harsÁnyi jÁnos fŐiskola budapest

11

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST

MINŐSÉGMENEDZSMENT

Előadó: Miskolci TiborVezető auditor - CERTOP KFT.

2009. december 5.


A HACCP élelmiszer-biztonsági és az MSZ EN ISO 22000:2005 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások.

Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése.

Az MSZ 28001:2008 munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer (MEBIR) követelményei.

A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja. A minőségköltségek.

A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban

GMP GHP GLP GAP GKP G ...

H A C C P

Q M

T

ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001-MEBIR, stb.

ISO 22000 BRC IFS

MENEDZSMENT RENDSZEREK

TQM

Biztonság

GMP/GHP

HACCP

Minőség Környezet

ISO 9001 ISO 14001


Az élelmiszerbiztonságot szabályozó rendszerek és követelmények

(GMP, GHP, HACCP, BRC, IFS, ISO 22000)

A HAZAI ÉLELMISZERBIZTONSÁG JOGI HELYZETE

Mezőgazdaság

Élelmiszeripar

Kereskedelem

Vendéglátás

ajánlott kötelező kötelező kötelező

68/2007. (VII.26) FVM-EüM-SZMM

67/2007. (VII.10) GKM-EüM-FVM-SZMM

2003. évi LXXXII. törvény az élelmiszerekről

852/2004 EK; 853/2004 EK; 854/2004 EK direktíva

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

GHP - Jó Higiéniai Gyakorlat

Mindazon higiéniai eljárások, szabályozások összessége, amelyek az élelmiszer-biztonság

és az élelmiszer egészséges-tápláló jellegének biztosításához szükségesek, az elsődleges (agrár) termelés, begyűjtés, beszállítás,

feldolgozás, termelés, forgalmazás, szolgáltatás valamennyi szakaszában.

GMP - Jó Gyártási Gyakorlat

Mindazon eljárások, szabályozások, amelyek célja a késztermék-biztonság és -minőség egyenletes biztosítása.

GMP + GHPGMP + GHP

HACCP RENDSZERHACCP RENDSZERA GMP megvalósításának feltételeit, eljárásait, műveleteit utasításokban, szabályzatokban és más dokumentumokban (pl.: kézikönyvben) írják elő, amelyek a telepítésre, a helyiségek kialakítására, környezetére, munkaeszközökre,

berendezésekre, anyagbeszerzésre, -kezelésre, a termelési folyamatra, műveleteire, a közegészségügyre, személyi feltételekre és mindezek higiéniájára, a tisztításra-fertőtlenítésre vonatkoznak.


A HACCP mozaikszó, és a tevékenység angol szavainak kezdőbetűiből állították össze:

Hazard Analysis Critical Control PointVeszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pont

A HACCP nemzetközileg elfogadott MÓDSZER (minőség technika) arra, hogy a potenciális veszélyeket

azonosítsa, értékelje és kezelje a biztonságos élelmiszer előállításának (étel készítésének)

tervezése céljából, valamintRENDSZER (intézkedés) arra, hogy meghatározza azokat a

tevékenységeketki, hol, hogyan, mikor

végezze azokat a biztonságos élelmiszerkészítés céljából.


A HACCP Magyar Élelmiszerkönyv 2-1/1969. számú előírásában meghatározott 7 alapelve

Veszélyelemzés végzése. A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása. A kritikus határérték(ek) megállapítása. A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása. Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor

kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.

Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik.

Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.


A HACCP rendszer kidolgozásának ajánlott

munkafázisai 14 Véglegesítés

13 Igazolás

12 Bevezetés

11 Dokumentáció

10 Igazoló eljárások

9 Helyesbítő tevékenységek

8 Felügyelő rendszer

7 Veszélyelemzés

6 Munkautasítások elkészítése

5 Helyzetértékelés

4 Üzlet technológiai rajza

3 A folyamatábrák helyszíni igazolása

2 Folyamatábrák kiválasztása1 HACCP munkacsoport összeállítása

A különböző irányítási rendszerek egymásra épülése az élelmiszeriparban

GMP GHP GLP GAP GKP G ...

