folbor 2013 - mozaik kiadó · 2013-12-27 · zentáció szó latin eredetû (praesentatio), angol...

2013/3

MOZAIK KIADÓ2

A FÖLDRAJZ TANÍTÁSA 2013. november

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

TARTALOMIKT eszközökkel támogatott prezentációs

technikák alkalmazása a földrajztanításban I. A prezentálással kapcsolatos tantervi

és módszertani elvárásokFarkas Bertalan Péter PhD hallgató,

Makádi Mariann fõiskolai docens, ELTE Földrajz Tanszék

Hazánk és az Európai Unió iparikülkereskedelmének területi és strukturális

változásaiDr. Komarek Levente docens,

SZTE-MGK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet

A lakosság környezetterhelésének kutatása ÜHG(üvegházgáz) kibocsátás alapján és az ezzel

kapcsolatos környezettudatossági vizsgálatokPatocskai Mária, Eötvös József Fõiskola

Neveléstudományi Kar, Baja

A FÖLDRAJZTANÍTÁSAmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:Fõszerkesztõ: Dr. Ringlerné

dr. Szentpéteri Máriafõiskolai docens

Szerkesztõbizottság: Dr. Makra Lászlóegyetemi docens

Szerkesztõség címe:6723 Szeged, Debreceni u. 3/BTel.: (62) 470-101,FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK Kiadó Kft.Felelõs kiadó: Török Zoltán Tördelõszerkesztõ: Forró LajosBorítóterv: Szõke András

A Földrajz Tanításában megjelenõ valamennyi cikket szerzõi jog védi. Másolásuk bármilyenformában kizárólag a kiadó elõzetes írásbeli engedélyével történhet.

Aprezentációs technikák pedagógiai alkal-mazásáról beszélni talán ma már köz-helyszerû, hiszen a korral haladni kívánó

tanárok gyakran alkalmaznak számítógéppel ésmás IKT eszközökkel támogatott prezentációstechnikákat a tanítási órán; bizonyos tartalmakesetében pedig különösen indokolt különbözõbemutatási módszerek, eljárások (pl. vizsgálatok,kísérletek) alkalmazása is. Ezek a prezentációkazonban gyakorta nem érik el a kívánt hatást,nem látnak el több funkciót, mint a tankönyvábraanyaga, egy táblai vázlat vagy falitabló.

Nem egyszer találkozni olyan pedagógiaivélekedéssel, amely szerint a fehér háttéren ap-ró fekete betûket tartalmazó statikus diák egy-másutánisága, a kézzel írt, táblai vázlatot „digi-tálisan” helyettesítõ, interaktív táblára vetített„prezentáció” már 21. századi oktatási módszer.Az ezt a nézetet vallók a következõvel érvelhet-nek: használtam számítógépet a tanórán; „hasz-náltam” az interaktív táblát; elõre elkészítettemés folyamatosan levetítettem a prezentációmat.Persze emellett spóroltunk a papírral és a krétá-val is, amely ugyancsak nem elhanyagolhatószempont. Csakhogy valójában a fenti módszersemmivel sem 21. századibb, mint egy írásvetí-tõ alkalmazása, hovatovább az applikációs kár-tyalapok felhelyezése a táblára vagy falon lévõkörvonalas térképre.

Örök dilemma az is, hogy kell-e interaktívtábla egy jó tanítási órához. Nem, nem kell. No-ha e cikksorozat nem kíván az interaktív táblák

alkalmazásának módszertanával foglalkozni, ér-demes megjegyezni, hogy interaktív tábla hasz-nálatával is lehet frontális, minden pedagógiaifondorlatot mellõzõ, módszerszegény, a tanulókérdeklõdésének teljes hiányában zajló tanításiórát tartani. Ugyanakkor zöld tábla és fehér kré-ta is elegendõ lehet egy pedagógiai, módszerta-ni és didaktikai szempontból remekbeszabotttanórához. Sõt, egyesek szerint talán az a leg-jobb, ha a tanár kevés vagy netán semmilyeneszközt nem is használ: facilitál, támogatja a ta-nulási folyamatot, nem egyedüli személykéntirányítja azt, vagyis: a tanulók feladatokat vé-geznek, munkálkodva tanulnak, a pedagóguspedig mint tutoráló személy van jelen.

2012–2013 folyamán egy, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomá-nyi Kara által koordinált projekt keretében újralehetõség nyílt a földrajztanításban és a földrajz-tanár-képzésben alkalmazható prezentációstechnikák felülvizsgálatára, új módszerek kép-zésbe való beemelésére, a módszerek és a fel-adatok bõvítésére. A projekt során az ELTE TTKföldrajztanárképzésében részt vevõ oktatók ésmás szerzõtársak két teljes módszertani kötetetkészítettek, amelyek a megjelenésüktõl számított5 évig ingyenesen elérhetõvé válnak a tankonyvtar.hu oldalon. A Vizsgálati és bemu-tatási gyakorlatok a földrajztanításban címetviseló kötet számítástechnikával támogatott pre-zentációs technikákat bemutató fejezetébõl a szerzõtársak több részbõl álló sorozatot jelen-

MOZAIK KIADÓ 3

2013. november A FÖLDRAJZ TANÍTÁSA

Farkas Bertalan Péter – Makádi Mariann

IKT eszközökkel támogatott prezentációs technikák alkalmazása a földrajztanításban I. A prezentálással kapcsolatos tantervi és módszertani elvárások

tetnek meg. Azonban e cikkek nem egyenérté-kûek a kötetben szereplõ fejezettel, más szem-szögbõl, bizonyos részeket kiegészítve, más pél-dákon bemutatva, továbbgondolva adják közrea témával kapcsolatos ismereteket.

Alapfogalmak

Mit is jelent az IKT eszközökkel támogatottmunka? Az információs és kommunikáci-

ós technológia (infokommunikációs tech-nológiák, röviden IKT) körébe sorolható min-den olyan informatikai eszköz, alkalmazás ésszolgáltatás, amely felhasználásra kerül a tanítá-si-tanulási folyamatban. Az IKT eszközök hasz-nálatára épülõ módszerek fõképp olyan konst-ruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulásimódok, amelyek lehetõvé teszik, hogy azinfokommunikációs technológia, mint tanesz-köz vagy alkalmazás kerüljön használatba (opti-málisan nem a középpontba!) a tanítás-tanulásfolyamatában. Felmerülhet a kérdés: mi is lehetIKT eszköz? Bármi lehet, amellyel az informáci-ók áramlása biztosítható, létrejöhet vele vagy ál-tala egyfajta kommunikációs csatorna, amellyelszemélyek vagy eszközök kapcsolatba léphet-nek egymással. Így annak minõsülhet akár a te-levízió, a CD-s magnó, de még a VHS kazettais, ha használatuk során betartjuk az IKT eszkö-zökön alapuló módszerek kívánalmait. Klasszi-kus IKT eszköznek tekintjük a személyi számító-gépet (PC) és annak perifériáit, hozzátéve azösszes hordozható számítógépet (laptop,notebook, netbook, tanulói laptop, CMPC,tablet PC-k stb.) is, továbbá a számítógépekhezkapcsolható megannyi audiovizuális és multi-médiás eszközt. Ide sorolhatók az interaktív táb-lák (felületek), a szavazórendszerek, a számító-géphez kapcsolható vezérlési-szabályozásieszközök (pl. prezenterek, távirányítók), mérési-értékelési eszközök is. Mivel a 21. századi léte-zés egyik alapvetõ jellemzõje a hálózat, a közös-ség és a technológia, így manapság már nemnehéz IKT eszközöket találni a saját háztartá-sunkban sem: okostelevíziók (Smart TV),

okostelefonok, tabletek, távfelügyeleti rendsze-rek, közösségi média – e kifejezések már kezde-nek szervesen beépülni a köztudatba, még hanincs is az adott eszközbõl minden háztartásban.

Hogyan kapcsolódhat össze az IKT a prezen-tálással és a földrajztanítással? Errõl szól ez a cikksorozat, amelynek elsõ részében áttekintjükaz alapfogalmakat, valamint betekintést nyerhe-tünk a prezentációk alapvetõ követelményeibe.

Ha hallgatóságunknak olyan információtakarunk átadni, amely felkelti és fenntartja ér-deklõdésüket, érdekes és hasznos számukra, ak-kor ki kell emelni a lényeget, meg kell fogalmaz-ni a mondanivalónk magját. Éppen ez a szóbelielõadások lényege: a figyelemfelkeltés, a lényeg-kiemelés, a közlés és a rögzítés. Az információ(az értelmezett adatok összessége) megszerzése,rögzítése és elemzése akkor válik igazán hasznos-sá, ha az információt valamilyen formában kö-zölni is tudjuk. A közlés történhet írásban vagyszóban; a szóbeli közlés szükségszerûen valami-lyen elõadás keretében valósul meg (az írásbeliközlésformákkal itt nem foglalkozunk). A pre-zentáció szó latin eredetû (praesentatio), angolközvetítéssel került a magyar nyelvbe, jelentése:bemutatás, elõadás. Tágabb értelmezés szerintprezentációnak nevezzük azokat az összefüggõ,szemléltetõ eszközökkel támogatott szóbeli köz-lésformákat, amelyek célja egy adott befogadócsoport tájékoztatása, informálása. Szûkebb,újkeletû értelmében a prezentáció IKT eszközök-kel segített elõadás, amely során az elõadó be-szédét egy erre a célra kifejlesztett szoftverrel ké-szített, bizonyos mértékig látványelemeket istartalmazó bemutatóval támasztja alá. Azt a ko-rábbi definíciót, miszerint a prezentáció szöveget,képet, mozgóképet és egyéb audiovizuális ele-meket tartalmazó lapok (diák, slide-ok) sorozata,a legújabb technológiák már túlhaladták: egyprezentáció már nemcsak lapok egymást követõsorozata lehet, hanem egy szervesen felépített, a gondolatok összefûzésére és teljeskörû bemuta-tására szolgáló komplex utazás és utaztatás is.

A prezentáció, a bemutatás egy szakma. Az üz-leti világban, versenyszférában az emberek megél-

MOZAIK KIADÓ4


hetésüket, termékeik piacra dobását, sikerességü-ket vagy éppen bukásukat is sok esetben annak isköszönhetik, hogy milyen elõadói készségük vanés hogyan használják a prezentációs technikákat,hogyan metakommunikálnak, hogyan mozognakvagy éppen beszélnek prezentációjuk alatt. Az is-kolában viszont nem cél termékek eladása (bárközgazdasági szempontból a tudás transzferjérõlvan szó), nem cél a másik fél elkápráztatása, meg-gyõzése, ami persze nem jelenti azt, hogy nem kí-vánatos profi módon végezni.

A tanítási-tanulási folyamatban elõfordulóelõadás és prezentáció – mint szóbeli közlésfor-mák – számos tekintetben hasonlítanak egy-máshoz. Gyakran azonban – hibásan – szinoni-maként használják e két kifejezést. Az elõadássorán általában nem szükségszerû valamilyenprezentációs technikát alkalmazni, bizonyos elõ-adások éppen azért jók, mert nincs mögöttükprezentáció (pl. bizonyos témák vagy jó elõadóiképességekkel bíró elõadó esetében). Ebbõl a szempontból az alkalmazott eszközökben iskülönbözhetnek. Egy elõadás során sokszor azegyetlen alkalmazott „eszköz” az elõadó beszé-de, gesztusai. A gesztusok, a metakommuniká-ció a mondanivalónknak akár 80%-át is közve-títheti a hallgatóság felé. A prezentációval kísértelõadás – különösen, ha számítógépes techni-kával készült – mindenképpen igényel valamifé-le szemléltetést, amely történhet táblai rajzzal,plakáttal, számítógépes prezentációval vagy ép-pen videóval és animációval. Az elõadás témá-ja és az elõadó mindkét formában szerves kap-csolatban van, és a kétféle elõadástípus céljai isközösek (természetesen helyzetenként eltérõhangsúllyal): az információátadás, a tájékozta-tás, a meggyõzés, a vita kiváltása, az eredmé-nyeink bemutatása vagy éppen a szórakoztatás.Napjainkban a prezentációk a hétköznapok, aziskolában végzett munka természetes kellékei,csakúgy, mint a vállalati bemutatók, konferenci-ák, de szinte bármilyen elõadás állandó és meg-kerülhetetlen eszközei, ami részben persze an-nak is köszönhetõ, hogy ma már bármelyikünk

készíthet prezentációt offline (internetkapcsolatnélkül) vagy online (internet segítségével) for-mában is (utóbbi egyébként nemcsak azt jelen-ti, hogy a prezentációban használt képeinket azinterneten keressük!). A fentiek alapján prezen-táció – tágabb értelmében – minden olyan szó-beli közlés, amely során információáramlás zaj-lik. Így tulajdonképpen annak tekinthetjük a tanórai munkát is, legyen szó tanári vagy ta-nulói közlésformákról. (A szóbeli közlésformák-ról a sorozat következõ részében olvashat.)

Az elõadás és a prezentálás tantervinézõpontból

Egy-egy tanulói prezentáció elkészítése ésbemutatása, illetve az arra irányuló reflek-

tálás mind a prezentáló személyek, mind pediga befogadó csoport tagjai részérõl kellõ jártassá-got kíván, és hozzájárulhat a hatékony, önállótanulás képességének, illeve a kommunikációskompetenciáknak a fejlõdéséhez. Természete-sen ez csak akkor valósul meg, ha nem esetle-ges, hanem újabb és újabb, egymásra épülõproblémák, megoldandó feladatok elé állítja atanulókat. Sajnos a tantervek, beleértve az újtartalmi szabályozókat (Nemzeti alaptanterv2012, kerettantervek) is, meglehetõsen hiányo-sak ebbõl a szempontból, így nehezen várható ela tanároktól a rendszerszerû fejlesztés. Továbbnehezíti a helyezetet a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek koncepcionális problémája: a prezentálással összefüggõ tevékenységeketnem is említik a tanulási képességek között, ha-nem mint kommunikációs képességrõl gondol-kodnak róluk, azokat legfeljebb a digitális kom-petenciákkal hozzák összefüggésbe. A földrajztantárgy kerettantervében (EMMI, 2012) az aláb-bi fejlesztési elemek és célkitûzések szerepelnek:– 7. évfolyamon: kommunikációs kompetencia

fejlesztése tabló-összeállítással és beszámoló-készítéssel (országcsoportok, országok bemu-tatása); egy választott térség vagy ország meg-adott szempontok szerinti bemutatása (például

MOZAIK KIADÓ 5


prezentáció készítésével különbözõ források-ból gyûjtött információk alapján).

– 8. évfolyamon: a digitális kompetencia fejleszté-se digitális prezentációs kiselõadás készítésével; a gyakorlati életre nevelés az internetalapú szol-gáltatások (például adattárak, menetrendek, ide-genforgalmi ajánlatok) használatával, a szerzettismeretek másokkal való digitális megosztásával.

E célokkal és fejlesztési követelményekkelnémi összhangban, a prezentálással kapcsolato-san kirajzolódik egy tevékenységrendszer a tan-anyagelemek közé rejtve, amit az 1. ábra foglalössze. Megjegyzés: a táblázat a kerettantervi do-kumentum elemeit használja fel, de rendszerbehelyezi és kiegészíti azokat.

A tanár feladatai a tanulói prezentáci-ón alapuló foglalkozások során

Mint minden tanulási-tanítási folyamatbanalkalmazott módszernek, a prezentáció

készítésének és elõadásának is van jól kialakult

menete, amelyet érdemes követni. A tanításiórán a földrajztanár és a tanuló is bátran pre-zentálhat, persze nem mindegy, mirõl mennyités hogyan. A következõkben néhány szempon-tot, tippet, tennivalót kívánunk felvillantani,amelyeket mindenképpen át kell gondolni ta-nárszemmel, mielõtt a tanulóknak tanórai pre-zentálással kapcsolatos feladatot adunk.

A tanulói prezentációkra épülõ tanítási óra me-nete:– Bevezetés az új témába, az elõzetes ismeretek

számbavétele.– A tanulói feladatok pontos kijelölése, a pre-

zentációkra vonatkozó tanári elvárások meg-fogalmazása.

– A tanulói prezentációk elkészítése páros vagy cso-portos munkában, felkészülés a prezentálásra.

– A tanulói prezentációk bemutatása.– Visszajelzések megfogalmazása a tanulócso-

port részérõl a prezentációkkal kapcsolatban,a legfontosabb tanulási tapasztalatok, ered-mények rögzítése.

MOZAIK KIADÓ6


1. ábraA kerettantervekbõl következõ, prezentálással összefüggõ követelmények (Makádi M., 2013)

Figyelembe veendõ szempontok:1. A prezentáció elkészítése elõtt

Számba kell venni, hogy a tanítási-tanulásifolyamat adott szakaszában mely tananyagtar-talmakat, résztémákat és milyen munkaformá-ban lehet, érdemes tanulói prezentációk segítsé-gével feldolgozni. Ehhez minél pontosabbankell megfogalmazni és közölni a feladatokat a tanulókkal az alábbi szempontok szerint:

– Mely tananyagtartalmakhoz, résztémákhozkapcsolódik a feladat?

