XIV. ÉVFOLYAM 21–22. SZÁM 2010. NOVEMBER ÁRA 440 FT ELÔFIZETÔKNEK 330 FT

WWW.KONYV7.HU

A MAGYAR KÖNYVBARÁTOK LAPJA

Fotó

: Sza

bó J

. Jud

it

De a valóban rémületesaz, hogy ember nélkül

ez a Rossz nincs sehol

Kertész ÁkosBestseller-gyanús

Tarján TamásAz eltûnésmódozatai

Murányi Gábor1731, a nyerô vagyvesztes szám

De a valóban rémületesaz, hogy ember nélkül

ez a Rossz nincs sehol

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ

SSvvééddaasszzttaall,, jjóó ééttvváággyyaattKÖNYVHÉT, 2010. NOVEMBER

A Petôfi Irodalmi Múzeumban október 6-án lezajlott be-szélgetéssel véget ért a Könyvhét és a Magyar Könyvba-rát Közhasznú Alapítvány közös, 2010. évi KönyvhétLapNap rendezvénysorozata. Az utolsó beszélgetés té-mája a könyv, az irodalom és az internet összefüggésevolt, a gondolatébresztô beszélgetés sok szempontbólvolt tanulságos, csak azt az egyet emelem ki, hogy anyomtatott, papíralapú és az interneten közvetített iro-dalom és könyv tartós együttélésére kell még sokáig szá-mítanunk. Itt, a lap elébe írt bevezetôk sorában kevesetemlegetem (vagy – léte puszta tényének felemlítésén kí-vül – talán sosem tettem) honlapunkat, most mégis ejtekróla szót. Az „együttélésre” hozom fel példának: a hon-

lap alapja a nyomtatott lap, és természetesen mégsem azonos a kettô, külön-külön van önállóéletük, s persze mégiscsak összetartoznak. Hosszabb cikkre is elegendô mondanivalóm van er-rôl, most csak visszautalok a Könyvhét LapNapokra: az azokról szóló tudósításokat, a vissz-hangjukat, egyes beszélgetések lejegyzett, szerkesztett változatát hamarosan olvashatják hon-lapunkon. Mutatja ez egyben a kétféle „életforma” különbségét is: a nyomtatott Könyvhétbensose tudnánk úgy bemutatni a Könyvhét LapNapokat, ahogyan arra a honlapon lehetôség van.(Még egy érdekesség: most elôször fordult elô, hogy a Könyvhétben terjedelmi okok miatt rö-vidre fogott interjú, az elôzô számunkban megjelent, Szôr Pétert bemutató beszélgetés hossz-abb, „vágatlan, újságírói” változatát olvashatják honlapunkon.)

E számunk – mint minden számunk – központi témája a könyv. Megjelent KrasznahorkaiLászló ÁllatVanBent címû kötete, amelynek megszületésérôl a szerzô – akit a Széchenyi Iro-dalmi és Mûvészeti Akadémia tagjai közé választottak –, akadémiai székfoglalójában beszélt,s ez volt a témája a Könyvhét munkatársának kérdéseire adott válaszainak is.

Térey János legújabb kötetének mûfaja a kortárs magyar irodalomban nem mondható min-dennaposan gyakorolt mûfajnak: verses regény. Verses regényében – saját meghatározásaszerint „utaztató államregényében” – egy állami hivatalnok sorsát, történetét mutatja be. Amûfajról és a mûrôl beszélt a vele készített interjúban.

Györe Balázsnak tárcákat és fotókat tartalmazó kötete jelent meg, a költôi próza és a képekBudapestet láttatják, együtt múltjával és jelenével – a múltról és a jelenrôl is beszél GyöreBalázs az olvasónak.

Csejdy Júlia – egyik szerzôjeként a Hudec László építészt bemutató kötetnek – arról be-szél, hogyan lett Hudec László a „magyar sanghaji építész”, meghatározva Sanghaj építésze-ti örökségét, és az olvasó az interjút elolvasva meggyôzôdhet róla, nem túlzás kivételesegyéniség különleges életútjáról beszélni Hudec László esetében.

A kultúra fontosságáról az állam és a politika idôszakonként mást és mást gondolt. Érintiezt a kérdéskört Maróti Andor, az andragógia tudós mûvelôje is a vele készített interjúban:egyetemi szakként a sokat változó nevû népmûvelés „széljárástól” függôen volt támogatott,tûrt, épphogy csak tiltott nem lett belôle, míg szép lassan eltûnt, mint szakképzés, miközbena korábbi létének okokat adó problémák és jelenségek egyáltalán nem tûntek el.

„Huszonöt év a magyar könyvkiadásban.” E cím az olvasásban már rutinra szert tett olva-sónak egy memoár ígéretét rejti magában, és eme rutinos olvasó már lelkesen készül arra,hogy megismeri egy kiadói dolgozó, a „magyar könyvkiadás napszámosa” életét és kiadójakulisszatitkait, és a rutinos olvasó csalódik. Gyurgyák János ezzel a címmel bibliográfiátadott közre, „rutinos olvasó” ezt észrevéve meg is vigasztalódhat: az igazi bibliofil számáraegy bibliográfia olyan, mint a gourmand-nak a nagy Levin étlapja. Az „étlaphoz” MurányiGábor írt Lapmargót. „Jó étvágyat” kívánunk ehhez, és a Könyvhéthez is.

(A Szerk.)

ÉPPEN FRISS: CSAK A HONLAPUNKONKönyv és film: Az amerikai – Sárközy Péter: Róma mindannyiunk közös hazája – Költô, színészta-nonc, világcsavargó – a legendás Rejtô Jenô – Végel László nyitotta meg a Belgrádi NemzetköziKönyvfesztivált – Harminc éve hunyt el Kovács Imre – Százharminc éve született Hatvany Lajos

KÖNYVHÉT 519

IMPRESSZUMKÖNYVHÉT

A magyar könyvbarátok lapjaEgyüttmûködô partnerünk a MagyarKönyvbarát Közhasznú Alapítvány

Megjelenik havontaÁra: 440 Ft

Elôfizetôknek: 330 FtElôfizetési díj: 3960 Ft egy évre

Kiadja:Kiss József Könyvkiadó,

Kereskedelmi és Reklám Kft.Az 1795-ben alapított Magyar

Könyvkiadók és KönyvterjesztôkEgyesülésének a tagja

Szerkesztôség, hirdetésfelvétel,elôfizetés:

1114 BudapestHamzsabégi út 31.

Telefon/fax: 466-0703,telefon: 209-1875,

209-9140, 209-9141e-mail: konyvhet@t-online.hu

Fôszerkesztô, felelôs kiadó:Kiss József

Fôszerkesztô-helyettes:Csokonai Attila

Lapmenedzser: Könnyû JuditMûvészeti vezetô: Szabó J. Judit

Marketingvezetô: Jakab SáraSzedés, tördelés: Blasits Ildikó

Nyomás:Pauker Nyomdaipari Kft.

Felelôs vezetô:Vértes Gábor ügyvezetô igazgató

ISSN 1418-4915

A hirdetésekben közöltekérta kiadó és a szerkesztôség

nem vállal felelôsséget.

Terjeszti:a Bookline.hu Nyrt.,

a Líra könyv Zrt.,a Magyar Lapker Rt.,a Magyar Posta Rt.

Hírlap Üzletág, Fok-ta Bt.,elôfizethetô a kiadónál.Külföldön elôfizethetô

a Hungaropress Sajtóterjesztôcímén:

1097 Budapest, Táblás u. 32.

Magyar Szak- és SzépirodalmiSzerzôk és Kiadók

Reprográfiai Egyesület

Lapunk megjelenését támogatja:

wwwwww..kkoonnyyvv77..hhuu wwwwww..kköönnyyvvhhéétt..hhuu oonnlliinnee

MAGUNKAT AJÁNLJUK

TARTALOM

522 CÍMLAP„Ember nélkül a Rossz nincs sehol”

Kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal

A közelmúltban tartotta székfoglalóját a Széchenyi

Irodalmi és Mûvészeti Akadémián Krasznahorkai

László. Elôadása ÁllatVanBent címû új kötetének

megszületésérôl szólt.

(m. zs.)

524 Egy külügyér hétköznapjaiA fölösleges ember mítosza a 21. a században

Majdnem megváltástörténet Térey János új, négyszáz

oldalas verses regénye, a Protokoll, amely egy protokollfônök

hétköznapjain keresztül mutatja be a jelenlegi, kesernyés

magyar, illetve európai közérzetet, szigorúan pártpolitikai

felhangok nélkül.

(Szénási Zsófia)

526 Világ démonai egyesüljetek!Képes album a világ szörnyeirôl

(Szénási)

528 GYERMEK, IFJÚSÁGIOlvassatok, játsszatok és rajzoljatok!

(Cs. A.)

530 Hová mész, Budapest?Beszélgetés Györe Balázzsal

(Szepesi Dóra)

533 EMBERBEN KÖNYVHogyan éljünk a mind hangosabb

világban?Beszélgetés Laczó Zoltánnal

(Mátraházi Zsuzsa)

534 PANORÁMASzörényi László: Delfinárium

Csepeli György – Prazsák Gergô: Örök visszatérés?

Ferencz Gyôzô: Szakadás

Bencédy József: Retorika

Boldizsár Ildikó: Meseterápia

Alex Kendrick – Stephen Kendrick: Tûzálló – Fireproof

537 KÖNYVBÖLCSÔTarján Tamás

Az eltûnés módozatai

538 MEGJELENT KÖNYVEK 2010. szeptember 16. – október 21.

A forgalomba került könyvek válogatott listája

a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista

és a mûvek további adatai a Könyvtárellátó honlapján

(www.kello.hu) tekinthetôk meg.

524

530

„A társadalmat fegyel-mezô, uniformizálószokások viszont min-dig is érdekeltek. Leg-inkább persze az, ho-gyan lehetne a túlzóés bénító szabályokatfölrúgni. Hozzáteszem,sosem voltam oktala-nul lázadó kamasz.”– Térey János

„Ha van is lakása,jómódja az ember-nek, rendben men-

nek a dolgai, azotthontalanság ak-kor is korunk egyikfô jellemzô tünete.

Lelkileg is lehetotthontalan az – ésmost magamról be-

szélek –, aki nemtalálja a világban ahelyét, vagy kiüre-sedett, „hajlékta-

lannak”, idegennekérzi magát.”

– Györe Balázs

„Nem csak a jelét érzem annak Max Neumann-nal együtt ebben akönyvben, hogy ok van erre a rémületre, nemcsak a jelét, hanemvalóságos közelségét is annak a fenyegetésnek, hogy az ember vi-selkedésén, gonosz szándékain át a Rossz idôrôl idôre megnyilat-kozik. De a valóban rémületes az, hogy ember nélkül ez a Rossznincs sehol. Mire gondoljak ekkor?!” – Krasznahorkai László

520 KÖNYVHÉT

522

TARTALOM

A KÖNYVHÉT KAPHATÓANIMA KÖNYVESBOLT Mammut, 1026 Bp., Lövôház u. 2–6. L0 szint, 13–15.ANIMA KÖNYVESBOLT MOM Park, 1126 Bp., Alkotás u. 53., 1 szint 1.8.ANIMA KÖNYVESBOLT Savoya Park, 1117 Bp., Hunyadi János u. 19.ARANY JÁNOS KÖNYVESBOLT 1013 Bp., Krisztina krt. 34.BABITS KÖNYVESBOLT 2500 Esztergom, Aradi tér 4.BUDAI LIBRA KÖNYVESBOLT 1122 Bp., Magyar jakobinusok tere 4/b.FÁMA KÖNYVESBOLT 2100 Gödöllô, Szabadság tér 9.FEJTÔ FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja1043 Bp., Bocskai u. 26.FONYÓDI LÍRA KÖNYVESBOLT 8640 Fonyód, Ady Endre u. 23.FÜST ANTIKVÁRIUM 1085 Budapest, József krt. 55–57.HELIKON KÖNYVESHÁZ 1064 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 35.ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45.KÖNYVKERESKEDÉS A VÖRÖS CÉDRUSHOZ 9400 Sopron, Mátyás király útja 34/F KÖNYVMEGÁLLÓ MERHÁVIA KÖNYVESBOLT Budapest V., Deák téri metróállomásKÖNYV-VÁR KÖNYVESBOLT 1014 Országház utca 15.LIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2.LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4.MILLENNIUM KÖNYVESHÁZ 1066 Bp., Teréz krt. 22.MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1.OLVASÓK BOLTJA Millennium Center üzletközpont, 1052 Bp., Váci utca 19–21.ÖRKÉNY ISTVÁN KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja1137 Bp., Szent István körút 26.RÁDAY KÖNYVESHÁZ 1092 Bp., Ráday u. 27.REGINA TÉKA KÖNYVESBOLT 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 4.RIVALDA KFT. KÖNYVESBOLTJA 9200 Mosonmagyaróvár, Városház u. 3.SZENZO KFT. KÖNYVESBOLTJA 4220 Hajdúböszörmény, Munkácsy u. 5.SZIGET EGYETEMI KÖNYVESBOLT 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.TOLDY FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1011 Bp., Fô u. 40.ULPIUS-HÁZ KÖNYVESBOLT 1137 Budapest, Pozsonyi út 23.

valamint a Lapker Zrt. Inmedio boltjaiban:1052 Budapest, Városház u. 3–5.

1106 Budapest, Örs vezér tér 22/a (Árkád)1223 Budapest, Nagytétényi u 37–47

1052 Budapest, Váci u. 10 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. út 76.

6722 Szeged, Zápor u. 4. 3500 Miskolc, Szemere út 2.

7600 Pécs, Nagy Lajos király út–Alsómalom sarok 4026 Debrecen, Péterfia u. 18.

9001 Gyôr, Bajcsy Zs. u. 80–84.továbbá a

BOOKLINE.HU NYRT. boltjaiban LÍRA KÖNYV ZRT. boltjaibanés budapesti valamint vidéki újságárusoknál.

„Luca Poncelleniírt egy három-

száz oldalasdolgozatot Hu-dec Lászlóról,

majd bonyolultúton-módon el-

jutott a csalá-dunkhoz és a

kiadóhoz – vé-gül a dolgozat

egy részének ésaz én munkám-nak lett a közös

gyümölcsee könyv.”

– Csejdy Júlia

LAPMARGÓ 541Murányi Gábor

1731, a nyerô vagy vesztes szám

Hantokon nôtt virágok 544(Laik Eszter)

A kódexektôl Elvis fényképén át 545az e-könyvigFrankfurt – a könyvesek Mekkája

(Cserháthalápy Ferenc)

Aki keres, az talál 546A Google-modell titkai

(Laik Eszter)

A média elsô forradalma: 547a könyvnyomtatás(Jolsvai Júlia)

KERTÉSZ ÁKOS 548Bestseller-gyanús

A globalizációról, bizonytalanul, 548tûnôdveNemzeti mûvelôdés – Egységesülô világ

(Szerk. Szegedy-Maszák Mihály)

(Hományi Péter)

Sanghaj modernizálója: Hudec László 550Egy építész újrafelfedezése

Beszélgetés Csejdy Júliával

A közelmúltban látott napvilágot egy könyv Hudec Lászlóról,

arról a távolba szakadt hazánkfiáról, akirôl mostanáig vajmi

keveset tudhattunk, és akinek egészen különleges sors jutott:

Sanghajban dolgozott három évtizedet építészként.

(Jolsvai Júlia)

Súlyos személyiségekrôl 552Beszélgetés Kaiser Lászlóval

(Illényi Mária)

A Szent István Könyvklub 554

SIKERLISTA 558

A hazai felnôttoktatás múltja 560és jeleneBeszélgetés dr. Maróti Andorral

(Maczkay Zsaklin)

Azok az ötvenes évek… 562Beszélgetés Váradi Péterrel

(Hegedûs Eszter)

KÖNYVHÉT 521

550

A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiát társult intézmé-nyeként alapította 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia,rehabilitálva ezzel az irodalmat és a mûvészeteket, amelyek kép-viselôi 1949-tôl nem lehetnek tagjai az MTA-nak, noha a MagyarTudós Társaság létrehozásának egyik központi gondolata a ma-gyar nyelv ápolása volt. Arany János tizennégy évig fôtitkári te-endôket vállalt a testületben, Kodály Zoltán pedig négy eszten-deig elnöki tisztet töltött be ott. Az újdonsült tagot elôször anagy múltú grémiumhoz kötôdô érzéseirôl kérdeztem:Mit jelent Önnek az Akadémia? Az elôdök, élükön Arany Jánossal? – Nagy, nemes szellemek kísértetét jelenti. E kísértetek járnak azAkadémia ódon falai között. Még mindig járnak, még mindig kí-sértenek, emlékeztetnek egy múltra, mely nincs többé, és nem islesz soha már. Járnak és kísértenek, mert nem találnak nyugodal-mat. S én magam meg ott bolyongok most már közöttük, figye-lem nyugtalanságukat, és magam is meglehetôsen nyugtalan va-gyok, hogy vajon méltók vagyunk-e itt bolyongani közöttük, s fi-gyelni nyugtalanságukat.

– Szörényi László laudációjában az Ön mûveit „dantei ihletbenszerkesztett túlvilági és túl evilági utazás”-nak minôsítette, Mé-szöllyel és Hajnóczyval vonta párhuzamba, mondataiban pediga „homéroszi és vergiliusi hexameter ringató végtelenségé”-hez

foghatót talált. Más Becketthez és Kafkához közelinek nevezi aKrasznahorkai-prózát, de Gogolhoz és Melville-hez is hasonlítot-ták már az Ön alkotásait. Vállalja ezeket a „rokonságokat”? Kittekint rajtuk kívül „mesterének”, követendônek találva mûvészi-ségét, gondolatvilágát, stílusát?– Tisztelettel vállalom eme rokonításokat, de tudja, valahogy úgy,ahogy az ember egy hegy tövében áll, és néz felfelé: ott a magas-ban, ott van Mészöly és Hajnóczy, természetesen, és ott van Be-ckett és Kafka, természetesen, és még sokan, még nagyon sokanmások, mennyei alakok, egy egész Olümposz… Ebben a viszonylat-ban, hogy ôk fent, én meg lent, én is a hegyhez tartozónak tekin-tem magam. Nem is adja meg más az értelmét mindannak, amitcsinálok, csak ôk, s az a rang, amelyet ôk képviselnek. Nélkülükminden sivár. Nélkülük soha egyetlen sort le nem írnék, s le nemírtam volna. Az Olümposz nélkül egy szomorú sík volna csak, ottmeg nem jutna az eszembe soha semmi, emlékezet nélkül, képze-let nélkül, akarat és ideák nélkül tengetném az életem. Más kérdés,hogy persze mit mûvel az ember itt a hegy tövében. Hegymászás-ra gondolnia sem lehet, a lábai nem bírnák már az elsô lépéseketsem. Úgyhogy létezésének egyetlen oka az a varázslatos tény, hogyez a hegy van, ott magasodik tényleg, s fent, a nagy magasban, aliglátni már, de mégis: a nemességnek ezek a hôsei.

CÍMLAP

„„EEmmbbeerr nnééllkküüll aa RRoosssszz nniinnccss sseehhooll””Kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiaitaggal A közelmúltban tartotta székfoglalóját a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti AkadémiánKrasznahorkai László. Elôadása ÁllatVanBent címû új kötetének megszületésérôl szólt.

522 KÖNYVHÉT

– Akadémiai tagság kezdetén talán megengedhetô az írót mûvé-szeti hitvallásáról faggatni, az irodalom fontosságába vetett hitérôl,tehát: milyen ars poeticát vall sajátjának Krasznahorkai László?– Minden egyes ív, minden egyes szó, minden írásjegy, az a renge-teg vesszô, amit elhasználtam már, és amit még el fogok használ-ni, pontosan ugyanazért és pontosan ugyanazokhoz szól, akikhezmi valamennyien beszélünk: a legfontosabb emberekhez, s emeembereken, az ô méltóságukon és terheiken keresztül ama biroda-lomhoz, mely egy magasabb lét hiedelmének oszlopait tartja.– A székfoglaló alapja az ÁllatVanBent címû kötete. Sajátos al-kotás: párbeszéd a képzômûvészet és az irodalom között. Ho-gyan született ez a mû? – Úgy született, hogy nagyon hosszan néztem egy festményt,olyan hosszan, ameddig csak bírtam, aztán kiszakadt belôlemegy mondat arról, mi az, ami ott van elôttem. E mondat ismere-tében kezdôdött el Max Neumann-nal, a mû alkotójával egy dia-lógus. Mindketten már régóta el akartunk mondani valamit, pon-tosabban mind a ketten már nagyon-nagyon régóta meg akartukjeleníteni, aminek léte a legsúlyosabb fenyegetés volt és maradtaz emberi létezésben. A súlyos tény az volt munkánk során,hogy belülrôl engedte csak ez a valami, hogy megjelenítsük,hogy ábrázoljuk, s bent lenni ebben az ijesztô tényben, belül len-ni a brutálisban, éppoly kibírhatatlan volt, mint amilyen kibírha-tatlan lett, midôn szembesültünk vele, hogy alakot adtunk aRossznak, megidéztük, felfestettük, ami, ugye, tilos. – Süt a könyvbôl a rémület, a fenyegetettség, a kilátástalanság.Valóban érzi a jelét annak, hogy nem lehet semmi reményünk,nincs semmi esélyünk?– Nincs nagyon értelme általánosságban beszélni. Azt azonbanmegtehetjük, hogy kijelentjük: számos helyzet támadt már és tá-madni fog még, amelyben a rémület az egyedül lehetséges élôreakció. Nem csak a jelét érzem annak Max Neumann-nal együttebben a könyvben, hogy ok van erre a rémületre, nemcsak a je-lét, hanem valóságos közelségét is annak a fenyegetésnek, hogyaz ember viselkedésén, gonosz szándékain át a Rossz idôrôl idô-re megnyilatkozik. De a valóban rémületes az, hogy ember nél-kül ez a Rossz nincs sehol. Mire gondoljak ekkor?!– A döbbenetes ötlet és a könyvben megvalósuló megoldásafelveti a mûvészetek közötti átjárhatóság lehetôségét, amely-

ben Ön mélységesen hinnilátszik. Elképzelhetônektartja, hogy a tudományok-kal is lehetne hasonló pár-beszédet folytatni? Haigen, akkor azok is ilyen re-ménytelen üzenetûek len-nének?– Feltétlen lehetségesnektartom ezt a párbeszédet,sôt, ilyen párbeszédekbôláll az, amit szellemi életneknevezünk. Az ellenkezôjeszorulna és szorul is ma-gyarázatra. Tudja, Bólyai ésHérakleitosz és Dante ésPlatón és Kafka és Leonar-do és Bohr és Buddha ésJézus és Rilke és Praxite-lész és Ze'ami között a pár-beszéd: végleges. És nemreménytelen.

m. zs.

CÍMLAP

KÖNYVRÔL

Krasznahorkai László– Max NeumannÁLLATVANBENTMagvetô Kiadó32 oldal, 1990 Ft

Majdnem megváltástörténetTérey János új, négyszáz olda-las verses regénye, a Protokoll,amely egy protokollfônök hét-köznapjain keresztül mutatja bea jelenlegi, kesernyés magyar, il-letve európai közérzetet, szigo-rúan pártpolitikai felhangoknélkül. A fôhôs egyszerre ko-runk hôse, ugyanakkor rokona a19. század „fölösleges emberé-nek”: jó családi háttérbôl jön,mûvelt, hiperérzékeny, ugyan-akkor szorongó, szerelmeibencsapongó, küzd a negyveneskorosztály mindennapi problé-máival, egyszóval keresi a bol-dogulást. A könyvrôl a szerzôtkérdeztem.

– Utaztató államregénynek ne-vezted a Protokollt – a fôhôsmegjárja a könyv folyamánSpanyolországot, Izraelt, azUSA-t, Tallinnt, Brüsszelt stb.,itthon pedig sorra szervezi akülföldi küldöttségek fogadá-sát. A regény elôképe ilyen ér-telemben lehet a Candide vagya Tariménes, de sokkal inkábbByron verses regényei. Hogytaláltál rá a figurára?– Olyan témát kerestem, amelya lehetô legtávolabb áll tôlem,de azért még bôven a tejút-rendszeren belül helyezkedikel. A protokollban ismertem fölezt a távoli tárgyat. A közélet-hez nem utolsó sorban fegye-lem kell, amibôl nekem, ma-gánemberként, valamivel keve-sebb van, mint a hôseimnek. Atársadalmat fegyelmezô, uni-formizáló szokások viszontmindig is érdekeltek. Legin-kább persze az, hogyan lehetnea túlzó és bénító szabályokatfölrúgni. Hozzáteszem, sosemvoltam oktalanul lázadó ka-masz. A kiindulópont vonClausewitz német hadtörté-nész kijelentése, miszerint „Aháború a politika folytatásamás eszközökkel”. Az emberiegyüttélés játszmáit figyelve

megfordítottam e kijelentést:„A politika a háború folytatásamás eszközökkel”. Ha a tárgya-lóasztalnál mosolyt észlel azember, amögött nemritkán vi-csorító indulat van, de azt istudjuk például az elmúlt évekmagyar–szlovák, magyar–ro-mán konfliktusaiból, hogyakadnak ugyan igazán éleshelyzetek, ezek mégis igen tá-vol állnak attól, hogy mondjuka diplomáciai kapcsolatok föl-mondását, netán megszûnésétidézzék elô, s hogy fizikaiösszetûzésre kerüljön sor. A ci-vil szemlélô számára politikaimûbalhénak tûnik az államköziacsarkodás, amire gyakrankampánycéllal kerül sor. – A napi politika jelen van amûben, de a pártpolitika egyál-talán nem.– A pártpolitikának semmi ke-resnivalója az irodalomban,nem méltó, avagy: nem így mél-tó a megörökítésre. Ha Mik-száthra gondolok, aki emlékeze-tes könyvet írt az akkori parla-mentrôl, akkor látom értelmét a

rögzítésnek, de nem tudom, makihozható-e az országházi ügy-menetbôl bármilyen valóságosirodalmi anyag, noha ma is ülíró az országházban. – Hôsöd szürke eminenciás, akisokat utazik, fônök, bizonyoshelyzetekben dönthet, de amikívülrôl vonzónak látszik, belül-rôl aranykalitka.– Rendkívül zárt ez a világ.Döntéshelyzet a protokollbanminimális akad, mert rengeteg abetartandó szabály. A diplomá-ciai protokoll jellegzetessége,hogy egyszerre jellemzô rá arészletek akkurátus és aggályoskidolgozottsága és az ismétlés-retorika. A formulák önmaguk-ban is ismétlések. A két államközötti memorandumok vagyszerzôdések – elôírásos meg-szólításaikkal és záradékukkal –az általánosságban vázolt föla-datokon és célokon kívül, na-gyon kevés kreatív adalékot tar-talmaznak.

A protokoll egyszerre akaruniformizált fegyelembe zárni,ugyanakkor erôs akaratot köz-

vetíteni a másik felé, sôt kény-szeríteni a másikra.

Aki mûvészhajlamú, annakszámára enyhén unalmasnak,sôt, nyomasztónak tûnhet ez aszertartásrend, de engem a hô-söm emberi arcéle érdekelt.Olyan személyrôl van szó, akitjósorsa középvezetôi állásba jut-tatott, de a lelke mélyén alkal-matlan erre a munkakörre. Ked-vezményezett és kivételezetthelyzetben van, hiszen apja ka-tonatársa volt a külügyminiszter.– „Várja a villodzó, színes ni-hil…” – írod egy helyen. Látszó-lag színes ez az élet, amit so-kan irigyelhetnek, belülrôl még-is monoton, a hôs alig valami-nek tud örülni. Jönnek-menneka szerelmek, de azokban semtalálja meg a boldogságot…– Azt hiszem, lesz még olyanpillanat az életében, amikor tudörülni. Amikor fölsétál a hegy-re a regény végén, akkor – egyabszolút hétköznapi helyzet-ben – mintha volna esélyemegragadni egy roppant lehe-tôséget. Ott van a kitörési pont.Tiszta viszonyba kerül egy sokszempontból eszményi nôvel.(A múltban sem feküdtek leegymással, csak majdnem.)Mert a fôhôs egyébként túlgyorsan jut el a testi szerele-mig. A könyvnek alternatív be-fejezése van – ahogy filmeknekszokott néha lenni. Lebegtetettvég. Kétszeresen van megírva azárófejezet: az elsô változatbannem eldönthetô, Mátrai álmod-ja-e a találkozásukat vagy sem;a másik pedig nem is tartal-mazza ezt a találkozást.– „Viruljon négy irányban a zöldözön…” – írod máshol. A ter-mészetleírás és a tájleírás ed-dig nem volt jellemzô nálad, ittmeg szinte 19. századi részle-tességgel „megrajzolt” tájké-pek vannak.– Ez a legzöldebb könyvem.Nem mondok újat, folyamato-san fogyatkozik a zöld felület a

INTERJÚ

EEggyy kküüllüüggyyéérr hhééttkköözznnaappjjaaiiA fölösleges ember mítosza a 21. a században

524 KÖNYVHÉT

Földön, ami kétségtelenül fáj-dalmas, sôt tragikus hiány. Elér-keztem abba az életkorba, hogyerre ne csak fölfigyeljek, beszél-jek is róla.– Milyen elôtanulmányokatfolytattál egy protokollos hitelesábrázolásához?– Ha ábrázolni akarsz egy mi-nisztériumot belülrôl, látnodkell azt az épületet belülrôl.Ahogy máskor, elolvastam aszakirodalmat, protokolltan-könyveket, volt nagykövetek,miniszterek, diplomaták me-moárjait, elképesztô alaposételleírásokkal például. S miveldolgozik odabent néhány isme-rôsöm, segítségükkel néhány-szor körbesétáltam a miniszté-riumban. Diplomácia, protokoll,valamiféle Anyegin-beütés, afölösleges ember mítosza 21.századi keretek között – ez az,amirôl szólni akartam. Termé-szetesen jártam a külügy proto-koll fôosztályán, késôbb leve-leztem is a protokollosztály tit-kárságával, ám hangsúlyozom, akönyv nem realista, tehát egyigazi külügyes lehet, hogy el-ájulna az olvasottaktól. Példáulszlovákiai határátlépés megta-gadásának egy szabad változa-tát írtam meg: pont így biztosannem történhetett. – „Minden ambíció kihûlve ré-gen, /És parkolópályára tolva” –ez az alapvetô világlátása ahôsnek…– Késô harmincasként ebbe azállapotba is kerülhet az ember.Hôsöm már nem oly lelkes,

mint huszonévesen, de több vi-rágkor adatik az ember életé-ben. Semmi sem zárul le. Ezegy kiegyensúlyozott élet köze-pe, kezdôdhet bármi. A regény-ben meginog ez a precízen be-rendezett életvitel.– Jellegzetesen közép-európaia figura, a negyvenesekre jel-lemzô élethelyzetekkel, akimagában hordozza a magyarpanasz- és vereségkultúrát.– Én inkább európainak gondol-nám, égtáj nélkül. Történikugyan utalás a 80-as évek kádárirendszerére, mint tárgyi marad-ványaiban lassacskán eltûnô je-lenségre. Ami pedig a letargiátés a kiábrándultságot illeti, elégbepillantani egy lisszaboni fado-kocsmába: a portugálok eleveszomorú nemzetnek tartják ma-gukat, plusz a válság rajtuk is vé-gigsöpört, még ha ez nem isolyan szembetûnô, mint mond-juk Lettországban. De ténylegminden fejezetben van valamiintô jel a a világ sorsára vonatko-zóan. Azért is föltûnô ez, mertegy olyan rendszerben, a proto-kollban is történnek gikszerek,ahol elvileg nincs hibalehetôség.– Miért verses regény lett a for-ma? Volt már ilyen, a Paulus,de a vendégszereplôid egyszíndarabból jöttek ebbe a re-génybe. Egyébként verses mi-volta ellenére abszolút próza-ként olvasható a négyszáz ol-dalas mû.– Ha így van, az nagyon jó. AzAsztalizene verses színmû.Nem áll a kezem a prózára, le-számítva néhány egyoldalasprózaversemet egy készülô kö-tetben. 2006 elején kezdtem elírni ezt a regényt. Többször ki-maradt egy-egy idôszak, de an-nak idején Stuttgartban szinténszületett pár bekezdésem. Amunkát megszakítottam azAsztalizene kedvéért, meg anemrég bemutatott Jeremiásértis. A regényhez abszolút fegye-lem, tûrés és szerteágazó figye-lem kell. Ha dolgozom, állandó-an dolgozom, nincs pihenô, ezta közvetlen környezetem sínylimeg legjobban. Más üzemmód-ba kapcsolok ilyenkor.