H A C C P

Q M

T

ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001-MEBIR, stb.

ISO 22000 BRC IFS

EGYÉB ÉLELMISZERBIZTONSÁGOT SZABÁLYOZÓ SZABVÁNYOK, ELŐÍRÁSOK

BRC British Retailer Consortium – Brit kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa

IFS International Food Standard – Német kiskereskedelmi szövetség élelmiszerbiztonsági szabványa

Ezeken alapulnak a saját márkás termékek előírásai,az áruházak belső követelményei a beszállított termékkel kapcsolatban

ISO 22000 Egységesített nemzetközi élelmiszerbiztonsági irányítási szabvány (ÉBIR – Élelmiszer-Biztonsági Irányítási Rendszer)

MSZ EN ISO 22000:2005=(GMP+GHP) HACCP+ISO 9001

BRC – élelmiszerbiztonsági szabvány

HACCP rendszer Minőségirányítási

rendszer Egyéb követelmények

– üzem környezetére– termékre– folyamatra– munkatársakra

Cél Alap szintű

követelmények Magasabb szintű

követelmények Ajánlások a helyes

gyakorlatra

Követelménye Szerkezete

Amíg a HACCP és az ISO csak keretet ad egy rendszer kiépítéséhez, addig a BRC egyértelműen leírja a követelményeket az élelmiszer-gyártók számára

Az élelmiszeripari cégek menedzsment rendszerének követelményeit, az élelmiszer minőség és biztonság kérdéseit együttesen kezeli.

Szigorítja az auditálással és auditorokkal kapcsolatos követelményeket.

Egységes követelményrendszert céloz meg a gyártók számára, a sok nemzetközi előírás helyett.

BRC után, ISO 22000 előtt.

IFS - International Food Standard

A RENDSZEREK TERVEZÉSE FEJLESZTÉSEA RENDSZEREK TERVEZÉSE FEJLESZTÉSE

Küldetés Jövőkép(ho s s zú tá vú )

stratégia 1. stratégia "n"stb.

politika( rendsze resen fe lü lvizsg á lva , ak tua lizá lva )

CÉLOK CÉLOK CÉLOK CÉLOK

P R O G R AMO K :

e gy c é lh o z t ö b b isle h e t

f e la d a th a t á r id őf e le lő sk ö z r e m ű k ö d őe s z k ö z ig é n y

P R O G R AMO K :



P R O G R AMO K :



P R O G R AMO K :



Tapasztalatok :• a rendszert működtetni és fejleszteni kell

tudomány és technológia fejlődése új külső előírások, követelmények (hatóság, piac) új belső előírások, követelmények (módosítható?)• felülvizsgálat időszakonként - hatékonyság

elérte a rendszerrel a cég a célját?• tudatosítani az eredményeket és hiányosságokat

vezetőség, beosztottak• megelőző tevékenységek kezdeményezése• rendszer továbbfejlesztés

A rendszer dolgozzon érted és ne te a rendszerért !

A rendszerek működtetése


MSZ EN ISO 14001:2005Környezetközpontú Irányítási

Rendszer(KIR)

Jogi követelmények: 2007. évi XXIX. Törvény egyes környezetvédelmi tárgyú

törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról

2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével

kapcsolatos egyes szabályokról 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal

kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről



Mindenféle szervezet egyre inkább igyekszik ésszerű környezetkímélő működést bevezetni, és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani, környezeti politikájának és céljainak megfelelően. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, gazdasági politika és más környezetvédelmi intézkedések közepette megy végbe, miközben az érintett felek egyre fokozottabb figyelmet fordítanak a környezettel kapcsolatos kérdésekre és a fenntartható fejlesztésre.A környezetközpontú irányítás nemzetközi szabvány célja az, hogy a szervezetek rendelkezésére bocsássák egy hatékony környezetközpontú irányítási rendszer elemeit úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket kitűzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez.


