A mű eredeti címe: Prier en languesFordította: Dr. Czitrovszkyné Sziebert Monika

Lektorálta: Somorjai GabiB orítóterv : Kóczán Krisztina

@ Nyolc Boldogság Katolikus Közösség, 2003

Szent Ágoston homíhiája a 32. zso]tárhoz

Az Úr adta neked az éneklésnek ezt a fotmáját: ezérttre is keress szavakat, űgysem fejtheted meg, hogymi tetszik Istennek, Ujjongó kiá]tásokkaL énekelj!Ha jót akarsz éneke]ni az Úmak, akkot ujjongókiáltásokkal énekelj. Mit jelent ez? Annak megérté-#t, hogy nem tudjuk szavakkal megmagyarázni,amit szívünkben éneke]ünk. Va]óban, akik aratásvagy sztiret, vagy bármiLyen más lekesítő munkaközben fuömtő] ujjongva éneke]ni kezdenek, annyi-n e]tö]ti őket az öröm, hogy szavak helyett ujjongókiá]tásban tómek ki.

Ez a kiáltás a szív hangjának a megnyiLatkozása,meLy a ki nem fejezhető érze]mekbőL születik meg.És ki másra éxe]mezhető ez, ha nem a kifejezhetet-]en IstenÍe? Az ugyanis, amit nem tudsz üefordítaninyelvre, az kifejezhetethen, Ha képtehen vagy beszél-ni, de nem haLlgathatsz, milyen más lehetőségedmarad, mint ujjongó kiáltásokka| énekehni? orvend-jen szíved szavak kiejtése néktjL és ne kor]átozzákszavak végtelen örömöd: ÉnekeLjetek hangosan,örömkiáltásokkal!

BevezetéS: egy kis történelmi áttekintés

Az ',ébtedések'' sorában (,,Ievivals''), melyek Wesieyóta (1738) az angolszász egybázak megújulásábólszülettek és azőta megsokszorozódtak, megjelent aXX. század hajnaIán, pontosan 1901-ben, a klasszi-kus pünkösdi mozgalom.

Egy kansasi metodista ielkészt, Charles Parhamet,elgondolkodtatta a keresztény közösségek lanyhasá-ga és bátortalansága, vaLamínÍ. az Ujszövetségbenmegjelenített egyház lendülete és dinamizmusa kö-zötti el1entét. Néhany önkéntessel, akiket eltoltött akezdeti idők utáni vágy, mely számos protestánsmozgalmat is ösztönzött, megalapította a BiblikusIskoiát, hogy ezáItal újra megtalálják azt az apostoliic1őkből szá.rmaző erőt, amely aLéIektőI ered. RenéLaurentin jól összefoglalja azokat a kérdéseket, me-lyeket az iskola diákcsoportja így fogalmazott meg:

Vajon hogyan tűntek el a kal.izmák, melyekben azelső keresztények felismeték a Lélek megnyilvánu-]ását, többek között a nyelvek adománya, amelyrőIaz Apostolok Cseüekedetei beszél? Nem egészenhelytálló azt mondanunk, hogy itt pillanatnyi, kivéte-

ó

'e' adomanyokróL (vagy Aranyszájti Szent lános.zavaiva] é]ve _ a házasságban ma már nem időszeú- .eljegyzési ajándékrób>) van szó, melyek csak azft1.ház alapításának idején adattak, A Biblia nem:etrnri ideiglenesnek ezeket az adományokat, és azEg1ház története azt bizonyítja, hogy ezek újbóL-,:]entkeznek a keresztény é]eterő visszatérésével,ku]önösen az áta]akulás idején.

t É' alkalmából a lelkész virrasztást szervezett,=el1.nek során AgnöS oznam, az egyik hallgató, a.-soporttól kéztátételes imát kért, hogy így megkapjaa .Iélekben való keresztséget''' amely összejövete-rúk tó célja és csodálatuk tárgya volt. Buzgó könyör-gésüket követően ő maga így fogalmazott:

olyan volt, mintha vizek áradata tört vo]na fe] ]el-kem mélyéből.

Ezután zavarba ejtő tapasztalatban vo1t része: érthe-tetlen szavak áradata hagyta e1' az ajkát...

A következő napokban más résztvevők és maga alelkész is átengedte magát a gyülekezet ugyanilyenimájának. A gyümölcsök hasonlóak voltak: belsőmegújulás, érthetetlen nyelveken vaió dicséret és akül önböző kartzmák fokozatos' új bóli me gj elené se.

Egy rövid időszak után' amikor a különbÓző pro-testáns felekezetek elutasító masatartást tanúsítottak.

és amely ezeket a megújult keresztényeket arra kény-

szeríÍette, hogy háttérbe szorulva szeÍveződjenek,fejlődésnek indult a klasszikus pünkösdi mozgalom,

s miután helyesbítette néhány harcias és hajthatatlanvonását, a társadalom igen különböző rétegei felétalált utat.

A hatvanas évek táján a ',pünkösdi áramiat'' első-sorban az USA-ban alapított egyházakban, 1958-banaz Episzkopális Egyházban és 1962-ben pedig az

Evangélikus Egyházban jelent meg. VégüI ez az ,,íj-pünkösd'' vagy,,karizmatikus megújulás', 1967 -ben,

az okumenikus protestáns csoportokkal való érintke-zésnek koszönhetően, a Katolikus Egyházban is meg-jelent.

Amikor a Pittsburgh-i Duquesnes Egyetem hallga-tói - akik ugyanazon az (lton keresték a megújulást,mint az első pünkosdisták _ hitteI és ráhagyatkozás-sal ktinyörögtek, hogy a Szentlélek ereje töltse előket.

Ez a,'keres ztség,' vagy inkább a,,Szentlélek kiára-dása'' - ahogy a katolikus szőhasznáLatban ezt a

keresztelés szentségével való összetévesztés elkerü-lése érdekében szívesebben nevezik - gyökeresenmegújította, és fokozatosan a különböző karizmákgyakorlása felé vezette őket. Az első jelenségek

8

c5!ie itt is az érthetetlen nyelveken való dicséret, a.r:jr eken szólás'' volt.\.piainkra a kanzmatikus tapaszta|atot megéIő

k.i:cirliusok száma, az ennek kegyelmében részesü-l&iiel és a megtérések gyümölcseivel együtt, eléri absr\3n milliót... Húsz éve VI. Pál pápa és II. JánosPí pápa is, valamint a v1lág több részének püspokik..ilerenciái hivatalosan elismerték az ú'jra megjele-nő karizmák valódiságát, és a Szent1élekben valór.re gúj u l á s s e gít s é gév e I azok kib o nt ako z tatás átr a blz-űtortak.

Felkértek, hogy szerkesszem meg ezt a kis érteke-zést a legelterjedtebb és a pünkösdi kegyelemben*\ aklan elsőként kapott karízmá'sőI: a nyelvekenszólásról vagy a glosszoiáliáról. A felkérést ezértlöbb okból is örömmel fogadtam el:

Előszor is azétt, mert ez a legáIta|ánosabban gya-korolható karizma, és az egyik olyan jelenség, ameiya legtöbb ellenvetést, sőt gúnyolódást váltja ki:.\yelveken beszélnek? Fölösleges! Anakronisztikus!lnfantilis! Kóros!'' A kritikus hallgatóság részérőI azelső pünkösd napjan tett megjegyzések: ,,Teleittáknta gukat édes borral,, mai v áLtozatai.

A nyelvek adományának megjelenése bennem máraz első pilianattól kezdve, hogy megkaptam a Lélek

ktáradását, megrendíteÍt, és azőta sem szűntem meg

csodálkozni és töprengeni rajta.Mindenesetre a nyelveken szólásról alkotott ma-

gyaránatok még a megújulás keretében is gyakran

ellentétes módon támaszkodnak az Ujszövetségre,

ezért atísztázás elengedhetetlen. Néhány éve magam

is hozzájárultam a kérdés megvilágításához egy je-

lentős biblikus teológiai anyag osszeállításával, a

Párizsi Katolikus Intézet kérésérel. De ne féljenek!

Ebben a kis könyvben ügyelünk arra, hogy ne isme-

retlen nyelveken' hanem kozérthető nyelven...

mindenkihez szóljunk!Először azokat az információkat fogjuk osszegyűj-

teni, me1yekeÍ' azÚjszövetsé gben az apostoli időkből

a glosszoláháÍő| taláIunk: szókincsét és e karizma

különböző 1eírásait.Azután me gvizs g álj uk azokat az alapv ető elmélete-

ket, melyek a nyelveken szólás adományának erede-

tót és le1ki ,jelentéseit'' érintik.Végül válaszolunk néhány kérdésre, hogy ezzel is

segítsük a nyeiveken való imádkozás karlzmájának

helyes hasznáIatát a mai Egyházban.

rLa glossolalie, Dossier scripturaire et herméneutique, I.C.P. l982.

