Függelék 2.

Megoldások az egyes fejezetekhez

I. 3. Kompetencia és performancia.

6.:

A grammatikai szabályokon túl nyelvhasználati/pragmatikai szabályokra is szükség van, ami kultúránként változó lehet. A pragmatikai szabályokat gyakran illemként, szokásként, a szituáció jó felismeréseként emlegetjük a hétköznapi életben.

7.:

A pimaszkodásnak és a humoros megjegyzéseknek gyakran ugyanolyan nyelvi módszere van. Mindkettő lényege a szabályszegés, például valamiféle nyelvhasználati szabály megszegése.

8.:

A mondatok közt szerepel olyan is (b, e), amit felnőttek és gyerekek egyaránt használnak, de ezekhez is található olyan helyzet, ahol nem helyén valóak.

201

III. 3. Az X-vonás elmélet

28. A)

A téltemető és a hóvirág már nyílik a közeli erdőben. TP=S DP T’ DP C DP T VP és optop D’ D’ Adv P VP D NP D NP Adv’ V’ DP a a N’ N’ Adv V D’ már nyílik N’ N’ D NP téltemető hóvirág a N’ AP N’ A’ N erdőben A közeli

28. B)

lágy, nyári szellő NP N’ AP N’ A’ AP N’ A A’ N lágy szellő A nyári

202

28. C)

egy öreg, odvas fa DP D’ D NP 0 N’ DetP N’ Det’ AP N’ Det A’ AP N’ A A’ N öreg fa A odvas

28. D)

a bölcs, tapasztalt, szűkszavú barát DP D’ D NP a N’ AP N’ A’ AP N’ A A’ AP N’ bölcs A A’ N tapasztalt barát A szűkszavú

203

28. E) rendkívül lassan, óvatosan beszélve

AdvP AdvP AdvP AdvP AdvP AdvP AdvP Adv’ Adv’ Adv’ Adv’ Adv Adv Adv Adv rendkívül lassan óvatosan beszélve

204

III. 4. A szótárról

20.: Az átvitt értelmű kifejezések használatához lexikai tudásra is szükség van, hiszen a részelemek jelentésének összege és a szerkesztésmód nem adja ki a teljes jelentést, azaz nem áttetsző, nem kompozícionális a jelentésük.

Pl.: – Ne beszélj itt zöldségeket!

– Egyet sem említettem.

Nyilvánvaló, hogy a válaszadó vagy tényleg nem érti a kifejezést, vagy szándékosan pimaszkodik.

IV. 1. A semleges mondatok

3. a): Az ige előtti (nem irtóhangsúlyos) maximális projekciók sorrendje ezekben az esetekben szabad, azaz nem vezet jelentésváltozáshoz a felcserélésük, de a jelzős, névelős, névutós szerkezeteken belül az összetevők sorrendje kötött, hiszen azok összetartozását éppen a sorrendiség jelöli. 3. b): Az ige utáni maximális projekciók sorrendje alapvetően szabad, azaz nem vezet jelentésváltozáshoz a felcserélésük, de a jelzős, névelős, névutós szerkezeteken belül az összetevők sorrendje kötött, hiszen azok összetartozását éppen a sorrendiség jelöli. 3. c): Az ige előtti irtó hangsúly nélküli és az ige utáni maximális projekciók sorrendje ezekben a mondatokban alapvetően szabad, azaz nem vezet jelentésváltozáshoz a felcserélésük, de a jelzős, névelős, névutós szerkezeteken belül az összetevők sorrendje kötött, hiszen azok összetartozását éppen a sorrendiség jelöli. Az esetleges jelentésváltozást nem a sorrend felcserélése, hanem a hangsúlyviszony megváltoztatása okozza. Az ige előtt álló irtó hangsúlyos XP előfeltevést vezet be a mondatba, illetve ellentétet jelez, kizárja a többi szóba jöhető elemet.

