földtani közlöny, bull, of the hungarian geol. soc. (1981...

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1981) 111. 487—512

Az úrkúti mészkő Mollusca faunájának őslénytani vizsgálata

Czabalay Lenke

(1 táblázat tal , 13 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A szerző az úrkút i mészkő* Mollusca anyagát a Padragkút 7. számú fúrásából és a régi gyűjtésű anyagokból vizsgálta. A Bakony hegységben ezt a képződményt az ún. urgoni t ípusú mészkő és márgás mészkő képviseli, toucasias, pseudo-toucasias, eoradiolitises, agripleurás, nerineás-nerinellás, apró csigás, orbitolinás és algás biofáciesekkel.

A makrofaunára jellemző a balteknővel rögzített Rudis ták (Toucasia, Pseudotoucasia) és az Eoraiolites genus képviselői, a csigák közül a Nerinea, N erinella és néhány Meta-cerithium, Urgonella és Pseudomelania faj.

A P a 7 sz. fúrásban az alábbi fajok gyakoriak: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis Douv. , Eoradiolites murgensis T O R R E , Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) D O U V . , Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . , Nerinella utrilasensis V E R N . et L O R . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metacerithium trimonile ( M I C H . ) , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., Ezek a fajok helyenkint kőzetalkotó mennyiségűek. A felsorolt fajok szinte az egész rétegsoron á t nyomonkövethetőek, mennyiségi eloszlásuk igen gyorsan változik, ez egyben a biofácies jellegének gyakori változásához vezet.

A kistermetű Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R . az albai emeletre jellemző fajok. Viszonylag nagy ősföldrajzi elterjedésben ismertek a mediterrán területek nerineás-nerinellás biofácieseiben, min t : Görögország, Portugália, Olaszország (Le Murge, Bari környéke). Ez utóbbi lelőhelyen az albaiból ismert a toucasias-eoradiolite-ses biofácies is. A bakonyi biofáciesekben nagy egyedszámban, helyenként kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő a Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D o u v . és Eoradiolites hungaricus n . sp., Eoradiolites murgensis T O R R E és Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) D O U V , fajok. Ez a faunaegyüttes a rétegsor albai emeletbe való tartozását támaszt ja alá.

Bevezetés

V i z s g á l a t a i n k a l a p j á t a P a d r a g k ú t 7 . sz . f ú r á s Mol lusca f a u n á j a és a rég i g y ű j t é s ű P a c h y o d o n t á k k é p e z i k . H a z a i v o n a t k o z á s b a n az ú r k ú t i m é s z k ő b ő l s z á r m a z ó f a u n a e lőször k e r ü l t ő s l é n y t a n i f e ldo lgozás ra . H o s s z ú é v t i z e d e k e n k e r e s z t ü l az i r o d a l o m b a n c sak f a j n e v e k e t s o r o l t a k fel ( N O S Z K Y J . 1 9 3 5 ) . Az ú r k ú t i m é s z k ő ú j r a v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n s z ü k s é g e s s é v á l t a f a u n i s z t i k a i v i z s g á l a t , öko lóg ia i és r é t e g t a n i é r t é k e l é s e e n n e k a k é p z ő d m é n y n e k . A rég i g y ű j t é s ű a n y a g b a n t a l á l j u k az a r á n y l a g jó m e g t a r t á s ú P a c h y o d o n t á k a t , m í g a P a 7 , sz . f ú r á s b a n e z e k e t c s a k m e t s z e t b e n t u d j u k v i z sgá ln i .

A B a k o n y h e g y s é g b e n az a l b a i e m e l e t e g y r é s z é t az ú n . u r g o n i t í p u s ú m é s z k ő és m á r g á s m é s z k ő k é p v i s e l i , t o u c a s i a s , p s e u d o t o u c a s i a s , e o r a d i o l i t e s e s , n e r i n e á s - n e r i n e l l á s , a p r ó cs igás , Hos t r eá s , o r b i t o l i n á s és a lgá s b io fác i e sekke l .

1 Magyar Állami Földtani Intézet * Az úrkúti mészkő a zirci mészkő formáció tagozata

7 :

488 Földtani Közlöny 111. kötet, 3 — 4. füzet

A Padragkút-7 sz. fúrás jellemző faunája

M a g y a r á z a t : 1 = z á t o n y f á c i e s , 2 = e u r y h n l m . 3 = c sökkentsósv í

à. I -

1 Я

1

шпда

тгси

з nov

. s

davi

dson

i (H

ILL

Ö •s

illas

ensi

s V

ERN

E]

igma

tis)

mic

rom

о а

1 1 s > oi

ites I

oiite

s VI

LLE 1 Ii Я

Ji. 1 1 eu

do

DO

U

I DUO

1 1 s i§ 'S 8 i 1 I i

fi ft. fei 4 fei

1 1 1 1 1 2 1 î 1 2 2

267,30—267,60 267,60 - 2 6 8 , 3 0 2 6 8 , 3 0 - 2 6 8 , 8 0 + 268 ,80 -270 ,40 + 270,40 - 2 7 1 , 1 0 271,10—272,60 + + + 274,20 - 2 4 7 , 2 5 + 276,10 -277 ,20 + + + • + 277,70 -278 ,40 /a 277,70 -278 ,40 /b , с + + 279,10 - 2 7 9 , 3 0 + + 283,30 - 2 8 3 , 7 0 + 283,70 - 2 8 4 , 7 0 / a , b + 284,70 - 2 8 7 , 1 0 + + + -b 288,50—289,50 2 8 9 , 5 0 - 2 8 9 , 8 0 289,80 -290 ,60 + 2 9 0 , 6 0 - 2 9 1 , 8 0 2 9 1 , 8 0 - 2 9 1 , 9 0 + + + 291,90—292,30 292,30—292,70 292 ,70 -292 ,90 292 ,90-293 ,00 + 293,00 - 2 9 4 , 8 0 + + + + 295 ,00 -295 ,15 + + + + + 300 ,60 -302 ,50 + + + 302,50 - 3 0 3 , 6 0 + 3 0 3 , 6 0 - 3 0 7 , 1 0 + + + + + 307,10—309,00 + + + 309,50 - 3 1 0 , 7 0 + + + + + + 311,00—314,20 + + + + + 3 2 3 , 6 0 - 3 2 4 , 0 0 3 2 4 , 4 0 - 3 2 5 , 0 0 325,00 - 3 2 5 , 2 0 326,30—328,00 + + 329,00—329,30 + + 3 2 9 , 8 0 - 3 3 5 , 8 0 + + + + + + 335,80 -336,20 + + + + 336,20 - 3 3 9 , 3 0 + + 339,30 -340 ,20 + + + + 340,20 -341 ,10 + 341,10 -341 ,30 + + + + 341,30 - 341,50 341,50 • 342,00 3 4 5 , 1 0 - 3 4 6 , 2 0 + 346,20 -346 ,50 + 346,50 -846 ,80 + + 349,60 -350,00/1 + 349,60 -350,00/2 + + 350,40—350,60 + + 354,50 357,20 + + + + + 357,40 -357 ,60 + 357,60—361,80 + + 362,00 - 362,50 +

G z ab al ay : Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 4 8 9

Faune caractéristique du sondage Padragkút 7 /. táblázat — Tableau I.

