Gézengúz Óvoda helyi nevelési Programja

Budapest, 2009. május 8.

Készítette:

Horváth Gabriella

2

Tartalomjegyzék

Felhasznál irodalom 7-8.oldal Törvényi háttér 9.oldal Az óvoda adatai 10.oldal Helyzetkép 11-12.oldal Gyermekkép 13.oldal Óvodakép 14.oldal 1. Az óvodai nevelés célja 15.oldal

2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 15.oldal

2.1. Személyi feltételek 15.oldal

2.2. Óvodai IPR figyelembe vétele óvodai beiratkozásnál 16.oldal

2.3. Tárgyi feltételek 16.oldal

2.4. A megszervezésében résztvevık 17.oldal

2.5. Napirend összeállításának elvei 18.oldal

2.6. A hetirend összeállításának szempontjai 18.oldal

2.7. Javasolt napirend 19.oldal

3. Az óvoda kapcsolatai 20.oldal

3.1. óvoda-család 20.oldal

3.1.1. Kapcsolattartás formái 20.oldal

3.1.2. Szülıkkel való kapcsolattartás együttmőködés 20.oldal

3.2. óvoda-bölcsöde 21.oldal

3.3. óvoda-iskola 21.oldal

3.3.1. Kapcsolattartás formái 21.oldal

3.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása 21-22.oldal

3.4. Óvodánk egyéb kapcsolatai 22.oldal

3.5. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés 23.oldal

4. Az óvodai nevelés feladatai 23.oldal

4.1. Az egészséges életmódra nevelés 23.oldal

4.1.1. Gondozás 23.oldal

3

4.1.2. Testápolás 24.oldal

4.1.3. Étkezés 24.oldal

4.1.4. Öltözködés 24.oldal

4.1.5. Mozgás 24.oldal

4.1.6. Pihenés 24.oldal

4.2. A gyermek egészségének védelme 25.oldal

4.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet

biztosítása 25.oldal

5. Érzelmi nevelés-szocializáció 26.oldal

5.1. Tartalma, célja feladata 26-27.oldal

6. Értelmi nevelés 27-28.oldal

6.1. Kompetencia alapú óvodai programcsomag használata 28.oldal

6.2. Anyanyelvi nevelés 28-29.oldal

7. Az óvodai élet tevékenységének formái 29.oldal

7.1. Játék célja, feladata 29.oldal

7.1.1. Hely 29.oldal

7.1.2. Idı 30.oldal

7.1.3. Eszköz 30.oldal

7.1.4. Élmény 30.oldal

7.1.5. Az óvónı feladata 33-31.oldal

7.2. Irodalom-anyanyelv /Vers-mese/ 31.oldal

7.2.1. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése 31-32.oldal

7.3. Zenevarázs /Ének-zene, énekes játékok/ 32-33.oldal

7.4. Vizuális /Rajzolás, mintázás, kézimunka/ 33-34.oldal

7.4.1. A beszédkészség fejlesztése 34.oldal

7.5. Mozgás célja, feladata 34-36.oldal

7.5.1. A mozgás tartalma 36.oldal

7.5.1.1. Szabad, spontán mozgás 36.oldal

4

7.5.1.2. Szervezett testnevelés 36.oldal

7.6. A külsö világ tevékeny megismerése 37.oldal

7.6.1. Tartalma 37-38.oldal

7.6.2. Az óvoda új környezet a gyermekek számára 38.oldal

7.6.3. Ajánlott témakörök 38-39.oldal

7.6.4. Környezetalakítás 39.oldal

7.6.5. A gyermekek fogékonysága 39.oldal

7.6.6. Környezetvédelem, néphagyomány ápolása 40.oldal

7.6.7. A tevékenységek szervezeti formái 40.oldal

7.6.8. Kommunikációs készségek fejlesztése 40.oldal

7.6.9. Hagyományaink, ünnepeink 40-41.oldal

7.7. A pedagógiai munka kiemelt területei 41. oldal

8. Munka célja, feladata 42.oldal

8.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése 42.oldal

8.2. Munkafajták 42.oldal

8.2.1. Önkiszolgáló munka 42-43.oldal

8.2.2. Közösségért végzett munka 43.oldal

8.3. Az óvodapedagógus feladata 44-47.oldal

9. Tanulás célja, feladata 48.oldal

9.1. A tanulás formái 48.oldal

9.2. Iskoláskor elıtti 49.oldal

9.3. Iskolaérettség kritériumai 49-51.oldal

10. Ügyviteli dokumentációs feladatok 51.oldal

10.1. Óvodánk írásos dokumentumai 51-52.oldal

11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai 52.oldal

11.1. Szociokultúrális háttér 52.oldal

11.2. Önállóság fejlıdése 53.oldal

11.3. Játék 53.oldal

5

11.4. Szociális magatartás 53.oldal

11.5. Kommunikációs képesség 53.oldal

11.6. Kognitív képesség 53.oldal

11.7. Motorikus képességek 53-54.oldal

12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése 54.oldal

12.1. A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése 54.oldal

12.2. A nevelımunka eredményessége és módszerei 54.oldal

12.3. Ellenırzı személyek 54.oldal

13. A helyi program ellenırzése, értékelése 55.oldal

13.1. Intézményi önértékelés, eredményesség 55.oldal

13.2. Személyiségfejlesztı, felzárkóztató program 56.oldal

14. Gyermekvédelem célja, feladata, módja 56.oldal

14.1. A gyermekvédelem célja 56-57.oldal

14.2.Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális

Segítségnyújtással kapcsolatos munka 57-58.oldal

14.3.Együttmőködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 58.oldal

15. Szolgáltatásaink 58.oldal

A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja Költségvetés Legitimációs záradék

6

Mottó:

„Legyetek olyanok, mint a gyerekek” – mondja a Biblia

Milyenek a gyerekek?

Kíváncsiak, hiszékenyek, nyíltak, reménykedık, nem kész emberek – alakulók.

Az olyan ember, aki késznek, befejezettnek hiszi magát, végomlásba jutott.

Lenni valamivé – ez a helyes jelszó:

Olyanná, aki már másmilyen, mint tegnap volt, de még nem olyan, mint holnap lesz.

7

Felhasznált irodalom

1) 1999.Januárjában készült III.sz.Összevont Óvoda helyi nevelési

programja

2) Óvodai nevelés Országos Alapprogramja 1996.

3) Jogalkalmazás a közoktatásban RAABE

4) Óvoda vezetési Ismeretek RAABE

5) Az óvodai Nevelés Programja OPI 1989.

6) Nagy Jenıné:Óvodai Nevelés a Mővészetek eszközeivel 1997.

7) Formai Katalin: Ének az óvodában 1974.

8) Néphagyományırzı Óvodai Program Gödöllı 1997.

9) Balázsné Szőcs Judit: Mibıl lesz a cserebogár? 1992.

10) Porkolábné Dr.Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1992.

11) Nagy Jenıné: Óvodai programkészítés, de hogyan? 1996.

12) Játékos természetvédelem Nodus 1994.

13) Dr. Hegyi Ildikó:Siker és kudarc a pedagógiai munkában

OKKER 1996.

14) Kompetencia alapú óvodai program speciális módszerei,

eszközrendszere:

� Tőz � Víz � Föld � Levegı � Módszertani füzetek: 1-9. � A világ befogadásának elérhetısége 1.-Játsszunk? � A világ befogadásának elérhetısége 2.-Ének zene � A világ befogadásának elérhetısége 3.-Bábjátékok � A világ befogadásának elérhetısége 4.-Néphagyomány � A világ befogadásának elérhetısége 5.-Kiegészítés a komplex

fejlesztési tervekhez

8

� A világ befogadásának elérhetısége 6.-Játékok bábokkal, meseládikóval

� A világ befogadásának elérhetısége 7.-Varázseszközök az óvodában

� A világ befogadásának elérhetısége 8.-Kóstolgató � A világ befogadásának elérhetısége 9.-Játék-tánc-élet � Óvodai nevelés Kompetencia terület - Elméleti alapvetések

15) SNI-s gyermekek integrált nevelése a szakértıi bizottsággal és az utazópedagógusok bevonásával

9

Törvényi háttér

• Az 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról /a 2003. VII. 16-i módosításokkal/ Gyermek oldaláról:

- 4. § - 10. § - 84. §

Szülıi oldalról: - 13. § - 14. § - 16. § - 59. §

Intézményi oldalról: - 18. § - 6. § - 8. § - 24. § - 65. § - 69. § - 74. § - 37. § - 39. § - 40. § - 45. § - 47. §

• 137/1996. Kormányrendeletben megjelent az Óvodai Nevelés Országos alapprogramban megfogalmazottak

• 51/2004. (III. 23) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjának módosításáról

• Az Óvoda Nevelési Programja 1989. évben • 1997. évi XXX. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügy

igazgatásáról • Budapest Fıváros Közoktatás – fejlesztési terve • Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Koncepciója • 2/2005. (III.1) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek Óvodai

nevelési irányelve • 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E § (1) pontja:

- képességkibontakoztató, integrációs felkészítésben. • 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D § (1) pontja:

- Ki vesz részt a képességkibontakoztató felkészítésben?

10

Az óvoda adatai

Név: Gézengúz Óvoda Címe: 1202 Budapest, Zalán utca 11. Fenntartója: Pesterzsébeti Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Tagintézménye: 1202 Budapest, Lázár utca 18 Alapító okiratszáma: 297/2008. (IX. 11) Óvodai csoportok száma: 7 Gyermekférıhelyek: 165 fı A nevelési programot a nevelıtestület készítette, benyújtotta az óvoda vezetıje:

Horváth Gabriella

11

Helyzetkép

Az alapító okirat alapján az intézmény tevékenységi köre:

• 8510 Iskolai elıkészítı oktatás • 80111-5 óvodai nevelés • 80112-6 sajátos nevelési igényő gyermekek integrált óvodai

nevelése • 55231-2 óvodai intézmény közétkeztetés • Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıségének

biztosítása, integrálása • 2008. szeptember 01-vel a Kompetencia Alapú Óvodai Nevelési

Program Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítı és kiegészítı tevékenysége:

• 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek

o Helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása. • 75192-2 Önkormányzatok elszámolásai

Összevont óvodánk két tagóvodából áll, jellemzıen családi házas, zöldövezeti környezetben. A Lázár Óvoda 1902-ben, a Zalán Óvoda 1973-ban épült. Évek óta a szülık igényeinek megfelelıen kiemelt feladatnak tekintettük a környezetvédelem és a néphagyomány ápolását. Ezek a kiemelt nevelési feladatok határozták meg a nevelési programunk feladatrendszerét. Az idei nevelési évtıl mindenkinek új feladata, a sajátos igényő gyermekek együttnevelése az egészséges gyermekekkel szakemberek segítségével (pl. utazópedagógus). Ehhez az óvoda minden dolgozójának szemléletváltásra van szükség. Ezt a feladatot csak együtt gondolkodva, egymásra építve, egymást segítve tudjuk csak professzionálisan elvégezni.

12

A kisgyermekkorban történı pedagógiai támogatás jelentısen csökkenti a késıbbi iskolai kudarcokat. A folyamatos kapcsolattartás az iskolával, a kölcsönös hospitálások, a közös programok, a szakmai mőhely, a gyermek fejlıdésének utánkövetése, mind segítségünkre lesz ebben. Ennek érdekében fejlesszük személyi és tárgyi feltételeinket egyaránt. /pl.: továbbképzések, munkaközösség szervezése, természetes anyagból készült eszközök használata a csoportokban, mobil bútorok, speciális eszközök/ Csoportjaink heterogén és homogén összetételőek. A csoportszobák ill. öltözık, logopédiai szoba felszereltsége gazdag, esztétikus, tükrözi az egyéniséget és a csoport nevének jellemzıit. A Zalán Óvodában biztosítva van az önálló öltözı és mosdó csoportonként, a Lázár Óvodában önerıbıl kialakított jól felszerelt tornaszoba áll a gyerekek rendelkezésére. A logopédiai szoba mindkét óvodába esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. A logopédiai, fejlesztıpedagógusi illetve utazó tanári (gyógypedagógus) szoba mindkét óvodában esztétikusan kialakított, gazdagon felszerelt. Mindkét udvaron természetes anyagokból készült, és részben a szabványnak megfelelı eszközök állnak a gyerekek szabadtéri játéktevékenységéhez. Mindezek biztosítják a gyerekek egészséges életkörülményeit. Folyamatosan fejlesztjük az óvoda külsı és belsı esztétikáját a szülık támogatásával, a szülık szívesen vesznek részt az óvoda által szervezett programokon. /pl.: kirándulás, karácsonyi mősor, farsang, stb.…/ Ez az egyik alapja a család és az óvoda jó együttmőködésének! A fentiek alapján a nevelıtestület úgy döntött, hogy saját nevelési programot készít!

