felÜlvizsgÁlt nemzeti lisszaboni akciÓprogram a nÖvekedÉsÉrt És … · 2007-07-29 ·...

MAGYARORSZÁG

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM

A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT (TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE BOCSÁTOTT ANYAG)

2006. SZEPTEMBER

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG

1

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ 2

1. BEVEZETŐ 4

2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG 6

2.1 A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA 6

2.2 AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING 7

2.3 PARTNERSÉG 9

3. MAGYARORSZÁG PRIORITÁSAI 12

4. CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 21

4.1 MAKROGAZDASÁG 21

4.1.1 Helyzetértékelés 21

4.1.2 Célok, intézkedések 22

4.2 MIKROGAZDASÁG 29



4.3 FOGLALKOZTATÁS 53



5. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS A LISSZABONI CÉLKITŰZÉSEK

KÖZTI ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSE 70

MELLÉKLETEK 73

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT

FIGYELEMBE VEVŐ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE 73

A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK 85

STATISZTIKAI MELLÉKLET 192


2

ELŐSZÓ Versenyben állunk a világgal. Ebben az állandóan változó környezetben Magyarországnak is megújulásra van szüksége. Megőrizve hagyományainkat, felismerve adottságainkat és kiaknázva lehetőségeinket még ma kell leraknunk az alapjait a holnap új és hosszú távon sikeres Magyarországának. Bírnunk kell az iramot, hogy képesek legyünk segíteni mindazokon, akik erre nem képesek. Nem lehet tovább halogatni a változásokat. Megörökölt, rosszul működő ellátási rendszerek szorulnak átalakításra, társadalmi igazságtalanságok várnak orvoslásra, mindennapos önáltatásokkal kell szembenéznünk. Most, ezekben a hónapokban születnek meg azok a döntések, amelyek megalapozzák jövőnket. Ezek hazánk dinamikus fejlődését, gazdaság tartós növekedését, a – legális – foglalkoztatás bővülését, a jövedelmek és életszínvonal emelkedésének megalapozását, megbillent államháztartási egyensúly helyreállítását, az államreform véghezvitelét szolgálják. Egymásra épülő elemek, egyik nélkül nem valósulhat meg a másik. Együtt azonban az új, sikeres Magyarország szilárd szerkezetét adják. A tartós egyensúly megteremtésének hiányában Magyarország lemaradna a fejlett európai országokhoz való felzárkózásban, ráadásul tovább növekedne az ország eladósodása. A tartós egyensúly megteremtése ahhoz szükséges, hogy szilárd alapot biztosítsunk az ország további gyarapodásának, megfelelő környezetet a fejlesztéseknek. Ezen az alapon építkezik az államreform, amely az állam szerepének átalakítására, és az egyéni felelősség újragondolására törekszik. Ebben a megújult környezetben, egyben azt erősítve kerül sor az uniós forrásokból táplálkozó fejlesztési terv végrehajtására. Jelen dokumentum a kötőanyag ezen építőelemek között, amely összekapcsolja és szerves egésszé teszi azokat. A felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram nem kívánságlista, hanem intézkedési terv. Az Európai Unió stratégiájának szerves része, mégis a hazai viszonyokra épül. Részletesen leírja a következő évek a teendőit, amelyek tízmillió magyar mindennapi problémáinak megoldásáról, életének jobbá tételéről szólnak. A szükséges változások feltétele annak közös megértése és elfogadása, hogy az Új Magyarország csak felelős polgárai teljesítményéből építkezhet. Versenyképes gazdaság és szolidáris társadalom: az ország nem tud többet tenni polgáraiért, mint amennyit ők tesznek önmagukért és egymásért. Képessé kell tenni polgárainkat arra, hogy maguk is megállják a helyüket a versengő világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenyből kimaradók számára is szilárd támaszul szolgáljon. A kormány vagy az állam egyedül nem képes a változtatásokat végrehajtani, milliók közös munkájával érhetünk csak célba. Olyan államot akarunk, amelyet kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia és takarékosabb működés jellemez. Mindezek biztonságos finanszírozása érdekében növelni kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat, hogy helyreálljon a megbomlott egyensúly. Ezzel együtt kell át szervezni az állampolgárokat és a vállalkozásokat szolgáló közigazgatást. Meg kell újítani a mindenkit megillető egészségügyet, oktatást és a jóléti rendszereket, hogy jobban ellássák feladatukat. Ezekre az alapokra építhetjük rá az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket, amelyek hét év alatt egy fizikailag és társadalmában is megújult Magyarországot teremtenek. Addig azonban még sok közös munka vár ránk! Miközben Magyarország átlagos életszínvonala az elmúlt évek során folyamatosan közelített az Európai Unió átlagához, az országon belül egyre nagyobb a fejlett és az elmaradott térségek


3

közötti különbség. Ezt a tarthatatlan folyamatot meg kell fordítanunk. Növekvő foglalkoztatást és tartós gazdasági növekedést kívánunk biztosítani az egész országban. Ma a magyar egészségügyben általában nem a befizetett járulékaink szerint jutunk jobb vagy kevésbé jó szolgáltatáshoz. Sokkal inkább meghatározó az, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak, vagy éppen az ország melyik településén él. Olyan egészségügyet szeretnénk, amely mindenkinek, bárhol éljen is, egyaránt magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt. Magyarország akkor lehet erős ország, ha a legtöbb embernek munkát adó kis- és középvállalatok is erősek. A vállalkozásokat segíteni kell. A hivatali útvesztőket és bonyolult előírásokat lebontva meg kell erősítenünk gazdaságunkat. E nélkül nem tudunk versenyre kelni a világgal, és nem tudjuk jólétünket sem megalapozni A modern, jólétben élő országokban biztonságos, egészséges és tiszta a környezet. Minőségi életre csak élhető falvakban és városokban van esélyünk. Ezért megőrizzük természeti kincseinket, hogy így adhassuk tovább gyermekeinknek. Ma hazánkban alig kétmillió adófizető állampolgár viseli a sajátján kívül nyolcmillió honfitársának terheit is. Ez fenntarthatatlan és igazságtalan is. A társadalmunkra csökkenő gyerekszám mellett az elöregedés a jellemző, ami már ma elkerülhetetlenné teszi a nyugdíjrendszer átalakítását. A foglalkoztatás csak lassan bővül, elsősorban a munkanélküliség és az inaktivitás a felelős a szegénységért és a leszakadók nagy számáért. Az állam azonban csak a befizetett adókból és járulékokból képes fenntartani a jóléti rendszereket. Méltányos közteherviselést akarunk tehát, hogy mindenki a lehetőségéhez mérten viselje a terheket. A tehetősek többet, a szegényebbek kevesebbet. Támogatjuk az öngondoskodás eszméjének terjedését, hogy aki teheti, saját maga is felelős legyen a jövőjéért. Magyarország akkor lesz sikeres, ha legnagyobb kincsévé polgárai tudása, szakképzettsége, hozzáértése válik. Évek óta növekszik a magyar felsőoktatásban tanulók és a diplomás munkanélküliek száma, miközben állandó munkaerőhiány van képzett szakmunkásokból. A lakosság 75 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A használható tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk megállja a helyét a világban és a nyertesek táborába tartozzon. Korszerű közoktatást, versenyképes, használható tudást és ezek megszerzésében esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani. Ez az alapja annak, hogy mindenki munkát találjon a modern gazdaságban. Annak, hogy segély helyett a saját jövedelméből legyen képes magát és családját eltartani. E nélkül nincs öngondoskodás. Öngondoskodás nélkül pedig az egyre növekvő állami bevételeket a mind nagyobb számú eltartott segélyezésére kell költeni. Fordítsuk e bevételek egy részét inkább az országot új pályára állító kitörési pontok megerősítésére! Ha Magyarország nem lesz képes alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, lehetetlenné válik értékrendünk fenntartása. Ha a tehetségeseket nem hagyjuk szárnyalni, ha a feltörekvőket nem támogatjuk abban, hogy megerősödjenek, akkor nem leszünk képesek arra sem, hogy a leszakadóknak biztonságot nyújtsunk. Ezért kell minden eszközzel bővíteni a foglalkoztatást és segíteni a gazdaság növekedését.


4

1. BEVEZETŐ A 2000. március 23-24-i Európai Tanács lisszaboni ülésén az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfői arra vállaltak kötelezettséget, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudás alapú gazdaságává teszik, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahellyel és erősebb társadalmi kohézióval, valamint a környezet jobb megbecsülésével. Az elmúlt években a célok nem változtak, a kibővült unió versenyképességének növeléséhez számos alapvető feltétel rendelkezésre áll. A gazdasági növekedés fokozása és egy dinamikus gazdaság megteremtése nélkül azonban nem lehet megalkotni a fenntartható fejlődés feltételeit, a régiók közti konvergenciát, és a szociális területen, valamint a környezetvédelem terén meghatározott célok is elérhetetlenné válnak. Magyarország az elkövetkező években nagy feladat előtt áll. Hazánk legfontosabb hosszú távú célkitűzése – összhangban a megújult lisszaboni stratégiával – a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése. Ennek megvalósulásához azonban szükség van a stabil makrogazdasági környezet megteremtésére, a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúly biztosítására. A 2006. június 9-én hivatalba lépő új Kormány stratégiájának középpontjában egy hármas célkitűzés áll:

- a makrogazdasági egyensúly helyreállítása; - az állam egész működését átfogó reformfolyamat megvalósítása; - átfogó fejlesztéspolitika kidolgozása és megvalósítása.

Az elsődleges és legfontosabb feladat a makrogazdasági stabilitás biztosítása. Ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Az egyensúly mielőbbi megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. A magyar Kormány tisztában van azzal, hogy a kiigazításra vonatkozó kormányzati intézkedések rövid távon negatív hatással lehetnek a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország el kíván térni a megújult lisszaboni stratégiában, a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramban meghatározott célkitűzésektől. A célok azonosak, azonban megvalósításuk előfeltétele az egyensúly megteremtése és az állam reformjának véghezvitele. Hazánk legfontosabb feladata, hogy 2008-ra a kiigazító intézkedések és az állam egész működését átfogó reformfolyamat eredményeképpen megteremtse az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételeket. A javuló egyensúly kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások fejlődéséhez, bővíti hitellehetőségeiket, és a 2007-2013-as időszakban megvalósuló fejlesztésekbe bekapcsolódva hozzájárul versenyképességük és a foglalkoztatottság növeléséhez. Magyarország meggyőződése, hogy a lisszaboni célkitűzések és az európai kohéziós politika között egymást erősítő szoros kapcsolat van. Az európai kohéziós politika egy magas megtérülést hozó befektetés, amely segít a fejlődés előtti strukturális akadályok lebontásában,


5

és amely jelentős növekedési potenciált képes megmozgatni, emellett pedig hozzájárul az európai régiók által kínált lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásához. A versenyképességet és a növekedést helyi és regionális szinten kell megalapozni, mivel itt jönnek létre új munkahelyek, és itt lehet megteremteni a hosszú távú növekedés feltételeit. Az európai, nemzeti és regionális szinten működő felek közti partnerség biztosítja azt, hogy a programok valóban a szükségleteknek megfelelően kerüljenek kialakításra. Nincsenek egyöntetűen mindenre alkalmazható megoldások: míg az egyik régió inkább a technológiai fejlesztésre, addig a másik az infrastruktúrára koncentrál. Az eredmény azonban ugyanaz: javuló versenyképesség, több munkahely és nagyobb gazdasági növekedés. A célok elérése érdekében a Kormány új kormányzati struktúrát, megújult koordinációs rendszert alakított ki, biztosítva ezáltal az egyes szakpolitikák közötti teljes körű összhang megteremtését. Az új működési rend lehetővé teszi, hogy 2006. őszén az Európai Bizottság részére benyújtandó stratégiai jelentőségű dokumentumok (Konvergencia-program, Felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram, Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az ehhez kapcsolódó Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv) egymást kiegészítve és erősítve járuljanak hozzá hazánk hosszú távú versenyképességének megteremtéséhez.


6

2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG A nemzeti lisszaboni akcióprogramban foglalt intézkedések megvalósulásához erős koherenciára és következetességre van szükség. A folyamatban résztvevőknek mind tudatában kell lennie a célnak, és mindenkinek ugyanazt a célt kell követni. Az egymásnak ellentmondó döntésekhez vezető szakpolitikákat ki kell igazítani, hogy kölcsönösen erősíteni tudják egymást. A gazdasági növekedés és foglalkoztatás céljainak eléréséhez gondoskodni kell a résztvevők, a szakpolitikák és a célkitűzések egyértelmű összehangolásáról. A különböző érdekeltek és érintettek között szoros együttműködésre van szükség, el kell kötelezniük magukat egymás támogatása mellett. Ehhez elengedhetetlen az elért eredmények átláthatóvá tétele a politikai akarat és az egyes területeken történő előrehaladás iránti elkötelezettség mellett. 2.1 A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA A 2006. júniusában hivatalba lépő új Kormány a lisszaboni stratégiával és a fejlesztéspolitikával összefüggő szakpolitikák összehangolása érdekében új kormányzati struktúrát alakított ki. A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, mint nemzeti lisszaboni koordinátor látja el a lisszaboni stratégiával kapcsolatos nemzeti és közösségi szintű feladatokat, valamint összehangolja a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos tevékenységét, biztosítva ezáltal a fejlesztéspolitika és a lisszaboni célok közti koherenciát. A kormánybiztos állandó meghívottként részt vesz a Kormány ülésein, azokra a feladatkörébe tartozó területekre vonatkozóan előterjesztést készít. A lisszaboni stratégia hazai koordinációjának megteremtése érdekében a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos tárcaközi munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a nemzeti lisszaboni akcióprogram kidolgozása, az intézkedések folyamatos nyomon követése, valamint az évente benyújtandó előrehaladási jelentések elkészítése. A munkacsoport állandó tagjai a három fejezet elkészítéséért felelős minisztériumok (mikrogazdaság - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; makrogazdaság – Pénzügyminisztérium; foglalkoztatás – Szociális és Munkaügyi Minisztérium). Állandó meghívottként részt vesznek a munkacsoport ülésein mindazok a szakminisztériumok, amelyek érintettek a célkitűzések megvalósításában. A munkacsoport állandó meghívottja a szakminisztériumok mellett az Államreform Bizottság (ÁRB), amelyet a Kormány a reformok stratégiai szintű lépéseinek összehangolt kidolgozása és az ezek alapján történő végrehajtás koordinált nyomon követése érdekében javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő szervként hozott létre. Az ÁRB elnöke a miniszterelnök, tagjai a kormányzatban horizontális feladatokat ellátó tisztségviselők (miniszterelnököt helyettesítő miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár), valamint a miniszterelnök által felkért és nem kormányzati szerepet betöltő – az egyetemi, kutatói szférában és az üzleti életben tevékenykedő – személyek. A Kormány a reformok előkészítő munkáinak operatív irányítására és az ÁRB munkájának szervezésére – annak alelnökeként – kétéves időtartamra kormánybiztost nevezett ki, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja és a kormányülések állandó meghívottja.