L é g e n d e : 1 = faciès récifal, 2 = euryhalin, 3 = saumâtre


A b io f ác i e sek g y a k o r i és h i r t e l e n v á l t o z á s á t az öko lóg i a i t é n y e z ő k k i s e b b m ó d o s u l á s á v a l m a g y a r á z h a t j u k , m i n t p l . a t e n g e r v í z m o z g á s i i n t e n z i t á s á n a k f o k o z ó d á s a v a g y c s ö k k e n é s e , a v íz s z e n n y e z e t t s é g e , t á p l á l k o z á s i m ó d és lehet ő s é g k a p c s o l a t a és a l a k u l á s a . E z u t ó b b i t é n y e z ő m a g y a r á z a t o t a d a r r a i s , h o g y n ö v é n y e v ő Nerinea-íélék l e g r i t k á b b e s e t b e n é l n e k e g y ü t t a r a b l ó é l e t m ó d o t f o l y t a t ó Actaeonella-félékkél. Á z öko lóg ia i t é n y e z ő k k ö z ü l m e g ke l l e m l í t e n ü n k az F e f e l d ú s u l á s á t , az a lga v e g e t á c i ó n ö v e k e d é s é t , e s e t l eg e g y e s n y o m e l e m e k k o n c e n t r á c i ó j á t , m e l y s ok e s e t b e n ös sze függésbe h o z h a t ó az a l g a v e g e t á c i ó n ö v e k e d é s é v e l .

A P a 7. sz . f ú r á s b a n az a lsó s z a k a s z o n g y a k o r i b b a k s k i s sé m á r g á s b a u x i t b e v o n a t o s , a p r ó cs igás b iofác iesek , m e l y e k f o k o z a t o s a n á t m e n n e k eo rad io l i -t e s e s , n e r i n e á s - n e r i n e l l á s b io f ác i e sekbe . À felső s z a k a s z o n a m é s z k ő r é t e g e k b e n a t o u c a s i a s , p s e u d o t o u c a s i a s b io fác iesek u r a l k o d n a k . Ű r k ú t k ö r n y é k é n u g y a n c s a k a z á t o n y és z á t o n y k ö r ü l i b io fác ie sek v á l t a k o z á s á t f i g y e l h e t j ü k m e g , i t t a m é s z k ő r é t e g e k v a n n a k t ú l s ú l y b a n . Az e r r e a r é t e g s o r r a j e l l e m z ő c s iga fa joka t a P a 7. sz . f ú r á s b a n n e m t a l á l j u k m e g , m i n t p l . Nerinea coquandiana D ' O R B . , Actaeonella baconica C Z A B . , Nerinea ajkaensis C Z A B . , Nerinea prefleuriaui ren-garteni C Z A B .

A fauna általános jellemzése és palaeoökológiai viszonyok

A z ú r k ú t i m é s z k ő b e n j e l l e m z ő e k — m i n t e m l í t e t t e m — a b a l t e k n ő v e l rögz í t e t t P c h y o d o n t á k (Toucasia, Pseudotoucasia) és a z Eoradiolites g e n u s k é p v i s e lő i ; a c s igák k ö z ü l a Nerinea, N erinella félék és n é h á n y a p r ó t e r m e t ű csigafaj a Metaceriihium, Urgonella, Pseudomelania g e n u s o k b ó l . A P a 7. sz . f ú r á s b a n az a l á b b i fa jok f o r d u l n a k e lő n a g y e g y e d s z á m b a n : Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis D u o v . í Nerinea fleuriaui D ' O E B . , Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . , N erinella utrallisensis V E E N , e t L O R . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metaceriihium trimonile D ' O R B . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) s p . fa jok , m e l y e k n é m e l y r é t e g b e n k ő z e t a l k o t ó m e n n y i s é g e t is e l é r n e k . A k í s é r ő f a u n á b a n k i s e b b e g y e d s z á m b a n s z e r e p e l n e k a p r ó t e r m e t ű m á s g e n u s b a t a r t o z ó cs igafa jok i s , m i n t : Ampullina laevigata D ' O R B . Nododelphinula valfinensis E T A L L O N , Dimorphotectus s p . , Cryptaulax angustatum D ' O R B . , Pyrazus michaillensis ( P . e t С ) . A fe lsoro l t f a jok s z i n t e az egész r é t e g s o r o n n y o m o n k ö v e t h e t ő k , m e n n y i s é g i e l o s z l á s u k r e n d k í v ü l gyo r s a n v á l t o z i k , e z á l t a l a b iofácies je l leg is g y a k r a n v á l t o z i k .

A b io fác i e sek g y o r s v á l t a k o z á s á t az öko lóg ia i t é n y e z ő k m ó d o s u l á s a o k o z t a , e z e k a t é n y e z ő k k ü l ö n b ö z ő m ó d o n h a t o t t a k a f a u n a e g y ü t t e s r e , e g y e s e se t ek b e n a t e n g e r v í z s ó t a r t a l m á n a k i n g a d o z á s a , a v í z m o z g á s i n t e n z i t á s a , az ox igénc se re ü t e m e , m á s k o r a v í z s z e n n y e z e t t s é g , a z a l g a v e g e t á c i ó f e l d ú s u l á s a v a g y e g y e s r i t k a e l e m e k k o n c e n t r á c i ó j a j á t s z o t t a k e l sőd leges s z e r e p e t .

A f a u n a m e n n y i s é g i e l o s z l á s á t t e k i n t v e a Pachyodonta félék és a c s igák k ö z ü l a Nerinea félék i g é n y l i k az á l l a n d ó s ó t a r t a l m ú t e n g e r v i z e t , az a p r ó t e r m e t ű c s i g á k k ö z ü l j ó n é h á n y o l y a n faj v a n : Metaceriihium, Pseudomelania, m e l y e k a s ó t a r t a l o m v á l t o z á s á t jó l t ű r i k . Meg ke l l j e g y e z z e m , h o g y i t t n e m c s u p á n a t e n g e r v í z s ó t a r t a l o m i n g a d o z á s á v a l á l l u n k s z e m b e n , h a n e m a z á t o n y és z á t o n y k ö r ü l i b io fác iesek e l t é r ő f a u n a e g y ü t t e s e i v e l . I g e n n e h é z m e g í t é l n i , h o g y m e l y i k t é n y e z ő j á t s z i k e l sőd leges s z e r e p e t a b iofác ies v á l t o z á s á n á l , a s ó t a r t a l o m c s ö k k e n é s e v a g y a t e n g e r a l j z a t m i l y e n s é g e .

Czabalay: Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 491

A r é t e g s o r a l j á n v ö r ö s és s z ü r k e m é s z k ő , m e s z e s m á r g a v á l t a k o z n a k . A faun á b a n ( 3 5 5 , 0 — 3 6 2 , 5 0 m ) Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryp-toptyxis) s p . fa jok d o m i n á l n a k , a Toucasia carinata ( M A T H . ) és Lopha rectangu-laris ( R O E M . ) e g y - e g y e g y e d é n e k t á r s a s á g á b a n . E fe le t t e g y a p r ó cs igás b io -fác ies t e l e p ü l , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Dimorphotectus s p . , Nodo-delphinula valfinensis E T A L L O N fa jok t ö m e g e s j e l e n l é t é v e l és n é h á n y Nerinea faj e g y - e g y e g y e d é v e l ( 3 4 4 , 0 — 3 5 4 , 0 0 m ) . A z e r r e t e l e p ü l ő b a u x i t o s m e s z e s m á r g a r é t e g e k b e n ( 3 2 5 , 0 — 3 4 4 , 0 m ) m e g j e l e n n e k az a l g á k , Nerinea, Toucösia é s Eoradiolites félék, e z e k e g y e d s z á m a f o k o z a t o s a n n ö v e k s z i k . A k í s é r ő f a u n á b a n n é h á n y Lopha s p . és a p r ó t e r m e t ű csigafaj v a n : Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Crypraulax (Cryptoptyxis) s p . , Metacerithium trimonile ( M I C H . ) és Nododelphinula valfinensis E T A L L O N . A fe lsoro l t f a jok k i v é t e l n é l k ü l n ö v é n y e v ő k v o l t a k . Az a l g á k f e l d ú s u l á s a c s ö k k e n t e t t e az o x y g é n c s e r e ü t e m é t és a f a u n á b a n a fa jok , e g y e d e k s z á m a is k e v e s e b b é v á l t .

