szakmai rendezvényeken.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „Olyan képzések elindítása jelentheti az

említett okokra a megoldást, melyek mind a kezdő, mind pedig a már működő vállalkozásokat helyzetbe tudják hozni az egyre élesedő versenyben. Szűken értelmezett vállalkozói, és menedzsment ismeretek fejlesztése lehet a megoldás, melyek nem támogatottak a III. tengely képzési keretéből és egyéb más hazai/külföldi forrásból sem.”

▪ „40-50 vállalkozás kap direkten kompetencia fejlesztő ismereteket, ezáltal is segítve a hátrányos helyzetű térségekben létrejövő, illetve működő vállalkozások fejlődését.”

111



Szektor



112

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






113

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Szükséges elősegíteni a településeken, hogy

a település megjelenésében szereppel bíró épületek felújításra kerüljenek, ezáltal hozzájárulva a közösség életminőségének javításához. A pihenőhelyek, sétautak, közparkok, játszóterek fejlesztése hozzájárul a települések turisztikai potenciáljának növeléséhez.”

Megoldási javaslat

▪ „A település arculatában meghatározó jelentősséggel bíró épületek, közterek, közparkok, sétányok felújításával javul a közösség életminősége és hosszú távon kiszámítható, fenntartható fejlődést indukál.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

114




2▪ „Kisléptékű infrastruktúra fejlesztés. Elő kell

segíteni a kulturált közterek, gyalogutak, parkolók, illetve a kapcsolódó zöld felületek kialakítását, felújítását, biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Mindazonáltal hozzáférhetővé válnak azon épületek, melyek védettségük miatt kiemelten látogatottak.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség településein a korszerűbb infrastrukturális feltételek keretet adnak a különböző közösségi tevékenységek kialakulásának és meghonosodásának az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett. A településeken lehetőség nyílik ezáltal a védett épületek, építmények megközelítésére és látogatására. A népességmegtartó erő, valamint a látogatókat vonzó faktorok egyaránt növekedésnek indulnak a települések, ezáltal Abaúj vonatkozásában.”



Fejlesztési téma

115




3▪ „Szükséges továbbá a Kéktúra útvonalának

megtisztítása a kritikus helyeken és kiegészítése szabadtéri bútorokkal. A boldogkőváraljai "Kőtenger" látogatóbarát fejlesztése. A térség legszebb pontjain pihenőhelyek létesítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Abaújban várhatóan 7 helyen valósul meg a természeti környezet látogatóbarát fejlesztése, melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%-kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

116




4▪ „Épített örökségeink alapinfrastruktúrájának

fejlesztése. Illemhelyek, vonalas infrastruktúra, pihenőpadok, tárolók, rendezvényterek, beléptetőkapuk, idegenvezető készülékek, biztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések, bemutató-egységek létesítésének támogatása.A megoldási javaslat kapcsolódik a 3016-os sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2990,3037,3164,3178-as sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet”

Megoldási javaslat

▪ „Várhatóan közel 10 létesítmény látogatóbarát fejlesztése valósul meg, aminek következtében a térségbe érkező (kiránduló) látogatók száma 3%-kal növekedik. A helyi lakosság életminősége javul az épített környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmasság válik a kulturális-turizmus piacán való megjelenésre, valamint a létesítmények fenntartása a magasabb látogatószám következtében kevesebb forrást von majd el a fenntartó intézményektől.”



Fejlesztési téma

117




5▪ „Finanszírozás biztosítása egy teljes, Abaújt

átfogó rendezvénysorozat megvalósítására, ahol a rendezvények egymással összhangban , egymást kiegészítve alkotnak egységes kínálatot a szezonban, a tervezhető finanszírozás következtében pedig jól és meghatározott időre szervezhetőek.”

Megoldási javaslat

▪ „A HPME eredményeképpen egymást követő két évben megszervezésre kerül egy komplex, abaúji jellegű, 14 napos abaúji rendezvénysorozat, aminek hatásaként a térségbe érkező látogatók száma 3%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nő. A látogatók számának növekedésével nő a térség bevétele, ill. a rendezvényekből származó közvetett bevételek hozzájárulnak a helyi életminőség javításához. A fejlesztés kiemelt eredményeként Abaúj önálló desztinációként jelenik meg a belföldi fesztiválpiacon.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

118




6▪ „Olyan közösségépítő, tematikus kulturális

tevékenységeket, programokat kell életre hívni, melyek a meglévő helyi közösségi értékeket a jövőbe mutató, a települések és a térség egészében, szélesebb körben is érvényes célkitűzésekkel tudják összhangba hozni, s folyamatosan szem előtt tartják a lakosság, a térség igényeit, fejlesztési lehetőségeit, kultúrtörténeti emlékeit, kulturális és természeti értékeit / sajátosságait és társadalmi jellemzőit. (Leader - rendezvények)”

Megoldási javaslat

▪ „Létrejönnek valós közösségek, megteremtődik az alapja a jobb együttműködésnek, a közös gondolkodáson nyugvó átfogó kulturális hálózatnak. A létrejövő 20-25 nagyobb közösségépítő és formáló kezdeményezés, a kulturális attrakciók javítják az itt élők életminőségét, s idevonzzák a vendégeket. A jól összehangolt és az egész térségben egységes arculattal megjelenő kulturális turisztikai kínálat jön létre, mely erősíti a térség vendégmegtartó képességét.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

119




7▪ „Mikrotérségi szintű (8-10 települést érintő)

közösségfejlesztő műhelyek létrehozása. Az általuk koordinált települési közösségfejlesztő folyamatok beindításával a lakosság aktivizálódása várható a településeiket érintő közösségi kezdeményezések iránt. Az önszerveződés elindításának katalizátoraiként jelennek meg ezek a műhelyek. A tagjai közösségfejlesztő szakemberek és az érintett települések elhivatott véleményformálói, civil közösségei.”

Megoldási javaslat

▪ „A 11 mikrotérségben kialakuló közösségek kezdeményező és cselekvő módon is képessé válnak a település, mikrotérség fejlődési irányainak meghatározására, lehetőségeik, értékeik kihasználására a szubszidiaritás elve alapján.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

120




8▪ „A közösségfejlesztési kezdeményezések

apropóján elinduló mikrotérségi civil szerveződések megadják annak az alapját, hogy kistérségi szintű hálózati együttműködések alakulhassanak ki a civil szervezetek között. Hálózatban működjenek együtt a térségi civil szervezetek.”

Megoldási javaslat

▪ „Jöjjön létre kistérségenként egy-egy hálózati együttműködés, mely hozzájárul a szervezetek információhoz való hozzájutásához, illetve az egymástól tanulás folyamatához. Ugyanakkor nagymértékben segíti a társadalmi kezdeményezésekben tapasztalható lemaradások mérséklését.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

121




9▪ „Egységes, térséget átfogó közösségi

televíziós és rádiós műsorszolgáltatás támogatása. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Felgyorsul a térségen belüli információáramlás. Nő a lakosság hajlandósága a helyi folyamatokba való bekapcsolódásra. Nő az identitástudat. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.”


▪ „Telekommunikáció”

Fejlesztési téma

122




▪ „A környezettudatos életvitelt megalapozó szemléletformálás legalább Leader térségi, ill. - ha lehet - inkább annak kistérségei viszonylatában, a megszólítható egyének és működő közösségek körében. Ennek összetevői: 1. Több alkalomból álló szeminárium sorozat, az ökológiai fenntarthatóság alapvető kérdéskörei mentén. 2. Az erre épülő, a kipróbálás gyakorlati lehetőségét is biztosító bemutatók létrejötte, amelyek során a térségben élők betekintést és gyakorlatot nyernek a fenntartható társadalom megteremtését eredményező lehetséges szerepeikbe.”

Megoldási javaslat

▪ „1. A fenntarthatósági, szemléletformálódási, képzési folyamat során, az Abaúj Leader Helyi Közösség területén élő állampolgárai körében kipróbált, adaptálható, gyakorlat orientált tananyagok jönnének létre, melyeket a térségben működő, arra elhivatott tanárok, felnőttképzők is használhatnának a fenntarthatóságra nevelésben.

▪ 2. A fejlesztési folyamat eredményeként létrejönne egy olyan műhely, amely csíráját jelenthetné, az ökológiai fenntarthatóságra nevelést programjául kitűző térségi, komplex bemutató – képző központnak.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

10

123

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






124Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/76 Kód: ÉM-39-SzF-B-15 Sorszám: 3663

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Mindhárom kistérségre, ezen belül is elsősorban az Encsi kistérségre jellemző az aprófalvas településszerkezet, ahol a települések több, mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. Az elkövetkező évtizedben az aprófalvak elnéptelenedésére, illetve funkcióváltással tisztán üdülőfalvakká alakulására csakúgy fel kell készülni, mint a roma népesség gyors természetes szaporodása következtében a szociális problémák újratermelődése melletti növekedésére. Az utóbbit vetíti előre, hogy nő azokban a falvakban a lakosság, ahol zömében roma népesség él, ami előrevetíti a társadalmi szegregálódás tendenciáját.

Probléma/ lehetőség

▪ Az aprófalvas térségek kistelepülésein a - sokszor nagyrészt roma - lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A települések vonzerejét rontja a hiányos települési, környezetvédelmi célú infrastruktúra, a települési környezet, a közösségi célú épületek leromlott állapota. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést.Megoldási

javaslat

▪ Az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartó-képességének javítása, az aprófalvak funkcióváltásra, ill. újranépesülésre való előkészítése érdekében a falusi infrastruktúra fejlesztése. - Belterületi földutak szilárdburkolatú úttá való fejlesztése, belterületi utak korszerűsítése; járdaépítés, indokolt esetben nagy forgalmú út mellett önálló kerékpárút építése;

▪ 20-60 falusi infrastruktúra fejlesztést célzó projekt megvalósul.



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 6333045 EUR

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

90%

%

%

%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

▪ Nem ÚMVP

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÉMOP - 3. prioritás - TelepülésfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ Megfigyelhető, hogy a vállalkozássűrűség és a vállalkozások tőkeereje lényegesen magasabb 3-as út közelében, mint attól távolodva.

▪ Az útsűrűség az aprófalvas településszerkezet miatt az országos átlagnál kissé nagyobb. Ez az útkarbantartásoknál nagyobb fejlesztési terhet is jelent a térség számára.


▪ Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is a határmenti térségek vannak, mely területeken különösen magas a zsáktelepülések száma. Az egyes települések saját kistérségi központjukat az északi, határmenti községeiből érik el a leghosszabb idő alatt (30-90 perc).

▪ Kimutatható, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a kistérségek, illetve központjaik elérhetőségében megmutatkozó különbség, valamint a nem megfelelő minőségű és szerkezetű közlekedési hálózat. A közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek, amely a piaci kapcsolatokon túlmenően az életminőség, életvitel és esélyegyenlőség szempontjából is meghatározó.Megoldási

javaslat

▪ Alacsonyabb rendű a településeket összekötő közutak, - négy és ötszámjegyű összekötő utak és bekötő utak,- (külterületi és átkelési szakaszok) felújítása.Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerühetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására.

▪ Az út felújításokkal a kistérségi központok elérhetősége javul, ami segíti a lakosság munkába járását, a közszolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférést, illetve elősegíti a vonzóbb üzleti környezet kialakítását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír az egészséges ivóvízhez való hozzájutás, ami a térségben élők számára nem biztosított kellőképpen.


▪ A vezetékes vízhálózatba a lakások kétharmada van bekapcsolva, ami a legrosszabb arány az országban.

Megoldási javaslat

▪ Közműves ivóvíz-ellátás fejlesztése a térség hátrányos helyzetű településein, meglévő létesítmények rekonstrukciója.

▪ A vezetékes vízhálózatba bekapcsolat lakások számának 10%-os növekedése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



95%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A háziorvosi rendelők kb 30%-a régi épületben van, nem megfelelő struktúrájú, felújítandó. Az eszközpark kb 50%-a leamortizálódott. A diagnosztikai géppark a képalkotó területen jelentős mértékben elavult. A RTG gépek nem digitalizáltak. Az ultrahang készülékek száma kevés és a működő készülékek is korosak. Laboratóriumi eszközeik többsége szintén erősen leamortizálódott.


▪ Az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételei hiányosak, ami nagymértékben befolyásolja a térségben élők megfelelő egészségügyi ellátását.

Megoldási javaslat

▪ A lakosság közeli ellátást előtérbe helyező járó beteg szakellátás és diagnosztika színvonalának javítása. A kevésbé költséges alap és járó beteg szakellátásban minél több beteg számára definitív ellátást nyújtani. A háziorvos hiányos kistelepülések ellátásának megszervezése, valamint a háziorvosi ellátás műszerezettségének, infrastrukturális állapotának javítása. A betegségek korai felismerését segítő szűrőprogramok infrastrukturális hátterének fejlesztése.

▪ 10-20 támogatott egészségügyi létesítmény. A térségben élők egészségi állapotának növekedése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 4. prioritás - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ Kiugróan magas a segélyezettek aránya.Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk, életmódjuk miatt veszélyeztetettek száma és aránya. Magas a korhatár alatti, rokkant nyugdíjban részesülők száma.


▪ A szolgáltatások hozzáférhetősége tekintetében jelentős területi különbségek vannak. Különösen a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, többnyire aprófalvas, romák lakta térségekben (pl. Cserehát) nem biztosított a megfelelő színvonalú szolgáltatás sem helyben, sem elérhető távolságon belüli centrumokban.

Megoldási javaslat

▪ A meglévő, működő önkormányzati tulajdonban lévő egyes szociális alapszolgáltatásokhoz, illetve gyermekjóléti alapellátáshoz szükséges infrastruktúrafejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, akadálymentesítés) valamint a szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása.

▪ Szociális ellátással elért lakosság számának növekedése 10%-kal.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 4. prioritás - Humán közösségi infrastruktúra fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 6/76 Kód: ÉM-39-SzF-A-18 Sorszám: 1020


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Régi, és sok esetben szakszerűtlenül kialakított infrastruktúra gyakorisága jellemző a térségre. A védelem alatt nem álló a település megjelenésében szereppel bíró épületek leromlottsága jellemző.


▪ Az abaúji térség településeinek többségében komoly gondot okoz a meglévő infrastruktúra korszerűtlensége, elavultsága. Különösen jelentkezik ez a védelem alatt nem álló a település megjelenésében fontos szerepet betöltő épületek esetében. Az áthaladó útvonalak mentén lévő épületek rontják a település összképét.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges elősegíteni a településeken, hogy a település megjelenésében szereppel bíró épületek felújításra kerüljenek, ezáltal hozzájárulva a közösség életminőségének javításához. A pihenőhelyek, sétautak, közparkok, játszóterek fejlesztése hozzájárul a települések turisztikai potenciáljának növeléséhez.

▪ A település arculatában meghatározó jelentősséggel bíró épületek, közterek, közparkok, sétányok felújításával javul a közösség életminősége és hosszú távon kiszámítható, fenntartható fejlődést indukál.




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 39582 EUR


1563471 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége


▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 3958 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 60 db

▪ Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Arka, Aszaló, Baktakék, Beret, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Fulókércs, Gadna, Gagyapáti, Gagybátor, Gagyvendégi, Garadna, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kány, Kázsmárk, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Kupa, Léh, Litka, Méra, Mogyoróska, Monaj, Nagykinizs, Novajidrány, Nyésta, Pamlény, Pányok, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Rásonysápberencs, Regéc, Selyeb, Szalaszend, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta

▪ ÚMVP, de nem LEADER


▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A vasútnál lényegesen jobb a helyközi autóbuszjáratokkal való ellátottság. A megállóval rendelkező települések aránya közel 100%.


▪ A járatsűrűségben igen lényeges eltérések vannak. Különösen az aprófalvas térségek gazdaságosan nem üzemeltethető járatai ritkák. Ezen települések elzártságát növeli, hogy sokszor nem megoldott a több műszakos vagy hétvégi munkába járás tömegközlekedési eszközzel.

Megoldási javaslat

▪ Alternatív,a települések, civil szervezetek által működtetett fenntartható közlekedési szolgáltatások a kistelepülések közösségi közlekedési elérhetőségének javítására.

▪ Közösségi közlekedést igénybe vevők számának növekedése. A munkába járás biztosítása mindenki számára.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

50%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 5. prioritás - Térségi közlekedés fejlesztéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A csatornahálózattal ellátott településeken alacsony a csatlakozási arány.A szennyvízkezelés hozzájárul a környezetterhelés mérsékléséhez, illetve része a korszerű üzleti infrastruktúra kialakításának. A csatornázás különösen azokon a településeken a legsürgetőbb, melyek veszélyeztetett ivóvízbázis közelében vannak és jelentős gazdasági, turisztikai potenciáljuk van.


▪ A lakossági derítőkbe, szennyvízaknákba kerülő folyékony hulladék elhelyezéséről nincs információ, valószínűsíthető, hogy ezek jelentős része a vízkészletet szennyezi.A szippantott szennyvizek jelentős része nem kerül a szennyvíztisztító telepekre. A szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítása, elhelyezése egyre nagyobb probléma, mezőgazdasági hasznosítása a magas nehézfém és egyéb szennyezőanyag koncentrációk miatt kockázatos. A csatornázatlan területeken keletkező egyre nagyobb mennyiségű szennyvíz a felszíni és felszínalatti vizeket terheli.