Szénási ZsófiaFotó: Szabó J. Judit

INTERJÚ

KÖNYVRÔL

Térey JánosPROTOKOLLMagvetô Kiadó404 oldal, 3490 Ft

KÖNYVHÉT

Ez a könyv mindenekelôtt az ember hihe-tetlen, lázas, elpusztíthatatlan képzeleté-rôl szól. Arról, hogy szükségünk van a fé-lelemre. Félelem nélkül nem tudunk lé-tezni. Christopher Dell könyvében az em-beri fantázia minden képzeletet felülmú-ló, fantasztikus és bizarr teremtményei-nek gyûjteményét teszi közzé képzômû-vészeti ábrázolásokon keresztül. A könyv-ben megjelenô ördögök, démonok, sárká-nyok, vízi szörnyek, alakváltók, farkasem-berek, kísértetek és élôhalottak a képzeletállatkertjének részei, bemutatásuk azon-ban nem annyira bestiárium, mint az év-századokat átívelô mûvészeti ábrázolások

albumba gyûjtése. A londoni mûvészet-történésznek van egy (még csak angolulmegjelent) kifejezetten bestiárium jellegûgyûjteménye is. Dell különbözô korok éscivilizációk szörnyekkel kapcsolatos azo-nosságait és különbségeit mutatja be az il-lusztrációkon keresztül a klasszikus ókoribirodalmaktól (babilóniai, római, görög,indiai) kezdve – a zsidó-keresztény kul-túrkörben a bibliai példákon át, a dél-amerikai azték, vagy a kelet-ázsiai (kínaiés japán) szörnyekig, és eljut korunkig,amikor a vámpírok újrafelfedezésén túl, asci-fi irodalomnak köszönhetôen a föl-dönkívüli szörnyeknek is impozánsanszéles tárháza áll rendelkezésünkre. Miérthiszünk a szörnyekben? Az egyik magya-rázat szerint a szörnyeket a lényünk leg-mélyén rejlô egyetemes természetfelettiérzék hívta életre. Mindig is volt és min-dig is lesz, csak számarányuk változik.

Tény, hogy a világ felfedezésével egyenesarányban tûntek el szörnyek az emberektudatából. Az ókori, vagy a dél-amerikaibirodalmak mitológiája tömve van iste-nekkel és démonokkal (ahol az istenek isszörnyeknek tûnnek mai szemmel), akik arend, illetve a káosz erôit képviselik, majda kereszténység, különösen a középkor istele volt babonás félelmekkel, ezek kifeje-zéseivel találkozhatunk például a templo-mok faragott díszein, vagy a kódexek mar-góján. Csupán a 17. században kezdték atudósok terjeszteni, hogy szörnyek nin-csenek: a térképábrázolásokon is jól lát-szik, hogy a világ felfedezésével egyidejû-leg egyre kevesebb szörnyet rajzoltak beaz ismeretlen földrészekre vagy tengerek-be. A romantika a 19. században azonbanújraélesztette a szörnykultuszt, megte-remtette a gótikus regényt Drakuláhozhasonló lényekkel, megszületett MaryShelley Frankenstein figurája, aztán a 20.században – amikor azt hittük, már min-dent ismerünk – a világûr töltötte be azismeretlen terepet, és ott jelentek megföldöntúli, ellenséges érzelmû szörnyek,elsôként H. G Wells írásaiban. Dell köny-vébôl olyan mûvelôdéstörténeti csemegé-ket is megtudhatunk, mint hogy ki volt azombi elôdje, vagy mit tesz a japánok vízimanója a kappa, kicsoda a viking draugr,az arab ghul, az észak-amerikai squonk,vagy hogy nemcsak az általunk jól ismertfarkasember képes alakváltásra, hanem ajapánok rókadémona is. Valószínûleg so-kan nem tudják, mi a különbség a nyuga-ti (európai) és a keleti (ázsiai) sárkány kö-zött: míg az elôbbi gonosz ellenfél, címer-állat, aki elsôsorban a kincseit ôrzi, addig amásik szelídebb, és az uralkodók szimbó-luma. Alfonso di Spina spanyol püspök1467-ben számbavette a démonokat, állító-lag 133 millió 666 666 db-ot. Az olvasó el-

döntheti, ehhez képest ma mennyivel szá-molunk. Goya, Bosch, Dirk Bouts és PieterBreughel festményeibôl, a dél-amerikaidémonfaragásokból vagy az ázsiai (elsô-sorban japán) szörnyábrázolásokból kitû-nik, milyen sokféle és elrettentô módon le-het ábrázolni a sötét világot, és milyen el-képesztôen színes az ember szörnyterem-tô fantáziája. Megalkotásukhoz általábanemberi és állati testrészeket használnakfel hihetetlen változatosságban. Aki el kí-ván mélyedni a szörnyek fajtáiban, annaktöbb klasszikust is ajánl a szerzô: elolvas-hatja a témában Ovidius Átváltozások cí-mû mûvét, vagy Plinius írását a szörnyekfajtáiról. De a modern kor is megteremet-te a maga összefoglalásait, gondoljunkBorges Képzelt lények könyve címû mû-vére, illetve létrejött a kriptozoológiánakelnevezett „tudományág”. Persze a ször-nyeknek megvannak a maguk méltó ellen-felei, a hôsök: Babilonban Enuma, az ókorigörögöknél Héraklész, a kereszténység-ben Szent György.

A gyönyörûen szerkesztett és tördeltkönyv felveti a kérdést: vajon mit árul elaz emberrôl, hogy ilyen lényekkel népesí-tette és népesíti be a mai napig a világát?Miként maradhattak fenn évezredeken átés terjedtek el egyetemesen? A választmagunkban kell keresnünk.

Szénási

SZÖRNYEK

VViilláágg ddéémmoonnaaii eeggyyeessüülljjeetteekk!!Képes album a világ szörnyeirôl

KÖNYVRÔLChristopher Dell:SZÖRNYEK KÖNYVEavagy a képzeletállatkertjeCorvina Kiadó192 oldal, 4990 Ft

526 KÖNYVHÉT

BölcsôdésekverseskönyveImmáron 8. kiadásbanlátott napvilágot a leg-kisebbeknek szóló,legigényesebb és min-den bizonnyal legsike-resebb verses antoló-gia, a mondókákat, ki-olvasókat, altatókat,dajkarímeket, rövidverseket tartalmazó Hóc, hóc, katona,amelynek anyagát Moldoványi Zsuzsa vá-logatta. A felújított kiadáshoz PásztohyPanka készített a mai olvasói, könyvforga-tói-könyvnézegetôi ízlésnek jobban meg-felelô, színpompás rajzokat.(Az elsô ki-adás 1977-ben jelent meg.) Az összeállításkét részbôl áll: az elsôben egy-két évesek-nek, a másodikban két-három éveseknekszólnak a magyar és észak-amerikai, angol,bolgár, finn, francia, lengyel, orosz népköl-tési alkotások. Legismertebb klasszikus ésmai költôink hosszú névsora ta-lálható a tartalomjegyzékben: pl.Móricz Zsigmond, Móra Ferenc,Weöres Sándor, Nemes Nagy Ág-nes illetve Buda Ferenc, CsukásIstván, Szepesi Attila, Kiss Anna,Veress Miklós. De szerepelnekbenne külföldi költôk is. A kötetdarabjaival a legjobb megalapoznia kicsiknek a ritmus, a rím, a ver-sek, a líra világával való megis-merkedését!

Ha már tudsz olvasni…A Már tudok olvasni sorozatban jelent megBékés Pál Viola violával c. könyve. E mo-dern mese nagyszerû olvasmányélménytkínál a kisiskolásoknak, az önálló olvasás-hoz kedvet kapnak a gyerekek már akkor,amikor meglátják Békés Rozi rajzait. A cím-szereplô különös teremtmény, a szó szorosértelmében, hiszenegy festményen látha-tó eredetileg: „egy ne-ves huszadik századimester alkotta >körtekorszakában<, éhezve,ám jókedvûen.” Ez ha-tározza meg, hogy mi-lyen is Viola. „A fejekörte alakú volt, az ar-ca kék, a haja zöld, aszeme piros, és egy

hosszú szárú virágot tartott a kezé-ben.” Az író szerint soványka, ám jó-kedvû is. És ami cseppet sem mellé-kes: izgô-mozgó, sôt, „meglehetôsenizgága”. Továbbá vállalkozó kedvû(vagy elégedetlen?), az biztos, hogymegunta a múzeumot. Ezért egy éj-szaka „huss és sutty – kisiklott a ke-retébôl”, hogy újat keressen a mo-dernségéhez. Ebbôl adódik kaland-jainak a sora. Egy immá-ron klasszikus szerzô

nagy betûkkel szedett, tehát jólolvasható, tanulságos meséje, azillusztrátornak a mese alaphang-jához néha meghökkentô, néhafinom hangulatot árasztó színei-vel, furcsa formáival nagyszerûenilleszkedô rajzai – ez e hatéveskortól ajánlott könyv lényege.

Lackfi János mesefüzérébenkétféle világ létezik. A dombontúl „mindig is ott gyújtózott a Vá-ros. Nagy és szép és büdös és fényes és za-

jos és templomos és lakó-telepes és gyáros és vá-ros. Ilyen a DombontúliVáros.” A dombon innensokáig nem volt semmi,de most megérkeznek aVadonatúj Domboninne-ni Lakóparkba új házuk-hoz a lakók. A legalkal-masabb mesealakok: Ele-mér, a fókakölyök, Köles,a denevérfióka, Janka, avadmacskalány, Dinnye, a

hangyászkölyök. A Domboninneni Banda,azaz „A kicsik /…/ beszaladgál-ták és beröpdösték és körbe-gurigázták a kígyózó utcácská-kat…”, majd újabb és újabb ka-landokba keverednek, akarvais, meg véletlenül is. Kezdet-nek megrendezik az Elsô NagyDomboninneni Bajnokságot,

van (egymás közt) nagygyorsulási, aztán pedig(csigákkal) nagy lassulásiverseny. A nagy autómo-sás kissé rosszul sül el:nem csoda, hiszen kômor-zsás péppel, gallyakból összekötött „ke-fével” mossák le a Dombontúli Bácsi va-donatúj, csillogó kocsiját. A fiatal íróújabb remek kis könyvéhez MolnárJacqueline készítette a tôle megszokottkedvesen groteszk illusztrációt.

Részben hasonlóak a fôszereplôk Pole-sinszky Veronika Bababernát kalandos tör-ténete c. kötetében, amennyiben itt a test-véreket, Daniellát, Dánielt és Dorottyát nemszámítva, egy lógó fülû törpenyúl (Sir Ro-bin), két macska (Igor herceg és a költô Na-tasa), egy öreg teknôs, valamint a címbenszereplô bernáthegyi a fôszereplô. De a gye-rekek nemcsak velük, hanem a mese törvé-nyeinek megfelelôen a növényekkel, az Esô-

nélküli Felhôfiúval, az Észa-ki Széllel, a Kárász Karneolnevû kaviccsal és meny-asszonyával, Kvarc Rózsá-val is tudnak beszélni. Abátor kutyakölyök meg-mentette az öreg teknôséletét, ám közben megsé-rült. Bánatában, mert azt hi-szi, így, sérült lábbal márnem tud többé segíteni abajbajutottakon, elbujdosik.Bababernátot meg kell ta-

lálni, és megfelelô gyógyszerrel rendbe kellhozni a lábát. Az elixír összetételét ismerik,össze kell szedni a hozzávalókat… A tündér-mesék világát idézô gyerekkönyvet KrizbaiJudit színes rajzai kísérik, tartalmában éshangulatában követve a rövid fejezetekbenelôadott, elragadó történetet.

Tove Jansson sorozata a hetedik résszel be-fejezô kötetéhez érkezett, amely aktuális cí-met visel: A Mumin-völgy novemberben. Amuminok nem szerepelnek benne, csak em-legetik ôket azok a különleges figurák, akikmost, ebben a telet ígérô idôszakban össze-jönnek a Mumin-völgyben, amely egyéb-ként a legjobb hely a világon, csakhogy Mu-

minpapa, Muminmama és Mu-minbocs nélkül nem az igazi. Acsaládot a háromszáz éves ükapaképviseli, aki viszont a kandalló-ban borókabefôttel megrakottpocakkal zavartalanul alussza azigazak álmát. Lírai hangot üt mega sorozat záró darabja, de nemhiányzik a humor sem a történe-tekbôl. De lássuk a szereplôket!Itt van Vándor, aki egy elveszettdallamot keres, Lapu, az apróbikfic, Cukota kisasszony, aki amütyüröket képviseli, Lencsi-

lány, akinek gyönyörû a haja és remekül tán-col, egy böngész, akit csak Böngésznek hív-nak, és utoljára, de nem utolsósorban egy fe-ledékeny öregember, Ráncapó. Ilyen szerep-lôkkel persze nem mindennapi dolgok tör-ténnek ennek a hangulatos meseregénynek

GYERMEK, IFJÚSÁGI

OOllvvaassssaattookk,, jjááttsssszzaattookk ééss rraajjzzoolljjaattookk!!

528 KÖNYVHÉT

a lapjain, amelyhez az illuszt-rációkat a szerzô készítette.(Fordította Vukorvári Panna.)

Tóth-Máthé Miklós Pecú-rok c. regénye Óváralján ját-szódik néhány évvel a máso-dik világháború befejezéseután. A városka neve költött,mint ahogy a benne szerep-lôk sem a saját nevüket vise-lik, de nyilvánvaló, hogy azíró saját diákkori emlékeitörökítette meg mûvében. A kollégium, ahola fôhôsnek mintázott Tatár Marci lakik, anyolcosztályos gimnáziumban, amelybentanul, jól felismerhetôen sárospataki, hiszenitt áll a Vöröstorony, Lo-rántffy Zsuzsanna szobra.Minden hiteles a könyv-ben, amely egy kisdiák éstársainak, barátainak a be-illeszkedési nehézségeit, akollégium és a gimnáziumvilágát idézi meg ponto-san, de szépírói eszközök-kel. A picurból eredô pe-cúr szó a legkisebbeket,azaz az elsôsöket jelzi,akik nem csupán a szigo-rú tanárok hatalmának vannakkitéve, hanem elôszeretettelparancsolgatnak nekik a na-gyobb fiúk, elsôsorban a hete-dikesek és nyolcadikosok. Mar-ci legszívesebben haza menneaz elsô félév után, de tanárédesapja arra inti, ne legyengyáva, ne futamodjon meg. A diákkalandok,a diákcsínyek, az érzelmek leírása, az elsôszerelem érzésének finom ábrázolása teszimég emlékezetessé ezt a 10 év körülieknek(felettieknek) szóló olvasmányt. (IllusztráltaDunszt István.)

Ne sajnáljuk a papírtés az idôt!„Minden gyerek szeret rajzolni /…/ A rajzo-lás mindenekelôtt a vizuális észlelést , az el-vonatkoztatási képességet, il-letve a kéz és a szem összjá-tékát fejleszti. Teret ad agyermeknek érzelmei kifeje-zésére, és arra, hogy érzéseita papíron vezethesse le. Eb-bôl a könyvbôl a gyerekek já-tékos formában begyakorol-hatják, hogyan bánjanak apapírral és ceruzával, ésmegtanulhatják, hogyan ka-nyarítsanak a papírra ügyes

kis képeket” – írja HanneTürk és Rosamunda Pradel-la könyvükrôl, amelynek cí-me Rajzolj te is! A Rajzisko-la gyerekeknek vidám, szí-nes könyv. Az elôszó után aszerzôpáros hasznos tip-pekkel látja el azokat, akikcéllal veszik kézbe a köny-vet. A szülôket arra szólítjafel, hagyják, kezdetben haddfogyjon a papír. A kör, hu-

rok, cikkcakk után jöhetnek az állatok: te-hén, ló, egérke, bagoly, oroszlán stb. meg atárgyak, pl. autó, lovagvár, és utoljára az em-beralakok: kislány, kisfiú, királykisasszony,

boszorka stb. (Szöveg: Norbert Lan-da. Fordította Crow Zsófia Klára.)

Kártyakönyvek – hároméves kor-tól, ez áll Deákné B. Katalin Rakon-cátlan mesehôsök valamint Tün-dérek nálad is lakhatnak c. köteté-nek borítóján. A kártyakönyvek –mint erre maga a szerzô is felhívja

a figyelmet – lehetôséget ad-nak arra, hogy a (tudatos) szü-lôk gyerekeikkel közösen te-gyék meg a tanulás alaplépé-seit. A különbözô tündérekrôlszóló rövid mesékhez kártyá-kat és játékötleteket mellékelt.Játékos könyv az elsôis, amit már alcíme isjelez: Történetek em-beri tulajdonságokról– figyelemfejlesztô já-tékokkal. Minden

szöveges oldalon van Betûvadá-szat és Keresgélô, de a végén talál-ható egy tucat kérdezz – felelekfeladat (természetesen megoldá-sokkal). A kártyák itt sem hiányoz-nak. (Grafikai munkák: RabóczkyFerenc és Lovász Anita.)

A Typotex Kiadó A logika világa sorozatá-ban jelent meg Károlyi Zsuzsa Csak logIQu-san! c. kötete, amely játékos logikai feladvá-nyokat kínál minden korosztálynak. Ahogy aszerzô írja, „Grätzer József betûrejtvényei éstalányai, Kun Erzsébet minikrimijei és felad-

ványai, valamint RaymondSmullyan Mi a címe ennek akönyvnek? címû kötete” márgyerekkorában megszerettettékvele a logikai rejtvényeket. Márakkor készített ilyeneket. Tízéve pedig folyamatosan jelen-nek meg különbözô újságokbanés internetes honlapokon rejt-vényei és feladványai. Ezekbôlállt össze (többféle szempontotfigyelembe véve) ez a változa-

tos gyûjtemény. A kö-tet három részbôl áll:elôször a feladatokatolvashatjuk, a máso-dik fejezetben a szer-zô – ha kell – segítsé-get nyújt az olvasó-nak, hogy az ne lapoz-zon mindjárt a megol-dáshoz. A 180 feladatnem 1-tôl 180-ig köve-ti egymást, hogy mi-

ért ezt a sorrendet találta ki, azt is elmondjarövid elôszavában Károlyi Zsuzsa.

A Tessloff Babilon Kiadó Mi micsoda soro-zatából kilóg, de úgy is mondhatom: kiemel-kedik a nemrég megjelent (számozatlan)kötet, a Kísérletek könyve. Szövegét, azaz a155 kísérlet leírását Dr. Rainer Köthének kö-szönhetjük. De emellett olyan kérdéseket isfeltesz az olvasónak, amelyekbôl ugyancsakrendkívül érdekes információkhoz jutunk. Agyerekek a kísérleteket folytathatják levegô-vel, vízzel, meleggel és hideggel, hanggal,fénnyel, vannak továbbá csillagászati, me-chanikai, mágneses és elektromos, kémiai,biológiai, aztán az érzékeléssel, az éghajlat-tal és a megújuló energiaforrásokkal kap-csolatos kísérletek, amelyek különbözô ne-hézségi szintûek (ezeket kis ikonok külön-böztetik meg). Miután megtudjuk, mire lesz

szükség a kiválasztott kí-sérletben, jöhet a munka.A magyarázatokból na-gyon fontos tényeket, tu-dományos eredményeketismerhetünk meg. A szer-zô a veszélyekre is felhívjaa figyelmet. (Illusztrálta:Daniel de Latour és Man-fred Tophoven. FordítottaFrenkel Attila és NagyMagdolna.)

Cs. A.

Békés Pál: Viola violával. Móra Könyvkiadó,40old., 1590 Ft; Deákné B. Katalin: Tündérek ná-lad is lakhatnak. Deák és Társa Kiadó, 32 old.,2000 Ft;Deákné B. Katalin: Rakoncátlan me-sehôsök. Tudatos Lépés Kft., 32 old., 2200 Ft;Hóc, hóc, katona. Móra Könyvkiadó, 110 old.,2490 Ft; Jansson, Tove: A Mumin-völgy no-vemberben. Napkút, 178 old., 1990 Ft; Káro-lyi Zsuzsa: Csak logIQusan! Typotex Kiadó,135 old., 1950 Ft; Lackfi János: Domboninne-ni mesék. Móra Könyvkiadó, 72 old., 2490 Ft;Polesinyzky Veronika: Bababernát kalandostörténete. Ventus Libro Kiadó, 80 old., 2800 Ft;Tóth-Máthé Miklós: Pecúrok. Református Peda-gógiai Intézet, 156 old., 1785 Ft; Türk, Hanne– Pradella, Rosanna: Rajzolj te is! SzigetKönyvkiadó, 80 old., 2300 Ft

GYERMEK, IFJÚSÁGI

KÖNYVHÉT 529

– Belehallgat beszélgetésekbe utcán, jármûveken, „egy monda-tot felkínál a város, hogy csináljak vele, amit akarok” – írja, denem gondolja tovább a mondatokat, csak ábrázolja a változást,mégis klippszerû mozgásban van minden. Most is ilyen szem-mel járja a várost?– Figyelem, ami körülöttem történik, próbálom észrevenni.Most, hogy a Centrál Kávéházba jöttem, aminek szinténhosszú története van, láttam, hogy a sarkon – régen Felszaba-dulás tér, most Ferenciek tere – az a fiatalember, aki egy ima-könyvbôl énekel, meg mögötte a gesztenyeárus, ugyanúgy ottvannak, mint öt vagy nyolc éve. De a Kígyó utca sarkán lévôépületet éppen renoválják, szálloda lesz. A Centrál Kávéházatis pár hete alakították át. De ez volt valamikor az Eötvös klub,volt autószalon, volt, mikor üresen állt, most mi benne va-gyunk. Emlékszem, hogy sok-sok évvel ezelôtt volt egy forga-tás, az Újhold folyóirat tartott itt szerkesztôségi üléseket ésNemes Nagy Ágnes emlékére forgattak egy dokumentumfil-met. Lengyel Balázs engem is megkért, mint az Újhold év-könyv egyik, akkor fiatalabb munkatársát, hogy szerepeljekbenne, és akkor besétáltunk ide. Nemes Nagy, Lengyel Balázs,Szabó Magda… ôk már nincsenek itt, én meg itt vagyok, ez ahely is átalakult többszörösen, de mégis van valami állandóság

a változás ellenére, itt van velünk akár Nemes Nagy Ágnes em-léke, a könyvei, vagy akár Mándy Iván, a másik nagy kedven-cem. De lehetne említeni Karinthy Frigyest, aki itt ült a sarok-ban, amikor a fejében elôször meghallotta a vonatzakatolást…Valami változik és valami nem. Ez jó is, rossz is.– Hová mész, Budapest? – ez a címe a könyvnek. Miért? – A szerkesztô, Podmaniczky Szilárd találta ki. Az utolsó tárca utol-só mondata egy kérdés: Hová mész? Találok a földön egy újságpa-pírt, fölveszem és egy fejezetcím a szemembe ötlik: Hová mész?Mert hogy igazából az ember csak kérdezni tud, hová megy ez aváros? Hová tart Budapest? Tudjuk, hogy mi volt a múltja, nagyjá-ból, de hová megy? A kérdésben az is benne van, hogy a benne la-kó, benne élô ember mivé alakul. Biztos, hogy fejlôdik, de ugyan-akkor vissza is fejlôdik. Az ember csak kérdezni tud. Nem tud mástaz írásaiban sem, csak folyton kérdezni, hová megy a város. – Hogyan kerültek a képek a könyvbe?– Csoszó Gabriella fotós iskolájának a tanítványai – Bôdey János,Havancsák Éva, Kovács Gábor, Palotás Ágnes, Somogyvári Kata,Valkai Réka, Varró Zsuzsa – megkapták az írásokat, azok ihlettéka fotókat. Színes és fekete-fehér képek, sorozatok is készültek. AKözgazdasági Egyetem könyvtárában nemrég kiállítás is volt be-lôlük a könyvbemutatón.

INTERJÚ

HHoovváá mméésszz,, BBuuddaappeesstt??Beszélgetés Györe Balázzsal Tárcák és fotók együtt: sûrû textúrájú korrajz. Az írások elôször az Élet és Irodalombanjelentek meg 2000–2005 között.

530 KÖNYVHÉT

– Nagyon hangsúlyosan ábrázolja a hajléktalanságot. – Valószínûleg nálam ez belülrôl származik. Ha van is lakása, jó-módja az embernek, rendben mennek a dolgai, az otthontalanságakkor is korunk egyik fô jellemzô tünete. Lelkileg is lehet otthon-talan az, – és most magamról beszélek –, aki nem találja a világbana helyét, vagy kiüresedett, „hajléktalannak”, idegennek érzi magát.Éppen ezért éreztem ezeket az embereket jó ismerôseimnek.Szimpatizálok velük, megértéssel, figyelemmel, szeretettel tekin-tek az utcán élô emberre, mert engem ez a belsô lelki otthontalan-ság kínoz. Persze mondhatnék itt nagy író elôdöket, Beckettet akár,akinek ez volt szintén az egyik fô alapérzése. Így függünk össze:akik nem élnek az utcán, azok is lehetnek hajléktalanok, otthonta-lanok. A legutóbbi verseskötetemnek az volt a címe, hogy Köl-csönlakás. Ugye, a Föld is kölcsönlakás, itt vagyunk pár évtizedig,kinek kevesebb, kinek több adatik, és vissza kell adni, nincs mese. – „Rejtélyes emberhez rejtélyes betegség illik” – idézem a mon-datot, ami arra utal, hogy az írások megszületése idején lett be-teg, aminek következtében megváltozott a külseje. Hogy tudottezzel megbirkózni?– Nézze, az elôbb idegenségrôl beszéltem, és megéltem azt, hogy asaját városomban még idegenebb lettem. Azoknak az ismerôsöknek,barátoknak is hirtelen idegenné váltam látványra, akiknek korábbannem voltam az. Aránylag rövid idô alatt elvesztettem testem mindenszôrzetét. Én egy szakállas, hosszabb hajú valaki voltam. Amikor ezeltûnik, akkor a szembejövô barát nem ismer meg, legfeljebb a han-gomról. Megéltem azt, hogy jött szembe egy jó ismerôs és elmentmellettem. Oda kellett mennem, fel kellett fednem magam – sokszorelment a kedvem a magyarázkodástól. Ez egy autoimmun betegség-nek nevezett valami volt, valóban rejtélyes, a szervezet anyagcsere-zavara, amikor a falósejtek nem az idegen vagy kártékony sejtet ölikmeg, hanem a hasznosat. Az én esetemben a szôrzetemrôl volt szó.De az egy ártalmatlan dolog, itt vagyok, élek. A városképek írásaközben, még írom is, hogy ugyanúgy néz ki, mint én – mert általá-ban a hajléktalanok szakállasak, hosszú hajúak –, csak a kezembennincs annyi szatyor, üres üveg… A vége fele már megtörténik a szôr-vesztés és valóban átalakulok, lemeztelenedtem. Amúgy írásban isszeretem lecsupaszítani a dolgokat, minél egyszerûbben, kevés jel-zôvel, ôszintén fogalmazok, tehát még ez is „a kezemre játszott”,hogy legyen minél meztelenebb az elbeszélés. – Elemzôi szerint a saját életét teszi költészetének tárgyává.Az amerikaiak közt ebben rokona Henry Miller, Kerouac, He-mingway, a magyarok közül Ottlik, Mándy. Azt mondja egy in-terjúban, hogy az irodalom nyugvópont az életében. Most mi-

vel foglalkozik?– Elég régen küzdök egykönyvvel. A munkacíme,de lehet, hogy a véglegescíme is az lesz, hogy Bará-taim, akik besúgóim is vol-tak. Szembe kellett nézniezzel a dologgal. Megpró-bálom valahogy megírni,ugyanis mivel valóban a sa-ját életemet igyekszem do-kumentálni, bizonyoskönyveim már nem érvé-nyesek. Bizonyos barátaim-ról kiderült, hogy jelenté-seket is írtak rólam. Ezt aképet ki kell igazítanom.

Szepesi DóraFotó: Szabó J. Judit

INTERJÚ

KÖNYVRÔL

Györe BalázsHOVÁ MÉSZ, BUDAPEST?PodmaniczkyMûvészeti Alapítvány134 oldal, 1500 Ft

CSOKONAI ATTILA

HÓFEHÉRKE ÉSA BERLINI FIÚK

Egy hivatásos olvasó kalandozásaia gyermek- és ifjúsági irodalomban

FüggelékGyermek- és ifjúsági mûvekannotált bibliográfiája

(Könyvhét Könyvek)Kiss József Könyvkiadó268 oldal, fûzve 2640 Ft

Csokonai Attila mûelemzései,publicisztikai írásai, interjúiklasszikusok, klasszicizálódottkortársak mûvei mellett magyarszerzôket, mûhelyeket mutatnakbe, a függelékben több száz mûannotációjával.

Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Csak kérni kell – a könyvesboltokban

– A nôvérem tizenhat évvel idôsebb voltnálam, s elég jól zongorázott – mesél a ze-nei érdeklôdését megalapozó családi szá-lakról Laczó Zoltán. – Ha szólt otthon a rá-dió, ô biztatott: keress valami jó zenét! Mi-közben tekergettem a készülék gombját,hátra-hátra néztem: ez jó? Nem, tiltakozott,mert valami könnyûzene vagy sláger szólt.Általában klasszikus, barokk vagy romanti-kus zenénél állapodtunk meg. Vagyis öt-ha-téves koromtól elég kiforrott stílusérzékkelrendelkeztem; tudtam, mi a jó zene.

Nemsokára az öcs is zongorázni tanult,aztán jöttek a gimnáziumi évei a DebreceniReformátus Kollégiumban, ahol harmadi-kos korától a kántus orgonistája volt. Ahangszeres zenei pálya reménye akkor fosz-lott köddé elôtte, amikor izomsorvadásalett a bal kezében. A Zeneakadémia karve-zetés szakát hamarosan kevesellte, s ven-déghallgatóként járt az ELTE pszichológiaielôadásaira. Késôbb, már a zeneakadémiatanáraként kandidátusinak is beillô érteke-zésében azt vizsgálta Seashore tesztjéthasználva, hogy milyen hatással van az in-tenzív zenei nevelés a gyermeki képessé-gek és személyiség fejlôdésére.

