0

2015

Barkó Dávid

AT4YUH

2015.11.20.

Hagia Sophia

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ................................................................................................................................... 2

Történelmi háttér ....................................................................................................................... 3

Az Hagia Sophia leírása ............................................................................................................... 5

Hagia Sophia napjainkban .......................................................................................................... 7

Hivatkozások............................................................................................................................... 8

2

Bevezetés

Az Hagia Sophia jelentése szóról

szóra fordítva, Szent Bölcsesség.

Választásom elsősorban személyes

indíttatású, ugyanis

Törökországban tett kirándulásom

egyik meghatározó élménye volt az

épületben tett látogatásom. Mind

idáig nem jártam olyan épületben,

legyen ókori vagy modern kori, ami

ennyire megfogott volna.

Centrális szerkezete, kivitelezése és történelme is

teljes mértékig egyedi, nem összehasonlítható más

épületekkel. Törökország legnagyobb

nevezetessége, s méltán nevezhetjük Isztambul

büszkeségének. Szerencsésnek mondható az, kinek

élete során lehetősége nyílik arra, hogy az Hagia

Sophia-t személyesen is megcsodálhassa.

3

Történelmi háttér

Az Hagia Sophia Törökországban, Isztambul történelmi negyedében található, az épület a

bizánci birodalom öröksége, hajdani ortodox templom. A Bizánci Birodalom a világ máig

ismert, talán legstabilabb államalakulata volt, kialakulását a IV. század elejére tehetjük. Ekkor

Isztambulban, az egykori Konstantinápolyban trónra lépő császárok a kereszténység hatalmas

térhódítása miatt, nagyszabású és hatalmas épületek, kolostorok, templomok és az Hagia

Sophia székesegyház ékesítették a város képét.

Az első nagy templom építése 360-ban befejeződött az akkor még Konstantinápolynak

nevezett Isztambul szívében. Az akkori rómaiak úgy hitték, hogy a császárok haláluk után

istenekké válnak. Konstantinápoly, Új Róma-ként keresztény császára is Istentől nyerte

hatalmát, ezzel magyarázható a bizánci művészetben megjelenő merev hierarchia. Eredeti

helyén egy pogány templom volt. 404-ben történt megsemmisülése után Theodosius császár

építtette újjá, ám több mint száz év múlva egy felkelés során ismét lerombolták a bazilikát,

melyet I. Justinianus, ki az első új típusú uralkodó volt, az alapoktól újjáépíttette a

székesegyházat.

4

A bizánci építészet, mint annyi művészeti ág forrása az antik görög és római kultúra volt. A

székesegyház a bizánci birodalom egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatást és pompát

sugárzó építménye volt. Az Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhely

körülbelül ezer éven át. A XIII. században a keresztesek kifosztották és átalakították római

katolikus templommá. 1453-ban Konstantinápoly elesett, az Oszmán törökök mecsetté

alakították és minareteket építettek a templomhoz. 500 éven át az Hagia Sophia volt

Konstantinápoly fő mecsete és egyben az iszlám építészet egyik fő ösztönzője.

Az ortodox kereszténység egyik legjellemzőbb szent-ábrázolási formája az ikon, mely képet,

képmást jelent. Az ikonábrázolásnak szigorú szabályoknak kellett megfelelni, így a festészet

ezen ágán nem vehető észre művészeti fejlődés, mindvégig kötött formáknak felelnek meg. A

VIII. században folyt vallási-politikai vitában fontos szerepet játszott az ikonok, képmások

szemléleti módja. V. Constantinus császár azt vallotta, hogy a kép azonos az ábrázoltjaival,

Istent ábrázolni pedig nem lehetséges, a képtisztelet bálványimádáshoz vezet, mely tiltandó.

Ezzel szemben a képtisztelők úgy gondolták, hogy a képek csak közvetítő szimbólumok, nem

imádás, sokkal inkább a tisztelet tárgyai. Az iszlám művészetében is fellelhető a képellenesség.

Hagyományuk szerint nem ábrázolhattak élőlényeket, ez az egyik fő oka annak, hogy

díszítőművészetüket fejlesztették elsősorban. Az Hagia Sophia törökök általi átalakítása során,

a templom mozaikjait bevakolták. Az 1900-as években múzeummá alakították, az épületen

napjainkban is folynak a restaurálási folyamatok, és sokszor kerülnek felszínre újabb

keresztény freskók, képek és ikonok.

5

Az Hagia Sophia leírása

A római építészet talán legkiemelkedőbb teljesítménye a beton, amely elősegítette a kupola

építését. A félgömb boltozat megépítése bonyolult feladat, de ezzel a megoldással lehetőség

nyílt hatalmas terek lefedésére. A Pantheon kupolája, a legnagyobb egységes belső tér, amit

az emberiség eddig lefedni tudott.