Megoldási javaslat

▪ A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, a bekötött lakások számának növelése, illetve a szennyvízkezelés problémáinak megoldása. A környezetszennyezési rizikófaktor csökkentése.

▪ A támogatott projektek keretében EU-s kirtériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma a 2000 lakos alatti településeken 100%-kal nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Nagyfokú amortizáció tapasztalható a települési védett építmények területén. Az egymásra épülő fejlesztések elmaradása érhető tetten a térségben.


▪ Abaúj minden településén számos felújításra és korszerűsítésre szoruló védett épület, építmény, melyek meglévő állapotukban nem tölthetik be valódi funkciójukat. Hiányoznak, vagy meglehetősen korszerűtlenek azon gyalogutak, parkolók, melyek nélkülözhetetlen szerepet tölthetnének be a település életében.

Megoldási javaslat

▪ Kisléptékű infrastruktúra fejlesztés. Elő kell segíteni a kulturált közterek, gyalogutak, parkolók, illetve a kapcsolódó zöld felületek kialakítását, felújítását, biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Mindazonáltal hozzáférhetővé válnak azon épületek, melyek védettségük miatt kiemelten látogatottak.

▪ A térség településein a korszerűbb infrastrukturális feltételek keretet adnak a különböző közösségi tevékenységek kialakulásának és meghonosodásának az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett. A településeken lehetőség nyílik ezáltal a védett épületek, építmények megközelítésére és látogatására. A népességmegtartó erő, valamint a látogatókat vonzó faktorok egyaránt növekedésnek indulnak a települések, ezáltal Abaúj vonatkozásában.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

70%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Élhetőbb település kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ Kiugróan magas a segélyezettek aránya.Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról kiszorult, egészségi állapotuk, életmódjuk miatt veszélyeztetettek száma és aránya. Magas a korhatár alatti, rokkant nyugdíjban részesülők száma.


▪ A szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere széttagolt, működésében nehezen áttekinthető, jelenlegi struktúrájában egységes színvonalú és hatékony szolgáltatások biztosítására korlátozottan alkalmas.

Megoldási javaslat

▪ Szakmai hálózatépítés, Kutatások, elemzések, szakértői anyagok, javaslatok, ajánlások, Módszertani fejlesztések, modell programok kidolgozása és területi megvalósítása; Jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése, terjesztése; Szakmai anyagok fordítása, nyilvánosság biztosítása.

▪ 10 db a szociális szolgáltatások modernizációját segítő szakmai, módszertani fejlesztés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Eseti és rossz minőségű köztéri elemek megjelenése jellemző a térség településein. Több esetben találkozhatunk olyan utcabútorzattal, melyek minősége nem éri el az elvárható szintet.


▪ Sem a funkcionalitásnak, sem a települési vonzerő növekedés szempontrendszerének nem felel meg az utcabútorok többsége. A tervezés hiánya, és az esetiség tapasztalható. Számos helyen teljesen hiányoznak ezen köztéri elemek.

Megoldási javaslat

▪ Az arculat javítást, és a valódi élhető környezet kialakítását szolgáló köztéri elemek, és utcabútorzatok beszerzésének támogatása.

▪ Otthonosabbá, látványosabbá váló településkép kialakulása. A helyi lakosság komfort érzetének növekedése, a közterek állapotával való törődés minőségi változása, lakossági összefogás erősödése. Egymást erősítő, további változást generáló tényezők folyamatos jelenléte. Az átutazók figyelmének felkeltése, a települések vonzerejének növekedése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség települései közül csupán néhány esetben valósult meg a korszerű és attraktív utcajelző táblarendszer kialakítása.


▪ Nehéz az eligazodás a településen belül, különös tekintettel az idelátogatók számára. Nem érzékelhető a térség egysége a szimbólumok, a megtalálható eszközök tekintetében.

Megoldási javaslat

▪ Egységes szerkezetű és megjelenésű utcajelző táblarendszer kialakításának támogatása, mely Abaúj minden településén felállításra kerül.

▪ Otthonosabbá, látványosabbá váló települések. Az eligazodás megkönnyítése kiegészül az Abaúji identitás erősödésével az egységes megjelenésen keresztül, mely a rendezettséget, a struktúrát, és az együttműködést is jelképezi.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Csupán szórványosan, és nem teljeskörű információkat közlő információs táblák találhatóak térségünkben.


▪ A helybeliek, és az idelátogatók esetében egyaránt tapasztalható az információhiány a térség komplex kínálatát, lehetőségeit illetően. Elszigeteltség érzete, a meglévő értékek "rejtőzködése".

Megoldási javaslat

▪ Komplex települési és mikrotérségi szintű információs táblák létesítésének támogatása (településenként 1-1). Abaúj közlekedési szempontból frekventáltabb területein elhelyezésre kerülő - a térség lehetőségeit bemutató - egységes és díszes kivitelű információs táblák elkészítésének támogatása (6-8 db).

▪ Abaúj értékeinek egységes, és szemléletes kínálata megvalósul. Ezáltal tervezhetőbbé válik a térségben töltött idő, komplexebb formában láthatja környezetét és lehetőségeit a helybeli és a vendég egyaránt. A térségi reprezentatív információs táblák identitás erősítő hatásuk mellett Abaúj "hírnökei" is egyben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A rendőrségen kívül kevés szervezet és szolgáltatás kapcsolódik a bűnmegelőzés és a felderítés rendszeréhez.


▪ A rendőrség nem képes teljes mértékben önmaga szavatolni a térség hatékony közbiztonságát. Alacsony színvonalú alternatív szolgáltatási kezdeményezések jöttek csupán létre, és azok is mindössze néhány település viszonylatában. Az egységesen színvonalas abaúji közbiztonság eléréséhez szükségszerűen kapcsolódó szervezetek és együttműködések fejletlensége tapasztalható.

Megoldási javaslat

▪ A bűnmegelőzésben, valamint a bűnelkövetők felderítésének hatékonyabbá tétele érdekében tevékenykedő alternatív szervezetek, valamint szolgáltatások fejlesztésének támogatása. (20-25 projekt)

▪ A bűnmegelőzés eredményességének javulása, állampolgári és egyéb alternatív kezdeményezések megerősödése. A rendvédelmi szervekkel történő együttműködés erősödése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



95%

%

95%

95%

%



▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Vidéki élet minőségének javításaIntézkedés: Hatékony közbiztonság feltételeinek megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ A térség közlekedési morálja kivánnivalót hagy maga után. Számos esetben jellemző a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyása a településeken. A 3 kistérségen halad keresztül a 3. számú főút.


▪ A térség településinek lakossága kiszolgáltatott a gyorshajtókkal szemben, a balesetek kockázata jelentős. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, és időskorúak.

Megoldási javaslat

▪ Mobil sebességmérő eszközök beszerzésének támogatása(Abaúj három kistérségében 1-1 db).

▪ Abaúj településeinek biztonságosabbá válása, a szabálykövető magatartás erősödése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 16/76 Kód: ÉM-39-GF-A-02 Sorszám: 281


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Az elmúlt időszakban jelentős volt az öntözéses gazdálkodásra alapuló kertészeti kultúra termelése, melyet tőkehiány miatt nem termeltek.


▪ A szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya, továbbá gátat szab a termelés bővítésnek a technológiai berendezések hiánya

Megoldási javaslat

▪ A Hernád-folyó és a Bársonyos-csatorna mentén lévő magas Aranykorona értékű földek kiválóan alkalmasak a szabadföldi kertészeti kultúrák termelésére, megfelelő képzéssel a fiatal mezőgazdasági vállalkozók ösztönzésével és elsődleges feldolgozói háttérrel, stabil piaci háttérrel jelentős jövedelem termelő forrás lehetne.

▪ 200 ha öntözéses kertészeti kultúra telepítése, 10-15 vállalkozás létrejötte, 20 fő állandó, és 100 fő idény jellegű foglalkoztatásának megoldása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%



▪ Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Aszaló, Baktakék, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csobád, Detek, Encs, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Gagybátor, Gagyvendégi, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Kiskinizs, Korlát, Krasznokvajda, Léh, Litka, Méra, Monaj, Novajidrány, Pere, Perecse, Rásonysápberencs, Szalaszend, Szemere, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly



▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Abaúj térségének erdősültsége jelentős, meghaladja a teljes terület 25 %-át.


▪ Az erdők nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, mélységi megközelítésük nehézkes, olykor veszélyes. Az erdőgazdálkodás ezáltal nem hatékony, ennek javítása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ Az erdőtalajok védelmét szolgáló műtárgyak építése, ménökbiológia létesítmények alkalmazása lehetővé teszi az erdőtalajok erózió elleni védelmét. Az új erdőművelő berendezések vásárlása hatékonyabb gazdálkodást és erdőművelést eredményezne.

▪ Erdő mélységi megközelítésre alkalmas út elkészül 5 vállalkozás részére. 3 vállalkozás erdőművelő gépeinek beszerzése megtörténik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az akciócsoport területén de főleg a Hernád völgyében jó minőségű földterületek állnak rendelkezésre, melyek kiválóan alkalmasak ültetvények telepítésére.


▪ A térség mezőgazdasági vállalkozói ismeretei hiányosak az új fajtákat és technológiákat illetően, továbbá tőke hiányosságuk miatt nem tudják a lehetőségeiket kihasználni.

Megoldási javaslat

▪ Gyümölcsös ültetvények telepítésével, korszerűsítésével, a fajtaszerkezet javításával elősegíteni a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó hatékony és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtését.

▪ 300 ha gyümölcsös ültetvény telepítése, főleg gönci kajszi és almatermésűek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A foglalkoztatási adatok alapján az aktív népesség körében cca 35%-os a munkanélküliség, különösen magas (90% fölötti) a roma kisebbségnél. A térség adottságait figyelembe véve a mikrovállalkozások jelentik a helyi munkavállalók foglalkoztatásának fő szintereit, mivel ez a vállalkozási kategória adja a for-profit szektor 2/3-át.


▪ A szektor fejlődőképessége korlátozott, nagymértékű a fejlesztést szolgáló tőke- és a helyzetből adódó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség hiánya, továbbá gátat szab a foglalkoztatás bővítésnek a mobilizációs képesség korlátolt volta.

Megoldási javaslat

▪ A helyzet javítása érdekében elengedhetetlen, az igények kielégítésére képes mikrovállalkozói szektor megerősödése. Szükséges, hogy a piaci kihívásokra reagálni képes vállakozások jöjjenek létre és foglalkoztassanak a hátrányos helyzetű csoportokból származó munkavállalókat, a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetiránytási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával.

▪ A támogatás eredményeképpen 30 vállalkozás megerősödik, ezáltal versenyképes piaci pozíciót ér el, 25 új vállalkozás jön létre, összeségében mintegy 150 munkahely (köztük roma munkavállalók) megőrzése, ill. teremtése következik be, elősegítve a vállalkozások sokszínűségének megjelenését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

65%

%

%

65%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A célterületen működő vállalkozások a korábbi igényekre alapozott, döntően szolgáltatóipari tevékenységeket végeznek. A megváltozott körülményekre kevésbé tudnak reagálni, kis mozgástérrel rendelkeznek úgy a mobilitás, mint a piaci viszonyok kihívásait tekintve.


▪ A térségre nem jellemző a megváltozott körülményekre reagálni tudó, ill. újszerű technológiák alkalmazására képes vállalkozó.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges, hogy létrejöjjön a vállalkozók azon csoportja, akik képesek a környezetgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználását elősegíteni és a helyi adaptációját biztosítani.

▪ Létrejön 6 innovatív megoldásokat alkalmazó vállalkozás, 15 új munkahelyet teremtve.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%



▪ Abaújalpár, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszolnok, Abaújvár, Alsógagy, Alsóvadász, Aszaló, Baktakék, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Büttös, Csobád, Detek, Encs, Fancsal, Felsődobsza, Felsőgagy, Felsővadász, Fony, Forró, Gagybátor, Gagyvendégi, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádcéce, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Korlát, Krasznokvajda, Léh, Litka, Méra, Monaj, Novajidrány, Pere, Perecse, Rásonysápberencs, Szalaszend, Szemere, Szikszó, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben nagyarányú /közel 25%-os/ az erdősültség, a szántóföldi művelésből kivont területeken további erdőtelepítésekre nyílik lehetőség. Az erdőápolás és fakitermelés hosszú távon biztosít foglalkoztatást, többek között az alacsony képzettséggel rendelkező roma munkavállalóknak.


▪ Az erdőművelésben működő vállalkozások tőkeszegények, kis hatékonyságúak, inmobilak, korszerűtlen technikai eszközökkel rendelkeznek.

Megoldási javaslat

▪ A megváltozott követelményekre alapozott korszerű erdőművelés és gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, valamint a jövedelmezőség növelése miatt nélkülözhetetlen a megfelelő technikai felszereltség megléte, beszerzése

▪ Megerősödik 5 vállalkozás,2 új létrejön,összességében 30 fő foglalkoztatását biztosítva továbbá idényjelleggel további 30 fő(zömében roma) munkavállaló foglalkoztatása.A hosszútávú fenntarthatóságot biztosítja a térséget jellemző magsfokú erdősültség.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%





▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak, ellensúlyozva a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásait, valamint hasznosítva a szezonális jelleggel rendelkezésre álló munkaerőt. A térségben ma is megtalálható értékes, élő kézműves hagyományok a munkalehetőség, valamint az egyedi arculat megőrzésében egyaránt fontos szerepet játszik. A térség jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik és ebből kifolyólag jelentős /évi 200e fő/ az idelátogatók száma.


▪ A turistákat, mint potenciális vásárlókat a helyben előállított termékek szűk skálája várja, ebből következően korlátozott a helyben történő pénzköltési lehetőség.

Megoldási javaslat

▪ A kézműves vállalkozások megerősítése, a helyben még megtalálható hagyományok (romák által folytatott kézműves mesterségek) újraélesztése egy meglevő igényt elégít ki. A tőkejuttatás multiplikatív hatása révén enyhíti a foglalkoztatási gondokat, növeli a térség jövedelem termelőképességét, valamint megakadályozza a kihalófélben levő kézműves szakmák megszűnését.

▪ Az allokált forrás eredményeképpen biztosítható a meglévő kézműves termékek előállításának hosszútávú fenntarthatósága, melynek következtében 10 munkahely megőrzésére kerül, mely 5 fő a hátrányos helyzetű munkavállaló. A beruházások révén nő a termékek skálája és egyben a termékelőállítás látványelemként jelenik meg, mely a közönség számára történő bemutathatóságot biztosítja.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi gazdaság diverzifikálásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A célterület jelentős, közel 70% vadászható, többnyire nagyvadas állományú vadászterület, jelentős, közel 300 fő vendégvadász veszi igénybe a vadásztársaságok által nyújtott szolgáltatásokat. A vadgazdálkodás mellett évente 30 iskoláskorú tanulócsoport jelenik meg az iskolai kirándulások alkalmával a vadásztársaságok területein, erdei iskolákban megismerve a térség őshonos vadonélő állat- és növényfajait.


▪ A szálláshelyek kihasználtságát erősen befolyásolja a „vendégvadászok” száma, az itt eltöltött idő. A vadásztatást szolgáló létesítmények komfortfokozata nem kielégítő, ami negatívan hat ki a térségben töltött napok tekintetében. Az iskoláskorú gyerekcsoportok vad-, madár- és növénymegfigyelő helyek hiányában nem részesülhetnek a természetes élőhelyek megfigyelésében.

Megoldási javaslat

▪ A létesítmények megújításával, újabbak létrehozásával kedvező viszonyok teremthetők, amelyek multiplikatív hatása révén több ágazatra gyakorol kedvező hatást(turisztika, természetvédelem, oktatás).

▪ Kialakul 10 vadmegfigyelőhely, korszerűsödik és megújul 10 vadetető és vadmegfigyelő ösvény. Közvetett hatásként 200-al nő a térségben töltött vendégéjszakák száma és 600 gyerek számára lehetőség nyílik az állatok természetes élőhelyének megfigyelésére, és a védett növényfajok ellenőrzés melletti megtekintésére. A fejlesztéssel biztosítható a környezet korlátos eltartóképességének megőrzése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 24/76 Kód: ÉM-39-GF-2-01 Sorszám: 279


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A természetföldrajzi viszonyokat figyelembe véve kiváló termőhelyi adottsággal rendelkezik a térség az erdei termék és gyógynövények tekintetében. Az elmúlt évtizedekben jól szervezett begyűjtői (romák bevonásával) felvásárlói hálózat működött. A hálózat az állami szektor része volt, amely a privatizáció után felszámolta ezt az ágazatot.


▪ A jelentős több tíz tonnás árualap jövedelemtermelő kapacitásának kihasználtsága nagyon gyér. Nem működik begyűjtői hálózat, amely főleg a képzetlenebb, hátrányos helyzetű csoportok (romák) számára jelentene jövedelemforrást.

Megoldási javaslat

▪ A begyűjtői és feldolgozóipari kapacitás kialakítására van szükség, megteremtve a tevékenység végzéséhez szükséges minimális szakértelmet. A tevékenység támogatása révén nő a képzettségi szint és a előállított termék hozzáadott értéke.