Ennek a szabványnak, akár más nemzetközi szabványnak, nem célja, hogy a kereskedelem elé műszaki akadályokat gördítsen, vagy hogy növelje, vagy módosítsa valamely szervezeti jogi kötelezettségeit.

Ez a nemzetközi szabvány egy környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit írja le oly módon, hogy alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez.

A rendszer sikere attól függ, hogy a szervezet minden szintjén és minden funkciójának betöltése során milyen a dolgozók elkötelezettsége, különösen a felső vezetőségé.


Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel kitűzheti környezeti politikáját és céljait, értékelje ezek hatékonyságát, elérje teljesülésüket és igazolja mások számára is a teljesülést.

A szabvány alapvető célja a környezetvédelem segítése, és a szennyeződés olyan mértékű megelőzése, amely egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. Hangsúlyozni kell, hogy a követelmények nagy részének teljesítését együttes intézkedésekkel lehet elősegíteni, illetve bármikor újra lehet gondolni.

A környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozóan az ebben a nemzetközi szabványban előírt követelményeket nem kell a meglévő irányítási rendszerelemektől függetlenül bevezetni. Egyes esetekben lehetőség nyílik a követelmények oly módon való teljesítésére, hogy a meglévő irányítási rendszerelemeket ezekhez hozzáigazítják.


A szabvány célja kettős.Egyrészt a termelő vállalatok számára előírja, hogy olyan terméket, és olyan technológiával gyárthatnak, amely nem káros a környezetre, másrészt olyan működési folyamatokat irányoz elő a gyártás, a szervezeti felépítés, a szállítás és egy sor egyéb kérdésben, amelyek alkalmazása a környezet védelmét szolgálja. A szabvány hangsúlyt helyez a természeti erőforrások alkalmazására, a természeti erőforrásokkal, a természeti környezetünkkel való bánásmódra.Maga a szabvány nem írja elő a megengedhető szennyezés szintjét, és nem adja meg az ilyen irányú ellenőrzések módszereit sem. Megköveteli viszont, hogy a szervezetnek legyen környezetvédelmi politikája, amit nyilvánosságra kell hozni.


Ennek a nemzetközi szabványnak közös irányítási rendszerszemlélete van a minőségügyi rendszerekre vonatkozó ISO 9000-es szabványsorozattal. A szervezetek megtehetik, hogy kiválasztanak egy meglévő irányítási rendszert, amely összhangban van az ISO 9000-es sorozattal, környezetközpontú irányítási rendszerük alapjául. Ugyanakkor azonban tudniuk kell, hogy az irányítási rendszer különböző elemeinek alkalmazása eltérő lehet az eltérő célok és a különböző érdekelt felek szerint.

Míg a minőségirányítási rendszerek a fogyasztók igényeivel foglalkoznak, addig a környezetközpontú irányítási rendszerek az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő környezetvédelmi szükségleteit veszik figyelembe.


Végrehajtás és működtetés • Szervezet és felelősség • Képzés, tuadatosság és alkalmasság • Kommunikáció • A környzeti menedzsment rendszer dokumentálása • A dokumentáció ellenőrzése és szabályozása • A működtetés ellenőrzése • Felkészülés ellenőrzése

Tervezés • Környezeti szempontok • Jogi és egyéb követelmények • Célok és részcélok • Környezeti menedzsment programok

Környezeti politika

Folyamatos fejlesztés

Vezetőségi felülvizsgálat

Ellenőrző és helyesbítő tevékenység • Megfigyelés és mérés • Nem megfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenység • Feljegyzések • A környezeti menedzsment rendszer auditálása