Az Hagia Sophia centrális

térrendszerű, alaprajza egy

egyenlő szárú, görög kereszt. A

fél és negyedgömbök

lépcsőzetes csökkenését

figyelhetjük meg, a négyzet

alaprajzon ún. csegelyek,

háromszögletű gömbfelületek

közvetítésével emelkedő

hatalmas 33 m átmérőjű kupolát

két alacsony félkupola fogja

közre, mely tovább növeli a már egyébként is hatalmas belsőteret. A főkupola és a két

félkupola terhét négy hatalmas pillér viseli, melyekhez a bejárat illetve két-két kisebb pillér

járul. A fő tartópilléreket, melyek legfőképp kívülről láthatóak, homokkő hasábokból

készítették, habarcs nélkül, ón kötőelemekkel illesztették össze. Az épület kívülről igen

instabilnak tűnik, ez főként a többszörös kupolamegoldásnak köszönhető. Két

mellékhajószerű körüljáró szegélyezi a kupolateret, földszintjén faragott fejezetű, árkádos

oszlopsorral, emeletén ugyancsak oszlopos nyílású emporiumokkal (karzatokkal), mely a nők

tartózkodási helye.

Számos félkörös nyíláson át áramlik be a fény mely megtörve elénk tárja a monumentális tér

hatását. Ezen építészet történetében és építészeti stílusában szinte nincs olyan kupola,

kupolás szerkezetű építmény, melyet szerkezete révén ne lehetne, vagy nem akarták volna

céltudatosan kapcsolatba hozni a föld fölött uralkodó mennybolt gondolatával. Ezen felül az

ablakoknak nemcsak érzékeltetés szintű feladatuk van, statikailag is fontos szerepet játszanak,

haránttámaszként funkcionálnak.

6

Konstantinápoly eleste után, 1453-ban, mikor mecsetté alakították, négy minaretet építettek

köré, mely tökéletesen példázza, hogyan válhat egy keresztény székesegyház az iszlám

építészet egyik fontos példájává. Alapterületét tekintve az Hagia Sophia XII. század végéig a

legnagyobb egyházi építménynek számított 7570 m2-vel. Az épületet 5 év alatt építették meg,

s tartva a tűzesetektől, nem alkalmaztak fát az építés során.

A Hagia Sophia belső tere és az épület külseje közt éles az ellentét. Míg a székesegyház belső

terében minden olyan díszítés fellelhető, mely a bizánci idők fénykorára jellemző. Az összes

földszinti kisebb oszlop más templomokból származnak, a padlózatot és a falakat főként

márvány borítja, különböző színekben, melyet a falakon különböző színű keretekbe is

foglaltak. Ezzel ellentétben a Hagia Sophia kívülről dísztelen, egyszerű, nagy tömegű épület

hatását kelti, szinte nyomasztó a hatása. Ezt a kontrasztot tudatosan tervezték így, miszerint

a tökéletesség belülről fakad.

Belépéskor áthaladunk a székesegyház fő, bronzkapuján, mely az előtérbe vezet. Innen

továbbjuthatunk két bejáraton keresztül az előcsarnokba. Az egyik ajtó fölött egy olyan mozaik

található, melyet még a török hódítók sem fedtek le. A kép három alakot ábrázol; Máriát a

gyermek Jézussal, Konstantin császárt a város makettjével illetve a templom építőjét, I.

Justinianus császárt az Hagia Sophia kicsinyített másával a kezében. Az ezen kívül található

mozaikokat mind lefedték a törökök, ezek közül többet már felfedeztek, s ez a folyamat még

mindig tart.

7

Hagia Sophia napjainkban

A bizánci építészet nyugat felé is kihatással volt, legfőképp Itália északi részére. Hasonlóan

templomokat építettek a VI. század idején (pl.: ravennai San Vitale templom), centrális

elrendezéssel és kupolával, az Hagia Sophia-hoz hasonlóan.

Az Hagia Sophia

mozaikjainak nagy része

mind a mai napig

vakolattal fedett, és az

épület karbantartása is

folyamatban van. 1985-

ben az UNESCO a

világörökség részének

nyilvánította a

templomot, melynek

köszönhetően a

templom nagyobb hibáit (törött ablakok, beázás, tetőt) kijavították ám a teljes restaurálás

még mindig nem fejeződött be. A turisztikai látogatottságnak köszönhetően az épület rejtett

kincseit folyamatosan kutatják, vizsgálják. A történelmi remekmű honlapján tökéletesen

nyomon követhetőek az újonnan tett felfedezések. Az Hagia Sophia nemcsak a keresztény

templomoknak, de az iszlám mecseteknek is méltó példaképe, elődje, bámulatos épület, mely

magában hordozza korának összes elemét és tudását, s kupolás szerkezete napjainkban is

elismert építészeti remekmű.

8

Hivatkozások

Beke, L. (1985.). Műalkotások elemzése. Budapest: Tankönyvkiadó.

Bergendi, R. (dátum nélk.). Műalkotások elemzése.

Etédi, A. (dátum nélk.). Látnivalók Isztambulban: a Hagia Sophia. Forrás: utazom.com:

https://utazom.com/torokorszag/isztambul/latnivalok-isztambulban/a-hagia-sophia-

azaz-isteni-bolcsesseg-a-vallasok-halojaban

Hagia Sophia - az isteni bölcsesség temploma Isztambulban. (2007). Forrás: kihagy6atlan.hu:

http://www.kihagy6atlan.hu/temak/epiteszeticsoda/hagiasophiaazistenibolcsessegte

mplomaisztambulban/

Hagia Sophia Museum. (dátum nélk.). Forrás: http://ayasofyamuzesi.gov.tr/en

Sophia, H. (2015). Hagia Sophia Istanbul. Forrás: http://www.hagiasophia.com/