A 3 2 0 , 0 — 3 2 5 , 0 m é t e r e k k ö z t i s z a k a s z o n k ö z b e c s í p e t t s z e n o n k ő s z é n t e l e p e s r é t e g f o s z l á n y v a n .

A f e l e t t e k ö v e t k e z ő r é t e g e k b e n ( 3 1 2 , 0 — 3 1 5 , 0 m ) a Toucasia carinata ( M A T H ) . Pseudotoucasia santadnerensis D o u v . , Eoradiolites murgensis T Ö B R E , Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) D o u v . , fa jok e g y e d e i n e k s z á m a n ö v e k s z i k , m e l l e t t e g a z d a g Nerinea, N erinella, melyet n é h á n y csigafaj k í s é r : Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Pyrazus michaillensis (P . e t С . ) Az a l g a t e n y é s z e t v á l t o z a t l a n u l g a z d a g , d e a t e n g e r m o z g á s á n a k f o k o z ó d á s a m á r é r e z h e t ő . E z t a b io fác ies t ú j r a a p r ó cs igás b iofácies v á l t j a fel, m e l y n e k f a u n á j a a s ó t a r t a l o m k i s e b b i n g a d o z á s á t el t u d t a v ise ln i .

F e l e t t e ( 3 0 6 , 0 — 3 1 2 , 0 m ) Nerinea, Nerinella, Toucasia, Eoradiolites t a r t a l m ú z á t o n y b i o f á c i e s t e l e p ü l . E z a f a u n a a t e n g e r v í z s ó t a r t a l m á n a k á l l a n d ó s u l á s á t , a v í z t i s z t a s á g á t és az o x i g é n c s e r e f o k o z o t t a b b ü t e m é t igazo l j a . F e l e t t e gaz d a g a l g á s - e o r a d i o l i t e s e s b iofác ies k ö v e t k e z i k ( 3 0 3 , 0 — 3 0 4 , 0 m ) , m a j d ú j r a k ő z e t a l k o t ó m e n n y i s é g b e n a T o u c a s i a k j e l e n n e k m e g . A f a u n á b ó l a z Eoradiolites f a jok h i á n y z a n a k , a c s igák k ö z ü l a Nerinella utrillasensis V E R N . e t L O R . , Nerinea fleuriaui D ' O R B és Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . f a jok v a n n a k j e l en . A t e n g e r v í z s ó t a r t a l m a ú j r a á l l a n d ó s u l , a víz n e m s z e n n y e z e t t és a z o x i g é n c s e r e f o k o z o t t . Az u t o l s ó n é h á n y m é t e r e n a Metacerithium trimonile ( M I C H . ) és Pyrazus michaillensis ( P . e t С . ) e g y e d s z á m a n ö v e k s z i k . E z a f a u n a a s ó t a r t a l o m k i s e b b c s ö k k e n é s é r e u t a l .

Rétegtani értékelés

A felsorol t a p r ó t e r m e t ű Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinea cretacea C O N R A D , Nerinella utrillasensis V E R N . e t L O R . az a l b a i e m e l e t r e j e l l e m z ő fa jok . E z e k n e k a f a j o k n a k ősföldra jz i e l t e r j edése a r á n y l a g n a g y a m e d i t e r á n t e r ü l e t e k n e r i n e á s -n e r i n e l l á s b io fác ie se iben (Olaszo r szág , B a r i k ö r n y é k e ) , G ö r ö g o r s z á g , V a r d a r és P e l a g o n i ö v e k ; L i b a n o n . ) T O R R E ( 1 9 6 3 ) B a r i k ö r n y é k é r ő l í r t le h a s o n l ó t o u -cas i a s - eo rad io l i t e se s b io fác ies t és meg je lö l e g y m é l y e b b t o u c a s i a s s z i n t e t is , m e l y e t a f e l s ő a p t i b a , az e l ő b b i b io fác ies t az a l b a i e m e l e t b e s o r o l t a . T O R R E á l t a l B a r i k ö r n y é k é r ő l l e í r t k é p z ő d m é n y s o r s o k h a s o n l ó s á g o t m u t a t a b a k o n y i r é t e g s o r r a l , d e e l t é r a b b a n , h o g y a b a k o n y i ö s s z l e t b e n l é n y e g e s e n t ö b b a m á r -g á s a p r ó cs igás k ö z b e t e l e p ü l é s , e z e k az o l a szo r szág i r é t e g s o r b a n h i á n y z a n a k .

4 9 2 Földtani Közlöny 111. kötet, 3 — 4. füzet

A B a k o n y b a n a t e n g e r v í z s ó t a r t a l m á n a k i n g a d o z á s a g y a k o r i b b v o l t , a m i t a f a u n a is jól a l á t á m a s z t . E z e n k í v ü l i d ő n k é n t a t e n g e r v í z s z e n n y e z e t t s é g e is m a g a s a b b v o l t . O l a s z o r s z á g b a n az össz le t t i s z t a z á t o n y m é s z k ő je l l egű .

A felszíni f e l t á r á s o k b ó l és a P a 7 . sz . f ú r á sbó l v i z s g á l t Toucasia m e t s z e t e k a Toucasia carinata ( M A T H . ) fa j ja l jó l m e g e g y e z n e k . A T O R E E az á l t a l a l e í r t f a u n á b ó l k i c s i n y t e r m e t ű T o u c a s i a k a t T. transversa v a r . minuta n é v e n í r t a le . M e g í t é l é s e m s z e r i n t e z e k a T. carinata ( M A T H . ) fa j ja l a z o n o s a k c sak l é n y e g e s e n k i s e b b t e r m e t ű e k . T o v á b b á m e g ke l l j e g y e z z e m , h o g y T O R R E p é l d á n y a i n a g y o n rossz m e g t a r t á s ú a k , m i n d e n je l leg n e m v i z s g á l h a t ó a p é l d á n y o k o n .

A n a g y o b b t e r m e t ű Pseudotoucasia santanderensis D o u v . faj je l legei jó l feli s m e r h e t ő e k a m e t s z e t e k b e n . A z Eoradiolites hungaricus n . s p . faj és az E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V . f a jok k ö z e l á l l n a k e g y m á s h o z . E b b e n a f a u n á b a n m i n d k é t faj m e g t a l á l h a t ó . A z új Eoradiolites faj j e l l ege iben fe j l e t t ség i f o k á b a n a z a l b a i e m e l e t r e j e l l e m z ő . A fúrás i a n y a g b a n g y a k r a n m e g t a l á l h a t ó Eoradiolites murgensis T O R R E faj s z i n t é n a l b a i e m e l e t r é t e g e i b e n g y a k o r i .