A kutatómunka a hazai és a külföldi szak-irodalom örökös tanulmányozását követelimeg, a szépirodalomra kevés idô marad, deLaczó Zoltán szívesen emlékszik vissza gye-rekkori indíttatására, amikor hatévesen ön-állóan olvasta korosztálya kedvenceit: – Követtem Dörmögô Dömötört a jégbar-langba, a fogorvoshoz vagy a Balatonra ésSebôk Zsigmond Mackó ura utazásainak isrészese voltam. Más kedves gyerekkönyve-ket évek óta hiába keresek a boltokban, pél-dául a Muki és Bubu kalandjai az ôserdôtôla garázsig címût, amely tárháza a humornakés a fantáziának. Muki majom, Bubu pedigelefánt. Amikor ifjú koromban a miskolcikonzervatóriumban tanítottam, az óra vé-gén jutalmul ebbôl olvastam fel a jól teljesí-tô szolfézscsoportoknak. – A debreceni kollégiumbeli magyartaná-romtól az irodalom, a versek tisztelete mel-

lett emberszeretetet istanultam, és a követel-ményekrôl sem meg-feledkezô liberaliz-must. Horkay tanár úrmegkövetelte, hogyminden magyaróráramemorizáljuk vala-mely költemény egyversszakát. Amikorlassacskán végére ér-tünk a lírai mûnek, fel-tette a kérdést: ki vál-lalja, hogy az egészetelszavalja. Mert ugye-bár az más, mint fel-mondani. S közülünkjelölte ki a bírálót, akinek figyelnie kellett,mennyire színes az elôadás és milyen mér-tékben érzékelteti a vers mondanivalóját.Ha a szavalatot a másik érdemtelenül feldi-csérte, ugyanúgy hármast kapott, mint tár-sa a gyenge elôadásra. De ha a bíráló kimerte mondani, hogy itt és itt volt hiba, ak-kor ô ötöst kapott. Kialakította bennünk azegészséges és becsületes kritikai szellemetés morált. Egymás szemébe tudtunk nézni,mert nem fúrtuk a másikat, hanem a nyilvá-nosság elôtt, az érintett füle hallatáramondtuk el a véleményünket. A memori-terek hatásán pedig néha magam is elcso-dálkozom: ma is beugranak Berzsenyitôl,Batsányitól, Csokonaitól, József Attilától,Adytól, Tóth Árpádtól vagy Juhász Gyulá-tól verssorok, amelyeket bô ötven éve vés-tem emlékezetembe. Akkor tanultam tisz-telni Janus Pannoniust és az idômértékesverselést. Móricz Zsigmondot szintén lel-kesen olvastuk, végtére az unokája iskola-társunk volt. – Az akadémiai esztendôk után kevesebbidôm jutott a szépirodalomra, de ThomasMannért rajongtam – meséli. – A kisregé-nyei közül a Kiválasztottat eszményinek tar-tom: hatoldalas harangzúgással kezdôdik.Ha végigolvasom, számomra megszólalnaka harangok. S ez már irodalompszichológiai

kérdés: mitôl lesz egy mûolyan szemléletes, hogyannak tárgyát az olvasólátható-hallható élmény-ként élje meg. Nos, a régiemlékeimet felidézendônemrégiben külföldiutamra elvittem magam-mal Thomas Mannösszes novelláját. Ezekmost csalódást okoztak.Zavartak a többször is-métlôdô finomkodó stilá-ris klisék. A zenei formák-nál természetesnek tar-tom a visszatérô motívu-mokat, de prózában zavar.

– Izgalmas dolog, hogy mi lesz a könyveksorsa – vélekedik. – Konzervatív öregem-berként nem hiszem, hogy rászokom az e-bookra. Ha elküldenek egy cikket e-mail-ben, ôrjöngök, amiért a gördítôsávon kellkorcsolyáznom a tartalom vagy adatok ki-fürkészése érdekében. A fiatalok azonbanörömmel szörföznek a neten, egyik infor-mációról a másikra ugranak, az elszállt fájlhelyett másikat keresnek, figyelmük ettôldiszperzzé válik. Az ismeretszerzéshez el-engedhetetlen koncentrációs képességü-ket épp a technika veri szét. Korunk továb-bi betegsége az elektronikus üzeneteknyújtotta ingerek erôsségének állandó nö-velése. Csoda-e, ha egyre magasabbra te-vôdik az ingerküszöbünk. A mûvészeknek,legyenek akár szobrászok, festôk, írók vagyköltôk, újabb és újabb meghökkentô ötle-tekkel kell elôállniuk, hogy figyeljenek rá-juk. A fiatal, aki 140 decibelt adó szórako-zóhelyekre jár, fizikailag sem fogja hallaniKurtág Harangvirág címû mûvét, amelyharminc másodpercig tart és csupán tizen-öt decibeles a hangereje. Félô, hogy nemcsupán a fizikai ingerküszöbünk rongáló-dik, hanem az érzelmi is. Van-e, lesz-eigény arra, hogy észrevegyék az emberekegymás finom „megérintését”?

Mátraházi Zsuzsa

EMBERBEN KÖNYV

HHooggyyaann éélljjüünnkk aa mmiinndd hhaannggoossaabbbbvviilláággbbaann??Negyvenöt évig oktatott zenepszichológiát és -pedagógiát, a ZeneakadémiánLaczó Zoltán, s ô volt az egyik szakértôje a pécsi zeneterápiás posztgraduálisképzésnek. Hátha olvasással is lehet gyógyítani, motoszkált bennem, amikorszakkönyvekkel bélelt otthonában felkerestem a tanár urat.

KÖNYVHÉT 533

PANORÁMA

Az irodalomfekete lyukai

Szörényi László Delfinárium cí-mû gyûjteménye már elôzômegjelenésekor (Felsômagya-rország Kiadó) óriási tetszéstaratott, aztán egyszer csak el-tûnt a boltokból, és hiába keres-te az ember évekig.

Most a Helikon Kiadó jóvoltá-ból újra alámerülhetünk a kivá-ló „delfinológus” kutatásainaktengerében, ami csak bizarrmódon nevezhetô szórakozta-tónak, körülbelül úgy, mint aMeghökkentô mesék. Fel is nôttközben egy olvasógeneráció,amelynek csakugyan mesesze-rûek lehetnek azok a filológiaiesetek, amelyeket itt Szörényiprofesszor feltár. A Delfináriumugyanis a „klasszikusok csonkí-tásának perverz mûveletét” le-leplezô tudományos irodalom.Van benne valami Ráth-VéghIstván-szerû bölcseleti derû, dea Szörényi által vizsgált esetek-ben tragikus az ostobaság mö-gött felmagasodó diktatúra ár-

nya, amelynek mintegy cselek-vô meghosszabbításaként nyúl-tak ki a cenzori kezek.

A Delfinárium egyik legérde-kesebb tanulsága, hogy a bele-nyúlásoknak, kozmetikázások-nak, húzásoknak nincs határa.

Sem idôben, sem terjedelem-ben. Ha Dante Isteni színjátéká-ban is lehet fasisztaellenes fel-hangokat találni (ami már önma-gában abszurd), akkor természe-tes, hogy a Mussolini-diktatúracenzorai közbeavatkoztak.

A kötetben vizsgált szerzôkazonban a magyar irodalom leg-nagyobbjai: Bessenyei, Jósika,Vörösmarty, Petôfi, Mikszáth,Gárdonyi, Ady, Krúdy, Móricz,Juhász Gyula, Babits, Kosztolá-nyi, József Attila, Hamvas Bélaés még sokan mások… Az iga-zán jelentôs írókat nem kerültea delfin-sors (no, ezt most nemis meséljük el egy rövid recen-zióban, miért a delfinen lovago-lunk itt folyton, de Szörényiprofesszor persze megadja atréfás etimológiát).

Lássunk néhány példát. Gár-donyi A gyerekek címû novellá-jában a falusi tanító int a gyere-keknek, hogy álljanak fel, ésmegkéri ôket: „Imádkozzunk”.Itt a szöveg a csonkítás utáncsak odáig jut, hogy a gyerekekfelemelkednek a helyükrôl, az-tán… semmi. Babits Csonka

Magyarország címû versénekcímét helyettesítették a versegy sorával, míg végül maga averssor is áldozatául esett acenzori kaszának, így a vers tö-kéletesen értelmetlenné vált.Karinthy a Tanár úr kérembenképes volt azt állítani a Reggelhétkor címû fejezetben, hogy„Magyarország és Szerbia hatá-ros” – ez skandallum volt a ko-rabeli Szépirodalmi Kiadónál.Persze nemcsak a politika, ha-nem a prüdéria is szedte áldo-zatait a mûvek közül. Krúdy aMolnár és közönsége címû cik-ke egy mondatat eredetileg ígyhangzott: „Ezeknek a fölényesokosoknak csinált dialógusokata költô az emberfeletti önzet-lenségrôl, akik legföljebb akkorvannak megelégedve, ha a sze-gény színésznô megmutatta amestruációját.” A mondat má-sodik fele természetesen eltûnta korabeli szöveggondozók te-remtette fekete lyukban.

Szörényi Delfináriuma az effélesötétségekre világít rá, s a megvi-lágosodáshoz soha nincs késôn.

Laik Eszter

Szörényi LászlóDELFINÁRIUMFilológiai groteszkHelikon Kiadó140 oldal, 1990 Ft

Digitális nyomainknyomábanKi gondolná, hogy a digitálisnyomolvasás a hazai társadalom-tudományok számára nem isolyan egyszerû dolog. Miközbenugyanis arról beszélünk, hogy szá-mítógép- és mobilhasználatunk,e-mailezésünk, SMS-eink, bank-kártyás akcióink és a biztonságikamerás felvételek által életünkminden pillanatában utolérhetôekvagyunk, a kutatóknak mégis kér-dôíves vizsgálatok, önbevallásokalapján kell nyomába eredniük an-nak, hogy milyen a társadalom in-ternethasználata. Mi állja útját adigitális nyomolvasásnak? Az ano-nim internethasználat folytán kö-vetkezmények nélküli megnyilvá-nulások és az adatvédelmi okok aCsepeli György és Prazsák Gergôszerzôpáros A társadalom az in-formációs korban alcímû köteteszerint. Meg kell jegyeznünk, anyugati társadalomtudományokugyanakkor mintegy forradalmi

állapotként élik meg, hogy az em-beri cselekvések valós idejû és ob-jektív elemzésének terepeként, vi-lágnagyságú laboratóriumkénthasználhatják kutatásaikhoz az

olyan közösségi portálokat, mint aFacebook vagy a Twitter. No detérjünk vissza a mi kutatóinkhoz,akiket elsôsorban az internet ré-vén keletkezô új kommunikációsarchitektúra és a kultúra, az érté-kek kapcsolata izgat. „A kultúraközegeként elismert internet nor-malizálja és a legitim szükségleteksorába építi be mindazokat a lehe-tôségeket, amelyek az internet-használat révén megnyílnak a fel-használók számára” (13. o.) – írják.A négy empirikus szociológiaivizsgálat eredményeit közzétevôkötetet lapozva mi is szinte ön-kéntelenül besorolhatjuk magun-kat kommunikációs és gazdasági-társadalmi státuszunk, számító-gép- és internethasználatunk sze-rint vagy az internet és a kultúraviszonyának megítélése szem-pontjából. A Könyvhét olvasóijoggal lehetnek kíváncsiak arra,hogy az offline világban korábbanmegtalálható tevékenységtípusokközül melyek kerültek át az onlinetérbe, mennyiben lelhetôk fel ott aGutenberg-galaxis világának nyo-

mai. Így például a megkérdezettek17 százaléka mondta azt, hogy azelmúlt egy hónapban könyvvásár-lásra használta az internetet. Azinternetezôk magyar nyelvû tar-talmak iránti elvárásai között, anaprakész információk után, amásodik helyen, az új könyvek, al-bumok bemutatása (!), harmadikhelyen pedig a magyar nyelvû le-xikonok online elérhetôvé tételeszerepel. Tíz hazai kulturális por-tál látogatottsága tekintetében pe-dig a litera.hu a negyedik helyenáll. A felmérés megállapította aztis, hogy az internetezôk körében amagas kultúra mércéi szerintmeghatározott kultúrafelfogás vantúlsúlyban.

Nem könnyû, mondhatnánkúgy is, hogy külön mûfaj a szoci-ológiai adattáblázatok alapján va-ló nyomolvasás. Annyi minketérô információ és bennünket el-lepô adat közepette ugyanakkorkifejezetten üdítô valódi nyomok-ra lelni ebben a kötetben. Jónyomolvasást!

Hudra Árpád

Csepeli György –Prazsák GergôÖRÖK VISSZATÉRÉS?Társadalom azinformációs korbanJószöveg Mûhely Kiadó240 oldal, 2790 Ft

534 KÖNYVHÉT

PANORÁMA

A költô, önmagahelyett

Jó együtt látni Ferencz Gyôzôverseit, a tíz évvel ezelôtti Ala-csony ég alatt és a mostani Sza-kadás egymást átfedô versgyûj-teményében. Az értelmiségiarcképe bontakozik ki a delelô-jére jutott életmûbôl, hát még,ha kipillantunk a lírikusi lét hát-terében folytatott munkájára:klasszikusok kritikai kiadások-kal fölérô szerkesztésére – Já-nosy István, Kálnoky László,Radnóti Miklós –, az utóbbirólírt monográfiájára, mûelemzé-sekre, fordításokra. Megkapó,hogy a diákkora és tanárkodásaidején írt versek közt milyenzökkenéstelen az átmenet:ugyanaz a tudásvágy, kreatívszellem és játékosság, az életalapvetô értékeinek komolyanvétele – és az érzelmi élet holkomikus, hol pedig keserû ma-gányba taszító volta érzôdikmûveiben. A nagy pályafordu-lat az ezredforduló felé követ-kezett be – földrajzi, kulturáliseltávolodások és hazatérések,szerelmi „szakadások”, szakítá-sok s az általános bizalmi vál-ság gyakorlati és gondolati le-csapódásai nyomán. Egyik nagyverse, a Felsôbb parancsra feje-zi ki, hogy e játékos kedvû for-mamûvésznek – a vers techni-kája, sôt „mechanikája” irántkülönösen érdeklôdô költônek– micsoda mélytengeri áramla-tokhoz hasonlítható érzelmi ta-pasztalata, létszemléleti és élet-

filozófiai tudása gyülemlett fölaz évek, évtizedek folyamán.Tudatlíra a javából – ám ez semzárja ki, hogy az életrajz is kiraj-zolódjék a versekbôl. Az élet-történet inkább a líra formája,mintsem tartalma: Ferencztöbbnyire szenvtelenül, szinte akívülálló nézôpontjából szem-léli legszemélyesebb élményeit.Mégis eltér azoktól a pályatár-saitól, akik igyekeznek eltüntet-ni az énjüket, vagy tárgyi pre-parátumként kezelik saját sze-mélyüket. Ferencz remekülmegteremti verseiben azegyensúlyt az irodalom és azélet, az alanyiság és a tárgyias-ság, a hagyomány és az újítás,az elbizonytalanodás és az ön-azonosság, a tudás és a kételke-dés között. Örök antológiadara-

bokat sejtek könyvében – a Fel-sôbb parancsra biztosan az.Gyakorlatban-elméletben is-meri az elmúlt másfél évszázadnagy kérdéseit, amelyek a ter-mészettudományokkal és a fi-lozófiával párhuzamosan ala-kultak ki a lírában. Kiváló nyel-vérzékének köszönhetô formaijátékokkal fejezi ki a dolgok vi-szonylagosságát, bizonytalan-sági tényezôit, paradoxonjait ésa fölismerések nyomán táma-dó, további kérdéseket. Poézi-sét ez szórakoztató elmésségekbôségtárává teszi, és jelzi amegkerülhetetlen wittgensteiniszabályt, szabadon idézve: aszavak nem fejezik ki pontosanazt, amit közölni akarunk; ami-rôl pedig nem lehet beszélni,arról hallgassunk. S hol va-gyunk ekkor még az érzelmekkifejezésétôl, a líra lényegétôl?Ferencz Gyôzô tisztában vanazzal, hogy az érzelmeket „elv-bôl” kiiktató modernizmusok-nak csupán a probléma jelzésé-ben van igazuk, megoldást nemkínálnak. Ô eloszlatja az elide-genülés belenyugvó nézeteit:„Nem szégyen, ha az érzelem /átüt a szavakon”. Így az emberember, a vers pedig vers marad.

Utóbbi évtizedében túljutottaz önazonosság kérdéskörén. Afontos, de sok kritikával illetettemberi kapcsolatokra s azokromlékonyságára összpontosít.Önismereti szempontból elem-zi pedagógusi, családi és szelle-mi viszonyait. A humorista to-vábbra is elôjön belôle, mertmindenfajta szöveggondozás

gyönyörûséggel tölti el, s nemszalasztja el a szavak közti flui-dumban úszkáló poénlehetôsé-geket. Ám egyre többször talál-juk megrendítônek azokat averseit, melyekben szerelmiemlékek elevenednek meg,vagy amelyekben éppen azokata költôtársait, mestereit és taná-rait idézi meg, akiknek sokat kö-szönhetett. Velük meg is hatá-rozhatjuk azt az „iskolát”, amelyôt már diákkorában költôvé ne-velte: Kálnoky László, NemesNagy Ágnes, Tandori Dezsô,Weöres Sándor, Lator László – anévsor nem teljes, és külföldie-ket is említeni kellene.

A kötet fô újdonsága a számo-zott verseket felvonultató, Be-tûk háta mögött címû fejezet.Az a gond gyötri, hogy saját sza-vaival emel maga és olvasója kö-zé falat, amikor elmondja törté-netét. Egyre nô az igénye arra,hogy közlései „nyelvi akadá-lyok” nélkül fejezzék létgondjait.Az emlékezés rostélya és Azönismeret lámpafénye közösgondolata, hogy többre becsüliaz okságot a víziónál – „a szét-szórt képek összefüggései” fon-tosabbak a képeknél. A szürrea-lizmus áll tôle legtávolabb –elemzô, tárgyi közvetítôkre tá-maszkodó, új szintézisre törek-vô modern klasszicistának vé-lem. Célja alighanem, hogymeglelje az egyéni s az egyete-mes létezés idô- és térbeli egy-ségét – ez a filozofikus líra kife-lejthetetlen kezdeményezôjévéavatja ôt a szememben.

Alföldy Jenô

Ferencz GyôzôSZAKADÁSSziget Könyvkiadó160 oldal , 2500 Ft

Gyakorlati retorikaA szónoki beszéd kisebb-na-gyobb hallgatóság elôtt, meg-gyôzés szándékával elmondott,összefüggô (koherens) szöveg-mû. A retorika, a szónoklásmestersége, majd mûvészete agörögségben alakult ki, Szicíli-ában, illetve Athénban, emitt ademokrácia kivirágzásával, aKr. e. 5–4. században.

A görögségben születtek aszónoki beszéd fajai: a tanács-kozó, a törvényszéki és a di-csôítô beszéd; ezekhez társult

a középkor folyamán az egy-házi beszéd.

A retorika a beszédek anya-gának megszerkesztésével, ki-dolgozásával és elôadásávalfoglalkozik. Az ókorban és aközépkor iskoláiban fontos he-lyet töltött be, de Magyarorszá-

gon a 20. század közepén el-tûnt az oktatásból. Ezúttal Ben-cédy József gyakorlatias mun-kája a sikeres elôadások meg-tartásához ad útmutatót. Is-merteti a közéleti mûfajokat,tárgyalja a köszöntô, a búcsú-beszéd, a beszámoló, az ünne-pi beszéd és a hozzászólás jel-lemzôit. Külön fejezetben térki a tanácskozások és vitákszervezésére és vezetésére.Tárgyalja a hazai szónoklástörténetét, bemutatva legna-gyobb magyar szónokainkat.

K. S. A.

Bencédy JózsefRETORIKAGyakorlati útmutatóTinta Könyvkiadó147 oldal, 990 Ft

KÖNYVHÉT 535

PANORÁMA

Minden rendben?A mesék élni tanítanak, évezre-des bölcsességük szimbóluma-ikon keresztül keresik az utat amesehallgató lelkéhez, a mesegyógyír a szomorúság ellen, sôtkomolyabb lelki gondokon issegíthet, persze nem árt, ha agyógyítást gyakorlott terapeutavégzi – meseterapeuta. Szep-tember 30-án, a népmese nap-ján nyílt meg Paloznakon a vi-lág elsô Meseterápia Központ-ja, ekkor mutatták be BoldizsárIldikó legújabb, Meseterápia cí-mû könyvét is. A szerzô azutóbbi évtizedekben hosszú(mesei) utat járt be, amíg elju-tott odáig, hogy a mesékrôlmegszerzett ismereteit, tapasz-talatait nemcsak tanulmányok,elôadások formájában tesziközkinccsé, hanem a gyakorlat-ban is használja a magyar ésegyetemes mesekincset: lelkisebeket, félresiklott sorsokatgyógyít mesékkel.

A meseterápia elméletét ésgyakorlati megvalósítási lehe-

tôségeit gyûjti egybe a könyv,ami ennek ellenére nem in-stant használati utasítás, nemönsegítô kézikönyv, hanem fi-gyelemfelhívó olvasmánymindazok számára, akik úgy

gondolják, zûrzavaros életük-ben a mesék (és egy gyakorlottterapeuta) segítségével szeret-nének rendet tenni. Megtanul-hatjuk ebbôl a könyvbôl, hogymindenkinek van egy „életme-séje”, amelynek ô maga a hôse;hogy szükségünk van segítô-társakra, de ôket nem kívülrôlkell várnunk, és hogy fel kellfedeznünk magunkban a táltosparipát, aki segít nekünk apróbákban. Nem könnyû úgytekinteni a mesékre, mintamelyek nem valamilyen raj-tunk kívül álló történetek, ha-nem új és újabb lehetôségekkapcsolatba lépni személyisé-günk legmélyebb, tudattalanrétegeivel. Ez a mélységes kútmegrémiszthet, a könyv azon-ban megmutatja: nem vagyunkegyedül kérdéseinkkel, gondja-inkkal. Az elméleti fejtegetése-ket át- meg átszövô esettanul-mányok segítségével a mese-terapeuta és páciense („mese-ciense”) mindennapi küzdel-meinek kulisszái mögé is be-pillanthatunk.

Olyan világban élünk, aholnem természetes, hogy anépmesékben rejlô ôsi tudása gyermek számára születé-sétôl fogva elérhetô. Nincse-nek közösségek, ahol a meseelhangozhatna, képek, törté-netek vesznek körül minket,mégsem tudunk velük mitkezdeni. A népmesék, ha sze-repelnek is az iskolai tana-nyagban, legtöbbször szöveg-formai, nem pedig élet-tartal-mi kérdésként jelennek meg:tudjuk például, hogy a mesé-ben a 3-as számnak fontosszerepe van, de hogy ez pon-tosan mit is jelent, arról rit-kán esik szó. Talán azért,mert a pedagógus sincsentisztába ennek (és sok másmesei szimbólumnak) a je-lentésével. A Meseterápiaszámukra is információkat,újabb értelmezési lehetôsé-geket kínál, ugyanakkor kér-dezi is az olvasót: Te hol tar-tasz mesei utadon? Náladminden rendben van?

Pompor Zoltán

Boldizsár IldikóMESETERÁPIAMesék a gyógyításbanés a mindennapokbanMagvetô Kiadó367 oldal, 3490 Ft

A házasságpróbájaCaleb Holt tûzoltóparancs-nok vakmerôen veti magát alángokba, életeket ment bal-eseteknél, bátran szembenéz akár a halállal is, de bár-milyen erôsnek tûnik is amunkában, széthullott há-zasságának romjait egyedülô sem képes eltakarítani.Tíz éve ismerkedett megCatherine-nel, hét éve há-zasságot kötöttek, négy éveveszekednek – képtelenekegymásra hangolódni, a má-sikról tudomást sem vévemindenki éldegél a maga kisálomvilágában: Caleb egyjachtról álmodozik, Cathe-rine pedig egy jóképû or-vosról. Vajon megmenthetômég az egykor oly sokörömmel és közös céllal ke-csegtetô kapcsolatuk?

Caleb egy kézzel írt könyvetkap ajándékba apjától, akönyv 40 napos bátorságpró-

bára hívja, és azzal bíztatja:ha kiállja a próbát, házasságarendezôdhet. Hôsünk – mivelúgy érzi, nincs több veszítenivalója – belevág a 40 napos

kalandba, ám hamar rá kelljönnie, hogy nem is olyanegyszerû jól szeretni a mási-kat. Az elsô hetek kínjai utánmár-már elhajítaná a köny-vet, de bölcs apja tanácsátkövetve kitart, próbálkozásaitvégül siker koronázza – igaznem a kezdetben várt ered-ményt éri el. Ahelyett, hogy aházassága vagy a feleségeváltozna, döbbenten tapasz-talja, hogy ô maga kezd elváltozni, másként tekint vá-gyaira, érzéseire, céljaira.

Eric Wilson Tûzálló (Fire-proof ) címû filmjébôl írtkönyv – Alex és StephenKendrick munkája – az egyiklegnépszerûbb olvasmány ke-resztény körökben az Egye-sült Államokban. A könyvamellett, hogy egy házasságérzelmekben gazdag történe-te, a vallásos irodalom hagyo-mányait követve allegorikuspéldázat is ember és ember,ember és Isten kapcsolatáról.A hétköznapi nyelvet (a hol-lywoodi filmek és a romanti-

kus ponyva nyelvét) használ-ják fel a szerzôk, hogy hitval-lásukat, meggyôzôdésüket el-juttassák az olvasókhoz: nembaj, ha a házasságod romok-ban van, nincs veszve semmi,csak meg kell találnod az utata Szeretethez, Istent megis-merve megváltozhat az éle-ted és a kapcsolataid.

Annak, hogy a házasságok-nak közel a fele válással vég-zôdik, számos oka lehet. A fia-talkori romantikus lángolásidôvel parázzsá szelídül, sokesetben el is hamvad. Azokszámára, akik úgy érzik, sze-retnék újra megtalálni házas-társuk oldalán a boldogságot,és örömmel visszahoznák há-zasságukba a szeretet lángolá-sát, egy lehetséges út lehet aTûzálló közös elolvasása.Azoknak pedig, akik a könyv-ben olvasható bátorságpróbátis szeretnék kiállni, jó hír,hogy magyarul is megjelent a„kézzel írt, bôrkötéses könyv”Merj szeretni! címmel.

P. Z.

Alex Kendrick –Stephen Kendrick:TÛZÁLLÓ (Fireproof)Harmat Kiadó325 oldal, 2500 Ft

536 KÖNYVHÉT

Alain Vircondelet francia irodalomtörté-nész, aki hosszabb ideje elsôsorban Antoinede Saint-Exupéry életmûvének kutatásávaltünteti ki magát, megírta

A kis herceg igaztörténetecímû könyvét is(Európa Kiadó, afordítást TörekyZoltán jegyzi). Atudós részbenszakmai magán-életének szeren-csés fordulataivalmagyarázza mûveelkészültét. Elôbbaz idôs Nelly de Vogüé asszonnyal, az íróhajdani kedveseinek egyikével, emléke oda-adó ápolójával ismerkedett és barátkozottössze, majd Saint-Exupéry özvegyének örö-köse bukkant fel segítôkészen. Utóbb nemez utóbbi (José Martinez Fructuoso úr), ha-nem neje, a hagyaték késôbbi gondozója tettmeg mindent a vállalkozás sikeréért. Kétasszony tehát a szövetséges, hogy egy har-madiknak a dicsôsége felzendüljön: Consu-elóé, az extravagáns, de rajongóan szerel-mes, konfliktustûrô feleségé. Amikor a többbalesetet átvészelt volt futárpilóta, hadire-pülô, haditudósító Antoine (sokszor sze-mélynevén említôdik a familiáris hangvéte-lû történelmi nyomozásban) az ezerkilenc-száznegyvenes évek elején New Yorkba te-lepült, majd feleségét is ide hívta, Consueloszámára külön lakást bérelt, félrelépéseitnem leplezte, viszont fenntartotta a szaka-szos, intenzívnek bizonyuló érzelmi kapcso-latot. Ekkor dolgozott a 20. század egyik leg-olvasottabb irodalmi meséjének bizonyuló,kódoltan önvallomásos alkotásán, A kis her-cegen. Sokszor felbukkanó vélekedés (ésszemélyes vallomásai) szerint a rózsát a fe-leségérôl mintázta. Ez szimbolikusan ésrészben lehet igaz, bár rózsát leginkább ró-zsáról szoktak mintázni. Consuelo de Saint-Exupéry özvegyként mindig így írta alá (de-dikációkban) a nevét: „Üdvözlet a kis her-cegtôl és rózsájától”. Nem ok nélkül, mertVircondelet azt is igazoltnak látja, hogy aharmincas években elôbb Consuelo skiccel-te föl önképszerûen a kis hercegre hasonlítóemberpalántát, s e rajz mély hatással lehe-tett a késôbb olyannyira elhíresült, közszere-tetnek örvendô figurára, mely A kis hercegrajzainak sokszor nekirugaszkodó Antoinekezétôl való. Aki jog, szabadság, morál elkö-

telezettjeként erônek erejével visszavetettemagát a francia hadirepülés kötelékébe, ésfelettesei ôt óvni próbáló utasításait mint-egy kijátszva végül mártírhalált halt. Eltûnt.Gépét bizonyára lelôtték a németek. Bár afikciósságtól szinte teljességgel tartózkodómás regényei is szép sikert arattak, fô mûve,A kis herceg igazi diadalát nem érte meg.

Formás, a fejezeteket mottóval kezdô, fo-galmazásmódjával inkább a nagyközönség,mint az irodalomtörténészek kegyeit kere-sô könyv a Vircondelet mûhelyébôl kike-rült életrajzi fejezet. Forrásait, idézetei le-lôhelyeit alig jelöli, ahol teheti, romantizálés teatralizál. Jared Cade, aki egy televíziósAgatha Christie-vetélkedô gyôztese voltbô két évtizede Nagy-Britanniában, az

Agatha Christie és ahiányzó tizenegy napcímmel (Európa, fordította Sipos Katalin)háromszáznál több oldalt töltött meg annakregényesítése ürügyén, ami egy bekezdés-ben elmondható lenne. Fôleg rokonok sza-vaira (és más, részint ugyancsak ellenôriz-hetetlen adatközlésekre) támaszkodik, vi-szont egy kis nyomatékosító kép- és újságki-vágat-csokrot is nyújt. Az elsô házassága zá-tonyra futását tapasztaló, már meglehetô-sen sikeres krimiírónô 1926. december 3-ánkésô este (sejtvén, hogy férje a szeretôjéhez,késôbbi második feleségéhez távozott) el-hagyta otthonát, s úgy rendezte maga után anyomokat, hogy eltûntnek, sôt: balesetetszenvedett vagy öngyilkosságot elkövetetthalottnak higgyék. Az életmû belekapott azéletbe. E másfél hétrôl Christienem mindig teljesen szavahi-hetô önéletrajza sem árul el so-kat, biográfusai sem nagyonbolygatták. Cade egy Poirot-re-gény tónusában igyekszik kín-zó aprólékossággal szólnimindarról, ami ide kívánkozik,s ami nem (többször értesü-lünk például, hogy a detektívre-gény királynôjének kedvenccsemegéje a tejszínes tej volt).Az esemény valóban titokzatosmozzanatai (miért olvasgatta a széles körû,nagy port felvert és drága keresési akciópesszimista újsághíreit oly hûvös nyuga-lommal az inkognitóban rejtôzô szökevénystb.) nagyjából továbbra is homályban ma-radnak (hiszen a család a korábban is ta-pasztalt amnéziára vonatkozó állítását senkinem vette komolyan). Maga az akció a hût-

len férj meglec-kéztetésére irá-nyuló próbálko-zásként is nehe-zen értelmezhetô:Agatha tisztábanvolt házasságuktönkrementségé-

vel, az ellenszenvvel ábrázolt férj – „a férfi atengerrôl” – hamarosan megkezdte új életét.Az írónô is megházasodott utóbb. Megintnem a leghûségesebb férfit választotta.

