TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA JEGYZET

HEGESZTŐK ÉS AZ ÉPÍTŐIPARI

TEVÉKENYSÉG SORÁN NYÍLT

LÁNGGAL JÁRÓ MUNKÁT VÉGZŐK

RÉSZÉRE

Összeállította:

2

Tartalomjegyzék

1. A tűzvédelemről általában 3. oldal

2. Általános tűzvédelmi ismeretek 4. oldal2.1. Tűzoltó készülékek 4. oldal2.2. Tűzjelzés 7. oldal2.3. Tűzveszélyességi osztályok, tűzveszélyességi

osztályba sorolás, fogalmak 7. oldal

3. A használat fontosabb tűzvédelmi szabályai 10. oldal3.1. Általános tűzvédelmi szabályok 10. oldal3.2. Tűzveszélyes tevékenység 12. oldal3.3. Szabadban tüzelés 13. oldal3.4. Dohányzás 13. oldal3.5. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 13. oldal3.6. Lakó- és szállásépületek tűzvédelmi szabályai 14. oldal

4. Hegesztéssel kapcsolatos előírások 15. oldal4.1. Fogalom meghatározások 15. oldal4.2. Hegesztés általános előírásai 17. oldal4.3. A munkavégzésre vonatkozó szabályok 20. oldal4.4. A hegesztéshez alkalmazott gázok jellemzői 24. oldal4.5. Gázpalackokkal kapcsolatos előírások 25. oldal4.6. Villamos ívhegesztéssel kapcsolatos előírások 29. oldal4.7. Veszélyes körülmények között végzett hegesztés 30. oldal

szabályai4.8. Legfontosabb tűzvédelmi követelmények az 33. oldal alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez4.9. Magatartás gázpalacktűz- és robbanás esetén 34. oldal 4.10 Hegesztés, vágás tűzveszélyessége 34. oldal

5. Kivonat az 53/2005. (XI.10.) BM rendeletből 36. oldal

Mellékletek:1. számú melléklet: Minta alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezéséhez

3

2. számú melléklet: Tűzoltó készülék használata3. számú melléklet: ábrák /gázpalack és részei, hegesztőláng szerkezete

1. A TŰZVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN

A tűz elleni védekezés minden állampolgár kötelessége. Ennek érdekében mindenkinek meg kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket.

Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak: 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a

műszaki mentésről és a tűzoltóságról, 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat

készítéséről, 26/2005. (V.28.) BM rendelettel módosított 35/1996.(XII. 29.)

BM rendelet: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára

kötelezett foglalkozási ágakról munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól.

Kimondottan a tűzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több más jogszabály, nemzeti szabvány és szabályzat is foglalkozik egyes területek szabályozásán belül tűzvédelmi kérdésekkel.

A tűzvédelmi törvény alapvető követelményként határozza meg, hogy a gazdálkodó szervek gondoskodjanak a jogszabályokban és nemzeti szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. Ilyen tevékenységnek minősül - egyebek mellett - a hegesztéssel és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkavégzés.

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) kiadta a tűzvédelmi szakvizsga törzsanyagát, melynek alapján a hegesztőknek és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzőknek, valamint a tevékenységüket közvetlenül irányító vezetőknek az alábbi szakismeretekből tűzvédelmi szakvizsgát kell tenniük:

4

- 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) 1-4., 7-13., 41., 56-57., 67. §-ai,- 142/2004. (XII. 22.) GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzat,- a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 4. számú melléklet X. fejezete: Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése.

A jegyzet a hivatkozott szakanyagok legfontosabb részeinek feldolgozásával igyekszik elősegíteni a tűzvédelmi szakvizsgára történő eredményes felkészülést. A témával kapcsolatos további ismeretek a felsorolt szakanyagok teljes körű tanulmányozásával szerezhetők.

2. ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ISMERETEK

Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér.

Az égés feltételei: éghető anyag, égéshez szükséges oxigén, égéshez szükséges hőmérséklet, a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;

A tűz elleni védekezés fő feladata:- a tűzesetek megelőzése (megelőző tűzvédelem),- a tűzoltási feladatok ellátása (mentő tűzvédelem),- a tűzvizsgálat (felderítő tűzvédelem), valamint ezek feltételeinek biztosítása.

Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.Tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul.

Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon, akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni.

Oltóhatások:

5

Hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti.

Fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba "burkolják" és így megakadályozzák, hogy levegő jusson az égési térbe.

Kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció mechanizmusát megszakítja.

2.1. Tűzoltó készülékek

A tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása.A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltóanyagtartályba belenyomott (sűrített) hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú vizsgálati tűz eloltására alkalmas. A hordozható tűzoltó készülék tömege üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg.A létesítményekben —kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket— a tűzveszélyességi osztály és az alapterület figyelembevételével kell az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készülékek számát meghatározni az alábbiak szerint:Tűzveszélyességi osztály Helye

Az építmény, illetve szabadtér alapterületét csökkentő tényező

Követelmény

„A-B”helyiségben, illetve veszélyességi övezetben

--minden megkezdett 50 m2 alapterület után 1-1 db

„A-B”építményben, illetve szabadtéren

A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

a „C”-„E” tűzveszé-lyességi osztályba tartozó építmény, szabadtér előírásai szerint

„C”építményben, illetve szabadtéren

A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

az alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db

„D”építményben, illetve szabadtéren

A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

az alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db

6

„E”

építményben, illetve szabadtéren

A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével

Szükség szerint

A gázpalackok szállításával, tárolásával és kezelésével, a hegesztéssel és a nyílt lánggal járó tevékenységgel kapcsolatos munkákhoz szükséges tűzoltó készülékek kiválasztásával kapcsolatban jogszabályok, további előírásokat tartalmaznak, melyek a következő fejezeteknél találhatók.Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben.

A tűzoltó készülékek oltóanyaguk szerint lehetnek: Porral oltó tűzoltó készülékek: Oltóanyaga por alakú szilárd

anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok valamint villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására, újabb típusai szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmazhatók.

Vízzel oltó tűzoltó készülékek: Oltóanyaga elsősorban szilárd éghető anyagok tüzeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat.

Habbal oltó tűzoltó készülékek: Oltóanyaga víz-habképző anyag keveréke, mely elsősorban éghető folyadékok és lánggal vagy parázslással égő szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas.

Halonnal oltó tűzoltó készülékek: Oltóanyaga cseppfolyós halogénezett szénhidrogén, mely éghető folyadékok, gázok és kismértékben szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas. Jelenleg a halonnal oltókat környezetkárosító hatása miatt csak külön engedéllyel rendelkező létesítményekben szabad készenlétben tartani.

Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek: Oltóanyaga élelmiszeripari tisztaságú szén-dioxid, mely elsődlegesen éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására alkalmas.

A tűzoltó készüléket címkével, adattáblával vagy beütéssel és felülvizsgálva jelöléssel valamint a BM OKF azonosító jellel kell megjelölni. A címke a készülék ábrás és szöveges kezelési utasítását tartalmazza. Az adattáblán vagy a beütésen olvasható a gyártási év és a próbanyomás időpontja. A felülvizsgálva jelölést öntapadós kivitelben helyezik el a tűzoltó készüléken. A felülvizsgálva jelölésről lehet megállapítani a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontját. A tűzoltó készülékek karbantartását félévente (MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülékek) vagy évente elvégeztetni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését, javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

7

A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak BM OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.A készenlétben tartónak legalább negyedévente, ún. ellenőrző vizsgálatok végrehajtásáról kell gondoskodni, melynek során ellenőrizni kell, hogy a tűzoltó készülék:- a tervezett telepítési helyen van,- a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a

tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,

- a használati utasítások sértetlenek,- valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer működőképes,- a tűzoltó készülék zárt, ép, hiánytalan szakszerű szerelvényekkel ellátott.A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok kijavításáról.A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Az elhelyezett tűzoltó eszközök alkalmazásának fontos feltétele, hogy az ott dolgozó személyek tudják az elhelyezési helyüket, és készségszinten ismerjék kezelésüket (1. számú melléklet).

2.2. Tűzjelzés

Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.

A tűzoltóság hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112)

A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé. A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),- mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve,- emberélet veszélyben van-e,- a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

2.3. Tűzveszélyességi osztályok, tűzveszélyességi osztályba sorolás, fogalmak

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az

8

épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

A tűzveszélyességi osztályba sorolással kapcsolatos fogalmak:a) alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület,b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik,c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja,d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér,e) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége,f) műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény,g) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek,h) robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,i) tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el,j) veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.A veszélyességi övezet kiterjedését- éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, nemzeti szabvány szerint (idetartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe),- minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani,k) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét,

9

Az OTSZ szerint öt tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:

- "Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes" (jelzése: "A"), - "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B"), - "Tűzveszélyes" (jelzése: "C"),- "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D"),- "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E").

"Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 °C,

– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%;

c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő;

d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége;

e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

"Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,

b) – az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább

21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü >Tlpnyt –20 °C és Tü > 35 °C,

– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb;

c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő;

d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

10

"Tűzveszélyes" (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik:a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete

(gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,– a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok

és a világításra használatos petróleum,– az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C

felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt –20 °C, Tü > Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,

– az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák;

c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb;

d) az üzemanyagtöltő-állomások.

"Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D") tűzveszélyességi osztályba tartozik:a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete

(gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,- az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-

nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt –50 °C és Tü > 35 °C,

– az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb;

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak;

c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel;

d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a "C" tűzveszélyességi osztályba;

e) az iroda-, lakó- és szállásépület;f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér);g) állattartó helyiség.

"Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik:a) a nem éghető anyag;b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető

anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.

11

A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.

3. A HASZNÁLAT FONTOSABB TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

3.1. Általános tűzvédelmi szabályok

- Az épületeket, helyiségeket csak a használatbavételi, üzletek esetén a működési, ipari tevékenység esetén a telephely engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

- A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.

- A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.

- A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.

- Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.- Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.- Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

- Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

- Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.

- Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el.

- A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

12

- A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni.

- A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

- Az "A"–"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukóberendezéssel kell ellátni.- A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.

3.2. Tűzveszélyes tevékenység

Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.

- Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

- Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.

- Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a következő bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

- Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges (2. számú melléklet).

- A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

- Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell: a tevékenység időpontját, helyét, leírását,

13

a munkavégző nevét, a bizonyítvány számát (tűzvédelmi szakvizsgához kötött

munkakörnél), a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

- Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

- A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani.

- A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

- A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

3.3. Szabadban tüzelés

- A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

- A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani.

- Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

3.4. Dohányzás

- Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

- Dohányozni nem szabad az "A"–"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni.

- Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.

3.5. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

14

- A levegő tisztaságvédelme miatt jelenleg, a környezetvédelmi jogszabályok szerint a tarló és a növényi hulladék égetése tilos.

Tűzvédelmi szempontok szerint:- Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.- A tervezett - előző bekezdés szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.

- A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

- Kukoricatarló-égetésnél az előző bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

- A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen szabad elégetni.

- Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt

legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;

b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;

c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;

d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

- A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. – meg kell szüntetni.

3.6. Lakó- és szállásépületek tűzvédelmi szabályai

- A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt

15

tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.- Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad.- Az épületben, illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.- A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”-„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.- Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl. panelszerkezet).

4. HEGESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a hegesztéssel kapcsolatos előírások a Hegesztési Biztonsági Szabályzaton alapulnak. A szabályzat azonban az alábbi hegesztésekre nem vonatkozik:

a műanyaghegesztés, a víz alatti hegesztés, a műszeriparban használatos kézi ellenállás-hegesztés, a barkácshegesztés.

4.1. Fogalom meghatározások

HegesztésMunkadarabok egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel, amelynek során az anyagok természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre, illetve a termikus vágás és darabolás.

HegesztőberendezésAz adott hegesztési technológia megvalósításához szükséges eszközök összessége.

Hegesztő munkahelyA hegesztéssel rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztő munkahely lehet telepített vagy nem telepített.

Telepített munkahelyHegesztés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.

Nem telepített munkahely

16

Hegesztés céljára ideiglenesen kialakított munkahely.Gázforrás

Gázpalack, gázpalacktelep, gázpalackköteg, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék.

17

GázpalackOlyan fémből, fémből és kompozitból, vagy kompozitból készült nyomástartó edény, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési, illetve felhasználási helye nem azonos.A gázpalack űrtartalma legfeljebb 150 liter, átmérője legfeljebb 420 mm, valamint a hosszának és külső átmérőjének az aránya legfeljebb 10.

Töltött palackA rendeltetés szerinti töltettel részben vagy a megengedett mértékig töltött palack.

Üres palackA megengedett mértékű nyomásig ürített palack.

Veszélytelenített gázpalackA töltettől mentesített gázpalack.

GázpalacktelepVáltozó számú - közös csővezetékre, központi nyomásszabályzóval felszerelt - palackból összeállított gázforrás.

GázpalackkötegSzállítókeretbe foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt gázforrás.