– Hogyan járjanak el, milyen lépéseket kövesse-nek a kijelölt téma feldolgozása során?

– Melyek a prezentációval szemben támasztottlegfontosabb tartalmi, szerkezeti, formai és le-bonyolításbeli (a bemutató idõtartama, mód-ja stb.) elvárások?

MOZAIK KIADÓ 7


1. táblázatLehetséges ellenõrzõlista számítógépes prezentáció bemutatás elõtt (Farkas B. P., 2013)

Feladat, teendõ

A prezentáció ellenõrzése

Megfelel a prezentáció tartalma a követelményeknek?

Megfelel a prezentáció tartalma az elvárt céloknak?

Megfelel a prezentáció tartalma a hallgatóság igényeinek?

Az elvárásoknak megfelelõ terjedelmû a prezentáció?

Megfelelõ mennyiségû információt tartalmaznak a prezentáció diái (képernyõképei)?

Formailag helyes a prezentáció? (nem zsúfolt, nem túl színes és hivalkodó, messzirõl is jól látható, megfelelõ betûméretet/betûtípust/formázást alkalmaz)

Megvannak és megfogalmazhatók azok az üzenetek, amelyeket el kívánok mondani?

(saját szempontjaim)

A technika és a körülmények ellenõrzése

Szükséges magammal vinnem saját eszközöket (laptop, projektor)?

Szükséges a prezentációhoz élõ internetkapcsolat?

Amennyiben igen, nekem kell azt biztosítani (mobil internet, mobil szélessáv segítségével)?

Megvannak-e a prezentációhoz szükséges eszközök a helyszínen? (terepbejárás!)

Mûködik/lejátszható-e a prezentáció azon a hordozón, amelyet használok?

Ugyanúgy néznek ki a prezentáció tartalmi elemei és az animációk, mint a készítés során?

Ellenõriztem a terem méretét, akusztikáját, beépítettségét?

Rendelkezésre állnak a bemutatás közben szükséges eszközök (pl. pointer, segédeszközök, vázlatok)? Elhoztam magammal ezeket? Mûködnek?


Személyes felkészültség

Gyakoroltam a prezentációt?

Megfelelõ az öltözékem és a megjelenésem?

Mentálisan készen állok a prezentáció megtartására?


--

-

--

-

--

--

-

-

-

--

-

-

-

-

-

-

Minden elõadás, de fõképp a számítógépes be-mutatások elõtt szükséges, hogy a bemutatást vég-zõ (legyen az tanár vagy tanuló) ellenõrizze önma-gát, elõadását, elkészített prezentációját, a szükségesfeltételeket és körülményeket. Érdemes kitöltenie a 1. táblázatban látható ellenõrzõlistát (ún. checklist),ami természetesen bõvíthetõ, átalakítható saját igé-nyeinek és a körülményeknek megfelelõen.

2. A bemutatás kezdete elõtt A tanárnak meg kell bizonyosodnia a pre-

zentáció (technikai) feltételeirõl:– csak szóbeli elõadás esetén: az elõadó jelenlé-

térõl és felkészültségérõl, az elõadáshoz szük-séges esetleges eszközök meglétérõl;

– számítógéppel segített prezentáció esetén: a fentieken túl az elõadáshoz szükséges eszkö-zök (pl. PC, laptop, projektor, interaktív tábla,egyéb eszközök) bekapcsolása, mûködõké-pessé tétele, internetkapcsolat ellenõrzése, a multimédia-tartalmak lejátszásához szüksé-ges szoftvereszközök megléte (ezek hiányaesetén számítógépre történõ telepítése).

Továbbá a tanárnak meg kell bizonyosodniaaz elõadó felkészültségérõl:– megfelelõ-e az elõadó felkészültsége tartalmi

és módszertani szempontból;– azt fogja-e bemutatni elõadása során, amely

a prezentáció eredeti célja volt;– vélhetõen fogja-e tartani az idõkereteket és

egyéb formai körülményeket, követelményeket?

Ha a fentiek esetében kétségeink támadnak,akár az elõadó felkészültségében, akár az elõ-adás technikai feltételeinek elõteremtésében,akkor a tanuló(k) prezentációját érdemes ké-sõbbre halasztani. Késõbb – ha minden feltételadott és a tanuló(k) megfelelõen felkészült(ek) –sokkal több módszertani hasznát vehetjük a prezentációnak, mint egy szûkös idõre beter-vezett, ráadásul sikertelen és az elõre lefektetettcéloknak nem megfelelõ produkciónak.

3. A bemutatás alattA tanárnak ügyelnie kell arra, hogy a bemu-

tatók alatt a tanulócsoport tagjai ne a saját pre-zentációjukkal foglalkozzanak (ha több, egymástkövetõ prezentációról van szó), hanem az éppen

elõadást tartó társaikra figyeljenek. Praktikus, hajegyzeteket készítünk a tanulói prezentációkról a velük elõzetesen megbeszélt szempontok alap-ján, amely egyaránt figyel az erõsségekre és a gyen-geségekre. Használhatunk különbözõ ellenõrzõlis-tákat és áttekintõ táblázatokat, amelyek egy részét –akár elõre is – megoszthatjuk a prezentáló tanulók-kal vagy a többi tanulóval, hogy õk is felkészülhes-senek az értékelésre. A formatív értékelést lehetõvétevõ eszközök elõzetes megosztása a prezentáló ta-nulókkal lehetõvé teszi számukra az önellenõrzést, -kontrollt. Igyekezzünk csak a legkirívóbb, legszüksé-gesebb esetben félbeszakítani a bemutatót!

4. A bemutatás utánA bemutatást végzett tanulók feltétlenül ér-

tékeljék a saját munkájukat! Az önértékelésbentérjenek ki a nehézségekre, problémákra, de ad-janak számot a készítés, az elõadás örömeirõl ésszemélyes érzelmeikrõl is. Ezt követõen a tanárkérje meg a tanulócsoportot az elhangzott be-mutatók értékelésére. Ügyeljen arra, hogy a di-ákok objektív, lehetõség szerint építõ jellegûmegjegyzései kerüljenek túlsúlyba az értékelésalatt, majd ossza meg a bemutatásokkal kap-csolatos személyes észrevételeit a tanulókkal!Amennyiben az elõadó tanulók szakmai hibátvétenek, azokat természetesen ki kell javítanunkaz elõadás után. Mielõtt azonban a tanár mon-daná meg a helyes megoldást, érdeklõdjön a hallgatóságban ülõ tanulóktól, hogy vitatkoz-na-e valamelyikõjük az elõadóval, és igyekezzenrávezetni a többieket arra, hogy legyenek kriti-kusak, fogalmazzanak meg kérdéseket, tárják felaz esetleges hiányosságokat, tévedéseket! A pre-zentáció értékelése nem kizárólag szummatív esz-közökkel történhet, formatív értékelésre is szükségvan. A formatív értékelést (vagy önértékelést)több értékelõ eszközzel is támogathatjuk (ilyenvolt pl. az önértékelést segítõ, korábban bemuta-tott ellenõrzõlista). Az áttekintõ táblázatok (2. táb-lázat) is sokat segíthetnek a felkészülésben és azértékelésben is, hiszen használatukkal a tanulóelõre felkészülhet a munkáját értékelõ szempont-sorból és pontosan felkészülhet arra is, hogy mi-kor számíthat magas pontszámokra, elismerésre,mikor teljesíti szakmai elvárásainkat.

MOZAIK KIADÓ8


MOZAIK KIADÓ 9


Szempontok 4 3 2 1

Tartalmi szempontok

A prezentációcéljának telje-sítése

Maradéktalanul teljesí-tette az elõre meghatá-rozott oktatási célokat.

Jobbára teljesítette acélokat.

Kevéssé teljesítette a cé-lokat, az elvárt eredménytöbbnyire elmaradt.

Egyáltalán nemteljesítette a lefektetettoktatási célokat.

A prezentációtémája

A téma az elõre meg-határozottakra szorítko-zik, koherens, komplex.

Az elõre meghatározotttémának megfelelõ, denem kellõen komplex,koherens.

Az elõadás szétfeszítet-te a téma kereteit, nemkoherens, alig közöl atémában érdemi infor-mációkat.

A prezentáció szétfolyó,nem koherens informá-ciókat közöl. Az elõadás nem tartottaaz elõre meghatározotttematikai kereteket.

A prezentációszakmai (föld-rajzi) tartal-ma

A témát földrajzi szem-pontból, a földrajzi-környezeti logika men-tén vizsgálja.

Erõsen hatnak a föld-rajzi-környezeti gondo-latok, jórészt a földrajzitartalomra koncentrál.

Gyengék a földrajzi-kör-nyezeti kapcsolatok,nem elsõsorban a föld-rajzi tartalomra kon-centrál.

Nélkülözi a földrajzi-környezeti gondolko-dást, nincsenek földraj-zi tartalmat értelmezõgondolatok.

Tartalom ésötletgazdag-ság

Igazán informatív.Szintetizálja az infor-mációkat és új jelentéstkonstruál.Jól szervezett.

Néhány új információtközöl a témával kap-csolatban.Próbál információkatszintetizálni és új jelen-tést adni.Jól szervezett.

Elvétve tartalmaz új in-formációkat a témávalkapcsolatban. Nem in-tegrálja a tanultakat azolvasottakkal, gyakranismétli magát. Kevésbéjól szervezett.

Nem tartalmaz új infor-mációkat a témávalkapcsolatban.Rosszul szervezett.

Szakkifejezé-sek használa-ta

Kellõ mértékben, amegfelelõ helyen,kiváló színvonalonhasználja.

A szakkifejezések egyrésze hiányzik, de ez amegértést nem zavarja.

Elnagyolt, a kifejezésekegy részét helytelenülhasználja.

Alig használszakkifejezéseket, a használt kifejezésekpongyolák vagyokoskodóak.

Az információminõsége

Igazán informatív.Releváns információkattartalmaz.

Sok hasznos informáci-ót közöl a témávalkapcsolatban.

Elvétve tartalmaz hasz-nos információkat a té-mát illetõen.

Nem tartalmaz hasznosinformációkat a témátilletõen.

Földrajziösszefüggésekfeltárása

Szintetizálja az informáci-ókat, minden információkapcsolódik a központitémához.Érthetõek az összefüggé-sek, egymáshoz szorosankapcsolódó fogalmakatdolgoz fel.Komplexitásra törekszik.

Az információk zömé-ben a témához kapcso-lódnak.Többnyire szintetizáljaaz információkat.

Nehezen érthetõek azösszefüggések, a kap-csolat a központi gon-dolathoz.A prezentáció nemelég komplex, kidolgo-zatlan.

Az információk nemkapcsolódnak a köz-ponti gondolathoz, az elõadás témájához.Nem érthetõek azösszefüggések.

Multimédia-tartalom

Több és többfélemultimédiás elemettartalmaz. A multimédiának a tar-talomhoz hozzáadottértéke van.

Több multimédiás ele-met is tartalmaz. A multimédiának he-lyenként hozzáadott ér-téke van.

Néhány multimédiáselemet tartalmaz, de amultimédia nem adhozzá a tartalomhoz,nem nyújt új informá-ciót.

Nincs multimédia (kép,videó, hang, animá-ció).

MOZAIK KIADÓ10


2. táblázatÁttekintõ táblázat egy prezentáció formatív értékeléséhez (Farkas B. P. – Tóth-Mózer Szilvia)

Források,hivatkozások

Minden információfor-rásra pontosan hivatko-zik. Az idézés szabályaitmesszemenõen figye-lembe veszi.

A legtöbb információforrására pontosan hi-vatkozik. A felhasználtforrásokhoz az idézésszabályait nagyrészt fi-gyelembe veszi.

Néhány információforrása meg van jelöl-ve. Helytelenül hivat-kozik, következetlenülköveti az idézés szabá-lyait.

Nincs feltüntetve semmi-lyen forrás, amibõl a be-jegyzések táplálkoznak.Szerzõi jogvédelem alattálló elemeket az idézésszabályait figyelmen kí-vül hagyva használ.

Formai szempontok

Idõkeretek ésstrukturáltság

A prezentáció maximá-lisan tartotta az idõke-reteket, sem túl kevés,sem túl sok idõt nemvett igénybe. A belsõarányok is megfelelõek.

A prezentáció jobbáratartotta az idõkeretet, abelsõ felépítése, struktu-ráltsága megfelelõ.

A prezentáció nem tar-totta az idõkereteket, túlsok idõt vett igénybe/túl kevés ideig tartott. A belsõ arányok indo-kolatlanul elcsúsztak.

A prezentáció a meg-határozott idõkeretetdrasztikusan és indoko-latlanul túllépte/a pre-zentáció rendkívül rö-vid volt, mellõzte abelsõ strukturáltságot.

Szövegekelrendezése

A szövegek elrendezéseoptimális, kevés szövegvan, ami jól rendezett.

A szövegek elrendezésenem minden esetbenoptimális, de ez nemzavarja a megértést.

A szövegek elrendezésekívánnivalót hagy ma-ga után, elõfordulnaknem koherens, rosszulelhelyezett szövegek.

A szövegek elrendezésegátolja a megértést.

Szövegekhossza,megjelenése

A szövegek hossza,megjelenése átgondolt-ságot tükröz, kevés, deinformatív szöveg talál-ható a prezentációban.A szövegek mérete jóllátható messzirõl is.

A szövegek hossza,megjelenése nem tük-röz megfelelõ átgon-doltságot, a kevesebbtöbb lett volna. A szö-vegek a méretük miatta hátsó sorokból márkevéssé láthatóak.

A szövegek zavaróanhosszúak, egész monda-tok vannak a prezentáci-óban. A szövegek méreteéppen ezért zavaróan ki-csi, még közelrõl semlátható. A prezentációnehezen áttekinthetõ.

A prezentáció áttekint-hetetlen. Egész monda-tok, olykor egész be-kezdések találhatókbenne. A szövegek mé-retük miatt értelmezhe-tetlenek.

Helyesírás A helyesíráskifogástalan.

A helyesíráselfogadható.

A helyesíráskívánnivalót hagy magaután.

A helyesírás sokkívánnivalót hagy magaután, a tartalommegértését is nehezíti.

Egyéni stílus Az egyéni stílus kifino-mult, az elõadás igé-nyes, kongruens azelõadó személyével.

Az egyéni stílus nemtökéletes, nem teljesentud azonosulni a mon-danivalóval.

Az elõadó stílusa nemmeggyõzõ, nem azono-sul az elõadásával.

Az elõadó stílusa flegma,felkészületlenségre utal.Az elõadó stílusa zavarjaa szakmai tartalmat.

Színek ésformákhasználata

A színek és a formákhasználata kellõen bá-tor, de visszafogott. A formák és színekmegfelelõek, nem zava-róak, hozzáadott érté-kük van.

A színek és a formákhasználata kellõen bá-tor, de nem kellõenvisszafogott. A formákés színek többnyiremegfelelõek, hozzá-adott értékük van.

A színek és a formákhasználata túl bátor/vagy egyáltalán nincse-nek színek és formák.Általában nem megfe-lelõek, nincs hozzá-adott értékük, zavarjáka megértést.

A színek és a formákhasználata gátolja amegértést. Igénytelen,összecsapott szín- ésformavilág.

A felhasználtálló- ésmozgóképekminõsége

Kiváló, hozzáadott érté-kük van. Felbontásuknagy, méretük miattmesszirõl is jól láthatóak.

Megfelelõ, kevés hoz-záadott értékük van.Felbontásuk kellõennagy, méretük miattmesszirõl többnyire jólláthatóak.

Többnyire rossz minõsé-gûek, kevés hozzáadottértékük van. Felbontá-suk nem elegendõ,messzirõl nem látszanakjól. Egyes videók nemlejátszhatók.

Többnyire rossz minõ-ségûek, nincs hozzá-adott értékük. Felbon-tásuk túl kicsi,messzirõl nem látsza-nak. Egyes videók nemlejátszhatók.

A bemutatást végzõk feladatai a tanulói prezentációkon alapuló

foglalkozásokon

1. A bemutatás kezdetén– Várják meg a tanulók, amíg társaik elhelyez-

kednek és rájuk figyelnek! – Köszöntsék hallgatóságukat! Ha szükséges,

mutatkozzanak is be! Egy olyan rendezvényen(pl. diákköri konferencia, diákszimpózium),amely nem a tanulók saját iskolájában vagynem a megszokott hallgatóság elõtt zajlik (pl.vannak meghívott vendégek), elõfordulhat,hogy az elõadókat nem konferálják fel.

– Vázolják fel lényegre törõen, mirõl fog szólni,mely témát járja körül a bemutatójuk!