I 0

I .\ giosszoláIiakartzmájának kis szótáta

.. _ '...: :lve]v és nyelv. . .

.:- .:J3: megvallva, várakozásainkkal ellentétben aS:::.:-:ásban nem szerepel a görög ,,glosszo1á1ia'':.. =... ezt a modern Biblia-magyarázők találták ki.l.'.--.'.lzunk azonban a ,,nyelv(ek)" - ,,glossza(i)"i:... ' . méghozzá leggyakrabban igéhez kapcsolva.

:. arelr' elsősorban a beszéd és az ízlelés fizikai::::... ,t. ö . Lk ]6,24; Mk7,33). A,,tíiz,, szó szinoni-:::-: iS 1ehet, például a ,,Iángnyelvek'' kifejezésben:.:C sel 2,j ).Yégnl a ',glossza', egy nyelvet vagy egy

.: - ::li kifejezést jelöl, és teljesen nyilvánvaló, hogy

...-:":ásunk a,,nyelveken szólásróI,, ezzel a harmadik:.'_< znáIaÍtal fo g1 alko zi k.

.\zonban jegyezzik meg, hogy az Újszövetség: -:b fejezete a nyelv szónak többféle jelentésót hasz-_ i - : ^

.\:ott nyonzban meg is oldódott a nyelve ésérthetően beszélt.

(Mk 7,3s)

.\ szerv is és a beszéd is messzabadul.

l 1

x

Szent Jakab (]ak 3,]-]2) a Bolcsesség könyvének

kedves témájáhoztér vissza és óv a,,nyelv bűneitől'':

Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes

fafi.Éshozzáteszi:

...Ugyanígy parónyi testrész a nyelv is...

Mégis:

A ryelv is tííz... kicsi a tűz és milyen nagy erdőt

felgyűjt!

Amt az apostolokat ilieti, pünkösdkot azt látták,

hogy mindannyiukra lángnyelvek ereszkedtek le,

majd különboző nyelveken kezdtek beszé1ni (vö.

ApCset 2,1-4).

2 - A glosszolá\iában a ,,nyelv,' szó előfordu]ásai az

Újszövetségben

A megjegyzések négyötöde Szent Pál leveleiben ta-

IáLhatő meg' pontosabban csak a Korintusiaknak írt

első levélben a I2-t4. fejezetben 2l-szer, míg a 14.

fejezetben 15-ször fordul eiő, ame1ynek iényege,

hogy Szent Pál pontosan meghatározza az egyéni' és

,,magy ar ázatt al'' k ö v etett 91 o S S Zo |áIia szab áIy att,

12

.l.-: -- -ször-etségben a leggyakoribb forma a

...:.., =.< ..

szónak a ,,beszéLnI', (,,lalein,,) igéve!..i. .-s.:ása: leggyakrabban többes számban fordul:..1 :...: reken szólni'' (7-szet PáIná| és Z-szer az.{;.-..:.:l Cselekedeteiben), míg egyes számban-..:.. ' .:. szólni ' ' (5-ször és csak Szent PálnáI). Ami-

h:l . .:r.elr.ek'' szót határoző vagy je|ző kíséri, akárP'. :.'. . .\ Íárknál v a1y az Aposto1ok Cselekedeteiben,=--::.: ezekkel együtt kapcsolódik a ,,domináns ki-..:-:::s:ez.., többes számban,,,nye1veken beszéini'':

,.',..',nböző nyelveken kezdtek beszéIni...(ApCsel2,4)

.,' |!\' e l\, eke n b e szélnek...(Mk 16,17)

S - r: :Iblttamagyaúző ebből aZÍ" a következtetést'..:.:j 1e. hogy a többes számű,,nyelveken szólni'':-::::: elsősorban áItalában a nyelvek adományát:.: :. míg az egyes számű használat az egyetlen.:::lé1r. által gyakorolt glosszolália megnevezésére=:...'gá1. Később a két forma közötti különbség végleg:.::.osódott.

\.égül egy valósnak tíinő feltevéssel álltak elő'.::elr. számba veszt az összes használt formát:

F

13

A ,,nyelve(ke)n beszélni,,kifejezés a ,,más nyelvekenbeszélni,, vagy ,'űj nyelveken beszéIni,, váItozatok-

nak egy elliptikus formáját képviseli. Ezek a Szent

Pál előtti hosszű kitejezések, me|yeket a Korintusi-aknak Írt első IevéI ( 1 Kor 14 ,2 I ) Izajástól (Iz 28 ,29 )idéz, talán a zsidóság távoli mtiltjába nyűhak vissza.

Szent Pál apostol, majd Szent Lukács voltaképpen

meghatároztak egy szakszővá vált kifejezést a ke-

resz-tény glosszolália megnevezésére, a,,nyeIve(ke)n

szólás''-t, mégpedig a régebbi hosszabb kifejezések-

ből kiindulva, amelyeket végül ű,jrabevezettek pün-

kösdi eseménynek (vö. ApCsel2) ésMárk evangéIiu-

ma befejező tészének (vö. Mk ]6) későbbi elbeszéIé-

sébe.

l4

E_

t <

[ . \ Korintusiaknak írt első levélbőlszátmazó ismeretek

szöveskörnvezete

Q. =-.-:-. c}r.ashattunk egészen a legutóbbi időkig*.: .:..:síi magyarázatokat a Korintusiaknak írt=--. .:.. :.:ől:

.;. --:..' forrongó és deviáns közösségnek ÍÍt, akik a: .=....Zetükben éIő görög gnosztkusok, sőt mi tobb,:.-. :..i-us és fantáziáhó körök hatása a]á kerü]tek,

E:::. . sira-eadott vélemények azonban végLeg érvé--....i.:: r.esztették akkor' amikor megállapíthattuk,] - i.. : ler-éinek csak bizonyos fejezetei érintik köz-'.-:.::.:1 a -snosztikus elhajlásokat. És látni fogiuk,:.::.. J n1elvekről és prőfétá|ásról szóló I2-I4. feje-:.:: €: nem eZ abe|yzet'

\Í:-: ebben a lelkesítő 1égkörben is, a Szentlélek=:: ::án1'ainak gyakorlása közben az individualizmus:. . lelki hiúság egymással való versengést és fejet-.::.:éget válthatott ki' amely arrakésztette Pál apos-: : . : . h o g y e|r endezzen bizonyo s zav artke|tő szokás o-i.: a nyelveken való szólással kapcsolatban.

Pál ebben a levélben sok más hibára is felhívja a

figyelmet: elítéIi a pogány bíróságokhoz vaIő folya-

modást (6. fejezet); egyes tanítványok erkölcstelen

viselkedését (5. fejezet), a szentmise ünneplése és az

agapék alkalmával tapasztalhat ó zíjrzav art' melynek

során a szegényekről elfelejtkeztek (11. fejezet).A Korintusiaknak írt e1ső levél szövege a nyelve-

ken való szólással kapcsolatban egyszeÍTe lehetőség

és nehézsé g a számllnkra. Lehetőség, mivel ebből

az alkalombő! az apostol rákényszerül, hogy az ado-

mány működésének igen sok résztetét pontosan

korülírja; nehézség, mive1 érvelésében arra törekszik,

hogy helyreigazítsa a nyelvek adományának helyte-

Ien használatát, és eZ azt jelenti, hogy elhallgatja

ennek a kar;tzmának más, pozitív gyakorlatait és

hatásait.Mindenesetre Szent Pől' számfua a glosszolália

,,karizma,,, azaz Isten ,,ajóndéka,, ingyenes ado-

mány, konkrét éskézze\fogható, és végső soron, mint

minden katizma, az ,,Egyház épüIésére,, rendeltetett.

Ehhez a csoporthoztartoznak azok az adományok,

melyeket az apostol ,,lelki ajóndékoknak,,(Róm 1,11)

nev ez,,, c har i s mat a p ne umat i ka,,, ugy egyszerűbben

,,pneumatika,, , aZM a Lélek által ,,indított'' éS ,,sugal-

mazott' adományok ' Ez a meghatározás alapvetően

16

Pfl számá'ra az 1lyen ,,energiák'' valóban aleheletéből szátrmaznak. és nem a testből...

emberi szellemből (psychö).trinrusiak hibája, melyre Szent Pál rámutatott,Log1- a ,,pneumatiká''-t olyan különleges ado-

tekintették, amelyek csak számukra teszik;é a Lélekben való élet teljességének megkö.

és talán még a Léiek bizonyos módon valóbirtoklását is.

ezze| ellentétben, arrói akarja meggyőzni az' hogy ezeka,,pneuntatiká,,-k, ameiyek közé

g|nszolália és a ptőfétáIás is tartozik, részei Isteningyenes adományának. Az ideiglenes és azkaizmák mind az E'gyház épülésére rendel-

azazKrtsztus testének növekedésóre _ harmo-és rendezett módon.

