A hagyományok orzoje

Gyógyszerészet-történet ÁRA: 2240 FT II. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 3Gyógyszerészet-történet �

TartalomTelekessy PatikamúzeumTelekessy Pharmacy Museum4. oldal/page

Képi emlékek gyûjteményeSemmelweis Orvostörténeti Múzeum,Könyvtár és LevéltárThe Collection of Historical Picture Relics at Semmelweis Museum of Medical History6. oldal/page

Móra Ferenc MúzeumFerenc Móra Museum8. oldal/page

Gyógyszer-ostyatoktöltô készülékMedicine-cachet Charger12. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity13. oldal/page

Bizonyító erejû pecsétekSeals of probative force14. oldal/page

Zománcozott gondolatokEnamelled Thoughts16. oldal/page

Szenvedély és szakértelemKazzay Sámuel (1710–1797)Passion and ExpertiseSamuel Kazzay (1759–1831)18. oldal/pageKikapcsolódásHobbies19. oldal/page

A szabadságharc orvosaThe Doctor of the

War of Independence20. oldal/page

Gyógyszerészi HírlapJournal of Pharmacy

A gyógyszerészi hivatásPharmaceutical Profession

21. oldal/page

A gyógyszerészet népszerûsítôjeKazay Endre oktatási tevékenysége

The Person Who Popularized PharmacyThe Educational Activity of Endre Kazay

22. oldal/page

A patikától a redakcióigFrom the Pharmacy

to the Editorial Office

A fotográfia úttörôjeIgnaz Paul Keller

The Pioneer of PhotographyIgnaz Paul Keller

24. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-

évfordulók 2004-benFamous Hungarian Pharmacist

Anniversaries in 200426. oldal/pages

Események – Kiállítások –Rendezvények

Events – Exhibitions – Programs28. oldal/page

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internet-elérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatárs: Kocsis János • Korrektorok: Németh Katalin, Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: szerkesztoseg@galenus.huHirdetési vezetô: Makkai Gyöngyi • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: galenus@galenus.hu • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2240 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

Gyógyszerészet-történet TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!Galenus Kiadó a hagyományok ôrzôje!

Pa

tik

am

úze

um

Az aranyozott díszítésû tölgyfa bútorzat részlete.

Fatégely.Magasság 21 cm, talpátmérô 9 cm.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest.

Fotó: archív felvétel

Officinai bútorzat.Telekessy Patika.Dobó István Vármúzeum, Eger.Fotó: Mudrák Attila

Folyadéküveg.Formába fúvással kialakított, vésett

és aranyozott díszítésû állványedény. Magasság 27,5 cm, szélesség 11,5 cm.

Galenus Gyûjtemény, Budapest.Fotó: Basa János

Telekessy PatikamTelekessy Patikam

5

Apatikaalapításra TELEKESSY ISTVÁN püspökadott jogot a jezsuita rendnek. (A múzeum rólakapta a nevét.) Az egri rendház építésének jóváha-

gyott terveit, amelyben patika is szerepelt, a bécsi fôrend-házból 1699-ben küldték meg. Az építkezéseket azonbanEger városának a II. RÁKÓCZI FERENC Habsburg-ellenesszabadságharcához való csatlakozása miatt1703-ban abba kellett hagyni. A várost elha-gyó jezsuiták csak 1711-ben térhettek visz-sza. A rendház építését 1727-ben fejez-ték be, a patikát viszont már 1713-banmegnyitották. A fennmaradt barokk-rokokó stílusú tölgyfa officinaáll-ványzat 1745–1746-ban készültTelekessy István püspök adomá-nyából. Az aranyozott, gazdagonfaragott bútorzatot SIMON FERENC

gyógyszerész fráter irányítása mel-lett két laikus fráter, az 1744-benEgerben tartózkodó STRASSALOVSZKY

JÁNOS asztalos és az itt 1746–1756között mûködô GINCZL ALBERT fafa-ragó készítette el. A szászrégeni szár-mazású SIMON FERENC 1731–1733,majd 1746–1761 között vezette a rendpatikáját, és sokat fáradozott a rendházfelvirágoztatásán. Elôzô „állomáshelyén”,Szakolcán (Skalica) is az ô kezdeményezé-sére készült el a mûvészi faragású díszített je-zsuita patika. Egyébként GINCZL ALBERT a faragó-mûvészetükrôl híres felvidéki városokból –Eperjes, Trencsén, Zsolna, Lôcse, Nagyszombat– érkezett ide. A félkörben beépített officinaáll-ványzaton eredetileg hátul középen ajtó nyílotta laboratóriumba. Az állványzatot függôlegesenaz egyes korpuszok széleit lezáró, csigavonalbankunkorodó, aranyozott oszlopfejes, vájatos lizénák tagol-ják. A bútorzat felsô peremén erôsen profilírozott, kiugrópárkányzat fut körbe, alatta korpuszonként aranyozott csi-gavonalas, leveles palmettás áttört faragott díszítés. A felsônyitott polcsor rózsaszín, a háttér márványozott festésû, azalsó fióksor erôsen hullámosított profilú. Alul körben – akôszegi és a székesfehérvári jezsuita bútorzathoz hason-lóan – felhajtható pad van.

A hasáb alakú, jávorfa táraasztal nem eredeti: az 1870-esévekben készült neobarokk stílusú, elöl a középsô betét-lapon Telekessy püspök festett címerével. Ugyanez a címer

díszíti a hasáb alakú ho-licsi ónmázas fajansz palac-

kokat is, a gyár legkorábbi termékeit. (Ebbôl kilenc darab a múzeumban látható.) A patika híres készítménye volt azún. Egri víz, összetételét titokként ôrizték. Az utolsó patikus,ZEISSL JAKAB adta át receptjét – hálából a gondos ápolásért –

az egri irgalmas rend kórházpatikájának. Többmint 100, eredetileg márványozott festésû,

részint átfestett fatégely is fennmaradt. A patika 1773-ig volt a jezsuiták tulaj-

donában, ekkor elárverezték. 1795-tôlSPETZ JÓZSEF tulajdona, 1812–1900között a Széchényi u. 16. sz. alattiépületben mûködött. Ez a patika-ház (Spetz-ház) 1812–1814 kö-zött épült, POVOLINI FERENC terveiszerint. 1900 körül költözött aFRANZ JÓZSEF által 1763-ban épí-tett Széchényi u. 14. sz. házba. A patika 1969-ben került a DobóIstván Múzeum tulajdonába. Ere-deti állapotába történt helyreál-

lítása után került vissza utolsómûködési helyére. Az officinában

TELEKESSY ISTVÁN püspök korabeliportréja látható.

Forrás: Vida Mária: Patikamúzeumok–mûemlék patikák Magyarországon. Semmelweis Orvostörténeti

Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Budapest, 1996. 94. oldal.

Telekessy Pharmacy MuseumIn 1714, the pharmacy was opened by the Jesuits intheir former monastery, from the donation of bishopIstván Telekessy, so in our time, has been named afterhim. It was taken to its present place in 1900, wherehad been functioning as a pharmacy up to 1968. The

oak furniture, ornamented in Baroque-rococo style, was fabricatedat the Eger monastery, in 1745—1746. Made in the Holicsfaience manufacture, upon Haban inspiration, the glazed earthen-ware pharmacy dishes of prismatic form, adorned with Telekessyarmorial bearings, are of exceptional value. The pharmacy with itsrestored furnishings was re-opened, as a museum, in 1987.

Dobó István Vármúzeum–Telekessy István Patikamúzeum3300 Eger, Széchenyi István utca 14.Telefon: (36) 312-744 (Dobó István Vármúzeum)Látogatható: április 1.–október 31. Hétfô kivételével 9–17 óráig.

Telekessy István püspökportréja.

XVII. századi magyar festô. Olaj, vászon, 123x96 cm. Dobó István Vármúzeum.

Fotó: Mudrák Attila

múzeummúzeumFajansz állványedények.Magasság 26 cm, szélesség 11,3 cm. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,Budapest.Fotó: archív felvétel

Gyógyszerészet-történet �

Apesti orvosi iskola kibontako-zása egybeesett a magyaror-szági fényképészet kialakulá-

sával. Az elsô magyar fényképészek –akárcsak Európa-szerte – a festôk, azötvösök és a vegyi anyagokkal foglal-kozó gyógyszerészek soraiból kerül-

tek ki. Kezdetben a fotográfia a festé-szet nyelvén szólalt meg. A nagyszá-mú polgári megrendelô arcképét elô-ször dagerrotípián, késôbb – a fotog-ráfia fejlôdésével már eltérô techniká-val készült – kabinetportrén örökítet-ték meg.

A Semmelweis Múzeum gyûjtemé-nyének fotótechnika-történeti szem-pontból az egyik legértékesebb darabjaaz a dagerrotípia, amely MARIKOVSZKY

GUSZTÁVOT (1806–1892), Gömör-Kishont vármegye fôorvosát ábrázolja.A másik fotótechnika-történeti érde-

kesség egy ún. kromotípia, amelyenMACHIK BÉLA (1839–1879) orvos,egyetemi tanár portréja látható.

A legnevesebb „fényképírók”: STRE-LISKY LIPÓT, SIMONYI ANTAL, BORSOS

JÓZSEF, DOCTOR ALBERT és SCHRECKER

IGNÁC voltak. Az ô tolmácsolásukban

megismerhetjük a BALASSA JÁNOS ésMARKUSOVSZKY LAJOS körül kialakultpesti orvosi iskola kiváló egyéniségei,mint ARÁNYI LAJOS, WAGNER JÁNOS,LUMNICZER SÁNDOR és KORÁNYI FRIGYES

arcképeit. SEMMELWEIS IGNÁC arcvoná-sait négy eredeti fényképen tanulmá-nyozhatjuk.

Az elsô portréfényképek egyszerûháttér elôtt készültek, késôbb egyre job-ban tért hódított a különbözô kellékek-kel manipuláló fényképezés. A század-forduló neves fényképészeinek (KOLLER

KÁROLY, KOZMATA FERENC, ERDÉLYI MÓR,

KLÖSZ GYÖRGY) munkája nyomán híresorvosokat (MIHALKOVICS GÉZA, FODOR

JÓZSEF, BÓKAY ÁRPÁD, BALOGH KÁLMÁN)és gyógyszerészeket ismerhetünk meg(pl. DEÉR ENDRE, JAKABHÁZY ZSIGMOND,MÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR, WÉBER DEZSÔ,MATOLCSY MIKLÓS stb.)

A fényképek között híres páciensekis láthatók (pl. a balatonfüredi keze-lés alkalmából RABINDRANATH TAGORE

hindu költô).Az arcképek mellett a gyûjtemény

értékes részei az orvosi fotódokumen-tumok: bemutató mûtétek, orvosi vi-zitek elevenednek meg a képeken.Megismerkedhetünk klinikák és kór-házak épületeivel, valamint azok be-rendezésével. A századforduló néhányszép patikája is megtalálható. Pl.FÓNAGY JÓZSEF gyógyszerész Dianagyógyszertárának officinája, homlok-zata, laboratóriuma és raktára (1896),DR. BUDAI EMIL Városi gyógyszertára a régi pesti Városház téren (1894).

A Semmelweis Orvostörténeti Mú-zeum gyûjteményébe került BALASSA

JÁNOS (1814–1868) hagyatékának egyolyan 21 darabos fényképsorozata,amely a betegábrázolás elsô fényké-peit tartalmazza, és a klinikáján ké-szültek 1858–1862 között. A fényké-pek Balassa János plasztikai sebészetibeavatkozásainak mûtét elôtti és utá-ni állapotát dokumentálják. A 21fényképfelvételbôl 14 képen „Borsosés Doktor fényképszalon” dombo-rítás látható, a többi felvételenBERKOVITS SÁMUEL és BALOGH

TIHAMÉR tollal írt jelzése áll.A Budapesti Királyi Ma-

gyar Pázmány Péter Tudo-mány Egyetem orvos- ésgyógyszerészhallgatóinaktablóképei (1920–1934között) is nagy értéketképviselnek. A gyûjte-mény legkorábbi tablóké-pe DR. JEDLIK ÁNYOS IST-VÁN tanár úrnak készült, az1872/73-ik évi gyógyszeré-szettan hallgatóitól.

A fotóalbum-gyûjteménytöbb mint 100 darabjával azállomány jelentôs részét alkotja.Kitûnnek némelyek díszes bôrköté-

Képi emlékek gyûjteményeKépi emlékek gyûjteményeM

úze

um

i is

me

rte

tô

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum történeti dokumentációs gyûjteményé-hez tartoznak a képi emlékek. Ezek között találhatók régi fényképek, fotóalbu-mok és képeslapok. A tekintélyes fotóanyag, mely közel 4000 db-ot tartalmaz,az 1850–1950 közötti idôszak dokumentumait ôrzi.

Gyógyszerészet-történet �6

Patikabelsô 1894-ben.Városi Gyógyszertár.Fotó: archív felvétel

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 7

sükkel, ezek a kor híres orvosait ésgyógyszerészeit ábrázolják kabinet-portrékkal. Klinikák, egészségügyi in-tézmények, valamint nemzetközi or-vos- és gyógyszerészkongresszusokrésztvevôivel ismerkedhetünk meg.

Legérdekesebb darabjai: az 1887-ben az „Orvosi Hetilap” 30. évfordu-lójára készített díszalbum, 136 híresorvos fotójával; az 1875-bôl szárma-zó FODOR JÓZSEF részére készített dísz-album hálás tanítványaitól; valamintaz I. Magyar Páncélos Hadosztály aDon menti harcokban (1942–1944)DR. RINGELHANN BÉLA orvos századosfelvételeivel.

A gyûjtemény legszínesebb részemegközelítôleg 3000 db képeslap: atörténelmi Magyarország gyógyfürdôit,szanatóriumait, kórházait és egészség-

ügyi intézményeit ábrázolja, vala-mint néhány patikaportál is meg-

található.Ízelítôként a gyûjtemény-

nek csak töredékét említet-tem meg, kiemelve azokata történeti dokumentu-mokat, amelyek híres sze-mélyekhez kötôdnek, il-letve fotótörténeti szem-pontból igen jelentôsek.

Somorjai FerencnéosztályvezetôSemmelweis

Orvostörténeti Múzeum

The collection of historical picture relics atSemmelweis Museum of Medical HistoryAn outstanding source of visual memory is thephotograph. Together with the gaining groundof visual information, and the increasing num-ber of publications, the importance of photo-graphic relics has been multiplied in museology.

Included in the 1850-1950 historical doc-umentation of Semmelweis Museum, Libraryand Archives of Medical History, the photo-graphic material of 4000 pieces of the collec-tion of historical picture relics, is of outstand-ing significance both in terms of the history ofphoto-technique, the represented persons, andthe renowned photographers.

The source-material of pictures comprisesalso the collection of some 3000 picture post-cards. Four original photographs preserve thepersonality of Ignác Semmelweis.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród u. 1–3.Tel.: (1) 375-3533, (1) 201-1577Fax: (1) 375-3936Nyitva tartás: hétfô kivételével 10.30–18 óráig.

A történeti dokumentáció képi emlékek gyûj-teménye a kutatók rendelkezésére áll, egyesdarabok a múzeum állandó és idôszakoskiállításán szerepelnek.