13

Gyermekkép Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik érzik, hogy ıket olyannak fogadjuk el, amilyenek. Érzelmi biztonságukat gondoskodásunk, szeretetünk adja. Ragaszkodnak környezetükhöz, tudják, hogy ık is a természet részei, élvezik a mozgás örömét, természetes szükségletükké válik. Ismerkednek a népi hagyományokkal, szokásokkal, képesek felfedezni mindezeket, örülni, élményeket befogadni. A gyermek fejlıdı személyiség, fejlıdısét genetikai adottságok az érés sajátos tırvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A sajátos nevelési igényő gyermekek a többi gyerekekkel együtt történı integrált nevelésével segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket. Segíteni a többi gyermek alkalmazkodását az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez. - Minden gyermek sajátos egyedi öröklött tulajdonságokkal,

személyiségjegyekkel rendelkezı egyszeri, megismételhetetlen, fejlıdı személyiség. Mivel fejlıdésük is egyéni ütemben zajlik, így fejlesztésük is egyénre szabott, differenciáltan irányított./ IMIP –nevelési filozófiánk/

- A fejlıdést meghatározza: - - öröklött tulajdonságaik - - szociokultúrális környezete és a környezeti hatások

Az óvodás évek alatt minden gyermeket személyiségének és képességeinek megfelelı egyéni bánásmódban, fejlesztésben részesítünk. Nevelımunkánk eredményeképpen szeretnénk elérni, hogy személyiségükbe beépüljenek a pedagógusok által közvetített értékek, vidám, pozitív gondolkodású, kreatív önbizalommal rendelkezı gyermekké váljanak. A gyermekek fejlesztését pozitívan befolyásolja az óvoda nyitottsága, hisz így szorosabb kapcsolatot tudunk ápolni a családokkal. / IMIP –partnerközpontúság /Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttmőködés kialakítása az iskolával. Iskolaválasztás támogatása. Érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenetet segítı program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai mőhely, közös programok).

Óvodakép „Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció.” Célunk:

• Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése • Sokoldalú tevékenység biztosítása • A helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása, környezet

megismerése, védelme, tisztelete • Az SNI gyermekekkel, való együttneveléssel emeli a gyermekek tolerancia

szintjét, segíteni az SNI gyermekek társadalmi beilleszkedését, társadalmi elfogadását

• Az SNI gyermek kapjon meg minden segítséget hátrányainak leküzdéshez figyelembe véve fejlesztésének igényeit

• A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek együtt nevelése emeli a gyerekek tolerancia szintjét, segíti beilleszkedésüket, felzárkóztatásuk, elısegíti a társadalmi elvárások megismerését.

• Óvoda-iskola átmenet támogatása • Kompetencia alapú óvodai nevelés alkalmazása 2 csoportban (Lázár Óvoda

Kamilla csoport, Zalán Óvoda Kismackó csoport) • Minden gyermeket megillet személyiségének feltétel nélküli elfogadása, a

szeretet, az együttérzés, szükségleteinek kielégítése, a fejlıdést elısegítı egyéni bánásmód./IMIP minıségképünk/

Alapelveink, értékeink:

• Humanizmus • Magyarságtudat • Internacionalizmus /mások elfogadása/ • Tudásvágy /kíváncsiság, továbbkérdezés, tovább gondolkodás/ • Szolidaritás • Élet és egészségvédelem • Önállóság • A természet szépségének szeretete és védelme • Együttérzés, segítés • Tolerancia, másság elfogadása, empátia, hitelesség

15

1. Az óvodai nevelés célja:

� Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése � Sokoldalú tevékenysége biztosítása � Helyi adottságok figyelembevételével a hagyományok ápolása,

ırzése környezet megismerése, védelme, tisztelete � A gyermekek sokoldalú harmonikus fejlesztése az életkori és egyéni

sajátosságok figyelembevétele � Az SNI gyermekeknél a sérülés arányában fejlıdjön az

alkalmazkodó készség az akaraterı, az önállósság törekvés és az együttmőködés

Óvodai programcsomagok: 1. óvoda-iskola átmenet 2. inkluzív pedagógia, differenciálás 3. játék, erkölcs, érzelmi nevelés

Kompetencia: Ismeret + Képesség + Attitőd

2. Az óvodai élet megszervezése 2.1. A személyi feltételek 2007. szept. 1-tıl az alábbi szerint módosultak: Nevelıtestületünk tagjai: 1 fı óvodavezetı két diplomás 1 fı óvodapedagógus két diplomás 10 fı óvodapedagógus fıiskolát végzett

2 fı óvodapedagógus további szakképesítést végzett (gyermekvédelem) 1 fı középfokú óvodapedagógus (jelenleg fıiskolát végez)

1 fı szakiskolával rendelkezı dajka 5 fı szakképzett dajka 2 fı dajka 1 fı 4 órás részmunkaidıs dajka 1 fı utazó tanár - SNI-s gyermekekhez 1 fı fejlesztıpedagógus 1 fı logopédus Egyéb munkakörben 2 fı segíti óvodánk mőködését: 1 fı óvodatitkár 2 fı főtı, kertész, karbantartó 4 órában

16

2.2. Az óvodai IPR figyelembe vételével a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beiratkozását, mind a gyermekvédelmi felelısök, mind a védınıi hálózat munkatársai a RÖK mentoraival együtt kísérik figyelemmel. Az óvodai csoportjai vegyes korcsoportúak. Nagy figyelmet fordítanak a törvény betartására, hogy az óvodai csoportok között ne haladja meg a HHH-s gyermekek aránya a 25%-ot. A szülık munkába állását segítjük azzal, hogy az óvoda nyitva tartása érdekében elıre felmérjük az igényeket a szülıi nyilatkozat alapján.

2.3. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek megteremtését a tagóvodákban az egyéni arculatnak megfelelıen alakítják ki az óvodapedagógusok. Minden csoportban jellemzı az egyéni sajátosság /pl.: színharmónia, csiga-biga, mackó, néphagyomány, stb.…/ A mőanyag kiegészítıket folyamatosan cseréljük le természetes anyagból készült eszközökre. Az udvarokon már részben a szabványnak megfelelı eszközöket használják a gyerekek, melynek karbantartására nagy figyelmet fordítunk, a szabványmódosítás folyamatban van. Mivel még nincs a Zalán utcai óvodában tornaterem, ezért sportudvart hoztunk létre. Az óvoda udvarát díszkerítéssel tesszük biztonságossá. Az integráltan fejlesztett gyermekek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. A gyermekek állapotához igazodó képesség, készségfejlesztı eszközrendszert kell építeni.

� Mobil bútorok beszerzése, folyamatos cseréje, elsıdlegesen abban a két csoportban, ahol bevezetésre kerül a kompetencia alapú programcsomag.

� Fejlesztı eszközök folyamatos beszerzése, vásárlása. � Szakkönyvek beszerzése, könyvtárfejlesztése (szükséges feltételek

megteremtését a költségvetés függvénye és pályázati lehetıségek határozzák meg.)

Fejlesztı pedagógus alkalmazása (heti két alkalommal segíti a fejlesztésre szoruló gyermeket, elkészíti a fejlesztési tervet, tanácsot ad az óvodapedagógusnak az egyéni fejlesztési terv csoporton belüli megvalósításában.

17

2.4. A megszervezésben résztvevık /melyek TEAM-ben átfedve mőködnek/

� Nevelıközösség: az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Kiemelt feladata a hátrányos helyzető gyermekekkel való kiemelt foglalkozása, a tehetséges gyermekek kibontakozása, egyéni fejlesztése. Attitőd- béli jellemzık: empátia, szeretetteljesség, nyitottság, érzelemgazdagság, tolerancia, következetesség

� Dajkák: legfontosabb segítıink. Munkájukat mindenkor a gyermekek óvodai életéhez, neveléséhez, fejlıdéséhez rendelt feladat határozza meg. Segítséget nyújtanak a gyermekek gondozásában, szokások kialakításában. Az óvónı és a dajka partnerként látja el a csoportot, összhangban dolgoznak.

� Logopédus: mindkét óvodában külön kialakított logopédiai szoba található, mely lehetıségekhez képest jól felszerelt. A kolléganık állandóan továbbképzésre járnak, ahol megismerik a beszédfejlesztés új technikáit.

� Munkaközösségek: óvodánkban két munkaközösség mőködik /integrált nevelés és kompetencia alapú nevelés/. Az IMIP-ben meghatározott fejlesztendı feladatok javítása érdekében.

� TEAM: mindenki, aki gyermekekkel kapcsolatban van /család, nevelı, szakemberek/ a gyógypedagógus és az óvodapedagógus irányításával

� Gyermekvédelmi felelısök: mindkét tagóvodánkban külön gyermekvédelmi felelıs tevékenykedik, a kerületi továbbképzéseken aktívan részt vesznek, szakirányú tanfolyamot végzett, illetve végez mindkét felelıs. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával, a Családsegítıvel, Gyermekjóléti szolgálattal, ill. az orvosi és védınıi hálózattal, feladataik a munkaköri leírásban határozzuk meg

� A szülıi közösség: minden csoportban a szülıi szervezetvezetıt választ, kik önmaguk által meghatározott feladatok alapján mőködnek. A kirándulásokon, egyéb rendezvényeinken a szülık aktívan részt vesznek.

� Nevelıtestület együttmőködése: rendszeres team munkát végzünk az intézményben (munkacsoportok kialakítása, esetmegbeszélések, hospitálások stb.)

18

2.5. A napirend összeállításának elvei

� A gyermekek napirendjét stabilitás és rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet az azonos idıpontban visszatérı tevékenységek jelentik (étkezés, pihenés, szabadon választható tevékenység).

� Az Kompetencia Alapú Neveléshez igazodó napirendben az idıkeretek rugalmasan alakíthatók. Téli hónapokban természetesen a gyermekek több idıt töltenek a csoportszobában, mint nyáron.

� A gyermekek csoportban történı elhelyezésének szempontjai. A gyermekek kora, a meglévı csoportok létszáma, és a szülık igényei alapján alakítjuk.

� Csoportjaik összetétele homogén és heterogén, mindkét formában biztosított az egyéni bánásmód, tehetséggondozás és az iskolai élethez szükséges képességek kialakítása

2.6. A hetirend összeállításának szempontjai A csoportokban dolgozó két óvodapedagógus összehangolt munkája tükrözıdjék az összeállításban.

