Filozófiai antropológiaFilozófiai antropológia

Emberértelmezések a filozófiai Emberértelmezések a filozófiai gondolkodás történetébengondolkodás történetében

Az antropológia jelentéstartalmaAz antropológia jelentéstartalma

„„antroposz” /antroposz” /αντροποςαντροπος// = ember = ember

több tudományterülethez kapcsolható:több tudományterülethez kapcsolható:

1.1. biológia /pszichológiabiológia /pszichológia

2.2. kulturális antropológia –prehistorikus népekkulturális antropológia –prehistorikus népek

3.3. antropogenezis (származástan -19. század) antropogenezis (származástan -19. század)

4.4. vallás vallás

5.5. filozófia – az ember helye és rendeletetése a filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének világban, az emberi létezés értelmének kutatásakutatása

A filozófiai antropológia eredeteA filozófiai antropológia eredete

ontológia =emberi létezés forrása, oka lényegeontológia =emberi létezés forrása, oka lényege

gnosszeológia =emberi ismeretek forrásagnosszeológia =emberi ismeretek forrása

etika= emberi cselekedeteketika= emberi cselekedetek

társadalom-és politikafilozófia = emberi társadalom-és politikafilozófia = emberi közösségi- és uralmi formákközösségi- és uralmi formák

vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetésevallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése

Történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező Történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező emberember

A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember.A filozófiai gondolkodás alanya és célja az ember.

A filozófiai antropológia kezdeteA filozófiai antropológia kezdete

A filozófiai diszciplína születése a XVIII/XIX. század fordulóján.A filozófiai diszciplína születése a XVIII/XIX. század fordulóján.Virágkora XX. század.Virágkora XX. század.Kiváltó okaiKiváltó okai: :

1.1. felvilágosodásfelvilágosodás2.2. igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az

ember lényegének, rendeletetésének megragadását.ember lényegének, rendeletetésének megragadását.3.3. szaktudományok virágzása szaktudományok virágzása ↔↔ az ember egy – egy sajátos az ember egy – egy sajátos

specifikumát dolgozza fel, csak részeredmények adottak.specifikumát dolgozza fel, csak részeredmények adottak.4.4. pozitivizmus pozitivizmus 5.5. egzisztencializmus egzisztencializmus 6.6. nyugat – európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingásanyugat – európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása7.7. I. és II világháború sokkoló hatása „emberi bűn, rosszra való I. és II világháború sokkoló hatása „emberi bűn, rosszra való

hajlam okaihajlam okai

A filozófiai antropológia eredete és A filozófiai antropológia eredete és kezdetekezdete

eredeteeredete: az embernek „metafizikailag nincs : az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. a világban nem meghatározott. →→emberképekemberképekkezdetekezdete a filozófiai diszciplína születése a filozófiai diszciplína születése XVIII/XIX. század fordulója –XVIII/XIX. század fordulója –monográfiák, monográfiák, tanulmányoktanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen,Nietzsche, Scheler, Gehlen,

1.1. mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzésemítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése2.2. irodalom és a művészet ember ideáljainak irodalom és a művészet ember ideáljainak

lebontása lebontása

EmberképekEmberképek

antikantikzsidó – keresztény (bibliai)zsidó – keresztény (bibliai)idealistaidealistaromantikusromantikusrealistarealista

az emberképek a filozófiai antropológia, mint az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína diszciplína előzményei, ideáltípusokelőzményei, ideáltípusok aazaz az adott korszak hogyan zaz az adott korszak hogyan gondolkodik az emberrőlgondolkodik az emberről

Antik (görög) emberkép I.Antik (görög) emberkép I.

klasszikus kori polisz klasszikus kori polisz polgár képe önmagárólpolgár képe önmagáról

1.1. „„zoon politikon” = a zoon politikon” = a szabadság szabadság alapja a törvény alapja a törvény (nomosz)(nomosz)

2.2. nomosznomosz: jog és kötelesség: jog és kötelesség3.3. alapja: a alapja: a racionalitásracionalitás nem a nem a

történelmi hagyománytörténelmi hagyomány4.4. szabadság és rend szabadság és rend

dialektikájadialektikája5.5. politeizmuspoliteizmus6.6. testkultusz (kalosz) jelentései testkultusz (kalosz) jelentései

görög tudomány és filozófia görög tudomány és filozófia emberképeemberképe

(Szókratész, Platón, (Szókratész, Platón, Arisztotelész)Arisztotelész)

1.1. logosz + ethosz = kiváló logosz + ethosz = kiváló emberember

2.2. vita contempletíva / a bölcs az vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresiigazságot keresi

3.3. igazság alapja nem a igazság alapja nem a történelem, nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus hagyomány, hanem a logikus gondolkodásgondolkodás

4.4. egyén és a kozmosz viszonyaegyén és a kozmosz viszonyaarché, legfőbb jó ideája, első arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgatómozdulatlan mozgató

↔↔ösztönök, akarat, vágyakösztönök, akarat, vágyak

Antik (görög) emberkép II. Antik (görög) emberkép II.