SZÓMAGYARÁZÓDagerrotípia: A fényképezés kezdetlegesformája, a sötétkamrában keletkezô kép rög-zítése ezüst-jodiddal. Az így készült képet afrancia feltalálóról L. J. M. Daguerre-rôl ne-vezték el.Kabinetportré (kabinetfénykép): Nagyobbalakú (12x16 cm) fénykép. Eredendôen a kisalakú, értékes festményt illették a kabinetképelnevezéssel.Kromotípia (kromofototípia): Színnyomatfényképészeti úton való elôállítása

Gyógyszerészet-történet �

Rozsnyay Mátyás – az álló sorban balról a harmadik – és munkatársai Aradona Szentháromság Patika jellegzetes tárgyaival. Jobbján Winkler Lajos gyakornok,a budapesti egyetem késôbbi kémiaprofesszora. Fotó: archív felvétel, 1880

Mûtét elôtti betegábrázolás a Balassa Klinikán.

Fotó: archív felvétel, 1858–1862

Semmelweis Ignác (1813–1865).Fotó: archív felvétel, 1863

Kromotípia.Machik Béla orvos (1839–1879). Repró: Vékás Magdolna

Patika állandó kiállításA szegedi múzeum keletkezése elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétôl. Az 1879. évi árvízka-tasztrófa után Somogyi Károly esztergomi kanonok többmint negyvenezer kötetes könyvtárát Szegednek ajándé-kozta. 1882-ben Reizner János városi fôjegyzôt neveztékki a könyvtár igazgatójává, aki már évekkel elôtte mun-kálkodott egy múzeum létrehozásán. 1896-ban fölépült

a könyvtárat és a muzeális tárgyakat is befogadó, Köz-mûvelôdésnek feliratot viselô palota. Reizner halála utánTömörkény István szakképzett gyógyszerész és ismertíró vette át az intézmény vezetését, majd 1917-tôl MóraFerenc író követte ôt a könyvtár és a múzeum élén. 1936-ban a Somogyi-könyvtárat és a Városi Múzeumot köz-gyûjteménnyé nyilvánították. Utóbbit 1951-ben államosí-tották, s az év áprilisában kapta a Móra Ferenc Múzeumelnevezést.

Kö

zgyû

jte

mé

nye

k 8 Gyógyszerészet-történet �

Móra Ferenc MúzeumMóra Ferenc Múzeum

Patikabelsô 1902 körül.Gyógyszertár a Megváltóhoz.

Bokor Adolf (balról a második),Varró Aladár Béla (negyedik).

Fotó: archív felvétel

Patikaenteriôr.Gyógyszertár a Megváltóhoz.Móra Ferenc Múzeum, Szeged.Fotó: Dömötör Mihály

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR

Amúzeum 1982-ben külön termet biztosított az Al-föld egyetlen megmenekült XIX. századi patikabú-torzatának idôszaki kiállításához. Majd 1998-ban

a kiállítás teljes anyaga a Csongrád Megyei GyógyszertáriKözponttól a múzeum tulajdonába került át és állandókiállítássá minôsült. Az 1973-ban védetté nyilvánított his-torizáló patikabútorzat Szeged iparmûvészetének egyik je-les emléke.

1893 nyarán nagy feltûnést keltett Szegeden a Megvál-tóhoz címzett gyógyszertár új bútorzata, melyet BOKOR

ADOLF gyógyszerész Híd utcai patikájába helyi mesternélrendelt. Errôl július 20-án a Szegedi Napló is beszámoltAsztalos mûvészet címmel: BISCHOF IMRE jónevû szegedimûasztalos legújabb remeke egy „olyan állványfölszerelés,melyet napok óta látványosságszámba néznek meg a szegediektömegesen, magasztalva Bischof asztalos mûvészetének szépproduktumát. A gyógyszertár-berendezés valósággal érdemes isa megtekintésre, mert a rajta szembeötlô asztalosmûízléssel és akivitel gondosságával a világkiállítások legkényesebb juryje elôttis elsô díjat lehetne aratni”.

A patikabelsô részletét fénykép ôrzi a XX. század elsô évei-bôl; ezen BOKOR ADOLF gyógyszerész recepttel a kezében lát-ható, a táraasztaloknál foglalatoskodó alkalmazottak közüla jobb szélen VARRÓ ALADÁR BÉLA. A fényképet BOKOR ADOLF

lánya készségesen bocsátotta rendelkezésre a kiállításhoz.

A BISCHOF készítette patikabútorzatra még 1932-ben iselragadtatással emlékeztek a Magyar Drogista címû lap-ban BOKOR ADOLF méltatása kapcsán: „Olyan mûvészi volt apatika berendezése, hogy különösen ebben az idôben messzeföldrôl jöttek szakemberek annak megtekintésére.”

A megrendelô, BOKOR ADOLF (1860–1932) gyógysze-rész 1887-ben jött Szegedre és vette bérbe a Megváltó pa-tikát, majd a következô év februárjában a gyógyszertár át-helyezését kérte a Híd utca 4. szám alatti Neubauer-házba.Ennek sarokhelyiségébe rendelte az 1893 júliusában elké-szült historizáló patikaberendezést.

A száztíz éves bútorzat a késôbbi viszontagságok ellenére,értô kezek jóvoltából ma is tükrözi megrendelôje igényessé-gét, ízlését és mestere tehetségét. A bútorzat kiállításon valóelhelyezésének alapjául a korabeli fénykép szolgált. Az üveg-ajtós, szabadpolcos, fiókos bútorzat fenyôfa alapját dióborí-tás fedi. Az elôlapok profilált szélekkel kiemelt, különbözôformájú síkjait habos kôrissel fedték, díszítésük bemélyítettfaragás. A bútorzat szépségét emelik a korpuszokon sorako-zó, azokat határoló, esztergályozott talpazatú, faragott ko-rinthoszi fejben végzôdô oszlopok és azok habos kôris borí-tása. A párkányzattal párhuzamos keskeny architráv sávok –kacskaringós indáikkal – az oszlopfôk vízszintes összekötôi.Míg a rozettával megtört pilaszterek – tulipánban végzôdôfaragással – mintegy az oszlopok folytatásai a lábazat felé.

Gyógyszerészet-történet �9

10 Gyógyszerészet-történet �K

özg

yûjt

em

én

yek

A táraasztalok homlok- és oldallapjain kiemelkedô felüle-tekre egymásba kapcsolódó, lángnyelves kagylókat kompo-náltak. A talpazatot világosszürke, keskeny márványlapokszegik; az ajtókon rézveretek és csokros sarokdíszû maratottüvegezés van; a fióklapokon latin föliratú zománctáblácskákés áttetszô üveggombfogók.

A korpuszok polcain különbözô gyógyszertárakbólszármazó, latin föliratú patikaedények: porcelán- és esz-tergált fatégelyek, por- és folyadéküvegek sorakoznak. A táraasztalokon kiállítás jelleggel korabeli táramérlegekés egy domború mintázású, áttört mívû pénztárgép lát-ható.

A kiállítás jobb oldali részén, üvegezett vitrinbengyógyszer-elôállításhoz is alkalmas, ma már csak ritkánlátható eszközök, többek között táramérlegek, pilu-lakészítôk, tablettázók és kúpformázók szerepelnek. A vit-rin fölötti hatalmas tablón kapott helyet a Gyógyszertár ala-pítások Csongrád megyében címû térképes összeállítás: aGyógyszertár alapítások Szegeden térképpel és archív fényké-pekkel illusztrálva, és a megyéhez köthetô jelesebb gyógy-szerészek: CZUKOR JÁNOS, KOVÁTS ALBERT, TÖMÖRKÉNY

ISTVÁN, FORSTER KÁROLY, VÁRADI LAJOS, FRANKL ANTAL,AIGNER KÁROLY, DR. THAN KÁROLY, DR. SZÉKI TIBOR,SIMONIDES ANTAL, CSONTVÁRI KOSZTKA TIVADAR, DR. DÁVID

LAJOS, ROHRBACH ANTAL, FARKAS SÁNDOR, DR. NOVÁK ISTVÁN

életrajzi adatai, némelyekhez fénykép is tartozik.

A Gyógyszertár a Megváltóhoz 1872-ben. Fotó: Letzter L. A fotó az 1873-as bécsi világkiállításon szerepelt.

Szegedi gyógyszertárak szükségpénzei.Fotó: archív felvétel

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR

A historizáló stílus-ban készült patikabe-rendezés hányatottsorsához szorosan hozzá-tartozik az azt magábanfoglaló gyógyszertár törté-nete. REIZNER JÁNOS történet-írásából ismeretes, hogy ka-tonai gyógytárként alapítottaAUSFELDT KRISTÓF 1713-ban. A Megváltó nevet – CSAJKÁS

BÓDOG kutatásaiszerint – 1738-bankapta. GRAFF AN-TALTÓL 1784-benPREZETSKA VENCEL

vásárolta meg. Tôle1814-ben a Fehérvár-ról való PREZETSKA JÁ-NOS patikárius vette meg,aki 1816-ban eladta BAUERN-FEIND FERDINÁNDNAK. 1850-tôlbérlôje KHUDY JÓZSEF gyógysze-rész volt. 1871-ben a Bauern-feind-örökösök a patikát BAUER

JÓZSEF tulajdonába bocsátot-ták, majd 1877 júliusától HARCZ

JÁNOS vette bérbe, aki a gyógy-szertárat 1883-ban új helyre köl-töztette.

Az ekkor már nagy múltú pa-tikát 1887-tôl BOKOR ADOLF gyógyszerész bérelte, aki 1888májusában ismét új helyre költöztette azt. BOKOR 1891-ben egy másik vállalkozásba is belekezdett: VAJDA IMRE

gyógyszerésszel a Kárász utcában megalapították az Alföldelsô drogériáját. Majd ez a társas viszony a patikával kap-csolatban is létrejött, így az ôáltala 1893 májusában meg-rendelt berendezéssel júliusban már a Bokor és Vajdagyógyszertár gazdagodott, augusztusban pedig a tulajdo-nosok, özv. BAUER JÓZSEFNÉ és érdektársai patikájukat VAJ-DA IMRÉNEK adták el. A patikát 1917-ben SZITTNER JÁNOS

bérelte, de 1920-ban már VAJDA IMRE és SZÛCS BÉLA tulaj-dona, 1921-ben SZITTNER JÁNOS és NINDL JÁNOS gyógyszer-tára, 1922-ben pedig MOCSÁRY SÁNDORÉ.

1925-ben MOCSÁRY új helyre költöztette patikáját,1926-ban átmenetileg a Nyíregyháza Vidéki Takarékpénz-tár tulajdona lett, júliustól pedig LIPSCHITZ JÓZSEFÉ. 1929februárjától TEMESVÁRY JÓZSEF a tulajdonos. Újbóli költö-zésre 1935 körül kerülhetett sor, 1936-ban a Klauzál tér 9.szám alatt találjuk a gyógyszertárat. TEMESVÁRY JÓZSEFTÔL

1948-ban itt vették állami kezelésbe a céget, majd a pati-kát megszüntették, bútorzatát Kübekházára mentették.

A múzeum leltárában az 1920-as években jelennekmeg gyógyszerészet-történeti tárgyak: porcelán és üvegpatikaedények ORKONYI EDE kúriai bíró hagyatékából,gyógyszeres üvegek GERLE JENÔ gyógyszerésztôl, nagymé-retû rézmozsár 1748-ból, mely VAJDA IMRE adománya. Etárgyak egy részét DR. CSAJKÁS BÓDOG 1943-ban a Gyógy-szerészi Szemlében közzétette. A szükségpénzek, a Szege-

di Gyógyszerész Testü-let által kiadott filléres

aprópénzt helyettesítôjegyek GERLE, DR. LÔBL,

LEIZINGER, FRANKEL, TEMES-VÁRY gyógyszerészek pecsét-jével kerültek a múzeumgyûjteményébe. Az utóbbiévtizedekben XIX–XX. száza-di céges fejléccel ellátott

számlák (firmák) gyarapít-ják az iratanyagot,

java részükön agyógyszerészeksaját kezû aláírása

is szerepel.

T. Knotik Mártamúzeumi munkatárs

Ferenc Móra MuseumSzeged is the fourth most denselypopulated town of Hungary. In1879, the flood of river Tisza

destroyed the then settlement ofseventy-thousand inhabitants. After

having rebuilt with internationalco-operation, it became an architec-

tural rarity of town planning in Europe. Károly Somogyi,Canon of Esztergom, donated his library of more than fourty-thousand books to the town. The museum was created withinit, in 1899. Its reputation was enhanced by such eminentwriter-directors as János Reizner, István Tömörkény, andFerenc Móra.

Nobel Prize winner Albert Szent-Györgyi, researcher of theSzeged University, won world-wide reputation for the city in1937.

Also a permanent exhibition of the history of pharmacy islocated at Ferenc Móra Museum, treated in the above article.

11Gyógyszerészet-történet �

Móra Ferenc Múzeum6720 Szeged, Roosevelt tér 1–3.Telefon: (62) 549-040 Fax: (62) 549-061Nyitva: 10–17 óráig, hétfô szünnap.Nyári nyitva tartás: július 1-jétôl szeptember 30-ig naponta 10–18 óráig, hétfô szünnap.Belépôdíj – felnôtt: 400 Ft, nyugdíjas: 200 Ft, diák: diákigazolvánnyal ingyen látogatható!

Patikai mozsár 1748-ból. Fotó: Csajkás Bódog

12 Gyógyszerészet-történet �

Olyan gyógyszertári készülékrôl, munkaeszközrôlteszek most említést, amelyet talán a pályán lé-vôk közül sem sokan ismertek.

A gyógyszer-ostyatoktöltô készülék kigondolója és megva-lósítója BETEGH KÁROLY gyémántdiplomás gyógyszerész,aki 1889. december 28-án Erdélyben, a Hunyad megyeiFehérvízen született Hátszeg közelében. A kivitelezést DR. SASI NAGY ISTVÁN mûegyetemi docens valósította meg.

A készülék márványlapra erôsített 5–6 kg súlyú fémszerkezet, egy masszív állványrésszel és egy forgathatókorongos felülettel. A korong szélén sorban kör alakú vá-jatok vannak, melyekbe az ostyatokaljakat kell belehe-lyezni.

A korong fölé szerelt mérleg egyik serpenyôjébe a kí-vánt súlyokat kell helyezni, a másik „serpenyô” tulajdon-képpen egy osztókártya, amelyre a port kell rászórni.

A súly szerinti pormennyiségnél a kártya megbillen sannak tartalma egy tölcséren keresztül az ostyatokbahullik. Ezután a korongot egy kar lenyomásával lehet to-vábbítani, hogy a tölcsér alatt egy üres újabb tok álljon.

A teljes ostyasor megtöltése után az ostyatetôket rá kellrakni a porokra, s a mûveletnek ezzel vége.

A már muzeálisnak is mondható gyógyszer-ostyatoktöl-tô készülékbôl csak néhány darab található az országban(Egyetemi Gyógyszertár, Budapest; Galenus Gyûjtemény,Budapest)

ifj. Betegh Károlyszakgyógyszerész

Gyógyszer-ostyatoktöltô készülékGyógyszer-ostyatoktöltô készülékR

ég

i id

ôk

pa

tik

ája

Gyógyszer-ostyatoktöltô készülék.45×34×14 cm.Galenus Gyûjtemény, Budapest

Boríték.Galenus Gyûjtemény, Budapest

Papírzacskó.Magángyûjtemény, Budapest

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR

A magyar nyelvû növénytani irodalom legkorábbi nyomta-tott alkotása Kolozsvárott, a nagy hírû Heltai Gáspárnémûhelyében látott napvilágot 1578-ban, Herbarium az fák-nak füveknek nevekrôl, természetekrôl és hasznairól cím-mel. Szerzôje Méliusz (Horhi Juhász) Péter (1536–1572) re-formátus hitújító, a XVI. századi magyarországi kálviniz-mus egyik markáns egyénisége.

