NYELV

-----,.

lll. Bedregi €rrikö - Vorgo p. lldikó

Flr{ru NugwKottwKSZDOKtIgK

1. fejezetA finn nyelv hangrendszerének jellemző vonásai

A Íinn betűrend

ABcDEF'

GHt

J

a

b

c

d

e

foEh

ij

tá]

tbé]

Iszé]

tdé]

té]

Ierl

[eé]

thó]

lí]iií]

KKLIMmNnOoPpaqRrSsSs

[kó]

Iel]

Iem]

Ien]

tó]

[pé]

tkú]

lerlIesz]

Ies]

TtUuVvWwXxYyZzÁeÁ'dÖö

tté]

tú]

[vé]

[kákszoiszvé]

Ieksz]

tiilItszet]

[(svéd) ó]

Iee]

Iő]

Magánhangzók

A Íinn magiínhangzók a következök; mély hangrendiiek a, o, a, magas hang-rmrytüek; e, i, !, rii, ö. Mindeniknek megvan a hosszú párja, amelyet betríkettőzésselpShe( azaz flű, oo, url, ee, ii, !!, öö, öő. Hosszú magánhangzó bármelyikúgban előfordulhat

A finn magónhangzók közül az o,l,!)ö és Í hangértéke azonos a magyar megfe_

ffikével. Az y a magyar ü hangga!, egyenénékű ) az a a magyÚ illabiálís rÍ_nak (pl.

mdóc, csangó nyelvjárás), illewe a legtöbb európai nyelv a-jának felel meg, az öLineé nyíltabb, mint a magym e, az e pedig a magyal záfi é hanggal (pI. székely

@vjárás) azonos.

Példdk:

a kala'hal'e menen'megyek'i siná'te'o kolme'három'u musta'fekete'y kyllá'igen'á, támá'ez'ii pöllö'bagoly'

aa aamu'reggel'ee Leena (női név)

ii viini'bor'oo olkoon'legyen!'uu suuri'nagy'yy syyskuu'szeptember'áfl ááni'hang'öii insinööri'mémök'

ffi'

A linn nyelvbcn l6 diftongus is va'n, és ezek gyakorisóga jóval nrrgyobb, mintáltalában a mai európai nyolvekben a kettcísh angzóké. A finn diftongusokat kétcsoportra oszthatjuk, attól ftiggtíen, hogy első vagy nrásodik elemtik nyíltabb-e.Nyíló kettőshangzók (a második elemtik nyíltabb): ao, yii, ie, ,árulők (az elsőelemük nyíltabb, U, !, i végűek): au, ou, eu, iII, iiy, öy, ai, oi, ui, iii, yi, lÍi, ei. Atöbbi maganhangzó_kapcsolat nem minősül kettőshangzónak.

PéIdók:

ai punainen'piros'ei eilen'tegnap'oi poíka 'fiú, fia (vkinek)'ui uida'úszik'iii áiti'anya'öi töissá'munkában'yí hyllyillá '(a) polcokon'au kaunis'szép'

eu

ouIU

áy

öyte

uo

yö

seura'társaság'

koulu'iskola'viulu'hegedű'káydá 'ját, sétál'

löytáá '(meg)talál'pieni 'kicsi'tuo' az (mutató névmás)'sy<idá 'eszik'

A finn magánhangzók abszolút száma ugyanolyan nagy, mint a legtöbbnyelvben, Rolatíve viszont igen gyakan fordulnak elő.

A prlrtllb - velárlr (magas _ mély) oppozÍcló fontos a hangrend és a magán_hrngzó'lllouMóe raompontjából. A Íinn nyelvben is, akárcsak a magyarba n, bá-rcmftilg hrn5rondüok lohourok r uzgvak: magas (p|, metsd 'erdő', po 'munka, , syöddlGd')' mály Gl. talo'b6z',apl 'oogítsÚg', antaa 'ad') ós vegyes (pl' kirja'konyv,,.htal ttbk\ tal$or', opple 'mogtanul'). A vcgyes hangrendű szavakban a mélybü'trgnd{l migánhen$uók mollott csak az e és az Í hang fordulhat elő, ezek ugyanistl5ynevczott romlogoe htrngok a hangrend és az illeszkedés szempontjából' A hang_rondiilloszkodés is úgy műköctik, mint amawarnyelvben: magas hangrendű szavak-hoz a toldalékok magas villtozata,mély és vegyes hangrendűekhez a toldalékok mélyváltozata járul. Például: metsössti 'erdőben', talosta 'házból', kirjassa ,könyvben,,

syövlit 'esznek', antavűt'adnak', oppivat'megtanulnak, megtanuljrík'. Mivel az e ésaz i bang a hangrend szempontjából semleges, az egyalaku toldalékokban (tehátamelyeknek nincs ery magas és egy mély hangrendű változata) ez a két hangszerepel. Például: az imperfektum jele az -i: puhui ,beszélt,

, opiskeli ,tanult,; az

allatívusz ragsa a -IIe : tuo lille'székÍe', Ánnalk'Annának'.A rövidséget és a hosszúságot a finnben igen pontosan megkülönböztetik, a

szó valamennyi szótagtrában, magánhangzókban és rnássalhangzókban egyaránt. Arövíd _ hosszú oppozíciónak jelentés-rr1egkülönböztettí szerepe van mind a sző-kincsben, mind a nyelvtanban, emiatt nagyon fontos. Például: tuli ,tjÁz, - tuuli

F'ál,él', kula'hal' -. lcalua'l'tttlut', muíu'iszap' * mutta'dc', lalka'ki' _ kukku

'virlg'. Az idötartarrr_fokok ilyen nagyméftékű kihasználása minden más európai

Btelvben isrnoretlen. Még a rnagyarban sincs meg, bár prozódiai tekintetbcn na'

5yon husonlít a finnhcz (lásd: clsö szótag fphangsúlyos, négy vagy többtagú szavak

ffgtén rrrellékhangsúlyosak a harmadik, illetve a további páratlan szólagok)'

Mássalhangzók

A lrnn nyelv mássalhangzói közül 13 szerves része ahangrendszernek. Bzek a

kövgtkezök; zárhangok: P,t, d, /t, réshangoki v, s,j, ft, oldalsÓ: d pergo: r, orrh&n'

5ok: ''', n és az a 7 amelyet a helyesírás nem jelöl (az nk hangkapcsolat n'jéről

van ginÓ, amely a képzés helye szerint hasonul a k-hoz, és hátrább képződik' mint

pl, a rnagyar munlrn szóban). A többi mássalhangzó (b, c,f, 8, Q, i, w, x, z) iclcgen

Elsvekban va1y ragozott szÓalakokban fordul e1<!. Ehhez képest a magyar nyolvbgn

24 rníissalhan gzóthasználunk. A finn hangrendszer takarékosan használja föl a ko'

vér móssalhangzőt: a szótagok á|taliban nem kezdőtlnek két vagy három mácgrl'

bnngzóval, csak az e|ső szótag végén fordulhat e1ő mássalhangzl'kapcsolat (akkor

h mog van szabva, hogy milyen mássalhangzÓk kapcsolódhatnak egymáshoz)' és

rlÓvégen szinte soha nem áll mássalhangzó-kapcsolat. Mindezek a kötöttségek

arÖk k entik az egy tagű szavak elméletile g lehetséges szátmáú'

A rnássalhangzók csekély számával fiigg össze néhány mássalhangzó sajátos

Jollege is. Például az s bang felttínően más, mint az ismert európai nyelvckben,

ltnyhóbben sziszegö, nagyobb nyelvszegéllyel képzett' Ennek az a magyarízata,

hogy a finn hangrendszerből hiányzik az s pirja, az í (hajdanában, kb' kétezer év'

vsl czclőtt megvolt, de idővel h-vá változott). Azokban a nyelvekben, amelyckbon

o7 megvan' szükséges a két hang közötti különbség hangsúlyozása, a finn artikulá'

oll viszont a legkisebb ellenállás törvényét követi, és az s_et a lehettl legkiscbb

oncrgia felhasználásával képezi.

Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a Íinn zöngétlenp, t és t hangok cjtóse

lágyubb, mint más nyelvekben.

A legtöbb finn mássalhangzÓnak hosszú párja is van, amelyet betűkettőzéssel

,ioltlltlnk. Kivételt képeznek a d, h,7, v hangok, valamint az idegen szavakban

ol(iÍbrduló mássalhangzók. Ezeknek nincs hosszú párjuk'

Í'éldák:

k kukaoki, kicsocla?'

l palo'égés, tűzvész'

nl kumi'gumi'n s$n&'g2ló'

kk kukka'virág'll pallo 'labda, gömb'

mm kummi 'keresztszülő'

nn Sanna'női nóv'

p tapaa '(ó) taltllkozik' pp tappon '(tl) megöl'

r hera'savó' rr horra'úr's kisa 'játék, rnulatság' ss kissa'macska't ota'vedd (el)' tt ottaa'(el)vesz'

b banaani 'ban!nn'

c Celsius

d kadulla'utcán'f farkut'farmernadrág'

g glogi'karácsonyi italfajta'

h hyvá Jó'i ajaltelee'gondolkodik'

v viiva'vonal'

A mássalhangzók fokváltakozása

A finn nyelvben nagyon fontos a szótag záttsága vagy nyíltsága (zárt szótag:

márralhangzóra végződik, nyílt szÓtag: magánhangzóra végzódik), a szótag szerke-

iltatöl tljg ugyanis a tőboli zá'rthangok (p, t, k) szabályos váltakozása a ragozás

íblyutÚtt, Ez rJolonróg ar utolsó és az utolsó előtti szótag határánlevő p, t, k|tan-

Flnt ót nÓhény olyan máraalhangzó-kapcsolatot érint, amelyeknek második eleme

Ülnilnp' Í vEty k A fokváltakozáo oorán B nóvszó- és igetövek (nyílt szótag előtti)üt,,u!r fultr vÁlHkozlk rz ún. gyongc fokkal a szótag zárulásakor' (Az ige- és név-

rl&irorfu kryorln mó3 vlrlzatér1lnk ono a kérdésro.)

A Íoltvúltrkozít otttol

I. Mennylségl váltakozáspp p kauppa 'bolt' kaupan 'a boltnak a'

tt t ottaa oelvesz' otan'elveszem./

elveszek'kk k kukka 'virág' kukan 'a virágnak a'

II. Teljes hasonulásos vá.Jrtozás

mp mm kampa 'fésű' kamman 'a fésűnek a'nt nn antaa tad' annan 'adom/adok'It il ilta teste' illan 'az estének ao

rt rr kertoa 'mesél' kerron'mesélelr/

mesélem'nk [qkl ns lnql Helsinki 'Helsinki' Helsingin 'Helsinkinek a'

***"_lÍ'. Mlnőrégl vÁll lozóg

'megérkozik' BAAVUn 'mogérkeeem'p v seepua

t d katututcat kadun 'az utcának a'

luen'olvasok/olvasom'k a lukea 'olvast

lke Ue kylkt 'oldal' ky[en laz oldalnak a'

rkc rje sárkeá 'tör, zűz; fáj' sárJen'töröVtörömz'iszoUr6zom'

uku uvu suku 'család' suvun 'a családnak a'

ykv yvy kvkv 'képesség' kyvyn 'a képességnek a'

Meg|egyzések

l. A táblázat első oszlopáb an a zőrhangok és hangkapcsolatok erőc fokn (Íln'

Íül: vlhva aste), a másodikban a gyenge foka (heikko aste) van felttlntetve' a hgr'

medik oszlopban a fónevek egyes szám alanyesete és az igék főnévi igonévi alukja'

E öttldikben a megfelelő fónevek egyes szám birtokos esete és azigék egyes szám

álrö személye olvasható.