_ A glosszoláIia leírása

A levél 12. fejezetét megelőzi az agapék és az&r'acsora tárgyalása (1I. fejezet): ez azt sugallhat-jr hogy ebben a korban a karizmákat a szentmiseJüán is gyakorolták, mint uhogy azÍ. az Újszövetség-3el csaknem egykorú dokumentum, a didakhé istanúsítja.

1 /

A g1o s s zo1 á\ta |eít ása e gyúttal mindi g im a-ö s szej ö-

vetel leírása is, mert maga akarízma mindenekelőtt

az imádkozás adományát jelenti.

Az adományok legkisebbike

A glosszol áIl,a a legkisebb adomány, de a kicsit is

szeretni kell! A lelki adományok felsorolásában (vö.

] Kor 12,8-10; ]2,28; ]4,2ő) a nyelveken való

szólást mindig az utolsó he1yen, a ,,érte1mezésse1''együtt említik. Pál ebből mégsem a feieslegességére

uial. Inkább ellenkezőIeg, szeretné, ha mindnyájan

szóinának az elragadtatás nyelvén (] Kor 14,5) és

háIát ad azért, hogy ő maga mindnyájunknái jobban

szőLezenanyelvén. (1 Kor ]4,]8).

A kartzmák hierarchiája ebben a felsorolásban

megfelel a közosség tanításában játszott szerepük

foniosságának' és ebből a szempontból nyilvánvaló,

hogy a glosszoláiia onmagában az adományok legki-

sebbike.Mégis, mint a test legkisebb és legtörékenyebb

tagjait (vö. 1 Kor ]2,22-23), ezt is ápolni kell.

Fá1 soha nem veti meg, hanem úgy tekint rá' mint a

Léiek va1ódi adomanyára, melyet hagyni kell felfa-

kadni.

18

-.-_

I9

}t. , ...:ri karizma esetében is, a nyelveken valór..e. !..-SSége sem függ az egyén akaratátóL:

|I..:.-: e:onban egy és u7yanaz a LéIek mííveli,z:::: -. s:erint osztva kinek-kinek.

( I Ko r 12 ,11)

É =.=::. ha ajan1ott is törekednl akartzmákta (vö'' A - ..-.-ri ' ]4,]), magunktól nem tudjuk elémi

ti;- E-iresek megkapják a Szentlélektő| az tmá-rú =:. 'z adományát. Az apostolpontosan meghatá-It.f.i

T .-...t j.ietek tehát a prófétáIáSra, testvél.ek, s ne:.'::-;,.,,.o::ótok meg az elragadtatás nyelvén

---- . ;..-'.( l Kor 14,39)

T=-..:k meg inkább a többihez hasonlóan ezt ak.::::á: is rendben és mindenekelőtt szeretetbeng..:-.---:olni. mivel:

:: .;:atok az enlberekvaTy aZ angyalok nyelvén,'.J s-eretet nincs bennem,---:.::engő érc vagyokvagy pengő cimbalonl.

(1 Kor 13,1)

A sugalmazott dicsőítés egy formája

A nyelv(ek)en ,,szólás'' vagy ,tmádkozás'' megszo-

kottkifejezésénkívül,szentPálnálolyanszemléleteskifejezéseket is találhatunk, mínt.' ,,psalein to pneu-

*oti,,, amelyet úgy fordíthatnánk, bogy ,,Iélekkel

himnuszt nlondani,, vagy ,,lélekkel énekelni,, (vö.

] Kor 14,14-15)' A nyeiveken való imádság tehát a

sugalmazott ének jellegét ölti magára...

A következő versben ismét a ,,lélekben dicsőít,,

megfo galmazást olvashatjuk:

Ha ugyanis csak lélekben dicsőíted az Istent,

hogyan mondhat áldó imádra ament az, akinek a

be nem avatottak szere7e iutott?(lKor 14,16)

Ezek aszavak a dicséret hangulatát tdézlk fel, mely a

szentmise folyaman áthatotta a,,nyelveken való ima''

titokzatos nyelvét.Emiatt azonban ne gondoljuk azt' hogy a glosszolá-

lia egyetlen formája a dicsőítés. A későbbiekben i

apostol me gmagy ar ázza, ho gy e gyes,,nyelveken va

nem gyakoroljuk a ,,nyelvek érte\mezésének adomá-

nyát,, gyülekezetben, nem érthetünk meg.

20

glosszolália főIeg azt az egyént érinti, aki eztja és nem eisősorban a közösséget. Végered-

s'ólás'' buzdítást vagy hittanítást is tartalmaz, de ha ;ben elsődleges szerepe a ,,személyes épülés'':

nél fogva zavuba ejtő

aZ érte|metlen imárói van szó.a nyelveken szó1ó nem érti, hogy mit

, értelme egy időre kikapcsol. Le1ke ugyan, de tudata nem kapcsolódik beIe. (1 Kor

a gyüiekezet többi tagja sem érti: Senkiérti. hiszen a LéIektőI indíttatva titokzatos dol-mond ( ] Kor 14 ,2 ) . Ez az oka némeiy kételke-

ballgató esetleges reakciój anak :

Ha tehát egybegyűl az egész közösség, s minden-Li a elragadtatás nyelvén szól és be nem avatot-toL vagy hitetlenek lépnek be, vajon nem aztmndjók.e, hogy elment az eszetek?

(1 Kor 14,23)

személyes épülésre

Aki az elragadtatós nyelvén szól, csak a magalclki épiilését szolgálja

(1 Kor 14,4)

2I

I

Te szép hálaimátépüI rajta.

mondhatsz, de a másik nem

(1 Kor 14,17)

Ez Isten és az imádkozó ember közötti kapcsolat,

mivel:

Aki ugyanis az elragadtatós nyelvén szól, nem

emberekhez beszél, hanem az Istenhez.(1 Kor 14'2)

Saját maga ura marad

Az ismeretlen nyelveken szóló, ,,lélekkel tmádkozó,,

hogy a lélek (a pneuma) a személyt egyfajta őrjo

megszállottságba sodorná.Ellenkezőieg, az nyelveken imádkozó személy

megőrzi önkontrollját, mert az apostol a jőzan ítéIő-

képességére hivatkozya azt ajánlja, hogy a belső

sulanatia figyelő várjon a szólással vagy inkál

hailgasson, ha nem akadna magyaráző (vö. 1 K

mindig a önmaga ura marad.Megfigyelhettük, hogy a nyelveken foiytatott ima

kizben iikapcsoló dlk az értelmi képesség' a józan

ész. De Pál ebből nem azt a következtetést vonja le,

és értelmezése

ak írt első levélben a glosszoláIta,6bbi ,'karizma,, is, feltétlenül közosségi jel-

oka annak, hogy a gyülekezetekben a nyelve-veló szólrást egy másik adománynak ki kell

ie. ez pedig ,,a nyelvek értelmezése,,:

a közösség is épüljön rajta',(1 Kor 12,10.30).

mn1'ira a természetes képességektől fnggővan' sZó, hanem inkább egy karizmatikus

l, egy olyan kegyelemről, melyet az nye|-imádkozónak kell amaga (1 Kor l4,5.l3) ésszá,mára ( 1 Kor 14,27-28) kérnie.

a másik ,,lelki adomány'' a nyelveken valónem szó szerinti fordítását juttatja el a

hanem az ima általános órtelmét. 1e1-melyet az magyaránó a Lélek által felfogott.

Az értelmezés tehát kozérthető nyelven való kife-amely rokonságban áII a Lélek áltai sugalma-

más nyelvi adományokkal, nevezetesen a prófé-

14,20; 14,27; 14,28).

22

I

^)z )

Az egy éni glosszoláli a és a prófétáiás

Végül, ha elolvastuk a Korintusiaknak

I2-I4, fejezeteit, az az érzésünk támad,

P6I a közosségben a nyelveken szólás

szigorúan néhány személy felszólalására

amit azonnali értelmezés kell kísérjen!

Devigyázat! Hogy jobban megérthessük az aposto

mondanivalójának súlyát, emlékeznünk kell arra, é

pontosítanunk kell a nyelvima típusait, módjai

iormáit, amelyekről beszéI, és hasonló módon figyt

Iembe kellvennünk ennek a levélnek szövegkörny

zetét is'Egyértelmű, hogy Szent Pál itt a nyelveken mor

ootűagy énekeit imanak csak egy fajtá1át említi: eg

(vagy több) személynek a közösségben elhan1

i^q.at, melynek céLja a megértés. Jogosan áll

világosan beszéljenek, mert a jelenlévők magyarÍ

notttit nem foghatnák fel az értelmét ezeknek

írt első levélhogy Szentgyakor1atátkorlátozná,

helytelen hasznáIatára (Iz 28,11-pontos fordítása:

ruah. adománya sem a hívők, hanem as=ótnára csodajel, a prófétálás azon-

Etőknek szól' nem a hitetleneknek.(I Kor 14,22)

két ellenpélda segítségével bizonyítja be,e nrelveken való szólás értelmezés nélküli

lnsználata összezavarhatia a hitetlent. míg an1'elven elhangzó prőfétáIás hatására bé-

és a hit felé fordul.

gondolatai felszínre kerülnek, űgyhogybrul, imádja az Istent és megvallja: ,,Va-ko:tetek az Isten!"

annak szükségessége meiiett, hogy az érte|

(1 Kor, 14,25).