Jelenjen meg: � a változatos tevékenység � heti egy alkalommal a testnevelés, mint kötelezı foglalkozás � havi két alkalommal kirándulás, séta, élménynyújtás,

tapasztalatszerzés � a csoportok összehangolása � nevelési területek megszervezése (projekt szemléletben oldjuk meg a

nevelési feladatokat)

19

2.7. Javasolt napirend Hetente 2 alkalommal helyet és idıt kell biztosítani az utazó gyógypedagógus részére.

TEVÉKENYSÉGEK Idıkeret 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

5.30 órától 12.00 óráig

SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Felajánlott választ-ható tevékenységek -Folyamatos reggeli -Egyéni fejlesztések JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Felajánlott választ-ható tevékenységek -Folyamatos reggeli -gyógypedagógus JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

SZABAD JÁTÉK -Mozgásfejlesztés (kötelezı vagy kezdeményezett) -Választható vagy kötelezı tevékenység -Folyamatos reggeli -gyógypedagógus -logopédia JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

12.00 órától 15.00 óráig 15.00-17.00 óráig

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) PIHENÉS és/vagy felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek) JÁTÉK A SZABADBAN (idıjárástól függıen)

20

3. Az óvoda kapcsolatai 3.1. Óvoda-család Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal együtt összhangban formálhatjuk a gyermeki személyiséget az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az óvodapedagógus tájékoztassa a szülıket az óvodában történtekrıl, ugyanakkor ismerje meg a családok életmódját, a gyermek helyét a családban. A szülık kérését, javaslatait mindig vegye komolyan, reagáljon azokra, biztosítsa a folyamatosságot az óvodai és családi élet között. 3.1.1. A kapcsolattartás formái: • A nyílt napokon a nevelési feladatok összehangolása • Családlátogatások egyéni beszélgetések a szülıkkel (itt a pedagógusok

megismerkedhetnek a családok nevelési szokásaival) • Fogadóórák a személyesebb jellegő tájékozódás céljából • A szülıi értekezletek jó alkalmak csoportos találkozásokra, ahol az óvoda

elvárásaival, rendjével kapcsolatosan a szülık is elmondják javaslataikat, gondolataikat

• Óvoda-iskola átmenet kapcsán az iskolaigazgatók, tanítók részvétele a szülıi értekezleteken (tájékoztatás az iskolák programjáról)

• Közös óvodai programok a szülıkkel: o Óvodai fórumok szervezése

• Nyílt napok • Szülıi kreatív délutánok óvodapedagógusokkal

3.1.2 Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés

• Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel • A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása (esetenként

szülıvel) • Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, fogadóórák biztosítása • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása • Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, pünkösdölı, anyák napja stb.

21

• Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása felmérések alapján (év elején az újonnan jövı gyermekek szülei igényeinek felmérése, év végén az iskolába menı gyermekek szüleinek elégedettség felmérése)

3.2.Óvoda-bölcsıde A két intézmény gyermekközpontú tevékenysége és szemlélete teszi lehetıvé, hogy a kisgyermek alkalmazkodása új környezetéhez problémamentes legyen. Az óvoda pedagógusok és a gondozónık közösen felelısek az átmenet zavartalanságáért. 3.3. Óvoda-iskola Fontos a kölcsönös nyitottság, a folyamatos kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése és tisztelete. Törekszünk arra, hogy a gyermekek zökkenımentes iskolakezdése érdekében a tanítók minél jobban tájékozódjanak óvodánk céljairól /programunk fı célja egyéni fejlesztéseink, eltérı képességek figyelembevétele stb./ Gyermekek fejlıdésének utánkövetése, közös programok, hospitálások a programban résztvevı intézményekkel. 3.3.1. A kapcsolattartás formái:

• Szakmai kapcsolatok szorgalmazása (munkaközösségeken való részvétel) • Hospitálások • Iskolaigazgatók látogatása a nagycsoportban szülıi értekezleten • Tanítónık látogatása a csoportban • Nagycsoportosok látogatása az iskolába • Tapasztalatgyőjtés, nevelıi értekezleten való részvétel • Gyermekvédelmi esetek megbeszélése • Partnerigény felmérése • Esetmegbeszélések • Projekt tervezése, gyakorlati megvalósítása

3.3.2. Óvoda-iskola átmenet támogatása

• Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka alkalmazása (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb

részképességi zavarok kialakulásának megelızése, megoldási késztetés, monotónia, tőrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)

22

• Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetőek elınyben részesítésével, a sajátos nevelési igényővé minısítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása, a HHH-s gyermekek nyomon követése • Az érintett iskolákkal közös esetmegbeszélések, szakmai mőhely,

közös programok • Rendszeres óvoda-iskola kapcsolattartás • A gyermekek fejlıdésének utánkövetése legalább az általános iskola

elsı évében 3.4. Óvodánk külsı partnerei

Fenntartóval: Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, kiemelten az Oktatási Osztállyal Pedagógiai munkát segítı intézményekkel

- Pesterzsébet Pedagógiai Intézet - Nevelési Tanácsadó - Népjóléti Osztály - ÁNTSZ - Családsegítı - Speciális képességeket vizsgáló bizottságok, intézmények - Kerületen kívüli óvodai intézményekkel való kapcsolat, akik ezekben

a programokban részt vesznek Közmővelıdési Intézményekkel: - Csili Mővelıdési Központ - Állami Bábszínház - Lajtha László Zeneiskola - Pesterzsébeti Múzeum - Fıvárosi Nagycirkusz - Szabó Ervin könyvtár

Egészségügyi szervekkel: - Óvodaorvos, védını, kik hetente egyszer látogatják az óvodát - Évente egyszer orvosi szőrıvizsgálaton vesznek részt a gyerekek - Hallásvizsgálat évente egyszer, problémás esetben nem csak

nagycsoportban - Tanköteles korú gyermekek alkalmassági vizsgálata - Fogorvos prevenciós vizsgálata, gyermekek kezelése egyénileg - Igény szerint gyógytornász - RÖK

23

3.5. Szülıkkel való kapcsolattartás, együttmőködés � Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel � A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

(esetenként szülıvel) � Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlıdésérıl, az

egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyermekek alkotásainak megmutatása elemzése, szülık részvételi lehetıségének biztosítása a foglalkozásokon, fogadóórák biztosítása

� Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erıforrásainak feltárása

� Szülıi közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, pünkösdölı, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb.

� Partnerközpontú mőködés, szülıi igények kiszolgálása (évente egyszer a szülık igényeinek felmérése)

4. Az óvodai nevelés feladatai

4.1. Az egészséges életmód alakítása Célja: „A gyermekek testi fejlıdésének környezetéhez való optimális alkalmazkodásának elısegítése; Az egészséges életmód szokásainak megalapozása” Feladata: „A gyermekek gondozása, testi szükségletük és mozgásigényük kielégítése” Az SNI-gyermekek fejlesztésének szervezeti keretének megválasztását az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg, fontos hogy ne terheljük ıket túl. 4.1.1. Gondozás A testi szükségletek kielégítése alapozza meg a gyermek jó közérzetét, ami minden tevékenységhez elengedhetetlen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, fokozatosság elvét betartva, ehhez lehetıség szerint HACCP betartásával biztosítjuk az eszközöket a gyermekek számára /pl.: folyékony szappan, stb.…/

24

4.1.2. Testápolás A gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, rendszeres, ill. szükségszerinti tisztálkodásuk igényének kialakulását szolgáljuk. 4.1.3. Étkezés Az óvodában a szülıket idıben tájékoztatjuk az óvoda étrendjérıl, hogy az étkezés változatossága érdekében a szülık összeegyeztethessék az otthoni étkezéssel. Az étkezés megszervezését, annak kulturált lebonyolítását fontos, gondozási feladatnak tekintjük. Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan végezzük, megfelelı idıt hagyva a gyerekeknek erre a tevékenységre. Az étkezésnél figyelembe vesszük a gyermekek speciális igényeit, egyéni tempóját. 4.1.4. Öltözködés Az idıjárásnak megfelelıen öltöztetjük, védjük a gyermekeket kialakítva a réteges öltözködés igényét. Szülıi értekezleten tudatosítjuk a szülıkben a kinti-benti ruha szükségességét. 4.1.5. Mozgás A mindennapi szabad mozgás alkalmával a gyermekek a természetes nagymozgásokat egyénileg gyakorolják a mozgásfejlesztı eszközökön mind a csoportszobában, mind az udvaron. A néhány percig tartó napi szervezett mozgástevékenység jól szolgálja a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. Nagymértékben kihasználjuk a szabadban történı mozgás lehetıségét. 4.1.6. Pihenés Lefekvés elıtt alapos szellıztetéssel, meséléssel teremtjük meg a nyugodt légkört a gyerekek számára.

25

4.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermekeket fokozott gondoskodással elkülönítve gondoskodunk mindaddig, míg szüleik meg nem érkeznek A fertızések terjedése érdekében gyakori szellıztetést végzünk, a higiéniai szokások betartása még fokozottabb figyelmet fordítunk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást, ezért a szervezett mozgásos tevékenységek a prevenciós fejlesztı tornák vezetése segít a gerincdeformálódások megelızésében. Ehhez kollégáinkat szakirányú továbbképzésre küldjük, mellyel segíthetik a többiek munkáját. Edzési lehetıséget biztosítunk a szabadban minden évszakban /rollerezés, biciklizés, szánkózás, korcsolyázás, stb.…/ 4.3. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi elıírásoknak, ezek adják az alapot az óvodába folyó nevelıi munkánkhoz. Az udvar a legfontosabb fejlesztési területünk, melyre a nyár folyamán játékeszközök kerültek a szabványi elıírásoknak megfelelıen. Elkészült a Zalán óvoda új közös homokozója, melynek árnyékolása folyamatban van. A csoportszobák esztétikusak, jellemzi ıket a színharmónia. Alkalmassá tették az óvodapedagógusok a szabad játékra, étkezésre, alvásra, pihenésre. A mozgásos tevékenységeket a csoportszobában nyitott ablaknál végezzük. Az öltözık berendezése, világítása megfelelı a szellıztetés biztosítása lehetıvé teszi a nyugodt öltözés, vetkızés feltételeit. A Lázár óvodában minden gyermekeknek saját szekrénye, a Zalán óvodában minden csoportnak saját öltözıszekrénye van. A mosdókban életkornak megfelelı mérető eszközök segítik a szükségletek önálló kielégítését, függönyök felszerelésével gondoskodunk az intimitásról. Saját fogmosó felszerelés, féső áll a gyermekek rendelkezésére.

Az SNI gyermekek sérülésének típusa és súlyossága határozza meg a fejlesztés eredményét.

26

5. Érzelmi nevelés – szocializáció 5.1. Tartalma: Óvodánkban az érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkör megteremtését biztosítjuk. Ennek érdekében fejlesztjük a gyermek erkölcsi érzelmeit /szeretet, barátság, tisztelet/, a gyermek erkölcsi tulajdonságait /együttérzés, bátorság, stb.…/, intellektuális érzelmeit /kíváncsiság, felfedezés, stb.…/ Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népi mővészeti alkotások nyújtotta élményekre építünk. Mindezeket a néphagyományırzés és természetszeretet együttes hatásrendszerével tudatosan ébren tarjuk, fejlesztjük. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart. Biztosítjuk az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességek formálását. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése a cél, melyben alkalom nyílik az egymáshoz való viszonyításra. Ezáltal a reális én-kép, pozitív értékrend, a helyes viselkedés fejlıdik. Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, ami egyéni színezető légkört biztosít a gyerekek számára. Az SNI gyermekeknél sérülésük arányában fejlıdjön alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállóságra törekvésük, együttmőködésük. Célja:

� Már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék el a gyermeket � Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív

érzelmi töltés jellemezze � Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének

fejlıdését és éntudatának alakulásának, engedjen teret énérvényesítı törekvéseinek

� Az óvoda teremtsen lehetıséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására

� segítse az SNI gyermekek beilleszkedését � segítse a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek beilleszkedését

27

Feladata: A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak /mint pl.: az együttérzés, a segítıkészség, az önzetlenség, a figyelmesség/ és akaratának /ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának/ fejlıdését. A szocializáció szempontjából óvodánkban törekszünk a közös élmények, változatos tevékenységek biztosítására. Közösségfejlesztı munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, saját érzéseink elmondása, mások érzéseinek elfogadása, meghallgatása jellemzi, így a gyermek örömteli optimizmusa fejlıdik. Külön gondot kell fordítani arra, hogy az SNI gyermek minden segítséget megkapjon hátrányinak leküzdésére. Ehhez nyújt segítséget a gyógypedagógus. Lehetıséget biztosítunk a HHH-s gyermekeknek, hogy az intézmény által szervezett programokon részt vegyenek. Kiemelt feladat: Sok kísérletre, gyakorlatra, közvetlen tapasztalatra kell szert tennünk. Azokban a csoportokban, ahol a program bevezetésre kerül, a Horváth § Dubecz féle mérés alapján a gyermekeket 4 területen – értelmi, szociális, kommunikációs, testi – mérjük, és 3 féle differenciálási szintre osztjuk. A felosztás a segédanyagokban találhatók (tőz, víz, föld, levegı + módszertani és mérési füzetek) 6. Értelmi nevelés Célja: a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése, alapozása. Ennek érdekében építünk a gyermekek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteire, egyénileg és közösen szerzett élményeikre. Az integrált gyermekek sérülésének típusának függvényében a gyógypedagógus útmutatása alapján az óvodapedagógus fejleszti a gyermeket.