2. A III. esetben az egyszerazárhangok történetileg váltakoztak a réshangok'

kel, a későbbiekben azonbana réshangok v áltoztak a hangkÖrnyezet hatásfua'

3. Fordított eset: Néha az alanyeset (nominatívusz) és a főnévi igonév (infi'

nltlvusz) áll gyenge fokban, míg a ragozott alak erlsben' Ezekkel majd az ogyc$

névgzÓ- és igeragozási eseteknél foglalkozunk'

Klvételek: A fokváltakozás bizonyos esetekben nem érvényesül' Például: az

tk,lt,tk,pshangkapcsolatokban(asku,zseb'-taskun'azsebneka',matka'út,ulnzás, - tnatkan ,az úfirak alazutazfsnak a', lapsi ogyermek'_ lapsen ' a gycrmek'

nok a'), az i$abbjtivevényszavakban (auto - auton) vagy abirtokos személyragok

oltltt (poika'fiú'_ poikani 'a fiam')'

Feladatok

l . Milyen hangrend{ie k az alábbi szavak'l

miná,kuka,suomalainen'asun'Helsinki,puhut,olen,saksa,entá,váhön,onglrrnti, ruotsi, mutta, myös, kiitos'

2. Lástlel a zárójolben levt! ragok közül a megfelelö hangrendűvel a mcgadott

lzÓtöveket!

Suome'('ssa/_ssö), Helsingi- ('esa/-ssá), Italia- (-ssa/-se[), Rooma. (-ssa/-ssö),pöydü-'(-lla/-llü), tuoli- (lla/-llö), suome. (-at-á), ruotsi- (al-a), venöjá- (-a/-á),unkari- (ld-e), romaníá' (.a/-e), kiel- (-ta/.tÁ),puhu_ (_vatl-vát), kysy- (-vatl_vát),mene' (_vatl-vát), kirjoitta- (-vatl_vát), opiskele- (-vat/ -vtiú)'

3. Mi az alábbi, egyes szám alanyesetben megadott fiinevek egyes számbirtokos esete!

matto, ranta, kerta, kylpy, kuppi, akka, sampo, silta, puku, Markku.

íl

.Ílk* td ;í:; l\',t{'* $; ;;1 r

't{9'rá t11 '1'*,{: ,, ' l

''

rlVflf |,t'Ílltj;,' 1 ii l :t'' Íi''i.l;if',, j:

.;i,i,i ,:),i;r,r, i.

r t: .r .1. ,ir, i

. ,,,tlqi.

11 ,"' 1,:,

',,,,i' rl.,ii ;, r , ,l

r ,i ;,11,'r '

.P; iii' i5! ',:iÍ

. ,'lrt;

1.r '

i ,!, cl r I

i,. :i '' , . .,.,.1,1 ., ,

; l,{3f i.i , '1.,

'i;.''idÜ&|*lts'!bi!

KaPPalc 2

EslttlytYmlncn

Tlina: Moil Miná olen Tiina Salo.

Kuka siná olet?

Prolol l'lcit Miná olen Paolo di

Francesco.

2, ÍelazetBemutatkozÁs

Tiina: Szia! (Én) Salo Tiina vagyok.

Te ki vagY?

Paolo: Szevasz! (Én) di Francesco

Paolo vagyok.

(nyelveken) beszélsz?

Tiina: Beszélek finnül, svédül, angolul

és egy kicsit németül. Hát te?

Paolo: Beszélek olaszul, franciául, to-

miánul és egy kicsit finnÍil. An'golul is beszélek, de ross2ill.

Tllrra:

Prolol

Tllnel Minn olen suomalainen' Asun Tiina: Én finn vagyok. Finnországban

Suomessa, Helsingissá. Minká lakom, Helsinkiben. Te milyen

maalainen siná olet? országbeli vagy?

Fádlo: olcn italialainen' Asun ltaliassa, Paolo: olasz(országi) vagyok. olasz'

Roomassa. országban lakom, RómÉrban'

Puhut hyvin suomea. Tiina: Jól beszélsz finnül.

Kiitos' Mitá kieliá siná puhut? Paolo: Köszöncim. Te milyen nyalvgn

Tllnnl Puhun suomea, ruotsia, englantia

ja váhán salcsaa. Errtá siná?

lrlolo I Puhun italiaa,ranskaa, romaniaa

ja vöhiin suomea. Puhun myös

englantia, mutta huonosti.

A Ílnn személynevek szerkezete

A finn csa[ádnevek szerkezete az indoeurópai nevekéhez hasonló, és eltér a

trtngyarokétól, ugyanis előbb a keresztnév szerepel, majd a családnóv' Példáuh

'|'llnrr Salo, Pekka Suomalaínen.

Mivel a nem finn anyanyelvű beszélő számíra sokszor nehéz eldönteni, hogy

egy bizonyos keresztnév női vagy férfi, nem árt megtanulni néhány nevet'

Nói nevek: Anja, Auli, Eila, Eira, Hanna, Henna, Ilma, Kirsi, Maija, Minna,

( )rrti, Sunna, Sari, Satu, Tarja, Terhi, Tiina.

||érÍinevek: Akí, Aleksi, Antti, Hani, Heikki, Janne, Juho, Kimi, Matti, Miku'

Mikko, Niko, Pekka, Teetnu, Ville, Yrjö.(]salÁdnevek: Aho, Ahtisaari, Halonen, Hámáláinen, Karjalainen, Koivisto,

l,nlrti, Niemi, Mákelti, Rantala, Salo, Virtaneno Vuorela'

A ílnn szcmélynevek rrgozósa

A frnn keresetncvokbon csak akkor történik fbkváltakozás a ragozás során, hn

kk, pp vagy tt hosgzú mugrlnhungzÓ van nz utolsÓ és az utolsó előtti szÓtag

ll

hatórán. Például: Matti - Matin 'Mattinak a', Heikki - Heikin 'Hcikkinek a', dc

outi - outin 'outinak a', Mika - Mikan 'Mikának a''A családnevek ragozásakor sokkal általánosabb a fokváltakozás. Például:

Aalto _ Aallon 'Aaltonak a', Máki * Máen 'Mákinek a', Mukka - Mukan'Mukkának a'.

A teljes név (kereszt- és családnév) ragozásakor csak a családnevet látjuk el

esetraggal. Például: Alvar Aallon 'AlvarAaltonak a', Matti Máen 'Matti Mákinek a'.

Tervehdyksiá jakohteliaisuuksÍa

Hei l/Moi l/Torvol/Moro !

(Hyvüe) huomontg!(}tyvöö) p&ivíöl(Hyv$e) tltsnl

HyvöB yötél

l&unlltr unlrlHtkemllnlNahdáHtl

Holhell/TvÍoi moilKuulcmilnlTorvotuloalKiitoslKiitti!

- Paljon kiitoksial* Ei(pá) kestÍi!

olkaa hyvá!

ole hyvá!

- Mitá kuuluu?

- Kiitos hyváti.* Anteeksi!* Anteeks!

- Ei (se) mitáán.

Anteeksi, kuínka'l/Mitá?Kippis !/Skool !/Terveydeksi !

Kösziinési formák és

udvariassági kifejezések

Szervusz!/Szia!

Jó reggelt!

Jó napot!

JÓ estét!

Jó éjszakát!

Szép álmokat!

Viszontlátásra!

Viszlát ! (biztosan találkozunkmég)

Viszlát!

Viszonthallásra!

Isten hozott!

Köszönöm!

Kösz!

- Nagyon köszönöm!

- Nincs mit!

Tessék!/Legyen szíves !/I(érem !

Tessék ! /Légy szíves !/Kérlek !

- Hogy van/vagy?

- Köszönöm, jól.* Bocsánat!

- Bocs!_ Semmi baj.A{em történt semmi'

' Tessék?/Mi?

Egészségedre ! /Egészségére l

(Koccintáskor.)

prt

Po[ion onnctt

Onnoksi olkoonl l

Kiitos víimeiscstá!

Kiltoe koikestal

Pld8/Pitákáá hauskaa!

ttyv$&jatkoa!

Hyváü vointiat |/oi(kaa) hyvin

Hyvee syntymápáiváá!

Kolkkca hyváál

Huutrkua/hyváá/mukavaa matkaa!

Hauskaa lomaa!

Houskaa viikonloPPua!

Hyv&ü joulua!

Onnallista uutta vuotta!

Hyvü& páásiáistá!

Kiitog samoin!

támá'ez'

tuo 'azt

se'azt

Eg,les szám

miná'én'

sinli'te'

hiin'ő'

A mutató névmások nominatívuszl alakja

Sok sikertl

G ratu lálolc/Gratulálunkl

Köszönöm a múltkori

vendéglátást!

Mindent köszönök/köszönünk !

Jó szórakozást neked/nektek!

Továtbi kellemes szórakozást!/

További jó munkát!

Jó egészséget!

Boldog születésnapot!

Minden jót!

' Kellemes utazást!/Jó utat!

Jó nyaralast!

Kellemes hétvégét!

Kellemes karácsonyi ünnepekot!

Boldog új évet!

Kellemes húsvéti iinnepeketl

Köszönöm, viszont!

Többes szóm

me omi'

te, Te'ti/Ön, Önök'

he'ók'

nárná'ezek'

nuo'azok'

ne'azok'

Nyelvtani ismeretek

Az egyes szám nominatívusz (atanyeset)

AnóvszókelsőszÓtáriala\ia.Kérdései:truka?,ki?,ésmíkii?,mi?,

A rremélyes névmósok nominatívuszi alakia

l3

A luo és a se távolra mutató névmások között az a különbség, hogy az előbbilátÓtávolságon belüli tárgyra utal, az utóbbi pedíg látótávolságon kívülire, vagyvisszautal a szövegben már említett dologra. j

IPéldául: l

Tömá on suomalainen tyttö. Ez egy finn lrány. l

Tuo on Suomi' Az Finnország. (Rámutatok a térképen.) lSe on kaunis maa' .Azszép

ország. (Ti. Finnors zag, amlraí |

Se on auto. Íru;Tffi. nu,,o* a hangját, de lnem látom')

lI

Kiegészítendő kérdő mondatok l

A mondat kérdő névmással kezdődik, utána egyenes a szórend (alany_ál1ítmány):

- Kuka siná olet?_ Miná olen Maria,

- Mlkü támö on?

- Tümü on tuoli.

- Mltü kuuluu?* Kiitos hyváö.

- Mlssl Ville asuu?

- Suomessa.

- MillaÍnen/MinkáIainen Tiina on?_ Hán on kaunis.

- Minkii maalainen paolo on?

- Italialainen.

- Milloin te puhutte suomea?

- Joskus._ Minkávárinen omena on?

- Se on punainen.

- Ki vagy te?

- Maria vagyok.

-Mi ez?

- Ez egy szék.

- Hogy vagy/van?_ Köszönöm, jól.

- Hol lakik Ville?

- Finnországban'* Milyen Tiina?

- (o) szép._ Milyen országbeli Paolo?* olasz(országi).* Mikor beszéltek finnül?

- Néha.

- Milyen sziniiaz alma?

- Piros.

Eldöntendő kérdő mondatok

A Íinn nyelvben az eldöntendő kérdő mondatokat a -ko/-kö simulószócskávalkép ezzÍik. Ez álta!áhan bármelyik monda{részh ez kapcsolódhat'

Az eldöntendő kérdésre adott igenlő vólasz; kytlü vagy joo.A tagado válasz: el.

l,l

p

Példáut:

- Puhuuko Tiina suomoa? - Bcszól(e) Tiina finnül?

- Kyllá, _ Igen.

-Tiinakopuhuusuomea?_Tiinabeszél(.e)finnül?* Joo. - lgen.

- Italiaako Tíina puhuu? ' olaszul beszél(_e) Tiina?

- Ei. *Nem.