– Adjanak egy rövid áttekintést a bemutató fel-építésérõl (2. ábra), például egy bevezetõ,vázlatot tartalmazó dia segítségével!

2. A bemutatás alatt– Beszéljenek tisztán, érthetõen, az adott kör-

nyezetben megfelelõ hangerõvel és tempó-ban!

– Tartsanak folyamatos szemkontaktust a hall-gatóságukkal!

– Törekedjenek rá, hogy a prezentáció a bemu-tató teljes idõtartama alatt, a terem mindenpontjából jól látható, olvasható legyen! (A nyilvános beszéd és a prezentálás formaikritériumaival a sorozat következõ részébenlesz szó.)

3. A bemutatás után– A prezentáció záruljon összegzõ, lezáró gon-

dolatokkal! Lehetõség szerint frappánsan, va-lamilyen érdekességgel, csattanóval fejezzékbe a bemutatót! Ne felejtsük azt a tényt, hogya hallgatóságban különösen a prezentáció el-sõ és utolsó néhány perce marad meg érdem-ben!

– A prezentáció végén – akár annak részekéntvagy azt követõen – a tanulók foglalják össze,

melyek voltak a prezentáció erõsségei, mittennének másképp, ha legközelebb hasonlófeladatot kapnának!

– Kérjék fel társaikat arra, hogy fejtsék ki az el-hangzottakkal, látottakkal kapcsolatos véle-ményüket! Válaszoljanak a feltett kérdésekre,reagáljanak a megfogalmazott észrevéte-lekre!

5. A tanulói prezentációk követelményei és elem-zési szempontjai

A tanulói prezentációkkal összefüggõ alap-követelményeket a 3. és a 4. táblázat foglaljaössze.

6. Hogyan készüljünk a prezentációra?Egy-egy tanulói bemutató elõtt nem feltétle-

nül szükséges sok energiát ölni a prezentáció ki-váló dramaturgiával való felépítésére vagy min-den pillanatának megtervezésére. Azonbanamennyiben egy nagyobb rendezvényen ad elõa tanár vagy a tanuló, elengedhetetlen a pontosés szakszerû felkészülés és a retorikai készségektökéletesítése (a nyilvános beszéd és a prezentá-lás formai kritériumaival a sorozat következõ ré-szében lesz szó!). Ehhez a legjobb módszer – a saját képességek felismerése és kiaknázásamellett –, ha olyan emberek prezentációit figyel-jük meg és elemezzük, akiktõl úgy gondoljuk,hogy sokat tanulhatunk.

MOZAIK KIADÓ 11


2. ábraPrezentáció elején használható bevezetõ

vázlat (Farkas B. P,. 2013)

A sikeres prezentáció önvizsgálattal indul.Saját képességeink felfedezése, azonosítása ésbiztos alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogysikeres elõadók legyünk – akár a tanteremben,akár egy szülõi értekezleten, netán egy konfe-rencián. Fontos az is, hogy a prezentációt kísérõszemléltetõ eszköz használatában biztosak le-gyünk, ismerjük az adott eszközt és nem utolsósorban: ismerjük az adott anyagot, amirõl be-szélni fogunk. Bizonyára mindannyian láttunkmár esetlen, a projektorral vagy éppen a poin-terrel (általában vörös vagy UV-fényt kibocsátó,tollszerû eszköz, amely a mutatópálcák „digitá-lis” utódja) vagy prezenterrel (a prezentáció ve-títését távirányító, általában USB-csatlakozzásal

bíró, pen-drivera emlékeztetõ eszköz) ügyetle-nül babráló, ezért zavartan oda-vissza kattintga-tó elõadót. Sajnos sokszor tapasztalhatunk a sa-ját elõadásának témájában járatlan, a saját(vagy éppen más személy által készített, de azelõadónak szánt) elõadására a prezentáció so-rán rácsodálkozó elõadót is. Ezek a körülmé-nyek mind ugyanarra az eredményre vezetnek:a prezentációnk következetlen, élvezhetetlen,hatástalan lesz, nem éri el a célját. Ne higgyük,hogy ez csak a céges prezentációk vagy konfe-renciák esetében van így! Tanárként sem enged-hetjük meg magunknak, hogy a tanórai prezen-táció öncélú, pedagógiailag alacsony hatásfokú,módszertanában gyenge legyen!

MOZAIK KIADÓ12


4. táblázatA prezentáció tárgyával és az elõadó személyével kapcsolatos értékelési szempontok

(Hieber-Lenz, 2006)

A bemutatás tárgyával kapcsolatos értékelési szempontok

A bemutató személlyel kapcsolatos értékelési szempontok

Körülhatárolták-e, megnevezték-e a bemutatnikívánt témát a prezentálás kezdetén?

Képes volt-e felkelteni és folyamatosan fenntartania befogadók figyelmét a prezentálás alatt?

Kellõen szemléletes és tagolt volt-e aprezentáció?

Tartott-e állandó szemkontaktust abefogadókkal?

Könnyen érthetõ, tanulságos volt-e abefogadók számára a prezentáció?

Betartotta a nyilvános beszéd formaikritériumait?

Befogadható mennyiségû információttartalmazott-e a prezentáció?

Felkészültnek bizonyult-e a prezentálás alatt?

Összefoglalták-e a legfontosabb eredményeket,tapasztalatokat a prezentálás végén?

A helyzetnek megfelelõ volt-e a fellépése,megjelenése (testtartás, ruházat stb.)?

3. táblázatAz elõadás tárgyával és az elõadó személyiségével kapcsolatos követelmények

(Hieber-Lenz, 2006)

A prezentálás tárgyával kapcsolatoskövetelmények

A bemutatást végzõ személyekkelkapcsolatos követelmények

Jól lehatárolt téma Tetten érhetõ felkészültség

Követhetõ szerkezet Választékos fogalmazás

Minõségi és kellõ mértékû szemléltetés Gördülékeny beszéd

Befogadható mennyiségû információ Szemkontaktus a befogadókkal

Tartalmi elemek összefüggéseinek vizsgálata A megértést segítõ fellépés, megjelenés

Szakmai pontosság Csoportos beszámoló esetén: kooperáció

Senki sem születik profi elõadónak; az elõadóikészség tanulható, fejleszthetõ elméleti és gyakor-lati úton is. A tanulási folyamat során szükségsze-rûen elkövetünk tipikus hibákat. A tengerentúlona tudásmegosztás, a tudomány kommunikációjaegészen más stílusú, mint Európában; prezentá-ciós technikájukból, elõadástechnikájukból, vala-mint a számítógépes prezentációk kezelésébõl so-kat tanulhatunk hazánkban is. 1984-ben indult ésazóta is töretlen sikerrel zajlanak például a TEDelõadásai. A TED1 (Technology, Entertainment,Design) prezentációk akkora sikerre tettek szert,hogy azóta maga a TED vált igazi márkanévvé:úgynevezett „TEDx” rendezvények szerte a vi-lágban, így hazánkban is szervezõdnek (pl. a TEDxYOUTH Budapest vagy a TEDxDanubia).Érdemes a TED videói között az oktatás(„Education”) címke (azaz „tag”) alatt megke-resni például Ken Robinson klasszikus, magávalragadó elõadását2 arról, hogyan hat az iskola a kreativitásra és hogyan viszonyuljunk az új ge-nerációk oktatásához.

Ha az elõadó nem szeretne elkövetni tipikusprezentációs hibákat, akkor használhatók azinternet által kínált gyûjtemények, jó megoldá-sok. Az egyik egy, már magyar nyelven is elér-hetõ prezentáció, amely a bemutatókészítésbenleginkább elterjedt PowerPoint programmal „el-követett” hibákat gyûjti össze, és jótanácsokkallátja el az elõadókat3. Ugyanilyen célból készül-nek sorozatban Don McMillan elõadásai4, akikendõzetlen humorral figurázza ki a rosszabbnálrosszabb, de érdekes módon rendre visszatérõprezentációs hibákat. Amennyiben van kedvünktovábbi magyar nyelvû ötletekhez, felkereshetõa „Pocsék prezentáció” nevû facebook-csoport,amelyrõl e blogbejegyzésben5 olvashatunk rész-letesebben.

7. Prezentációs technikák alkalmazása az ellen-õrzés során

A prezentációval kísért elõadás és kiselõ-adás ma már általánosan beépült a földrajztaní-tás-tanulás módszerei közé. Azonban azok az újismeretek közlési módszereként honosodtakmeg hazánkban, holott a tanulási folyamat bár-mely szakaszában van rájuk lehetõség. Lehet-nek a tanulás és a tanulás ellenõrzésének részeiis – így lehetséges az is, hogy a szóbeli ellenõr-zés során a tanulók prezentációval kísért elõ-adásban számoljanak be tudásukról. Ilyen ese-tekben azonban mindig nagyon szigorúan megkell határozni az elõzetes szempontokat, hiszena szóbeli ellenõrzés, feleltetés – amely egyszummatív értékelési forma, és általában ér-demjeggyel zárul – alapvetõen stresszhelyzet a tanulók számára.

A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesz-tõ-formatív és szummatív célú pedagógiai ellen-õrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatokIKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával,támogatásával történõ megvalósítása (ilyen pél-dául az IKT eszközök szóbeli vagy írásbelielleõrzésbe való bevonása) elõsegíti a Nat célki-tûzéseinek megfelelõen az egyénre szabott tanu-lási követelmények érvényesülését, a differenciálttanulásszervezési eljárások elterjedését, valaminta hatékony és önálló tanulás kialakulását.

1. feladat

Idõtartam: 10–15 percHelye a tananyagban: A vulkanizmus (9. évfo-lyam)Módszer: tanulói feleltetés prezentációvalFeladatleírás

A kiválasztott tanulók – a következõ szóbeliellenõrzés elõtt – prezentációt készítenek, felké-szülnek egy-egy adott témából, majd számítógé-

MOZAIK KIADÓ 13


1 http://www.ted.com/pages/about2 http://www.ted.com/talks/ken_robinson_says_schools_kill_creativity.html3 http://www.slideshare.net/gnadori/powerpoint-ltali-hall4 http://www.youtube.com/watch?v=KbSPPFYxx3o5 http://komposzt.wordpress.com/2010/08/16/pocsek-prezik/

pes technikával készített prezentációjukkal kísé-rik szóbeli feleletüket.

1. Elõkészítés– A tanár a tanulói feleltetés bevezetéseként ön-

ként jelentkezõket választ, akik kipróbálhatjákmagukat ebben a technikában. Elõnyös, haelõször jó elõadóként ismert tanulók jelent-keznek, vagy a tanár választja ki õket.

– A tanulói feleltetéshez elengedhetetlen, hogya tanár pontos feladatot és szigorú szempont-sort adjon a tanulóknak, ami az alábbiakat istartalmazhatja.

Tartalmi szempontok: – Mit tartalmazhat a felelés közben használt pre-

zentáció és mit nem, mennyi szöveg, ábra,kép vagy videó lehet maximálisan benne?

– Pontosan mit vár el a felelni készülõ tanulótól?(Elõírhatja, hogy készítsen legalább egy gon-dolattérképet, legyen prezentációjában leg-alább egy magyarázó ábra vagy kép, vagyakár azt is, hogy gyakorlati példával szemlél-tesse a mondanivalóját.)

– Mely anyagrészbõl és hogyan kell készülnie(pl. a tanultakra szorítkozzon vagy szükségestovábbi otthoni felkészülés, kutatás)?

Formai szempontok: – Milyen hosszú, milyen terjedelmû (például

hány slide-ból vagy állomásból álló) prezentá-ciót készíthet a tanuló?

– Mennyi idõt tölthet a prezentációban szereplõábrák elemzésével, lehet-e egyáltalán szövega slide-okon stb.?

– Igényes, olvasható, jól látható, esztétikus le-gyen, de ezen felül elõre beállított sémáraépülõ vagy az egyéni kreativitást elõtérbe he-lyezõ prezentációs helyzeteket alakíthatunk ki,vagy éppen szabályozhatjuk a prezentációbanszereplõ mozgóképek számát vagy azok jelen-tõségét is.

– A pedagógus határozottan kiköti a prezentá-ció lehetséges idõtartamát.

2. Megvalósítás – A tanár a szóbeli ellenõrzésre szánt órán kije-

löli a prezentációval felelõ tanulót és elõkészí-ti a körülményeket.

– A tanuló bemutatja a prezentációját.

3. Értékelés: a tanár erõsen szorítkozik az elõze-tes szempontrendszerre, hiszen csak így válhatérdemjeggyel is értékelhetõvé a tanuló felelete.

A fentebb említett szóbeli ellenõrzés egyikformája lehet az is, ha a tanulók nem egy elõze-tesen elkészített, „hozott” prezentációból dol-goznak, hanem a tanórán kerülnek váratlanhelyzetbe, amelyben meg kell mutatniuk a tudá-

MOZAIK KIADÓ14


3. ábraRészletek a szóbeli ellenõrzéshez használt ta-

nulói prezentációból (ábrák forrása: flickr.com.

Az ábrák Creative Commons alatt állnak.)

sukat – de minden ilyen helyzetet megkönnyít-hetünk (vagy éppen nehezíthetünk) olyan se-gédeszközökkel, amelyek a tanulók elõzetes tu-dását megmozgatják. A szóbeli ellenõrzés egyikmódja, ha a feleltetés során a tanár videókatvagy animációkat ad a tanulónak, amelyek azellenõrzés tárgyához kapcsolódó folyamatokat,jelenségeket mutatnak be. A felelés során a ta-nulónak ki kell térnie a látott információk elem-zésére és rá kell mutatnia az összefüggésekre.Kezdetben érdemes ilyen váratlan helyzetekbenolyan tanulókat választani, akiknek sikerében bí-zik a tanár, akiknél a szokatlan szituáció nemblokkolja a gondolkodást. Ugyancsak könnyítésa tanulók számára, ha már ismert, például egymegelõzõ órán vetített videót vagy animációt kellelemezniük és szóbeli feleletükhöz kapcsolniuk.

2. feladat

Idõtartam: 10–15 percHelye a tananyagban: témafüggõ, megfelelõelõkészítés mellett már általános iskolában is jólalkalmazhatóMódszer: tanulói feleltetés animációvalFeladatleírás

A tanár többször bemutatja a gapminder.com6

alkalmazást. A Gapminder (4. ábra) használha-tó online, de letöltve offline is – földrajzi tartalmúadatok, hosszútávú idõsoros adatok interaktívgrafikonok ábrázolására. A Gapminder-ben a grafikonok mindkét tengelyének változóit átál-líthatjuk, és a „Play” gombra kattintva levetít-hetjük a két változó által generált grafikon idõ-beli változását. A mozgó pontok, körök az egyesországokat szimbolizálják, színük pedig az egyesországcsoportok színeit tükrözik. Az alkalmazáscsak angol nyelven érhetõ el, de a legtöbb adat-típus (változó) könnyen értelmezhetõ. A hasz-nálat elõtt azonban bizonyosodjunk meg arról,hogy tanulóink is birtokában vannak a földrajziszakkifejezések megfelelõ angol változatának!

A tanár, miután bemutatta a Gapminderhasználatát, kiválaszt néhány tanulót, akik (a

következõ szóbeli ellenõrzés elõtt, a témánakmegfelelõen) megvizsgálják a gapminder.comáltal kínált változók interaktív grafikonjait, majdszóbeli feleletüket egy adatvizualizált animációhasználatával kísérik.

1. Elõkészítés: a tanár a tanulói feleltetés beve-zetéseként önként jelentkezõket választ, akik ki-próbálhatják magukat ebben a technikában.Elõnyös, ha elõször jó elõadóként ismert tanu-lók jelentkeznek, vagy a tanár választjak ki õket.

2. Megvalósítás – A tanár a szóbeli ellenõrzésre szánt órán kije-

löli a prezentációval felelõ tanulót és elõkészí-ti a körülményeket.

– A tanuló feladata az, hogy narrációt készítsenegy adott videóhoz vagy animációhoz. A nar-ráció formai szabályait a felelés elõtt egyeztet-ni szükséges a tanulókkal!

3. Értékelés: a felelést a megszokott módon ér-tékeli a tanár. Amennyiben elõször próbálkozikilyen típusú ellenõrzéssel, az értékelés toleráljaaz új helyzet adta körülményeket!

