A következő feldolgozás a Ptk. törvényi sorrendjében halad,és ahhoz rendeli a [ptk.] szabályait.

Mivel a két törvénykönyv szabályozási köre nem fediteljesen egymást, e két feldolgozásnak

az egyes rendelkezésekhez fűzött megjegyzései sem azonosakminden esetben.

Célszerű ezért oda-vissza igénybe vennia fordítókulcsot, vagyis megnézni

az egyes szabályokat mindkét feldolgozásban.

441

1959. évi IV. törvénya Polgári törvénykönyvről

Első rész*Bevezető rendelkezések

A törvény célja

Ptk. 1. § 1:1. § [A törvény hAtályA] 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, ön-

kormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályoz-za. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabá-lyozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

1:2. § [értelmezési AlApelv](1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjé-

vel összhangban kell értelmezni.(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e tör-

vénnyel összhangban kell értelmezni.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • az egyes személyek felsorolása nélkül szól a személyek viszonyainak szabályozásáról;• meghatározza a szabályozás legfőbb módszertani jellegzetességét: a mellérendeltséget és az egyenjogúságot a jogalanyok kö-

zött;• a Ptk. a személyek vagyoni és egyes személyi viszonyai szabályozásában jelöli meg hatályát, a [ptk.] a személyek alapvető vagyo-

ni és személyi viszonyaiban, a személyiségi jogok növekvő fontossága és amiatt, hogy a családjog is bekerült a kódexbe; • az értelmezési szabály alóli kivételként elmarad a külön jogszabályra történő utalás (az új szabályozás következetesen elhagyja

ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

Ptk. 2. § [ptk.] – 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfele-lően.

Ptk. 3. § [ptk.] – 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak valamennyi formáját.A Ptk. 2–3. §-ában megfogalmazott elveket a [ptk.] nem tartalmazza, azoknak a kódex konkrét normái segítségével kíván ér-vényt szerezni, az Alaptörvény mellett külön jogágazati alapelvként megfogalmazásuk nem szükséges.

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése

Ptk. 4. § 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve] 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezett-

ségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, köl-csönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(2)(3)(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt

nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általá-ban elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél fel-róható magatartására hivatkozhat.

(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhi-szeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggya-korlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

1:4. § [Az elvárhAtó mAgAtArtás elve.FelróhAtóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszo-nyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkoz-hat.

(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felró-hatóan járt el.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a [ptk.] 1:3. § (2) bekezdés új szabálya a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző esetként kiemeli a venire contra

factum proprium tételét;• a kölcsönös együttműködés követelménye nem került be a a törvénykönyv egészére vonatkozó alapelvek közé, mert azt a [ptk.]

elsősorban a szerződéses viszonyok körében alkalmazandó elvnek tekinti; • az elvárható magatartás elvétől a [ptk.] értelmében akkor lehet eltérni, ha törvény eltérő követelményt támaszt, a Ptk. alapján

akkor, ha törvény szigorúbb követelményt határoz meg.

* A Ptk. – [ptk.] irányban a címsorok a 2013. évi V. törvény címsoraival egyeznek meg.

442

Ptk. 5. § 1:5. § [A joggAl vAló visszAélés tilAlmA] (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendel-

tetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosításá-ra, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérde-ket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksére-lem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.

(1) A törvény tiltja a joggal való visz-szaélést.

(2) Ha a joggal való visszaélés jogsza-bály által megkívánt nyilatkozat meg-tagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös mél-tánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótol-hatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a joggal való visszaélés Ptk. 5. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének második mondatában található példálózóan kiemelt eseteit a [ptk.] nem tartalmazza.

Ptk. 6. § 6:587. § [UtAló mAgAtArtás] A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtéríté-

sére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jó-hiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.

Az utaló magatartás (biztatási kár) szabályozása azonos a két törvénykönyvben, de egyrészt azt a bevezető rendelkezések helyett a tartalmilag megfelelő helyre, a kötelemfakasztó jogi tények közé helyezte a [ptk.], másrészt pedig a [ptk.] rendszerében ritkáb-ban lehet helyt adni az ezen a rendelkezésen alapuló igényeknek.

Ptk. 7. § 1:6. § [Bírói út] (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük –

ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek

egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kap-csolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

Az e törvényben bizto-sított jogok érvényesíté-se – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.