Mogtcgyzés: A magyartól eltérően, a finn kérdő mondatok hanglejtése eresz-

}sdó, akfucsak a kijelentő mondatoké.

A névelők hlánya

A Íinn nyelvből hiányoznak mind a határozott, mind a határozatlan névglók,

A hutározottságot vagy határozatlanságot más módon, például a szórcnddol

lehet klfejezni.

Példdul:

Kadulla on auto. 'Az utcán van egy autó''

Auto on kadulla. 'Az autó azatcánvan.'

A't olla, puhua és az asua ige ragozásajelen tdő állító alakban

olla(miná) olen (én) vagyok

(einü) olet (te) vagy

hán, se on g,azvan(me) olemme (mi) vagYunk

(o, Te) olette (ti) vagytok/Ön(iik) van(nak)

he, ne ovat ók, azokvannak

Egyes és többes szám első és második személyben nem kötelezö a személyes

névmán hasznólata'

A létigg használata a finn nyelvben szélesebb köni, mint a magyarban. Ebbcn

t vonntkozásban az indoeurópai nyelvek}iez hasonlít' Nemcsak létezést fejez ki,

hpnom uz állltmányi névszót is ez kapcsolja az alanyhoz.

I'éldák:

'[uo on musta kissa. ltz egy fekete macska.

Kirci on suomalainen nainen. Kirsi finn nő'

Mutti on nuorí mios. Matti fiatal férÍi.

puhua(miná) puhun

(siná) puhut

hán, se puhuu

(me) puhumme

(te/Te) puhutte

he, ne puhuvat

asua

(minÍi) asun

(siná) asut

hán, se asuu

(me) asumme

(te/Te) asutte

he, ne asuvat

beszél

(én) beszélek(te) beszélsz

o, azbeszél(mi) beszélünk

(ti) beszé1tet</Ön(ök) beszél(nek)

ök, azok beszélnek

lakik(én) lakom

(te) laksz

ő' az lakik(mi) lakunk

(ti) laktok/Ön lakik/Önök laknak

ők, azok Iaknak

unkarilaínen'magyarorsz ági, magy at'

pariisilainen'párizsi'budapestilainen'budapesti'

A _lainen/_lÍiinen végződésű' fiildrajzi tulajdonnevekbőlképzett melléknevek

A finn nyelvben a -lainen/_lÍiinen képzo a magyff -i képzőnek felel meg, és,

akárcsak a magyar nyelvben, kis kezdőbetúvel írjuk az így képzett melléknevet,

amely a finnben állampolgárságot, valamilyen településrtjl való származást vagynemzetiséget jelent. Ha a ftildrajzi név mássalhangz&a végződik, egy _i_hang éke-

lődikbe a szó és aképzőközé,

Példóul:

Unkari 'Magyarország'Pariisi'PárizsoBudapest

Kivételesen képzett melléknevek:

Suomi 'Finnország' suomalainen 'finnországi, Íinn'

Ruotsi 'Svédország' ruotsalainen'svédországi, svéd'

Venájá 'oroszország' venáláinen 'oroszországi, orosz'

p

:,&,,

fu''.$'1"

hM-ffia:iTi

tu

!,ll

$a"

&.

$,1. ,

Í$i''b*

&r.:,

$i'r

)

Törrlmnovek - Lukuoanat

0 nolla1 yksi2 kaksi

3 kolme

8 kahdeksan

9 yhdeksán

10 kymmenen

4 neljá

5 viisi6 kuusi

7 seitsemán

Feladatok

l,Válaezolj az alábbi kérdésekre!

a, Minkü maalainen Tiina on?

b. Entá Paolo?

o. Míssá Tiina asuu?

d. Entá Paolo?g. Puhuuko Paolo ruotsia?

f, Enta romaniaa?

g, Kuka puhuu saksaa, Tiina vai Paolo?

h. Puhuuko Paolo hYvin englantia?

i, Mitá kieltá Paolo ja Tiina puhuvat keskenáán?

j. Mitá kieliá siná puhut?

1, Tölted ki az alábbi űrlapot saját adataiddal!

Pilda:SaloSukunimiTiinaEtunimisuomalainenKansalaisuus

idinkieliMr"rerheLlrtk 7A I0 Helstnkl

Ouoite+358 46 23121 I7Puhelinnumero

=-'!tutl!l@"

3. Írj egy-egy néhány soros párbeszédetamegadott helyzetek alapján!a. találkozol Steve Johnsonnal, aki Londonban (finnül: Lontoo) lakik;b. meghívnak sztiletésnapra Hildegard Miillerhez, akít még nem ismersz,

és Ném etors zágb ől érkezett;

c' Steve és Hildegard először találkozik egymással.

4. Alkoss mondatokat a megadott példák atapjánlPiroska - Unkari : Piroska on unkarilainen.Tiina - Helsinki : Tiina on helsinkiláinen.Tiina - SuomiPaolo - ItaliaPaolo - RoomaIon - RomaniaIon * Suceava

Steve - Englanti

Steve - LontooHildegard - Saksa

Hildegard * BerliiniYvette - Ranska

Yvette - Pariisi' tr ukasz-Puola

l-ukasz - KrakovaBente - NorjaJoost - HollantiJorge - EspanjaHiie - ViroMaria - Tanska.

5. Keresd meg a következő kérdésekre a megfelelő vá]aszt!

a. Puhutko suomea?

b. Asutko Saksassa?

c. onko támá museo?

d. oletko siná opiskelija?e. Missá Marja asuu?

f, Ivlillainen suomi on?

1. Ei. Támá on teatteri.

2. Joo, olen.

3. Ei. Asun Suomessa.

4. Kaunis.

5. Kyllá' aika hyvin.

'6. Ruotsissa.

tn

KnPPale 3

Kahvllassa

|'iirrn: Sinö puhut aika monta kieltá!

|'nolo: Niin sinákin.'l'iinu: Tuletko kahville? Tássá láhellá

on oikein kiva Pieni kahvila.

|'ttoltl: Mitá kello on?'Í'ilrra: Puoli viisi. Miksi siná kysyt?

l'nolct: Koska odotan bussia. Se tulee

kello kuusi.

liinrr: on vielá aikaa!

(Kahvilassa)

|'llnn: Mitá siná juot?

Paolo: Juon kahvia.'l'llnn: llman sokeriako?

llatrlo: Joo, ilman sokeria. Entá siná?

|'iirru Miná juon teetá, Sytitkö

jotakin?

||nttltt: Kyllá, syön kakkua''|'ilnrr: Hyvá sitten.

l'nrJoilija: Kahvi maksaa kaksi euroa'

'fee on puolitoista euroa ja

kakku kaksi ja Puoli euroa'

3. fejezet

A kávézóban

Tiina: Te elég sok nyelven beszélsz!

Paolo: Te is.

Tiina: Jössz(-e) kávéari? Itt a közelben

van egy nagyon klassz kis kávézó'

Paolo: Hány óra van?

Tiina: Fél öt. Miért kérded?

Paolo: Mert várom a buszt. Hatkor

jön.

Tiina: Van még idő!

(A kávézóban)

Tiina: Mit iszol?

Paolo: Kávétiszom.

Tiina: Cukor nélkül?

Paolo: Igen, cukor nélkül. És te?

.Tiina: Én teát iszom' Eszel valamit?

Paolo: [gen, süteményt eszem.

Tiina: Akkor rendben.

Pincér: A kávé két euróba kerül. A tea

másfél euró, a sütemény pedig

kettő és fél.

NYelvtani ismeretek

Slmulószócskák

Áz előz6 fejezetben, az eldöntendó kérdő mondatok kapcsán beszéltiink anól,

lrrrgy ozt a kérdéstípust a _ko/-kti simulószócskával képezzük. A megnevezés on_

,,o,t .re(l, hogy a kérdőszócskát egybeírjukazza| a szőva|,'amelyre vonatkozik'

A Íinn nyelvben több más ilyen simulószócska is van, például a _kln 'is, szin-

tétt', -kann/-káán 'sem', _han/'hün 'hiszen, bizony', -pa/-pil 'éppen' hát'' Ezek-

rrek rr.ielentése sokféle lehet, de itt csak a leggyakoribbakat soroljuk fel'

l9

''qrullv*:'

Példák:

Minákin puhun suomea. 'Én is beszélek finnül.'

Ei Paolokaan/ei hánkiián puhu 'Paolo sem/o sem beszél

kreikkaa. görögül.'

Mutta sináhán olet nuori! 'De hiszen te fiatal vagy!'

Tiinahan se on! 'Bizony Tiinaaz!'Saapa náhdá. ' ' 'Hát (majd) meglátjuk...'

A névszótövek

A finn nyelvben kulcsfontosságu kérdés a névszók (és az igék) ragozó tövé-

nek/töveinek az ismerete.

A névszótöveket (akrárcsak az igetöveket) két csoportra osáhatjuk:

l. egytöviiek'

2' kéttövtiek.

Minden névszónak van magánhangzós (teljes) töve, a kéttövűeknek pedig

emellett van még egy mássalhangzós (csonka) tövük is.

A magánhangzós tövet a névszó 2. szótári alakjából (egyes szám genitívusz,

lásd az 5' fejezetet) kapjuk meg az _n esetrag elhagyásával. A magánhangzós tő

gyakran egybeesik az egyes szám nominatíwszi alakkal (például: talo 'ház', a

töve: talo-, unkari 'magyar nyelv', a töve: unkari-), máskor viszont eltér attól (pél-

dául: suomi 'ftnn nyelv', a töve: suome-' nainen oÍlo', a töve: naise_).

A tő megállapításakor a fokváltakozábt is figyelembe kell venrri, mivel bizo-

nyos esetragok a gyenge, mások az erős tőhöz kapcsolódnak (ene majd ktilön fel_

hívjuk a figyelmet az ewes névszőragozási eseteknél).

Például:

Egyes szám nomÍnatívusz Erős tő Gyenge tő

tyttö'lány' $tö- tytö-

katu'utca' katu- kadu-

aika'idó' aika- aja-

poika'fiú' poika_ poja-

Figyelem! Az aika és a poika névszók gyenge tövében a fokváltakozás mel_

lett Í *j változás is történik: aja_ és poja- .

A mássalhangzós (csonka) tövet a névsző 3' szótirt alakjából (egyes számpartitíwszából) nyerJük ' Ha az egyes szám partitíwsz -tal-t?i végződésű, és ennek

elhagyásával mássalhangzo marada szó i'égén, ez az alaklesz a csonka tö'

20

[gyes gzÓm nomlnntívurzpieni 'kicsi'nainen'nő'mies'férÍi'

Egyes ozám partltívucz

Pientilnaista

miestü

kirja'könyv'metsá'erdő'pöytá'asztal'

tuoli'szék'katu'utca'

hyvá'jó'

2,taltl,haanévszóegyesszámnominatílrrszakétmagénthangzóra,diftongus.rE v$ gy mássalhang zór a v égző dik

Tőpien-

nals-

mles-

A tankönyv végén táb|őzatbansoroljuk fel a fontosabb tótípusokat' illetve a

hönyvben tanulmányozott esetragok kapcsolódását ezek'hez

Jó tanócs: a névszóragozási rendszer minél könnyebb elsajátításához legcél'

ag3rtlbb megtanulni a fobb iótípusokat, valamint a névszók egyes szám genitívuszi

lr egyes szám partitívuszi alakját'

Az egyes szám partÍtÍvusz (részelő eset)

Az egyes szám partitívusz a névszók harmadík szótári alakja' A partitívuszi rag

t nóvgzók erös tövéhez kapcsolódik' Kérdései: ketii? 'kit/ki?' mitá? 'miími?"