A prezentáció, az elõadás az ember évezre-des szükséglete. Az istenek meggyõzése semvolt lehetséges egy, a jelenlévõ hallgatóságot ésa jelen nem lévõ spirituális lényeket el nem va-rázsoló sámán nélkül. A prezentáció, gondolata-ink megosztása, az információk közlése napja-inkban persze egészen új értelmet nyert, ésészrevétlenül egyre inkább beköltözött életünk-be, beleértve az iskolai, tanítási órai munkát is.A prezentációk helyes használata azonban nemkézenfekvõ, velünk született képesség. Az „IKTeszközökkel támogatott prezentációk alkalma-zása a földrajztanításban” címû sorozat elsõ ré-szében azt foglaltuk össze, hogy mi a prezentá-ció és hogyan tudunk készülni rá, illetvebemutattunk két, a tanórai ellenõrzés soránhasználható technikát. A következõ részekben a nyilvános beszéd formai kritériumaival, a tan-órai prezentálás hagyományos és korszerû esz-közeivel, az online prezentációs eszközökkel és

MOZAIK KIADÓ 15


6 http://www.gapminder.org/

alkalmazásokkal, tanulói és tanári közlõ módsze-rek jellegzetességeivel, valamint néhány – Nyugat-Európában már kipróbált, hazánkban még gye-rekcipõben járó – új trenddel ismerkedhet meg.

Irodalom[1] Atkinson, C. (2008): Ne vetíts vázlatot! – A ha-

tásos prezentáció. Szak Kiadó, Budapest, 370.[2]Aviram, A. – Melamed, U. (2000): Integrating

ICT and Education in Israel for the Third Millennium (Background Paper). [URL:http://www.21learn.org/site/archive/integrating-ict-and-education-in-israel-for-the-third-millennium/]

[3]Czeizer Z. (2002): A digitális forradalom és a magyar oktatás. In: Educatio, 11. évf., 4. sz.623–628.

[4]Farkas B. P. (2012): A természettudományitémájú animációk alkalmazásának feltételei a közoktatásban. Szolnoki Tudományos Köz-lemények, Szolnok, XVI., 243–262.

[5]Forgó S. (2008): Az új média és a hálózatala-pú tanulás. Új Pedagógiai Szemle, 8–9. sz.,91–97.

[6]Gubán Á. (2000): A prezentációkészítés elmé-leti alapjai. Mûszaki Kiadó, Budapest, 116.

[7]Hieber U. – Lenz, T. (2006): Präsentieren imGeographieunterricht. In: Geographie heute,245. 2–8.

[8]Hull, R. (1998): A sikeres nyilvános beszédalapjai. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 240.

[9] Jókúti yY. (2003): Prezentáció. Egyedül ismegy. Kossuth Kiadó, Budapest, 161.

[10]Kiss Cs. – Molnár M. (2003): Prezentáció ésgrafika. Mûszaki Kiadó, Budapest, 120.

[11]Makádi M. (2005): Földönjáró I. StiefelEurocart, Budapest, 177–186.

[12]Makádi M. (2012): A térbeli intelligencia fej-lesztése a földrajztanítás-tanulás folyamatá-ban. PhD értekezés, ELTE TTK, Budapest,63–64.

[13]Mattes, W. (2011): Methoden für denUnterricht. Schöningh Schulbuchverlag

[14]Siemens, G. (2008): Comparing Connecti-vism, Connectivism & Connective Knowledge,[URL: http://ltc.umanitoba.ca/connectivism/?p=101]

[15]Siemens, G. (2008): Knowing Knowledge,[URL: http://www.elearnspace.org/]

[16]Szabó K. (2009): Kommunikáció felsõfokon.Kossuth Kiadó, Budapest, 406.

[17]Szabó M. – Singer P. – Varga A. (szerk.)(2011): Tanulás hálózatban. Oktatáskutató és-Fejlesztõ Intézet, Budapest

[18]Nemzeti alaptanterv 2012. EMMI, Budapest[19]http://tanarblog.hu[20]http://drprezi.com/

MOZAIK KIADÓ16


4. ábraA gapminder.com adatvizualizációs alkalmazás használat közben

Az utóbbi néhány évtized alatt nemzetgaz-daságunkat és a hazai ipart is jelentõsszerkezeti változások jellemezték. A vál-

tozások fõ oka, hogy hazánk gazdasági és kül-kereskedelmi kapcsolatai a rendszerváltozástkövetõn átalakultak, és gazdaságunk korábbiegyoldalú „keleti irányultsága és függõsége”megszûnt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az ipar te-rületén tevékenykedõ vállalatok jelentõs részeelvesztette korábbi felvevõpiacát, ami értékesí-tési nehézségeket okozott. A piacvesztést az oly-kor korszerûtlen és nem hatékony termelõkapa-citások fokozatos leépülése, egyes üzemekbezárása, a privatizáció, illetve a munkanélküli-ség magas szintre történõ megugrása követte.Tovább fokozta a kialakult helyzetet a vállalatokfizetésképtelensége, eladósodása, amely ko-moly likviditási nehézségeket eredményezett.

Iparunk strukturális változásában nagy szere-pet játszott a KGST (1991 szeptember) megszû-nése és hazánk az Európai Unió társult tagjáváválása (1991 december). Ez komoly kihívás eléállította Magyarország gazdaságát és ezen keresz-tül iparát is, mert nagyon rövid idõ alatt kellettrugalmasan alkalmazkodni az új piaci viszonyok-hoz. Az új (elsõsorban nyugat-európai) piacok el-várásaikban sokkal igényesebbek voltak, mint azegykori szocialista országok. Éppen ezért a válla-latoknak a technológiakorszerûsítés mellett egyremagasabb mûszaki és technikai színvonalnakkellett megfelelnie. Mindezek hatására hazánk

külkereskedelmi kapcsolatai kedvezõen alakultakés az ipari értékesítés területén egyre inkább a fej-lett országok felé fordult. Ennek eredményekép-pen az 1990-es években az export és az importjelentõs részét a fejlett országokkal, ezen belül pe-dig az Európai Unió országaival bonyolítottuk le,amelynek szerepe hazánk külkereskedelmébenfolyamatosan növekedett.

A rendszerváltozást követõen a legjelentõ-sebb külkereskedelmi partnerünk az egyesítettNémetország volt, amely 1992-ben az expor-tunk 27,7%-át, míg az import 23,5%-át adta. Ez az évek folyamán változott: 2001-re az ex-portunk 35,6, míg az importunk 24,9%-a bo-nyolódott Németországgal. Az 1990-es évekelején tapasztalt magas részesedés részben an-nak köszönhetõ, hogy a rendszerváltozás elõttiévekben hazánk második legfontosabb külke-reskedelmi partnere az egykori NDK volt a Szovjetuniót követõen. 1990-tõl azonban azegykori kelet-német tartományokkal gazdaságiés külkereskedelmi kapcsolataink fokozatosanleépültek, amelyek eredményeképpen napja-inkban a hazai ipar fõbb német partnerei dél-Németországban (Bajorország és Baden-Württenberg tartományban) vannak.

Az egykori „szocialista tömb” országai közüla rendszerváltozást követõ években hazánk kül-kereskedelmében még jelentõsebb szerepet ját-szott az egykori Szovjetunió megszûnését köve-tõen létrejött Független Államok Közössége3

MOZAIK KIADÓ 17


Dr. Komarek Levente

Hazánk és az Európai Unió iparikülkereskedelmének területi és strukturális változásai

1 1991 decemberében alakult meg a korábbi Szovjetunió 11 volt tagországát tömörítõ nemzetközi szervezet ésszövetség, amely a gazdasági, a katonai és a külpolitikai együttmûködést célozza meg. Jelenleg 9 állandó és2 társult tagja van.

(FÁK). 1992-ben az ipari exportunk 13,1%-airányult a FÁK országaiba, ugyanakkor impor-tunk 16,9%-a származott tõlük. 2001-re a FÁKországaival folytatott külkereskedelmünk jelen-tõs mértékben visszaesett. Ezen országok közüla legfõbb partnerünk Oroszország, ahonnan azipari importunk 7%-a származik, míg expor-tunk mindössze 1,5%-a irányul az orosz piacra.A jelentõs orosz felvevõpiac hazánk számára ki-használatlan tartaléknak tekinthetõ, ezért cél-szerû lenne külkereskedelmi kapcsolatainkaterõsíteni.

Az európai országok közül fontos gazdasági(külkereskedelmi) kapcsolatok bontakoztak ki aszomszédos országokkal is. Ezen országok közülelsõsorban Ausztria emelhetõ ki, mivel az 1990-es évek elején a harmadik legfontosabb külke-reskedelmi partnerünk volt az ipar területén.1992-ben exportunk 10,7%-a Ausztriába irá-nyult. Ugyanakkor hazánk ipari importjának14,4%-át Ausztria adta. 2001-re azonban mindaz export (7,9%), mind pedig az import (7,4%)csökkent a korábbi évekhez képest. Ez elsõsor-ban annak köszönhetõ, hogy iparunk ágazatistruktúrája az évek folyamán a két ország vi-szonylatában közeledett egymáshoz.

Az Európai Unió alapító tagja közül hazánkkülkereskedelmében jelentõsebb szerepet ját-szott Olaszország is. 1992-ben exportunk 9,5%-át, míg importunk 6,3%-át Olaszországgal bo-nyolítottuk le. 2001-re az export területéncsökkenés (6,3%), míg az import esetében nö-vekedés (7,8%) tapasztalható. A többi EU-s or-szág közül említést érdemel még Franciaország,az Egyesült Királyság, Belgium és Hollandia.Ezen országok esetében az ipari export és im-port országonként 2–4%-ban játszik szerepet.

A közép-kelet-európai országokkal a koráb-bi intenzívebb külkereskedelmi kapcsolatainknapjainkra visszaszorultak. Az 1990-es évek ele-jén ezen országok közül Csehországgal, Szlová-kiával, Romániával és Lengyelországgal bonyo-lítottunk jelentõsebb kereskedelmet. 2001-reazonban hazánk ipari exportjában és importjá-ban a kelet-közép-európai országok egyenként1–3%-ot jelentenek.

Szintén visszaesett a ’90-es években az ázsi-ai és a fejlõdõ országokkal folytatott külkereske-delmünkben az export szerepe. Ugyanakkor azimport súlya közel 3-szorosára emelkedett2001-re 1992-höz képest. A növekedés elsõsor-

MOZAIK KIADÓ18


1. táblázatIparunk exportjának megoszlása országcsoportok szerint (%)

Forrás: KSH adatok alapján szerzõ számítása

2. táblázat Iparunk importjának megoszlása országcsoportok szerint (%)


ÉvFejlett

országokA fejlett országokon belül Fejlõdõ

országokEU közép- és kelet-európai országok

1992 71,2 49,8 23,0 5,8

1996 69,8 62,7 23,5 6,7

2001 82,4 74,3 14,0 3,6

ÉvFejlett

országokA fejlett országokon belül Fejlõdõ

országokEU közép- és kelet-európai országok

1992 69,7 42,7 24,8 5,5

1996 68,9 59,8 23,9 7,2

2001 69,4 57,8 16,6 14,0

ban Japánnak (4,6%), Kínának (4,0%), Szinga-púrnak (1,5%), Tajvannak (1,4%), Malajziának(1,4%) és dél-Koreának (1,2%) köszönhetõ.Ezen ázsiai országok adták 2001-ben ipari im-portunk 14,1%-át.

A tengerentúli országok közül az AmerikaiEgyesült Államok (USA) érdemel említést,amellyel gazdasági kapcsolataink fokozatosanelmélyültek. 2001-ben exportunk 4,9%-a irá-nyult az USA-ba, míg onnan az import 4,2%-aszármazott.

Magyarország Európai Unióhoz történõcsatlakozását követõen a korábbiakhoz képestjelentõsebb változások nem jellemezték hazánkkülkereskedelmi kapcsolatainak irányultságát.Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióhoz tartozóországok továbbra is meghatározó szerepet töl-tenek be külkereskedelmünkben. Az egykoriEU-15 közül a legjelentõsebbek Németország,Ausztria, Olaszország, Hollandia és Franciaor-szág. Az ipari export területén 2004-ben Német-ország 31,6%-kal, Ausztria 7,3%-kal, Franciaor-szág 5,6%-kal, Olaszország 5,5%-kal, mígHollandia 3,7%-kal részesedett hazánk teljes ki-vitelébõl. Ugyanakkor a behozatal esetében Né-metország 29,3%-kal, Ausztria 8,1%-kal, Olasz-ország 5,6%-kal, Hollandia 4,9%-kal ésFranciaország 4,6%-kal részesedett. 2010-reazonban kisebb mértékû változás következettbe az ipari külkereskedelem területén. Egyes or-

szágok veszítettek jelentõségükbõl, míg másoknövelték elõnyüket. Iparunk exportjának25,1%-át Németország, 5,5%-át Olaszország,5,4%-át az Egyesült Királyság, 5,0%-át Francia-ország, míg 4,9%-át Ausztria adta. Az importesetében Németország (24,0%), Ausztria(6,2%), Hollandia (4,5%), Olaszország (4,3%)és Franciaország (3,7%) emelhetõ ki.

Az egykori KGST országok közül jelentõ-sebb külgazdasági kapcsolat Csehországhoz,Lengyelországhoz, Szlovákiához és Romániá-hoz fûzõdik. 2004-ben a kivitel 3,2%-át Romá-nia, 2,9%-át Lengyelország, 2,4%-át Csehor-szág, 1,9%-át Szlovákia adta. Ezzel szemben a behozatal 3,2%-a Lengyelországból, 2,8%-aCsehországból, 2,0%-a Szlovákiából és 1,5%-aRomániából származott. 2010-re megállapítha-tó, hogy 2004-hez képest növekedett az adottországokba irányuló exportunk részaránya. En-nek eredményeként a kivitelünk 5,4%-át Romá-nia, 5,3%-át Szlovákia, 3,7%-át Lengyelországés 3,5%-át Csehország adta. Növekedés figyel-hetõ meg a behozatal esetében is. Az importunk5,3%-a Lengyelországból, 4,2%-a Szlovákiá-ból, 3,2%-a Csehországból és 2,6%-a Románi-ából származott. Szorgalmazni kell a szomszé-dos országokkal a külkereskedelmi kapcsolatokbõvítését és elmélyítését.

Az ázsiai országok közül Japán, Kína és dél-Korea említhetõ meg. Ezen országok esetében

MOZAIK KIADÓ 19


3. táblázatIparunk külkereskedelmének megoszlása országcsoportok szerint (%)


2 2004-tõl EU-253 2008-tól EU-27

ÉvEurópai Unió

Európai Uniónkívüli országok

Ebbõl

ázsiai országok amerikai országok

Import Export Import Export Import Export Import Export

20042 71,7 79,5 28,3 20,5 14,5 4,4 2,2 3,6

2006 67,9 74,3 32,1 25,7 15,8 5,3 2,1 3,4

20083 68,3 78,3 31,7 21,7 16,0 5,1 2,4 3,0

2010 67,8 77,4 32,2 22,6 18,4 6,5 2,5 3,0

a külkereskedelmi egyenlegünk negatív. 2004-ben behozatalunk 4,8%-át Kína, 3,0%-át Japánés 1,5%-át dél-Korea adta. 2010-re Kína (7,1%)és dél-Korea (3,3%) esetében növekedés, mígJapán (2,2%) esetében csökkenés jelentkezett.Az exportunk ezen országok felé a vizsgált idõ-szakban sok esetben nem érte el az 1,0%-otsem. Törekednünk kell arra, hogy a külkereske-delmi mérlegünk pozitív irányba tolódjék el.

Az egykori szovjet utódállamok közül Orosz-ország említhetõ meg. 2004-ben a behozata-lunk 5,7%-át, míg a kivitelünk 1,6%-át adta.2010-re a behozatal és a kivitel is kisebb arány-ban növekedett, elõbbinél 7,8%-ra, míg azutóbbinál 3,6%-ra.

A tengerentúli országok közül az AmerikaiEgyesült Államokhoz fûzõdnek jelentõsebb kül-kereskedelmi kapcsolataink. 2004-ben az USAadta iparunk exportjának 3,0%-át, míg impor-tunk 1,7%-át, ezzel szemben 2010-ben kivite-lünk 2,0%-át, míg behozatalunk 1,8%-át.

A fentiek azt mutatják, hogy az ezredfordu-lóra hazánk külkereskedelme az ipar területénjelentõsen EU-centrikussá vált. Az elmúlt egyévtizedben EU-központú külkereskedelmünk el-mélyült. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy ipa-runk exportjának közel 80%-a az Európai Uniópiacára irányul, illetve hazánk ipari termékeinekközel 70%-át az Európai Unió országaiból szer-zi be. Ez egy igen jelentõs függelmi viszonyteredményez, ami dekonjunktúra esetén negatí-van érintheti hazánk gazdaságát és ezen belüliparunk területi és ágazati struktúráját is. Az erõ-teljes piaci függésnek azonban pozitív hozadékais van, amely azt tükrözi, hogy termékeink meg-felelnek az Európai Unió által támasztott szigo-rú minõségi, valamint technikai és technológiaikövetelményeknek. Az elõzõek ellenére azon-ban nem szerencsés, ha egy ország gazdaságaés ezen keresztül a külkereskedelmének irá-nyultsága a folyamatosan változó világban eny-nyire egyoldalú legyen. Célszerû lenne a koráb-bi keleti piacok egy részét visszaszerezni ésbõvíteni, erõsíteni kapcsolatainkat olyan orszá-

gokkal (elsõsorban ázsiai, észak- és latin-ameri-kai), melyek termékeink számára megfelelõ fel-vevõpiacok lehetnek. Ez csökkentené az Euró-pai Uniótól és annak egyes országaitól történõfüggésünket és hozzájárulna a többpólusú kül-kereskedelmi kapcsolatok megteremtéséhez.