A [ptk.] nem rendelkezik a választottbírósági eljárás lehetőségéről, mivel ezt a választottbíráskodásról szóló törvény szabályozza.

Második részA személyek

I. címAz ember mint jogalany

I. fejezetA jogképesség

Ptk. 8. § 2:1. § [A jogképesség] (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezet-

hez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

(1) Minden ember jogképes: jogai és kötele-zettségei lehetnek.

(2) A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a [ptk.] a (2) bekezdésben összefoglalóan a jogképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 8. § (3)

bekezdése külön utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére;• a [ptk.] nem utal arra, hogy a jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül

egyenlő.

Ptk. 9. § 2:2. § [A jogképesség kezdete] A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának

időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell te-kinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás koráb-ban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe be-leszámít.

(1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idő-pontjától illeti meg.

(2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fo-gamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés nap-ja a határidőbe beleszámít.

A jogképesség kezdetére vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 10. § 2:3. § [A mAgzAt gyámjA] A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni,

ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyer-mek és törvényes képviselője között érdekellentét van.

(1) A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogai-nak megóvása érdekében szükséges.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a kiskorúak részére egységesen gyámot, a nagykorúak részére gondnokot kell rendelni, ennek megfelelően a [ptk.] alapján

a magzatnak gyámja, a Ptk. rendelkezése szerint gondnoka van; • a Ptk. utal a gondnokrendelés tipikus esetére is;

443

II. fejezetA cselekvőképesség

Ptk. 11. § 2:8. § [A cselekvőképesség] 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a

törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet

más jognyilatkozatot.(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyolda-

lú nyilatkozat semmis.

(1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő íté-lete nem korlátozza.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

(3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • külön kiemeli, hogy a cselekvőképességet a bíróság cselekvőképességet korlátozó ítélete is korlátozhatja;• a [ptk.] a cselekvőképességi kategóriák elnevezésének megváltozása miatt a cselekvőképesség kizárására nem utal; • összefoglalóan a cselekvőképességet korlátozó „jognyilatkozat” semmisségéről rendelkezik, a Ptk. 11. § (3) bekezdése külön

utal a „szerződés” és az „egyoldalú jognyilatkozat” semmisségére.

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség

Ptk. 12. § 2:10. § [A kiskorúság] 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még

nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzé-sével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképes-ség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

(1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.

(2) Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorú-ság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik.

(3) A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűné-se nem érinti.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt

nyilvánítja érvénytelennek, a [ptk.] szerint a „házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik”, a Ptk. értelmében „a házas-ságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével”,

• új rendelkezés, hogy a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. Ptk. 12/A. § 2:11. § [A korlátozottAn cselekvőképes 12/A. §

kiskorú] (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a ti-

zennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőkép-telen.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkoza-tának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőké-pes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükséglete-inek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerző-déseket;

c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; ke-resménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;

d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizáró-lag előnyt szerez.

(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőké-pes kiskorúnak – a d) pontban foglaltak szerint – ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visz-szautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határo-zata a törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőké-pes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonat-koznak.

Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik élet-évét betöltötte és nem cselekvőképtelen.

2:12. § [A korlátozottAn cselekvőképes kiskorújognyilAtkozAtA]

(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának ér-vényességéhez – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cselek-vőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilat-kozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjé-nek közreműködése nélkül

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogsza-bály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;

c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kö-telezettséget vállalhat;

d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ése) ajándékozhat a szokásos mértékben.(3) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú-

nak ígért vagy adott ingyenes juttatást a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő vissza-utasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, a határozat a törvényes kép-viselő elfogadó nyilatkozatát pótolja.

(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevé-ben maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogsza-bály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelmére vonatkoznak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korláto-zott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • Mindkét törvénykönyv szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata főszabály szerint csak törvényes képvise-

lője jognyilatkozatával együtt érvényes. A [ptk.] a főszabály alól csak törvényi szinten (magában a [ptk.]-ban) teszi lehetővé kivétel meghatározását, a Ptk. szerint erre alacsonyabb szintű jogszabályban is lehetőség van.

444

• Nem érdemi különbség, hogy a [ptk.] szerint a jognyilatkozat a törvényes képviselő hozzájárulásával, a Ptk. szóhasználata alap-ján a törvényes képviselő beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával érvényes.