GáztartályTelepített, folyékony és/vagy gáz halmazállapotú anyag tárolására alkalmas tölthető gáztároló.

Acetilénfejlesztő készülékKalciumkarbid és víz reakciójának létrehozására szolgáló nyomástartó berendezés.

Éghető gázAz égést tápláló közeggel hőt termelő kémiai folyamatban egyesülő gáz.

Égést tápláló gázOlyan gáz, amely az éghető közeggel exoterm kémiai reakcióban egyesül.

Gázpalack üzemetetésA gázpalackok szállítása, tárolása, készenléti állapota és a gázpalackban lévő gáz felhasználása.

Gázpalack tárolásA töltött vagy üres, de nem veszélytelenített gázpalackok huzamosabb ideig történő raktározása. Tárolásnak számít a gázpalackok készenléti állapota is.Megjegyzés: A gázpalackok tárolhatók zárt térben. illetve szabad téren. Szabadtéri tárolóknak minősülnek azok is, amelyek legalább egy oldalról nyitottak.

Gázpalack készenléti állapotaA felhasználási helyeken a munkálatok további folytatásához előkészített gázpalackok tárolása.

Biztonsági szerelvényA gázforrást, a gázellátó rendszert, a hegesztő felszerelést, illetve a hegesztőt a rendszer üzemzavarainak következményeitől védő szerelvény.

Hegesztő áramforrás

18

Áramot és feszültséget szolgáltató berendezés, amely rendelkezik ívhegesztéshez és rokon eljárásaihoz szükséges jelleggörbével.

ElektródafogóA hegesztőelektróda befogására és az áramcsatlakozás biztosítására szolgáló, szigetelt nyelű, szabványos kivitelű szerszám.

Munkakábel (hegesztőkábel)Az áramforrást az elektródafogóval összekötő szabványos vezeték.

Testkábel (visszavezető kábel)A hegesztendő tárgyat és az áramforrást összekötő vezeték.

HegesztőA vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy.

Hegesztés irányítóLegalább középfokú gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai gyakorlattal rendelkező személy.

Gázpalack veszélyességi övezetA zárt térben vagy szabadtéren tárolt gázpalackok körüli védőtartomány, ahol gázszivárgás következtében tűz-, tűz- és robbanásveszélyes, egészségre és környezetre ártalmas légtér kialakulása nem zárható ki.

LégcsereAz a szám, amely megmutatja, hogy a helyiség levegője hányszor cserélődik ki egy órai időtartam alatt.

Szűk, zárt, kis légterű térAz a zárt tér, amely– kisebb 100 m3-nél, vagy– valamelyik mérete (magasság, szélesség, hossz, átmérő) kisebb 2 m-nél.

KifúvatásA tömlő üzemi nyomáson néhány másodperc időtartamú átöblítése a tömlőben vezetendő gázzal.

VisszavágásA gázkeverék robbanásszerű (gyors) visszaégése durranó hang kíséretében, majd a láng újra begyullad a kilépő nyíláson. Pattogó hang mellett ismétlődhet.

VisszaégésA gázkeverék áramlási sebessége kisebb az égési sebességnél, ezért a láng visszahúzódik az égőszárba, és sípoló hang kíséretében belül ég.

VisszacsapásA visszaégés átterjed az injektoron, illetve keverőkamrán, és behatol a kisebb nyomású gázvezetékbe.

VisszaáramlásA nagyobb nyomású gáz behatol a kisebb nyomású gáz vezetékébe.

4.2. Hegesztés általános előírásai

- Hegesztőmunkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az kielégíti:

19

a Hegesztési Biztonsági Szabályzat követelményeit, és a hatályos környezetvédelmi, egészségügyi, kémiai, egyéb

biztonsági és tűzvédelmi előírásokat.- Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő

munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős.

- Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt felhasználó hegesztő munkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor, pince stb.) tilos létesíteni!

- Hegesztő munkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-, kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet.

- Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell.

- A telepített hegesztő munkahely alapterülete legalább 4 m2, padozata csúszásmentes és nem éghető anyagú, felülete egyenletes legyen.

- A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi eszköz biztonságosan elhelyezhető legyen.

- Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.

- Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen:

a környezeti hatásokkal, a munkavégzés biztonságával, a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak

megelőzésével, valamint a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos

követelményeket.- Nem telepített hegesztő munkahelyen helyiségben vagy

szabadtéren, hegesztési munkát (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet) csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.

- Hegesztést önállóan végezhet, aki: betöltötte a 18. életévét, és a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és

időszakos munkaköri orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi

szakvizsgával rendelkezik.- Hegesztő szakmunkás tanulók, illetve különféle hegesztő eljárások

gyakorlati oktatásán résztvevők csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett foglalkoztathatók.

- Gázpalackot és acetilénfejlesztő-készüléket az kezelhet, akivel az ehhez szükséges ismereteket a munkáltató oktatás keretében elsajátíttatta.

- A hegesztő berendezés és a biztonsági szerelvények biztonságos működését időszakonként ellenőrizni kell, és az ellenőrzés tényét

20

írásban rögzíteni kell. Ennek gyakorisága - ha a gyártó ettől eltérően nem rendelkezik - a következő:

Gázhegesztés Ívhegesztés Gázhegesztő készülék:

Hegesztő- és vágópisztoly:

Pisztoly, égő 1/4 év TIG-égő 1 évGumitömlő 1/4 év Plazma égő (gépi) 1 évBiztonsági szerelvény 1/4 év Plazma égő (kézi) 1/2 évPalack- és vezetéki nyomáscsökkentő

1/4 év

Gázellátó rendszer: Áramforrások: Palacktelep, palackköteg és készülékei

1 év Forgógépes átalakító 2 év

Acetilénfejlesztő 1 év Transzformátor 1 év Egyenirányító 1 évEllátó vezetékek: Áramelosztó rendszerek: Ellátó vezetékek tömörségi vizsgálata

1 év Kiépített (telepített) hegesztőáram-vezető (test) rendszer

1 év

Ellátó vezetékek szerkezeti vizsgálata

3 év Több munkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó rendszere

1 év

- A biztonságos működés ellenőrzésének ki kell terjednie legalább a biztonsági funkciók működésének és szerkezet épségének vizsgálatára.

- A vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.

- A hegesztő berendezés és biztonsági szerelvény karbantartási javítási, munkái után az újbóli megfelelőségről a berendezés karbantartását, javítását végzőnek nyilatkoznia kell.

- A hegesztő berendezés karbantartását, javítását csak szakirányú szakismerettel rendelkező és ezzel megbízott személy végezheti a gyártó által kiadott kezelési utasítás alapján.