A hazánk külkereskedelmi kapcsolatainakirányultságában bekövetkezett változások aziparunk területi és ágazati struktúrájának válto-zását is eredményezték. Korábban iparunk (aKGST idõszakában) igen jelentõsen specializá-lódott elsõsorban a gépiparra, azon belül a köz-úti jármûgyártásra (autóbuszgyártásra), amely-nek az lett a következménye, hogy a hazánkbangyártott Ikarus az egykori „szocialista világ”minden tájára eljutott. A rendszerváltozást kö-vetõen, a ’90-es évek elején kivitelünk ágazatistruktúráját tekintve megállapítható, hogy azalapanyag és félkész termékek, valamint az élel-miszerek és élelmiszeripari alapanyagok adták1990-ben exportunk 61,0%-át, míg 1994-ben57,1%-át. 2000-re a korábban kisebb szerepetjátszó gép, berendezés önmagában a kivitel60,0%-át jelentette. Ezzel szemben az alap-anyag és félkész termékek, valamint az élelmi-szerek és élelmiszeripari alapanyagok jelentõsmértékben vesztettek korábbi kedvezõbb helyze-tükbõl. Ennek oka, hogy a vállalatok nem alap-anyag és nyersanyag formájában exportálják ter-mékeiket, hanem késztermékként. A behozatalt a ’90-es évek elsõ felében az alapanyag és félkésztermékek (46,3%), valamint a gép, berendezés(17,7%) alkotta. 2000-re az alapanyag és félkésztermékek aránya jelentõsen lecsökkent (26,4%),ezzel szemben jelentõsen elõretört a gép, beren-dezés (51,5%) szerepe és jelentõsége az importterületén.

A hazai külkereskedelemre jellemzõ behoza-tal és kivitel alakulását a 2001 és 2010 közöttiidõszakra vonatkozóan szükséges külön elemez-ni, mert közben megváltozott külkereskedel-münk ipari árucsoportok szerinti összetétele.2001-ben az exportunk jelentõs részét, 57,6%-át a gépek és szállítóeszközök, míg 31,0%-át

MOZAIK KIADÓ20


a feldolgozott termékek jelentették. 2010-re a gépek és szállítóeszközök részaránya továbbnövekedett (60,2%), míg a feldolgozott termé-keké (27,6%) csökkent. A behozatalt 2001-bena kivitelhez hasonlóan a gépek és szállítóeszkö-zök (51,6%), valamint a feldolgozott termékek(35,3%) jellemezték. Az elõzõ két árucsoport2010-re veszített jelentõségébõl, ugyanakkor azélelmiszerek, ital, dohány árucsoport kisebb nö-vekedést könyvelhetett el a tárgyévre a bázisév-hez képest.

Az évek során a hazai ipar területén kialakultkülkereskedelmi struktúra jelentõs mértékbenharmonizál az Európai Unió iparszerkezetével.Az Európai Unió (EU-15) külkereskedelménekágazati szerkezetét vizsgálva megállapítható,hogy 1991-ben a gép, gépi berendezés gyártá-sának, a jármûgyártásnak és az elektronikai ésoptikai termékek gyártásának van nagyobb je-

lentõsége az exportértékesítés területén. A ter-mékek jelentõs része az Amerikai Egyesült Álla-mokba, Svájcba, továbbá kisebb arányban Ja-pánba, az egykori Szovjetunióba és Norvégiábakerült. A behozatal területén az elektronikai ésoptikai termék gyártásának, a jármûgyártásnakés a textília, textilruházati termék gyártásánakvan nagyobb jelentõsége. Az adott ágazatok ter-mékei az Amerikai Egyesült Államokból, Japán-ból, Svájcból, Kínából és Tajvanról érkeztek.Egy évtized leforgása alatt jelentõs változásoknem jellemezték az EU-15 tagállamának exportstruktúráját. 2001-ben továbbra is az elektroni-kai és optikai termékek gyártása, a jármûgyár-tás és a gép, gépi berendezés gyártása adta azexport 53,7%-át. Ezen termékek elsõsorban azUSA, Svájc, Japán, Lengyelország és Kína pia-caira kerültek. Az import esetében 1991-hez ké-pest 2001-re növelte elõnyét az elektronikai és

MOZAIK KIADÓ 21


4. táblázat A magyar külkereskedelem árucsoportok szerinti megoszlása 1990–2000 (%)


Megnevezés1990 1994 2000

Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal KivitelEnergiahordozók 13,8 2,4 11,0 3,3 8,3 1,8Alapanyag és félkész termékek 46,3 37,9 36,8 36,5 26,4 19,2Gép, berendezés 17,7 20,1 23,4 13,0 51,5 60,0Ipari fogyasztási cikkek 14,6 16,5 22,0 26,6 11,1 12,1

Élelmiszerek és élelmiszeriparialapanyagok 7,6 23,1 6,8 20,6 2,7 6,9

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

5. táblázatA magyar külkereskedelem árucsoportok szerinti megoszlása 2001–2010 (%)


Megnevezés2001 2005 2010

Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal KivitelÉlelmiszerek, ital, dohány 2,9 7,5 4,1 5,8 5,0 6,9Nyersanyagok 2,0 2,0 1,8 2,0 2,1 2,4Energiahordozók 8,2 1,9 10,2 2,7 10,7 2,8Feldolgozott termékek 35,3 31,0 32,8 27,6 31,9 27,6

Gépek és szállítóeszközök 51,6 57,6 51,1 61,9 50,3 60,2

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

optikai termékek gyártása, a jármûgyártás,ugyanakkor a textília, textilruházati termékekgyártása veszített jelentõségébõl. A behozatalterületén a vegyi anyag, termék gyártása kerültelõbbre a rangsorban. Az import termékek53,1%-a az Amerikai Egyesült Államokból, Ja-pánból, Kínából, Svájcból, Csehországból ésMagyarországról származik.

Az Európai Unió 2004-ben új tagokkal bõ-vült, de ennek ellenére jelentõs strukturális vál-tozás az exportszerkezetében nem következettbe. Ez azt jelenti, hogy az újonnan csatlakozóországok export struktúrája jelentõs mértékbenhasonlít a korábbi EU-15 ágazati szerkezetére.2004-ben is az export esetében az elektronikaiés optikai termékek gyártása, a vegyi anyag,termékek gyártása és a jármûgyártás vezetett.

A behozatal területén szintén az elektronikai ésoptikai termékek gyártása, a jármûgyártás és avegyi anyag, termékek gyártása a meghatározó.Mind az export, mind pedig az import területénaz USA, Svájc, Kína, Japán és Oroszország sze-repe jelentõs.

2005-ben az export ágazati struktúrája azelõzõ évihez hasonló (elektronikai és optikai ter-mékek gyártása, vegyipar, jármûgyártás),ugyanakkor az import esetén kisebb változás ta-pasztalható. Ebben az évben a behozatalban a villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás veze-tett, amely ágazatot az elektronikai és optikaitermékek gyártása, valamint a vegyipar követ.Az export és az import területén is az USA,Svájc, Oroszország, Kína, Japán és Hongkongszerepe a meghatározó.

MOZAIK KIADÓ22


6. táblázat A feldolgozóipar külkereskedelmének ágazati szerkezete az Európai Unióban (EU-15) (%)

Forrás: EUROSTAT adatok alapján szerzõ számítása

IparágExport Import

1991 2001 1991 2001

Élelmiszer, ital, dohány gyártása 7,6 5,3 7,2 5,0

Textília, textilruházati termék gyártása 5,7 4,7 10,7 8,8

Bõr, bõrtermék, lábbeli gyártása 1,7 1,6 2,3 2,2

Fa- és faipari termék gyártása 0,6 0,8 1,9 1,4

Cellulóz, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 3,2 2,8 2,6 2,1

Koksz és kõolajtermék gyártása 2,0 1,9 4,4 2,8

Vegyi anyag, termék gyártása 13,1 14,7 9,5 9,8

Gumi és mûanyag termék gyártása 2,3 2,5 1,9 2,2

Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 2,3 1,9 1,0 1,2

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 9,2 7,0 9,5 8,8

Gép, gépi berendezés gyártása 18,1 14,9 8,2 8,3

Elektronikai és optikai termék gyártása 14,3 20,4 23,5 28,6

Jármûgyártás 16,0 18,4 12,8 14,4

Máshová nem sorolt feldolgozóipar 4,0 3,3 4,3 4,4

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

MOZAIK KIADÓ 23


1. ábraAz EU-15 ipari exportjának országok szerinti megoszlása (1991)

Szerk.: EUROSTAT adatok alapján a szerzõ

2. ábra Az EU-15 ipari importjának országok szerinti megoszlása (1991)


MOZAIK KIADÓ24




4. ábraAz EU-15 ipari importjának országok szerinti megoszlása (2001)


Az Európai Unió 27 tagra történõ bõvülésesem eredményezett jelentõsebb változásokat azEU külkereskedelmének szerkezeti struktúrájában.2006-ban és 2007-ben is az export területén a vegyipar, az elektronikai és optikai termékekgyártása, valamint a jármûgyártás a meghatározó.Az import esetében 2006-ban a villamosenergia-,gáz-, gõz-, vízellátás, az elektronikai és optikai ter-mékgyártás, valamint a vegyipar, 2007-ben pediga bányászat és kõfejtés, az elektronikai és optikaitermékek gyártása, illetve a vegyi anyag, termék-gyártás a meghatározó. Mind az export, mind pe-dig az import esetében az Amerikai Egyesült Álla-

moknak, Svájcnak, Kínának, Oroszországnak, Japánnak és Törökországnak a szerepe jelentõs.

Napjainkban az ipari ágazatok struktúrájá-nak vizsgálatánál megállapítható, hogy az Euró-pai Unió 27 tagállamának külkereskedelmébena gépek és szállítóeszközök játsszák a vezetõ sze-repet. A fõ külkereskedelmi partnerek közé pe-dig az USA, Kína, Oroszország, Japán, Norvé-gia, Svájc és Törökország sorolható.

Az elmúlt években a piaci viszonyok változá-sa miatt hazánkban és az Európai Unió egyesországaiban is jelentõs iparszerkezeti változásokkövetkeztek be.

MOZAIK KIADÓ 25


7. táblázat:A feldolgozóipar külkereskedelmének ágazati szerkezete az Európai Unióban (EU-25) (%)



2004 2005 2004 2005

Élelmiszer, ital, dohány gyártása 5,3 4,9 5,2 3,8

Textília, textilruházati termék gyártása 3,85,0

8,98,9

Bõr, bõrtermék, lábbeli gyártása 1,4 2,3

Fa és faipari termék gyártása 0,92,1

1,21,7

Cellulóz, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2,1 1,5

Koksz és kõolajtermék gyártása 2,9

18,2

3,8

10,5Vegyi anyag, termék gyártása 16,4 11,3

Gumi és mûanyag termék gyártása 2,4 2,2





Jármûgyártás 18,4 17,7 13,2 9,7

Máshová nem sorolt feldolgozóipar 3,0 – 4,4 –

Bútoripar és máshová nem sorolt feldolgozóipar – 2,8 – 3,5

Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás – 4,3 – 23,3

Bányászat és kõfejtés – 1,4 – 2,6

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

MOZAIK KIADÓ26




6. ábra: Az EU-25 ipari importjának országok szerinti megoszlása (2005)


MOZAIK KIADÓ 27


7. ábra Az EU-27 ipari exportjának országok szerinti megoszlása (2007)


8. táblázatA feldolgozóipar külkereskedelmének ágazati szerkezete az Európai Unióban (EU-27) (%)



2006 2007 2006 2007Élelmiszer, ital, dohány gyártása 5,0 4,9 3,8 4,0

Textília, textilruházati, bõrtermék, lábbeli gyártása 4,2 4,1 7,8 7,7

Fa- és papírtermék gyártása 2,7 2,6 1,7 1,8

Vegyi anyag, termék gyártása18,0

20,210,3

13,3

Gumi és mûanyag termék gyártása 2,3 1,8





Jármûgyártás 16,3 16,4 8,1 8,3

Bútoripar és máshová nem sorolt feldolgozóipar 2,7 2,7 3,3 3,5

Bányászat és kõfejtés 1,3 1,7 2,5 22,1

Villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátás 5,2 0,2 25,7 0,2

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

A változások pedig új területi és ágazati struk-túrát eredményeztek a külkereskedelem területénis. Az iparszerkezeti változások egyik legfõbb sa-játossága hazai és európai uniós viszonylatban is,

hogy megtalálhatók az ágazati struktúrában a je-lentõségüket folyamatosan elvesztõ hagyomá-nyos, illetve az új gazdasági és piaci kihívásoknakmegfelelõ, dinamikusan fejlõdõ ipari ágazatok.

MOZAIK KIADÓ28




9. táblázatA feldolgozóipar külkereskedelmének ágazati szerkezete az Európai Unióban (EU-27) (%)



2008 2011 2008 2011

Élelmiszerek, italok, dohányáruk 6,4 6,9 5,6 6,0

Nyersanyagok 2,2 2,6 4,7 5,1

Energiahordozók 5,1 5,5 24,6 24,3

Vegyi áruk és hasonló termékek 15,1 16,7 9,3 10,2

Gépek és szállítóeszközök 43,2 41,0 29,9 28,6

Egyéb feldolgozott termékek 25,1 24,4 24,2 24,1

Máshova fel nem tüntetett termék és ügylet 2,9 2,9 1,7 1,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

MOZAIK KIADÓ 29






MOZAIK KIADÓ30


Ország Legnagyobb iparág Második legnagyobbiparág

Harmadiklegnagyobb iparág

EU-25Élelmiszer, ital, dohány

gyártásaVegyipar

Gép, gépi berendezésgyártása

Belgium VegyiparÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátás

CsehországVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásJármûgyártás

Fémfeldolgozási termékgyártása

DániaÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaBányászat

(kõolaj, földgáz)Gép, gépi berendezés

gyártása

NémetországGép, gépi berendezés

gyártásaJármûgyártás Vegyipar

ÉsztországVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaFaipar

GörögországÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaFémfeldolgozási termék



SpanyolországÉlelmiszer, ital, dohány




FranciaországÉlelmiszer, ital, dohány


gõz-, vízellátásVegyipar

Írország VegyiparÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaNyomdaipar

OlaszországGép, gépi berendezés


gyártásaÉlelmiszer, ital, dohány

gyártása

CiprusÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaEgyéb nemfém ásványi

termék gyártásaBútor és egyébfeldolgozóipar

LitvániaVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásFaipar Nyomdaipar

LettországVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásTextilruházati ipar Faipar

Luxemburg Fémalapanyag gyártásaGumi és mûanyagtermékek gyártása

Fémfeldolgozási termékgyártása

MagyarországVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásJármûgyártás Vegyipar

MáltaHíradástechnikai termék

gyártásaBútor és egyébfeldolgozóipar

Nyomdaipar

Hollandia Vegyipar NyomdaiparFémfeldolgozási termék

gyártása

AusztriaGép, gépi berendezés


gõz-, vízellátásFémfeldolgozási termék

gyártása

LengyelországVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásVegyipar

Egyéb nemfém ásványitermék gyártása

PortugáliaVillamosenergia-, gáz-,

gõz-, vízellátásÉlelmiszer, ital, dohány

gyártásaEgyéb nemfém ásványi

termék gyártása

A hagyományos ágazatok iparon belüli sú-lya csökken, a dinamikusan fejlõdõ ipari ága-zatoké pedig egyre jobban erõsödik. A hanyat-lás oka sokrétû, amelyben szerepet játszotttöbbek között a kereslet csökkenése, a nyers-anyagforrások megcsappanása, a globális pia-con egyre élezõdõ nemzetközi verseny, az elõ-állítási költségek fokozatos növekedése, illetvea tudomány és a technika folyamatos fejlõdé-se is. A hozzáadott érték alapján a hanyatlóágazatok (európai uniós viszonylatban is) a bá-nyászat, a kohászat, a gépipar egyes alágazatai(pl. villamos berendezések gyártása, hajógyár-tás), valamint a textília, bõrtermék, lábbeli gyár-tása, a dinamikusan fejlõdõ ágazatok pedig a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékgyártása, a jármûgyártás, illetve a vegyiparegyes alágazatai (gyógyszeripar, vegyi anyag,termék gyártása).

