A harasztok törzsei - Pteridophyta

- Hajtásos növények – valódi gyökér, szár, levél- Edényesek – edénynyalábok tracheidákkal- Sejtfalaik elfásodók- Szilúr: ősharasztok- Devon óta harasztok- Szaporodás:- Haploid spórából gametofiton előtelep (prothallium), ezen anterídiumok és

archegóniumok, a hímivarsejt vízben úszva jut el a petesejtig.- Sporofiton szakasz: zigótából kialakul az embrió rügyecskével, gyököcskével

és sziklevéllel, majd ebből kifejlődik a haraszt növény. A leveleken jelennek meg a sporangiumok, melyben meiózissal képződnek a spórák.

- A csipkeharasztoknál már elkülönül a mikro- és a makrospóra és kialakul a mikro- és a makrosporofillum

Harasztok törzse - rendszertan

Harasztok törzse (Pteridophyta) Ősharasztok osztálya (†) Korpafüvek osztálya

Korpafüvek rendje Csipkeharasztok rendje Pikkelyfák rendje Durdafüvek rendje

Zsurlóalakúak osztálya Páfrányalakúak osztálya

Vízi páfrányok alosztálya

Korábbi, hagyományos osztályozás

Rhynia major

Új, filogenetikus rendszertan

Törzs: Korpafűfélék (Lycopodiophyta)Korpafüvek rendje (Lycopodiales)

Korpafűfélék családja (Lycopodiaceae )

Csipkeharasztok rendje (Selaginellales)

Csipkeharasztok családja (Selaginellaceae )

Törzs: Páfrányok és zsurlók (Monilophyta)Zsurlók osztálya (Equisetopsida)

Zsurlók rendje (Equisetales)Zsurlófélék családja

(Equisetaceae)Kígyónyelvpáfrányok osztálya

(Ophioglossopsida)Kígyónyelvfélék rendje

Kígyónyelvfélék családjaPszilotumfélék osztályaMarattiafélék osztálya

Harasztok törzse - rendszertan

Valódi páfrányok osztályaKirályharasztfélék családjaMételyfűfélék családjaRucaörömfélék családjaSerlegpáfrányfélék családjaPajzsikafélék családjaHölgypáfrányfélék családjaBordapáfrányfélék családjaÉdesgyökerű-páfrányfélék

családjaDavalliafélék családjaTőzegpáfrányok családjaSaspáfrányfélék családjaVénuszhajfélék családja

- első olyan növények, melyek sporofiton testét valódi szövetek építik fel: valódi gyökerük, száruk és levelük van

- ebben a törzsben alakultak ki először tracheidák- korábban alacsonyabb rendszertani egységben kezelték őket- ma élő fajaikat három rendbe soroljuk- a harasztok ősei a devonban jelentek meg, kihalt alakjaik legkésőbb a

kréta végén eltűntek

Korpafűfélék törzse

- pikkelyfafélék családja (Lepidodendronaceae): pikkelyfa nemzetség (Lepidodendron): karbonban élt, fatermetű- pecsétfafélék családja (Sigillariaceae): fatermetű, a törzsön található levélripacsokról nevezték el, perm végén pusztultak ki a pecsétfa nemzetség fajai- Rhynia major: villásan elágazó, 1-2 m magas, általában levéltelen, de a fejlettebbeknél megjelenik a levélszerű, fotoszintézist képző képlet, mocsári növény

Rhynia major

Korpafűfélék törzse - ősharasztok

Korpafüvek rendje (Lycopodiales)- 6 nemzetség, kb 300 faj- hajtásuk villásan elágazó- leveleik spirális elrendeződésűek- hosszú idő kell az ivarérettségig- recens példányai kicsik- akmé a karbonban

Korpafűfélék családja- száruk sima vagy rövid szőrű- gyökereik húsosak, villásan elágazóak- levelei egyszerűek, lándzsásak vagy szálasak- a hazai fajok védettek (kapcsos-, lapos-, bükki-, kígyózó és részeg korpafű)

Kapcsos korpafű

Korpafűfélék törzse

Közönséges laposkorpafű

Csipkeharaszt

Korpafűfélék törzse

Csipkeharasztok rendje- egy recens családja ismert- kb. 800 faj- talajlakó vagy epifita életmódú- leveleik spirálisan vagy négy sorban helyezkednek el

Csipkeharasztok családja- két nemzetség: • kihalt, csak fosszíliákból ismert Selaginellites• kb 800 fajt magába foglaló Selaginellagenus- legtöbbje trópusokon él

- a korpafüvektől elvált fejlődési vonal együtt tartalmazza a zsurlókat és páfrányokat

- a páfrányok már a devon végén több páfránycsoportra szakadtak- a zsurlók megőrizték az azonos morfológiai bélyegeiket- Ausztrália és Új-Zéland kivételével mindenhol előfordulnak- kialakul a rizóma (gyöktörzs): évelő, módosult, föld alatti szár- egymással összenőtt pikkelylevelek és szártagok (a szár gyakran

a levelek helyett is fotoszintetizál), valamint örvösen álló oldalágak jellemzőek