A B a k o n y h e g y s é g t e r ü l e t é n e d d i g v i z s g á l t f ú r á s o k k ö z ü l h a s o n l ó kife j lő-d é s ű és f a u n á j ú r é t e g s o r t v i z s g á l t a m az O t 8 4 (Olaszfa lu) , P a 6 ( P a d r a g k ú t ) és U 3 7 3 ( Ú r k ú t ) . E z e k a k é p z ő d m é n y e k a zirci f o r m á c i ó ú r k ú t i m é s z k ő t a g o z a t á n a k e g y r é s z é t k é p v i s e l i k , a f a u n a a l a p j á n az a l b a i e m e l e t b e t a r t o z i k .

őslénytani leírás

F a m í l i a : Radiolitidae G R A Y S u b f a m i l i a : Eadiolitinae G R A Y G e n u s : Eoradiolites D O U V I L L É , 1 9 0 9 . Eoradiolites hungaricus n o v . s p e c . ( IV . t á b l a , 1 - 4 . ; X I I . t á b l a , 1 - 2 . ) ( H o l o t y p u s : X I I . t á b l a , 3 — 4 . )

H o l o t y p u s : E g y j o b b a l só t e k n ő , felső t e k n ő h i á n y z i k . A d í s z í t e t t s é g jó l v izs g á l h a t ó és a m e t s z e t b e n a j e l l egek f e l i s m e r h e t ő e k . H o l o t y p u s m é r e t e i : m a g a s s á g : 5 0 m m ; szé lesség : 3 0 m m . H o l o t y p u s l e l ő h e l y e : A j k a Cs inger v ö l g y , B o c s k o r - á r o k . D e r i v a t i o n o m i n i s : E l n e v e z é s M a g y a r o r s z á g r ó l . H o l o t y p u s l e l t á r i s z á m a : 4 0 4 6 . T o v á b b i v i z s g á l a t i a n y a g : 4 0 p é l d á n y . T o v á b b i v i z s g á l a t i a n y a g l e l t á r i s z á m a : 4 3 3 2 . F ö l d t a n i l e l ő h e l y : A j k a C s i n g e r v ö l g y , B o c s k o r - á r o k P a d r a g k ú t 7 . sz . f ú r á s . 2 7 2 , 5 0 ; 2 8 3 , 7 0 / 1 ; 2 8 4 , 7 0 - 2 8 4 , 9 0 ; 3 1 0 , 7 0 ; 3 3 0 , 2 0 ; 3 5 6 , 0 - 3 5 7 0 , 0 / 1 - 2 . F ö l d t a n i k o r a : A l b a i , ú r k ú t i m é s z k ő e o r a d i o l i t e s e s b iofác ies . A n y a g e l h e l y e z é s e : M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t M ú z e u m a ( H o l o t y p u s ) és S z é p v i z é r r a k t á r . L e í r á s : A j o b b t e k n ő m e g n y ú l t k ú p a l a k ú , k ü l s ő f e lü l e t é t k i s sé h u l l á m o s l e m e z e k b o r í t j á k . E z e k e t a l e m e z e k e t e g y e n l ő t á v o l s á g b a n e l h e l y e z k e d ő b o r d á k d í s z í t i k . A z a l só t e k n ő o l d a l á n a k é t sz i fonál i s s z a l a g jó l l á t h a t ó , E j ó v a l széles e b b S-nél .

A m e t s z e t b e n jó l k i v e h e t ő k az e lső és h á t s ó i z o m b e n y o m a t o k h e l y e és az e l ső és h á t s ó f o g a k h e l y e (A I I , P I I ) . A s a r o k p á n t * ( V ) k i c s i n y , a l ig k i v e h e t ő .

С z ab al ay : Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 4 9 3

T o v á b b i v i z s g á l a t i a n y a g l e í r á s a : K ö z e l száz p é l d á n y k e r ü l t e lő a h o l o t y p u s l e l ő h e l y é r ő l e b b ő l a f a j t á b ó l , e z e n k í v ü l n é h á n y p é l d á n y a P a 7. sz. f ú r á s b ó l . A z ú j faj p é l d á n y a i r e n d k í v ü l n a g y v á l t o z é k o n y s á g o t m u t a t n a k a k i c s i n y t e r m e t ű m e g n y ú l t f o r m á t ó l a széles z ö m ö k f o r m á i g b e z á r ó l a g . K ü l s ő a l a k j a az é l e t k ö r ü l m é n y e k k e l függ össze, a t t ó l f ü g g ő e n h o g y a n h e l y e z k e d e t t el az e r e d e t i b i o f á c i e s b e n . A k i c s i n y t e r m e t ű e k k ö z ö t t v a n k e r e k - s z ö g l e t e s k e r e s z t m e t s z e t ű p é l d á n y , a s z e r i n t h o g y a n a l k a l m a z k o d o t t a b i o t o p o n b e l ü l az e g y m á s m e l l e i t é l é shez , a k i s zá ton3^okon v . az ú n . c s o k r o k o n be l ső v a g y k ü l s ő h e l y e t fog la l t - e e l az e g y e d és a sz i fonál is o lda l m i l y e n k ü l s ő h a t á s o k n a k v o l t k i t é v e .

A z i d ő s p é l d á n y o k szé l e sebbek , a h u l l á m o s l e m e z e k v a s t a g a b b a k és a b o r d á k e r ő s e b b e k . D i f f e r enc i á l d i a g n ó z i s : Az A j k a Cs inger v ö l g y b ő l e l ő k e r ü l t p é l d á n y o k m i n d e n k é t s é g e t k i z á r ó a n a z á r s z e r k e z e e l h e l y e z k e d é s e és a k ü l s ő a l a k j a a l a p j á n az Eoradioütes g e n u s b a t a r t o z n a k .

I g e n köze lá l l az E. davidsoni ( H I L L . ) D O T J V I L L B fa jhoz , a z o n o s az E és S e l h e l y e z k e d é s e és e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y a . A s a r o k t a r é j (L) az a j k a i p é l d á n y o k o n e g y e n e s és n e m m e g h a j l í t o t t , m i n t az E. davidsoni f a j t á l . A z á r s z e r k e z e t e l h e l y e z k e d é s e a k é t fa jná l a z o n o s , d e az új f a jná l az e lső és h á t s ó i z o m b e n y o -m a t ( m a és m p ) a l a k j a l é n y e g e s e n m e g n y ú l t a b b és az első és h á t s ó fog ( A l i és P I I ) s o k k a l l e k e r e k í t e t t e b b e k . A h u l l á m o s l e m e z e k e t d í s z í t ő b o r d á k e g y e n l ő t á v o l s á g b a n h e l y e z k e d n e k el, m í g az E. davidsoni-iíél k é t e r ő s e b b b o r d a k ö z é e g y v é k o n y a b b i l l e szked ik b e .

A z á r s z e r k e z e t l e k e r e k í t e t t f o r m á j á v a l O R B I G N Y E. triangularis f a j ához ál l k ö z e l , d e a n n a k k ü l s ő f e lü l e t én a l e m e z e k s i m á k . A z a jka i új faj az e l ő b b eml í t e t t k é t faj k ö z ö t t k é p e z á t m e n e t e t , m i n d k é t fa j tó l k ü l s ő f o r m á j á b a n és be l ső s z e r k e z e t é b e n jó l l e h a t á r o l h a t ó . F ö l d r a j z i e l t e r j e d é s : M a g y a r o r s z á g ( B a k o n y h e g y s é g , A j k a C s i n g e r v ö l g y , B o c s -k o r - á r o k , P a d r a g k ú t 7. sz . f ú r á s .

T á b l a m a g y a r á z a t — E x p l a n a t i o n d e s P l a n c h e s

I . tábla — Planche I .