21

4.3. A munkavégzésre vonatkozó szabályok

- A hegesztő köteles a jelen szabályzat előírásain túl az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani.

- A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni.

- A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: a közlekedési utak szabadon hagyását, éghető anyagok jelenlétét a közelben, födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések -

éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt - tömítettséget,

robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését,

a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét,

az elszívó/szellőző segédberendezések működését, a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelő-

berendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését,

ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést,

a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását,

az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét, a figyelmeztető táblák meglétét.

- A munka- és védőeszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell: a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és

egyéb szerszámok állapotát, a hegesztő szerszám (pisztoly, elektródafogó) lehelyezésére

alkalmas (éghetetlen, villamosan szigetelő) alátét meglétét, a hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő állapotát,

valamint a védőszűrő fokozatát, a légzésvédő állapotát és működését.

- A hegesztő berendezések ellenőrzése során vizsgálni kell: a szemmel látható sérüléseket, a biztonsági szerelvények meglétét és működőképességét, a kábelek, tömlők épségét, a közvetlen mechanikai sérülések

elleni védelmét, a villamos csatlakozások megfelelőségét, a földelést, a víz- és gázcsatlakozások (védőgázos hegesztésnél) felszerelését

és tömörségét, a gázellátó és/vagy levegő ellátó rendszerek működését, a hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét,

tömörségét,

22

az elektródafogók állapotát, a hegesztőgépek (áramforrások) főkapcsolója „nulla” állását, a feszültség alá helyezést, illetve az üzemkészséget mutató

jelzőlámpa vagy egyéb jelzőrendszer működését, az áramforrás jelleggörbéjének beállítását (változtatható

karakterisztikájú gépeknél) a hegesztési eljárásnak megfelelően. A hegesztő köteles továbbá elvégezni még azokat az

ellenőrzéseket is, amelyeket a hegesztőgépek, berendezések kezelési utasításai a munka megkezdése előtti állapotra előírnak.

Ha az ellenőrzés során a hegesztő bármilyen hibát vagy rendellenességet talál, a munkát megkezdeni nem szabad. Hibás, sérült, deformált eszközökkel munkát végezni tilos.

Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után szabad megkezdeni a 4.7. pont „hegesztés veszélyes anyagokat tartalmazó berendezésen, szerkezeten” című fejezet rendelkezései betartásával.

- A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles: a technológiai előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat

betartani, a munkafolyamatot figyelemmel kísérni. Az alkalmazott eljárás káros hatásai ellen védelmet nyújtó egyéni

védőfelszerelést kötelezően és rendeltetésszerűen kell használni. A hegesztő berendezés működésében bekövetkezett veszélyt

jelentő rendellenességet, üzemzavart a hegesztő köteles tőle elvárhatóan megszüntetni vagy munkahelyi vezetőjétől erre intézkedést kérni.

Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni.

Ha a tűzgyújtási engedély (az előzetesen írásban meghatározott feltételek) a hegesztő számára nem egyértelmű, akkor a pontosítást az engedély kiadójától meg kell kérni, és a hegesztést csak az egyértelmű utasítás alapján szabad végezni.

A munka befejezésekor, vagy ha a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a berendezéseket olyan állapotban kell hagyni, hogy azok ne lehessenek baleset okozói.

Kültéri munkáknál a hegesztőkészüléket, berendezéseket úgy kell elzárni, hogy illetéktelen ne juthasson hozzájuk, és az időjárás viszontagságai és/vagy esetleges mechanikai sérülések ellen a berendezést letakarással vagy más módon megbízhatóan védeni kell.

A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni.

- Az átvizsgálás során a munkavégző köteles

23

a munkahelyet és háromdimenziós (térbeli) környezetét, a gödröket, mélyedéseket, zegzugos helyeket stb. többször is ellenőrizni, hogy nincs-e ott izzó anyag, esetleg nem keletkezett-e tűz, és szükség esetén vízzel permetezni;

a munkatérben maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni; az elmozdított anyagokat a munkahely teljes kihűlése után

eredeti helyükre visszaállítani.

Gázhegesztés és lángvágás általános tűzvédelmi előírásai

- Az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót, erre a célra rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg őrlángot (pl. lángvágógépet) szabad használni.

- Tilos a láng begyújtása illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon.

- A láng begyújtása sem, személyek sem éghető anyagok felé nem irányulhat.

- A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól.

- Gázhegesztő és hevítő, valamint lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvények alkalmazása mellett szabad a gázforráshoz (gázpalackhoz, palacktelephez, illetve ellátó vezetékhez) csatlakoztatni. Megfelelő biztonsági szerelvénnyel kell megakadályozni a csatlakozó készülék üzemzavara miatt az éghető gáz vagy oxigén veszélyes mértékű, ellenőrizetlen kiáramlását.

- Tűz esetén az éghető gáz áramlását kell először megszüntetni. - Az oxigén gázforrások, az oxigénnel érintkező eszközök olaj- és

zsírmentesítéséről gondoskodni kell. Valamennyi oxigénnel érintkező berendezésre fel kell írni, hogy „olajjal, zsírral nem érintkezhet.”

- Propánbután (a továbbiakban: pébégáz) elégetéséhez csak az erre a célra szolgáló égőket és egyéb eszközöket szabad felhasználni.

- PB-gázzal és földgázzal működő készülékek, berendezések tömítését csak pentán álló anyagból szabad készíteni, és csak ilyen anyagú tömlőket szabad használni.

- Az oxigén felhasználására szolgáló eszközöket (pl.: palack, tömlő) tilos másfajta gázhoz felhasználni, hasonlóképpen tilos felhasználni olyan eszközöket (pl.: tömlő, nyomáscsökkentő), amelyet más gázhoz használtak!

Szerelvények, nyomáscsökkentő

- Gázforrásból gázt felhasználni csak a gáz fajtájának és nyomásának megfelelő nyomáscsökkentő közbeiktatásával szabad. A nyomáscsökkentő felszereléséhez közdarab használata tilos!

- A nyomáscsökkentő épségét, gáztömör csatlakozását minden munkakezdés előtt ellenőrizni kell.

- Befagyott nyomáscsökkentőt csak melegvizes borogatással vagy fúvott, meleg, olajmentes levegővel szabad kilazítani, kiolvasztani.

- Csak gáztömör , hibátlan, sérülésmentes tömlőt szabad használni.

24

- A felhasználható gumitömlő hossza legalább 5 m, de legfeljebb 30 m lehet.