28

Iskola életmódra való felkészítés korszerő óvoda pedagógiai módszerekkel.(a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zenefelhasználásával.)

6.1 A kompetencia alapú óvodai programcsomag használata • gyerekek képességszintek, képességfajták szerinti fejlesztésére; • A kompetencia alapú programcsomag a gyermekek számára önfeledt,

boldog gyermekkort jelent melyben: o Kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak o Zenében és festésben átélhetik a mesék, versek, szárnyaló

világát o Átérezhetik a hagyományok üzenetét o Bábozhatnak, dramatizálhatnak o Nap mint nap változatos színes élményeket szerezhetnek

önmagukról, barátaikról, a segítı, befogadó, elfogadó felnıttek jelenlétérıl, a közösségrıl, az ıket körülvevı világról, a környezetrıl, a természet csodáiról, a számok, mennyiségek birodalmáról

o Játszva tanulhatnak egymástól és a felnıttektıl o Kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják o A megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges o Figyelembe vesszük a gyermek saját törvényeit is

Feladataink:

� a gyermekek megismerése � ismeret szintjének felmérése � változatos élmények, tevékenységek biztosítása � egyéni fejlesztés /felzárkóztatás, tehetséggondozás/ � egyéni fejlesztéshez szükséges szempontsor, ill. módszerek

kidolgozása � differenciálás

6.2. Anyanyelvi nevelés Az egész nevelıi munkánkat áthatja az anyanyelvi nevelés, annak szerves része. Nevelési programunk tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségére. A hagyományápoló tevékenységek által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményeiben. Biztosítjuk az oldott, derős légkört a beszédkészség fejleszthetısége és fejlesztés érdekében. Az óvodába lépéskor különbözı szintő beszédfejlettséggel rendelkeznek a gyermekek ezért célunk, hogy szakember segítse a felmérésben munkánkat.

29

Ennek érdekében a csoportok heti rendje, nevelési terve összhangban van a logopédusi munka, illetve ütemtervével. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése). Kiemelt feladatunk, hogy megszerettessük a könyveket, verset, mesét. 7. Az óvodai élet tevékenységének formái 7.1. Játék Célja, feladata: A gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása az intellektuális mozgásos és társas kapcsolatokon keresztül. A játék az óvodás gyermek legfıbb tevékenységi formája, az örömforrás számára a személyiség fejlıdés legfontosabb színtere. A gyermekjáték közben ismerkedik a világgal, tapasztalatokat szerez, reagál az İt körülvevı környezet eseményeire. A játék összeköttetést jelent élı és élettelen környezettel, amely ismeretszerzést is jelent a gyermekek számára. A játék tevékenységhez megfelelı helyet, eszközöket, idıt és élményeket biztosítunk óvodánkban. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges fejlesztési módszerek kidolgozása /egyéni fejlıdési napló vezetése/. A gyermek önmegvalósítása érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának figyelemmel kisérése és a szükséges egyénre differenciált, a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó fejlesztési módszerek kidolgozása (egyéni fejlıdési napló vezetése) 7.1.1. Hely A csoportszoba és az udvar. A gyermek számára a szabad mozgást, játékának térbeni kibontakozását segíthetjük elı. A gyermek igényeinek figyelembevételével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat biztosítunk, ügyelve arra, hogy a különbözı játszócsoportok ne zavarják egymást. Az udvaron elsıdleges szempontunk a gyermek természetes mozgásigényének kielégítését szolgáló terek berendezése, kialakítása, a szabványi elıírásoknak megfelelı játékeszközökkel. Ezen belül megteremtjük a néphagyomány és a természetvédelem feltételeit is.

30

7.1.2. Idı A játékidıt a napi rend sajátosságaiból adódóan folyamatosan biztosítjuk a várakozási idı kiküszöbölésével. A napirendben szereplı tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. /kivéve nagycsoportban a kötelezı foglalkozást/ A napirendben szereplı személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába./kivéve nagycsoportban a kötelezı foglalkozást, ám itt is hangsúlyos az egyénre szabott differenciált irányítás). 7.1.3. Eszköz Fı szempont, hogy a játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elı a sokoldalú fejlıdést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra ösztönözzék a gyermekeket. A játékeszközök választásában az óvónıi igényesség és szakmai hozzáértés érezhetı. A játékokat lehetıleg természetes anyagokból készítjük, illetve vásároljuk. Kapcsolódjanak a természeti környezethez, informáló hatásúak legyenek. Az eszközök között helyet kapnak a régi paraszti élet használati tárgyai. A gyerekek rendelkezésére állnak mozgásra inspiráló játékeszközök is. Az SNI gyermekek részére speciális fejlesztı eszközöket biztosítunk. 7.1.4 Élmény A gyermek játékát az élmény motiválja, az elsıdleges tapasztalatot a család és a közvetlen környezet nyújtja. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk. Ezeket tudatosan, tervszerően beépítjük a nevelımunkába. Cél, hogy az én-tudat mellett a magyarság-tudat és a környezethez való megfelelı hozzáállás viszonyát is megalapozzuk. Az otthonról hozott élményeket változatosabb közös eseményekkel gazdagítjuk. 7.1.5 Az óvónı feladata:

� nyugodt légkör biztosítása (a nyugodt légkör feltétele a magatartási normák alakítása, a társas együttélés szabályainak betartásával)

� különbözı fejlettségő gyermekek együttjátszásának segítése, az egyéni sajátosságoknak, a gyermek igényeinek megfelelıen:

31

� egyéni fejlesztés � felzárkóztatás � tehetséggondozás � részvétel a közös játékban (az együttes játékban az óvónı lehet

egyenrangú társ, alárendelt, irányított vagy mintaadó modell). Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermek önállóságát.

� Az óvónı a játéktevékenységbe beépülı modell, biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát. Tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv kifejezı eszközeit.

� Ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a sokszínő játéktevékenység kialakulásához

� Egyezkedések, választások, döntések segítése � Csoportszoba mobilitása

7.2 Irodalom- anyanyelv (Vers – mese) Célja: A gyermek érzelmi-értelmi-erkölcsi fejlıdésének segítése pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, a mese élmények, versek segítségével. Fontos, hogy szívesen hallgassanak verset, mesét, mondókát, váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává, ébressze fel a vágyat a könyv, színház, Múzeum iránt. Az óvónı feladata:

� A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása � A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel,

dramatikus játékokkal � A nap folyamán többször kezdeményezzen irodalmi tevékenységeket � Elıadás módját jellemezze a helyes hangképzés, hangsúlyozás,

hanglejtés, a jól megválasztott beszédtempó, a helyes nyelvtani szabályok.

� Elıadása legyen összhangban a metakommunikáció jelzéseivel � Állandó hely legyen az irodalom kezdeményezéseire

7.2.1 A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése: A nyelvi képességek fejlesztésének leghatékonyabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, és a nyelvtanilag helyes beszédet.

32

A népi mondókák segítségével tisztítható a magán és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelı artikulációja, a hangkapcsolatok minden törvényszerősége. A gyermekek mesékbıl, versekbıl sok új fogalmat ismerhetnek meg a bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket, a munkaközösség kutatómunkával készített győjteménnyel segíti a kollégákat a népi versek, mondókák megismerésével. Az integrált gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztését a fogyatékosság típusa határozza meg, melynek függvényében más-más területet kap nagyobb hangsúlyt. Az óvoda-iskola átmenet közös pontja ebben a témában a drámajáték-drámapedagógia alkalmazása. A tanítókkal közös konzultáció e témakörben. Hospitálások. 7.3 Zenevarázs (Ének, zene, énekes játékok) Célja: Felkelteni a gyermekek érdeklıdését a közös éneklés és játék örömének megéreztetésére, a zene megszerettetésére. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása. Az SNI gyermekek AKUSZTIKUS nevelésében, a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A hallási figyelem és észlelés fejlesztése, dalos játékokban fejleszti a koncentrációt, finomítja a gyerekek hallási érzékelését. Minden kínálkozó alkalmat kihasználunk az egyéni illetve csoportos énekléshez. Részt veszünk hangszeres bemutatókon. (Lajtha László Zeneiskola). Vendégül látjuk a Lázár Vilmos Általános Iskola kórusát. Hospitálást szervezünk az ének-zene tanárnıvel. Zenei intelligencia fejlesztése, amely sokat segít az írni-olvasni tanulás során. Az óvónı feladata:

� A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása

� Kötött és kötetlen formában ismerteti meg a gyerekekkel a közös éneklés örömét, a dallam a ritmus, a mozgás szépségét

33

� Kihasználja a mondókák lehetıségét arra, hogy a ritmikus szövegben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelésére, tiszta képzésére, a jó beszédritmus érzékelésére maguk is ráérezzenek a gyerekek

� A zenei anyagokban elıforduló szavakkal, fogalom párokkal gazdagítják a gyermekek szókincsét

� A programunkban meghatározott jeles napokhoz igazodva ismertetjük meg a gyerekeket a népi játékokkal, mondókákkal, néptáncokkal

� A gyermekek életkorához és igényeihez igazodó változatos népi hangszerek alkalmazása

(szüret, Lucázás, betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, fák- virágok napja, föld napja, pünkösdölés, gyermeknap)

7.4 Vizuális (Rajzolás, mintázás, kézimunka) Célja: A gyermeki fantáziavilág és élmény gazdagításával tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, önkifejezés fejlıdésének elısegítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, fogékonyság megalapozása. A gyermekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítı és népi kismesterségeket ırzı technikákat, eszközöket. Alakuljon kézügyességük, finommotorikájuk, vizuális alkotó készségük és esztétikai igényük a múlt és a jelen értékei iránt. Alapozódjon meg a mővészeti látás képessége. Az SNI gyermekek fejlesztésében a fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A gyermek állapotához igazodó képesség és készségfejlesztı eszközök biztosítása szükséges. Minden segítséget kapjanak meg hátrányai leküzdéséhez. /pl.: agyagozás, mint terápiás eszköz/ Az óvónı feladata:

� A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés feltételeinek megteremtése

� Tervezhetı tevékenységek minıségének fejlesztése � Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés a tárgyi világ megismerési

formáinak biztosítása

34

� Építsen a gyermekek kíváncsiságára, adjon választási lehetıséget, mind témában, mind technikában

� A népi kismesterségek, népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítsa az élményanyagot

� Állandó és elérhetı helyen legyenek a vizuális alkotáshoz szükséges anyagok, melyeket a gyermek a nap bármely szakában használhat

� A foglalkozásokat kötetlen formában tervezze, kezdeményezze, építve a gyermek természetes érdeklıdésére, tevékenység vágyára

� Alkotó tevékenységhez megfelelı helyet alakítunk ki, ahol önkifejezésük nyugodt légkörben történik

� Kirándulásokon, sétákon, nagyon sok egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk

� Természetes anyagokat győjtünk a késıbbi felhasználásra, megmunkálásra

� Folyamatosan közvetítjük a családok felé az ábrázolási lehetıségek biztosításának fontosságát

7.4.1 A beszédkészség fejlesztése: Ösztönözzük a tevékenységekhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elısegítjük a gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség sokoldalú fejlıdését. A beszéddel kísért ábrázolási tevékenység az eszközhasználat és a technikák módjának közlése segíti a beszédfejlıdést és bıvíti a nyelvhasználat szógazdagságát. 7.5 Mozgás Célja:

� A gyermeki mozgásigény kielégítése, a testi képességek, a fizikai erınlét fejlesztése

� Rendszeres mozgással, az alkalmazkodó, tájékozódó képesség és az akarati tulajdonságok fejlesztése

� Az összerendezett mozgás kialakulásának elısegítése, az egészséges életvitel alapozása

� A természetes mozgáskészségek fejlesztése és stabilizálása � Az egészséges testi fejlesztés, ami a következık szerint taglalható:

- testi képességek, ellenálló képességek alakítása - térbeli, idıbeni tájékozódás fejlesztése - egyensúlyérzék, ritmusérzék, motorikus képesség fejlesztése - mozgás mőveltség, mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a

népi és egyéb játékok által

35

- rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás - egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása - prevenciós egészségmegóvás - nagy és finommozgások és fizikális erınlét fejlesztése

Az SNI gyermekek fogyatékosságából fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. Terhelhetıségüket biológiai állapotuk, az esetleg társuló fogyatékosságuk személyiségjegyeik befolyásolják. A sportok közül az úszást, korcsolyázást ajánljuk élettani hatása miatt. Mozgási intelligencia fejlesztése, mely nélkül egész életében csetlik, botlik, ügyetlennek érzi magát a gyermek. Az óvónı feladata:

� mozgásra ösztönzı, biztonságos és tiszta környezetet, szabad tereket biztosítunk a tervezett és szervezett mozgásra

� amennyiben az idıjárás engedi kora tavasztól késı ıszig a szabad levegın mozognak óvodásaink (játszóudvar, kiránduláson, séták alkalmával, stb.)