7

Az ÁRB számára az egyes reformterületek előkészítő anyagait szakmai munkacsoportok dolgozzák ki. Állandó szakmai munkacsoportok alakultak az alábbi reformterületeken:

Önkormányzati rendszer / finanszírozás Egészségügy Oktatás Nyugdíjrendszer Közigazgatás Szociális és munkanélküli ellátások Dereguláció

A munkacsoportok az ÁRB által jóváhagyott, a munka célját, főbb lépéseit és ütemezését tartalmazó munkaprogram alapján működnek. A munkaprogram végrehajtását az illetékes miniszterek és a kormánybiztos folyamatosan figyelemmel kísérik. 2.2 AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING A lisszaboni stratégia céljainak megvalósításához elengedhetetlen a különböző szakpolitikai stratégiák és intézkedések folyamatos nyomon követése. Az akcióprogram és az előrehaladási jelentés elkészítése során Magyarország kiemelt figyelemmel volt az alábbi szakpolitikai stratégiákkal, jelentésekkel való összhang megteremtésére és az abban foglalt intézkedések végrehajtásának jelenlegi állására:

Konvergencia-program (2006. szeptember 1.) Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Fenntartható Fejlődés Stratégia (tervezés alatt) Nemzeti Rákellenes Program (2006-2013) Nemzeti Csecsemő és Gyermek-egészségügyi Program (2005. november – 2013) Népegészségügyi Program (2003-2013) Zöld Könyv a magyar egészségügyről (2006. július 26.) Energiapolitika 2006-2015 - GKM tanulmányok Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003- ) Nemzeti Szélessávú Stratégia (2005-2013) Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia (tervezés alatt – 2006-2013) Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés

(tervezés alatt – benyújtás időpontja: 2006. október 31.) Nyugdíjstratégiai Jelentés (2005-2006) Egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája (2005-2013) Tudást mindenkinek! Cselekvési terv (2006-2010) Oktatási Informatikai Stratégia (2004-2006) Oktatási Esélyegyenlőségi Munkaprogram (2006. augusztus 31.) Tudomány– Technológia- és Innováció-politikai Középtávú Stratégia (2006. augusztus

31.) Reformok az oktatásban 2002-2006 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (társadalmi egyeztetés alatt – 2007-

2013)


8

A stratégiák összehangoltságát biztosítja, hogy a nemzeti lisszaboni koordinátor állandó meghívottként részt vesz mind a kormányüléseken, mind az Államreform Bizottság munkájában. A lisszaboni tárcaközi munkacsoport tagjainak feladata az akcióprogramban meghatározott intézkedések végrehajtásának felügyelete, valamint a munkacsoport vezetőjének folyamatos tájékoztatása. Tekintettel arra, hogy az egyes szakminisztériumokban léteznek ma is jól működő előrejelző, illetve monitoring modellek, hazánk arra törekszik, hogy ezen modelleket a stratégia megvalósítása érdekében összehangolja és továbbfejlesztésük révén az előrejelzéseket még pontosabbá és több tényezőre vonatkozóan alkalmazza. A monitoring rendszereknek egy része a makro-gazdasági hatások vizsgálatát, más része pedig egyes intézkedések, programok eredményeinek és hatásainak vizsgálatát szolgálják. A Pénzügyminisztériumban több makrogazdasági előrejelző modell működik. A költségvetés és a konvergencia program háttérszámításaihoz kifejlesztett makrogazdasági modell segítségével konzisztens előrejelzés készíthető a különböző makrogazdasági tényezők (növekedés és összetevői, bérek, foglalkoztatás, infláció, külső finanszírozási igény stb.) alakulására. A modell segítségével meghatározható, hogy a különböző változók hogyan befolyásolják az államháztartás bevételi és kiadási oldalának tényezőit és így az államháztartás hiányát. A modell az eddigi tapasztalatok szerint jól használható alternatív makrogazdasági pályák és érzékenységvizsgálatok készítésére. A makrogazdasági hatásokat vizsgáló modellek közé tartozik a Pénzügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett makro-ökonometriai modell hasonló célokra készült, feladata ugyancsak a makrogazdasági változók rövid- és középtávú előrejelzése, valamint a különböző külső sokkok és gazdaságpolitikai intézkedések hatásának vizsgálata ezen változók alakulására. A modell mérete azokhoz a közepes nagyságú ökonometriai modellekhez hasonló, amelyeket más pénzügyminisztériumokban (pl. brit Treasury), jegybankokban (pl. MNB) és nemzetközi szervezetekben (pl. IMF) használnak. Az államháztartási blokkon belül ezzel a modellel is elemezhető a sokkoknak, illetve az intézkedéseknek az államháztartás bevételi és kiadási oldalára, valamint az államadósság alakulására kifejtett hatása. A két modell párhuzamos használata lehetőséget teremt arra, hogy azonos kiindulópontból, de eltérő módszerekkel és megközelítéssel készült előrejelzéseket ütköztetni és harmonizálni lehessen. Szintén makrogazdasági hatások vizsgálatát teszi lehetővé az a modell, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a Münsteri Egyetemmel együttműködésben a 2007-2013-as programozási időszak fejlesztéspolitikai programcsomagjai közötti választás szakmai támogatása céljából fejlesztett ki. A modellel a fejlesztéspolitikai beavatkozások országos és regionális makrohatásainak rövid-, közép- és hosszú távú, szimultán elemzése válik lehetővé. A modell felhasználóbarát szoftver felülettel rendelkezik, amellyel lehetővé válik nagyszámú gazdaságpolitikai szcenárió hatásainak előrejelzése, az eredmények ábrák, táblázatok révén való értelmezése. A modellel négy különböző kormányzati beavatkozás típus hatása jelezhető előre:

infrastrukturális támogatások, oktatási és képzési támogatások, kutatásfejlesztési támogatások,


9

a termelőszféra beruházásainak támogatása. Ezen úgynevezett gazdaságpolitikai változók mellett, a modellt készítő két egyetem számos egyéb, a fejlesztéspolitikán kívül lévő (ún. exogén) változót is összegyűjt és megad, és azokat a modellbe integrálja. Ennek köszönhetően például a fejlesztéspolitika által kifejtett makrogazdasági hatások a konvergencia-program kidolgozása során is felhasználhatóvá válnak. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség együttműködik a Pénzügyminisztériumban dolgozó makrogazdasági hatásvizsgálati csoporttal is. Nem makrogazdasági, vagy a foglalkoztatás egészére kifejtett hatások vizsgálatát, hanem egyes programok, intézkedések nyomon követését teszi lehetővé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) monitoring rendszere, amely az aktív munkaerő-piaci politikák eredményességének vizsgálatára szolgála. A módszer lényege, hogy három hónappal a programok befejezése után megvizsgálják, hogy a résztvevőknek sikerült-e nem támogatott állásban munkát találni. Szintén a programszintű eredmények, hatások nyomon követésére alkalmas rendszer az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), amely egy európai összehasonlításban is egyedülállóan sokcélú és funkciójú – adminisztratív, illetve napi munkát is támogató – menedzsment és monitoring informatikai rendszer. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a rendszer szabályossá, átláthatóvá és követhetővé teszi a közösségi támogatásokból finanszírozott pályázatok teljes feldolgozási és végrehajtási folyamatát. Így nem csak adatokat gyűjt, de alkalmas a pályázatok iktatására, a döntések és a támogatási szerződések előkészítésére, és az igénylések rögzítésére. Az EMIR mind a hazai, mind az unióval történő pénzügyi tranzakciókat, elszámolásokat, nyilvántartásokat is támogatja a rendszeren keresztül történő kifizetések által. A fenti feladatok ellátásából táplálkozó adatbázisként az EMIR képes az összegyűlt adatok összesítésére és különféle statisztikák elkészítésére, melyet sokoldalúan lehet felhasználni a megvalósítás nyomon követésére (pályázat-, projekt-követés és munkafolyamat-elemzés), ellenőrzésre, tervezésre, elemzésre. Az EMIR-ben gyűjtött információk alapján három fontos kommunikációs forrás áll rendelkezésre a közvélemény és a pályázók tájékoztatására:

automatizált napi frissítésű statisztikák megjelentetése az Ügynökség honlapján; kéthetente frissülő lista közlése a nyertes projektekről; a legújabb és egyben a pályázók számára legfontosabb eredmény azonban az, hogy

2006. februárjában elindult a pályázókat egyedileg, védetten kiszolgáló „Pályázó Tájékoztató Felület”.

2.3 PARTNERSÉG Az olyan változtatások, mint a közigazgatás korszerűsítése, a szociálpolitika, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek korszerűsítése, a munkaerőpiac és az oktatási rendszerek alkalmazkodóképességének a támogatása közvetlen hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére. A Kormány célja, hogy az e területekre vonatkozó döntéseket a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei bevonásával hozza meg. Ennek erősítése érdekében a Kormány 2006 folyamán a társadalmi partnerekkel közösen megteremti a párbeszéd több szintű rendszerének törvényi feltételeit. Ennek keretében:

befejezi az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását;


10

törvényben szabályozza az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek;

megszilárdítja a középszintű szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben az ágazati munkáltatói képviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület lesz, amely az adott ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik.

A szociális partnerekkel való egyeztetés szükségszerű, mert bizonyos területeken az ő közreműködésük, aktív hozzájárulásuk nélkül nem lehetséges a növekedés feltételeit megteremtő reformok végrehajtása. A különböző stratégiai jelentőségű, a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot jelentősen befolyásoló dokumentumokról (Konvergencia-program, Új Magyarország Fejlesztési Terv) folytatott partnerségi egyeztetések eredményei és tapasztalatai szintén beépültek az akcióprogramba. A konvergencia-program készítése során a Kormány figyelembe vette a 2006 júliusában létrehozott Konvergencia Tanács véleményét. A program elfogadását széleskörű társadalmi és politikai egyeztetés előzte meg, a Kormány konzultált a program tervezetéről az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, az Országgyűlés Gazdasági és informatikai, Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki, valamint az Európai Ügyek Bizottságával, az Állami Számvevőszékkel és a Magyar Nemzeti Bankkal. A programot a Kormány 2006. augusztus 31-i ülésén fogadta el. Az egészségügyi reformra vonatkozóan a Kormány 2006. júliusában elfogadta az ún. Zöld könyvet, amely alapján elindította annak társadalmi vitáját. A Zöld Könyvből 10500 példányt juttatott el a szakmai szervezetekhez, a Megyei Egészségpénztárakhoz, az ÁNTSZ-hez, levélben tájékoztatta a háziorvosokat, kórházakat és gyógyszertárakat. A társadalmi vita, amelyet az Egészségügyi Minisztérium irányított, két síkon zajlott: a Kormány folyamatosan egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és párbeszédet folytatott a szélesebb nyilvánossággal. A szélesebb nyilvánosságnak a www.eum.hu és www.magyarorszag.hu/zoldkonyv honlapokon nyílt lehetősége a véleménynyilvánításra. A két honlap fórumára több száz hozzászólás érkezett. Annak érdekében, hogy minél többen elmondhassák a véleményüket, az egészségügyi miniszter és a minisztérium államtitkárai július 31-től augusztus végéig, minden hétköznap délután 3 és 4 óra között személyesen is válaszoltak a telefonálóknak. Az egészségügyi reform intézkedéseit a Kormány 2006. augusztus 31-én fogadta el.


11

A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogrammal kapcsolatban a Kormány társadalmi egyeztetést folytat az alábbi érdekképviseleti és tudományos szervezetekkel:

Országos Érdekegyeztető Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Magyar Tudományos Akadémia Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Területfejlesztési Tanács Ágazati partnerek.

A társadalmi egyeztetés eredménye (e rész kitöltése az egyeztetéseket követően történik meg) A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot a parlamenti pártok egy ötpárti, szakértői egyeztetés keretében vitatják meg, majd ezt követően az Európai Bizottságnak benyújtandó dokumentumot a Kormány 2006. október 11-i ülése hagyja jóvá.


12

3. MAGYARORSZÁG PRIORITÁSAI Magyarország, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottság ország-értékelésére, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács következtetéseire és az új Kormány által meghatározott hármas célkitűzésre (egyensúly, reform, fejlesztés), felülvizsgálta a 2005. évi nemzeti lisszaboni akcióprogramot és kijelölte azokat a prioritásokat, amelyek – a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve – a leginkább hozzájárulhatnak hazánk, és az unió egészét illetően a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. MAKROGAZDASÁG A Kormány legfontosabb célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz. A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az államháztartási egyensúly megteremtése a csak rövid távon ható kiigazító lépések mellett az állam működését érintő érdemi reformokat igényel. Hosszú távon kell befejezni az állami túlköltekezést, és el kell kerülni azt, hogy az államháztartás és a fizetési mérleg egyensúlyának rendszeres megbomlása akadályozza a felzárkózás folyamatát. Az államháztartás túlzott hiánya és a növekvő államadósság

megnöveli a költségvetés kamatkiadásait, ami az elsődleges állami feladatok finanszírozásától vonja el a forrásokat;

a magánszektor számára is megemeli a hazai és a külföldi finanszírozás költségeit és ezzel a vállalkozások finanszírozási és fejlesztési lehetőségeit is kedvezőtlenebbé teszi;

stabilitási kockázatot jelent: növeli a káros hatásokkal járó árfolyam-ingadozás valószínűségét.

Magyarország esetében a tartós növekedés alapvető feltétele, hogy a munkavállalási korú népesség nagyobb hányada dolgozzon. Az alacsony foglalkoztatás a népesség kisebb hányadát jelentő adó- és járulékfizetőkre hárítja a közszolgáltatások és ellátások finanszírozásának terheit, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat). A demográfiai folyamatokat figyelembe véve, a népesség várható elöregedése az államháztartás jövőbeli kiadását tovább növeli, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kellene fedeznie. A gazdaságpolitikának már ma erre is gondolva kell megtennie azokat a reformlépéseket, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. Az így létrejövő, fenntartható egyensúly a gazdasági növekedés számára kedvező feltételeket teremt, mert a gazdasági szereplők számára kiszámítható gazdaságpolitikai kereteket nyújtva megkönnyíti a fejlesztési döntéseket. A hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszer a következő években jelentősen megnövekvő uniós források hatékony felhasználásának is alapfeltétele. Ezek a források annál inkább járulnak hozzá a tartós gazdasági növekedéshez, minél nagyobb mértékben kiegészülnek a hazai magánszektor fejlesztési forrásaival.


13

A gazdaság teljesítményének növekedése a jelenleg is foglalkoztatottak által előállított érték (termelékenység) növelését és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának bővülését igényli. A gazdaság növekedési üteme az egyensúlyjavító intézkedések hatására 2007-2008-ban átmenetileg lelassul, de a meginduló fejlesztések és reformok hatására 2009-től visszatér az 1998-2006 közötti időszakot jellemző, az uniós átlagot meghaladó, 4 százalék körüli szintre. A reformok kiteljesedése és a fejlesztési források felhasználása nyomán bővülő beruházások 2011-ig tovább gyorsíthatják a növekedést.

Költségvetési hiány csökkentése A gyors kiigazítás időszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adóterhek emelésére és a munkáltatói járulékok tervezett csökkentésének elhalasztására is. A programidőszak második felében (2009-től) kizárólag a kiadások GDP-arányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam működési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és működési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A 2006. évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdődött a kiadási területek átfogó reformjának előkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a későbbi időszakban lehetővé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenéséből származik.

A kormányzati szektor fő mutatói (a GDP %-ában)

2005 2006 2007 2008 2009 Változás

2006-2009 2010 2011 Adó- és járulékbevételek 37,7 36,9 38,8 39 38,6 1,7 38,0-38,5 37,5-38,0 Bevételek 43,1 42,4 44,2 44,8 45,4 3,0 44,0-45,0 43,5-44,5 Kiadások 50,6 52,5 51 49,1 48,6 -3,9 47,0-48,0 46,0-47,0 EU-transzferek 0,9 1,5 1,6 2,1 3,2 1,7 3,0-3,5 3,0-3,5

Bevételek EU-transzferek nélkül 42,2 40,9 42,6 42,7 42,2 1,3 41,0-42,0 40,5-41,5 Kiadások EU-transzferek nélkül 49,7 51 49,4 47 45,4 -5,6 44,0-45,0 43,0-44,0 Elsődleges kiadások EU-transzferek nélkül 45,6 47,2 45 42,9 41,4 -5,8 kb. 40,5 kb. 40

Deficit 7,5 10,1 6,8 4,3 3,2 -6,9 2,7 2,2 Elsődleges egyenleg -3,4 -6,3 -2,4 -0,2 0,8 7,1 kb. 1 kb. 1,5 Bruttó államadósság 62,3 68,5 71,3 72,3 70,4 1,9 68,0-69,0 65,0-67,0


14

Államreform A Magyar Kormány a közszolgáltatások széles körét illetően tett meg, illetve készít elő strukturális hatású intézkedéseket. Ezek a hatékonyság javítására fókuszáló intézkedések egyfelől az államháztartási deficit csökkentésén keresztül, másfelől az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott minőségibb közigazgatáson és közszolgáltatásokon keresztül komoly mértékben hozzájárulnak az ország versenyképességéhez, a gazdaság növekedéséhez, s így áttételesen a foglalkoztatás bővítéséhez is. A strukturális reformok megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kialakított államreform operatív program 130-160 milliárd forint összegű forrással járul hozzá, ami lehetővé teszi a szükséges intézményfejlesztési, átképzési feladatok finanszírozását és létrehozza az állami adatbázisok tisztességes adóztatást és e-közigazgatást alátámasztó rendszerét. A Kormány szándéka az, hogy a 2007-2013 közötti időszak fejlesztési forrásai a tervezett átalakításoknak megfelelően kerüljenek felhasználásra.

Közigazgatás A közigazgatási reformok célja a takarékosan és hatékonyan működő állam kialakítása, az igazgatási szolgáltatások ügyfélközpontúvá alakítása, a szolgáltatások eredményességének javítása. A központi közigazgatás stratégiai szerepét erősíteni kell. A szolgáltatásoknál az ügyfelek igényeit szem előtt tartó, a források és információk innovatív módon történő használatával magas minőségi, hatékony és számon kérhető szolgáltatásokat nyújtó eredményorientált közigazgatás kialakítása a cél. Megújítandó a központi humánerőforrás-gazdálkodás. Ennek érdekében az előmenetelt és a díjazást úgy kell átalakítani, hogy a szolgálatban eltöltött évek helyett a munkakör, valamint az elért teljesítmény legyen a meghatározó. Az egyéniesítés feltétele a szakmai kompetenciák rendszerszerű kezelése, amelyre egy hatékonyan működő továbbképzési és teljesítményértékelési rendszer építhető.

Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás Az önkormányzati feladatellátás újraszervezése során folytatni kell a decentralizációt, és meg kell erősíteni az önkormányzati autonómia pénzügyi alapjait: Ennek során a közszolgáltatások megszervezésénél érvényesíteni kell az alapvető közgazdasági törvényszerűségeket (racionális üzemméret, az üzemgazdasági szempontok érvényesítése), ösztönözni kell a nagyobb egységekben történő feladatellátást ezzel is csökkentve a kiegyenlítési igényeket. A reformok első szakaszában elérendő a feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban – a bevételi oldalon - a helyi önkormányzatok gazdálkodási önállóságának erősítése, - a kiadási oldalon - a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése, a szabályozás deregulációja oldandó meg.