Közös vonásokKözös vonásoknem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiányanarratív elbeszélések = történelemfilozófia hiányaakaratszabadság hiányaakaratszabadság hiányanevelés (paidea) fontossága, amely racionális és nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki.erkölcsös lényt nevel ki.hétköznapi élet fontosságahétköznapi élet fontosságaegyén boldogságának alapja a közösségi lét és az egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendőigazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendőa közösségnek való megfelelés = dicsőség a közösségnek való megfelelés = dicsőség bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetésmegvetésszókratészi erények, önismeret fontosságaszókratészi erények, önismeret fontossága

Bibliai emberkép I.Bibliai emberkép I.

Isten – emberIsten – ember viszonyából értelmezhető viszonyából értelmezhető

1.1. Isten kép: abszolút tekintély, vele Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség szemben az ember az alávetettség pozíciójábanpozíciójában

2.2. emberkép: esendő, véges, bűnösemberkép: esendő, véges, bűnös

3.3. történetiség /Szent Ágoston: Vallomásoktörténetiség /Szent Ágoston: Vallomások

4.4. bűn radikális értelmezése – eredendő bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetőségebűn – megváltás lehetősége

A bibliai ember II.A bibliai ember II.

lényege: akarat lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. cselekedetek kiváltója.

jóság = Isten iránti engedelmesség jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenülrossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül

más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretetkönyörületesség, alázat, szereteterények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyományerények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyományszabadság = bűntől való megszabadulásszabadság = bűntől való megszabadulás

Alapproblémák az isten és ember viszonyából következőenAlapproblémák az isten és ember viszonyából következőenhit és tudás viszonyahit és tudás viszonyaakarat szabadsága – akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanításpredesztináció periférikus jellegű tanításközösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

Idealista emberképIdealista emberkép

XVIII. század felvilágosodás, amely az XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása”antik ember „folytatása”

előzményelőzmény: a reneszánsz és a reformáció: a reneszánsz és a reformáció

MirandolaMirandola: Az ember méltóságáról: Az ember méltóságáról

Rotterdami Rotterdami Erasmus:Erasmus: pacifizmus, személy pacifizmus, személy méltóságaméltósága

Luther Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosságkeresztény élet, intenzív vallásosság

Mirandola: Az ember méltóságárólMirandola: Az ember méltóságáról

Az emberi lét alapja a szabadság, amely a Az emberi lét alapja a szabadság, amely a létformák közötti választás képességében ölt létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló.testet. A választás racionális és hiten alapuló.

élet lényege:élet lényege:

1.1. etikaetika

2.2. dialektikadialektika

3.3. teológia teológia

Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

Az idealizmus emberképeAz idealizmus emberképe

1.1. szellemszellem primátusa: elméleti ész és primátusa: elméleti ész és gyakorlati gyakorlati ész: önálló alappal bír, ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kötelesség – kategorikus imperatívuszkategorikus imperatívusz

2.2. nevelés fontosságanevelés fontossága

3.3. esztétikumesztétikum

4.4. szabadság és rend dialektikája (Goethe, szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)Lessing, Schelling)

Eltérő vonások az idealista és Eltérő vonások az idealista és görög ember közöttgörög ember között

szabadság lényege:szabadság lényege:

1.1. individuumindividuum

2.2. érzéki világ feletti uralomérzéki világ feletti uralom akarat meghatározó jellegeakarat meghatározó jellege történetiség, időbeliségtörténetiség, időbeliség jövő felé orientálódás: az egyén, a társadalom jövő felé orientálódás: az egyén, a társadalom

és a világrend is jobbítható (meliorisztikus és a világrend is jobbítható (meliorisztikus világkép)világkép)

Romantika emberképeRomantika emberképe

XIX. század első fele /elsősorban a német XIX. század első fele /elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása)költészet és filozófia együttes szerepvállalása)Hegel – Hölderlin- SchellingHegel – Hölderlin- Schelling

1.1. irracionalitás, titokzatosságirracionalitás, titokzatosság2.2. zseni kultuszazseni kultusza3.3. historizmushistorizmus4.4. történelem menete: irracionális erők történelem menete: irracionális erők

kibontakozásakibontakozásaHegel – Jacob Burkhardt vita: egységes Hegel – Jacob Burkhardt vita: egységes

világtörténet megkérdőjelezésevilágtörténet megkérdőjelezése

Realizmus emberképeRealizmus emberképe

XIX. század / francia regényirodalomXIX. század / francia regényirodalom1.1. „„olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel

felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjánakvalóságot tekinti” vizsgálódás alapjának