Méliusz Wittenbergi egyetemi tanulmányai utánhazatérve Debrecenben kezdte meg lelkészimunkálkodását. Hamarosan a halálesetek miatt

vezetô nélkül maradt kálvinista egyház elsô embere lett.A tordai országgyûlés (1558) határozata csak a katolikusés a lutheránus felekezeteknek biz-tosított teljes hitbéli szabadságot,MÉLIUSZ ezért minden képességét éslehetôségét latba vetette és síkra szállta reformátusok érdekeiért. DÁVID FE-RENC unitárius mozgalmának terjedé-sét látva igyekezete az unitárius tanokellen irányult, tételeik folyamatos cá-folatával, református zsinatok össze-hívásával szorgoskodott a kálviniz-mus megszilárdításáért. Nevéhez fû-zôdik az 1567-es debreceni, az 1570.évi csengeri és az 1571. évben megtar-tott nyírbátori zsinat összehívása.Gazdag szakirodalmi tevékenységehitvitázó, illetve hittudományi tartal-mú írások sokaságából áll, egyetlenkivétel a Herbarium…

Felvetôdik a kérdés: mi adott indít-tatást a vitriolos tollú kálvinista teoló-gusnak egy orvosi füves könyv összeállítására. A válasz ké-zenfekvô: minden valószínûség szerint a mindennapiszükséglet, ugyanis a kor lelkipásztorainak – felekezettôlfüggetlenül – igen gyakran a rábízott lelkek testi egészsé-gét is szemmel kellett tartaniuk, a kisebb betegségekbentanáccsal szolgálniuk. Ebben pedig a legjobb segítségnekés a kiapadhatatlan forrásnak a környezô természet bizo-nyult, az erdô-mezô virágai, cserjéi, gyökerükben, levelük-ben, virágjukban vagy éppen termésükben rejtve a szüksé-ges gyógyító anyagot a legkülönfélébb nyavalyák ellen.Ennek titkát már régóta ismerték a hozzáértôk, alkalmaz-ták is és tapasztalatukat továbbadták szóban, írásban. A Herbarium számos utasítása mellett olvasható: „próbáltdolog”. A botanika kutatói már eléggé korán rámutattak,hogy az összeállítás gerincét LONICERUS: Historiae natu-ralis opus novum (1569) c. mûve adta, ennek sorrendjétkövette MÉLIUSZ, DE TRAGUS, MITTHIOLUS, FUCHS,DIOSCORIDES, PLINIUS és GALENUS görögül is megadja.Többféle mutató (növénynévmutató, betegségek mutató-ja) könnyíti a könyv használatát. Sajnos illusztrációtnem tartalmaz, nem mintha „az Bódog emlékezetô Heltai

Gáspár meghagyott felesége” által vezetett nyomda nemlett volna képes erre, de feltehetôen anyagi okai voltak,mivel a kinyomtatásnak nemcsak a munkáját, hanem aköltségét is magára vállalta a jámbor özvegy. Így ajánljaszándékát az olvasónak: „Ezt éntôlem ilyen szegény özvegyasszonytól a Magyar nemzet jó néven vegye.”

A könyvecske egyetlen, ám annál látványosabb il-lusztrációja a címlapon található fametszet, amely agyógynövény útját követi nyomon egészen a patikáriusboltjáig.

A Herbarium … nem csupán a botanikusoknak és a gyógyszerészeknek nyújtott és nyújt lehetôséget az elem-zô feldolgozásra, hanem a nyelvészeknek is „kincses-bánya” a régi magyar nyelv kutatásához. Érdekes listát le-het összeállítani a régi magyar betegségnevekbôl, de sokhelyen a betegséget, illetve tüneteit is leírja, ami meg-könnyíti az azonosítást. A gyógyító eljárások bemutatásameglehetôsen terjedelmes, igen szemléletes, sôt sokszor

szórakoztató fordulatokat is tartal-maz. Nem egy esetben „hétközna-pias” a megfogalmazása: pl. „Te pa-raszt ember, süsd meg, és úgy egyed a za-bálódás után.” Több helyen kinyilvá-nítja egyéni – a babonákat és kuruzs-lást elvetô – véleményét a gyógynövé-nyekrôl: pl. „A bábák boszorkányokat,éjjeli rettegést, azt hazudják, hogy a bal-hafûvel és a csengô fûvel elûzhetni, dekész hazugság. Az Isten lelke az, aki azigaz hittel a Sátánt, efféle rettegéstelûzi…” – másokat így jellemez: „bá-bák bûvölnek vele”, „Az bábák babonásfüve.” stb. A kérlelhetetlenül szigorúprédikátor – úgy tûnik, bocsánatosgyarlóságnak tartotta a hiúságot – szá-mos szépítô szert ajánl a fehérnépnek.A gyermekláncfûrôl ezt mondja: „Azvén asszonyok, ha az orcájukat a vizével

mossák, agg színt, sömörgést elveszi” – vagy „A virágának vizea szagos ökörfarknak igen jó az friss asszonynépének orcájátvéle mosni”. Se szeri, se száma a szerelemre serkentô sze-reknek, természetesen megfelelô gúnyos megjegyzések kí-séretében. A kor egyéb, ilyen jellegû munkáihoz hason-lóan MÉLIUSZ könyvében is találunk a gazdaságban, a ház-tartásban, illetve a ház körüli munkákban haszonnal al-kalmazható számtalan jó tanácsot.

A kérlelhetetlen prédikátor, a keménykezû szervezô sorai-ból sokkal több megértés, humanista együttérzés árad, mintbármelyik másik munkájából, ezért élvezetes olvasmánytnyújt a könyvecske a mai – akár laikus – olvasónak is.

Dr. Kapronczay Katalin könyvtáros

Semmelweis Orvostörténeti MúzeumBook rarityThe earliest printed matter of botanical literature in Hungarianlanguage dates back to 1578 when the Herbarium by thereformist reformer Péter (Juhász) Melius (1536-1572) waspublished. The book rarity is now owned by the SemmelweisLibrary of Medical History.

Gyógyszerészet-történet �13

Ku

rió

zum

ok

KönyvritkaságKönyvritkaság

Címlap. Méliusz Juhász Péter: Herbárium.Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Budapest.

Fotó: Vékás Magdolna

14 Gyógyszerészet-történet �

A pecsétek nyomófelületénekanyaga lehet viasz vagy fém, sa XIX. századtól fokozatosan

elterjedt a gumi, amelyre bélyegzô-párnáról viszik át a festéket. Napjainkéles rajzolatú képet adó, ún. szárazpe-csétjénél festékes párnára nincs szüksé-günk. A pecsétek alakja változatos: ke-rek, ovális, négyzetes, téglalap, há-rom- vagy többszögletû stb. A fém fe-lület finommûvû vésését pecsét-metszôk végezték, akik a fel-iratok elhelyezésének variá-ciós lehetôségeit esztétiku-san használták ki. A körívûvagy vízszintes feliratok ál-talában a tulajdonost jelö-lik meg, az ábrázolások utalójelek: portré, kép, címer, város-képi elem vagy egy foglalkozáshozköthetô eszköz, szimbólum. Eseten-ként a nyomótalp oldalán rögzítettfémlapocskán megörökítették a készí-tô mester nevét. Mint adatokat szol-gáltató tárgyak a gyógyszerészet-törté-neti kutatások forrásává is válhatnak.Bizonyító erejûek, az írásos emlékek

megállapításait sajátos jel-ként igazolják. Az általá-nos tudnivalók vázlatosismertetése után bemuta-

tunk néhány pecsétet aSemmelweis Orvostörténeti

Múzeum gyógyszerészet-történeti em-lékanyagából.

A csak szöveges pecsétek közülmegemlítjük a nyomófejjel együttmegmunkált míves fogójú, 15 mm át-mérôjû sárgaréz kerek pecsétnyomót.Körívben és vízszintesen elhelye-zett felirata a patika helyét ésnevét határozza meg:

„Apotheke zum Salfater –Oedenburg” (sic!) Sopron,Megváltó Gyógyszertár.

A mindössze 10 mm átmé-rôjû sárgaréz nyomótalpban

végzôdô fa fogójú pecsét a pati-kus nevét is feltünteti: „SarlóGyógyszerész, Lajtaújfalu”.Régi korokra utaló a felületmegmunkálása a „Preszler Ár-min Gyógyszertára a MagyarKirályhoz Egerben” feliratú pe-cséten. A négyzet alakú sárgaréznyomótalpon viaszpecsétet utánzómezôben helyezték el a szöveget. A pe-

csétek idôbeli meghatározásá-hoz támpontot a gyógyszeré-

szi szakirodalomban kellkeresnünk. Az utóbb leírttárgyi emlékünk kapcsánkiindulásként felütjük a

Gyógyszerészek zsebnaptá-rát, a Gyógyszerészek év-

könyvét, s megtudjuk, hogy1714-ben alapították a patikát, sPRESZLER ÁRMIN gyógyszerész 1931-ben már biztosanmûködött Eger-ben. Fellapozzuka Magyar Gyógy-szerésztudományiTársaság Értesítô-jét (1936. május)és újabb adatok-hoz jutunk. PRESZ-LER ÁRMIN a magyarországi Gyógysze-rész Egyesület Heves vármegyei kerü-letének titkára volt, s az egyesület 60.közgyûlésére rendezett eszköztörté-neti kiállítás anyagát nála gyûjtöttékössze. A fentiekkel bizonyítani kí-vántam, hogy egy pecsét információinyomán elindulva feltárható akáregy gyógyszerész életpályája vagy fel-

térképezhetô egy adott idôbenmûködô gyógyszertárhálózat

topográfiája.A szöveges pecsétek, bé-

lyegzôk a szakma különbö-zô eseményeirôl is nyújthat-

nak információkat. Csak afeliratokat sorolom:

„Gyógyszerészi továbbképzô tanfo-lyam. Bp.”,

„Gyógyszerész teaestély a Vigadó-ban. 1943. február 13.”,

„A Budapesti M.K.P.P.T.E. gyógy-szerész hallgatók ebédsegély akciója”,

„A gyógyszerészettan hallgatóksegély- és önképzô egyletének

bíráló bizottsága”.Ismeretes, hogy a sebész-

hallgatók szegény sorsú tár-saik támogatására helytartó-

sági engedéllyel 1862-benhoztak létre segélyezô egyletet.

Ôket az orvostanhallgatók, majd agyógyszerészhallgatók is követték.

A szöveges és képpecsétek közöttátmenetet képez következô példánk.Egy találékony patikus az adatszolgál-tatást és a reklámlehetôséget össze-kapcsolva feltehetôen saját készítmé-nyét kínálja a téglalap alakú nagyobbméretû gumibélyegzôjén. A MagyarKorona képével díszített míves virág-motívumos keretben helyezte el ametszô a szöveget: „Botfy PéterGyógyszertára a Magyar koronához Z. Szt. Gróthon”. A középmezôben:

„Hashajtó por félpohár víz közé ke-verve háromszorrakét óra alatt bevehe-tô”. A Gyógyszeré-szek zsebnaptára(1911) szerint a2279 lakosú Zala-szentgróton BOTFY

PÉTER volt a patika tulajdonosa, keze-lôje pedig CZUCZI PÉTER.

A képi ábrázolás gazdagítja a pecsé-tek kifejezôerejét, ikonográfiailag isvizsgálhatók. Szemléltetô példánknála korong alakú sárgaréz nyomótalperedeti köriratának elsô szavát olvas-hatatlanná tették, majd a folytatás:„…Andrássy Gyógyszertára. Budapest,VI. Andrássy út 99.” A mezôben egylovas szobor képe látható. A már em-lített zsebnaptár szerint az 1908-banalapított patika DR. GAÁL ENDRE tulaj-dona volt, de 1915-ben már WITT-MANN ELEMÉRÉ. Az ábrázolás okáról bi-zonyosat nem állíthatok. A névadó-ról, GRÓF ANDRÁSSY GYULÁRÓL alkottak

Ku

rió

zum

ok Bizonyító erejû pecsétekBizonyító erejû pecsétek

A történelem egyik segédtudománya a szfragisztika vagy pecséttan, melyezeknek a sajátos jeleknek a vizsgálatával foglalkozik. A pecsétek bizonyíthat-ják a tulajdonost, érvényesíthetnek, hitelesíthetnek, titkosságot biztosíthat-nak. Használatukat szabályozzák, hozzáférhetetlenségükre gyakran pecsét-ôrök vigyáztak.

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 15Gyógyszerészet-történet �

lovas szobrot, amely az Országházmellett állt, a II. világháborút is átvé-szelte, s csak a késôbbi években távo-lították el. Az esetleges összefüggéstmég kutatni kell. A „Gyôri Orvos-gyógyszerész Egylet 1865” körira-tú ovális sárgaréz pecsét szim-bolikus ábrázolása nemszorul magyarázatra: egynôalak orvosságos edényttart, s karjára kígyó teke-redik.

Végül bemutatunk egyszép rajzú, 40 mm átmérôjûkörpecsétet, melynek körirataelárulja, hogy a budapesti MagyarGyógyszerész-tudományi Társaságévolt. A középsô mezôt egy derékig áb-rázolt embertestû, hosszú hajlott csô-rû, madárfejû alak tölti ki, amely a ke-zében papirusztekercset tart. Az egyip-tomiak tudomány és gyógyászat iste-nének, annak az ibiszfejû „Ph-ar-maki”-nak a képe, akitôl feltehetôen a

Pharmacia szó is ered. A tudomá-nyosság szimbólumát csak késôbb vá-lasztotta a társaság. Az 1925-ben Pá-pán megjelent alapszabályának pe-csétleírása szerint a köriraton belül az

1922 szám szerepel. Az 1928-banfogalmazott alapszabály már a

tulajdonunkban lévô pecsétképi ábrázolását írja le.Céljaként a gyógyszerészitudományok iránti érdek-lôdés felkeltését, ébren tar-

tását, a hazai gyógyszeré-szet-történet tanulmányozá-

sát jelölte meg. Az általuk indí-tott periodika, a Magyar Gyógysze-résztudományi Társaság Értesítôjenem használja az ábrázolást emblé-maként. Tehát a pecséten Thoth óko-ri egyiptomi istent mintázták meg,akinek szent madara az ibisz volt.Mûvészettörténeti példaként bemu-tatjuk a New York-i BrooklynMuseum egyik zöld fajanszfiguráját

(Kr. e. 305–30.), képaláírása: „Thothisten és orvos, a tudomány és a medi-cina feltalálója”. A gyógyszerészet-tör-téneti vonatkozású pecsét tartalmátegyrészt írott dokumentumok alap-ján, másrészt mitológiai, mûvészetimegközelítésben is értelmeztük.

Tanulságként javasoljuk, hogy nap-jaink pecsétjeit, bélyegzôit ôrizzükmeg az utókornak, hiszen vallatásuk atöbbsíkú történeti kutatás hasznáraválik.

Mohos Mártamûvelôdéstörténész,

fôosztályvezetôSemmelweis Orvostörténeti

Múzeum, Könyvtár és Levéltár

Seals of probative forceThe author treats the collection of phar-macy seals at Semmelweis Museum ofMedical History while interpreting itssignificance within the scope of the histo-ry of science.