15

Egészségügy, gyógyszerügy Az egészségügyi reform célja a jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvű, az uniós normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek. A rendszer hatékony átalakításának alapvető feltétele a biztosítási rendszer elvi és gyakorlati alapjainak megteremtése. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ellátói rendszer struktúrája nem áll összhangban az elvégzendő feladatokkal, szükséges az intézmény és ellátórendszer strukturális átalakítása. Az egészségügyi rendszer még a jelenlegi – túlméretezett – kapacitások mellett is túlterhelt, mivel a valós igényeket meghaladó kereslet csökkentésében a rendszer egyetlen szereplője sem érdekelt (orvos, beteg, ellátó intézmény), ezért intézkedések szükségesek a túlzott kereslet visszafogására mind a szolgáltatások, mind a gyógyszerfogyasztás terén. Az előzőekben felsorolt intézkedések végrehajtásának előfeltétele a felügyeleti rendszer megerősítése.

Nyugdíjrendszer A Kormány tisztában van a jelenlegi nyugdíjrendszer rövidtávon deficitet generáló működésével és hosszú távú fenntarthatóságának problémáival, ezért átfogóan, rendszerszerűen, az alkotmányosság követelményeinek figyelembe vételével folytatni kívánja az 1997-ben sikerrel megkezdett nyugdíjreformot. Az erre vonatkozó részletes döntések 2006 végéig megszületnek. A Kormány ezt megelőzően is intézkedik az egyes problémák megoldása, illetve enyhítése érdekében az intézkedések jogszabályi kereteit (törvényalkotás) még ebben az évben megteremti. Ezen intézkedések hatályba léptetése is az alkotmányos felkészülési idő figyelembe vételével történik.

Oktatás A közoktatás reformjának célja az esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás megteremtése Feladat az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a működés hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, illetve javítani kell. A felsőoktatásban alapvető cél a versenyképes, jó minőségű oktatást nyújtó intézményrendszer kialakítása. Feladat a képzés szerkezetének a munkaerő-piac igényeihez közelítése, az új felsőoktatási törvény bázisán hatékonyan és átláthatóan gazdálkodó, professzionálisan „igazgatott” intézményrendszer kialakítása. A hallgatólétszám expanziójának befejeződésével a fenntartható finanszírozás feltételeit kell megteremteni.

A szakképzés és a felnőttképzés átalakítása A versenyképesség növeléséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása érdekében megkezdjük a szak- és felnőttképzés összehangolt átalakítását. A fejlesztés részét képezi az állami képzési kapacitások regionális koordinációjának megteremtése, a finanszírozási és támogatási rendszerek felülvizsgálata, valamint a szak- és felnőttképzés kibocsátásának mennyiségi növelése. A finanszírozási rendszer átalakítása az állami szerepvállalás körének és mértékének felülvizsgálatán, az egyéni jogok és lehetőségek pontosabb meghatározásán alapul majd. Az iskolarendszerű szakképzés tekintetében folytatjuk és erősítjük az intézmények integrációját a költséghatékonyság növelése érdekében.


16

Közteherviselés – közterhek beszedése A köz által nyújtott szolgáltatásokat és támogatásokat finanszírozó közterhek viselőinek körét a korábbiakhoz képest lényegesen szélesebben szükséges meghatározni. Messzemenően érvényesíteni kell, hogy mindenki lehetőségeinek arányában vegyen részt a közterhek viselésében, ezért fontos az ezt gátló, a jövedelemszerzésnek a közteher alól való kivonását lehetővé tevő megoldások megszűntetése. A közszolgáltatásokat jogosulatlanul igénybevevő „potyautasok” számát radikálisan le kell csökkenteni. Az adó- és járulékalapok szélesítésével kell megteremteni a méltányos közteherviselést és a jó minőségű közszolgáltatások fenntartható finanszírozását.

Adó- és járulékbevételek (a GDP %-ában) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Adóbevételek 24,9 24,1 25,3 25,5 25,2 kb. 25 24,5-25 ebből Termelési és importadók 15,6 14,6 14,8 14,7 14,4 14-14,5 kb. 14 Jövedelem és vagyonadók 9,2 9,4 10,4 10,7 10,7 kb. 10,5 kb. 10,5 Tőkejövedelem adó 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 kb. 0,1 kb. 0,1Társadalombiztosítási hozzájárulások 12,8 12,8 13,5 13,5 13,4 13,0-13,5 kb. 13Adó- és járulékbevételek összesen 37,7 36,9 38,8 39 38,6 38,0-38,5 37,5-38,0

MIKROGAZDASÁG A 2005. évi nemzeti akcióprogram mikrogazdasági fejezete különös hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésére, a versenyképesség bázisának szélesítésére, illetve a vállalkozói környezet javítására, a piaci verseny-körülmények erősítésére. Az üzleti környezet, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az infrastruktúra fejlesztése és versenyelvű szabályozása a továbbra is a Kormány kiemelt beavatkozási területei/prioritásai, melyek a felülvizsgálat során az energiapolitikával, illetve a környezet-fejlesztéssel, mint további prioritásokkal egészülnek ki. A 2007-2013 közötti időszak fejlesztési stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv több prioritása összecseng az itt megjelölt hangsúlyokkal, úgy mint az innovatív, tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése, az üzleti környezet fejlesztése, az elérhetőség javítása, a környezeti és környezetbarát energetikai fejlesztések. Mindez az ország és az Európai Unió számára is biztosítékként szolgálhat az uniós források megfelelően fókuszált felhasználására. Az uniós átlagot tartósan meghaladó gazdasági növekedés megteremtése érdekében a Kormány ugyanakkor a makrogazdasági keretfeltételek javítását helyezi az ország lisszaboni stratégiájának elsőrangú célkitűzésévé a 2008-ig terjedő időszakban. A nemzeti akcióprogram felülvizsgálata során ennek megfelelően a makrogazdasági egyensúly megteremtésének szándéka vezérelte a strukturális problémák kezelésének kialakítását is. A 2006-2008 közötti kiigazítás időszakában a Kormány célja, hogy a beazonosított problémákra és kihívásokra válaszul a gazdaságpolitikai eszköztár széles skáláját alkalmazza – kezdve az állami szabályozás eszközeitől az intézményi ösztönzőkön át a pénzügyi, finanszírozási eszközök fókuszált és hatékony alkalmazásáig.


17

Kutatás-fejlesztés és innováció A 2005. évi programban lefektetett szándékoknak megfelelően következetesen folytatni kell azt a politikát, amely az üzleti szféra K+F és innovációs ráfordításainak alacsony szintjére, az innováció iránti elégtelen kereslet élénkítésére, valamint az üzleti és akadémiai szektor K+F és innovációs képességeinek együttes fejlesztésére irányul. Továbbra is explicit kormányzati szándék az üzleti szféra, a kutatóintézetek, s az egyetemi kutatóhelyek közötti együttműködések ösztönzése, a technológia-transzfer és a technológia- / tudás-intenzív működőtőke-befektetések serkentése.

EU-25 átlag Uniós célkitűzések

Magyarország Nemzeti célkitűzések

2000 2005 2005 2010 2005 2008 2013 K+F ráfordítás a GDP arányában (%)* 1,86s n.a. - 3 0,89 * 2,1*

• A számszerűsített célkitűzések a Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai Stratégia (TTI stratégia) elfogadása nyomán határozhatók meg. A TTI stratégiáról szóló kormány-előterjesztés várható időpontja: szeptember vége.

• Üzleti környezet fejlesztése

A költségvetési kiigazítás következtében immáron különös stratégiai hangsúlyt kapott az üzleti környezet dinamizálása. A felülvizsgálat során újraértékelődtek azok az intézkedések, melyek a lehető legkisebb költségvetési megterhelést jelentik, azonban jelentős hatással lehetnek a gazdasági életre, úgy mint a piaci szabályozásokba épített ösztönzők, a vállalkozásokat terhelő adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentését célzó szabályozások.



2000 2005 2005 2007 2005 2007 Vállalat-alapítás időtartama n.a. n.a. n.a. 1 hét 30 nap 1 hét

* További számszerűsített célkitűzések az Üzleti környezet fejlesztésére irányuló GKM stratégia elfogadását követően adhatók meg. Várható időpont: 2006 szeptember vége.

Környezetfejlesztés Az utóbbi évek tudományos kutatásai és gyakorlati tapasztalatai az eddigi erőfeszítések ellenére több globális környezeti probléma súlyosbodását mutatják (pl. az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő természeti katasztrófák, szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribb előfordulása, a biológiai sokféleség csökkenése). Magyarország elhelyezkedése, természeti, környezeti adottságai következtében a fentieken túl mind a regionális, mind a kétoldalú együttműködés fejlesztése területén a környezetfejlesztés kiemelt nemzeti érdek. Mindezért a felülvizsgálat után is folytatni kell a környezeti szabályozás, a környezetbarát gazdálkodás és a környezettudatosság fejlesztésére irányuló intézkedéseket.



2000 2005 2005 2010 2004 2008-2012 átlag

Üvegházhatású gázok kibocsátása 90,5 n.a. n.a. n.a. 63,6 94


18

Energiapolitika Az Európai Tanács 2006. márciusi ülésének következtetéseivel összhangban Magyarországon is előtérbe kerültek az energetikai kérdések. Az ország energiaimporttól való függősége komoly makrogazdasági kockázattal jár, melyre a hazai felhasználók energiatakarékos gyakorlatának ösztönzése, az energiahatékonyság javítása, valamint a hazai termelésű, megújuló energiaforrások arányának növelése adják a megfelelő választ.

EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyar-ország

Nemzeti célkitűzések

2000 (bázis)

2005 2005 2010

2015 2005 2010

Bioüzemanyagok részaránya (%)1 0,2 1,4 2 5,75 8 0,07 5,75

Zöld áram részaránya (%)2 13,8 16 n.a. 21 n.a. 4,5 6,5

Megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya (%)3 5,8 8 n.a. 12 15 5,2 8-8,2

Forrás: EUROSTAT

1 Bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmára vetítve. 2 A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai bruttó villamosenergia-

felhasználáson belül. 3 Az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya

Infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvű szabályozás Végül, de nem utolsó sorban, Magyarország esetében a versenyképesség javításának nélkülözhetetlen előfeltétele a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése. A Kormány a felülvizsgálat során kiemelten figyelt a közlekedési infrastruktúra továbbra is szűk keresztmetszeteinek oldására, valamint a K+F és innovációs infrastruktúrához való hozzáférés szélesítésére. Mindemellett, a szélessávú hálózatok országos lefedettségének biztosítására a jövőben olyan policy mix kialakítására törekszik a Kormány, mely megfelelően hagyatkozik mind a fejlesztési, mind az ágazati szabályozás eszközeire.



2000 2005 2005 2010 2005 2008 2010

*** Az infrastruktúra-fejlesztés indikátorait és cél/értékeit a Közlekedési Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program indikátorainak véglegesítését követően tudjuk megadni. Várható időpont: 2006. szeptember FOGLALKOZTATÁS A foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kell azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. Ez azt jelenti, hogy az ország az uniós forrásokat oly módon fogja felhasználni, hogy az a lehető legteljesebb mértékben hozzájáruljon a munkaerő-piaci helyzet javulásához, a munkaerő minőségének javításához, a munkalehetőségek bővüléséhez.


19

2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makro-gazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében:



2000 2005 2005 2010 2005 2008 2010 Foglalkoztatási ráta 62,4 63,8 67 70 56,9 57 58,7 Forrás: EUROSTAT A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül:

Az aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyezett az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. Ezen intézkedések fenntartása mellett a kiigazítás időszakában további lépések is szükségesek. Célunk az, hogy a foglalkoztatási hatások kezelése elsősorban ne az inaktivitást növelő, hanem az aktivitás megőrzését szolgáló, a munkaerőpiacon belüli átmenetet segítő eszközökre épüljön. A reformok és a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásaira tekintettel megerősítjük az aktív munkaerő-piaci politikák szerepét az egyének aktivitásának megőrzésében, a munkaerőpiacon belüli átmenetek segítésében. A közszférát érintő létszámcsökkentéseket olyan intézkedések kísérik majd, amelyek segítik az érintettek álláskeresését, átképzését és versenyszférán belüli újbóli elhelyezkedését. Megkezdjük egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatási szolgáltatások a regisztrált munkanélkülieken túl az inaktív népesség bizonyos csoportjait is elérjék, elősegítve az álláskeresési aktivitás növekedését.



2000 2004 2005 2010 2005 2008 2010 Aktivitási ráta (15-64 éves népesség) 68,7 69,7 - - 61,3 62,1 63,3 Nők aktivitási rátája (15-64) 60,0 62,0 - - 55,1 56,2 57,6 Férfiak aktivitási rátája (15-64) 77,4 77,5 - - 67,9 68,2 69,1 * Azok arányát mutatja, akik a munkanélküli nyilvántartás való bekerülést követő 6/12 hónapon belül nem részesültek támogatásban és szolgáltatásban. Az adat szeptemberben lesz elérhető.


20

Célzott támogatások a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtunk a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezzük az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők – köztük mindenekelőtt a romák – foglalkoztatási feltételeinek javításához.



2000 2005 2005 2010 2005 2008 2010Nők foglalkoztatási rátája 53,6 56,3 57 60 51 51,8 53,2 Idősebbek foglalkoztatási rátája (55-64) 36,6 42,5 - 50 33,0 33,3 34,8 * Az adatok 2004-re vonatkoznak.

Az egész életen át tartó tanulás támogatása A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánjuk az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Célunk az, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak. A támogatott képzéseknél előnyben részesítjük az alacsony iskolai végzettségű és az idősebb munkavállalókat. Az elmúlt egy év során több olyan program elindult, amelyek ezt a szempontot érvényesítik (például: a „Lépj egyet előre!” Program, vagy az idősek szakképzésben való részvételének támogatása). Az ilyen típusú kezdeményezéseknek a jelentőségét a szerkezetváltási folyamatok és a reformokkal járó átalakulások megerősítik. A képzés azonban csak akkor vezet eredményre, ha maga a képzési rendszer is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a személyes és szakmai kompetenciákat fejleszti, amire a gazdaság, a vállalatok igényt tartanak. Ezért folytatjuk a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzés-szerkezet kialakítását, a szakképzés rendszerének átalakítását, erősítjük a szakképzés és a felnőttképzés egymásra épülését, összehangolt működtetését. Már az alapképzésben biztosítani kívánjuk, hogy az egyének elsajátítsák azokat a készségeket, amelyek az egész életen át tartó tanulásban való részvételhez szükségesek.



2000 2005 2005 2010 2005 2013 A képzésben résztvevő 25-64 éves népesség aránya 7,9 11 - 12,5 4,2 8

Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális


21

kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is. Magyarország célja, hogy az elemeiben részben már működő intézményértékelési, tanulói teljesítménymérési, minőségbiztosítási és ágazati minőségértékelési tevékenységek összekapcsolt, rendszerszerű működése támogassa az oktatási szektor szereplői munkájának fejlesztését, az oktatási intézményekkel szembeni szakmai elszámoltathatósági elvárások teljesülését, és az oktatásfejlesztési rendszer hatékony működtetését. Hazánk kiemelt figyelmet fordít a pálya-tanácsadási, pályaorientációs és pályakövetési rendszerek intenzív fejlesztésére és összekapcsolására a munkaerő-piaci információs rendszerekkel.



2000 2005 2005 2010 2005 2008 2010 Legalább felső-középfokú végzettséggel rendelkező 20-24 évesek aránya

76,3 76,9 - 85 83,3 84 85

A 18-24 évesek lemorzsolódási aránya 17,7 15,2 - 10 12,3 11 10

4. CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK A magyar Kormány az integrált iránymutatásoknak megfelelően, három részre tagolva (makrogazdaság, mikrogazdaság, foglalkoztatás) mutatja be azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek hosszú távon biztosítják a gazdaság és a foglalkoztatás fenntartható növekedését. 4.1 MAKROGAZDASÁG Az új Kormány legfontosabb és rövidtávon elsődleges célkitűzésének a makrogazdasági stabilitás megteremtését jelölte meg. Ezzel összhangban ebben a fejezetben, figyelembe véve az Európai Bizottság által kiadott ország-értékelést, valamint a 2006. március 23-24-i Európai Tanács és a 2006. szeptember 1-jén benyújtott konvergencia-programban foglaltakat, ismertetjük azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek megteremtik a lisszaboni célkitűzések teljesítéséhez szükséges feltételeket, és hosszú távon biztosítják a gazdaság és a foglalkoztatás növekedését. 4.1.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar gazdaság teljesítménye 2006. első negyedévében 4,6%-kal növekedett, melynek szerkezete továbbra is kedvező maradt. A növekedés motorja 2006-ban is a dinamikus beruházási aktivitás és a kimagasló exportteljesítmény, míg a háztartások fogyasztása a GDP-nél alacsonyabb mértékben bővült. Az egyensúlyt javító intézkedések hatására a gazdasági növekedés 2006. második felétől kissé lassulhat, ugyanakkor a gazdaság egészséges szerkezete fennmarad és a 2005. évi 4% körüli növekedési ütem 2006-ban is elérhetőnek látszik.