KIR – KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ISO 14001:2005

TARTALMI FELÉPÍTÉSE1. Környezeti politika2. Környezeti tényezők3. Jogszabályi és egyéb követelmények4. Célok, előirányzatok és programok5. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör6. Felkészültség, képzés és tudatosság7. Kommunikáció8. Dokumentáció9. A dokumentumok kezelése

10. A működés szabályozása11. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre12. Figyelemmel kísérés és mérés13. A megfelelőség kiértékelése14. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység15. A feljegyzések kezelése16. Belső audit17. Vezetőségi átvizsgálás


MSZ 28001:2008

Munkahelyi Egészségvédelmi Biztonság Irányítási Rendszer

MEBIR

Jogi követelmények: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki

mentésről és a tűzoltóságról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

kiadásáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a

veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, ill. tevékenységek részletes szabályairól

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól



Az Európai Unió törvénykezése a kockázatok értékelésének kötelezettségét kiterjesztette valamennyi munkahelyre, munkáltatóra (89/391 EGK irányelv), mint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fejlesztését, szolgáló döntés előkészítő, magalapozó módszert, amely a megelőzési filozófiáját a kockázatértékelésre alapozza.Hazánkban a Munkavédelmi Törvény (1993. évi XCIII. törvény) kötelezővé teszi a munkavédelmi kockázatértékelés elkészítését: "A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe."


A MEBIR, mint irányítási rendszer a társaságok - jogilag külön-külön egyébként is szabályozott - biztonsági kötelezettségeit, feladatait foglalja rendszerbe a munkahelyi munkavédelem, egészségvédelem, tűzvédelem, egyéb biztonsági és kockázatértékelési tevékenységeinek és kötelezettségeinek területén.

A MEBIR rendszer felépítésénél, működtetésénél és annak igazolásánál, az angol BS 8800 és az amerikai OHSAS 18001 szabvány magyar megfelelőjének, az MSZ 28001:2008 szabványban foglaltaknak kell megfelelni.


Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

OHSAS 18001 és a BS 8800

MSZ 28001:2008 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonság

Irányítási Rendszer – MEBIR1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

Ami jelenleg átdolgozás alatt van!


Egy jól működő, MEBIR rendszer elősegíti:

az alkalmazottak és mások veszélyeztetettségének minimálisra csökkentését, a jogszabályi kötelezettségek optimalizált teljesítését, a követelményeknek való megfelelést, a társasági biztonsági intézkedések hatásosság értékelését, fejlesztését, a biztonsági intézkedések költségeinek optimalizációját, a vezetés felelősségtudatának kinyilvánítását a hatóságok, a piaci szereplők és a társadalom felé, a társasági teljesítés javítását.


Külső tényezők Belső tényezők

A helyzet kezdeti és időszakos átvizsgálása

MEB Politika

Szervezés

Tervezés és bevezetés

A teljesítés mérése

Audit

Információs kapcsolatEllenőrzési/szabályozási kapcsolat


A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja


FELÉPÍTMÉNY ÉBIR; HACCP;IFS; BRC

Élelmiszer Biztonsági Irányítási Rendszer (ISO 22000) Hazard Analysis Critical Control Points International Food Standard British Retailer Consortium

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságtechnikai Irányítási Rendszer (MSZ 28001:2003) MEBIR

KIR Környezeti Irányítási Rendszer (ISO 14001)

MIR Minőség Irányítási Rendszer (ISO 9001)

STRATÉGIAI ALAP


A különböző menedzsment rendszerek integrációjának célját a következőkben lehet megadni:• hatékonyság,• biztonság,• rugalmasság,• innováció,• stratégiai következetesség,• egységes profil.

Az integrált irányítási rendszer – Integrated Management System (IMS) – egy olyan irányítási rendszer, amely a vállalat minden részét, összetevőjét egységes összefüggő egésszé, egyetlen rendszerbe integrálja, amellyel feladatait és küldetését megvalósíthatja. Minden részleg, amelynek hatása van az üzleti eredményekre, az irányítási rendszer része kell legyen.