A partitívuszragjai a következők:

l,a/ilohaanévszóegyesszámnominatívuszaewmaganhangzóravégződik(hlvótel az e)

Egyes szám nominatívusz Egyes szám partitívusz

Egyes szám nominatívusztie 'út'

televisio 'televízió'

maa'ország) '

páá'fej' fő'

mies'férÍi'kallis'drága'

kirjaa

metsáá

pöytáii

tuolia

katua

hyviiö

Egyes szám partitívusztietá

televisiota

maata

piiátii

miestiikallista

2l

3. ttt/ttü, a névszó egyes szám nominatÍvusza-e-re végzödik

Egyes szám nomlnatívusz Egyes szám partltívusz

i

ilij

tI

i

l

l

huone oszoba'

kirje'levél'aste'fok'

perhe'család'osoíte'cím'kone'gép'

valkoinen 'fehér'punainen'piros'

sininen'kék'nainen'nő'

suomalainen 'finn'hevonen'ló'

2. Különböző _i végtí névszók partitíwsza:

2a. Idegen eredehí szavak

bussi'autóbusz'

Posti 'Posta'

pankki'bank'banaani'banán'

baari'bár'tuoli'szék'

2b. -si végű szavak

uusi'új'vuosi'év'kiisi'kéz'vesi'víz'viisi 'öt'

kuusi'hat'

huonetta

kirjettá

astetta

perhettÍi

osoitettakonetta

A partitíwszi névszóalakok magyar fordítását nem adtuk mego mert

kontextustól Íiiggően többfele lehet.

Figyelem!

1. A -nen végti névszók partitívusza:

Egyes szám nominatívusz: -nen Egyes szám partitíwsz; -sta/-stá

valkoistapunaista

sinistá

naista

suomalaista

hevosta

bussiapostia

pankkia

banaania

baariatuolia

uutta

vuotta

káttá

vettá

viittákuutta

)7.

pHéhány klvótcl:

lapsi 'gyermek'yksi'egY'

kaksi 'kcttő'

2a,}lannévszóalanyesete.i.re,ragozÓtöveviszont.e.revégződik,akkora

lasta

yhtá

kahta

pftltívuez ragja az rrtÓbbihoz kapcsolódik' és _a/-[' nem _tta/_ttá'

suomi 'finn nYelv'

nimi 'név'

lohti 'falevél, (hír)lap, újság'

ovi'ajtÓ'kivi 'kő'

onni'szerencse, boldogság'

joki 'folyó, folyam'

mllki'domb'knikki'minden, mindenki'

2d, bizonyos -ll, -ni, -ri, _hi végtl szavak

suomea

nimeá

lehteá

ovea

kiveáonneajokea

mákeá

kaikkea

kieli'nyelv'pieni'kicsi'suuri'nagY'meri'tenger'

veri ovér'

nuori'fiatal'lohi'lazac'

kieltápientá

suurta

merta

verta

nuorta

lohta

A plrtltívusz használatának főbb esetei

l,,t.tlszúmnevekután(azegykivételével)anévszókegyesszámpartitívuszban

lllngk, Ijz u szabály a 0-ra, a törtszámnevekre és a határozat|an számncvckrc

(tllilllt$ 'sok', pari 'pár, kettö' stb') is vonatkozik'

l,éldúk"

yksi metsli 'egy erdó' kaksi metsá[ 'két erdő'

yksi kirja'egy könyv' kotme kirjaa 'három könyv'

yksi raáio 'egy rádió' monta radiota 'sok rádió'

yksi aste 'egy fok' nolla astetta 'nulla fok'

yksi kilo 'egy kiló' puoli kiloa 'félkiló'

I

23

2. olyan anyagnevck esetébcn, arnetyeknek nem tucljuk a pontos mcnnyiségét,szintén partitívuszt használurrk.

Példák:

Miná juon kahvia Kávét iszom'Me syömme kalaa japerunaa. Halat és krumplit eszünk.

3. Egyes ígék partitívuszitérgyatvonzanak. Példrául: rakastaa oszeret',odottaa

'vár', puhua 'beszél' (abban az értelemben, hogy valamilyen nyelvet beszél).Pétdáui:

Rakastatko sínií Paoloa? Szereted Paolot?Odotan bussia. Varom a buszt.He puhuvat suomea ja váhán Ők beszélnek finnül és egyenglantia. keveset angolul,

4. A tagadó igei állítmány tárgya partitívuszban áll, és partitívuszt használunkaz alany létének tagadásakor, (Lásd részletesebben a finn.mondattárgyának ismer-tetésénél, a 6' fejezetben.)

Például:Emme osta autoa. Nem vesziink autót.Táállá ei ole radiota. ttt nincs rádió'

5. Partitíwszt használunk a tagadó habeo_szerkezetben' (Lásd a 7. fejezetben.)Például:

Minulla ei ole kissaa. Nekem nincs macskám.Hiinella ei ole puhelinta. Neki nincs telefonja.

6. A névutók (a finn mondatbeli helytiket tekintve prepositiók) után ál1ó név-szó általában partitívuszban van' tlyenek: ennen 'előtt', ilman 'nélkül', keskellá'közepén''

Például:Hán fulee ennen joulua' Ő karácsony előttjön.Kauppa on keskellfl kaupunkía. Azuzleta vrlros közepén van.Juotteko kahvia ilman sokeria? Cukor nélktil isszátok akwét?

Megiegyzés: A frnn nyelvben a jelzőt mindig egyeztetjiik a jelzett szóvalszámban és esetben.

24

p

I'éldaul"

(ykrri) valkoincn talo 'cgy fchér ház' viisi valkoista taloa 'öt fohér ház'

{ykai) iso valkoinen talo 'egy nagy monta isoa valkoista taloa 'sok nagy

fehér ház' fehér hén'

(ykei) pieni koira 'ogy kis kutya' pari pientá koiraa 'néhány kis kutya'

(ykol) pieni musta koira 'egy kis kuusi pientá mustaa koiraa 'hát kis

&kotc kutya' f.kete kutYa'

TórzÁmnevek - Lukusanat

ll yksitoista 21kaksikymmentáyksi

12 kaksitoista 22 kaksikymmentákaksi

l3 kolmetoista

' 14 neljatoista 30 kolmekymmentá

l5 viisitoista 40 neljákymmentá

ló kuusitoista 41 neljákymmentáyksi

l7 seitsemántoista

18 kalrdeksantoista 90 yhdeksánkymmentá

19 ylrdeksántoista 99 yhdeksánkymmentiiyhdeksán

20 kaksikymmentá 100 sata

Híny óra? * Mitá/Paljonko kello on?

B,00 Kello on kahdeksan. Nyolc óra (van)'

19,00 Kello on seitsemán Hét óra (van)'

10.30 Kcllo on puoli yksitoista. Fél tizenegy (van)'

20,30 Kello on puoli yhdeksán' Fél kilenc (van)'

?,l5 Kollo on viisitoista (minuuttia) yli Tizenöt perccel múlt hét

seitsemán./Kello on vartin yli seitsemán. óra./I.{egyed nyolc (van).

9,l0 Kello on kymmenen (minuuttia) yli Tíz perccel múlt kilenc'

Yhdekstin.

l l,20 Kello on kaksikymmentá (minuuttia) yli Húsz perccel múlt

yksitoista. tizeney'

lfr,45 Kello on viisitoista (minuuttia) vaille/vailla Tizenöt perc múlva

viisí./Kello on varttia vailla/vaille viisi. öt'/Hárornnegyed öt

(van).

lt{,5.5 Kcllo on viisi (minuuttia) vaillelvailla Öt perc mirlva hét Óra'

scitsemán.

20,57 Kello on kolme (minuuttia) vaille/vailla Három perc múlva kilenc'

yhdeksán.

25

.-'.'Mt

Az ylt szÓ jolentés e 'múh' , a vaille vagy vailla szóé pedig ' múlva' , A puoli a

'fél' megfelelője. Akárcsak a mawar nyelvben, a finnben is a felet a következőegész Órához viszonyítják.

Eltérés e magyar nyelvhez képest;

1. a vartti 'neg/ed'használata'. vartin yli neljc) 'negled öt' (szó szerint: egynegyeddel múlt négy), ahol a negled akkuzatívuszbanáll;

2. a háromnegtednek nincs finn megfelelője, helyette a'negled múIva' kifeje-zést használjuk, ahol a negled partitíwszban á1l;

pl. varttia vaillalvaille viisi 'haromnegyed öt' (sző szerint: egy negyedmúlva öt).

Feladatok

1. Válaszolj az a|ábbi kérdésekre!

a. Mitá Paolo odottaa?

b. Milloin se tulee?

c. Ovatko Tiina ja Paolo baarissa?

d. Missá he ovat?

e. Mita Tiina juo?

f. Juoko Paolo olutta?

g. Mitá Paolo syö?

h. Syökti Tiina kakkua?

2. Hasanáld a partitívuszt!

Példák:yksi auto - kaksi autoa

yksi pieni kissa - neljá pientá kissaa

yksi maa - viisiyksi tytt<i - kolme

yksi perhe * nelj?i

yksi museo - monta

yksi suomalainen poika - pari ...

yksi kieli - kuusi

yksi olut - kahdeksan ,...!...yksibaari- seitsem{in

yksi kási -_ kymmcncn ......

p

yksi kaunis nainen - yhdeksán

yksi tce - kolme

yksi lehti - monta

yksi mies - kaksi " "': ":

yksi hyvá kakku - puolí " ': " " '

yksi kuuma kahvi _ neljá .

yksi lyhyt kirje _ kaksikymmentá . '.

yksi suuri talo - Pariyksi keltainen bussi _ seitsemán

yksi mukava kahvila - monta

yksi radio - kaksitoista

3, Alkoss mondatokat a megadott példa alapján'

Unkari on maa ja unkari on kieli. Hán on unkarilainen' Hán

puhuu unkaria.

.Ruotsi, Saksa, Norja, Tanska, Venájá' Japani, Kiina, Portugali, Espanja,

Hollanti, Puola, Viro, Turkki, Kreikka, T5ekki'

4, Válaszolj az a|éhbikérdésekre a zárójelben megadott szavakat rugozva!

Mitá kieliá siná puhut? Miná puhun ... (unkari, romania, englanti, saksa,

ranskao suomi)

Mitö siná syöt aamulla? Miná syö4 ... (leipá, voi, marmeladi, makkara,

juusto, jogurtti).

Mitá siná juot? Miná juon . ' ' (kahvi, teeo maito, mehu, vesi)

Mitá siná syöt páivállá? Miná syön .. ' (keitto, liha, peruna, salaatti, kakku)

Mitá siná juot baarissa? Miná juon . . ' (iiávesí, olut, viini, viina, siideri)

Ketá siná rakastat? Miná rakastan ..'(Liisa, Paolo, kaunis tyttö, áiti, isá,

nuori nainen, hollantilainen poika)

Mitá sinti odotat? Miná odotan ... (bussi, auto, loma, joulu, páásiáinen)

5. Mesélj magadról partitívuszi alakokat használva!

Miná puhun

Miná syön illalla .'.'..... """"':"""""Minö juon tavallisesti

Miná rakastan .....,...,..,..

Példu:

Unkari:

21

wffir'.1rp{Ífir'Jlj:

6. Válaszolj az alábbi kérdésrel'ildit! kéllo oii?Kollöon

iiii:.: ffiSP"ij

' ,,,,,'ih.rfiii\ri

" lri::i',t,' 'j

./íl

{

í..1

I

.'il

il1ü

:1,{

..,{

I"t

6.25

l0:4021.00

13.05

8.46

ts.2212.30

9.38

5.30

23.00

Kappale 4

Mitii Tiina tekee?

Tfoiiiin on perjantai' Tiina heriiá kello*dtsemiin' Hán nousee heti ja káy

wlbkussa. Sitten hiin keittiia kahvia. Hiinstr6 aamupalaa (kaksi voileipáá, váhánjrmstoa ja joeurttia), juo maitokahvia ja

]r*ee aamulehteá.