• Azoknak a jognyilatkozatoknak a köre, amit a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehet, a két szöveg szerint – egy kivétellel – azonos. A [ptk.] szerinti felsorolása azáltal tágabb [e) pont], hogy a Ptk. nem ebben az aspektusban tartalmaz-za azt az esetet, hogy a kiskorú a szokásos mértékben ajándékozhat. Ennek megfelelő tartalmú rendelkezést a Ptk. a 13/A. §-a tartalmazza.

Ptk. 12/B. § 2:13. § [A cselekvőképtelen kiskorú] (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a ti-

zennegyedik életévét nem töltötte be.(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik

életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíró-ság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési el-járásra a 15. § rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagyko-rúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvő-képtelenné válik.

Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

2:18. § [A kiskorú cselekvőképességének korlátozásAgondnokság Alá helyezéssel]

(1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorú-akra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.

(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gond-

nokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • lényeges különbség a két szöveg között, hogy a [ptk.] kiskorúak esetén a cselekvőképesség korlátozását csak a tizenhetedik

életév betöltése után teszi lehetővé, a Ptk. alapján erre már tizennegyedik életévét betöltött kiskorú esetén is mód van, ennek megfelelően a [ptk.] alapján a tizenhetedik, a Ptk. szerint az a tizennegyedik életévet betöltött kiskorú is cselekvőképtelen, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett;

• eltér a gondnokság alá helyezés elnevezése is, a [ptk.] a nagykorúakra vonatkozó cselekvőképességi elnevezéseknek megfele-lően cselekvőképesség teljes korlátozásáról, a Ptk. kizáró gondnokságról szól;

• a [ptk.] a nagykorúakra vonatkozó általános szabályokon túl kiskorú esetén a törvényes képviselője számára is lehetővé teszi, hogy kezdeményezhesse a kiskorú gondnokság alá helyezését, a Ptk. csak a nagykorúakra vonatkozó gondnokság alá helyezési szabályokra utal.

Ptk. 12/C. § 2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilAtkozAtA]

(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.

(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kis-korú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szer-ződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben töme-gesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

(1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevé-ben a törvényes képviselője jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.

A szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 12/D. § 2:14. § [A cselekvőképtelen kiskorú jognyilAtkozAtA]

A törvényes képviselő-nek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jog-nyilatkozata megtétele során a korlátozott cse-lekvőképességű, illetve az ítélőképessége birto-kában lévő cselekvőkép-telen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

(3) A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érett-ségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

2:12. § [A korlátozottAn cselekvőképes kiskorújognyilAtkozAtA]

(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilat-kozatot, kivéve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilat-kozatát kívánja meg, vagy amelyek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jövedelmére vonatkoz-nak. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a kiskorú véleményének figyelembevételére vonatkozó szabályozás azonos tartalmú a két törvénykönyvben, azzal a szerkezeti

eltéréssel, hogy a Ptk. egy helyen, a [ptk.] pedig külön §-ban rendelkezik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselek-vőképtelen kiskorú véleményének figyelembevételéről;

• az utóbbi esetben kiegészíti a szabályozást azzal, hogy az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – kell figyelembe venni.

A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös szabályok

Ptk. 13. § 2:15. § [A gyámhAtóság jóváhAgyásA A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilAtkozAtához]

(1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességé-hez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat

a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;

445

b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,

c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonél-vezet alapítására,

d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára,

e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve va-gyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meg-haladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.

(2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jog-nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyá-sa nem szükséges.

b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is vissza-utasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;

c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdon-jogának átruházása vagy megterhelése;

d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy

e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó ér-tékű vagyontárgyáról való rendelkezésesetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú in-gatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy ja-vára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatko-zat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

A szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 13/A. § 2:12. § [A korlátozottAn cselekvőképes 13/A. § kiskorú jognyilAtkozAtA]

(1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyá-sával sem tehet érvénye-sen olyan jognyilatkoza-tot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nél-kül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.

(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a mun kával szerzett keres-ményével való rendelke-zésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű aján-dékozást.

(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez – ha e törvény elté-rően nem rendelkezik – törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Ha a korlátozottan cse-lekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélküla) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelen-

tőségű szerződéseket;c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ése) ajándékozhat a szokásos mértékben.