Az IMS integrálja az egyes parciális irányítási területeket, és középpontjában a minőség, a munkahelyi egészség és biztonság, a környezetvédelem, a pénzügy stb. áll. Ez maga után vonja, hogy az egyes rendszereket leíró dokumentumok és folyamatok egyúttal mind integrálttá válnak. Jelenleg nem léteznek nemzetközi, nemzeti vagy ágazati szabványok az integrált minőségirányítási rendszerek kialakítására.


A vállalat eredeti

irányítási rendszere

A vállalat eredeti

irányítási rendszere

(hagyományos szakmai szervezeti rendszer)

Funkcionális

alrendszer (pl.:

minőség-biztosítás)

AB CA funkcionális alrendszerhez, például minőségbiztosításhoz kapcsolódó, de az eredeti irányítási rendszerben is működő

területek (például beszerzés vagy újabb alrendszerként a gyártásirányítás)

A vállalat hagyományos és új irányítási rendszereinek integrálása


A szervezetek alapvetően három módszert alkalmaznak rendszereik integrálására:• hozzáadás (addition),• egyesítés (merger),• beillesztés (integration).

Ahhoz, hogy egy szervezet képességeihez, adottságaihoz mérten a legjobb módszert válassza, az integrálás folyamatát megelőzően célszerű néhány megfontolást tenni:• az új rendszerfejlesztéseket érdemes összhangba hozni az eddig megkezdett projektekkel, szervezeti stratégiával, újonnan bevezetett szabványokkal,• a részrendszerek integrálása során célszerű az egyszerűbb megoldásokat keresni,• az integráció során vegyék figyelembe a szervezet méretét, a termékek jellegét, a részrendszerek közötti átjárhatóságot,• érdemes egyéb modellek alkalmazását is mérlegelni, mint az EFQM modell, Hat Szigma stb.


Az integrációt követően az új, egységesített rendszernek mindenképpen tartalmaznia kell a következő folyamatokat:

• fejlesztés és ellenőrzés dokumentálása,• oktatás,• belső audit,• vezetőségi átvizsgálás,• javító tevékenység,• megelőző tevékenység.

Az integrálás az új gyakorlatoknak a már meglévő folyamatokhoz való hozzáadásával valósul meg, és ez által módosítja a dokumentációt. A továbbiakban ez tartalmazza az összes területre vonatkozó dokumentumot. A megközelítés gyengesége, hogy az eredmény minősége nagymértékben függ attól, hogy milyen módon vezette be a szervezet az eredeti minőségirányítási rendszert.


Egészség és munkavédelem

Átvizsgálások Átvizsgálások

Minőség

Különálló auditok és folyamatok

Átvizsgálások

Környezetvédelem

Különálló irányítási rendszerek működése


Egészség és munkavédelem

Átvizsgálások Átvizsgálások

Minőség

Kétlépcsős rendszer, közös és különálló auditok és folyamatok

Átvizsgálások

Környezetvédelem

Közös pontok

Az egymás mellé felsorakoztatott irányítási modellek


Egyetlen audit

Minőség, környezet, egészség és munkavédelem

Integrált megközelítés

Egyetlen folyamat

Közös vezetőségi átvizsgálás

Az integrált megközelítésű irányítási rendszer


Bármely IMS típusnál elengedhetetlen a szabványokban alkalmazott PDCA modell figyelembevétele és az, hogy ennek megfelelően az irányítási rendszerek, vagy szeparált, egymás mellett felsorakoztatott, vagy integrált rendszerként működjenek.

A vállalatoknak nem szabad előírni, hogy milyen módon integrálják irányítási rendszereiket, hanem olyan eszközt kell a vállalatok kezébe adni, amellyel kialakítható a megfelelő irányítási rendszer az adott vállalat üzleti szokásainak, terveinek és továbbfejlődésének megfelelően.