Hitn pukeutuu ja láhtee työhön. Kello on

rwnia vaille kahdeksan. Tiina on työssá

Lnrlussa. Hán on opettaja. Hán opettaa

hiologiaa.

Kello on kaksi. Tiina menee ostoksille.

flfo ostaa leipáá, maítoa' voita, juustoa,

maattia, salaattia, banaaniao omenaa ja

Fger-suklaata. Tiináán hán ei tarvitse

müa.Kello puoli neljá Tiina on taas kotona.

Her syö ja katsoo váhán televisiota. Sen

jllLeen hán kirjoittaa sáhköpostia.

ffella hiin tapaa Paolon. He tanssivat

:*intolassa. Tiina juo omenamehua ja

Peolo olutta. Kello yksitoista he liihtevát

hiiLltnmenna on lauantai. Tiina ei heriiá Holnap szombat van. Tiina nem ébred

rikeisin, koska hán ei mene työhön. korán' mert nem megy rrurnkába.

A hét napjaÍ - Víikonpiiivát

Miká piiivii? 'Melyik nap?'

maanantai 'hétfo'

tiistai'kedd'keskiviikko 'szerda'

torstai 'csütörtök'

p'erjantai 'péntek'

lauantai 'szoÍnbat'

sunnuntai 'vasámap'

4. fqezetMit csinál TiÍna?

Ma péntek vaÍ!' Tiina hét órakor ébred.

Azonnal felkel, és zuhanyozrri megy. Az_

után kávét főz. Reggelizik/megeszi a

reggelijét (két vajas kenyeret/szendvi-

cset, egy kevés sajtot ésjoghurtot). tejes_

kávét iszik és a reggeli újságot olvassa.

Felöltözik és munkába indul. Három-

negyed nyolc van. Tiina egy iskolában

dolgozik. Tanárnő. Biológiát tanít.

Két óra van. Tiina vásároini megy' Vesz

kenyeret, tejet, vajat, sajtot, paradi-

csomot, salátat, banánt, almát és Fazer

csokoládét, Ma nincs szüksége egyóbre.

Fél négykor Tiina ismét otthon van.

Eszik és nézi egy kicsit a televíziót.

Azután e-maileket ír.

Este találkozik Paolóval. Egy vendég-

lóben tráncolnak. Tiina almalevet iszik,

Paolo sört. Tizenegykor hazamennek.

Minii páiváná? 'Melyik napon?'

maanantaina 'hétftin'

tiistaina 'kedden'

keskiviikkona'szerdán'torstaina'csiitörtökön'perjantaína 'pénteken

lauantaina'szombaton'

sunnuntaina' vasárnap'

29

Milloin? - Mlkor?

tiÍnáán nmao huomenna'holnapn

eilen 'tegnap' 'ylihuomenna 'holnapután'

toissapáiváná'tegnapelőtt'

PéIdáut:

Tiiniián on maanantai. rraa hétft5 van.

Maanantaina menen työhön. Hétfőn munkába megyek.

Huomenna on sunnuntai. Holnap vasiárnap van.

Sunnuntaina heráán vasta kello kymmenen. Vasárnap csak tíz órakor ébredek.

Oletteko kotona lauantaina? Otthon vagytok(-e) szombaton?

Vuorokaudenajat A napszakokaamu reggel

páivá nappal

aamupáivá délelöttkeskipáivá dél

iltapáivá délután

yö éj(szaka)

Ha a napszakok nevét időhatrározóként hasanáljuk, -lla/_llá végződést kapnak.

Például:

Mihin aikaan te nousette aamulla? Hanykor keltek fel reggel?

olentavallisesti vapaa iltapáivállá. Általában szabadvagyokdélután'Illalla Tiina ja Paolo tanssivat Este Tiina és Paolo a vendéglőben

ravintolassa. táncolnak.

Az évszakok nevei is _lla/_llái végz<ídéstkapnak, amikor idóhatározőként hasz-

náljuk oket.

Vuodenajat Az évszakok Milloirr? Mikor?kevát tavasz keváállá tavasszal

kesá nyár kesállá nyiáron

syksy osz syksyllá ősszeltalvi tél talvella télen

30

Nyelvtani ísmeretek

Az igetövek és igeragozási tÍpusok

A finn igetöveket (akárcsak a névszótöveket, lásd a 3. fejezetet) két csoportra

uszrhatjuk:

l. egytÖvííek, amelyeknek csak magánhangzós (teljes) tiivük van, és

2. kéttövtíek, amelyeknek a magánhangzós (teljes) tő mellett van egy más-

nlhangzós (csonka) tiivÍik is.

1. Egytövű igék(az I. és II' igeragozási típusba tartozó igék)

a. Azl. Ígeragozási típusba twtozó igék: az infinitívusz (főnévi igenév)

képzője az -al-á, és előtte egy magánhatgző van (pl. puhua 'beszél', kysyái

'kérdez', ostaa 'vásárol', oppia omegtanul', lukea 'olvas', ymmártáá 'ért'). A(rövid magánhangzóra végzodó) teljes tövet az igenévképző leválasztásával

kapjuk meg, azaz: puhu-,lqlsy-, osta-, oppi- (erős tő) és opi'(gyenge tő), luke-

és lue-, ymmc)rtdö- és ymmörrd-. Azoknak az igéknek, amelyekben

fokváltakozás történik a rugozás során, két teljes tövük van: egy erős és egy

gyenge fokú. (Lásd részletesen az igetagoz{tst tárgyaló alfej ezetben-)

b. A II. ÍgeragozásÍ típusba tartozó igék: az inÍinitívusz képzője a -dal-

dá, előtte diftongus vagy hosszú magánltangzó á1l (p1. syodá 'eszik" juoda

'iszik', saada 'kap; szabad, -hatl-het', voida'fud, -hatl'het', myydá'elad',

tupakoida 'cigarcttáník'). A (hosszú magiánhangzóra végződő) teljes tövet az

igenévképzö leválasztásával kapjuk me}, azaz: syö-, juo-, saa-, mw-' tupakoi-.

Kivétett képez ebben a csoportban a tehdá 'tesz, csinál' és a náhdá 'lát' igék,

amelyek kéttöviíek. Teljes tövtik a teke- (erős tő), tee- (gyenge tó) és a nrike-

(erős tő), nde- (gyetge tő)' csonka tÖvük a teh- és a niih'.

2. KéttövÍí igék{a III., IV., V. és VI' igeragozési típusba Íartozó igék)

a. III. típus: az infinitívu sz képáői a -laÍ-lá, _na/_ná, -ril-rá, -tal-tá (az

utóbbi esetben s áll előtte)' Például: opiskelta 'tanul', kuulla 'hall', menná

'megy', panna 'tesz vmit vhová', purra 'harap', surra 'búsul, gyászol',

nousta 'felkel', pestá 'mos'. Ennél a típusnál az infinitívusz képzőinek

leválasztásÍtval a csonka tövet kapjuk meg- opiskel-, kuul', men-' pan', pur-'

sur-) nous-, pes-. A teljes tövet úgy kapjuk meg, hogy a csonka tőhöz

hozziíkapcsolunk egy ehangot' A fenti igék teljes töve tehát: opiskele-, kuule',

mene-) pane-' pure-, sure-, nouse- és pese-. Igeragozáskor ezekhez kapcsoljuk

a személyragokat'

31

b. Iv. típus: az infinitíwsz képzője a -tal-tü, előtt egy nrugánhangzó áll,amely nem e és nem l (haluta 'akat', vastata oválaszol', herátá'felóbred'). Acsonka tövet az igenévképző -al_á elemének elhagyásával nyerjiik: halut-,vastat-, hertit-. Az igék teljes tövét úgy kapjuk meg, hogy a csonka tő végénlevö l hangot egy alfr-vel helyettesítjük: halua-, vastaa-, herdö-. Azigeragozás során ehhez kapcsoljuk az igei személyragokat.

c. V. típus: az infinitivusz kepzője a -tal-tii, előtte j áll (pl. tawita'sztiksége van vmite, kell', háiritá 'zavar')' A csonka tövet, akárcsak a IV.típusú igéknél, az igenévképzó -a/-ii elemének elhagyásával nyerjük: tarvit-,höirit-, Ha ezt az igealakot megtoldjuk a se elemmel, megkapjuk az igék teljestövét: tarvitse-, hdiritse-. Az igeragozás során ehhez járulnak az igeiszemélyragok.

d. vI. típus: az infinitívusz képzője a -tal-tá, előtte e áll (pl. vanheta'(meg)öregedik', kylmetá 'kihűl'). A csonka tövet itt is úgy kap1uk meg, mintaz előzó két esetben, azaz az igenévképzó -at-it elemének elhagyásával:vanhet-,lrylmer. A teljes tÖvet úgy nyerjük, hogy a csonka tő t_jét ne elemmelhelyettesítjük: vanhene-, lqtlmene-. Igerugozás soriín a teljes tőhözkapcsolódnak a személyragok.

Igeragozás jelen idő kijelentő módban

A jelen idő kijelentö módú igeragozás során az igei személyragok a teljestőhöz kapcsolódnak. (Lásd a fenti alfejezetet.)

A Íinn igei személyragok:

Egyes szám l. személy -nEgyes számZ. személy -tEgyes szám 3. személy frr-Y

1. Megiegyzés: egyes szítm hatmadik személyben nincs igei személyrag,azonban tőhangzónyúlás történik azI.,IIL,IV., v. és VI. igeragozási típus eseté-ben. Ez alÓl csak a II. típus képez kivételt (itt nincs tőhangzónyúlás).

2. Megiegyzés: többes szám harmadik személyben az igei személyrag a ma-gánhangző-harrnóniaszabá|yaínakmegfeleltíenilleszkedik.

Igeragozási tÍpusok

Amint az igetövekról szóló alfejezetben már tárgyaltu.k, a finn nyelvben hatcsoportra oszthatjuk az igéket az infinitlvu sz végződése és az igeragozrísi típus

Többes szám l. személy _mm€

T<jbbes számL. személy _tte

Tcibbes szám 3. személy _vat/_vát

lkpján. A következőkben példakat adwk'az egyes típusokba tartozó igék ragozá-

irajelen idő kijelentő módban'

!. kysyrii'kérdez' ostac'vásárol'ostan

ostat

ostaa

ostamme

ostatte

ostavat

kysyn

dÉ kysyt

se kysyy

@ kysymme

&i Te kysytte

hc' ne kysyvÍit

lL syödii'eszik'miná syön

dne syöt

lűn, se syö

rc syömme

tq Te syötte

bc'ne syövát

saada' kap ; szabad, -haí-het'

saan

saat

saa

saamme

saatte

saavat

m. kuul/o'hall'miná kuulen

dne kuulet

hiln, se kuulee

m kuulemme

r'Te kuulette

&Bne kuulevat

mennii'megy'

menen

menet

menee

menemme

menette

menevát

purra'harap'plllenpuret

puree

puremme

purette

purevat

noust/'felkel'nousen

nouset

nousee

nousemme

nousette

nousevat

ÍrY. haluÍa'akar'

l*"u haluan

l*ta haluat

frhán' se haluaa

frr" haluamme

te, Te haluatte

ib""o" haluavat

heraÍii'felébred'heráán

heráát

heráá

heráámme

heráátte

heriiávát

33

v. tarvita'szüksége van vnrire, kell'miná tarvitson

siná tarvitset

hán, se tarvitsee

me tarvitsemme

te, Te tarvitsette

he, ne tarvitsevat

háiri'd'znvaf'höiritson

höiritset

háiritsee

háiritsemme

háiritsette

háiritsevát

vI. vanheta'(meg)öregedik'

miná vanhenen

siná vanhenet

hiino se vanhenee

me vanhenemme

te, Te vanhenette

he, ne vanhenevat

"a@lwBldnsryei':

kylme/á'kihűl'kylmenen

kylmenet

kylmenee

kylmenemme

kylmenette

kylmenevát

Megjegyzés: A IV. típusú herátö egyes szám 3. személyében amiatt nincstőhangzőnyúlás' mert három egyforma hang nem áll egymás mellett (hán heriiá).Ugyanez az eset érvényes minden olyan IV. típusú igére, ahol az infinitívusziképző előtt alil ál1.