- magas a kovasav tartalma- a mezei zsurló kétféle szárat növeszt: van egy meddő,

fotoszintetizáló és egy termő, nem fotoszintetizáló, sporofillum füzéreket viselő

- vannak olyanok, melyeknél azonos száron van a meddő és a termő hajtás

- spóráik külsőre egyformák, de különböző nemű előtelepet alakítanak ki (izospóra vagy homoiospóra)

Zsurlók és páfrányok törzse

Mezei zsurló

Mocsári zsurló

Zsurlók osztálya- korábban a korpafüvekkel azonos rendszertani egységként szerepeltek- erősen elágazó, felálló hajtású hajtásrendszerű fajok- egyivarú, lemezes felépítésű, erősen tagolt előtelepű- a mai zsurlókhoz nagyon hasonlóak voltak a karbon elején megjelenő zsurlófák (Calamitaceae): ezek 1 m-es törzsátmérővel és 20-30 cm-es magassággal a karbon időszaki mocsarak fái lehettek, perm végére kipusztultak

Zsurlók rendje: egyetlen család tartozik a rendbe

Zsurlófélék családja- fajainak többsége a felső-karbonban élt- gyöktörzsükkel messzire kúsznak, hajtásaik bordásak, belül üregesek- a hajtások mérete és alakja rendszertani bélyeg- a spórák zöldek

Zsurlók és páfrányok törzse

Mezei zsurló meddő hajtása

Mezei zsurló termő hajtása

Equisetum sp.

Calamites

Zsurlók és páfrányok törzse

Páfrányok- a harasztok legtöbb tagú osztályai, 4/~ 11.000 faj- korábbi rendszerekben a zsurlóktól osztályszinten voltak

elválasztva- ma a páfrányok különböző rokonsági köreit magasabb

szinte, osztály kategóriaszinten választjuk el egymástól- zsurlóktól eltérő alaktani jellegzetességek- változatos életmód: néhány mm-től több m-ig, gyep-

cserjeszint, epifita…- kialakul a nyélből és lemezből álló makrofillum (módosult

hajtásrendszer), ez legtöbbször szárnyalt alakú- gyöktörzses fajok- általában tracheidák, de a saspáfrány és a hölgypáfrány

már tracheás- a sporangiumok a levelek fonákján vagy szélén

helyezkednek el és szóruszokba tömörülnek (csomók)- levelük felépítése olyan, mint a zárvatermőké- izo- vagy heterospórások- a sporangiumot hordozó levelek lehetnek lomblevelek

illetve sporofillumok is- minden élőhelyen előfordulnak

Zsurlók és páfrányok törzse

Közönséges édesgyökerű páfrány

Zsurlók és páfrányok törzse

Kígyónyelvpáfrányok osztálya(Ophioglossopsida)

Kígyónyelvfélék rendjeKígyónyelvfélék családja

Pszilotumfélék osztályaMarattiafélék osztályaValódi páfrányok osztálya

Királyharasztfélék családjaMételyfűfélék családjaRucaörömfélék családjaSerlegpáfrányfélék családjaPajzsikafélék családjaHölgypáfrányfélék családjaBordapáfrányfélék családjaÉdesgyökerű-páfrányfélék családjaDavalliafélék családjaTőzegpáfrányok családjaSaspáfrányfélék családjaVénuszhajfélék családja

Kígyónyelv páfrány

Vizipáfrány-társulás

Hölgypáfrány

Zsurlók és páfrányok törzse

Kígyónyelvpáfrányok osztálya (Ophioglossopsida)

- fosszíliák nélküli, ma még ismeretlen származású, a többi ma élő páfránycsoporttól eltérő felépítésű

Kígyónyelvfélék rendje (Ophioglossales)

- ősi, villásan elágazó

Kígyónyelvfélék családja (Ophioglossaceae)

- kis termetű (10-20 cm)

- kúszó rizóma, évente egyetlen hajtás fejlődik, ez villásan két félre oszlik: egyik része levélszerű, osztatlan vagy szárnyasan osztott, a másik egyszerű vagy elágazó sporofillumfüzér

Zsurlók és páfrányok törzse

Pszilotumfélék osztálya (Psilopsida)- két trópusi elterjedésű nemzetség 15 faja- a Psilotum nemzetség fajai levéltelenek, villásan elágazó növények, a Tmesipteris nemzetség fajai apró pikkelylevelekkel rendelkeznek- kígyónyelvfélék rokonsági körének redukált megjelenésű csoportjai

Marattiafélék osztálya (Marattiopsida)- ma kb. 300 faj- fatermetű, olykor vastag törzsű trópusi növény- a levelek hossza 4-6 is lehet- a sporangiumok szinangiumokká nőhetnek össze

Zsurlók és páfrányok törzse

Valódi páfrányok osztálya (Polypodiopsida)- előtelepük a talaj felszínén fejlődik, többnyire lemezes, esetleg fonalas vagy gumós

Királyharasztfélék családja (Osmundaceae)- kiegyenlített klímájú, mészben szegény termőhelyek, páradús lápvidékek, mocsarak lakója- osztott levelű fajok- sporangiumaik a levél egy meghatározott részén vagy külön hajtáson fejlődnek- a meddő és fertilis levélrészek jelentősen különböznek egymástól- ősi jelleg: nagyszámú spórái klorofillt tartalmaznak- rövid életűek- Osmunda regalis: királyharaszt. Atlantikus elterjedésű faj. Nagy termetű (1,5-2 m). Magyarországona Nagy-Berek területén található. Osmunda regalis –

fokozottan védett!