Összességében elmondhatjuk, hogy az Eu-rópai Unió országaiban a legfontosabb ipariágazatok között megtalálhatóak a hanyatló, a mérsékelten fejlõdõ és a dinamikusan fejlõdõiparágak is. Az Európai Unió korábbi 25 tagál-lamában öt iparág szerepe emelhetõ ki: a fém-alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, a jármûgyártás, az elektronikai és optikai termé-

kek gyártása, a vegyipar és az élelmiszer, ital,dohány gyártása. Ezen iparágak az ipari terme-lés és a foglalkoztatottak jelentõs hányadát fog-lalják magukba. Az Európai Unió bõvítésévelezen ipari ágazatok pozíciója tovább erõsödött,mert az adott ágazatok az újonnan csatlakozóországok iparában (Bulgária, Románia) is jelen-tõs szerepet játszanak.

A régi és az új tagállamok iparának struktú-rájában meglévõ különbségeket az jellemzi,hogy a régiek esetében a tudásalapú (pl. gép-ipar, vegyipar), az újak esetében pedig általá-ban a munkaképes (pl. textilipar) ipari ágazatokdominálnak.

Az egyes tagállamok feldolgozóiparánakágazati szerkezetében az Európai Unió egészé-re jellemzõtõl kisebb-nagyobb eltérések tapasz-talhatók. Az egykori 15 tagállam legjelentõsebbiparága a hozzáadott érték alapján a gép, gépiberendezések gyártása, az élelmiszer, ital, do-hány gyártása és a vegyipar. Emellett azonbanterületi különbségek mutatkoznak. Az EurópaiUnió alapító tagjai közül kiemelkedik a Bene-lux-államok vegyipara (Belgium), az élelmiszer,ital, dohány gyártása (Hollandia), és nem utol-só sorban a fémalapanyag gyártása (Luxem-burg). Franciaország esetében az élelmiszer-

MOZAIK KIADÓ 31


SzlovéniaFémfeldolgozási termékgyártása

VegyiparGép, gépi berendezésgyártása

SzlovákiaVillamosenergia-, gáz-,gõz-, vízellátás

Fémalapanyag gyártása Jármûgyártás

FinnországHíradástechnikai termékgyártása

Cellulóz és papíriparGép, gépi berendezésgyártása

SvédországGép, gépi berendezésgyártása

VegyiparVillamosenergia-, gáz-,gõz-, vízellátás

Egyesült KirályságÉlelmiszer, ital, dohánygyártása

Bányászat (kõolaj, földgáz)

Vegyipar

10. táblázatA hozzáadott érték alapján a három legjelentõsebb iparág az Európai Unió tagállamaiban

(2006) (EU-25)Szerk.: EUROSTAT adatok alapján a szerzõ

ipar, ital, dohány gyártása, míg Németország ésOlaszország esetében a gép, gépi berendezésekgyártása. A késõbbiek során csatlakozó Dániá-ban, Görögországban, Spanyolországban, Por-tugáliában és az Egyesült Királyságban az élel-miszer, ital, dohány gyártása, Írországban a vegyipar, Ausztriában a gép, gépi berendezé-sek gyártása, Finnországban a híradástechnikaitermékek gyártása, míg Svédországban a jár-mûipar a legnagyobb és a legjelentõsebb ipariágazat.

A bõvülõ Európai Unióban a hozzáadott ér-ték alapján kisebb változások következtek be. A korábban 15 tagot számláló gazdasági integ-rációban a három legfontosabb ipari ágazat a 1.) gép, gépi berendezések gyártása, 2.) azélelmiszer, ital, dohány gyártása és a 3.) vegy-ipar volt. Az újonnan csatlakozó országok közül(2004) Csehországban, a Balti államokban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlováki-ában is a villamosenergia-, gáz-, gõz-, vízellátása legfontosabb ágazat. Cipruson az élelmiszer,ital, dohány gyártása, Máltán a híradástechnikaitermék gyártása, Szlovéniában a fémfeldolgo-zási termék gyártása emelhetõ ki. Ennek ellené-re az EU-25-ök három legfontosabb ipari ága-zatát tekintve továbbra is az élelmiszer, ital,dohány gyártása, a vegyipar és a gép, gépi be-rendezések gyártása található az élmezõnyben.

Az Európai Unióhoz történõ további orszá-gok csatlakozása új helyzetet teremthet a gazda-sági integráció iparának és külkereskedelménekalakulásában is. Ebbõl kifolyólag az ipart ésezen keresztül a külkereskedelmet érintõ terüle-ti és strukturális átalakulások nem zárultak le,hiszen mind a területi, mind pedig a szerkezetiváltozások hosszú fejlõdés eredményei.

Irodalom[1]Abonyiné Palotás Jolán (1978): Élelmiszer-

iparunk területi specializáltságának és kon-centráltságának változása. Földrajzi Közle-mények. 4. sz. 316–326.

[2]Abonyiné Palotás Jolán (1983): Csongrádmegye élelmiszeriparáról. Földrajzi Közlemé-nyek. 31. évf. 1. sz. 12–22.

[3]Abonyiné Palotás Jolán – Komarek Levente(2005): Jegyzet Magyarország társadalom-földrajza tanulmányozásához. JATEPress,Szeged. 190.

[4]Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területifolyamatai 1945–2000. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 272.

[5]Kiss Éva (2005): Az Európai Unió a XXI. szá-zad elején. Akadémiai Kiadó, Budapest. 462.

[6]Kiss Éva (2010): Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 223.

[7]Komarek Levente (2011): A magyar iparfõbb sajátosságai az abszolút specializációtükrében. Jelenkori Társadalmi és GazdaságiFolyamatok 6. évf. 1–2. sz. 28–34.

[8]Komarek Levente (2012): A magyar ipar te-rületi specializációja a belföldi és az exportértékesítés tükrében. A Földrajz Tanítása. 20.évf. 3. sz. 30–42.

[9]Komarek Levente (2012): A hazai iparspecializációja és koncentrációja a humán-erõforrás tükrében. Humánpolitikai Szemle.23. évf. 2. sz. 3–15.

[10]Komarek Levente (2012): The absolutespecialisation of Hungarian industry withregard to regional export. Review onAgriculture and Rural Development. 1. évf.1. sz. 50–55.

[11]Komarek Levente (2012): The features of themacro level absolute concentration ofHungarian industry. Review on Agricultureand Rural Development. 1. évf. 2. sz. 519–524.

[12]Perczel György (szerk.) (2003): Magyarországtársadalmi-gazdasági földrajza. ELTE EötvösKiadó, Budapest. 633.

[13]Rédei Mária – Jakobi Ákos – Jeney László(2002): Regionális specializáció és a feldol-gozóipari tevékenység változása. Tér és Tár-sadalom. XVI. évf. 4. sz. 87–108.

MOZAIK KIADÓ32


Anapjainkra kialakult környezeti, társadal-mi és gazdasági problémákat felölelõ glo-bális válság egyre nagyobb zavarokat

okoz mindennapi életünkben. Ezek közül az em-beriség jelenlegi jólétét veszélyeztetõ, egyik sú-lyos probléma a légkör összetevõinek kedvezõt-len alakulása, a globális klímaváltozás. Az ebbenszerepet játszó természetes tényezõk melegítõ éshûtõ hatása különbözõ mértékû, de nem hagy-ható figyelmen kívül az emberiség jelenlegi ener-giagazdaság és -fogyasztás szerkezetébõl és tech-nológiájából eredõ, légkörre kifejtett negatívhatása. Ezen alapszik a kutatás kiindulási pontja,amely a lakosság energiafogyasztásának mérté-kére és annak légkörre gyakorolt ÜHG (üveg-házhatású gázok) kibocsátására fókuszál. Ezzel a megközelítéssel próbálom megjeleníteni, hogykis hatások is nagy befolyással lehetnek a rend-szer egészére, vagyis a társadalom tagjai bármitis tesznek, azt nem csak az otthonukban, hanemaz egész bolygón is teszik. Ezáltal a lokális tevé-kenységek közvetlen hatásai közvetetten befo-lyásolják a globális folyamatokat.

Mivel a környezettel kapcsolatos konkrét em-beri cselekvéseket, szokásokat a társadalmi, gaz-dasági helyzet, a beágyazott személyes tudás, a technológiai kényszer és az anyagi források ren-delkezésre állása mellett (Hajnal K., 2010) a kör-nyezettel kapcsolatos mentális szint is meghatároz-za, ezért tartottam nélkülözhetetlennek a lakosságkörnyezettudatosságát vizsgáló kutatásokat.

Kutatási elõzmények

A világ és hazai ÜHG kibocsátások

A világ fosszilis energiahordozókból történõenergianyerésének dominanciája napjainkra ismegmaradt: az emberiség a jelenlegi energia-igényét 81%-ban fosszilis energiahordozókból,6%-ban nukleáris forrásból és 13%-ban meg-újuló energiából fedezi (KTI 2010). Ez kisebbrészt a világ népességének rohamos növekedé-sébõl adódik, de fõként az egyre magasabb élet-színvonalat biztosító technikai berendezések ro-hamos elterjedésébõl ered, annak ellenére,hogy azok egyre jobb hatásfokkal mûködnek.

Hazánk energiaforrásainak megoszlása isnagyjából követi a világi tendenciákat, vagyisdöntõen fosszilis energiahordozókat használunk(79,2%) (Földi G., 2011). Ha az ország összesenergiafelhasználását elemezzük szektorok sze-rint, akkor látható, hogy a lakosság az egyik leg-nagyobb energiafogyasztó. Ráadásul a háztar-tási energiafelhasználás még kedvezõtlenebberõforrás szerkezetû, több, mint 95%-ban fosz-szilis energiahordozókból származtatható (ElekL., 2009), maga után vonva a használatukbólszármazó környezetterhelést.

A jelenlegi termelési és fogyasztási szerkezetfolyamatosan növekvõ energia-input igényemiatt az antropogén ÜHG emisszióval kapcso-latban egyre szélesebb körûek a kutatások.Ezekbõl kiderül, hogy az emberiség ÜHG kibo-

MOZAIK KIADÓ 33


Patocskai Mária

A lakosság környezetterhelésénekkutatása ÜHG (üvegházgáz) kibocsátásalapján és az ezzel kapcsolatoskörnyezettudatossági vizsgálatok

csátása folyamatosan növekszik, pl. 1990 és2008 között 40%-kal (31,5 milliárd tonna CO2 )emelkedett (IWR 2009).

A világ több országára vonatkozó adatok isismertek. Ezek igazolják, hogy a kibocsátáshozvaló hozzájárulás és felelõsség is egyenlõtlenüloszlik meg a világon, mert a szegény és gazdagországok ÜHG emissziója között akár 30-szoros(Edgar, G. H. és Glen, P. P., 2009) is lehet a kü-lönbség.

A fogyasztási struktúrához kapcsolódó ÜHGkibocsátást Edgar, G. H. és Glen, P. P. (2009)kezdték el kutatni. Számszerûsítették 73 országvégsõ fogyasztóhoz kapcsolódó áru és szolgálta-tások általi ÜHG emisszióját. Vizsgálataik ered-ménye szerint a legnagyobb kibocsátással járófogyasztási kategóriák a lakás fenntartása, azélelmiszer és a közlekedés. Ezek közül a táplál-kozás számlájára írható az emisszió 20%-a, a közlekedésre pedig 17% jut.

Magyarországon az OMSZ (Országos Meteo-rológiai Szolgálat) ÜHG számítással foglalkozómunkacsoportja készíti el kötelezõen évrõl-évreaz ENSZ számára a hazai ÜHG-k leltárát, amelyaz összes emberi közvetlen és közvetett tevékeny-séggel összefüggõ kibocsátásokat és elnyeléseketveszi számba. Az OMSZ által végzett számításokszerint a 2009. évi nettó ÜHG kibocsátás 63,6millió tonna CO2 egyenérték (National InventoryReport 1985–2009) volt, ami a vizsgált idõszak-ban (1985–2009) a legalacsonyabb érték. Így a hazai egy fõre jutó kibocsátás 6–7 tonna közöt-ti értékre jön ki, ami az európai 9 tonna/fõ átlag-hoz képest alacsonynak számít.

A hazai ÜHG-k teljes kibocsátása ágazatiszinten a következõképpen alakult 2009-ben: azenergiaszektor járult hozzá legnagyobb mérték-ben, 75,1%-kal, ezen belül a legjelentõsebb ki-bocsátó az energiaipar (32,5%). Ezt követi a mezõgazdaság 12,5%-kal, az ipari folyamatok6,8%-kal, a hulladék szektor pedig 5,6%-kal(National Inventory Report 1985–2009). A ha-zai lakosságra vonatkozóan ilyen jellegû adatokegyelõre nincsenek.

Mindezek miatt a kutatás alapvetõ célja a la-kosság energiaigénylõ tevékenységeibõl szár-mazó környezetterhelés mértékének igazolásaés hangsúlyozása.

Eddigi környezettudatossági kutatások és jellemzõik

A hazai társadalom különbözõ rétegeinekkörnyezettel kapcsolatos véleményét, környezet-tudatosságát feltáró vizsgálatok 1992-ben „TheHealth of the Planet Survey” nemzetközileg rep-rezentatív közvélemény-kutatással kezdõdtek. A kutatás számos társadalmi kérdéskör mellett a környezeti attitûddel is foglalkozott. 24 országközül hazánk eredményei kedvezõtlenebbnekbizonyultak: míg Hollandia és Írország lakossá-gának 39%-a jelölte a környezeti problémákat a legsürgetõbb feladatnak, addig Magyarországesetén ez az érték csak 1% volt. A vizsgálatból azis kiderült, hogy hazánkban a válaszadók 48%-aa kormány, 25%-a a civil szervezetek feladatá-nak gondolja a környezet állapotának javítását.

A késõbbiekben a környezeti és társadalmiproblémákra irányuló országos kutatások közötta környezeti tudatosság lokális jellemzõit(Szirmai V. 1999, Raudsepp, M. 2001, Lányi A.2001), a környezeti érzékenységet (Varga A.1997, Havas P. – Cziboly Á. 2000) és a környe-zeti ügyek döntéshozatalainak elméleti alapjait(Zsolnai L. 2001, Boda ZS. 2004) vizsgálták.

Ennek folytatása a környezeti problémákrahatást gyakorló területek vizsgálata, mint pl. azenergiafelhasználás és az ezzel kapcsolatos le-hetséges adópolitika (Magyar Gallup Intézet,2004), az élelmiszerbiztonság és a fogyasztásiszokások (Székely M., 2003) feltárása.

Kisebb területre fókuszált a Közép- és Alsó-Tisza vidékén fekvõ településeken történt repre-zentatív, longitudinális vizsgálat, amely a lakos-ság közvetlen és tágabb környezetére vonatkozóismereteit, környezeti problémákkal szembeniérzékenységét, aggodalmait, valamint feltétele-zett aktivizálhatóságának mozgatóerõit igyeke-zett feltárni (Kovács A. D., 2001, 2009).

MOZAIK KIADÓ34


A környezettudatosság bonyolultsága miatta demográfiai tényezõk befolyásoló hatásátvizsgáló kutatások is elindultak. A leggyakrab-ban vizsgált demográfiai változók: a nem, azéletkor, az iskolázottság és a jövedelem.

Nem tekintetében a nõk környezeti attitûdjepozitívabbnak bizonyult, mint a férfiaké(Raudsepp, M., 2001), ami azzal magyarázható,hogy a nõk jobban megfontolják saját cseleke-deteiknek másokra gyakorolt hatását. Más ilyenjellegû vizsgálatok megerõsítik a nõk nagyobbérzékenységét a környezeti problémák felé,ugyanakkor volt, amikor nem észleltek szignifi-káns különbséget a nemek között, például sze-lektív hulladékgyûjtés és újrahasznosítás, kör-nyezettudatos vásárlás kapcsán.

Az életkor tekintetében általános feltétele-zés, hogy a fiatalabbak érzékenyebbek a kör-nyezeti kérdésekben, mivel napjainkban a kör-nyezeti problémák nagyobb figyelmet éspublicitást kapnak, mint régebben.

Az iskolai végzettség tekintetében általános hi-potézis, hogy ezek pozitívan korrelálnak a környe-zeti érzékenységgel és a magatartással. Ugyanak-kor más kutatások szerint: több ismeret a környezeti kérdésekben nem vonja maga utána pozitívabb környezeti attitûdöt (Diamantopoluos,A. et al., 2003).

A jövedelem szempontjából a legutóbbi ku-tatások azt támasztották alá, hogy a magasabbjövedelmû országok környezetterhelése annakellenére magasabb, hogy lakói környezettuda-tosabbak és környezetpolitikájuk is fejlettebb.Ugyanis a környezettudatosabb fogyasztók a zöld termékek vásárlásával valamelyest mér-séklik a fogyasztásból eredõ környezeti hatásu-kat, viszont a magasabb jövedelemmel párosuló,nagyobb mértékû fogyasztást és környezetterhe-lést már nem tudják ellensúlyozni.

