gki gazdaságkutató zrt

GKI Gazdaságkutató Zrt.

A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe

Sajtótájékoztató

Budapest, 2008. szeptember .

Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet

GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2008. szeptember

2

• A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer.

• Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez.

• A munkaadók hajlandók növekvő összeget fordítani erre a célra.

• Átrendeződés zajlik a meleg utalványok javára: 2003-ban 300 ezer fő kapott meleg és 2,1 millió hideg utalványt, 2008-ban közel 1 millió fő meleg és 1,5 millió hideg utalványt.

• Évek óta biztosítottak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén.

• A munkavállalók szemében stabilan magas a munkanapokon történő meleg ebéd fogyasztásának jelentősége.

• Munkavállalók elégedettek a hideg és meleg utalványok juttatásával és felhasználhatóságával.

Elért eredmények


3

Étkezési utalvány juttatás mértékének változása 2003-2008 között

év

hideg utalvány meleg utalvány

a hazai dolgozók %-

ában

átlagosan hány forint értékben juttatnak hideg

jegyet?*

a hazai dolgozók %-

ában

átlagosan hány forint értékben juttatnak meleg jegyet?*

2003 68 2 086 10 3 960

2004 70 3 341 11 5 863

2005 70 4 173 12 7 300

2006 59 4 353 22 8 356

2007 58 4 825 18 9 827

2008 49 5 614 32 1 127

*A forint átlagértékeket azon cégek körében kalkuláltuk, amelyeknél juttatnak étkezési utalványt a dolgozóknak.Forrás: Szonda Ipsos felmérései


4

A jelenlegi helyzet fő jellemzői

1. A versenyszférában 2008. év elején a dolgozók 49%-a részesült hideg és 32%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai szerint.

2. Az átlagkeresethez képest az adómentes rész a meleg utalvány esetében közelít az EU átlagához.

3. Magyarországon a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 30%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben.


5

Közteher-mentesség az EU-ban a havi átlagkeresetek százalékában

3,0

3,5

4,8

5,4

5,6

6,0

6,4

6,7

8,2

8,3

9,8

11,2

13,6

16,5

18,9

20,4

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0

Germany

Switzerland

Austria

France

Czech Republic

Luxembourg

Hungary

Belgium

Italy

Poland

Spain

Slovakia

Bulgaria

Greece

Portugal

Romania


6

A kétfajta utalvány közötti változtatási hajlandóság a munkavállalók körében

Ha szabadon választhatna, váltana-e…..

meleg étkezési utalványra hideg étkezési utalványra

ha kétszer akkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a

hideg utalványt

ha feleakkora értékben kapná havonta, mint jelenleg a meleg

utalványt

%-os megoszlás gyakoriság és %-os megoszlás

csak hideg felhasználók körében, N=217

csak meleg felhasználók körében, N=68

% %

Váltana 47 4

Nem váltana 50 88Mindegy a számára 1 1

Nem tudja, válaszhiány

3 6


7

A vizsgálatba bevont vendéglátó helyek:

Közel 80%-a 2003-2008 között lépett be a rendszerbe.

65%-a szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát.

72%-a szerint megéri a jeggyel foglalkozni.

31%-a hajlandó gépi beruházásra, 51%-a új főállású munkaerő felvételére a forgalom növekedése esetén.


8

Forrás: Szonda Ipsos

2

A munkahelyen dolgozók étkezési lehetőségei: meleg ebédet adó éttermekkel, étkezdékkel való ellátottság

2005-2007 (%-os megoszlás az utalvány felhasználók, ill. 2008-ban az aktív keresők körében)

38

40

36

33

10

10

9

14

32

29

34

27

16

17

16

24

4

3

4

2

2008 N=500

2007 N=369

2006 N=350

2005 N=192

a munkahely területén és a környéken is vana munkahely területén van, a környéken nincsa környéken van, a munkahely területén nincssem a munkahely területén, sem a környéken nincsnem tudja, válaszhiány


9Forrás: Szonda Ipsos

2 - 2 -

Milyen étkezési támogatást nyújt a cég a dolgozóknak? 2003-2008

(%-os megoszlás)

15

11

13

12

10

6

45

50

47

53

56

56

11

12

8

6

5

8

5

6

7

7

9

6

24

21

25

21

20

24

2008

2007

2006

2005

2004

2003

hideg és meleg utalványtcsak hideg utalványtcsak meleg utalványtcsak ingyenes/ kedvezményes étkezést/ készpénztsem utalványt, sem más támogatást


10

A hideg és meleg étkezési utalványok forgalomnövekedése, valamint a meleg étkezési utalványok részarányának alakulása

2003-2008 között

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2003 2004 2005 2006 2007 2008 várható

-

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

hideg meleg meleg aránya (jobb tengely)


11


4 - 4 -

A hideg és m eleg étkezési jegyeket a do lgozók hány F t ér tékben kapják havonta?

(átlagértékek Ft-ban azon cégek körében, ahol biztosítanak a dolgozók szám ra étkezési utalványt)

150 32129

33414173 4353

48255614

2471

40 0 3

5863

730 08356

9827

11127

20 0 2 20 0 3 20 0 4 20 0 5 20 0 6 20 0 7 20 0 8

hideg u talv án yok m eleg u talv án yok


12

Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körében

Az étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2008


* A vállalati méretkategóriával súlyozott érték.

a dolgozók hány %-ának

juttat(na) hideg étkezési jegyet?

átlagosan hány forint értékben juttat(na) hideg

jegyet?

a dolgozók hány %-ának

juttat(na) meleg étkezési jegyet?

átlagosan hány forint értékben juttat(na) meleg

jegyet?