Zsurlók és páfrányok törzseMételyfűfélék családja

- iszapban gyökerező, rizómás, heterospórás- leginkább mérsékelt övben terjedtek el- levelük négyosztatú, sokszor a víz felszínén úszó- a hajtás tövén fejlődnek a vastag falú, babszem nagyságú sporokarpiumok- Marsiela quadrifolia: négylevelű mételyfű. Spórái a hajtás tövében, barnásfekete, szőrös felszínű sporokarpiumokban fejlődnek.

Zsurlók és páfrányok törzse

Rucaörömfélék családja- víz színén úszik- mediterrán területeken fordul elő- heterospórás- a gyöktörzs rövid, a levelek hármas örvökben állnak, az egyik levél alámerült, gyökérszerű- a leveleken fejlődik a sporokarpium- a sporokarpiumokban mikro- vagy makrosporangiumok fejlődnek

Salvina natans

Zsurlók és páfrányok törzse

Serlegpáfrányfafélék családja

- a gyöktörzse felfelé tör

- törzs: 10-20 cm átmérőjű, 3-8 m magas levelek hossza: 2-4 m

- trópusi és mérsékelt övi hegyi esőerdőkben él

Cyathea medullaris: fekete serlegpáfrányfa

- Új-Zélandon honos

Cyathea medullaris

Zsurlók és páfrányok törzse

Pajzsikafélék családja

- erős, pikkelyes rizómájú évelők

- a levelek 1-3 szorosan szárnyasan osztottak

- lombhullatók vagy félig kitelelők, jellegzetes egy oldalra tekintő csokorban vagy tölcsérben fejlődnek

- a kerek szóruszok a levélszeletek középerének két oldalán helyezkednek el

Dryopteris filix-mas – erdei pajzsika

- kozmopolita, mérséklet övben közönséges faj

- levele kétszeresen szárnyalt, a levélszárnyak keskeny lándzsásak, kihúzott csúcsúak, a levélnyél alapja felé egyre rövidebbek

Zsurlók és páfrányok törzse

Pajzsikafélék családja

Asplenium scolopendrium – gímpáfrány

- szurdokvölgyek, sziklaerdők, párás patakvölgyek árnyékos szikláin él

- 10-40 cm

- levelei lándzsásak, széles vállúak, hegyes vagy tompa csúcsúak

- védett!!!

Zsurlók és páfrányok törzse

Hölgypáfrányfélék családja

- trópusokon élő fajok

- levele erősen osztott, hosszú nyelű

- szóruszok: a levélszárnyacskák fonákán az erek mentén, a főér két oldalán helyezkednek el

Athyrium filix-femina – hölgypáfrány

- kozmopolita, talajvíz közelségét kedveli

Matteuccia struthiopteris – struccpáfrány

- védett!!!

- élőhely: tiszta vizű hegyi patakokat kísérő égerligetek

- levelein nem fejlődik spóra

Athyrium filix-femina

Matteuccia struthiopteris

Zsurlók és páfrányok törzse

Bordapáfrányfélék családjaBlechnum spicant – hegyes bordapáfrány

- mészkerülő erdei fenyvesek, lucosok- védett faj!!!- Mo.-on: Ny-Dunántúl

Édesgyökerő-páfrányfélék családja- egyik legfajgazdagabb család

Polypodium vulgare – közönségesédesgyökerű-páfrány- mérséklet övi faj- nevét cukorízű gyöktörzséről kapta

Zsurlók és páfrányok törzse

Davalliafélék családja

- trópusi, szubtrópusi fajok

- levelük széles, romboid alakú

- gyöktörzsük hosszú, kövek, cserjék és ágak között kúszó, ezüstös, szálas pikkelylevelekkel fedett

Zsurlók és páfrányok törzse

Tőzegpáfrányok családja- bizonytalan helyzetű, a nemzetségek szétválasztása nem megoldott

Thelypteris palustris - közönséges tőzegpáfrány- láp- és mocsárréteken, ligeterdőkben, állandó vízborítású égeresekben fordul elő- a másodrendű levélszárnyak hosszúkásak, szélük kissé aláhajló

Saspáfrányfélék családja- nagy termetű, többszörösen szárnyalt levelű, nagy állományokat alkotó fajok családja- főleg trópusi fajok

Pteridium aquilinum – saspáfrány- hosszan elkúszó, magas, nagyobb telepeket alkot- szénája a legelő állat számára mérgező, a kifejlett levél rákkeltő anyagot tartalmaz, Ny-Eu-ban írtják

Zsurlók és páfrányok törzse

Vénuszhajfélék családja- szuptrópusi elterjedésű, nedves környezet

Pteridium aquilinum

Pteridium aquilinum

Adiantum capillus veneris