Cade szószátyár, fontoskodó meséje ki-tér egyfelôl arra: Christie detektívtörté-neteinek megoldására az olvasó is rájö-het, ha a szükséges információk birtoká-ba jut az írói közlések és saját kifinomultszimata révén; másfelôl arra, hogy amesteri toll nemegyszer „arcátlan szelle-mességgel” és „döbbenetes hidegvérrel”teszi majdnem lehetetlenné a gyilkosmegtippelését. A

Négy színmûcímû Christie-gyûjtemény (Európa) inkábbarról gyôz meg (sok más Poirot- és Marple-esettel együtt), hogy az alakok rajzában, amiliô nem irónia nélküli megteremtésében,az érdekes történetszövésben jeleskedô író-nô az információkat szûken és késve mérte.Honnan sejthetnénk, hogy X valójában nemX, hanem a Holland-Antillákról épp hazaté-rô valamikor Y, aki U-ban felismeri Z-t, Zazonban, aki volt már Q is, nem jön rá, kiveláll szemben, s hogy Y és az A-nak tûnô Bbosszúra szomjas féltestvérek? E kissé paro-disztikus példa valóságelemeken: Christie-

könyveken nyugszik. A kötet azelôadásszéria-rekorder Az egérfo-gó és leginkább magas irodalmiértékû A vád tanúja mellett a ve-lük versenyképes Ítéletet és Pók-hálót tartalmazza, jó fordításokban(Dedinszky Zsófia, Upor László,Herczegh Gabriella). Szemléletespéldák mutatkoznak a krimi kül-sôdleges strukturálására (a Háromvak egér dallama az elsô darab-ban) és belsô, valóban lélektani ko-herenciájára (a másodikban stb.).

A halál – az elkerülhetetlen, ám a bûnügyihistóriában váratlan eltûnés Agatha Chris-tie legjobb alkotásait még a spiritualitásvagy a metafizika felôl is értelmezhetôvé te-szi – s ilyen írói kvalitásról lévén szó, az ô el-tûnésére, az eleven missing daysre sem kellsajnálni az idôt.

Tarján Tamás

KÖNYVBÖLCSÔ

AAzz eellttûûnnééss mmóóddoozzaattaaii

KÖNYVHÉT 537

538 KÖNYVHÉT

ISMERETTERJESZTÔ ÉS SZAKIRODALOMÁLTALÁNOS MÛVEK

A tudomány általábanBBeecckk MMiihháállyy: Humor a tudományban. Bp.: Akad. K. 206 p.(Új polihisztor) Fûzve 3150 Ft

Mûvelôdés. Kultúra. CivilizációNNaaiissbbiitttt,, JJoohhnn: A gondolkodás magasiskolája: tárjuk fel ajövôt. Gyôr :Lexecon 270 p. Fve 3480 Ft

OlvasásDDuuddlleeyy,, GGeeooffffrreeyy AA.: Gyorsolvasás: a tananyag és azinformációk villámgyors befogadásának módszere. Bp.:Bioenergetic 187 p. Fve 1901 Ft

FILOZÓFIAHHaaaaggeerr,, DDaaggmmaarr: Numerológia és tarot lexikon. [Miskolc]:Hermit 250 p. Fve 3100 FtSSppiieessbbeerrggeerr,, KKaarrll: A beavatottak rúnagyakorlatai: [arúnajógától a rúnamágiáig]. [Miskolc]: Hermit 185 p. Fve2400 Ft

PSZICHOLÓGIAAAzz öönnmmaaggáátt kkeerreessôô eemmbbeerr: bûntudat és feloldozás +Egyén, közösség, interakció + Valódi bûntudat... igazifeloldozás + Bûnesetek + Bûn és bûntudat. Bp.: Saxum:Affarone Kft. 170, [7] p. (Az élet dolgai) (Mesterkurzus)Fve 1481 FtRRooggeerrss,, CCaarrll RRaannssoomm: Valakivé válni: a személyiségszületése. Bp.: Edge 2000 518 p. (SHL könyvek) Fve3490 FtRRööcckk GGyyuullaa: Arc- és alaktan: karakterológiai tanulmányLavater, Gall, Hermann, Issberner-Haldane, Szokoly,Szentpályi, Gabányi, Ullrich, M. W. Biltz stb. nyomán.[Miskolc]: Hermit 174 p. Fve 2500 Ft

VALLÁSBiblia. BibliamagyarázatokHHaarrttmmaann,, BBoobb: Mesélô Biblia: [74 történet az Ó- ésÚjszövetségbôl]. Bp.: Harmat 160 p. Kötve 3900 FtHHoorrvváátthh IImmrree: A Biblia. Bp.: Akkord 141 p. (Talentummûelemzések) Fve 1490 Ft

Kereszténység. Keresztény egyházakÁÁllddáássyy AAnnttaall: Alsáni Bálint bibornok. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. [6], 135 p. Kve 2850 FtÁÁllddáássyy AAnnttaall: A nyugati nagy egyházszakadás története VI.Orbán haláláig, 1378-1389. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. XXV, 566 p. Kve 5500 FtFFrraakknnóóii VViillmmooss: A magyar királyi kegyúri jog Szent IstvántólMária Teréziáig: történeti tanúlmány. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. 559 p. Kve 5300 FtKKaarrááccssoonnyyii JJáánnooss: Szt. Ferencz rendjének történeteMagyarországon 1711-ig. 1. köt. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. 562 p. Kve 5400 FtKKaarrááccssoonnyyii JJáánnooss: Szt. Ferencz rendjének történeteMagyarországon 1711-ig. 2. köt. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. 663 p. Kve 6000 Ft

Nem-keresztény vallásokBBaabbiittss AAnnttaall: Végtelen ösvények: zsidó bölcselet vagy/ésmisztika. Bp.: Gabbiano Print 359 p. Fve 3000 FtBBssttaann--’’ddzziinn--rrggyyaa--mmttsshhoo: Tibeti buddhizmus +Kulcs a középsô úthoz. Bp.: Noran Libro 117 p.Fve 1990 FtBBssttaann--’’ddzziinn--rrggyyaa--mmttsshhoo: Õsi bölcsesség, modern világ:erkölcsi gondolatok az új évezredre. Bp.: Európa 208, [5]p. Fve 2600 Ft

FFuulllleerr,, JJoohhnn FFrreeddeerriicckk CChhaarrlleess: A kabbala titkosbölcsessége: a zsidó misztikus gondolkodás vizsgálata.[Miskolc]: Hermit 135 p. Fve 2500 Ft

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKSzociológia. Társadalmi kapcsolatok és folyamatokLLaaddáánnyyii JJáánnooss: Egyenlôtlenségek, redisztribúció,szociálpolitika: válogatott tanulmányok, 1975-2010. Bp.:Ú-M-K 894 p. Fve 4890 FtSSííkkllaakkii IIssttvváánn: Elôítélet és tolerancia. Bp.: Akad. K. 327 p.Fve 3360 Ft

Politika. PolitikatudományHHaannkkiissss EElleemméérr: Csapdák és egerek: Magyarország 2009-ben – és tovább. Bp.: Manager Kvk.: Médiavilág 279 p.(Hankiss Elemér összegyûjtött munkái) (Új reformkorsorozat) Fve 2990 FtLLaacczzkkóónnéé TTuukkaa ÁÁggnneess: Az Európai Uniónk színe ésfonákja. Pécs: IDResearch Kft.: Publikon K. 264 p. Fve2490 FtMMiihháállyyffffyy ZZssuuzzssaannnnaa: Politikai kampánykommunikációelméletben és gyakorlatban. Bp.: L’Harmattan 212 p.(Politikai kommunikáció) Fve 2200 FtSSzzaabbóó GGáábboorr: Szétszakadó világunk: a globalizáció emberijogi kockázatai. Pécs: Publikon K. 232 p. Fve 2490 FtTTaarrllóóss IIssttvváánn –– SSppeeiiddll BBiiaannkkaa: Itt élned kell...: TarlósIstvánnal beszélget Speidl Bianka. Bp.: Kairosz 115 p.(Magyarnak lenni, 77.) Fve 1499 Ft

Gazdaság. Közgazdaság-tudományAAggáárrddii IIrrmmaa: Kereskedelmi marketing és menedzsment.Bp.: Akad. K. 412 p. (Marketing szakkönyvtár) Fve4200 FtEErrôôkköözzppoonnttookk ééss rrééggiióókk:: aa 2211.. sszzáázzaadd vviilláággggaazzddaassáággáábbaann.Bp.: Akad. K. 472 p. (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)Fve 4450 FtKKáákkaaii LLáásszzllóó: Kik is vagyunk mi?: civil szervezetekMagyarországon. Pécs: IDResearch Kft.: Publikon K. 205p. Fve 2390 FtPPiittttii ZZoollttáánn: Gazdasági teljesítmények kontra társadalmielvárások. Bp.: Napvilág 227 p. (20 év után) Kve2600 FtSSzzaallaaii IIssttvváánn: Minden, amit tudni kell, mielôtt dolgoznivagy tanulni indulnék Angliába. Szombathely: B.K.L. K. 80p. Fve 1980 Ft

Jog. JogtudományAAddaattvvééddeelleemm ééss iinnffoorrmmáácciióósszzaabbaaddssáágg aa ggyyaakkoorrllaattbbaann. Bp.:Complex 486 p. Fve 10290 FtAA kkáárrttéérrííttééssii jjoogg mmaaggyyaarráázzaattaa. Bp.: Complex 453 p.(Kommentár) Kve 13440 FtKKôôsszzeeggffaallvvii EEddiitt: Munkaügyi kézikönyv szociálisintézmények számára. Bp.: Complex 643 p. Fve9188 FtPPeessttyy FFrriiggyyeess: A perdöntô bajvivások történeteMagyarországon. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K.190 p. Kve 3100 FtAA sszzeerrzzôôii jjoogg ggyyaakkoorrllaattii aallkkaallmmaazzáássaa aa ddiiggiittáálliiss oonnlliinneekköörrnnyyeezzeettbbeenn:: a Szerzôi Jogi Szakértô Testületvéleményeinek gyûjteménye, 2004–2009. Bp.: Complex375 p. Kve 8190 Ft

Közigazgatás2200 éévveesseekk aazz öönnkkoommáánnyyzzaattookk: születésnap vagy halottitor? Pécs: Publikon K. 630 p. Fve 3590 FtKKoorrmmáánnyyttiisszzttvviisseellôôkk jjooggvviisszzoonnyyaa: szerkesztettjogszabálygyûjtemény. Bp.: Complex 230 p. Fve2625 Ft

Pedagógia. GyermeknevelésAAzz aakkaaddéémmiiaaii sszzfféérraa ééss aazz iinnnnoovváácciióó: a hazai felsôoktatásés a gazdasági fejlôdés. Bp.: Ú-M-K 205 p. (Oktatás éstársadalom, 8.) Fve 1950 Ft

IIsskkoollaaii vveesszzééllyyeekk. Bp.: Complex 335 p. Fve 4410 FtLLuukkááccss JJóózzsseeffnnéé –– FFeerreenncczz ÉÉvvaa: Itt a meleg, itt a nyár,mezítláb jár a madár: óvodai játékos fejlesztésekkézikönyve és fejlesztô játékok gyûjteménye. Bp.: Flaccus215 p. (Õsztôl ôszig) Fve 2680 Ft

Néprajz. Etnológia. FolklórDDeellll,, CChhrriissttoopphheerr: Szörnyek könyve avagy... Bp.: Corvina192 p. Kve 4990 FtKKöövveess GGáábboorr: Iskolások vicces könyve. 4. Bp.: K.u.K. K.127 p. Fve 950 FtLLeellaanndd,, CChhaarrlleess GG.: A cigányok mágiája és jövendômondómódszere: varázslatokkal, a gyógyító mágia fajtáival,anekdotákkal és mesékkel illusztrálva. [Miskolc]: Hermit187 p. Fve 2700 Ft

TERMÉSZETTUDOMÁNYOKTermészetvédelem. TermészetrajzIIllllééss AAnnddrreeaa: Magyarország világörökségei. Bp.: Scolar 160p. Kve 4975 Ft

KörnyezetvédelemRReemméénnyyii KKáárroollyy: Energetika – CO2 – felmelegedés: [aszénciklus maga az élet]. Bp.: Akad. K. 366 p. Kve4935 FtVVíízzkkoonnfflliikkttuussookk: küzdelem egy pohár vízért. Pécs:IDResearch Kft.: Publikon K. 271 p. Kve 2590 Ft

MatematikaCClleemmssoonn,, WWeennddyy –– CClleemmssoonn,, DDaavviidd –– GGlloowweerr,, JJoossss:Kaszkadôrmatek: legyél kaszkadôr!: [izgalmasmatekfeladatok 8 – 12 évesek számára]. Szeged:Könyvmolyképzô K. 31 p. Fve 999 Ft

FizikaSSzzéékkeellyy GGyyöörrggyy: Fizika példatár. 1. Bp.: Akkord 548 p. Fve1590 Ft

Állattan550000 kkéérrddééss ééss vváállaasszz aazz áállllaattookkrróóll. Bp.: Napraforgó 221,[2] p. Fve 3990 FtAArrrreeddoonnddoo,, FFrraanncciissccoo –– RRoovviirraa,, PPeerree: Keresd meg azállatkert lakóit!. Bp.: Napraforgó 29 p. (Keresd azállatokat!) Kve 1490 Ft

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOKOrvostudomány. EgészségügyFFeerreenncczzii SSáánnddoorr: Katasztrófák a nemi mûködésfejlôdésében: pszichoanalitikai tanulmány. [Miskolc]: BelsôEGÉSZ-ség 142 p. Fve 2100 Ft

Általános és személyi higiéné. MentálhigiénéAAnnddrreeaass,, SStteevvee: Énkép: válj azzá, aki lenni szeretnél. Bp.:Nyitott Kvmûhely 422 p. Fve 2980 FtBBááccsskkaaii JJúúlliiaa –– TTaappoollyyaaii EEmmôôkkee –– VVaarrrróó SS.. GGáábboorr: Ex –exek: miért vannak még mindig itt, ha már nincsenek? Bp.:Saxum 206, [2] p. (Szimpozion) (Az élet dolgai) Fve1150 FtBBrrooddiiee,, RRiicchhaarrdd: A jobbnál is jobban: sokkal többreviheted, mint gondolod!. Bp.: Bioenergetic 228 p. Fve2300 FtHHaarrrriiss,, RRuussss: A boldogságcsapda: lovagold meg életedhullámait!. Bp.: Illia 239 p. Fve 2990 FtKKaasstt--ZZaahhnn,, AAnnnneettttee –– MMoorrggeennrrootthh,, HHaarrttmmuutt: Mindengyerek megtanul aludni!: az alvási zavarokelkerülése és megoldása csecsemôkortóliskoláskorig. Szeged: Szépnap Kv. 163 p. (Szülôitanácsadó) Fve 3900 FtMMaallttzz,, MMaaxxwweellll: Pszichokibernetika:sikermechanizmusunk mûködésének titka. Bp.:Bagolyvár 255 p. Fve 1950 FtSSaallaammoonn GGaabbrriieellllaa: Négyféleképpen: a leány, a szeretô, azanya, a banya: [nôiesség útján]. Bp.: Bioenergetic 229 p.+ CD Fve 3200 Ft

MEGJELENT KÖNYVEK 2010. SZEPTEMBER 16. – 2010. OKTÓBER 21.

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁSMEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 3960 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV...............................................................................................................................................................

CÍM..............................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................

Kedves Olvasónk!Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesztési módszertkipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogy egyik sem vetekszik az elô-fizetés módszerével.

A Könyvhetet megrendelheti a szerkesztôség címén:1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

Az összeállítás a Könyvtárellátó adatbázisaalapján készült.

A mûvek további adatai a www.kello.huhonlapon tekinthetôk meg.

KÖNYVHÉT 539

BBaalleesseettvvééddeelleemmAArrrreeddoonnddoo,, FFrraanncciissccoo: Keresd meg a tûzoltókat! Bp.:Napraforgó 29 p. Kve 1490 FtNNóóggrrááddii GGáábboorr: Vigyázz!: hogy sose érjen baj!. Átd.,összevont kiad. Göd: Presskontakt 157 p. Fve 630 FtTTeerrmméésszzeettggyyóóggyyáásszzaatt.. TTeerrááppiiáákkBBáátthhoorrii AAnnnnaa ZZssuuzzssaannnnaa –– PPeessáánnéé NNaaggyy KKaattaalliinn:Lábterápia: a leggyakoribb alsó végtag elváltozásokhelyreállító gyakorlatai. Bp.: Flaccus 103 p. Fve1380 FtDDaahhllkkee,, RRüüddiiggeerr –– EEhhrreennbbeerrggeerr,, DDoorriiss: Testi és lelkimegtisztulás: méregtelenítés, salaktalanítás, elengedés.Bp.: Bioenergetic 186 p. Fve 1901 FtGGiieennggeerr,, MMiicchhaaeell –– MMaaiieerr,, WWoollffggaanngg: A szervóra és akristályok. Bp.: Bioenergetic 125 p. Fve 1901 FtIIyyeennggaarr,, BB.. KK.. SS.: Jóga új megvilágításban. Bp.: Saxum459, [2] p. Kve 4500 FtRRoojjzzmmaann,, CChhaarrlleess: Együttélés és társadalmi terápia: bírjukki egymást! Bp.: Saxum 196 p. Fve 2500 FtÁÁllllaattoorrvvoossttaannEEggzzoottiikkuuss mmaaddaarraakk eeggéésszzssééggvvééddeellmmee. Szombathely: MGKeresk. és Szolgáltató Bt. 204 p. Kve 5000 Ft

Mezôgazdaság. NövénytermesztésKKrraattzz,, MMoonniikkaa: Balkonnövények: szépek, színesek,könnyen kezelhetôk. Bp.: Elektra 64 p. Fve 1390 Ft

Vezetéstudomány. Menedzsment. SzervezésHHoocchhmmaann,, LLaarrrryy: A fogyasztóra hangolva: a kapcsolatihálózatok átalakulása. Bp.: Akad. K. 142 p. Fve 2450 FtHHoollllaanndd,, RRoonn: Beszélj és gazdagodj! Bp.: Bagolyvár 255p. Fve 1950 FtIIaaccooccccaa,, LLeeee: Vezetôink, hol vagytok? Bp.: Alinea 263 p.Kve 3450 FtSSttoorreeyy,, JJoohhnn –– SSaallaammaann,, GGrraaeemmee: Vezetôi dilemmák. Bp.:Akad. K. 255 p. (Menedzsment szakkönyvtár) Fve 4200 FtSSzzáámmvviitteellHHiitteelliinnttéézzeetteekk kköönnyyvvvviizzssggáállaattaa ééss eelllleennôôrrzzééssee. Bp.: Alinea463 p. Kve 5489 FtÜÜzzeemmggaazzddaassáágg.. MMaarrkkeettiinnggFFoogggg,, JJoohhnn MMiillttoonn: Beszélgetések a világ legnagyobbhálózatszervezôjével. Bp.: Bagolyvár 191 p. Fve1950 FtHHiillll,, NNaappoolleeoonn: Ötvenkét lépés a gazdagsághoz: [amotiváció 52 gyöngyszeme]. Bp.: Bagolyvár 144 p. Fve1650 FtMMeenneeddzzssmmeenntt--ttaannááccssaaddáássii kkéézziikköönnyyvv. Bp.: Akadémiai K.695 p. (Menedzsment szakkönyvtár) Fve 5250 Ft

Élelmiszeripar. BorászatKKáánnttoorr EEnnddrree: Heimann Zoltán: Ordnung muß sein. Bp.:Jaffa 140 p. (A bor filozófiája) Fve 1990 FtKKáánnttoorr EEnnddrree: Lôrincz György: a szelíd szôlész. Bp.: Jaffa135 p. (A bor filozófiája) Fve 1990 FtKKáánnttoorr EEnnddrree: Szepsy István: Noblesse oblige. Bp.: Jaffa156 p. (A bor filozófiája) Fve 1990 Ft

ÉpítôiparAAzz ééppííttééssii bbeerruuhháázzááss ffoollyyaammaattaa.. [[33..]].. Építési elôírások.Ráth György – Szabó Zsuzsanna Bp.: Complex 396 p.(Építésügyi kiskönyvtár, 3.) Fve 2310 FtSStteeiinnbbrreecchheerr,, LLootthhaarr –– WWaahhll,, RRoollaanndd: Tapétázáslépésrôl lépésre. Bp.: Cser K. 107 p. (Mestermunka)Fve 3995 Ft

MÛVÉSZET. SZÓRAKOZÁS. SPORTÉpítészet. UrbanisztikaÉÉppííttéésszzeett aa kköözzééppkkoorrii DDééll--MMaaggyyaarroorrsszzáággoonn: tanulmányok.Bp.: Teleki L. Alapítvány 1078 p. Kve 19900 FtSSaarrkkaaddii MMáárrttoonn: „S folytatva magát a régi mûvet”:tanulmányok a gyulafehérvári székesegyház és püspökipalota történetérôl. Bp.: Teleki L. Alapítvány 359 p. Kve5600 FtSSzzaattmmáárrii TTaammááss: Magyarországi várak [Kart. dok.]: színeslátványtérkép. Bp.: Civertan Grafikai Stúdió 1 térkl. Fve1364 FtTTuurrii AAttttiillaa: Turi Attila, építész. Bp.: [Magánkiad.] 153, [2]p. Fve 6400 Ft

DíszítômûvészetBBaarraabbááss RReennááttaa: Papír ékszerek. Bp.: Cser K. 32 p.(Színes ötletek, 120.) Fve 995 FtMMoorraass,, IInnggrriidd: Ékszerek romantikus stílusban. Bp.: Cser K.32 p. (Színes ötletek, 121.) Fve 995 Ft

FilmmûvészetBBoorrssooss ÁÁrrppáádd: A mozi mint innováció magyarországielterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzôinapjainkig. Pécs: PTE TTK Földtud. Doktori Isk.:IDResearch Kft.: Publikon K. 158 p. Fve 2390 Ft

SzínházmûvészetPPeerrjjééss JJáánnooss –– PPaappaaddiimmiittrriiuu AAtthhiinnaa: Athina: érintések,érzelmek, élettöredékek. Bp.: Saxum 168 p., [8] t. Fve2500 Ft

Társasjátékok. Rejtvények. FejtörôkDDeeáákknnéé BB.. KKaattaalliinn: Ki lehetek én? Pápa: Deák [104] p. Fve1600 Ft

SportFFaarraaggóó RRiicchhaarrdd –– GGaallllaaii LLáásszzllóó: NFL. Bp.: Sztár Sport 391,[9] p. Kve 7991 Ft

NYELV ÉS IRODALOMNyelvtudományFFuurrkkóó BBáálliinntt PPéétteerr: Angol üzleti túlélôszótár. Bp.: Akad. Ny.406 p. Fve 3490 FtKKöövveeccsseess ZZoollttáánn: Angol – magyar kifejezéstár. Bp.: Akad.K. XI, 689 p. Fve 4500 FtKKöövveeccsseess ZZoollttáánn: Magyar – angol kifejezéstár. Bp.: Akad.K. IX, 589 p. Fve 4500 Ft

SzótárakDDóócczzyy BBaalláázzss: Búvárszótár: magyar–angol, angol–magyar.Bp.: Jaguár 224 p. Fve 2940 FtMMaaggaayy TTaammááss –– OOrrsszzáágghh LLáásszzllóó: Magyar–angol kéziszótár.Bp.: Akad. K. [20], 1268, [40] p. Kve 7490 FtMMaaggyyaarr –– aannggooll kköörrnnyyeezzeettvvééddeellmmii éérrtteellmmeezzôô sszzóóttáárr. Bp.:Akad. K. [8], 437 p. + CD-ROM (Akadémiai szakszótárak)Kve 9689 Ft

IrodalomtudományGGyyöörrggyyppááll KKaattaalliinn: Könyvmustra: könyvismertetések,elemzések. Bp.: Uránusz 170 p. Fve 3500 FtHHaajjdduu PPéétteerr: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete TóthMarival. Bp.: Akkord 75 p. (Talentum mûelemzések) Fve990 FtKKeennyyeerreess ZZoollttáánn: Megtörtént szövegek: esszék,tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról. Bp.:Akad. K. 281 p. Kve 4200 FtVViirrccoonnddeelleett,, AAllaaiinn: A kis herceg igaz története. Bp.: Európa173, [2] p. Kve 2900 Ft

FÖLDRAJZ. ÉLETRAJZ. TÖRTÉNELEMHonismeret. HelytörténetBBaaggllyyaass,, LLoonnccssooss,, BBaaddaaccssoonnyy,, JJóózzaann,, SSzzéépp--hheeggyy: forrásoka várpalotai mezôvárosi és szôlôhegyi önkormányzatmúltjából, 1698-1878. Balatonfüred: Lichtneckert A. 196p. (LA könyvtár, 12.) Fve 1909 FtBBóóddiizzss MMáárriiaa –– HHeeiinniisscchh ZZoollttáánn –– KKoovvááccss GGéézzaa: A Vas-hegyen innen: gyökerek és szárnyak. Szombathely: MGKeresk. és Szolgáltató Bt. [72] p. Kve 5200 FtCCssiisszzáárr KKáárroollyy –– KKoovvááccss GGéézzaa: Vallomás az Õrségrôl.Szombathely: MG Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 78, [2]p. Kve 5700 FtPPeessttyy FFrriiggyyeess: Az eltûnt régi vármegyék. 1. köt. [Repr.kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 434 p. Kve 4600 FtPPeessttyy FFrriiggyyeess: Az eltûnt régi vármegyék. 2. köt. [Repr.kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 509 p. Kve 5500 FtSSzzoommbbaatthheellyy rrééggii kkééppeess lleevveelleezzôôllaappookkoonn. Szombathely: MGKereskedelmi és Szolgáltató Bt. 104 p. Kve 5000 FtSSzzoommmmeerr IIllddiikkóó –– KKoovvááccss GGéézzaa: Szombathely: történelmiséta a városban. Szombathely: MG Kereskedelmi ésSzolgáltató Bt. 95 p. Kve 5700 FtTTóótthh JJóózzsseeff –– SSoommkkuutthhyy FFeerreenncc: Szombathely városkertkultúrája a XIX–XX. században. Szombathely: MGKereskedelmi és Szolgáltató Bt. 96 p. Kve 5000 FtVVááccii vvééggrreennddeelleetteekk.. 22.. (1729–) 1751–1770 (–1785).Vác: Vác Város Lvt. 633 p. (Váci történelmi tár, 6.) Kve2900 FtAA „„vviilláággvváárrooss”” BBuuddaappeesstt kkéétt sszzáázzaaddffoorrdduullóónn. Bp.: Napvilág372 p. Fve 3100 Ft

FöldrajztudományAA gglloobbáálliiss ggaazzddaassáágg ffööllddrraajjzzii ddiimmeennzziióóii. Bp.: Akadémiai K.391 p. (Modern regionális tudomány szakkönyvtár) Fve4750 FtAAzz OOrrmmáánnssáágg hheellyyee ééss lleehheettôôssééggeeii: az Ormánságtársadalmi-gazdasági viszonyainak komplex feltárása.Pécs: Publikon K. 755 p. Kve 4490 FtPPaapp NNoorrbbeerrtt: Magyarország a Balkán és a Mediterráneumvonzásában: Magyarország dél-európai kapcsolatainakpolitikai- és gazdaságföldrajzi értékelése. Pécs: PublikonK.: IDResearch Kft. 320 p. Kve 3290 Ft

Életrajzok. CsaládtörténetKKoommoorrnniikk FFeerreenncc: Elfelejtett magyarok. Bp.: Innova-Press71 p. Fve 1280 FtWWeesszzeelloovvsszzkkyy ZZoollttáánn: Korszimfónia. 1–2. köt. Bp.: AdLibrum 400 + 399 p. Fve 4500 Ft

ZászlókSScchhaaffnniittzzll,, LLiioobbaa –– SScchhuurrddeell,, HHaarrrryy DD.: Zászlók és lobogók.Bp.: Tessloff és Babilon 48 p., [2] t. (Mi micsoda, 102.)Kve 4500 Ft

Történettudomány. Történeti segédtudományokFFeejjéérrppaattaakkyy LLáásszzllóó: A királyi kanczellária az Árpádokkorában. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 149,[2] p. Kve 2800 FtKKáállllaayy FFeerreenncc: Historiai értekezés a’ nemes székely nemzet’eredetérôl, hadi és polgári intézeteirôl a’ régi idôkben.[Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 289, [3] p. Kve3700 FtKKaarrááccssoonnyyii JJáánnooss: A magyar nemzet ôstörténete 896-ig.[Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 100, [3] p. Kve2500 FtRRéétthhyy LLáásszzllóó: Az oláh nyelv és nemzet megalakulása.[Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 268 p. Kve3600 Ft

MûvelôdéstörténetAArrrreeddoonnddoo,, FFrraanncciissccoo: Keresd meg Egyiptom kincseit! Bp.:Napraforgó 29 p. Kve 1490 FtRRooggeerrssoonn,, JJoohhnn: Ószövetségi uralkodók krónikája:pátriárkák, bírák és királyok története. Bp.: Móra 208 p.Kve 6990 FtSSáárrkköözzyy PPéétteerr: Róma mindannyiunk közös hazája: magyaremlékek Rómában: magyarok emlékei Rómáról. Bp.:Romanika K. 263 p. (A Szent Korona öröksége, 16.) Kve3990 Ft

Európa (és az európai államok) történeteGGrreeggoorriiuuss TTuurroonneennssiiss: Korunk története: a frankok története.Pozsony: Kalligram 678 p. Kve 4900 FtWWeerrttnneerr MMóórr: A középkori délszláv uralkodók genealogiaitörténete. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. [6],266 p. Kve 3600 Ft

Magyarország és a magyarság történeteÁÁllddáássyy AAnnttaall: Az 1707. évi ónodi országgyûlés története.[Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. IV, 156 p. Kve2700 FtFFóóggeell JJóózzsseeff: II. Lajos udvartartása: 1516–1526. [Repr.kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. [4], 161, [2] p. Kve2900 FtFFóóggeell JJóózzsseeff: II. Ulászló udvartartása: 1490–1516. [Repr.kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 166 p. Kve 2900 FtFFrraakknnóóii VViillmmooss: Werbôczi István életrajza. [Repr. kiad.]Bp.: Históriaantik Kvház K. 380 p. Kve 4400 FtHHööllbblliinngg TTaammááss: A honfoglalás forráskritikája. 2. A hazaikútfôk. Bp.: Ad Librum 399 p. Fve 2990 FtKKaarrááccssoonnyyii JJáánnooss: A magyar nemzet áttérése nyugatikereszténységre, 997–1095. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. 200, [3] p. Kve 3200 FtKKaarrááccssoonnyyii JJáánnooss: A magyar nemzet honalapítása896–997-ig. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 94,[5] p. Kve 2500 FtRRáákkóócczzii FFeerreenncc: II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai amagyarországi háborúról 1703-tól végéig (1711). [Repr.kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. XIV, 376 p. Kve 4300 FtRRáátthh KKáárroollyy: A magyar királyok hadjáratai, utazásai éstartózkodási helyei. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik KvházK. 315, 96 p. Kve 4500 FtSScchhöönnhheerrrr GGyyuullaa: Hunyadi Corvin János: 1473–1504.[Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 332 p. Kve4100 FtWWeerrttnneerr MMóórr: Az árpádkori megyei tisztviselôk: okiratikútfôk nyomán: I–III. közlemény. [Repr. kiad.] Bp.:Históriaantik Kvház K. 107 p. Kve 2600 FtWWeerrttnneerr MMóórr: Negyedik Béla király története: okirati kútfôknyomán. [Repr. kiad.] Bp.: Históriaantik Kvház K. 251 p.Kve 3400 Ft

SZÉPIRODALOM5500 eessttii mmeessee. Bp.: Ventus Libro 511 p. Fve 3990 Ft5500 ttüünnddéérrmmeessee. Bp.: Ventus Libro 511 p. Fve 3990 FtÁÁllllaattkkööllyykköökk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim)Kve 690 FtÁÁllllaattookk.. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve 690 FtAAzz áállllaattvviilláágg aattllaasszzaa: 96 darabos kirakókkal. Bp.:Napraforgó Lapozó (10 p.) (Nagy kirakóskönyv) Kve3490 FtÁÁrrkkoossssyy ZZssoolltt –– ÁÁrrkkoossssyy IIssttvváánn: Képírás: a csendösvényein. Bp.: M. Napló 92, [3] p. Kve 2940 FtÁÁrrppáádd nnééppee: magyar mondák az Árpád-ház korából.Nyíregyháza: Nagykönyv K. [48] p. (Magyar mondavilág)Kve 1790 FtBBaabbaammeesséékk aa ttiihhaannyyii BBaabbaammúúzzeeuummbbóóll.. Jubileumi kiad.München; Bp.; [Tihany]: Babamúz. 182 p. Kve 9500 Ft

MEGJELENT KÖNYVEK 2010. SZEPTEMBER 16. – 2010. OKTÓBER 21.

