gal-ferencz - xix-egyhazszervezes-352-398

8/8/2019 Gal-Ferencz - XIX-egyhazszervezes-352-398

http://slidepdf.com/reader/full/gal-ferencz-xix-egyhazszervezes-352-398 1/47

352

•19. FEJEZET.

Egyházszervezés.

a) Egyházközségi közgyülés és presbitérium.

Az egyházszervezés az abszolutizmus letüntével és az

alkotmányos politikai élet felderültével már Kriza püspökségealatt (1861-1875) m e g k e z d ő d ö t t . A kérdést az alkotmányospolitikai élet vitái és a református egyház s z e r v e z ő munkásságának szemlélése hozta s z ő n y e g r e . Az 1861. évi püspökválasztózsinat szabályozta a zsinatok tartását, úgy. hogy rendese n

négyévenként tartassanakaz

egyházkörökben. melyeknek sorrendjét is megállapította. A zsinat ideje megrövidült azzal. hogya papok zsinati vizsgálatát már 1859·ben eltörölték. Az addig4 -5 napig tarló zsinat most két nap alatt lefolyt. Ez a zsinathatározta meg a b e l s ő emberek egyenruháját: legyen sötéts z í n ű és nemzeti. B á r m i n ő papi szolgálat alkalmával palástosan kell megjelenni. A bajusz- és szakállviselés szabad. •csakhogy azok szerfeletliek ne legyenek". Az 1862. évi f ő t a n á c s rendelte. hogy az addigi e g g s é g h i o ő . egységhilü elnevezések

kerülésével mindig az unitárius név használtassék. Az E. K. T.1863. évi felterjesztésére a f ő k o r m á n y s z é k az unitárius nevet.. minden más nevek kirekesztésével" k ö t e l e z ő v é tette. 1869-benaz .erdélyi unitárius" név helyett az .uni/árius" név használatál rendelte el. ami az unió következménye. 1872-ben szervezték a jogügyészi állást. 1873-ban szabályozták a papi állásokba való ünnepélyes beiktatásI.

A ref. egyházban az egész 'alkotmány. de k ü l ő n ö s e n af ő k o n z i s z t ó r i u m szervezete átalakításának vágya régi keletü.

Az 50-es évek második felében általános volt a követelés.hogy az átalakításnak gyökeresnek. a képoiselefi eloen alapu16-nak kell lenni. de a reformot apránként. fokozatosan. alulrólfelfelé . kell kiépíteni. 1858-ban bizottságot küldöttek ki. mely1861-re egy szervezeti javaslatot dolgozott ki. amely azonbancsak az egyházközségekre terjedett ki. A zsinat eljöttnek láttaaz i d ő t arra. hogy az egyház összes igazgató testülelei a képviseleti elv alapján szerveztessenek. A f ő t a n á c s helyeselte agondolatot. de a provizórium idejét nem tartotta alkalmasnak

a munka befejezésére. 1864-ben mégis m e g k e z d ő d ö t t s 1868-ban elkészült az egyházmegyék szervezete. ' " De a részletekben végzett munka nem volt egységes. e g y ö n t e t ű Az egyházközségek a legszabadelvübben rendeztettek. úgy hogy ez aközúgyre vált hátrányossá a kevésbé képzett elemek tumultá-

181 Szabályokve%ésér61.

az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház megyéinek szer·• •



353

rius haj/andóságánál fogva". Az egyházmegye szervezete már azelzárkozás tüneteit mutatja szinte hierarchikus szinezeltel. Mindketlónéllényeges vonás az igazgatásnak állandó szervekre juliatása, a "tanácsok rendszere". A szervezés befejezést nyert a fó-konzisztórium és közzsinat összeolvasztásával, az egyházkerületiközgyüléssel. A képviselet elve ill már alig talál helyet, detelies mértékben kialakult - mondja Pokoly"" - annak legnagyobb ellensége, a királyi gubernium képére a permanens f ő k o n z i s z t ó r i u m képmása, az Ú. n. igazgatótaná:s. Arriiért 1792 óta küzdöttek,hogy a közügyek intézésében a d ö n t ő befolyás az egyházk é p v i s e l ő i n e k kezében legyen, igen gyengén valósult meg, mert azigazgatótanács mellett az egyház k é p v i s e l ő i n e k egyeteme csakapprobáló. utólagosan jóváhagyó fórummá lett. De a multhoz

képest mégis nagy haladásnak tekinti Pokoly, mert a permanens jelleg nagyrészben töröltetett s az alkotmány e l l e n ő r z é s l e h e t ő s é g e biztosittatott. Szász Karoly"4 l e g é g e t ő b b szükségnek tartja a f ő t a n á c s újjászervezését, mert a régi olyan hatá- 'rozatlan, hogy keretébe minden kabátos ember belefér, úgyhogy az .a régi rákosmezei o r s z á g g y ű l é s n e k valódi kis másolata". Régen nagyon hasznos lehetett, de a képviseleti rendszer korába teljességgel bele nem illik. Két tervezet készült,egyik a közzsinaté, másik cl f ő t a n á c s é . Amannak e l ő n y e , hogy felölelte az egész egyházat. Két elven épül: egyik aképviselet·, másik az egyház összes m ű k ö d é s é n e k elválasztása: törvényhozás, igazgatás és igazságszolgáltatás. A világiés egyházi elem egy "valódi szörnyszülöttet" hozott létre.a k e t t ő s elnökséget, mely önmagában abszurdum, s melyetmegosztva vinni nem lehet, csak fölváltva. A zsinat a magáttúlélt s a mai társadalomba semmikép bele nem i l l ő házasságitörvényszéket "a siralomházi órákban" egészen és kizárólagpapokból állítja össze. O világi és egyházi tagokból állítanáössze e "halálra szentenciázott" intézményt addig is, míg minden felvilágosodott ember óhajtása szerint a házassági pörökvilági törvényszékek hatósága alá kerülnek. Mikor aztán azúj törvényelfogadtatott, örömét fejezte ki felette. mert mindenfogyatkozása ellenére, "hatalmas e l ő l é p é s n e k " tekinti, mert azeddigi konzisztóriális-zsinati rendszer keveréke helyett képviseleti presbiteriális alapon egységes szervezetet alkoto ti s apüspök kizárólagos elnökségét megszüntelle. Fogyatkozása az,

hogy a képviselet elvét nem tartotta fenn tisztán, hanem megzavarta oda nem i l l ő elemekkel. Demeter Sámuel a protestán!izmus s z a b a d e l v ű kivánalmait sehol szebben megvalósítvanem lélja s el van ragadtatva e törvény k o r s z e r ű szépsége és

." Az erdélyi ref. egyház története. 111. r. 207-214. I.10& Az erd. ref. anyaszentegyház szervezési kérdéséhez. Erdélyi Prot.

KözlOny. 1871. 2. I.

23



jóságától. Úgy van helyesen, hogy a világi elem mindig többségben legyen a g y ű l é s e k e n .

Az újonnan szervezett egyházkerületi k ö z g y ű l é s 1872aug. l8-26-án tartotta e l s ő ülését.

Nálunk az e l s ő nyom az egyházi testületek újraszervezése dolgában az udvarhelyi kör 1868. évi indítványa, hogya köri k ö z g y ű l é s e n az eklézsiák két-két választott "követ" általképviseltessenek. Ez indította meg a munkát. Az E. K. T. az1870. évi f ő t a n á c s r a közigazgatási és törvénykezési testületeinkújraszervezése tárgyában egy szervezeti javaslatot adott be,'"melyet a f ő t a n á c s véleményadásra a köri k ö z g y ű l é s e k h e z ki-küldeni határozott. A k ö v e t k e z ő évi f ő t a n á c s r a a körök véleménye nem érkezvén mind be, a tárgyat e l ő k é s z í t e n i nemlehetett s így nem is volt tárgyalható. (K. M . 1871. 218. I.)Erre Pap Mózes a javaslatot ismerteti 166 a történeti e l ő z m é nyekkel és a birálatokkal együtt. A képviseleti rendszer behozatala "már húzamosabb i d ő óta" foglalkoztalia vallásközönségünket. Az E. K. T. Mikó L ő r i n c , Pap Mózes és FerenczJózsef tagokból bizottságo t küldött ki azzal a s z é l e s e b b k ö r ű megbízással, hogy egyházi hatóságaink újraszervezésére készítsen javaslatot. Az elkészített javaslat a n á c s elé terjesz

tetett, mely a körökhöz küldötte ki észrevételeik e l ő t e r j e s z t é s é r e . Ez észrevételek kiadatván a bizottságnak, ez a javaslatot újraszövegezte. Igy jött létre az a javaslat, melyet az 1872. évizsinat megint kiküldött a körökhöz.

A javaslat e l s ő része a közigazgatásról (eklézsiai k ö z g y ű l é s , presbitérium, köri közgyülés, zsinat, egyházi f ő t a n á c s , egyházik é p v i s e l ő - t a n á c s ) , második része a t ö r v é n y k e z é s r ő l (alpapi,papi szék), harmadik része a fegyelmi eljárásról szól. Az e l s ő rész I. fejezetében kevés új van. Mindössze annyi, hogy a

presbiterség írástudáshoz van kötve s számuk 3-24 közöttmeghatározva és hogy harmadrészük évenként kilép. Indítóok: a m í v e l ő d é s i vágy fokozása és a buzgóság és é r d e k l ő d é s ösztönzése. Valamivel nagyobb különbség van a köri közg y ű l é s n é l . Ennek tagja volt minden b e l s ő ember, ezutáncsak fele, évenként felváltva. Eddig az eklézsiák a közg y ű l é s r e k é p v i s e l ő t nem küldöttek, ezután mindenik küldegyet. Indító ok: a képviseleti rendszer teljesebb keresztülviteie, ami a szervezet újraalakítását megindította. A f ő t a n á c s i tagok száma eddig több volt 200-nál. A javaslat szerint 55s a 8 kör és a kolozsvári és tordai eklézsia összesen 30 kép

e l ő t küld. Itt a különbség nagyobb. Az E. K. T. -nak eddigtagja volt minden tanácsos. Ezután a szám meg lesz hatá -

185 Pap Mózes : Tudósílások az 1870. évi egyhá zi f6tanácsró l. K. M .

1870. 337. I. . .lee E ~ h á z h . a t 8 á . 1 i I 8 i n k újra\zervezésére telt jav801lat. K. M . 1 ~ 7 2 . .



tozva: lesznek hivatalból tagok és Kolozsvári lakó egyházi 'tanácsosok közül 24 választott tag, kiknek harmada évenkéntkilép, míg az eddigi tagság életfogytiglani volt. A különbségill a legnagyobb, de legszükségesebb is, "ha f e l e l ő s s é akarjuktenni az E. K. T.-ot, mely a f ő t a n á c s n a k végrehajtó közege".

Mert így nem történhetik meg az, hogy a tagok egyik ülésenmások lévén, mint a másikon, egymással homlokegyenest ellenk e z ő határozatokat hozzanak. Az alpapi s z é k r ő l szóló fejezetteljesen a régi, a f ő p a p i r ó l szóló annyiban eltér, hogy számfeletti ülnök lenne 3. A fegyelmi eljárásról szóló harmadik részteljesen új, mert eddig fegyelmi ügyekben e l s ő folyamodásúbiróság az alpapi szék volt. A javaslat erre egészen különszéket állít egyházi és világi tagokból, mert a törvényhozói,igazgatási és igazságszolgáltatási hatóságokat az újabb gyakorlatnak m e g f e l e l ő e n külön akarja választani.

Váradi Károly az 1872, évi zsinatról terjedelmes értesítéstküldöt! az Erdélyi Prot. Közlönynek, m e l y b ő l átvette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap is (1872. 1223 - 1231. I.). Ismertetvén a zsinat és f ő t a n á c s szervezetét, keményen birálja azegyházszervezeti javaslatot. Az eddigi szervezet, "amennyibena valódi képviseleti rendszert teljesen nélkülözi, szellemére nézvema már nem elég s z a b a d e l v ű " , de alkalmazásában mégis elég

jónak bizonyult, mert az értelmiség mindég d ö n t ő befolyássalbirt az ügyek intézésénél, De a meglankadt hitbuzgóság újéletre ébresztése követeli, hogy a képviseleti rendszer a mislátusunk szervezetébe is bevítessék, Ez a javaslat csak részben öleli fel a képviseleti rendszert a köröknél, de a f ő t a n á c s tagjait újraválasztás nélkül meghagyja tanácsosoknak. A "kételvúségen" egységes rendszer nem épülhet, mert csak kellemetlen felhányásokra, pártoskodásra, szakadásra vezet s atanácskozás helyes és szabatos vezetésének elvi feladását

jelenti s az elnöki méltóság "szégyenletes lealázása". Az alapul szolgáló különben helyes elvet úgy mentené meg, hogyaf ő t a n á c s o n a f ő g o n d n o k , az E. K. T.-on a püspök elnököljön."A papi l e g f ő b b méltóság lealázását nem szabad már többészemethúnyólag elnéznünk".

Pap Mózes a javaslatot i s m e r t e t ő közleményében felel a"kételvúség" és a "kétfejúség" vádjára is. E l ő b b i r e válaszaaz, hogy a legszebb elméletért sem voltak hajlandók odadobni a mult tapasztalatainak tanulságát, mert az egyházitanácsosok rendszere tartotta lenn a mult kibeszélhetetlenüldöztetései között az unitárizmust. Mert nem biztosak abban,hogy vajjon a ki nem próbált képviseleti rendszer megteszi-eezt a szolgálatot a j ö v ő b e n , ha szükség lesz rá, Nálunk azintelligencia a l e g f ő b b hatóság s ezt nem látják c é l s e r ű n e k kizá rni az egyház ügyeinek intézésébe való befolyástól. Aztánszerzett jogok elvevésével nem akarták csökkenteni a buzgó -

23"



356

ságot, é r d e k l ő d é s t és áldozatkészséget. A k e t t ő s elnökség pedis,felfogásuk szerint, nem lealázása az elnöki méltóságnak. hanem a protestántizmus e l v é b ő l származó szép institució, melyg y ö n y ö r ű e n mutatja, hogy egyháziak és világiak mind egyenl ő k ,

mindnyájan lelki papság vagyunk.A f ő t a n á c s e l ő t t , bár fel voltak hiva rá, csupán a marosikör szólott hozzá a szervezet kérdéséhez. l 67 A javaslatot elvileg elfogadja, de végrehajtását a k é p v i s e l ő k díjazásának lehet ő s é g é t ő l teszi f ü g g ő v é . A képviselet szükségét csak akkorlátja valóban bekövetkezettnek, ha az n m f e l ü l r ő l lefelé, hanem alulról fölfelé vétetik igénybe . Minthogy a képviseleti útonmegindult önkormányzat kérdése mind a polgári, mind az egyházi életben megoldást nyert, nekünk sem árt alkalmazkodni,

de legyünk tisztában azzal, hogy ez pénzbe kerül s a képviselet díjazásáról gondoskodni kell. S e b b ő l a célból a régebbiáldozatokban részt nem vett újabb nemzedékre kellene adótvetni birtok arányában. Mig ez megtörlénik, maradjon a régirendszer. Ez volt a marosi kör véleménye. A kérdéshez hozzászólott Sz S. is IC a f ő t a n á c s e l ő t t nehány nappal s a kérdéstabból a szempontból vizsgálla, hogy parancsoló szükség-e ésk i v i h e t ő · e egyhamar a képviseleti rendszer beállítása . Feleleteaz, hogy nem, mert a l s ő emberek s eklézsiáik között nemaz a viszony, mint a polgári életben a törvényhozó arisztokráciaés a nép között, mert a körökben vannak oly egyházi tanácsosok, kik e l ő t t nyítva vannak a köri gyülések és meri azeklézsiák nem panaszolnak autonómiájuk megszorításáról. Merta papok és mesterek hiányát világi k é p v i s e l ő k nem fogjákpótolni. És mert az egyházi ünnepély "elveszti zamat át". Atervezett módon a gyülések hosszabb ideig tartanak s költségesebbek lesznek. Várni kell, míg az eklézsiáktól indul ki aképViseleti rendszer óhajtása. A reformátusok megvalósították,de már panaszolják: ..sokat vártuok a képviseleti r e n d s z e r t ő l , de ott állunk, ahol eddig vollunk, semmi élénkség." Maradjunk tehát még egy ideig a régi rendszer mellett. Az 1873. évif ő t a n á c s (21. jk. P.) megalkotta az eklézsiai közgyülés és presbitérium szervezetél. Ferencz József a f ő t a n á c s r ó l adott részletes jelentéSében 169 igen fontosnak mondja az egyházközségiközgyülés és presbítériumok újjászervezésére hozott határozatot , mert az a tapasztalat, hogy a presbíterek egy része csaka hivatalt viseli, de a k ö t e l e s s é g e k r ő l mit se tud. Ha már eza hivatal nem lesz örökös. az eklézsiáknak módjuk lesz ahanyagokat koronként buzgó és erélyes tagokkal kicserélni.

167 Kelemen István: A marosköli közgyülés kivonatos ismertetése, K. M1873. 290- 293 I.

168 Képviseleli rendszerlervezés 8Z unitáriusoknál. Magyar Polgár,1873. 256 - 256. I.

... ElJYházl [ ő l a n á c s u közgyütése. K. M. 1873. 349- 364. J.



357

M i n ő tér nyílik itt a munkásságnak I Templom és iskola, papiés mesteri lakás körül mennyi t e e n d ő vár egy erélyes presbiteriumra I És szemrehányólag említi, hogy már egy éve közreadták a közigazgatási és törvényhozási hatóságok szerve

zetére közzétett javaslatot, hogy h o z z á s z ó l h a s a n a k s a kérdést megvitassák és csupán a marosköri p ~ r c i á l i s r ó l szólótudósítás szólt hozzá. És felhívja paptársait a hozzászólásra,mert - mondja - az e l l e n n é z e t ű e k e t is szívesen meghallgatjuk.

1875-ben a keresztúri kör átíratára, melyben a részvét.Ienség és közöny megszüntetése céljából a világi elemnekképviselet útján való beédesgetését és bevonását javasolja,Kelemen István közli, hogya marosi . kör nem tartja közigazgatásunkat oly rossz hírbe kevertnek, sem oly b ű n b a k -rak, melyre még a ..papi hierarchia· vádja is elférne; s ő t aképviselet sürgetését .. túlhaladott álláspont"-nak tartja, miutánaz 1873. évi f ő t a n á c s szervezte a presbiteriumokat, mint e l s ő -fokú képviseletet elég tapintatosan s nem egyszerre és rohamosan s kilátásba helyezte a másod- és harmadfokú képviseletbehozatalát is.