205

23. A)

egy az uzsonnára váró gyerek DP D’ D NP 0f N’ DetP N’ egyf AP N’ DPi A’ N gyerek D’ A DPi váró 0Ø D NP az uzsonnára

23. B)

a mókust riogató verebek DP D’ D NP ar N’ AP N’ r verebek NPi A’ N’ A NPi r riogató Ø N mókust

206

23. C)

az egyik porban fürdő rigó DP D’ D NP azf N’ DetP N’ egyikf AP N’ NPi A’ N rigó N’ A NPi fürdő 0Ø NP porban

23. D)

a madárdalban gazdag erdő DP D’ D NP a N’ AP N’ NPi A’ N erdő N’ A NPi gazdag Ø N madárdalban

207

23. E/1)

az edzeni induló mindkét gyereke DP D’ D NP az N N’ AP DetP N’ InfPi A’ Det’ N NP Inf’ A InfPi gyereke proneki

induló ∅ Det Inf mindkét edzeni

23. E/2)

az edzeni induló mindkét gyereke DP D’ D NP az DPi N’ D’ DetP N’ mindkét D NP N DPi (a(z)) gyereke ∅ N’ AP N’ proN’ InfP AP Inf ’ A’ Inf A edzeni induló

208

23. F)

az eső áldására váró föld DPi D D NP a AP N’ DPj A’ N föld D’ A DPj váró Ø D NP (az) DPi N’ N DPj az eső áldására Ø

23. G)

mosolyra ingerlő arc NP AP N’ NPj A’ N mosolyra arc A NPj ingerlő Ø

23. H)

mohával borított szikla NP AP N’ DPj A’ N mohával szikla A DPj borított Ø

209

23. I)

a szalagavató szervezésében jártas diákok DPi D D NP a AP N’ DPj A’ N diákok D’ A DPj Jártas Ø D NP (a) DPi N’ szalagavató N DPj szervezésében Ø

23. J) lázban égő szem NP AP N’ NPj A’ N lázban szem A DPj égő Ø

23. K)

Zsombornak az ötletei DPk DPj D’ (a) Zsombornak D NP az N’ N DPj

ötletei ∅

210

23. L)

Csenge találó megjegyzése DP D’ D NP (a) DPj N’ (a) Csenge AP N’ találó N DPj

megjegyzése ∅

23. M)

a kedvenc sálam DP D’ D NP a N’ AP N’ kedvenc N DP sálam pronekem

23. N) Zsomborék megoldották a gyerekekkel a feladatot. TP=S DP T’ Zsomborék T VP opszubj AdvPi V’ meg- V DP DP AdvPi DPi oldották a gyerekekkel a feladatot Ø Ø

211

23. O)

Zsombor egy korlátnak dőlve felhívta Csengét. S=TP DPk T’ Zsombor T VP opszubj AdvP VP DPi Adv’ AdvPj V’ fel- D’ Adv DP DPi V AdvPj DPk DP dőlve PRO ∅ hívta ∅ ∅ Csengét D NP O N’ DetP N’ egy N korlátnak

23. P) Zsombor szívességet szeretne kérni a barátjától. S=TP DPi T’ Zsombor T VP opszubj NPi V’ N’ V InfP DPj

szeretne ∅ N NPi Inf ’ szívességet ∅ Inf NPi DPj DP kérni ∅ PRO D’ D NP a N’ N DP barátjától proneki

212

23. Q)

Meg lehetett fejteni az újságot író diákok rejtvényeit. S=VP AdvPj V’ meg V DPl InfP lehetett PROarb AdvPj Inf ’ ∅ Inf AdvPj DP DPl

fejteni ∅ PRO D’ NP D (a) DPm N’ D’ N DPm

rejtvényeit ∅ D NP az N’ AP N’ A’ NPi N újságot A NPi diákok író ∅

23. R)

Gépelni akarok tanulni. S=VP InfPi V’

Inf ’ V DPj InfP akarok proén Inf DPj InfPi Inf ’

gépelni PRO ∅

Inf DPj InfPi

tanulni PRO ∅

23. S)

Fel akar mászni a magaslesre. S=VP AdvPj V’ fel V DPi InfP AdvPj akar proő ∅ Inf ’ AdvPj Inf AdvPj DPi DP ∅ mászni ∅ PRO a magaslesre

213

23. T)

Meg kell védeni a gyerekeinket. S=VP AdvPi V’ meg V DPj InfP kell PROarb

AdvPi Inf ’ ∅ Inf AdvPi DPj DP védeni ∅ PRO D’ D NP a N’ N DP gyerekeinket pronekünk