540 KÖNYVHÉT

BBaallaassssii BBáálliinntt vváállooggaattootttt vveerrsseeii. Bp.: Holnap 227 p. Kve2100 FtBBaarrkkeerr,, CCiicceellyy MMaarryy: Virágtündérek: a varázslatos titkoskert. Bp.: Egmont-Hungary [22] p. Kve 3499 FtBBaatt,, PPrruunneellllaa: Az ezüstruhás hölgy. Pécs: Alexandra 134,[9] p. (Milla és Sugar) Kve 2499 FtBBaatt,, PPrruunneellllaa: Született boszorkány. Pécs: Alexandra 134,[9] p. (Milla és Sugar) Kve 2499 FtBBeerréénnyyii NNaaggyy PPéétteerr: A kakas és a pipe. Bp.: SantosLeporello (8 p.) Kve 630 FtBBeerréénnyyii NNaaggyy PPéétteerr: A kis malac és a farkasok. Bp.: SantosLeporello (8 p.) Kve 630 FtBBeerrttóókk LLáásszzllóó: Pénteken vasárnap: versek. Bp.: Magvetô87, [4] p. Kve 1990 FtBBiieebbeerr,, HHaarrttmmuutt: Óriásböngészô: nézz, láss, keress! Bp.:Manó Kv. Lapozó (30 p.) Kve 2990 FtBBooddóó BBééllaa: Brumi mint detektív. Bp.: Holnap 169, [4] p.Kve 2100 FtBBrrüücckknneerr JJuuddiitt –– KKyyrrúú: Lili és Berci: játsszunk cirkuszosat![Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p. (Trixi könyvek, 43.) Fve200 FtBBuurrggeessss,, AAnntthhoonnyy: Gépnarancs. Bp.: Európa 172 p.(Európa diákkönyvtár) Fve 950 FtCCaappeekk,, KKaarreell: Zsebtörténetek: betörôk, bírák, bûvészek éstársaik. Történetek az egyik zsebbôl + Történetek a másikzsebbôl. Bp.: Alinea 330 p. Fve 2951 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: Négy színmû Az egérfogó + A vád tanúja+ Ítélet + Pókháló. Bp.: Európa 586, [3] p. (Európa krimi)Kve 3200 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: A sittafordi rejtély. Bp.: Európa 286 p.(Európa krimi) Kve 2200 FtCCoouuppllaanndd,, DDoouuggllaass: Barátnô kómában. Bp.: Európa 386 p.Fve 2800 FtCCssooddááss hheerrcceeggnnôômmeesséékk.. 11.. Hamupipôke, és az elveszettegerek + Arielle, és a kis delfin. Bp.: Egmont-Hungary 48p. Kve 2699 FtCCssooddááss hheerrcceeggnnôômmeesséékk.. 22. Csipkerózsika, és a kedvessárkány + Belle bátor kiskutyája. Bp.: Egmont-Hungary 48p. Kve 2699 FtCCssoonnttooss MMáárrttaa –– BBaalláázzss TTiibboorr: Aforizma-párbaj. Bp.: LitteraNova 134 p. (Lélek-játszmák, 1.) Fve 1890 FtDDiinnóókk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve 690 FtÉÉllvveezzdd aazz éévvsszzaakkookkaatt MMiicciimmaacckkóóvvaall!! Bp.: Egmont-Hungary121 p. Kve 2800 FtFFaauullkknneerr,, WWiilllliiaamm: Sartoris. Pozsony: Kalligram 331 p.(William Faulkner válogatott munkái) Kve 2900 FtFFaazzeekkaass AAnnnnaa: Hercsula. Bp.: Móra 34, [4] p. Kve1490 FtFFeekkeettee IIssttvváánn: Öreg utakon. Szeged: Lazi 287 p. (FeketeIstván mûvei) Kve 2800 FtFFéénnyyppoorrooss öössvvéénnyyeekk:: versek, prózai írások. Bp.: Accordia171, [2] p. (Accordia antológia) Fve 2390 FtAA ffiizziikkuussookk: öt modern dráma. Éjjeli menedékhely +Kurázsi mama és gyermekei + Az ügynök halála + A vágyvillamosa + A fizikusok. Bp.: Európa 514, [3] p. (Európadiákkönyvtár) Fve 990 FtGGáálliikk MMaarrggiitt: A rest macska: vidám verses mesékgyerekeknek. Nyíregyháza: Nagykönyv K. [48] p. Kve1990 FtGGrraassss,, GGüünntteerr: A bádogdob. Bp.: Európa 835, [3] p. Kve3500 FtAA hhaajjnnaall kkiikkööttôôii:: versek, prózai írások, aforizmák. Bp.:Accordia 204, [3] p. (Accordia antológia) Fve 2700 FtHHaammvvaass BBééllaa: Naplók és jegyzetek. 1. r. 1942–1952. + 2.r. 1952–1968. [Szentendre]: Medio 352 + 343 p.(Hamvas Béla mûvei, 23. + 24.) Kve 7200 FtHHáánnyy óórraa vvaann?? Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve690 FtHHaarrttmmaann,, BBoobb: Esti mesélô könyv. Bp.: Harmat 128 p. Kve3900 Ft

HHeerrcceeggnnôôkk aa mmeesséékkbbeenn: 96 darabos kirakókkal. Bp.:Napraforgó Lapozó (10 p.) (Nagy kirakóskönyv) Kve3490 FtHHooppkkiinnss,, CCaatthhyy: Újrakezdés. Bp.: Ekren 179 p. (CinnamonGirl, 2.) Fve 2480 FtHHoorrssee,, HHaarrrryy: Kisnyuszi suliba megy. Bp.: General Press[32] p. Fve 1800 FtHHuusszzáárr TTiibboorr: Metszetek nyolc évtized magántörténelmébôl.Bp.: Corvina 300 p., [16] t. Fve 3500 FtHHuuttttaa,, LLiissaa KK.. EEmmiillyy: Micimackó. 3. Micimackó fája. Bp.:Egmont-Hungary 29, [2] p. Kve 2199 FtHHuuttttaa,, LLiissaa KK.. EEmmiillyy: Micimackó. 4. Színes természet. Bp.:Egmont-Hungary 29, [2] p. Kve 2199 FtHHüüllllôôkk ééss kkééttééllttûûeekk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsôszavaim) Kve 690 FtJJóó kkiiss hheellyy aazz óóvvooddaa: versek, dalok kicsiknek.[Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p. (Trixi könyvek, 45.) Fve200 FtJJoohhaannsseenn,, IIrriiss: Végzetes mélység. Bp.: Gabo 306 p. Kve1990 FtJJóókkaaii MMóórr:: A nagyenyedi két fûzfa és máselbeszélések. Bp.: Akkord 127 p. (Talentumdiákkönyvtár) Fve 698 FtKKaaiidd AAiisshhaa: Dóra és Szürke: az erdô titka. Szolnok: HildV. Vár. Kvt. és Közmûvel. Int. 114 p., [18] t.fol. Fve1455 FtKKaallooggrriiddiiss,, JJeeaannnnee: Medici Katalin, a démoni királyné. Bp.:Palatinus 658 p. Fve 3800 FtKKeeddvveenncc áállllaattaaiimm. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim)Kve 690 FtKKlláárriiss aannttoollóóggiiaa. [20]10. Bp.: Uránusz 342 p. Fve5900 FtKKoosszzttoolláánnyyii DDeezzssôô: Nero, a véres költô. Bp.: Akkord 311 p.(Talentum diákkönyvtár) Fve 798 FtKKoovvaalliikk JJóózzsseeff: Élni vagy pokolra jutni. Bp.: K.u.K. K. 341p. Fve 2400 FtKKöözzlleekkeeddééss. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve690 FtKKuunnddeerraa,, MMiillaann: A lét elviselhetetlen könnyûsége. Bp.:Európa 403 p. (Európa diákkönyvtár) Fve 1099 FtLLoovvaaggookk: sok kis kinyitható ablakkal. Bp.: Elektra Lapozó(10 p.) Kve 1490 FtMMaaddaarraakk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve690 FtMMeenneeddéékkjjoogg,, 22001100: versek, prózai írások, aforizmák. Bp.:Littera Nova 136, [2] p. Fve 1790 FtMMeerrllee,, RRoobbeerrtt: Francia história. 1. Francia história. Bp.:Európa 398 p. Kve 3000 FtMMiikkllyyaa LLuuzzssáánnyyii MMóónniikkaa –– MMiikkllyyaa ZZssoolltt –– KKeelleemmeenn CCzzaakkóóRRiittaa: Vigyázz, kész, rajt! [Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p.(Trixi könyvek, 46.) Fve 200 FtMMiikkoorr iiggyyaakk,, mmiikkoorr nnee??:: magyar írók novellái a borról. Bp.:Noran Libro 351 p. Kve 2690 FtMMiikksszzáátthh KKáállmmáánn: Szent Péter esernyôje + A gavallérok + ASipsirica. Bp.: Európa 387, [2] p. (Európa diákkönyvtár)Fve 1099 FtMMiilllleerr,, AArrtthhuurr: Jelenlét: elbeszélések. A buldog + A fellépés+ Hódok + A pôre kézirat + A lepárló + Jelenlét. Bp.:Európa 216, [3] p. Kve 2600 FtMMoollddoovvaa GGyyöörrggyy: Harcolj vagy menekülj! 1–2. köt.Bp.: Urbis Kvk. 187, [20] + 165, [26] p. Kve3800 FtMMyyrroonn,, VViicckkii –– WWiitttteerr,, BBrreett: Dewey: a könyvtár macskája.Szeged: Könyvmolyképzô K. 257, [4] p. Kve 2499 FtNNaaggyy LLáásszzllóó vveerrsseeii. Bp.: Sziget 226, [5] p. (Szigetverseskönyvek) Kve 1750 FtNNóóggrrááddii GGeerrggeellyy: Vau! Bp.: Presskontakt 115 p. Kve1890 FtOOaatteess,, JJooyyccee CCaarrooll: Egy szép szûz leány. Bp.: Európa 254p. Kve 2800 Ft

ÖÖsssszzeeeesskküüvvéésseekk kköönnyyvvee: paranoid történelem. Bp.:Metropolis Media 276, [4] p. (Metropolis könyvek) Fve2670 FtPPaassssuutthh LLáásszzllóó: Nápolyi Johanna. Szeged:Könyvmolyképzô K. 591 p. Kve 3499 FtPPuusszzttaaii ZZoollttáánn: Évkör a halak jegyében. Kaposvár:Búvópatak Alapítvány 29, [3] p. (Búvópatak füzetek) Fve907 FtSScchhmmiiddtt,, AAllmmuutt: Gyôzelem bármi áron? Bp.: Egmont-Hungary 120 p. + Wendy folyóirat 2010/2. + poszter(Wendy, 2.) Fve 1499 FtSScchhmmiiddtt,, AAllmmuutt: Hová tûnt Avalon? Bp.: Egmont-Hungary125 p. + Wendy folyóirat 2010/1. + poszter (Wendy, 1.)Fve 1499 FtSSeenneeccaa,, LLuucciiuuss AAnnnnaaeeuuss –– MMaarrccuuss AAuurreelliiuuss: Óvakodj aharagtól! + Tanítások könyve. [Szada]: Kassák 119 p.(Bölcsességek kincsestára, 18.) Kve 1490 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Egy extraegeres bajnokság. Pécs:Alexandra 114 p. (Mulatságos történetek, színes kalandok)Fve 1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Kirándulás a Niagara-vízeséshez. Pécs:Alexandra 116, [11] p. (Mulatságos történetek, színeskalandok) Fve 1299 FtSSttoocckkeetttt,, KKaatthhrryynn: A segítség. Bp.: Európa 590 p. Kve3400 FtSSzzaabbóó CCssaabbaa: Fél év Afganisztánban: részletek egy katonanaplójából. Bp.: Ad Librum 233 p. Fve 2490 FtSSzzaallóócczzii DDáánniieell: Csak rád figyelôs: versikekötet. Bp.: K.u.K.K. 67, [4] p. Kve 1800 FtSSzzáámmookk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve690 FtSSzzéépp GGyyuullaa: Ó, Nap, te dicsôséges! Bp.: Accordia 141, [2]p. Fve 2500 FtSSzzeerrbb AAnnttaall: A királyné nyaklánca. Bp.: Magvetô 434, [3]p. Kve 2990 FtSSzzeerrbb AAnnttaall: A Pendragon legenda. Bp.: Magvetô 420 p.Kve 2990 FtSSzzeerrbb AAnnttaall: Utas és holdvilág. Bp.: Magvetô 391 p. Kve2990 FtSSzziilláággyyii LLaajjooss –– FFuuccsskkóó FFeerreenncc: Trixi bábszínháza.[Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p. (Trixi könyvek, 44.) Fve200 FtTTeerrnnáákk GGáábboorr: Daktari, daktari: egy orvosvisszaemlékezései: [egy magyar doktor izgalmas kalandjaiegzotikus tájakon]. Pécs: Publikon K. 238 p. Fve 2590 FtTToorrmmaayy CCéécciillee: Emberek a kövek között: regény éselbeszélések. Szeged: Lazi 212, [3] p. Kve 2200 FtAA ttuurrnnéé.. 33. Üdv Brazíliából! King, M. C. Bp.: Egmont-Hungary 91 p. Fve 1699 FtAA ttuurrnnéé.. 44.. Élôben Londonból! King, M. C. Bp.: Egmont-Hungary 91 p. Fve 1699 FtVVáággóó ZZssuuzzssaannnnaa: A bölcsesség ábécéje. Szada: Kassák100 p. („Bölcsességek kincsestára” sorozat, 11.) Kve1390 FtVVáággóó ZZssuuzzssaannnnaa: „Szeretetre születtem”: a legszebbgondolatok a szeretetrôl. Szada: Kassák 93 p.(„Bölcsességek kincsestára” sorozat, 3.) Kve 1390 FtVVaarrggaa MM.. JJáánnooss: Az ÉSZ törvénye: az életkor-szabályozásregénye. Bp.: Ad Librum 360 p. Fve 1990 FtVVaarrrróó DDáánniieell: Szívdesszert: kis 21. századi temegén. Bp.:Magvetô 91, [4] p. Kve 2490 FtVViiddáámm bbööllccsseekk,, bbööllccss vviiddáámmssáággookk. [Szada]: Kassák 109p. (Bölcsességek kincsestára, 17.) Kve 1390 FtVViiggoo,, MMaatttthheeww: Rejtelem a déltengeren. Bp.: Ad Librum 200p. Fve 1990 FtVVíízzii áállllaattookk. Bp.: X-act-Elektra 16 p. (Elsô szavaim) Kve690 FtWWæærrnneessss,, GGuunnnnaarr: Teremj, világ! Bp.: Napkút [50] p. Fve1990 FtWWiillddee,, OOssccaarr: Teleny. Szeged: Lazi 184 p. Fve 2200 Ft

MEGJELENT KÖNYVEK 2010. SZEPTEMBER 16. – 2010. OKTÓBER 21.

KÓDEX KÖNYVÁRUHÁZ ÉS TANKÖNYVCENTRUM1054 Budapest, Honvéd u. 5.Tel.: (06-1) 428-1010Nyitva tartás: hétfôtôl péntekig 10–18 óra

K E D V E Z Ô Á R A K , S Z É L E S V Á L A S Z T É K , F O L Y A M A T O S A K C I Ó K !

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a közismereti tankönyvek csaknem teljes választékát, kötelezô olvasmányokat, nyelvkönyveket,szótárakat, idegen nyelvû könyveket, tanulást, tanítást segítô dokumentumokat, kézikönyveket, pedagógiával kapcsolatos kiad-ványokat és sok más hasznos irodalmat kínál kedvezô áron.

DIÁKOKNAK, TANÁROKNAK KÜLÖN KEDVEZMÉNY!Rendeléseiket fogadjuk postán (1391 Budapest, Pf. 204), interneten (www.kello.hu) vagy személyesen (1134 Budapest, Váci út 19.),illetve boltunkban:

Tekintsék meg kínálatunkat az alábbi internetes áruházainkban is:www.gyermek_konyv.huwww.ajandek_konyv.hu

www.szak_konyv.hu

Kötete elôszavában azt írja Gyurgyák Já-nos, hogy bibliográfiát olvasni jó dolog éskellemes idôtöltés. Magam inkább úgy fo-galmaznék: hasznos és tanulságos, gondo-latserkentô és emlékeztetô. Már ha magaa bibliográfia – amely, ugye, objektív mû-faj – szakmailag ki van találva és precízkövetkezetességgel meg van csinálva. Azalapítás negyedszázados évfordulójára (segyfajta búcsúszámvetésre) idôzített Szá-zadvég-Osiris bibliográfia ilyen: koherensés pontos munka, könnyen áttekinthetô,és úgy tûnik, megbízható adattár. (Hamégis akadnak majd benne tévedések, el-írások, nos, azokat eddig nem vettem ész-re, a használat során úgyis kiderül majd…s akkor majd széljegyzetelem, pontosí-tom, legalább magamnak…)

Huszonöt év a magyar könyvkiadásban– ez a személyesre hangszerelt cím egybibliográfia élén mindenképp szokatlan.Mondhatnám, jelzésértékû. Ahogy azoktóber közepi könyvbemutatóra valóinvitálás szövege is ilyen volt. A kedvesbarátok, kollégák, szerzôtársak, fordítók,kereskedôk etc. etc. ugyanis arra szólít-tattak fel, hogy ezúttal, értsd: a jubileumalkalmával ne kifogásokat keressenek,hanem egyszer végre tiszteljék meg je-lenlétükkel a meghívó aláíróját, vagyis akiadóvezetôt, a szerkesztôt, a szerzôt,etc. etc., vagyis Gyurgyák Jánost. Aki abibliográfián kívül (nem mellesleg)összeállított egy vaskos, két kötetbe isnehezen elférô antológiát Élet és Halálkönyve címmel.

Az OSZK-ban szép számmal jöttünkössze, megtelt velünk a díszterem, sokak-nak ülôhely sem jutott. Eseményre ké-szültünk mindannyian, bár nem tudtuk,érdemeket számba vevô temetésre, nosz-talgiával elegy visszatekintésre, öntuda-tos, vagy önironikus eredményfelmuta-tásra érkezünk. Mindegyikbôl akadt csi-petnyi, az alapkérdésre, a Pest-szerte re-besgetett talányra – megszûnik vagy nemszûnik meg az Osiris, csak a mûködésfüggesztetik fel, napoltatik el a reméltjobb idôkre – azonban igazából nem voltválasz. Talán, mert Gyurgyák sem tudjamég pontosan, vagy úgy tesz, mintha nemtudná, vagy azt sejteti, hogy tudja, de nemmondja, mindegy is most. A bemutatón(vagy búcsún) negyedszázad tekintett leránk – és 1731 tétel. A századvéges és osi-rises könyvtermés.

Magam a számokkal igencsak hadilábonállok, talán ezért is gyürkôzöm neki gyak-

ran különféle kimutatások készítésé-nek, hátha szöszmötöléseim eredmé-nyeképpen egyszer sikerül pontos-nak, a lényeget táblázatba sûrítôneklennem (ritka alkalom). Hogy egy ki-adó életében a mostani bûvös 1731-es szám sok vagy kevés, az megkö-zelítés kérdése. Én abból kiindulva,hogy – ha jól számolok (25x52=1300,s 1731 osztva 1300-al, az annyi mint1,331 – vagyis) – hetenként egy ésegyharmad kötet került ki az Osi-ris mûhelyébôl, ezt igen tisztesnektartom. Folytatva a házi statiszti-kázást, a bibliográfia névmutató-ját vettem górcsô alá. A (durván)1300 név a kiadó tágas holdudva-rát jelöli ki. A legtöbb tételszámGyurgyák János (60), a kiadó le-gendás fôszerkesztôje, DomokosMátyás (54) és a pszichológusnyelvész akadémikus Pléh Csa-ba (34) neve mögött áll. Még 19-en van-nak olyanok, akik 10-nél több tételt, vagy-is könyvet jegyeznek szerzôként, szer-kesztôként (vagy „csak”) sorozatszer-kesztôként. És mintegy félszázra taksál-ható azok száma, akik valóságos szocio-metriai hálóval övezik az Osirist. (Köz-tük, immár önkényes kiemeléssel, ámábécében az én érdeklôdésemhez köze-lálló „fémjelzôk”: Ferencz Gyôzô, Komo-róczy Géza, Litván György, Réz Pál,Romsics Ignác vagy Saly Noémi). Aztánitthon is körülnéztem, s ha becslésem jó,az 1731 kötetnek egyharmadát bármikorleemelhetem könyvespolcaim valamelyi-kérôl, legalább félszázukról írtam recen-ziót (ahogy most látom, nem is mindig alegfontosabbakról), s ugyancsak félszázratehetô azon kötetek száma, melyeketrendszeresen hívok segítségül. Máskönyvmûhelyekkel összehasonlítva szig-

nifikánsan sokkal többször ve-szem kézbe az Osiris-kiadványokat, alig-hanem azért, mert ezek a könyvek – azontúl persze, hogy fontosak, pontosak – szé-pen is, jól is vannak megcsinálva. Több-nyire – teszem gyorsan hozzá most,merthogy hirtelenjében két ellenpélda isbeugrik az emlékezetembe. Az egyiket,egy Litván-kötet névmutató nélküliségétnem is oly régen itt, a Lapmargóban tet-tem szóvá. A másik névmutatóhiányonsokkal többször bosszankodom – miköz-ben minden megértésem és elnézésem akezdô Századvégé, merthogy a mûhelyegyik legelsô munkájáról, A forradalomhangja címû, a Nyilvánosság Klubbal kö-zösen jegyzett forráskiadványról van szó.Ez a megkerülhetetlen összeállítás 1989-ben rohamtempóban készült el, olyannyi-ra, hogy az elsô hibás változatot még újrais kellett nyomni. Amikor kézbe veszem,és igen gyakran veszem kézbe, nincsolyan alkalom, hogy ne jutna eszembe,ennek az alapmûnek a tisztességes verzi-ójával a Gyurgyák-mûhely még adós…Ahogy a Szabó Zoltán-életmûsorozat iscsonkán áll, és ahogy… és ahogy…

Ez nem ünneprontás, nem szemrehá-nyás – biztatás és remény, kapaszkodás abibliográfia elôszavának utolsó mondatá-ba, miszerint „a könyvek olyanok, mint aszerelem és a köhögés: nem lehet vissza-tartani ôket.”

Hát, Te se tartsd vissza, János.Murányi Gábor

LAPMARGÓ

11773311,, aa nnyyeerrôô vvaaggyy vveesszztteess sszzáámm

KÖNYVRÔLGyurgyák JánosHUSZONÖT ÉVA MAGYARKÖNYVKIADÁSBANSzázadvég Kiadó1985–1994Osiris Kiadó1995–2010Bibliográfia. Osiris196 oldal [1731 tétel], 2500 Ft

KÖNYVHÉT 541

542 KÖNYVHÉT

Akadémiai Kiadó1117 Budapest, PrielleKornélia u. 19/Dfax: +361-4648-221tel: +361-4648-200

SZÉCHENYIEMLÉKEZETEGergely Andrásaz elôszót írta. Anka László aszerkesztômunkatársa

A Széchenyi-emlékév al-kalmából megjelent kötet-ben elôször jelennek meg

összegyûjtve a Széchenyi-lakomákon elhangzott serlegbeszédek,melyek csaknem egy évszázad sajátos korrajzát nyújtják. A köny-vet két tanulmány, magyarázó jegyzetek és a szónokok arcképcsar-noka egészíti ki. A kötet az MTA támogatásával az Akadémiai Ki-adó és a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia közös gon-dozásában készült, különleges illusztrációit pedig a MagyarNemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre.

(X)B/5 méret – 176 x 250 mm, 416 o., kemény, papír, 5600 Ft 9789630589536

ArchaeolinguaAlapítvány és Kiadókovacsr@archaeolingua.huTel: 1/375-8939www.archaeolingua.hu

Kônig Frigyes: HISTORIAPICTA CASTELLORVMErôdítések és várak a Kárpát-medencében az ôskortóla XIX. századig

Kônig Frigyes, a Képzômûvészeti Egyetem rektora, ismert kép-zômûvész vár- és erôdítményrajzait impozáns kötetben jelentet-te meg az Archaeolingua Kiadó. A magyar és angol nyelvû kiad-ványban a részletes, jegyzetekkel és méretekkel ellátott ábrázolá-sok fontos forrást jelentenek a régészet, építészet és a mûvészet-történet számára, s a magas mûvészi színvonalon elkészített raj-zok a nagyközönségnek is élvezetes formában mutatják be a Kár-pát-medencében fellelhetô vár- és erôdítményromokat az ôskor-tól az újkorig. A könyvben a sokak számára értelmezhetetlenföldvárak maradványainak, a római kori védvonal ôrtornyainakés katonai táborainak vizuális megjelenítése lehetôvé teszi azoktörténeti értelmezését. Megtudhatjuk, hogyan nézhettek ki atöbbségében ma már nem létezô, vagy csak romokban megma-radt különleges építmények.

A rekonstrukciós lehetôségekkel és a bemutatott képanyag ér-tékelésével a kötet bevezetô tanulmányában Marosi Ernô akadé-mikus foglalkozik, míg a szerzô mûveinek értelmezéséhez Vasá-ros Zsolt építész utószava nyújt segítséget.

(X)364 oldal, kétnyelvû, keménytáblás, 332 színes illusztrációs oldallal10 600 Ft

Balassi Kiadó1075 Bp., Károly krt. 21.T: 483-07-50, F: 266-83-43balassik@t-online.huwww.balassikiado.huwww.szakkonyv.hu

Turai Tünde:ÖREG EMBER NEM VÉNEMBER! Idôsek társadalom-néprajziszempontból

„Az idôskor nem elsôsorban pozitívminôségekkel felruházott és viszonylag problémamentesen megél-hetô idôszak annak ellenére, hogy az életút szerves része, és a tech-nikai fejlôdés következtében társadalmunk egyre több tagja élimeg… mégis hozhat magával új örömöket és lehetôségeket, új terü-leteket az önkifejezés újabb formái, a személyiség kiteljesedése szá-mára.” (Részlet a Bevezetôbôl.)

A szerzô vizsgálódása nem személytelen vagy múltbéli, ma mársenkit sem érintô jelenségre összpontosít, hanem jelenkori és sze-mélyes témát dolgoz fel. A kutatás alapját képezô néprajzos terep-munkát, megfigyelést Turai Tünde 1999–2007 között végezte. Õ ké-szítette a tájékozódó, a mély-, az életút- és a kontrollinterjúkat is, fel-dolgozását kiegészítette az egyházi anyakönyvek és a néptanács me-zôgazdasági vagyonnyilvántartása tanulmányozásával. A könyv,amelyet bôséges bibliográfia és számos melléklet egészít ki, megke-rülhetetlen a társadalomnéprajz kutatói és a téma iránt érdeklôdô ol-vasók számára egyaránt.

(X)B/5, 284 oldal, kartonált, 2800 Ft. ISBN 978-963-506-836-4

BBS-INFO Könyvkiadó1630 Bp., Pf. 21.T/F: 407-1707info@bbs.huwww.bbs.hu

Bártfai Barnabás:EXCEL 2010 ZSEBKÖNYV

E könyvecske segítségével megis-merhetjük az Office 2010 táblázat-kezelô programjának, az Excel2010-nek kezelését. A közérthetônyelvezet miatt bátran ajánljukakár kezdôknek is, de hasznos le-

het azok számára is, akik ECDL vagy egyéb vizsgára készülnek, vagyakik a táblázatkezelés további lehetôségeivel kívánnak megismer-kedni, mivel e könyv az Excel 2010 kezeléséhez szükséges ismerete-ken túl további hasznos tanácsokat is ad. A könyvet ajánljuk azokszámára is, akik a 2007-es verziót használják, mivel a kezelés tekinte-tében jelentôs különbség nincs, bár a 2010-es több funkcióval is ki-egészült. Továbbra is fontosnak tartottuk, hogy ne azt mutassukmeg, hogy egy adott programfunkció mire való, hanem azt, hogy egyadott feladatot miként tudunk megoldani.Hamarosan megjelenik a sorozat többi tagja is: Word 2010 zseb-könyv, PowerPoint 2010 zsebkönyv, Access 2010 zsebkönyv, Out-look 2010 zsebkönyv.