}dl tehát jegyeznünk, hogy a levéi fent bemuta-ikus szövege elegendő ahhoz, hogy magya-

ad a glosszoláIia más formáinak hiányára,

imáknak.a közös nyelvima jótékony hatására, mely-

A korintusiak tévesen úgy akarták igazolni gyakor. APostolok Cselekedeteiben ímak.

latukat, hogy ennek az tmának a titokzatos megnyl

vánulásai már önmagukban meggyőző a hitet

számára. Pál rendreutasítással válaszol, rámutat

25

szövegekhezközel á11ó hagyomanyt (vö. 10. és ]9 bllonák, hogy megkaptók a nyelvek ado-

III. Az újszövetség áItaI nyújtott máslSmereteK

1 - Az Apostolok Cselekedetei

Az Apostolok Cselekedeteiben a nyelvekre vonatkc

zőan két utalást taiálunk: egyrészt a Szent Pál

fejezet), másrészt a jelhegzetes piinkösdi ,,idegnyelveken való szóIós'' -nak _,,xenoglosszó,, -nak

az elbeszéIését.

Két fontos fejezet

Az Apostolok Cseiekedeteinek két fejezete (ApC

t0,44-4ő; ]9,]-7) több szempontból megegyezik

Szent Pál-i hagyománnyai.E1őször is, Szent Lukács' az Apostolok Cselek

teinek szerzője vgyaÍLazt a ,,nyelveken szólni'' kifjezést h asználj a, mint az Korintusiaknak írt első

írőja'Másodszor, hogy ez a jelenség is a Szentl

adományához kapcsolódik: ez eljövetelének egy

megnyiivánulási módja (ApCsel ]0,45; ]9,6).

pmtként megtalá1hatjuk az Úr Jézusbais tr.ó. ] Kor ]2,]-3), melyet Péter a

n1'ilatkoztatott ki Koméliusz házábanIo.4o441' Pál pedig Efezusban, amikor a

i megkeresztelt tanítványokatlte Jézus nevére (ApCsel ]9,5).

ben a glosszolália egyrészrőL ű'gymint a dicsőítés adománya:

- és magasztaljók az Istent.(ApCsel 10,46)

mint a ptófétáIást kísérő jelenség:

a n-velvek adomónyát és prófétóltak.(ApCsel 19,6)

hangsúlyozni kell egy közismerthogy a Korintusiaknak írt első levéllel

itt az ismeretlen nyelveken imádkozókCEysZeITe beszélnek, és ez látszólag semmi

nem okoz.IEm a korinfusi gyülekezetek konfliktusokkal

in-vezetében vagyunk.Apostolok Cselekedeteinek ebben az emIített

Ész]etében tehát a túIáradó dicsőítésnek egyfa1sÁjátő| van szó, amely a keresztelés kegyel-

2726

mének és a Szentlélek első eljövetelének

támadt.

A pünkösdi üzenet

Ezt azelbeszélést az Apostolok Cselekedeteinek má

sodik fejezetében találjuk (ApCsel 2,] - ] 3 ).

Emeljük ki eIőször aPáI-í szöveg és az Aposto

Cselekedetei már megvizsgált két részlete köz

közös pontokat'

És mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek,

Míg itt a nyelveken szólás a Lélek sugallatá

következménye, az Apostolok Cselekedeteiben

első eljövetelóé.Méeis számos tanítvány nyitja szőIásra ajkát:

És mós nyelveken kezdtek beszéIni.

A jelenség, amint PáL azt leírja, nem

imádkozók érteimét: nyilvánvalóan

zisban!

befolyásolja

Ugyanakkor:

különböző nyelveken kezdtek beszélni, tiqy,

ahogy a Létek szólásra indította őket(APCsel2,4),

28

ezt a nyelvet, s ez nagyon emlékeztet asgallt karizma jelenlétére (vö. I Kor

ugyanazt a légkörét itt is megtalál-

a mi nyelvünkön hirdetik Isten

(ApCsel2,lI)

gyakorolt hatását illeti, az külö-erúékeztet a be nem avatottak és hitetle-

ozásáta, aPáil' áItaI idézett példában:

,Em azt mondjók-e, hogy elment az esze-

gún ;" o s an me gj e gy.e zt é k :

(l Kor 14,23)

,,Teleitták ma-

(ApCsel2,I j)

való szólás, ha nem is éppen ellentmon-mindenképpen csodálatot, megdöbbenést vált.ApCsel2,6.7.12 és ] Kor 14,2.16).

uyelvima végül közértbetővé vá]ik: PáInáI azkaizmája áItaJ; míg pünkösdkor a hallga-

29

édes borral.,,nincsenek e

tók kozül mindenki a saját nyelvén értt az üzenetet.

És ezenkívúI ez a zavarba ejtő jelenség hosszú'

prófétai jellegű magyaráző beszédet kíván, melyet

Éét"' upo,tol mond el a többiek nevében is (vö.

ApCsel2, l4-41).Ilyen módon válaszol a jelenlévőknek arra a jo

igónyére, hogy ők is megértsék.

ezt kérdezgették egymástól: ,,Mi lehet ez?,'

A magyarázatnáI azonban többre is joguk volt, a su

galmazott értelmezé sre.De ennek a részletnek az eredetisége mindenek

e\őttamós nyeVeken vaIó szőLás,vagy annak leí

hogy mindenki a saját anyanyelvén hailja az elhang

zottakat, Egyesek ezt a j elens é get,, xe n o g l o s s z á,, -nal

nevezték (azaz ,,különböző nyelveken való szólós

nak,'), mi mégis azt gondoljuk, hogy ki kell emel

nünk a következő észrevételeket:A szöveg érdekes módon soha nem áIlírja

zottan,hogy a tanítványok méd, elamit, kappadoci

vagy arab nyelven beszéltek, hanem inkább azt t

ki, hogy ezek a ktÍlönböző nemzetiségű zsidók

saját nyeivükön hallottát beszélni: ez aktfejezés mé

háromszor visszatér (vö. ApCsel 2,6.8.1 ] ).Ellenben, amikor ezt a jelenséget csak a tanítv

30

le (anélkül, hogy a hallsatókat

-rő nyelveken kezdtek beszélni

más utalást, csak ezt: beszéltek, úgy,I,él€k szólásra indította őket (ApCsel2,4).

a Lélek kiáradásában elsőként tésze-beszéltek' nagy tömeg előtt (vö.

2.6r lgy nehezen tudjuk elképzelni, hogyi felismerhetett egy nyelvet minden egyesaJtán, ha nagy tömeg gyűlt össze az utolsó

színhelyén Jeruzsálemben.. ha a jelenségnek zsivaj jellege lett

or nem lenne-e természetes aZ észrevétel.-TeIeinák magukat édes borral,,?

ik tehát, pünkösd napján a tanítványok acsak a nyelveken szólás karizmáját

meg. de legalább egy csoda, a hallásé kísérte amelyben mindenki felismerte a saját nyel-

. az érÍelmezés adományának egyfaj ta kiegé-

a .lyelvészeti'' csodát Lukács ís Leí*a azirodalmi szókincsével és míífaiával. mint

t. az Ujszövetség teljességét, amely min-

fua népre és nyelvre nyitott.

I

3I

32

JÉas Krisaus halálába és feltámadásába veten

33

2 _ Márk evangéLiumanak befejező része

Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni:

Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszéI-

nek, kígyókat vehetnek kezükbe és ha valami

mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre

teszik a kezüket, azok meggyógyulnak.(Mk 16,17-18)

Lz ,,új nyelveken szóIás,, hasonlít a ,,mós nyelveke

való szólás', -hoz. Ezek a kifejezések egyrészrőL

glosszolália gazdagságát és váItozaÍosságát _ eZ a

] Kor ] 2' 1 0.2 i-ban említett,, nyelv ek különfélesé ge_. másrészrőI a különös és zavarba ejtő jel

sugalljak. Azétt is ,'újak'', mert Krisztus uralmáv

veszik kezdettiket.Megjegyezzik ezzel kapcsolatban, hogy bizon

későbbi kéziratokban mégaz ,,új,, melléknév has

lata sem szerepel, hogy csak a ,,nyelveken szólás,,

őizzékmeg.Márk evangéliumának befejező része, mely k

kívül későbbi szövegezés, elsősorban a térítésre,

prédikációr a, az evangélium hirdetésére és az űgynt

vezett ,,űj nyelvek'' fogadásáraheLyezl' a hangsúIyt,

ezek más jelenségekhez hasonlóan mindig a

hithez és a megkeresztelkedéshez kapcsolódnak:

és megkeresztelkedik, üdvözül..,. a:okat ezek a jelekfogják kísérni...

