hegedüs józsef Önkormányzatok finanszírozása · nincs „tökéletes megoldás” feladatok...

1

Hegedüs József

Önkormányzatok finanszírozása

Urbanista szakírányú továbbképző tanfolyam

2011 szeptember 26-28

Kormányzati szintek közötti

kapcsolat -- alapösszefüggések

az állam és a magánszektor közötti

feladatmegosztás

államon belüli, kormányzati szintek

közötti feladatmegosztás

DE: a gazdaság/társadalom különböző

szektorainak működési logikája

különbözik egymástól VÁROSKUTATÁS KFT 2

2

Kormányzatközi kapcsolatok

vizsgálata Közgazdaságtudomány (public

economics)

Richard Musgrave, Wallace E. Oates, Roy

Bahl, Charles E. McLure Jr., jorge Martinez-

Vazquez

Szociológia, politikatudomány (fiskális

szociológia)

Joseph Schumpeter, Franz Oppenheimer,

Werner Sombart, and Gustav (von)

Schmoller.

VÁROSKUTATÁS KFT 3


Decentralizáció típusai és formái

Típusok

– Politikai

– Pénzügyi

– Adminisztratív

Formák

– Dekoncentráció

– Funkciók delegálása

– Politikai decentralizáció

3


Négy „pillér” (Bird, 2000):

– Kiadások, feladatok

– Bevételek

– Transzferek

– Hitelek

Kormányzat különböző szintjei közötti

kacsolatok alapjai

6

Jo

gi, p

olit

ika

i

ke

rete

k

Kiadások/

feladatok

megosztása

Jövedelemek/

bevételek

megosztása

Pénzügyi

irányítás (helyi

költségvetés)

Szektor elemzés

Saját bevételek

Transzferek

Hitelezés

Pénzügyi/költségvetés decentralizáció: elmélet és gyakorlat

Nagyvárosok,

Budapest

La

ká

s

sze

kto

r

Területi

egyenlőtlenségekGazdaságfejlesztés,

vagyongazdálkodás

Víz

ga

zd

ál

ko

dá

s

Szo

ciá

lis

sze

kto

r

4

Decentralizációs vita –

közgazdasági érvek

Makrógazdasági hatások

– Paul Bernd Spahn: fiskális és monetáris

politika szétválaszthatósága

Erőforrás allokáció

– Preferenciák – de csak magasabb

fejlettségi szinten (Prud’homme)

– Szakértelem hiánya

– Költségek és hasznok

összekapcsolódjanak VÁROSKUTATÁS KFT 7

Decentralizációs vita – társadalmi

érvek

Egyenlőség/egyenlőtlenség

– Növeli az egyenlőtlenségeket, a kérdés a

kiegyenlítő mechanizmusok hatékonysága

– Alapszolgáltatások biztosítása -- kritérium


5

Decentralizációs vita – politikai

érvek

Demokratikus részvétel, szubszidiaritás

elve

Erkölcsi kockázat (puha költségvetési

korlát)

Elszámoltathatóság

Korrupció


Decentralizációs folyamat

A decentralizáció mögötti politikai erők

Gazdasági növekedés, hatékonyabb állam

(post-jóléti állam)

Politikai váltás – Kelet-Európa, Törökország

(EU csatlakozás) Indonézia

Nemzeti egység: Afrika (Etiopia)

Demokratikus követelés: Dél-Amerika

DE: intézményi, kulturális és történelmi háttér


6

Asszimmetrikus decentralizáció

Decentralizáció – politikai folyamat:

hatalommegosztás különböző területi

egységeket képviselő politikai erők

között

Példák: Macedonia, Spanyolország,

Oroszország, stb.