1. 276,1 m P a 7. fúrás a) Toucasia carinata (MATH.) b) Dimorphotectus sp.

2. 276,1 m P a 7. fúrás a) Toucasia carinata (MATH.) b) Pseudomelania urgonensis COSSM.

3. 276,1 m P a 7. fúrás a) Toucasia carinata (MATH.) b) Nerinea (Ptygmatis ) micromorpha COSSM .

I I . tábla — Planohe П .

1 — 2 . 2 7 6 , 3 m P a 7. a) Lop/га rectangularis R O E M . b) Toucasia carinata (MATH.) c) Pyrazus rnichaillensis ( P I C T . et CAMP.) d) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha COSSM. e) Nerineïla utrülasensis VEBN". et L O B . f) Nerinea fleriaui D ' O K B .


I I I . tábla — Planche I I I .

1 — 3 . 2 9 5 , 2 m Pa 7. a) Eoradiolites murgensis T Ő R B E b) Urgonella sp . c) Nododelphinula valfinensis E T A L L O N d) Toucasia carinata ( M A T H . )

I V . tábla — Planche I V .

1 . 3 0 0 , 6 m Pa 7 . a) Eoradiolites hungaricus nov. spec. b) Eoradiolites murgensis T O R R E c) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M .

2 — 4 . 3 0 0 , 6 m P a 7 . a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Nerinea fleuriaui D ' O R B . c) Metacerithium trimonile ( M I C H . ) d) Pseudomelania urgonensis C O S S M . e) Eoradiolites murgensis T O R R E

V . tábla — Planche V .

1 — 2 . 3 0 9 , m P a 7 . a) Nerinella utrillanensis V E R N . et L O R . b) Pseudomelania urgonensis C O S S M . c) Cryptopzyxis sp. d) Nerinea fleuriaui D ' O B B . e) Toucasia carinata M A T H . f) Pseudotoucasia santanderensis D o u v .

V I . tábla — Planche V I .

1 — 3 . 3 1 0 , 0 m Pa 7 . a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Pseudotoucasia santanderensis Dotrv. c) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . d) Nerinea fleuriaui D ' O R B . e) Nerinella utrillanensis V E R N et L O R . f) Tritonália urgonensis P I C T . et C A M P .

V I I . tábla — Planche V I I .

1 . 3 1 0 , 0 m P a 7 . 1 : 2 a) Nerinea fleuriaui D ' O R B .

b) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . e) Toucasia carinata ( M A T H . )

2 . 3 1 0 , 4 m P a 7. a) Nerinea fleuriaui D ' O R B . b) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . c) Nerinella utrillanensis V E R N . et L O R .

V I I I . tábla — Planehe V I I I .

1 — 3 . 3 1 0 , 4 — 3 1 0 , 5 m Pa 7. a) Toucasia carinata ( M A T H . ) b) Pseudotoucasia santanderensis (Douv.) c) Nerinea fleuriaui D ' O R B . c / 1 ) Nerinea cretacea C O N R A D d) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . e) Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R .

I X . tábla — Planche I X .

1 - 3 . 3 1 1 , 0 2 m Pa 7. a) Eoradiolites murgensis T O R R E b) Pyrazus michaillensis ( P I C T . et C A M P . ) c) Dimorphotectus sp.

G z ab al ay : Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 4 9 5

X . tábla —Planche X.

1 — 3. 335,5 m P a 7. a) Nerinea fleuriaui D ' O R B . b) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . c) Dimorphotectus sp. d) Nododelphinula valfinensis E T A L L O N e) Metacerithium trimonüe ( M I C H . ) f) Pyrazus michaillensis ( P I C T . et C A M P . ) g) Pseudomelania urgonensis C O S S M .

X I . tábla — Planche X I .

1 — 4. 335,8/2 P a 7. a) Eoradiolites murgensis T Ő R B E b) Nerinea fleuriaui D ' O R B . c) Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . d) Pyrazus michaillensis P . et С. e) Metacerithium trimonüe ( M I C H . ) f) Cryptoptyxis sp. g) Cirsocerithium subspinosum D ' O R B .

X I I . tábla - Planche X I I .

1 — 4. P a 7. Eoradiolites hungaricus n. sp. (3 — 4. Holotypus 1 : 1 5. 336,2 m Pa 7. Eoradiolites murgensis T O R R E

X I I I . tábla — Planche X I I I .

1 — 2. Pseudotoucasia santanderenqis Dotxv. 3. Eoradiolites sp. 4—6. Toucasia carinata ( M A T H . )

I r o d a l o m — B i b l i o g r a p h i e

ASTRE, G. (1972): Les faunes de Pachyodontes de la Province Catalane entre Segre et Frasesr. pp. 1 — 154. Pl. I—VIII. Toulouse

ASTRE, G. (1954): Radiolitidés Nord-Pyrénées. Mém. de la Soc. Géol. de France, N. S. Tome XXXII I . Fasc. 3—4. Mém. N'71. pp. 1 — 140, Pl. I - V I I I . Paris

CHOFFAT, P. (1886): Receuil d'études paléontologiques sur la faune crétacigue du Portual. Section des travaux géologiques du Portugal. Lissbonne

CIRY, R. (1940)- Étude géologique d'une partie de provinces de Burgos, Palencia, Léon et Santander. Thèse, pp. 1 — 519. Pl. I—XIII. Cartes A—D

Co .'HAND, H. (1865): Monographie de l'étage Aptien de l'Espagne. Marseille COSSMANN, M. (1895): Essais de Paléoconchologie comparée, t. I . Opistobranchiata. Paris COSSMANN, M. (1896): Essais de Paléoconchologie Comparée, t. I I . Entomotaeniata, Prosobranchiata, Pectibranchi-

ata, A. Tenioglossa Paris COSSMANN, M. (1901): Sur „Über cretaceische Gastropoden von Libanon und von Karmel" du John BÖHM (1900).

Revue critique de Paléozoologie, T. VI. Paris COSSMANN, M. (1918): Essais de Paléoconchologie comparée, t. XI. Euomphalacea (Suite) Turbinacea, Astylacea.

Paris COSSMANN, M. (1921): Essais de Paléoconchologie, Pyramidellidae. Paris COSSMANN, M. (1925): (1924) Essais de Paléoconchologie comparée, t. XIII . Euspiridae, Naticopsidae, Naticidae,

Neritidae, Paris CZABALAY L. (1962): Apti és albai Nerineák a Bakony hegységből. Földtani Intézet Évi Jelentése 1959 évről pp.