Az 1875. évi f ő t a n á c s h o z (l 7. jk. p.l Koronka Antal közigazgatási és törvényhozási eljárásunk ..szabályosabbá tételecéljából" javaslatot nyújt be: Egyesek és eklézsiák panasszalaz E. K. T-hoz csak hivatalos úton, az esperesen át folyamodhatnak, ha az útat elkerülik, folyamodásuk érdemleges tárgyalás e l ő t t küldessék ki véleményezésre. Egyházi személyek és

hívek közötti viszályok az esperes útján a köri k ö z g y ű l é s hez,fegyelmi ügyek az al papiszék elé t e r j e s z t e n d ő k . Hivatalból valófelfüggesztést maguk után vonó fegyelmi ügyekben az alpapiszék ítéletét hivatalból felebbezni kell. Egyesek, vagy csoportokbelsö emberek elleni panaszára az eklézsiák pénztárai költséget

nem adhatnak. Aa n á c s

e javaslatott ö r v é n y e r ő r e

emelte.Ennyi történt a szervezet tekintetében Ferencz József püspökségét m e g e l ő z ő e n .

bl Az e l s ő teljes e g y h á z s z e r v e z ő törvény.Az az e g y h á z s z e r v e z ő munka, m e l y r ő l Kriza püspöksége

alatt az e l ő b b i fejezetben megemlékeztünk, Ferencz Józsefpüspöksége alatt is folytatódott, s ő t azt mondhatjuk, hogy még

ma sincs befejezve. Püspökségee l s ő

felében a századfordulóig,mikor az e l s ő teljes e g y h á z s z e r v e z ő törvény hozatott, ez amunka lassúbb menetben folyI. Mikor aztán ez a törvény s af ő t a n á c s i j e g y z ő k ö n y v e k is nyomtatásban megjelentek, a f ő t anácsi bizottság szerveztetett s az egyházi életbe i d ő v e l mindtöbb jogtudó kapcsolódott bele és az Unitárius Eg yház megkezdette bíráló és e l l e n ő r z ő szerepét, ez a munka jóformán állandóan napirenden volt, s ő t van még napjainkban is . A küzdelem



358

k e z d e t t ő l máig a képoiseleti elvnek az egész vonalra való életbeléptetése érdekében folyik. Ferencz József püspökségének mindjárt kezdetén az 1877. évi f ő t a n á c s (21. jk. p.) szervezi aj e g y z ő i hioatalt. mint második sarkalatos tisztet a közigazgatási

j e g y z ő s é g t ő l teljesen elválasztva és megszabja t e e n d ő i t (I. külön'fejezetben.). Az 1878. évi f ő t a n á c s megalkotta aházszabályokatés a tanácskozási ügyrendet. Az alkotmányos élet követelményevolt, hogy a f ő t a n á e s i g y ű l é s e k házszabályait és tanácskozásiügyrendjét elkészítsék. Simén, Várady Károly és Nagy Jánosjavaslatot készítettek, me ly már az 1876. évi zsinatra e l ő t e r jesztetett, de ez a beható tárgyalást a k ö v e t k e z ő f ő t a n á c s r a halasztotta. Az 1877. évi f ő t a n á c s a körökhöz küldötte ki véleményezésre azzal, hogy véleményüket küldjék a f ő g o n d n o k h o z . aki mellé öttagú bizottságo t nevezett ki. Az 1878. évi f ő t a n á c s nak a tordai gimnázium állami s z e r z ő d é s e mellett ez volt alegfontosabb és legnagyobb vitát keltett ügye.'' ' m e l y r ő l FerenczJózsef így nyilatkozott: Az elnökség bölcsessége S a tagok egymás iránti szeretete és türelme feleslegessé tette eddig f i tanácskozási szabályok paragrafusokba szedésél. Az újabb i d ő b e n azonban a mindinkább é l é n k ü l ő vitatkozási hajlam s a politikaiélet vitatkozási modorának az egyházi térre való beplántálási

vágya szükségessé tette kijelölni e korlátokat, melyek között atanácskozásnak mozognia kell. Nem a szabályokban látja atanácskozás méltóságának biztosítását, hanem a kölcsönösszeretetben s egymás Véleménye iránti türelemben, mely nélkülegy törvény sem ment meg a tanácskozások szomorú elfajulásától. Különben az elfogadott házszabályokban az eddigigyakorlattal szemben csak egy új elv van alkalmazva, l. i. ag y ű l é s e k nyilvánossága. Eddig csak egyházi tanácsosok vehettek abban részt, ezután nyilvánosan fognak tarlatni az ülések.

De a szükséghez képest bármikor zárt ülést is lehet tarlani.Naplójában aggodalmát fejezi ki, hogy " g y ű l é s e i n k e n a politikai vitatkozásoknál annyira elharapózott szenvedélyesség kezdmutatkozni". Egyesek véleményüket e r ő s z a k k a l is érvényreakarják juttatni. "Bizony az alkotmányos életnek is megvannek a maga árnyoldalai"_

A szervezet érdekében ezután az 1883. évi f ő t a n á c s o n találkozunk egy megmozdulás s al. Raffaj Károly interpellál aképviseleti rendszer kiépítése iránt, mit parancsol a korszellem,

de "különösen a központi gazdálkodás c é l s z e r ű b b és biztosabbl n ő r i z ~ e t é s i körülménye" s kérdi, szándékszik-e megvalósitam . s mikor? A püspök azt feleli, hogy az 1873. évi f ő t a n á ca kepviseleli rendszert csak a presbitérium alkotásánál láttac é l s z r ű n e k s hogy tovább nem fejlesztetett, oka az, hogy f i

170 Az unitáriueok egyház;i f6tan8<::sa. Prot. Egyházi és Iskolai Lap .1678. 1 1 4 9 - 1 1 ~ 3 l,



359

f ő t a n á c s nem intézkedet!. Egyébiránt megfontolandónak tartjaaz ügyet. mert a központra újabb terheket rakna. Amennyibenpedig a gazdálkodás e l l e n ő r z é s e kivánná. nem látja szükségesnek. Az interpelláló a feleleten nem nyugodot! meg s a

f ő t a n á c s útasítást adott az E. K. T-nak. hogy a körök meghallgatása után tegyen javaslatot. Az 1884. évi f ő t a n á c s úgyhatározott. hogy mivel 1875 óta a viszonyok sokat változtaks a válóperekre vonatkozó törvény óta a köri hatóságok munkaköre s eljárása is lényegesen módosult s most meg a köri közg y ű l é s r e nézve merültek fel nehézségek és e l t é r ő nézetek. az1873. évi szervezet közöltessék a körökkel. hogy a még életbenem léptetett részekre nézve megtehessék észrevételeikel. Az1885. évi f ő t a n á c s r a az E. K. T. e l ő t e r j e s z t é s e a k ö r ö k b ő l fel-

érkezet! vélemények ismertetése után ez: miután a nézeteknagyon elágazók. némi részekben épen ellentétesek s két körnem is terjesztette elé véleményét. az E. K. T. nem adhattervet. hanem javasolja. hogy a j ö v ő f ő t a n á c s r a a még beszed e n d ő nézetek megfontolásával a köri és központi hatóságokszervezeti szabályzata készitésére útasíttassék. Az 1886. évif ő t a n á c s r a tK. M. 1886. 287. 1.) jelenti az E. K. T.: .A képviseleti rendszer további fejlesztése iránt most sem terjeszthefünk be végleges javaslatot. Minél részletesebben foglalkozotta kérdéssel a kiküldött bizottság. annál élénkebben füntek fela nehézségek. melyek századokon át fennállott gyakorlatunkmegváltoztatásának kérdésével felmerülnek s m e g g y ő z ő d ö t t arrólis. hogy e kérdés csak kanonaink kodifikációjávaI. illetve egyházi törvénykönyvünk megírásával kapcsolatban oldható meg.Ily két nagy kérdésnek megoldását és elintézését e z i d ő s z e r i n t teljes lehetetlennek tartjuk".

Ezután 7 évig nem történik semmi. A f ő t a n á c s nem sür·

gette s a kérdés pihent. A püspök az 1893. évif ő t a n á c s r a e l ő -

terjesztett jelentésében panaszolja. hogy ügyeink napról-napraszaporodván. annyi gondot és munkát ad az igazgatás. hogya központi közigazgatási szervezet kifejlesztését. . . h i v a t a l s z e r ű berendezését" nem igen kerülhetjük el. ha azt akarjuk. hogyközigazgatásunk minden kivánalomnak megfeleljen. Ha munkánkban hiányok. fogyatkozások vannak. azt az adot! viszonyoknak tulajdonítsák. Az 1894. évi f ő t a n á c s o t megnyitó beszédében a közigazgatási szervezet módosítását tárgyaló javaslat

miatt alkotmányozó jellegünek mondja. A javaslat célja szélesebb k ö r ű v é tenni egyházunk szervezetében a képviseleti rendszert. amire nézve már többször indítvány tétetett s legutoljáraa mult f ő t a n á c s hívta fel az E. K. T-ot. hogy ennek m e g f e l e l ő e n készítse el a javaslatot. E. K. Tanács - mondja a püspök-nem akart és nem is csinált tabula rasát. mert csak azok azegészséges reformok. melyek történelmi alapon nyugosznak.A kérdés levétetet! n a p i r e n d r ő I . mert rövid volt az i d ő a javas-



360

lallal való behatóbb megismerkedésre. Pedig élénk é r d e k l ő d é s tárgya volt a körökben is. (K. M. 1894. 249 .). A javaslat szerinta f ő t a n á c s n a k lesznek hivatalból való és választolI tagjai. mégpedig a f ő t a n á c s t ó l . k ö r ö k t ő l és e g y h á z k ö z s é g e k t ő l választollak.az

E.K.

T·nak hivatalból való lagjai és af ő t a n á c s l ó l

választollak. A javasiatra nézve k ü l ö n b ö z ő k a vélemények. Abbanmegegyeznek. hogy az újjászervezés nemcsak i d ő s z e r ü . hanemszükséges is. De e l t é r ő k a nézetek a választolI tagok számáranézve. Vannak. akik a 43 tagot elégnek t!lrtják. Mások e számotemelni akarják. hogy a képviselet annál nagyobb alkalmazástnyerjen. mivel a hivatalból való tagok száma mintegy 8O·ra sa f ő t a n á c s l ó l választollaké 65-re megy. ez utóbbiak számátcsökkenteni akarják. Különbség van még a nézetekben az

iskolák és a tanszemélyzet képviseltetésére nézve.Daniel f ő g o n d n o k az 1895. évi bölöni zsinaton a k é s z ü l ő s z e r v e z e t r ő l így nyilatkozoll: .A t e e n d ő k annyira megnövekedtek. hogy azt az eddigi módon kezelni nem lehel. Reformkell. de azt nem vihetjük úgy keresztül. hogy ezáltal egyháziszervezelünket megrázkodásnak tegyük ki. Ovatosság és körültekintés szükséges. emellell a szerzell jogok érintetlen hagyása.Alig van eset valamely alkotmányos országban. hogy megszerzell egyéni jog é l v e z e t é l ő l az i l l e t ő k megfosztassanak . .•

Ha a k ü l ö n b ö z ő alapok és birtokok kezelését tekintjük. úgym á s f e l ő l az általam jelzett szükségleteket. a közigazgatás fejl ő d é s é t . mely kihal v a l l á s k ö z ö n s é g ű n k r e is, minden gondolkozó egyháztagnak át kell látnia. hogy az eddigi szervezetenmódosítanunk kell".

Az 1897. évi f ő t a n á c s (86. sz.) tekinte Ile l arra, hogya korábban beadott javaslat ideje óla a nézetek több tekintetben változtak. szükségesnek látja annak ismélelt átvizsgálását és elbirálását s miután a körök már nyilatkoztak.

kiadja a püspök e!nöklete alatt egy bizottságnak azzal azútasítással. hogy kinyomatván s minden egyházi tanácsossalközölvén. tegyen E. K. T.-nak javaslatot szükség esetén rendkivüli f ő t a n á c s összehívására. A püspök az 1898. évi f ő t a n á -csot megnyitó beszédjében a deficit mellell különösen a szer·vezet kérdésére hívja fel a figyelmet: Évek óta foglalkozunk~ ~ r ezzel. A mi egyházi szervezetünk a nagy i d ő k próbájátklallolla s az a gondolat támad lelkében. hogy ami jó volteddIg. ezután is jó lehet. Nem telik·e be rajtunk is. hogy aki

régi gyepüt elhányja. megmaratik a kigyó tól ? Vajjon a vertutat.elhagyva. nem fogunk-e eltévedni ? De végre is a f e j l ő d é s ! o ~ e n y e alól nem vonhatjuk ki magunkat. A jót is lehel méglavltam. S csak az a célja a javaslatnak ..Nem akar az tabularasa-I csinálni. Cstirán a mai kor által igényelt képviseletirendszert kivánja nagyobb mérvben alkalmazni egyházi rendszerünkben is" . Az egész javaslatban alig van egyéb újítás.



•

361

minthogy a f ő t a n á c s o n a körök nemcsak tisztviselóik és egyházi tanácsosaik, hanem választot! k é p v i s e l ő i k által is résztvegyenek. Ennek meglesz a jó hatása. A mi egyházi tanácsosiintézményünk némi reformot igényel. Egyházi tanácsosai n k

nagyrésze még csak nem is é r d e k l ő d i k egyházi ügyeink iránI.Vigyük vissza oda, ahonnan kiindult, hogy az állással csakérdemeket szerzett hitsorsosainkat tiszteljük meg s a tervezettképviseleti intézmény behozatalával nyissunk tél t ilyenek s ~ á -mára. Az egyházi tanácsosi intézmény változatlan fenntartásaazért is lehetetlen, mert ha mindazokat megválasztjuk, akik azeddigi módon igényt tarthatnak rá, a legfóbb hatóság olyantestületet fog képezni, amely nem áll arányban vallásközönségünk számávar. A f ő t a n á c s ezután elévette a javaslatot,

melynek elsó része az egyházköri k ö z g y ű l é s t , a második a zsinati és egyházi f ő t a n á c s o t , a harmadik az E. K. T.-ot szervezi.Ez utóbbi tárgyalása közben B e n k ő Mihály egy határozatijavaslatot adott be, mely nem E. K., hanem igazgató tanácsottervez, melynek tagjai: a püspök, f ő g o n d n o k o k , f ő g y z ő , 9választot! tanácsos, kiknek harmada évenként kilép. Ilyeneküla t i s z t v i s e l ő k is megválaszthatók, de olyan ügyek tárgyalásánál,melyeknél hivatali állásuknál fogva érdekeltek, sem tanácskozási,sem szavazati joggal nem bírnak. A f ő t a n á c s e "nagyfontos

ságú" indítvány, i l l e t ő l e g határozati javaslat megvizsgálásárabízottságot küldött ki Ferencz József és P. Horváth Kálmánelnöklete alatt Albert, Szent-Iványi Gyula, Fekete Gábor,Kozma Ferenc, Gál J e n ő , B e n k ő Mihály, Kelemen Albert, Kisgyörgy Sándor, Csifó Salamon, Ajtai János, Boros György, GvidóBéla és dr. Gál Kelemen tagokból azzal a felhivással, hogymég a holnapi gyülésre tegye meg rá észrevételeit. A bizottságiavaslata szerínt tagok: a püspök, f ő g o n d n o k o k , e g y z ő jogtanácsos, dekán. a f ő g i m n á z i u m igazgatója és az e l ő a akiegyszersmind püspöki titkár és 21 választott tag, kik közül egyharmadnak kolozsvárínak kell lenni. Ajánlja továbbá, hogy aszervezet életbeléptetéséhez szükséges további munkálátok el ·készítésére küldessék ki egy bizottság, mely a hatáskörök, pénzkezelési és más szabályzatok e l k é s z í t é s é r ő l és a fedezet megj e l ö l é s é r ő l j ö v ő évi febr. I-íg javaslatát a püspökhöz nyújtsabe, ki hívjon össze rendkivüli f ő t a n á c s o l . A f ő n á c s e javaslatot elfogadta s a szükséges munkálatok e l ő k é s z í t é s é v e l magáta bizottságat bízta meg. A zsinati és egyházi t a n á s n a k -s ez a legjelentékenyebb eltérés a régi t e r v e z e t t ő l - ezutánnemcsak az egyházi tanácsosok. hanem az egyházkörök kép-viselói ís tagjai lesznek. A tanácsosok száma 120-ra szoríttatott.De még lényegesebben változott az E. K. T. szervezete, melynek j ö v ő b e n nem lesz tagja minden egyházi tanácsos.

Az 1899 . évi rendkivüli f ő t a n á c s o t (jul. 2- 3.) megnyílóbeszédjében e l ő a d j a : csak akkor vette észre, mily nagy mun-



362

kára hivatolI fel a bizolIság, mikor a munkát megindította. Nemvégeztünk el mindent, az egyházközségi és köri szabályzatokatnem állítolluk össze, de az anyag össze van gyüjtve annyira,hogy "egyházunk egész alkotmánya rövid idón szerves egészben összeállítható lesz s ezzel egy régen érzell szükséget fogunk

kipótolni, hogy egyházunk közigazgatása necsak egy-két em berelótt legyen ismeret"s, akiknek ezt a jegyzókönyvekben szétszórtan levó határozatokból. vagy a szükségtól reákényszerítvea gyakorlatból esetleg megtanulni módjukban van, hanem ismeretes legyen az egyház minden tagja elótt, sót ott álljon aza nyilvánosság elótt, amint azt a dolog természete megkivánja.De ha a kész anyagot letárgyalja, oly munkát fog végezni.mely e rendkivüli fótanácsunkat maradandó emléküvé tesziegyháztörténetünk évkönyvében".

Minthogy egyházunkban ez az elsó t e r v s z e r ű és a köz-ponti szerveket rendszeresen összefoglal6 szervezeti törvény,elókészítésével kissé részletesebben foglalkozunk. A püspök,mint a kiküldött bizottság elnöke, kiosztotta a munkát, megbizta az egyes tagokat az e l ő m u n k l a t o k elkészítésével. A zsinatot, fó- és egyházi k é p v i s e l ő t a n á c s o t maga vállalta. Az egyházközségek és körök szervezetét Kelemen Albertre bizta. Aközigazgatási, pénzügyi és tanügyi j e g y z ő k a régi ügyrendet

és eljárást írták össze. A pénzügyi bizottság a pénzkezelésiszabályzatot készítette el. A tanári pragmatikát az igazgató, ab e l s ő emberek nyugdíj intézetének .revizióját az intézet pénztárnoka készítette el. Ezután a püspök a bizottságot ápr. g·rehívta össze. A bizottság a f ő t a n á c s útasítását, mely csak azE. K. T. s z e r v e z e t é r ő l szólt, nem szószerint értélmezte, hanem

kiterjesztette az összes központi hat6ságoknak és tisztviselóiál/ásoknak szervezetére, valamint az egyházközségek és körö-kére is. A bizottság 2 egész nap reggeltól k é s ő estig tárgyaltas megállapította a még hiányzó részletekel. Másodszor május14-én ült össze, egész nap tárgyalt s a javaslat végleges szövegezésére Kozma. B e n k ő , Lakatos Ferenc, Boros és dr. GálKelemen személyében bizottságot küldött ki. Ez a bizottságBorost és Gált bizta meg, kik elkészülvén munkájukkal. a javaslat kinyomatását kérték az E. K. T.-tól. Minthogy azonbana bizolIság javaslata némely pontokban eltér a f ő t a n á c s általelfogadott t ö r v é n y t ő l . az E. K. T. m i n d k e t t ő kinyomatását elha

tározta. A bizottságk ö l t s é g e l ő i r á n y z a t o t

is mellékel, mely 2510f ~ l l a l több kiadást irányoz elé az eddiginél, melyeknek fedezetere az összes alapítványoknak bizonyos százalékkal való megterhelését ajánlja. Végül felhívja a fótanács figyelmél. hogyezzel az összes munkának csak egy része van kész s ugyanígy az egyházközségek és körök, az iskolák. belsó emberekválasztási törvénye. egyházi biráskodás. fegyelem. esküminták."szóval az egyháZi és iskolai életre vonatkozó összes törvé-



363

nyek, szabályok megállapí!andók volnának, hogy az e l t ú n ő századra é b r e d ő új század kicsiny egyházunkat rendezel! for-mák között, megújult e r ő b e n és friss munkakedvben találhassa"A jelentést aláírta Ferencz József bíz. elnök és dr. Gál Kelemen

biz.j e g y z ő .