Önkormányzati rendszerek:

Európa Föderális

– Ausztria

– Belgium

– Németország

Regionalizált unitárius – Olaszország

– Franciaország

– Spanyolország

– Anglia

Decentralizált unitárius – Dánia

– Finnország

– Hollandia

– Svédország

Központosított unitárius – Görögország

– Irország

– Luxemburg

– Portugália


7

VÁROSKUTATÁS KFT

IDEÁLIS ÖNKORMÁNYZATI

SZABÁLYOZÁS ELVEI vertikális egyenlőtlenség kezelése:

– az önkormányzatok bevételi kapacitásait (nem a

tényleges bevételeit) veszi figyelembe

– elismeri kiadási szükségleteit (nem a tényleges

kiadásait)

horizontális egyenlőtlenségek: területi

kiegyenlítési módszerek

önkormányzati önállóság: kooperáció,

hatékonyság és szociális érzékenység


Az önkormányzati rendszer két

modellje: “választás helyi

preferenciák alapján” és “ügynökség”

Pénzügyi decentralizáció (choice

model) előnye: közszolgáltatások

hatékonyabb biztosítása

– feltételek: helyi adóztatási képesség és

kapacitás, önállóság a kiadások

meghatározásában és a feladatok

ellátásának megszervezésében, lakossági

képviselet (képviselők elszámoltathatósága

8

VÁROSKUTATÁS KFT

Önkormányzati rendszer

bevezetése -- Magyarország 1990

az állam szerepének változása:

privatizáció és decentralizáció (nyugat-

európai tapasztalatok)

decentralizáció: kiadások (27%) és

bevételek (9%) -- Nyugat-Európa: (37%

-- 29%)

elaprózódottság (méretgazdaságosság,

kooperáció jelentősége, és ennek

költségei)

VÁROSKUTATÁS KFT

Kormányzati politika változásai

ágazati politikák

– feladatok újrafogalmazása

– szektornak szánt források garantálása

pénzügyi kormányzat

– vagyon, kincstár

– kiegyenlítés, területfejlesztés

– adórendszer

9

VÁROSKUTATÁS KFT

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER

LEGFONTOSABB JELLEMZŐI

decentralizáció problémái

térségi feladatok (középszint hiánya)

rendszerváltás (államháztartás reform)

és az önkormányzati szektor

vállalkozói önkormányzat versus

szolgáltató önkormányzat

VÁROSKUTATÁS KFT

Kooperáció nehézségei

önkormányzatok szétválása

megyék és megyeközpontok

város és környéke

főváros, kerületek és az agglomeráció

10


Az önkormányzati finanszírozási

rendszer kritikus elemei

A helyi szint alkalmazkodása

– a központi és helyi önkormányzatok kapcsolatait szabályzó

jogi keretek

– támogatási rendszer

Helyi bevételek szerepének növelése

Tőkeberuházások

– a helyi önkormányzatok és az EU támogatások

– a magánszektor beruházásait elősegítő szabályozási

keretek kialakítása


A feladatok megosztásának

elmélete (Musgrave)

Az állami feladatok három csoportja:

– Makrogazdaság (helyi szintű gazdaságpolitika: elszivárgás, deficit kezelésének technikái nicsenek meg helyben, stabilizációs politika)

– Jövedelem újraelosztás (egységes elvek, helyi szociális újraelosztás kérdőjelei)

– Erőforrás allokáció (helyi preferenciákhoz való alkalmazkodás)

11


Gazdasági hatékonyság: a szolgáltatásokat a lehető legkisebb költségek mellett kell biztosítani

Méltányosság: pénzügyi terhek kiegyenlítése

Politikai elszámoltathatóság

Adminisztratív hatékonyság: megfelelőség, kooperáció

Világos jogi szabályozás, átlátható és viszonylag stabil feladatmegosztás

Nincs „tökéletes megoldás”

Feladatok hatékony megosztásának

kritériumai


A feladatmegosztás tipikus

problémái

A jogi szabályozás ellentmondásai (ellátási színvonal, árak, díjak, kötelező és nem kötelező feladatok, stb.)

A hatékonysági kritérium hiánya: gazdasági veszteségek

A feladatmegosztás a különböző szintek között – tulajdon, működtetés (bérek, dologi kiadások)

– tőkeberuházás elválasztása a működtetéstől

12

VÁROSKUTATÁS KFT

A feladatmegosztás

következménye:

vertikális egyenlõtlenségek

horizontális egyenlõtlenségek

(minimális szolgáltatási szint-

problémája)

“spillover” hatás


A feladatellátás intézményi

formái

Önkörmányzati intézmény vagy a

polgármesteri hivatal

Más önkormányzat

Önkormányzati tulajdonú gazdasági

társaság (profit vagy non-profit)

Magántulajdonú társaság vagy non-

profit szervezet

13

Feladatrendszer I.