23. U):

Kitaláltuk Zsombor elméletének a cáfolatát. S=VP AdvPi V’ ki- V AdvPi DP találtuk ∅ DPj D’ D’ D NP a D NP N’ (a) DPk N’ N DPj

Zsombor cáfolatát ∅ N DPk

elméletének ∅

214

IV. 2: A nem-semleges mondatok 2. a):

A feladatban fókuszos mondatok szerepelnek, mindegyik megáll teljes kérdő vagy kijelentő mondatként is, de kiegészíthető egy ellentétes jelentéstartalmú résszel. Az ellentét mindenképpen jelen van, hiszen, ha nem egészítjük ki a mondatokat, vagy nem ellentéttel, a szituációban akkor is szerepel az ellentét. Pl.: „Nem a süteményt rágta meg az egér tegnap.” vagy: „Nem a süteményt rágta meg az egér, hanem valami mást.” Mindkét megoldásban megjelenik előfeltételként, hogy valamit megrágott az egér, illetve az állításban szerepel, hogy a beszélő szerint ez a süteménytől eltérő dolog.

2. b):

A feladat mondatai kontrasztív topikos összetett mondatokként folytathatók, illetve mindegyik megáll kontrasztív topik intonációt tartalmazó egyszerű mondatként is. Ilyen értelmezésnél kimondott vagy kimondatlan ellentét feszül, amit a speciális intonáció elhagyásával elveszít a mondat. Kiegészítés nélkül, egyszerű eldöntendő kérdésként intonálva elvész az ellentét.

3.:

Mivel a kérdésre adott válasz mindig fókuszos mondatot eredményez, így az egyszavas válaszok az ágrajzon az ige előtti SPEC,FP pozícióban fognak megjelenni. A jelzőkre feltett kérdésekre adott válasznál kiderül, hogy a szerkezet feje lehet törölt is, de ha hangzó formában is megjelenik, akkor az ige és a jelző közé ékelődik. Pl.: Milyen erdőben fényképeztétek le? A közeliben. A közeliben fényképeztük le. A közeli erdőben fényképeztük le. Itt arra is felfigyelhetünk, hogy fókusz jelenléte esetén elválik az igekötő.

7.:

A névelők, a névutók és a mondathatározók egy része nem állhat fókuszmódosítóban. A különösen SPEC,FP-be helyezve már ’furcsa’ és nem ’kiváltképpen’ jelentésű.

215

29. A)

A csak Csengének szóló Kristóftól kapott verseket Marcsi szokta le másolni a kiváncsiskodóknak. S=TP T’ DPk FP T F’ D’ optop DPi VP Marcsi F+Vt D NP opfók+szokta AdvPj V’ a le- N’ Vt DPk InfP DPi

∅ ∅ ∅ AP=FAP N’ AdvPj Inf ’ ∅ NPl FA’ AP N Inf DPi DPk AdvPj DP verseket másolni ∅ ∅ ∅ a kivácsis- csak NP FA AP DPm A’ kodóknak Csengének opfók Kristóftól A’ A DPm kapott A NPl

szóló∅

216

29. B)

Nem bízva az emberi találékonyságban, a táborban a szervezők igyekeztek minden résztvevőnek egy magyarázat nélkül is felfogható térképet felvázolni a területről. S=TP TP TP AdvP DP T’ a táborban DPn NegP AdvP a szervezők T VP nem opszubj Adv’ V’ Adv DP V DPn InfP= QInfP bízva igyekeztek ∅ QInf’ D’ DPm TInfP QInf TInf’ D NP D’ opdist DP InfP az TInf N’ D NP D’ opfók AdvPk Inf ’ O fel- AP N’ N’ D NP emberi O Inf AdvPk DPi DPl DPm DPn

vázolni ∅ ∅ ∅ PRO N DetP N’ N’ D’ találékonyságban minden N’ N DetP D NP résztvevőnek egy AP=QAP N’ a N’ NP QA’ N DPi térképet ∅ N NP is QA AP területről magyarázat nélkül opis AdvPj A’ fel-

A AdvPj

fogható Ø

30. A)

Kinek az elméletének a cáfolatát találtuk ki? S=FP F’ DPl VP F+Vt DPj D’ opfók+találtuk AdvPi V’ ki DPk D’ D NP Vt AdvPi DPl

kinek a ∅ ∅ ∅ D NP N’ az N’ N DPj

cáfolatát ∅ N DPk

elméletének ∅

217

30. B)

Tud idézni egy részletet a versből? S=VP ope.k. VP V’ V DPi InfP tud proő Inf ’ Inf DPi DP idézni PRO D’ D NP O N’ DetP N’ egy N DP részletet a versből