2:16. § [A kiskorú ellenérték nélkülikötelezettségvállAlásA]

Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőnek a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához való hozzájá-rulására is.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a [ptk.] 2:16. § második mondatában foglaltakat a Ptk. nem tartalmazza. (A Ptk. 13/A. § (1) bekezdésében foglaltakról a [ptk.] 2:16. §-a rendelkezik. A Ptk. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltakat a [ptk.] más aspektusban, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan megtehető jognyilatkozatai körében rendezi.)

Ptk. 13/B. § 2:17. § [A kiskorú jognyilAtkozAtánAk relAtív 13/B. § semmissége]

(1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló sem-misségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelős-séggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőké-pességen vagy cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkoz-ni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 13/B. § szerinti szabályt, miszerint aki cselekvőképes-ségét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel

Ptk. 14. § 2:19. § [A cselekvőképesség részleges 14. § korlátozásA]

(1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli roko-na, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá he-lyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekez-désben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámha-tóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoz-tatását követő 60 napon belül nem teszi meg.

(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakon-ként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körül-ményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycso-portokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.

446

(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú sze-mélyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés ál-lapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy időszakonként visszaté-rően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekinteté-ben a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképes-ségét nem korlátozza.

(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:

1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az az-zal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;

2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;3. családjogi jognyilatkozatok megtételea) a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, il-

letve felbontása);6. örökösödési ügyek;7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatko-

zatok;8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;9. tartózkodási hely meghatározása.

(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogai-nak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.

(5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoport-ba, amelyben cselekvőképességét a bíró-ság korlátozta.

2:28. § [A gondnokság Alá helyezés kezdeményezése]

(1) A gondnokság alá helyezést a bíró-ságtól

a) a nagykorú együtt élő házastársa, élet-társa, egyenesági rokona, testvére;

b) a kiskorú törvényes képviselője;c) a gyámhatóság; és d) az ügyész

kérheti.(2) Ha a gondnokság alá helyezés szüksé-

gességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szüksé-gességéről való tájékoztatását követő hat-van napon belül nem teszik meg.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a cselekvőképesség csak részlegesen korlátozható, vagyis megszünteti a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét,

ennek megfelelően a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyről rendelkezik, míg a Ptk. szerint a cselekvőképes-ség általánosan vagy meghatározott ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozható;

• változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeinél – a Ptk. 14. § (4) be-kezdése szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hármasa helyett – a „mentális állapot” kife-jezést használja;

• további új feltételként írja elő a [ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, ön-magában a belátási képesség csökkenése (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozásához;

• előírja a bíróság számára, hogy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó határozatban meg kell határozni azokat az ügycso-portokat, amelyekben a cselekvőképesség korlátozása indokolt, a korlátozható ügycsoportok körét azonban a [ptk.] még példá-lódzó jelleggel sem tartalmazza [a Ptk. 14. § (6) bekezdése ezzel szemben egy részletes, példálódzó listát tartalmaz azokról az ügycsoportokról, amelyekben az érintett személy cselekvőképessége korlátozható, valamint a „különösen” szó utal arra, hogy a cselekvőképesség korlátozására az érintett személy egyéni körülményeihez igazodóan az élet más területein is lehetőség van];

• a [ptk.] 2:19. § (4) bekezdésében új rendelkezésként – lényeges garanciális elvként – jelenik meg annak előírása, hogy a cselek-vőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett számára kevésbé korlátozó intézkedés is megfelelő segítséget, illetve védelmet nyújthat.

Ptk. 14/A. § 2:29. § [A gondnokság Alá helyezés kötelező FelülvizsgálAtA]

(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet ké-sőbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számí-tott öt év.

(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gond-nokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gond-nokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselek-vőképességet korlátozó gondnokság esetén a gond-nokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat.

(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenn-tartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá he-lyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjá-ról, amely

a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év;

b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak hivatalból kell megindí-tania. A kereseti kérelem a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnok-ság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, vagy cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a kor-látozással érintett ügycsoportok módosítására irányulhat.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • eltérő időtartamot állapít meg a kötelező felülvizsgálati eljárás megindítására, amely a cselekvőképesség részleges korlátozása

esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év, a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év (a Ptk. egységesen öt évről rendelkezik);

• a cselekvőképességi kategóriák terminológiai változása miatt eltér a szabályozás szóhasználata a tekintetben, hogy a kereseti kérelem a felülvizsgálat során mire irányulhat.