A tagadó Ígeragozás

A Íinn nyelvben nincs általános tagadószó, hanem a tagadást tagadó igével ésa föige teljes gyenge (I' típus) vagy erős (III., Iv., VL típus) tövével fejezzük ki.A tagadÓ igeragozott alalcjai: (miná) en, (siná) et, (hán) ei, (me) emme! (te) ette,(he) eivát. (Gyakorlati tanács: a főige tágadáskor használt aIakját úgy is meg_

kaphatjuk, hogy az egyes szám első személyű igealakról leválaszdukazígeisze-mélyragot.)

I. kysyr{'kérdez'miná en kysysiná et kysyhán, se ei kysyme emme kysyte, Te ette kysyhe, ne eivát kysy

ostaa'vásárol'en osta

et osta

ei osta

emme osta

ette osüa

eivát osta

v!ryffi'F$'

ll. syödd'eszik'rttinll en syögin&i ct syö

h$n, se ci syö

lne emme syö

lé,'l'e ette syö

he, ne eivát syri

saada 'kap; szabad, -haV-het'

en saa

et saa

ei saa

emme saa

ette saa

eivát saa

lll, kuul/a'hall'rnlnll en kuule

rinll et kuule

hán, so ei kuule

mé emme kuule

l€, Te ette kuule

hp, ne eivátkuule

mennii 'megy'

en mene

et mene

ei mene

emme mene

ette mene

eivát mene

purra'harap'en pure

et pure

ei pure

emme pure

ette pure

eivát pure

nousta'felkel'en nouse

et nouse

ei nouse

emme nouse

ette nouse

eivát nouse

v. haIuÍa'akar' beruÍii'felébred'en heráli

et heráá

ei heráá

emme heráá

ette heráá

eivát heráá

lttinü en halua

rlnü et halua

hán, se ei halua

|tlé emme halua

lg, Te ette halua

ho, ne eivát halua

va

nrinü

:lnll

hán, se

Ircle, Te

hs, no

vl.nrittll

si rrlt

lrllrr. se

llle

tc,'l'e

Ite, nc

tarvita'szüksége van vmire, kell'en tarvitse

et tarvitse

ei tarv"itse

emm€ tarvitse

ette tarvitse

eivát tarvitse

v anheta' (meg)öregedik'

en vanhene

et vanhene

ei vanhene

emme vanhcnc

ette vanhcno

eivát vanhcno

hairitti'zavar'en háiritse

et háiritse

ei háiritse

enrme háiritse

ette háiritse

eivát háiritse

kylmetöi 'kihűl'en kylmene

et kylmene

ei kylmene

emme kylmene

ette kylmene

civöt kylmene

Flgycleml FokvÁltaktrzás történhet az I., III', N, & VI, lgaragozósi típus

osctébcnn a ragozó tö utolsÓ clötti és utolsó szótagja httárán, Bz alábblBk gzorint:

Az I. típusú igéknél erős fokú az infinitívusz valamint az egyes és többes

szám harmadik személy, illetve gyenge az egyes és többes szám első és má_

sodik szeméily. Az alábbiakban az erős fokú mássalhangzókat vastag bettível

emeljtik ki.

oppia'megtanul'

Erős fok Gyenge fok

ppptttkkkpv1dk@

Erős Íbk Gyenge fokmp mm,nt nnIt llrt rrnk ng

lke lierke rie

Tagadó alak

en opi

et opi

ei opi

emme opi

ette opi

eivát opi

en lue

et lue

ei lue

emme lue

ette lue

eivát lue

lukea'olvas'

miná

siná

hán, se

me

ten Te

he, ne

miná

siná

hán, se

me

te, Te

he, ne

Áttitó atat<

opín

opit

oppiiopimme

opitte

oppivat

luen

luet

lukee

luemme

luette

lukevat

36

miná

sma

hiin, se

me

te, Te

he, ne

Itl. ajatel/a'gondol, gondolkodik'

ymmárrün

ymmánát

ymmártáá

ymmönámme

ymmárrátte

ymmártávát

kuuntelen

kuuntelet

kuuntelee

kuuntelemme

kuuntelette

kuuntelevat

ajattelen

ajattelet

ajattelee

ajattelemme

ajattelette

ajattelevat

tapaan

tapaat

tapaa

tapaamme

tapaatte

tapaavat

37

".',..'"..,.....'.."-",'-

en ymmárrá

et ymmörrá

ei ymmáná

emme ymmárrá

ette ymmtiná

eivát ymmiirrá

en kuuntele

et kuuntele

ei kuuntele

emme kuuntele

ette kuuntele

eivát kuuntele

en ajattele

et ajattele

ei ajattele

emme ajattele

ette ajattele

eivát ajattele

en tapaa

et tapaa

ei tapaa

emme tapaa

ette tapaa

eivát tapaa

F nrme.tue'(mog){6ww's*- "'

minö

sinö

hBn, se

me

teo Te

he, ne

miná

síná

hán, se

me

te, Te

he, ne

lY . tav ata'találkozik'

miná

slna

hán' se

me

teo Te

he, ne

A llt., IV. és VI. típusú igéknél az inÍinitívusz gyenge' és valamennyi

natraott igealak erős. Az alábbiakban az eros fokú mássalhangzókat vastag

ástüvel orneljük ki.

I I l. kuunnel la'hallgat (vmit)'

IY. maata'fekszik'

miná

síná

htin, se

mg

te, Tehe, ne

Yl, edetri'halad'

miná

siná

hiin, se

me

te, Te

he, ne

Yl. v aieta'(el)hallgat'

miná

siná

hiin, se

me

te, Te

he, ne

Figyelem!

makaan

makaat

makaamakaamme

makaatte

makaavat

etenen

etenet

etenee

etenemme

etenette

etenevát

vaikenen

vaikenet

vaikenee

vaikenemme

vaikenette

vaikenevat

teen, náen

teet, náet

tekee, nákee

teemmeo náemme

teette, náette

tekevát, nákevát

en makaa

et makaa

ei makaa

emme makaa

ette makaa

eivát makaa

en etene

et etene

eí etene

emme etene

ette etene

eivát etene

en vaikene

et vaikene

ei vaikene

emme vaikene

ette vaikene

eivát vaikene

en tee, en náe

et tee, et náe

ei tee, ei náe

emme tee, emme náe

ette tee, ette náe

eivát tee, eivát náe

A II. igeragozási típusba tartoző tehdá 'tesz, csinál' és náhdá 'lát' igéket(nyelvtörténetiokokmiatt)azalábbiakszerintrugozztlk:

miná

siná

hiin, se

me

teo Te

he, ne

Szórend

A finn nyelvbeno akárcsak a magyarbano a mondaton belüli szórend szabad.

Bizonyos kötöttségeket azonban figyelembe kell venni'A legfiibb eltérés a magyaÍ és a finn alapszórend között az, hogy míg a

mo€yarban a leghangsúlyosabb mondatrész közvetlenÍil azÍúlítlrriny előtt á1l, addig

rfinnben a mondat elején vagy végén.

Paolo olaszországban lakik. (alany _ bovítmény - állítmány)

Paolo asuu ltaliassa. (alaty _ állítmány - bővítrnény)

Szórend a kütönbtiző mondattípusokban

l. Kijelentő mondat

A finn mondat szórendje, a magyarétól eltérően: alany _ állítmány - állítmányi

i net"szó vagy bővítmény'

i 2.Tagadómondat:

. siná et ole Suomessa.

Tiina ei syö juustoa.]

A szórend megegyezik a mag-yar mondatéval, azaz: alany _ tagadősző (a finn-

hm tagadó ige) _ fiiige - bővítmény vagy állítmányi névszó.

3. Kiegészítendő kérdő mondat:

Missá Ville asuu? Hol lakik Ville?Mistá kaupungista siná tulet? Melyik városból jössz (te)?

A Íinn mondat szórendje, a magyarétÓl eltérően: kérdőszó (vagy sztiszerkezet)

-ahny -állitmétny.

4. Eldöntendő kérdő mondat:

i' Siná olet suomalainen.' Tiina syö juustoa.

oletko siná koulussa?

Juoko Paolo olutta?

Eikö tuo tyttö ole Tíina?

Eikö Paolo juo teetii?

Te finn vagy.

Tiina sajtot eszik.

Te nem vagy Finnországban.

Tiina nem eszik sajtot.

(Te) az iskolában vagy?

Paolo sört iszík?Az alány nem Tiina?Paolo nem teátiszik?

A finn mondat szÓrendje ebben az esetben is kiilönbtizik a magyarétól:

f,lítnrány _ alany * bővítmény. Tagadva kérdő mondat esetén: tagadó segédige +

-&o/-kö kérdőszócska * alany _ főige _ állítmányi névszó vagy bővítmény.

Feladrtok

l. Válaszolj az alábbi kérdésekel i"

a. Mihin aikaan Tiina heráá perjantaina?

b' Missá hán'káy?

c' Keittáá,kö hán teetá?

d. Miühán syö?

e. Mitá htin juo?

f. Lukeeko hán kirjaa?

g' Missá Tiina on työssá?

h. Mitá hán opettaa?

i. Milloin hán menee ostoksille?

j. Mitá hán ostaa?

k. Mitá Tiina tekee iltapáivállá?

l' Mitá hán tekee illalla?

m. Miksi Tiina ei heráá aikaisin lauantaina?

2. Fordítsd finnre a következő mondatokat!

a. Kérsz (akarsz) kávét?

b. Mit tanulnak ők?

c. Eszel süteményt?

a. lo)4or< pénteken? iö$o,&' pc u-J' r-|" l u-' 7

e. Mi ez?

f. Olvasol este?

g. Ti hol laktok?

h. Én nem vagyok finn.

i. Nem isztok tejet?

j. l mikor indul munkába?

k. Te nem Tiina vagY?

l. Mi angolt tanítunk.

m' Mit csinál Tiina és Paolo?

n' Ók nem kelnek korán hétvégén'

3. Helyettesítsd be az ige megfelelő formáját!

a.tulla l.Miná. "'"""huomenna'2.'.'.'. ...!.......'..'.hántániiiín?3. Te ette. ....illalla'

40

r'b.katsoa l.He.. ,,..,..,tolevisiota.

2, ,.,,. ....,Tiina televisiota?

3. 8n... ..... .. 'usein televisiota.

e, luunnella 1. Me... ' .radiota joka aamu'

2.Miná en... '. ..........radiota tiináiin'

3. ...... ,...,'.. ,'...te aamullaradiota?

d'syödü 1. Mitáruokaasiná'" "''""'?2. Antti ei...... ....koskaan lihaa'

3. . ..... '..... 'he joka páivá puuroa?

e.herdtd 1.Me'" """"ainaaikaisin'2. ..... .......1e aikaisin?

3. Tiina ja Paolo.. .....myöháán lauantaina'

f,,luoda 1'.....2. Me. ""'mehua'3. He eivát. ...'koskaan alkoholia'

g, malcsaa 1. Kuka. """'?2. Miná.3. Mitátámásanakir1a....-.. .'..."'?

h, osata l. Me.. "'laulaa hYvin'

2'Hánei......... '.... ' '.japania'3. ......