22

A fogyasztói árszint 2006. első félévében átlagosan 2,6%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakában mértet. A 2006. márciusi és áprilisi 2,3%-os index több évtizedre visszatekintve a legalacsonyabb érték, amely az unió és az eurózóna átlagos inflációjához is közel esett. Az év második felében lényeges változások várhatóak a fogyasztói áralakulás jellemzőiben. Ebben az infláció alakításában szerepet játszó gazdasági tényezők kedvezőtlenebbé válása mellett a költségvetési pozíció javítását célzó intézkedések is szerepet kapnak. A kedvezményes áfa-kulcs emelése az élelmiszerek széles körénél, valamint több alapvető szolgáltatásnál jelent áremelési tényezőt. Egyes hatósági áras szolgáltatásoknál (pl. villamos energia, földgáz) részben a szükséges költség-felülvizsgálat, részben az ártámogatási rendszer költségvetési megfontolásokból történő átalakítása miatt is emelkednek a fogyasztói árak. A pénzforgalmi adatok alapján a központi kormányzat hiánya 2006. első félévében 1284,9 milliárd forint volt, ami a júniusban felfelé módosított éves prognózis 72,7%-ának felelt meg. A 2006. évi költségvetés alapján a kormányzati szektor tervezett ESA95 szerinti hiánya a magán-nyugdíjpénztárakkal és a Gripen beszerzésekkel együtt a GDP 5%-ának felelt meg. Az új Kormány a bevételek növelésére és a kiadások visszafogására irányuló intézkedésekről határozott az idei (és a 2007-2008. évi) várható hiány mérséklése érdekében. 4.1.2 MAKROGAZDASÁGI CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK A gazdasági stratégia hosszú távú célja továbbra is a modernizáció, a gazdaság felzárkóztatása az uniós átlaghoz, de rövidtávon az egyensúly helyreállítása a legfontosabb feladat. A makrogazdasági stabilitás megteremtése érdekében Magyarország céljai a következők:

az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése; az államadósság növekedésének megállítása, majd csökkentése; a fizetési mérleg hiányának csökkentése; a strukturális reformok megvalósítása; a növekvő fejlesztési források hatékony és ésszerű felhasználása.

Ezen célok megvalósítása érdekében hazánk – az integrált iránymutatások mentén – a következő intézkedésekről határozott:

A makrogazdasági stabilitást támogató fiskális pálya (1. iránymutatás)

A Kormány középtávú gazdaságpolitikája két jól körülhatárolható szakaszra bontható:

2006-2009: a tartós egyensúly megteremtése a lehető legkisebb növekedési áldozattal - az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése kiigazító lépésekkel és a reformok

megindításával; - az államadósság növekedésének megállítása, majd csökkentése; - a külső egyensúly megteremtése, a fizetési mérleg hiányának csökkentése; - a 2007-2008-ban átmenetileg 2-3%-ra mérséklődő gazdasági növekedés 2009-ben

várhatóan visszatér a korábban jellemző 4%-os ütemhez. 2007-ben csökken, 2008-ban szinten marad, 2009-ben pedig már emelkedik a lakosság reáljövedelme.

2009-2011: a létrejövő egyensúly bázisán a gazdaság és az életkörülmények tartós növekedésének megindulása


23

- a reformok kibontakozásával az egyensúly megszilárdítása, az államháztartási hiány és az államadósság további mérséklése;

- a növekvő fejlesztési források egyre erőteljesebb gazdaságélénkítő hatásának érvényesülése;

- a gyors és fenntartható növekedési pályára történő visszatérés; - a foglalkoztatás, a reálbér és a reáljövedelmek növekedésének érzékelhető

megindulása. A 2006-2011 közötti két időszak közös jellemzője, hogy ezekben az években indulnak el és teljesednek ki azok a reformok a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíj- és ártámogatási rendszer átalakításában, valamint a cikluson túlnyúlóan az államháztartásban, amelyek tartósan biztosítják az ország reálkonvergenciájához szükséges egyensúlyi feltételeket. A növekedés összetevői A fiskális konszolidáció miatt 2006-2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás) növekedése erőteljesen lelassul. A nagyrészt 2007-ben ható intézkedések hatására a lakosság fogyasztása átmenetileg mérséklődni fog. 2009-től a belföldi felhasználás valamennyi eleme növekedni fog. A növekedés szerkezete kedvező marad, az export mellett ismét a beruházási dinamika lehet a fő húzóerő, míg a háztartások fogyasztása folyamatosan bővül. Így újra dinamikusan, az uniós források felhasználásával évi 4% felett bővülhet a gazdaság.

A GDP összetevői (változás az előző évhez %-ban) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Háztartások fogyasztása 1,4 2,4 -0,9 0 1,5 2,5-3 kb.3Közösségi fogyasztás -0,9 4,4 -1,7 -4,6 1,1 1,5-2 1,5-2Bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,6 6,6 2,1 3,7 7 5,0-6 5,0-6Belföldi felhasználás 0,8 2 -0,2 0,5 3,1 kb. 3,5 3,5-4Kivitel (áruk és szolgáltatások) 10,8 12 10,9 9,9 9,4 8,0-10 8,0-10Összes kereslet 5,3 6,7 5,3 5,4 6,5 6,0-7 6,0-7Behozatal (áruk és szolgáltatások) 6,5 9,5 8,5 8 8,8 7,0-9 7,0-9GDP 4,1 4,1 2,2 2,6 4,1 4,2-4,5 kb. 4,5

Infláció Magyarországon a következő időszakban az infláció átmenetileg gyorsul. Ebben a költségvetési pozíció javítását célzó intézkedéseknek van meghatározó szerepük. A pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében sor kerül a kedvezményes áfa-kulcs emelésére. Ez az élelmiszerek széles körénél, valamint több alapvető szolgáltatásnál jelent áremelési tényezőt. Ez év végéig az infláció 5-6%-os mértékűre emelkedik, az éves átlagos ráta pedig 3,5% körül alakulhat 2006-ban. További kormányzati intézkedések (pl. az ártámogatás szűkítése a távolsági közlekedésben, gyógyszertámogatások szigorítása, lakossági gázár-támogatás átalakítása) döntően 2007-ben emelik a fogyasztói árszintet. A megerősödő hitelességű kormányzati politika, a termelékenységgel összhangban álló bérnövekedést biztosító jövedelempolitika, valamint az inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazó monetáris politika eredményeként az inflációs várakozások megítélésünk szerint


24

moderáltak maradnak. Ennek eredményeként az infláció átmeneti gyorsulás után gyorsan csökken és 2008-ban 3,3% körüli éves mértékre mérséklődik, az új egyensúlyi helyzet megteremtésével párhuzamosan pedig 2009-től az inflációs pálya az eredeti trendnek megfelelő és a jegybanki inflációs célt teljesítő módon áll helyre.

Infláció (évi átlagos változás %-ban) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Fogyasztói árak 3,6 3,5 6,2 3,3 3 2,5-3 2,5-3

Hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás (2. iránymutatás)

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében Magyarország több, egymást kiegészítő intézkedést kíván megvalósítani 2006-tól kezdődően a közigazgatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a felsőoktatást, valamint a foglalkoztatást illetően. Közigazgatás A Kormány már rövidtávon csökkenti a központi igazgatásban foglalkoztatottak létszámát, és ösztönzőkkel elindítja az önkormányzati szférában szükséges létszámcsökkentést (pl. a közoktatásban egyebek mellett a kötelező óraszám emelésével). Ennek fenntarthatóvá tételét részben szervezeti változások (a méretgazdaságosság javítása), részben a teljesítménykövetelmények egyértelmű meghatározása és érvényesítése szolgálja. A méretgazdaságosság javításának eszközei:

A központi kormányzat méretét és belső tagoltságát lényegesen mérsékli a minisztériumok számának 14-ről 11-re történt csökkenése. Az ezen a területen foglalkoztatottak száma a Kormány döntésének megfelelően 20%-kal fog csökkenni, a párhuzamos funkcionális területek – a humánpolitika, informatika, vagyonkezelés, üzemeltetés – 2007-től központosítottan működnek.

A Kormány döntött a központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei közötti felesleges párhuzamosságok megszüntetéséről és regionális átszervezésükről. A közel 200 költségvetési szervet érintő átszervezés a létszám 10%-os csökkenését eredményezi.

A Kormány az önkormányzati társulások pénzügyi ösztönzésével segíti elő a közigazgatási, a szociális és intézmény-fenntartási feladatok esetében.

Felgyorsul az elektronikus közigazgatás elterjesztése (elsősorban a vállalati versenyképességet érintő és az uniós ajánlásokban meghatározott szolgáltatások körében).

A teljesítménykövetelmények érvényesítését segíti a Kormány döntése nyomán megkezdődött jogszabály-módosítások alapján:

a közigazgatás egészében a teljesítménykövetelmények meghatározásának, mérésének általánossá, valamint a motiváció erősítése érdekében a merev előrejutási és bérrendszer rugalmasabbá tétele;

a versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer bevezetése. A kisebb létszám és az átalakuló intézményrendszer hatására a közszféra egészének működési kiadásai a GDP jelenlegi 18,8%-áról 2009-re 15,2%-ra mérséklődnek.


25

Egészségügy Az egészségügyi reform célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjék, a hozzáférés egyenlőtlenségei mérséklődjenek és az állami kiadások fenntartható mértékűek maradjanak. A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett egyértelművé teszi az egyén felelősségét egészsége megőrzéséért, szabályozottá válik az egészségügyi ellátás finanszírozásához történő egyéni hozzájárulás.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele a biztosítotti jogviszony, vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte és az esedékes járulék megfizetése. Ennek hiányában csak alapszintű szolgáltatás vehető igénybe.

A Kormány – a közfinanszírozás fenntartása mellett – mérlegelni fogja az egészségügyi biztosítási piac magánbiztosítók részére történő esetleges megnyitását.

A biztosítási elv érvényesítése mellett szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti, az egészségi állapot alapján nem indokolt kereslet korlátozása és az egészségügyi intézményrendszer működési hatékonyságának növelése. Ennek eszközei:

Az orvos-beteg találkozóhoz és a diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódóan az igénybevevő által fizetendő díj kerül bevezetésre.

Az ellátás következő (magasabb) szintjének igénybevétele jellemzően az alsóbb szinten kiadott beutalóval lehetséges.

A kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül működtetett túlzott aktív fekvőbeteg kapacitások megszüntetése és átalakítása krónikus, járóbeteg, vagy ápolási kapacitássá.

A szolgáltatók versenyezhetnek a társadalombiztosítási finanszírozás elnyeréséért, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak a szükséges mértékben vásárol szolgáltatást.

A szolgáltatók (jellemzően a kórházak) működésének jogi (és finanszírozási) keretei átalakulnak, lehetővé téve az átláthatóságot biztosító könyvelést és eredmény-kimutatást, a tulajdonos (fenntartó) eredményérdekeltségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatását.

Az alapellátás (háziorvos) kistérségi összehangolása. A gyógyszertámogatások esetében a felírási szokások megváltoztatása, az ár-, a

támogatási és a térítési rendszer átalakítása. Az ellenőrzési rendszer megerősítése, számlaadás kiterjesztése az informatikai rendszer

fejlesztése. Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emeléséhez hozzájárul a minőségbiztosítás kiterjesztése. Ennek érdekében:

Szakmai és finanszírozási protokollok (betegutak) érvényesítésére kerül sor a szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának ésszerűsítése érdekében.

Létrejön a protokollok szerinti működés ellenőrzését és fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó egészségbiztosítási felügyelet.

Nyugdíjrendszer A nyugdíjazási átlagéletkor – a korhatár alatti nyugdíjazás enyhe feltételrendszere miatt – alacsony, a nyugdíjkorhatártól jelentősen elmarad. Az egészségi állapothoz kötődő, illetve egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korhatár alatti nyugdíjba vonulás feltételrendszere esetenként nagyvonalú. Az elmúlt években az induló nyugdíjak helyettesítési rátája jelentősen megemelkedett.


26

Ezen folyamatok miatt a Kormány kezdeményezi, hogy részben 2006-ban, részben pedig 2007 első félévében szülessenek meg az ellentmondások korrekcióját lehetővé tevő jogszabályok. Ezen változások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. Az intézkedések közül kiemelendő:

az előrehozott öregségi nyugdíjazás korhatárának egy évvel történő felemelése, illetve a igénybevétel esetén ellátás biztonságmatematikailag indokolt mértékű korrekciója;

az induló nyugdíjak szintjének korrigálása; az egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás

további jogszerzésének megszüntetése, valamint a rokkantsági nyugdíjrendszer rehabilitációs szemléletű átalakítása;

a korhatár alatti nyugellátások szüneteltetése kereső tevékenység esetén; 2006. december 31-ig át kell tekinteni a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjak indexálása,

valamint a helyettesítési ráta mértékét meghatározó szabályok jelenlegi rendszerét. Közoktatás A közoktatási reform célja az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a diszkrimináció felszámolása, az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés) megerősítése, a rendszer jelenleginél hatékonyabb működésének elősegítése, az önkormányzatok társulásának ösztönzése. Ennek keretében

2008. augusztus 31-ig az intézményfenntartóknak a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolát nem önálló, hanem társintézményként kell működtetniük;

az önkormányzati finanszírozás rendjének átalakításával a támogatás rendszerét a közoktatásról szóló törvényben meghatározott, elismert feladatokhoz viszonyítva kell meghatározni (pl. csoportfinanszírozás);

meg kell szüntetni a különböző intézményfenntartók teherviselési arányai közötti indokolatlan különbségeket;

új szabályozással, pénzügyi ösztönzőkkel rugalmasabb lehetőséges biztosítunk ahhoz, hogy egy intézményen belül több közoktatási feladatot lássanak el;

meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az alapfokú művészetoktatás beépüljön az iskolai tanórai foglalkozások keretébe, lényegesen csökkentve ezzel az önálló intézmények működtetése és finanszírozás iránti igényt;

2006. szeptember 1-től a munkáltató a tanítással le nem kötött időkeret terhére a kötelező óraszámon felül további két foglalkozási óra megtartását rendelheti el munkaköri feladatként, külön díjazás kifizetése nélkül.

2007. szeptember 1-től a pedagógusok kötelező óraszáma két órával megemelkedik; 2006. szeptember 1-től az intézményfenntartó helyi önkormányzat koordinálhatja a

pedagógusfoglalkoztatást; átalakul a közoktatás mérés-értékelés rendszere. Az ország mérési, értékelési

eredményeket megkapják az iskolák. Ennek figyelembevételével át kell tekinteniük az intézmény minőségpolitikai rendszerét.

Felsőoktatási rendszer A felsőoktatási reform alapvető célja, hogy az oktatási rendszert alkalmasabbá tegye a változó szerkezetű és nagyságú munkakereslethez való alkalmazkodásra, javítsa a képzés színvonalát és korlátozza a túlzott kapacitásokat. A reform keretében az alábbi lépésekre kerül sor:

a 2007-től bevezetett fejlesztési részhozzájárulást (tandíj) a hallgatóknak első ízben 2008-tól kell megfizetniük az államilag finanszírozott felsőoktatásban,


27

teljesítményösztönzővé és szociálisan célzottá válik a hallgatói támogatási és teherviselési rendszer;

erősödik a teljesítménykövetelmény, a hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között;

a képzési szerkezet és a finanszírozás a bolognai folyamat kibontakozásához igazodóan alakul át, új felsősoktatási finanszírozási konstrukció kerül kidolgozásra. Kialakításra kerülnek a mesterképzés képesítési követelmények kialakítása;

a felsőoktatási intézményrendszer széttagoltsága mérséklődik, a felsőoktatási intézmények száma szűkül. Szélesedhet a fenntartói struktúra, az önkormányzatok átvétel révén intézményfenntartók lehetnek;

a minőségbiztosítási rendszer követelményei áttekintésre és szigorításra kerülnek; a párhuzamos képzési formák szűkítése, felszámolása megtörténik; csökken és szerkezetileg módosul a felvehető államilag finanszírozott létszám (a jogász,

a bölcsész, a pedagógus és a közgazdász keretszám csökken – a természettudományi, informatikai, műszaki keretszám nő);

kialakul a munkaerő-piaci keresletnek a képzésben résztvevők számát, a képzés jellegét és minőségét tükröző visszacsatolási mechanizmusa;

az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez való csatlakozás felgyorsítása. Foglalkoztatás A termelékenység gyors növekedése mellett a tartós felzárkózáshoz az utóbbi két évben már növekvő, de nemzetközi összehasonlításban igen alacsony munkaerő-piaci aktivitás és foglalkoztatás növelésére van szükség. Az államháztartási egyensúly gyors megteremtése rövidtávon esetenként olyan intézkedéseket tehet szükségessé, amelyek ezeket a célokat nem támogatják, de egyes célzott programok és a meginduló reformok több területen (szak- és felsőoktatás, nyugdíjrendszer) is hozzájárulnak az aktivitás növekedéséhez. Hosszabb távon szükség lehet az adó- és járulékrendszer szerkezeti újragondolására, a munkát terhelő adók- és járulékok súlyának csökkentésével párhuzamosan a munka költségét nem növelő (indirekt és vagyoni típusú) adók részarányának növelésére. A kiigazító intézkedésekkel párhuzamosan a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatottak száma ezen időszak alatt ne csökkenjen. Ennek érdekében számos intézkedést kíván folytatni, illetve kiterjeszteni, amely elősegíti a munkaerőpiacon való részvétel és a munkaerő-kínálat bővítését, különösen a nők, a fiatal és idősebb munkavállalók tekintetében (részletesen lásd foglalkozatás fejezetnél).