(Mk 16,16-17).

észte, hogy itt a szövegrész\etnyí|-It.akozik a Lélekre. A nyeivek adománya

a Jézus által egykor kinyilvránított, és amajd a hetvenkettőnek átadott hatalom

ival, mint például az ordógíizéssel,a kígyókon járás képességével (vö. Lk

ben szerepel.minden reménye a feltámadt Jézusban

es nevének hatalmában összpontosul,Eol€ai értelemben, mint a gyülekezetek-

ktilönféle,,karizmók,' közösségépítőn1elr'eket csak mint az ige, a ,,kerügma',zsgítő csodás jeiek egyikét mutatja be:

rclük volt munkójukban, és tanításukatkísérte.

útöttiink minden

(Mk 16,20)

olyan adatot, arneLyet aznyelveken sző|ásróI, azadományáról szolgáltat

az ismeretlenrma csodálatos

nekünk. Végül tegyük hozzá azt az idézetet a Szent

írásból, amely több magyuáző szeint valószínűleg

nvelveken való szólásra utal:

Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek,

mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen

imódkoznunk. A LéIek azonban ma7a jár közben

értünk szavakba nem önthető sóhajtozósokkal. S

ő, aki a szíveket vizsgáIja, tudja, mi a lelkünk

kívónsága, mert Isten tetszése szerint jár közben

a szentekér,' ,Róm 8,2ó-27)

n szólás eredete és jelentősége

batvan évben a különböző fe|ekezeú, teológusok, pszichológusok, szo-

és nyelvészek a legellentmondásosabbdolgoztiík ki a nyelveken szólás kartzmá-

annak eredetéről, természetéről.közosségi működéséről és végül lelki jelen-

t'ogy a pünkösdi kegyelem megújulásá-i megtapasztaLása és a karizmák újbolib?aAjőÍU| ahhoz, hogy Egyháaunkat a

felé vezesse. Itt csak a főbb következte-jük, amit a kaizmatikus megújulás

az itt--ott felbukkanó különböző feltevé-adhat.

idegen nyelvek?

a ptinkösdistak többségének és a ,,funda-- egzegétákstak a tanaival, a nyelvek áItaIá-zmosítható idegen nyelvek. ók valójában

hogy az Újszövetségnek és napjainknrelven szólóinak minden megnyilvánu-

rzgr' ősi, feledésbe merült különos nyelv

34 35

csodás kifejezése. Természetesen sokan úgy véli ennrira megdöbbenteÍt az, hogy ahogy az értelmezés adománya is a Lélek által supontos, szó szerinti fordításból ál1.

Az Újszövetség szövege szerint, mint uhogybn1ilatkoztatását, hogy ez a meltéré-

feljebb láthattuk, a f eltéte\ezéseknek ez a f ajtája éaének leításán kíviil, meiy megőrizteelfogadható. A pünkösdi események leírása (ApC2. fejezet) az egyet|en tanúságtétel, mely világ

t€'Eió -ielek emlékét, olyan ma is é1ő}smol1. tarrúvallomásai vannak a birtcl-utalást tesz a felismert idegen nyelvekre, mely *ü rl1.en csodának a részesei lehettek.sokkal inkább hallottak, mint beszéItek' Így a fen

feltételezés ellentmond az Apostolok Cselekedetei ésKorintusiaknak Írt első levél minden megjegyzésének. nrelr.eken imádkozott, két görög ái.itRáadásul, ha az első keresztényeknél szokismeretlen nyelveken szólást idegen nyelveken

iapasztalta, hogy görögü1 hallották a

lásnak tekintjük, ilyen képesség a pogány földtXrl.zn:st dicsőítő éneket, és ráadásul a

történő igehirdetésben biztosan növelte volna a hírtbeszélt akcentussal!

ket, mint ahogy azÍ' a győgyulásoknái is tapasztaljuk!

r.en isazolható tanúvaliomása (a SzentNe felejtsük el, hogy a nyelveken szólás mindenekelőtt az ima karizmája, mely ,,egyedüt az Istennvaló beszéd'' egy formája, amely magát az ismeretnyelven imádkozót is építi. Természetesen lehet

iák n1.olcvan kifejezésén aotgozott, esges, hogy egy gyülekezetben prófétáIás kíséri

en szólások közül egyet sem tudottazonosítani, mint idegen nyelvet3.melyet az,, ért elme z é s adomát,tya,, tesz közérthet

Végül, néha a kommunikáció csodájának is fsává válhat: mint amikor pünkösd napján, mi -l- T".c"su=s of Men and Angels (The macmillan com_

l.ÜL l9-].}

rból az egyik leghíresebb példa aRe.eimbal atyáé. Amikor eÁy gyti-

laü.i területén járunk. Érthető, hogy nemr il1.en csodának semmilyen magnóra fel-

Éseir sem lehet filmre venni)' Megegyez-es\ amerikai nyelvész, Samarin, feljegy-

3637

2 - Gyerekes nyelv?

Nem! Ezek a nyelvek nem aZ éretlen, pszichológikörébe tafioző gyerekes nyelvek.

Létezlk ,,az idegen nyelvek,, elméletével szemegy homlokegyenest elienkező feltevés, amelyet mefogunk vizsgálni. Ez egy Thiselton nevű angolkutató elmélete, aki a nyelveken szólást, némiereszkedéssel, a beszéd gyermeki fejlődése kszakaszának tekinti, amelyet Pál megtűrt ugyanszegény írástudatlan, műveletlen korintusiakben, de mégis artabuzdította őket, hogy iépjenek tűraita!

Az értelmezés adomátnyát úgy tekintik, mint tlási foIyamatot, mint szavakba foglalását és éthetnyelven való kifejezését egy különleges kegyelesegítségével annak, ami még nem jutott el a foganyelv' a művelt emberek értelmes beszédónek szin

iére.Biztos, hogy a nyelveken szólás egy, még a fej

dés kezdett szakaszábanLévő nyelv egy típusa, deSzentírásban nem létezik semmilyen,aITa utaló je

hogy ez egy gyelmeki nyelv lenne! Es mégis, hakorintusiak egyszeríi emberek voltak is, nem vol

,,butábbak'' Kornéliu s znáI v agy az apo stoloknál v

?ábál. aki ezt mondia:

&,k Istenemnek, hogy mindnyájatoknálol.lok a: elragadtatós nyelvén szólni.

(I Kor 14,18)értelmiségiek még ma is hajlamosak arra,

1en eúnyolódjanak ezen a zavarba eitőemel1. még jobban megdöbbenti azokat azakik nehezen tudnak megnyílni aZ evan-

j lelkülete előtt:

mondom nektek, ha nemies:tek olyanok. mint a

k a mennyek országába,,

tclk mondanunk, hogy az EgyesüIt Áila-Fzrchiáterek, pszichológusok és pszichoa.

számos tudományos tanulmán y t készítet-rben? Mindegyikük aÍra a következte-ho-ey' a nyelveken szó|ás jellege nemhanem inkább hasznos, és hangsúlyoz-

í hog1. a 'nyeiveken imádkozók'' kevésbémint az átlagember.

gmben egy washingtoni pszichiátriai osz-alap néikül _ kijelentett egy elképze-

változtok meggyerekek, nent

(Mt 18,3)

J8

szerint:

39

L

Az istenség, mely a talajbó| áradó erőt

A pünkösdi mozgalom kíi\önösen frusztrált, társada]-

milag-gazdaságilag nehezen aLkalmazkodó és lelki

téren ö s s ze z av ar o d ott embereket h o zott ö s s ze,

Éppen ez aZ, ami biztosít.'. a Szentlélek egészsé

fe1ő1!

3 _ A nye|vek: sem nem őrü]et, sem nem extáZis

Anyelveken szólást R. stahl 1930-ban azzalvádoljhogy

felindult állapotban lévő, idegbajos szegények hebe-gése.B

Anélkül, hogy eddig elmennének, több szerző,tük a dominikánus bibliamagyarázó, A11o atya is,vallások törtónetére hivatkozva, a korintusi nyelken szóiást úgy akarta bemutatni, mint az őGörögországban gyakori pogány lelkesedés eiratatott megnyilvánulásainak átalakulását.

A sugalmazott önkívületnek ez aformája eszerintkereszténységtésze lett, a korintusi keresztények (

] Kor ]2,2) vallásos múltia miatt, és Pálokokból nem tiltotta.