Két alapvető feladattípus: – Közszolgáltató (saját megoldásban, vagy kiszerződéssel)

– Közhatalmi (hatósági jogalkalmazás és jogalkotás)

Strukturálisan tagozódó feladat- és

hatáskörök – Gazdasági (helyi térségfejlesztés, munkahelyteremtés, helyi

infrastruktúra – ivóvíz, szennyvíz, hulladék, telefon, gáz, út,

köztisztaság, környezet)

– Humán szolgáltatások (óvoda, alsó- és középfokú oktatás, helyi

kulturális szolgáltatások, szociális és egészségügyi szolg.)

– Rendvédelem, tűzoltóság

Feladatrendszer II.

Kötelező feladatok – csak törvény írhat elő. Alapfeladatok az Ötv-ből (8.§ (1)bek.), továbbiak a szakmai törvényekből

– Településfejlesztés és –rendezés

– Környezetvédelem

– Lakásgazdálkodás

– Vízrendezés és elvezetés

– Csatornázás

– Köztemetők fenntartása

– Helyi közutak és közterületek fenntartása

– Helyi tömegközlekedés

– Köztisztaság és településtisztaság

– Óvoda, alapfokú nevelés, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás

– Közművelődés, sport

– Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása

– Egészséges életmód feltételeinek biztosítása

14

Feladatrendszer III. Önként vállalt feladatok – és vállalkozási tevékenység

Államigazgatási

– Jogalkalmazás (engedélyek, adatközlés, szankciók

stb.)

– Katasztrófa-elhárítás

– Kiszolgáló jellegű (pl. választások

A feladatmegoldás alternatív módjai:

– A közszolgáltatások szerződésbe adása (pl.

hulladékkezelés)

– Koncesszió

– Nonprofit szervezetek bevonása

– Privatizáció

VÁROSKUTATÁS KFT

Kormányzati politika változásai

ágazati politikák

– feladatok újrafogalmazása

– szektornak szánt források garantálása

pénzügyi kormányzat

– vagyon, kincstár

– kiegyenlítés

– helyi adók

15

A helyi önkormányzatok kiadási szerkezete

2005 2006

1. Folyó működési

kiadások

71,7 70,0

2. Felhalmozási és

tőke jellegű kiadások

18,7 21,0

3. Támogatások,

elvonások, egyéb

folyó átutalások

8,0 7,3

4. Egyéb kiadások 1,6 1,7

Összesen 100 100

A helyi önkormányzatok kiadásai funkciók szerint (%)

2006

A.) Állami működési funkciók 17,5

B.) Jóléti funkciók 68,0

Oktatás 28,4

Egészségügy 14,4

Társadalombiztosítási,

szociális és jóléti

11,2

Lakásügy, kommunális 9,0

Szabadidő, kultúra 4,9

C.) Gazdasági funkciók 13,1

D.) Funkciókba nem sorolhatók 1,4

16

Jövedelemek megosztása --

hatalommegosztás

A tényleges jövedelmek forrása:

– Adóbevételek

– Díjbevételek

– Vagyonból származó bevételek*

Normatív elmélet: mi az optimális

megosztás?


Normatív kritériumok Elszámoltathatóság

„Jövedelmezőség” – az adóbevétel

mennyire rugalmasan reagál az igényekre

Adó, mint a közszolgáltatások díjbevétele

Ne okozzon „torzítást”

Igazságos

Adminisztratív költségek


17

VÁROSKUTATÁS KFT

Bevételek megosztása és a

makrogazdasági összefüggések

Elméleti érv(Oates): pénzügyi és a fiskális politika nem választható el

A JM következményei

– rosszul strukturált bevételei szerkezet: “pazarlás” a kiadási oldalon

– kiegyenlítõ támogatás: gazdasági növekedés

– hitelekhez való könnyű hozzáférés: önkormányzati csõdök

VÁROSKUTATÁS KFT

Bevételek megosztása és a

jövedelem átcsoportosítás

Helyi szinten megvalósított jövedelem átcsoportosítás nem hatékony (mobilitás)