Növekedést és foglalkoztatást elősegítő forráselosztás (3. iránymutatás)

Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett a programidőszak elején a bevételek növelésére, az adóterhelés átmeneti emelésére is szükség van. Az adócsökkentési program elhalasztása és az elfogadott adó- és járulékváltozások a következő két évben az adócentralizáció mintegy 2 százalékpontos növekedését eredményezik a 2006-ban lecsökkent szinthez képest. Adórendszer Az életbe lépett változások az adórendszer valamennyi fontosabb elemét érintik, de jelentős részben az adó- és járulékalapok szélesítésén és az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítésén keresztül növelik az államháztartás bevételeit:


28

főszabályként a minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap (a kivétel lehetőségét az adóhatósághoz történő bejelentés biztosítja a bizonyíthatóan kevesebbet keresők esetében);

a társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó; a vállalkozásoknál a házipénztárban tartott indokolatlanul magas készpénzállomány

után fizetendő házipénztár-adó megszünteti annak lehetőségét, hogy a vállalkozásból adómentesen lehessen személyes jövedelmet kivonni;

a személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre.

Igazságos közteherviselés A változások másik része az igazságos közteherviselés elvének jobb érvényesítését szolgálja:

az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők esetében a szolidaritásra alapozva különadó-fizetési kötelezettség terheli mind a magánszemélyeket, mind a társas vállalkozások;

a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereség adó közelíti a tőke- és munkajövedelmek terheit;

az egyszerűsített vállalkozói adó mértékének emelése közelíti a különböző formában megszerzett jövedelmek adóterhelését.

A jövedéki adó változásai az uniós jogharmonizációs célokat szolgálják. Emellett az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében

az általános forgalmi adó kedvezményes és normál kulcsa egységessé válik, a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra nő;

emelkednek az egyéni járulékok. A bevételnövelő intézkedések mellett a kormányprogrammal összhangban a szabályozás az adórendszeren keresztül is ösztönzi a foglalkoztatás növelését a kis- és középvállalkozói szektorban, valamint a hátrányos helyzetű térségekben.

A makrogazdasági stabilitást és növekedést elősegítő bérpolitika (4. iránymutatás)

A kis nyitott magyar gazdaságban a külső versenyképesség fenntartásához a termelékenység változásával összhangban lévő bérnövekedésre van szükség. 2001-2003 között a termelékenység növekedését jelentősen meghaladta a bérnövekedés. 2004-től kezdett újra összhangba kerülni a bér és a termelékenység növekedése, amit segített a költségvetési szférában alkalmazott visszafogott bérpolitika, de az egyensúlyi növekedést alátámasztani tudó szintek kialakulásához ennek folytatására van szükség. Összhangban az infláció mérséklődésével az Országos Érdekegyeztető Tanács 2006-ra a versenyszférára viszonylag alacsony, 4-5%-os bruttó átlagkereset növekedésben állapodott meg. Az eddigi adatok alapján az ajánlás jelentősen túlteljesül, az éves bérnövekedés ebben a szférában 7-8%-os lesz. Így, a számítottnál magasabb infláció ellenére, 3-4%-os reálbér-növekedés valósul meg. A költségvetési szférában a bruttó átlagkeresetek ennél kisebb mértékben, 5-6%-kal, az előirányzottnak megfelelően nőnek. Az év elején közel 10%-kal nőtt a kötelező minimálbér és júliustól hatályba lépett a középfokú végzettségűek magasabb bérminimuma.


29

Az elfogadott kiigazító intézkedések ebben az évben számottevően még nem befolyásolják a jövedelmet és a fogyasztást. A háztartások fogyasztása 2006-ban kb. 2,5%-kal nő. 2007-ben azonban a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és a fogyasztás csökkenését okozzák. Jelenlegi számításaink szerint 2008-ban további jövedelem-elvonásra már nem lesz szükség, a 2007-ben kialakuló színvonal fenntartható lesz, a fogyasztás ekkor már nem csökken. 2009-2011-ben, amikor a gazdasági fejlődés visszatér a normális pályára, és a GDP növekedése 4% felett lesz, a dinamikusabb bérnövekedés és mérsékelt infláció mellett a reálbérek és a fogyasztás évi 2-3%-kal emelkedhetnek.

Rugalmasabban működő áru- és munkaerőpiac (5. iránymutatás)

Horizontális politikák Az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel összhangban Magyarország kiemelt figyelmet kíván fordítani az alábbi horizontális politikák érvényesítésére:

a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása (ami egyaránt kiterjed a környezeti – egyaránt beleértve a természeti, táji, épített környezetet –, a makrogazdasági, a társadalmi folyamatok fenntarthatóságára, beleértve a biztonság szempontjait is);

a kohézió erősítésére (mind gazdasági, mind területi, mind pedig társadalmi értelemben – ez utóbbi magában foglalja az esélyegyenlőség kérdését is).

A fenntartható növekedés előfeltétele a különböző szakpolitikák közti összhang teljes körű biztosítása. Magyarország a felülvizsgált akcióprogramban foglalt intézkedések kidolgozásakor kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az átfogó stratégia igazodjon az egyes területeken megvalósuló olyan reformokhoz, amelyek egyidejűleg más területek reformjait is támogatják. Magyarország hosszú távon arra törekszik, hogy megteremtse azokat a keretfeltételeket, amelyek ösztönzik a megtakarítások és a beruházások megfelelő szintjét, ez utóbbi tudásra és innovációra való erőteljesebb összpontosításával. Rugalmas biztonság A globalizáció, a felgyorsult technikai fejlődés, a demográfiai változások és egyéb tényezők olyan kihívások elé állítják az unió tagállamait, így hazánkat is, melynek következtében a munkaerő-piac rugalmassága, illetve a szociális biztonság közötti kiegyensúlyozott viszony biztosítása komoly feladatot jelent a kormányok számára. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a 4.3.2.2. fejezet tartalmazza. 4.2 MIKROGAZDASÁG Ebben a fejezetben adunk számot a 2005. évi nemzeti akcióprogramban foglalt intézkedések terén tett előrelépésekről, valamint a 2006. évben az Európai Bizottság által kiadott ország-értékelés, a 2006. március 23-24-i Európai Tanács, valamint a hazai program-végrehajtási tapasztalatok nyomán tett felülvizsgálat eredményeiről. Következésképpen, az egyes uniós iránymutatásokhoz kapcsolódóan beszámolunk olyan új intézkedésekről is, melyek a 2005. évi akcióprogramban nem szerepeltek. A tervezett intézkedések egy része az unió strukturális és kohéziós politikájához kötődő operatív programok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó agrár-vidékfejlesztés előkészítés alatt álló intézkedései,


30

más része viszont átalakulóban lévő strukturális politikai hangsúlyok folytán kidolgozás alatt álló, vagy éppen döntési fázisban lévő kezdeményezései. 4.2.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar gazdaság a 90-es évek közepétől dinamikusan növekszik, jóval meghaladva az európai átlagot. E növekedés azonban az utóbbi években némileg elmarad az újonnan csatlakozott tagállamok teljesítményétől. A konvergencia mutatók utóbbi két évre visszatekintve lassuló felzárkózást mutatnak. A tartósan magas, uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedési ütem megtartásának továbbra is szükséges feltétele a foglalkoztatási mutatók javítása, valamint a termelékenység fokozása. A termelékenységet pozitívan befolyásolja a gazdaság innovációs képessége, a K+F ráfordítások tovagyűrűző hatása. Magyarország számára továbbra is az egyik legnagyobb kihívás a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának növelése, a kritikus 1 százalék körüli érték meghaladása, valamint a vállalatok innovációs képességének és aktivitásának serkentése. A kutatás-fejlesztés és innováció területén a problémák gyökere egyrészt a kiadások alacsony szintjében, másrészt a ráfordítások szerkezeti összetételében keresendő. Az információs társadalom térhódítása terén Magyarország az elmúlt egy évben nem tudta csökkenteni lemaradását. A hazai internet-penetráció, illetve szélesebb értelemben az IKT-eszközök és szolgáltatások alkalmazásának ösztönzése az elmúlt időszak kormányzati erőfeszítései és a szélessávú hálózatok intenzív fejlesztése ellenére is alacsony szintet mutat a háztartások körében. Lassú, de biztos felzárkózás figyelhető meg azonban az üzleti szektorban e területen. Az ország nemzetközi integráltsága és az országon belüli, területileg kiegyenlített gazdasági fejlődés serkentése érdekében történtek fontos fejlesztések a közlekedési infrastruktúra tekintetében. A közlekedési ágazatok mutatóit tekintve azonban még több intézkedésre van szükség az autópálya és gyorsforgalmi úthálózat kiépítettségét, illetve a vasúti szolgáltatások minőségét illetően. Jóllehet az ország viszonylag sűrű közlekedési hálózattal rendelkezik, a forgalmi igények számos helyen meghaladják az út- és vasúthálózat kapacitását. Közlekedési hálózatainkat Budapest-centrikusság és jelentős területi különbségek jellemzik. A hálózati szűk keresztmetszetek oldása, a közlekedési szolgáltatások igénybevevői számára rugalmas (intermodális) megoldások kialakítása továbbra is a terület fő kihívásai. A magyar vállalkozási/beruházási környezet minőségét éppúgy meghatározza a gazdasági szabályozás, a gazdasági tranzakciókhoz köthető költségek és adminisztratív terhek nagysága, mint a makrogazdasági környezet. A vállalkozások alapításával és működésével kapcsolatos szabályozásban történtek kifejezetten vállalkozás-barát lépések, miközben a vállalati beruházási tendencia nem élénkült számottevően. A KKV-k, kifejezetten a mikrovállalkozások finanszírozási problémáit részben orvosolták az elindított programok, azonban további intézkedésekre van szükség. Az elmúlt években a környezetvédelmi szabályozás területén átalakításra került a végrehajtás intézményrendszere és hatékonyabbá, egyszerűbbé vált számos eljárás. A környezetbarát gazdálkodás kialakításával kapcsolatban elmondható, hogy Magyarországon még mindig lassú az öko-hatékony innováció térnyerése, a környezetbarát technológiák adaptálása az üzleti és közszférában egyaránt. Magyarázó tényezők közé sorolható a K+F ráfordítások általánosan


31

alacsony szintje éppúgy, mint a kérdéskör jelentőségének tudatos ápolásában és jó kommunikációjában felmutatható hiányosságok, az üzleti, akadémiai-kutatói, és kormányzati szféra együttműködésének esetlegessége. Reménykeltő azonban a környezetvédelmi ipar átlagos ipari növekedési ütemet stabilan meghaladó mértékű növekedése, melynek döntő hányadát (98,6 százalék) a környezeti szennyezések közvetlen csökkentését szolgáló termékek előállítása és ilyen szolgáltatások nyújtása adja. 4.2.2 MIKROGAZDASÁGI CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK Az alábbi fejezetek a gazdaságfejlesztés strukturális reformlépéseit mutatják be. A 2005-2006. évben megtett és a következő időszakban tervezett intézkedéseket a következő célkitűzésekhez kapcsolva tárgyaljuk:

1. Kutatás-fejlesztés és innováció, azaz a versenyképesség bázisának szélesítése; 2. Környezetfejlesztés (szabályozás, környezetbarát gazdálkodás, környezettudatosság

erősítése) 3. Üzleti környezet dinamizálása; 4. Piacnyitás az energetikai szektorban, az energiahatékonyság, energiatakarékosság

javítása, és a megújuló energiaforrások használatának növelése; 5. Infrastruktúra fejlesztése és versenyelvű szabályozás erősítése.

4.2.2.1 Kutatás-fejlesztés és innováció, a versenyképesség bázisának szélesítése

A kutatás-fejlesztés ösztönzése, a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban

(7. iránymutatás) A hazai innovációs rendszer az elmúlt években teljes átalakuláson ment keresztül (önálló kormányhivatal, független pályázati ügynökség megalakulása, K+F adókedvezmény (200%), önálló innovációs alap létrehozása, innovációs járulék-fizetési kötelezettség közepes- és nagyvállalatok számára). Az utóbbi néhány év állami beavatkozásai, a támogató és ösztönző intézkedések megegyeznek az uniós irányokkal, hatásuk értékelése 2006 közepén elkezdődött. Ugyanakkor a K+F+I tevékenységet végző vállalkozások adminisztratív terhei, a gazdasági szabályzók instabilitása további intézkedéseket tesznek szükségessé. A K+F+I ötletek általános finanszírozási problémái, az újonnan fejlesztett termékek és szolgáltatások piacra vezetése során fennálló akadályok gyakran a magas humántőkét képviselő szereplők, vagy éppen az ötlet külföldi hasznosulását eredményezik. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Szabály- és stratégiaalkotási törvényi kötelezettségek meghatározása 2006. január 1-jétől léptek életbe a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV törvény közfinanszírozású kutatóhelyek szellemi tulajdon hatékony kezeléséről szóló szabályzatalkotási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései. A hatályos intézményi szabályzatokat a költségvetési támogatási szerződések alapfeltételül szabja a törvény. A felsőoktatási intézmények K+F és innovációs tevékenységének ösztönzése, valamint a kutatások hatékonyabbá válása, a kutatási eredmények hasznosítása érdekében a felsőoktatásról


32

szóló 2005. évi CXXXIX törvény 2006. december 31-i hatállyal a felsőoktatási intézményeknek kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát kell kidolgozniuk. Egyetemek/kutatóintézetek és a magánszféra közötti kapcsolat erősítése, a nemzetközi együttműködések elősegítése (támogatási programok) A gazdaságban és a társadalomban hasznosítható K+F eredmények elérése, valamint hazai kutatás-fejlesztési műhelyek és a gazdaság kapcsolatainak erősödése érdekében meghirdetett Jedlik Ányos program keretében 2005-ben, valamint 2006 első felében 68 nyertes projekt megvalósítására összesen 13,6 milliárd forint értékű támogatás került megítélésre az innovációs alap terhére. Ugyanebben az időszakban a Pázmány Péter Program keretében nyújtott 8,5 milliárd forint értékű megítélt támogatási összeg elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a felsőoktatási intézmények valódi kutató egyetemekké váljanak, elősegítsék új, innovatív cégek létrehozását és erősítsék a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokat a régióban. A rövid- és középtávon hasznosuló interdiszciplináris technológiákat két- vagy többoldalú nemzetközi K+F együttműködés keretei között kidolgozandó K+F nagyprojektek támogatására létrehozott Teller Ede program 5 projektre nyújtott 4 milliárd forint támogatása hivatott biztosítani, hogy a legnagyobb kaliberű kutatói munkák megvalósításához elengedhetetlen nemzetközi kooperáció megvalósulhasson. A Strukturális Alapokból megvalósított társfinanszírozott programok közül ki kell emelni a GVOP 3.2. intézkedését. Ennek keretében 2005-2006-ban 11 milliárd forint támogatás került kihelyezésre a következő célokra: közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése; a hazai és külföldi közös projektekben való részvétel illetve a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatások támogatása; a technológiai partneri kapcsolatok és hálózatok további fejlesztése; valamint a közfinanszírozású kutató intézmények és vállalatok közötti technológiatranszfer erősítése. Innovatív vállalkozások forráshoz jutásának segítése A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási programok a Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. csoportján belül létrehozott kockázati tőkealap-programmal is. (Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő ZRt. 2005. decemberében megkezdte működését.) A mikro-hitelektől a fejlesztési hiteleken keresztül a nagyléptékű fejlesztési tőkebefektetésekig terjedő finanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált kockázati tőkealap-program elsősorban a „finanszírozási résbe” szorult azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kisvállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt alkalmatlanok az egyéb, elsősorban hitelekből történő forrásbevonásra, ugyanakkor külső forrás igénybevétele nélkül képtelenek az elindulásra vagy továbbfejlődésre. A program forrásai előreláthatólag 2008-ig fedezetet nyújtanak a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. működésére. Kutatók képzésének, elhelyezkedésének, mobilitásának elősegítése A tehetséges fiatal kutatók hazatérésére, vállalati kutatói munkahelyek létrehozására, valamint a fiatal kutatók külföldi tapasztalatszerzésére és alkalmazására célzott programok - Polányi Mihály Program, Kozma László Program, Öveges József Program – keretében összesen mintegy 2,4 milliárd forint értékű keretösszeg került elkülönítésre.