4, Holyottesítsd be a tagadó ige megfele!ő ragozott alakját!

o. Miná' '..ole suomalainen'

b, Hön. '..ole amerikkalainen'

e, Mc, ...'...PuhusuomeahYvin'

d, He, ..'....ole kotona.

6, So, , ....ole aPteekki.

f.Sine. ..''puhuvenájáá.

5, T9,. '....asu Englannissa'

t' ly0dü vagy juoda?

a, Mirrá. ...'...'..banaania.

b. Hün ei.''..'...,.....olutta'c. He.. ..........teetá.

d.,'''. ...,......telíhaa?

4l'

e. Siná et . . .. '. .. ..viiniá.f. Me. ..'.'.kahvía.g.'..... ...'.sinájogurttia?h. Mitá ruokaa síná... .........'.:?

6. Forditsd finnre az alátbbi mondatokat, a megadott igéket használva! Aholtárgy szerepel a mondatban, használj partitívuszt.

a, tupakoida 1. Én nem cigarettiízom, Antti viszont cígaretrázik.2. Ti cigarettáztok?

3. Ók nem cigarettámak?

1. Reggel és este zenét Qlartitíverz) hallgatunk.2. Anja údiőt @ arti t íuu s z) hallgat.

3. Gyakran hallgatsz rádiót Qlartitívusz)?

1. Kapsz holnap pénzt (partitívusz)?

b.latunnella

2'Mi nem kapunk csokoládét (partitívusz).

3. Ki kap kéxét(partítívusz)?

d'.haluta/lukea/nukkua 1. Csokoládétakarok!

e. tuoda

2. Mit Qlartitívusz) olvasol?3. Nem olvasok semmit Qlartitívusz).4. Hanna sokat alszik, és keveset olvas.

5. Nem alusztok még?

1. Hozok egy kis bort Qlartitívusz).2' Hozol k'enyeret Ql artit ívu s z)?3' ok nem hoznak pénztQlartitivusz)?

1. Te mikor kelsz fel?2' ik nem kelnek korán'

3. Ki kel fel későn?

1. Pénzre (1lartitíwsz) van sztikségem.2. Mire Qlartitívusz) van szükségetek?

3. Nincs szükségünk segítségre Qt artit ívusz).

g. taruita

c. saada

f. nousta

4J

Kappale 5

Mitá Tiina ja Paolo tekevátviikonloppuna?

Nyt on viikonloppu. Tiina ja Paololáhtevát retkelle. He matkustavat junalla.

Ensin he matkustavat Helsingistá Tam-pereelle. Tampereella he káyvát Násin-neulassa' Sieltá he katselevat kaupunkiaja syövát kermakakkua tornin kahvi_lassa.

Sitten he láhtevát asemalle. Juna Tam-pereelta Turkuun láhtee kello kaksi.Asemalla Tiina ja Paolo odottavat puolituntia' He haluavat káydá Turussao

koska se on oikein mukava vanha

kaupunki.Se on Suomen entinen piiákaupunki.

Tiina ja Paolo káyvát Turun linnassa jatuomiokirkobsa. He ottavat valokuvia jaosüavat pari postikorttia ja postimerkkiákioskista.Sen jálkeen he menevöt italialaiseenravintolaan ja syövát pizzaa. Lounaanjálkeen he kávelevát puistossa.

He istuvat penkillá Aurajoen faÍmalla.

He keskustelevat italialaisesta ja suoma-laisesta ruokakulttuurista.

Aika menee nopeasti. Kello on jopaljon' Tiina ja Paolo syövát illallistasalaattibaarissa, sitten he láhtevát takai_

sin Helsinkiin yöjunalla.

5. fejezet

MÍt csinál Tiina és Paolo a

hétvégén?

Most hétvége van. Tiina és Paolo kirán-dulni indul(nak). Vonattal utaznak. Elő-ször Helsinkiből Tamperébe utaznak.

Tamperében elmennek a Násinneulába(a Násinneula toronyba). onnan megné-

zik a várost, és tejszínhabos süteményt

esznek a torony kávézőjétban.

Azután az állomásra mennek. A vonat

Tamperéből Turkuba két órakor indul.

Tiina és Paolo egy fel órát várakozik(várakoznak) az állomáson. Turkuba

szeretnének menni, mert az nagyon

kedves régi város.

Finnország egykori fővárosa.

Tiina és Paolo elmennek a turkui várba

és a székesegyhénba. Fényképeznek

(fenyképeket készítenek), és vesznek egy

pár képeslapot és bélyeget a trafikból.

AmtÍn elmennek egy olasz vendéglőbe,

és pizzát esznek. Ebéd utan a parkban

sétálnak.

Egy padon ülnek az Aura folyó partján.

Az olasz és a Íinn étkezési kultúrárólbeszélgetnek.

Az idő gyorsan telik. Már késő van.

Tiina és Paolo vacsoráznak egy saláta_

bárban, azután visszaindulnak Helsinki_be az éjjeli vonattal'

43

-"li!. Í-

Nyelvtanl lsmcrctck

Az egyes szám genitívusz (birtokos eset)

A genitívusz a ftnnnévszók második szótári alakja. Ragja az _n, és előtte fok-

váltakozás történik a tőben (a névszó gyenge tövóhez kapcsolÓdik a rag). Kérdései:

kenen? 'kinek a/kié?' minkii? 'minek a/mié/melyiknek a?'

Például:

Egyes szám nominatívusz Tő (gyenge) Egyes szám genitívusztalo'hia' talo- talon 'a bénnaka'katu'utca' kadu_ kadun'azutcítnaka'

Suomi 'Finnország' Suome- Suomen 'Finnországnak a'

tyttö 'lány' tyti'- tytön 'a lánynak a '

poika'fiú' poja_ pojan 'a fiúnak a '

A _nen végű névszók genitíwsza _sen-ro végződik.

Egyes szám nomÍnatívusz Tő Egyes szám genitívusznainen 'nőo naise_ naisen 'a nőnek a'

suomalainen'finn' suomalaise- suomalaisen oa frnnek a'

sininen 'kék' sinise_ sinisen 'a kéknek a'punainen 'piros' punaise- punaisen 'a pirosnak a'

. valkoinen'fehér' valkoise- valkoisen'afehérneka'

Minkávárinen? - MÍlyen színÍi?

valkoinen 'fehér'

sininen'kék'punainen'piros'vihreá'zöld'musta'fekete'harmaa'szürke'ruskea'barna'sinipunainen, violetti'lila'vaaleanpunainen' rózsaszínti'

A szemólyes névmások blrtokog esetc

minun'enyém'sinur'tiecl'hllncn'övé'

44

rrreiclttn'tniénk'

teidiln, Teicliln'tiétck' Öné/ÖnÓkó'

heidün'övék'

A nutrtrl névmúgok blrtokoc esctc

tümsn'czé'tuon'azén

$on'azé'nüidcn'czcké'noidcn'azoké'niiden'aeoké'

Egycn rz.ámlran a

**lvuil kivételévol)

Éblá*Etrlt'

A gcnltlvunz hnsználata

l, Blrtokol jolzöként.

Féldúul:

*lrrlrr koirn on Pieni.Liira orr tltmtln pojan áiti.

1, A nrngyar ó birtokjel megfelelöjeként'

Fél&lal:Koira on Kirsin.'l'ümü poika on Liisan.

1, A nóvutók (postpositio) elött

|lyerrehl ullrr 'nlntt', edessll 'előttn,

'tn*el{élre n;' , lukana'mögött'.

l)éhldtll:Kissa on söngyn alla.

Juon kahvia sokerin kanssa.

Arrutteko aseman láhellá?

Aa egycr szlinr ukkuzatívusz (tárgyeset)

Ar.egyesszátnakkuzntÍvuszalakjaazonosazegyesszárngenitÍvuszéval.11gEin trlrát uZ -n, ls elöttc fokváltakozás történik a tóben (a névszó gyenge tövéhez

ltn1rcrtrlt'rtlik rr rag). Kórdósci: kenet? 'kit?' mlnkü? 'melyiket?' mitf,? 'mit?"

'4s

legtöbb névszóragozási esetet (a

e gyenge t6ből képezzük. Lásd a

partitívusz, illatívusz,

tankönyv végérr levő

'A Kirsi kutyája kicsi.

'Liisa ennek a fiúnak az édesanyja.'

'A kutya a Kirsié.''Ez aftí a Liisáé.'

levő névszók általában genitívuszban állnak'

kanssa'-vall-vel', luona' -náIl-néL', liihelltl

'A macska az ágy alatt van.'

'Cukorral iszom a kávét.'

'Közel laktok az állomáshoz?'

Például:Egyes szám nominatívusz Tő (gyenge) Egyes szám akkuzatívusz

talo'ház' talo- talon '(a) hénat'katu'utca' kadu- kadun'(az)utcát'

Suomi'Finnország' Suome- Suomen'Finnországot'tyttö 'lány' tytö- tytön '(a) lrínyt'poika'fiú' poja- pojan '(a) fiút'

A személyes névmások akkuzatívusza

minut'engem'sinut'téged'hánet'őt'meidát'minket'teidát, Teidát'titeket' Önt/Önöket'heidát'őket'

FÍgyelem! A tárgyeset haszniiatával kapcsolatban lásd a7. fejezetet.

A helyhatározó esetek

Ugyanúgy, mint a magyar nyelvben, a finnben is külső és belsö helyhatározó

eseteket kiilönbözetiink meg. Ezek a következők:

Belső helyh atározót esetek:

Egyes számalanyeset

nomínatívusz

Mistá?(Honnan?/Miből?)

elatívusz

Missá?(IIol?/Miben?)

inesszívusz

Mihin?(Hova?/Mibe?)

illatívusz_stal_stÍi

(-bóV-b,ől)-ssa/_ssá

(-bani-ben)-Vn, -hVnr -seen

(-ba/-be)

(aVanévszótőutolsómagánhangzÓja)

talo'báz'

talosta'házből'

talossa

'hánban'

taloon'ltázba'

kaupunki

'VáÍoso

kaupungista'városból'

kaupungissa'városban'

kaupunkiÍn

'városba'työ

'munka'ty<istá

'munkából'työssá

'munkábano

tytihön'munkába'

Lontoo'London'

Lontoosta'Londonból'

Lontoossa'Londonban'

Lontooseen'Londonba'

46

Figyelem! A helyhatározÓ esetek ragtrai (azillatívusz kivételével) a névszók

tövéhez járulnak.

A' tál/nlrázat magy ar ázata

Az illatívusz ragtra:

-Vn, ha egy magánhangzőravégzödik a tő (a V a tő utolsó magánhangzója)

ptdáut: koulu 'iskola' - kouluun 'iskolába" Turku 'Turku' _ Turkuun

"Twkuba',

{Vn, ha a névszó egy szótagú, és hosszú magétnhangzóra vagy diftongusra

Egződikpldaul:maa oország' * maahan 'országba" työ 'munka' _ työhön 'munkába"

'-cgen' ha a névszó két- vagy többtagú, és a teljes töve hosszú magénbangzőra

regzódikpldául: perhe 'család' * perheeseen 'családba" huone 'szoba' * huoneeseen

'szobába'.