2.2. hétköznapisághétköznapiság3.3. ész mellett ösztönök (naturalista) ész mellett ösztönök (naturalista) 4.4. Az ember a természet terméke, fiziológiai Az ember a természet terméke, fiziológiai

sajátosságának egyik része a szellem.sajátosságának egyik része a szellem.5.5. történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az

európai civilizáció bírálataeurópai civilizáció bírálata6.6. alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és

társadalomelméletnektársadalomelméletnek7.7. természeti törvényszerűségek, kauzalitástermészeti törvényszerűségek, kauzalitás

A filozófiai diszciplína kezdeteA filozófiai diszciplína kezdete

Immanuel Kant: Antropológiai írásokImmanuel Kant: Antropológiai írások1.1. Mit tudhatok?Mit tudhatok?2.2. Mit kell tennem?Mit kell tennem?3.3. Mit remélhetek?Mit remélhetek?4.4. Mi az emberMi az ember?? Az ember kettős természete: heteronómia Az ember kettős természete: heteronómia

(Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akaratakarat

Az emberben megvan a rosszra való hajlam - Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdésténykérdés

HerderHerder

A nyelv eredetéről (1772)A nyelv eredetéről (1772)Eszmék az emberiség történelmének filozófiájáhozEszmék az emberiség történelmének filozófiájához

AlapAlap: ember és állat különbsége: ember és állat különbségeMMäängelwesen (hiánylény)ngelwesen (hiánylény)ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége)lehetősége)nyelv mint eszköz, funkcióinyelv mint eszköz, funkciói

1.1. tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikációkommunikáció

Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

XIX. századi antropológia változataiXIX. századi antropológia változatai

Karl MarxKarl Marx: homo faber, munka: homo faber, munka

DarwinDarwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az : biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémákjellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák

NietzscheNietzsche: az ember meghatározatlan állat: az ember meghatározatlan állat

SchopenhauerSchopenhauer: önfenntartás ösztöne, : önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat (Wille zum Leben)öntudatlan életakarat (Wille zum Leben)

Kierkegaard:Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium döntés szabadság, vallási stádium

Max SchelerMax Scheler

1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK)1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK)1.1. ÉrtékfenomenológiájaÉrtékfenomenológiája komoly hatással van a komoly hatással van a

katolikus egyházrakatolikus egyházra Értékek = abszolút, változatlan létezőkÉrtékek = abszolút, változatlan létezők Értékek rangsoraÉrtékek rangsora SzemélySzemély fogalmának megalapozása/ értelmi fogalmának megalapozása/ értelmi

teljesség, szellemi nagykorúság, választás teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalmahatalma

kettősségkettősség: állattól származik, de istenkereső : állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanságlény –metafizikai meghatározatlanság

szeretet - elméleteszeretet - elmélete

Az ember helye a kozmoszbanAz ember helye a kozmoszban

három emberképhárom emberkép adott: antik, keresztény, adott: antik, keresztény, természettudományos - részeredményektermészettudományos - részeredményekCélCél: újradefiniálni az ember lényegét, : újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges meghatározni metafizikailag különleges helyzetét.helyzetét.Ember:Ember:

1.1. tudattalan, érzés- és képzet nélküli érzőerőtudattalan, érzés- és képzet nélküli érzőerő2.2. ösztön – megszokásszerű, praktikus és ösztön – megszokásszerű, praktikus és

intelligens magatartásintelligens magatartás3.3. szellem –személy – világra nyitottságszellem –személy – világra nyitottság

Arnold GehlenArnold Gehlen

ElőzményekElőzmények: : SchelerSchelerAdolf Adolf PortmannPortmann zoológus – végletes zoológus – végletes tanulási képesség az emberi természet tanulási képesség az emberi természet sajátja sajátja PlessnerPlessner: „A szerves élet fokai és az : „A szerves élet fokai és az ember” - centrikus és excentrikus ember” - centrikus és excentrikus létformák közötti különbséglétformák közötti különbség

PragmatizmusPragmatizmus: cselekvő lény : cselekvő lény

Gehlen: Az ember természete és Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940)helye a világban (1940)

M. Scheler alapján az ember és állat M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul.viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul.fogyatékosság fogyatékosság ↔↔ világra nyitottság világra nyitottságtermészet természet ↔↔ mesterséges mű (kultúra) mesterséges mű (kultúra)

„„Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdonállam, család, házasság, tulajdon

1.1. Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek)(fészek)

2.2. technikatechnika3.3. tehermentesítés - nyelvtehermentesítés - nyelv