� a jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja: - körültekintı szervezés - játékos hangvétel - rövid, érthetı utasítások - kevés várakozási idı - pergı ütemő foglalkozás

A mozgás az óvodáskorú gyermek életeleme. Az érés folyamatában a fejlıdı gyermek természetes szükséglete. Tudatosan fejleszti az észlelési funkciók összerendezését, a testi képességek, az ügyesség sokféle formáját. A mozgás nem szőkül a testnevelés foglalkozások körére. Jelen vannak az óvodai élet minden terén. A rendszeres testnevelés kedvezıen befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légzı és keringési rendszer teljesítıképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességeinek növeléséhez. Fokozatosan törekszünk, hogy minden gyermek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelezı részvételt. A kötelezettség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára. Alkalmanként szükségessé válhat, hogy a szomszédos csoportból a kicsikkel és a nagyokkal külön-külön foglalkozzanak az óvónık. Indokolja a szétválasztást, hogy váltóversenyt, sorversenyt csak nagycsoportosokkal tudnak játszani.

36

A pozitív megerısítés az óvónıi mozgásminta mutatás, a jókedvő mozgás domináljon a foglalkozásokon. Az óvónı ellenırzéssel, egyénre szabott értékeléssel, hibajavítással ösztönözze a gyerekeket, a minél tökéletesebb gyakorlatok végrehajtására. A szülık bevonása (szülıi igény alapján) sport délelıttökre, egyre gyakoribb, itt együttes, mozgásos program valósul meg. Az SNI gyermekeknek a fejlıdési zavar pontos besorolása után a gyermek állapotához igazodó képesség és készségfejlesztı eszközök biztosítása szükséges. Pl.: AYRES eszközök, gyógytornász útmutatása alapján, 3 fı pedagógus tartásjavító gyógytorna tanfolyamot végzett. 7.5.1 A mozgás tartalma:

� szabad, spontán mozgás � szervezett testnevelés

7.5.1.1 Szabad, spontán mozgás: Az eltérı szükséglető gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése az átrendezett csoportszobában, tornateremben valamint az egész évben rendelkezésre álló tematikusan felszerelt udvaron történik, ahol a nagy mozgástér és egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást egyszerő felszerelésekkel és egyéb eszközökkel. 7.5.1.2 Szervezett testnevelés: A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, és a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés az óvónı döntése alapján két formában van jelen az óvodában:

� a mindennapi frissítı torna tevékenységét az óvónık naponta egyszer szervezi a délelıtt folyamán 10-15 percben, sok játékkal. A testnevelés foglalkozásokon kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergı ritmusra, frissítı mozgással. Erre jó lehetıséget biztosít a csoportszoba, valamint a jól felszerelt óvodakert.

� A testnevelés foglalkozás megszervezésekor fontos szempont a gyermek életkora és a csoport összetétele, mivel a csoport minden tagja egyszerre tornázik. Az óvónı heti egy-két alkalommal kötelezı jelleggel szervezi a foglalkozást állandó napokon.

37

7.6 A külsı világ tevékeny megismerése: -élı – élettelen -matematika Célja: A természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A szőkebb és tágabb környezet felfedezése tapasztalatszerzés útján a helyi adottságok figyelembe vételével. Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezet értékei iránt. A környezet megismerése során a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli tér és síkbeli szemléletének kialakítása. Megteremti annak lehetıségét, hogy a tevékenységek, cselekvések során fejlıdjön a gyermekek képessége a matematika iránt. Alakuljon ki bennük pozitív viszony az adott tárgyhoz. A spontán helyzeteken kívül rendszeresen kell szervezni matematikatanulást. Lehetıséget kell teremteni a hatékony és tudatos egyéni képességek fejlesztésére, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Érzelmeik gazdagodjanak a természethez kapcsolódó hagyományırzı tevékenységekkel. Az integrált gyermekeknél figyelembe kell venni a gyermek speciális igényeit, alkalmazkodni az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedéshez. Rendszeresen meghívjuk az iskolásokat, ünnepeinkre, hogy közös élményt szerezzünk. Feladata:

� A környezeti nevelés komplexitásának érvényesítése � A gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat és ismeretszerzés során � A tevékenység szervezeti formáinak, tartalmának biztosítása

7.6.1 Tartalma:

� A társadalmi és természeti környezet megismerése � Környezetünk formai és mennyiségi viszonyai /matematika/ � Környezetalakítás � Környezet esztétikája � Környezetvédelem, néphagyomány ápolása

38

Az együttnevelés megvalósításában érvényesüljön a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a gyógypedagógus számára a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. Ez az út a természet csodavilágába vezet. Csak az óvónı nevelhet természetszeretı gyermekeket, aki maga is jól ismeri, szereti, óvja élı környezetét, magas szintő ismereteit a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudja átadni. A keretanyagból az óvónınek kell megkeresni, hogy a gyermekeknek egyénenként milyen matematikai játékkal fejlesztik képességeiket az egyéni fejlettségüknek megfelelıen. A környezı valóság tárgyai, mennyiség, kiterjedés, matematikai összefüggések szempontjából vizsgálja. A matematikai tapasztalatszerzés természetes környezetben a legeredményesebb a gyermekek számára. Az óvodáskor kezdetén a gyermek igazán felfedezi a világot, mindent tudni szeretne kíváncsisága, felfedezni vágyása révén, ismeretei bıvülnek. Az óvodás gyermek ahhoz kötıdik a legjobban, ami neki kedves, amit szeret. Ezért fontos megismertetni, megszerettetni a szőkebb és tágabb környezetében elıforduló élı és élettelen világot. A rácsodálkozás élményétıl a megismerésen keresztül vezet az út oda, hogy a gyermek is megszeresse és óvja környezetét. Elısegíti a tárgyi és emberi környezethez főzıdı kapcsolat kedvezı alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet a környezetvédelem és a környezet higiénia szerepét. A környezeti nevelés komplex felfogásából eredıen minden tevékenységet az évszakok és jeles napok köré csoportosítjuk, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, hagyományokat. 7.6.2 Az óvoda új környezet a gyermekek számára Társadalmi környezetükbıl a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelı ismeretekkel a családról, szükségleteikrıl, munkájáról az egymáshoz való viszonyról az együttélés konkrét tapasztalatairól. A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják, körülölelik a többi nevelési területet. Maguk a természeti és társadalmi témakörök is több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással: pl. testünk, évszakok, közlekedés, stb. 7.6.3 Ajánlott témakörök:

� Tapasztalatszerzés a környezet tárgyairól, azok tulajdonságairól � Téri viszonyok tapasztalása (testséma, térbeli mozgások, irányok)

39

� Kiterjedések térben, síkban � Tapasztalatszerzés tér és síkmértani formákról � Tükörrel való tevékenység � Mennyiségi jellemzık

7.6.4 Környezetalakítás: A környezet megismerésére nevelés alapvetı célját akkor éri el, ha a gyermekek a tapasztalatokra épülı ismereteiket gyakorolják. A tárgyakról, jelenségekrıl szerzett benyomásokat – ha azok érzelmileg megalapozottak – a gyermekek továbbélik, átrendezik. A gyakorlás legtermészetesebb módja a szabad, kötetlen játéktevékenység. Fontos szempont az óvodában az alkotó fantázia mozgósítására, hogy állandóan kézközelben legyenek az eszközök. A gyakorlás másik módja a természetes élethelyzetben történı környezetalakítás. Az óvodai élet folyamán sok alkalom nyílik arra, hogy tevékenység váltáskor a tárgyi környezetet alakítsuk. Minden ilyen jellegő tevékenységbe célszerő a gyermekeket is bevonni. A család közremőködı, környezetalakító munkája hozzásegíti a gyermeket egy másfajta érzelmi kötıdéshez. 7.6.5 A gyermek fogékonysága: A gyermekek más-más esztétikai élményekkel érkeznek minden ıt körülvevı környezeti ingerre érzékenyen reagálnak. Az óvoda egyrészt kompenzáló szerepet tölt be, másrészt teljes megjelenésében alakítja az esztétikum iránti fogékonyságot. Lényeges, hogy az óvodanevelési intézmény, amely igyekszik megteremteni az egyensúlyt a régi és a mai világ között, értékmegırzı, értékteremtı, értékközvetítı szerepe van. Az óvoda dolgozói személyes példamutatással – esztétikus megjelenéssel, kultúrált viselkedéssel – igyekeznek modellt nyújtani a gyermekek és szüleik számára. Az ünnepnapokon az egész óvoda ünnepi ruhát ölt. Így megtanulja a gyermek, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Gazdagon megélt tevékenységek, rácsodálkozások megtanítják a gyermeket a szép élvezetére. Esztétikai ítélıképességük fejlıdik, nem csak az általuk értelmezett szépet, hanem az általános mővészeti kultúra értékeit is élvezik. A „valamit csinálni” öröme vezet az alkotás öröméig.

40

7.6.6 Környezetvédelem, néphagyomány ápolása A jövı környezetét a jelen óvodások fogják alapvetıen megváltoztatni, átrendezni, ha most nem kapnak megfelelı indíttatást, akkor nem tudnak vigyázni a meglévı értékekre. A környezetvédelemre nevelés érdekében az óvoda minden dolgozójától és a szülık közösségétıl is el kell várni a példamutatást. A gyermekek érzelmi kötıdésén keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. Az ember, a természet, a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. 7.6.7 A tevékenység szervezett formái: A gyermekek fejlesztése minden esetben mikrocsoportban történik, közvetlen tapasztalat és élményszerzı megfigyelések alkalmával. A gyermekek az óvónı irányításával az óvoda közvetlen vagy tágabb környezetébıl válasszanak egy állandó megfigyelési területet, ahol figyelemmel kísérhetik az évszakok változásainak természetre gyakorolt hatását. A tevékenység témáinak feldolgozása a gyermekek életkorától, a helyszíntıl, feladattól függıen kötetlen vagy kötött formában történik. A természet változásai köré csoportosuljanak a jeles napok szokásai, a néphagyománnyal kapcsolatos tevékenységek. 7.6.8 Kommunikációs készségek fejlesztése: A természet változásai, sokszínő jelenségei a hagyományok felelevenítései a magyar nyelv gazdag tárházával ismerteti meg a gyermekeket, bıvítik szókincsüket. Gondolataink pontos megfogalmazásával segítjük elı a hagyományi, a környezetismereti, matematikai kifejezések passzív, majd egy részük aktív szókinccsé válását. A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetıséget ad a gyermek és óvónı személyes beszélgetéseire. Az óvónı tegye lehetıvé, hogy a gyermek értelmesen, összefüggıen kifejezhesse gondolatait, érzelmeit, kívánságait, észrevételeit.