Az integrált rendszer bevezetésének az esélye sokkal nagyobb, ha az integrációért felelős személyek a felső vezetéshez – lehetőség szerint közvetlenül a legfelső vezető alá – tartoznak.


A minőségi, környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok azonosítási, mérési, és kezelési módjának alaposnak és megbízhatónak kell lennie, részben azért, hogy a harmadik fél által végzett auditok során megfeleljen a követelményeknek, de ami ennél fontosabb, hogy az érintettek felé igazolva legyen a kellő alapossággal végzett munka, az adatok logikus kezelése és feldolgozása, valamint az ebből következő megfelelő döntések meghozatala.

Legjelentősebb célja az IMS-nek, hogy szorgalmazza a jobb kapcsolatrendszer, a növekvő bizalom kialakítását a fontosabb érdekelt felekkel oly módon, hogy a szervezet dolgozóit, hírnevét és a vállalkozás sikerességét káros hatások ne érjék.


A minőségmenedzsment kialakításának költségvonzata


„A MINŐSÉG DRÁGA DOLOG!”

A minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése, a rendszerek működtetése, a minőségi termék-előállítás, szolgáltatás-nyújtás költségekkel jár. A különféle költségtényezőket a szakirodalom három csoportra bontva tárgyalja.

A megelőzéssel kapcsolatos költségek, A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos

költségek, Hibaköltségek.


A megelőzéssel kapcsolatos költségek: Olyan költségekről van szó, amelyek megakadályozzák a hibák

előfordulását a termelési folyamatokban. Döntően ebbe a kategóriába sorolhatók a minőségügyi rendszer létrehozásának és fenntartásának költségei. A rendszerdokumentáció elkészítésének, a dokumentáció karbantartásának, a minőség tervezésének költségei. A megfelelő termelési folyamat létrehozásának pénzügyi vonzatai. A mérőmódszerek előállítása vagy megvásárlása, a munkatársak képzésének, a tanúsíttatás költségei.

Javasolt a rendszer dokumentációjának elkészítését, sőt a feljegyzések készítését számítógépen elvégezni. A szabvány nem írja elő a kizárólag papír alapú minőségügyi dokumentálást, a tanúsító szervezetek is elfogadják, sőt bátorítják a cégeket, hogy elektronikus adathordozón készítsék, tárolják a szervezetek a dokumentumaikat, feljegyzéseiket.


A vizsgálatokkal, a mérésekkel kapcsolatos költségekJellemzően a termelési folyamat részelemeinek és egészének

ellenőrzési, az adatgyűjtésnek, az eredmények összegzésének, a vizsgálati módszerek kipróbálásának, használatának költségei.

HibaköltségekLényegében azok a költségek tartoznak ide, amelyek a termelési

folyamatok nemmegfelelőségeivel vannak összefüggésben.A hibakeresés, a vevői reklamációk kezelésének a költségei, a

munkaerő hiányából fakadó kiesések pótlásának költségei. Ide tartoznak a hibás termékek előállításának, visszaszállításának és átdolgozásának vagy megsemmisítésének a költségei, a vevők elveszítésének költségei, a cég jó hírnevének elveszítéséből adódó többletkiadások is.


Összes dolgozói létszám (fő)

Tanácsadói és egyéb költségek

együtt(M Ft.)

Tanúsítás költségei

előaudittal együtt(M Ft.)

Összesen(M Ft.)

5-15 0,3-0,6 0,3-0,4 0,6-1,0

15-50 0,7-1,5 0,4-0,6 1,1-2,19

50-150 1,6-2,0 0,6-0,8 2,2-2,8

150-300 2,1-2,5 0,8- 2,9-3,3

300 fölött 2,5- 0,8- 3,3-


KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

harsÁnyi jÁnos fŐiskola budapest

Documents