– progresszív adózás => gazdagok/adófizetõk menekülése

– bõkezû szociális programok => szegények beköltözése

Alapprobléma: a termelési tényezõk “viselkedése”

18

VÁROSKUTATÁS KFT

Bevételek megosztása és

erőforrás allokáció

Helyi szolgáltatások bevételeinek és

kiadásainak finanszírozása helyi

döntésnek kell lennie

– a költségvetés helyi prefernciákhoz való

igazítása

– az önkormányzati adók és a fizetési

hajlandóság

– kiadások hatékonyabb ellenörzése

VÁROSKUTATÁS KFT

Helyi bevételek versus

transzferek

Helyi bevételek és transzferek közötti

átfedés

– díjbevételek: ki határozza meg a díjakat?

– megosztott adók: ki határozza meg azz

adóalapot és a megosztási rátá

– hitelek: ki engedélyezi

Helyi adó: adófajta, adóalap, adóráta,

adminisztráció helyi döntési körben

19


A jövedelmek megosztásának módjai

Teljes önálló adóztatási jog, és adóügyi apparátus

Adó alap, vagy az adómérték meghatározásának lehetősége

Pótadó, kiegészítő adó

Megosztott adó

Bevételek megosztása, nem az adóbevétel eredet alapján

Magas fokú önállóság

Kevés önállóság

A magyar államháztartási rendszer

Központi kormányzat

Elkülönített

állami pénzalapok

Társadalombiztosítás

Helyi önkormányzatok

központi szint =

állami költségvetés

(amelyben a központi

költségvetés a fő, a többi

a mellékköltségvetés)

helyi szint

20

Az államháztartási rendszer belső arányai

ÁÁ

53%

24%

2%

21%

Központi kormányzat

Társadalombiztosítás

Elkülönített állami

pénzalapok

Helyi önkormányzatok

Államháztartás belső arányai (2002)


Saját bevétel

31%

Saját bevételek

Egyéb

bevételek

7%

Helyi adók

15%

Térítési díjak

9%

Vagyoni típusú

(ingatlan) adók

2%

Kommunális

adók

0,5% Üzleti típusú

(iparűzési)

adó

12,5%

Forrás: PM (Rozsi Judit

előadás, 2007)

21

Helyi adók (2007)


Építmény adó; 68%

Telekadó; 8%

kommunális - magánszemél

y; 13%

kommunális - vállalkozók;

2%

Idegenforgalmi - tartozkodási idő alapján;

7%

Idegenforgalmi - üdülőépület

után; 2%

Md Ft %

Helyi iparűzési adó 425 84,3%

Egyéb helyi adók 79,2 15,7%

VÁROSKUTATÁS KFT

HELYI ADÓK

helyi adók típusai

elszámoltathatóság problémája

iparűzési adó:

– legdinamikusabb

– torzítások (egyenlőtlen)

– szétválások egyik oka

– “adóverseny” területfejlesztés

– változások és lobbyk

22


Helyi adózás szerepe

Önkormányzatok elszámoltathatósága: cél a

helyi adók növelése

1990-es helyi adó törvény:

– Helyi iparűzési adó

– Építményadó

– Telekadó

– Magánszemélyek kommunális adója

– Vállalkozók kommunális adója

– Idegenforgalmi adó


Tények: helyi adóbók szerepe – adóbevételek a

GDP %-ában

-

0,20

0,40

0,60

0,80

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

helyi iparűzési adó

egyéb helyi adók

23


Kormányzat törekvései

Ösztönözni a helyi adó bevételek

növelésére: első évek tapasztalatai

Önkormányzatok közötti egyenlőtlenség

kezelése

Önkormányzati finanszírozás korrekciói:

– Vagyonbevételek

– Helyi adó bevételek feletti kontrol


Egy főre jutó iparűzési

adóbevétel, 1998-ban, ezer Ft

49

31

13

0

10

20

30

40

50

Budapest Városok Községek

24


Helyi adóbevételek a teljes bevétel %-

ban településtípusonként

1,7

9,6

26,0

1,7

8,4

14,0

1,9

4,4

7,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

1991 1997 2004

Budapest

Városok

Községek


Önkormányzatok törekvései

Lakossági adók minimalizálása

(inkább díjak)

Helyi gazdaságfejlesztés segítése

Helyi bevételek növelése: kényszer

vagy választás

25


Decentralizáció és a szolgáltatási

díjak meghatározása

Melyik szint dönt?