155—173. Budapest CZABALAY, L. (1963): Les formations de l'Aptien supérieur des Monts de Bakony (Massiv Central de Hongrie). Colloque

sur le Crétacé inférieur (Lyon, Septembre, 1963.) Mémoires du Bureau de Recherches Géologiques et Minieres N/ 34., pp. 779—783. Paris

CZABALAY L. (1965): A Bakony hegység apti, albai és cenomán Gastropodái. Geologica Hungarica ser Paleontológia, fasc. 29 - 32. pp. 181-275. , Pl. I—VII. Budapest

CZABALAY, L. (1966): Liste raisonnée des types et exemplaires figurés de Rudistes fixées par la valve gauche, conservés dans la collection de paléontologie de l'École des Mines Paris. (Résumé) C. R. Soc. géol. France, N/ 4. pp. 162—163. Paris

CZABALAY, L. (1970): Les biofaciès des formations récifales du Crétacé. Acta Geologica Scientarium Hungaricae, Tomus 14. pp. 271 — 286. (1970) Budapest

DECHASEAUX, C. (1952): Traité de Paléontologie I—II. Lamellibranches pp. 261 — 264. Masson. Paris


DESCASEUX, C. (1969): Treatise os Invertebrate Paleontology part Ko 2, Mollusca (6) Bivalvia Superfamily Hippuri tacea. pp. 749—817. New York

DELPEY, G . (1940): Gastéropodes mésozoïques de la région libanaise. Notes et Memories de la Section d'Études ^зи Haut-Commissariat de la République Française Syrie et au Liban, pp. 1 — 292. Cartes-4. Pl. I—XI. Paris

DIETRICH, W . O. (1925): Gastropoda mesozoica: Fam. Nerineaidae, Fossilium Catalogue. I. Animalia. Pars 31. Berlin DOUVILLÉ, H. (1889): Rudistes du Crétacé inférieus des Pyrenees. В. S. G. F . t. 17. p . 632. fig. 4—5. Paris DOUVILLÉ, H. (1910): Études sur les Rudistes: Rudistes de Scilie. d'Algérie, d'Egypte, du Liban et de la Perse. Mém.

de la Soc. Géol. de France, Tome XVIII. Fasc. 1. pp. 1 — 84. Pl. I—VII. Paris DOUVILLÉ, H. (1935): Les Rudistes et leur évolution. Bull. Soc. Géol. France. (5) pp. 319 — 358. 26. figures, 15 planches.

Paris EMBKKGER, J . (1954): Présence d'Agria marticensis d'Orb. et de Praeradiolites pulchellus Vidal dans les terrains

crétacés du bassin du Hodna (Algérie) С R . som. Soc. Géol. de France 3,: 49—50. Paris GLAÇON, J . et. G . (1953): Etude quelques Nérinées et Milioles du Crétacé inférieur du Hodna. Bull. Soc. Géol. France

ser. 6, T. 3, fasc. 1 — 3. Paris HEXNIG, EDW. (1916): Die Fauna der deutsch ostafrikanischen ürgonfazies. Z. D. G. G. Band LXVIII., p. 441. MARLIÉRE, R . (1936): Sur l'Albien et la Cénomanien dans le Nord de la France et le Bassin de Möns: Meule grés vert,

Vraconien. Annales de la Soc. Géol. de Belgique t. IX. p. 132—140. Bruxelles MASSE, J. PHILIP , J . P . (1974): Définition, position systématique, répartition stratigraphique et évolution du genre

Agriopleura Kühn (Rudiste). Géologie médeterrénéenne Tome 1, № 2, 1974., pp. 53 — 62. Marseille MENQAUD, L. (1920): Recherches géologiques la région cantabrique. Thèse Fac. Su: Paris, 370. p. 87 fig., 18 Pl., 1

caste structurale au 1/5000.000; 1 castre géologique 1/200.000. Paris LORIOL DE, P. (1882): Études sur la faune des couches du gault de Cosne (Nièvre), Mém. Soc. pal. Suisse, volt. IX.

Geneve ORBIGNY, D'A. (1842—43): Paléontologie française. Terrain cértacées. Tome. I—III. Gastéropodes, Lamellibranches.

Paris PAQUIER, V . (1903): Les Rudistes urgoniens. Mém. de la Soc. Géol. de France Paléontologie. Memorie № 29, pp. 1 — 102,

Pl. I - X X I . Paris PARONA, C. F . et BONARELLI, G. (1896): Fossili albiani d'Escragnolles, del Nizzardo e délia Liguria occidentale. Pale-

ontographia Italica, t. II . p. 53—112. PELLAT EDM. et COSMANN M. (1907): Le Barrémien supérieur a faciès urgonien de Brouzet-les-Alais (Grad) 1 vol. Mém.

Soc. Géol. de France, t. XV. fasc. 1. Mém. № 37. Paris PERON, A. (1889—90): Description des Mollusques fossiles des crétacés de la région sud des Hauts-Plateaux de la

Tunisie receuillis en 1885—86. par M. Philippe Thomas Paris PERVINQUIERE, L. (1912): Études de Paléontologie tunisienne. II. Gastropodes et Lamellibranches des terrains crétacés.

Paris PICTET, F . J . et CAMPICHE, G. (1869): Descriptions des fossiles du terrain crétacé des environs de Ste Croix. Mat. pour

la paléontologie Suisse ser. 5. 2.4. parties. Geneve PICTET et RENEVIER (1854): (1858) Description des fossiles du terrain aptien de la Perte du Rhône et des environs

de Sainte Croix. Mat, pour la Pal. Suisse, Geneve RAT, P. (1959): Les Pays crétacés Basto-Cantabriques (Espagne). Publications de l'université Dijon, XVIII. pp.

1-525. Pl. I—V. Dijon SHARPE, D. (1849): Remarks on the genus Neritiaes, with an accoun of the species found in Portugal. Quart. Journ.

Géol. Soc. London SAYN, G. (1932): Description de la faune de Г ürgonien de Barcelonne (Drome). Travaux du Laboratoire de Lyon, fasc.

XVIII. Mém. 15. Lyon TOUCAS, A. (1907): Étudee sur la classification et l'évolution des Radiolitidés. Mém. de la Soc. Geol. de France. Mém.

№ 36, pp. 1-129., Pl. I - X X I V . Paris VERNEUIL DE et LORIÈRE (1868): Description des fossiles du Néocomien supérieur d'Utrillas et ses environs (Province

de Teruel). Le Mans

Etude paléontologique de la faune de Mollusques du Calcaire d 'Űrkút

Mme Lenke Czabalay

Introduction

La faune de Mollusques du sondage Padragkút 7. et les Paehyodontes des anciennes récoltes forment la base de nos études. En relation du pays c'est la première fois que l'on étudie paléontologiquement la faune provenant du Calcaire d 'Űrkút (terme de la Formation de Calcaire de Zirc). Pendant de longues dizaines d'années on n 'a fait qu'énumérer des noms d'espèces dans la l i t térature spéciale ( N O S Z K Y , J . J R . 1935). En relation de la révision du Calcaire d 'Űrkút l 'étude faunistique est devenue nécessaire ainsi que l 'évaluation écologique et s trat igraphique de cette formation. Dans le matériel des anciennes récoltes on t rouve les Paehyodontes relativement bien conservées cependant on ne peut les étudier qu'en section dans les échantillons du sondage P 7.

Dans la Montagne du Bakony les soi-disants calcaire et marno-calcaire de type urgonien représentent une partie de l'étage albien avec biofaciès à Toucasia, Pseudotoucasia, Eoradiolites, Nerinea-N erinella, pet i ts Gastéropodes, Liostrea, Orbitolines et à Algues.

On peut explique les variations fréquentes et brusques des biofaciès avec les légères modifications des facteurs écologiques, comme par ex.: augmentat ion ou diminution de

О zab al ay: Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 497

l ' intensité de l'agilité de l'eau marine, pollution de l'eau, relation et évolution du mode et possibilité de la nutr i t ion. Ce dernier facteur-ci explique aussi ce que les Nérinées phytophages ne vivaient que le plus rarement ensemble avec les Actéonelles prédatrices. Parm i les facteurs écologiques nous devons mentionner l'enrichissement en Fe, la progression de la végétation d'Algues, éventuellement la concentration des éléments traceurs qu'on peut met t re souvent en relation à la progression de la végétation d'Algues.