átlagok* átlagok** átlagok* átlagok**

Ha 2009-ben a hideg étkezési jegyek adómentes összeghatárát

% forint % forint

Jelenlegi gyakorlat 49 5 614 32 11 127

7 eFt-ra, a meleg étkezési jegyekét 14 eFt-ra emelnék

63 7 052 29 12 964

7 eFt-ra, a meleg étkezési jegyekét 15 eFt-ra emelnék

58 6 995 27 13 403

a minimálbér 10%-ában, a meleg utalványokét a minimálbér 20%-ában szabnák meg

60 7 157 25 13 007

* A vállalati méretkategóriával súlyozott érték. ** A forint átlagértékeket azon cégek körében kalkuláltuk, amelyeknél juttatnak/juttatnának étkezési utalványt a dolgozóknak.


13


25- 25 -

Ezt az em elést/ juttatást a cég…: 2003-2008

(%-os megoszlások a különféle összeghatár-emelési koncepciókra kedvezően reagáló cégek körében)

71

66

73

60

67

70

16

18

16

26

23

17

6

6

6

8

6

5

3

4

2

3

4

5

4

6

4

4

1

3

20 0 8 (N=28 5)

20 0 7 (N=30 7)

20 0 6 (N=323)

20 0 5 (N=369)

20 0 4 (N=343)

20 0 3 (N=392)

a bérem eléstől függetlenül adnárészben a bérem elés terhére adnáteljes egészben a bérem elés terhére adnáattól függnem tudja, válaszh iány


14

A költségvetési hatások becslésének feltételezései

1. Az étkezési jegy értékhatárának emelése a 2008. évi felmérés szerint 71%-ban addicionális és 16%-ban részben a béremelés terhére történne (60-40%-os arányban). Kifejezetten a béremelés terhére adná 6%.

2. Több év átlagát figyelembe véve 75%-ra adódik az addicionális és 25%-ra a bérhelyettesítő hatás.

3. A hideg és meleg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál.

4. A munkaadók az utalványok értékemelésére vonatkozó ígérvényüket betartják, a létszámbővítésre vonatkozót nem.


15

Becslés a meleg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről

(nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft

* 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről

Forrás: GKI számítás

Ft milliárd forintElmaradt bérközteher

és adóKieső ÁFA

Összes költségvetési

kiesés

meleg teljes 25%-a 25% 59%-a(75%*16,7) +[(25%*16,7) –

(25%* 45%*16,7)]*

12000 (11127) 130,9 32,7 19,3 19,4 -0,09

14000 (12956) 138,1 34,5 20,4 20,5 -0,1

15000 (13389) 132,9 33,2 19,6 19,7 -0,09

Minimálbér 20%-a (12990)

119,4 29,9 17,6 17,7 -0,09


16

Becslés a hideg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről

(nyereségadó hatás nélkül), milliárd Ft* 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről

Forrás: GKI számítás

Ft milliárd forint Elmaradt bérközteher és

adó

Kieső ÁFA

Összes költségvetési

kiesés

hideg teljes 25%-a 25% 59%-a(75%*16,7) +[(25%*16,7) –

(25%* 45%*16,7)]*

6000 (5615) 101,2 25,3 14,9 15,0 -0,07

7000 (7052) 163,4 40,8 24,1 24,2 -0,1

7000 (6995) 149,2 37,3 22,0 22,1 -0,1

Minimálbér 10%-a (7157)

157,9 39,5 23,3 23,4 -0,1


17

Az összes költségvetési hatás alakulása 2008-ban (millió forint)

Forrás: Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2007

változatokÖsszes kiesés Romlás 2008-hoz

képest

A felmérés alapján

Meleg 14.000, Hideg 7000, felmérés szerinti részvételi arány

17.875 4.114

GKI becslések alapján

Meleg 13.000, Hideg 6.500 felmérés szerinti részvételi arány

17.146 3.385

Meleg 14.000, Hideg 7.000 változatlan részvételi arány16.595 2.834


18

A bér közterhek elmaradása és az ÁFA bevételek többlete kiegyenlíti egymást, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása jelenti a valós költségvetési kiesést.

A teljes költségvetési bevétel elmaradásból 3-4 milliárd forint az újonnan keletkező bevételkiesés.

Számítások főbb eredményei:


19

Legfontosabb megállapítások:

Hideg és melegétel utalvány a legelterjedtebb béren kívüli juttatás.

Munkavállalók szerinti komplett napi meleg ebéd ára 1.150 Ft Adómentes érték napi 545 Ft.

A dolgozók közel 80%-a számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén.

A döntés a munkaadók kezében van, akik növekvő tehermentes utalványérték esetén nem használják ki a lehetőség maximumát. Ugyanakkor megindult a strukturális átterelődés a meleg utalványok irányába, amit jó lenne tovább erősíteni.

A hidegutalványban részesülő munkavállalók 47%-a szívesen váltana melegutalványra, míg a melegutalványt kapóknak csak 10%-a váltana át hideg utalványra.


20

Cél: a kétféle étkezési utalvány értéke közötti különbség növelésével

a meleg utalványok alkalmazására történő ösztönzés.

2009. évre a legcélszerűbb 6 ezer Ft-os hideg és 13-14 ezer Ft értékű meleg étkezési utalvány juttatása volna, mert így biztosítható az emelésnél figyelembe veendő szempontok összhangja (költségvetési terhek, vállalati ráfordítások, munkavállalói igények).

A meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadó helyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, hozzájárul stabil, legális működésükhöz .

Legfontosabb megállapítások:

Köszönjük megtisztelő

figyelmüket!

gki gazdaságkutató zrt

Documents