(X)240 oldal, B/6, 1190 Ft. ISBN 978-963-9425-67-5

X ÚR A KH-BAN

Bíbor Kiadó3515 Miskolc-Egyetemváros, Pf.: 58.Tel/Fax.: 46/413-858e-mail: bibor.kiado@gmail.comwww.biborkiado.hu

Farkas Zoltán:TÁRSADALOMELMÉLETAz intézményes szociológiaelmélete – Elsô kötet

Társadalomelmélet: Az intézmé-nyes szociológia elmélete címûmunkájában Farkas Zoltán egy

alapvetôen új szemléletmódot képviselô és a szociológiaelmélet-ben kialakult fô szemléletmódokat egyesítô szociológiai társada-lomelmélet kidolgozására vállalkozik. Elméletét az intézményesszociológia elméletének nevezi, mert ebben az elméletben báralapvetôen a társadalmi viszonyokból, de végsô soron e viszonyo-kat létrehozó intézményekbôl magyarázza a társadalmi jelensége-ket. Amellett, hogy részletesen kifejti elméletét, rávilágít a külön-bözô szemléletmódokat képviselô szociológiai elméletek sajátosmegközelítési módjaira, fôbb fogalmaira és összefüggéseire.

Öt kötetben jelenik meg a szerzô átfogó, a szociológiaelmélet fôkérdésköreit felölelô munkája. Az együtt megjelent elsô kötet ésmásodik kötet a Társadalomelmélet elsô részét tartalmazza: Azegyének, az intézmények és a cselekvések címmel.

Farkas Zoltán szociológus, kandidátus, habilitált doktor, je-lenleg a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének egyetemidocense.

(X)324 oldal; B/5; 3290 Ft. ISBN 978-963-9988-13-2

Kertész Tibor: MEDIÁCIÓA GYAKORLATBAN

Örömmel ajánlom figyelmébeKertész Tibor munkáját. A szer-zô, aki a Partners Hungary Ala-pítvány trénere, az IgazságügyiHivatal mediátorainak mentoraés immár több éve a MiskolciEgyetem oktatója is, több mint100 tréning és több mint 1300mediációs ülés során megélt ta-pasztalatainak és kikristályoso-dott módszereinek esszenciájátfoglalta e könyvbe. A kötet há-

rom nagy „könyve” a konfliktuskezelés és a mediáció alapfogal-maitól a mediáció különbözô megközelítésmódján át vezet el anehéz helyzetekben illetve szereplôkkel zajló közvetítésben aján-lott módszerekig úgy, hogy közben olyan új fogalmakkal is meg-ismerteti az Olvasót, mint az online vagy a virtuális mediáció. A szerzô jól követhetô gondolatmenete, szemléletes példái, le-tisztult fogalmi rendszere, komplex látásmódja, gazdag gyakorla-ti tapasztalata és biztos elméleti tudása lehetôvé teszi, hogymunkáját nagy haszonnal forgathassa az egyetemi hallgató és amár gyakorló mediátor, az érdeklôdô „laikus” és a szakmabeli kol-léga egyaránt. Csemáné Dr. Váradi Erika, Miskolci Egyetem ÁJK

(X)262 oldal; B/5; 2695 Ft. ISBN 978-963-9988-12-5

Kassák Könyv-és Lapkiadó Kft.www.kassakkiado.huwww.lelekvilag.huTel/Fax: 28/503-450

VÉNUSZ KÓDEXA Szépség és a Szeretetkönyve„Évezredek Bölcsessége”sorozat

„A világ tele van szépségek-kel. Mindegyik arra vár,hogy lehajolj értük, ésemeld ôket a szívedre.”

Egy könyv, amely szép, mertszívünknek és szemünknek

egyaránt kedves. Teljes, mint maga a szépség és a szeretet –tartalmazza azt a tudást, amelyre az embernek valójábanszüksége van. Tárgya idôtlen – a szépség és a szeretet végte-len, nincs kezdete, így vége sem lehet. Nekünk és értünk szü-letett – kinyitja lelkünk kapuját, és örömmel tölt el. Meghittés ôszinte társ, és így is szól hozzánk. Nemes, miként a szere-tet, és egyszerû, mint minden, ami szép. Hasznos, hisz embe-ri tapasztalatok hívták életre – tudatja velünk: a szépség ben-nünk él, mely felébreszti, körülöttünk azt, amire mindannyianvágyunk: a figyelmet és megértést – a szeretetet. És isme-rünk-e szebbet a szeretetnél?

(X)A/6, 208 oldal, keménytáblás, 2900 Ft

Tatiosz: A SZERETET EREJEAz Emberi Szeretetrôl„Bölcsességek Kincsestára”sorozat 29. kötet

Tatiosz gyönyörû írásai az em-beri szeretetrôl. A „szeretet filozófusa”, Arisz-totelész tanítványa, Hioszonvezette a „Szeretet Tanítása”nevû iskoláját. Az ókori gö-rögség tisztelte. Költôi szép-ségû munkáiban késôbbi korokis megtalálták az üzenetet: azember- és életszeretet örök-érvényû tanításait, melyeknapjainkban számunkra is fon-tosak. Nagysikerû könyvei (A

Szeretet kiskönyve, Életbölcsességek, A bölcsesség ábécéje,Az élet szép ajándékai, Mosolygó történelem, A Bölcs Emberkönyve) után A Szeretet Ereje c. gyûjteményét nyújtjuk átmost a Tisztelt Magyar Olvasónak – felüdülésként.

Tatiosz üzenete minden embernek: „A lélek titkos beszéde a lélek-kel – a szeretet… A napok sorát fûzd fel egy nyakékre. Minden egyesnap egy újabb gyöngyszem lesz ékszereden. A csiszolatlan gyöngyö-ket finoman illeszd egymáshoz, hogy kezed nyomán ragyogjanakcsöndes, békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál, aki különösgyöngysorok alkotására született – így éld az életed.”

(X)B/6, 148 oldal, keménytáblás, 1490 Ft

KÖNYVHÉT 543

X ÚR A KH-BAN

Alvin H. Rosenfeld az Indi-anai Egyetem zsidó kultú-rát és mûvészeteket kutatóprofesszoraként állítottaössze elmélkedéseit a holo-kausztirodalomról, amelymagyarul a költôien szépKettôs halál címet kapta aGondolat Kiadótól. (Fordí-tó: Peremiczky Szilvia.)

Rendkívül rokonszenves és példaértékû akönyv elsô bevezetôje, amelyet Rosenfeldkifejezetten a magyar kiadás számára írt,és Kertész Imre értékélését készítette elbenne. Hogy Kertész mûveinek feldolgo-zása miért nem került a nemzetközi holo-kausztirodalom igen széles spektrumátfelölelô fejezetek anyagába, azt az idôbeli-ség magyarázza: a Kettôs halál eredetileg1980-ban jelent meg, és Kertész Imrétegyszerûen még nem ismerték akkor azEgyesült Államokban. De még a Nobel-díjkézhezvételekor is „viszonylag kevésamerikai hallott valaha is errôl a magyaríróról, könyveinek olvasottságáról márnem is beszélve” – mondja a szerzô. AlvinH. Rosenfeld a bevezetô adta terjedelmikorlátok között precíz és elfogulatlan kis-esszét közöl Kertész munkásságáról,amely, ha amerikai folyóiratokban is pub-licitást kap, nem kétséges, hogy pozitívirányba tolja el az író olvasottságának ésismertségének a mutatóját.

A kötet, mint azt a szerzô több helyenhangsúlyozza is, természetesen még csak ateljesség felé sem törekszik, hiszen össze-fogni a világ holokausztirodalmának termé-sét, lehetetlen vállalkozás volna. Rosenfeldehelyett bizonyos szempontok mentén ha-lad vizsgálatában, de már pusztán e szem-pontok kiválasztása is önálló fejezetre érde-mes elmélkedésekre adott alkalmat. Merthiszen meg lehet-e közelíteni a holokauszt-ról szóló szövegeket hagyományos iroda-lomtudományos vagy esztétikai eszköztár-ral? „A holokausztírók olvasása során azember hamarosan arra a felismerésre jut,hogy ezt a fajta képességet a látásra rendkí-vül magas áron vásárolták. Testi sérülés, lá-táskárosodás, a nyelv elégtelensége, a hall-gató lusta közönyének és az olvasó vonako-dásának erkölcsileg csüggesztô hatásai –

miféle irodalom fejlôdhetne ki ilyen extrémerôk ellenhatásával szemben?”

Ha nem hangoznék durván profánul a jel-zô, azt mondhatnánk tehát, hogy messze-menôen hálátlan mûfaj a holokausztiroda-lom, az egyéni kimagasodásra, az olvasói-kritikai elismerésre, netán ünneplésre apel-láló úgymond hagyományos alkotói attitüd-del itt nincs mit kezdeni; ezek a mûvek va-lami egészen más ihletbôl születtek és szü-letnek. Már-már szakrális szférában kell ke-resni a választ a beszéd, a kimondás, a meg-írás belsô kényszerére, s valahol ott, a te-remtéstörténet táján keresi a kötet szerzôjeis: a megszólalás képességét a Teremtô le-helte belénk az elsô lélegzettel.

De szó sincs arról, hogy Rosenfeld vala-mi misztikus magasságból tekintene az ál-tala vizsgált mûvekre, sôt. Nagyon is gya-korlatiasan közelít az egyébként egészengyakorlatias írói problémákhoz: példáulhogyan lehet újrateremteni irodalmi ala-kokként (azon belül különös nehézség:drámai szereplôként) létezô történelmiszemélyeket? Vagy: mit mondhat Ausch-witz után egy zsidó Istenrôl? Mert a ha-gyományos bibliai kifejezésmódok tökéle-tesen érvényüket vesztik. Továbbá, megfo-galmazhatók-e vádak és ítéletek egy iro-dalmi mûben? Lehet-e tárgyias maradnirémtettek megfogalmazásakor?

S mindezen kérdések mellett a kötetegyik legérdekesebb fejezete: a holokausz-tirodalom nyelve, és az a sáros talaj, amibôlkinôtt: a náci birodalom nyelvhasználata.Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyniazt a tényt, hogy – mint Rosenfeld írja – anémet aligha élt irodalmi nyelvként a Har-madik Birodalom éveiben. A német szer-zôk kiáramlása példa nélküli volt: néhánybecslés szerint 2500-ra lehet tenni azonírók számát, akik számûzetésbe vonultak.”A Harmadik Birodalom a nyelv hamisszakralizálásától kezdve a „dagályosításon”át az üres tartalmú (par excellence: semmiértelmes jelentéssel nem bíró) jelszavak

skandálására redukált minimalistanyelvhasználat által az írott szó mûvészeté-ben azt a mélypontot jelentette, aminél lej-jebb már nincs. Egy efféle „táptalajból” kel-lett felnônie újra az irodalomnak.

És hogy milyen utánozhatatlanul egyedivirágok nôttek a hantokon? Anne Frank,Primo Levi, Elie Wiesel, Tadeusz Borowski,Paul Celan, Nelly Sachs, Sylvia Plath, PeterWeis, hogy csak kiragadjunk néhányat a Ro-senfeld által körüljárt szerzôk közül. A pro-fesszor a tematikus csoportosításból indultki: a Holokauszt és történelem, a Képzeletin extremis, Az utolsó lehelet költészete, azEgy néma Istennel vitázva és A túlélés köl-tészete címû fejezetekben a beszédes cí-mek alá sorolt mûveket és alkotóit próbáljaannak a közös szempontnak az érvényesí-tésével elemezni, hogy a teljes megsemmi-sülés hogyan talál érvényes kifejezésmódotegy teremtô folyamatban: az írásban. AMegtévesztések és megtorlások címû cik-lus, a kötet másik nagy egysége elsôsorbannyelvfilozófiai problémákat vizsgál, kiemel-ve Rolf Hochhut példáját és az író A hely-tartó címû drámáját, amely egy nagyszabá-sú kísérlet volt Auschwitz színpadra állítá-sának, és mégis, lényegénél fogva volt ku-darcra ítélve.

„Ezen a ponton – utal Rosenfeld könyvemegszületésének idôpillanatára – még túlkorai volna pontosan tudatában lenni annak,hogy mire képes és mire nem képes a nyelvaz ilyen végletes helyzetek feldolgozásában.”Annyi bizonyos, hogy tanulmánykötetévellegalább egy fogaskereket elôremozdítottmind a történelem, mind az irodalomtörté-net valós idejében: elmélkedése eredményeiugyanis jóval közelebb viszik az olvasót és akutatót e rendkívül nehezen kanonizálhatótermés méltó értékeléséhez.

Laik Eszter

HOLOKAUSZT

HHaannttookkoonn nnôôtttt vviirráággookk

KÖNYVRÔLRosenfeld, Alvin H.:KETTÔS HALÁLElmélkedéseka holokauszt-irodalomrólGondolat Kiadó323 oldal, 2690 Ft

544 KÖNYVHÉT

– Önök elsôsorban egynyelvû magyar szó-tárakat adnak ki. Ezeknek a szótáraknak alicencét nem lehet adni-venni. Akkor miértutaznak ki?– Azért, hogy tájékozódjunk. Megnézzük,hogy merre tart a világ szótárkiadása ésmerre mozdul a könyvpiac. Nem csak a na-gyok – az angolok, a németek és a franciák –érdekesek, sokkal tanulságosabbak szá-munkra a hozzánk hasonló nagyságú pia-cok, a szlovákok, csehek és még a lengyele-ket is ide sorolnám.– Akkor mint ipari kém mit látott? Sokat be-szélünk mostanában az e-könyvrôl, azelektronikus szótárról. Ezek az utóbbiak mi-lyen súllyal voltak jelen?– A nagy angol és amerikai szótárkiadókmintha kivárnának. Talán csendben dolgoz-nak, szerkesztik az új szótáraikat. Várnak ésfigyelnek, hogy a papíralapú szótárakat le le-het-e gyôzni. Mintha arra várnának, és tar-togatnák a még jobb és még olcsóbb e-olva-sóra a szótárújdonságukat. Mintha viharelôtti csend lett volna az Oxford és az ame-rikai Websters szótárkiadónál is.– A kiadóknak végül is mindegy, hogy pa-píralapú vagy elektronikus a szótár. Megkell szerkeszteni, pl. az új szavakat be kellépíteni az új szótárakba.– Ilyen szempontból a kiadóknak valóbanmindegy, de abból a szempontból, hogy haj-landó-e fizetni az elektronikus tartalomértaz olvasó, – vagy nevezzük másként – a fel-használó, már nem. Sajnos úgy látom, hogyma elsôsorban az ár a szempont. Látjuk, haingyenes valami, legyen az szótár vagy mástartalom az interneten, akkor népszerû lesz.Hiába 20-30 százalékkal jobb, pontosabb,gazdagabb egy fizetôs szótár, a felhasználóazt választja, amelyikért nem kell fizetni. Ígyaz igényes szótárkiadói szakmai mûhelyekkönnyen veszteségessé válhatnak.– Az e-könyv érzékenyen érintheti anyomdaipart.– Ha az e-könyv széles körben elterjed, anyomdaipar nehéz helyzetbe fog kerülni.Nem véletlenül találkoztam Frankfurtbantöbb magyar nyomdász szakemberrel. Ôk isfigyelni jöttek ki.

– Visszatérve aszótárakhoz, látotta külföldi kiadókkínálata között va-lami különlegeset?– Két igazi cseme-gére is felfigyel-tem. Egyik a németReclam kiadó rím-szótára volt. Meg-erôsített, hogy fel-gyorsítjuk a magyar rímszótár munkálatait,hamarosan megjelentetjük összeállításun-kat, annál is inkább, mert az utolsó magyarnyomtatott rímszótár 1902-ben jelent meg.A másik a német és az angol nyelv ún. hamisbarátainak a szótára volt. A ,,hamis barátok-ról'' azt kell tudni, hogy két nyelvben na-gyon hasonlítanak egymáshoz, könnyû isösszekeverni ôket, de egészen mást jelente-nek a két nyelvben. Mint például az angolbrief szó rövid jelentéssel és a német Briefszó, ami levelet jelent. A magyar nyelvrôlmég csak néhány tanulmány készült ebbena témában, igaz, talán a jelenség sem gyako-ri nyelvünkben.– A Lipcsei Könyvvásáron rendszeresenszerepelnek régi könyvek kereskedôi. IdénFrankfurtban volt az antikváriusoknak iscsarnoka. Benézett hozzájuk?

– Be, de csak aszívemet fájdí-tottam. Csodás,igazi muzeáliskiadványokat kí-náltak. Megakadta szemen 6 nagyalakú, angolnyelvû köteten,1820-ban adtákki Angliában. Te-

lis-tele színes, egész oldalas nyomatokkalEurópa madarairól, a kikiáltási ára is ennekmegfelelô: 95 000 euró, azaz több mint 25millió forint. Vagy érdekes volt Elvis PresleyNémetországban 1960-ban készült dedikáltkatonafotója, potom 600 euróért.– Ha már a régi könyveknél tartunk, akönyvkiadás egy érdekes szelete a reprintkönyvek kiadása.– Mintha jóval nagyobb lett volna a felhoza-tal az igazi hasonmás könyvekbôl, mint a ko-rábbi években. A pazar kivitelû reprintkönyvek szinte mûtárgyként szolgálnak. Fô-leg a déli országok, a spanyolok, az olaszokjeleskednek ezen a téren. A legnagyobb mû-vészi igénnyel készített másolatokat sokesetben ismét igazi borjú- vagy báránybôrrenyomtatják. (Csak az állatvédôk meg ne tud-ják!) Hatalmas kódexkincs birtokában van-nak ezek az országok, van mibôl válogatni-uk. A kasztíliai X. Bölcs Alfonznak köszön-hetjük, hogy az 1250-es évek táján az arabok-tól összegyûjtötte az ókori szerzôk mûveités latinra fordíttatta. Európai hírû fordítóis-kolát tartott fenn. – Gondoljunk bele, a ma-gyar IV. Béla korában! – A Scriptorium S.L.spanyol kiadó ebbôl a korból, Bölcs Alfonzmûhelyébôl származó táblás játékokat, ésköztük persze a sakkot ismertetô kódex pa-zar kivitelû reprintjét kínálta.– Idén Argentína volt a díszvendég. A sajtó-hírek szerint 240 argentin kiadású könyvetfordítottak németre.– Jövôre egy kis lélekszámú ország, Izlandlesz a díszvendég. Sokat sejtetô mottóju-kat már közzétették: A mesés Izland. Ottleszünk!

Cserháthalápy Ferenc

INTERJÚ

A kódexektôl Elvis fényképén át az e-könyvigFFrraannkkffuurrtt –– aa kköönnyyvveesseekk MMeekkkkáájjaaIdén október 6. és 10. között rendezték meg a Frankfurti Könyvvásárt, ahol a 110 országbólérkezô 7000 kiállító könyveit 300 000 látogató tekintette meg. Kiss Gábort, a TintaKönyvkiadó vezetôjét kérdezem.

KÖNYVHÉT 545

Van valami megnyugtató abban, hogyegy olyan amerikai sikertörténetet,mint a Google-é, egy francia kutatószondáz hivatásszerûen, és még azsincs ellenére, hogy idelátogasson Kö-zép-Európába, és elôadást tartson kuta-tásai eredményeirôl. A francia úriem-bert Bernard Girardnak hívják, vállalat-menedzsmenttel foglalkozik, és márnem huszonöt éves. Ez utóbbi adatpusztán azért érdekes, mert Girard nemaz a fajta hadarva beszélô, a korai ésgyors meggazdagodás tollaival ékeske-dô „ifjonc”, aki valamiféle „ötven biztoslépés a…”-típusú menedzserkézikönyvstílusában mondaná fel a maga hiszek-egyét. Hogy mennyivel inkább tudós al-kat (és itt most nem a külsôségek szá-mítanak), azt nemrég tapasztalhattuk,amikor a Google-modell címû kötetétmagyar nyelven megjelentetô TypotexKiadó vendége volt. A bemutatón olyanhúsbavágó kérdésekre válaszolt, mintpéldául nincsenek-e világméretû veszé-lyei a létezô összes információ tárolásá-nak; tényleg forradalmi változásokat al-kalmazott-e a Google, avagy csak ügye-sen „adja el” magát; illetve mennyirehelyhez kötött ez a sikertörténet, smennyi emelhetô át ebbôl Európába?Nem egy félelmetes Nagy Testvér kezd-te-e figyelni minden mozdulatunkat?

Ahogy a könyvbemutatón elhangzottkérdésekbôl is kitetszett, a Google-valkapcsolatosan felfestett víziók legalábbannyira telítettek szorongással, mintpéldaértékké emelô hivatkozásokkal.Esett már szó itt a Könyvhétben a kere-sôóriásról szóló kötetrôl – John Batelle:Keress! Hogyan alakítja át a kultúrán-kat, üzleti életünket a Google és az in-ternetes keresés (HVG Könyvek, 2006)– és egészen elképesztô, hogy néhányévvel késôbb mennyi új tapasztalattalés változással szembesül az egyszerûfelhasználó is. És az egész alig több,mint egy évtizede indult… Érdemes el-olvasni Bernard Girard kötetében a Kétegyetemista San Fransisco utcáin címû„novellát”. Sergey Brin (ô egy oroszszármazású Szergej) és Larry Page méghúszévesek sincsenek, amikor elkezde-nek együtt dolgozni a Stanford egyete-men, és disszertációjuk témájának a ke-resômotorok eredményeinek osztályo-

zását választják. Elôször csak saját kisszobáik telnek meg másoktól összevá-sárolt, használt vagy már-már lepusz-tult állapotú számítógépekkel és alkat-részeikkel, aztán már külön helyrôl isgondoskodniuk kell, olyan mennyiségûmasinát halmoznak fel. A kapacitás ilymódon történô növelése persze csakaz egyik probléma, fontosabb kérdés arengeteg gép futtatását összehangolóprogram megalkotása. A fiúk munká-ja eredményeképp 1997-ben használ-hatták elôször (elsôként csupán astanfordi egyetem tanárai és diákjai)azt a keresôprogramot, ami ma legtöb-bünk nyitólapja. A legnagyobb gondpersze akkor jön, amikor a mûködô öt-letbôl céget kell csinálni: pénzhez kelljutni. A két srácnak szerencsére akad-tak segítôi – mint Bernard Girardtólmegtanulhatjuk, ezeket az emberekethívja az üzleti világ nagyon költôien bu-siness angel-eknek.

A modellt tanulmányozó könyv szem-pontjából tulajdonképpen innentôl válikérdekessé a történet minden egyes moz-zanata. A kívülálló számára a matemati-ka, a közgazdaság és a szociálpszicholó-gia eredményeit együttesen és rendkívültermészetesen felhasználó gondolkodás-módból született meg az a vállalatveze-tési modell, ami a Google-t sikerrôl si-kerre viszi. Ha az ember a közelébe semjárt a Szílícium-völgynek, még akkor iskirajzolódik elôtte a menedzsmentnek aza fajta bája, ami inkább emlékeztet etikushacker-fiúk okosan összehangolt csapat-munkájára, mintsem a multik oly jól is-mert hierarchikus falanszterére. Nono,mondhatná erre jó néhány, a Google-tmegjárt informatikus (mint ahogy olvas-hatunk is a könyvben beszámolókat),azért ez is csak egy – immár tôzsdén

jegyzett – nagyvállalat,szó sincs sulis lazaságról. Hogy mibôladódik mégis a strukturális különbség,nem kis mértékben a Google javára, aztelemzi behatóan Girard, a legtöbb feje-zetben laikusoknak is tökéletesen érthe-tô és érdekfeszítô nyelven.

A magasabb szintû ismereteket igény-lô szakkifejezések és információk ma-gyarázata pedig végigkíséri a könyvet.Részben a szószedet, részben a függelé-kek, részben a jegyzetek formájában. Sitt kell kitérni arra az elsôsorban szem-léleti újításra, amit a Typotex a Google-modellben elsôként alkalmazott. Céljukszerint az Edition 2.0 elnevezésû soro-zat darabjai figyelembe veszik az olvasó(felhasználó) megnövekedett szerepét, smivel „az olvasás részben történés, rész-ben cselekvés, de mindenképpen aktus,a szöveg elôhívása” – szól a bevezetô –,arra biztatják az olvasót, a lapszélen azerre fenntartott helyeken bátran jegyze-teljen. Így tett a könyv szerkesztôje is,aki a magyarázó lábjegyzeteken túl,mint elsô laikus olvasó, kiegészítésekkellátta el azokat a részeket, amelyekhezhasznosnak látott kommentárt fûzni.„Mert a könyv sem szent” – írja a Kiadó,ily módon közelítve kiadványát az ún.open source, azaz nyitott forráskódúrendszerek szemléletéhez, amely aGoogle, a Wikipédia, a Linux és számosmás platform lelke. Ezekben a közössé-gé szervezôdô, szabadon bekapcsolódófejlesztôk munkája alakítja és fejleszti azadott területet. Szabad a pálya – mond-hatnánk egyszerûsítve, s talán új korszakkezdetének pillanatai ezek a tudomá-nyos könyvkiadásban is.

Laik Eszter

GOOGLE

AAkkii kkeerreess,, aazz ttaalláállA Google-modell titkai

KÖNYVRÔLGirard, BernardA MENEDZSMENTFORRADALMAA Google-modellTypotex Kiadó248 oldal, 3500 Ft

546 KÖNYVHÉT

Éppen 555 éve került ki saj-tó alól Gutenberg nyomdá-jában az „elsô európaikönyv”, a 42 soros Biblia.Talán ezen évfordulótólnem teljesen függetlenüljelent meg a Kossuth Ki-adó és az Országos Szé-chényi Könyvtár gondozá-sában a francia FrédéricBarbier A modern Európaszületése – Gutenberg Eu-rópája címet viselô kötet.

A könyv nem titkolt célja, hogy a médiaelsô, 15. századi forradalmát úgy mutassabe, hogy általa jobban megérthessük alegutóbbi kétezres évekbeli forradalmat.Közelrôl mutatja be azt a folyamatot,melyben a nyugati társadalmak áttérteka kommunikáció egyik rendszerérôl, ne-vezetesen a szóbelirôl és kéziratos kom-munikációról a másikra, a nyomtatottra.Az elôzmények igencsak alapos bemuta-tása után azt taglalja, hogyan haladt elô-re e technikai innovációm vagyis akönyvnyomtatás folyamata, és milyen át-fogó következményekkel járt a sikere, il-letve hogy hogyan befolyásolta a média-váltás a társadalmi berendezkedést és agondolkodás módozatait.

Az elôzmények tárgyalása során azírásbeli kommunikáció történetébenBarbier két jelentôs korszakot különítel: a 15. századot – vagyis Gutenberg ko-rát, a szétszedhetô betûkkel történôkönyvnyomtatás felfedezésének korát,és a 19. századot – az ipari forradalom, atömegméretekben elôállított könyv ésidôszaki sajtótermékek korszakát. Mostvagyunk tanúi a harmadik korszak ki-bontakozásának: már nem kell a köny-vet fizikálisan elôállítani, csak a hordo-zót, amelyen megjelenik – persze mamég az nem világos, hogy pontosanmelyik lesz ez a hordozó, ahogy az sem,hogy mennyire gyûri majd maga alá azelôzô kor termékeit.

Az új médium, anyomtatás igen gyor-san, alig néhány évti-zed alatt (körülbelülhárom nemzedéknyiidô alatt) teret hódí-tott, és jelentôségével,súlyával már a kortár-sak is tisztában voltak.Az új médium által azelérhetô kiadványokés példányok számamegsokszorozódott,ami az olvasási szoká-sok teljes (és viszony-lag gyors) átalakulásáteredményezte. A kö-zépkor évszázadairaaz intenzív olvasás volt a jellemzô, ezkisszámú és lassacskán emlékezetbôl isfelidézett munka gyakori újraolvasását je-lentette, illetve a mûveken való rágódást.A második korszakban ez a fajta olvasásnem tûnik el teljesen, a helyét az extenzívolvasás veszi át, melynek lényege, hogymindig más és más szövegeket olvasunk,nem is mindig feltétlenül az elejétôl a vé-géig, hanem csak bizonyos részeket ki-emelve. Ezáltal a hangos (vagy mormogó)olvasás ideje is letûnt, átvette a helyét acsendes és gyors olvasás.

Az új kor, Règis Debray kifejezésévelélve a „graphoszféra” kora, amelyneklegfontosabb jellemzôje, hogy az írottbetû, a nyomtatvány és a mediatizált je-lek központi szerepet játszanak a társa-dalom mûködésében. A váltás az embe-rek tudáshoz, különbözô ismeretekhezvaló viszonyát is alaposan felforgatta. Akorábbi felfogás a szöveget felsôbbren-dû akarat ihlette üzenetnek láttatja,amelyet a szerzô csak lejegyzett. Az újkorban ez a felfogás háttérbe szorul, hi-szen Isten szerepe nemcsak az írás ésolvasás területén, hanem azon kívül iskezd halványulni. A nyomtatott köny-vekre kezdenek úgy tekinteni mint in-formációtárra, amely segítségével a vi-lág megismerhetôvé válik. A könyvekegyéni és kollektív tapasztalatok gyûj-tôhelyévé, az emberi tudás privilegizálttárává válnak. Hamarosan segédköny-veket, bibliográfiákat, katalógusokatkell létrehozni, hogy a felhalmozott tu-dás továbbra is kezelhetô maradjon.

Gutenberg – kinekbecsületes neve Jo-hann (vagy Henne)Genfleisch zur Laden,és aki közkeletû ne-vét meglepô módon aszülôházáról (Zumguten Berge) kapta –elsô Bibliája még arratörekedett, hogy egykéziratos Bibliára ha-sonlítson: a kezdôlapkét színnel volt díszít-ve, a nyomdából kike-rülô félkész nyomtat-ványokat pedig könyv-festôk, díszítôk fejez-ték be. A könyv elter-

jedésének dinamikája viszont viszonylagrövid idô alatt megváltoztatta a könyv-test formáját, hiszen az elsôdleges szem-pont egyre inkább a költségek csökkenté-se lett, ami fokozatosan a könyvek kül-alakjának standardizálásához és a kézira-tos modelltôl való eltávolodáshoz veze-tett. A másik fontos szempont a könyvekmegkülönböztethetôsége lett: elkezdtekcímlapokat nyomtatni, melyen reklámo-zási céllal feltüntették a könyv készítôjé-nek nyomdajelét is.

Abban, hogy az elsô nyomtatott könyv aBiblia volt, nincs semmi meglepô, hiszena nyomdászok nagy többsége a legkere-settebb és legnagyobb szakmai kihívástjelentô munka kinyomtatásával akartamegalapozni a karrierjét. Az elsô nyomta-tott Bibliát Gutenberg 1455-ben készítette,ezt követôen pedig óriási Biblia-dömpingárasztotta el a német piacot: fél évszázadleforgása alatt 40 ezer latin nyelvû Szent-írás került forgalomba.

Jolsvai Júlia

GUTENBERG

AA mmééddiiaa eellssôô ffoorrrraaddaallmmaa::aa kköönnyyvvnnyyoommttaattááss

KÖNYVRÔLFrédéric BarbierA MODERN EURÓPASZÜLETÉSEGutenberg EurópájaKossuth Kiadó –Országos SzéchényiKönyvtár, 20103600 Ft

KÖNYVHÉT 547

Imádnám a bestsellereket, ha nem volna el-árasztva a könyvpiac olyan sikerkönyvekkel, me-lyekbôl csak a találékonyság, a szellemesség, amondanivaló hiányzik, viszont tele vannak lehor-dott, nemcsak rongyos, de szennyes irodalmi ésgondolati közhelyekkel, miközben viszont az üdí-tôen tiszta lelkû szerzôt nem rontotta meg az íróimesterség ábécéje sem.