33

Perspektivikus, magas hozzáadott értékkel bíró K+F tevékenységek megerősítése A legdinamikusabban fejlődő területeken (pl. biotechnológia, környezetvédelem, korszerű anyagtechnológiák és információs technológiák és alkalmazások) végrehajtott - alkalmazott és kísérleti kutatáson alapuló technológiafejlesztésre, új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozására és kipróbálására, valamint a vállalati és költségvetési kutatóhelyek együttműködésének erősítésére fókuszált a GVOP 3.1. intézkedése. Az alkalmazott kutatás-fejlesztési program 274 pozitívan elbírált projektje csaknem 15 milliárd forint támogatásban részesült. Az Asbóth Oszkár húzóágazati innovációs program hivatott elősegíteni kiemelt kutatás-fejlesztési központok létrehozását és működését a fejlett technológiák (biotechnológia, infokommunikáció, gyógyszeripar) területén vagy húzóágazatokban, melynek keretében 2005-2006-ban 10,5 milliárd forint értékű támogatás került megítélésre. Tervezett intézkedések Spin-off vállalkozások alapításának megkönnyítése A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. módosítása a tervek szerint 2007. első negyedévéig készül el, ami lehetővé teszi, hogy a közfinanszírozású kutatóhelyeken alkalmazott kutatók meghatározott ideig (3 évig) foglalkozhassanak vállalkozásalapítással és annak operatív ügyvitelével, korábbi státuszuk elvesztése nélkül. Technológia-transzfer irodák létrehozása, technológia intenzív start-up vállalkozások segítése A 2007-2013 közötti közösségi költségvetési periódus Új Magyarország Fejlesztési Tervének Gazdaságfejlesztési Operatív Programjához kapcsolódóan tervezünk megvalósítani a felsőoktatási és az általános kutatási eredmények jobb hasznosulását elősegítő intézkedéseket. Továbbá ugyanígy a GOP keretében kidolgozás alatt van egyes tudományos szakterülethez kötődő, technológia-transzfer irodák létrehozásának támogatása, melyek feladata elsősorban a tudományos eredmények piacra vitelének elősegítése és a technológia-intenzív start-up vállalkozások inkubációja, mentorálása lesz.

Az innováció minden formájának ösztönzése (8. iránymutatás)

A magyarországi vállalatok innovációs képessége és aktivitása (folyamat, termék és technológia esetében is) elmarad az európai átlagtól. Az innováció területén meghatározó a külföldi részvétellel működő vállalatok szerepe, ráadásul a magyar vállalatok innovációjának alapját többnyire nem saját K+F projektek, hanem az anyavállalat, vagy alvállalkozói szerződés keretében más külföldi partnerek által nyújtott technológiák képezik. Jóllehet a high-tech termékek és szolgáltatások magyar exportra vetített részaránya stabilan magasabb az EU25 átlagnál, a termékek és szolgáltatások fejlesztését döntően nem hazánkban végzik. A technológia-fejlesztés, korszerűsítés esetében forráshiány miatt gyakran nem a leghatékonyabb, legfejlettebb technológiák kerülnek alkalmazásra, noha a legújabb technikák abszorpciójára, és a fejlettebb termelési eljárások átvételére való képesség kiemelkedni látszik az újonnan csatlakozott tagállamok körében. Magyarországon az állami-felsőoktatási K+F intézményeket és a vállalkozásokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák gyengén fejlettek. Az állami vagy non-profit kutatóhelyekkel kapcsolatban levő vállalatok aránya kevesebb, mint fele az európai átlagnak. A spin-off


34

vállalkozások száma alacsony, növekedésüket korlátozza a finanszírozási lehetőségek szűkössége, illetve a stratégiai együttműködések hiánya. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Vállalati innováció és innovációs készségek erősítése Az Irinyi János program alprogramjai egyrészt a technológiai inkubátorokra, vállalati kutatóhelyek infrastruktúrájának fejlesztésére, az innovatív kis- és középvállalkozások létrehozására és megerősítésére, az innovatív ötletek egyéni megvalósulására koncentrálnak. Másrészt támogatják a magyar beszállítói KKV-kat a vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztése érdekében. Harmadrészt két biotechnológiai inkubátorház létrehozását segítették elő. A program 2005-2006-ban összesen közel 3 milliárd forintból gazdálkodik, a kihirdetett nyertes pályázatok száma 20. Iparjogvédelmi oktatásra és tanácsadásra szakosodott az ún. VIVACE program, melyen belül éves szinten közel négyezer KKV számára adódott, illetve adódik lehetőség tanácsadásra, és nagyságrendekkel több cég részesült információszolgáltatásban. A VIVACE program keretében adódik lehetőség továbbá magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatására is, mellyel 2005 decembere óta 20 KKV tudott élni. Regionális innovációs fejlesztések támogatása A Baross Gábor Program regionális fejlesztési ügynökségek tevékenységét, illetve a regionális innovációt támogató információs rendszer kialakítását segíti elő. Az elmúlt évben 241 pályázat került támogatásra 5 milliárd forint értékben. Tervezett intézkedések A megkezdett programok további folytatása, folyamatos működtetése javasolt. Határozott kormányzati elképzelés a NKTH programok és a 2007-2013 időszak Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) kutatás-fejlesztésre és vállalati innováció ösztönzésére fókuszáló intézkedéseinek szoros összehangolása – a várhatóan 2006 szeptemberében elfogadott TTI stratégia intézkedési tervének kidolgozásával párhuzamosan.

Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése

(9. iránymutatás) Az információs és kommunikációs technológia (IKT) szektor mind kínálati oldalról (IKT termelés), mind keresleti oldalról (IKT eszközök és megoldások alkalmazása) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. Az IKT elterjedése leginkább a termelékenység növekedésében köszön vissza. Az IKT-kiadások szintje viszonylag magasnak számít európai összehasonlításban, azonban az IT-kiadások aránya alacsony. Az elmúlt években jóllehet folyamatosan növekedett a háztartási adatok alapján számított Internet-penetráció – az ország továbbra is sereghajtó az európai viszonylatban (2005. évben a háztartások 22 százaléka rendelkezett internet hozzáféréssel.). A lakosságra vetített szélessávú hozzáférés adatai gyorsuló ütemű növekedést mutatnak, mindenesetre a bázis (2004. évben 2,2 százalék) igen alacsony. Az internet-hozzáférés havi díja európai összehasonlításban még mindig magas.


35

A vállalatok körében javuló trendet mutatnak az IKT eszközök és alkalmazások használatának jelzőszámai, az e-kereskedelemből, e-szolgáltatásokból származó bevételek aránya azonban az elmúlt évben is alatta maradt az európai átlagnak. A vállalatok esetében az elavult üzleti modellek, informatikai rendszerek, valamint a konzervatív üzleti attitűd tényezőit lehet kiemelni a magyarázó tényezők között. Az elmúlt egy évben javult az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége, valamint ezek használata. 2005. év végi adatok alapján a 20 alapvető közszolgáltatás fele már online elérhető – ami megegyezik az uniós átlaggal. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználása tekintetében pedig az üzleti szféra használati mutatói emelik az országot az európai uniós átlag felé. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Jogszabályozási lépések Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítendő 2006. január 1-i hatállyal módosításra került az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény (CVIII/2001. sz. törvény). A módosítás érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatók felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, az értesítési és eltávolítási eljárás egyes elemeinek felülvizsgálatát, a kéretlen reklámüzenetekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok átdolgozását, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozására vonatkozó főbb elvek rögzítését. A szerzői jogról szóló LXXVI/1999. sz. törvény módosításával lehetővé vált a digitális jogkezelés alkalmazásának kiterjesztése. Az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén Az elektronikus környezetvédelem program keretében megkezdődött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Informatikai Központ kezelése alatt álló Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztése. Az e-közlekedés, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kifejlesztése és alkalmazása érdekében megalakult az ITS Hungary Egyesület, mely szakértői bázisként szolgált és szolgál a jövőben is. Az Egyesület és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködve dolgozik az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer jogszabályi és intézményi kereteinek kialakításán. Az elektronikus egészség program keretében az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet irányítása alatt az Internetes Magyar Egészségügyi Adattár (IMEA) Tételes Egészségügyi Adatainak fejlesztése befejeződött, az adattárház széles körű felhasználók részére is hozzáférhetővé vált. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági ügykezelésének elektronikus megvalósítása megkezdődött. Digitális tartalmak, az IKT-tartalmi iparág fejlesztése A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény (NAVA törvény) 2006. január 1-i hatályba lépésével törvényi erőre emelkedett a magyar audiovizuális közkincs archiválásának szándéka. A NAVA program célja a Magyar Televízió archívumának és egyéb „önkéntes” audiovizuális archívumok digitalizálása, feldolgozása, hasznosítása és on-line elérhetővé tétele. Jelenleg az archívumban 62 000 műsorszám érhető el (94 000 óra műsoridő).


36

A Nemzeti Digitális Archívum kormányzati kezdeményezés a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik. 2006-ra az NDA keretében online elérhetővé vált mintegy 300 000 dokumentum – többek között az Országos Széchényi Könyvtár katalógusai, a Magyar Rádió archívumának egy része, múzeumok archívumai. Az KKV-k üzleti tartalomfejlesztésének támogatására a GVOP 4.2. intézkedése keretében 2005-2006-ban összesen 1,7 milliárd forint jutott 50 projektre. A hálózati információbiztonság és interoperabilitás megteremtése A CERT-Hungary Központ (CHK) a magyar kormány informatikai biztonsági incidenskezelő központja. Az informatikai biztonságnövelési program keretében a magyar CERT Központ 2006 első félévében 24 órás ügyeleti központ üzemeltetését vezette be. Az e-Tár program keretében bonyolított közgazdasági hitelesítő központ kialakítása befejeződött. Az IKT eszközök és -alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése Az e-gazdaság, e-kereskedelem fejlesztése érdekében a GVOP 4.1. intézkedése keretében 2005-2006 időszakban 303 projekt került támogatásra. A program célja a KKV-k számára a korszerű üzleti informatikai megoldások használatának ösztönzése. Tervezett intézkedések Jogszabályozási lépések Az elektronikus kereskedelem szabályozási feltételeinek javítása érdekében a kormányzat intézkedéseket tervez a fogyasztóbarát B2C, hazai és határokon átnyúló B2B e-kereskedelem elterjedését akadályozó információs és jogi korlátok leépítésére. A tervezett intézkedések között szerepel fogyasztói tájékoztatók terjesztése, portál kialakítása, jogszabály-módosítások kezdeményezése. Az IKT alkalmazása a közigazgatás és a közszolgáltatások területén A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásának fejlesztése, a hozzáférhetőség növelése, és egyéb, hatósági adatbázisokkal való kompatibilitás megteremtése. A NAVA és az NDA programok keretében történő archiválási munka 2008-ig folyamatos. Az elektronikus környezetvédelmi program kiépülése a 2007-2013-as időszakban a Környezetvédelmi Operatív Program keretében folytatódik. Az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer terén folyamatban van a központi funkciók előkészítése, a Közlekedési Operatív Program egyes projektjeibe kerül beépítésre. Elektronikus közszolgáltatások kiépítése esetében a kistérségekre vonatkozóan a cél egy komplex elektronikus önkormányzati információs rendszer megvalósítása (különös tekintettel az üzleti szervezetek részére nyújtott önkormányzati szolgáltatásokra). A közszolgáltatások további fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közszolgáltatások modernizálása Operatív Programban kerül megvalósításra.


37

Az elektronikus egészség program keretében az egészség-portál tartalomszolgáltatásainak fejlesztése, a Dr.Info webes-telefonos szolgálat megújítása és tartalombővítése, az „evidence-based medicine” legjobb gyakorlatának elterjesztése folyamatban van. Az IKT eszközök és alkalmazások vállalati és lakossági használatának terjesztése Az információs gazdaság és kereskedelem fejlesztése és ösztönzése érdekében a Gazdaságfejlesztési Operatív Program intézkedései között kidolgozás alatt van vállalati IKT megoldások adaptálását ösztönző támogatási konstrukciók kialakítása, valamint oktatási és képzési szolgáltatások támogatása. 4.2.2.2 A környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák fejlesztése, és a hulladékgazdálkodás erősítése

A z erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése

(11. iránymutatás) A környezetvédelmi szabályozás terén jelentős lépések történtek az elmúlt években. Az adórendszer egyes elemei környezeti szempontból kedvezően változtak, azonban ezen reformok egyelőre nem tekinthetők egy átfogó öko-adóreform részeinek. A bevezetett környezetvédelmi jellegű adók, díjak, járulékok, büntetések sok esetben alacsonyak, nem elég ösztönző hatásúak. A környezetbarát technológiák elterjedtsége, gyártása, alkalmazása még igen alacsony fokú, nem jellemző a megelőző környezetvédelem, inkább a kevésbé hatékony, rövidtávon költség-hatékony eljárások alkalmazása a meghatározó. A gazdasági szereplők nem kellően környezettudatosak, az erőforrásokat pazarlóan használják úgy az anyagok, mint az energia területén. Az újrafelhasználás és az ahhoz kapcsolódó technológiai megoldások, folyamatok nem elég elterjedtek. A hulladékot sem az anyaghasználat, sem az energetika (pl. hulladékhő) területén nem hasznosítjuk kellő mértékben. A környezettudatosság növelése terén alapvető cél, hogy bővüljenek a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretei, javuljon a környezeti információkhoz való hozzáférés és erősödjön a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel, valamint az, hogy a kormányzati környezetpolitikai eszközök ösztönözzenek a környezettudatos döntésekre és a fenntarthatóbb életmódra. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Környezetvédelmi szabályozás Az elmúlt egy évben megtörtént a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás újraszabályozása (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet), ezáltal lehetőség van a két eljárás összevonására. Megszületett az egyes kormányzati tervek, illetve programok stratégiai környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet (2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet) és a területi és területrendezési hatásvizsgálat a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet. A közgazdasági eszközök korszerűsítése terén megvalósítottuk a termékdíj bejelentés egyszerűsítését (internet, új formanyomtatvány) és az energetika területén az alkalmazások fejlesztését.


38

A 2006. január 15.-től hatályos közbeszerzési törvény módosítása lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlati felhívásban a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott környezetvédelmi jellemzők megállapítása során az európai, nemzeti vagy egyéb nemzetközi öko-címkékre hivatkozzon. Környezetbarát gazdálkodás, hulladékgazdálkodás 2006-ra elkészült a Nemzeti Környezettechnológiai Akcióterv (ETAP) tervezete, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van (unió felé benyújtásra került), a kormánydöntés 2006. szeptemberben várható. Az akcióterv 2008-ig határoz meg lépéseket a környezetvédelmi ipar, a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztése céljából. EMAS minősítést szerezni 2005 óta lehet. Azóta hivatalosan hazánkban 2 céget regisztráltak. ISO 14001 tanúsítással rendelkező cégek száma 2005. januárjában 784 volt, ami 2006. májusára 994-re nőtt. (megközelítő adatok, mivel kötelező regisztráció nincs, a tanúsítvánnyal rendelkező cégek száma jelenleg kb. 1000-1200-ra tehető) Magyarország az uniós előírásoknak megfelelően átülteti a vonatkozó uniós kritériumrendszereket az ökocimkék alkalmazása vonatkozásában. Az ismertség növelése érdekében a Kormány a vállalatok körében végzett ismeretterjesztést. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási Program keretében több mint 23000 gazdálkodó (a gazdálkodók mintegy 10%-a) vissza nem térítendő támogatásban részesül, amely mezőgazdasági termelők a termőföld 30%-án (1,2 millió ha) folytatnak környezetkímélő gazdálkodást. A „Sikeres Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram” környezetvédelmi fejlesztéseihez kapcsolódó „Zöld Forrás” pályázati felhívás a lisszaboni célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljával 2005. évben került meghirdetésre. A pályázati felhívást a vállalkozások részére hirdette meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Mind 2005. mind 2006. évben 800 millió forint állt rendelkezésre. A vissza nem térítendő kamattámogatást kis- és középvállalkozások kaphatják meg levegőtisztaság-védelmi, vízminőség-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodással összefüggő és a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházásaikhoz. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési hulladékkezelési regionális projektek uniós társfinanszírozással valósultak meg a 2005-2006 időszakban is. A KIOP-ból öt állati eredetű hulladékkezelési és hét építési-bontási hulladékkezelési projekt került elfogadásra. Ezen felül történtek meg központi forrásokból támogatott megelőzési intézkedések, valamint egyes településeknél a szelektív gyűjtőrendszerek kialakítása. Szabályozásra került az elektromos hulladékok, elhasználódott gépjárművek és csomagolási hulladékok hasznosítási kötelezettsége, az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavétele (109/2005. (VI.23.) Korm. Rendelet) és a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelése 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet. Környezettudatosság erősítése 2005-2006 során a társadalmi részvétel erősítése érdekében több száz környezet- és természetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezet és alapítvány programja kapott támogatást a Nemzeti Civil Alapprogram és a környezetvédelmi minisztérium forrásaiból,