Ennek az egész szervezési munkának elvie l l e n z ő j e

volt K ő v á r y László, aki az egyház újraszervezesével veszélyeztetve látta annak régi patriárchális szellemét s a hívek buzgóságát és áldozatkészségét. A tárgyalás megkezdése e l ő It 12nyomtatott példányban egy javaslatot küldött be, melynek céljaaz elódázás lett volna. Ebben, Ferencz József megitélése szerint, a legkizárólagosabb arisztokratikus szellem egyesül a leg-féktelenebb demokráciával. A f ő t a n á c s azon az alapon, hogymindenki véleményét csak é l ő s z ó v a l mondhatja el s vehet részt

a tanácskozásban, levéltárra tenni rendelte az iratot. E l l e n z ő j e volt a javaslatnak Benc2:édi és Molnár is. A javaslat címe:Egyházi törvény a magyarországi unitárius egyház hatóságai-nak és a t i s 2 : t v i s e / ő i állásoknak s 2 : e r v e z e t é r ő / . Három részbenés 15 fejezetben I \o §-t foglal magában. A f ő t a n á c s a javaslatot elfogadta, életbeléptetését is 1900 jan. I-tól kimondoItas az egyhá2:községek és körök szervezetére vonatkozó munkálat folytatására ugyanazt a bizoltságot küldte ki. Ugyanakkorbeterjesztetett : Szo/gá/ati útasítás a pénztárkeze/ésre c'l'avas-

lat, melynek k é s z í t ő i Kozma elnöklete alatt Gyulay rpád,Lakatos Ferenc és Orbók Ferenc. I d ő h i á n y mialt "felolvasásés tárgyalás nélkül" az 1900. évi f ő t a n á c s i g tartó hatállyal elfogadtatott. Ferencz József véleményét az új s z e r v e z e t r ő l ezekben foglalta össze: "Tagadhatatlan, hogy a szervezet életbeléptetéséveI a központi adminisztráció költségei megszaporodnak ; de ez e l ő l kiállani nem lehet. S ha egyházi adminisztrációnkat javítani akarjuk, nem is szabad. Az új i d ő k n e k újkövetelményei vannakI" S aztán felsóhajt : "A jó Isten meg-

segíl, hogy az új szervezetet beindíthassam s az ezzel járóküzdelmeket kiálljam. Talán ezzel a reformmal sem fogok szégyent vallani, minthogy eddig sem vallottam. "

Az 1899. évi (aug. 27'> székelykeresztúri zsinat intézkedéseket telt az új törvény életbeléptetésére. Daniel f ő g o n d n o k megnyitó beszédjében az új s z e r v e z e t r ő l azt mondja, hogymár-már elódázhatatlanná vált. A szervezet a szerzett jogokattiszteletben tartja. Az egyházi és k é p v i s e l ő t a n á c s hatáskörének megjelölésénél az eddigi gyakorlat szolgált irányadóul,de az E. K. T. rendes üJéseit egy havira szállítja le. E l ő n y ö s változtatás, hogy a tárgysorozatot a tagoknek e J ő r e meg kellküldeni, míáltal tájékozást szerezhetnek a tárgyakról s az ellátásban résztvehetnek. Egészen új az egyházi és püspöki titkári

állás. Szükségessé telte a t e e n d ő k szaporodása , mely a püspökreháramlott, aki oly kezelési k e t is végez, mely állásávalnem s amellett más fontosabb k t ő l vonja el.



364

Lényeges újílás \'an a pénzlárkezelésnél is . mit az alapoknövekedése s a l e e n d ő k szaporodása tett szükségessé : a kezelésés nyilvántartás ezután több egyén munkásságát kivánja.A költségek fedezéséhez az egyes alapok hozzájárulnak. Az

ügyek ellátásának gyorsabb menele érdekében a foly6ügyeknem az E K. T.·ban intézteinek el, hanem elnöki/eg, ezérthavonként csak egy ülés tartatik. A zsinaion az E K. Tanácsitagságra, bizottsági tagságokra, tilkári állásra meglörténtek ajelölések s ezek alapján a választás. De a litkári állást jelent·k e z ő hiányában nem lehetett betölteni, mire az E. K. T. CsifóSalamon árkosi lelkészi hívta meg. Benczédi nehezen tudottmegbékülni az e l l e n ő r i állással. Molnár azzal, hogya jogtaná·csosi állás csak 5 évig tart.

Az újonnan szervezett E. K. T. ' 900 jan. 24·én tartottae l s ő ülését, mikor a pü§Pök történeti visszapillantást adott(K. M., 1900.46 - 49.1.): Uj korszak nyilt meg egyházi életünk·ben, mert habár az új törvény eddigi hatóságainkat lényegük·ben nem érintette, de úgy szervezte, hogy méltán újaknakmondhatjuk. Az E. K. T-ban .nem csekély j e l e n t ő s é g ű · , hogymeghatározott számú s e célra választott tagokból fog állani,amivel ..szilárdabb alapot" nyert a közigazgatás e fontos szerve,mert a választott tagok nagyobb erkölcsi kötelezettséget kell,

hogy érezzenek a tanácskozásokban résztvenni, mint eddig,mikor minden egyházi tanácsos résztvehetell. de épen azértsenki sem érezte magát szorosabban kötelezve. De összhang·

zóbb s halározoUabb lesz m ű k ö d é s e , mert nem történik meg,hogy egyik gyülésnek egészen más tagjai legyenek, mint amásiknak s amit egyik határoz, azt a másik vita tárgyává tegye.Azonban nagyobbfontosságú, hogy v i d é k r ő l is vannak választotttagjai. Már régi k e l e t ű az a féltékenység és bizalmatlanság avidék és az E. K. T. közölt, hogy az nem fordít annyi gondota vidékre, mint a központ érdekeire. Reméli, hogya bizalmat·lanság nem fog többé táplálékot találni magának, hanem tel·jesen m e g s z ű n i k Tévednek, akik azl hiszik, hogy a f ő l a n á c s az E. K. T. reformálásával ..letért az ő s e i n k állal eddig követettútról s a patriárchálizmust feláldozta a t ö r v é n y s z e r ű s é g n e k ".Mert az igazi patriárchálizmus nem lehet ellensége az írolttörvénynek. A j ö v ő mutatja meg, hogy e l ő n y ö s lesz-e. vagyhátrányos az egyházra. Nem ócsárolja a multat, de .. hát ajónál is lehet még jobb. Az é l ő f á k minden évben új Iombalhajlanak. Az intézmények a f e j l ő d é s törvényének szinlén alávannak vetve. S ő t csakis az olyan intézmény é l e t e r ő s . amelyf e i l ő d n i tud és f e i l ő d n i képes. Legyünk hát bizalommal E. K. T. .nak jelen szervezete iránt is."

Az 1900. évi f ő t a n á c s o t megnyitó beszédjében (K . M.,1900. 231. I) így szól az új s z e r v e z e t r ő l egyházi életünknekúj korszaka nyílik meg. mert a képviseleti rendszer f ő t a n á c s u n k



365

jelen szervezetében kiterjesztést nyerI. Eddig az espereseket ésköli f e l ü g y e l ő - g o n d n o k o k a t k é p v i s e l ő k n e k tekintettük. most ejog egyházköreinkre is kiterjesztetetI. Mi volt a módositás célja?Az egyház ügyei iránti é r d e k l ő d é s fokozása . mire soha többszükségünk nem volt. mint most. mert nagyon kezdenek kiéle

sedni a felekezeti érdekek. Vajjon nem hiába bolygat!uk-e mega régi gyepüt? E kérdésre a j ö v ő fog felelni. de a maga r é s z é r ő l teljesen jó reménységgel van. Az eddigi tanácsosok jogaikélvezetébe .. maradtak. számuk j ö v ő r e UO·ra lesz korlátozva.A tanácsosok választása az újabb i d ő b e n túltengésbe menl.Vannak olyanok. akiket 24 év alat! f ő t a n á c s a i n k o n egyszersem látotl. Aki j ö v ő b e n tagja lesz. jó példával kell e l ő l j á r n i a buzgóságban. áldozatkészségben. A körök most választoll képv i s e l ő i t figyelmezteti. hogy az egyház egyetemes érdekeiért kell

síkraszállaniok. mert nem a test van a tagokért. hanem a tagoka testérI. Az évi jelentése (u. o. 334. 1.) az új szerv beindításának r é s z l e t e i r ő l elég megnyugtató képet ad. Csak egy ülés voltolyan. melyen egyetlen vidéki tag sem jelent meg. A titkáriállásra jogászt. mint többen óhajtották. nem kaptak.

A kiküldött bizottság munkálatát az egyházközségek ésegyházkörök szervezetére vonatkozólag az E. K. T. az 1902 . évi(okt. 26-29.) f ő t a n á c s r a e l ő t e r j e s z t e t t e . amely elfogadván. életbe

léptetését t903 jan.l - t ő l

kimondotta. A törvény címe: Egyházitörvény a magyarországi unitárius egyház hat6ságainak és at i s z t v i s e l ő i ál/ásoknak s z e r v e z e t é r ő l . ( F ő t . jkv. 131-178. I.) 15fejezetben 200 §-t foglal magában. A f ő t a n á c s Kelemen Albertesperesnek. dr. Gál Kelemen egyh. tanácsosnak és Csifó Salamon titkárnak j e g y z ő k ö n y v i l e g elismerését fejezte ki a törvényszerkesztésében kifejtett munkásságukért és felhívta az E. K.T.-ot.hogya vonatkozó egyházi és polgári törvényeket és eskümintákat szedesse össze és adja ki. Ugyane f ő t a n á c s alkotta meg a

gazdasági bizottság szabályzatát is. amely az Ib99. évi szervezeti törvény egyes szakas7.ainak módosítását vonja maga ulán.Ezért a t a n á c s megbízta az E. K. T.-ot. hogya szervezetitörvénybe a módosításokat és kiegészítéseket a m e g f e l e l ő helyekrebeillesztve. a most már egységes és az egész egyhá" szervezetére vonatkozó törvényt a többi egyházi törvényekkel együttadja ki. Igy jelent meg az e g y h á z s z e r v e z ő új törvény egységesrendszerbe öntve 190 [· ben nyomtatásban.

c) F ő t a n á c s . A törvények egységes rendszerbe öntése és kinyomatása

nem SOKáig hozott nyugalmat az egyházszervezés kérdésébe.A szervezést továbbfolytató. a törvényt mindegyre módosítaniakaró törekvésnek k ü l ö n b ö z ő mozgató okai vannak. Az újtörvény életbeléptetése rendjén szerzett gyakorlati tapasztalatok



366

mellell a vagyoni helyzet javulása az alapitvanyokkal és azállamsegélynek k ü l ö n b ö z ő címeken való folytonos emelkedéséveI, az újonnan szervezell f ő t a n á c s i bizottság, mely nemelégedett meg felülvizsgáló szerepével, hanem mindegyre e l ő -állott a maga javaslataiilal és nem utolsó sorban az UnitáriusEgyháznak mind élesebbé és elfogultabbá váló kritikája.

A f ő t a n á c s szervezetében az impériumváltozás e l ő t t egylényt!gesebb változás történt, melyet a püspök maga kezdeményezett. Az 1909. évi f ő t a n á c s o t megnyitó beszédjében fel-hivja a figyelmet az E. K. T. javaslatára, hogy a szervezetitörvénynek az egyházi tanácsosok választására vonatkozó rendelkezése úgy módosítlassék, hogy a f ő t a n á c s n a k hivatalbólvaló tagjain kivül 30 egyházi és 180 világi tag választassék.A javaslat Célja az, hogy mivel a törvény hozatala óta világir é s z r ő l alig tudtunk évenként 1 -2 egyházi tanácsost választani, hololt jelentékenyen szaporodnak egyházunknak olyanvilági tagjai, kik állásuknál s értelmiségüknél fogva méltánigényt tarthatnának az egyházi tanácsosságra. De nekünk isszükségünk van rájuk, hogy tanácskozásainkon résztvegyeneks egyházunk iránti é r d e k l ő d é s ü k e t ezáltal is fokozzuk. AzE. K. T. e l ő t e r j e s z t é s é n e k megokolása kiemeli, hogy a lefoM

10 év alatt az egyházi tanácsosok száma (400-500) nemapadt ugyan le 120-ra, de a világi tagok k ő z ü l oly kevesenvesznek részt, hogy a mult évben is csak 24-en voltak jelen.De vannak oly ügybuzgó, tekintélyes világi hitrokonaink, akikszivesen résztvennének, ha a törvény engedné. A ·világi elemrészvétele az egyházra nézve csak e l ő n y ö k k e l járt, e r ő s í t e t t e az egyházi és világi rend közötti kapcsolatot és egyetértést.10 évi tapasztalat igazolta, hogy IlZ új törvény e r e n d e l k e z é s ~ IlZ egyház gyakorlllti szükségleteinek nem felel meg, érdeke.t

nem szolgáljll, s ő t hátrányos. Ezért Iljánljll I I világi tllnácsosokszámát 9 0 - r ő l 180-fIl emelni. A f ő t l l n á c s i bizottság I I jllvllsllltot.. Il legmelegebben üdvözli", de rámutat Ilrrll; hogy IlZ egyházie l ~ m tllnácsosi számánIlk emelése egészen m e l l ő z t e t e t t . Lehetseges voinIl ezen segíteni úgy, hogy I I tllnácsosok számIl2 ~ ' f I l emeltessék, melynek ' j'-e világi, ' /. -e egyházillk közülvlllasztassék. Igy Ilmllzok számIl 176 lenne, emezeké 44. Af ő t l l n á c s elfoglldtIl I I jllvásIIltot s 11 egyházi és 33 világi tanácsos választását rendelte el.

A f ő t a n á c s szervezetében lényegesebb változás IlZ impériumváltozás e l ő t t nem történt. Az összeomlás utáni nagyreformlázblln ujrll tárgysorozllt", került I I f ő t l l n á c s szervezése.A kiküldött nagybizottság jllvllslatát IlZ 1923 évi fótllnács elfoglldta. E szerint" f ő t a n á c s n l l k I I hivlltalból vllló tagokon kivül220 választott tagjll Vlln, kik közül llO-et választ I Iörökös tllgnllk, 55·öt I I körök, 55 -öt IlZ egyházközségek 6 évre.Az eddigi tagok joga érintetlenül mll",d. ( f ő l . jk. 39 . P.). Az



361

1924 evl f ő t a n á c s 46. lk. pont alalt megalkolla az egyházkÖzsúek által k ü l d e n d ő f ő t a n á c s i tagok választási útasításál.Az 55 n á c s i tagot az egyházközségek közvetett választásútján küldik. vagyis minden eklézsia lélekszám arányában(500-ig I. 1000-ig 2. azon felül 3) választókat (elektor) választs ezek ejtik meg a választást az esperes elnöklete alatt. Amegbízás érvénye 6 évre terjed. P. Horváth K. f ő g o n d n o k ( F ő t a n á c s után. K. M • 1923. 186.) a f ő t a n á c s tárgyalásairólelmélkedve. ezeket mondja: "Ezzel egy régóta kifejezett kivánság megy teljesedésbe. Kivánom. hogy tárgyalásainkon részvételük váljon egyházunk javára és ezzel szünjék meg a háborúság és gáncs. mely eddig a központ ellen hol nyiltan. hol aa lelkekben elrejtve mindíg szunnyadott és legyen béke és

egyetértés az egyházi dolgokban mi közöttünk".1924 nov. 9-én tartatott f ő t a n á c s az új szervezet szerintaz egyházközségek ~ I e k t o r a i által megválasztott f ő t a n á c s i tagokrészvételével. Feza " , (= Ferenczy Géza) siet megállapítani.hogy "a képviseleti rendszer részleges bevezetése nagyonbeváll. (I) Az egyházköri és egyházközségi k é p v i s e l ő k majdnem oly nagy számban vettek részt. mint a korábban beválasztott régi tanácsosok". A felszólalások tárgyilagosak. higgadtak voltak. Személyi elfogultságoknak nyomaira sem akadtunk.

De tévesnek találja a törvény azon rendelkezését. hogy mindaddig új egyházi tanácsos nem választható. míg a már választottak száma a képviseleti rendszer részleges bevezetésévelkontingentált számra le nem száll. Sok jogosult érdem ésvárakozás kopogtat máris a f ő t a n á c s ajtaján. Aránylagosapasztással kell e kérdést megoldani. még ha k é s ő b b következik is be a tervelt tagleszállítás. Ezért melegen üdvözli af ő t a n á c s i bizottság azon javaslatát. mely a kérdést revizió

tárgyává akarja tenni. Egy másik cikkében112

az új törvényt..óriási lépésnek" mondja a képviseleti rendszer bevezetésefelé. A f ő t a n á c s eddig. mint önmagát megalakító és k i e g é s z í t ő testület. a világ legarisztokratikusabb szervezete volt" . A képviseleti rendszer bevezetésével összhangba jutottunk a protestantizmus ama szervezeti alapelvével. hogy az alkotmányah í v ő n épül fel. A tökéletesen független amerikai és a mieddigi szervezetünk "két véglet". Az új szervezet közvetít akettó között a történelmi mult tanúloágai és a mindennapi

élet kivánalmai mérlegelésével. A régi elavult. Minde r ő s e b b

hangon nyilvánult a kivánalom. hogya haladó kor f e j l ő d é s ének m e g f e l e l ő e n fejlesztessék a képviseleti rendszer irányában.E törekvés élén álló f ő t a n á c s i bizottság irányító alapelve volt :az egyházi hatalom alanya a h í v ő k összessége. a hatalom

171 F ő t a n á után. K. M. 1925. 81 . l.tn F ő t a n á c 8 u n k . K. M. 19!4. 203. I.



368

gyakorlásában ' nekik részt kell engedni s a jog gyakorlásaképviselet úJján történjék, Az 50 % .szerencsés arányszám·.A másik 50 %-ot továbbra is a f ő t a n á c s választja, "ami nemannyira a történelmi mult hagyományainak nyúitott kedvez

mény, mipt i n k ~ b b f o g y a t é k o ~ ~ g y h á z s z e r v ! , , : e t ü ~ k . k ö v e ~ e l ménye·, Ugy érh ezt, hogy szorvanyokban elo hivemket Igyjobban bekapcsoljuk az egyházi életbe, mert ezek inkábbragaszkodnak az egyetemes p.gyházhoz, mint az egyházközségekhez. És végül a k é p v i s e l ő k t ő l "egy hatásosabb é p í t ő munkakezdetét" várja öntudatos és önérzetes v i s e l k e d é s ü k t ő L

d) F ő t a n á c s i bizottság.

f gyházi szervezetünkben egészen új szerv a f ő t a n á c s i bizottság, mely a püspök indítványára állíttatott 1902-ben azE, K. T, ajánlatára a f ő t a n á c s által. Ismernünk kell a f ő t a n á c s eddigi tárgyalási' módját és rendjét, ami e javaslat indító oka

volt, hogy gyakorlati c é l s z e r ű s é g é t megérthessük. Eddig atanács összeülvén és megalakulván, bizottságok küldettek kiaz E, K. Tanácsnak j e g y z ő k ö n y v e i felülvizsgálására, az egyházi közigazgatásról, a tan ü g y r ő l , a vagyoni állásról, pénzü g y e k r ő l való jelentései, a kérelmek, javaslatok és indítványokmegvizsgálására s véleményes jelentésük e l ő t e r j e s z t é s é r e . A bizottságok bármilyen buzgón és lelkiismeretesen fogták felhivatásukat, a rendelkezésre álló rövid i d ő alalt lelkiismeretesés megnyugtató munkát nem végezheltek s mégis c é l s z e r ű t l e n módon hosszabbították és elnyújtolták a f ő t a n á c s ülésezésénekidejét. A püspök megítélése szerint a számadások és költségvetések megvizsgálása alig volt egyéb szemfényvesztésnél azi d ő rövidsége miatt. Ezen a nehézségen akar! segíteni a püspök

javaslatae l ő t e r j e s z t é s é v e l .