Pedig szerintem kötelezô lenne bestsellereketíni. Ha valakinek fontos mondandója van ember-társai számára (akinek ilyen nincs, az ne írjon),annak vajon nem kutyakötelessége, hogy élveze-tes, szórakoztató formábanmondja el még a vészterhes igaz-ságot is?! Legalább…

Lévai Katalin Hazugok és szere-tôk címû új regénye (AlexandraKiadó) üdítô kivétel, olyan bestsel-ler, amire én is vevô vagyok, úgy ismint olvasó, úgy is mint pályatárs.Izgalmas, fordulatos, szellemes éspontos, egyszerre együttérzô és távolságtartó, se az érzelmektôl,se a hideg logikától nem fél. Ellentétes elemeknek erre az együtt-állására mondják, hogy harmónia.

Nem kell részt venni a nagypolitikában, a maga kisvilágábanis tapasztalhatja bárki, hogy innen a vad-kelettôl a fejlett és ki-finomult nyugatig, oda és vissza, minden a kapcsolatokon mú-lik. Lehetsz pék vagy cipész, aszfaltozó vagy egyetemi oktató,orvos vagy életbiztosítási ügynök, ha nincsenek kapcsolataid,munkába sem állhatsz. Az a világ, ahol Lévai Katalin hôse mo-zog, az európai nagypolitika, olyan szövevényes kapcsolatokrendszere, amirôl a legtöbb olvasó nem is álmodik. Csak sejté-seink vannak róla, ismereteink alig; ebben a labirintusban kala-uzol biztos léptekkel a szerzô.

Mindig szerettem a nôírókat, mert a mi férfiak-uralta vilá-gunkban a nô még mindig elnyomott kisebbség, a nôké a nehe-zebb út, ezért többet kell tudniuk, többet kell észrevenniük avalóságból a férfiaknál, nem beszélve arról az érzékenységrôl,

amit a nôknek a biológiai léthez való közelségükad. Ebben a regényben ezek az erények úgy van-nak jelen, hogy egy percig sem érzem rajta, a„nôi író” patentjeit. Lévai nemcsak ismeri, demélyen érti és érzi a férfitermészetet, s miköz-ben megértô és empatikus, teljesen elfogulatlan.

Ettôl képes torokszorítóan szép szerelmi törté-nettel megajándékozni bennünket. Könyvek ésfilmek, a leírt és leforgatott pornók tömege min-dent elmondott már szerelemrôl és szexrôl,amit az emberi fantázia elképzelni tud. Mély ésforró, fülledt és a magasba röpítôen költôi sze-

relmi jelenetet leírni, ami úgy va-rázsol el, hogy még véletlenül sekísért meg a déjà vu érzése, hi-hetetlenül nehéz. Arra csak azképes, aki tökéletes átélô képes-séggel bír azonosulni a hôseivel,és ismeri a mestersége fogásait.

Keresztmetszetet kapunk a maiEurópáról. Nem csak mi és Eu-

rópa, de a nyugati-keleti viszony minden ellentmondása ittfeszül, mi, furcsa módon, mindig értjük ôket és mindent tu-dunk róluk, nekik fogalmuk sincs rólunk. Se magyarokról, seszlovákokról, se lengyelekrôl... errôl az egész huzatos Közép-Európáról, és arról, hogy lengyelnek (magyarnak) lenni nem-csak Brüsszelben keserves, de az egész földkerekségen, és el-sôsorban otthon.

Lévai tudja, hogy „a szerelemnek múlnia kell, s ha múlik, akkorfájnia kell” – ahogy Sztevanovity Zorán énekli az ismert, már-mársanzon mélységû slágerben –, elmúlik a dicsôség is, a szégyen is,az öröm is, a fájdalom is. A tragédiák megrázóak, de nem tör-vényszerûek, múltunk fölemelô és leverô pillanatait legtöbbszörcsöndes rezignációval hurcoljuk magunkkal létünk újabb állomá-sain át, amíg csak élünk.

Az igazi epika, a valóságnál sûrûbb fikció, mindig a világegészthelyettesíti, ezért a létezés teljességét adja. Lévai Katalin új köny-ve jó regény. Joggal gyanítom, hogy bestseller lesz belôle.

A globalizációról, bizonytalanul, tûnôdveA Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében megjelent kötet együlésszak anyagát adja közre, és a globalizációról folyó polémiábakapcsolódik be. Teszi ezt öt nagy fejezetében, melyek a kimerít-hetetlen témát más-más szemszögbôl vizsgálják a teljesség igé-nye nélkül. A különbözô világnézetû szerzôk felvetéseik sokféle-sége mellett egy dologban azonosak: bizonytalanok. Bizonytala-nok kultúránk, földrészünk, nemzetünk identitásában, abban,hogy mit jelent európainak vagy magyarnak lenni. Hosszan érvel-nek, vitatkoznak, de megnyugtató választ egyikük sem ad, és ta-lán nem is adhatna, hisz világunknak e nyugati fele, a többféleségvédelmét, megôrzését, a toleranciát és a békés együttélést tûztezászlajára, így egyszerre több – akár egymással ellentétben álló –állítás is érvényes lehet rá.

Egyes tanulmányok a globalizáció, az egységesülô világ mellett,mások ezzel szemben foglalnak állást. Lajstromba veszik elônye-it, hátrányait, történeti példákkal, politikai folyamatokkal, kutatá-si eredményekkel vagy irodalmi példákkal illusztrálják állításukat.Figyelemreméltók a harmadik fejezet azon a szövegei, melyek Eu-rópát, Magyarországot kívülrôl láttatják. Kimutatják a nemzetál-lamok válságát, a bevándorló iszlám lakosság agresszív államelle-

nességével szemben a nyugat engedé-kenységének veszélyét, valamint azt,hogy milyen nagy mértékben függ azöreg kontinens az Egyesült Államok ka-tonai erejétôl. Többen felhívják a figyel-met arra, hogy a globalizáció nem új ke-letû. Már évszázadokkal korábban isvoltak idôszakok az emberiség történe-tében, amikor – bár kisebb volumenû –,de hasonló folyamatok zajlottak le. Másszerzôk a mûvészet válságát, az elit- éspopkultúra egybeolvadását, egységesü-lését részletezik.

A közel hatszáz oldalas kötet cikkeisokfelôl, sokféleképpen közelítik megaz egységesülô világ problémáját. Talána legjobb példa erre, hogy míg egy szö-veg a nemzeti irodalom jövôjét, érvé-nyességét vizsgálja, addig a kötetet zárótanulmány egy kozmopolita irodalomlehetôségét méri fel.

Hományi Péter

Kertész Ákos BBeessttsseelllleerr--ggyyaannúúss

KERTÉSZ ÁKOS

Szegedy-MaszákMihály (szerk.)NEMZETI MÛVE-LÔDÉS – EGYSÉ-GESÜLÔ VILÁGKultúránk helyea világbanNapkút Kiadó588 oldal, 3990 Ft

548 KÖNYVHÉT

– Milyen rokonságban áll Hudec Lászlóval?– Anyai ágon vagyunk rokonok, Laci bácsi húga volt az én déd-anyám. – Miért kellett e könyvhöz egy olasz építész?– Luca Poncelleni írt egy háromszáz oldalas dolgozatot HudecLászlóról, majd bonyolult úton-módon eljutott a családunkhoz ésa kiadóhoz – végül a dolgozat egy részének és az én munkámnaklett a közös gyümölcse e könyv.

A dédapám, akivel Hudec folyamatosan levelezett és nagyonszoros viszonyt ápoltak egész életükben, rendszerezte a leveleit– ez a levelezés és néhány, sanghaji életérôl és a munkáiról szó-ló fotóalbum és folyóirat volt a család birtokában. Ezekbôl a leve-lekbôl rengeteget idézek a most megjelenô könyvben. E leveleklétezésérôl egyébként én magam sokáig nem is tudtam.

A kínaiak sem voltak azzal tisztában, hogy Sanghaj építésze-ti arculatára mennyire rányomta a bélyegét Hudec Lászlómunkássága. A kilencvenes években kezdtek el egyáltalán fog-

lalkozni a 20. század elejének épített örökségével, azzal, hogykik és milyen épületeket emeltek e metropoliszban. És ekkordöbbentek rá, hogy ebbôl a fantasztikusan sokszínû kavalkád-ból mekkora hányad köszönhetô Hudec Lászlónak. A hagyatéktalán legfontosabb része, tehát az építészeti munkák egy kana-dai egyetemen a Victoria Universityn találhatóak. Ide kerültmindaz, amit Hudec László el tudott hozni vagy hozatni Sang-hajból 1947-ben, illetve azt követôen. Kevés dolgot tudott ma-gával vinni, hiszen mivel magyar konzulként zsidóknak állítottki menleveleket, így megmentve az életüket, a háború utánkapkodva kellett elmenekülnie. Amerikába került az a számta-lan dokumentum, amelyet egész élete folyamán gyûjtött magá-ról – nagyon precíz ember volt, eltett és rendszerezett min-dent. A róla szóló folyóiratcikkeket, fényképeket az építkezé-sekrôl még a mi családunknak is elküldte. Megszámlálhatatlanlevelet írt, talán grafománnak is nevezhetnénk, hetente öt-hatoldalas leveleket írt az édesapjának például.

INTERJÚ

Sanghaj modernizálója: Hudec László EEggyy ééppííttéésszz úújjrraaffeellffeeddeezzéésseeA közelmúltban látott napvilágot egy könyv Hudec Lászlóról, arról a távolba szakadt ha-zánkfiáról, akirôl mostanáig vajmi keveset tudhattunk, és akinek egészen különleges sorsjutott: Sanghajban dolgozott három évtizedet építészként. Nem akármilyen építészként: aváros mai arculatát nagymértékben az ô munkái határozzák meg. A kötet magyar szerzô-jével, Hudec egyik leszármazottjával, Csejdy Júlia mûvészettörténésszel beszélgettünk.

550 KÖNYVHÉT

Luca Poncellini és Csejdy Júlia

– Kivételes ember lehetett.– Nagyszerû ember volt. Én annyira megszerettem a munka so-rán, hogy szinte a legközebbi családtagjaim egyikének érzem.– És akkor jött Luca Poncellini, az olasz építész, aki elmentSanghajba?– Elment Sanghajba, ahol kiderült, hogy a sanghaji levéltárban aterv- és iratanyag még nem teljes körûen kutatható. Egy kínai pro-fesszor hölgy segített neki, de még az ô segítségével sem tudottmeg sok mindent. Végül Luca Poncellini kiderítette, hogy Hudecgyerekei, akik még élnek, az Amerikába kimenekített hagyatékotteljesen egészében beadták az elôbb említett kanadai egyetemre.Oda ment ki tehát Luca és lefotózta az óriási anyagot. Idôközbeneljött Magyarországra is, többekkel felvette a kapcsolatot a csalá-dunkból, és akkor merült fel elsô ízben a könyv ötlete is. – Miért épp Ön kezdte el a családból a hagyatékot gondozni,majd társszerzôként részt venni a könyvírásban?– Elôször a húgom kezdett a www.hudecproject.com website-ondolgozni, ezután jött a könyv. A nagynénémnél volt a hagyaték,aki bennem bízott, hiszen én családtag vagyok, számíthat adiszkréciómra, és mûvészettörténész lévén szakmailag is hozzátudom tenni a magamét. Egyrészt feldolgoztam a hatalmas leve-lezést, másrészt jó néhány magyar vonatkozással egészítettem kiaz eredeti szöveget.– Mi lehet az oka annak, hogy Hudec a kényszerû Amerikábamenekülését követôen már nem alapított építészeti irodát?– Leveleibôl kiderül, hogy megfáradt – hiszen addigra már többmint 100 megvalósult épülete volt. Azt is tudni kell róla, hogy if-jú éveiben lelkésznek készült. És Amerikában már a teológiánakés a keresztény régészetnek szentelhette magát. – Sanghajba kerülve szinte rögtön építészként kezdett dolgozni.– Hamar rájött, nagyon intelligens és jó helyzetfelismerô ké-pességgel rendelkezô ember lévén, hogy ott akkor építészetiszempontból vákuum volt. Sanghajban a tízes-húszas évekbencsak néhány nyugati építésziroda mûködött. Curry, akivel Hu-dec együtt dolgozott a kezdeti években, volt az elsô amerikai,aki irodát nyitott ott. Annak ellenére, hogy Hudec rettenete-sen elmaradottnak ítélte meg a város akkori állapotát, hatal-mas munkabírással és szívóssággal kezdett dolgozni és dolgo-zott további harminc évig. A legelején úgy gondolta, hogy to-vább kell lépnie és elhatározta, hogy tapasztalatszerzés céljá-ból két-három évente utazni fog, és ehhez tartotta is magát. – Hogyan illeszkedhet be egy európai, magyar ember azázsiai világba, ráadásul hogyan határozhatja meg azt a

tôle olyannyira idegenkultúrát?– Ezt én máig sem fejtet-tem meg. Talán valamifé-leképpen mégis magya-rázza az a tény, hogy Hu-dec rettentô stabil világ-szemlélettel és erkölcsiháttérrel érkezett. Való-ban hívô ember volt ésennek megfelelôen is élt.Luca Poncellini kutatásaiis azt igazolták, hogy ezegy borzasztóan korrupt,szövevényes világ volt,melyben ô ennek ellené-re tisztességes tudottmaradni.

Jolsvai Júlia

INTERJÚ

KÖNYVRÔL

Luca Poncellini –Csejdy JúliaHUDEC LÁSZLÓHolnap Kiadó, 8800 Ft

Három évtizedes könyvszakmaikereskedelmi gyakorlattal

állást keresek.

Erdôhalmi GáborTelefon: 06 30 210 8892

Kaiser László igazán színes, sokoldalú egyéni-ség. Költô, író, szerkesztô, dramaturg, rendsze-resen publikál verseket, cikkeket, tanulmányo-kat, esszéket, elôszókat, recenziókat, novellá-kat, interjúkat, több zenés mûnek írta a szö-vegkönyvét. Két alkalommal kapott a Salvato-re Quasimodo költôversenyen oklevelet, Petô-fi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró, né-hány éve a nemzetközi Brianza-díjat vette átOlaszországban verseiért. 1996-tól az általaalapított Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdióvezetôje, tanára. Kiadóvezetôként elsôsorbanhazai szerzôk mûveit jelenteti meg.

– Habár a kötet bevezetô soraiból sok mindenkiderül, kérem, mesélje el, miként jött a könyvösszeállításának ötlete? Mióta készülnek, ér-lelôdnek önben a portrék?– Azt szokták mondani, minden könyvnekmegvan a maga sorsa, ennek dupla, sôt, triplasorsa van. Bár alapvetôen irodalmi beállítottsá-gú vagyok, mindig szerettem a filmet és a szín-házat. Olyannyira szerettem, hogy miután be-fejeztem Szegeden a Juhász Gyula TanárképzôFôiskolán a magyar–történelem szakot, elvé-geztem a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskolána dramaturg szakot. A Fôiskolán volt színháziés filmes képzésünk is; utóbbinak két „alappil-lére” volt, az egyik Bacsó Péter által tanulan-dók, ide tartozott a filmdramaturgia, forgató-könyvírás, míg a filmtörténetet és a filmeszté-tikát Nemeskürty István tanította. Ôt nagyonkedveltem, remek elôadásai voltak, rengetegfilmet vetített is nekünk.– A Fôiskola után két évig dramaturg voltam aveszprémi Petôfi Színházban, majd 1985-tôllehetôség nyílt arra, hogy a Pannónia Filmstú-dióban, késôbbi nevén a Videovox Stúdióbankezdetben szinkronlektorként, késôbb mûvé-szeti vezetôként dolgozzam, s az idô alatt isszámos filmet kellett megnéznem. – Ez a kötet pedig – egyébként tizenötödikkönyvem – úgy jött létre, hogy egy idôben so-kat publikáltam az alig ismert, de ugyanakkorrendkívül jelentôs Eseménynaptár címû folyó-iratba. Ez a nívós lap elôbb a Fôvárosi SzabóErvin Könyvtár, majd az Országos SzéchényiKönyvtár gondozásában látott napvilágot1962-tôl 1996-ig. Fôhajtással szeretnék így em-lékezni a méltatlanul feledésbe merült lapra.Másrészt motoszkálni kezdett bennem a gon-dolat, hogy érdemes lenne külön kötetben ismegjelentetni a csak filmes írásaimat. Ezt a hétportrét, három színészrôl és négy rendezôrôl:Greta Garbóról, Marylin Monroe-ról, Mensá-

ros Lászlóról, Szôts Istvánról, Ranódy László-ról, François Trauffaut-ról és Bódy Gáborról. – Hét „súlyos egyéniséget” sûrít tömör,esszenciális portrékba. Maga a kötet is te-nyérnyi, vékony kiadvány, ez megfigyelé-sem szerint a többi könyvére is jellemzô. Miennek az oka?– Ennek két oka van. Az egyik, hogy szeretema dolgokat inkább röviden, lényegre törôenmegfogalmazni. A másik: kiadói tapasztalatomaz, hogy a vékony, zsebszerû könyveket jobbankedvelik az olvasók. Sok ilyen irányú olvasóivisszajelzést kaptam már, s persze nem csak asaját könyveimnél.– Tapasztalatai alapján mekkora az olvasóiigény hasonló témájú kiadványra?– Hadd kezdjem kicsit messzebbrôl a válasz-adást. Az Oktatási Stúdiónkban öt tanfolya-munk van, könyvszerkesztô, mûfordító,szinkrondramaturg, szinkronszínész és írás-készség-fejlesztô. Jómagam tanítok mindentanfolyamunkon, kisebb-nagyobb óraszám-ban, és észrevettem, hogy a klasszikus mû-veltség, amelyhez a filmes mûveltség is hoz-zátartozik, háttérbe szorult. Legalább annyi-ra illik ismerni Chaplin vagy Fellini munkás-ságát, mint Németh László vagy Kondor Bé-la munkásságát, ez nem is kérdés ugye. Ezértis éreztem fontosnak, hogy összeállítsam ezta kis gyûjteményt. Szerencsére az összesnagy terjesztô átvett a mûbôl. Úgy érzem,ehhez hozzájárult az igen jól sikerült borítóis, amelyet Tóth Tamás készített. – Ha már itt tartunk, a hét szereplô közül mi-ért éppen Marilyn Monroe került a borítóra?– Mert ô egy jelkép, a filmes világban egy idol,ahogy mondani szokták. Nemrég kint jártamKárpátalján, egy irodalmi konferencián, és amunkácsi fôiskola diákjainak kellett elôadásttartanom. Kivittem a könyvet, és amikor fel-mutattam, mindenki felhördült, hogy MarilynMonroe! Úgy éreztem, hogy ez jó „hívószó”.– A kötet címe Egyéniségek és filmmûvészet,a könyv fülszövegében ki is fejti, miért.– Mély meggyôzôdésem, hogy egy jelentôsmûvész a filmes világban, de azon túl is, a leg-több esetben súlyos személyiség. Persze lehet-nek kivételek. Érdekel, hogy alkatuk hogyanfügg össze az alakítással, a munkával, a színé-szettel, a rendezéssel.– Mivel sokat „filmezett", van esetleg szemé-lyes kötôdése valamelyikükhöz?– Bódy Gáborral egyszer találkoztam, mégVeszprémben egy premieren. Mensáros Lász-lóval pedig egy „intézményben” tanultam, tud-

niillik mikor befejeztem a Színmûvészeti Fôis-kolát 1983-ban, beiratkoztam a Pázmány PéterHittudományi Akadémia levelezô tagozatára,ahol egyébként Nyíri Tamás, az ismert teoló-gus felvételiztetett. Amikor az elsô órára be-mentem, ott ült diákként Mensáros László, ak-kor már közel a hatvanhoz. Az más kérdés,hogy míg ô befejezte, én végül abbahagytam.– Pontosan a személyes hangvétel és a han-gulatos jellemábrázolások miatt találónakérezném a Villanások alcímet. – Valóban találó, igen. Volt, aki „egypercesportréknak” nevezte. Talán ez azért is lehet,mert jó pár éve napvilágot látott a Remekírók-ról, remekmûvekrôl címû könyvem, s ebben amár korábban megjelent különféle szerzôk-höz, mûvekhez írt elôszókat gyûjtöttem kötet-be. Kicsit talán hasonlít ez a mostani könyvemehhez, amikor szintén néhány oldalas figye-lemfelkeltô, esszéisztikus portrékat rajzoltam.– Vészkiáltásként is értelmezhetjük ezt a fi-gyelemfelkeltô, mûveltségpótló, emlékállítókis kötetet?– Az európai film gyakorlatilag haldoklik. Ésamit nemcsak én mondok, hanem komolytanulmányok írják, a 90-es évektôl nagy vál-tás következett be a filmmûvészetben. Mása mostani, tömegtermelésre épített film-gyártás, s ennek fényében is fontosnak tar-tom a jelentôs filmesekre és egyéniségekrevaló emlékezést.

Illényi Mária

INTERJÚ

SSúúllyyooss sszzeemmééllyyiissééggeekkrrôôll Beszélgetés Kaiser Lászlóval

KÖNYVRÔLKaiser LászlóEGYÉNISÉGEKÉS FILMMÛVÉSZETHét portréHungarovox Kiadó88 oldal, 1400 Ft

552 KÖNYVHÉT

– Mikor és milyen céllal alakult a SzentIstván Könyvklub?– 1992-ben, a rendszerváltozás után a ke-resztény szellemiségû könyvek még affé-le „mostohagyermeknek” számítottak akönyvkereskedelemben. A boltok és a ter-jesztôk a megelôzô évtizedek beidegzô-dései miatt nem igazán vették át a SzentIstván Társulat kiadványait, s mivel nemvolt üzlethálózatunk, hozzáfogtunk a miterületünkön akkor még újdonságnakszámító direct mail csomagküldô mód-szer kidolgozásához. Klubtagságunk ele-inte a közel kétezer plébániára és egyháziintézményre korlátozódott, ám hamaro-san magánszemélyek is nagy számbancsatlakoztak, így ma közel tizenötezercímre küldjük ki évente háromszor a kata-lógusainkat, melyben minden kiadványt10–20%, esetenként még nagyobb ked-vezménnyel kínálunk. Mivel idôközben azerdélyi olvasók részérôl is egyre nagyobbérdeklôdés mutatkozott a könyvklubiránt, két éve hozzájuk is eljuttatjuk többezer példányban az aktuális katalógust.– A könyvklub nemcsak a Szent IstvánTársulat könyveit ajánlja a tagok fi-gyelmébe…

– Bár a legnagyobb keresztény kiadókéntakár a magunk könyveivel is megtölthet-nénk katalógusainkat, mi mégis fontosnaktartjuk, hogy a történelmi egyházak és akeresztény szellemiségû világi könyvki-adók közel teljes választékával is megis-mertessük az olvasókat. Így jelenleg ne-gyedszáz kiadó újdonságait kínáljuk, amikatalógusonként átlag kétszáz könyvcí-met jelent. A múltunk és a nevünk garan-ciát jelent arra, hogy eszmei tekintetbencsak vallási szélsôségektôl mentes mûve-ket adunk az olvasók kezébe.– A napokban jelenik meg a Szent Ist-ván Könyvklub karácsonyi katalógusa.Milyen említésre érdemes újdonságoktalálhatók benne?– Karácsonyi katalógusunk megkettôzöttpéldányszámban jelenik meg, így közel har-mincezer olvasóhoz jut el. Az újdonságokközül elsôként a Diós István által szerkesz-tett Magyar Katolikus Lexikon 15., záró kö-tetét emelném ki. A két évtizedes munkavégére értünk ezzel, melynek eredménye-ként a Katolikus Egyház és a kereszténységkétezer éves tudáskincsét sûrítettük összetizenhatezer oldalon, ötvenezer szócikk-ben, több ezer képpel és illusztrációval. Né-hány napja jelent meg Pályi Gyula, a Mode-nai Egyetem professzorának könyve, A tori-nói lepel. Krisztus feltételezett halotti leplé-rôl pro és kontra sokat hallhattunk az utób-bi években, több könyv is napvilágot látotta témában, de Pályi mûve az egyetlen, ame-lyik átfogóan megismertet a legújabb tudo-mányos eredményekkel és a néha szenzá-cióhajhász hipotézisekkel is. Az ifjúság fi-gyelmébe ajánljuk a Rákóczi harangja, Hu-nyadi kardja címû antológiát, melyben azezeréves magyar történelem dicsô korsza-kai elevenednek meg legnagyobb íróink el-beszélései által. A szép kiállítású kötetet So-mogyi Gyôzô, Munkácsy-díjas grafikusmû-vész korhû képei illusztrálják. – Szinte közhely, hogy a gazdasági vál-ság elsôsorban a kultúrát érinti. Milyentávlati lehetôségek állnak a Szent IstvánKönyvklub elôtt?– A Szent István Társulat az elmúlt 160évben számos gazdasági válságot túlélt

már, és ez erôt ad az elôre tekintéshez.Klubtagjaink számát elsôsorban aszomszédos országokban élô magyarokkörében szeretnénk bôvíteni, hiszennemzeti kisebbségként ôk elsôsorbanaz anyaországon keresztül juthatnakhozzá ezekhez a könyvekhez. Felméré-seink szerint ez további öt-hatezer ta-got jelenthet. A nyomtatott katalógusonfelül szinte korlátlan lehetôséget jelentaz internet, ezért webáruházunkban(www.stephanus.hu) külön helyet ka-pott a könyvklub elektronikus katalógu-sa. Az utóbbi években itt többszöröséreemelkedett a forgalom, úgyhogy ezt lát-juk a jövô útjának, különös tekintettelarra, hogy így Ausztráliától Kanadáig, aszórványban élô magyarság is figyelem-mel kísérheti a keresztény szellemiségûmagyar könyvújdonságokat.

KLUB

AA SSzzeenntt IIssttvváánn KKöönnyyvvkklluubbAz egyre szaporodó hazai könyves csomagküldô szolgálatok közül az egyiklegismertebb a Szent István Könyvklub, melyet a Szent István Társulat, hazánklegrégebben alakult könyvkiadója mûködtet. A múltról, a jelenrôl és a jövôbenitervekrôl Kindelmann Gyôzôt, a kiadó fôszerkesztôjét kérdeztük.

KLUBRÓLLegyen Ön is Klubtag!VÁSÁROLJON EGÉSZ ÉVBEN10-20% KEDVEZMÉNNYEL!Szent István Társulat vevôszolgálat318-6957/13-as mellékkonyvklub@stephanus.hu

554 KÖNYVHÉT

A Santos Kiadó ajánlja

Mikola Péter – Gyarmathy IldikóBERCI, A LEGNAGYOBB TÖRPEleporello640 Ft

Mikola Péterelôadómûvésznagyon sok helyenszerepel, mûsorávaljárja az országot.Berci az egyiklegnépszerûbbéneke, a gyerekekegyik kedvence.Gyarmathy Ildikónagyon élethûenábrázolja Bercit,a centiméter pedigsegít figyelni agyerekeknövekedését.

santos.kiado@t-online.huwww.santoskiado.hu

A MIKULÁS ZSÁKJAKifestô –

foglalkoztató390 Ft

Eszes HajnalMIT HOZA MIKULÁS?leporelló 620 Ft

Mentovics Éva –Gyarmathy IldikóSZUSZA, A KÓPÉKRAMPUSZA/4, 10 oldalaslapozókönyv1500 Ft

Radvány ZsuzsaHULL A PELYHES FEHÉR HÓleporelló 620 Ft

MIKULÁS KIFESTÔgyermekeknek 390 Ft

Az 1873-ban megjelent 83 ezer címszavas szótár remekül bemutatja,hogy milyen volt nyelvünk a 19. század második harmadának végén,s nemcsak a maga korában számított igen jó gyakorlati kézikönyvnek,hanem napjainkban is sok tanulsággal szolgál, legfôképpen azáltal,hogy megfontolt értelmezései nyomán az azóta eltelt közel 150 esztendôszókincsbeli változásai, módosulásai is tudatosulnak bennünk.

www.napkiado.huAki 2010. november 30-áig a Nap Kiadó bankszámlájára átutal,vagy rózsaszín csekken befizet 6800 Ft-ot,annak belföldön karácsonyig díjmentesen kipostázzuk!!!

(Bankszámla: 10401938-00004581-00000004; postacím: 1117 Bp., Budafoki út 183.)

BALLAGI MÓRA MAGYAR NYELV TELJES SZÓTÁRA

B/5 keménytáblás, arannyal megnyomva, 1642 oldalISBN 978 963 8116 21 5 Ára: 9800 Ft

Dr. Danima DamdindorjAZ ÖNGYÓGYÍTÁS MÛVÉSZETE

Az öngyógyítás mûvészete egy magyar-országon praktizáló mongol orvosnô kutatómunkájának az összegzése.

Ôsi hun, mongol, ujgur, tibeti és kaukázusihagyományok alapján szervek, illetve be-tegségek szerinti bontásban kereshetjükbenne a megfelelô gyógymódokat.A könyv kézirat jellegû kiadványként nagypéldányszámban fogyott a betegek körében.

Ára: 2200 FtBelsô Ösvény Kiadó

Telefon: 06-20-427-4220E-mail: ddanima@yahoo.comhonlap: www.danima.try.huA könyv kapható Líra, Libri és Alexandrakönyvesboltokban.A www.bookline.hu-n lehet rendelni postán is.

Ágai ÁgnesHol voltam,hol nem voltamLevelek Zsombinak

272 oldal, 2780 Ft

Fábián JankaA német lány

Romantikus regény

280 oldal, 2500 Ft

Hungarovox Kiadó1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11.

Telefon/fax: 340-0859 www.hungarovox.hu

Dracula gróf: EGY VÁMPÍR NAPLÓJA120x170 mm, 160 oldal, cérnafûzött, keményborító, bolti ár: 3500 FtDracula gróf saját kezûleg írt titkos naplójában bemutatja szerel-meit, mindennapi életét, s leírja új találmányait mint a chatelésrealkalmas koporsót, a vérfolt tisztító receptjét. A vicces napló igazikarácsonyi ajándékkönyv a vámpír-téma iránt „elkötelezetteknek”.

Kiss Angéla: LONDON CSAK ODA 125x200 mm, 279 oldal, kartonált, bolti ár: 2990 FtIntenzív angliai párkeresés kezdôknek. A szingli Miss Kiss, a magyar„angolkisasszony” csak oda szóló jegyet vesz Londonba. Mivel nemtud angolul, kalandból kalandba esik a munkakereséstôl a párkere-sésig. Kedves Olvasó, készen állsz a nagy kalandra?

Debra Shigley: CÉLTUDATOS NÔK KÉZIKÖNYVE160x230 mm, 233 oldal, kartonált, bolti ár: 2590 FtMinden munkahelyen van egy Céltudatos Nô, aki megszerzi alegjobb állást, saját életstílusát éli, s közben jól is néz ki! Ez bi-zony tudatos stratégia! E kiváló könyv segítségével bárki elsajá-títhatja titkait.

Philippe Claudel: SZÜRKE LELKEK126x189 mm, 232 oldal, kartonált, bolti ár: 2590 FtA történet az I. világháborúban játszódik, majdhogynem a frontvo-nalon. A narrátor két korabeli gyilkosságot mutat be a lebilincselôregényben. És mellesleg életet, halált, szerelmet, békét, ölést, gyû-löletet, imádatot, leszámolást, felemelkedést és elsüllyedést.