- A gumitömlőt csak szalagbilinccsel szabad felerősíteni a tömlővégekre.

- Ha az oxigén és az éghetőgáz tömlőt hosszabb szakaszon egymással párhuzamosan vezetik, akkor a két tömlőt legalább méterenként 50 mm szélességben, szakaszosan össze kell kötni (pl. öntapadó szalaggal).

- Munkakezdés előtt a gumitömlőt át kell öblíteni (fúvatni). Az átöblítést szűk, zárt térben, nyílt láng vagy egyéb tűzforrás, gyúlékony vagy veszélyes anyagok közelében tilos elvégezni! A tömlő átfúvatásához sűrített levegőt tilos használni!

- A tömlőket törésmentesen kell felcsévélni. A tömlőket a gázpalackokra testre (láb, hát, kar) fektetni tilos!

- A tömlő szabványos színjelölését a felszerelés (munkakezdés) előtt ellenőrizni kell.

Hegesztő- és vágópisztoly

- A hegesztő- és vágópisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrizni kell. Csak kifogástalan, üzembiztos eszköz használható.

- A tömítetlenséget csak kézi szerszámmal és erővel szabad megszüntetni.

- Tilos a hegesztő- és vágópisztolyt a gázpalackra felakasztani!- Ideiglenes munkaszünet esetén telepített munkahelyen a hegesztő-

és vágópisztoly tartó használata kötelező. Nem telepített munkahelyen is biztosítani kell a hegesztő- és vágópisztoly biztonságos elhelyezését.

- Égő hegesztő- és vágópisztolyt csak erre a célra biztonságosan kialakított tartóra szabad helyezni.

- A hegesztő- és vágópisztolyt, illetőleg a fúvókát és égőfejet csak az erre a célra rendszeresített tisztítótűvel, illetve eszközzel szabad tisztítani.

Gázforrás

- A gázforrást védeni kell a véletlen sérüléstől, védőkerítést, védőfelszerelést, illetve túlnyomást lefúvató berendezést kell használni.

- A gázforrásra csak az engedélyezett gáznyomású gázpalackot szabad rákapcsolni. Rákapcsolás előtt a gázpalackban lévő gáz nyomását méréssel kell meghatározni.

- A gázforrásban egymással kapcsolatban lévő és egyszerre kiürülő gázpalackokban a gáznyomás közel azonos értékű legyen.

- Folyékony oxigén tartály alatti padozatot és a környezetét olajtól, zsírtól és egyéb szennyeződéstől mentesen kell tartani.

- Folyékony oxigén tartály biztonsági övezetén belül dohányozni és nyílt lángot használni tilos!

Csővezeték

25

- A csővezetéket csak akkor szabad használni, ha a gáz áramlási irányát, színjelölését és a gáz nevét

feltüntették, a kezelő szerveket megjelölték, üzembe helyezték.

- Munkaszünet alkalmával a gázelvételi helyeken az elzáró szelepet el kell zárni.

- Javítási, szerelési munkát a kijelölt és megbízott szakember csak akkor végezhet a vezetéken, ha a vezetéknyomás, gáztöltés nélküli kitisztított, átöblített állapotban van, és erre engedélyt kapott.

Ez a követelmény a felirati táblák, irányjelző nyilak stb. cseréjére nem vonatkozik.

4.4. A hegesztéshez alkalmazott gázok jellemzői

Acetilén (C2H 2).

A levegőnél könnyebb, jellegzetesen fokhagymaszagú, éghető, nem mérgező gáz, amely levegővel 3-63 %-os, oxigénnel pedig 2,8-93 %-os keverési arány mellett robbanásveszélyes gázkeveréket alkot. Az acetilén 2228,6 kPa nyomáson és 0 oC hőmérsékleten cseppfolyósodik. A folyékony acetilén rendkívül veszélyes robbanóanyag, amely rázásra ütésre robban. Szabadon 151,9 kPa nyomásig veszélytelenül összesűríthető, azonban 151,9 kPa-t meghaladó nyomás esetén a hőmérséklettől, s a környező anyagoktól függően, indító (iníciáló) hatásra az acetilénben öngyulladás következhet be és tizenegyszeres térfogat növekedés mellett 3000 oC hőfejlődés közben, nagy detonációval felrobban. Acetonban oldva 1013 kPa nyomásig, lyukacsos masszába felszívott acetonban 1519,6 kPa nyomásig veszélytelenül sűríthető, ha a töltőmassza sértetlen, nincs összeesve és nem alkot üregeket. A töltőmasszában levő acetonban oldott acetilént disszugáznak nevezik, 1 liter aceton átlagos oldóképessége 101,3 kPa nyomásonként 24 liter acetilén. A palack űrtartalma 40 liter, maximális nyomása 15 bar. Egy disszugázpalackba töltött aceton mennyisége kb. 16 liter, mely kb. 5760 liter acetiléngázt tud elnyelni.

Propán-bután (C3H8-C4H10)

A levegőnél nehezebb éghető gázelegy, amely belélegezve nem mérgező, inkább bódító hatású. A levegővel 1,9-9,5 %-os, oxigénnel pedig 2,2-25 %-os keverési arány mellett robbanásveszélyes gázkeveréket alkot. A pébégázpalack alumíniumból készül 11,5, 23, 35 kg-os nagyságban.

Hidrogén (H2)

A levegőnél jóval könnyebb, színtelen, szagtalan, éghető, nem mérgező gáz, amely levegővel 4,1 - 75 %-os, oxigénnel pedig 4,5 - 95 %-os keverési arány mellett robbanásveszélyes gázkeveréket a

26

(durranógázt) alkot. A gázpalack 40 és 16 literes űrtartalommal kerül forgalomba nyomása 150 bar.

Oxigén (O2)

Színtelen, szagtalan, nem éghető, de az égést tápláló gáz, amely minden égéshez elengedhetetlenül szükséges. A nyomás alatt álló oxigén minden éghető anyag meggyulladását nagymértékben fokozza, ha olajjal, zsiradékkal jut érintkezésbe, azokat olyan hevesen oxidálja, hogy robbanás következik be. A 40 literes gázpalackban 125-150 bar nyomáson kb. 6 m3 oxigén van.