A javaslat az volt, hogy af ő t a n á c s

nevezzen ki egy 7 -9 tagból álló bizottságot avégre, hogy abizottság tagjai a j ö v ő évi f ő t a n á c s e l ő t t hívassanak összeKolozsvárra, vizsgálják meg a f ő t a n á c s elé t e r j e s z t e n d ő számadásokat és jelentéseket s vizsgálatuk e r e d m é n y é r ő l tegyenekjelentést. A n á c s a javaslatot egyhangulag helyeselte s megalakította a bizottságo t 9 rendes és 3 póttaggaL Ez a bizottságazóta é v r ő l - é v r e megalakíttatik a k ö v e t k e z ő évi f ő t a n á c s r a ésfontos hivatását kiváló sikerrel oldja meg. Az 1904. évi f ő t a n á c s csak 2 napig tartott, mit a püspök egyenesen e bizottságszervezésének tulajdonít. Hatásköre a szervezeti törvényben(206, ~ , ) igy van megszabva : "a f ő t a n á c s elé t e r j e s z t e n d ő szá,,!ada.sokat, költségvetéseket és jelentéseket megvizsgálja s avIzsgalat e r e d m é n y é r ő l jelentést tesz". Jegyezzük meg ezt jól,mert az évek folyamán a bizottság a törvényben megszabotthatáskörnél sokkal szélesebb kört igényelt magának, amint ak ö v e t k e z ő k b e n látni fogjuk, 1907-ben a f e l s ő f e h é r i kör azt in-



· 369

<!ítványozta, 'hogy e bizottságban az egyes körök képviselvelegyenek. Az E. K. T. az indilvány m e l l ő z é s é t kérte azon azalapon, hogya bizottság megalakítMánál nem az az elv, hogyminden kör képviselve legyen. hanem az. hogy egyházi és

világi tagokm e g f e l e l ő

szám ban legyenek benne. pillan-tásra látszik. hogy az E. K. T·nak ez a megokolása téves.mert a célt tekintve a bizottság tagjaiul olyanok választandók.akik az ügyek megvizsgálására s z a k s z e r ű hozzáértéssel ren-delkeznek. Tévedés volt az is. ha nem célzatosság. hogy ebizottságba az E. K. T. tagjai közül is választattak be. A bi-zottság szokásba hozta. hogy az e l ő t e r j s z t e t t ügyek felülvizs-gálatáról szerkesztett jelentéseke n kivül ú. n. általános ielen-

tést ís tett. Az 1907. évi bizottság általános jelentésében mondja:

hivatásának tekinti. hogy ne csak kritikát gyakoroljon. hanemirányt is jelöljön. Az E. K. T. elismerését fejezte ki odaadóbuzgósággal teljesített munkásságáért. de megjegyezte. hogym í d ő n írányt is akar jelölni s íelentésében kifejezi. hogy azE. K. T. egyik vagy másik jelentését tudomásul vette. . . úl-buzgóságból átlépte hatáskörét". Gyakorolhat. kritikát. javasla-tokat tehet. E. K. T. javaslatait ajánlhalja el·. vagy el nemfogadásra. de azok elfogadása. tudomásul vétele. vagy ellen-k e z ő j e az ügyek intézésében irány elölés. mindennemü hatá-

rozathozatal a f ő t a n á c s jogköre. Talán ez lehetett az oka. hogyaz 1907. évi f ő t a n á c s i bizottság általános jelentése. a korábbiévek gyakorlatától e l t é r ő l e g . nem vétetett fel a j e g y z k ö n y v b e . Az 1908. évi bizottság ..fájó érzéssel állapította ezt meg. merta történelmi hüség rovására történik s bénítja a f e l v e t ő d ö t t 'gondolatok érlelését, s ő t a munkaked vet is". A jelen esetbenannál méltánytalanabbnak látja. mert pl. a birtokkezelés re-formja s az államsegély felosztásának a módja épen az álta-lános j e l e n t s b ő l indul ki. Az e l n ö k s é g t ő l kapott felvilágosításután sem találja a kihagyást megokoltnak s kéri vagy a múltévi. vagy a jelen évi j e g y z ő k ö n y v b e való felvételé t. Az E. K.T. megjegyzése után újból megvizsgá lta t e e n d ő i n e k hatását sarra a m e g g y ő z d é s r e j utott. hogyaszámadások. költségveté-sek és jelentések vizsgálata .. nem meríti ki azon feladatokat.melyeknek megoldására a f ő t a n á c s i bizottság létesíttetett. ha-nem az összes ténykedések feletti birálatra és véleményezésreérzi magát hívatottnak. mindíg csak a f ő t a n á c s ülésezése alatt,mikor a t i s z t v i s e ' ő k e t meghallgathatja. pénztárt vízsgálhat. stb..Ennél tágasabb hatáskört nem víndikál. de f e l e l ő s s é g é n e k tudatában kevesebbel meg nem elégedhetik". Kétségtelen. hogya f ő t a n á c s i bizottságnak ű d v ö s és helyes volt a célja. De megkell állapilanunk. hogy a célhoz út megválasztása tör-

vényellenes volt. Hiszen a szervezeti törvény kifejezetten kije-löli a bizottság hatáskörét. A törvény a bizottságot akkor isköti. mikor az a f ő t a n á c s é Ez a bizottság pedíg tényleg átlépte

24



hatáskörét. Ha célját mindenáron el akarta erni. azl az útaIkelle II volna választania. hogy külön megbízatást kérjen ahatáskör kiszélesítésével. És kétségtelenül meg is kapta volna.Ez annál inkább ajánlatos lett volna. mert i d ő k folyamán af ő t a n á c s i bizottság megalakítása úgy f e j t ő d ö t t ki. hogy annakelnöksége mintegy e l s ő l é p c s ő lett a f ő g o n d n o k s á g r a .

Hogy a történelmí fejleményeket tovább kisérjük. az E.K. T. jelentette. hogy a f ő t a n á c s í bízottság általános jelentéseaz 1908. évi f ő t a n á c s j e g y z ő k ö n y v é b e felvétetett s véleményeaz. hogy c é l s z e r ű b b i . esetleges félreértések elkerülése végettakkor nyomatni ki. mikor e g y í d e j ű l e g az E. K. T. észrevételeiís kinyomathatók. A hatáskör kiterjesztésére vonatlsozólag véleményét már kifejtette. amit a f ő t a n á c s elfogadott. Es azt most

is fenntarUa. annál ís inkább. mert abizottságnak alkalma vanbetekinteni az egyház összes ügyeinek kezelésébe s mindenadat rendelkezésére áll. Ami az általános jelentés kérdésétilleti. e t t ő l a bizottságot nem kivánja ugyan elzárni. de szükségét fennforogni tulajdonképen nem látja. Amennyiben mégistétetnek ilyenek. kinyomatásukat egész terjedelemben nemajánlja. Elégnek tartja. ha a jelentés s az E. K. T.-nak arratett megjegyzései megemlíttetnek. A f ő t a n á c s i bizottságnak erreez volt a felelete: Az a meleg elismerés, mellyel az E. K. T.az e l ő z ő évi bizottság m ű k ö d é s é t kiemeli. l e g e r ő s e b b bizonyítéka annak. hogy a bizottság jelentésében körvonalozott tevékenységével tényleg helyesen találta el munkakörének határait.Hogy az általános jelentés felesleges volna s a j e g y z ő k ö n y v b ő l kihagyandó. azt megokolni nem tudja s azzal nem ért egyel.Mert az egész egyházat érinló s a tárgysorozatban nem szer e p l ő események. vagy kivánalmak e l ő k é s z í t é s e és megérlelésea közvéleményben, általános közérdek. Ily kivánalmak közül

több megvalósult már a bizottság nehány éves élete alatl. többmeg a valósulás küszöbén áll. A bizottság k ö t e l e z ő n e k nemtekinti általános jelentés beterjesztését. de kivánatosnak tartja.valamint egész terjedelmében való kiadását is. E vita után af ő t a n á c s határozata: tetszésére bízza a bizolIságnak. hogytegyen-e általános jelentést vagy ne. De minthogy a bizottságé v r ő l - é v r e újra alakíttalik. "egyik f ő t a n á c s i bizottság nem hivatoll arra. hogy jelentést, i l l e t ő l e g észrevételt tegyen az E. K.T.-nak a m e g e l ő z ő évi f ő t a n á c s i bizottság általános jelentésére

adott felvilágosításaira. E tekintetben az elbirálást a f ő t a n á c s magának tartja fenn". Ha általános jelentést adnak. azok ki-

, : , o n ~ t o s a n ugyanazon évi f ő t a n á c s j e g y z ő k ö n y v é b e beírandókes kmyomatandók. A f ő t a n á c s nem volt következetes. mikora bizottság munkásságát elismeréssel tüntelle ki. de az általános jelentésnek csak kivonatos j e g y z ő k ö n y v e z é s é t határozta el.

A bizottság szervezése óta sok egészséges gondolatot vetett fel, nyilt és tisztánlátó szemekkel tekinti az . egyházi élet



mindenirányú jelensegét, helyes 1téleHel. hirál s emelni i g y ~ k -szik az egyházi közigazgatás szelleméI. /liéha azonban oly celo·kat lúz ki, melyeknek megvalósitására az eszközök nem állanakrendelkezésre. Hatásköre kiterjesztését célozta az az óhajtása,

melyet az egyházi birtokok kezelésének sikertelensége váltottki hogya birtokokkal helyszíni megtekintés útján tagjai megi s ~ e r k e d h e s s e n e k , a gazdasági bizottság évenként egyszer abirtokok vizsgálatának idejét közölje a tagokkal (1906. évi f. 6.J.Az E. K. T. erre a k ö v e t k e z ő évben (F.-jkv 1907. 79. l.) aztjelenti, hogy nem tarija t e l j e s í t h e t ő n e k , mert.a f ő t a n á c s i bizott·ság nem hivatalos szerv" (7), a birtok vizsgálata nem tartozikhatáskörébe s megjelenéSével e&elleg gátolná a gazdasági

bizottságot hivatalos müködésében. Ez a kérdés adataim sze-

rint többé nem fordult elé. Az E. K. T. elutasító véleményének az az oka, hogy a bizottság "nem hivatalos szerv", nyilvánvalóan téves s azt sem lehet elképzelni, hogyan gátolhatlavolna a bizottság megjelenése a gazdasági bizottságot dolgaiintézésében.

A bizottság 191O-ben felveti az önálló kántoria kérdésél.Mire az E. K. T. k ő v e t k e z ő k b e n terjeszti véleményét az 1911.évi f ő t a n á c s elé: e ! ő n y ö s e b b lenne ugyan, ha a kántor is teljesen a mi rendelkezésünkre állana, mint ahogy az ma is meg

van azon nehányegyházközségünkben, melyekben felekezetiiskoláink még megvannak. De a mostani rendszert, l. i. a kántorságnak a községi, vagy állami tanítósággal való kapcsolásátnem tartja oly károsnak, hogy önálló kántori állásokat kelleneteremtenünk. A f ő t a n á c s erre úgy határozott, hogy önálló kántoriállás s z e r v e z e n d ő ott, ahol az egyházközség legalább 1200 Kfizetést és lakást tud biztosítani. Az önálló kántornak k é p e s í t ő oklevele kell hogy legyen. Az á l l a m s e g é l y b ő l évi 4 - 5000 Kfordítandó e célra. A tanítósággal egybekötött kántori szolgálat

megszünik, mihelyt a tanitó nyugalomba vonul. A k ö v e t k e z ő évi f ő t a n á c s i bizottság a kántorképzés kérdését vetette fel,"minek szervezetünkben a legkisebb nyomát sem találj uk. "Pedig, hogy az egyházközségi élet egyik irányítóját csupánállami intézetek képezhessék ki, ez ma már az egyházi életb e n S Ő S é g é v e l alig e g y e z t e t h e t ő össze. A mulasztás oka az anyagie r ő k hiánya. Az e l ő k é p z é s foka lehetne a 4 polgári osztály si d ő n k é n t k á n t o r k é p z ő tanfolyamokat kellene létesíteni. Ugyanakkor veti fel a sátoros-ünnepek harmadnapjának s az áldozó

csütörtöknek megünneplésél. S javasolja az ünneplés kötelezettségének törlését és a körök véleményének bekérésél. AzE . K. T. 0913. évi f ő l . jkve 77. l.) önálló kántorok képzésérelfanyuló törekvést nem ajánlja elfogadásra, mert csak egy párönálló kán o runk van s a 4 polgári osztályt nem tartja e l e g e n d ő l ~ k é p z é s n e k . A t a n í t ó k é p z ő k k e l kapcsolatos kántorképzés ma

meg megfelel a célnak. Az ünnepek harmadnapja t ö r l é s é t24 '



nem zárkózik el. de ajánlja az egyházközségi közgyülésekvéleményének bekérését. Az áldozócsütörtök törlését ..kérdéstárgyává sem kivánja tenni". de javasolja. hogy a konfirmációminden egyházközségben e napon tartassék. A f ő t a n á c s ilyenértelemben határoz. de a konfirmációra vonatkozólag azzal amódosítással. hogy "ahol a körülmények megengedik" . E mó'dosítás magyarázatára szolgál az E. K. T.-nak az az e l ő t e r j e s z -tése. hogy a konfirmáció i d ő p o n t j á t azért nem lehet egységesíteni. mert a helyi viszonyokat szem e l ő t t kell tartani. Aholeddig virágvasárnapján tartották, ott nem lehetne a gyermekeketrendszeresen összegyüjteni és együtt tartani a pünkösd e l ő t t i i d ő b e n . S a pünkösd e l ő t t i vasárnapot sem ajánlja a konfirmációidejéül. Az 1912. évi f ő t a n á e s i bizottság fölvetette a keresztelési

és esketési formula megváltoztatásának szükségét. Mire azE. K. T. azt feleli, hogy az az evangéliumi szöveg szerint van

megállapítva s a módosítást nem ajánlja, "mert az olyan dogmais esetleg theológiai vitatkozás színhelyévé tenné a f ő t a n á c s o t , m e l y b ő l több kár származna, mint haszon". Az esketési formulaa polgári házasság életbeléptetésekor módosíttatott a helyzetnekm e g f e l e l ő l e g . A f ő t a n á c s ilyen értelemben határozott.

A kántorképzés és képesítés nemcsak nálunk, hanem

országszerte teljesen el volt hanyagolva. Ez a magyarázata

annak, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1915-benJárosy D e z s ő t , a zeneakadémia tanárát, a kántorképzés ésképesítés országos reformjának e l ő k é s z í t é s é v e l bízta meg. Járosymeg is kezdette munkáját. Meglátogatta a k é p e s í t ő vizsgálatokalkalmával a t a n í t ó k é p z ő k e t . A K. M. s z e r k e s z t ő s é g e ezzel amegjegyzéssel kiséri a miniszter kezdeményezését: "Csakhelyeselhet ük, hogy a miniszter kezébe vette ennek a végképenelhanyagolt ügynek a rendezését, melyet a felekezetek mindentörekvésük mellett sem tudtak megoldani". Ohajtása azonban,hogy a felekezeteket is meg kell kérdezni ebben az ügyben.A háború miaU azonban sikertelen maradt a kezdeményezés.

A háború alatt szünetelt a f ő t a n á e s i bizottság terveket ésgondolatokat t e r m e l ő tevékenysége. de annál élénkebben megíndult a háború után. A felvetett gondolatok közül sok megvalósult, még több azonban csak kivánalomnak maradt. A nagydrágaság és csekély fizetések közötti különbözet enyhítésére1920-ban felveti, hogy Bún és Bányabükk lássák el a tanárok

ést i s z t v i s e l ő k

terménybeli szükségletét. A kisérlet megtörté!'t, de a nemsokára elrendelt és végrehajtott agrárreform nyakat szegte. Javaslat készítését sürgette a létminimumról azforrások mérlegelésével és adatok beszerzését egyházközségit i s z v i s e l ő i n k és újonnan szervezett felekezeti iskoláink fenntartása biztosítása céljából. Az 1921. évi f ő t a n á c s o n e l ő k é s z i t ő lépéseket sürgetett abban az irányban, hogy az eddigi elméletiés majdnem kiZárólag a hivatalnoki pályára n e v e l ő iskolai



373

oktatás fokozatosan a gazdasági. ipari és kereskedelmi szakképzés iránya felé alakittassék át. Az unitárius vallás tudományos képviseletére és munkálására m e g f e l e l ő eszköz találtassék; legyen e célra m e g f e l e l ő sajlószerv s kerestessék meg amódja. hogy a K. M. a célhoz méltó terjedelemben és módonminél e l ő b b újra megjelenhessék. Az 1923. évi bizottság sürgeti az ifjaknak a gyakorlati pályákon való elhelyezkedés módjának keresését. nagyobb unitárius gócpontokon gazdaságii s m é t l ő iskolák felállitását. az iskolán kivüli nevelés felkarolásáto az intenziv vallásos gondozás érdekében a szórványokújabb végleges beosztását. az egyházköröknek a történelmikeretek l e h e t ő fenntartásával új beosztását és ajánlja középiskolai tanárainknak a lelkészi oklevelek megszerzését. Az 1924.

évi bizottság ajánlj", a leányoUhonnal kapcsolatosan egy polgári leányiskola létesitését egy éves kereskedelmi tanfolyammal.sürgeti a tanári és tanitói utánpótlásról való gondoskodást. atöbbi magyar egyházakkal együtt egy kultúrprogramm kidolgozását. a theológiai akadémián az államszámviteltan e l ő a d á s á t és a pénzkezelési rendszer modern kivánalmaknak m e g f e l e l ő átalakitását. .

Tudjuk. hogy e kivánalmak közül sok még ma is csak- kegyes óhajtás.

e) Egyházi K é p v i s e l ő Tanács.

Igen beható. részletes és sokszor m e g i s m é t l ő d ő szenvedélyes viták folytak az E. K. Tanács s z e r v e z é s é r ő l . Eddig azE. K. T.-nak tagjai voltak az összes egyházi tanácsosok. Gyakorlat szerint azonban ülésein csak a kolozsvári tagok jelentekmeg. a vidékiek csupán alkalomszerüleg. ha véletlenül Kolozsvárt tartózkodtak. Az egyházi hatóságok újraszervezésével kapcsolatban már 1872·ben felmerült az a gondolat. hogy j ö v ő b e n a hivatalból való tagokon kivül csak' 24 választott tagja legyen.ha azt akarjuk. hogy az E. K. T.. mint végrehajtó szerv. af ő t a n á c s n a k f e l e l ő s legyen. Az 1899. évi szervezés az egyházitanácsosoknak az E. K. T.-ban való tanácskozási és szavazásijogát megszüntette. de az ülések nyilvánossága következtébenbármikor jelen lehetnek. Az 1872. évi javaslat az espereseketis felvette hivatalból a tagok közé. de az 1899. évi ezt meg

szüntette. Azonban a gondolat mindegyre felmerült. 1908·bana keresztúri kör felveti. hogy E. K. Tanácsi tagok választásaalkalmával minden k ö r b ő l jelöltessék tag egyházi és világi

z r ő l is. Az E. K. T. nem ajánlotta ez inditvány elfogadását.mert a törvény mindegyre való módositása nem ajánlatos;A 13 vidéki tag közül nagyon ritkán jelenik meg valaki. a ~ 1 azt mutatja. hogy vidéki tagok megjelenése akadályokba ut-közik s ezek nagy száma esetén eléállha tna az. hogy az



374

E. K. T. tagok jelen nem léte miatt nem határozatképes. A f ő t a -nács nem fogadta el az indítványt. Ezzel kapcsolatban inditványoztatott, hogy a keresztúri gimnázium igazgatója és aközügyigazgató tagjai legyenek az E. K. T.-nak. A f ő t a n á c s véleményezésre kiadta az E. K. T.-nak. 1909-ben a

f ő t a n á c s az E. K. T. ajánlatára a keresztúri gimnázium hivatalában i d ő sebb f e l ü g y e l ő - g o n d n o k á t , igazgatóját és a közügyigazgatótbevette a tagok közé. Az 1912. évi f ő t a n á c s a keresztúri körazon indítványát, hogy az esperesek hivatalból tagjai legyenekaz E. K. T.-nak, nem fogadta el az E. K. T. ezen megokolásaalapján: Az E.K.T.-ot határoza tai hozatalánál egyetemes egyházi szempontok vezetik, melyeknek alá kell rendelni a köriérdekeket. A köri hivatalos képviselet azért sem szükséges,

mert minden kérdésben az esperesek fölterjesztése és véleménye kikérése után határoz. Ha az esperesekre kimondatnéka hivatalból való tagság, a gyüléseken való megjelenés kötelezettsége, nagy terhet róna rájuk, minek fedezésére az egyháznak nincs módja.

Az 1913. évi f ő t a n á c s o n L ő r i n c z i Dénes tanácsos inditványozta, hogy a Kolozsvárt lakó egyházi tanácsosok az E. K. T.üléseín résztvehessenek nem mint szavazó, hanem mint tanácskozó tagok s az esperesek hivatalból tagjai legyenek. Az E.