▪ Időszaki foglalkoztatás keretében (50 főnek képzésbe vonása után) zömében hátrányos helyzetű (roma) 150 fő kiegészítő jövedelemforrásban részesül, létrejön 3 új vállalkozás, 6 új munkahelyet teremtve.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



75%

60%

%

75%

60%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ Az ipar szinte alig van jelen a területen. Arányait tekintve a feldolgozóipar a legjellemzőbb. Az ipar képviseletében az elmúlt időszakban nem jelent meg jelentősebb új munkáltató a térségben. A mikrorégió feldolgozóiparát továbbra is alapvetően a bútorgyártás, valamint a tejfeldolgozás reprezentálja.


▪ Gyenge befektetés-ösztönzési menedzsment, a nem kellően kiépített alapinfrastruktúra, a vállalkozásoknak nyújtott elégtelen közös szolgáltatási színvonal. A befektetéseket és ezzel a munkahelyteremtést korlátozó telephelyi infrastruktúra, menedzsment, illetve a szolgáltatási hiányosságok.

Megoldási javaslat

▪ Vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari parkok fejlesztése, Ipari területek előkészítése,inkubátorházak kialakítása és bővítése, barnamezős terület revitalizációja támogatása szükséges. A foglalkoztatás növelése. A projektek végrehajtásakor törekedni kell az ésszerű területhasználatra így a meglévő beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, a saját terhelhetőségi korlátjukat figyelembe vevő fenntartható hasznosítására.

▪ 3-5 ipari park, illetve ipartarület kialakul. Nő a foglalkoztatás.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



80%

50%

%

%

%



▪ Abaújszántó, Encs, Szikszó

▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 1. prioritás - Versenyképes helyi gazdaság megteremtéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térségben egy inkubátorház működik, amely multifunkcionális szolgáltató jellegének köszönhetően segítséget nyújt a vállalkozások működéséhez, ill. közösségi színteret biztosít más szervezetek (közte roma szervezetek) számára is.


▪ A szolgáltatásnyújtás magas szakmai színvonalon történő végzése jelen infrastrukturális és technikai háttér mellett nem biztosított.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozások és egyéb civil szervezetek működőképességének javítása érdekében ellengedhetetlenül szükséges, hogy korszerű körülmények között működjön az igényekhez igazodó szolgáltató ház, illetve vállalkozások működéséhez szükséges háttérszolgáltatás, amely biztosítja mindazt az infrastruktúrális hátteret, ami működésükhöz nélkülözhetetlen.

▪ 200 vállalkozás számára lehetőség nyílik a magas szakmai színvonalú szolgáltatás igénybevételéhez. A közösségi tér színvonalas szolgáltatásait további szervezet (köztük roma és fogyatékkal élők problémáit felvállaló szervezetek) vehetik igénybe, amely segíti a vidéki civil társadalom és önszerveződés fejlődését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 27/76 Kód: ÉM-39-SzF-5-05 Sorszám: 1027


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatások kialakításaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A munkanélküliségi ráta tartósan 35 % feletti. Az utóbbi években nagyobb foglalkoztatást jelentő vállalkozás nem jött létre a térségben, ezáltal nem javult a foglalkoztatási mutató.


▪ Nem alakult ki a vállalkozásokat segítő háttérszolgáltatás, amely alternatív lehetőséget biztosítana a munkaerőpiacról kiszorult vállalkozás indítására képes szereplők számára, az újrakezdés esélyével, fókuszába állítva a hátrányos helyzetű vállalkozások indításának és fejlesztésének támogatását.

Megoldási javaslat

▪ A térség adottságait tekintve lehetőséget kínál új vállalkozások beindítására, ill. a meglévők megerősítésére. Ennek érdekében szükséges munkaerőpiaci elhelyezkedést, vállalkozás indítást és vállalkozásfejlesztést segítő szakértői hálózat kialakítása és működtetése, amely esélyt ad a vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott információ elérésére.

▪ 200 működő vállalkozásnak nyújtott szakértői szolgáltatás, 20 új vállalkozás létrehozásának elősegítése, összeségében 15 hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó vállalkozást segítő szolgáltatás biztosításával.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

90%

%



▪ Abaújszántó, Encs, Gönc, Szikszó

▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 28/76 Kód: ÉM-39-GF-B-02 Sorszám: 2908


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi ipar fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Pénzügyi közvetítés

▪ A pénzügyi szolgáltatások elérhetősége nem kielégítő a térségben. Nincsenek olyan infrastrukturális lehetőségeik ezen vállalkozásoknak, melyek segítségével hozzá tudnak férni a térség lakói a szolgáltatásokhoz.


▪ A nem kielégítő szolgáltatási infrastruktúra minősége okán nem tudnak hozzáférni a lakosok ezekhez, számos más térségekben pedig mindezek elérhetőek.

Megoldási javaslat

▪ A pénzügyi szolgáltatásokat végző vállalkozások infrastruktúrális megerősítése szükséges.

▪ 5-10 vállalkozás hozzájut olyan eszközökhöz, melyek lehetővé teszik a mai kornak megfelelő szolgáltatások nyújtását.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

50%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 1. prioritás - Versenyképes helyi gazdaság megteremtéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi ipar fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Az utóbbi években, a térségben mintegy 3000 ha gyümölcsültetvény kialakítására került sor (kajszi barack, meggy, alma, szeder, málna, szőlő), jelentős struktúraváltást okozva a térség mezőgazdasági termelésében.


▪ A megtermelt termékek a szőlő kivételével manipulálás, feldolgozás nélkül kerülnek piacra (ebből kifolyólag alacsony kézi munkaerőt igényel), amely problémát még tovább fokoz a gyümölcspiacra jellemző felvásárlási ár kiszámíthatatlansága.

Megoldási javaslat

▪ A helyben előállítható mezőgazdasági és egyéb iparági termékek elsődleges feldolgozásához szükséges infrastrukturális feltételek, technológiai fejlesztések, modell programok és bemutató helyek létrehozása. A folyatos alapanyag ellátás biztosításához szükséges technológiai és infrastrukturális feltételek biztosítása. (Leader fejlesztés)

▪ 3 elsődleges feldolgozásra lehetőséget adó részben önellátó üzem (20 főt foglalkoztatva) kerül megépítésre, nő a helyi termék hozzáadott értéke. A helyi felvásárlás és feldolgozás miatt csökken a felvásárlási ár kiszámíthatatlansága, így nagyobb biztonságot adva a termelők és a minőségi terméket előállítók számára. A termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



75%

60%

%

75%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi ipar fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térségben jelentős mennyiségű, évi cca. 150 000 m3 jó minőségű bányakavicsot bányásznak ki, amelynek 95%-a feldolgozás nélkül kerül felhasználásra.


▪ Az érintett területen egy vállalkozás foglalkozik termékelőállítással, korszerűtlen technológiai háttérrel. A piac igénye szerint szükség lenne jó minőségű, főleg térburkoló elemek gyártására, új e tevékenységet végző új vállalkozások indítására is, amely biztosítja a térségi és térségen kívüli építőipar alapanyag szükségletét. A térségben működő szakképzőintézmény szakirányú végzettséggel rendelkező munkaerőt képez, amely helyi foglalkoztatottság hiányában a térségen kívül keres foglalkoztatási lehetőséget.

Megoldási javaslat

▪ A piac igényeinek megfelelő technológiai háttérrel rendelkező új vállalkozások jönnek létre, a meglévő vállalkozás korszerűsödik. A megnövekedett termékmennyiséggel a térségben lévő építőiparitermékek kereskedelmével foglalkozó cégek áruválasztéka és bevétele is nő. A létrejött új vállalkozások, amelyek térburkoló elemek gyártását végzik, foglalkoztatva az iskolából kikerült szakirányú végzettségű munkavállalókat.

▪ Kitermelt termék esetén megkétszereződik a hozzáadott érték, 10 új munkahely teremtődik, 5 pályakezdő munkába állításával, hosszú távon biztosítva a helyi termék előállítást.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi ipar fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

▪ A tervezési területen a korábbi évtizedekben, mintegy tucatnyi kisebb ipari üzem, melléküzemág működött, mely létesítmények jelenleg kihasználatlanul állnak.


▪ Az épületek állaga fokozatosan romlik, szükséges felújításuk és megváltozott körülményekhez igazodó új funkcióval történő ellátásuk.

Megoldási javaslat

▪ Szakma specifikus célzatú, valamint fejlett ipari technológiák alkalmazásával a létesítmények újrahasznosítással munkanélkülieket lehet bevonni a munka világába.

▪ 1500 m2 használaton kívüli ipari létesítmény hasznosításra kerül, 20 új munkahely teremtődik, a szakmaspecifikus képzést elvégzettek bevonásával, meghonosítva az innovatív gazdálkodási technikákat.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térségben közel 400, e tevékenységi körbe tartozó üzlet működik, melyből 30 százalékuk turisztikai szempontból is frekventált településen végzi tevékenységét.


▪ A térségben működő kereskedelmi és vendéglátó egységek színvonala nem felel meg a piac követelményeinek, melynek oka a vállalkozások tőke hiánya. A problémából adódik, hogy sem a helyi, sem a térségbe látogatók igényeit nem tudja kielégíteni, ezáltal alacsony jövedelem termelőképességgel rendelkezik és rontja a térség komplex turisztikai termékkínálatát.

Megoldási javaslat

▪ A vásárlói igények kielégítésére szükséges ezen egységek korszerűsítése, szolgáltatási struktúrájának megújítása, piaci igényekhez való alkalmazkadóképességüknek a megteremtése és a szolgáltatáshiányos területen új üzletek létesítése.

▪ Megújul 30 kereskedelmi egység és létrejön 5 új, mintegy 40 fő munkahely megtartásával és létesítésével. Nő a térség turisztikai szolgáltatásának színvonala. Biztonságosabbá válik és nő a helyi ellátás színvonala.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A mezőgazdasági termékelőállítás struktúrájának változása következtében, a térségben kialakulóban van és egyre fejlődőképesebb a helyi termékek előállítása.


▪ A helyben előállított termékek értékesítése, a helyi specialitással bíró termékek térségen belüli, ill. turisztikai célzatú eladása nem biztosított. Nincsenek megfelelő eladóterek kialakítva.

Megoldási javaslat

▪ A piac kialakítását és bővítését a nagy idegenforgalmi látogatottságú településeken szükséges biztosítani, többek között többfunkciós terek kialakításával. Ezáltal a térségbe érkező látogatók számára lehetővé válik a térség jellegzetességeit magában hordozó ajándéktárgyak, helyi termékek vásárlásának lehetősége.A megoldási javaslat kapcsolódik a 283-as sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2937,2990,3141,3164-es sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet.

▪ Kialakul 6 eladótér, 12 új munkahely jön létre, biztonságosabbá válik a helyi termékek előállítását végző vállalkozók, egyfajta termékfeldolgozási és értékesítési láncolata.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A térségi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térség három uszodával rendelkezik és meglévő mélyfúrású melegvizet szoláltató kút biztosítja egyikhez a szükséges vizet. Ezen kútból nyert vizet nem kell melegíteni, ezért gazdaságos a tanmedence üzemeéltetése is.


▪ A meglévő termálkút több éve használatban van, és jelentősen eliszapolódot ezért csökkent a kút vzíhozama, jelentős veszteség keletkezik a felszínre érkezve a víz hőtartalmából. Probléma továbbá, hogy jelen körülmények között a termálvíz turisztikai célra nem hasznosítható, az erre épülő turisztikai lehetőség nem valósítható meg.

Megoldási javaslat

▪ Fontos a térségben legalább egy, profitorientált módon működő turisztikai programszervező iroda létrehozás, amely jól felfogott üzleti érdekből motiválva fogja össze és rendszerezi, szervezi Abaúj szolgáltatás és programkínálatát, ill. ezt követően csomagban értékesí a látogatók részére.

▪ Az esetleges termálvíz hőfoktól függően hasznosítható lenne az uaszoda mellé szabdtéri melegvizes strand, termálfűrdő, gyógynövényes kádfürdő kialakítására. Esetleg városrész fűtésére, vagy mezőgazdasági célú hasznosításra.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térség gazdasági versenyképességének növeléseIntézkedés: A vállalkozások együttműködésének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A mezőgazdasági termék struktúraváltás következtében az akciócsoport által érintett területen meghatározó lett a gyümölcstermesztés, különös tekintettel a kajszibarack termesztése.


▪ A termelők között az együttműködés esetleges, úgy a termelés, mint az értékesítés tekintetében. A piaci részesedésük és versenyképességük hátrányt szenved azon vállalkozók csoportjával szemben akik már együttműködési hálózatot alakítottak ki.

Megoldási javaslat

▪ A partneri tevékenységek kialakítását támogató források lehetővé teszik, hogy ezen együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. (Leader - Térségen belüli szakmai együttműködések)

▪ Létrejön és megerősödik a kajszibarack termelők közötti együttműködés (amely nem a jogszabályban megfogalmazott TÉSZ működési elveknek megfelelően működik, hanem az egyesületekről szóló jogszabályi háttérrel), ezáltal növelve a résztvevők érdekeinek érvényesítését és biztosítja a sajátos értékesítésű és egyedi minőségű termék széleskörű piaci megjelenését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Térségi kisattrakciók fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében. Abaúj térsége épített örökségekben kifejezetten gazdag. Két vár (Boldogkőváralja, Regéc), több mint 4 földvár, több mint 15 kastély és kúria, egyháztörténeti emlékhelyek (Vizsoly), néprajzi és tájtörténeti emlékek (Gönc, Cserehát), képeznek egymástól elérhető távolságon belül egységes kínálatot, ami a térség kimagaslóan jó adottságának tekinthető.


▪ Jelenleg a vonzerőként megjelenő elemek egyenként nem képesek jelentős számú látogató vonzására a térségbe, nincs olyan attrakció, amely köré csoportosítani lehetne az egyéb látnivalókat, programokat.

Megoldási javaslat

▪ Az Abaúj területén található örökségek közül egy, kiemelt attrakciós helyszín kiválasztása és annak komplex, attrakcióvá történő fejlesztése.

▪ Abaújban 1 helyszínen komplex attrakciófejlesztés valósul meg. A térségbe érkező látogatók száma 5 %-kal növekszik. A helyi lakosság életminősége javul a környezet szépülésének következtében. A megvalósuló fejlesztés vezértermékként jelenik mega a hazai- és nemzetközi turisztikai piaccon, így gerincét adja abaúj turisztikai kínálatának.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

90%

90%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Térségi kisattrakciók fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Abaújban jelenleg 15 jelentősebb helyszínen szerveznek rendezvényeket, jelentősebb eseményeket. A rendezvények témája változó, főként adott településhez kötődőek. A helyszínek nem kimondottan rendezvények tartására készültek, hanem ad-hoc jelleggel alakultak ki. Az rendezvényekre látogatók többnyire örömmel keresik fel a térség más nevezetességeit a programok után.


▪ A térségben jelenleg a rendezvényhelyszínek színvonala nem felel meg a kor elvárásainak. Problémát okoz a hely ill. a pormentesített részek hiánya, nincs elegendő számú színpad, parkoló, kiszolgálótér, ülőpad stb. Ezek a technikai korlátok határt szabnak az egyes rendezvények nívójának és fejleszthetőségének. A látogatók gyakran csalódottak a fennálló körülmények miatt és legközelebb már nem jönnek el, vagy más, térségen kívüli programot keresnek. Ebből adódóan a látogatók kiadásainak csak egy része jelentkezik helyben, másrészt pedig a látogatók nem találják eléggé érdekesnek-tartalmasnak a térséget, így nem válnak visszatérő vendégekké. További probléma, hogy a tervezett Leader rendezvények komolyabb és nagyobb kiszolgálótereket igényelnek majd, amit jelenleg nem tudunk teljesíteni.Megoldási

javaslat

▪ Szükséges azon infrastrukturális beruházások létesítésének támogatása, amelyek megvalósulásuk után teret biztosítanak a térségben elérhető szolgáltatásoknak, rendezvényeknek, eseményeknek. Fontos, hogy a tervezett és megszervezésre kerülő rendezvényeknek színvonalas, kornak megfelelő helyszínt tudjunk biztosítani.

▪ A fejlesztés eredményeként 10 színvonalas rendezvényhelyszín jön létre. A megvalósuló kisléptékű infrastrukturális fejlesztések következtében javul a térség vendégmegtartó ereje, így az átlagos tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra, a látogatók száma a térségben 2%-kal nő. Javul a helyiek életminősége a megvalósult beruházások és elérhető attraktív elemek következtében. Nő a térség összbevétele, valamint Abaúj turisztikai kínálata új tartalommal telik meg.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%



▪ Abaújlak, Abaújszántó, Boldogkőváralja, Encs, Gönc, Szikszó




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Vidéki szálláshelyek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben 25 db kereskedelmi jelleggel üzemelő szálláshely működik. A kereskedelmi szálláshelyek nagy része panzióként, egy ötöde szállodaként üzemel. A szálláshelyek szinte mindegyike a térség turisztikailag frekventált területein helyezkedik el, megfelelő környezetben. Az egységek által nyújtott szolgáltatások kevés esetben érik el a három csillagos színvonalat.