A l'intervalle inférieur du sondage P a 7. les biofaciès à pet i ts Gastéropodes — légèrement marneux à incrustations de bauxite — sont plus fréquents et ils passent progressivement dans les biofaciès à Eoradiolites et Nerinea-Nerinella. A l 'intervalle supérieur prédominent les biofaciès à Toucasia et Pseudotoucasia. Aux environs d 'Urkú t on peut égalemen t observer les variantions des biofaciès récifaux et subrécifaux, ici les couches de calcaire se présentent en dominance. Les espèces de Gastéropodes caractéristiques à cette série de couches ne sont pas retrouvables dans le songade Pa 7., par ex.: Nerinea coquan-diana D ' O R B . , Actaeonella baconica C Z A B . , Nerinea ajkaënsis C Z A B . , Nerinea prefleuriaui rengarteni C Z A B .

Garactérisation générale de la faune et conditions paléoécologiques

Comme nous avons déjà mentionnné les représentants des Pachyodontes fixées à valve gauche (Toucasia, Pseudotoucasia) et du genre Eoradiolites sont caractéristiques dans le Calcaire d 'Ürkút ; parmi les Gastéropodes on y t rouve les Nerinea et Nerinella, quelques Gastéropodes de peti te taille des genres Metacerithium, Urgonella et Pseudomelania. Dans le sondage Pa 7. les espèces suivantes se présentent en nombre d'individus élevé: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis Douv. , Nerinea fleuriaui D ' O B B . , Nerinea (Ptygmatis) micromorpha C O S S M . , Nerinella utrillasensis V E R N . et L O B . , Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Metacerithium trimonile C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., devenant constructeurs aussi dans certaines couches. Dans la faune accompagnante et en nombre d'individus moins élevé se présentent aussi des espèces de Gastéropodes de peti te taille appar tenant à d 'autres genres, ainsi: Ampullina laevigata D ' O B B . , Nododelphinula valfinensis E T A B L O N , Dimorphotectus sp., Cryptaulax angustatum D ' O B B . , Pyrazus micha-lensis ( P I C T . et C A M B . ) On peut suivre les espèces ci-énumérées presque le long de la série de couches entière, mais leur réparti t ion quant i ta t ive varie extrêmement vite et par suite le cachet des biofaciès change aussi fréquemment. L'alternance rapide des biofaciès a été causée par la modification des facteurs écologiques, et ceux-ci ont influencé l'association faunistique de manière différente; dans certains cas la variation de la salinité de l'eau marine, ' intensité de l 'agitation de l'eau et du ry thme du ravitailement en oxygène a joué le rôle principale, dans d 'autres cas la pollution de l'eau, la progression de la végétation d'Algues ou la concentration de certains éléments rares ont fait la même chose.

E n ce qui concerne la réparti t ion quant i ta t ive de la faune ce cont les Pachyodontes et — parmi les Gastéropodes — les Nérinées qui demande de l'eau marine à salinité cons tan te ; parmi les Gastéropodes de peti te taille on connaît bien des espèces — Metacerithium, Pseudomelania — qui supportent aussi bien la variation de la salinité. Mais on doi t ici remarquer que le problème ne se t rouve seulement dans la variation de la salinité, mais aussi dans les associations faunistiques différentes des biofaciès récifaux et subrécifaux. Il est bien difficile de juger lequel a été le facteur qu i a joué le rôle principal dans la variat ion des biofaciès: la diminution de la salinité ou la consistence du fond d e l à mer? .

A la base de la série de couches, le calcaire, rouge et gris, et la marne calcaire sont en al ternance. Dans la faune ( 3 5 5 , 0 — 3 6 2 , 5 m) Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp. prédominent en compagnie de quelques rares spécimens de Toucasia carinata ( M A T H . ) et Lopha rectangularis ( R O E M . ) E n dessus repose le biofaciès àpet i t s Gastéropodes avec Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Dimorphotectus sp. et Nododelphinula valfinensis E T A L L O N en abondance extrême et avec quelques rares spécimens de certains ( 3 4 4 , 0 — 3 5 4 , 9 m). Dans les couches de marne calcaire bauxitique qui la surmonte ( 3 2 , 0 — 3 4 4 , 0 m) apparaissent les Algues, Nérinées et les Toucasia et Eoradiolites dont le nombre d ' individus augmente progressivement. Dans la faune accompagnante se présentent quelques Lopha sp. et espèces de Gastéropodes de petite taille: Pseudomelania urgonensis C O S S M . , Cryptaulax (Cryptoptyxis) sp., Metacerithium trimonile ( M I C H . ) et Nododelphinula valfinensis E T A I X O N . Les espèces ci énumérées étaient sans exception phytophages. L'enrichissement en Algues a abbaissé le ry thme du ravitail lement en oxygène, et par suite dans la faune le nombre des espèces et individus est devenu aussi moindre.

A l 'intervalle — entre 3 2 , 0 et 3 2 5 , 0 m — on trouve un lambeau de couche sénonienne y coincé à gîte de lignite.


Dans les couches qui le surmontent (312,0 — 315,0 m) augmente le nombre des individus des espèces: Toucasia carinata ( M A T H . ) , Pseudotoucasia santanderensis Douv. , Eoradioli-tes murgensis T O R R E et Eoradiolites davidsoni ( H I L L . ) , à côté d'elles Nerinea et Nerinella sont aussi abondantes accompagnées de quelques rares espèces de Gastéropodes: Pseudo-melania urgonensis C O S S M . , Pyrazus michaillensis ( P I C T . et C A M P . ) La végétation des

Algues est sans changement abondante mais la progression de l 'agitation de la mer est déjà sensible. Ce biofaciès est remplacé par un autre à peti ts Gastéropodes dont la faune pouvait supporter la variat ion légère de la salinité.

E n dessus (306,0 — 312,0 m) repose le biofaciès récifal à Nerinea, Nerinella, Toucasia et à Eoradiolites. Cette faune témoigne de la stabilité de la salinité et la pureté de l 'eau et du ry thme plus rapide du ravitail lement en oxygène. Au-dessus suit le biofaciès riche en Algues et Eoradiolites (303,0 — 304,0 m), puis apparaissent à nouveau les Toucasias, comme constructeurs. Les espèces d'Eoradiolites manquent encore dans la faune, et parmi les Gastéropodes Nerinella utrillasensis V E R N . et L O R . , Nerinea fleuriaui D ' O R B , et Nerine (Ptygmatis) micromorpha C O S S M , y sont présentes. La salinité de l'eau est devenue à nouveau stable, elle n 'est pas polluée et le ry thme du ravitail lement en oxygène est progressé. Dans les derniers quelques mètres le nombre d'individus de Metacerithium tri-monile ( M I C H . ) et de Pyrazus michaillensis ( P I C T . et C A M P . ) monte. Cette faune indique la légère diminution de la salinité.

Evaluation stratigraphique

Nerinea fleuriaui D ' O R B . , Nerinea cretacea C O N R A D et Nerinella utrillasensis V E R N . e t

L O R . espèces de peti te taille ci-énumérées représentent telles qui sont caractéristiques à l'étage albien. La réparti t ion paléogéographique de ces espèces est relativement large dans les biofaeiès à Nérinées e t Nérinelles des régions méditerranéennes (Italie: les environs de Bari; Grèce: zones de Vardar et pélagonienne; Liban). Aux environs de Bari , T O R R E (1963) a décrit un biofaciès semblable à Toucasia et Eoradiolites et il a aussi indiqué un niveau à Toucasia plus inférieur rangé dans l 'Aptien supérieur, cependant il a inséré le biofaciès précédent dans l'étage albien. La série de formations — décrite pa r T O R R E aux environs de Bari — montre beaucoup d'affinités avec la série de couches du Bakony, mais elle en distingue par cela que dans le complexe du Bakony il y a considérablement plus d'intercalations de marne à peti ts Gastéripodes qui manquent dans la série de couches d'Italie. La variation de la salinité de la mer a été plus fréquente dans le Bakony ce qui est aussi approuvée par les faunes. En outre de temps en temps la pollution de l 'eau marine étai t aussi plus élevée. E n Italie le complexe présente le cachet du faciès récifal pu r du calcaire.