447

Ptk. 14/B. § 2:20. § [A cselekvőképességében 14/B. § részlegesen korlátozott személyjognyilAtkozAt]

(1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok te-kintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor ér-vényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyá-sával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámható-ság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműkö-dése nélkül is

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogsza-bály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;

c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszony-ból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból szárma-zó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;

d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogo-

síthatja a gondnokát – annak hozzájárulása esetén – arra, hogy helyet-te és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.

(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást tel-jes bizonyítóerejű magánokirattal – a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett – bármikor visszavonhatja.

(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megálla-podás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycso-portokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességé-hez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselek-vőképességében részlegesen korlátozott személy cselek-vőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka közötti vitában a gyámhatóság dönt.

(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsopor-tok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;

b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükséglete-inek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerző-déseket;

c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;

d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és

e) ajándékozhat a szokásos mértékben.(4) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott

személy érdekeinek védelme, károsodástól való meg-óvása azonnali intézkedést igényel, a gondnok a hozzá-járulását igénylő ügyekben önállóan eljárhat, az érin-tett személy helyett jognyilatkozatot tehet. Erről a cse-lekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhatóságot késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • a gondnokolt önállóan megtehető jognyilatkozatainak köre annyiban különbözik, hogy a [ptk.] 2:20. § (3) bekezdésének c) pontja

szerint a gondnokolt mindenfajta jövedelme bíróság által meghatározott hányadával rendelkezhet önállóan (a Ptk. 14/B. §-a neve-síti a jövedelmeket és törvényi szinten meghatározza, hogy a gondnokolt a felsorolt jövedelmek 50%-ával rendelkezhet);

• a kiskorúakra vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan, az önállóan megtehető jognyilatkozatok között rendelkezik arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy ajándékozhat a szokásos mértékben;

• a két törvénykönyv azonos tartalommal arról rendelkezik, hogy kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben a cselekvőké-pességében részlegesen korlátozott személy védelmében a gondnok önállóan is eljárhat, a [ptk.] arra is kitér, hogy ilyen esetben a gondnoknak tájékoztatási kötelezettsége van a gondnokolt, illetve a gyámhatóság felé;

• a Ptk. 14/B. § (3) bekezdése alapján a gondnokolt közokiratban feljogosíthatja gondnokát – annak hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, a (4) bekezdés pedig a felhatalmazás vissza-vonására ad lehetőséget, hasonló rendelkezéseket a [ptk.] nem tartalmaz.

Ptk. 15. § 2:21. § [A cselekvőképesség teljes korlátozásA] 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú,

akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

(2) A gondnokság alá helyezést a nagy-korú személy házastársa, bejegyzett élet-társa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szük-ségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljá-rást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekez-désben meghatározott közeli hozzátarto-zó a gyámhatóságnak a perindítás szük-ségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg.

(4) A cselekvőképességet kizáró gond-nokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei vitelé-hez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyat-kozása miatt – tartósan teljes mérték-ben hiányzik.

(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.

(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagyko-rút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zava-ra következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt – egyéni körülménye-ire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá he-lyezése indokolt.

(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.

2:28. § [A gondnokság Alá helyezés kezdeményezése](1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtóla) a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa, egyenesági rokona, testvére; b) a kiskorú törvényes képviselője;c) a gyámhatóság; és d) az ügyészkérheti.(2) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást sze-

rez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek a gyámhatóságnak a keresetindítás szük-ségességéről való tájékoztatását követő hatvan napon belül nem teszik meg.

448

(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimon-dó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.