39

amelyek a társadalom környezeti tudatformálását, a termelői és fogyasztói szokások átalakítását, valamint az uniós csatlakozás során felmerülő legfontosabb környezet- és természetvédelmi kérdések megismertetését segítették. Az Európai Bizottság és egyéb nemzetközi szervezetek számára történő adatszolgáltatás teljesítése, valamint a társadalmi részvétel és az információhoz való hozzájutás feltételeinek javítása érdekében folyamatosan bővül a lakossági tanácsadó irodák hálózata és a hazai és nemzetközi környezeti adat- és információáramlás korszerű számítógépes hátterén működő Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer. A környezettudatosság növelése érdekében 2005-ben kidolgozásra és véglegesítésre került a „Zöld Óvoda” kritérium és indikátorrendszer, a Kormányzati Erdei Iskola Program. 2005-ben 144 intézmény nyerte el az Ökoiskola címet, amelyek hálózattá szervezése 2005. őszén kezdődött el. 2005-ben megindult a környezetvédelmi és vízügyi képesítések korszerűsítése, illetve a környezet- és természetvédelmi témájú tanulmányi versenyek szakmai és anyagi támogatása. A felsőoktatás területén kiemelt hangsúlyt kapott a pedagógusképzésben, alapképzésben környezet-, természetvédelmi, vízügyi képzések és szakképzés, és több száz civil szervezet kapott támogatást olyan programokra, rendezvényekre, kiadványokra, amelyek a környezeti tudatosság növelését segítik elő. A Szakképzési Stratégiában megfogalmazott reformmal kapcsolatos jogalkotási folyamat értelmében, a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet szerint közzé tettük és gondoztuk a Szakképzési Szakértői és Vizsgaelnöki Névjegyzéket, módosítottuk a 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet szerint a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézmények listáját, valamint a 28/2004. (IX. 30.) OM rendelet értelmében három szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét. Tervezett intézkedések Környezetvédelmi szabályozás A következő időszak szabályozással kapcsolatos legfontosabb teendői a végrehajtási tevékenység javításának elősegítése, a közgazdasági ösztönző-rendszer hatékonyabbá tétele az adózás, járulékok, biztosítékadás, felelősségbiztosítás, árpolitika, kereskedelempolitika, valamint a büntetések területén. Ennek keretében tervezzük útmutatók és képzések kifejlesztését és megvalósítását a felügyelőségek és más érintettek számára. A közgazdasági eszközök fejlesztése területén folyamatban van a környezeti biztosítási és céltartalék képzési rendszer kialakítása, valamint a felelősségbiztosítási rendszer kidolgozása. A zöld közbeszerzések kötelező alkalmazása bizonyos termékkörre az uniós iránymutatásoknak megfelelően kerül bevezetésre. Környezetbarát gazdálkodás, hulladékgazdálkodás A környezetvédelem és a növekedés összhangjának specifikus fejlesztések ösztönzésén keresztül történő erősítése és a környezettechnológiai akcióprogram (ETAP) megvalósítása érdekében szükséges a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák (EMAS, ISO minősítések, ökocímkézés), a környezetvédelmi ipar fejlesztése (ipari specializáció), a környezetbarát hulladékgazdálkodás erősítése: megelőzés, veszélyesség csökkentése, újrahasznosítás, korszerű kezelési eljárások elterjesztése, korszerűtlen eljárások (létesítmények) korszerűsítése vagy bezárása. Környezetbarát gazdálkodás elterjesztését szolgáló intézkedéseket az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezése során több operatív program intézkedéseként (KEOP, VEGOP, ROP)


40

is kezdeményezzük. Az intézkedések kidolgozás alatt állnak a Környezeti és Energia OP programozása keretében. Környezettudatosság erősítése A környezettudatosság erősítését a következő területek fejlesztésével kívánjuk elérni: a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése; az információhoz jutás javítása; a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése; a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése. A környezettudatosság erősítését szolgáló intézkedések alapvető vázát a 2008-ig érvényben levő Nemzeti Környezetvédelmi Program adja. A részletesen kidolgozott terv tartalmazza a környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítését az oktatásban, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztését, a társadalom értékrendjének javítását célzó intézkedéseket, a környezettudatossággal kapcsolatos K+F és nemzetközi együttműködések erősítését szolgáló feladatokat, illetve a környezeti adat-gazdálkodás és információs rendszerek fejlesztését. Ezzel párhuzamosan és ezt tartalmilag, illetve időben kiegészítve a Környezeti és Energia Operatív Program szintén tartalmaz műveleteket az egyes társadalmi szektorok bevonásával, a vállalatok környezetpolitikájának kialakításától a szélesebb rétegeket elérő kampányokig. Az intézkedések kidolgozás alatt állnak a Környezeti és Energia Operatív Program tervezése keretében. 4.2.2.3 Üzleti környezet fejlesztése

Az egységes piac kiterjesztése és mélyítése (12. iránymutatás)

Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű az egységes piac – a munkaerő, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának – teljes körű érvényesítése. Az Európai Unió Belső Piaci Főigazgatósága által 2006. július 19-én közzétett Belső Piaci Eredménytábla, amely bemutatja a belső piaci irányelvek tagállami átvételének helyzetét, statisztikákkal szemlélteti az irányelvek átvételében tapasztalható elmaradásokat, valamint a helytelen vagy hiányos átvétel miatt a tagállamok ellen indított jogsértési eljárásokat. A 2006. június 1-i adatok alapján a tagállamok az 1620 hatályban lévő irányelvnek átlagosan 1,9 %-át az átvételi határidő lejárta után sem ültették át nemzeti jogukba. Magyarország átvételi deficitje 1,1 %, amellyel Dánia és Ciprus után továbbra is a harmadik legjobb teljesítményt nyújtja. Az Európai Bizottság értékelésével egyetértve hazánk célja, hogy tovább növelje a szabályozó és végrehajtó hatóságok hatékonyságát a jogsértések és szabálytalanságok visszaszorításának érdekében, továbbá, hogy a szankcionálási jogköröket átruházza az ágazati szabályozó hatóságoknak (13-as iránymutatással összhangban). A hagyományos és elektronikus közbeszerzések hatékonyságának javítása szintén kiemelendő területként kezelendő.


41

Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Solvit központ működése A belső piac működésének elősegítése érdekében Magyarországon kiemelten jól működik az ún. Solvit központ, amelynek feladata a belső piaci vitarendezés elősegítése. 2006. január 1. és június 15. között 40 megkeresés érkezett a magyar SOLVIT központhoz. Ezek közül az ügyek közül kilenc ügy került be az adatbázisba: öt esetben hazai, négy estben illetékes központként eljárva. Hazai központként eljárva (magyar állampolgárok vagy vállalkozások más tagállamban felmerült problémáját orvosolva) kétszer szociális biztonsági kérdésben, háromszor a szakképesítések kölcsönös elismerése témakörében intézkedtünk. Az átlagos ügyintézési határidő 56,5 nap, tehát az ügy elfogadásától addig, hogy az illetékes központ megoldást javasoljon, és azt el tudjuk fogadni, 56,5 nap telt el. Illetékes központként eljárva (külföldi SOLVIT központok megkeresése alapján magyar hatóságoknál intézkedve más tagállamok állampolgárai és vállalkozásai érdekében) négyszer jártunk el: kétszer szociális biztonsági témakörben, egyszer az áruk szabad áramlásával, egyszer pedig az oktatáshoz való joggal összefüggésben. Az oktatáshoz való joggal összefüggésben indított ügyet elutasítottuk, mert Magyarország nem alkalmazott diszkriminációt akkor, amikor strukturális alapból támogatott, a szakképzetlen magyar állampolgárok által ingyenesen igénybe vehető, számukra piacképes tudást biztosító tanfolyamok látogatását német állampolgárok számára díjfizetéshez kötötte. Ezekben az ügyek az ügyintézési határidő átlaga 14,5 nap. Elektronikus közbeszerzés A 2003. évi CXXIX. törvény módosítása megteremtette az elektronikus árlejtés alkalmazásának, valamint a dinamikus beszerzési rendszer működtetésének törvényi lehetőségét. Az elektronikus árlejtés a magyar közbeszerzési jogban olyan új lehetőséget jelent, mely az ajánlatkérők számára az eljárások gyorsabb, költséghatékonyabb lefolytatását, vagyoni eszközeikkel való eredményesebb gazdálkodást tesz lehetővé. Az elektronikus árlejtésre vonatkozó rendelkezések 2006. július 1-jén, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó rendelkezések 2007. január 1-jén lépnek hatályba. Tervezett intézkedések Elektronikus közbeszerzés Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályozással kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályok kidolgozása GKM-MeH partnerségben folyik a jövőben. A szabályozási folyamatot tovább kell folytatni, hogy a teljes körűen elektronikusan lebonyolítandó dinamikus beszerzési eljárás, és az elektronikus katalógusok közbeszerzésben való alkalmazásának részletes szabályai is elkészülhessenek.

2006. január 1. és június 15. között a magyarországi SOLVIT központhoz érkezett megkeresések ügytípusok szerinti megoszlása

Adózás; 3; 8%

Oktatáshoz való jog; 2; 5%

Letelepedés szabadsága; 4;

10%

Áruk szabad áramlása; 6; 15%

Munkavállalás; 4; 10%

Szociális ellátások; 13; 34%

Szakképesítések kölcsönös

elismerése; 6

Határátkelés; 1; 3%


42

KKV-k nemzetközi piaci megjelenésének ösztönzése, új termékek és szolgáltatások piacra juttatása A tervezett intézkedésekről konkrét információk a szeptember közepére várhatók. ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program érintett intézkedéscsoportja kialakítás alatt áll.

Versenyzőbb üzleti környezet kialakítása és az üzleti kezdeményezések ösztönzése a jobb szabályozáson keresztül

(14. iránymutatás) A vállalkozói környezet javítása egyik alapfeltétele a hosszú távú versenyképességnek és a gyors felzárkózáshoz szükséges dinamikus, fenntartható gazdasági növekedésnek. Maguk a vállalkozások a magas közterheket és az adminisztratív kötelezettségeket tekintik a növekedést leginkább akadályozó tényezőnek. Ugyancsak hátráltató tényező a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a finanszírozás problémái, valamint az inputok is. Magyarországon egy vállalkozás elindításának időigénye még mindig több mint 50 nap és magas az eljárások költségigénye és az alapításhoz előírt tőke nagysága is. Jelenleg kedvezőtlenek a (tőke-átcsoportosítás mutatójának vett) vállalat-megszüntetés hazai feltételei: a legtöbb európai országban megfigyelhető mintegy egy év helyett, a magyar gyakorlat szerint ehhez 2 év kell. A vállalat-megszüntetés Magyarországon költségigényes, illetve a fizetésképtelen cégek felszámolásakor visszaszerezhető tőke általában csak a követelés alacsony hányada. Az elektronikus ügyintézés tekintetében Magyarország mind az elektronikusan elérhető ügytípusok számát, mind az elektronikusan teljes mértékben lebonyolítható ügyeket tekintve az előrelépés ellenére még mindig elmaradással küzd. Az Európai Bizottság 2006-os összegzése szerint szükséges a hatékony csődeljárás és vállalati szerkezetátalakítás szabályozásának elérésére irányuló gyakorlati intézkedések bővebb kifejtése. Az ország-értékelés ezen túl nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói szellem valamennyi iskolai szinten megvalósuló ösztönzésének és támogatásának intenzifikálására. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A teljes központi szintű joganyag áttekintése A vállalkozói környezet javítása érdekében kiemelt cél a teljes központi szintű joganyag áttekintése a gazdasági szereplőket, illetve a jogalanyokat általában érintő adminisztratív terhek feltérképezése érdekében, az adminisztratív terhek mértékének becslése az egyszerűsített költségmodell (Standard Cost Model – SCM) segítségével. Eddig az adó, társadalombiztosítás, környezetvédelem, cégbejegyzés területen történtek felmérések. Elektronikus cégeljárás Az elektronikus cégeljárás területén tett közelmúltbeli intézkedések, a céginformációkhoz informatikai eszközök alkalmazásával történő hozzáférés a 2003/58/EK irányelvvel összhangban, a jövőre nézve lehetőséget biztosítanak az interneten keresztül történő cégalapításra, cégbejegyzésre. Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló rendelkezések hatályban vannak, melyek lehetővé teszik az elektronikus cégbejegyzést 2005. szeptember 1-től az rt-k és kft-k, 2006. július 1-étől pedig minden cégformára kiterjedően.


43

Egyablakos rendszer Az egyablakos rendszer kapcsán megemlítendő, hogy a Mediator adatközvetítő rendszer működik, és folyamatosan fejlesztett szolgáltatásokat nyújt. Az egyablakos rendszer továbbfejlesztése a cégtörvény 1. § (2) bek. e) pontját jelenti, azaz a cégbíróság "külön törvényben meghatározottak szerint - a cég kérelmére - közreműködik a cég számára szükséges, közhiteles nyilvántartásokon alapuló hatósági igazolások elektronikus úton történő beszerzésében." Új cégtörvény (13-as iránymutatással összhangban) és az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítő értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bővítése Az új cégtörvény elsősorban azzal jelent vonzerőt a társaságalapítók számára, hogy nem korlátozza szükségtelen követelményekkel a gazdasági tevékenység folytatását, ugyanakkor azonban kiszámítható, áttekinthető és garantálja a piac biztonságos működését. Az országgyűlés a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, majd a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt alkotta meg 2006. elején. Mindkettő 2006. július 1-jén lépett hatályba. Az információs társadalommal összefüggő jogsértések megakadályozását segítő értesítési-eltávolítási eljárás hatályának bővítése az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával (2005. évi CLXXI. törvény) megvalósult. Hatásvizsgálat fokozott elterjesztése Fontos lépés a jogszabályok előzetes és utólagos hatásvizsgálati kötelezettségének konkrétabb megfogalmazása a jogalkotásról szóló törvényben, valamint módszertani útmutatók közzététele, továbbképzések, minta-hatásvizsgálatok készítése révén a jogi szabályozás minőségének és koherenciájának javítása. 2006. január 30-án az Igazságügyi Miniszter tájékoztató formájában közzétette a szabályozás hatásvizsgálatának hivatalos módszertani útmutatóját. 2006. januárja óta kísérleti jelleggel működik a Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer. A projekt a jogszabálytervezetekhez (törvény, rendeletek) kapcsolódó előterjesztésekben vizsgálja a hatásvizsgálati és konzultációs elemeket. A jogszabálytár nyilvánosságának megteremtése A gyűjtemény naprakészen, kereshetően tartalmazza az önkormányzati rendeletek kivételével valamennyi jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek a Magyar Közlönyben megjelenő módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A hatályos joganyag hozzáférhetővé tétele megtörtént (www.magyarorszag.hu), 2006. január 1-jén hatályba lépett az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény két végrehajtási rendelete (305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet). A végrehajtási rendeletek a részletszabályokat rendezték. Egy másik fontos előrelépésnek tekinthető, hogy az európai uniós szabványok magyar nyelvű megjelentetése révén a vállalkozók anyanyelvükön ismerkedhetnek meg a tevékenységükkel kapcsolatos uniós szabványokkal, mely az egységes piacon való helytállás fontos feltétele. Elektronikus adózás Az APEH a 2001-2002-ben megkezdett elektronikus adózás rendszerét 2005. januárjától kiterjesztette a 10 000 legnagyobb adózóra. 2006. május 1-től pedig mintegy 50 000-es vállalati kör számára vált kötelezővé az elektronikus adóbevallás. A teljesen elektronikus bevallás


44

mellett működik egy „félig-elektronikus” bevallási rendszer is, melyben a kliens programok szintén letölthetők, azonban a bevallások papíralapon jutnak el az APEH-hoz. 2005. áprilisától lehetőség nyílt bárki számára, aki elektronikusan akart adóbevallást beadni, hogy ezt a kormányzati ügyfélkapun keresztül, az okmányirodákban történt regisztráció után megtehesse azonosító és jelszó használatával. Ez a szolgáltatás elérhető a magánszemélyek számára is. Tervezett intézkedések A teljes központi szintű joganyag áttekintése A teljes központi szintű joganyag áttekintése kapcsán további tervezett lépések a magyar SCM módszertan kialakítása, illetve tesztelése (a felmért területeken), majd a teljes központi joganyag áttekintése 2007 során. Emellett kísérleti jelleggel 2006. második felében megkezdődik a lakosságot, illetve a közszférát terhelő adminisztratív kötelezettségek számbavétele (módszertan kidolgozása, részterületek felmérése, SCM megfelelő adaptálása). Új polgári törvénykönyv és csődtörvény Az 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatnak megfelelően halad a Polgári törvénykönyv kodifikációja, melynek tervezetét 2007 második felében terjeszti a Kodifikációs Főbizottság a Kormány elé. Az új csődtörvény normaszöveg-tervezetének kidolgozásához szükséges szakmai viták jelenleg folyamatban vannak. Az új csődtörvény célja, hogy biztosítsa a vagyonkimentés megakadályozását mind a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és az esetleges csődnyitás közötti, mind a csődnyitást követő időszakban. Lehetővé teszi az adós számára - a hitelezők hozzájárulása esetén - mind a bírósági felügyelet nélküli reorganizáció (egyezségkötés), mind a bírósági felügyelet melletti reorganizáció lehetőségét. Utat nyit a nem reorganizálható cégek gyors kivezetésére a gazdaságból, teret biztosít arra, hogy a hitelezői követelések minél nagyobb mértékben váljanak kielégíthetővé. Az új cégtörvény további célja, hogy biztosítsa a gazdasági környezet "tisztulását" (különösen a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek és tulajdonosainak a társaság hitelezőivel szembeni felelősségére vonatkozó szabályok megalkotása révén); a külföldi vállalkozások magyarországi vagyonával szembeni eljárások lebonyolításának esélyét, valamint az egységes, koherens jogszabályi környezet megteremtését. Elektronikus cégeljárás A gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény-tervezet várhatóan 2006. szeptemberben kerül benyújtásra, rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A Cégszolgálattal kapcsolatos módosítása a beszámolókkal összefüggő tájékoztatási jog kiterjesztése. Ennek értelmében a beszámoló egyes része (nemcsak a teljes számviteli beszámoló) is képezheti a céginformáció tárgyát (hatály: 2007. január 1.) A törvénytervezet további egyszerűsítési pontokat tesz az elektronikus cégeljárásba. Ez a jogszabály-módosítás teremti meg a jogi feltételeit annak, hogy 2007 végére a vállalat-alapítás időtartama 1 hétre rövidüljön. Hatásvizsgálat fokozott elterjesztése A Kormányzati Jogalkotási Monitoring Rendszer a külön törvényekben szabályozott hatástípusok figyelembe vételének (környezeti hatások, KKV-kra gyakorolt hatások) vizsgálata révén tovább bővül. 2006-ban havi rendszerességgel készülő részfelmérések készülnek, melyek alapján 2007 első negyedében készül átfogó elemzés.