Az eddigi hazai vizsgálati eredményeket ösz-szegezve elmondható, hogy az egyre nagyobbszámú és módszertanilag kifinomultabb kutatá-si eredmények többször megerõsítést nyertekegymástól, de vannak, amikor ellentmondtak

egymásnak. Az ország lakosságának környezet-tudatossági szintjére összességében elmondha-tó, hogy a többség tisztában van számos embe-ri tevékenység környezetkárosító hatásával,ennek érdekében cselekedni is hajlandó, decsak annyit, ami kisebb lemondással jár. A kör-nyezet javításáért juttatott pénzbeli hozzájáru-lást a többség teljesen elveti. A lakosság egy ré-sze a környezeti kérdésekben többé-kevésbéaktivizálható, viszont egy jelentõs réteg teljespasszivitást mutat.

A kutatás célkitûzései

1. A lakosság többsége környezeti szempontbólsokszor közömbös vagy felelõtlen életviteli szo-kásaiból, tevékenységeibõl eredõ környezetter-helést általában semmisnek véli vagy áthárítja a felelõsséget másra, fõleg termelõi ágazatokra(ipar, mezõgazdaság, valamint ezek objektuma-ira). Ezért az ÜHG kibocsátás számszerûsítésé-vel szeretném igazolni, hogy a lakosság minden-napi életvitelének negatív környezeti hatásainem elhanyagolhatóak, a termelõi környezet-terhelés mellett legalább akkora a fogyasztóikörnyezetszennyezés. Vagyis a lakosság környe-zeti problémákkal kapcsolatos személyes fele-lõsségét, a fogyasztói felelõsséget szeretném kü-lönösen hangsúlyozni.

2. További vizsgálati célom volt, hogy a lakossá-gi környezetterhelés mértékét és az ezt befolyá-soló környezettudati szintet mérjem településtí-pusonként. Feltételezem, hogy a természeteskörnyezet fizikai megélése (falu), illetve annakhiánya (város) a mindennapok során kihatássalvan a környezeti szemléletre, amely az életviteliszokásokban is megnyilvánul, tehát az energia-fogyasztó tevékenységekre is kihat. Ennek alap-ja, hogy az ember eredendõen az evolúció és a bioszféra immanens eleme, tehát természetesélõhelye a természetes közeg, amit napjainkraaz élettelen, mesterséges elemek túlsúlya (vá-ros) váltott fel. A városban élõk a természettõlteljesen elkülönülve élik az életüket, a termé-

MOZAIK KIADÓ 35


szettel kialakított kötõdés gyenge vagy nincs is.Feltételezésem szerint ez a természettõl valószinte teljes elidegenedés alapvetõ szerepet ját-szik az egyre felelõtlenebb környezetpusztító te-vékenységekben.

A lakosság életviteli tevékenységeibõl szár-mazó közvetlen környezetterhelés számszerûsíté-sére az energiafelhasználásból származó ÜHGkibocsátás mértékét választottam. Ehhez a há-rom legnagyobb energiafogyasztással járó tevé-kenységünkhöz felhasznált energiamennyiségetvettem alapul: a villamosenergia-felhasználást, a közlekedést és a fûtést. Ezek alapján a hazai át-

lagot, valamint hét alföldi település – Baja, Kalo-csa, Dusnok, Nemesnádudvar, Sükösd,Érsekcsanád és Rém – egy fõre esõ átlagát szá-moltam ki (1. ábra). A településeken élõk szemé-lyes ÜHG emisszióját a környezeti orientációjukhatározza meg. Ezért a mintatelepülések közülkiválasztottam Baját, Érsekcsanádot és Rémet,ahol kérdõívezés módszerrel végzett környezet-tudatossági szint felmérését tûztem ki célul, amitkiegészítettem – teljesen vagy részben – környe-zetvédelmi ügyekkel foglalkozó emberek interjú-ival. Mindezeket összevetettem az ÜHG számí-tással kapott környezetterhelési adatokkal.

MOZAIK KIADÓ36


1. ábraA mintaterület és vizsgált települései

A kutatás céljait megvalósító módszerek

1. Az ÜHG kibocsátás abból az alapténybõl in-dul ki, hogy majdnem minden emberi tevé-kenység fosszilis erõforrásokra épülõ energia-igénylõ, ezért maga után von CO2 kibocsátást,ezáltal mindenki valamennyire hozzájárul a lég-köri CO2 növeléséhez, illetve az ÜHG-k légkörimennyiségének változásához.

Az ÜHG-k kiszámításához a vizsgált tevé-kenységekhez felhasznált energiamennyiségek ésaz adott fosszilis erõforrás ÜHG-kra vonatkozóemissziós faktorok voltak szükségesek. Eszerint a számítás általános módszertana, hogy a tevé-kenységi adat (energiamennyiség) és az emisszi-ós faktor szorzataként kapjuk meg az emissziót:

Emisszió = tevékenységi adat × emissziós faktor

Mindhárom tevékenységbõl származó ÜHGkibocsátás eredményei a 2009-es évre vonat-koznak, mert visszamenõleg ez az utolsó év,hogy mindhárom tevékenység esetén egysége-sen a kiindulási adatokat össze tudtam állítani. A számítások a CO2, CH4 és N2O emissziókra vo-natkoznak, mert a vizsgált tevékenységek soránezekbõl jut a légkörbe a legnagyobb mennyiség.A végsõ eredményeket CO2e (egyenérték)-benfejeztem ki és egy lakosra vonatkoznak, ezek azösszehasonlítás alapjai. A CO2e a többi ÜHG át-váltása CO2-ra a globális melegítõ potenciál(GWP) figyelembe vételével.

Az ÜHG számítás legnagyobb problémáját aszámítás alapját képezõ adatbázis (energiamennyi-ségek) létrehozása jelentette. A hiányzó adatokat akövetkezõ lépések szerint számítottam ki.

A hazai villamosenergia-termelés különbözõmennyiségû, fajtájú és más-más ÜHG emissziósfaktorú fosszilis erõforrásokból származik. Ezértelõször a fosszilis erõforrás energiamennyisége-inek adatbázisát kellett létrehozni, majd azegyes összetevõkre vonatkozó emissziós fakto-rokkal szorozva kaptam meg a lakossági felhasz-nálás országos eredményeit. A települések ese-tén azt a problémát kellett megoldani, hogyhogyan lehet érvényesíteni az országos villa-

mosenergia-termelés fosszilis erõforrás fajtáit ésmennyiségeit településekre vonatkozólag, mi-közben kész adatként csak a települések villa-mosenergia-fogyasztása állt rendelkezésemrekWh-ban. Ennek megoldására a következõ el-gondolás szerint számoltam: az egyes települé-sek kWh fogyasztását arányosítottam az orszá-gos kWh fogyasztáshoz. Az így kapott mindenegyes településre vonatkozó arányszámmal szo-roztam az országos ÜHG emisszió értékét, mivelminden fogyasztó ugyanolyan fosszilis erõforrásarány égetésével kapja a villamos energiát.

A közlekedés országos és településekre vonat-kozó ÜHG emisszióinak kiszámításánál a személy-gépkocsi használatból eredõ emissziót vettem fi-gyelembe, mert fajlagosan ennek a legnagyobb akibocsátása. A kiindulási adatok az elhasználtüzemanyag mennyiségek, erre vonatkozólag egy-általán nem állt rendelkezésre kész adat.

Az országos lakossági közlekedés ÜHGemissziójához elõször a hazai közlekedési ágazat-ból a lakosságra vonatkozó üzemanyagfogyasztásadatait kellett összeállítani. Ezek benzinre és gáz-olajra vonatkozólag ktoe (kilotonnaolajegyen-érték)-ben szerepeltek, amelyeket egy lakosra jutóüzemanyag-fogyasztásra (kg/fõ) kellett átváltani,ezért többszöri átszámítással kaptam meg az ÜHGemisszió kiszámításához szükséges kiindulási ada-tokat. Ezek alapján az 1 lakosra jutó országos átlagüzemanyagfogyasztást a következõképpen szá-moltam ki:

1 lakosra jutó üzemanyag-fogyasztás (kg/fõ)=

A települések lakossági közlekedésébõl szár-mazó ÜHG kibocsátás kiszámítását az nehezítet-te, hogy egyedüli adatként a települések népes-ségszáma és a benzin, valamint gázolaj üzemûszemélyautók darabszáma állt rendelkezésre készadatként. Ugyanakkor számomra a vizsgált tele-pülés egy lakosára vonatkozó átlag üzemanyag-fogyasztása volt szükséges. Ennek megoldására a következõ számítást tartottam megfelelõnek:

országos üzema=

∑ nnyag fogyasztás (kg/fõ)országos népesség (fõ)

-

MOZAIK KIADÓ 37


Az országos lakossági fûtés emissziójának ki-számításának az alapja, hogy milyen és mennyifosszilis tüzelõanyagot használ a hazai lakosság.Ezek energiamennyiségeinek 1 kg/fõ-re átváltottértékeit szorozzuk az adott energiahordozó fûtõ-értékével és emissziós faktorával.

2. A környezettudatossági szint mérésére a kér-dõívezés módszerét választottam, mivel ez a legmegfelelõbb adatgyûjtési módszer a túlsá-gosan nagy méretû alapsokaság attitûdjeinekmérésére. Az alapsokaságot a kiválasztott min-taterület települései közül Baja, Érsekcsanád ésRém 14 év feletti lakossága képezte. A települé-sek kiválasztásánál személyes motiváció dön-tött: bajai lakosként jól ismerem a várost és a térség falvait. Meghatározó volt a döntésbenaz is, hogy a Beluszky-féle falutípusok szerintmás besorolásba tartozzon a két falu, valamintaz itt élõk életmódja, fogyasztási stílusa tükrözzea településtípusokat.

A vizsgálati populációból random (véletlenkiválasztás) valószínûségi eljárással történt a mintavétel 2010 õszén fõiskolai hallgatók se-gítségével. A településenként kiválasztott mintareprezentálja az adott település életkor, nemimegoszlás és iskolai végzettség szerinti megosz-lását. Összesen 649 kérdõív feldolgozására ke-rült sor SPSS adatkezelõ szoftverrel.

A kérdõív kérdéseinek felépítése követi a környezettudatosság komponenseit, vagyis azismereti, érzelmi és cselekvési szintekre kérdez-nek rá. Ismereti szinten a közvetlen és a globáliskörnyezeti problémákról való tájékozottságra,érzelmi szinten a környezeti problémák megol-dási szintjeire, valamint a környezeti problé-mákkal kapcsolatos tényekrõl, illetve folyama-tokról alkotott véleményekre voltam kíváncsi.Cselekvési szinten pedig a környezet állapotátbefolyásoló, a mindennapi élethez szorosan kö-

tõdõ tevékenységeket (vásárlási, hulladékkeze-lési, közlekedési, energia-, vízhasználattal ésegyéb takarékossági szokások) tartottam indiká-tornak. Az indikátorok mentén kialakított kérdé-sekkel a vizsgálni kívánt fogalom széles jelentés-tartományát kívántam átfogni, vagyis nemcsakaz energiafelhasználást érintik a kérdések.

A kérdõívezéssel kapott eredmények közöttimélyebb összefüggések feltárása végett a tele-pülések – teljesen vagy részlegesen – környezet-védelmi ügyekkel foglalkozó szakembereivel(önkormányzat, közmûvelõdés, oktatás, ivóvízés szennyvíz, hulladék) készítettem interjúkat.Az egyes döntéshozó szakemberek környezetiszemléletének, felelõsségérzetének és környeze-ti tudatosságának bizonyos tényezõit, valaminta települések környezeti állapotát, problémáit,annak változásait, szakmai elképzeléseket, a la-kosság környezettudatosságának megítélését kí-vántam feltárni. Ezek alapján Baján, Érsek-csanádon és Rémen összesen nyolc interjútkészítettem.

Eredmények

ÜHG eredmények

A kiszámolt ÜHG kibocsátásokat az OMSZáltal számított összes ÜHG leltárhoz viszonyítot-tam az eredmények értelmezése végett. Ezekalapján az általam kiszámolt ÜHG eredmények50,6%-a (3292,1 kg/fõ) megegyeznek az OMSZáltal minden évben kiszámolt, egy fõre jutó ösz-szes emberi közvetlen és közvetett tevékenysé-gekkel összefüggõ, 6–7 tonna közötti kibocsá-tásnak (hazai ÜHG leltár) (2. ábra).

Az 50,6% azt jelenti, hogy a lakosság életvi-tele által csak a közvetlen környezeti hatású te-vékenységeivel: a villamosenergia-fogyasztás-sal, a közlekedéssel és a fûtéssel már fele

MOZAIK KIADÓ38


=

∑ -országos üzemanyag fogyasztás (kg/fõ)országos gépjármûszzám (db)

település gépjármûszáma (db)

település népessége

⋅település 1 lakosrajutó üzemanyag-fogyasztása (kg/fõ)

részben hozzájárul a légkör ÜHG-kal történõterheléséhez. A másik feléhez közvetett módonjárul hozzá: minden szállítás, ipari, mezõgazda-sági és a szolgáltató szektorban felhasznált ener-gia is végsõ soron a lakosságért használódik fel.

A vizsgált települések ÜHG emissziói alap-ján három csoport különböztethetõ meg.

Baján és Kalocsán közel akkora ÜHG emisz-szióval élnek az emberek, mint a hazai lakosságátlagosan (2. ábra). A két város esetén ez az or-szágos teljes ÜHG leltárnak a fele. A kistelepülé-seken kedvezõbbek a kibocsátások: a legkisebbemissziójú Rémen az országos teljes ÜHG leltár-nak csak 36,4%-át, Érsekcsanád, Sükösd,Nemesnádudvar és Dusnok településeken43–45%-át bocsátják ki az itt élõk a vizsgált te-vékenységek által. Ez Rém esetén 924 kg/fõ, a kistelepülési csoport esetén pedig 350–470 kg/fõCO2e-kel kevesebbet jelent évente lakosonként.

Ha a tevékenységek hazai átlaga szerintvizsgáljuk az ÜHG emissziókat, akkor látható,

hogy villamosenergia-fogyasztásból 1465,18kg/fõ, közlekedésbõl 836,8 kg/fõ és fûtésbõl990,17 kg/fõ CO2e kibocsátás adódott, amely-nek összege 3292,1 kg/fõ (3. ábra).

Százalékos megoszlásban ez azt jelenti, hogy44,5%-kal a villamosenergia-fogyasztással,25,4%-kal a közlekedéssel és 30%-kal a fûtés ál-tal járul hozzá a lakosság a légkör ÜHG terhelé-séhez csak e három tevékenységet alapul véve.

Ha a vizsgált településeken a kiválasztott te-vékenységek alapján hasonlítjuk össze az ered-ményeket, akkor látható, hogy a két városbanközel akkora mindhárom tevékenység ÜHG ki-bocsátás százalékos aránya, mint az országosátlag (3. ábra).

A villamosenergia-fogyasztásból származómagas ÜHG kibocsátás egyrészt a hazai villa-mosenergia-termelés magas fosszilis erõforrásarányától (48,6%), az összetevõk fajtájától, ezekÜHG-okra vonatkozó, kedvezõtlen emissziósfaktoraitól és az összetevõk mennyiségétõl függ-

MOZAIK KIADÓ 39


2. ábraA települések ÜHG eredményei az országos ÜHG leltár

(6500kg/fõ = 100%) százalékában

nek. Másrészt a magas ÜHG kibocsátás hátteré-ben a rendszerváltással megjelenõ termelés, kí-nálat, de alapvetõen a fogyasztási szokásokdrasztikus megváltozása áll. A nyugati típusú fo-gyasztási modellnek megfelelõen a rendszervál-tással lehetõvé vált a lakások elektromos készü-lékekkel való felszereltsége a nyugati típusúfogyasztási modellnek megfelelõen. Ezeket a tendenciákat a városokban és falvakban egy-aránt igyekszik követni a lakosság. Az ezekbõl a fogyasztásokból eredõ kibocsátásokat továbbemeli a nagyobb települések városi klímája,amelynek egyre elviselhetetlenebbé válása nö-veli a légkondicionáló készülékek terjedését,ami egyrészt plusz villamosenergia-fogyasztástokoz, másrészt hatására tovább emelkedik a vá-rosi levegõ hõmérséklete.

A vizsgált városok közlekedésének magasÜHG emissziója mögött egyrészt az 1000 lakos-ra jutó, az országos átlagnál is magasabb sze-mélygépkocsi arány áll. Az ingázók aránya ala-csony, ezért a lakosság mozgása döntõen

a városon belül zajlik. A kiválasztott városoköszszefüggõ területe a lakosságszámhoz képestnagy, sokan a város környékén laknak. A kevés-bé vagy aránylag jól mûködõ tömegközlekedésellenére a személygépkocsihoz való kötõdéserõs, amit a használók jobb anyagi helyzetemeg is enged. Ez szoros kapcsolatban áll a ha-tárközelségbõl eredõ „fekete” gazdaság virágzá-sával, amely sokak számára könnyû és gyorsgazdagodást hozott (Baja). A helytelen szemlé-letbõl fakadóan az autót, mint státuszszimbólu-mot használva az indokolatlan, öncélú autó-használat is nagyon jellemzõ. Mindezek növelika negatív környezeti paraméterek értékét is, pél-dául Baján igen magas a szálló por értéke és a zajterhelés is.