7.6.9. Hagyományaink, ünnepeink Célja: a mindennapokhoz kapcsolódó ünnepek váljanak hagyománnyá az óvodai közösség számára A tevékenység feladata:

� néphagyományok átörökítése és éltetése az életkori sajátosságok figyelembevételével

41

� az ünnepekhez való érzelmi ráhangolódás � a szülıkkel való együttmőködés

Hagyományos ünnepeink:

� a gyermekek születésnapja, névnapja � évzáró, anyák napja � gyermeknap � szüreti mulattság � András napi kolbász-hurkatöltés � Mikulás, Luca nap, karácsony, Betlehemezés, regölés � Farsang � Húsvét � Pünkösdölı

Környezeti nevelésünk kiemelt napjai:

� Október 4. Állatok Világnapja � Március 22. Víz Világnapja � Április 22. Föld Világnapja � Május 10. Madarak, Fák Napja � Június 5. Környezetvédelmi Világnap

7.7. A pedagógiai munka kiemelt területei

� Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis lapok kitöltése a HHH-s gyermekek felmérése;

� Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezıkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlıdésének elısegítése, betervezése, beszédkészségük felmérése a logopédus és a fejlesztı pedagógus bevonásával)

� Értelmi nevelés, szocializáció folyamatos mérése a nagycsoportosoknál /neveltségi szint felmérése/ illetve a csoport neveltségi szintjének felmérése (intézményes nevelésbe illeszkedés elısegítése, bizalom, elfogadás, együttmőködés)

� Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) � Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése � Korszerő óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire

támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülıkkel való partneri együttmőködés módszerei) alkalmazása a továbbképzéseken való folyamatos részvétel, együttmőködés az iskola munkacsoportjaival,

42

8. Munka Célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyukat, közösségi kapcsolatukat, kötelesség tudatukat. Akarati tulajdonságiakat fejlesztjük kitartásukat, felelısségérzetüket, fegyelmezettségüket. Az SNI gyermekeknek a sérülés arányában fejlıdjön alkalmazkodó készségük, akaraterejük, önállósságra törekvésük, együttmőködı készségük. A HHH-s gyerekek együttmőködı készségének, szociális magatartásának, társas kapcsolatainak fejlesztése. Feladata: A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. A mindennapi tevékenységeken keresztül a munka eredményének megbecsülésére nevelés, erıfeszítésre késztetés. 8.1. Munkajellegő tevékenységek tervezése és szervezése Az óvodások munkajellegő tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsısorban önmagukért és a közösségért végezzék. Fontos, hogy az eszközök gyermekméretőek legyenek, állandó helyük legyen, a gyermek testi épségét ne veszélyeztessék. Az óvónıvel kialakult érzelmi kapcsolat motiválja a gyermekeket a munka jellegő tevékenységek céltudatos végzésére. Tudatosuljon a gyermekekben, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát. Szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkába való részvételt. Tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, becsüljék meg mások munkáját. Tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához. Tapasztalják meg, hogy a munka rendszeres ismétlıdı tevékenység, újra és újra el kell végezni. 8.2. Munkafajták 8.2.1. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység, mely végig kíséri az óvodai életét. Fejleszti a gyermekek önállóságát, fegyelmét, kitartását és feladattudását.

43

Nem kötıdik életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot, mindenkitıl saját fejlıdési ütemében, tempójában. Étkezés, öltözködés, testápolás. 8.2.2. Közösségért végzett munka naposi munka: a naposság vállalásával az önkéntesség dominál az életkortól függetlenül. A jelkép /kötény/ nemcsak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá teszi a tevékenységet, amire büszke és örömmel teljesíti. A naposi munkát úgy szervezzük, hogy minél kevesebb idıt vegyen el a gyermek játékából. A naposi teendıket a hagyományırzı cselekvések és a környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységek tovább bıvíthetik, pl.: a kolbász töltéséhez szükséges eszközök elıkészítése, stb.… mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerő munkák: ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek elıre tervezhetıen bekövetkeznek, vagy spontán élethelyzetek teremtik meg /pl.: egyéni megbízatások, üzenetek teljesítése, ünnepi készülıdés, házimunka jellegő tevékenységek/ növény és kisállat gondozás: a munkálatok közben a gyermek megismerkedik az egyes munkafolyamatokkal. A csoportszobában kialakított élısarok az udvaron létesített virágoskert egész évben folyamatos munkát igényel. Gondozza, óvja, védi a környezetében lévı növényeket és állatokat, ezzel alapozódik meg a másokról való gondoskodás igénye. A kisebb gyermekeket az eszköz, cselekvés vonzza, míg nagyobb gyermeket a tudatosság kölcsönöz.

44

8.3.

Az

óvod

aped

agóg

us f

elad

ata

Mu

nka

tev

éken

ység

ek

Óvó

nı

fel

adat

ai

Gye

rme

k fe

lad

atai

S

ike

rkri

téri

um

Ön

kisz

olg

áló

mu

nka

Étk

ezés

esz

közö

k biz

tosí

tása

G

yako

rlás

sorá

n m

egfe

lelı

fogásm

óddal a

terí

tés

he

lyes

eg

yensú

lyérz

ék

fejl.

szo

kás-

sza

bá

lyre

ndsz

er

m

unk

afogás

bem

uta

tása

so

rrendjé

nek

els

ajá

títá

sa.

Esz

tétik

us

elh

ely

ezé

s a

z asz

talo

n.

öná

llósá

g f

ejl.

te

vıle

ges

segít

séga

dás

té

rbeli

tájé

kozó

dás

fejl.

dic

sére

t, ir

án

yítá

s, e

llen

ırz

és

ért

éke

lés

Ölt

özk

öd

és

mőve

leti

sorr

end b

em

uta

tása

,

Hely

es

sorr

end

beta

rtásá

val e

gyr

e ö

ná

llóba

n v

etk

ızi

k,

szoká

s sz

abály

rendsz

er,

esz

tétik

us

megje

lenés

g

yako

rlás,

te

vıle

ges

segít

ségad

ás

öltö

zik,

hajto

gat m

ajd

cip

ıt

köt.

szem

- ké

z ko

ord

ináci

ó f

ejl.

sik

eré

lmén

y, to

lera

n-

dic

sére

t, b

uzd

ítás,

ell.

Ért

. ele

gen

dı

Segít

a k

isebb t

árs

ain

ak

cia, tü

rele

m, fe

gye

lem

fej

l.

id

ı b

izto

sítá

sa

Tes

táp

olá

s ele

gen

dı id

ı,

szüks

éges

esz

közö

k H

ely

es

sorr

end

beta

rtásá

val e

gyr

e ö

ná

llóbb

a t

est

ápo

lási

ta

nu

l, si

keré

lmén

y, türe

lem

, fe

gye

lem

, to

lera

nci

a

biz

tosí

tása

, he

lyes

tech

nik

a e

lma-

fela

dato

k ellá

tásá

ba

n. H

ely

ese

n h

asz

nálja

a f

ogm

osó

esz

- kö

rnye

zet re

ndjé

nek

megırz

ése

g

yará

zása

, g

yako

rlás,

biz

tatá

s, te-

közö

ket, tis

ztán

tart

ja ı

ket.

vı

leg

es

segítsé

gad

ás,

dic

sére

t, e

ll.

ért

éke

lés

45

Kö

zöss

égér

t vé

gze

tt m

un

ka

Nap

osi

fel

adat

ok

esz

közö

k biz

tosí

tása

N

apos

köté

ny

felv

éte

le u

tán e

szté

tikusa

n m

egte

rít, a

z

térb

eli

tájé

kozó

dás

fejl.

ism

ere

tet sz

ere

z,

m

ag

yará

zat,

bem

uta

tás,

gya

korlás

asz

talá

nál ü

lı társ

ain

ak.

m

ate

matik

ai k

épess

égek

fejl.

fele

lıss

ég é

rzet

hib

aja

vítá

s, ö

sztö

nzé

s, b

uzd

ítás,

fejl.

esz

tétik

ai é

rzék

fejl.

dic

sére

t, e

llen

ırz

és,

ért

éke

lés

Mo

sdó

fele

lıs

foly

am

at m

egte

rve

zése

, sz

erv

ezé

se

kiosz

tja a

fogkr

émet, v

igyá

z a m

osd

ó r

endjé

re

szem

- ké

z ko

ord

ináci

ó f

ejl.

sik

eré

lmén

y, to

lera

n-

dic

sére

t ir

án

yítá

s, e

llen

ırz

és,

cia, tü

rele

m, fe

gye

lem

fej

l. ta

nu

l

ért

éke

lés

Ter

emre

nd

ezés

sz

erv

ezé

s, d

icsé

ret,

mag

yará

zat,

Min

den já

téko

t a h

ely

ére

pako

l, asz

talo

kho

z beto

lja a

sz

oká

s sz

abály

rendsz

er,

esz

tétik

us

megje

lenés

bu

zdítás,

elle

nırz

és,

ért

éke

lés

széke

t. E

llen

ırz

i a p

olc

oko

n a

ren

det.

Segít a

tere

m á

tren-

körn

yeze

t re

ndjé

nek

megırz

ése

, kr

eativ

itás

hib

aja

vítá

s, id

ı b

izto

sítá

sa

de

zésé

be

n /fo

gl.

ün

ne

pek/

felrakj

a a

szé

ket.

térb

eli

tájé

kozó

dás

Fo

gla

lko

zásh

oz

szü

k-

ele

gen

dı id

ı,

szüks

éges

esz

közö

k A

megbesz

élte

k ala

pjá

n k

iosz

tja társ

ain

ak

a f

ogla

lkozá

sok

mate

matik

ai k

épess

égek

fejl.

fele

lıss

ég é

rzet

ség

es e

szkö

zök

kio

sz-

megbesz

élé

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és,

ala

tt h

asz

ná

lato

s esz

közö

ket.

öná

llósá

g f

ejl.

feg

yele

m, f

igye

lem

, fe

lelı

sség

tása

ért

éke

lés

érz

et

Ter

emd

íszí

tés

szerv

ezé

s, d

icsé

ret,

mag

yará

zat,

Óvó

nı s

egítsé

gé

vel a

lkalo

mhoz

illı d

ísze

k ké

szítése

, elh

e-

kreativ

itás,

ism

ere

tek

szerz

ése

, érz

éks

zerv

ek

fejl.

bu

zdítás,

elle

nırz

és,

ért

éke

lés

lye

zése

a t

ere

mben.

esz

tétik

ai f

ej.

finom

moto

rika

fejl.

, té

rbe

li tá

jéko

-

hib

aja

vítá

s, ö

sztö

nzé

s, b

uzd

ítás,

zód

ás

esz

közö

k biz

tosí

tása

id

ı b

izto

sítá

sa

46

Eg

yén

i m

egb

ízás

ok

A g

yerm

ek e

gyé

ni f

ejle

ttsé

gének

Óvo

dán b

elü

l üze

ne

t to

váb

bítása

, tá

rgya

k elk

éré

se.

térb

eli

tájé

kozó

dás,

sik

eré

lmén

y, ö

ná

llósá

g f

ejl.

fig

yele

mbevé

tele

.

fele

lıss

ég é

rzet, is

mere

tsze

rzés

irán

yítá

s, m

egbesz

élé

s, d

icsé

ret,

elle

nırz

és,

ért

éke

lés

A f

og

lalk

ozá

sho

z h

asz-

sz

erv

ezé

s, d

icsé

ret,

mag

yará

zat,

A f

ogla

lko

zásh

oz

hasz

nálte

szkö

zök

tiszt

ításá

ban r

ész

t

kreativ

itás,

ism

ere

tek

szerz

ése

, érz

éks

zerv

ek

fejl.

nál

t es

zkö

zök

tisz

títá

sa

irán

yítá

s, m

egbesz

élé

s, e

llenırz

és

ve

sz.