Les sections de Toucasia étudiées — provenant des affleurements et du sondage Pa 7. — sont bien identifiables à l'espèce Toucasia carinata ( M A T H . ) . Dans la faune décrite par

lui, T O R R E mentionne sous nom de T. transversa var. minuta les Toucasias de peti te taille. Selon mon évaluation celles-ci sont identiques à Toucasia carinata ( M A T H . ) seulement leur taille est considérablement plus pet i te . En outre nous devons remarquer que les échantillons de T O R R E sont très mal conservés, et ainsi on ne peut étudier tous leurs cachets.

Les caractéristiques de l'espèce Pseudoucasia santanderensis Douv . de taille plus grande sont bien reconnaissables dans les sections. Les espèces Eoradiolites hungaricus n. sp. et E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V . sont proche, l 'une de l 'autre. Dans cette faune on retrouve toutes les deux espèces. La nouvelle espèce d'Eoradiolites est caractéristique à l'étage albien t a n t dans ses sachets que son éta t d'évolution. L'espèce Eoradiolites murgensis T O R R E — fréquemment retrouvable dans les échantillons de condage — est aussi fréquente dans les couches de l'étage albien.

Au territoire de la Montagne du Bakony et parmi les sondages étudiés jusqu'ici j ' a i t rouvé des séries de couches à faciès et faunes pareils, dans ceux: Ot 34. (Olaszfalu), P a 6. (Padragkút) et TJ 373. (Ürkút) . Ces formations représentent une partie du Calcaire d'Ur-ku t — terme de la Format ion de Zirc — et d'après la faune elles appart iennent à l 'étage albien.

Description paléontologique

F a m i 1 i a: Radiolitidae G R A Y

S u b f a m i l i a : Radiolitinae G R A Y

G e n u s : Eoradiolites D O U V I L L É , 1909.

Eoradiolites hungaricus nov. spec.

Ozabalay: Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 4 9 9

(Planche IV., Figs 1 - 4 . , Planche X I I . , Figs 1 - 2 . , Holotype: Planche X I I . , Figs 3 - 4 . ) Holotype: une valve droite inférieure, celle supérieure manque . On peut bien étudier l'or-

namenta t ion et les cachets sont reconnaissables en section. Domensions de l 'holotype: hauteur : 50 m m ; largeur: 30 m m . Localité de l 'holotype: Ajka, vallée „Csinger-völgy", ravin „Bocskor-árok". Derivation nominis: Hongrie. Numéro inventaire de l 'holotype: 4046. Matériel étudié en plus: 40 spécimens. Numéro inventaire du matériel étudié en plus: 4332. Localité géologique: Ajka, vallée „Csinger-völgy", ravin „Bocskor-árok"; sondage P a d

ragkút , 7. Age géologique: Albien, Calcaire d 'Urkut , biofaciès à Eoradiolites. Dépôt du matériel : Musée de l ' Inst i tut Géologique de Hongrie, et magasin de Szépvizér. Description: La valve droite est conique allongée, sa surface extérieure est couverte de lamelles légèrement onduleuses. Ces lamelles sont ornamentées de côtes situées en distances égales. Au flanc de la valve inférieure les deux ligaments siphonaux sont bien visibles, E est vien plus large que S.

E n section apparaissent bien les places des empreintes musculaires antérieure et postérieure et des dents également antérieures et postérieures (A I I , P I I ) .

Ligament (V) peti t guère visible. Description du matériel étudié en plus.

La localité de l 'holotype a livré presque cent spécimens de cette espèce, en outre quelques uns en sont aussi provenus du sondage P a 7. Les spécimens de la nouvelle espèce mont ren t une variabilité extrêmement large depuis les formes de peti te taille allongées jusqu 'à celles larges et t rapues. Sa forme extérieure dépend des conditions de vie, de sa position dans le biofaciès original. Parmi les formes de peti te taille on t rouve des spécimens à section circulo-angulaire en dépendant comment il s 'adaptai t au symbiose à l 'intérieur du biotope; dans les pet i ts récifs, les soi-disants bouquets , a-t-il occupé une position intérieure ou extérieure et à quel effects extérieurs étai t exposé le flanc du siphon.

Les spécimens adultes sont plus larges, les lamelles onduleuses sont plus épaisses et les côtes plus fortes.

Diagnose différentielle: D'après la position de la charnière et la forme extérieure les spécimens provenus de la vallée „Csinger-völgy" à Ajka appart iennent, sans aucun doute, au genre Eoradiolites.

L'espèce est bien proche de E. davidsoni ( H I L L . ) D O U V I L L É , les positions de E et S et leur relation mutuelle sont identiques. La crête angulaire (L) aux spécimens d'Ajka est rectiligne, non arquée comme à l'espèce E. davidsoni. La position de la charnière est identique aux deux espèces, mais à la nouvelle espèce la forme des empreintes musculaires antérieure et postérieure (ma et mp) est considérablement plus allongée et les dents antérieures et postérieures sont beaucoup plus arrondies (Al l et P I I ) . Les côtes — qui ornament les lamelles onduleuses — sont équidistancées, cependant à E. davidsoni entre deux côtes plus fortes une telle plus mince est intercalée.

Avec la forme arrondie de la charnière elle approche de l'espèce de D ' O K B I G N Y : E. triangularis, mais à la surface extérieure de celle-ci les lamelles sont lisses. L'espèce nouvelle d 'Ajka présente une forme intermédiaire entre les deux espèces mentionnées ci-haut, mais on peu t la bien séparer de toutes les deux espèces par sa forme extérieure et sa structure intérieure.

Répar t i t ion géographique: Hongrie (Montagne du Bakony, Ajka, vallée „Csinger-völgy", ravin „Bocskor-árok" et sondage Padragkú t 7.)


I . tábla —Planche I.

8 Földtani Közlöny

С z ab al a y : Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 501

I I . tábla —Planche I I .


I I I . t á b l a - P l a n c h e I I I .

G zab al a y: Az úrkúti mészkő molluszka-jaunája 5 0 3

IV. t á b l a - P l a n c h e IV.

s*


V. tábla - Planohe V.

G zab al a y: Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 505

VI . t á b l a - P l a n c h e VI .

506 Földtani Közlöny 111. kötet, S —á. füzet

VII . t á b l a - P l a n o h e V I I .

С zabal a y: Az úrhúti mészkő molluszka-faunája 507

V I I I . t a b l a - P l a n c h e VI I I .


I X . t á b l a - P l a n c h e I X .

G zab al a y: Az úrkúti mészkő molluszka-jaunája 5 0 9

X . tábla —Planche X .


X I . t á b l a - P l a n c h e X I .

С z ab al a y : Az úrkúti mészkő molluszka-faunája 5 1 1

X I I . t á b l a - P l a n c h e X I I .


X I I I . t á b l a - P l a n o h e Х П 1 .

földtani közlöny, bull, of the hungarian geol. soc. (1981...

Documents