Ez a fajta értelmezés azonban nem számol bi

nyos tényekkel.Először is Pál soha nem tolerálta a keresztény

40

valamilyen pogany vallás maradvá-

z. I Kor 12,1-4. versbensemmilyen, anem ismerhe-vallásokra ie|Iemző szót

D}i.rnüszosz - v agy Püthia-kultusz elragad-ntosan úgy van \eírva, mint a féktelen

z rnkíriiIet állapota' aminek semmi közeeken szóló érthetetlen tmáihoz, ezek\.esaik el a fejüket annyira, hogy Pál-

eszre téríteni és,,megrendszabályozn7,,

rcg ezzel szemben Lucanus tanúvallo-Püthia delíriumáról Delphi-

foglal össze a bibliamagyaraző I'

a tanácsát kéxe, PtÍthia előbb el akartA kén1'szer hatására azonban megje\ent a

lÍel]ében azonna] érezte az isteni erőt,Aplhót hordozta magában: ő a lánybaz szik]ábóL eredő erőt. ApoLló teljesen azelűzi korábbi érte]mét és arra készteti az

|@t. hogy megsemmistiljön a színe e]őtt'ep? vg571i. bacchikus rajongás keríti hata]-Hv;k a szája, torkábó] nyögés és kiá\tás

be]é lehe]ve hatabmába ejtette, megfosztotta eszétől a

Ianvt.

Milyen nagy a különbség a nyelveken való im

képest' ahol a Lélek maga tesz tanúságot lelkünk(Róm 8,]6), ami nem jár sem tudatvesztéssel,erőszakkal, sem őrültséggel, méB csak eksztázi

sem! A pogány jelenségek, ahogy ezt Lucanus le

inkább az ördögi megszállottsághoz tartoznak, ame

a misztikus teológia tanítása szerint hangváltkal kísért személyiségvesztést, valamint a me

lott által nem tanult idegen nyelveken valótdéz eIő.

4 _ A zsidó hagyomány fényében

Miután megállapítottuk' hogy lehetetlen azonosía nyelveken szólás katizmáját a hellenisztikus val

ban ismert jelenségekkel, valamint más pogány va

Sok ,,transzverbá1is'' állapotával, nem térhetünk ki

kérdés e1ő1: gyakorolták-e a nyelveken szólást már

zsidóság körében? Vagyis LéÍezett-e zsidó alapja

keresztény nyelveken szólásnak?Első látásra azt mondhatjuk, hogy kifejezetten

nem volt téma az ószövetségben a nyelveken v

imák adomínya. Azonban úgy tűnik, hogy legi

- és ktilönösen 2V első - Ieítia az isme.szóliással kapcsolatos tapasztalato-

a szövegrészeknek rovid bemutatásaa Krisztus előtti és utáni I. századbőIirodalom legmeggyő zőbb tdézeteit'

pelda a prekoncepciózus nyelvre

Hanna kérő imája (1 Sóm ],]2-]7)'keserűséggel és hosszasan sírva,

elmegy, hogy az Urat kérje Silóban,mi-s Éti pap a távolbóI nézi őt, Ezt a

szó szerinti fordítása így hangzik:

Ur előtt. Eli közben figyelte a

(I Sán l,I2)a szív imában való kiáradása. Hanna

imádkozott, csak ajkai mozogtak,h-al|x6766. Emiatt Eli részegnek vélte.

a: elragadtatás= bes:él, hanem azí cpulését szolgálja.

nyelvén szól, nemIstenhez... csak a

(I Kor 14,2;4)

t42 45

Igy szólt hozzá ÉIi: ,,Meddig akarsz még itt

mar a dni ily e n r é s z e g en? I gy e ke zz kij ó z ano dni !(] Sám 1,I4)

Mások gúnyosan megjegyezték: ,,Teleitták ma-

gukat édes borral.,,(APCsel2'1j)

De Hanna ezt válaszolta: ,,Nem, Uram! Szeren-

csétlen asszony vagyok, sem bort, sem mómorító

italt nem ittam, csak a szívemet.öntöttem ki az

Úr előtt.,,(1 Sám 1 ,15)

Beszéljenek maguknak és az Istennek.

Nyeiveken imádkozni annyit tesz, mint iélekkel

szélni. imádkozni ( ] Kor 14,14.28).

Ne tartsd szotgóIódat semmirekellőnek! Mert

nagy bánatomban és szomorűsógomban imód-

koztam ilyen sokáig.(] Sám ],]6)

Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és küIön-

böző nyelveken kezdtek beszélni.(APCsel2,4)

44

rE}. báÍ számos közös pont létezlk azismeretlen nyelveken szőIásáva}, még-

lizon1-ítani, hogy teljesen ugyanarról vana szöveg nem a dicséret tűIfuadása,

hicsit a Róm 8,2ó versben említeÍt, ,,sza-arheó sóhajtozások', -hoz hasonlító kö-

Élda az Oszövetségből, Izajás szőzata (Iz

ő a próféták Ezekiás királlyal az E,gyip-í szövetséget választották az Lzajás áItal

isteni palancs ellenére: azUr ekkornvelven fordul. a Lázadő|útoz

dadogó szavakkal és idegen nyelvena néphez... ezért így szóI hozzójuk az

Ias:ay, szav laszav, kav lakav. kavrér sam, zeér sóm.,, Ho7y útjukon ha-

. összetiporjók őket, tőrbe akadja-tfrgsgba jussanak.

(lz 28,11 ;13 )hl6nös szavakat először a hamis ptőféták

@1. nevetségessé tegyék lzajás jóslatait.Isten szava mint egy hebegő ,,mósik

45

nyelv,,, a keményszívű hallgatókban ugyanazt atást váltotta ki, mint az összefüggéstelen dadogás!

Itt a nyelveken való prófétáláshoz hasonló jele

ségre gondolhatunk, amely magyaránatot kovemint ahogy a Korintusiaknak írt eiső levélben isés amely úgyszólvan ,,kéteszeres figyelmet,, követeSzent Pál saját maga említi ezt a fejezetet, mintnyelveken szólás adományának fe|idézését (1 K14,2]). De vajon lzajás valódi giosszoláliára tettcélzást Vagy megelégedett azzaI, hogy ironizáljazon a hatáson' melyet idegen és ismeretlen nyelken való szólás amegzavarodott haligatókra tett?

A harmadik példa, Sirák fia bölcsességének magasta lása (Sü.51,2]-22).

Egy nagyonszép hálaima után a szerző megmagyrázza, hogyan szerezte meg a bölcsességet, lélekutána sóvárogva:

Izzott egész belsőm, hogy megtalólhassam, ezértel is nyertem értékes kincs gyanánt.

(Sir 51 ,21)

Úrtól jutalomként kaptam, azérthólót neki.

(Sir 5l , 22)

r.aló imáról van szó, Istentől kapott dicső--l1-et meghatódottsággal fogadott. Talán a

ktn1v ilyen költői módon idézi fel, aki nem fejezhető dicsőítés tapaszta\atát?

vagyunk utaiva. Vajon nem tekint_az intenzív, tttláradó, szavakkal ki nem

imiít úgy, mint a beteljesedés idején megva-;eken szóiás kezdetét?

hor'ló jeienség

rercég arról tanúskodik, hogy már |étezteka nr.elveken szólás kezdeteit tdéző ielensé-

arrel1.et a ,,prófétai lelkesedés,, hagyomá-ir rer.ezhetnénk.

sztl'eg, különösen Sámuel első könyve.v Isten Szentlelke, ,,Ruah Adonai,, egyfaj_ra1 o n g á s,, -sal eitöltött emberekre,,építetÍ',, .

beszéltek nyelveken, de zavarba ejtő meg-iísok kísérték prófétá|ásukat, egy kicsit ah-

. mint ahogy a nyelveken szólás készítiiétai beszédeket. Így történt Saulial is'

rstapta Sámueltői az olajjalvaló fölkenést

Nyelvemet azmost vele adok

46

\

/ l '7

t

(1 Sám ]0,5-13). Mikor Isten Szentlelke a kirá]vagy aprőfétákat ily módon átjá,rta, ők is ujj

és az egész csoport hangszerekkel kísérve é

gyakran együtt jovendöltek &thető nyelven (vö. 1

22.10-12). Tehát nincs szó tudatvesztésról, migyakran jfukáIás közben történt. Szívük át

,,nús emberré lettek.,, Ezek aprófétai elragad

a kömyezet megdobbenését váltották ki, olyann

hogy őrülteknek tartottak őket!Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy a külön

nyelveken szólás gyökerei ebből az egykoiktátt

ból erednek, mely a Lé1ek váratlan megjelené

koszönhető.

A második jelenség a ,,szívben és az ajkakon

beszéd,,'MegmagyarázÍuk, hogy a nyelvek karízmá1

egyik jellegzetessége az, hogy egy beszédet,

közérthető üZenetet készít elő. A Szentírás több f.

zete említ olyan zavaros, átmeneti állapotot,

megelőzi a sugalmazott szavakat tehát abeszéd

szívben vagy az ajkakon Iétez1k, de még nem

Lássunk eÍTe egy péIdát:

A szívem égett bensőmben, lelkemen végigcsa-

pott a láng; akkor megoldódott a nyelvem:

48

siii rudrcntra v é gemet,,,(Zsolt 39,4-5)

E1tlensé-e az ujjongás, az örvendezés.6 L.iször.etség ismeri az Út nagysága és

l niláradó, kimondhatatlan dicséretnekfurnáját is, még baezt szavakkal gyakran

pontosan kifejezni, ez az aZ ujjongásamely az imában minden lelket

hált tel:

uömmel örülök az Urban, lelkentá.Istenentben.