▪ Térségünkben a "kizárólag" szálláshelyet biztosító egységek csaknem piacképtelenek. A potenciális vendégek igénylik a kor elvárásainak megfelelő kiegészítő extra szolgáltatásokat. A szálláshelyek alacsony szolgáltatási színvonala és alacsony befogadóképessége miatt a látogatók a desztináció kiválasztásakor Abaújt hátrasorojlák és inkább preferálják az olyan területeket, ahol az elvárt szolgáltatások és paraméterek elérhetők.

Megoldási javaslat

▪ Szükség van olyan kiegészítő szolgáltatásokra, amelyek egyrészt növelik a kényelmet, (pl. melegkonyha helyben, fürdőmedence stb. másrészt extrém időjárási körülmények

▪ között, vagy este alternatív szórakozási lehetőségeket nyújt, pl.pincéztetés, szolárium, jakuzzi, szauna, sóbarlang, gőz, különböző benti játékok: biliárd, darts, csocsó, bowling, stb. harmadrészt aktív pihenést biztosít felnőtteknek és gyerekeknek, pl. lovaglás, kerékpár- és csónakkölcsönzés, horgásztó, kalandpark, sí-, korcsolya- és szánkópálya, ugrálovár, mászófal, stb. A szálláshelykapacitást célszerű legalább egy busznyi, kb. 40-50 főnyi csoporthoz bővíteni, így a kiegészítő szolgáltatások kihasználtsága is optimálisabb lesz.

▪ Várhatóan 15 kereskedelmi szálláshely fejlesztésének és 5 új létesítésének támogatására kerül sor. Az átlagos tartózkodási idő 2-3 napról 4-5 napra nő, a vendégéjszakák száma a térségben összesen 5%-kal nő. Javul a helyiek életminősége a számukra elérhető szolgáltatások miatt. Nő a térség összbevétele, valamint Abaúj kedvelt területté válik az igényes kikapcsolódást keresők körében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben közel 130 db falusi szálláshely található. A szálláshelyek szinte mindegyike a térség turisztikailag frekventált területein helyezkedik el, megfelelő környezetben. A falusi szálláshelyek szolgáltatási színvonala nagyon változó.


▪ A meglévő szálláshelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. Másrészt a korábban megépült és támogatásban részesített magán szálláshelyek jelentős része ma a gyakorlatban hétvégi házként funkcionál, ezért a magánszálláshelyek tekintetében alacsony a térség elérhető férőhely kapacitása.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges a bizonyíthatóan falusi szálláshelyként működő egységek bővítése, szolgáltatási színvonalának javítása és komfortfokozatának növelése. Ezen felül indokolt újonnan nyíló magánszálláshelyek létesítésének a támogatása.

▪ A HPME segítségével 20 falusi szálláshely fejlesztésére és 10 új létesítésére kerül sor. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 4%-kal. A szolgáltatási színvonal javulása miatt nő a tartózkodási idő. Versenyképes magánszálláshelyek száma nő.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

70%

70%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben 4 camping, 6 tábor és 7 ifjúsági szálláshely üzemel, melyek főként a turisztikailag frekventált területeken találhatók. Az egységek nagy része a '90-es évek előtt épült, szolgáltatási színvonaluk változó.


▪ A meglévő táborhelyek mára nem képesek kielégíteni a felmerülő igényeket. Nem rendelkeznek a mai kornak megfelelő szolgáltatási színvonallal. A campingek egy része nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ill. kapacitással, vagy nem is üzemel rendesen. Az ifjúsági szálláshelyek száma kevés (1).

Megoldási javaslat

▪ A működtetésre alkalmas táborok, campingek fejlesztésének, ill. újak létesítésének támogatása. A meglévő ifjúsági szálláshelyek fejlesztésének, ill. új létesítésének támogatása.

▪ A fejlesztés során 6 egység fejlesztésére és 2 új egység létesítésére kerül sor. Gyermektáboroztatás infrastrukturális feltételei megteremtődnek. Nő a vendégéjszakák száma a térségben összesen 3%-kal ésnő az átlagos tartózkodási idő. A térség népszerű célponttá válik a természetbarátok körében.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



70%

60%

70%

70%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Abaúj térsége épített örökségekben kifejezetten gazdag. Két vár (Boldogkőváralja, Regéc), több mint 4 földvár, több mint 15 kastély és kúria, egyháztörténeti emlékhelyek (Vizsoly), néprajzi és tájtörténeti emlékek (Gönc, Cserehát), képeznek egymástól elérhető távolságon belül egységes kínálatot, ami a térség kimagaslóan jó adottságának tekinthető.


▪ Az épített örökségeink alapinfrastruktúrája rossz, nem kielégítő. Számos helyen nem megoldott a parkolási lehetőség, nincsenek illemhelyek, szociális blokkok, esetenként még a vezetékes ivóviz sincs bevezetve. Sok esetben pontosan az alapvető feltételek hiánya miatt nem látogathatóak és nem elérhetőek kultúrtörténeti emlékeink, ill. ha elérhetőek, a megtekintés nem nyújt tartalmas élményt.

Megoldási javaslat

▪ Épített örökségeink alapinfrastruktúrájának fejlesztése. Illemhelyek, vonalas infrastruktúra, pihenőpadok, tárolók, rendezvényterek, beléptetőkapuk, idegenvezető készülékek, biztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések, bemutató-egységek létesítésének támogatása.A megoldási javaslat kapcsolódik a 3016-os sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2990,3037,3164,3178-as sorszámú megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet

▪ Várhatóan közel 10 létesítmény látogatóbarát fejlesztése valósul meg, aminek következtében a térségbe érkező (kiránduló) látogatók száma 3%-kal növekedik. A helyi lakosság életminősége javul az épített környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmasság válik a kulturális-turizmus piacán való megjelenésre, valamint a létesítmények fenntartása a magasabb látogatószám következtében kevesebb forrást von majd el a fenntartó intézményektől.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

%

%




▪ LEADER - Komplex projekt


▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében.


▪ A természeti örökségeink alapinfrastruktúrája nem elégíti ki a 21. század által támasztott követelményeket. A Kéktúra Útvonal számos helyen járhatatlan, követhetetlen. Egyaránt hiányoznak a kirándulóhelyekről a kulturált megálláshoz szükséges elemek, mint például a kihelyezett illemhelyek, szemetesek, ülőpadok, tájékoztató táblák, felfestések stb.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges továbbá a Kéktúra útvonalának megtisztítása a kritikus helyeken és kiegészítése szabadtéri bútorokkal. A boldogkőváraljai "Kőtenger" látogatóbarát fejlesztése. A térség legszebb pontjain pihenőhelyek létesítése.

▪ Abaújban várhatóan 7 helyen valósul meg a természeti környezet látogatóbarát fejlesztése, melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%-kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

%

100%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ Abaúj térsége természeti örökségekben gazdag. Nyugaton a Cserehát dombjai, keleten pedig a Zempléni-Hegység vonulatai határolják a Hernád-folyó által kettészelt területet. Itt halad át az országos Kéktúra Útvonal, valamint a nemzetközi Eurovelo kerékpárút két szakasza is. A térség kifejezetten kedvelt az érintetlen természetet és ökoturizmust preferáló látogatók körében.


▪ A Zemplén és a Cserehát, valamint a Hernád-folyó mint botanikai ritkaságokban és állatfajokban gazdag területek nem rendelkeznek a természeti különlegességeket strukturáltan bemutató túraösvényekkel. A boldogkőújfalui kőtenger látogatása élvezhetetlen annak elhanyagoltsága miatt. A térség egyedülálló adottságai ellenére az ökoturizmus nyomai sem fedezhetők fel.

Megoldási javaslat

▪ ABAÚJ zempléni részén és a Hernád-folyó partszakaszán szükséges egy-egy tematikus tanösvény kialakítása, a kor követelményeinek megfelelő infrastrukturával(wc, pihenőpad, csónaktároló, kerékpártároló stb.)

▪ Abaújban várhatóan 2 helyen valósul meg tanösvény létesítése (több mint 10 települést érintve), melynek eredményeképpen a térségbe érkező (kiránduló) látogatók számának 1%-kal növekszik. A helyi lakosság életminőségének javul a környezet szépülésének következtében. Az ideérkező látogatók visszatérő vendégekké válnak. A térség alkalmassá válik az ökoturisztikai piacon való megjelenésre.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Turisztikai alapinfrastruktúra megteremtéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A gyermektáboroztatás terén Abaúj térsége nagy hagyományokkal rendelkezik. A '70-es évektől kezdődően jelentős helyszínéül szolgált a gyermekprogramoknak, kifejezetten az erdei és a vándortáboroztatás területén. A programokat főként a helyi iskolákban dolgozó pedagógusok szervezték/ik a gyermekek számára.


▪ Mára a gyermektáboroztatás hagyománya alább hagyott térségünkben, aminek oka egyrészt a táborhelyek ifjúsági szálláshelyek hiánya és leromlott állapota (3.5.3.), valamint a táborok megszervezésének hiánya. A korábbiakkal ellentétben sem az iskolák, sem a pedagógusok nem rendelkeznek szabad kapacitással és forrással az ilyen táborok megszervezéséhez. Nem elérhetők a fiatalok számára nyújtható szolgáltatások, úgymint a túravezetés, szállítás, programszervezés, műsorbiztosítás stb. egyrészt a szolgáltatók hiánya másrészt a finanszírozás hiánya miatt. Nehézséget okoz továbbá a tábor/program foglalkozásaihoz szükséges alapanyagok megvétele és a tábor egyéb költségeinek finanszírozása, mivel ezek a programok nem profitorinentált módon szerveződnek.Megoldási

javaslat

▪ Táborszervezéshez forrás biztosítása önkormányzatok, civilek, iskolák részére. Támogatás nyújtása a táboroztatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére. Évente 10-15 alkalommal tábor megszervezésének a támogatása.

▪ A HPME eredményeképpen várhatóan 500 gyermek/fiatalkorú vesz részt a térségben átlagosan 7 napos programokon. A térségbe látogató fiatalok számának ugrásszerűen, 15%-kal növekszik, fejlődik az ifjúsági turizmus. Javul a helyi életminőség az igénybe vett szolgáltatások következtében. Az itt táborozó gyermekek később fizetőképes látogatóként térnek vissza a térségbe.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Turisztikai és kapcsolódó szolgáltatások támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Turisztikai vonzerővel bíró szolgáltatás jelenleg nem értelmezhető a térségben. Alkalmi jelleggel ugyan elérhető lovagoltatás, lovaskocsiztatás, túraszervezés, idegenvezetés, erdei- és vadásztúra vezetés, horgásztatás, stb. de ezek csak esetlegesek, rendszeresen, azonos színvonalban nem érhetők el, nem kínálhatók, nem vehetők igénybe. Hiányznak az alkalmi falusi- agro- és ökoturisztikai szolgáltatások, vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások.


▪ A szolgáltatások gyenge szerkezete, színvonala és kiszámíthatatlansága miatt nem lehet egységes térségi szolgáltatáskínálatot kialakítani, ami kedvezőtlenül hat a látogatók tartózkodási idejére. A térség nem büszkélkedhet egyedi jellegű, akár országos hírű turisztikai szolgáltatásszerkezettel. A látogatók legtöbb esetben az adott helyszínen igénybe vett egyedi szolgáltatások alapján azonosítják be élményeiket."….ilyet máshol még nem csináltam…" effektus. Ebből kifolyólag a térség csak kevés ideig képes határain belül tartani a látogatót.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges a lovas-, vadász-, agro- és ökoturisztikai, borturisztikai, horgász- és természethez kapcsolódó szolgáltatások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, amelyek idegenforgalmi szempontból vonzerőként jelenhetnek meg a piacon.(falusi udvar, lovagoltatás, falusi lagzi, falusi vendégasztal, horgásztatás, vadászathoz kapcsolódó háttérszolgáltatás, borkóstolók, szervezett kerékpár, csónak és gyalogtúrák, szervezett többnapos természetjárás, roma néprajzi műhely, stb.) Fontos továbbá olyan innovatív szolgáltatások támogatása, amelyek újdonságként jelennek meg.

▪ A HPME segítségével 12 projekt szolgáltatói projekt valósul meg, aminek következtében 12 darabbal bővül az elérhető szolgáltatások száma és 8 új munkahely jön létre. Nő a térség vendégmegtartó képessége. A térség megnyílik a sájátos szolgáltatástípusok iránt érdeklődők csoportjai előtt. A látogatók száma várhatóan 3%-kal növekedik.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

70%

70%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Jelenleg a térségben turizmushoz közvetlenül kapcsolódó alapszolgáltatások nem definiálhatók. Az ide érkezők nehez tájékozódnak az egyébként is szűkösen elérhető szolgáltatásokról, többnyire maguknak kell megszervezni programjukat. Eseti jelleggel van lehetőség a helyi személyszállítók bevonására a látogatók rövid távú szállítására. Az ideérkezők látogatók részéről felmerülő igény jelentkezik az alapvető, kényelmi szolgáltatások iránt.


▪ Az alapvető szolgáltatások hiányában az ide érkező látogatók itt tartózkodási ideje rövidebb. Pihenési idejük alatt kisebb a hajlandóságuk saját programjuk megszervezésére és az egyéni utazásra. Nem megoldott sem a személyszállítás - ugyanis a legtöbb személyszállítási vállalkozó csak esetenként áll rendelkezésre, nem nyújt folyamatosan elérhető szolgáltatást, sem pedig a látogatóknak kész programterveket és programszervezést nyújtó szolgáltató. Ezen körülmények miatt a turisták alul tájékoztatottak, valamint saját gépjárművel harmad annyi idő alatt járják be a területet és a fennmaradó időben más területeket keresnek. Összességében véve kevés időt töltenek a térségben, mert hiányoznak azok az alapvető szolgáltatások, amelyek segítségével kényelmesen töltetik idejüket Abaújban.Megoldási

javaslat

▪ Programszervezői tevékenység, iroda létesítésének támogatása. Kifejezetten turisztikai céllal üzemelő, térségi autóbuszos (9-19 fős) személyszállítás támogatása.

▪ A fejlesztés eredményeképpen max. 4 vállalkozás/szervezet kap támogatást tevékenységének megvalósításához, aminek következtében 3-4 új munkahely jön létre. A fejlesztés hatásaként nő a térség vendégmegtartó ereje, nő az átlagos itt tartózkodási idő 2-3 napról 4 napra, így a ezáltal a vendékéjszakák száma 2%-kal nő. Nő a vendégek elégedettség érzése a rendelkezésre álló szolgáltatások következtében, így visszatérő vendéggé válnak, vagy ajánlják a térséget. A megnyújtott tartózkodási idő következtében több szolgáltatást vesznek igénybe a térségben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

70%

70%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Abaúj térsége látnivalókban, nevezetességekben gazdag, számos turisztikai attrakció várja az ide látogató vendégeket. A térségben főleg falusi szálláshelyek várják a vendégeket, ám ezen kívül jó néhány színvonalas panzió és szálloda is működik. A természet, túrázás, vadvizi evezés és kerékpározás kedvelői, ásványgyűjtők, borkedvelők is hódolhatnak szenvedélyüknek Abaújban. Ezen felül jó néhány rendezvény, falunap, turisztikai program színesíti a térséget.


▪ A térségbe érkező látogatók nem találkoznak egységes, rendszerezett, jól szervezett programkínálattal ill. kimondottan a vendégek részére összeállított turisztikai programcsomagokkal. Ebből kifolyólag a vendégek nehezen kapnak információt az elérhető szolgáltatásokról, programokról. Fontos probléma ezen kívül, hogy a turisztikai szolgáltatások igénybevétele sok esetben körülményes, így a látogatók inkább lemondanak azok igénybe vételéről, minthogy megszervezzék maguk részére a programot.

Megoldási javaslat

▪ Fontos a térségben legalább egy, profitorientált módon működő turisztikai programszervező iroda létrehozás, amely jól felfogott üzleti érdekből motiválva fogja össze és rendszerezi, szervezi Abaúj szolgáltatás és programkínálatát, ill. ezt követően csomagban értékesí a látogatók részére.

▪ Az Abaújba érkező látogatók számára szervezett, elérhető és könnyen igénybe vehető programcsomagok jönnek létre. Lehetőség nyílik szervezett vizi-, erdei-, ásványgyűjtő- és kerékpár-túrákon, szervezett borkóstoláson, rendezvénysorozatokon való részvételre. A programszervezés megvalósításával a vendégek hajlandósága nő a térségben elérhető szolgáltatások igénybevételére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



75%

60%

75%

75%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi turisztikai potenciál növeléseIntézkedés: Vonzerővel bíró helyi rendezvények támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Abaújban a nyári idényben számos, egymástól függetlenül szerveződő rendezvény jelenik meg. A rendezvényeket főként a helyi önkormányzatok szervezik, kevés a civil és a vállalkozói kezdeményezés. A rendezvények többsége főként "falunap" formájában jelentkezik. Vannak jó kezdeményezések, mint pl. a "Boldogkői Várjátékok", "Abaújszántói Ivó Napok", "Abaúji Művészeti Fesztivál" stb., melyek évről évre több látogatót vonzanak, viszont önállóan egyelőre kevésbé érvényesülnek.