Ferber Katalin: ÉRDEMEINK BEISMERÉSE MELLETTRendszerváltás kívülrôl és belülrôl143x204 mm, 171 old, kartonált, bolti ár: 2590 FtA rendszerváltás éveit itthon átélô, tizenhét éve pedig Japánban ta-nító professzor a nemzetközi összefüggések rendszerébe, s így tel-jesen új megvilágításba helyezi rendszerváltásunkat, lehetôségein-ket, érdemeinket és hibáinkat.

A JÓSZÖVEG MÛHELY KIADÓ AJÁNLJA KARÁCSONYI ÚJDONSÁGAIT

KERESSE A KÖNYVESBOLTOKBAN!

Jószöveg Mûhely Kiadó1066 Budapest, Ó u. 11.Postacím: 1244 Budapest, Pf. 826.Telefon: 302-16-08Fax: 226-59-35www. joszoveg.huE-mail: info@joszoveg.hu

558 KÖNYVHÉT

Az Alexandra Könyváruházak sikerlistája2010. szeptember 16. – 2010. október 15.

Szépirodalom1. Ken Follett:

A titánok bukása – Évszázad-trilógia 1.Gabo Könyvkiadó

2. Spiró György: Tavaszi TárlatMagvetô Könyvkiadó

3. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek – Eat, Pray, Love 1.Ulpius-ház Könyvkiadó

4. Frei Tamás: A MegmentôUlpius-ház Könyvkiadó

5. Paul Wm. Young: A viskó Immanuel Alapítvány

6. Danielle Steel: KakukktojásMaecenas Könyvkiadó

7. Vámos Miklós: A csillagok világaEurópa Könyvkiadó

8. Paulo Coelho: BridaAthenaeum 2000 Kiadó

9. Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepeEurópa Könyvkiadó

10. Agatha Christie: A sittafordi rejtélyEurópa Könyvkiadó

Ismeretterjesztô1. Moldova György:

Harcolj vagy menekülj I–II.Urbis Könyvkiadó

2. Faragó Richard, Gallai László: NFLSztár Sport Lapkiadó

3. Hahner Péter: 100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

4. Rhonda Byrne: The Secret / A titokÉdesvíz Kiadó

5. Cesar Millan, Melissa Jo Peltier:A csodálatos kutyadokiGabo Könyvkiadó

6. Schobert Norbert:A kövér ember nem bûnösSanoma Budapest Kiadó

7. Horváth Ilona: SzakácskönyvPannon-Literatúra Kiadó

8. Dalai Lama: Õszentsége, a dalai lámaEurópa Könyvkiadó

9. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozásJaffa Kiadó

10. Tracy Hogg, Melinda Blau: A suttogó titkai I.Európa Könyvkiadó

Gyermek, ifjúsági1. Geronimo Stilton:

A Tûzvörös Rubin templomaAlexandra Kiadó

2. Geronimo Stilton:Kirándulás a Niagara-vízeséshezAlexandra Kiadó

3. Stephenie Meyer:Breaking Dawn – HajnalhasadásKönyvmolyképzô Kiadó

4. Geronimo Stilton:Egy extraegeres bajnokságAlexandra Kiadó

5. Lisa Jane Smith:Vámpírnaplók 4. – Sötét szövetségKönyvmolyképzô Kiadó

6. Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók 1. – ÉbredésKönyvmolyképzô Kiadó

7. Fekete István: VukMóra Könyvkiadó

8. Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók 2. – KüzdelemKönyvmolyképzô Kiadó

9. Bartos Erika: Anna, Peti és Gergô:Annakönyv – A kezdetekAlexandra Kiadó

10. Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes: Ablak–ZsiráfMóra Könyvkiadó

Bookline sikerlista2010. szeptember 16. – 2010. október 15.

Szépirodalom1. Follett, Ken: A titánok bukása

Gabo Kiadó2. Frei Tamás: A Megmentô

Ulpius-ház Kiadó3. Gilbert, Elizabeth:

Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmekUlpius-ház Kiadó

4. Spiró György: Tavaszi TárlatMagvetô Könyvkiadó

5. Monaldi, Rita – Sorti, Francesco: VeritasNyitott Könyvmûhely

6. Harris, Charlaine:Por és hamu – True Blood 8.Ulpius-ház Kiadó

7. Moldova György: Harcolj vagy meneküljUrbis Könyvkiadó

8. Safier, David: Pocsék karmaUlpius-ház Kiadó

9. Young, William P.: A viskóImmanuel Alapítvány

10. Gilbert, Elizabeth: HûségUlpius-ház Kiadó

Ismeretterjesztô1. Csíkszentmihályi Mihály:

Tehetséges gyerekekNyitott Könyvmûhely

2. Hahner Péter: 100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

3. Bereznay Tamás: Mai magyar konyhaMagánkiadás

4. Bagdy Emôke:Hogyan lehetnénk boldogabbak?Kulcslyuk Kiadó

5. Hay, Louise L.: Éld az életed! –Lehetôségeink korlátlanok!Édesvíz Kiadó

6. Büky Dorottya – Feldmár András:A barna tehén fiaJaffa Kiadó

7. Millan, Cesar – Peltier, Melissa Jo:A csodálatos kutyadokiGabo Kiadó

8. Faber, Adele – Mazlish, Elaine: Beszélj úgy,hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmeséljeReneszánsz Könyvkiadó

9. Miért vagyunk boldogtalanok?Jaffa Kiadó

10. Boldizsár Ildikó: MeseterápiaMagvetô Könyvkiadó

Gyermek, ifjúsági1. Bartos Erika: Bogyó és Babóca süteményei

Pozsonyi Pagony Kiadó2. Stiefvater, Maggie: Linger – Várunk

Könyvmolyképzô Kiadó3. Berg Judit: Rumini

Pozsonyi Pagony Kiadó4. Meyer, Stephenie:

Breaking Dawn – HajnalhasadásKönyvmolyképzô Kiadó

5. Meredith, Susan: Mi történik velem?Pannon-Literatúra Kiadó

6. Jakabosné Kovács Judit (szerk.): KerekítôNaphegy Kiadó

7. Boldizsár Ildikó – Szegedi Katalin:Királylány születikNaphegy Kiadó

8. Lázár Ervin: A négyszögletû kerek erdôOsiris Kiadó

9. Bartos Erika: Bogyó és Babóca építPozsonyi Pagony Kiadó

10. Imre Zsuzsánna – Péter Kinga:Kerekecske, dombocskaTárs Kiadó

A Könyvtárellátó Kft. sikerlistája2010. szeptember 1. – szeptember 30.

Szépirodalom1. Macomber, Debbie: A boldogság receptje

Harlequin Kiadó2. Roberts, Nora: Tökéletes szomszéd

Harlequin Kiadó3. Quick, Amanda: A tökéletes méreg

Maecenas Kiadó4. Roberts, Nora: Szûz kéz

Harlequin Kiadó5. Hart, John: A hazugságok királya

General Press Kiadó6. Hoyt, Elizabeth: Kígyóherceg

General Press Kiadó7. Wiggs, Susan: Nagy levegôt!

Harlequin Kiadó8. Anderson, Catherine: Csillogás

General Press Kiadó9. Lôrincz L. László: Ördög, ördög, ki a házból!

Studium Plusz Kiadó10. Martin, Charles: Ahol a folyó véget ér

General Press Kiadó

Ismeretterjesztô1. Iskolaválasztás elôtt... 2011

Könyvtárellátó Kft.2. Erôs Zoltán:

Magyar történelmi helynevek a–zSanoma Budapest

3. Rose, Ingrid: Az iskolai erôszakOriold és Társai Kiadó

4. Nagy Nikolett Eszter: Kutyanevelés otthonImbu Kiadó

5. Ifju György: A DunakanyarWell-Press Kiadó

6. Heinrich, Dieter: Atlasz 17. FöldAthenaeum Kiadó

7. Cornelius, Geoffrey: Csillagképek kézikönyveSaxum Kiadó

8. Pannon enciklopédia Urbis Könyvkiadó

9. Tévé elôtt – védtelenül?Pont Kiadó

10. Szimbólumok lexikonaSaxum Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Mertens, Dietmar: Kígyók

Tessloff és Babilon Kiadó2. Malam, John: Szörnyek, manók, sárkányok

Scolar Kiadó3. Stilton, Geronimo:

A Tûzvörös Rubin templomaAlexandra Kiadó

4. Steinhorst, Stefanie: A posta Tessloff és Babilon Kiadó

5. Horváth Imre: A Biblia – mûelemzésAkkord Kiadó

6. Érsek Rózsa: Vidám meseolvasóScolar Kiadó

7. Móra Ferenc: Kincskeresô kisködmönMérték Kiadó

8. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyôje Mérték Kiadó

9. Steinhorst, Stefanie: A világûr Tessloff és Babilon Kiadó

10. Marti, Tatjana – Maurer, Lisa:Kisbaba születik Tessloff és Babilon Kiadói

Ken Follett:A titánok bukásaBookline sikerlista,

szépirodalom, 1

Ken Follett olyansikeres szerzô,akinek mûveibiztosan számít-hatnak elôkelôhelyezésre bár-mely országkönyves sikerlis-táján, nincsen ezmásként nálunksem, új trilógiáá-jának elsô köteteis hozta a „papír-formát”.

Moldova György:Harcolj vagymeneküljAlexandra Könyváru-

házak sikerlistája,

ismeretterjesztô, 1.

Irodalomtörté-nészek ítéletérebízhatjuk annakeldöntését, hogyMoldova Györgys z é p i r o d a l m imûveivel, vagyszociográfiáival,riportköteteivelérdemelte-e kiirodalmi rangját,annyi bizonyos,hogy olvasóimindig megtalál-ják mûveit.

Az információ gyönyörû élvonalbeligrafikonok, táblázatok és illusztráci-ók segítségével kreatívan jelenítimeg világunk meglepô kapcsolataités lenyûgözô adatait, amelyek a leg-élvezetesebb bûnös örömöktôl kezd-ve egészen az internetes keresôsza-vakig feltérképezik a Földet.

AZ INFORMÁCIÓ GYÖNYÖRÛInfografikaTypotex Kiadó, 5300 Ft

KÖNYVHÉT 559

Libri sikerlista2010. szeptember 1. – szeptember 30.

Szépirodalom 1. Safier, David: Pocsék karma

Ulpius-ház Könyvkiadó2. Vass Virág: Franciadrazsé

Ulpius-ház Könyvkiadó3. Young, William P.: A viskó

Immanuel Alapítvány4. Coelho, Paulo: Brida

Athenaeum Kiadó5. Spiró György: Tavaszi Tárlat

Magvetô Kiadó6. Venezia, Mariolina: Ezer éve itt vagyok

Ulpius-ház Könyvkiadó7. Fejôs Éva: Eper reggelire

Ulpius-ház Könyvkiadó8. Pamuk, Orhan: Az Ártatlanság Múzeuma

Ulpius-ház Könyvkiadó9. Coelho, Paulo: Tizenegy perc

Athenaeum Kiadó10. Harris, Charlaine: Hetedik harapás

Ulpius-ház Könyvkiadó

Ismeretterjesztô1. Moldova György: Harcolj vagy menekülj

Urbis Kiadó2. Millan, Cesar Millan – Peltier, Melissa Jo:

A csodálatos kutyadokiGabo Kiadó

3. Ekman, Paul: Beszédes hazugságokKelly Kiadó

4. Szendi Gábor: Paleolit táplálkozásJaffa Kiadó

5. Byrne, Rhonda: A titok – The SecretÉdesvíz Kiadó

6. Miért vagyunk boldogtalanok?Jaffa Kiadó

7. Csernus Imre: A férfiJaffa Kiadó

8. Hay, Louise L.: Éld az életed!Édesvíz Kiadó

9. Csernus Imre: A nôJaffa Kiadó

10. Õszentsége a XIV. Dalai Láma:Õsi bölcsességek, modern világEurópa Könyvkiadó

Gyermek, ifjúsági 1. Meyer, Stephenie:

Breaking Dawn – HajnalhasadásKönyvmolyképzô Kiadó

2. Cast, Kristin: MegkísértveKelly Kiadó

3. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkMóra Kiadó

4. Meyer, Stephenie: Eclipse – NapfogyatkozásKönyvmolyképzô Kiadó

5. Fekete István: VukMóra Kiadó

6. Meyer, Stephenie: New Moon – ÚjholdKönyvmolyképzô Kiadó

7. Tatay Sándor: Kinizsi PálCiceró Könyvstúdió

8. Meyer, Stephenie: Twilight – AlkonyatKönyvmolyképzô Kiadó

9. Saint-Exupéry, Antoine de: A kis hercegMóra Kiadó

10. Berg Judit: RuminiPozsonyi Pagony Kiadó

Líra sikerlista2010. szeptember 16. – október 15.

Szépirodalom1. Ken Follett: A titánok bukása

Gabo Kiadó2. Spiró György: Tavaszi Tárlat

Magvetô Kiadó3. Paulo Coelho: Brida

Athenaeum Kiadó4. Paul Wm. Young: A viskó

Immanuel Alapítvány5. Elizabeth Gilbert:

Ízek, imák, szerelmek – Eat, Pray, LoveUlpius-ház Kiadó

6 . Leslie L. Lawrence: Ördög, ördög, ki a házból!Studium Plusz Kiadó

7. Báger Gusztáv: ÉlôadásTiszatáj Alapítvány

8. Vámos Miklós: A csillagok világaEurópa Könyvkiadó

9. Danielle Steel: KakukktojásMaecenas Könyvek

10. Rita Monaldi – Francesco Sorti: VeritasNyitott Könyvmûhely

Ismeretterjesztô1. Gerencsér Ferenc (szerk):

Angol–magyar, magyar–angol kéziszótárTárogató Bt.

2. Magyar nyelv – Új érettségiCorvina Kiadó

3. Moldova György: Harcolj vagy meneküljUrbis Kiadó

4. Paulo Coelho: Bölcsesség – Naptár 2011 Alexandra Kiadó

5. Hahner Péter: 100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

6. Misóczki Lajos: Vallás- és egyházügya Rákóczi-szabadságharc idejénGyöngyös Város Önkormányzata

7. Delphine Minoui – Nudzsúd Ali:Nudzsúd vagyok, 10 éves, elvált asszonyNyitott Könyvmûhely

8. Természetes gyógymódok enciklopédiájaVentus Libro Kiadó

9. Boldizsár Ildikó: MeseterápiaMagvetô Kiadó

10. Frank Júlia: Óriás szakácskönyvCorvina Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Stephenie Meyer:

Breaking Dawn – HajnalhasadásKönyvmolyképzô Kiadó

2. Ablak–ZsiráfMóra Kiadó

3. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhaláligTalentum Kiadó

4. Fekete István: VukMóra Kiadó

5. Geronimo Stilton:Kirándulás a Niagara-vízeséshezAlexandra Kiadó

6. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkMóra Kiadó

7. L. J. Smith: Vámpírnaplók 4.Könyvmolyképzô Kiadó

8. Lego Atlantis – Mélytengeri küldetésManó Könyvek

9. Geronimo Stilton:Egy extraegeres bajnokságAlexandra Kiadó

10. Liane Schneider – Eva Wenzel-Bürger: Bori óvodába megy – Barátnôm, Bori Manó Könyvek

Báger Gusztáv:ÉlôadásLíra sikerlista,

szépirodalom, 7.

Ha e sorok jegy-zôjét nem csaljameg emlékeze-te, az utóbbiegy-két évbennemigen voltpélda arra, hogyverseskötet si-kerlistára kerül-jön, így aztánnagyon indo-kolt, hogy rög-zítsük a tényt:kortárs magyarköltô kötete asikerlistán.

Molnár Ferenc:A Pál utcai fiúkLibri sikerlista,

gyermek, ifjúsági, 3.

Tudjuk persze,hogy az iskolá-ban „kötelezôo l v a s m á n y ”Molnár Ferenc eremeke (sôt,nemcsak ná-lunk), mégismindig örömetszerez ezt aklasszikus mû-vet a közönségáltal kedvelt –megvásárolt –mûvek élbolyá-ban megtalálni.

Egy felvillanó emlék

„– Két évvel ezelôttig nem hittem,hogy regényt írok 56–57-rôl. Aztánegyszer csak ötvenkét évvel korább-ról felvillant egy emlék – idézi fel aszerzô a regényötlet megszületését –;egy cikk jutott eszembe, amelyet ti-zenegy évesen, 1957-ben olvastam, éspersze elfeledkeztem róla. Amikor2009-ben eszembe jutott, elkezdtemnyomozni utána. Kiderült, hogy aMagyar Ifjúságban jelent meg. Nembántam, hogy egy sor lapot végigkellett böngésznem, amíg ráakad-tam, mert amikor egy korszakról íraz ember, amúgy is minden lehetsé-ges forrásban utána olvas.– Mi volt oly meglepô a cikkben,hogy gyerekként is megragadta,most pedig továbbgondolásárakésztette?– Az írás fontos részletei szerepel-nek a regényben, a még ma is élôszerzôjének megjelölése nélkül,mert nem ô volt fontos a számom-ra, hanem a történet. Egy államelle-nes összeesküvéssel vádolt csoportegyik vezetôjének állítólagos vallo-mása szerint, ha úgy alakul a világ-helyzet és éppen kitör a harmadikvilágháború, elfoglalják a rádiót ésa lakihegyi adótornyot…”

(Részlet Mátraházi ZsuzsánakSpiró Györggyel készített,

októberi számunkbanmegjelent interjújából.)

Spiró György: Tavaszi TárlatLibri sikerlista, szépirodalom, 2.

Dr. Bódis Béla:KONTROLLING ELEMEK A KÖNYVKIADÁSBAN

Hogyan szervezzünk hatékony kiadói ügyvitelt?Kapható a könyvesboltokban

www.euro-audit.hu

INTERJÚ

Több évtizedes oktatói tevékenysége mel-lett hatalmas mennyiségû szakirodalomszerzôje. A közelmúltban megjelent köteteátfogó képet nyújt a nemzetközi összeha-sonlító felnôttoktatás múltjáról és jelenérôl.

– Az Ön nevéhez fûzôdik a népmûvelés szakhazai elindítása. Mesélne ennek a történetérôl? – A szakma az 50-es évek második felébenmár hangoztatta, hogy szükség lenne a nép-mûvelés szak egyetemi szintû bevezetésére,mert addig esetleges volt, hogy milyen kép-zettségû emberek látják el a népmûvelésimunkaköröket. A népmûvelést politikai fel-adatként fogták fel, ezért gyakoriak voltak acsekély képzettségû, ám „megbízható” embe-rek ebben a feladatkörben. A népmûvelés1956-tól szabadon választható szemináriumvolt a Debreceni Egyetemen a tanár szakosokszámára, de fô szakként csak 1961-ben indult elaz ELTE Bölcsészkarán. A szak indítását itt so-kan ellenezték, arra hivatkozva, hogy ez nemtudomány, ezért nincs helye az egyetemen. Avitát a mûvelôdésügyi miniszter azzal zárta le,hogy „ha még nem is tudomány, elôbb-utóbbaz lesz, mert ha megindul a képzés, szükséges,hogy annak tudományos alapja legyen. A mi-nisztérium Közmûvelôdési Fôosztályáról, aholekkor dolgoztam, 1961 februárjában helyeztekát az egyetemre, azzal a megbízással, hogyszeptembertôl indítsuk meg a népmûvelésszakos képzést a nappali, az esti és a levelezôtagozaton. A tantárgyak nevén kívül azonbansemmi nem állt még rendelkezésünkre, nemvolt sem tananyag, sem tankönyv. A problémátúgy lehetett megoldani, hogy a tárgyak jelen-tôs hányada általános mûveltséget adó tárgyvolt: irodalom-, színház-, film-, zene-, képzô-mûvészet-történet, néprajz, szociológia, ter-mészettudományok. Én ekkor két tárgyat taní-tottam: a „Bevezetés a népmûvelési ismeretek-be” és a „Népmûvelés-elmélet” c. tárgyat.1964-ben egy cikksorozatot kezdtem írni arról,hogy miként kellene megreformálni és elméle-ti alapokra állítani a népmûvelés gyakorlatát. Aharmadik cikk után leállították a sorozat közlé-sét, és a következô évben az országos népmû-velési ankéton a minisztérium képviselôje be-jelentette, megszüntetik a felvételt egyetemiszinten a népmûvelés szakra, és a képzést csaka tanítóképzôkben tartják meg gyakorlati kere-

tekben. A vád az volt, hogy feleslegesen elmé-letieskedünk, valójában azonban az volt a baj,hogy szembe kerültünk a hivatalosan meghir-detett mûvelôdéspolitikával.– Mikor indíthatták újra az oktatást?– A 70-es évek elején a helyzet javult, a minisz-térium egyetemi fôosztályára új emberek ke-rültek, akik engedélyezték a szak újraindítását.A levelezô tagozatos évfolyamok eddig is mû-ködtek. Az egyetemen kineveztek a képzés ve-zetôjévé, és lehetôség nyílt a „polihisztorko-dással” vádolt régi tanterv átalakítására is. Azúj tanterv mûvelôdéselméleti alapra épült, an-nak szociológiai, filozófiai, kommunikációel-méleti ágazataira. A népmûvelés elnevezéstpedig – külföldi minták alapján – a pedagógiaikerszavára, az andragógiára változtattuk, amia felnôttoktatás elméletét és módszertanát je-lentette. Egyetlen általános mûveltségi tárgymaradt meg, a mûvelôdéstörténet, a többitárgy már szakmai jellegû lett. Az egyetemtôlfokozatosan nyolc fôállású oktatói állást kap-tunk, emellett neves tudósokat hívhattam megkülsô elôadónak. Például Andorka Rudolf de-mográfust, Ágh Attila filozófust, Józsa Péterszociológust, Németh Lajos mûvészettörté-nészt, Poszler György esztétát, Vekerdi Lászlótudománytörténészt. 1977 elején védtem megaz értekezésemet a Tudományos Akadémián,s kaptam meg vele a kandidátusi fokozatot, azegyetemen pedig a docensi besorolást. Né-hány év múlva azonban a Mûvelôdésügyi Mi-nisztérium megváltoztatta a képzési rendele-tet, amely szerint közmûvelôdési munkakö-rökhöz a szakunkon szerzett képzettség szük-séges. Az új elôírás szerint ezután bármelymás felsôfokú végzettség elegendô. Gyakorla-tilag ez azt jelentette, hogy nincs szükség arra,amit mi tanítunk. A 80-as években érezhetôencsökkent a korábbi támogatottságunk, évrôl

évre egyre kevesebb hallgatót vehettünk fel,azután a 90-es évek közepén az ELTE-n ez aszak meg is szûnt– Milyen elôzményei voltak a Nemzetköziösszehasonlító felnôttoktatás c. összefoglalójellegû tankönyv megjelenésének?– 1992-ben Szlovéniában részt vettem egynemzetközi konferencián, mely a pedagógia ésaz andragógia viszonyát értelmezte, s a fel-nôttoktatás fejlesztési lehetôségeirôl tárgyalt.Itt találkoztam az összehasonlító felnôttoktatásszakembereivel, akik az International Societyfor Comparative Adult Education nevû szerve-zet tagjai voltak. Érdeklôdésemet felkeltette avéleménycseréjük, hiszen a szakterület nem-zetközi távlatai mindig is foglalkoztattak. – Milyen részekre tagolódik a kötet?– Elsôként azokat a hatásokat gyûjtöttemössze, amelyek külföldrôl érték a hazai gya-korlatunkat. Ismertettem például azt, hogy a19. század végén angliai mintára hogyan pró-bálták nálunk is létre hozni a szabadegyete-met, majd évtizedekkel késôbb dán mintára anépfôiskolát. Azután a 20. század 70-es, 80-aséveiben hogyan igyekeztek itt is meghonosí-tani a francia szocio-kulturális animációt, afinn mintára szervezhetô tanulóköröket, azamerikai eredetû közösségfejlesztést. A kö-vetkezô fejezet a pedagógia és az andragógiaösszehasonlításával foglalkozik. A leg-hosszabb rész a felnôttképzésben külföldönkialakult irányzatokat mutatja be a felvilágoso-dástól napjainkig. Végül a felnôttoktatás világ-konferenciáit foglaltam össze. A könyvetnyolc felsôoktatási intézményben használjáktankönyvként, de remélem, a diákok mellett aszélesebb olvasóközönség számára is tud ér-dekes információt adni.

Maczkay Zsaklin

AA hhaazzaaii ffeellnnôôttttookkttaattááss mmúúllttjjaa ééss jjeelleenneeBeszélgetés dr. Maróti AndorralDr. Maróti Andor kandidátus a hazai felnôttoktatás szakértôje, a hajdani népmûvelésszak egyetemi szintû képzésének megszervezôje és elméleti alapjainak megteremtôje.

KÖNYVRÔLMaróti AndorNEMZETKÖZIÖSSZEHASONLÍTÓFELNÔTTOKTATÁSNemzetiTankönyvkiadó148 oldal, 2700 Ft

560 KÖNYVHÉT

Hogyan élte túl két 18 éves szegedi fiatalembera munkatáborokat, a börtönöket és a hadbíró-ságot, errôl szól a Móra Könyvkiadónál 2008-ban megjelent Szökôév címû könyve. Két évelteltével jelentkezett a Rések a bástyán avagyvoltak még hibák, elvtársak címû kötetével,amiben az ötvenes évek elsô felérôl ír, azokróla félelemmel teli évekrôl, amikor az emberekegzisztenciája, sôt, léte is bizonytalan volt. Devoltak oázisok, ahol tisztességes emberek tet-ték a dolgukat, s amelyek valami miatt elkerül-ték a rendszer figyelmét. Ilyen volt a Távköz-lési Kutató Intézet (TKI), ahol a szerzô is dol-gozott. Ötven év elteltével a könyvet olvasvaegyes történeteken még mi, a túlélôk is reme-kül szórakozunk, de ezekért akkor börtön isjárhatott volna. A könyv mûfaját nehéz meg-határozni. Életrajz, korrajz és dokumentumkö-tet is egyben. A félévszázadnyi távollét ellené-re anyanyelvét akcentus nélkül beszélô szerzôtkérdezem.– Miért kezdett el írni? – Az ezekrôl az idôkrôl szóló könyvekben csakrémtörténeteket olvashatni. Ön meg én átél-tük ezt az idôszakot, tudjuk, mi volt. A követ-kezô generáció már tôlünk hallott róla, az utá-nuk következô, a jelenlegi pedig a Terror Há-zában, a Holocaust Múzeumban látja a rém-történeteket. De arról keveset tudhatnak meg,hogy az ember hogyan élte túl a terror éveit,milyen viszonyok között. Az elsô könyvem, a

Szökôév az 1944–45-ös évekrôl szól, és arról,milyen volt az átlagos magyar ember akkor. Aszerencsétlen magyar lakosság három év alatt(1945–1948) csöbörbôl vödörbe esett. A kétrendszer – a nácizmus és a sztálinista Rákosi-korszak – között nagyon sok a hasonlóság. Akülönbség az, hogy míg a nácizmusban megvolt szabva, hogy kik voltak az üldözöttek, éskik az üldözôk, a sztálinista-rákosista idôkbenmindkét oldalon bárkibôl lehetett üldözött,hogy csak Rajk Lászlót említsem, de lehetettaz a szerencsétlen lakó is, akinek a szemeté-ben a házmester megtalálta a szardiniás do-bozt… Az akkori kommunista világban senkinem volt, aki biztosan tudta, hogy vele nemtörténik semmilyen szörnyûség.

A Rések a bástyán 1948-ban kezdôdik és 1957januárjában fejezôdik be. De nemcsak azt tük-rözi, hogy a tömegek is rémségekben éltek, ha-nem azt is, hogyan folyt az élet akkor, hogyantudták az emberek túlélni azt a korszakot.Ahogyan írom is, voltak oázisok, amiben mi él-tünk, és semmi bajunk nem volt. Vagy azért,mert elfeledkeztek rólunk, vagy azért, mertszükség volt ránk, miután titkosnak számítómunkát végeztünk a TKI laboratóriumaiban.A könyv tehát annak a generációnak szól, akitúlélte, és újra átéli, és annak a generációnak,amelyik errôl nem tud jóformán semmit. – Gondolja, hogy ez érdekli a mai generációt?– Érdekes módon igen! Az ismerôseim a Szö-kôévet odaadták a gyerekeiknek, és nem tud-ták letenni. – Önt – mondhatni – a sors a tenyerén hor-dozta. Még saját autója is lehetett, amihez

szinte a csodával határos módon jutott. Ésamivel kapcsolatban azt írja, hogy „amit azember elhatároz, az meg is valósul”. Igen, haaz embert Váradi Péternek hívják.– Nem egészen! Ez nem rajtam múlott. Azember véletlenül átsétált a kommunista bü-rokrácia hibáin, persze mindehhez céltuda-tos akarat is kellett, mert a dolgok maguktólnem mennek.– És nem volt mindenkinek olyan szeren-cséje, hogy autóstól, feleségestôl, gyere-kestôl, csomagostól több határon át simáneljusson az NDK-ba (ahová néhány héttelazelôtt egy kollégájával az NDK Kémiai Tár-saságának a Kongresszusára kaptak meg-hívást elôadást tartani).– Na látja, az tényleg csoda volt!– Meddig írta a könyvet?– Legalább két évig. Nagyon sokat dolgoztam aVilágbank napenergia-hasznosítási programjá-nak tökéletesítésén. Az utolsót tavaly fejeztembe, az Afrikában használható, napelemmelmûködô lámpák tárgyában. Rengeteg mun-kám volt vele, csak néha jutottam hozzá, hogya könyvet írjam.– És miért várt az írással majd' ötven évig?– Mert már elegem lett a rémségeknek cikkek-ben, könyvekben, elôadásokban való ismétlé-sébôl. Ezek a rémségek sajnos mind igazakvoltak, de Magyarországon az emberek több-ségének nem ilyen volt a sorsa, hogyan vészel-ték ezek át az idôket? Színeket akartam tennierre a fekete-fehér palettára. – A régi kollégáival, Magyarországon élôkkelés azokkal, akik szétszóródtak a világban, amai napig tartja a kapcsolatot.– Ôk nemcsak kollegák vagy munkatársak, ha-nem bajtársak voltak. Rémes idôket vészel-tünk át együtt. Bajtársakat nem lehet elfelejte-ni. Az itthonmaradottaknak akkor életveszé-lyes lett volna velem kapcsolatot tartani. Arendszerváltozás óta többször hazalátogattam,és akkor vettük fel újra a kapcsolatot. Akik kül-földre kerültek, azok közül többel persze fenn-tartottam a kapcsolatot.

Hegedûs Eszter

INTERJÚ

AAzzookk aazz ööttvveenneess éévveekk……Beszélgetés Váradi PéterrelVáradi Z. Ferenc írói név. A szerzôt igazából Váradi Péternek hívják és világszerteelismert nevet szerzett a tudományos életben és az utolsó negyven évben a napenergiafelhasználásában. Az ötven éve Amerikában élô szerzô az utóbbi években krónikásáulszegôdött az 1944 és 1956 közötti évek Magyarországa történetének, annak a félelmetesvilágnak, amely az ország egyik legsötétebb, legszomorúbb korszaka volt.

KÖNYVRÔLVáradi Z. FerencRÉSEK A BÁSTYÁNavagy voltak méghibák, elvtársakMóra Könyvkiadó424 oldal, 2990 Ft

562 KÖNYVHÉT