(lz 61,10)kife-iezé s a zso|tárír őkná]:

Úrban, örütjön segít-

(Zsolr 35,9)tégril Szíiz Mána háIaadő énekére. aki

cg Hanna szavaiÍ":

azas:ruIja az Urat és szívem ujjongIrenentben.

(Lk 1,46-47)

Más zsidó írások tanúságtéteie

A ..két Testamentum kozötti'' zsidó irodalom

példát tarta\maz az érthetethen imával

amelyek meglepő hasonlatosságot mutatnak az

keresztények nyelveken való szólásával. Bár

szetesen ezeknek az elbeszéLéseknek a többsége

gendás eredetű, mégis ráismerünk belőlük a kor zs

népének ismert lelki tapasztalataira.Vizsgáljuk meg a két iegmeggyőzőbb tanúságtéte

Először is nézzük Jób testamentumát.Ez a Krisztus előtti első században, az egyl

zsidóság által megfo gaLmazott apokrif legenda e

séIi, hogy Jób három |őnya, mikor csodálatos aj

kokat kaptak apjuktól, hogyan kezdtek dicsőítésbe.

Héméra

más szívet kapott, annyira, hogy gondolatai töb-

bé nem voltak földiek. Az angyalok nyelvén

énekeIt; himnuszba foglalta mondanivalójátIstennek, az angyalok óltal énekelt himnuszok

mintájára. A Lélek megengedte, hogy a him.

nuszokat, amelyeket énekelt, megörökítsék a

Levélben.(48,2-3)

50

c zralkodók nyelvét kapta meg és d,icsőí-Hagassá?os művét,

(49,2)l.íny

c,:knak a nyelvén kezdett énekelni, akik aísokban laknak'.. Valójóban a kerubokfos:éIt és dicsőítette az Erények []rót.

(50,1-2)nem gondolni Szent Pál kinyilatkozta-

a: emberek va7y az angyalok nyelvén,t nincs bennem, csak zengő érc vagyok

gő cimbalom.

(I Kor 13 ,1 )me ggy őző tanúságtétel S alamon ódái.

Xrisztus utáni 100_I2O_bő1 szfumazó, szírr.t apokrif gyűjtemény, olyan, a keresz-fcle n1'itott zsidó közösségtőI származik,e Lorinrusi egyház nem hatott. Csupán a

b versek közül idézünk néhánvat:

ú: krjzeledett ajkaimfelé az Úr forrá-5séqesen, én ittam belőle, és mámorossá

tett eZ az élő víz, mely soha nem hal meg, és

részegségem az értelem elvesztését nem okozta.(xr.6-8.)

Szívent tűláradt, hatalmóba kerítette a számat,

feltört ajkaimrót az ujjongás az Úrban, csakúgy,

mint a dicséret, és ez tükröződött az arcomon.(xxl.7.)

Mint ahogy a forrásból fakadnak a vizek, úgy

fakad szívemből o, Ú, dicsérete; ajkam dicsére-

tet és nyelvem himnuszt Zen7 a Számára.(xL.4-6)

A bizonyítást. ezzel elvégeztük. A nyelveken v

ima gyökerei érthetetlen ima formájában, az ősizsj

valiásban fellelhetők. Ebben semmi meglepő nin

mivel a ,,Ruah Adonai,, már az oszovetségben

mutatkozott időnként, előkészítve a messrásr l

amikor Isten Szentlelkének változatos adomán

mindenkire kiáradnak (vö. Jo 3 ,1).

r-kérdés és néhány felelet

mÉg most válaszolni a nyelvek karizmá-. a karizmatikus megújulásnak ma

feltett hét kérdésére.

a nr.elr'eken való dicsóítésnek. hiszeniből énekelhetjük Isten dicsőítését köz-en is.r

l glosszolália? Semmire! Mire iók a virá-t& r.agr' a táj sokfélesége, amikor egy élet!,ő szemü-eyre venni az ezredtészét sem?

r'alók, műveinek ingyenességéértganak r.átozatoss ágáért. A nyelveke n szó-

nem nélkülözhetetlen, de különlesesi t.őt.íti az ima kifejeződési formáit.5 süg1'ö-eéséhez hasonlít, aki nem tudia

a szar-akat, hogy kifejezze az örömétDe azt mondjátok, mi nem vagyunk

Lrden előtt? Nem is olyan biztos! Nem túlr éstelen szeletete és a mi kicsisésünk

52

::ég.r A Szentlélek csodálkozó gyerme-

ki szívet adhat nekünk, hogy őelőtte elveszítsük

szavakat!A nyelveken szólást még a szerelmesek nyelv

is hasonlíthatjuk. Ők, két sóhajtás között még

hető nyelven is lényegtelen dolgokat mondanak

másnak:,,Cicuskám I Drágám| Szívem ! Kincsem!''

szavak önmagukban nem emelkedettek, mégis a

retet értékessé teszi azokat.Nem fordult elő még veletek' hogy boldogan füt

részve, dudorászva sétáltatok egy szép vidéken,

torődve azzal, hogy nincs semmi mondanivalótok?

Szentlélek, az Atya és a Fiú Szeretete elá,rasztja

szíveteket, az ujjongás nyelvét sugallja nektek,

tőle ered és amelyet a ti megszerkesztettnem tudna kifejezni.

A nyelveken szólás adománya természetesen

legkisebb adomány, de Isten a kicsit is szereti:

Bizony mondom nektek, lta nem váItoztok meq, s

nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem men-

tek be a mennyek országába.(Mt 18,3)

A nyelveken szólás egy kis, alacsony, szűk a

hasonlít, melyen keresztül a r áltagy atkozás

lelkületébe lépünk be azért, hogy kilépjünk

n1rt.ia meg szívünket számos más kariz-előt. Valójában gyakran a nyelveken

enek közben történik meg az, hogy.z Limeret szavát, egy látomást, a prófétá-1_át r.ag-v az értelmezés karizmáiát azért.

zetben használjuk. Kétségkívul ezértcélek eljöveteiének első megnyilvánu-

Éiosdkor a nyelvek adományiának kiára-rcn1-i más adománynak a kezdetét!

-e ez aZ adomány ahhoz, hogy megkap-kk teljességét?

-e nyelveken szólnunk ahhoz, hogya Szentlélek teljességét?

n? Egyetlen ingyenes adomány semEtien: A Szentlélek aszerint osztja ado-úo:g\ szándékában á1l, és annak. akinek

Érea nincs egyetértés közottünk és a pün-}rzon. ók osszetévesztik egyrészt a LélekgsnJolt.án. hogy a megkeresztelt a Lélek

csnek (szeretet, öröm, békesség stb.;-'-] l hordozőjává vátik; másrészt a pün-

t

Ínek teljességét' melyet az E'gyház

küldetésére való tekintettel gyakr an a karizmáknyilvánulásai kísérnek, első helyen a nyelvimáé.

Senki sem birtokolhatja a Szentlelket teljes eben, és soha nem lehetünk biztosak abban, hogyis tudjuk őrizn1! A giosszolália szüntelen befogadegy adománynak, egy rendelkezésünkreajándéknak. Minden attól függ' hogy mire hjuk, az Úr és EgyhőnaszolgáIatában.

j _ Megtagadhatja-e Isten ezt az adományt?

Lehetséges-e, hogy Isten nem adja meg a nyelveszólás kartzmáját annak, aki kéri tőle?

Ez elég ritka, de előfordul. Valójában az ismeretnyelveken szólás a ieggyakrabban juttatott adoma Szentlélek kiáradásában részesülőknek.egyes embereket rogtön megajándékoz másmákkal. melvek szintén a dicséret kiáradásanak ieEzek lehetnek például a könnyek adománya, aáradő öröm, együttórzés vagy az ujjongás adomámely felszabadítja a szívet, és melynek semmisincs a görcsös nevetéshez.