▪ A 81 település által szervezett rendezvények időpontja és tartalma ad hoc módon alakul ki. A rendezvények gyakran egymással egy időben zajlanak és hasonló tartalommal rendelkeznek. Másrészt pedig a rendezvények időpontjai nehezen tervezhetők előre a finanszírozás bizonytalansága miatt. Ennek következtében eddig nem sikerült Abaújnak megjelennie egységes rendezvénykínálattal a belföldi piacon, azaz a rendezvényeknek nincs központi témája, nem koncentrálódnak adott időintervallumra, így nem alkalmasok egyszerre nagyobb látogatócsoportok térségbe vonzására.

Megoldási javaslat

▪ Finanszírozás biztosítása egy teljes, Abaújt átfogó rendezvénysorozat megvalósítására, ahol a rendezvények egymással összhangban , egymást kiegészítve alkotnak egységes kínálatot a szezonban, a tervezhető finanszírozás következtében pedig jól és meghatározott időre szervezhetőek.

▪ A HPME eredményeképpen egymást követő két évben megszervezésre kerül egy komplex, abaúji jellegű, 14 napos abaúji rendezvénysorozat, aminek hatásaként a térségbe érkező látogatók száma 3%-kal, a vendégéjszakák száma 2%-kal nő. A látogatók számának növekedésével nő a térség bevétele, ill. a rendezvényekből származó közvetett bevételek hozzájárulnak a helyi életminőség javításához. A fejlesztés kiemelt eredményeként Abaúj önálló desztinációként jelenik meg a belföldi fesztiválpiacon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben számos, egymástól függetlenül szerveződő rendezvény jelenik meg, egymástól eltérő helyen, időben és tartalommal. Egyedi jellegű, belföldi turisztikai viszonylatban újszerűnek, sajátosnak nevezhető kezdeményezés egyelőre nincs, a programok főként helyi viszonylatban a lakosságot mozgatják meg.


▪ A programok között nem található egyedi jelleggel bíró, akár országos vonzerővel rendelkező esemény ill. tömegeket mozgató rendezvény. Az ilyen programok hiányában a térség neve egyelőre nem köthető egyetlen különleges, karakterisztikus eseményhez sem, így a rendezvényszervezés terén tett erőfeszítések nem emelik ki a térségét más, jól bevezetett rendezvényekkel rendelkező területek kínálatai közül.

Megoldási javaslat

▪ Szükséges olyan rendezvényeknek a támogatása, amelyek országos/nemzetközi viszonylatban nagy presztizzsel rendelkeznek, tömegeket mozgatnak meg, vagy egyedi, különleges, innovatív jellegükből kifolyólag újdonságként jelennek meg a programpiacon és felkeltik a látogatók érdeklődését. (Leader - rendezvények)

▪ A fejlesztés során 14 egyedi, innovatív program kap támogatást, amelyek megvalósulásával a térségbe érkező látogatók száma 2%-kal nő. A programokból származó bevételek következtében nő a helyi vásárlóerő, valamint a programok egyedisége miatt megnő a figyelem és az deklődés a térség iránt. Bővül rendezvények köre és szolgáltatási palettája a térségben 14 darabbal. Hangsúlyt kap Abaúj egyedi jellege, sokszínűsége. A térség felkelti a figyelmét az újdonságok iránt érdeklődő látogatói köröknek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Abaúj térsége több nevezetességgel is rendelkezik, mint pl. a Gönci Barack ( Gönc – Boldogkőváralja ), Bor ( Abaújszántó, Tokaj történelmi borvidék része ), Biblia ( Vizsoly – Gönc ) Várak ( Boldogkőváralja – Regéc ), Abaúji hagyományőrzés, Abaúji Roma kultúra, Forró település - szeder, Telkibánya - Aranybányák, kastélyok-kúriák, Hernád-folyó, Rákóczi-emlékek stb., melyek között a történelmi és kulturális kapcsolat egyaránt megtalálható.


▪ Az Abaújban fellelhető, akár országos vonzerővel bíró adottságok sajnos nem eléggé érvényesülnek, nem eléggé ismertek. Abaújszántó a Tokaji Történelmi Borvidék része, de ez országosan nem ismert. A gönci barackpálinka szintén országos hírnevű termék, de egyelőre mint helyi termék nem jelenik meg sem a rendezvény sem a termékpiacon. Ugyanígy az előzőekben felsorolt adottságokból sem sikerült eddig a térségnek számottevő előnyt kovácsolnia. Másrészt ezek a rendezvények egymástól eltérő időben és helyen jelennek meg (részben a szezonalitás, részben a történelmi hagyományok miatt), így nehézkes a más programtervekhez történő hozzáigazításuk.

Megoldási javaslat

▪ Barackfesztivál, Pálinkafesztivál, Szederfesztivál, Roma-fesztivál, Folklór - fesztivál, Tematikus kulturális rendezvények, Vizsolyi Biblia köré szerveződő programok - Károlyi napok, Várjátékok rendszeres szervezése, Bor kultúrát népszerűsítő rendezvények pl. Ivó napok, egyéb tematikus rendezvények támogatása. (Leader - rendezvény)

▪ A térségben 6, témájában kiemelkedő rendezvény megszervezésére kerül sor egymást követő két évben. Abaúj lehetőséget kap értékeinek megismertetésére, a helyi önkormányzatok, témában érintett vállalkozások és civil szervezetek együttműködésére alapozva. A látogatók száma várahtóan 2%-kal nő a megvalósuló fejlesztések következtében. A rendezvényekből származó közvetett bevételek következtében nő a helyi vásárlóerő, kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. A rendezvények szolgáltatási palettájának bővül, színvonalasabbá téve a térség kínálatát.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%



▪ Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsógagy, Boldogkőváralja, Büttös, Encs, Fáj, Felsődobsza, Felsőgagy, Forró, Gagyapáti, Gagyvendégi, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Homrogd, Kány, Kéked, Keresztéte, Kiskinizs, Krasznokvajda, Nagykinizs, Nyésta, Pamlény, Pere, Perecse, Regéc, Szászfa, Szemere, Szentistvánbaksa, Szikszó, Telkibánya, Vilmány, Vizsoly, Zsujta




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Alapkészségek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A munkavállalási korú lakosság képzettségi szintjének számottevő növekedése mellett az elmúlt néhány évben a népesség tudásszintjével, alapkészségeivel, kulcs- és alapkompetenciáival kapcsolatos nemzetközi összehasonlító felmérések bizonyos területeken a hazai teljesítmények stagnálásáról, illetve romlásáról, és különösen az oktatás minőségének az intézmények közötti különbségeiről tanúskodnak. Leginkább az iskolarendszernek az európai összehasonlításban is kirívó szelektivitása eredményezi a minőségi oktatáshoz történő egyenlőtlen hozzáférést. Jórészt erre vezethetők vissza felnőtt korú népesség alapkompetenciákban megmutatkozó hiányosságok.


▪ A felnőtt lakosság azokon a területeken gyarapíthassa tudását, azon kompetenciáit fejleszthesse, amelyeket a munkaerőpiac a szakmai tudás mellett kiemelkedően fontosnak értékel. A fejlesztési elképzelés a a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak a fejlesztésével járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges, képzett munkaerő biztosításához.

Megoldási javaslat

▪ Az élethosszig tartó tanulás elterjesztésének megvalósítása érdekében a kulcskompetenciák fejlesztése kap e programban kiemelt szerepet. - Képzési program indítása, a képzési programban résztvevők életkora, iskolai végzettsége, foglalkoztatási helyzete alapján differenciált mértékű támogatása, - Képzési programban való részvételhez szükséges szolgáltatások,

▪ 10-20 a kulcskompetenciák fejlesztését célzó projekt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Alapkészségek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja a térségben, hogy hiányosak a pályaorientációs szolgáltatások, amelyek nagymértékben


▪ Magas azoknak az aránya a térségben, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

Megoldási javaslat

▪ Pályaorientációval foglalkozó szakmai, valamint, tájékoztató anyagok és filmek fejlesztése, elkészítése, disszemináció a szociális és civil szervezetek és a szakemberek közötti kapcsolattartás biztosítása, a pályaorientációhoz kapcsolódó, illeszkedő egyéb fejlesztéseket végző szervezetekkel való kapcsolattartás, információcsere, a pályaorientációt végző szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás.

▪ 3-4 pályaorientációs szolgáltatást célzó projekt.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...Támoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Alapkészségek fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ Azok a gyermekek, akik nem részesülnek napközbeni ellátásban, nem járnak bölcsődébe, óvodába kizárólag a védőnői és gyermekorvosi, azaz gyermek-egészségügyi ellátással kerülnek kapcsolatba. A szülők ezeken a településeken nem kapnak megfelelő segítséget gondozási, nevelési, életviteli problémáik megoldásában.


▪ A kistelepüléseken fenntartási problémák, szakemberhiány miatt nem épült ki, így nem elérhető nagyon sok ellátás. Azokon a településeken, ahol viszont rendelkezésre állnak a szolgáltatások, kapacitás és együttműködési problémák miatt szintén gondot okoz azok hozzáférhetősége.

Megoldási javaslat

▪ Szülői kompetenciákat, családi funkciókat erősítő, programok. (Pl. a szülői kompetenciák fejlesztése, „szülők iskolája”, a szülők munkába állásához kapcsolódó szolgáltatások támogatása, a szülő és gyermek közös játékprogramjai lehetővé teszik a tapasztalati tanulás révén az életvezetési ismeretek elmélyítését.

▪ A szegénységben nevelkedő gyermekek minél nagyobb arányban és minél korábban a korai fejlődést elősegítő módszereket alkalmazó bölcsődébe,óvodába járjanak.Ezzel megelőzhető, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek eleve lemaradással kezdjék iskolai tanulmányaikat és behozhatatlan hátrányba kerüljenek iskolai pályafutásuk során, s ennek következtében a munkaerőpiacon.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

100%

100%

%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozói kompetenciák fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben nem tudnak elhelyezkedni a munkanélküliek. Nincs kellő számban munkahely, melyek felszívhatnák a munkaerőt. Számos esetben a vállalkozóvá válás segít munkát teremteni a lakosság számára.


▪ A vállalkozóvá válás folyamata során számos ismeret és tudás hiányzik a célcsoport esetében, melyek megnehezítik a szakmai előrehaladást. A már működő vállalkozásoknál sincsen meg minden esetben a szükséges kompetencia a gazdálkodási, technikai ismeretek vonatkozásában.

Megoldási javaslat

▪ Olyan képzések elindítása jelentheti az említett okokra a megoldást, melyek mind a kezdő, mind pedig a már működő vállalkozásokat helyzetbe tudják hozni az egyre élesedő versenyben. Szűken értelmezett vállalkozói, és menedzsment ismeretek fejlesztése lehet a megoldás, melyek nem támogatottak a III. tengely képzési keretéből és egyéb más hazai/külföldi forrásból sem.

▪ 40-50 vállalkozás kap direkten kompetencia fejlesztő ismereteket, ezáltal is segítve a hátrányos helyzetű térségekben létrejövő, illetve működő vállalkozások fejlődését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Vállalkozói kompetenciák fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Megerősödtek a szociális problémák, megnőtt a vidéki értelmiség és a fiatalok elvándorlása, alacsony a vidéki szolgáltatások színvonala csökkent az összetartó erő a lakosság között, nagyfokú a munkanélküliség, s kevés a vidéki munkahely. Ezeken a problémákon segít a vidék fejlesztése, és egyik jó lehetőség a turizmus fejlesztése, mely munkahelyeket teremt, segíti az infrastrukturális fejlesztéseket, pótlólagos jövedelemforrást jelent, s a helyi értékek és hagyományok ápolása mellett tovább folytatható és fenntartható a „vidéki élet.”


▪ A falufejlesztést, a szálláshelyek korszerűsítését az AVOP és a SAPARD pályázatok is támogatták. Ebből a térségben a falusi turizmussal foglalkozók egy része már részesült, de egyik intézkedés sem tette lehetővé a falusi vendégfogadással foglalkozók számára még az alapképzést sem, ami elengedhetetlen a hosszú távú kulturált és minőségi vendégfogadáshoz.

Megoldási javaslat

▪ Képzések, átképzések, oktatásokon belül támogatott tevékenységek:▪ - Helyi turisztikai ágazatokhoz kapcsolódó térségi szintű képzések, tanfolyamok támogatása▪ - A vidéki élet népi építészetei módszereinek megőrzését célzó képzések, oktatások▪ A megoldási javaslat kapcsolódik a 3016-os sorszámú fő megoldási javaslathoz és a 2938,2990,3037,3164-es sorszámú

megoldási javaslatokkal együtt alkotnak egy komplex projektet.

▪ A résztvevők tanfolyamok, képzések eredményeképpen főleg a helyi idegenforgalom által igényelt, gyakorlati szaktudással rendelkező szakemberekékké válnak. Hosszabb távon az intézkedésnek köszönhetően emelkedik a turisztikai szolgáltatások színvonala, ezáltal nő a térségbe látogatók száma, így a turisztikai bevételek is emelkednek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Civil szervezetek kompetencia fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A civil szervezetek szervezeti-, gazdálkodási ismeretei hiányosak. Nincsenek megteremtve a működést segítő alapkompetenciák. A működtetés szempontjából általános ismerethiány jellemzi a térség civil szervezeteit. A szervezetek legalább 80%-a nincs birtokában a kellő működési, működtetési ismereteknek.


▪ Fontos megismertetni a szervezeteket az alapvető gazdálkodási ismeretekkel, projekt szemléletű gondolkodással, hogy hatékonyabban tudjanak a fenntartható szakmai munka irányába fordulni.

Megoldási javaslat

▪ A civil társadalom erősítését, a civil szervezetek hosszútávú társadalmi szerepvállalásának segítését szolgáló szakmai képzések megvalósítása. A civil szervezetek kapacitásfejlesztését, szakmai fejlődését, humánerőforrás ellátottságát segítő projektek generálása segíti a civil közösségek megerősödését.

▪ Kistérségenként megvalósul 1-1 képzés, mely a térségben működő jelentős civil szervezetek kapacitásfejlesztését hivatott szolgálni. 50-60 civil szervezet kap kézzelfogható segítséget a szervezeti folyamatainak szakmai támogatásához.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: A térségben élők kompetencia fejlesztéseIntézkedés: Civil szervezetek kompetencia fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Az Abaúj Leader Helyi Közösség területén közösségfejlesztő szakmai szervezet nem működik, ilyen célokat prioritásként kezelő civil szervezet is csupán egy, tagjai között két fő közösségfejlesztővel.


▪ Kellő szakértői irányítás hiányában az alulról jövő közösségi kezdeményezések, folyamatok nem tudnak erőre kapni, tovább épülni, fennmaradni. Hiányoznak a helyi közösség elkötelezett és képzett közösségfejlesztői.

Megoldási javaslat

▪ A 4. 2.1.-ben induló mikrotérségi műhelyek szakértői támogatása, olyan szemináriumok tartásával, melyek segítenek a helyi műhelyeket generáló civilek felkészítésében. Kellő alapot biztosít számukra a szakmailag megalapozott munka ellátásához. Amelyik mikrotérségben nem jött létre műhely, ott ösztönző, generáló szerep az együttműködések elindítása érdekében.

▪ Minden mikrotérségben elindul a közösségfejlesztés folyamata (mikrotérségenként 2 fő közösségfejlesztő). Megalapozódik annak a lehetősége, hogy a társadalmi párbeszéd, egyeztetés elinduljon. Közösségfejlesztő bázis létrejötte.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Tematikus szakprogramok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Abaúj ifjúsági megtartó képessége országos viszonylatban a legrosszabb helyet foglalja el. A térség elvándorlási mutatói baljós árnyakat vetítenek a Közösségre.


▪ A térség felzárkóztatásának alappillére az itt élő fiatalokra való támaszkodás. A fiatalokra nem mint problémára, sokkal inkább mint erőforrásra kell tekintenünk, akik segítsége nélkül nincs lehetősége a térségnek a felzárkózás stratégiájának teljesítésére. A fiatalok integrálása a társadalomba és az együttélés megteremtése teremt hosszútávú előremutató fejlődést Abaújnak.

Megoldási javaslat

▪ Olyan ifjúsági fejlesztő folyamatok támogatása segíthet a problémák megoldásában, melyek túlmutatnak a formális oktatási kereteken. A nemformális pedagógia eszközrendszerével megvalósuló ifjúsági kezdeményezések támogatására van szükség, melyek elősegítik a fiatalok szemléletformálását.

▪ Megvalósul 25-30 ifjúságszakmai szempontból megalapozott kezdeményezés, mely erősíti a fiatalok közösségi szerepvállalásának kiteljesedését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%



▪ Nem ÚMVP


▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Tematikus szakprogramok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Vannak olyan községek a térségben, ahol évente nincs, vagy alig van egy – két kulturális program. Az alacsony lélekszámú aprófalvak nem képesek fenntartani kulturális feladatokat ellátó intézményeket. Így a szükségesnél csekélyebb mértékben léteznek példamutató, a helyi adottságokra, a kultúrtörténeti és a természeti értékekre építő kulturális attrakciók.


▪ A térség fejlesztési terveiben kiemelt helyen szerepel az élhetőbb település kialakítása, mivel az egyik legfontosabb kitörési pont a turizmus, a kulturális turizmus, s a fejlődés és fenntarthatóság egyik bázisa a közösségek, a közösségalapú közművelődés, hangsúlyosabban kell megjelennie a kultúra minden területének, s a közösségi színtereknek, az itt élők mindennapjaiban.