öná

llósá

g f

ejl.

feg

yele

m, f

igye

lem

, fe

lelı

sség

ért

éke

lés

Sza

lvét

ahaj

tog

atás

esz

közö

k biz

tosí

tása

S

egít

a c

eru

zaheg

yezé

sbe

n, a s

zalv

éta

hajto

gatá

sba

n.

finom

moto

rika f

ejl.

mate

mat

ikai k

ép. F

ejl.

ceru

zah

egye

zés

tech

nik

a b

em

uta

tása

, m

ag

yará

zat

Ész

reve

szi,

és

alk

alm

anké

nt fe

ltölti

a t

art

óka

t.

esz

tétik

ai é

rzék

fejl.

sze

m-

kéz

koord

ináci

ó f

ejl.

szal

vét

a és

zs

ebke

nd

ı

irán

yítá

s, e

llen

ırz

és,

ért

éke

lés

öná

llósá

g, fe

ladatt

ud

at

tart

ó f

eltö

ltés

e dic

sére

t

Játé

kok

jav

ítás

a A

gye

rmek

ekke

l közö

sen

javí

tja

meg

Ész

reve

szi é

s je

lzi a

z e

lro

mlo

tt é

s ja

vítá

sra s

zoru

ló

kézü

gye

sség

fejl.

esz

tétik

ai n

eve

lés,

ön

álló

ság

a

z elrom

lott já

téko

kat,

mes

ekön

yve-

kön

yveke

t, já

téko

kat. S

egít a

javí

tásu

kban.

figye

lem

, fe

lelı

sség,

ism

ere

tsze

rzés

ke

t. M

ag

yará

zat, b

esz

élg

eté

s.

Ün

nep

i ké

szü

lıd

és

Terv

ezé

s, s

zerv

ezé

s, ir

án

yítá

s S

egít

az

elk

ész

íten

dı s

üte

mén

y e

lıké

szítésé

ben.

kézü

gye

sség

fejl.

esz

tétik

ai n

eve

lés,

ön

álló

ság

/ sü

tés,

dís

zíté

s/

motiv

álá

s, d

icsé

ret, s

egítsé

gadás

fig

yele

m, fe

lelı

sség,

ism

ere

tsze

rzés,

kre

ativ

itás

elle

nırz

és,

ért

éke

lés

m

ate

matik

ai k

épess

égek

fejl.

érz

éks

zerv

ek

fejl.

U

dv

ari j

áték

ok

elı

kész

í-

megbesz

élé

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és,

A

z ud

vari

játé

kok

kivi

telé

be

n é

s be

ho

zata

lába

n s

zere

pet

téri tájé

kozó

dás,

fig

yele

m, öná

llósá

g, se

gítsé

g

tése

és

elp

ako

lása

irán

yítá

s, é

rtéke

lés

válla

l. n

yújtá

s eg

ymásn

ak,

feg

yele

m

47

Nö

vén

y és

álla

t

go

nd

ozá

s.

Ker

tgo

nd

ozá

s, u

dv

ar

esz

közö

k biz

tosí

tása

, sz

erv

ezé

s A

z évs

zako

knak

megfe

lelı

en s

egít

az

udva

r és

a k

is k

ert

kr

eativ

itás,

ön

álló

ság,

feg

yele

m, fig

yele

m,

ren

dez

és,

ısz

i tav

aszi

te

rve

zés,

se

gítsé

gn

yújtá

s, ir

án

yítá

s re

nde

zésé

ben/

ülte

t, s

öpör

stb./

esz

tétik

ai n

eve

lés,

ism

ere

tsze

rzés,

téri

tájé

kozó

-

mu

nká

k m

otiv

álá

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és

dás,

to

lera

nci

a

ért

éke

lés

Ön

tözé

s esz

közö

k biz

tosí

tása

, sz

erv

ezé

s A

cso

port

szobá

ban

és

a k

ert

ben lé

vı n

övé

nye

k lo

cso-

kreativ

itás,

ön

álló

ság,

feg

yele

m, fig

yele

m,

te

rve

zés,

se

gítsé

gn

yújtá

s, ir

án

yítá

s lá

sáb

an s

eg

ít

szem

- ké

z ko

ord

ináci

ó

m

otiv

álá

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és

Élı

saro

k esz

közö

k biz

tosí

tása

, sz

erv

ezé

s A

cso

port

szobá

ban

ta

lálh

ató

élı

saro

kba term

ése

ket ho

z

kreativ

itás,

ön

álló

ság,

feg

yele

m, fig

yele

m,

te

rve

zés,

se

gítsé

gn

yújtá

s, ir

án

yítá

s és

ott e

lhely

ezi

ıke

t.

szem

- ké

z ko

ord

ináci

ó, m

ate

matik

ai k

épess

égek

m

otiv

álá

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és

fe

jl. é

rzéks

zerv

ek

fejl.

, is

mer

ets

zerz

és,

ta

nulá

s G

on

do

sko

dás

az

álla

tok-

esz

közö

k biz

tosí

tása

, sz

erv

ezé

s A

z óvo

da

terü

leté

n t

alá

lható

álla

tok

és

álla

tete

tıkr

ıl g

on-

m

ate

matik

ai k

épess

égek,

feg

yele

m, f

igye

lem

ról.

terv

ezé

s, s

egítsé

gn

yújtá

s, ir

án

yítá

s dosk

odik

óvó

nı s

egítsé

géve

l. sz

em

- ké

z ko

ord

ináci

ó,

öná

llósá

g

m

otiv

álá

s, d

icsé

ret, e

llenırz

és

9. Tanulás Célja: Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása. Tudás gyarapítása, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Az óvónı feladatai

� Teremtsen megfelelı, nyugodt légkört � Pozitív megerısítéssel, dicsérettel ösztönözze a gyermekeket a kívánt

viselkedés elsajátítására � Juttassa sikerélményhez a gyermeket, melynek motiváló hatására

tudatosan építse tudásanyagát � Használja a hagyományırzést, a természetvédelem változatos

tevékenységeit a spontán szervezett és utánzásos tanuláskor � Ismertesse meg a családdal a gyermeki tanulás sajátosságait � A tanulás szervezeti formáinak biztosítása � A gyermek érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetıségének

biztosítása � Feladat és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Az óvodai tanulás alapjai a különbözı tevékenységek, amellyel a gyermekek az óvodában élnek. Azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve szereznek, és amelyek elısegítik a világ megismerését. Az óvodában a tanulás folyamatos tevékenység. A gyermekek tanulási tevékenységének a tere, szervezeti formája a játék, módszere a játékosság, feltétele a gyermekek cselekvı aktivitása. Az SNI gyermekek fejlesztésének alapja az egyéni sikereket segítı tulajdonságok, funkció fejlesztése, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetıséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai-komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. 9.1. A tanulás formái

� Utánzás � Spontán, játékos tapasztalatszerzés � Kérdésekre alapuló ismeretszerzés � Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés � Óvónı által kezdeményezett foglalkozás

49

9.2. Iskolás kor elıtti

� Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett jelenjen meg a szándékos bevésés és felidézés, a megırzés idıtartama

� Fokozatosan legyen képes szándékosan figyelni, növekedjen a figyelem tartalma, terjedelme, megosztása és átvitele

� Alakuljon ki a cselekvı-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

� A gyermek nyitott érdeklıdésével álljon készen az iskolára lépéshez � Pontos differenciált vizuális észlelés (alak, forma, méret, szín)

9.3. Az iskolaérettség kritériumai (137/1996. (VIII.28.)Korm.r. Óvodai Nevelés Országos alapprogramja). „Az iskolaérettségnek, az iskolaéletre való felkészültségnek, testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alakváltozáshoz. Testarányai megváltoznak, megkezdıdik a fogváltás, mozgása összerendezett. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció, és a finommotorika. Testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A testileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Téri tájékozottsága, térbeli mozgásfejlettsége, testsémája folyamatosan fejlıdik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik lassan a szándékos bevésés és megnı a megırzés idıtartama. Megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a tartalom terjedelme. A cselekvı szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Érthetıen, folyamatosan beszél, tisztán ejti a betőket (a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetnek). Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl; tudja nevét-lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban is alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetı szabályait. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

50

Az óvodáskor végére a gyermekek készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képesek a fokozatosan kialakuló együttmőködésre, a kapcsolatteremtésre, felnıttel, gyermektárssal. Feladattudata kialakulóban van, fokozatosan fejlıdik kitartása, munkatempója. A neurológiai és egyéb részképesség zavarral küzdı gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhetı el csak az iskolaérettség”. A törvényi szabályozás szerint, minden gyermek, aki folyó év május 31-ig betölti a 6. életévét, iskolaköteles korba lépett. Ezeket a gyerekeket a lakóhely szerinti körzeti iskolába kell beíratni. A május 31. és augusztus 31. között született gyermekek is megkezdhetik tanulmányaikat, ha azt szakember javasolja. Amennyiben a szülı és óvónı véleménye eltér vagy a szülı bizonytalan, ezen esetekben érdemes felkeresni a Nevelési Tanácsadót, ahol a szakemberek vizsgálata alapján javaslatot adnak a szülıknek. A szeptember elseje után született gyermekek évhalasztók, így csak a következı évben mehetnek iskolába. Az iskolaérettség megítéléséhez a következı szempontokat kell figyelembe venni: fizikai alkalmasság megfelelı testi fejlettség elérése (kb. 110cm-es testmagasság, 18 kg-os

testsúly), alakváltozás (eltőnik a kisgyermekekre jellemzı pocak, a test megnyúlik,

karcsúbb lesz), megkezdıdik a fogváltás, az elsı tejfogak kihullnak, megjelennek a

maradandó fogak, jó fizikai erınlét, ami az iskolatáska cipelése és az egyhelyben ülés miatt

fontos, jobb- illetve balkezesség egyértelmő felismerhetısége

pszichés alkalmasság a gyermek várja az iskolát, készül rá, ez játékaiban is megjelenik, a gyermek a rábízott feladatokat elvégzi, tevékenységeit nem hagyja félbe, tud kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, megtalálja a helyét a közösségben, tud beilleszkedni a csoportba, képes felnıttekkel kapcsolat kialakítására, fenntartására

mit "tud" az iskolaérett gyerek? tartósan (10-15) percig leköti a rajzolás, a feladatlap kitöltése, a színezés,

51

nem okoz problémát a versek, rövid mesék megjegyzése és elmondása, ki tudja magát szóban fejezni - egyszerő összetett mondatokkal is, "barátságban" van a ceruzával, színez, rajzol (a rajzolás ténye a fontos, nem

a minıség), eligazodik az 1-10 számok között, ismeri, és helyesen használja a több-

kevesebb, nagyobb-kisebb fogalmát Az óvodai nevelés folyamatos célja, feladata a gyermek harmonikus fejlesztése. Hátrányos, illetve sérült gyermek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítsék a munkánkat. Ehhez kérjük a Nevelési Tanácsadó segítségét és az utazótanár segítségét. 10. Ügyviteli dokumentációs feladatok, nevelıtestület által elfogadott módja a pedagógiai tervekre vonatkozóan 10.1. Az óvodánk írásos dokumentumai:

� Helyi nevelési program � Az intézményvezetı éves munkaterve � IMIP � Munkacsoportok terve

Aktuális szervezési és tanügy-igazgatási feladatok. A helyi nevelési program kiemelt feladatai, elemzés, értékelés. A csoportok látogatási szempontjainak megfogalmazása. Munkaközösség terve Feltáró- elemzı munka, kiemelt pedagógiai megfigyelések, kísérletek, bemutató tervezése. Gyermekcsoportok nevelési terve Szokásos és szabályrendszer tervezése, idıkeret korosztálytól függıen. A tevékenységi rendszer fejlesztésének módszereit az élmények, az idıkeret, az évszakok és a jeles napok adják. Minden tanév elején az óvónık felmérik csoportjuk neveltségi szintjét. Ez a szint lesz az éves nevelımunka tudatos felépítésének alapja. A gyermekcsoport nevelési terve erre a szintre épül. Egyéni fejlesztési tervek készítése, anamnézis lapok vezetése. Gyermekvédelmi szempontból nyilvántartott gyermekek.