K. T. az indítvány m e l l ő z é s é t ajánlta. A f ő t a n á c s i bizottságkivánatosnak mondta, hogy az esperesek az üléseken jelenlehessenek s tájékoztassák a tanácsot s ezért javasolta a szervezet revizióját s mérsékelt útiköltSég adását. A f ő t a n á c s azonban nem látta megokoltnak s nem változtatott a törvényen.Az 1915. évi f ő t a n á c s o n az esperesekre vonatkozó indítványával megint e l ő á l l o t t a keresztúri kör, de a f ő t a n á c s napirendretért felette. A k ö v e t k e z ő évi f ő t a n á c s i bizottság jelentésébenrámutat a körök r é s z é r ő l majdnem évenként e l ő t e r j e s z t e t t indítványokra, melyek az E. K. T. szervezetének a módosításátkivánják s azt mondja, hogy az állandó i s m é t l ő d é s már a közvélemény megnyilatkozása s ezért nem térhet ki a napirendretüzés és szorgalmazás e l ő l . Rámutat egy pár irányelvre is. AzE. K. T. mai szervezetében és ügykezelésében a k e l l ő gyorsaságot nélkülözi. Havi egy üléssel ma már ..egyházszervezetetorganizálni (7) nem lehet" s napról-napra sokasodik az elnöki·leg e l i n t é z e n d ő k száma. A vallásközönséget k e l l ő egyenletes

séggel képviselni nem képes. A tagokszámában

túlnyomó azegyházi t i s z t v i s e l ő k és a központban lakás érdekeltsége. .. Mindkét körülmény a tett intézkedések bizonyos egyoldalúságáteredményezi. Eltekintve ugyanis az önállósági kivánalmaktól,mikben a t i s z t v i s e l ő bizonyos feszélyezést érez még akkor is,ha ilyen nyomás egyáltalában nem is érvényesül : az állandóközpontban tartózkodás k ö d s z e r ű fátyollal takarja el a vidékiviszonyok alapos ismeretét s így az egyetemleges e g y e (7)



375

nem engedi az egyes szórványok. vagy vidéki gócpontok ~ r d e : keinek k e l l ő mérlegelését s igy a jó végrehajtás alapfeltetelel

iányoznak." 'Az E. K. T. nemcsak végrehajtó. hanem javasló.v é l e m é n y e z ő szerv is s a kétféle tevékenység egyike. vagy

rnásika rövidülést szenved. mert a véleményezéshez testületiszervezet. a végrehajtáshoz egyéni f e l e l ő s s é g e n nyugvó akaratszükséges. Ha a hatásköre alá tartozó kérdések szétválasztatnának s egy részük elnöki. vagy elnöki tanács elintézése alákerülne. akkor lehetséges volna. hogya testületi elintézésti g é n y l ő nehezebb kérdések részére tanácsülés csak negyedévenként tartassék s ebben a körök espereseik útján képviseletet nyerjenek. A bizottság a kérdés megoldását s ü r g ő s n e k tartja s a f ő t a n á c s különös figyelmébe ajánlja. A f ő t a n á c s ki-adta az E. K. T.-nak figyelembevétel és észrevételei megtételére.Az E. K. T. 9 tagú bizottságot kiildött ki az ú j r a s z e r v E > z ő javaslat elkészítésére. De a bizottság tagjai annyira e l t é r ő véleményen voltak. hogy egy indítványra sem sikerült többségi álláspontot létrehozni. Valamelyes módosítást ugyan szükségesneklát a bizolIság. de az elnöki tanács és a negyedévenkénti üléseszméjét nem helyesli. Ezért az E. K. T. egy új bizottságnakadta ki a kérdést. Az 1917. évi f ő t a n á c s o n pedig azt jelentette.hogy határozott javaslatot tenni a nagyon e l t é r ő vélemények

miatt nem tud s m e g f e l e l ő i d ő h a l a d é k o t kért. Azonban atanácsi bizollság észrevételeire megjegyezte: az ügykezelés aleggyorsabban és legpontosabban történik. az elnökiek a beérkezés napján. a tanácsiak a l e g e l s ő ülésen lállatnak el. Atanács a bizollságokat minden érdemi ügyben igénybe veszi...Nem áll". hogy az E.K.T. vallásközönségünk egyetemét k e l l ő egyenletességgel képviselni nem képes. E l l e n k e z ő t mutat abizottság és E. K. T. tagjai véleményének nagy megoszlása is.

Téved af ő t a n á e s i

bizottság. hogy az önállóság feszélyezvevan. mert a tanácskozásokban az érdekeltek nem vesznek részt.Hogy a központi tartózkodás k ö d s z e r ű fátyollal takarja a vidékiviszonyok ismeretét, ..olyan állítás. mely a tárgyak kezelésénekn e m i s m e r é s é b ő l származik." Egyetlen tárgy sem nyer elintézést.melyben az érdekelt egyén. vagy egyházkör esperese. igen sokszor a kör közgyülése ne mondana véleményt. A központi tartózkodásra tett megjegyzést pedig rábizza az elfogulatlanul ítélk e z ő k r e . A f ő t a n á c s az E. K. T. ez észrevételeit tudomásul vette.

Az E. K. T. tovább foglalkozott a bizo Ilság javaslatával(J 918. I. 9. és I. 16. ülésein) s a tervet némi módosítássalelfogadta és az 1918. évi (okt. 27.) f ő t a n á c s elé terjesztette.amely azonban a háborus események miatt elhalasztatott.A bizottsági tervezet megokolása a k ö v e t k e z ő k e t emeli ki: azE. K. T. a f ő t a n á c s végrehajtó szerve. amely elvileg nagy testület nem lehet. A módosítás célja - amint a püspök tisztánlátja - nem egyéb. mint a vidék régóta megnyilvánuló biza1-



376

matlanságának, s ő t ellenszenvének elhallgattatása, vagy legalább enyhítése. Az E. K. T. tagjait más, mint a f ő t a n á c s nemválaszthatja. Alsóbb közigazgatási szerv tagjai egy f e l s ő b b n e k hivatalból való tagjai elvileg nem lehetnek. A megoldás a jelö

lésnél v i e n d ő keresztül s ez okból a jelölésnél megszorító intézkedést nem tesz. Az esperesek reprezentánsa: a közügyigazgató hivatalból tagja az E. K. T.·nak. A f ő t a n á c s végrehajtó szervét a köri k ö z g y ű l é s nem választhatja. Már pedighivatalból való tagság esetén ez a pragmatikai abszurdumállana elé. A demokratikus irányzat nem a kormányzó, hanemaz összeállitó testület: a f ő t a n á c s szervezetében kivánandó.E tekintetben egyházunk a legdemokratikusabb szervezet volttörténelmi multjában is és a legújabb kor szellemében is, mert

már rég elment a l e h e t ő l e g s z é l s ő b b határig, m i d ő n a f ő t a n á c s tagjainak számát az e l k é p z e l h e t ő legnagyobbra emelte. A közigazgató és biráskodó E. K. T. szervezeténél nem a lokális,hanem az általános érdek kell hogy domináljon. . K ö d s z e r ű fátyol" azok tisztánlátását takarja, akik az E. K. T. szervezetében találják egyházi közéletünk nyugtalanságát. A köri ügyekalapos e l ő k é s z í t é s é r e c é l s z e r ű volna az esperesi tanács szervezése. Az E. K. T.-ba honoris causa senki sem választható,oda munkás tagok kellenek.

Ezek voltak az E. K. T. e l ő t e r j e s z l é s é n e k v e z e t ő gondo.latai. A tervezetet a körök, a háromszéki és keresztúri kivételével, melyek az esperesek hivatalból való tagságát elengedhetetlen követelménynek tekintették, általában k e d v e z ő e n fogadták. Eszerint tagok hivatalból: a püspök, a két f ő g o n d n o k , f ő j e g y z ő , k ö z ü g y i ~ a z g a t ó , a f ő i s k o l á k f e l ü g y e l ő · gondnokai közüla hivatalában i d ő s e b b , a theológiai akadémia dekánja, a f ő gimnáziumok igazgatói, a j ó s z á g f e l ü g y e l ő s é g elnöke, jogügyi,pénzügyi, nevelésügyi és a nyugdíj-bizottság elnöke, jogtanácsos, e l ő a d ó s z á m v e v ő , egyházi titkár, pénztáros és esperesek;választás útján: 15 tag, kik közül legalább 6-nak kolozsvárinak kell lenni. E tervezet s az e l ő b b i között két elvi eltérésvan: az esperesek hivatalból való felvétele és a tanácskozásijogú tagság elejtése. A bizottság a fent említett elvi szempontotfogadta el, de c é l s z e r ű s é g i szempontból s a körök túlnyomórészének megnyílvánult óhajára az esperesek hivatalból valótagságát ajánlta. A tanácskozási jogú tagságot e l e i t e n d ő n e k tartotta. mert ezt a megkülönböztetést sem történelmi, sem jogi,sem c é l s z e r ű s é g i szempontok nem támogatják.

Az 1918. évi októberi . ő s z i r ó z s á s forradalom" sok ötletetés vitaanyagot dobott fel egyházunkban is. A háromszéki kör11 pontban, a keresztúri 15-ben terjesztett e l ő indíIványokat.A l e v e g ő tele volt reformtervekkel és gondolatokkal. Egyházilapjaink fáradhatatlanul tárgyalták e kérdéseke!. Az E. K. T.1919 jan. ll -én egy ad hoc bizottságo t küldött ki azzal, hogy



377. -

az egyházi közvélemény által s ű r g e ! e t t re.form i r ~ n y ' e l v e i t . megbeszélve dolgozza kL 1920-ban. a blzottsag t a g J a ~ .kozul !??benkét terjedelmes füzetet adtak kI. 1921-ben egy ujabb taJeko,,:-tató összefoglalás készült. mely a szervezeti reform alapelveItrendszerbe foglalta. De ugyanakkor a bizottság tagjaiban isfelmerült az az aggodalom. hogy a reform új államjogi helyzetünkben mindaddig nem valósítható meg. míg az egyház és

állam közötti viszony nem rendeztetik. Lényeges alkotmányjogialaptételek. mint a l e g f ő b b felügyeleti jog (jus suprema einspectionis és a jus advocatiae köre és terjedelme csak atárgyalások rendjén állapítható meg. S ezeken kívül az önkormányzat sértetlen megóvása mellett egyéb kérdések ismegoldásra várnak. Felmerült az is. hogy legalább részleges

reformokhozassanak

al e g é g e t ő b b

kérdésekre. De befelé semvolt egységes kÖZVélemény kialakulva a reformok körét és 'terjedelmét i l l e t ő l e g . Borbély 178 nem tarja tárgyalhatónak a reviziót.mert a felmerült javaslatok ellenmondásban vannak a törvényegészével s maga a törvény is .. kardinális ellenmondásokatés következetlenséget(?) rejt magában." Egyházalkotmányunk"bizonyos vonatkozásaiban presbiteri rendszerünek látszik."mert az egyházközségek vagyona sajátjuk. másokban megzsinatpresbiteri. ami az egyházközség. kör. E. K. T. és f ő t a n á c s fokozatos szerkezetében nyer kifejezést. De - mondja tovább -lényegében e látszólag zsinatpresbiteri rendszer is m e r ő b e n fikció.mert a k é p v i s e l ő k e t nem azok választják. akiket a megválasztott képviselni tartozik és a megválasztott senkinek sem tartozikf e l e l ő s s é g g e l . Legnagyobb csorba e rendszeren az E.K. T. szer·vezetében esett. A tanács mellé szakbizottságok vannak szervezve. de nincs kimondva. hogy minden ügy ezeknek adandó

ki megvizsgálásrd és véleményezésre. hanem csak az elnökségtetszése szerintiek. A püspökség jogkörét i l l e t ő l e g pedig telie·sen autokratikus és episkopalis. A régi évenkénti választás.lemondás és ki búcsúzás legtökéletesebb demokratíkus rendszerét eltörölték s azóta a püspök életfogytig választatík. .. Ezzel a zsinatpresbiteri egyházforma monarchikus célzatú. való-

. ságban azonban arisztokratikus köztársasági korlátozást szenvedett, mivel a további monarchikus tendenciákat a f ő t a n á cf e l e l ő s s é g r e vonási joga s a f ő g o n d n o k o k k a l való hatalommegosztás lényegesen letompítotla. " A püspök azonban elnökileg,

utólagos jóáhagyás reményében. majdnem mindent e!intézhet.

Az E. K. T. jelenlegi szervezete olyan. hogyha a világi tagokközül csak egy is hiányzik. a t i s z t v i s e l ő k vannak többségben.Kardinális hiány azonban törvényeink ben a f e l e l ő s s é g kérdé-

178 Nehány szó cgyházalkolmányunk reform jának s z ü k s é g ff ft

,elo,metökéezllö nogybizolleág l e e n d ö i , ő l . K. M. 1922. 165 - 155. t.



378

sének a hiánya. A K. M. "Egyházi reformok" 174 c. névtelencikke figyelmeztet, hogy amilyen vészes lehet az érvényesülniakaró élet visszafojtása, épen olyan veszély származhatik az

" i d ő teljessége e l ő t t " való reformok e r ő l t e t é s é b ő l , mert hiszena reform nem öncél, csak eszköz a jobb kifejlesztésére. Amiértvalami régi, nem szükségképen rossz, viszont ami új, nemmindig jó.

Ilyen gondolatok foglalkoztatták az unitárius közvéleményta nagy reformbizottság összehívását m e g e l ő z ő e n . Ez a bizottság 1923 ápr. 5-l-én ülésezett. A tanácskozásokat Ferenczyf ő g o n d n o k vezette, aki a reformmozgalom legnagyobb barátja,k e z d e m é n y e z ő j e és s ü r g e t ő j e volt. A püspök megnyitó beszéd

jében mondja, hogy sokan már zúgolódni kezdeltek, miért húzzák-halaszlják a nagy bizottság összehívását. "Nem tagadom,hogy én most is tovább halasztoltam volna, mert a mostanii d ő t , m i d ő n autonómiánkra nem támaszkodhatunk teljes biztonsággal. a legalkalmallanabbnak tartom m i n d e n n e m ű reformraegyházalkotmányunkat és szervezelünket i l l e t ő l e g Várnunk kelleti volna ezzel mindaddig, míg az egyház és állam közöttiviszony törvényesen rendezve és megállapítva lesz: Azt hiszi,hogy senki sincs közöttünk, aki tabula rasát akarna csinálni

s egyházi alkotmányunkat és szervezelünket teljesen elavultak·nak tartaná, amelyek a mai kor igényeinek nem felelnek meg.Figyelembe ajánlja a bölcs prédikátor intését: ne hányd el arégi gyepüt, mert a kigyók megmarnak. Inkább szeretn é, ha

a szellemet tudnók reformálni, ha nem lenne szükség a fegyelmitörvényre, ha a vallásos érzést mélyíteni, egyházunkhoz valóöntudatos ragaszkodást és é r d e k l ő d é s t fokozni, az áldozatkészséget bennök megrögzíteni tudnánk. Ez lenne az igazi reform,mely nélkül egyházi alkotmányunk legjobban átgondolt reformjával sem sokra megyünk. Olyan lesz, mint egy aranyos ráma

egy rossz képhez. Aztán kéri a bizoltságot: ne bántsa, nebailódjék itt senki a hitelvekkel. mert nem hitvitára g y ű l t ü n k össze. Ennek különben is lejárt az ideje. A hit kinek-kinekegyéni tulajdona. Konciliumokkal nem lehet többé szabályozni.A m ű v e l t s é g tisztítja, fejleszti és reformálja magától.

A nagybizottság tanácskozása folyamán igen sok és küIönféle kérdés került tárgyalás alá. A szervezet kérdésében a vélemények közeledtek egymáshoz. Javaslata az E. K. T. szervezetére nézve az vott, hogy a hivatalból való tagok mellé B

fötanács 15 tagot választ s az esperesek és köri f e l ü g y e l ő gondnokok közül B körök jelölnek ki 1- 1 deputatus t 6 évre.Az 1923. évi f ő t a n á c s 40. jk. pont alalt megállapítja az E. K. T.hiuala/bó/ ualó és uá/aszloll tagjait. Hivatalból tagok: a püspök,f ő g o n d n o k o k , f ő j e g y z ő , közügyigazgató, a f ő i s k o l á k hivatalban

'" 1923. 54.

•



379

i d ő s e b b fe!ügyeló gondnokai, a theol. akadémia dekánja, af ő g i m n á z i u m o k igazgatói, oz állandó bizottságok elnökei, jogtanácsos, e l ő a d ó - s z á m v e v ö , pénztáros, az egyházi és a püspökititkár. Választás útján: a f ő t a n á c s k e b e l é b ő l 15 tag, az espe

resek és köri f e l ü g y e l ő gondnokok közül a körök által kijelöltegy-egy deputátus. A választás 6 évre szól.

o Föiegyzöség.

Egyházunkban a második helyen álló papi hivatal. Kezdetben a f ő j e g y z ő a zsinatok, f ő t a n á c s o k és az E. K. T. jegyz ő k ö n y v é t vezette. 1847-ben a f ő t a n á c s azt a változtatást tette,hogy a válóperekröl külön j e g y z ő k ö n y v szerkesztes sék s azt

vezesse a f ő j e g y z ő , a közigazgatási tárgyakról ismét külön sezt vezesse a zsinati és egyházi f ő t a n á c s o k o n és az E. K. T.-bana jogtanár. M e g e l ő z ő l e g a pénzügyekre is külön jegyzökönyvindíttatott s külön j e g y z ő állíttatott. 1 8 4 7 - t ő l 1861-ig a f ö j e g y z ő csak a válóperek j e g y z ő k ö n y v é t vezette. Ekkor a külön j e g y z ő könyvek a f ő p a p i s közigazgatási ügyekre ugyan megmaradtak,de a két j e g y z ő k ö n y v vezetése személyileg egyesítteteit. 1874-ben a tanügyek külön választattak, erre külön j e g y z ő k ö n y v indíttatott, melyet a tanügyi j e g y z ő vezetett. Ekkor a f ő j e g y z ő nek csak a közigazgatási és f ő p a p i j e g y z ő k ö n y v vitele maradott. 1877-ben, mikor a f ő j e g y z ő i hivatal új szervezetet nyert,az E. K. T,-nak négy külön j e g y z ő k ö n y v e volt: a f ő p a p i széki,közigazgatási, pénzügyi és tanügyi. A zsinati és f ő t a n á c s i tárgyak is igy oszlanak el a közigazgatási, pénzügyi és tanügyij e g y z ő között. A f ő p a p i s z é k i e k a széken végellátást nyernek.A f ő j e g y z ő s é g tehát a kezdetben megállapított t e e n d ő k k e l mármegszü"t. Az E. K. T. az 1877. évi f ő t a n á c s r a azt az e l ő t e r jesztést tette, hogy a f ő j e g y z ő s é g továbbra is tartassék fenn,

mint második sarkalatos papi hivatal. melytöl csak a f ő p a p i széki j e g y z ő k ö n y v vezetése elválaszthatatlan. T e e n d ő j e továbbá:a püspök helyettesítése s zsinatok alkalmával a papok felszentelésénél segédkezni. De esetleg a közigazgatási jegyzöséget isviheti, azonban nem mint a f ö j e g y z ő s é g g e l hivatalosan összekapcsolt tisztet, hanem ha azzal külön is megbízatik. A fötanácsa föjegyzö munkakörének megállapítására bizoUságot küldö Uki. melynek javaslatát a fötanács elfogadta. Eszerint: a fö-j e g y z ő i hivatal, mint egyházi második sarkalatos tisztség,

a közigazgatási j e g y z ö s é g t ő l teljesen elválaszlatik. Rendest e e n d ő i : a) A föpapiszéknek rendes elöadója, vezeti annak jegyzö

könyvét, szerkeszti és expediálja kiadványait.b) Rendes e l ő a d ó j a a f ő t a n á c s n a k és zsinatnak, mely tisz

tében az E. K. T. jegyzöi segítik, kik az ügyeket teljesen fel-szerelve kötelesek beterjeszteni.



•

380

ej Papok felszentelésénél, egyházi tanácsosok, t i s z t v i s e l ő k felesketése alkalmával kanonaink értelmében eddig is gyakoroltt e e n d ő k e t végzi.

Rendkivüli t e e n d ő j e : az 1724. évi árkosi, az 1838. évitordai zsinat 63. sz. határozata alapján, mint f ő j e g y z ő és apüspöki szék megüresedése, vagy a püspök akadályoztatásaesetén egyházi törvényeink szerinti ideiglenes egyházi elnökvezeti az egyház ügyeit s az egyház külképviseletét aszerintés oly mértékben, mint a püspök betegsége esetében ez által,püspök nem léte, vagy akadályoztatása esetében a f ő t & n á c s si l l e t ő l e g a f ő t a n á c s utólagos jóváhagyásának fenntartásával azE. K. T. által megbizatik. A f ő j e g y z ő i hivatal az 1899. évi tör

vényekbe ezzel a hatáskörrel vétetett be.

g) Egyházi és püspöki titkár.