Megoldási javaslat

▪ Olyan közösségépítő, tematikus kulturális tevékenységeket, programokat kell életre hívni, melyek a meglévő helyi közösségi értékeket a jövőbe mutató, a települések és a térség egészében, szélesebb körben is érvényes célkitűzésekkel tudják összhangba hozni, s folyamatosan szem előtt tartják a lakosság, a térség igényeit, fejlesztési lehetőségeit, kultúrtörténeti emlékeit, kulturális és természeti értékeit / sajátosságait és társadalmi jellemzőit. (Leader - rendezvények)

▪ Létrejönnek valós közösségek, megteremtődik az alapja a jobb együttműködésnek, a közös gondolkodáson nyugvó átfogó kulturális hálózatnak. A létrejövő 20-25 nagyobb közösségépítő és formáló kezdeményezés, a kulturális attrakciók javítják az itt élők életminőségét, s idevonzzák a vendégeket. A jól összehangolt és az egész térségben egységes arculattal megjelenő kulturális turisztikai kínálat jön létre, mely erősíti a térség vendégmegtartó képességét.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Tematikus szakprogramok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás

▪ A lakosság egészségtudatos életvitele nem figyelhető meg a térségben. Nem tekintenek az egészségre mint értékre. Az egészséges életmód és a hosszan tartó élet egymással szorosan összekapcsolódó dolgok. Az egészségtudatos magatartás tekintetében is megfigyelhető a térség társadalmi problémáinak hatása.


▪ Nem foglalkozik a térség lakossága az egészsége fejlesztésével. Az egészségkultúra tudatos formálása jelentheti a térség lakosságának egészségfejlődését. Egy elemként a lakosság életmódváltása biztosíthatja a hosszú távú jövőképét a térségnek.

Megoldási javaslat

▪ Szükség van olyan kezdeményezésekre, melyek felhívják ezeknek a fontosságára a figyelmet. Többek között olyan tömegsport rendezvények, melyek az egészségtudatos életmód felé irányítják a figyelmet.

▪ Megvalósul 10-15 fejlesztő kezdeményezés, melyek az egészségtudatos szemléletet erősítik a térség lakosságában.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Tematikus szakprogramok támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A társadalom nem egészséges közösségekből, hanem csak legfeljebb jóért versengő egyének csoportjaiból áll. Az egyének és közösségek nem élik meg kapcsolatukat jóllétük valódi anyagi bázisával, élő bolygónkkal a Földdel. A jobbításra szerveződött mozgalmak, szervezetek általában nem rendelkeznek megfelelő ökológiai szemléletet kialakítani tudó kompetenciákkal, s így a fenntartható társadalomra irányuló szándékok csak véletlenszerűen jelennek meg az állam polgárainak mindennapi és esetleg közcselekvéseinek szintjén.A közösségek, mint a fenntarthatósáért cselekedni képes letéteményesek, az egészséges közösség ideálját, nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi szinten sem élik meg, s így ökoetikai dillemáink során - ha eljutunk odáig! - sokszor támpont nélkül maradnak.


▪ A holisztikus és távlatos szemlélet hiánya fenntarthatatlan modelleket eredményez. (Mind a személyes és közösségi – társadalmi - életstratégiák, eljárások, mind a tárgyi környezet kialakítása, használata tekintetében is!) Így környezeti értékeinket felélve, - csak a jelenre koncentrálva - feléljük a jövő generációinak erőforrásait. Hiányzik a környezettudatosság igénye, amit pedig megkívánna az élettér véges eltartó képességének felismert szükséglete.Mindezzel együtt tényként jelentkezik a "jobb jövőben valóhit lehetetlensége", az egyéneket a társadalmi jóért való cselekvésekre ösztönző belső erőforrás készlet apadása is!

Megoldási javaslat

▪ A környezettudatos életvitelt megalapozó szemléletformálás legalább Leader térségi, ill. - ha lehet - inkább annak kistérségei viszonylatában, a megszólítható egyének és működő közösségek körében. Ennek összetevői: 1. Több alkalomból álló szeminárium sorozat, az ökológiai fenntarthatóság alapvető kérdéskörei mentén. 2. Az erre épülő, a kipróbálás gyakorlati lehetőségét is biztosító bemutatók létrejötte, amelyek során a térségben élők betekintést és gyakorlatot nyernek a fenntartható társadalom megteremtését eredményező lehetséges szerepeikbe.

▪ 1. A fenntarthatósági, szemléletformálódási, képzési folyamat során, az Abaúj Leader Helyi Közösség területén élő állampolgárai körében kipróbált, adaptálható, gyakorlat orientált tananyagok jönnének létre, melyeket a térségben működő, arra elhivatott tanárok, felnőttképzők is használhatnának a fenntarthatóságra nevelésben.

▪ 2. A fejlesztési folyamat eredményeként létrejönne egy olyan műhely, amely csíráját jelenthetné, az ökológiai fenntarthatóságra nevelést programjául kitűző térségi, komplex bemutató – képző központnak.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%



▪ Telkibánya




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség civil közössége szerteágazó és sokszínű. Több mint száz aktív civil szervezet fejti ki tevékenységét. A sokszínűségben rejlik az ereje, azonban gyakori, hogy kellő információ és koordináció hiányában nem tudnak hatékonyan feladatokat megoldani. A térség elvándorlási mutatói baljós árnyakat vetítenek a Közösségre. A fiatalok munkába állásának lehetősége folyamatosan csökken.


▪ A térség civil közössége nem rendelkezik számos szükséges információval, akár már a szomszéd település civil közösségeiről sem. El kell érni azt az állapotot, amikor a térség civil közössége széleskörben informálódik a környezetében megvalósuló kezdeményezésekről. Nincsen olyan markáns civil koordinációs tevékenység a térségben, mely segítségével a térségi kezdeményezések egy összehangolt, szakmai módszertanokat figyelembe vevő metodika mentén valósulnának meg, egymást hatványozottan segítve.

Megoldási javaslat

▪ Jöjjön létre egy térségi civileket segítő szakértői hálózati szolgáltatás, mely alapot teremthet egy szoros civil partnerségi együttműködésnek. A felmerült problémák megoldását (a folyamatosan felmerülő nem formális képzési szükségletek kielégítését, és szakmai folyamatok koordinációját is) a hálózati támogatás hivatott segíteni. Civil adatbázis létrehozás, abaúji civil honlap létrehozása, fórum életrehívása.

▪ 60 működő civil szervezetnek nyújtott szakértői szolgáltatás, 20 új civil szervezet létrehozásának elősegítése, összeségében 15 hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó civil szervezetet segítő szolgáltatás biztosításával.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség civil együttműködése még nem ért el arra a szintre, ahol a közös erőforrások segítségével hatékonyabb, eredményesebb társadalmi megjelenés szolgálná a közösségi fejlődés folyamatát.


▪ Csak két-három mikrotérségben láthatóak civil hálózatszerű kezdeményezések, melyek szolgálják a hatékony ismeret és jó példa átadást. Nem alakultak ki a szervezett hálózati együttműködések, melyek hozzásegítik a szervezeteket a hatékonyabb érdekérvényesítési folyamatok eléréséhez. Ebben a hátrányos helyzetű térségben szükség van szervezeti szintű találkozásokra, melyek segítségével az egymástól való tanulás eredményeképpen lehetőség nyílik a hosszú-hosszú lemaradás csökkentésére.

Megoldási javaslat

▪ A közösségfejlesztési kezdeményezések apropóján elinduló mikrotérségi civil szerveződések megadják annak az alapját, hogy kistérségi szintű hálózati együttműködések alakulhassanak ki a civil szervezetek között. Hálózatban működjenek együtt a térségi civil szervezetek.

▪ Jöjjön létre kistérségenként egy-egy hálózati együttműködés, mely hozzájárul a szervezetek információhoz való hozzájutásához, illetve az egymástól tanulás folyamatához. Ugyanakkor nagymértékben segíti a társadalmi kezdeményezésekben tapasztalható lemaradások mérséklését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ A térség kis településein élő közösségek információhoz való hozzáférése erősen korlátozott. Nincsenek olyan információ közvetítő csatornák, melyek a helyi, mikro, illetve kistérségi információkat eljuttatnák feléjük.


▪ Erőteljesen korlátozottak a lehetőségei azoknak a civil szervezeteknek, melyek az információ eljuttatását tűzték ki célul a kistelepüléseken élők felé. Fontos annak figyelembe vétele, hogy a térségben élők megfelelő információk birtokában adott esetben kedvezőbb lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek.

Megoldási javaslat

▪ Olyan kiadványok, újságok létrehozása, melyek a települési, mikrotérségi információhoz jutást segítik elő, ezáltal a hosszú távú becsatornázást biztosítva a helyiek elérhetőségének.

▪ Kistérségenként legalább 3 írott médiatermék elindítása, vagy megerősítése válna lehetővé, ezáltal biztosítva a hosszú távú fennmaradását a mikro térségi helyi információszerzésnek.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Információ-, tanácsadó szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A térségben élő kisebbség élethelyzete nem tekinthető megfelelőnek. Számos civil szervezeti közösség igyekszik a problémákon segíteni. A kisebbség élethelyzetének javítását kitűző szervezetek, fejlesztési folyamataikat azonban nehezen tudják megvalósítani.


▪ Gyakran szembesülnek céljaik elérésének akadályaival. Nem alakult ki egy olyan együttműködés a térségben, mely segíti ezen szervezetek szakmai folyamatainak teljesülését.

Megoldási javaslat

▪ Létrejön egy olyan hálózati együttműködés, mely válaszokat igyekszik adni a kisebbség helyzetének megoldására. Workshopok, találkozók segítségével térségi integrált összefogást generál a megoldásokat elérhetővé tevő források hosszú távú eléréséhez. A partnerség nélkülözhetetlenségét alapozza meg a szervezetek között.

▪ A fejlesztő projekt hatására képesek lesznek a kisebbséggel foglalkozó szervezetek a partnerségben rejlő lehetőségek kiaknázására. Ennek a projektnek a hatására jönnek létre további (más forrásból megvalósuló) fejlesztések.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%



▪ Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Civil közösségi kezdeményezések erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség civil szervezetei szinte kizárólag tematizált, szakmai tevékenységekre jöttek létre, néhány aktív ember megszállottságára alapozva. Hiányoznak a szélesebb lakossági együttműködésre és részvételre irányuló szervezetek.


▪ Nincs megfelelő közösségfejlesztő szakember, sem ezt fő céljának kitűző szervezet, ebből adódóan a széleskörű közösségi együttműködéseket erősítő civil szervezetek szakmai irányítás, útmutatás híján nem tudnak kialakulni, tartósan fennmaradni. Elvész az a humán erőforrás, amely az aktivizálásra váró helyi civilekben rejlik. Ezáltal nem jönnek létre közösségfejlesztés-szemléletű szervezetek.

Megoldási javaslat

▪ Mikrotérségi szintű (8-10 települést érintő) közösségfejlesztő műhelyek létrehozása. Az általuk koordinált települési közösségfejlesztő folyamatok beindításával a lakosság aktivizálódása várható a településeiket érintő közösségi kezdeményezések iránt. Az önszerveződés elindításának katalizátoraiként jelennek meg ezek a műhelyek. A tagjai közösségfejlesztő szakemberek és az érintett települések elhivatott véleményformálói, civil közösségei.

▪ A 11 mikrotérségben kialakuló közösségek kezdeményező és cselekvő módon is képessé válnak a település, mikrotérség fejlődési irányainak meghatározására, lehetőségeik, értékeik kihasználására a szubszidiaritás elve alapján.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Civil közösségi kezdeményezések erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A kistérségi döntéshozatali működés alapjául szolgáló szervezetek (pl. kistérségi társulások) társadalmi beágyazódottsága nem hangsúlyos. Nem érzékelhető kellően a kistérségi folyamatokban a közösségi szemlélet erősítése.


▪ Az állampolgárok általában nincsenek kellőképpen tájékoztatva és bevonva az őket érintő térségi szintű döntések előkészítésébe. Így a róluk szóló kérdésekbe nincs beleszólásuk, az érdekeiket nem tudják megfelelően artikulálni. Akadályt jelent az állampolgári cselekvési gyakorlatban való járatlanság is.

Megoldási javaslat

▪ Demokrácia és hatékony állampolgári gyakorlatra felkészítő képzés a kistérség érdeklődő civiljei számára. Közösségi szemlélet tudatosítását eredményező képzés a térségi döntéshozó testületekben tevékenykedő személyek számára („képviselőnek készülök” képzés). Állampolgári Tanács módszerének alkalmazása, mint az elmélettől a gyakorlati érdekérvényesítéséig vezető híd. A kistérségi döntéshozatali szintig elható, mikrotérségi gyakorlatban kipróbált civil társadalmi egyeztető fórumok intézményének létrehozása, gyakorlata.

▪ A helyi és térségi fejlesztési tervekben megjelennek az egyeztető fórumok által hozott döntések. Intézményes gyakorlattá válik a közösségi műhelyek bázisára épülő, együttműködést megalapozó társadalmi párbeszéd.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Civil társadalom erősítéseIntézkedés: Civil közösségi kezdeményezések erősítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben adhoc jelleggel találkoznak egymással a különböző szektorokban tevékenykedő szereplők. Több ezer vállalkozás és több száz civil szervezet fejti ki munkáját a térségben. Gyakorlatilag nem mutatható ki szektorközi összefogás és partneri együttműködés a felek között.


▪ Nem alakult ki olyan partnerség, mely szakmai módszertanok mentén keresné az együttműködési lehetőségeket a szektorközi mozgástérben. Meg kell találni az egyes ágazatok közötti szinergiákat és a térség felzárkóztatásának szolgálatába kell állítani.

Megoldási javaslat

▪ Meg kell teremteni a szektorközi együttműködés lehetőségét. Olyan alkalmakat és formákat kell biztosítani az elkövetkező időszakban, ahol megismerhetik egymást a felek és kölcsönös együttműködések indulhatnak el, ezáltal hosszú távon kerülhetnek partneri viszonyba a felek. A térséget felölelő szoros partneri hálózat segítheti egy egymásra érzékenységgel nyitó közösség megteremtését.

▪ 1 életrehívandó projekt megteremtené a lehetőségét, hogy 30-40 szektorközi találkozó erősítse a térségi kooperatív kezdeményezéseket. 10-15 ágazatközi projekt életre hívása elindítana egy új nyitott közösségi együttműködést a térségben.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: A térség reprezentatív képviseleteSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Abaúj térségi marketingje jelenleg nem mérhető. Abaúj megjelenése médiákban, reklámokban, egyéb felületeken nem jellemző, jelenleg a finanszírozás és megfelelő szakmai háttérszervezet hiányában a térségi-marketing elhanyagolt.


▪ Reklám, marketing, PR hiányában a térség által nyújtott lehetőségek nem jutnak el a célközönséghez, így a jelenlegi és megvalósítani kívánt fejlesztések fenntarthatósága veszélyeztetve van. Szükséges a térség által nyújtott kínálatra a megfelelő keresletet megtalálni, generálni.

Megoldási javaslat

▪ Médiákban való megjelenés (PR cikkek, reklámfilmek, rádiós reklámok és műsorok) bekerülésének támogatása. Reklámfilmek elkészítésének támogatása. Reklámköltségek térítése. Promóciós anyagok (póló, sapka, toll, kulcstartó, stb.) előállításának támogatása. (Leader - fejlesztés)

▪ Nő a térség ismertsége országos szinten. A térségbe érkező látogatók száma összesen 20%-kal nő, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: A térség reprezentatív képviseleteSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Abaúj az elmúlt években kevés, ill. kis horderejű szakmai rendezvényen és kiállításon képviselte magát. A térség kimagaslóan jó idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik, nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek és a mezőgazdaságnak, valamint jelentős szerepe van a térségen belül a mikro- és kisvállalkozásoknak.


▪ A térségnek a kiállításokon és szakmai fórumokon való részvétel hiányában nem nyílik lehetősége a potenciális befektetők szempontjából előnyös sajátosságainak, turisztikai adottságainak, civil és önkormányzati kezdeményezéseinek megismertetésére. Másrészről a térség fejlesztésben érdekelt szereplői nem részesülnek rendszeresen új információkban. Harmadik szempont szerint pedig a Leader és más fejlesztési források útján megvalósuló fejlesztések propagálása és piacra juttatása nélkül a fejlesztések fenntarthatósága csökken.

Megoldási javaslat

▪ A térség ágazati képviseletének és megjelenésének támogatása kül- és belföldi kiállításokon. Térségi fejlesztésben (civil, gazdasági, önk., turisztikai, kompetencia, marketing) résztvevő szakemberek kül- és belföldi szakmai kiállításokon való részvételének támogatása. (Leader - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések)

▪ A térség által nyújtott lehetőségek ismertté válnak, új kapuk nyílnak a látogatók, befektetők és egyéb érdeklődők számára. A térségben összesen 20%-kal nő a látogatók száma, legalább 3 jelentős befektető érkezik a térségbe, a térségi civil fórum regionális szinten ismertté válik, 30 szakember vesz részt különböző szakmai rendezvényeken.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

90%

90%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködésekTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: A térség reprezentatív képviseleteSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben folyamatosan szerveződnek és szerveződtek kisebb-nagyobb kiállítás és vásár jellegű rendezvények. Korábban rendszeresen megrendezték az Abaúj-Expót, voltak kezdeményezések helyi termékek helyben tartott vásárára, civil fórumokra és börzékre, Gönci barackhoz kapcsolódó szakmai rendezvényre és vállalkozói tájékoztató műhelymunkákra.