2:29. § [A gondnokság Alá helyezés kötelezőFelülvizsgálAtA]

(1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását elrendelő, azt fenntartó vagy módosító ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizs-gálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, amely

a) a cselekvőképesség részleges korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az íté-let jogerőre emelkedésétől számított öt év;

b) a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • terminológiai változás, hogy a Ptk. szerinti kizáró gondnokság intézményét a [ptk.] a cselekvőképesség teljes korlátozásának

nevezi; • változnak a gondnokság alá helyezés kritériumai, a [Ptk.] a cselekvőképesség korlátozásának feltételeihez hasonlóan a cselek-

vőképesség kizárásának feltételeinél is – a Ptk. szerinti „pszichés állapot, szellemi fogyatkozás vagy szenvedélybetegség” hár-masa helyett – a „mentális állapot” kifejezést használja;

• új feltételként írja elő a [Ptk.] az érintett „egyéni körülményeinek, családi, társadalmi kapcsolatainak” vizsgálatát, így az új szabályok szerint önmagában a belátási képesség tartós hiánya (és ennek vizsgálata) nem elegendő ok a cselekvőképesség teljes korlátozásához;

• új rendelkezés annak előírása, hogy a cselekvőképesség teljesen csak akkor korlátozható, ha az érintett számára megfelelő vé-delmet kevésbé korlátozó intézkedés nem nyújt;

• a Ptk. 15. § (5) bekezdésében a kizáró gondnokság alá helyezésre vonatkozó rendelkezéseknél is külön utal arra, hogy a bíróság-nak rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya végleges-nek tekinthető, ez utóbbi kivétel lényeges eltérés a [ptk.]-hoz képest, mivel a [ptk.] alapján nincs kivétel a kötelező felülvizs-gálat alól;

• a gondnokság alá helyezést kezdeményező személyi körben a [Ptk.] nem utal a bejegyzett élettársra.

Ptk. 15/A. § 2:22. § [A cselekvőképtelen nAgykorú jognyilAtkozAtA]

(1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (2) bekezdés-ben foglalt kivétellel – semmis; nevében gondnoka jár el. A gond-noknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, ké-réseit – pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések megho-zatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.

(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata sem-mis, nevében gondnoka jár el.

(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvő-képtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelen-tőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi élet-ben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.

(3) A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cse-lekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilat-kozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.

A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatára vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.

Ptk. 15/B. § [ptk.] – A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá he-

lyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről.

A [ptk.] nem tartalmazza annak előírását, hogy a bíróságnak a cselekvőképességgel kapcsolatos döntése során (az Alaptörvény-nyel összhangban) rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdésről.

A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok

Ptk. 16. § 2:23. § [A gyámhAtóság jóváhAgyásánAk szükségessége](1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselek-

vőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyi-latkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt

a) tartására,b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy köte-

lezettségére,c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon tör-

ténő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejű-leg kerül sor haszonélvezet alapítására,

d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő ha-

tározatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meg-haladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vo-natkozik.

(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvő-képtelen nagykorú

a) tartására;b) öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy ter-

helő kötelezettségére;c) nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdon-

jogának átruházására vagy bármely módon történő megter-helésére;

d) gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy e) a gondnokot kirendelő határozatban megállapított össze-

get meghaladó értékű vagyontárgyáravonatkozik.

449

(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hoz-zájárulhat

a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításá-hoz, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja el-éréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;

b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő – az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándéko-záshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásá-hoz, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem ve-szélyezteti.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyásáraa) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jog-

nyilatkozat érvényességéhez,b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet kor-

látozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőké-pességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilat-kozatok tekintetében nem korlátozta.

(2) A cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott sze-mély és a gondnoka közös kérelmére a gyámhatóság kivételesen indo-kolt esetben hozzájárulhat az érintett személy vagyona terhére

a) az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításá-hoz, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem haladja meg; vagy

b) ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz, ha a jogügylet az érintett személy megélhetését nem veszélyezteti.

(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cse-lekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy le-származója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére, ha a támogatás mértéke a leszármazó – a hozzájárulás időpontjában fenn-álló állapot és érték szerinti – törvényes örökrészének felét nem halad-ja meg.

(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a cselekvőképes-ségében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú ingat-lantulajdonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli meg-szerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(5) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • az (1) bekezdés e) pontjában gyámhatósági jóváhagyáshoz köti a „gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget

meghaladó értékű vagyontárgyra” vonatkozó jognyilatkozatot, a Ptk. 16. § (1) bekezdésének e) pontjában ugyanerre előír egy minimális értéket;

• az (5) bekezdésben a gyámhatósági jóváhagyáshoz nem kötött jognyilatkozatok körében nem rendelkezik a Ptk. 16. § (3) bekez-dés b) pontjában foglaltakról.