– Ellenőrzés (pl. energia)

– Közös felelősség (közlekedési díjak)

– Helyi vagy központi

Mi az eljárás?

– Ki készíti elő

– Ellenőrzés (kapacitás)

Helyi önkormányzatok költségvetése

Saját bevételek

helyi adók,

használati díjak,

vagyonhasznosítási bevételek,

Átengedett központi adók

Normatív központi támogatás

működésre

Nem normatív központi

támogatás működésre

Egészségbiztosítási Alap

Fejlesztési támogatások

(központi költségvetés+

EU)

Pénzátadások költségvetési

szektoron kívülről

Közoktatás

Egészségügy

Település fenntartás, kommunális szolgáltatások

Igazgatás

Környezetvédelem

Lakásgazdálkodás

Bevételek Kiadások

26

Önkormányzat bevételei – költségvetési

szemléletben Saját folyó bevételek (intézményi bevételek, adók, illetékek,

osztalékok, kamatbevételek, egyéb bevételek)

Átengedett bevételek (gépjárműadó 100 %-a; szja 40 %: 10 % helyben maradó, ~ 23 % normatívan elosztott, ~ 7 % kiegyenlítő; termőföld bérbeadása 100% -- 2008?)

Költségvetési támogatások (normatív hozzájárulás, normatív kötött felhasználású támogatás, színházi támogatás, központosított előirányzatok, működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások, fejlesztési célú támogatások)

Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (vagyontárgyak értékesítése, privatizációs bevételek, fejlesztési célra átvett pénzeszközök)

Államháztartáson belül, ill. kívülről származó pénzeszközök (OEP átutalások; lakosság ill. vállalkozás közmű hozzájárulásai)



Az önkormányzatok bevételeinek

szerkezete, 2007

Saját bevétel

31%

Átengedett

adók

19% (7%)

TB támogatás

12%

Állami

támogatás

34% (46%)

Hitel, kötvény

4%

Forrás: PM (Rozsi Judit előadás, 2007)

27


Átengedett adók

Gépjármű

adó

2%Illeték

2%

SZJA

15%

(3%)

Áten-

gedett

adók

19%

(7%)

Forrás: PM (Rozsi Judit

előadás, 2007)


BEVÉTELEK

millió Ft % millió Ft %

Saját folyó bevételek 509 363,3 29,8% 1 086 533,7 33,1%

Ebből: Helyi adók 221 766,4 13,0% 566 251,5 17,2%

Illetékek 29 079,1 1,7% 58 370,5 1,8%

Átengedett bevételek 257 088,2 15,0% 703 390,7 21,4%

Ebből: Személyi jövedelemadó 242 309,0 14,2% 639 501,0 19,5%

Támogatásértékű működési bevétel 280 238,4 0,2 389 751,3 11,9%

Ebből: Egészségbiztosítási Alaptól

átvett pénzeszközök 230 935,0 0,1 317 445,7 9,7%

Saját felhalmozási és tőke jellegű bevételek 146 457,7 8,6% 116 604,5 3,6%

Támogatásértékű felhalmozási bevétel,

EU támogatásokkal együtt34 099,0 2,0% 160 211,4 4,9%

Állami hozzájárulások és támogatások 428 816,9 25,1% 668 950,9 20,4%

Hitel és értékpapír műveletek nélküli bevételek

összesen1 656 063,5 96,8% 3 125 442,5 95,2%

Hitel és értékpapír műveletek bevételei 54 811,0 3,2% 159 002,2 4,8%

Tárgyévi bevételek összesen 1 710 874,5 100,0% 3 284 444,7 100,0%

Állami támogatás és SZJA együtt: 671 125,9 39,2% 1 308 451,9 39,8%

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSI MÉRLEGE

2000. évi

teljesítés

2009. évi

teljesítés

28


A kormányzatközi transzferek

gazdasági indokai

vertikális egyenlőtlenségek

horizontális egyenlőtlenségek

(minimális szolgáltatási szint)