4.5. Gázpalackokkal kapcsolatos előírások

4.5.1. Általános előírások

- A gázpalack, gázpalacktelep, gázpalackköteg (a továbbiakban: gázpalack) kezelése, tárolása és szállítása a Gázpalack Biztonsági Szabályzat (továbbiakban: GBSZ) és a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 4. számú melléklet X. fejezete (Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése) szerint történhet.- A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges műszaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította.- A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek.- Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni.- Cseppfolyósított gázok elvételekor a palack - ellenőrzött körülmények között - 50 °C hőmérsékletig melegíthető. A hőhordozó hőmérsékletét figyelni kell.- A tűzveszélyes, maró és mérgező gázokat tartalmazó palackokat olyan területeken, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők, csak állandó felügyelet mellett szabad használni.- Maró, mérgező. és tűzveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a töltővállalat előírásai szerint.

- A gázpalackot csak akkor szabad forgalmazni, ha:- a jogszabály (GBSZ) szerinti érvényes használati engedélye

van,- jelölései épek és egyértelműek,- nem sérült,- gáztömör,- szerelvényei hibátlanok, sértetlenék,- nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés.

-A gázpalackot sérültnek kell tekinteni, ha: legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton,

aszfalt stb.) esett, égésnyomok látszanak rajta, éles bemetszésű sérülése, vagy horpadása van, a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők.

- Csak a töltővállalatnak szabad:

27

- nehezen nyitható, korrodált szelepű palackot nyomás mentesíteni,

- a palackszelepet cserélni, javítani,- a palackokat veszélyteleníteni,- a gázokat egyik palackból a másik palackba áttölteni.

- Lejárt használati engedélyű palackot veszélyteleníteni kell.- A gázpalackot (az üres gázpalackot is) csak lezárt szeleppel és

szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítatni. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású gázpalackokat, amelyek töltete

- mérgező,- maró,- tűz-és robbanásveszélyes.

- Amennyiben az acetiléngáz elvétel meghaladja a gázpalack forgalmazója által előírt, illetve a legfeljebb 800 liter/óra/palack értéket, akkor műszaki intézkedésekkel (palackösszekötő, palack telep, palack köteg, acetilénfejlesztő stb.) kell a biztonságos gázellátás feltételeit biztosítani. Rövid ideig - legfeljebb 10 percig - megengedhető 1000 liter/óra/palack gázelvétel érték.

- A gázpalackot árnyékolással, takarással védeni kell a közvetlen hőhatástól (pl. napsugárzás, fűtőtest). A gázpalack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az 50 oC-ot.

- A gázpalackot a káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell.- Befagyott szelepű vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 40 0C

hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni.- A gázpalackot eldőlés, elmozdulás ellen rögzíteni kell.- A palack szelepét és csatlakozószerelvényeit nem szabad zsír-,

illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni, kezelni. A felhasznált tömítőanyag a használatos gázfajtának feleljen meg.

- A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani.

- A gázpalack elzáró szelep nyitása illetve zárása csak rendszeresített eszközzel (pl. kézikerék, kulcs) végezhető, bármilyen segédeszköz használata tilos. Ha a gázpalack szelepe kézzel nem nyitható, akkor azt a töltő állomásnak vissza kell küldeni. A gázpalackot a hibára utaló jelzéssel kell ellátni (pl.: tábla, krétafelirat).

- Minden gázpalackot, hogy tartalma könnyebben felismerhető legyen színjelöléssel kell ellátni, azonban színjelölés csak a gázpalack-töltet közelítő, másodlagos azonosítására szolgál, töltetre vonatkozó konkrét adatokat, továbbá a használat során figyelembe veendő biztonsági előírásokat, kockázati tényezőket a gázpalackra ragasztott címke (matrica) tartalmazza.

- Az Európai Unió országaiban a gázpalackok megkülönböztetésére korábbiakban használatos színjelölési szabvány(ok) jelentős megváltoztatására, egységesítésére került sor 1998-al kezdődően.

- Az ipari- és egészségügyi gázpalackok egységesített színjelölő rendszerére vonatkozó szabvány, az MSZ EN 1089-3, Magyarországon is hatályba lépett. Magyarországon 2002. július 1-

28

jével kezdődően kerülnek bevezetésre/alkalmazásra az MSZ EN 1089-3 szabvány előírásai.

- A forgalomban lévő gázpalackok, a jelenlegi teljes gázpalackpark új színjelölésre történő átállítását,

2007. június 30-ig

kell végrehajtani.- Az átállási/türelmi időszak alatt a jelenlegi - és az új szabvány

szerinti színjelöléssel ellátott - gázpalackok egyaránt forgalomban lesznek, amely tény a felhasználó részéről fokozott figyelmet igényel, az átmeneti időszak teljes tartama során.

- Az új színjelölés - felhasználó részére - a gáztöltet tulajdonságaira (éghető, oxidáló, mérgező stb.) vonatkozó általános információkat adja meg.

- A gázpalackoknál alkalmazott új szabvány szerinti színjelölésről a gázpalack vállrészén egymással szemben felfestett két "N" betű nyújt tájékoztatást, melynek jelentése: Új (New; Neu; Nouveau).

- Azon gázok palackjai, ahol a palackszín nem változik (pl. Hidrogén, Szén-dioxid), a továbbiakban is az „N” betűs kiegészítő megjelölés nélkül kerülnek forgalomba.

A régi színjelölések: acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot sárga, hidrogént, vagy más éghető gázt tartalmazó gázpalackot

vörös, oxigént tartalmazó gázpalackot kék nitrogént tartalmazó gázpalackot zöld, minden egyéb nem éghető gázt tartalmazó gázpalackot

szürke, sűrített levegőt tartalmazó gázpalackot lila, maró, mérgező gázt tartalmazó gázpalackot barna

színjelöléssel.

Az új színjelölések: mérgező és/vagy korrodáló gázt tartalmazó gázpalackot

sárga, éghető (gyúlékony) gázt tartalmazó gázpalackot vörös, oxidáló (gyújtó hatású) gázt tartalmazó gázpalackot

világoskék, semleges gáz (nem mérgező, nem korrodáló, nem éghető,

nem oxidáló) gázt tartalmazó gázpalackot élénk zöld, acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot

gesztenyebarna, oxigént tartalmazó gázpalackot fehér nitrogént tartalmazó gázpalackot fekete, szén-dioxidot tartalmazó gázpalackot szürke

Az új színjelölést a gázpalack vállán kell elhelyezni. A gázpalack vállát két „N” betűvel kell megjelölni az átellenes oldalakon a palack vállának színétől elütő színnel.

4.5.2. Gázpalackok tárolása, raktározása

29

- Gázpalackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá talajszint alatti helyiségekben, lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban,

átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, garázsokban.

- A palacktárolók padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes, és megfelelő teherbírású legyen valamint feleljen meg a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak.

- A palacktárolókban tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a vonatkozó szabályzat (OTSZ) szerint.