Pecsétek a múzeum gyûjteményébôl.Fotó: Vékás Magdolna

16 Gyógyszerészet-történet �

Már az egyiptomi fáraósírokban is találtak zo-mánccal díszített ékszereket. Változatlanul tüzesfényben ragyogó tárgyak ezek, máig bi-

zonyítva az anyag tartósságát. Három évezredmúlva profánabb szerepben látjuk viszontaz utcán, színes reklám formájában, ki-használva idôtálló voltát és harsogó szí-neit. A zománc lemezen, az európaimûvészetben a limoges-i zománcokonjelenik meg elôször és napjainkig al-kalmazzák az ott, akkor kialakulttechnikát, nevezetesen a lemez íve-sen való megfeszítését és mindkét ol-dali zománcozását, hogy ezáltal a ve-temedést elkerülhessék.

Könnyen felismerhetô a készítéskora, az elsô példányok ívelt, feszítettvaslemezen találhatók, majd késôbbkialakul a lapos, sík változat, melyneka szélét derékszögben peremezték,ezáltal biztosítva a sík megtartását. Ma-ga a dekoráció technikailag igen változa-tos. Eleinte sablonokkal készítették, majdmegjelenik a levonókép, azaz a matrica, ké-sôbb a szitanyomat.

Sablon esetén egy alapszínt használtak (a hátol-dalán színtelen zománcot), amit együtt kiégettek.Ekkor a kívánt ábra következô színrészletét teljes

egészében felhordták vagy szórták, szárítás után megfelelôsablonnal letakarták és a felesleget kefével letakarították,

majd utána kiégették. A klasszikus változatok vagylitografált matricákkal készültek, vagy pedig

acélmetszetekrôl átemelt ábrákról. Sok eset-ben találkozhatunk olyan táblával, melynél

a színszigetek egy világosan kivehetô, be-mélyedô vonallal határolódnak, lehetô-vé téve az egyszeri égetést. A vaslemezenkirajzolták a forma kontúrjait egy hôreoldódó és elpárolgó zsiradékkal, és en-nek közeit töltötték ki a különbözôszínek masszájával. Az elégô zsiradék,mely a választóvonalat adta, negatívvonalat eredményezett.

A nyers massza természetesen egé-szen más színû, mint a végtermék, atûzben nyeri el harsogó színeit. Az

egyedi megrendelésekre készített táblá-kat kézzel festették, a szöveget sablo-

nokkal írták meg.A zománcreklám rendkívül idôtálló

volta és figyelemfelkeltô jellege révén a XIX.század végére kedveltté vált és alkalmas lett a

kialakuló nagyipar és nagykereskedelem termé-keinek reklámozására. Abban az idôben még zöm-mel kiskereskedelem folyt, a vevôvel való kapcso-lattartás személyesebb volt.

Re

klá

mh

ord

ozó

k

Zománcozott gondolatokZománcozott gondolatok

Meinl tea. 1927 körül, 67×35 cm Albus. 1930, 102×65 cm, ívelt

Hygiea.60×40 cm, ívelt

Kalodont. 25×50 cm, ívelt

Chlorodont. 1920 után, 25×50 cm, ívelt

Oroszlán sósborszesz. 25×50 cm, ívelt

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 17Gyógyszerészet-történet �

Az egy-egy márka állandó minôségétgarantáló reklám megnyugtató és biza-lomkeltô volt a vásárlók számára. A neonreklámok megjelenése, a színesmagazinok tömege és a televízió konku-renciája vetett véget a zománcreklámokévtizedekig tartó egyeduralmának.

A jelentôsebb magyar zománcgyártóüzemek Bonyhádon, Gyôrött, Budafo-kon voltak.

A képeket is tartalmazó zománctáb-lák tervezôi között híres külföldi és ma-gyar mûvészeket találunk.

Mivel a zománctáblák készítésénekidôszaka több mint fél évszázadra terjedki, az elkészült munkák éppúgy hordoz-zák a századfordulós mûvészet, a sze-cesszió, mint a késôbbi új tárgyiasság, azart deco jegyeit. Figyelembe kell venniugyanakkor azt is, hogy egy adott kor-szakban készült tábla nem feltétlenül asaját korának stílusát hordozza, ugyanisegyes emblémák, formák hagyomány-ként léteztek és így egy korábbi stíluskor-szakot idéztek fel, bizonyítva az adottmárka évtizedes múltját és állandó minô-ségét. A zománctáblák között számtalangyógyszerészettel, drogériával, higiéniá-val foglalkozó példány található.

Saphier Dezsô alelnök

Magyar Mûtárgy- és Régiségkereskedôk Országos Szövetsége

A gyûjtôk örök gyötrô problémája az általuk össze-szedett anyag sorsa, a félelem a nyomtalan szét-szóródástól. Sugárzóan érdekes látványosság,szín- és formagazdagság a kb. 800 db-os, a létre-jötte óta raktári körülmények közt ôrzött zománc-tábla-együttes. Tulajdonosa Saphier Dezsô állandókiállítóhelyet keres számára.

Várja ez ügyben valamely vállalkozás, önkor-mányzat, intézmény vagy testület érdeklôdését,ajánlatát. Köszönettel igénybe venné a gyógyszeré-szek ilyen irányú segítségét is, ha lakóhelyük vagymûködési területük önkormányzati vezetôinek figyel-mét felhívnák e lehetôségre. Úgy véli, hogy a gyûjte-mény turistavonzó érték, de hasznos információkkalszolgál a kutatóknak, a kereskedelem-, reklám-,technika- vagy életmód-történészeknek is. A na-gyobb látogatottság visszahatna saját üzletükre is.

A zománc plakátgyûjtemény zöme az egykoriOsztrák–Magyar Monarchia területérôl került elô,sok esetben két- ill. háromnyelvû felirattal. Ebbôl re-mélhetô, hogy a környezô országok hazánkba láto-gató turistái számára is érdekes lehet, hiszen sajátkereskedelmi kultúrájuk emlékeit is hordozzák.

Enamelled ThoughtsDue to its extremely long-lasting quality and itscharacter to attract attention, the enamel adver-tisement had become a favourite one by the endof the 19th century as it was perfectly suitablefor advertising the products of the developinglarge-scale industry and wholesale trade.

A highly great number of enamel boardsadvertised the products of pharmacy, drug-gist’s and hygiene articles.

Koprol. 13×7 cm, síkFotók: Németh Attila

Bayer. 57×40 cm, ívelt

Ovomaltine. 1930 körül, 59×39 cm, ívelt Flora. 1927, 15×7,5 cm

Herkules keserûvíz. 14×21 cm, sík

Kondor. 40 cm, ívelt

Saphier Dezsô1399 Budapest, Pf. 701/9Tel.: (1) 398-7528 és üzenetrögzítôMobil: 06-30/942-4878E-mail: mubarat@axelero.hu

18 Gyógyszerészet-történet �

Kazzay Sámuel (1710–1797)

AXVIII. század közepén, amikor a raritások, azaz aritkaságok gyûjtését még csak néhány gazdag fôúrhobbijának, különcködésének tekintették, Debre-

cenben KAZZAY SÁMUEL városi patikus úgyszólván mindenfelesleges pénzét arra költötte, hogy görög-római pénze-ket, antik régiségeket, ritka ôsnyomtatványokat, kódexeketés könyveket vásároljon.

Kazzay Sámuel (1710 Tótvá-zsony–1797 Debrecen) a klasszika-filológia, a numizmatika, a bibliofíliairánti érzéke nyilván debreceni tógátusdiák korában fejlôdött ki. AmikorKazzay Sámuel 1748-ban beiratkozotta kollégiumba, itt már egy gazdag,több tízezer kötetet tartalmazó könyv-tárat talált, sôt megvetették az alapját ama is mûködô múzeumnak, illetveéremgyûjteménynek. Kazzay Sámuelaz akadémia elvégzése, külföldi tanul-mányútjainak befejezése után Debre-cenben telepedett le. 1754-ben városipatikussá választották. Állandó és ba-ráti kapcsolatot tartott fenn WESZPRÉMI ISTVÁNNAL, a kollé-gium híres professzorával, Debrecen város orvosával.Kazzay gyûjteményérôl Weszprémi István több mûvébenmegemlékezik.

Kazzay Sámuel mûgyûjtô szenvedélye anyagi állapotá-nak megerôsödésével arányosan növekedett. A városegyetlen patikájának tisztességes és eléggé szép jövedelmelehetôvé tette számára, hogy érem- és könyvgyûjteményét,görög-római régiségeit gyarapíthassa. Klasszikus mûveltsé-ge megóvta attól, hogy gyûjtôszenvedélye szétforgácsolód-jék. Csak antik régiségeket, gemmákat, barbár, görög, ró-mai pénzeket és érmeket, orvosi mûveket, herbáriumokat,kódexeket, más fontos és értékes könyveket gyûjtött.

A fáradhatatlan szenvedéllyel, szakértelemmel gyûjtôKazzay Sámuel élete végén anyagi zavarba került, ígykénytelen volt kincseit áruba bocsátani. Az elsô vevôJANKOVICH MIKLÓS, a „Jankovich-gyûjtemény” létrehozójaszemélyében jelentkezett. 1790-ben 9000 forintot ígértKazzay antik ritkaságaiért, könyveiért és numizmatikaigyûjteményéért. Ez a vásárlás azonban nem sikerült.1793-ban SZÉCHÉNYI FERENC, a Magyar Nemzeti Múzeummegalapítója DOMOKOS LAJOS debreceni fôbírón keresztülkapott tájékoztatást Kazzay gyûjteményérôl. Domokos La-jos levélben közölte SZÉCHÉNYI FERENCCEL, hogy Kazzaynak„nagy collectioja vagyon mindenféle pénzekbôl, biblio-thecajaban nagyon sok ritkaság és régiség is. Ha lajstromotcsinálhatok, abból meg fogja látni Exellentiád méltó-e amegvételre”. Széchényi Ferenc után TELEKI SÁMUEL érdeklô-dött Kazzay gyûjteménye iránt.

A már országosan ismert gyûjtemény azonban Debre-cenben maradt, illetve 1797-ben a kollégium tulajdonábakerült. Kazzay nagyobb összeget vett fel kölcsönképpen akollégiumtól, ennek fejében az egész gyûjteményt 9000forintos értékben átadta a kollégiumnak. A kölcsön össze-gének levonása után Kazzay Sámuel készpénzben 250, te-metésére pedig 100 forintot kapott a kollégiumtól.

Az átadás alkalmával leltárba vették a gyûjteményt.Volt benne összesen 2452 darab pénz és érem, 165 gem-

ma, egy ezüsttábla, az ún. „GemmaAugustea”, 4 római réztábla, 1 topázolvasó, 1 Laokoón-szobor, 1 Apolló-szobor, bronzkés, 2 darab etruszk-római szobor, 5 gyûrû, ezen kívül1386 darab könyv, ebbôl 27 kódex,40 ôsnyomtatvány, 15 kéziratos tér-kép. Kazzay Sámuel könyvgyûjtôszenvedélye kiterjedt minden tudo-mányszakra: teológia, filozófia, tör-ténet, irodalom, klasszika-filológia,keleti nyelvészet, természettudo-mány, különösen nagy számmal or-vosi és gyógyszerészeti könyvek. EzKazzay foglalkozásával magyarázha-tó. Éremgyûjteményében volt 78

arany, 425 barbár, görög-római ezüst, 81 magyar ezüst,illetve tallér, egyéb ezüst 698 stb.

Kazzay Sámuel gyûjteményének megszerzésével a kol-légium nagykönyvtára, muzeális anyaga hallatlan mér-tékben meggazdagodott. 1538 óta, a kollégium alapítá-sától kezdve ez volt a legnagyobb gyarapodás a könyvtárés a múzeum történetében. A sorozatos háborúk alatt eb-bôl a gazdag gyûjteménybôl, legalábbis a könyvtárianyagból semmi sem pusztult el, a muzeális tárgyakbólazonban az aranypénzek, néhány egyéb mûkincs sajnoselvesztek. Kazzay Sámuel emlékét ma is kegyelettel ápol-ják a kollégiumi nagykönyvtárban és múzeumban.

Takács Bélatörténész

Passion and Expertise Sámuel Kazzay (1710–1797), a famous pharmacist of Debre-cen donated its rare collection (2500 coins and medals, antiquestatues, 27 codices, 40 incunabula, 15 manuscript maps and1300 other books) to the great library of the town college, ofwhich the library material has been preserved in full and theother items partially.

Szenvedély és szakértelemSzenvedély és szakértelemK

i m

it g

yûjt

ött

?

Debreceni Református Kollégium kiállítás4044 Debrecen, Kálvin tér 16. Telefon: (52) 414-744 Fax: (52) 519-919Nyitva: kedd–szombat 9–17 óráig, vasárnap 9–13 óráig

Postai képes levelezôlap.A Városi, késôbbi nevén

Arany Angyal gyógyszertár portálja.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,

Könyvtár és Levéltár, Budapest

Farkas Pál

Harmincöt éve egy munkahelyen dolgozom,a ceglédi Toldy Ferenc Kórház gyógyszer-tárában, ahol a létesítéstôl kezdve minden

lépcsôt végigjártam. A napi munkám, feladataimmindig nagy kedvvel végeztem, nem ismerek fá-radtságot. A kórházi gyógyszerészi hivatás sokré-tû, sokszínû, változatos – úgy érzem, munkahe-lyemen megbecsülnek.

Munkám mellett kikapcsolódást jelent gyûj-teményeim fejlesztése is. Már kisiskoláskorom-ban ráéreztem a bélyeggyûjtés szépségeire, akkormég talán ösztönösen. A szervezett bélyeggyûjtôktáborába egyetemi éveim után léptem, majd a ké-pi látvány és ismereteim bôvülése, a rendszerezéstovábbi ösztönzést adott arra, hogy más területeken is ér-deklôdjek (numizmatika, régi képeslapok, papírrégisé-gek, képzômûvészet).

Lassan azon vettem észre magamat,hogy szinte minden érdekel, ami

a múlttal, de a jelennel iskapcsolatos. Ismeretségiköröm tágult és a csere-bere, az árverések gya-rapították gyûjtemé-

nyeimet. Számos kiállítá-son szerepeltem a régi ké-peslapokkal, köztük a Déd-anyáink gyógy- és fürdôhelyeimég Ausztriába is eljutott.A gyógyszerészettel kapcsola-

tos emlékeket a rendszerváltásután kezdtem el gyûjtögetni. A képzômûvészetet is a bé-lyegeken keresztül szeret-tem meg, a kórházban rendszere-sen szervezek kiállításokat.

Hogy mikor van minderre idôm?Két lányom és négy unokám rendszere-sen ellát feladatokkal, így marad akésô este és a vasárnap délelôtt,amikor lehetôség van a gyûj-tôkkel való találkozásra.

35 éve minden csütörtököneste a teremfocié a fôszerep.

Ha válaszolni kellene, hogy mi az, ami megkönnyíti a mindennapok feladatainak ellátását, úgy gondolom,hogy az a fizikai és a szellemi kikapcsolódás.

Farkas Pálszakgyógyszerész

Toldy Ferenc Kórház Gyógyszertára

HobbiesThrough his short biography, the pharmacist expresses us hismania for collecting and presents the pieces of his collection.

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 19Gyógyszerészet-történet �

Ki

mit

gyû

jt?KikapcsolódásKikapcsolódás

Rózsafa tégely csavaros fedéllel.Magassága 18 cm, talpátmérô 6 cm. Talpán vésett felirat: Lengyel Patika.

Sz[ékely]keresztúr. 1896

Pecsétnyomó. Sárgaréz.Magasság 8 cm,

talpátmérô 2,5 cm

Porcelán kitûzô.A FIP negyedszázados jubileumárakészült. Átmérô 3 cm

Porcelán kenôcstégely.Magasság 7 cm, átmérô 4,5 cm.