52

Felvételi-mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartást végeznek az óvodapedagógusok, illetve beiratkozásnál az óvodavezetı. Egyéni fejlettséget diagnosztizáló, tényfeltáró, helyzetfelismerı és fejlesztési feladatokat tervezı dokumentum azoknál a gyermekeknél, akiknél lemaradás tapasztalható utazó tanár segítségével.

Az értelmi fejlesztési terv /éves terv/ A csoportvezetı óvónık minden tanév elején közösen készítik el. Részei: A mőveltségi tartalmak a Kompetencia Alapú Óvodai nevelés tervei alapján:

� Külsı világ tevékeny megismerése - élı - élettelen környezet megismerése - matematika

� Irodalom, anyanyelv � Zenevarázs � Vizuális � Mozgás

Egyéni fejlıdés nyomon követése /személyiségi lap/ A személyiségi lapokban az óvónık kiscsoportban egyszer speciális esetben, középsıcsoportban egyszer jelzik a gyermekek személyiségében történı változásokat.

Egyéni fejlesztési lap /SNI gyermek részére/ Ezt az utazótanár végzi!!! 11. Az egyéni fejlettség ellenırzésének szempontjai 11.1. Szociokultúrális háttér

� Családi körülmények /lakás és életkörülmény/ � Szülı jellemzése gyermekérıl óvodába kerülésekor � Szülık társadalmi helyzete � Feljegyzés a családlátogatásról

53

11.2. Önállóság fejlıdése

� Önkiszolgáló munka /öltözés, építkezés, testápolás/ 11.3. Játék

� A gyermek élményanyaga, a játék fejlıdése, fajtái, sajátossága � Együttmőködés a játékban � A gyermek helye a játszócsoportban � Érzelmi megnyilvánulások

11.4. Szociális magatartás

� Beilleszkedés, kapcsolatteremtı képesség � Önállóság /bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.…/ � Együttmőködés a tevékenységekben /kitartás, fegyelmezettség, baráti

kapcsolatok/ 11.5. Kommunikációs képesség

� Beszédhallás, beszédértés, mondatszerkesztés � Hangok ejtése, szókincs � Folyamatos, összefüggı beszéd, önálló történet elmondása � Önbizalom növelése a „drámajáték” és a pozitívumok kiemelésével,

erısítésével. 11.6. Kognitív képesség

� Vizuális észlelés, alaklátás és formálhatóság /alak, forma, méret, szín, rész-egész viszonya/

� Gondolkodási mőveletek � Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása � Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme

11.7. Motorikus képességek

� Nagymozgások /tempója, ritmusa, iránya/ � Szem-kéz, szem-láb koordináció � Finommotorika, kezesség � Testrészek mozgatása

54

� Testséma fejlıdése /testrészek ismerete, oldaliság, elülsı és hátulsó rész, függıleges zóna/

A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következı nevelési év kiemelt feladatait. 12. A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése részletes kidolgozás az IMIP-ben található. 12.1. A nevelési program gyakorlati hatékonyságának nyomon követése 12.2. A nevelımunka eredményessége és módszerei

� dokumentumok ellenırzése, elemzése � a nevelımunka feltételeinek ellenırzése � pedagógiai gyakorlat ellenırzése, elemzése, értékelése � a helyi nevelési program megvalósulásának, beválásának ellenırzése � esetmegbeszélés � HHH-s gyermekek fejlesztésében és tehetséggondozásában

elértektıl konzultáció 12.3. Ellenırzı személyek

� óvodavezetı � óvodavezetı helyettes � tagóvodavezetı � munkaközösség vezetık � IMIP vezetıje

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetıje a felelıs, tehát az ellenırzés és értékelés is elsısorban az ı feladata. Az óvodavezetı helyettesek, a munkaközösségi vezetı pedagógiai, szervezési és mőködtetési feladatait a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzíti. Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsıdleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerısítés, az elfogadott elvek számonkérése, a tudatosság érvényesítése. A pedagógiai munka ellenırzésénél elsıdleges szempont a minıségbiztosítás, melynek gyakorlati megvalósítása a Minıségbiztosítási Programban fogalmazódik meg.

55

13. A helyi program ellenırzése, értékelése A program ellenırzésében, értékelésében résztvevık:

- óvodavezetı - tagóvodavezetı - munkaközösség vezetık - a minıségi TEAM vezetıje - szaktanácsadó bevonása

� A bevezetést követı elsı nevelési év átfogó értékelése � Megjelennek-e a nevelı-fejlesztı tartalmak, a program milyen

eredményeket hozott, a nevelıtestület milyen mértékben befolyásolta a program, mit mutatnak a szülık visszajelzései

� A gyermekek vizsgálata a programban megfogalmazottak szerint � A gyakorlati megvalósítás eredményessége � Minıségi fejlesztés, bemenet-kimenetmérés

Célja: a hatékonyság, a minıségjavítás Azok értékek, amelyeket a nevelıtestület közösen elfogadott az óvodáskor végére mennyire rögzıdtek a gyermekekben. Ez további tervezésben tükrözıdjön, minıségjavítás érdekében. Az ellenırzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és a szakértı. Az ellenırzés, értékelés szempontjai a minıségpolitikai nyilatkozatok alapján az IMIP-ben található. 13.1. Intézményi önértékelés, eredményesség

� Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján történik.

� Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvódázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelı idıben, sajátos nevelési igényővé minısítés csökkenése, normál tantervő, integrált iskolai környezetbe történı beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján.

56

13.2. Személyiségfejlesztı, felzárkóztató, tehetséggondozó programunk kiemelten kezeli a megélhetési nehézség okozta terheltséget és az otthoni környezet hiányosságai miatt fejlıdésükben lemaradt óvodások felzárkóztatását vagy valamely területen kiemelkedı képességet mutató gyermekek tehetségének fejlesztését. Az óvodai Integrált Pedagógiai Rendszerünk jellemzıje a gyermekközpontú és családorientált szemlélet valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlıdés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítınek tartja.

14. Gyermekvédelem célja, feladata, módja Gyermekvédelmi felelıs: az a szakirányú végzettséggel rendelkezı pedagógus, aki segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak nevelı-oktató munkát segítı alkalmazottainak gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységét. 14.1. A gyermekvédelem célja:

� prevenciós a gyermekvédelmi munkában � veszélyezettség, hátrányos helyzet segítése, korrigálása � minden gyermek humánus, normális egészséges közegben történı

fejlıdésének biztosítása Feladata:

� figyelemmel kíséri a változó szabályokat � önképzéssel, továbbképzéssel folyamatosan fejleszti tudását � tájékoztatja a szülıket saját tevékenységérıl � óvoda szabadidıs tevékenysége, szociális szolgáltatásairól való óvodán

kívüli gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények ismertetése, cím, telefonszám

� gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok készítése, ebben való közremőködés

� éves tervek készítése � beszámolók, helyzetfelmérések készítése a tanév végén

Módja:

� hirdetıtáblán elhelyezett információk, tájékoztatás � fogadóórák tartása /minden páros héten hétfın 15-17/ � szülıi értekezleten történı tájékoztatás � konzultációk, szakirányú beszélgetések � egyéni beszélgetések, problémák feltárása

57

Irányelvek:

� 1997. évi XXXI. Gyámügyi igazgatóságáról és a gyermekek védelmérıl szóló törvény

� kerületi Gyermek és Ifjúságvédelmi munkaközösség Munkaterve � Gyermek és Ifjúságvédelmi felelısök jogszabályban rögzített feladatai

/11/1994 (VI. 8) MKM rendeletet módosító 8/2000 (V. 24) OM rendelet kiegészítı feladatai

� Pesterzsébet Önkormányzatának minıségátirányítási programja: Gyermek és Ifjúságvédelemben való elvárások

� folyamatos továbbképzések, esetmegbeszélések kerületi, fıvárosi szinten

� folyamatosan változó jogszabályozási háttér ismerete � legfontosabb prevenciós munkák:

- környezettanulmány - családlátogatás - fogadóórák biztosítása

� életmód /egészségnevelés/ beépítése a HOP-ba. Kapcsolattartás, együttmőködés:

� Intézményen belül: - vezetı, helyettes, pedagógusok - szülıi szervezetek képviselıi

� Intézményen kívül: - óvoda orvosa - Gyermekjóléti Szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Rendırség

14.2. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

� Egészségügyi szőrıvizsgálatok (a gyermek fejlıdésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia – vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése

� Gyermekorvosi, védınıi tanácsadás (a szülık számára az együttmőködı partnerekkel kialakított közös programok) Szülıi fórumok szervezése a védını, gyermekorvos, pszichológus segítségével.

58

� Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek győjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások táborok szervezése, rendezvények látogatása)

� A szociális ellátórendszerrel való aktív együttmőködés, népjóléti osztály munkatársaival való szoros együttmőködés a családok érdekében (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülık szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)

14.3. Együttmőködések kialakítása az óvodán kívül szervezetekkel

� Gyermekjóléti, családsegítı szolgálat (a szülık támogatása, erıforrásainak feltárása), családok, gyermekek segítése

� Védınıi hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)

� Szakmai szolgáltatók (PEPI, külsı szakértı) konzultációk a gyermek fejlıdésérıl, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása,

� RÖK illetve civil szervezetek bevonása a mentorok által (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülıi programokkal kapcsolatos együttmőködés) Kerekasztal szervezése, a problémák feltárására.

15. Szolgáltatásaink Nevelési idı után szervezett szolgáltatások:

� a szülı mindenkori igényei alapján és finanszírozásai alapján segítünk a szervezésben a csoportos kedvezmények kihasználásával

� játékos vízhez szoktatás � korcsolyaoktatás � tartásjavító torna � kézmőves foglalkozások havonta, szülık részvételével.

A nevelési program nyilvánosságra hozatalának módja

� a programról az óvodába járó gyermekek szülei tájékoztatást kapnak a szülıi értekezleteken

� beiratkozáskor az újonnan jelentkezı gyermekek szülei felvilágosítást adunk a helyi programról

� mindkét óvodában a szülıi és nevelıi faliújságon megtalálható a program rövidített változata. Ez a szülık rendelkezésére áll.

59

A Gézengúz Óvoda költségvetése: Az Oktatási Miniszter (1998.VII.24) OM rendelete határozza meg a kötelezı eszközöket és felszerelését. A helyi nevelési program érvényessége:

� Bevezetésre került: 1999-tıl folyamatosa � Átdolgozva: 2009. május 8. � A nevelıtestület határozata alapján érvényes

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

� Szervezeti átalakítás � Ha a nevelıtestület más program bevezetésérıl dönt

Elıírás a programmódosítás elıterjesztésére:

� Írásbeli elıterjesztés az óvoda nevelıtestületének � Részletes szóbeli elıterjesztés a nevelıtestületi értekezleten � Módosítást az alábbi személyek kezdeményezhetnek:

- Fenntartó - Az óvoda nevelıtestülete - Szülıi Munkaközösség vezetıje javaslatára az intézmény vezetıje - A nevelıközösség egyharmadának véleménye alapján - Munkaközösség vezetı

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: Pedagógiai elemzések, ellenırzések, értékelések kapcsán, kialakult vélemények alapján háromévenként. Felülvizsgálata 3 év múlva kötelezıen érvényes a nevelıtestület határozata alapján.

60

Legitimációs záradék

Véleményezte: Országos Közoktatási Szakértı dátum: aláírás: Elfogadta: Gézengúz Óvoda nevelıtestülete dátum: aláírás: Lázár utcai tagóvoda tagóvodavezetıje: Zalán utcai óvoda vezetıhelyettese: Közalkalmazotti Tanács vezetıje: Véleményt nyilvánított: Az óvoda Szülıi Munkaközösség: dátum: aláírás:

Lázár u.-i óvoda szülıi közösség nevében: dátum: aláírás: Zalán u.-i óvoda szülıi közössége nevében: Jóváhagyta: Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselıtestülete: dátum: aláírás: Kapják: Pesterzsébet Önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportosztály

A program irattári száma: 43 / 10 / 2009.