Ptk. 16/A. § 2:24. § [A cselekvőképességében részlegesen 16/A. § korlátozott és A cselekvőképtelennAgykorújognyilAtkozAtánAk relAtív semmissége]

(1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőké-pessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelős-séggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre an-nak érdekében lehet hivatkozni, aki a cselekvőké-pességében részlegesen korlátozott vagy cselekvő-képtelen.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem tartalmazza azt a Ptk. 16/A. § szerinti szabályt, amely szerint aki cselek-vőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kö-telezhető.

Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül

Ptk. 17. § 2:9. § [A cselekvőképtelen állApot] 17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan ál-

lapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartó-san vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik.

(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyi-latkozata – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis.

(3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú sze-mély jognyilatkozatát – a végintézkedése kivételével – cselekvőképtelen-ség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményei-ből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.

(1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási ké-pessége teljesen hiányzik.

(2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatko-zat – a végintézkedés kivételével – a cselekvőképte-lenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megté-telének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképes-sége esetén is indokolt lett volna.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem utal a belátási képesség tartós vagy átmeneti hiányára.

Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés

Ptk. 18. § 2:25. § [A zárlAt elrendelése – 18. § és A zárgondnokrendelés]

(1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgond-nokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelke-zéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak, és az érin-tett személy vagyonának védelme sürgős in-tézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zár gondnokot rendel ki. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

450

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy • a zárlat a vagyon egy részére is elrendelhető,• nem utal a bírósági végrehajtásról szóló törvényre.

Ptk. 18/A. § 2:26. § [ideiglenes gondnok rendelés] (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő

esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú sze-mélynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessé-ge – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartó-san teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fel-lebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határo-zatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok a 14. § (6) bekez-désében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett személy helyett.

(1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, aki-nek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védel-me zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő hatá-rozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyek-ben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.

(3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A [ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk. rendelkezéseitől: • ideiglenes gondnok annak a nagykorúnak rendelhető, akinek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indo-

koltnak, és személyének vagy vagyonának védelme más módon nem lehetséges (a Ptk. szerint az ideiglenes gondnokrendelés feltétele az, hogy a nagykorú személy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatko-zása miatt – tartósan teljes mértékben hiányozzon és érdekeinek védelme más módon nem lehetséges);

• új rendelkezés utal arra, hogy az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ptk. 18/B. § 2:27. § [A zárlAtrA és Az ideiglenes gondnokrendelésre vonAtkozó közös szAbályok]

(1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezé-si pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a kereset-levél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia.

(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági vég-rehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkal-mazni.

(1) A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését vagy az ideig-lenes gondnokrendelést követő nyolc napon belül a gond-nokság alá helyezési pert meg kell indítania. A bíróságnak legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon be-lül a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést hivatal-ból felül kell vizsgálnia.

(2) A zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ide-iglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot ki-rendelő határozatban rendelkezni kell.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy a (2) bekezdésben új rendelkezésként utal arra: a zárlat megszüntetéséről és a zárgondnok vagy az ideiglenes gondnok felmentéséről legkésőbb a gondnokot kirendelő határozatban rendelkezni kell.

A gondnok kirendelése

Ptk. 19. § 2:31. § [A gondnokrendelés] (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a

gyámhatóság rendeli ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(2) Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

(1) A bíróság által gondnokság alá helye-zett személy részére a gondnokot a gyámha-tóság rendeli ki. Gondnok lehet minden cse-lekvőképes személy, aki a gondnoki tisztsé-get vállalja.

A [ptk.] abban tér el a Ptk. rendelkezéseitől, hogy nem utal külön jogszabályra (az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit).

Ptk. 19/A. § 2:31. § [A gondnokrendelés] (1) Gondnokká – ha ez az érdekeivel nem ellentétes – a gond-

nokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában köz-okiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát vagy bejegyzett élettársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs, bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátásá-ra az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.

(2) A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek kö-zül a szülőket, illetve a szülők által – a haláluk esetére – közok-iratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hi-ányában más hozzátartozókat – akik szükség esetén a szemé-lyes gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell részesíteni.

(2) Nem lehet gondnokul rendelni azt, a) akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyi-

latkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tilta-kozik; vagy

b) akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.

(3) Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellen-tétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell gondnokul kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése ve-