- A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárlóhelyein, valamint azok biztonsági távolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok, vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival.

- Éghető gázok palackjainak veszélyességi övezetében ne legyenek gyújtóforrások.

- Éghető gázokat tartalmazó palackok veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járművek közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció.- A palackot éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad.- A különféle gázokat tartalmazó palackokat, valamint a töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni.

- Szabad- és zárt téri palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad. A palacktárolókat veszélyt jelző táblákkal (a tűzvédelmi jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelmények szerint) kell ellátni, amelyek utaljanak a tárolt gázok tulajdonságaiból adódó veszélyhelyzetekre.

- Cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani vagy tárolni.- A gázok felhasználásának a helyén csak a napi munkához szükséges gázmennyiséget tartalmazó palackokat szabad tárolni.

- A tárolók villámvédelme a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 3. számú melléklet III. fejezete szerint.

- Zárt téri tárolásnál a folyamatos szellőzését biztosítani kell. A mesterséges szellőzést a vonatkozó környezet- és tűzvédelmi előírások értelemszerű alkalmazásával kell kialakítani. A természetes szellőzés elegendő, ha a tároló közvetlenül a szabadba vezető - a tároló alapterületének legalább 1 %-át kitevő összkeresztmetszetű - szellőző-nyílásokkal van kialakítva. A szellőzőnyílások elhelyezésekor figyelembe kell venni a gázok relatív sűrűségét.- Az éghető vagy mérgező gázokat tartalmazó palackok tárolói a közlekedési úttól legalább 3 m-re legyenek. Ha a tároló a közlekedési úttal határos, akkor annak falán ajtó és 2 m magasság alatt nyitható ablak vagy egyéb nyílás ne legyen.- A különböző gázokkal töltött palackokat a következő korlátozásokkal szabad együtt tárolni: az éghető és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150

db palack, vagy 15 db tároló hordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben;

30

az éghető és semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben;

az égést tápláló és a semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben;

a fenti bekezdésekben előírtakon kívül mérgező gázzal töltötten további 15 db palack vagy 1 db tároló hordó.

- A palackcsoportok között legalább 2 m távolság legyen.- Ha éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat és hordókat

tárolnak, akkor ezek tárolása a veszélyességi övezet figyelembevételével történjen. Olyan zárt helyiségekben amelyeknek területe legfeljebb 20 m2, a teljes helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik.

4.5.3. Gázpalackok szállítása

- Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l úrtartalmú palackot szállíthat.

- Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad szállítania.

- Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat csak kézikocsin szabad szállítani. A palackot talpgyűrűjén, illetve homorú fenekén szabad gurítani.

- A palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackot csak olyan elektromágnessel szabad emelni, amely olyan tartalék áramforrással és automatikus átváltószerkezettel van kialakítva, amellyel a biztonságos emelés feltételei a tápfeszültség kimaradásakor is változatlanok maradnak.

- A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat.

- Gépjárművön való szállításkor: a gépjármű tiszta legyen, a gépjármű ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják,

olajat, zsírt vagy más A, B és C tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani,

a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menetirányára merőlegesen,

a palackok rögzítése biztonságos, és könnyen oldható legyen, a palackokat úgy kell rögzíteni, hogy sem egymáshoz, sem más

tárgyhoz ne ütődhessenek, a palackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell, a gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni, a veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel

közös légterű vezetőfülkéjű gépjárművön szállítani nem szabad.

- Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad.- Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem

szabad.

4.6. Villamos ívhegesztéssel kapcsolatos előírások

31

- Csak hibátlan, sérülésmentes hegesztő berendezéssel és tartozékkal szabad munkát végezni.

- Villamos hegesztési munkákat csak sértetlen, a hálózati tápellátáshoz szabályszerűen csatlakoztatott hegesztő berendezéssel és eszközökkel szabad végezni.

- Munkát átnedvesedett ruhában vagy nedves kesztyűben vagy vízzel érintkezve végezni tilos!

- A szétfröccsenő folyékony salak és izzó fémrészek ellen a környezetet – ha ott éghető anyagok vannak – nem éghető anyagokkal való letakarással kell védeni.

4.7. Veszélyes körülmények között végzett hegesztés szabályai

- A veszélyes körülmények között hegesztés akkor végezhető, ha a munkát irányító személyt kijelölték; a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított; a tűzjelzés, a tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak.

- Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni.

- A munka megkezdése előtt és a munkavégzés közben méréssel kell meggyőződni arról, hogy

- tűz- és robbanásveszély, és- egészségi ártalom veszélye nem áll fenn.

- A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni.

Hegesztés veszélyes anyagokat tartalmazó berendezésen, szerkezeten:- A hegesztés megkezdése előtt meg kell ismerni, hogy a

berendezésben (edény, tartály, tank stb.) most vagy korábban milyen veszélyes anyagot tároltak.

- A hegesztés megkezdése előtt a berendezéseket melegvízzel, vízgőzzel és/vagy megfelelő vegyszerrel alaposan ki kell mosni, vagy a vegyszert semlegesíteni kell.

- A tisztítás után a berendezést tiszta vízzel teljesen meg kell tölteni és a hegesztés vagy vágás alatt vízzel telt állapotban kell tartani.

- Ha a berendezés vízzel nem tölthető fel, akkor inertgázzal, esetleg vízgőzzel kell feltölteni (pl.: nitrogén, CO2, nemesgáz).

- Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége a levegőnél kisebb, akkor a berendezést nyílásával felfelé kell állítani és a CO2 gázt alulról kell bevezetni.

- Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége a levegőnél nehezebb, akkor a berendezést nyílásával lefelé kell állítani, és a levegőnél könnyebb gázt (pl. N2) alulról kell bevezetni.

- Zárt, belül üres tárgyak csak olyan hegesztő-, vágóeszközzel készíthetők, illetve javíthatók, amelyek alkalmazásával a belső

32

nyomás nem növekszik meg, illetőleg a tárgyon szabad vezető nyílást kell készíteni.

Hegesztés gázvezetéken- A veszélyes anyagot (gázt, gőzt, folyadékot, olvadékot, port stb.)

szállító csővezetékek hegesztést, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.

- Ha a csővezetékben nincs gáz, akkor a gázmentes állapotról méréssel kell meggyőződni.

- A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel), vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell elérni, és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl.: vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani.

- Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell.

- A nyitott, nem tömített vezetékeken gondoskodni kell a gáz szabadba vezetéséről.

- A különösen veszélyes anyagot, mérgező és/vagy éghető gázokat szállító csővezetéknél gondoskodni kell, hogy az gázmentes, átöblített, tiszta; és valamennyi nyílása, kivezetése nyitott legyen.