▪ A finanszírozás hiánya miatt a kezdeményezések általában kudarcba fulladnak. Térségben szervezett kiállítások és szakmai rendezvények hiányában Abaúj nem kerülhet a figyelem középpontjába, így ismertsége a jelenlegi, alacsony szinten marad. Ezen felül térségi termékértékesítésben, és térségen belüli információáramlásban betöltött szerepköre is hiányzik.

Megoldási javaslat

▪ Kiállítások és szakmai rendezvények szervezésének támogatása a térségben. Szükséges az agrár, gazdasági, civil, önkormányzati szférának szervezett, országos léptékkel bíró események támogatása.

▪ Abaúj ismertsége nő, nő a térségbe érkező látogatók és érdeklődők száma. Javul a helyi életminőség a rendezvények által generált információtöbblet és bevételek következtében. Javul a térségi fejlesztések fenntarthatósága, valamint szerepet kap a helyi termékértékesítés.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: A térség reprezentatív képviseleteSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Abaújban jelenleg főként az önkormányzatok ápolnak jó kapcsolatokat határon túli testvértelepüléseikkel. Néhány esetben ez a civil és vállalkozói szféra szereplőire is elmondható. A térség nem volt mindig határmenti terület, egykor szerves egységet alkotott a három történelmi vármegye: Gömör, Torna, Abaúj. A határ mai szlovák oldalán ma is számos magyar közösség található, akik nyitottak a térségi szereplőkkel való kapcsolatápolásra.


▪ A civil és gazdasági szereplők kapcsolatépítése határon túli partnerekkel alacsony szintű. Az önkormányzatok kapcsolatai egyediek, egymás közti koordináció nincs. A fő probléma, hogy a térség, mint határmenti terület, nemzetközi, ill. határmenti együttműködések hiányában nem lesz képes lehívni az EU kohéziós alapjaiból, határokon átnyúló, transznacionális , interregionális együttműködésekre szerezhető támogatásokat, így a térség lassabban fejlődik.

Megoldási javaslat

▪ A térségi gazdasági , civil és önkormányzati szféráiban a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének a támogatása, rendezvények támogatásán keresztül.

▪ Legalább 3 határon átnyúló együttműködés jön létre térségünk szereplői és más külföldi térség szereplői között. Egy új, határmenti együttműködésen alapuló projekt kidolgozásra kerül.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

90%

90%

%




▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: Elérhető információ biztosításaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Jelenleg a térség marketing és image fejlesztési folyamatai és kapcsolatépítő akciói ad hoc jelleggel zajlanak. Általában egyedi jellegű kezdeményezések fedezhetők fel mindhárom szektor részéről, összefogás, koordináció nélkül. Rendszeresen jelennek meg újító kezdeményezések a térség termék és szolgáltatáskínálatában. Egységes térség-image nincs.


▪ Nincs összefogott és egységes térségi megjelenés, nincs megfelelő koordináció. A koordináció hiányában a jó kezdeményezések is idő után ellaposodnak, ill. nincs aki tovább folytassa azokat. Nem létezik továbbá az image és térségi marketing közötti koordináció sem, így számos esetben párhuzamosan futnak egymás mellett kezdeményezések, ahelyett, hogy összefogással kamatoztatnák az eddig felhalmozott eredményeket. A térségi-marketing megfelelő szakmai háttérszervezet hiányában nem mérthető. A térségben előállított termékek, szolgáltatások marketingje gyenge, a termékszerkezet nem tudatosan épül. Ennek hiányában a térségi kezdeményezések koordinálatlanok, értékesítési nehézségek miatt nem piacképesek, így kicsi az igény irántuk.Megoldási

javaslat

▪ Térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása. Hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás. Koordinált helyi kezdeményezések. A térségbe érkező inputok megfelelő becsatornázása és koordinációja. A térség outputjainak átfogó, tematizált reprezentációja. Térségi kezdeményezéseket és "Brand"-építést segítő kezdeményezések kialakítása és működtetése a Leader szellemiségében, a partnerség elvére alapozva.

▪ Térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása. Hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás. 200 térségi marketingben érintett szereplőnek nyújtott szakértői szolgáltatás, 30 új szereplő bekapcsolódásának generálása a térség termék és szolgáltatásfejlesztésébe valós produkcióval. Összesen 40 partnerségépítő workshop szervezése térségi-image és marketing fejlesztésének témában. Abaúj egységes, partnerségen alapuló image- és marketingstratégiával, valamint új "Brand"-del jelenik meg a térségben rejlő potenciálok értékesítési plattformjain.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Térségi PR és MarketingIntézkedés: Elérhető információ biztosításaSzektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Rendelkezésre állnak különböző kiadványok a térségről. A települések közel 95%-a rendelkezik valamilyen kiadvánnyal, továbbá korlátozott számban léteznek a térséget, vagy a térség egy részét bemutató kiadványok. Néhány szálláshely és rendezvény is rendelkezik saját szóróanyaggal.


▪ A kiadványok nagy része főként turisztikai jellegű, de nem mindig öleli fel a térséget, ill. nem áll rendelkezésre megfelelő darabszámban a terjesztéshez. Másrészt a térség gazdasági és agrár-lehetőségeit, nemzetközi együttműködéseit, civil kapcsolatait bemutató kiadvány nincs.

Megoldási javaslat

▪ Szükség van különbőző, tematizált, szektorok és ágazatonkénti térségi turisztikai célú kiadványok készítésének támogatására

▪ Abaúj képviselni tudja kínálatát szakkiállításokon és vásárokon, a Tourinform hálózatban, szálláshelyeken stb.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

90%

90%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Abaújban a települések nagy részén üzemel helyi, kábeltelevíziós szolgáltatás. A kábeltelevíziós szolgáltatás tartalma többnyire képújság és reklám, az érdemleges adás a műsoridő 20%-át teszi ki. Térségi témájú sajtó elérhető a települések egy részén. Térségi jellegű rádió nincs.


▪ A helyi kábeltelevíziós szolgáltatások egymástól függetlenül működnek. Nem Abaúj területére koncentrálnak, hanem 3-8 települést ölelnek fel egyszerre. Az elérhető nyomtatott sajtó nem fedi le Abaúj teljes területét, sem terjesztésben, sem pedig témájában.Helyi jellegű rádió nem üzemel. Összességében véve a helyi információáramlás rossz, a lakosság csak részinformációkból, vagy egyáltalán nem értesül lakóhelyének történéseiről. Ez rontja a helyi közösségi folyamatokba való bekapcsolódás lehetőségét és az identitástudatot.

Megoldási javaslat

▪ Egységes, térséget átfogó közösségi televíziós és rádiós műsorszolgáltatás támogatása. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.

▪ Felgyorsul a térségen belüli információáramlás. Nő a lakosság hajlandósága a helyi folyamatokba való bekapcsolódásra. Nő az identitástudat. Egységes, térséget átfogó sajtókiadvány támogatása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Abaúj területét érintően több internetes oldal elérhető az interneten. A települések egy része rendelkezik internetes megjelenési felülettel. A gazdasági társaságok 10%-a rendelkezik saját internetes oldallal, míg a civil szférán belül ez az arány 15%-ra tehető.


▪ Az oldalak összetételét a települések saját honlapjai, szállásadók honlapjai, intézmények honlapjai, egyesületek honlapjai, egyéb kezdeményezések honlapjai stb. adják. Az egyes felületek között nem található átjárhatóság, valamint sok szereplő (főként önkormányzat) máig nem rendelkezik saját felülettel. A mai kor elvárásaival ellentétben így nehézkes a térségről a gyors információ elérése.

Megoldási javaslat

▪ Olyan egységes, on-line információs rendszer kialakítása, amely dinamikusan bővíthető a térség szereplőinek adataival, strukturált, könnyen elérhető bárki számára, akár több nyelven is.

▪ Gyors információszerzési lehetőség a térségről a helyieknek és a térség iránt érdeklődőknek egyaránt. A térség egységes arculattal, szervezett formában jelenik meg az interneten és a külföldiek számára is elérhető információt biztosít.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



276

Egyes prioritások és azok intézkedéseinek kapcsolatai:A tervezés során a Tervezést Koordináló Csoport kiemelt hangsúlyt fektetett az intézkedések és az azokon belül megjelenő HPME-k egymást kiegészítő hatására. A „Vidéki élet minőségének javítása” c. prioritás a helyi lakosság életkörülményeinek javításán kívül a 2., 3., és 5. alapjául is szolgál, ugyanis a települések alapszintű fejlesztése nélkül nem beszélhetünk gazdaság- és turizmusfejlesztésről, valamint térségi marketingről, illetve a civil közösségi kezdeményezések fejlesztéséről sem. „A térség gazdasági versenyképességének növelése” c. prioritáson belüli intézkedések főként prioritáson belül, egymással harmonizálnak. Fontos azonban kiemelni a térség turizmusfejlesztéséhez való kapcsolódási pontját a helyi termékek, kereskedelmi egységek és kisvállalkozások támogatása miatt. A 3., „Térségi turisztikai potenciál növelése” c. prioritáson belüli intézkedéseken belül jelentős rész hat ki közvetetten a települések fejlesztésére (épített örökségek infrastrukturális fejlesztése, szálláshelyek fejlesztése, kisattrakciók támogatása), ezen felül a turizmus gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe is erős (szolgáltatók támogatása, szálláshelyek fejlesztése, rendezvények támogatása). A turizmusfejlesztés civil szférával való kapcsolódási pontja és hatása a rendezvények támogatásában és a gyermektáboroztatásban, valamint ifjúsági szálláshelyfejlesztésben jelenik meg. A „Civil társadalom erősítése” c prioritáson belüli intézkedések teljes mértékben kiegészítik az egyéb prioritásokhoz tartozó intézkedéseket a civil szerepvállalás megerősítésével és a társadalmi befogadó készség, valamint a fejlesztések társadalmi beágyazottságának megvalósításával. „A térségi PR és Marketing” prioritáson belül megjelenő HPME-k a többi öt prioritás intézkedései által létrehozott fejlesztések eredményeire vannak alapozva. Ez a prioritás segíti a megvalósult fejlesztéseket a sikeres fenntarthatósághoz. A hatodik, „A térségben élők kompetencia fejlesztése” c. prioritás ráhatása az összes, más prioritásokhoz tartozó intézkedéseken belüli megoldási javaslatra érvényes. Ezek a HPME-k készítik fel a térség lakosságát, hogy a megvalósuló fejlesztéseket megfelelő képen értékeljék és fogadják be, valamint váljanak annak részesévé. Ezen felül a kompetenciafejlesztés kiemelt fontossággal bír a fejlesztések résztvevőinek felkészítésében, az általuk vállalt projektekkel kapcsolatban.

Egyes prioritások és azok intézkedéseinek kapcsolatai:A tervezés során a Tervezést Koordináló Csoport kiemelt hangsúlyt fektetett az intézkedések és az azokon belül megjelenő HPME-k egymást kiegészítő hatására. A „Vidéki élet minőségének javítása” c. prioritás a helyi lakosság életkörülményeinek javításán kívül a 2., 3., és 5. alapjául is szolgál, ugyanis a települések alapszintű fejlesztése nélkül nem beszélhetünk gazdaság- és turizmusfejlesztésről, valamint térségi marketingről, illetve a civil közösségi kezdeményezések fejlesztéséről sem. „A térség gazdasági versenyképességének növelése” c. prioritáson belüli intézkedések főként prioritáson belül, egymással harmonizálnak. Fontos azonban kiemelni a térség turizmusfejlesztéséhez való kapcsolódási pontját a helyi termékek, kereskedelmi egységek és kisvállalkozások támogatása miatt. A 3., „Térségi turisztikai potenciál növelése” c. prioritáson belüli intézkedéseken belül jelentős rész hat ki közvetetten a települések fejlesztésére (épített örökségek infrastrukturális fejlesztése, szálláshelyek fejlesztése, kisattrakciók támogatása), ezen felül a turizmus gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe is erős (szolgáltatók támogatása, szálláshelyek fejlesztése, rendezvények támogatása). A turizmusfejlesztés civil szférával való kapcsolódási pontja és hatása a rendezvények támogatásában és a gyermektáboroztatásban, valamint ifjúsági szálláshelyfejlesztésben jelenik meg. A „Civil társadalom erősítése” c prioritáson belüli intézkedések teljes mértékben kiegészítik az egyéb prioritásokhoz tartozó intézkedéseket a civil szerepvállalás megerősítésével és a társadalmi befogadó készség, valamint a fejlesztések társadalmi beágyazottságának megvalósításával. „A térségi PR és Marketing” prioritáson belül megjelenő HPME-k a többi öt prioritás intézkedései által létrehozott fejlesztések eredményeire vannak alapozva. Ez a prioritás segíti a megvalósult fejlesztéseket a sikeres fenntarthatósághoz. A hatodik, „A térségben élők kompetencia fejlesztése” c. prioritás ráhatása az összes, más prioritásokhoz tartozó intézkedéseken belüli megoldási javaslatra érvényes. Ezek a HPME-k készítik fel a térség lakosságát, hogy a megvalósuló fejlesztéseket megfelelő képen értékeljék és fogadják be, valamint váljanak annak részesévé. Ezen felül a kompetenciafejlesztés kiemelt fontossággal bír a fejlesztések résztvevőinek felkészítésében, az általuk vállalt projektekkel kapcsolatban.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

277

Ütemezés:Az ütemezés vonatkozásában alapvetően meg kell különböztetnünk, hogy a stratégia egyes megoldási javaslatai, milyen fejlesztési forrásból finanszírozódnak. Abban az esetben, ha nem az UMVP III. és IV. tengelyéből, akkor igazodnunk szükséges az egyes Akciótervek ütemezéséhez. Az UMVP III. tengelye esetében a vonatkozó rendelet határozza meg a támogatási kérelem beadásának intervallumait. A Közösségnek az ütemezést elsősorban a IV. tengely esetében szükséges kidolgoznia.A prioritásokon belüli intézkedések szinte mindegyike kapcsolódik valamely más intézkedéshez A tervezett fejlesztések hatékony véghezvitele érdekében indokolt, hogy lehetőség szerint a HPME-k több mint 1/3-a párhuzamos fejlesztési folyamatként váljon elérhetővé a térség szereplői számára a támogatási időszak első időszakában. Ezzel is hozzájárulva az egyes prioritások szinergikus hatásainak kiaknázásához. A tervezési időszak fennmaradó része (2010-13) a következő ütemezési időszakokra lesz megbontva: 2010-11; 2012-13. A két időszakban elérni kívánt cél, hogy a megnyíló HPME-k ciklikusan, 1-2 hónapos pályáztatási idővel váljanak elérhetővé, egyes megoldási javaslatok esetében ismétlődően is. 2012. év végére minden III-as és IV-es tengelyből finanszírozott forrásnak egyaránt elérhetővé kell válnia. 2013-ban az egyes HPME-k kereteiből addig le nem hívott források kerülnek ismét meghirdetésre.

Ütemezés:Az ütemezés vonatkozásában alapvetően meg kell különböztetnünk, hogy a stratégia egyes megoldási javaslatai, milyen fejlesztési forrásból finanszírozódnak. Abban az esetben, ha nem az UMVP III. és IV. tengelyéből, akkor igazodnunk szükséges az egyes Akciótervek ütemezéséhez. Az UMVP III. tengelye esetében a vonatkozó rendelet határozza meg a támogatási kérelem beadásának intervallumait. A Közösségnek az ütemezést elsősorban a IV. tengely esetében szükséges kidolgoznia.A prioritásokon belüli intézkedések szinte mindegyike kapcsolódik valamely más intézkedéshez A tervezett fejlesztések hatékony véghezvitele érdekében indokolt, hogy lehetőség szerint a HPME-k több mint 1/3-a párhuzamos fejlesztési folyamatként váljon elérhetővé a térség szereplői számára a támogatási időszak első időszakában. Ezzel is hozzájárulva az egyes prioritások szinergikus hatásainak kiaknázásához. A tervezési időszak fennmaradó része (2010-13) a következő ütemezési időszakokra lesz megbontva: 2010-11; 2012-13. A két időszakban elérni kívánt cél, hogy a megnyíló HPME-k ciklikusan, 1-2 hónapos pályáztatási idővel váljanak elérhetővé, egyes megoldási javaslatok esetében ismétlődően is. 2012. év végére minden III-as és IV-es tengelyből finanszírozott forrásnak egyaránt elérhetővé kell válnia. 2013-ban az egyes HPME-k kereteiből addig le nem hívott források kerülnek ismét meghirdetésre.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

278

A stratégia legfőbb célja, hogy a térségben élők életfeltételeinek javítását a foglalkoztatási szint növelésével érjük el. A foglalkoztatás növelése érdekében megfogalmazott intézkedések kiemelt figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség és fenntarthatóság, mint átfogó kritériumrendszer érvényesülésére, amely áthatja a stratégia szellemiségét. A hátrányos helyzetű csoportok (romák, nők, alacsony iskolai végzettségűek, stb.) helyzetének javítása minden prioritás alappillére, amely nélkül a térség felzárkóztatása elképzelhetetlen. Az alapvető kompetenciák megszerzése, amely biztosítja a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét, megteremti a lehetőségét, hogy az érintettek európai polgár módjára élhessék mindennapjaikat.A gazdaságélénkítő programok, a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúrafejlesztésekkel megfelelő színteret biztosítanak a közösségi élet méltó megéléséhez. A képzések, az információhoz való hozzájutás, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja, és egyben segíti a szegénység leküzdését, hozzájárul a közösség saját jövőképének kitaláláshoz, identitásuk növeléséhez. Az egymásra utaltság segít a helyi társadalom kapcsolatainak javításában, amelynek katalizátora a civil- és szakmai szervezetek részvétele a közösségek életében és beleszólás lehetősége a helyi döntésekbe.