A titkári állás szervezését l e g e l ő s z ö r az udvarhelyi körinditványozta. (K. M. 1892.350. 1.). lnditványát azzal támogatta,hogy fizetése f e d e z h e t ő lesz az á l l a m s e g é l y b ő l és a mostanihárom j e g y z ő f i z e t é s é b ő l . A j e g y z ő k ü l alkalmazott tanároksaját foglalkozásuktól vonatnak el, ami hátrányára van a tan

ügynek, az irói munkásságnak és a k ö z i ~ a z g a t á s n a k . A tanárok f i z e t é s ü k b ő l most már megélhetnek. Es más felekezeteknélis jó sikerrel járt ez állás szervezese. Az E. K. T. az inditvány e l ő t e r j e s z t é s é v e l e g y i d e j ű l e g bejelentette, hogy a j e g y z ő k bejelentették lemondásukat, nehogy az inditvány elbirálásánálszemélyi kérdés jöhessen szóba. A kon!emplált 1200 - 1500 frtfizetés b ő l , ha a 3 j e g y z ő 550 frt fizetését számitjuk, még sok

hiányzik, mire nincs fedezet s ezért ez állás ez i d ő szerintiszervezését pénzügyi okokból nem ajánlja. A f ő t a n á c s , habár

a szervezést sokan óhajtották, m e l l ő z t e , de a j e ~ y z ő i állásokatezúttal csak 2 évre töltötte be, hogy az állás szervezésénekútját ne állja. Az 1899. évi szervezeti törvény szervezte ezállást, még pedig nem pap, hanem jogász részére, s csak apályázat eredménytelensége volt az oka, hogy pap alkalmaztatott. Azokat a t e e n d ő k e t , melyeket a törvény a titkár hatáskörébe utalt, eddig a közigazgatási, pénzügyi és tanügyi jegy

végezték, miután a f ő p a p i s z é k a polgári házassági törvényéletbeléptetésével m e g s z ű n I . A j e g y z ő k papok vagy tanárok

voltak, kiknek nem volt meg az a jogi tudásuk, amely a gazdasági és pénzügyi kérdések s z a k s z e r ű elbirálásához múlhatatlanul szükséges volt. Ez az oka annak, hogy a törvényk é s z í t ő i a titkári állás szervezésénél jogvégzell egyénre gondoltak Az 1899. év e l ő t t i állapoItal szemben az új t ö r ~ é n y abban is változást hozolt, hogy az E. K. Tanács s z e r v ~ l U la titkár t e e n d ő j é v é telt k ü l ö n b ö z ő tárgyú ügyek szakszeru elokészítésére bizoltságokat (pénzögyi, jogügyi, gazdasági stb.)



381

,szervezett. melyeknek hivatása a hozzájuk utalt kérdésekbenvéleményt mondani.

Az 1911. évi fótanácsi bizottság megállapította. hogy atitkári teendók rohamos növekedése szükségessé teszi segéd

titkári állás szervezését. A következó évi bizottság halaszthatatlan követelménynek mondja ezt s a fótanács ez alaponfelkérte az E. K. T.·ot. hogy a titkári teendök megosztásáról,illetóleg szegédtitkári állás szervezéséról a jövó évi tótanácsnak tegyen elóterjesztést. Az 1913. évi fótanács az egyháziirnoki állást átalakítja iroda tiszti állássá. aki az összes technikaimunkákat s a titkár által hozzá utalt teendöket köteles végezni. A másod ik irnoki állásra gépírót alkalmazott. Az E. K. T.az 1917. évi fót anácsnak ajánlja, hogy az egyházi és püspöki

titkári állás 1917 sze pt. l-töl választassék szét s utóbbiraalkalmaztassék egy lelkészjelölt, akinek kiválasztása a püspökhatáskörébe tartozik. A fötanácsí bizottság a szétválasztástnem látja elökészítettnek, mert a hatáskör nincs szabatosankörülírva s az anyagi javadalmazás kellöen megalapozva.Jelenleg nem állást kell szervezni, hanem ideiglenesen kisegítömunkaerót alkalmazni. Az egyházi titkár teendöinek csökkentése nem szüksége.. Az egyházi titkár munkabírása és cselekvöképessége esetén - tekintettel a rendelkezésre álló 2

segédmunkaeröre is - - az iktatóra érkezö 1500-2000 számelintézése megterhelésnek nem tekinthetö . A fötanács a szervezést nem tartotta szükségesnek, de a püspököt felhatalmazta,hogy vegyen maga mellé titkárul egy ífjú emberI. Késöbb azegyházi és püspöki titkári állás szétválasztatott.

hl Kodifikáló bizottság.

Törvényeink ~ o d i f i k á l á s á n a k szükségét sokszor hangoz

tatták a körökben és a fötanácsokon. 1885-ben a felsöfehérikör papválasztási törvény készítését indítványozta, mit a fötanács áttett az E. K. T.-hoz, hogy az egyházi törvény kodifikálásánál, mit ugyane tanács határozott el, vegye tekintetbe.Ferencz József püspöknek az 1888. évi fötanácsot megnyitóbeszédjéból idézem a következö jellemzö részt: .Egyházi törvényeink kodifikálásának szükségessége nem egyszer fölhangzott egyházi köreinkben is, egyházi fötanécsainkban is. Nekemugyan legteljesebb törvénykönyvem hivatali kötelessége im tel

jesítésére az én lelkiismeretem s meg vagyok gyözödve arról,hogy a buzgóságot, a pontosságot, az erélyt, az engedelmességet, vagy csak a felsöbbség iránti illemet is s más ehhez hasonló dolgokat nem lehet a paragrafusokkal biztosítan . Mindamellett nem vonom kétségbe azon mindinkább megnyilvánulóóhajtás jogosultságát, hogy egyházi törvényeink kodifikáltassanak, mert ennek hiánya tagadhatatlanul nagy hátrány egyházi



382

k5zigazgatásunkra ne zve. A patriárchálizmus rendszere maholnap teUesen lejárja magát, mivel az ezzel kapcsolatos erényekis mind ritkábbak kezdenek lenni. Ma már az emberek legnagyobb része csak arra érzi magát kötelezettnek, amit az írott

törvények eleibe szabnak s így aztán nemsokára bekövetkezhetik az, hogy a presbiteri um, a gondnok s bármely más egyházihivatalnok, ha mulasztásáért k é r d ő r e vonatik, azzal fog védekezni. hogy hol az útasítás, mutassátok meg, melyik paragrafusnak nem tettem eleget, melyiket hágtam át. Mindezeknélfogva - mondom - nem vonom kétségbe egyházi törvényeinkkodifikálásának ·szükségességét. Érzem ezt magam is. És érzekmég sok szükséget egyházunkban, melyek kielégítésre várnak.A szükséges reformok iránt is van némi érzékem. De mindezektöbbnyire pénzbe kerülnek s ezen a kis akadályon a legjobbakarat és a legnemesebb törekvés is vajmi sokszor hajótörést

d "zenve .A püspök e szavaiból látjuk, hogya törvények kodifiká

lásának szükségét már ak kor sokan érezték s alkalmilag ki isfejezték. De nem azt értették a szón, amil mi ma, hanem jóformán nem egyebet, mint a f ő t a n á c s o k o n hozott határozatokés törvények közreadását, kinyomtatását, hogy az é r d e k l ő d ő k és érdekeltek tanulmányozhassák s tudomásul vehessék azokat.Azt, amit 1901 óta meg is valósítottak, mikor a f ő t a n á c s j e g y z ő -könyveit kinyomatták és a papoknak és tanácsosoknak megküldötték.

Több, mint negyedszázad telt el, mikor 1916-ban a kodifikálás gondolata most már nem homályos körvonalakban,hanem teljesen kialakulva megint s z ő n y e g r e kerül. Tóth Györgya kodifikálás halogatását egyházigazgatási szempontból egyenesen veszélyesnek tartja.'" Ez a gondolat eredményezte aztán

a s z ö v e g e z ő (kodifikáló) bizottság megszervezését. Az E. K. T.az 1916. évi f ő t a n á c s n a k javasolta: minthogy a f ő t a n á c s többalkalommal meghagyta az E. K. T.-nak, hogy gondoskodjéktörvényeink kiadásáról és minthogy a törvényekben szervezetiés szerkezeti egybehangzás! kell beállítani s a hiányokról isgondoskodni és újabb törvényalkotásokra e l ő k é s z ü l e t e ! tenni, af ő t a n á c s küldjön ki egy bizottságo!, vagy bízza meg az E. K. T.-ota további t e e n d ő k elvégzésével. A f ő t a n á c s a javaslatot elfogadván, a megbízást az E. K. T.-nak megadta. Ez 1918-banbeterjesztelte a kodifikáló bizottság s z e r v e z é s é r ő l szóló javaslatot, melyet a f ő t a n á c s i bizottság azzal a kiegészitéssel ajánltelfogadásra, hogya közügyigazgató hivatalból legyen tagja.A bizottság tagjai hivatalból a f Ő j e g y z ő , a theológiai jogtanár,titkár, jogtanácsos, közügyigazgató ; választás útján: a f ő t a n á c s által 5 évre megvábsztott 5 tag; elnöke a f ő j e g y z ő , j e g y ő j e

n. [roll é. iralIa" törvények. K. M . 1916. 113 - 121. L



383

l' lk' Halásköre . lörvénylervezelek szövegezése s az érvény-8 I ar. I .., I I k f-I .b l e v ő k k e l összhangba hozala a; a lorveny erveze e o anacsel": terjesztés e l ő l t minden körülmények ~ ö z ? l I k i a d ~ n d ó k s z ö v e g e z ő bizolIságnak. A lörvény az mdllvanyozas Jogai

semmi lekinieiben sem korlálozza.

il Fegyelmi törvény.

A hivekkel szemben a fegyelmi büntetések ezek voltak:

a kiközösítés kisebb (templomtól, úrvacsorától eltiltás) és nagyob faja (kizárás az egyházból) és az eklézsiakövetés. Tisztv i s e l ő k k e l szemben a fegyelmet az esperes, a parciális, apüspök és zsinat gyakorolta. A büntetés pénzbirság volt. A

fegyelmi biróság a házassági bíráskodást ellátó biróság, e l s ő fokon a parciális. Az e l s ő papi törvényszék volt a quindenálisszék, melynek elnöke az esperes, j e g y z ő j e a köri j e g y z ő birái3 asszeszor. Hatáskörébe tartoztak a házassági perek. F elle bb e z ő fóruma a köri parciális, melynek elnökét, j e g y z ő j é t magaválasztja, birái a papok és mesterek, kivéve azokat, akik aquindenális szék tagjai, minthogy azok kétszer egy dologbanbírák nem lehetnek. Ennek f ö l e b b e z ő fóruma a f ő k o n z i s z t ó r i u m külön alakítolI birósága. Ennek birái: a világiak r é s z é r ő l az..elévaló nemeseink", köri f e l ü g y e l ő gondnokok és a f ő k o n - .zisztóriumtól megválasztottak, a p a p i r e n d b ő l a 7 esperes és apapok közül választott konzisztorok, j e g y z ő j e a f Ő j e g y z ő . Kolozsvármegyében a quindenális szék f e l e b b e z ő fóruma nema parciális, hanem a f ő k o n z i s z t ó r i u m . A fegyelmi ügyek e l s ő fokon a parciális, másodfokúlag a f ő t a n á c s e l ő tartoztak. I d ő k folyamán azonban az e l s ő f o k ú ügyek a parciális h a t á s k ö r é b ő l a quindenális hatáskörébe mentek át s másodfokon a f ő k o n zisztórium helyett a f ő p a p i s z é k hatáskörébe. Az 1809. évikolozsvári f ő t a n á c s végezte, hogy a perek az alpapi s z é k t ő l (qindenális sedria) a repr. konzisztóiumhoz felebbeztesseneks ez azokat a f ő t a n á c s nevében lássa eL Igy lelt az E. K. T.

f ő p a p i s z é k . E t t ő l kezdve a fegyelmi ügyek is másodfokúlag azE. K. T . mini f ő p a p i s z é k e l ő t t tárgyaltatnak s a súlyosabbesetek harmadfokúlag a f ő l a n á c s e l ő l t . Ez a rendszer lartott1 8 4 ~ - i g Az a bszolulizmus alalt a kormány a papok fegyelmiugyel. 1?51 szept. 27-én, az egyházjog teljes figyelmen kívül

~ a ! ! y a s a v a l , szabályozia Az egyházi s z e r v e z e i r ő l készilett 1872.eVI J " . v a ~ l a t volt az e l s ő kisérle\, hogy a fegyelmi ügyek azalpaplszek h a t á s k ö r é b ő l kivétessenek. De minthogy e javasla.lnak . csak az egyházközségekre vonatkozó része váll lör~ e ! , n ~ e , a fegyelmi biróság szervezése akkor elmaradt. Az 1886.eVI .fotanács lárgyalja a b e l s ő emberek f e l e l ő s s é g é r ő l szólólorvenYJavaslatot, melyel a körökkel való közlés és véleményezés végett az E. K. T.-nak visszaad. Az 1888. évi f ő l a n á



felhívja az E. 1<. T.·ot, hogy az 'egyházi t i s z t v i s e l ő k f e l e l ő s -ségér(íl készítsen javaslatot. 1889 febr. 17-én az E. K. T. ülésénjelenti a püspök, mínt a javaslat elkészítésére kiküldött bizottság elnöke, hogy a javaslat eltér a r é g i ! ő l annyiban, hogy ez

mindent i s z t v i s e l ő r e ,

tehát a tanárokra ís kiterjed, továbbá,hogy a vádlás és védekezés módozatai meg vannak állapítvaés e célból a biróságok szervezve vannak. Az E. K. T. ajavaslatot elfogaqta s e f ő t a n á c s e l ő terjeszteni határozta. Azt8B9 márc. 5 - ·7-i rendkivüll f ő t a n á c s levette a n a p i r e n d r ő l , mínthogy a javaslat az e r e d e t i t ő l sokban eltért s a körök, ískolaiigazgatóságok és jogügyi bizotbág meghallgatása után a közelebbi f ő t a n á c s elé terjeszteni határozta Az 1890. évi f ő t a n á c s megalkotta a törvényt: Unitárius egyházi törvény tisztviselóinek

felelósségéról. Ez a törvény szervezi az l'gyházközségi, egyházköri, mint e l s ő f o k ú biróságot, a másodfokút a püspök elnöklete alatt és a harmadfokút, azaz f ő t a n á c s i biróságot az egyikf ő g o n d n o k elnöklete alatt. Büntetések: feddés, pénzbüntetéslegfeljebb 10 frtig, áthelyezés, hivatalvesztés. Az 1899. évi szervezés ezt a törvényt é r i n t e t l e n ű l hagyta. 1909-ben az E. K. T.bizottságot küldött ki a fegyelmi törvény revideálására S aze l ő k é s z í t é s r e dr. Tóth Györgyöt kérte fel. A tervezet elkészítéséthátráltatta az, hogy a b e l s ő emberi állások betöltésére vonatkozó törvény akkor volt k é s z ü l ő b e n . Az 1912 okt. 28-i f ő t a n á c s megalkotván ezt, \9\3 ápr. 7·én beterjesztették az E. K. T.hoz, mely véleményezésre a körökhöz küldötte ki s a beérkezett véleményeket egy ad hoc bizottságnak (Gál J e n ő , B e n k ő Mihály, László Domokos, Csifó Salamon, dr. Ferencz József,dr. Tóth György és dr. K ö l t ő Gábor) adta ki. A bizottság1914 okt. 24-én beadta jelentését az E. K. T.-nak, melyben aztmondja, hogy "az új tervezet s z ö v e g e z ő i alapjában szintén

helyesnek találták a régi fegyelmi törvényt, de a szabályokkereteit ki kellett szélesíteni, hogya fejlettebb viszonyoknakjobban megfeleljenek". Ami más szavakkal azt jelenti, hogy arevideálás és módosítás az újabb állami törvényekkel valóösszhangzás céljából is szükségesnek látszott. Ezzel szembenolvassuk Tóthnál,"· hogy revideálás helyett egészen új törvénytervezetet készitett, mert a régi "sem szervezeti, sem eljárásirészeiben nem állott 'már meghozatalakor sem a tételes egyházjogok fej\ödési fokán". Az E. K. T. 1915 nov. 1O-én elfo

gadt" s a f ő t a n á c s elé terjeszteni határozta. Az 1916. évitanácsi bizottság két lényeges megjegyzést tesz ajavaslatra.Egyik az, hogy ne", tartalmaz vagyoni marasztalásra vonatkozórendelkezésekel, miáltal lemond azon autonóm jogáról, hogyfegyelmi ítéleteket összes vonatkozásaikban, tehát ebben is,

Törvény a fegyelmi felelösségröl,76 Az unitárius egyház szervezete.KotozIvár, 1922. •



385

saját hatáskörében intéztessen el.'" A másik az. hogy az egyházi közigazgatási bíráskodás a fegyelmi eljárással karöltvenem nyer szabályozást. Javasolja. hogy mondja ki a f ő t a n á c s a vagyoni marasztalást és a közigazgatási bíráskodás szerve

zését a fegyelmi bíráskodással karöltve. Af ő t a n á c s

a javaslatot elfogadta s a tervet visszaadta ilyen értelemben való átdolgozásra. Az E. K. T. bizottságot küldött ki (1917-471. sz.)az elrendelt módosítások megtételére. Ez a vagyoni marasztalásbedolgozása után beterjesztette javaslatát. mely véleményezésrea köröknek adatott ki. A vélemények beérkezvén. a bizoltság1918 szept. 24-én beterjesztelle javaslatát. Az okt. L7-re k i t ű -zött f ő t a n á c s . a közbejött háborús események miatt. elmaradt.Végül az 1920 aug. 27-i f ő t a n á c s elfogadta a javaslatot s 1921

jan. I - t ő l éle!beléptette a törvény!. A vagyoni f e l e l ő s s é g e t kikellett volna mondani az alkalmi bizottságok tagjaira is. Azegyházi tanokra vonatkozó újítás vádja. - kérdéses - hogyvajjon a fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozhalik-e ? A törvénym e l l ő z t e a büntetések között a régi törvény áthelyezésre s rendelkezési állapotba helyezésre vonatkozó intézkedését. tekinteltel a b e l s ő emberek választási törvényének (3. §) intézkedésére. Megadja a n ő k n e k a v é d ő i tiszt ellátásának jogát. Aze l s ő f o k ú biróságok közül a magasabb h a t á s k ö r ű e k egyszer

smind felebbezési biróságok is s így vegyes h a t á s k ö r ű e k . Az1890. évi fegyelmi törvény a püspökre és f ő g o n d n o k o k r a . mintakik csak a f ő t a n á c s n a k f e l e l ő s ö k . nem terjed ki. De minthogysem a szervezeti törvény. sem más a f e l e l ő s s é g r e v o n á s módjátnem határozza meg. Tóth (id. m. 62. 1.) szükségesnek látná.hogy az E. K. T. bölcsessége találja meg ennek olyan módját •• me\y a püspöki állás méltóságával és az egyházi f ő g o n d n o k o k illusztris állásával összhangban állana".

j) Egyházkörök.

(Enllházkörök neve, beosztása, esperesek. fizetés. esperesi vizsgólószék,köri közgyülés, esperesi tanács. hóri közigazgatási bíráskodás).

Egyházkör a tárgyalás alalt l e v ő korszakban 8 volt:kolozs-dobokai. torda-aranyosi. k ü k ü l l ő i . marosi. keresztúri.udvarhelyi. f e l s ő f e h é r i . sepsimiklósvári. Az 1883. évi zsinaton(41. jk. P.) a püspök azt az indítványt terjesztette e l ő . hogy a

sepsimiklósvári kör neve változtassék Háromszéki-re.F e l s ő

fehérmegye megszünvén. e kör kapja a N a g y k ü k ü l l ő i nevet.a k ü k ü l l ő i pedig K i s k ü k ü l l ő i / . mert e k ö r b ő l csak egy eklézsiánk nincs a megyében. E. K. T. az e l s ő javaslat elfogadását ajánlotta. a többit nem. mert Kis- és N a g y k ü k ü l l ő megyék

ln v. o. Tóth György : A fegyelm, törvények vagyoni feleJ6sségi rend -" . r é r ő K. M. 1916. 154- 171. I.

25



polgári rendezésének kérdése épen akkor merGlt lel. A l ő t a -nács így határozott s elrendelte a Háromszéki kör név használatát.