“spillover” hatás


A támogatások típusai

Felhasználási kötöttség: szabadon

felhasználható, blokk, kötött

Kiegészítő vagy egyösszegű

Zárt végű, nyitott végű

Képlet alapján vagy ad hoc

Költségtérítő vagy nem

29

VÁROSKUTATÁS KFT

Támogatások típusai. Source: Bailey, 1999

Támogatások

Felhasználási kötöttség

nélkül

Kötött támogatások

Egyösszegű

támogatás

Helyi

hozzájáruláshoz

kötött támogatás

Költség-

megosztott

Egyösszegű

célhoz kötött

Zárt végű

Nyitott végű

Zárt végű

Nyitott végű


A támogatások tipológiája Forrás: Bahl-Lihn,1992

Az elosztás

módszere A támogatás teljes nagyságának (total pool) meghatározása

A jogosultság

meghatározása

Az adó

meghatározott

része

Ad hoc

meghatározás

Költségek

meghatározott

részének

megtérítése

Az adóbevétel

eredete alapján A

Képlet B F

A költségek

részleges vagy

teljes megtérítése

C G K

Ad hoc D H

30


Hatékony támogatási rendszer

kritériumai

a feladatok ellátásához elegendő

jövedelmek kerüljenek az

önkormányzatokhoz

helyi adó bevételeket ne helyettesítse

helyi kiadási kontroll

egyenlőtlenség

átlátható és stabil

VÁROSKUTATÁS KFT

Támogatások – Szolgáltatást igénybevevők számától függő

támogatás

– Kapacitástól függő támogatás

– Bevételt kiegészítő támogatás

– Szükségletet befolyásoló képlet alapján • egyszerű

• bonyolult

– Felhasználási kötöttség

– Beruházási támogatás • kiegészítő

• Nem-kiegészítő

• Puha hitelek

– „Átmenő” támogatások

31

VÁROSKUTATÁS KFT

Transzferek problémái

Típusai: formula (egyszerű és bonyolult),

kiegészítő, ellátottak után

Felhasználási kötöttségek

Szabályozás: normatívák száma

Szektor törekvések (szociálpolitika, oktatás,

lakás)

Kiszámíthatóság, torzítások

Szervezeti közvetítés (ösztönzések)


Az önkormányzati hitelezés

szabályozása

Az önkormányzati hitelek szerepének növekedése 1994 előtt

Szabályozás

– Bankválasztás

– Hitel korlát -- 1995 Költségvetési év

– Kincstár – 1996 Január

– Adósságrendezési törvény – 1996 április

– Kötvénykibocsátás, auditálás

32


Az önkormányzati feladatellátás szervezeti struktúrája

Szabályozott

magáncégek Helyi önkormányzat

Polgármesteri Költségvetési ...............

Hivatal szervek

(iskolák, könyvtár...)

Önkormányzati

tulajdonú

cégek

C1 P4P3P2P1C3C2

költségvetésen belüli költségvetésen kívüli (A)

C - Önkormányzati tulajdonú cégek (25%-nál nagyobb tulajdon)

P - Magáncégek

költségvetésen kívüli (B)

Városkutatás Kft 64

Nagyságrendi becslés, 2000,2005

2000 2000 2005 2005

milliárd

Ft

%-ban milliárd

Ft

%-ban

Önkormányzat költségvetési kiadások (GFS) 1651 82,3% 2972 80,5%

Önkormányzati gazdasági társaságok árbevétele (10 kiememelt területen)231 11,5% 435 11,8%

Önkormányzati Kht-ék – becsült nem önkormányzatoktól származó árbevétele125 6,2% 282,7 7,7%