A városi fûtésbõl adódó magas ÜHG emisz-szió oka, hogy fõleg a sok társasház lehetetlen-né teszi a gázon kívüli, kisebb vagy nulla ÜHGkibocsátású fûtési alternatívát.

A legkisebb emissziójú Rémen mindháromtevékenységnek jóval alacsonyabb a kibocsátá-

MOZAIK KIADÓ40


3. ábraA vizsgált települések ÜHG kibocsátásai tevékenységek szerint

sa. A kisebb környezetterhelés egy takaréko-sabb életvitelbõl származik, amely a kedvezõt-len társadalmi és gazdasági kényszerhelyzet kö-vetkezménye. A falu egyéni közlekedésénekalacsony ÜHG emisszió hátterében az áll, hogyaz aktív keresõk nagy része a faluban vagyannak közelében dolgozik agrárkeresõként, azingázók aránya kevés. Bár a falu piaci és ellátá-si körülményei sok tekintetben hiányt szenved-nek (tartós vagy bizonyos fogyasztási cikkek), ezmégsem növeli a közlekedési kényszert. A tö-megközlekedés leváltása az egyéni közlekedésremég nem jellemzõ. Ezért a lakosság hosszabbtávú mozgásában a tömegközlekedés dominál a ritka járatsûrûség és a hosszú menetidõ elle-nére, ami a személygépkocsik népességhez vi-szonyított alacsony arányával is kapcsolatbahozható. A fûtésbõl származó alacsony ÜHGemisszió a lakóházak jellegére, az agrárhulladékjelenlétére és a szegényebb családok anyagihelyzetére vezethetõ vissza, amelyek miatt az ittélõk inkább a fatüzelést választják. Mindehhezhozzájárul az itteni házak mûszaki állapota is –rosszabb nyílászárók és szigetelés, nem elég kor-szerû fûtõberendezések –, amelybõl adódóanigen rossz hatásfokkal mûködik az egyre drágu-ló gázfûtés. Az itt élõk még az olcsóbb fatüzelésmellett is takarékosan fûtenek, például minima-lizálják a felesleges terek fûtését.

A harmadik csoport: Érsekcsanád, Sükösd,Nemesnádudvar és Dusnok települések városhozviszonyított kisebb ÜHG emisszióját elsõsorban a fatüzelésbõl származó csökkent kibocsátásokozza, annak ellenére, hogy a lakosság közleke-désének és villamosenergia-fogyasztásának kibo-csátása a városi és az országos átlagot is eléri (3. ábra). A négy település nagyobb mértékûközlekedési emissziójának hátterében a közeli vá-ros által biztosított munkahelyekre történõ elju-tás, valamint a város által nyújtott szolgáltatásokigénybevétele áll. Mindezek egybecsengenek a társadalmi és gazdasági jellemzõkkel: Dusnokalacsony gazdasági aktivitású település, sok az in-gázó, ráadásul gyorsan és könnyen elérhetõ

a legközelebbi munkahelyi lehetõség (Kalocsa).Nemesnádudvaron erõs az agrárfunkció, keve-sebb az ingázó, viszont a közeli város több szol-gáltatást nyújt. Érsekcsanádon és Sükösdön soka vidéken foglalkoztatott, a legközelebbi városszolgáltatásai könnyen és gyorsan elérhetõk.

A villamosenergia-fogyasztás hátterébentöbb mögöttes ok is feltárható, melyek teljes be-mutatásához további részletes vizsgálatokra len-ne szükség. A szerzõ viszont a társadalmi és gaz-dasági jellemzõkkel hozza kapcsolatba a kapotteredményeket. Ezek közül egy lakás komfortfo-kozata jelentõsen befolyásolhatja a villamos-energia-felhasználást. Ennek kiindulási alapja,hogy minél kisebb egy lakás komfortfokozata,annál nagyobb eséllyel már áramellátás sincs.Rém településen a lakások 23%-ában nincsáramellátás, ugyanakkor a legnagyobb villa-mosenergia-felhasználó Sükösdön, a lakásokfele összkomfortos. Ez 10%-kal több jó ellátásúlakást jelent Bajához viszonyítva és 30%-kaltöbbet, mint Rémen (KSH 2010). Vagyis a rémilakosok alacsonyabb környezetterhelése a ki-sebb jövedelmû háztartásokra visszavezethetõkomfortfokozat hiányával áll kapcsolatban.

A villamosenergia felhasználásának különb-ségeit befolyásolja még a háztartások alapterü-lete, a világított helyiségek nagysága, száma, a világítás módja és elektromos készülékekkelvaló felszereltsége. A kissé kedvezõbb társadal-mi, gazdasági helyzetû Nemesnádudvaron,Sükösdön és Érsekcsanádon több ember él jólfelszerelt lakásmodell szerint. Erre jellemzõ azújabb és újabb elektromos és háztartási eszkö-zök és gépek vásárlása, illetve a meglévõk hosz-szabb idõtartamú használata. Ahogy az egyháztartásra jutó jövedelem nõ, úgy növekszik a háztartási gépek állománya, és így a háztartá-sok energiakiadásai is. Azokban a háztartások-ban, ahol a magasabb jövedelem a hosszú távúgondolkodással és a felelõsségteljesebb szemlé-lettel találkozik, ott nagyobb eséllyel használnakenergiahatékonyabb megoldásokat, viszont ezmég elég ritka.

MOZAIK KIADÓ 41


Az egységfogyasztás pozitív korrelációba hoz-ható még a háztartásokra jutó lakók számával. A vizsgált települések közül Nemesnádudvaron,Sükösdön és Érsekcsanádon a legnagyobb a 100háztartásra jutó személyek száma.

A helyi társadalmak környezettudatosságának jellemzõi

A kérdõívezés alapján a következõ eredmé-nyek születtek.

1. Az általános környezeti ismeretek szintjéna lakosság többsége a globális környezeti prob-lémákról tud, de mélyebb ismeretekkel nemrendelkezik. A környezeti problémákra vonatko-zó tájékozatlanság a rémi lakosoknál jóval na-gyobbnak bizonyult. Jellemzõ, hogy a globálisproblémák megítélésében és a tájékozottságbana személyes környezetben megélt szubjektív él-mény a meghatározó. Mindhárom település a valóságnak megfelelõen értékelte lakóhely-ének környezeti állapotát, szignifikáns különb-ség minden szinten mutatkozott.

2. A környezet iránti aggódás, értékrend és ál-talánosságban fogalmazott cselekvési hajlandó-ság a lakosság többségénél jónak mondható.Szignifikáns különbség csak a közlekedés meg-ítélésében és a környezet iránti aggódás tekinte-tében mutatkozott.

3. A konkrét szokások, cselekvések feltárásábólkiderül, hogy a települések között csak a villa-mos energiával és a vízzel történõ takarékosságesetén mutatható ki szignifikáns különbség, va-gyis a személyes gazdasági elõnyök lehetõségéthordozó tevékenységekben. Ekkor a személyesérdekek egybeesnek a fenntarthatóság törekvé-seivel. Viszont ahol a tevékenységek környezetihatásai áttételesen jelentkeznek – például a sze-lektív hulladékgyûjtés, vásárlási szokások –, ab-ban az emberek jóval kisebb része motivált.

Fontos kiemelni, hogy a közömbös szemlélet(„nem érdekel”) a megkérdezettek 10%-ára jel-lemzõ, de a szelektív hulladékgyûjtésnél 40%-otis elér. Különösen érvényes ez a megállapítás az

elmaradottabb társadalmi-gazdasági helyzetûtérségre (Rém), ahol ez egyrészt együtt jár egyanyagi és kulturális szegénységgel. Ugyanakkorebben a térségben az emberek sokkal nyomasz-tóbb gondnak érzik a napi problémákat, mint a környezetvédelem kérdését. A társadalmilag ésgazdaságilag elõnyösebb helyzetû településeken(Baja és Érsekcsanád) a lakosság tájékozottabbés cselekvési hajlandósága is nagyobb, ezért na-gyobb eséllyel kibontakozhatnának a fenntart-hatóság irányába mutató tevékenységek az élet-viteli szokásokban. Viszont a nyugati fogyasztásimodell erõs hatása és a rendszerszemlélet hiá-nya miatt a felelõsségteljes gondolkodás csíráivagy valós cselekvései csak kevés emberben fe-dezhetõk fel. Ezekben az esetekben is a városiéletkörülményekbõl adódó kényszerhelyzet (azönellátás hiánya, a nagyobb mennyiségû hulla-dék termelése) határt szab a megvalósításnak.Jellemzõ, hogy az egyéni felelõsségvállalást a legtöbben (40–60%) részben vagy teljes mér-tékben elhárítják.

A kérdõívezést kiegészítõ interjúkészítéspontosította az eddigi eredményeket. A legátfo-góbb képet a hulladékkezeléssel foglalkozószakember nyújtotta. A hulladék gyûjtésének,elszállításának, ártalmatlanításának rendszerekiépült és folyamatos fejlesztés alatt áll, mégissokan visszaélnek ezzel a megfelelõ tudati szinthiánya miatt. Az emberek többsége hozzászo-kott, megtanulta szakszerûen kezelni az ajánlotthulladékkezelési módokat, de nagyon sokanmégsem tartják be a szabályokat. Jellemzõ,hogy egyéb lomhulladékot is beletesznek a sze-lektív gyûjtõkbe, nagy mennyiségû hulladék isbelekerül fõleg nagyméretû konténerekbe,ugyanakkor a hulladékudvar ingyen befogadójalenne ezeknek. A lakossági mulasztásból fakadóproblémák nagy terhet jelentenek, ezek megol-dása sokkal költségesebb, mint ha a kiépültrendszert szakszerûen használná mindenki. A tu-dati szint hiányát jelzi a fizetési fegyelmezetlen-ség: az elõzõ évben 200 millió kinnlevõsége volta cégnek. A szakember szerint a városban és

MOZAIK KIADÓ42


a falvakban hasonló gondokkal küszködnek,egyik helyen sem fegyelmezettebb a lakosság.

A lakosság környezettudati szintjének meg-ítélésére a gyakran megtartott lakossági fórumokis lehetõséget adnak. Ezeken egyértelmûen ki-derül, hogy a lakosságot semmi más nem érdek-li, csak az elszállítási díjak összegei. Vagyis való-jában a gyûjtés, az elszállítás, az ártalmatlanítás,a folyamat egésze, pontosabban mi történik te-vékenységeink környezetet károsító termékeivel– mindezzel kapcsolatban a lakosság többségeteljesen közömbös. Az ember-hulladék-környezetközötti kapcsolatrendszer folyamatai, összefüggé-sei iránt az emberek többsége érdektelen. Mind-ez a lakosság környezetet szennyezõ tevékenysé-gei egyikével kapcsolatos, felelõsség nélküligondolkodásra utal.

Összefoglalás és értékelés

A lakosság környezetterhelésének mértékétigazolja, hogy a legnagyobb energia-felhaszná-ló tevékenységeibõl származó ÜHG kibocsátása hazai ÜHG leltárnak a felét képezi. A termé-szetközeli (falu) és természettõl eltávolodott (vá-ros) életvitel környezetterhelése között többfélekülönbség adódott a számítások alapján: a vizs-gált városokban (Baja, Kalocsa) közel akkoraÜHG emisszióval élnek az emberek, mint a ha-zai lakosság átlagosan. A vizsgált falvakban ezaz érték jóval alacsonyabb. A jobb társadalmi ésgazdasági körülményekkel bíró falvak kisebbemissziója elsõsorban az asszimiláció miatt a nulla CO2 kibocsátású fatüzelésre vezethetõvissza, míg a közlekedés és villamosenergia-fo-gyasztásból származó ÜHG értékek a városi ér-tékhez közelítenek. A legkisebb ÜHG értékû te-lepülésen (Rém) viszont nem a magaskörnyezettudati szint eredményezett kisebb kör-nyezetszennyezést, hanem a hátrányosabb tár-sadalmi-gazdasági helyzet. A környezettudatos-ság összetevõi szempontjából a településekközött fõleg ismereti szinten fedezhetõ fel kü-lönbség a rémi lakosok hátrányára. A kedve-zõbb helyzetû Baján a természet iránti felelõs

gondolkodás csírái többször fellelhetõk, viszonta környezettudatos magatartásnak sokszor aka-dálya az életviteli tevékenységeket alapvetõenbehatároló, városi életkörülményekbõl adódókényszerhelyzet. Az általános következtetéseklevonásához a hét településen történt vizsgálatnem elegendõ, mégis az eredmények jeleznekegy tendenciát. Ezek szerint a lakosság többsé-gének izolálódása a természetes környezettõlmár visszafordíthatatlannak tûnik: sokan hiábaélnek fizikailag még benne, tudatilag már túlsá-gosan eltávolodtak tõle.

A nem túl biztató eredmények javításábanaz oktatási intézményeknek nélkülözhetetlenszerepük van a környezeti, társadalmi és gazda-sági alrendszerek közötti bonyolult kölcsönha-tások megértésében. Ehhez rendszerben gon-dolkodás, tantárgy- és tudományköziségszükséges, ami nehéz feladat a merev szaktudo-mányi-tantárgyi keretekhez szokott oktatásirendszerben. Jelenleg a hazai iskolarendszermég mindig kevés elemében tartalmazza a fenntarthatósághoz kapcsolódó tartalmakat,pedig már több, mint 20 éve megfogalmazódotta fenntartható pedagógiai gondolkodás iskolaimegjelenésének fontossága.

Irodalom[1]Diamantopoluos, A. et al. (2003): Can socio-

demographics still play a role in profilinggreen consumers? A rewiew of the evidenceand an empirical investigation. Journal ofBusiness research, 56. 6. 465–480.

[2]Edgar, G. H., Glen, P. P. (2009): CarbonFootprint of Nations: a Global, Trade- LinkedAnalysis. Environmental Science andTechnology, 43. 6414–6420.

[3]Elek L. (2009): A háztartások energiafogyasz-tása. Energia Központ Nonprofit Kft., Buda-pest, 43.

[4]Földi G. (szerk.) (2011): A fenntartható fejlõ-dés indikátorai Magyarországon. KSH, Buda-pest, 275.

[5]Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.(2010): http://www.kti.hu/index.php?mact=

MOZAIK KIADÓ 43


Album,m5,default,1&m5albumid=123&m5page=5&m5returnid=503#link

[6]KSH (2010): Statisztikai Évkönyv

[7]National Inventory Report for 1985–2009:http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submissions/items/5888.php

[8]Hajnal K. (2010): Itt és most. Zöld VölgyértEgyesület. Bükkösd, 22. 105.

[9]Havas P. – Cziboly Á. (2000): A Tiszaicianidszennyezés 552 szolnoki középiskolásvéleményének a tükrében. Az Országos Köz-oktatási Intézet felmérése 2000 február–már-cius, Kézirat, 74.

[10]Kovács A. D. (2001): A Dél-Tisza-völgy la-kosságának környezeti tudata. Tér és Társa-dalom, 15. 3–4. 161–179.

[11]Kovács A. D. (2009): A környezettudatosságlegfõbb elvi vonatkozásai az Alföldön. In:Belanka Cs. – Duray B. (szerk.): Helyünk avilágban – alföldi válaszok a globalizáció fo-lyamataira: IV. Alföld Kongresszus Konferen-

cia. Békéscsaba, MTA RKK Alföldi Tudomá-nyos Intézet, 62–66.

[12]Lányi A. (szerk.) (2001): A szag nyomában.Környezeti konfliktusok és a helyi társada-lom. Osiris Kiadó, ELTE BTK Szociológiai In-tézet, Budapest, 325.

[13]Raudsepp, M. (2001): Some socio-demo-graphic and socio-psychological predictors ofenvironmentalism. Trames, 5 (55/50). 3.355–367.

[14]Szirmai V. (1999): A környezeti érdekek Ma-gyarországon. „Fontosabb, hogy megél-jünk?” Pallas Stúdió, Budapest, 45–49. 191.

[15]Varga A. (1997): Környezeti attitûdök és is-meretek vizsgálata 13–16 éves diákok köré-ben. Pszichológia szakdolgozat, ELTE, Buda-pest, 69.

[16]Zsolnai L. (2001): Ökológia, gazdaság, etika.Helikon Kiadó, Budapest, 162.

[17]Székely M. (2003): Világproblémák világké-pünkben. PhD értekezés, ELTE PszichológiaiIntézet, Budapest, 185.

MOZAIK KIADÓ44


folbor 2013 - mozaik kiadó · 2013-12-27 · zentáció szó latin eredetû (praesentatio), angol...

Documents