E körökhöz szerveztetett az 1902. évi f ő t a n á c s o n a püspök

javaslatára kilencedikül a Duna-Tiszamenfi egyházkör. Anyaegyházközségek száma IlO a hozzájuk tartozó leányegyházközségekkel és szórványokkal. A Királyhágón túli anya-, leányegyházközségek és szórványok ugyanis kezdetben a kolozsdobokai egyházi körhöz tartoztak, de közigazgatásuk a püspökrenehezedett. A kör k ö z g y ű l é s e i n a távolság miatt nem igen vehettek részt s jótékony hatását a vallásos szellem ébresztésére ésápolására nem élvezhették. Ezért szervezték 1902-ben a kört s af ő t a n á c s felruházta mindama jogokkal, melyekkel a többi egy

házkörök birnak, nevezetesen megadta a jogot arra, hogy egyházi és zsinati f ő t a n á c s i üléseinkben magát egy egyházi és egyvilági k é p v i s e l ő v e l képviseltethesse. Ez alapon 1902 nov. 23·ánalakult meg a kör Budapesten. Esperes lett Józan Miklós, felü g y e l ő gondnokok Kovács József és ifj. Daniel Gábor.

Az impériumváltozás után ezen a szervezeten változtatni-kellett. Az érintkezés a központi igazgatóhatóság és az egyházkör v e z e t ő s é g e között egyre ritkább és nehezebb lett. De azügyek nem vártak, azokat intézni kellett. A kör Budapesten"egyházi i n f é z ő b i z o t t s á g o t " alakított, melynek érdemlegesintézkedései hez, amennyiben lehetséges, az E. K. T. e l ő z e t e s jóváhagyása k i k é r e n d ő ; s ű r g ő s esetekben utólagos jóváhagyásmellett intézkedhetik. Ez intézkedést az 1921. évi f ő t a n á c s azzalhagyja jóvá, hogy "törhetetlenül ragaszkodik a magyar unitárius egyházközségek szervezeti egységéhez az egyházi törvényhozás, közigazgatás és bíráskodás tekintetében", "Ez i d ő szerint nem lálja szükségét" annak, hogy a történelmi egység

gondolatát feladja s kifejezi reményét aziránt, hogy ez álláspontnak megvédésében talán számíthatunk angol és amerikaihittestvéreink támogatására is. A püspök 1922 április 25'énBanu vallásügyi miniszternél látogatást tevén, e l ő a d t a , hogynekünk csak egy egyházkerületünk van, de most, hogy ErdélyRomániához csatoltatott, Magyarországon l e v ő 4 anya- s többleányegyházközségünk felett püspöki joghatóságát nem gyakorolhatja, amit pedit:: fenntart, mert azok külön egyházkerületetnem alkothatnak. Innen kell lelkészeiket is vinniök. Aminszter

azt válaszolta. hogy forduljon emlékirattal a kormányhoz, mertezt csak diplomáciai úton lehel eszközöIni. ." _

Az 1902-ben megállapított szervezeti viszony a b , : k e ~ ~ ~ b után megváltozott: az egyházkörnek 1 é n y e g e s e ~ o n ~ o"halás- és munkakört kellett kapnia. A hódmezóvásarhe'J;:1 kozg y ű l é s Józan esperest püspöki vikáriussá, v ~ ' a s _ z t o t l a : Fog0k-d :nokhelyetles dr, Mikó Ferenc igazságugYI a l l 8 m h t k á ~f e l ü g y e l ő gondnok dr. vitéz Kozma György. A budapesh ek e-



zsia tb. gondnoka dr. Tóth Cyörgy. g o ~ d n o k a i : ~ r . br. D ~ n i e l Gábor dr. Kozma Jenö. Kelemen Bela. Lelkeszek : Jozan

Mikló;. Barabás István . h i ! ~ k ~ a t ó l e l ~ é s z . e k : dr. h.á.n L ~ s z l ó és Pethö István. A m,sszlOhaz lelkesze, : dr. Cs ,k, Gabor.

Ferencz József. világi elnöke dr. Mikó Gábor. A püspökivikárius. mint az egyház rangban idösebb elnöke az újonnanlétesített magyar f e l s ő h á z tagja s élvezi az állam által azegyház feje részére adományozott 200 holdas sárbogárdi egyházi birtokot.

Az egyházközségeknek a körökbe oaló beosztása tekintetében az egész korszak alatt nem történt változás. Az 1874.évi f ő t a n á c s o n az E. K. T. felvetette (17. jk. p,). hogy tárgyalást kellene indítani aziránt. nem lehetne-e felsöfehéri körün

ket. me ly 5 eklézsiából áll. a szomszéd udvarhelyi k ö r b ő l vagy egy eklézsiával megnagyobbítani és kikerekíteni. vagyesetleg a 9 eklézsiából álló Miklósvár körbe bekebelezni. A fö-tanács utasította az E. K. T.-ot. hogy hallgassa ki a köröket.Ezek véleménye azonban annyira szétágazó volt (1875. évi föl.8. jk. p.l. hogy nem ajánlta sem a felosztást. sem a bekebelezést. sem a kikerekítést s így a fötanács fenntartolta a jelenlegi állapotol. A keresztúri kör k ö z g y ű l é s e J908-ban (föt. jkv.109 . p.) javasolta. hogy a k ö r b ő l . tekintettel annak nagyságára. kétegyházkör alkoltassék. hogy a közigazgatás könnyebb, a társadalmi érintkezés, k ö z m í v e l ő d é s i egyesületek g y ű l é s e z é s e , stb.kevesebb akadályba ütközzék. Az E K. T. elfogadásra ajánltaazzal, hogy útasíttassék az összes egyházkörök beosztása

tekintetében javaslat e l ő t e r j e s z t é s é r e . Az 1909. évi f ő t a n á c s r a jelenti az E. K. T., hogy az egyházkörök új beosztására javaslatot készített s véleményezésre megküldötte a köröknek. Demert a körök véleménye e r ő s e n megoszlik s az új beosztás

nem feltétlenül szükséges, ezi d ő

szerint nem tartja ajánlatosnak a jelenlegi beosztás megzavarását s az ügy n a p i r e n d r ő l való levéteiét ajánlja, amit a f ő t a n á c s elfogadott. Az egyházközségek beosztása tehát a régi maradI.

Az egyházkörök élén az esperesek és köri f e l ü g y e l ő gondnokok állanak. A keresztúri kör 1909. évi fötanácson aztinditványozta. hogy a keresztúrköri esperes e hivatal ánál fogvalegyen a keresztúri gimnázium f e l ü g y e l ő - g o n d n o k a , i l l e t ő l e g f e l ü g y e l ő - g o n d n o k i jogokkal és hatáskörrel bíró e l ő l j á r ó j a . Az

E. K. T. nem ajánlta ennek elfogadását. minhogy a f e l ü g y e l ő gondnok?t mindig a f ő t a n á c s választotta. f e l ü g y e l ő · gondnokh,vatalboi soha sem volt és szükségfeletti is. A f ő t a n á c s visszaadta az inditványt azzal. hogya kör fejtse ki szabatosanés .hatá.rozottan kérésé\. 191O-ben megújította indítványát. dea f?tanacs nem fogadta eJ. "mivel egyházi és iskolai szervezetunkkel nem i l l e s z t h e t ő össze. hogy a köri esperes l ü g y e l őgondnok is legyen".

25"

•



388

. Az esperes egyik fontos t e e n d ő j e volt a papok beiktatása.

A beiktatás módja meg volt határozva, de e t t ő l koronként ésvidékenként eltérések történtek. Koronka esperes az 1873. évif ő t a n á c s o n jelenti (6. jk. p.), hogy a keresztúri pap beiktatása

az eddigi gyakorlattóle l t é r ő e n

történt. Meg kell állapítani abeiktatás módját s az legyen k ö t e l e z ő általánosan. Az E. K. T.a f ő p a p i törvényszék véleményes javaslata alapján ezt határozta: az esperes, vagyakadályoztatása esetén az általa ki-nevezett személy az istentiszteletnél rendesen szokásos éneklésután tartson egy rövid beszédet, melyben ajánlja az új papota gyülekezetnek s hívja és buzdítsa kötelességei lelkes teljesítésére. Beszéde közben olvastassa fel az új pap kinevezésiokmányát s végül szólítsa fel a szószék elfoglalására. Az új

pap tartson egy könyörgést s a k ö z b e e s ő éneklés után bekös z ö n t ő prédikációI. A s z ó s z é k b ő l való lejövetele után az esperes tartson egy rövid bezáró beszédeI.Az espereseknek hivatali ténykedésükért kezdetben nemvolt fizetésük. Csupán valami csekély költségmegtéritésbenrészesültek az e g y h á z k ö z s é g e k t ő l az esperesi vizsgálószék ki-szállása alkalmával. Mikor az egyház vagyoni helyzete birtokokvétele és hagyományok által. valamint az egyházi államsegélyévenkénti emelkedése és a kollégium állami segélyezése folytán

felszabadult összegek által kissé m e g e r ő s ö d ö t t , Kelemen Albertesperes 1893-ban ( f ő l . jkv. 58. jk. p.) azt indítványozta, hogyaz esperesek rendes fizetésben részesiltessenek. A f e l s ő f e h é r i kapjon 120 frlot, a kolozs-dobokai, marosi. háromszéki 180-180.az aranyos·tordai, keresztúri és udvarhelyi 210-210, összesen1440 frtot, m e l y b ő l 960 frtot fedezzen a közpénztár. a többit azeklézsiák. Az E. K. T. az indítványt helyeselte s ajánlatárakiküldetett a köröknek véleményadásra azzal, hogy az esperesekküldjenek be kimutatást jelenlegi j ö v e d e l m ü k r ő I . a köri vizsgálatszokásos dijáról. Az 189 t évi f ő t a n á az E. K. T. jelenti(55. jk. p.), hogy mindenik kör óhajtja a fizetés rendezését, dekivánják a köri j e g y z ő k arányos dijazását is, s ő t 4 kör ezt aközügyigazgatóra is kiterjeszti. Az E. K. T. maga óhajtja azesperesi fizetés rendezését, de mert a jövedelem egy részét aházassági ü g y e k b ő l kapják, az pedig a polgári házassággallényegesen változni fog, ajánlja a kérdés f ü g g ő b e n hagyásátaddig. amíg a viszonyok megbirálhalók lesznek. De a körij e g y z ő k és közigazgatók dijazását nem ajánlja a közpénztárterhére, mert munkakörük csak a körre terjed ki s onnan jelenleg is részesülnek valamely megtéritésben. A f ő t a n á c s így határozott. Az 1896 . évi f ő t a n á c s (51. jk. p.) a fiz etéseket így állapította meg: kolozs-dobokai, f e l s ő f e h é r i 60-60, háromszékik ü k ü l l ő i 70 - 70, marosi, udvarhelyi, aranyostordai 80- 80, ke·resztúri 100, összesen 600 frl.

A kör e l ő l j á r ó s á g á n a k felügyeleti, e l l e n ő r z é s i és számon-



389

•

kérési teendöit az. ú. n. esperesi vizsgá16szék útján végzi, melyévenként megjelenik az egyházközségekben s istentisztelet utánközgyülés keretében az Ú. n. kanonikus kérdések feltevéséve\az azokra adandó válaszok útján megállapítja az egyházköz

ség vagyoni, vallás-erkölcsi és kultúrális helyzetét s a jövöreútasításokat és rendeleteket ad. A fe\sófehéri kör az 1885.évi fötanácson, költséges volta miatt, az évenkénti esperesivizsgálószék eltörlését indítványozta. Ehelyett állíttassék felminden körben egy háromtagú számvizsgá16szék. Az esperespedig évenként egyszer, elöleges hiradás nélkül, vizsgálja megaz egyházközségeket. Az E. K. T. az inditványt mellözni kérte,mert tapasztalat szerint az évi vizsgálat alkalmával a helyszínen való megjelenés jóhatású, mert olyan számvevöket kevés

helyen lehet találni és a számadást nemcsak számtételileg,hanem minöségileg is meg kell vizsgálni, mert hat a valláserkölcsi élei emelésére is s a hivatalnokok ünnepélyes választása, beiktatása azok buzgóságát, tekintélyét emeli, mire annálinkább szükség van, mert némely helyt számadással járó hivatalokra nem akarnak vállalkozni; és v é g ű l mert a költségeksem apadnának, minthogy a s z á m v e v ő s z é k e t is dijazni kellenes az esperes évi látogatása sem menne költség nélkül. A fö-tanács az indítványt, a felfejtett okok alapján, mellözni hatá

rozta (K. M. 1881. - 319.). Az esperesi vizsgálószék munkájaáltalában nem volt megnyugtató. Nem annyira a számadások

és költségvetések felülvizsgálása körüli eljárás a panasz oka,hanem inkább az, hogy az e l l e n ő r z é s nem állandó és szakadozott, nincs kapcsolata a múlttal s ennélfogva nem lehet megállapítani, hogy a múlthoz képest van'e haladás, vagy javulás.Az egyházköri hatóságok eljárásaiban több a ceremónia, minta közigazgatás. A t ö r v é n y s z e r ű kanonikus kérdések szerint eljárnak ugyan, de a számbavételnek nincs kapcsolata az e l ő b b i évekkel (K. M. 1885. 109-112.).

A vizsgálószék munkájával nem volt megelégedve senki.Az egyházközségek azért nem, mert életüket, m ű k ö d é s ü k e t , gazdálkodásukat vizsgálta felül, még pedig az költségükön.A felülvizsgálók azért, mert fáradsáll'gal járt és költséges volt,amit a megtérítés nem pótolt teljese·n. A f ő h a t ó s á g azért nem,mert ez a vizsgálat a legjobb akarat mellett sem volt elégalapos és megnyugtató. A keresztúri kör 1894. évi fötanácson(55. jk. p.) javasolta az esperesi helyszíni vizsgálat törlését,hogy a számadások és jelentések az esperesi irodán láttassanak el. Söt 1897-ben (91. jk, p .) határozatot hozott, hogy azesperesi vizsgálatot, az eddigi eljárástól eltéröen, egyedül azesperes végezze. Az E. K. T. ezt a határozatot megsemmisítette. A kör azonban a kérdést újból tárgyalás alá vette s úgyhatározott, fökép költségkimélés szempontjából, hogy a vizsgálatot egyedül az esperes végezze évi 90 frt díjazás mellett,



390

melyet az eklézsiák 2 -3 - 4 frtjával fizetnének. Az E. K. T.ezt sem hagyta jóvá. hanem a f ő t a n á c s elé terjesztette azzala javaslattal. hogy kéressék ki a körök véleménye, hogy az

eddigi rendszer változlatandó-e s ha igen, miképen? Atanács a javaslatot m e l l ő z v e , az eddigi rendszert tartotta fenn.Az 1911. évi f ő t a n á e s i bizoltság szerint az egyházközségekszámadásainak és költségvetéseinek vizsgálati és e l l e n ő r z é s i módja c é l s z e r ű t l e n és fogyatékos és nem állja ki a jogos kritikát. A vizsgálószéknek nincs elég ideje a tételek alapos,oknyomozó vizsgálatára. Az esperesi t e e n d ő k fokozatosködése miatt rövidséget szenved az "egyházi élet b e n s ő s é g e " . Ezért a vizsgálat módjának revizió alá vételét ajánlja oly mó

don, hogyaszámadások és költségvetésekjanuár

közepéigterjesztessenek be az espereshez, aki megvizsgálás után fel-

terjeszti a központi s z á m v e v ő s é g h e z , amely - minthogy a birtokok bérbeadása után t e e n d ő j e csökkent - felülvizsgálja. Azi d ő úgy szabandó meg, hogy e központi felülvizsgálás is tárgyalhaló legyen a rendes köri k ö z g y ű l é s által. Az E .. K. T. ejavasiatra az 1913. évi f ő t a n á c s r a tette meg jelentését. ürömmelveszi tudomásul, "hogy miután a központosítás és a központihatóság túlterjeszkedése ellen egyházunkban némelyek r é s z é r ő l nem egyszer hangok emelkednek, a

f ő t a n á e s i bizottság erre,úgy látszik, súlyt helyez". De mégsem ajánlja elfogadásra, mert

szomorú lenne, ha az esperesi vizsgálószék eljárásában megnyugodni nem lehetne. Épen e l l e n k e z ő l e g : csak ezek hajthaljákvégre m e g f e l e l ő módon, mert ezek ismerik az egyházközségekállapotát és szükségleteit. Elfogadásra csak az elsö pontotajánlja, de januárvégi i d ő v e l . Mert a számadásokat és költségvetéseket e l ő b b a kebli tanácsnak, azután a közgyülésnekkell tárgyalni és elfogadni, ez pedig január 15.-ike elölt nem tör

ténhetik meg. Azonban ha a megvizsgálás az esperes székhelyén történik, vegyen részt ebben a köri j e g y z ő is. A f ő t a n á c s az eddigi eljárást továbbra is fenntartotta.Az esperesi vizsgólószék t ö r t é n e t é b ő l még csak két mozzanatot említek. Dr. Tóth György (Az unitárius egyház szervezete. 43-60.) felfogása az volt, hogy a kanonikus kérdésekegészen átalakílandók, a vizsgálószék á t s z e r v e z e n d ő s az esperes eklézsiája központi kiküldött által vizsgáItatandó meg.Az E. K. T. erre 1918 tavaszán bizottságot küldött ki. Ez 1\

bizottság még nem m ű k ö d ö t t .. háro,,?széki egyházkör 1920-ban a vizsgálószék m ~ g · tartasanak modozatairól rendeletet bocsátott ki mely szeTInt

t n i n d e ~ vizsgálószéken egyik felügyelögondnok is r é ~ z t v e s z , n e . ? e 1 y e ~ Istenhsztelet tartandó, a vizsgálószék naPJat meg

elozo vasarnap a s z ó s z é k r ő l k i h i r d e t e n d ő az ideje.. Az r:. K. T. az. 1903. évi vargyasi zsinatra j,l\vaslatot terJesztett elo a ka nonikus kérdésekre és a számadasokra vonat-



39\

kozólag. A kérdések a valláserkölcsi é l e t ~ e , .. a t i s z t v i s e l ő k kötelességeire, az iskolázásra és a vagyonI ugyekre vonatkoznak. A zsinat elfogadta és megállapította. (Jkv. 65. p.75-77 I.).

Az egyházkört a köri k ö z g y ű l é s képviseli és kormányozza.A közgyülés t ö r t é n e t é b ő l megemlítek két mozzanatot. Benczédi1875-ben (E. K. T. jkve 227. p.) javasolta, hogya többi körmintájára a kolozsdobokai kör is tartson évenként k ö z g y ű l é s t . Az alpapiszékhez adatott ki javaslat végett, de nem történtsemmi. Kelemen Albert esperes 1892-ben ( f ő t . jkv. 25. p.) interpellációt intéz a püspökhöz, melyben azt kérdi: igaz·e, hogya kolozs-dobokai körben már régóta nem tartatnak közgyülések,melyeket törvény ír e l ő s melyeknek haszna és értéke kétség

telen? A püspök azt feleli: igaz, hogy nem tartatnak közgyülések, "csakhogy ez nem régóta, de e l e i t ő l fogva úgy van".Oka pedig az, hogy csak 3 eklézsiánk van, mely esperesihatáskör alá esik, ezek pedig a köri közgyülés terheit nehezenhordozhatnák. v ő r e azonban maga is szükségesnek tartjaközgyülések tartását. Az 1893. évi f ő t a n á c s (54. jk. p.) elrendeli közgyülések tartását, még pedig a püspöki vizsgálat alat!álló kolozsvári, budapesti anya-, h ó d m e z ő v á s á r h e l y i és polgárdii leányegyházközségek bevonásával s f i költségek arányoshordozásával.

Ismételten tárgyalták és vitatták a k ö z g y ű l é s i tagság kérdését. A háromszéki kör 1905-ben ( f ő \ . 90. jk. p.) azt indítványozta, hogy a k ö z g y ű l é s n e k tagja legyen minden anyaegyházközségnek, szervezett társ- és leányegyházközségnek I - Ik é p v i s e l ő j e . A f ő t a n á c s nem fogadta el. 1912-ben a keresztúrikör indítványozta, hogy a keresztúri gimn. tanárok hivatalbóltagjai legyenek. Az E. K. T. nem javasolta ez okokból: a tör

vény határozott különbséget teszf ő t a n á c s i

tagok és az egyházitanácsosok között. A tanárok hivataluknál fogva csak atanácsnak tagjai, de egyházi tanácsosi jogokat nem gyakorolhatnak. A tanári kar, i l l e t ő l e g iskola csak k é p v i s e l ő k e t küldhet.Nem szükséges e jog kiterjesztése minden tanárra. A multbanIS cs,,:k mmt választot! egyházi tanácsosok vehettek részt azokon.Itt szazad?s j?gfosztásról, - mint az indokolás mondja - szóSI!,CS. A torvennyel e l l e n k e z ő újabbi gyakorlat jogforrást nemkek:zhet.: A ~ ~ I o z s v á r i tanárok sem tagjai hivataluknál fogva

b on .kozgyules,!ek, ?sak képviseltetik maguka\. A f ő t a n á c s i l ~ o t t s a g n a k e v e l ~ m e ~ " . y e l szemben az volt a felfogása, hogy

mmien tanár a kozgyules tagja legyen. A f ő t a n á c s határozatai:' ?gy azok'.' .theológi.ai k,?zépiskolai tanárok, akik aotanacsnak tagjaI, a kon kozgyulésnek is tagjai; valaminti a ~ , ? k cla. ,nyugalmazott lelkészek és énekvezérek is, kik szolgá-

k1 e j U ~ alatt tagjai voltak, nyugalomban létük alatt is gya

oro aljak e jogo\.