Fotók: dr. Ottlecz István

Postai képes levelezôlap.Róthfuchs Evang. János gyógyszerész, bortermelô saját levelezôlapja. Címzett: Ôrangyal Gyógyszertár. Bátorkesz, Esztergom megye. Bélyegzés: Tokaj, 1906 október 6.

20 Gyógyszerészet-történet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

A szabadságharc orvosaSauer Ignác (1801–1863)

S AUER IGNÁC orvosdoktor, egyetemi tanár 1801. októ-ber 1-jén született Veszprémben. Apja SAUER PÁL te-hetôs kereskedô, édesanyja BISISTYE KLÁRA. Szülô-

háza, a mai Fekete Sas Gyógyszertár épülete, ma is áll aRákóczi utcában.

Az elemi iskolát és a gimnázium négy alsó osztályátVeszprémben a kegyesrendieknél, felsô négy osztályát pe-dig Pesten végezte. Az orvosegyetemet1821–1823 között Pesten hallgatta, majdBécsbe ment, ahol tanulmányait továbbfolytatta, és 1826-ban orvosdoktorrá avat-ták. 1827-ben a szülészmesteri képesítést ismegszerezte. Köztudott, hogy csak a bécsiegyetemen szerzett diplomával lehetett el-helyezkedni és szabad letelepedési jogotszerezni az egész osztrák–magyar biroda-lomban. A Pesten szerzett orvosi diplomacsak Magyarország területére volt érvényes.

Diplomájának megszerzése után mintmásodorvos helyezkedett el a bécsi közkór-házban, majd 1829-tôl a lelencház élérekerült, mint annak fôorvosa. 1831 közepéna bécsi haditanács rendelkezése alapjánGalíciába küldték a kolera elleni intézkedé-sek betartását ellenôrizni. E tisztséget a ko-lera elfojtásáig, 1832. november végéig látta el. Idôközbena kolerajárvány Bécset is elérte, azért Galíciából visszahív-ták és a józsefvárosi kolerakórház fôorvosává nevezték ki.1833 végén a lipótvárosi fegyház elsô orvosa, majdGrossenzensdorfban 4 éven át járási orvos volt. Innen1837-ben ismét Bécsbe került, s mint rendôrorvost a nyo-mozási (tanúvallató) kórház fôorvosává nevezték ki.

1842-ben a pesti egyetemre került mint a kór- és vegy-tan helyettes tanára, majd a következô évben rendes tanárlett. Annak idején nagy tudományos esemény volt, hogybeiktatási beszédét magyar nyelven tartotta meg. Ô volt azelsô, aki hazánkban a kopogtatás és hallgatózás módsze-reinek ismertetése által a modern gyakorlati orvostanalapját megvetette.

A kopogtatással kapcsolatban megemlítendô, hogy eza vizsgáló módszer LEOPOLD AUENBRUGGER orvos ne-véhez fûzôdik, aki egy grazi korcsmáros fia volt. Meg-figyelte, hogy a hordókban a bor szintjét apja pincé-rei kopogtatással állapították meg. Ez adta neki az öt-letet a betegek mellkasának hasonló vizsgálatához.

Az 1848/49. évi szabadságharc kezdetén a haza megvédé-séhez kevésnek bizonyult a meglévô katonai létszám.KOSSUTH LAJOS javaslatára 10 ezer fônyi nemzetôrségetszerveztek, mely állandó egészségügyi gondozást igé-nyelt. Ekkor az 1848. május 24-tôl november 1-jéig az or-szágos fôorvosi teendôket ellátó SAUER IGNÁC fôorvost

kérték fel, hogy az új 10 zászlóaljnyi honvédsereghez 10fôorvosi és 30 alorvosi állásra jelöljön ki megfelelô orvo-sokat. Feladatát sikeresen oldotta meg. Egyértelmûenmegállapítható, hogy SAUER IGNÁC nevéhez fûzôdik a ma-gyar honvédség legelsô orvosi karának létrehozása.

A szabadságharc leverése után, 1849 végén egy évre el-veszítette tanszékét, mert az egyetem részérôl a Kossuth-kormányhoz intézett hódoló iratot ô is aláírta. Közösóhajtásra és jobb pozícióban lévô tisztségviselôk sokolda-

lú sürgetésére a haditörvényszék 1850. áp-rilis 16-án a vád alól felmentette, és így tan-székét visszakapta. Az 1859–1861. évekbendékán volt, 1862–63-ban pedig az egyetemrektora. Magyarságára jellemzô, hogyCSAUSZ MÁRTON egyetemi bonctanár 1860-ban történô elhalálozása után az egyete-men többen német ajkú tanárok meghívá-sát tervezték. SAUER IGNÁC szóval és tettelazért küzdött, hogy „maga az egyetem képez-zen tanárokat: fiatal szakembereket, magyaro-kat, és mi küldjük ki külföldre a maguk tudá-sának tökéletesítése végett; s ejtsük el a némettanárok behívásának germanizáló eszméjét”.

A Magyar Tudományos Akadémia 1859.december 15-én levelezô tagjává választotta:székét A népesedés akadályairól Magyar-országban címû értekezésével foglalta el.

Több komoly értékû orvostudományi munkát írt. Cik-kei az Orvosi Tár, az Orvosi Hetilap, az Akadémiai Értesí-tô szaklapokban jelentek meg. Elôadásait hat kötetben ad-ták ki, s hosszú idôn át ez volt hazai orvosaink belor-vostani szakkönyve.

Elhalálozott Pesten, 1863. november 17-én, szervi szív-baj okozta heveny tüdôvizenyô következtében. Az orvosikar közös gyásza jeléül három napig az egyetem orvoska-ri épületén lengett a fekete zászló. A Magyar TudományosAkadémia, a Magyar Királyi Tudományegyetem, a Buda-pesti Királyi Orvosegylet testületileg, a Magyar KirályiHelytartótanács, a budapesti helyhatóságok, testületekküldöttségileg vettek részt a gyászünnepélyen. Temetése-kor, november 20-án a testvérvárosok minden rétegébôlösszegyûlt tömeg kísérte utolsó útjára, és az egész ország-ban megszólaltak a harangok.

Reméljük, hogy tettei és mûvei alapján szülôvárosában,Veszprémben egyszer legalább egy utca vagy egy tábla fog-ja ôrizni Sauer Ignác emlékét.

Hogya Györgyegészségügyi történetkutató

The Doctor of the War of IndependenceIgnác Sauer (1801–1863)The author treats physician and university professor IgnácSauer’s path of life whose name is linked with the creation ofthe very first medical faculty of the Hungarian Army.

Sauer Ignác.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum,

Budapest.Fotó: archív felvétel

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 21Gyógyszerészet-történet �

Az elsô magyar nyelvû gyógyszerészeti szakfolyóirat

Láng Adolf Ferenc nyitrai gyógy-szerész szakfolyóirata, a Gyógy-szerészi Hírlap 1848-ban jelentmeg, de a politikai események e nagy ígéretû lap felfelé ívelô pá-lyáját kettébe törték, így mégugyanazon évben meg is szûnt.

L ÁNG A. FERENC (1795–1863)pesti, majd nyitrai gyógy-szerész, Nyitra város kapitá-

nya, Nyitra megye táblabírájavolt. A Magyar Tudományos Aka-démia levelezô tagjaként ô volt azegyetlen gyógyszertári gyakorlógyógyszerész, akit az akadémia atagjává választott.

Az Orvosi Tár 1848-as évfolyamá-nak 11. számában elôfizetési felhívásjelent meg a Gyógyszerészi HírlapraLÁNG A. FERENCTÔL:

„… e lap a kor és a hon gyógyszeré-szeti szükségletéhez mért idôszaki

lap, magyar nyelven… Lapunk föl-adata: az egyesült hon jelen gyógysze-részi mozgalmait, állás és ügyeit a korhaladtához mérve minél hûbben föl-karolva nyílt térre hozni, általa ügy éstudományunk érdekeit buzdítólagpendíteni meg…”

A Gyógyszerészi Hírlap 1848.augusztus 15-tôl november 15-ighavonként kétszer jelent meg.

Az akkori zavaros idôk miatt akorabeli Gyógyszerészi Hetilap sze-rint 12 példány, mások szerint csak9 példány jelent meg.

A megjelent folyóiratpéldányokbepillantást adnak az akkorigyógyszerészi, politikai és nemzetiéletbe, valamint a természettudo-mányos és közegészségügyi viszo-nyokba.

Hivatalos miniszteri rendeletek-kel kezdôdik minden lap. Ezutánáltalában egy-egy szerzô által írtcikk, kísérleti jellegû önálló munkavagy közegészségügyi vonatkozásúaktuális téma következik.

Végül a hírlapok majd mind-egyik példányánál fellelhetô, s ezértállandó rovatnak nevezhetô:

Értesítô, Utasító, Szerkesztôiközlöny vagy közlekedés.

Ezek a rovatok nevüknek meg-felelôen a mindenkori aktuális

eseményekre reagálnak, illetve errôlértesítik a „tisztelt olvasót”.

Forrás: dr. Rixer András disszertációja

Journal of PharmacyReviewed by the author, the first tradepress in Hungarian language, publishedin 1848, is treated in this article.

A Gyógyszerészi Hírlap címlapja

Gyógyszerészi HírlapGyógyszerészi Hírlap

Sa

jtó

tört

én

et

Se

nte

nti

aAgyógyszerészet nem egyszerû

foglalkozás, hanem annáltöbb, hivatás. Aki a gyógysze-

részi pályára lép, annak hivatást kelléreznie magában arra, hogy ezt a szépközegészségügyi, emberbaráti és szo-ciális foglalkozást a köz és a közegész-ségügy érdekében teljes odaadással,felelôsségérzettel és lemondással fog-ja ûzni. Nem fogja csak egyszerû ke-nyérkereseti forrásnak tekinteni. Elôt-te mindig magasabb, nemesebb céloklebegjenek: használni az emberiség-nek, bajában, betegségében segítségé-re lenni.

A gyógyszerésznek szeretettel kellhivatását betölteni. A hivatásszeretet

rugója a gyógyszerészi mûködésnek.A hivatásszeretetnek kell a gyógysze-rész minden munkáját irányítania.

Miben áll a gyógyszerészi hivatás?A gyógyszerész hivatása az, hogy

egyrészt az orvossal együtt a betegember egészségének helyreállítása ér-dekében a gyógyszerek szakszerû éslelkiismeretes elkészítése és kiszolgál-tatása által felelôsséggel közremûköd-jék, másrészt a közönségnek az egész-ség fenntartására és a betegségekmegelôzésére irányuló törekvéseithathatósan támogassa és szolgáljaazok között a keretek között, amelye-ket számára az érvényben levô jogsza-bályok elôírnak.

A gyógyszerészi hivatás tehát fô-képpen közegészségügyi jellegû,mert az embereknek, a köznekegészségügyét szolgálja; de szociálisis, mert minden rendû és rangú em-ber egészségügyét egyenlôképpenkarolja fel. Sôt emberbaráti (karita-tív) is, mert a bajba jutott, betegség-be került embert segíti és igyekszik amaga felelôsségteljes munkájával tá-mogatni.”

Dr. Wéber DezsôGyógyszerészi propaedeutica

Bevezetés a gyógyszerészi hivatásbaMGYT, 1944, Bp.

A gyógyszerészi hivatásA gyógyszerészi hivatás„

22 Gyógyszerészet-történet �A

gyó

gys

zeré

sze

t n

ag

yja

i

A szerzôk Kazay Endre (1876–1923) neves magyar gyógy-szerész oktatási tevékenységét ismertetik. Egyetemi jegy-zeteivel, a Drogista Szakiskolai és vértesacsai tanári mû-ködésével, valamint a számtalan egyéb elôadásával jelen-tôsen elôbbre vitte a gyógyszerésztudományt. A közle-ményhez felhasználták dr. Lárencz László Kazay-kutatódoktori értekezése levéltári forrásanyagát, a családi levele-zést és sógornôje, özv. Szentgyörgyiné Blahó Etelka 1972-ben hangszalagra felvett visszaemlékezését.

Kazay Endre oktatási tevékenysége

K AZAY ENDRE (1876–1923) neves magyar gyógysze-rész valamennyi munkahelyén megôrizte kapcso-latát a gyógyszerésztudománnyal. A gyógyszerészi

munkát elsôsorban a gyakorlati gyógyszerészet szemszö-gébôl vizsgálta. Mindig valami újat kívánt adni a gyógy-szerészeknek. Így oktatójelleggel is publikált. Hogyan le-het valamilyen gyógyszert jobban elkészíteni? Így megosz-totta a tapasztalatait a kollégákkal.

Kazay Endre tankönyvei

A XIX. század második felében világszerte nagyon fel-lendült a szerves kémia. Hazánk azonban visszamaradtezen a téren. A tankönyvek teljes hiánya mutatta, hogymég a kutatásra sem volt ösztönzôen ható szerves vegy-ipar. A szerves vegyületek szintézise,kutatása csak a gyógyszeripar fejlôdé-sével indult meg hazánkban.

KAZAY ENDRE a nagyon jelentôs és si-keres 4 kötetes Gyógyszerészi Lexikona(1900–1901) után még szigorló egyete-mista korában írta és jelentette meg1903-ban az Organicus chemia alapfo-galmai címû litografált egyetemi jegyze-tét. Ennek bôvített kiadása könyvalak-ban jelent meg 1908-ban. Hosszú ideigtanultak a gyógyszerészhallgatók ezek-bôl. Ebben az idôben még DR. LENGYEL

BÉLA (1844–1913) egyetemi tanár szer-ves kémiai jegyzetébôl (1903) a vegyész-hallgatók, majd DR. BUGARSZKY ISTVÁN és DR. LIEBERMANN

LEÓ professzorok kémiakönyvébôl (1908) pedig az állator-voshallgatók tanultak. KAZAY A III. Magyar Gyógyszerkönyvelemzô módszerei (1913) címû jegyzetét is sokáig forgatták.

A Gyógyszerészhallgatók Egyesületében rendszeresentartott elôadásokat a gyógyszerészi gyakorlatban felmerü-

lô problémákról. Egyik ilyen elôadásában A fluid extrac-tumok kémiája, különös tekintettel az Extractum chinaefluidumról címmel értekezett. A cikkíró kihangsúlyozta anagy tudását és kitûnô elôadóképességét. Mindig nagyonjól lekötötte a hallgatósága figyelmét.

A Drogista Szakiskola tanára

Kik voltak a drogisták? A gyógy- és vegyszerek, egészség-ügyi és piperecikkek, valamint háztartási cikkek forgalma-zásával foglalkoztak. A korabeli gyógyáru-nagykereskedel-mi vállalatoknál mûködtek (Kochmeister utódai, Neruda,Thallmayer és Seitz cégek). A XX. század elsô évtizedeibenaz általános mûveltség társadalmi, sôt még politikai foga-lom volt. Így a mûvelt embert a polgári társadalom teljesértékû tagjaként ismerték el. Ebben az idôben a polgári is-kolák mellett jelentôs szerepük volt a szakiskoláknak.