Kütső helyhatározó esetek:

Egyes szám

alanyeset

nomínatívus4

Mistii?(Honnan?)

ablat{vasz

Missá?(Hol?)

adesszívusz

Mihin?(Hova?)allatívusz

-|ttl-|.tá

(róV-ről)Jla/-llá

(_on/-en/-ön)

-lle(-ral-re)

tuoli'szék'

pyffi'megálló'

katt'utcat

asema

'állomás'

tuolilta'székről'

tuolilla'széken'

tuolille'székre'

pysákiltá

'megállóból'

pysákillii'megállóban'

pysákille

'megál1óba'

kadulta

'utcáról, utcából'

kadulla

'utcán, utcában'

kadulle

'utcáról, utcából'

asemalta

'állomásról'

asemalla

'állomáson'

asemalle

'állomásra'

Megiegyzés: Arra, hogy egy szóhozkiilső vagy belso helyhatarozótagkapcsoló-

riÍr nincsenek pontos szabályok. Emiatt eliérések lehetrrek a finn és a magyar nyelv

'ttüffitt (lásd például atábltnalbanapysákki 'megálló' és a katu 'utca' szavakat)'

A földrajzi nevek

A finn {iildrajzi nevek egy részéhez belső, más részéhez kiilso helyhatarozórag

mul- Ez a ÍYtawü nyelvben is hasonló módon történik (p1' Budapesten, Székelyud-

4',1

varhelyen, Szabadkán, de Csíkszeredában, Debrecenbeno Pozsonyban, illewe il

Kolozsvárott, Győrott).

Néhany szab ály azonb an segit az el i gazodásban'

'1. Belső helyhatározó ragot kapnak:

_ az országnevek (Suomessa'Finnors zágban', Unkarissa'Magyarországon',

Romaniassa 'Romániában'), kivételt képez oroszország (Venájtillii 'oroszországban)

- a külföldi városnevek (Szegedissá, Prahassa, Wienissii)'

2. Kiilső helyhatározó ragot kapnak: azatcík,terek nevei (Aleksanterínkadulla o

'a Sándor utcában', Mannerheimintiellii 'Mannerheim útján', Senaatintoríl|a 'a

Szenátustéren').

3. Ingadozást mutat a finn városnevek rugozása, emiatt legjobb külön-ktilon n

megtanulni ezeket. Belső helyhaÍároző rag járul például az aLábbi városnevekhez:

Helsingissá'Helsinkiben" Turussa'Turkuban" Jyváskyláss?i'Jyváskyláben"

oulussa 'ouluban" Kuopiossa 'Kuopióban" Lahdessa 'Lahtiban'. Külső helyha_

tixoző ragot kapnak többek között a következő városnevek: Tampereella'{

'Tampereben" Rovaniemellá'Rovaniemiben" Vantaalla oVantaaban'.

Megiegyzés: Akarcsak a _lainen/_láinen képzős foldrajzi nevek esetóben (lásd

a2' fejezeten)ba azidegen név mássalhangzőravégzödik, egy 'i- hang ékelődik be l

a tő és a helyhatáro ző rugközé. Pétdául: Kolozsvárista, Utrechtjssa, Wieniin'

Helyhatározőszótk

kotoa-kotona-kotiin 'otthonról - otthon _haza'

Tulemme kotoa- 'otthonról jöviink''

Olemme kotona. 'Otthon vagYunk''

Menemme kotíin. 'Haza megyiink.'

ulkoa - ulkona _ ulos 'kintről _ kint - ki'sisliltá - sisállá _ sÍsáán 'bentrol _ bent _ be'

Helyhatározó eseteket vonzó ígék és kifejezések

kiiydfl * inesszívu sz' jít valahol, megy' (a magyar nyelvben általában az utóbbit

haszráljuk)

Pétdóul: Kiiyttekii te tiináán kaupassa? 'Mentek ma (a) boltba?'

olla kotoisin'valahonnan származik' + elatívusz/ablatívusz

PéIdául: Mistá Tiina ja Matti ovat kotoisin? 'Honnan származikTiina és Matti?'

He ovat molemmat kotoisin Suomesta. Tiina on Helsingistá ja Matti

Tampereelta.'(Ót) mindketten Finnországból származnak' Tiina Helsinkiből

és Matti Tamperéből.'

48

pitiiii + elatívusz 'kedvel, szeret valakit/valamit'

Pétdául :Pidátkö siná minusta?'Kedvelsz engem?'

He pitiiviit suklaakakusta. 'ok szeretik a csokoládés süteményítaftát.'

ostaa * elatívusz/ablatívusz 'vási{rol valahonnan' (a magyar nyelvben általában

'valaholo vásrárolunk)

P éld ául :Me ostamme kaksi kirj aa Akateemisesta Kirj akaupasta.' Veszünk két

könyvet az Akadémiai Könyvesboltban.'

Hán ostaa banaania torilta. 'o banánt vesz a piacon''

kiitos + elatÍvusz 'köszönet valamiért'

Például:Kiitos avusta!'Köszönet a segítségért! (Köszönöm/I(öszönjtik a

segitséget!)'

rakastua + illatívusz 'beleszeret valakibe'

Pétdául: Paolo rakastuu suomalaiseen tyttöön' 'Paolo beleszeret egy finn

lányba.'

tutustua * illatívusz'megismerkedik valakível'

Például: Tiina tutustuu Paoloon bussipysákillá' 'Tiina a buszmegállóban is-

merkedik meg Paolóval.'

liiiida + illatívusz,/allatívusz 'marad valahol' (a finn nyelv logikája szerint

'valahová')

Példáut: Jiiiimme kotiin tiistaina. 'otthon maradunk kedden.'

A személyes névmások helyhatározó eseteÍ

elatívusz inesszívusz illatívusz

minusta mmussa mlnuun

sinusta smussa slnuun

hánestii hánessá hiineen

meistá melssa meihin

teistá, Teistii teissá, Teissá teíhin, Teihin

heistii heissii heihín

ablatívusz adesszívusz allatívusz

minulta minulla minulle

sinulta sinulla" sinulle

hiineltii hánellá hánelle

meiltá meillá meille

teiltá, Teiltá teillá, Teillá teille, Teille

heiltá heillá heille

A táblÍnatban szereplő névmásokat nem fordítjuk, mivel tÓbbféle jelentésük

lehet' kontextrrstól fiiggoen.

PéldáuI: Me puhumme slnusta. 'Mi rólad beszéliink.'

Minusta Helsinki on kaunis kaupunkí. 'Szerintem Helsinki szép város.'

A helyhatrározÓ esetek haszná|atával kapcsolatban lásd még a 7. fejezetet-

Feladatok

1. Válaszolj az alátbbi kérdésekre

a. Mihin Tiina ja Paolo láhtevát viikonloppuna?

b. Mistá mihin he matkustavat ensin?

c' Mitá he tekevát Násinneulassa?

d. Matkustavatko he Tampereelta Ouluun?e. Millainen kaupunki Turku on?

f' Mitá Tiina ja Paolo tekevát Turussa?g. Ottavatko he valokuvia?h' Missá he syövát pizzaa?i. Mihin he menevát lounaan jálkeen?j. Mitá he tekevát siellá?k. Milloin he láhtevát takaisin Helsinkiin?

2. Tedd megfelelő belyhatározó esetbe a zárójelben levö Ít5neveket!

A. a. Siná olet (puisto) ........:.....b. Áiti on (keittiö).c. Me emme kiiy (museo) .....tiiniiiin.d. Asutteko (Espoo). ........?

B. a. Opiskelija on (kurssi).

b. Onko kauppa (Rauhankatu) ............?c. He káyvát (bensiiniasema).........d. Isoáiti káy usein (Aleksanterinkatu).

C. a. Joost on kotoisin (Hollanti)..... . . ... .

b.Minátulen(posti)c. Paolo matkustaa (Suomi)... .... ...Italiaan.

d. Me ostamme leipáá (ruokakauppa).......

D.a.Otattekotebanaania(hylly). ............?b. Isoáiti tulee (tori).

c. Bussi láhtee (pysákki).d. Kissa hypptiá alas (pöytá)

50

E, a. Kaisa menee (Oulu)...

b. Matkustatteko (Amerikka).' '.'.......'?

d. Hán ei jáá (kaupunki)....

F' a. Panen kirjan (pöyta)

b. Juna saapuu (asema).

c'Isájáá(pysiilrki).d. Menetkö (tori).'' '...'..?

3. Egészítsd ki a szöveget a zárőjelben megadott főnevek megfelelően ragozott

alakjával!

Tániián on perjantai. Heráán aamulla kello seitsemán'

Nousen ja káyn (suihku) . ..' ....:. Sitten menen (keittiö)

(Keittiö) .'' keitiin kahvia' otan (áákaeppi) . .. voita ja

maitoa. Sen jálkeen láhden (yliopisto) ..... . odotan bussia (bussipysiikki)

Menen (yliopisto) ... '... bussilla' (Yliopisto) ' " " '

opiskelen biologiaa.

Kello kuusi káyn (kauppa) Illalla tapaan Hannan. Menemme

yhdessá (ravintola) . ja tanssimme váhán. Kello yksitoista láhden

(koti) . ...'. olen aika vásynyt- Kotona menen (kylpyhuone) """ja peseydyn. Kello puoli kaksitoista menen (sanky) "' (sánky)

luen vielá váhán. onneksi huomenna on lauantai ja en mene

(työ) .

4. Helyettesítsd be a hiény ző kérdőszavak at az alá.[:lbi mondatokba . U gy anazt a

kérdőszót ttibbször is fel lehet használni.

Kérdőszók: Miká? Místá? Mita? Paljonko? Minká maalainen? Mihin? Missá?

Kuka? Minkáv2irinen? Milloin? Millainen?

a. .. '.. ' ...... hán tulee Helsinkiin? Tánáán'

b. ....... ....' Paolo asuu? Mikonkadulla'

c"...' .."..'kelloon? Puoliyksi'

d"'"" ""' sináolet? Kotona'

e, Tiina on kotoisin? Suomesta'

f. . .. . .. . ..... kaupunki Turku on? Vanha'

g...'.' .'...' kíeliásinápuhut? Saksaajasuomea'

h. ... . .. ... '. tuo poika on? Seppo Savolainen'

i. ..... ........ VilleValo on? Suomalainen'

j. ..... ...... te opiskelette? Biologiaa'

k. ..... . ... ... tuo on? Se on sanakirja'

51

II

l

l. ... '. ' . . . '. matkustantme kesállá? Kreikkaan.*. taivas on? Sininen.n. .. siná pidát? Kermakakusta.

. 5. Honnan hová utazoVmész?a.Matkustan (Tampere).. ...........(Espoo).........b.Matkustan(Itávalta)... ....'..''(Ruotsi)...........c. Matkustan (Budapest). ....(Lontoo)d.Menen(kirkko). ....:............ftoti)....e. Matkustan (Wien). ..,..........(Helsinki).f. Matkustan (Englanti).. .....(Suomi)g. Menen (ravintola). . . ..(asema)..h. Menen (olohuone). ....(kylpyhuone)...i. Matkustan (Vantaa). ..........(NewYork)...j. Menen (keittiö).. .'.(makuuhuone)...

6' Egészítsd ki az alábbi mondatokat a zéltőjeIben megadott jelzős szerkezetekmegfelelően rugozott alakjával! Figyelem! A jelzö is ugyanolyan esetben vano minta jelzett szó!

a. Pekka asuu (suuri talo)..

b. Koíra istuu (sininen auto)......c. Menen (pieni talvinen puisto). .. . .....:.. ... . ....

d. Hán tulee (Akateeminen Kirjakauppa)e' Káyttekö (vanhapuukirkko). ...'.....?f. He ovat (korkea torni)....g. Kissa hyppáá (valkoinen pöy!á).. .........(vihreátuoli) .

7' Tedd akkuzatíwszba a zéttőjelben megadott névszókat! Figyelem! A jelz<i isugyanolyan esetben van, mint a jelzett szó|

a. Ostan (sanakirja).

b. Tarvitsetko (uusi takki).. .......?c' Voitko panna (maljakko).. . ' ' .. .. '..fuolle pöydálle?d. Saankoottaatámán(kyna)... ....'......'..?e' Me tunnemme (hán). hyvin.f. Pekka avaa (maitopurkki)...g. He haluavat (suuri valoisa asunto)..

h. Tarvitsemme (auto)...

52