393

hogy a fontosabb közigazgatási eseteket ne az espe!es egyedül,hanem az esperesi tanács intézze el. Hiszen az esperes nemlehet mindig elég bölcs. Néha pedig a nagyobb és kényesebbügyekben vagy túlságosan optimista s [eszélyezve érezheti

magát, vagy személyi elfogultság is vezetheti. A köri közgyüléselökészítése is elegendö ok az esperesi tanács megalakítására.Igaz, hogy a távoli egyházközségekból nehéz a tagokat összehivni, de ezen lehet segiteni úgy, hogy szabadkezet biztositanaa törvény az esperesnek a tagok összehívására. Szerinte 3tagból állana: az esperes, az egyík felügyelögondnok és egyegyházi tanácsos a körböl. A felmerülö közigazgatási panaszokelsó fokon it t nyernének elintézésI.

A közigazgatási sérelmek intézését a törvény az esperes

hatáskörébe ·utalta. Az esperes mint egyes biró határozott. Ezellen felfolyamodásnak volt helye az E. K. T.-hoz, mely végérvényesen határozott. A fegyelmi törvény tervezetén ek elókészítésénél fe lm e r ű l t a kérdés, hogy az egyházi közigazgatásibíráskodás a fegyelmi eljárás rendjén nyerjen szabályozást,mit az 1916. évi fötanácsi bizottság ajánlott. A föt anács atervet visszaadta az E. K. T.-nak azzal az útasítással, hogy aközigazgatási és fegyelmi bíráskodást a fegyelmi törvénybenoldja meg s terjessze elö. Az E. K. T.-tól kiküldött bizottság

többsége külön közigazgatási bíróság létesítését tartotta szük·ségesnek. E. K. T. a javaslatot kiadta a köröknek, melyek aközigazgatási biróság szervezését legnagyobb örömmel üdvözölték, mint amely hivatva lesz a közigazgatási sérelmeketés panaszokat a független biróság által nyújtott biztositékokmellett intézni . A küküllói kör a biróság elnökévé mindenkörülmények között az esperest tenné s ·csak akadályoztatásaesetén a fe lügyelö gondnokol. Ezt a bizottság nem tal tolta el

fogadhatónak, mert lelkész, tanító, vagy kántor ügyében isóhajtotta biztosítani a biróság pártatlanságát. A keresztúrikör nagyobbfontosságú kérdéseknél harmadfokú biróságui afötanácsot jelölné meg, ami azért nem szükséges, mert aszervezeti törvény ezeket amúgyis a fötanács hatáskörébeutalja. A javaslat a másodfokú közigazgatási biráskodást azE. K. T. hatáskörében hagyta. Az E. K. T.-on való tárgyalásfolyamán indítványoztatott, hogy a másodfokú közigazgatásibiráskodás az E K. T. hatásköréböl vétessék ki s önálló

másodfokú biróság szerveztl"ssék. Az E.K.

T. ezt elfogadván,a tervezetet visszaadta a bizottságnak, hogy ilyen iránybandolgozza át. 19t8. októberében beterjesztelle. az E. K. T. elfogadta s az 1920. évi fötanács törvényeröre emelte (Sz erv.tö rvény 175- 181. §-aiJ . Eszerint az elsöfokú közigazgatásibirói eljárás a köri közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik.Elnöke az esperes, vagy lelkész, tanitó, vagy kántor ügyébena [elügyelö gondnok. A biróság háromtagú, a tagok közül az



394

egyik világi. a másik egyházi. Áz eljárás szóbeli és közvetlen.A másodfokú biróság öttagú. kik közül 2 az egyháziak. 2 avilágiak közül hivandó be. Elnöke a püspök. vagy egyik fó-gondnok. Tagjei a fótanács által Kolozsvárt lakó egyházi

képviseló tanácsosok közül 3 évre választott 4 rendes és 4 póttag. világiak és egyháziak közül egyenló számban. A biróságeljárását az 1918-ban alkotott részletes útasítás szabályozza.A törvény 1921 jan. I-én lépett életbe.

k) B e l s ő emberek választásáról szóló törvény.

Ferencz József püspöksége alatt a papválasztási törvénykét ízben változott; 1889-ben és 1912-ben. Az e l s ő t egyedülmaga készítette el, a második elókészílésében Csifó melleItoroszlánrésze volt. A második roppant vihart vert fel. melynekhullámai nehezen csendesedtek el. Hogy a kérdést jelentóségében mérlegelhessük. röviden át kell tekintenünk a történelmie1ózményeken. Egyed Ferenc 179 a papok alkalmazása történetében három korszakot különböztet meg; a papmarasztás (18.sz. közepéig). a paprendelés (1840-ig) és papválasztás korát.Az e l s ő t jellemrontó szolI/ai helyzetnek tartja. mert a papot a

hatalmaskodó patrónusok mindenre felhasználták. 1778-tól ahatalom a hivek kezéból az egyházi kormányéba ment át. Apapság örömmel fogadta a változást. de várakozásában csak-hamar csalódott. mert minden méltatlan támadás esetén bizonytalan lett állása s földönfutóvá lelt családjával együtt. Elóbbalólról jött a nyomás. most felülról lefelé. Ha panaszok emeltettek. jött az esperes véleményadására a rendelet. Egy-egygerinctelen hizelgó. a subplantansok. gáncs ve tó k, a felsóbbségkegyét megnyerve. paptársuk alalt vermet ástak. A választás.

melynek korát az 1840. évi bölöni zsinat nyílja meg. óvja mega papokat attól. hogy egymás ellenségei legyenek. Következógondolatait ajánlja a fóhatóság figyelmébe; a pap választasséks kinevezés után elmozdíthatatlan legyen. kinevezése életfogytig szóljon, papi állomás csak halál. lemondás. választás útjánjobb állásra való elóléptetés. fegyelmi végelbocsátás után ürülmeg. Az esperesi információt köri tanács helyellesílse. A püspöka theológust egy évre nevezné ki s ha megfelel. az egyházközség elóterjesztésére 3 évre megerósítené s csak azután lenne

felszentelhetó. Daniel fógondnok az 1883. évi vargyasi zsinatonmondott beszédjében a pap- és mesterválasztási eljárást úgy

szabályozná, hogy az eklézsiák osztályoztassanak s a választási jog biztosíttassék. K. S. IBO szerint a hivatalok v á l a s z t á ~

l7 i Az unitárius papság társadalmi helyzete. K. M. 1881. J27-1 34 . I.180 Pér szó az .. Unitárius eByház és közigazgatás" c. cikkh ez. K. M.

1885. 187 - 189.



395

útján való betöltése demoralizálja a népet s veszélyezteti a választott függetlenségét. A választási törvény törültessék el. a püspöknevezzen ki ideiglenesen papot és mestert s a f ő t a n á c s e r ő -sítse meg_ Erre a javasIatra a s z e r k e s z t ő s é g megjegyzi: ..Nó

ugyan e b b ő l nem kér sem a püspök. sem a f ő t a n á c s _ Elég voltcsaknem 200 e s z t e n d ő e törvény kipróbálására. olyan törvény'hez. me ly az eklézsiákat választási joguktól fosztaná meg. egyliberális egyház sem járulhat hozzá" _ Az 1885_ évi f ő t a n á c s o n (55_ jk sz.) a f e l s ő f e h é r i kör k ö z g y ű l é s e azt indítványozta. hogyoly papválasztási törvény készíttessék. mely mind a kor követelményeivel. mind az igazsággal legyen összhangzó. A f ő t a n á c s átteszi az E. K. T.-hoz ..tekintetbevételre egyházi törvényeinkkodifikálásánál. A törvényjavaslat készen volt már az 1888.

évi f ő t a n á c s o n . de az i d ő rövidSége miatt onnan lemaradt.Az 1889. évi kolozsvári f ő t a n á c s 49. sz. alatt megalkottae törvényt: Unitárius egyházi tör"ény a b e l s ő emberek "álasz'tásáról és r e n d e l é s é r ő l . Behatóan foglalkozik e törvény mélta'tásával Tóth György.'SI ki a papválasztás történetében 1880-ignégy korszako t különböztet meg. A két e l s ő egyezik az Egye'dével. A harmadikat 1840-1845-ig a nyilvános pályázat ésválasztás, a negyediket 1845-1889.ig választás sal összekötöttrendelés korszakának nevezi. E törvény 3. §-a szerint az az

eklézsia. melynek lelkésze az eklézsia panaszára mozdíttatik el.ha a panasz nem vonja maga után a lelkész végleges elbocsátását. választási jogát elveszti. A választási jog ez elvonása.Tóth szerint. méltánytalanul szigorú megtorlás_ A n ő k r e vonatkozó rendelkezés nem világos, mert nem intézkedik a vegyes·házasságban é l ő unitárius n ő k r ő l . Az elvált unitárius vallásúasszonyokról é. nagykorú hajadonokról való rendelkezés ishomályos ( .önálló n ő k " ) . Hiánya a törvénynek. hogy csak az

egyházi tartozásokkal hátrálékos egyháztagokat zárja ki a szavazásbÓI. de erkölcsi alapon kizárási okokat nem ismer. Alegtöbb szavazatot nyert 2 jelölt közül való kirendelési jogotj ö v ő r e is fenntartandónak véli. mert a püspöknek biztositottama diszkréciónális jog üdvösnek bizonyult. A kolozsváriés keresztúri pap választásánál az eklézsia jogának kétszereskorlátozását túlszigorú nak tartja. A kijelölési jog ugyanis azE. K. T.-nak van fenntartva s választás után a püspökkirendelési joga 3 legtöbb szavazatot nyert jelöltre nézve

ép oly korlátlan. mint a többi eklézsiáknál. Különben atörvény nem áll a liszta presbiteri egyházszerkezet elveivelo s s z h a n g b ~ n . De nem szabad felednünk. - mondja Tóth -hogy egyhazunk alkotmánya k e z d e t t ő l fogva a zsinat-presbiterirendszeren épült fel. mely a zsinatnak fenntartott jogokból

252. 1.181

Unitárius egyházi törvények ft pepválasz!ásr61. K. M. 1910. 1.. 82.,



'396

sokat ruházott át a püspökre, És a püspöknek a b e l s ő embe-

rek rendelése körül biztosítot! jogát egyházalkotmányunk szellemével ö s s z e e g y e z t e t h e t ő n e k tarlja. M á s f e l ő l ez a törvén elégtágkörü befolyást biztosít 8Z egyházközségeknek l e e n d ő pap-

juk megválasztására s némi változtatással még hosszú ideigm e g f e l e l ő lesz. A mi törvényünk - a kolozsvári és keresztúripapi állásokat kivéve - az egyházközségek szabad választási joga tekinteté Len a legszabadabbnak mondható a protestáns egyházak között. A püspöknek biztosított jogot a presbiterium feltétlen jelölési joga k e l l ő e n ellensúlyozhat a. Külön·ben pedig ez a törvény nem egyéb. mint az 1845. évi alapelvének továbbfejlesztése. melynél b ő v e b b . mert az adminisztrációnális intézkedéseket is vázlatosan felöleli . De hiányosannyiban. mert egyszerüen utal a vonatkozó egyházi törvényekre. melyek azonban kodifikálva nem voltak.

E törvény revideálására az E. K. T. 1909-ben a püspökötés Csifót kérte fel. Bekérték a körök véleményét . melyet atervezetben értékesítet!ek is. Közóhaj volt. hogy az állások

betöltése pályázat útján történjék. Ez ellen elvileg kifogás nemlehet. mert megfelel a mai kor szellemének. De a püspök

szerint a pályázatnak egyházunkban nem sok értelme van.

hiszen alig vanl - 2 olyan

eklézsiánk. melyért helyet cseréljenek lelkészeink. Csak késleltetni fogja a pályázat az eljárást.A másik b o t r á n y k ő - mondja a püspök - a rendelés (ordinalio) szó volt s e helyet! a kinevezést kiván ták. Az egyházkörök e követelése .. minden esetre j e l l e m z ő s a függésiviszony meglazulására v i h e t ő vissza". Azt mutalja. hogyalelkészi kar nem ismeri el. hogy a püspök fel ettük rendelkezik.Hevesen támadták a korábbi törvény azon rendelkezését is.hogya püspöknek joga van a 3 legtöbb szavazatot nyert

közül azt nevezni ki. aki tetszik. akit alkalmasnak. odavalónaktart. De a püspöknek ezt a diszkréciónális jogát sikerült megóvni. Enélkül a választások a k é p v i s e l ő i választások szintjéresülyednének. Már is kezdenek jelentkezni a vesztegetések.Enélkül kiesnék a püspök k e z é b ő l az a mód. hogy egy-egyérdemesebb papot kitüntessen. S így magukra a lelkészekreis hátrányos lenne. Püspöksége alalt egy nehányszor élt ezzela jogga!. pedig volt rá eset. hogy át!éréssel fenyegették. hanem többséget nyert lelkészt nevez ki. De még megköszönték

utólagosanAz 1912. évi f ő t a n á c s a benyújtott törvény erve etet (41.jk. p. a latt) r v é n y e r ő r e emelte. Különben az 1889. évi és eközött a nyilvános pályázat és a kinevezés két szempontjaközött elvi eltérés nincs, Az új. a réginek csak á t r e n d e z é s é b ő l és csekélyebb jelentöségü k i e g é s z í t s é b ő l áll. ami arra engedkövetkeztetni. hogy az 1889. évi annak idején jól át volt gondolva. Az Unitárius Egyház hevesen támadta s 1912. évi okt.



• 397

15. száma több cikkben foglalkozik vele. Kiss Sándor az egyházmai szervezetét .. zsarnoki s z e l l e m ű · -nek mondja s ha nem a legtöbb szavazatot nyert egyén neveztetik ki. ez annyi. mint a választási rendszer megsemmisítése. a püspöki jognak a ..lelkészi

érdek rovására ' túl kiterjesztése". A keresztúri kör kiküldött jei.Pé terfi Albert és Elekes Domokos (u. o.) a tervezetet komolymunkálkodás eredményének mondják. de fe lfogásuk szerint apüspöki jogkör és a választási jog elvi összehasonlítása utánm e r ő b e n lehetetlen a .kirendelés" szó használata. ..Nemcsakazért. hogy ezen szónak lényege és tartalma a püspöki álláshivatalos jogkörével össze nem férhet. hanem azért is. mertmihelyt k i r e n d e l é s r ő l beszélünk, a választási jog iIIuzóriussávált." Egy másik cikk (A p , pválasztási törvény reviziója, u. o.)

írója azt mondja. hogy a kirendelés és a püspök diszkréciónális joga kigúnyolja az unitárius s z a b a d e l v ű s é g e t s nemegyéb, mint ..a katholikus egyháztól kölcsönkért hierarchikusintézkedés·. A protestáns testvéregyházak sokkal jobban haladnak. mint a miénk. amely a s z a b a d e l v ű s é g g e l oly gyakranhadilábon áll e g y e ~ intézkedéseiben. A f ő t a n á c s után -s - r .

cikkezik a f ő t a n á c s tárgyalásairól s szemrehányással illeti apapokat. akik a javaslat tárgyalásánál csak l8-an voltak jelen.A többiek csak otthon lármáztak, de innen elmaradtak.

I) Papszentelés.

A papszentelés lefolyását az 1751. évi f ő t a n á c s állapítottameg. Eszerint minden lelkésznek külön kellett letérdelnie s apüspök és esperesek együttesen fejére tevén kezüket. a püspökkülön imával szentelte fel mindeniket. Ez, amíg évenként tartottak zsinatot s csak 2 -3 f e l s z e n t e l e n d ő lelkész volt egy

zsinaton. nem volt terhes és fárasztó. De mióta négyévenkénttartatnak zsinatok s a f e l s z e n t e l e n d ő lelkészek száma l5-l8·rais felmegy. nemcsak fárasztó, de a gyülekezetre is unalmas.mert hosszú i J ő t vesz igénybe. Ezért Derzsi József és KelemenAlbert l878·ban ( f ő t . jkve 17. p.) azt javasolták. hogy az összesl s z e n t e l e n d ő k egyszerre térdelj enek le. mindenik fejére tegye

a kezét egy esperes. vagy a j e g y z ő s a püspök a középreállva mondjon egy megáldó imát. S mivel a mostani kanonikusimák nem alkalmasak. a püspök kéressék meg. hogy készítsen

egy alkalmi imát, mely a f ő t a n á c s által kanonizálandó. A javaslatot a f ő t a n á c s a körökhöz küldötte ki véleményezés végett.Az 1880. évi f ő t a n á c s (8. jk. p.). a vélemények meghallgatásaután. a szentelés jelenlegi módját meghagyta. minthogy szertartásaink e g y s z e r ű s é g e tekintetében mondhatni a végsökigmentünk; de a püspököt felhatalmazta. hogya könyörgésekrea szükséges módosításokat tegye meg s újakat ís irjon. Többmint egy negyedszázad mulva. 1907-ben. maga a püspök kérte



398 •

a papszentelés lennebb isrnertetelt módon való megröviditésél,minthogy ezzel a felszentelés j e l e n t ő s é g é b ő l semmit sem veszitde ·a tanácskozásra több i d ő marad. A zsinat most egyértelem:mel beleegyezett. hogy a felszentelés az ajánlott módon tör-ténjék. Az 1915. évi f ő t a n á c s j e g y z ő k ö n y v e részletesen teirjaa felszentelés lefolyását. (A részletes le irást I. még Dr. Tóth Gy. :Az unitárius egyház szervezete 96-99. 1.)

20. FEJEZET.

Összeomlás után.(Ideiglenes nagybizoltság, missziói blzoUság, felügyela ..gondnoki

és esperesi értekezletek.)

Az 1918. évi összeomlás s ezzel az erdélyi magyarságsorsának hirtelen változása rettenetes pörölycsapás súlyávalnehezedett minden magyar em berre. Az e l s ő i d ő k b e n elállottalélekzetünk. elernyedtek izmaink s irányvesztetten és szárnya-szegetten. csüggedt madárként vonszoltuk életünket s ő r ö l t ü k napjainkat. egyiket a másik után. Szemeink e l ő t t elsötétült avilág selröppent arcunkról a mosolygás. Leomlottak eddigibálványaink s elvesztettük lelkünk i r á n y t ű j é t . életünk cél gon-dolatát. De ez a hüdött. elernyedt állapot nem sokáig tartott.A v e z e t ő k hamar észrevették. hogy nekik most a mentés. azegyházi mellett a nemzeti élet fenntartása és a faji öntudatéletrekeltése és e r ő s í t é s e a feladatuk. S mihelyt ez a belátástisztán kialakult tudatukban. azonnal m e g k e z d ő d ö t t egy cél-tudatos. e r ő s l e n d ü l e t ű s z e r v e z ő munka. amely kiterjedt az

egyház életének gazdasági. pénzügyi. nevelésügyiés

hitéletiterületeire s nem utolsó sorban az irodalmi életre is. A törté-nelmi csapás a v e z e t ő k lelkében a nemzeti értékek megmen-tése érdekében k ü l ö n b ö z ő gondolatokat és reformeszmékettermelt.

1918 dec. végén az E. K. T. dr. K ö l t ő Gábor indítványárakimondotta. hogy szükségesnek tartja egy általános egyházimunkaprogramm kidolgozását. amely az egyház kormányzó-hatóságainak zsinormérlékül szolgáljon. E munkaprogramm ter-jedjen ki szervezeti. gazdasági kérdésekre s a hitélet terénk i f e j t e n d ő intenziv munkásság irányelveinek a megállapítására.

gal-ferencz - xix-egyhazszervezes-352-398

Documents