A drogisták a szakképesítésük kérdését hosszabb ideignapirenden tartották. Az 1884. évi XVII. sz. ipartörvény10. §-a már állami engedélyhez kötötte a drogista szakmagyakorlását. A 67. § pedig a szakképzésrôl intézkedett.Hosszabb elôkészület után DR. FESTETICH GÉZA, Budapestakkori tanügyi tanácsnoka az 1909/1910. tanévtôl enge-délyezte a Drogista Szakiskola indulását. Az iskola a fôvá-rosi VIII. kerületi Rökk Szilárd utca 13. alatt, az ott mûkö-dött Kereskedelmi Szakiskolában nyílt meg. A szakiskolaélére DR. SZÁHLENDER LAJOS (1877–1946) gyógyszerésztnevezték ki. A tanári karban elsôsorban gyógyszerészeketalkalmazott, így KAZAY ENDRÉT és DR. WÉBER DEZSÔT

(1883–1952). KAZAY itt nemcsak tanár, hanem 1915szeptemberéig még osztályfônök is volt. Az iskolában a

vegytant oktatta. A tanév végén min-den tanuló „Értesítô”-t kapott, melyeta munkáltatójával is láttamoztatnikellett. Az iskola sikeres befejezéséveldrogista szakképesítést nyertek. Kazayekkor 31 diákot tanított. Errôl így írtsógornôjének, BLAHÓ MÁRIÁNAK:

„…az iskolámat már megszoktam. 7lapban jelent meg a kinevezési hírem. Ittakkora ,gezajrest’ csináltak velem, mint-ha legalábbis egyetemi tanárnak neveztekvolna ki. 31 tanítványom van, szorgalma-san tanulnak, jó kedvvel jönnek hozzám,mert érdekessé teszem a magyarázatotplauzibilis példákkal pl. az Avogadro tör-

vényét úgy magyarázom: ha két egyforma szoba egyike tele vanférfival, a másik pedig nôvel, minden férfi mellé került egy nô,mindenkinek akad párja, ebbôl következik, hogy ugyanannyiférfi volt az egyik szobában, mint nô a másikban… Avogadrotörvénye így hangzik: egyenlô térfogatú gázok egyenlô hômér-séklet mellett egyenlô számú molekulákból állanak…”.

A gyógyszerészet népszerûsítôje

Esküvôi fénykép 1905-bôl,Blahó Aranka és Kazay Endre.

Magángyûjtemény. Fotó: archív felvétel

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 23Gyógyszerészet-történet �

KAZAY még a Bihar megyei vaskóhi gyógyszertár vezeté-se mellett minden elôadását megtartotta úgy, hogy a kér-déses napon átmenetileg zárva volt a gyógyszertár. Utolsómunkahelyén, Vértesaacsa községházán felkérték elôadá-sok tartására az érdeklôdôknek. A mézrôl, a teafélékrôl, a gyógynövények gyûjtésérôl és hatásukról, a barlangkuta-tásról, a világmindenségrôl és más témákról adott elô. Azember helye a természetben címen 1922 decemberébentartott elôadóülésen elôrevetítette mai korunk egyik prob-lémáját, a természetes környezet pusztulását. Errôl így írt1922. december 17-én a Nagybányán élô szüleinek: „azipar és a technika fejlôdésével egyre inkább beavatkozunk a ter-mészet rendjébe… Hiába csapoljuk le a mocsarakat, mely a fo-lyók derítôjeként szolgál… A szennyezett víz a városok és azipar fejlôdésével egyre több lesz… Lehet, hogy nincs messze azidô, amikor Földünk embereinek ez már problémát jelent.”KAZAY jól látta ezt a társadalmi problémát. Napjainkban a környezet pusztulása az ember ésminden élôlény létét fenyegetheti. Ezérta környezetvédelem világszerte társa-dalmi közügy!

Felkérték még Vértesacsán, hogy amindennapi gyógyszerészi tevékenysé-ge mellett az I. világháború végén visszanem tért tanárok helyett a közismeretitárgyakat oktassa. A fizika és kémia tan-tárgyak mellett még az emberi szervezetfelépítésére, mûködésére és alapvetôegészségtani ismeretekre oktatta a tanu-lókat. Hamar kitûnt a bemutatott ké-miai kísérleteivel. Az iskolai órarendszerint hétfôn, szerdán és péntekenszámtant, kedden és csütörtökön fizikátés kémiát, szerdán és szombaton pedigaz emberi szervezet felépítését, mûkö-dését adta elô. De a község környékéntermô gyógynövények gyógyászati al-

kalmazásáról is értekezett. A diákjait a háború tudomá-nyos ismeretei is érdekelték. Elmondta, hogyan lehethadikenyeret készíteni, hogyan távolíthatjuk el szénnel a mérgeket. De a lövedékek pontos becsapódásáról iselôadott 1920-ban. Utolsó budapesti elôadását 1923.március 6-án tartotta „a tabletták komprimálása közbenbeálló kémiai változásokról”. Megállapította, hogy a na-gyobb préselési erô káros kémiai változásokat is okozhat.Így a phenolphtalein-tabletták megvörösödhetnek, a ká-lium-jodid-tablettából pedig elemi jód szabadulhat fel. A régóta betegeskedô KAZAYT a pesti utazás már nagyonmegviselte. Ezért néhány hétre bezárt a gyógyszertár…Majd itt, Vértesacsán, 1923. április 20-án elhunyt. Szemé-lyében egy jelentôs gyógyszerész-kiválóságot veszítettünkel, aki a gyógyszerellátó és tudományos munkája melletthivatásának tekintette nagy tudása átadását is.

Dr. Lárencz László–Szmodits Lászlótörténészek

The Person Who Popularized PharmacyThe Educational Activity of Endre KazayThe authors survey the educational activityof the renowned Hungarian pharmacistEndre Kazay (1876—1923). With his uni-versity lecture notes, teaching activity at theDruggist Special School and the school ofVértesacsa, not to speak of his numerousother lectures, he considerably contributedto the development of the science of phar-macy.

Kazay-emlékszoba. Vértesacsa.Fotó: Izsák Éva

Az 1909-ben alapított drogista szakiskola bejárata. Budapest, Somogyi Béla utca 13. Magángyûjtemény.Fotó: archív felvétel

Címlapok.Magyar Drogista IV. évfolyam 1928

24 Gyógyszerészet-történet �

Ignaz Paul KellerTavaly volt születésének 200 éves évfordulója Ignaz PaulKeller (1803–1849) német gyógyszerésznek, akit megigé-zett a camera obscura és aki jelentôsen hozzájárult a fény-képészet fejlôdéséhez.

1803-ban a bohémiai Haidban született, apja katonaor-vos, anyja egy seborvos leánya volt. Apja késôbb Dillin-genben gimnáziumi tanárként tanított. KELLER hû maradta családi gyógyító hagyományokhoz és a gyógyszerészi hi-vatást választotta, öt éven át tanulta a szakmát egy bajorgyógyszertárban. 1825-ben Münchenben gyógyszerészivizsgát tett, majd 1828-ban hatósági koncesszióval gyógy-szertárat épített Dillingenben. A gyógyszertárhoz kémiailaboratórium tartozott, ami kitûnô lehetôséget biztosította kísérletezésre.

Kutatás a gyógyszertári laborbanKELLER igen kiterjedt kutatásokba fogott, melyekrôl aGyógyszertári repertórium (adattár) (Repertorium für diePharmacie) és A gyakorlati gyógyszerészet évkönyve(Jahrbuch für die practische Pharmazie) sorozatban szá-molt be. Néhány címet, mely a munkák jellegét tükrözi,felsorolunk: Szalacin-só vegyületek (1831), A kôrisfa új tar-talomanyagai (1833), Kasszia-kivonat (1835), Dillingenvastartalmú forrása (1836), Sörrel kapcsolatos kutatások(1845), Természetes és mesterséges márgák és alkalmazá-suk a mezôgazdaságban (1848) stb. Gyógyszertári szakmaitevékenysége mellett 1836-ban átvette a városi Mezôgazda-sági és Ipariskola irányítását és három éven át oktatta a Ter-mészetismeret tárgyat, majd rövidebb ideig az Ipar és me-zôgazdaság enciklopédiája stúdiumot is. A különbözô la-pokban elhelyezett szakcikkek mellett KELLERNEK két ki-sebb mûve is megjelent: Kézikönyv kémikusoknak, gyógy-szerészeknek, tanulóknak, technikai személyzetnek és lai-kusoknak, majd Tananyag az önképzéshez (Kempten,1838) címmel. Ennek elsô kötete sztöchiometriával foglal-kozott, a második részben pedig rövid bevezetést tárgyalt akémiai analízishez. 1847-ben az Erdészeti és mezôgazdasá-gi kémia címû mûve LIEBIG elméletét és a gyakorlati mezô-gazdák nézeteit foglalta össze a természetes trágyákról és amûtrágyákról.

A fotográfia felfedezéseKérdés, hogy a tudományos érdeklôdésû KELLER egyáltalánhogyan került kapcsolatba a fotográfiával, amelynek kiin-dulópontja a camera obscura, a fényképezéshez használtsötétkamra készülék. Nos, ezt az eszközt már a XIX. századkezdete óta használták festôk és tudósok a természethûrajzok és ábrák készítésére. 1826-ban a francia litográfus

Szé

pir

od

alo

m

A fotográfiA fotográfiÍrta: Juhász Gyula

Anyolcvanas évek elején megint Szegeden vannakSteingassnerék. Istvánnak pályát kell választaniaegészen fiatalon és egészen komolyan, mert az élet

nehéz, de élni kell. Ô az Ibsen mesterségét választja, pati-kusnak készül. Félig mûvészet ez, félig tudomány, ahol amegfigyelés és a meggondolás szükségeltetik. István ilyenfából van faragva és hajlamot érez e hivatáshoz.

1882-ben beáll az egyik belvárosi patikába (a Götz-félegyógyszertárba) és a munkás élet kezdetét veszi. A tizenhatéves gyógyszerész-gyakornok innen jó helyre kerül. Ko-vács Albertnek, az egész városban ismert és kedveltPapusnak gyógyszertára a város szívében van, a barátsá-gos, derûs patika valóságos kis kaszinója a társaság embe-reinek, minden hír ide fut be és innen terjed, urak és pa-rasztok egymásnak adják a kilincset, maga a gazda csupatréfa és elmésség és ha dolgozni nem kellene, paradicsomlenne az élet ebben a patikában. De az ifjú gyakornok dol-gozott is szorgalmasan, tanulta a neveket, keverte a mérge-ket, bár az éjszakai inspekció üres óráiban már írogatta azelsô tárcáit a Szegedi Híradó számára, egyelôre még egé-szen reménytelenül. De 1884-ben már nyomdafestéket islátott írása. A tirociniumot hamarosan letette és a segéd úrmost már világot akart látni, mert szûk lett neki a szegediMacedónia. Egyelôre falunak nevezték ezt a világot és pe-dig Kisteleknek, ahol igazán csönd volt, nyugalom, min-den embert meg lehetett ismerni és az irodalommal is be-hatóbban lehetett foglalkozni.

A fônök szigorú ember volt, aki az OppodeldocCamphorata készítési módja tekintetében más elveket val-lott, mint segédje, aki viszont meggyôzôdéséért kész voltföláldozni kisteleki boldogulását és egy heves disputaután otthagyta az egész nagyszerû kondíciót és egyszerûenkiment József bátyjához a csöngölei pusztára, aki éppenott gazdálkodott és aki újra megtanult magyarul, a búj-dosó Istvánt pedig emberül fogadta.

A balástyai pusztát a gyermek szemével bámulta annakidején, a csöngöleit már az ifjú tekintetével szemlélte. En-nek az emlékei nemsokára frissen és élesen fognak jelent-kezni elsô történetei leírásaiban.

De alig szellôztette ki lelkébôl a patikák fanyar illatát ésalig fürdött meg a végtelenség levegôjében, egyszerre csakmegjelent egy pusztázó lovasember – akár a novellákban– és hozta a város üzenetét. Egy szegedi rókusi gyógyszer-tár gazdája öngyilkos lett és most ôt kérték föl, hogy vegyeát a patika vezetését.

És István ment, mert hívta ôt a városa.Egy darabig ment is a dolog, igen tanulmányos ember

lett ifjú Steingassnerbôl, aki a gyógyszerészeti szaklapokbakezdett cikkeket írogatni, de azért álnéven és névtelenül amegkezdett szépirodalommal tovább is kacérkodott.

Forrás: Juhász Gyula: Tömörkény István élete és mûvei. (Kiadó nélkül.)Szeged, 1941.

A patikától a redakcióig

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 25Gyógyszerészet-történet �

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai

NIEPCE-nek sikerült tízévi kísérletezés után az ezzel a ka-merával felvett tárgyakat fényérzékeny bitumenrétegenrögzítenie (niepcotípia). Amikor a kônyomó meghalt, fiaa francia DAGUERRE (1787–1851) nevû festôvel folytatta amunkát, aki a módszert tökéletesítette. Fényérzékenyanyagként fémezüstöt használt és ezt polírozott rézlemez-re vitte fel, amelyet sötétben jódgôzzel kezelt, amivel vé-kony ezüst-jodid (AgI) réteget sikerült elôállítania. A sötétkamerában lévô fényérzékeny AgI megvilágításkor a fényerôsségétôl függô mértékben ezüstté redukálódott.DAGUERRE az exponált lemezt sötétkamrában higanygôzbehelyezte; a higany a fémezüsttel fehéres, matt felületûamalgámot képez. Most már csak a meg nem világított,változatlan AgI-ot kellett eltávolítania, amelyhez töményNaCl-oldatos vagy tioszulfátos kezelést (fixálás) alkalma-zott. A kapott dagerrotípia egy sajátságos unikum, mely-nél nem készítenek a megvilágított lemezrôl másolatot,levonatot, tehát pozitív képet, hanem maga a kép a leme-zen látható. Úgy kell a dolgot elképzelni, hogy az ezüstré-teg a sötét felületen tükrözve adja a fotográfiát, ugyanak-kor a fénnyel kevésbé vagy nem exponált részek világosak,mint egy fotónegatív a lemezen vagy a filmen.

Találmány – oly egyszerû, mint Kolumbusz tojásaA dagerrotípia a fényképezés kezdetleges formája. Annakellenére, hogy az így készült képek zavaróan csillognak éskevésbé tartósak, portrék készítéséhez fôleg az USA-banigen népszerû volt az 1840–1850-es években. PETÔFI egyet-len hiteles fotója is dagerrotípia. Készítéskor hosszú az ex-pozíciós idô, ami eleinte félórát is igénybe vett, ám ké-sôbb alig egy percre rövidült. Hátrány, hogy a képeketnem lehetett lemásolni. Mindenesetre, DAGUERRE találmá-nya 1839-ben vált ismertté, amikor a fizikus ARAGO a mód-szert a Francia Tudományos Akadémia fórumán ismertet-te. Persze csak a jelenséget, de a technikai vonatkozásokatés az alkalmazott kémiai folyamatokat nem részletezte. Ezjanuár 7-én történt, de KELLER már január 22-i dátummalANONIMUS K aláírással olvasói levélben reagált, mely azAugsburger Allgemeine Zeitungban jelent meg, sôt az írástfebruár 1-jén az Allgemeine Anzeiger der Nationalzeitung derDeutschen nevû újság is lehozta. Amikor ARAGO elôadásá-ról olvastam, úgy hatott rám, mint Kolumbusz megoldásaaz irigyeire – írta KELLER. – Azt éreztem, ó, ezt te már régenmegcsinálhattad volna, ha egyáltalán gondolsz rá. Haza-mentem és egy kis lencsével egyszerû camera obscurát esz-kábáltam össze, aztán a dobozba fémlemez helyett prepa-rált postai papírt helyeztem. Szobám ablakán át a kameráta szemközti házra irányítottam és már negyedóra múlva akép mint finom tusrajzolat megjelent a papíron. Azóta akísérletet már kétszer megismételtem, mégpedig borúsidôben, rossz megvilágítás mellett, teljes sikerrel, ezértbiztos vagyok, hogy DAGUERRE mûvészetét teljes mérték-ben sikerült megismernem.