De ne mondjátok túlhamar, hogy a Szentlélekakarja megadni nektek a glosszolália adományát!semmilyen más karizmát (prófétáIást, látomást, g

l nem gyakoroltok a közösségben, ez talána jele, hogy még féltek a karizmaÍikus mes-

elfogadásától: a nyelvek és a többirról!

e]tűnt ez az ima?

li idők őta az Egyhazbót teljesen eltűnt ai} \agyon úgy tíínik, hogy az ismeretlen

szólás szokásos hasznáIata elhalványult aszázadban, vaLószíníileg azért, mert a mon-

akik gyakorolták, teológiai tévedéseikhitelüktől.

gében a nyelvek adománya az egyháaa-ker.éssé ismert; Szent Iréneusz és Tertullia-

. már nincs napirenden, kivéve Szentnéhány - néha vitatott _ feiezetében.kÓr'etkeztében csak elszigetelt esetekbenújra felbukkanni, különösképpen a reformion belül: a hugenottáknál a,,Cévennek kisl685-1710); a katolikus fennhatós ás alatt a

imzenisták körében (173I); végül Angliában'lozört E. Irving tanítványai között (1830-

ann sokkal a pünkösdi mozgalom születése

57

Más karizmák viszont, mint a prófétálás, az isme

szava, a gyógyítás, a csodák stb., ma is kísérik

E'gyház igehirdetését. Természetesen ma is 1é

csakúgy, mint régen nyelveken imádkozók, akik ú

gyakorolják ezt az adományt, hogy nem is tudnmely kizárólag együtt fejtik ki hatásukat

I Kor ] 4,27 ) a prőfétáIás kuizmájának az egyikróla! Különben egyesek feltételezik, hogy vaiószín

leg a nyelveken való dicséret inspirálta azelső gte

rián énekek monoton dallamait.magy, uázó személy aIázatosan engedelmeske-

a lelkipásztornak, valamint a csoport azonVégül vannak, aklk azt gondolják, hogy a nyel . akik megkapták a megkülönboztetés ado-

ken szólás háttérbe kerülése miaÍt az előző gener

ók ismétló imákat vezettek be _ ,,lézus-ima'' és prótétai szó az ima elmóiyülése felé Vitte-e aRózsafüzér - aÍÍatörekedve, hogy a Lélek érthetet tet? Vagy esetleg nyugtalans ágot idézettszavait érthetővel helyettesítsék. A korunkban új

felfedezett slosszolália mindemellett jobban segíti rudta-e más olyan testvér és nővér is erősítenihíveket abban, hogy belépjenek ezeknek az i It magyarázatot, akik ezt a kegyelmet sZí-a kegyelmébe, mint amilyen a belső ima és az I

fölötti elmélkedés.

5 _ Mi a biztosíték a magyarázat helyességére?

me-ekaptiák, anélkül, hogy azt megbeszéltek

e-eyéb sugaliatai, mint a képek, látomások,tlések. a Szentírás szavai stb. is megerősíthe-

a szempontok mind segítenek felismerni'Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a jav a Szentlélek az imacsoportban átadta.e mármagyaúnat a helyes, amikor azij'zeneÍ. nyelvimáb

fogalmaződik meg a gyüIekezet számtára?tartósan vagy átmenetileg a magyarázat

A nyelvek üzenetét trombitaszóhoz hasonlíthat

58

esr' csapásra Istenre tányítja figyelmünket ésaz lgét akarja elvinni a kozösségnek, az őtprófétu magyarázat segítségével. Ez a két

giilekezetet.

6 - Mikor jó nyelveken imádkozni? kegyelmét. De attól fogva, hogy ezt sokanaék, miért nem lehet hagyni, hogy megnyil-

A karizmatikus közösségek a kozös nyelvéneket ál .|anak bizonyos pillanatokban a litureiában.lában akkor gyakorolj ák, amikor az ima erőtelje r'iunk örömére?vá1ik, vagy a beszéd és a csönd között ingadozik. on nyelveken imádkoznunk a Szentírás egyé-

A dicsőítés és ahálaadás szokásos nyeLve nem tűnk

elegendőnek. Egy segítő Íélhangosal nyelveken

keid éneke\ni, amely egyre jobban és jobban kibon-

takozik, mindig békés és mértéHetes módon, s min-

denki egyszerre kűlönböző nyelveken kezd beszélni

(ApCsei 2,4). Szokásos módon ez hangzavarrá váL-

hát; most azonban ellenkezőIeg, megnyugtató, békés

zenévé alakul, a csoportban az imádat áLnlanos

benyomását kelti majd egy rövid decrescendo után

megszűnk,a

Mennyire jó lenne, ha ismét terméSzetessé válna ez

dicsőítési mód a szentmise közösségében, mely

túlságosan e\átasztanak a szavak. Ebből hiányz\k

lelki tartalom és a szabad dicsőítés a Szen

mely a glosszolália áital minden résztvevőnél előn

ben részesüine.Mégis a szeÍetet nevében aZ esetek többségében

kell kerülni a megbotránkoztaÍ'ást, vagy azt alátsi

tot, hogy kényszerítik azokat, akik még nem

a O. Melangon, Don des langues et Renouveau charismatique' 164'

60

asása előtt és utiín, mert a glosszolália való-szabaddá teszi és előkészíti a szívet Isten

befogadásiára.áhítat kezdetén a nyelveken való dicsőítésel az imádkozó kiléphet önmagából, s képesséarra, hogy ráhagyatkozzék a lélek vezetésére.

kózbenj ráró ima külonb öző f or má1ban személyesktztsségi a különböző nyelveken szólás segíti;-ör-eés intenzitását, kozbenjár gyógyulásért

szabadulásért' teljesen megnyitva a szíveket aráhagyatko zás, a|ázatosság, bizakodás felé.

ahogy azt Thomas Roberts _ aki a fiatalsásátennek a karizmárlak tulajdonída! _ oiyan

tanácsolja:

tudtok nyelveken imádkozni, nincs szük.sm könyvre' sem partitűrára, imádkozhattok atok t,olaljánáI, vagy a buszon áIlva, ágyatokon

tilva. vagy amikor fe]ke]tek, vagy akár útkijzbenI.eg1.etek mindig vidámak, és szíjntelenti] imád-

- nyelveken!

61

7 - Hogyan lehet megkapni ezt az adományt? }í:.se törekedjünk arra, hogy a mellettünk iíllo:ké: utánozzuk: a Szentlélek mindenkinek meead-r ..iát nyelvét...

kézr átéte]|eJ., a S zentlélek ki ár ad ás át köv etően.I.:zdjétek azzal, hogy kinyitjátok a szátokat...rr.éir.e Jézus végtelen szeretetét. Vele együttmű-

Mások néhány nappal később, váratian m t: ejtsétek ki az első hangokat, azután hagi1átok

Többen máÍ meg is kapják' mielőtt idejük le

feltenni ezt a kérdést. Egyesek kérő imájuk közl

személyes vagy közösségi ima hatására.

De sákakat azŰr arra hív meg, hogy kérjékezt

adományt:

Törekedjetek a szeretetre, de igyekezzetek a lelki

adományokat is elnyerni.( IKorI4,1)

szeletet lstene azt szeretné, hogy kegyeimét át

nánk egymásnak, így növelve köztünk a Szeretetet.

62

:eR módjára jönni a szavakat úgy, ahogy ma-c :.. r.akadnak, anélkül, hogy megfékezn étsk M t T: .. =]ó lendületeteket.:..eseknek nehezükre esik befogadni ezt az ado-..:. sérüléseik vagy pszichológiat gátlásalk miatt.:e nyugtalankodjanak emiatt, hanem hittjkben: . Io snak maradva kérjék szabadulásukat néhiínr

ter segítségével.::::l ti. akik már eikezdtetek nyeIveken imádkoz-:.:irrassátok!

e :ae1játok abba ennek akarizmának a gyakorlá-=ert meg kellerősödnie, hogy felkészítsen titeket::ományok fogadás:íra is, melyeket a hittérítésre::-izfus Testének építésére kaptok. Tehát ne állia-

-3s az úton... Intenzíven és gyakran imádkozza-

:E'ostol szavaival összegezve:

r ..;sótok ki a Lelket, s a prófétai beszédet tte'::i:ek nleg. Vizsgóljatok felül mindent, a iót

Vágynunk kell rá - türelemmel, feltétlen bizak

*í es szilárd hittei, hogy az Úr meghallgat

megadja nekünk mindezt.

Ennek a hitnek az egytk jeLe az önmagu

szembeni elfogultságtól való megszabadulás,

nek során eifogadjuk, hogy saját szemünkben

mások előtt is nevetségesnek étezzik magur

azétt,hogy Isten e\őtt egészen kicsik maradjunk.

Mások nyelveken való imádsága segíthet nekünk

abban, hogy lendületet kapjunk: ne féljeteka,,ragál

tó1,,! A karizmák gyakran fertőzőek, mert Istenünk

6_3

(1 Tesz 5,19-21),

(Zsolt 92,2)

Ezétt:

Szeretném, ha mindnyájan szólnátok az elragad-tatás nyelvén.

(lKor 14,5)

Törekedjetek tehát a prófétóIásra, testvérek és

ne akadályozzátok me7 az elragadtatás nyelvén

szólást(lKor 14,40),

de csak ha mindez szeretetben ttjrténik, mert:

Szólhatok az emberek va7y az angyalok nyelvén,ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok

vagy pengő cimbalom.(lKor 13,1)

tartsátok meg.

mivel jó dolog az Urat dicsérni

64