A stratégiai célok érvényre jutása biztosítja a helyi értékek fenntarthatóságát, és különös figyelmet szentel a globális fenntarthatóságra, biológiai sokféleség megőrzésére. A környezetkímélő és természetmegőrző mezőgazdasági szerkezetváltás erősíti a térség megtartó képességét és vonzerejét. A helyi kulturális örökség részét képező értékek megőrzése és fejlesztése biztosítja a vidéki életmód kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését és fejlődését. Harmonikus kapcsolatot biztosít a szomszédos területekkel történő együttélésben, a társadalom minden területén. A stratégia kiemelt figyelmet fordít az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulására és a fenntartható fogyasztási szokások meghonosításával és elterjedésével megfelelő piacot jelent a termékek helyben történő értékesítésére.A hozzáadott érték növekedése elősegíti a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát és kihasználja a helyi termelői potenciál nyújtott lehetőségeket.

A stratégia legfőbb célja, hogy a térségben élők életfeltételeinek javítását a foglalkoztatási szint növelésével érjük el. A foglalkoztatás növelése érdekében megfogalmazott intézkedések kiemelt figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség és fenntarthatóság, mint átfogó kritériumrendszer érvényesülésére, amely áthatja a stratégia szellemiségét. A hátrányos helyzetű csoportok (romák, nők, alacsony iskolai végzettségűek, stb.) helyzetének javítása minden prioritás alappillére, amely nélkül a térség felzárkóztatása elképzelhetetlen. Az alapvető kompetenciák megszerzése, amely biztosítja a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét, megteremti a lehetőségét, hogy az érintettek európai polgár módjára élhessék mindennapjaikat.A gazdaságélénkítő programok, a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúrafejlesztésekkel megfelelő színteret biztosítanak a közösségi élet méltó megéléséhez. A képzések, az információhoz való hozzájutás, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja, és egyben segíti a szegénység leküzdését, hozzájárul a közösség saját jövőképének kitaláláshoz, identitásuk növeléséhez. Az egymásra utaltság segít a helyi társadalom kapcsolatainak javításában, amelynek katalizátora a civil- és szakmai szervezetek részvétele a közösségek életében és beleszólás lehetősége a helyi döntésekbe.

A stratégiai célok érvényre jutása biztosítja a helyi értékek fenntarthatóságát, és különös figyelmet szentel a globális fenntarthatóságra, biológiai sokféleség megőrzésére. A környezetkímélő és természetmegőrző mezőgazdasági szerkezetváltás erősíti a térség megtartó képességét és vonzerejét. A helyi kulturális örökség részét képező értékek megőrzése és fejlesztése biztosítja a vidéki életmód kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését és fejlődését. Harmonikus kapcsolatot biztosít a szomszédos területekkel történő együttélésben, a társadalom minden területén. A stratégia kiemelt figyelmet fordít az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulására és a fenntartható fogyasztási szokások meghonosításával és elterjedésével megfelelő piacot jelent a termékek helyben történő értékesítésére.A hozzáadott érték növekedése elősegíti a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát és kihasználja a helyi termelői potenciál nyújtott lehetőségeket.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

279

A vállalkozások sokszínűségében megjelenik a globális és helyi tudás, a környezettudatos gazdálkodás és életmód. A helyi kisvállalkozások fejlődése a helyben foglalkoztatást, a termékek helyi piacának megteremtését szolgálja, az innovatív gazdálkodási technikák és minőség figyelembevételével.Az ökologikus és természetmegőrző vidékfejlesztési szempontok kiemelt figyelmet fordítanak a térség értékeire: az alacsony környezetszennyezettség és az érintetlen környezet hosszú távú fenntartására. A melléktermékek újrahasznosítása a modern technológia eszközeivel és a megújuló energiaforrások gazdasági célokra történő hasznosítása több szektorra fejti ki pozitív gazdaságélénkítő hatását. A stratégiai célok között kellő figyelem összpontosul a fenntartható közlekedésre és az ökológiai szemléletű tájgazdálkodásra.

A vállalkozások sokszínűségében megjelenik a globális és helyi tudás, a környezettudatos gazdálkodás és életmód. A helyi kisvállalkozások fejlődése a helyben foglalkoztatást, a termékek helyi piacának megteremtését szolgálja, az innovatív gazdálkodási technikák és minőség figyelembevételével.Az ökologikus és természetmegőrző vidékfejlesztési szempontok kiemelt figyelmet fordítanak a térség értékeire: az alacsony környezetszennyezettség és az érintetlen környezet hosszú távú fenntartására. A melléktermékek újrahasznosítása a modern technológia eszközeivel és a megújuló energiaforrások gazdasági célokra történő hasznosítása több szektorra fejti ki pozitív gazdaságélénkítő hatását. A stratégiai célok között kellő figyelem összpontosul a fenntartható közlekedésre és az ökológiai szemléletű tájgazdálkodásra.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

280

A földrajzi tervezési egység három statisztikai tervezési egységet foglal magába, ebből kifolyólag a korábban megfogalmazott fejlesztési tervekben különbségek mutatkoznak meg.Azonban az alapvető adottságok minden szektorra vonatkozóan hasonlóak, ennek következtében a stratégia tervezése folyamán különös figyelmet fordítottak a tervezők a harmonikus fejlesztésre, a korábban zsákutcát jelentő fejlesztési irányok vizsgálatára. A tervezési területen tervszerű tervezés 1997-től folyik. Sorra készültek el az egyes ágazatokat érintő stratégiák, fejlesztési koncepciók, programok. A vidékfejlesztés hangsúlyosabb megjelenésével mikrotérségek fejlesztését szolgáló Sapard programok készültek el az 1990-es évek végén. A programozás tervszerűsége kevésbé volt jellemző, a különböző ágazati tervezést az aktuális tervezést finanszírozó források indukálták. Az ágazati tervek harmonizációja nem volt prioritás, ezért a komplex fejlesztési programok megjelenésére, a többcélú kistérségi társulások megalakulása után került sor.

A fejlesztések az előzőekből következően mindig is forráscentrikus jegyeket hordoztak, az összehangolt mikrotérségre, kistérségre kiható fejlesztési elképzelések, forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Különösen feszítő problémát jelent a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását lehetővé tevő beruházások elmaradása. Ennek oka a helyi tőkeszegénység és a támogatások, e réteg foglalkoztatóságát korlátozottan segítő volta. A támogatási konstrukciók nem kedveztek a tervekben megfogalmazott kkv-k fejlesztésére kidolgozott programoknak, mivel a helyi kkv-k nem tudták biztosítani a pályázatok által elvárt feltételeket. A fejlesztések elmaradása a munkahelyek megszűnését vonta maga után, egyre növelve a hátrányos helyzetűek és a leszakadó rétegek életminőségének romlását. Az elmaradó komplex térséget átfogó foglalkoztatási, fejlesztési programok és az egyre rosszabb minőségű infrastrukturális háttér tovább súlyosbítja a térségben élők helyzetét.

A földrajzi tervezési egység három statisztikai tervezési egységet foglal magába, ebből kifolyólag a korábban megfogalmazott fejlesztési tervekben különbségek mutatkoznak meg.Azonban az alapvető adottságok minden szektorra vonatkozóan hasonlóak, ennek következtében a stratégia tervezése folyamán különös figyelmet fordítottak a tervezők a harmonikus fejlesztésre, a korábban zsákutcát jelentő fejlesztési irányok vizsgálatára. A tervezési területen tervszerű tervezés 1997-től folyik. Sorra készültek el az egyes ágazatokat érintő stratégiák, fejlesztési koncepciók, programok. A vidékfejlesztés hangsúlyosabb megjelenésével mikrotérségek fejlesztését szolgáló Sapard programok készültek el az 1990-es évek végén. A programozás tervszerűsége kevésbé volt jellemző, a különböző ágazati tervezést az aktuális tervezést finanszírozó források indukálták. Az ágazati tervek harmonizációja nem volt prioritás, ezért a komplex fejlesztési programok megjelenésére, a többcélú kistérségi társulások megalakulása után került sor.

A fejlesztések az előzőekből következően mindig is forráscentrikus jegyeket hordoztak, az összehangolt mikrotérségre, kistérségre kiható fejlesztési elképzelések, forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Különösen feszítő problémát jelent a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását lehetővé tevő beruházások elmaradása. Ennek oka a helyi tőkeszegénység és a támogatások, e réteg foglalkoztatóságát korlátozottan segítő volta. A támogatási konstrukciók nem kedveztek a tervekben megfogalmazott kkv-k fejlesztésére kidolgozott programoknak, mivel a helyi kkv-k nem tudták biztosítani a pályázatok által elvárt feltételeket. A fejlesztések elmaradása a munkahelyek megszűnését vonta maga után, egyre növelve a hátrányos helyzetűek és a leszakadó rétegek életminőségének romlását. Az elmaradó komplex térséget átfogó foglalkoztatási, fejlesztési programok és az egyre rosszabb minőségű infrastrukturális háttér tovább súlyosbítja a térségben élők helyzetét.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

281

A három kistérséget felölelő fejlesztési terület rávilágított olyan jelentős összefüggésekre, melyeket egy-egy kistérségi szintű tervezés folyamatban nem lehet relevánsan megítélni. Hangsúlyosan jelentek meg ugyanazon problémák, szükségletek a helyzetelemzés készítése során. A tervezés 4 hónapos időszaka során folyamatosan rajzolódott ki és került megerősítésre a fejlesztései folyamat összehangolásának szükségessége a három kistérség vonatkozásában.

A három kistérséget felölelő fejlesztési terület rávilágított olyan jelentős összefüggésekre, melyeket egy-egy kistérségi szintű tervezés folyamatban nem lehet relevánsan megítélni. Hangsúlyosan jelentek meg ugyanazon problémák, szükségletek a helyzetelemzés készítése során. A tervezés 4 hónapos időszaka során folyamatosan rajzolódott ki és került megerősítésre a fejlesztései folyamat összehangolásának szükségessége a három kistérség vonatkozásában.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

282

A közösség egy sikeres stratégiaalkotást követően egyesületi formában kezdi meg működését. Az egyesületi formából következően a titkársági feladatokat az egyesület által létrehozandó munkaszervezet fogja ellátni. A 2013-ig tartó időszak szakmai munkájából következően azonban sokkal több és szerteágazóbb feladatokat fog ellátni a munkaszervezet.A stratégia III. és IV. intézkedéscsomagjában megfogalmazott megoldási javaslatok sikeres megvalósításának feltételeként, legfontosabb szempontnak tartjuk a közösség tagjaihoz való hatékony eljutást és információ eljuttatást. Ennek megfelelően a térség mind a 3 kistérségében ott kíván lenni a munkaszervezet. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően, mind a három kistérség központjában egyfajta „inkubációs” megjelenéssel számolunk. Fontosnak tartjuk ezt mindazért, hogy az Akciócsoport tagjainak szakmai, módszertani segítséget is tudjon adni a munkaszervezeten keresztül az Abaúj Leader Egyesület.

Szervezeti felépítés:A munkaszervezet felépítésénél leginkább figyelembe veendő szempont, hogy jól azonosítani tudjuk az adminisztratív, szakmai, módszertani feladatok mennyiségét, milyenségét. A munkaszervezet vezetőn túl nélkülözhetetlen szükség van egy-egy adminisztratív, illetve pénzügyi kolléga munkájára. A megalapozott szakmai munka megköveteli, hogy programmenedzserek támogassák mind a pályázati kiírások előkészítésének, mind pedig a lebonyolításának a feladatát. Ezeken túl további feladatokat jelent a projektgenerálás, illetve az ehhez tartozó szaktanácsadási tevékenység ellátása, ami hozzásegíti a térség szervezeteit a szakmailag megalapozott projektek elkészítéséhez, és lebonyolításához.

Az Abaúj Leader Egyesület közösségi beágyazódása az elmúlt lassan egy év során folyamatosan alakult ki. Mindezt jól mutatja, hogy a térség valamennyi (egy kivételével) önkormányzata elkötelezte magát a programhoz való kapcsolódásra, ugyanakkor a térség markáns üzleti és civil szereplői is együttműködőként és tevékeny résztvevőként segítették a stratégia alkotás folyamatát.

A közösség egy sikeres stratégiaalkotást követően egyesületi formában kezdi meg működését. Az egyesületi formából következően a titkársági feladatokat az egyesület által létrehozandó munkaszervezet fogja ellátni. A 2013-ig tartó időszak szakmai munkájából következően azonban sokkal több és szerteágazóbb feladatokat fog ellátni a munkaszervezet.A stratégia III. és IV. intézkedéscsomagjában megfogalmazott megoldási javaslatok sikeres megvalósításának feltételeként, legfontosabb szempontnak tartjuk a közösség tagjaihoz való hatékony eljutást és információ eljuttatást. Ennek megfelelően a térség mind a 3 kistérségében ott kíván lenni a munkaszervezet. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően, mind a három kistérség központjában egyfajta „inkubációs” megjelenéssel számolunk. Fontosnak tartjuk ezt mindazért, hogy az Akciócsoport tagjainak szakmai, módszertani segítséget is tudjon adni a munkaszervezeten keresztül az Abaúj Leader Egyesület.

Szervezeti felépítés:A munkaszervezet felépítésénél leginkább figyelembe veendő szempont, hogy jól azonosítani tudjuk az adminisztratív, szakmai, módszertani feladatok mennyiségét, milyenségét. A munkaszervezet vezetőn túl nélkülözhetetlen szükség van egy-egy adminisztratív, illetve pénzügyi kolléga munkájára. A megalapozott szakmai munka megköveteli, hogy programmenedzserek támogassák mind a pályázati kiírások előkészítésének, mind pedig a lebonyolításának a feladatát. Ezeken túl további feladatokat jelent a projektgenerálás, illetve az ehhez tartozó szaktanácsadási tevékenység ellátása, ami hozzásegíti a térség szervezeteit a szakmailag megalapozott projektek elkészítéséhez, és lebonyolításához.

Az Abaúj Leader Egyesület közösségi beágyazódása az elmúlt lassan egy év során folyamatosan alakult ki. Mindezt jól mutatja, hogy a térség valamennyi (egy kivételével) önkormányzata elkötelezte magát a programhoz való kapcsolódásra, ugyanakkor a térség markáns üzleti és civil szereplői is együttműködőként és tevékeny résztvevőként segítették a stratégia alkotás folyamatát.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

283

Az Egyesület felépítése elősegíti egy lehetséges ágazati érdekérvényesítési kezdeményezés első lépéseit. A civil és üzleti tagozatok mind az érdekérvényesítés, mind a közösségi kezdeményezések területén tehetnek jelentős lépéseket a térségben. Ezeket a folyamatokat segítheti több megoldási javaslatban is megfogalmazott fejlesztési törekvés. Ilyen jelentőségű, és eredményekkel kecsegtető együttműködés még nem alakult ki ebben a térségben. Talán nem teljesen túlzás az a kijelentés, melyet több közösségi tag is megemlített a tervezés során, miszerint megalakult és rendszeresen ülésezik „Abaúj parlamentje”. Ezek a visszhangok is jól mutatják, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az itt élők erre a kezdeményezésre.

A stratégia megalkotása során kiemelt figyelem fordult a szinergiák azonosítására, vagyis az egyes ágazatokban megvalósuló fejlesztések, hogyan támogatják a többi szereplő kezdeményezéseit. A projektgenerálás során kiemelt feladat a helyi partnerségi együttműködések elősegítése.

Az Egyesület felépítése elősegíti egy lehetséges ágazati érdekérvényesítési kezdeményezés első lépéseit. A civil és üzleti tagozatok mind az érdekérvényesítés, mind a közösségi kezdeményezések területén tehetnek jelentős lépéseket a térségben. Ezeket a folyamatokat segítheti több megoldási javaslatban is megfogalmazott fejlesztési törekvés. Ilyen jelentőségű, és eredményekkel kecsegtető együttműködés még nem alakult ki ebben a térségben. Talán nem teljesen túlzás az a kijelentés, melyet több közösségi tag is megemlített a tervezés során, miszerint megalakult és rendszeresen ülésezik „Abaúj parlamentje”. Ezek a visszhangok is jól mutatják, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az itt élők erre a kezdeményezésre.

A stratégia megalkotása során kiemelt figyelem fordult a szinergiák azonosítására, vagyis az egyes ágazatokban megvalósuló fejlesztések, hogyan támogatják a többi szereplő kezdeményezéseit. A projektgenerálás során kiemelt feladat a helyi partnerségi együttműködések elősegítése.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

helyi vidékfejlesztési stratégia – abaúj lacs

Documents