Összesen 2007 100,0% 3689,7 100,0%

GDP %-ában 14,8% 15,7%

33


Szerkezet -- 2005

Az adatok forrása az APEH, a tíz szolgáltatási terület TEÁOR, de nincs benne pl. a kulturális szféra (TV, Rádió; stb) vagy a fürdők

Non-profit statisztika: csak az önkormányzati alapítású kht-ék vannak benne

80%

12%8%

Önkormányzat

költségvetési kiadások

(GFS)

Önkormányzati

gazdasági társaságok

árbevétele (10

kiememelt területen)

Önkormányzati Kht-ék –

becsült nem

önkormányzatoktól

származó árbevétele


A költségvetésen kívüli hitelek

Önkormányzati tulajdonú vállalatok

hitelei

– Döntési mechanizmus

– Motivációk

– Ellenőrzés

Garanciavállalás

34


Hitelfelvétel okai

A likviditási hitelek és a hosszú távú hitelek

kapcsolata

Választási ciklusok mechanizmusa

Fejlesztések

– Központi programok érdekek és ellenérdekek (pl.

megyei jogú városok vízügyi programja)

– Privatizáció, mint a fejlesztés alternatívája


Hitelfelvétel formája?

Hitel vagy kötvény?

– Melyik az olcsóbb?

– Rugalmasság?

Bank kiválasztása?

– EBRD stb.

– Van-e választási lehetőség?

– Számlavezető bank és nem számlavezető bank?

– Ki dönt?

35


Hitelkonstrukció

Projekt hitel vagy általános hitel

Forint vagy deviza

– Árfolyam kockázat kezelése

Garanciák, jelzálog


Az önkormányzatok előre „nem

látható” kötelezettségeinek

(contingent liabalities) problémája Látható kötelezettségek

– adósságok

– szerződések

A nem látható kötelezettségek (a pontosan nem definiált felelősségek)

– Tömegközlekedés és korházak

– PPP: állami és magán közös vállalkozások

36

Önkormányzati hitelek és

kötvénykibocsátások (2008)


Önkormányzat típusokHosszú lejáratú

kölcsönök

Fejlesztési célú

kötvény-

kibocsátás

Beruházási és

fejlesztési célú

hitelek

Egyéb hosszú

lejáratú hitelek

Hosszú lejáratú

kötelezettségek

összesen

Önkormányzatok

száma

Főváros 0 0 140 639 400 141 039 1

Fővárosi kerület 443 34 815 27 160 8 271 70 688 23

Megye 1 382 96 844 10 145 839 109 210 19

Megyei jogú megyeszékhely város 15 68 354 103 415 11 701 183 486 18

Megyei jogú nem m.sz. város 0 29 734 11 398 2 41 134 5

Egyéb város 2 514 186 827 71 310 11 859 272 509 282

Nagyközség 52 13 710 5 769 982 20 512 140

Község 287 11 536 29 878 11 135 52 835 2 706

Önkormányzatok összesen 4 693 441 819 399 810 47 485 893 807 3 367

399 714 92 674 891 413 3 194

Egy főre jutó adósság ezer Ft/fő


A megyei jogú városok hitelállománya az

éves költségvetés százalékában (2001)

0% 1% 3% 3% 3% 4% 4%7% 8% 9% 9% 9% 10%

12% 13%13%13%16%

21%

34%

10%

0%5%

10%15%20%25%30%35%40%

Győr

Zala

egers

zeg

Szekszárd

Pécs

Sopro

n

Dunaújv

áro

s

Nagykaniz

sa

Debre

cen

Szoln

ok

Mis

kolc

Tata

bánya

Hódm

ezővásárh

ely

Kecskem

ét

Békéscsaba

Veszpré

m

Szom

bath

ely

Kaposvár

Nyír

egyháza

Szeged

Salg

óta

rján

Avera

ge

37


Gyenge városok problémája: a

bevételek összetétele

Székesfehérvár

63%

29%

7%

Forrás: ÁSZ, 2004

Salgótarján

44%

36%

20%

Saját bevétel

Támogatások

Hitelek

hegedüs józsef Önkormányzatok finanszírozása · nincs „tökéletes megoldás” feladatok...

Documents