Sajnos KELLER felvételei mára már nincsenek meg. Aztsem tudjuk, vajon foglalkozott-e a továbbiakban a fényké-pészet elméletével és gyakorlatával. Mindenesetre azokközé tartozott, akik az akkori fotózás DAGUERRE által titok-ban tartott kémiai alapjait megoldották. Kellert kollégáitudományos teljesítménye miatt tisztelték és a megyeigyógyszerésztársaság elnökévé választották. Levelezô tagjavolt a pfalzi Gyógyszerészeti Társaságnak és röviddel halá-la elôtt a Délnémet Gyógyszerészegyesület alapításában isközremûködött. Emellett a közéletben jelentôs szerepetvállalt, és 1839–1845 között Dillingen polgármesterekéntés a városi polgári védelem tisztjeként is tevékenykedett.

1849. január 14-én KELLER agyhártyagyulladásban haltmeg. Ô volt Németországban a dagerrotípia elsô alkal-mazója, ezért nevét a fotográfia története örökre megôrzi.

dr. Stájer Gézaegyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem

The Pioneer of PhotographyGerman pharmacist Ignaz Paul Keller (1903-1849) was borntwo hundred years ago last year. He was fascinated by the cam-era obscura and significantly advanced the cause of the devel-opment of photography.

a úttörôjea úttörôje

Dagerrotípia.Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest.Fotó: Vékás Magdolna

ANNO...26 Gyógyszerészet-történet �

300 éve• 1704. VI. 11-én halt meg VETTE GYÖRGY (1645) gyógysze-rész, botanikus. Elôbb DR. MOLLER KÁROLY OTTÓNÁL, majd

a poroszországi ThornbanREINHARDT GOTTFRIEDNÉL ta-nult. Tirocinális vizsgáját letévea danzigi (ma Gdansk) királyigyógyszertárban mûködött. Azerdélyi nagyszebeni Fekete SasGyógyszertárat 1672-tôl vezet-te. Neves flórakutató volt. A he-lyi flóra néhány rendellenesnövényérôl értekezett. A Nagy-

szebeni Természettudományi Társulat és a bécsi császáriakadémia aktív tagja volt.

125 éve• 1879. IX. 9-én született KOVÁCS ÖDÖN (†1948) gyógysze-rész, lapszerkesztô, miniszteri titkár, a Budapesti Gyógysze-rész Testület ügyvezetô igazga-tója. A budapesti tudomány-egyetemen 1902-ben gyógy-szerészi diplomát kapott. Al-kalmazotti éveit követôen1917–1919 között a Gyógy-szerészi Szemle egyik szer-kesztôje, majd a Népjóléti Mi-nisztérium osztálytanácsosavolt és VASS JÓZSEF miniszteregyik titkára 1924-ig. Ebbenaz évben megválasztották aBudapesti Gyógyszerész Testü-let ügyvezetô igazgatójává.KAZAY ENDRE emlékére emlék-plakettet is készített. KAR-LOVSZKY GEYSÁVAL pedig együtt szerkesztették az 1934. éviGyógyszerészi Zsebnaptárat. Felesége, DR. MÉSZÁROS

MELÁNIE az óbudai Aquincum-gyógyszertárat vezette.

100 éve• 1904. I. 4-én született DR. HALMI PÁL (†1989) gyógysze-rész, gyógyszerészdoktor, egyetemi adjunktus, feltaláló. Ap-ja, HALMI PÁL senior (1865–1943) a hartai Isteni Gondvise-lés Gyógyszertárban volt gyakornok. A Pázmány Péter Tu-dományegyetemen 1927-ben gyógyszerészi oklevelet szer-zett. A budapesti Egyetemi Gyógyszertárban DR. MATOLCSY

MIKLÓS professzornál tanársegédként kezdte pályáját.Gyógyszerészdoktori diplomát kapott 1935-ben. Gyógy-szer-vademecumot állított össze 1938-ban. Sikeresen ízesí-tett egy teapótszert, melyet a híres Meinl-cég forgalmazott.

Vácott egy vegyészeti üzemetlétesített, melyet 1945-tôl 20munkással vezetett. Ennek ál-lamosítása után egy gyôri mi-nôségvizsgáló intézetben élel-miszereket ellenôrzött. Az Er-dôkémia Vállalat kémiai osztá-lya vezetôjeként fenyôtûk ben-zines kivonásával értékesgyantát állított elô. Eljárását sikeresen szabadalmaztatta ésezért Kiváló Feltaláló kitüntetéssel jutalmazták. A vállalatkecskeméti üzemében pedig úgy javította meg a boróka-pálinka minôségét, hogy elôzôleg desztillálta az illóolajat.

• 1904. III. 10-én született DR. PUTNOKY ISTVÁN (†1971)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, drogista szakiskolai ta-nár, szakfelügyelô. A Pázmány Péter Tudományegyetemen1933-ban gyógyszerészi, majd 1936-ban pedig gyógysze-részdoktori diplomát kapott. Pályáját a budapesti Egyete-mi Gyógyszertárban kezdte.Majd a Drogista Szakiskolaelôadó tanára volt. Az Igazság-ügyi Minisztériumban ellenôrzôgyógyszerészként dolgozott1935–1939 között. Tíz évig aVegyipari Érdekeltségi Szerv tit-kára volt. Szépirodalmi regényejelent meg 1942-ben Gyógyszer-tár az Isten Szeméhez címen. A Szilágyi-féle Gyógyszervegyé-szeti Laboratóriumban, majd aRichter Gedeon gyógyszergyár-ban mûködött. Elvégezte a szakfelügyelôi tanfolyamot ésa Borsod megyei gyógyszertárakat ellenôrizte. A megyeiGyógyszertári Központ igazgatója volt 1956–57-ben.Majd 1958-tól haláláig a Gyógyáruértékesítô Vállalat ana-litikai laboratóriumában dolgozott. Sírja a gyöngyösi te-metôben van.

• 1904. XII. 13-án született MENNER ÖDÖN senior (†1982)gyógyszerész, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Mis-kolc vidéki kerületének titkára, grafikus, festô. A miskolciFráter György Gimnáziumban felfigyeltek a kibontakozómûvészi tehetségére. Apja, MENNER OTTÓ a diósgyôri An-gyal-, a székesfehérvári Magyar Korona- és a miskolci Iste-ni Gondviselés gyógyszertárakban volt gyakornok. A Páz-mány Péter Tudományegyetemen a professzorokról készí-tett rajzaival népszerûséget szerzett. Gyógyszerészi diplo-mát 1927-ben kapott. Apja gyógyszertárát 1935-tôl vezette.A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Miskolc vidéki ke-rületének pénztárosa, jegyzôje és végül titkára volt. Az álla-mosítás után több miskolci gyógyszertárban mûködött.Számos önálló ésszerûsítô újítását fogadták el. A szendrôi

Neves magyar gyógyszeréNeves magyar gyógyszeréA

nn

ive

rsa

riu

m

Kovács ÖdönBaradlai János–Bársony Elemér:A magyar gyógyszerészettörténete II. MagyarországiGyógyszerészet-egyesület kiadása

Gyógyszertárportál. Halmi Pál(fehér köpenyben). Dorog, 1930.Galenus Gyûjtemény

Nagyszebeni gyógyszertár17. századi állványedényei.Dr. Orient Gyula: Az erdélyi ésbánáti gyógyszerészet története

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 27Gyógyszerészet-történet �

gyógyszertárból ment nyugdíjba. Szabad idejében festege-tett, szobrokat készített. Elsô kiállítását 1952-ben rendez-ték meg, majd késôbb többször kiállították a mûveit. Elsôgyûjteményes kiállítása 1972-ben volt Tiszavasváriban. A szépirodalom terén is alkotott, mûdalokat és magyar nó-tákat is komponált.

75 éve• 1929. XI. 15-én halt meg DR. SEITZ OTTÓ (1870) gyógysze-rész, bölcsészdoktor, a Thallmayer–Seitz gyógyszer-kereske-delmi cég vezetôje, gyáralapító. Apja, SEITZ FERENC a híresgyógyáru-nagykereskedelmi vállalat alapító vezetôje volt.Egyetemi tanulmányait Stras-bourgban és Berlinben végez-te. Ugyanitt 1891-ben böl-csészdoktori diplomát kapott.Hazatérve bekapcsolódott agyógyszer-kereskedelmi cégmunkálataiba, melynek ké-sôbb vezetôje lett. TÖRÖK SÁN-DORRAL megalapította 1905-ben a Galenus Gyógyszer- ésVegyészeti gyárat. Ennek ké-sôbbi egyik üzemvezetôje voltKAZAY ENDRE. Az üzem sok vál-tozáson ment keresztül, demindig mindjobban kibôvített profillal. A külföldi cégekkelis jó és eredményes kereskedelmi kapcsolatokat épített ki.

50 éve• 1954. II. 9-én halt meg BALLA SÁNDOR (1881) gyógyszerész,gyártulajdonos. Lugoson volt gyakornok. A Kolozsvári Egye-

temen 1903-ban gyógyszerészidiplomát kapott. Hosszabbideig Angliában, Franciaor-szágban és Németországbantökéletesítette a tudását. Haza-térve 1910-ben átvette a buda-pesti Hunnia-gyógyszertár ve-zetését. Megalapította és vezet-te 1912-tôl a Wander Gyógy-szergyárat, melynek hosszúideig vezérigazgatója volt.Nagy szerepe volt a gyógyszer-ipar fejlesztésében. A Vegyé-

szeti Gyárosok Országos Szövetsége igazgatósági tagjává vá-lasztotta. Kormányfôtanácsossá léptették elô 1928-ban.Svájcba utazott üzleti tárgyalásra 1945 decemberében a fele-ségével, ahonnan már nem térhetett vissza.

Egyik fia, DR. BALLA IMRE vezette a gyárat az államosítá-sig. Fivérével, DR. BALLA GYÖRGGYEL együtt elhagyták az or-

szágot és az egész család Argentínában telepedett le. Ottfolytatták a gyógyszerészi tevékenységüket.

25 éve• 1979. VI. 24-én halt meg ÖRKÉNY ISTVÁN (1912) gyógy-szerész, vegyészmérnök, író. Elôbb beiratkozott a Mû-egyetem vegyészmérnöki karára. De mégis gyógyszerészipályára lépett. Apja, ÖRKÉNY HUGÓ pesti Csillag Gyógy-szertárában volt gyakornok. A Pázmány Péter Tudo-mányegyetemen 1935-ben gyógyszerészi diplomát ka-pott. A családi gyógyszertárban mûködve kezdett írogat-ni. Elsô novellája a Szép Szó-folyóiratban jelent meg.Közben folytatta a budapestiMûegyetemen abbahagyotttanulmányait és 1942-benvegyészmérnöki oklevelet ka-pott. A II. világháborús hadi-fogságból 1946 decemberé-ben érkezett haza. Ekkor újrabekapcsolódott a kor elevenirodalmi életébe. De mûködé-se nem volt teljesen zavarta-lan, mert néhány mûvévelnagy vihart kavart. Az 1956-osforradalom utáni évekbennem jelenhettek meg a mû-vei. Ekkor az Egyesült Gyógy-szer- és Tápszergyárban kamatoztatta a gyógyszerészi ésvegyészmérnöki tudását. Szilenciuma 1963 után fokoza-tosan enyhült. Ekkor jelenhettek meg a sikeres drámái.Az Egyperces novellákkal ünnepelt író lett és 1973-banKossuth-díjat kapott. Sírja a budapesti Farkasréti temetô-ben van.

• 1979. X. 10-én halt meg ALTORJAI (ADLER) SÁNDOR (1933)gyógyszerész, festô. A Budapesti Orvostudományi Egyete-men 1957-ben gyógyszerészi diplomát kapott. Pályánkonrövid ideig mûködött. A Magyar Képzômûvészeti Fôisko-lán HINCZ GYULA, FÓNYI GÉZA, BARCSAY JENÔ növendékeként1963-ban végzett. Szigligeten 1965-ben telepedett le. Az1960-as évek második felében rendszeresen részt vett kü-lönbözô avantgárdrendezvényeken. Mûvészetére döntôhatást gyakorolt ERDÉLYI MIKLÓS és SZABÓ ÁKOS barátsága. A szürnaturalizmus és a pop-art hatású jelentôs alkotásai(Süllyedjek felfelé, Integetô, 1967) után egyedi csorgatásostechnikával készült irizáló színvilágú, amorf lényeket fel-vonultató képeket készített (Totyográf-sorozat). Élete vé-gén – korábbi képeit felhasználva – hatalmas, drámai ere-jû kompozíciókat (Sugárhajtású koporsó, Poliskizoidaleatorikus demontász, 1979) alkotott. Mûvészi hagyaté-kát a Veszprém megyei diszeli Elsô Magyar Látványtár Ala-pítvány gondozza.

ész-évfordulók 2004-benész-évfordulók 2004-ben

Seitz OttóErnyei József Gyógyszerészet-történeti Könyvtár, Budapest

Balla SándorBalla Sándor Archívum, Budapest

Örkény IstvánProf. dr. Zalai Károly:A magyar gyógyszerészet nagyjai,Galenus Kiadó

28 Gyógyszerészet-történet �

SZÉP ERNÔ munkásságát az olvasók és KRÚDY GYULÁTÓL

TANDORI DEZSÔIG a pályatársak nagyrabecsülése egykéntövezte. Patika címû drámáját a Pesti Színház játszotta1920-ban. Könyvformában is többször megjelent; dráma-gyûjtemény – Magyar drámák, XX. század, SzépirodalmiKönyvkiadó 1986 – reprezentatív darabja is. Verseineklegteljesebb kötete 2003 végén jelent meg.

A Petôfi Irodalmi Múzeumban a Szép Ernô-kiállítást…magányosan szálló S… címmel CSÉVE ANNA irodalomtör-ténész alkotta a költôi mû lényegét megértô finom részle-tezéssel. A látványt SZABÓ NORBERT tervezte. Az egyik tab-ló Vétkeztem címû különálló szövegrészlete a gyógyszeré-szetet idézte:

„Az a gilisztacukor egy tunya, kövér S-alak, akkora, mintvalami kisebb sütemény… De hát bent, azon az érdekespulton micsoda más, ritka, sohase kóstolt finom cukrokatlát az ember! …Egész pici kis tojásformákat, hófehéreketés rózsaszíneket, aztán meg azokat a világosbarna, raga-dós, drága, patikaszagú malátákat, meg áttetszô, nagyobbés sötétebb malátakockákat, meg fényes kicsi szalmiákcu-korkát, meg nagy kerek, világító pasztillákat, meg aztán

fodormentacukrot, meg ismeretlenhalványzöld nagy cukorszemeket,

meg kicsi skatulyában rejtôzködôköhögési cukrokat; azoknak azízérôl álmodni is szerencse…

Egy pár nap múlva megintvittem két üres üveget a patiká-

ba. Mind a négy krajcárért fehérpasztillákat vettem… Cukor volt.

Titok volt. Bûn volt. És persze patikai cu-kor volt. Udvaroltam neki.”

A kincskeresés izgalma és a tudásunkba beépülô tapaszta-latok öröme jellemzi az Eötvös Loránd Tudományegye-tem Egyetemi Könyvtára kiállításait.

A könyvtár újonnan kialakított XVI–XVII. századikülöngyûjteménye megközelítôleg tízezer antikvát, vagyisaz 1500-as években készült könyvet ôriz.