Ez a követelmény havária vagy mentés esetére nem vonatkozik.- A gázszállító csővezetékből a javításra kerülő részt szakaszolással

biztonságosan, gáztömören le kell zárni, illetőleg le kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani.

- Tisztításkor, átöblítéskor a keletkező gázokat veszélymentesen kell elvezetni.

- Csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az armatúrákat és a biztonsági berendezéseket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük csak tisztítás, ellenőrzés után legyen.

- Éghető gázokat szállító csővezetékek esetén: a gáz eltávolításáról, az átöblítésről, a tisztításról gondoskodni

kell; szabályozott és ellenőrzött gázkiáramlás esetén a csővezeték

gáztúlnyomás alatt legyen.

Hegesztés túlnyomás alatti térben- A túlnyomás alatti térben hegesztést, előzetesen írásban

meghatározott feltételek alapján szabad végezni.- A hegesztő munkahelyen csak annyi személy tartózkodhat, akiket

minden körülmények között ki lehet menteni.- A zsilipajtó, illetve a zsilipek működőképességét a munka

megkezdése előtt ellenőrizni kell.- A zsilipajtó a kamra irányában a munkavégzés tartama alatt nyitva

legyen.- A túlnyomás alatti térbe 1,5 bar felett acetilént, disszugázt

tartalmazó palackot tilos bevinni!- A védőruha lángálló, de legalább lángmentesített anyagból legyen.

Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben- Biztosítani kell, hogy:

33

a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a megengedett értéket;

gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen:

ne alakulhasson ki oxigéndús atmoszféra.- A munka megkezdése előtt a friss levegőt biztosító rendszer

működését ellenőrizni kell.- Gázforrást, hegesztő áramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott

üzemeltetni tilos!- A pisztolyt csak a zárt téren kívül szabad meggyújtani.- A figyelmeztető jelzésről gondoskodni kell amelyet a térben lévő

dolgozó működtet, és amely jelzés alapján a figyelő személy intézkedik.

- Munkaszünet esetén a hegesztési munkaeszközöket a térből el kell távolítani, illetőleg azokat az energiaforrásról le kell választani.

- A munkatéren kívül figyelő személyeket kell biztosítani, akik az esetleges mentésre kiképzettek, és őket más munkával megbízni nem szabad.

- A mentéshez szükséges eszközöket a munkahely közelében kell elhelyezni úgy, hogy szükség esetén az azonnali használatuk lehetséges legyen.

- Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő eszközt.

Hegesztés szabadban- A mindenkori időjárásnak megfelelő védelmet is biztosítani (szél,

eső, nap, hő stb.) kell.- Tilos munkát végezni, ha:– a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt;– zivatar van;– villámlik!

A hegesztéssel kapcsolatos további kérdésekben a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásai az irányadók.

34

1. számú mellékletSorszám: ................./200___

ENGEDÉLY TŰZVESZÉLYES MUNKA VÉGZÉSÉRE

Az 200__ év ....................... hó ...... napján megtartott helyszíni szemle, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 11 §. (3) bekezdésében foglaltak alapján:

A munkavégzés időtartama: 200__ év ..................... hó ...... nap ......... órától, 200__ év .................... hó ...... nap .........óráigA munkavégzés általános tűzvédelmi előírásai:-Tűz és szikra képződéssel járó tevékenység 5 m-es körzetéből a

gyúlékony anyagokat el kell távolítani.-Az el nem távolítható gyúlékony anyagokat nedves ponyvával le kell

takarni.-A tűzoltás céljára…….db……kg-os ABC porral oltó tűzoltó készüléket

kell készenlétbe helyezni.-A munka végzéséhez szükséges……fő dolgozó, akik rendelkeznek

érvényes tűzvédelmi szakvizsgával és munkavédelmi oktatással.-A munkavégzés ideje alatt gázkoncentráció mérés szükséges:

igen nem -Tűz esetén a tűzoltóságot 105 vagy a ………….… hívószámot azonnal

értesíteni kell.A munkát végzők neve:

.................................... tűzvédelmi szakvizsga biz. száma:....................

................................... tűzvédelmi szakvizsga biz. száma:....................

a ...................................................................... helyiségben (szabad téren) végzett tűzveszélyes tevékenységet

………….......................................................................... (a munka pontos megnevezése) az alábbi tűzvédelmi előírások végrehajtása és folyamatos betartása mellett engedélyezem: A biztonságos munkavégzés érdekében az alábbi biztonsági intézkedések megtétele szükséges:1.)...........................................................................................................……2.) .........................................................................................................

.......

35

A munkavégzés helyén az alábbi tűzvédelmi felszereléseket kell biztosítani:3.) .................................................................................................................

4.) .................................................................................................................

az engedélyt kiadó aláírása

Az engedélyben felsorolt előírásokat tudomásul veszem, azok végrehajtásáért és folyamatos betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok.

................................... 200__ év....... hó ..... nap. ......................................... munkát végző aláírása

A munka befejezését az engedélyezőnek jelenteni kell !!!

FIGYELMEZTETÉS: A tűzveszélyes tevékenységet csak az engedélyben rögzített előírások végrehajtása és folyamatos betartása mellett szabad végezni. Hatósági ellenőrzés esetén az engedélyt fel kell mutatni.

Az engedély két azonos példányban készült. Az engedély egy példányát az engedélyező rendszeresített irattartóban (dossziéban) elhelyezni köteles.

MEGJEGYZÉS:Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabad téren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet külső szervezet, vagy személy végzi, a munkavégzés feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles azt kiegészíteni, az alábbiak szerint:

A felsorolt előírásokat az alábbi – helyi sajátosságoknak megfelelő – tűzvédelmi feltételekkel kiegészítem:

................................... 200__ év....... hó ..... nap.

36

......................................... a létesítmény vezetője, vagy

megbízottjaA felsorolt előírásokat tudomásul veszem, és azok megtartásáért felelőséget vállalok:

………………………… munkát végző aláírása

37

2. számú melléklet

tűzoltó készülék taktika

ROSSZ JÓ

A tüzet szélirányból kell

oltani!

Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva

kell oltani!

Csepegő, vagy folyó anyag tüzét

felülről lefelé kell oltani!

A tűzoltáshoz szükséges

készülékeket egyidejűleg kell

bevetni.(nem egymás után!)

Ügyelni kell a visszagyulladásra!

A használt tűzoltó-készülékeket nem

szabad visszaakasztani!

Gondoskodni kell az újratöltésről!