30. C)

Most hasonlatra mondj egy példát! S=FP AdvP FP most F’ NPk hasonlatra F+Vt VP opfók+opfelsz+mondj V’ Vt DP DP NPk

∅ prote ∅ D’ D NP O N’ DetP N’ egy N DPk

példát ∅

218

30. D)

Most a megoldást mondd a problémára! S=FP AdvP FP most F’ DPk F+Vt VP DPj D’ opfók+opfelsz+mondd a problémára V’ D NP a Vt DP DPk DPj

N’ ∅ prote ∅ ∅ N DPj

megoldást ∅

30. E)

Irigyeled Csengének ezt a fiút szédítő csábos nézését? S=VP ope.k. VP V’ V DP DP irigyeled prote D’ DPj D’ Csengének DP ezt D NP a N’ N’ AP N’ AP NPk A’ csábos N DPj

fiút nézését ∅ A NPk

szédítő ∅

219

30. F)

Zsombor mindegyik zseniális ötletét az óvodások beszoktatásáról feljegyeztük.

S=QP Q’ DPk Q VP opdist D’ optop AdvPi V’ fel- D NP V AdvPi DP DPk

(a) N’ jegyeztük ∅ promi ∅ DPj N’ Zsombor DetP mindegyik AP N’ zseniális N DP DPj

ötletét ∅ D’ D NP a az óvodások beszoktatásáról

30. G)

Csengének van magához való esze. S=TP DPk T’ Csengének T FP opszubj F’ F+Vt VP opexist+van V’ Vt NP DPk

∅ ∅ N’

AP N’

DPi A’ N DPk magához esze Ø A DPi

való Ø

220

30. H)

Végre nyugalom van. S=VP AdvP VP végre NP V’ nyugalom V NPi

van ∅

30. I)

A szobrom tegnapi ünnepélyes átadása a cégetek igazgatójának kellemes meglepetés volt a mi igazgatónk feleségétől.

S=TP T’ DPi T VP opszubj D’ NPj V’ NP D N’ N’ V NPj DPi DPm

(a) DPk N’ volt ∅ ∅ AP AP N’ D’ D’ tegnapi AP N’ kellemes ünnepélyes N DPi DPm D NP D NP N DPk DP meglepetés∅ ∅ (a) a átadása ∅ DPn N’ N’ D’ D’ N DPn

N DP D NP feleségétől ∅ szobrom pronekem (a) D NP DPl N’ a DPp N’ D’ N DPl mi igazgatójának ∅ N DPp

D NP igazgatónk ∅ a N’ N DP cégetek pronektek

221

30. J)

Csengének is lógni fognak a nyakán. S=QP Q’ DPj VP Q DP is opis Csngének InfPi V’ Inf ’ V InfPi DPj DPl

fognak ∅ ∅ Inf DP DPl DPj DPj D’

lógni proők ∅ ∅ ∅ D NP a N’ N DPj

nyakán ∅

30. K)

Végül itt is csak Csenge tanított minden fortélyt csak Gerzsonnak meg. S=QP QP AdvP Q’ végül AdvP FP Q F’ AdvP is opis DPl QP itt F+Vt Q’ csak DP opfók+tanított DPk FP

Csenge Q+Vt F’ D’ opdist+∅ DPj VP F+Vt

D NP csak DP opfók+∅ AdvPi V’ O Gerzsonnak meg N’ Vt AdvPi DPj DPk DPl

∅ ∅ ∅ ∅ ∅ DetP N’ minden N fortélyt

222

30. L)

A rendőr csak figyelmeztette a gyalogosokat most is járdára kergető autóst. S=TP DPk T’ A rendőr T FP opszubj F’ F + Vt VP opfók

csak V V’ figyelmezetette Vt DPk DP ∅ ∅ D’ D NP (a) N’

AP=TAP N’ TA’ DPj QAP N

a gyalogosokat TA QA’ autóst optop AdvP AP QA

AdvP is opis NPi A’ most járdára A NPi DPj

kergető ∅ ∅

223

224