Legszebb darabjaiból készült idôszakos kiállítás Antik-vák az Egyetemi Könyvtárban címmel. Mibenlétét jelezze kétritkaság említése.

MIQUEL SERVETO (1511–1553) spanyol származású or-vos és mártír hittudós egy korai munkája a szirupok készí-tésérôl: Syruporum universa ratio, ad Galeni censuramdiligenter expolita. A MICHAËLE VILLANOUANO álnéven Pá-rizsban, 1557-ben közreadott mû kiválóan demonstráljaSERVETO jártasságát a görög orvostudományban, s többponton korrigálja GALENUS tévedéseit.

Az „Incipit Tractatus de virtutibus herbarium” (Venetiis,1509) címû füveskönyv margóit a XVI. századi tulajdo-

nos, FRATRIS EMERICI DE PAKOS sûrûn teleírta (képünk). A glosszák sok tartalmi kiegészítést, receptet, praktikus in-formációkat közölnek. A fametszetek mellett gyakran sze-repel a növény arab, görög, sôt magyar neve is (pl. farkas-alma, feyer wrom, istenfaya, mazsola, ezeryofw, feketewrwm stb.),

A Móra Ferenc Múzeum Isteni szikra címmel indítottkiállítássorozatban a Szegedhez is kötôdô világhírû tu-dósokat, alkotókat állítja a figyelem középpontjába.Most a Szent-Györgyi Albert, a szegedi Nobel-díjas tudós cí-mû tárlat fotók, dokumentumok, oklevelek, plakettek ésszemélyes tárgyak segítségével mutatja be a világhírûbiokémikus pályafutását.

Az orvosok és a gyógysze-részek a Szent-Györgyi Al-bert Orvos- és Gyógyszerész-tudományi Centrum aulájá-ban 2003. november 6-án10. alkalommal ünnepeltékaz intézmény néhai rektorát.

Numizmatikai kamara-kiállítás, DR. BÓNA ENDRE

gyûjteményébôl készült vá-logatás Szent-Györgyi Albert ésaz egyetem címmel társult azünnepséghez.

A kiállítást a Móra FerencMúzeum támogatta.

Események – Kiállítások – Rendezvények

ELTE Egyetemi Könyvtár1053 Budapest, Ferenciek tere 6. Telefon: (1) 411-6738Nyitva: 2003. XII. 15–30. és 2004. I. 19.–III. 19.

Petôfi Irodalmi Múzeum1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. Telefon: (1) 317-3611Nyitva tartás: kedd–vasárnap 10.00–18.00-ig

Móra Ferenc Múzeum – Fekete házSzeged, Somogyi Béla utca 13. Telefon: (62) 425-033Nyitva tartás: október 1-jétôl június 30-ig, kedd–vas. 10–17 óráig,Július 1-jétôl szeptember 30-ig kedd–vasárnap 10–18 óráig.

Fotó: Cséka György

II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR 29Gyógyszerészet-történet �

Egyesületi hírek

Szakosztályi hírekGyógyszerész-történeti emlékeink nyomábanAz elmúlt év kiemelkedô eseménye volt a CongressusPharmaceuticus Hungaricus (C. P. H.) XII. megrendezése,ahol az MGYT Gyógyszerész-történeti Szakosztálya két szek-ciót szervezett. Kilenc elôadás hangzott el, melyet élénk be-szélgetés követett. Múzeumaink munkájának segítésére létre-hozzuk a Múzeumbarát Egyletet, melynek szervezését a Sem-melweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár végzi.Egyre sürgetôbbé válik egy alapítvány létrehozása is, amely

biztosíthatja a gyógyszerészet tárgyi emlékeinek fennmaradá-sát, országos hatáskörrel. Be kell látnunk, hogy ebbôl a mun-kából a gyógyszerészeknek is ki kell venniük a részüket. A muzeológus szakemberekkel összefogva a múzeumok kor-szerû fennmaradását és mûködtetését lehet biztosítani.

Az MGYT novemberi küldöttközgyûlésének döntése alap-ján a társaság új neve a régi: Magyar Gyógyszerész-tudományiTársaság. Fennállásának 80 éves évfordulóját ebben az évbenfogjuk megünnepelni.

2004-ben is három továbbképzô napot tartunk, március-ban a botanika lesz a téma és a Semmelweis OrvostörténetiMúzeum gyûjteménye, szeptemberben Gyôrben a rendigyógyszertárakról és NADÁNYI JÁNOSRÓL lesz szó és megte-kintjük a Szécsényi Múzeumpatikát, októberben Debrecen-ben a város és a megye gyógyszerészetének múltja és a DéryMúzeum megtekintése lesz a program. A részletes programo-kat a Gyógyszerészet hasábjain tesszük közzé.

Minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepünk, már-cius 15-e alkalmából az 1848–49-es forradalom és szabad-ságharc gyógyszerész hôseirôl és résztvevôirôl a budaváriArany Sas Patikamúzeumban. Ezen az ünnepen mindig szív-szorítóan kevesen vesznek részt. Az ünnep megállít ésfelemel, gondolkozásra és számvetésre késztet, ne tartsuk tá-vol magunkat tôle, engedjük, hogy hasson ránk.

Ferentzi Mónikamegbízott elnök

Társasági hírekMagyar Gyógyszerész-történeti Társaság alakult 2002-ben. A társaságot a Fôvárosi Bíróság közhasznú fokozatú szervezet-té minôsítette. Célja: a magyar gyógyszerészet és a hozzá kap-csolódó gyógyszeripar és nagykereskedelem történetének ku-tatása, nemes hagyományainak ápolása.

A társaság elnöke: DR. GRABARITS ISTVÁN, alelnöke: DR. KAPRONCZAY KÁROLY, titkára: DR. DOBSON SZABOLCS.

A társaság 2002-ben KATONA ZSIGMOND gyógyszerész-szôlô-nemesítô halálának centenáriumán Kecskeméten kétnaposszínvonalas konferenciát rendezett a városi múzeum és a Szôlé-szeti és Borászati Kutatóintézet közremûködésével. A történel-mi tárgyú elôadásokon kívül neves tudósok részvételével szá-mos elôadás hangzott el a gyümölcsök és a bor gyógyászati fel-használásának tudományából. A rendezvény vendégül látta KA-TONA ZSIGMOND leszármazottait. Megkoszorúzták KATONA ZSIG-MOND és LÓRÁND NÁNDOR sírját. A Katona-telepen a Szôlészeti ésBorászati Kutatóintézetben magas színvonalú fajtaismertetésen,gyümölcs- és borkóstolásban részesültek a résztvevôk.

A társaság Gyógyszerész-történeti Nyári Egyetemet rende-zett gyógyszerészhallgatók és fiatal gyógyszerészek részére Ka-locsán 2003. július 4–6-án. Az 50 fô résztvevôbôl 35 fô egye-temista volt jelen három karról. Erdélybôl két fiatal gyógysze-részt látott vendégül a társaság. A nyári egyetem elôadásainrészt vett és köszöntôt mondott DR. BÁBEL BALÁZS Kalocsa-Kecskemét érseke és DR. KAPRONCZAY KÁROLY, az MTA Orvos-történeti Munkabizottságának titkára.

„A gyógyszerészet forrásai antik könyvekben” volt a nyáriegyetem fô témája. DR. GRABARITS ISTVÁN három elôadásban, a Fôszékesegyházi Könyvtárban ôrzött eredeti mûvek kézbevehetôségével, valamint a bennük található illusztrációk vetí-tésével tette élôvé a múltat. Az általános orvostörténelem, agyógyszerészet, valamint a botanika története az érseki könyv-tárban témák köré csoportosítva kódexek, ôsnyomtatványokés XVI–XVIII. századi könyvritkaságok alapján ismerkedhetteka résztvevôk a gyógyszerészet egykori tudományával.

BERNHARDT GYULÁNÉ vetített képes elôadásban bemutatta a pécsi mûemlék gyógyszertárakat.

FISCHERNÉ GRÓCZ ZITA könyvtárigazgató szakavatott vezeté-sével a résztvevôk megtekintették az érseki könyvtárat. Azelôadásokat a Katonaházban, az érseki kincstár dísztermébentartották meg.

Az elôadásokat követôen a város és környékének nevezetes-ségeivel való ismerkedés és esti program tette teljessé az együtt-létet. A Viski Károly Múzeum, Petôfi szülôháza Kiskôrösön,Kecel, Örjeg, a hajósi pincék és a kalocsai Duna-part voltak akirándulás állomásai. Az örjegi lápvidék flórájában DR. SZABÓ

GY. LÁSZLÓ pécsi professzor kalauzolta a résztvevôket. KOVÁCS LÁSZLÓ kalocsai fazekasmester udvarában töltött el a

társaság egy estét, ahol kemencében a kerámia izzott és bogrács-ban fôtt a vacsora. Utána FEHÉR JÁNOS hegedûmûvész szakava-tott vezénylésével az ifjúság megtanulta a múzeumból elôkerültismeretlen patikusnótát, a pécsi patikárost.

dr. Grabarits István, elnök

Budapest, C.P.H. XII. 2003. május 9. Bittera Miklós, prof. dr. Péter Mihály, dr. Sági Erzsébet, prof. dr. Zalai Károly, Péter H. Mária

30 Gyógyszerészet-történet �

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum idôszaki kiállítása

Magyar Olimpikon Orvosok

A 2004. évi Athéni Olimpiához kapcsolódóan a Semmel-weis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár kö-zös kiállítást rendez a Magyar Sportmúzeummal MagyarOlimpikon orvosok címmel. A magyar olimpiai mozgalom-ban, de általában véve a magyar élsportban mindig nagyszámban vettek részt egyetemisták vagy éppen egyetemetvégzettek, köztük medikusok, orvosok, gyógyszerészek. A kiállítás célja, hogy emléket állítson azoknak az orvos,állatorvos vagy gyógyszerész végzettségû sportolóknak,akik részt vettek, helyezést értek el, és különösen azoknak,akik aranyérmet szereztek az újkori olimpiai mozgalom104 éves történetében. Mindemellett fontos törekvés fel-villantani a régi olimpiák hangulatát, megidézni a küzde-lem, az odaadás és a derû örök szellemét, amely a test és a mozgás eme nemzetközi ünnepeit mindig is jellemezte.

A magyar élsportrarégóta igaz, hogy szá-mos szellemileg is ma-gasan képzett sportolótvallhat magáénak. A ki-váló szellemi képesség,valamint a kimûvelt ér-telem minden bizony-nyal alapvetôen járulthozzá a sportolók telje-sítményéhez, s a mér-nök, tanár és jogászvégzettségûek mellettorvosok és gyógyszeré-szek is igen nagy szám-ban szerepeltek a világ-bajnokságokon és azolimpiákon. Kik voltak

ôk? Milyen lemondások árán, mit és mikor értek el? Ho-gyan alakult életük az ifjúkori sportsikerek után? Hogyanlettek a magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom megbe-csült tagjai?

A kiállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Be

mu

tatk

ozó

Ingyenes múzeumi belépô

Érvényes a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár állandó és idôszaki kiállítására.Érvényességi idô: 2004. szeptember 30.A belépô 1 fô ingyenes belépésére jogosít.

(A kedvezmény a 194/2000. [XI. 24.] Korm.rend.alapján érvényes.)

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum1013 Budapest, Apród utca 1–3.Telefon: (1) 375-3533, (1) 201-1577 Fax: (1) 375-3936E-mail: semmelweis@museum.huNyitva tartás: 2004. március 23.–szeptember 30.

✂

1065 Budapest, Nagymezô u. 8.Telefon: (1) 341-4355Fax: (1) 321-6410E-mail: ernst@ernstmuzeum.huNyitva tartás: hétfô kivételével 11–19 óráig

Mese, látomás, álom a magyar mûvészetben 1903–1918

Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos emlékénekA Budapesti Tavaszi Fesztivál idején (2004. március 14.–április 25.) az Ernst Múzeumban mutatkozik be az a ma-

gyarországi köz- és magán-gyûjteményekbôl válogatottanyag, mely 2003. novem-ber 12.–2004. január 18-igvolt megtekinthetô a londo-ni Freud Museumban. A ki-állítás keretén belül négy,Nagy-Britannia 19. századimûvészetében gyökerezô ésFreud tudományos mun-káival kapcsolatba hozha-tó, de egyéni hangú mû-vész, LESZNAI ANNA, CSONT-

VÁRY KOSZTKA TIVADAR, GULÁCSY LAJOS és SASSY ATTILA mun-kásságából adott Magyarország ízelítôt.

A kiállítás része volt a nagy-britanniai magyar kulturálisévadnak.

A kiállítást kísérô képes katalógusban magyar szerzôk ta-nulmányai olvashatók a kiállított mûvek mûvészeti, mûvé-szettörténeti és pszichológiai vo-natkozásairól.

LESZNAI ANNA paraszti mûvé-szetbôl eredô, írott és képi mesevi-lágát, a víziókat rajzoló SASSY ATTI-LA ópiumálmait, a mítoszok reali-tását, szellemi és fizikai energiákösszefüggését kutató CSONTVÁRY

KOSZTKA TIVADAR egy festményétés a sajátos mûvészi emlékezés út-ján a múltat újraélô és külön vilá-got teremtô GULÁCSY „festett ál-mait” mutatja be a kiállítás.

Részletesebben a „magyar preraffaelitát”, GULÁCSY LAJOS

festôt ismerheti meg a közönség, akinek elsô nagy, gyûjtemé-nyes kiállítását az Ernst Múzeumban rendezték 1922-ben.

Csontváry Kosztka TivadarVillanyvilágította fák Jajcéban

Gulácsy Lajos Na’Conxipani utcarészlet III.

Ez a bon egy személy ingyenes belépésére jogosítaz ERNST MÚZEUM Megfestett álmok címû kiállítására 2004. március 14.–április 25-ig.ERNST MÚZEUM, 1065 Budapest, Nagymezô u. 8. Tel.: (1) 341-4355 ■ Fax: (1) 321-6410 E-mail: ernst@ernstmuzeum.huwww.ernstmuzeum.huNyitva tartás: hétfô kivételével 11–19 óráig

✂

Székely Éva a MÁV Kórház gyógyszertárában.Fotó: Székely Éva tulajdona

Bôvebb felvilágosítás: Galenus Kiadó.H-1146 Budapest, Dózsa György út 19. • 1437 Bp. 70. Pf. 275. • Telefon: (1) 467-8060 Fax: (1) 363-9223

E-mail: galenus@galenus.hu • szerkesztôség: (1) 467-8070E-mail: szerkesztoseg@galenus.hu • www.galenus.hu • www.patikamagazin.hu

Bankszámlaszám: CIB 10700024–04924904–51100005

Gyógyszerészet-történet TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Gyógyszerészet-történet ÁRA: 2240 FT I. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM • 2003. AUGUSZTUS

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Gyógyszerészet-történet ÁRA: 2240 FT

I. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2003. OKTÓBER

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Ahagyományok orzoje

Gyógyszerészet-történet ÁRA: 2240 FT

II. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM • 2004. FEBRUÁR

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

Megjelenik negyedévente (2004. február, május, augusztus, november)

Hirdetési lehetôség❖ ha eladni szeretne valamely tárgyi vagy írásos emléket,

❖ ha keres gyûjteményébe valamely darabot,

❖ ha cserére kínál fel gyógyszerészeti értékeket.

Gyógyszerészeknek 50%-os kedvezmény a hirdetés árából.

Fémdobozok.Részlet a 2004. évi falinaptárból(Galenus Kiadó).Galenus Gyûjtemény, Budapest.Fotó: Basa János/Kerényi János