45

„Plain language” programok A jogszabályok logikai elemzése alapján kiemelt cél a jogalkotás során felmerülő értelmezési nehézségek kiküszöbölése, közérthető, az interaktív, internetes felületen is megvalósuló lakossági tájékoztatás és hatósági ügyintézés elősegítése, a jogszabályszerkesztés elveinek egyszerűsítése, jogi fogalomtárak fejlesztése. A jogszabály-szerkesztési elvek egyszerűsítési programja 2006 végére várhatóan befejeződik.

A vállalkozói kultúra terjesztése és a KKV-kat támogató környezet kialakítása (15. iránymutatás)

A kisvállalkozói szférán belül továbbra is túl sok az (alkalmazott nélküli) önfoglalkoztató és a mikrovállalkozás, ezek aránya az idősorban nem csökken, tehát a vállalkozások nem futnak be megfelelő vállalatfejlődési pályát. A középvállalkozások aránya az ország kis méretéhez képest is alacsonynak mondható. A KKV-k munkatermelékenysége ugyanis alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké – mivel technikai felszereltségük, tőkeellátottságuk is alacsonyabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy működésük hatékonysága alacsonyabb lenne – ha a mutatót a tőkeráfordítások hatásával korrigáljuk, eltűnik a különbség. A hazai KKV-k üzleti magatartása nem teszi őket alkalmassá arra, hogy a modern hálózati gazdaságba bekapcsolódjanak. Ennek a kimaradásnak részben oka a kisvállalkozásokra jellemző alultőkésítettség, illetve az, hogy a pénzügyi szektor nem szívesen foglalkozik hosszú távú finanszírozásukkal. Stabil pénzügyi háttér nélkül nem fogadják el őket a potenciális partner cégek, illetve maguk sem tudják biztosítani a hálózati részvételhez szükséges erőforrásokat. Kevés az olyan hídképző intézmény is, ami közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat, lehetőségeket, esetleg referenciát állítana mögéjük. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Innovációs központok, integrátor ipari parkok fejlesztése, inkubátorházak Az ipari parkok menedzsmentjére és fizikai infrastruktúrájára építve a tényleges vállalkozói igényeket kielégítő, a piaci árnál kedvezőbb költségű szolgáltatások hozhatók létre. A vonatkozó intézkedés ugyan keretkimerülés miatt 2005. novemberében lezárásra került, de az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában a következő években is fontos szerepet kap. Az életképes kezdő mikro- és kisvállalkozások indulását, valamint az innovatív vállalkozások megerősödését elősegítő inkubátorház-program 2005. novemberében keretkimerülés miatt szintén lezárásra került, folytatása az ÚMFT-ben várható. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, tanácsadás Kiemelt cél az alapvető működéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakma-specifikus ismeretek vállalkozások közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele. A vállalkozói képzési programok, konferenciák szervezése, kiadványok megjelentetése, vállalkozói szervezetek hasonló programjainak támogatása szintén kiemelendő intézkedéscsomag. Fontos megemlíteni a Multiplikátor Képzési Program pályázatíró, pályázati tanácsadó képzését is. Kiemelendő programok továbbá a Plato – eredetileg flamand kezdeményezésű – vállalkozói hálózat- és kapcsolatépítői program, a határon túli vállalkozások uniós felkészítési programja, a Szülőföld Program, valamint az EU házhoz jön, az EU Megfelelési és Tudásközpont Hálózat is.


46

Vállalkozások finanszírozási forráshoz jutásának elősegítése A tőzsdei bevezetést segítő program 2005/2006-ban összesen két alkalommal került meghirdetésre 100-100 millió Ft–os kerettel. A GKM program célja magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének ösztönzése a bevezetés költségeinek társ-finanszírozásával (támogatott költségek: jogi, szakértői, befektetési szolgáltatások díja - maximum a ráfordítások 50 százalékáig). Vállalkozói együttműködések támogatása Az I. NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív programjának 2.3. intézkedésének célja az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban a versenyhátrányok csökkentése érdekében. Az Interreg IIIA programok keretében két vegyes kamara jött létre a szomszédos országok kamaráival együttműködve. Tervezett intézkedések Pénzügyi eszközök biztosításának javítása Mivel a vállalkozások külső finanszírozási forrásokhoz való hozzáférése gyenge, a vállalkozások jelentős része csak korlátozott mértékben jut hozzá a működéséhez és különösen fejlődéséhez szükséges forrásokhoz. Emellett kevés az olyan hídképző intézmény is, ami közvetítené a kisvállalkozások felé az információkat és lehetőségeket, (kedvezményes) üzletviteli, partnerkereső és pályázati tanácsadási szolgáltatásokat nyújtana számukra. Ennek figyelembe vételével az intézkedés célja olyan pénzügyi konstrukciók kialakítása, melyek a lehető legszélesebb körben elégítik ki az eltérő méretű, és fejlesztési célú vállalkozások igényeit. Ezen pénzügyi konstrukciók önmagukban is, illetve a vissza nem térítendő támogatási konstrukciókkal kombinálva is felhasználhatók. Az intézkedéscsomag komponensei között meg kell említeni a mikrofinanszírozást, a tőkefinanszírozást (magvető és kockázati tőke), a bankrendszeren belüli – meglevő és jövőbeli – befektetési hitelek garantálását (árfolyam-garancia), valamint a bankrendszeren belüli – meglevő és jövőbeli – befektetési hitelek kamattámogatását. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, tanácsadás A korábbi programok hatásvizsgálatát, értékelését megkezdjük 2006 végén. Mindenesetre a Gazdaságfejlesztési OP keretében kidolgozás alatt vannak a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztését megcélzó intézkedések, a művelődési intézmények hálózatának esetleges bevonásával. Innovációs központok, integrátor ipari parkok fejlesztése, inkubátorházak Tervezett intézkedések a 2007-2013 közötti időszak Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében kerülnek kidolgozásra. 4.2.2.4 Piacnyitás az energetikai szektorban, az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítása, és a megújuló energiaforrások használatának növelése

Nyitott és versenyző piacok biztosítása (13. iránymutatás)

A hálózatos szolgáltatások közül Magyarországon a villamosenergia-piac 2003. január 1-jétől, a földgázpiac pedig 2004. január 1-jétől nyílt meg. A villamosenergia-piacon az első ütemben az egy telephelyen évi 6,5 GWh-nál többet vételező fogyasztók léphettek ki a piacra, míg 2004. július 1. követően már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált - azaz


47

szabad döntése alapján választhat szolgáltatót. A földgázpiacon az első ütemben az 500 m3/h nagyobb lekötött kapacitással rendelkező fogyasztók léphettek ki a piacra, míg 2004. július 1-től már minden nem háztartási fogyasztó feljogosított fogyasztóvá vált. A vezetékes energiahordozók versenypiacának kialakítását a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (VET), valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) és az ezek végrehajtását biztosító másodlagos jogszabályok írták elő. Az energiapiac működésével kapcsolatos szabályozási teendőket a Magyar Energia Hivatal látja el. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A 2003/54/EK irányelvnek való megfelelés érdekében megtörtént a villamos energiáról szóló törvény módosítása, a törvénymódosítást az Országgyűlés 2005. június 20-án fogadta el.. A szabad piaci fogyasztás részaránya 2005. év végére meghaladta az összes fogyasztás mintegy 35%-át, éves volumene túllépte a 11000 GWh-t, ami jelentős előrelépést jelent. A 2003/55/EK irányelvnek való megfelelés érdekében megtörtént a földgázellátásról szóló törvény módosítása, a törvénymódosítást az Országgyűlés 2005. június 20-án fogadta el. Az országos összes földgázfogyasztásnak mintegy 7%-a zajlott 2005-ben a szabadpiacon, mely, jóllehet lassú ütemű, de stabil aránynövekedést takar az elmúlt két évre visszatekintve. A gázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet kapcsán a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosítása révén biztosítottuk a hazai jogszabályi környezet 2006. július 1-vel történő megfeleltetését. Tervezett intézkedések Az új törvények, illetve a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok megvalósítják a részleges jogharmonizációt az EU vonatkozó belső piaci irányelveivel. A teljes harmonizáció 2007. július 1-ig, a teljes piacnyitás időpontjáig történik meg, új piaci modell kidolgozásával és új törvények kihirdetésével. Villamos energia esetében az új piaci modellről és törvényről szóló előterjesztést várhatóan a Kormány 2006. decemberben tárgyalja. Jóváhagyást követően a törvényjavaslat várhatóan 2007 elején kerül az Országgyűlés elé, amely az elképzelések szerint a törvényt a tavaszi ülésszakán elfogadja. Földgáz esetében az új piaci modellről és törvényről szóló előterjesztés várhatóan 2007 elején kerül a Kormány elé. Jóváhagyást követően a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerül, amely az elképzelések szerint a törvényt még a tavaszi ülésszakán elfogadja. 2007. július 1-re mind a földgáz-, mind a villamosenergia-piac esetében a törvényben deklarált jogi piacnyitás mértéke 100% lesz. Tehát mind a nem-lakossági, mind a lakossági fogyasztók feljogosított fogyasztóknak minősülnek, azaz szabadon választhatnak földgáz- és villamosenergia-szolgáltatót.


48

A z erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése

(11. iránymutatás) A megújuló energiaforrások felhasználásának aránya az Európai Unión belül továbbra is igen alacsony. Alapvetően hiányoznak a megfelelő technológiák és innovációk (csak pilot projektek, egyedi példák vannak, amelyek azonban azt mutatják, hogy a jelenlegi árképzés mellett még mindig drága ezek elterjesztése és használata). A megújuló energiaforrások felhasználásának aránya Magyarországon továbbra is igen alacsony – a nemzeti célkitűzések elérése e területen nem megkérdőjelezhető. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai összes villamosenergia-felhasználáson belül a fentiek alapján a 2003. évi 0,9%-ról (369 GWh) 2005-re 4,5%-ra (1800 GWh) növekedett. Az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya a 2003. évi 3,5%-ról (38,6 PJ) 2005-re 5,2%-ra (57 PJ) emelkedett. A legnagyobb növekedés a biomassza villamosenergia-termelési célú felhasználása terén következett be, amely több mint kétszerese az előző évinek (2004. 678 GWh; 2005. 1550 GWh). 2005-ben jelentősen (kb. 50 %-kal) növekedett a szélerőművek termelése 2004-hez képest, beépített teljesítményük pedig még nagyobb arányban (a 2004. évi 3,25 MW-ról 17,475 MW-ra) nőtt. Mindezekkel a megújuló energiával termelt villamos energia részaránya tehát 2005. év végére elérte a 4,5%-ot, és meghaladta az ország által 2010-re vállalt 3,6%-ot. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Megújuló energiaforrások használata A villamos-energiáról szóló törvény 2005. évi módosítása, és az új kötelező átvételi ár (23 Ft/kWh) meghatározása hozzájárultak ahhoz, hogy egy vonzóbb jogszabályi és támogatási környezet jöjjön létre. A Kormány a bioüzemanyagokról szóló 2003/30/EK irányelv rendelkezéseit a magyar jogba a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól szóló 42/2005. (III.10.) korm. rendelettel ültette át. Energiatakarékosság és energiahatékonyság 2004-ben a lakossági energia-megtakarítás pályázatos támogatására 1,446 Mrd Ft összeg állt rendelkezésre. 2005-ben forráshiány miatt nem került sor lakossági energiatakarékossági pályázat kiírására, csak a 2004. évben pozitívan elbírált pályázatok áthúzódó kifizetésére volt lehetőség mintegy 524 millió Ft értékben. 2006-ban 1,2 Mrd Ft állt rendelkezésre „A lakossági energia-megtakarítás támogatása NEP–2006-1”, valamint „A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése magánszemélyek számára NEP–2006-2” pályázatokra, összesen 7500 pályázat érkezett. A pályázatok kiértékelése és a döntéshozatal folyamatosan zajlik. Tervezett intézkedések Megújuló energiaforrások használata A megújuló energiaforrások terén előkészítés alatt áll a megújuló energiahordozó-felhasználás nemzeti stratégiája. Jelenlegi elképzeléseink szerint 2010-ig lehetséges elérni a zöld áram termelés részarányában a 6,5%-ot, a megújuló energiahordozó összesített részarányában pedig a


49

8-8,2%-ot. A tervezett további fejlődésnek alapfeltétele, hogy a mezőgazdaságban az energianövény fejlesztés – fás- és lágyszárú ültetvények – erőteljes fejlődésnek induljon és megteremtse a zöld áram termelés növeléséhez szükséges tüzelőanyag bázist. A tervezett intézkedések révén – az Európai Unió jelentős anyagi segítségére számítva – elérhetőnek tartjuk, hogy 2013-ra 11-11,5% körüli mértékűre emelkedhet a hazai zöld áram termelés és 14% körülire emelkedhet a hazai összes megújuló energiahordozó-felhasználás részaránya. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban már 2007-től szerepeltetni kívánjuk a megújuló energia-növények termelésének és elsődleges feldolgozásának támogatását. A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről szóló 2058/2006. (III. 27.) Korm. határozat alapján a Magyar Kormány célja, hogy a bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagokon belül 2010-ben legalább 5,75% legyen; biztosítva ezzel a megfelelést az EU 2003/30/EK irányelvével. E cél érdekében a Kormány intézkedéscsomagot fogadott el. Az intézkedések kiterjednek meghatározott bioüzemanyag-hányad elérésének gazdasági ösztönzése érdekében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény bioüzemanyaggal kapcsolatos adókedvezményekre, az európai üzemanyagszabványok változásainak folyamatos átvételére, az alapanyag termelés és feldolgozó kapacitás támogatására, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben támogatások tervezésre, a bioüzemanyagról szóló cselekvési terv elkészítésére, tájékoztató program kidolgozására valamint a bioüzemanyagok gyártási technológiáinak kutatás-fejlesztésére. Energiatakarékosság és energiahatékonyság Előkészítés alatt áll a „Sikeres Magyarországért” lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/32/EK irányelv alapján Magyarország a következő energiahatékonysági cselekvési terveket (EEAP) dolgozza ki, és nyújtja be az Európai Bizottság részére:

az első EEAP-t legkésőbb 2007. június 30-ig, a második EEAP-t legkésőbb 2011. június 30-ig, a harmadik EEAP-t legkésőbb 2014. június 30-ig.

A központi költségvetés lehetőségeinek keretein belül folytatódik a lakossági energia-megtakarítás támogatása pályázatos formában. Elkészülnek és az unió részére benyújtásra kerülnek a fent hivatkozott energiahatékonysági cselekvési tervek – a Nemzeti Megújuló Stratégia Kormány általi elfogadását követően (várhatóan 2007 elején). 4.2.2.5 Infrastruktúra fejlesztése és versenyelvű szabályozás erősítése

Az elérhetőség javítása az infrastruktúra fejlesztésén és minőségének javításán keresztül (16. iránymutatás)

2005-ben a közúthálózat sűrűsége az EU15 átlag 88 százaléka (329 km/1000km2), az autópálya ellátottság viszont csak mindössze 40 százaléka (6,5 km/1000km2) volt. A TEN-T hálózat Magyarországon mintegy 2100 km hosszú gyorsforgalmi úthálózatot feltételez, amelynek a jelenlegi kiépítettsége kicsivel több, mint 30 százalékos. Mindezek együttesen lassítják az ország versenyképességének növekedését és megnehezítik az elérhetőség javítását.


50

A hálózati hiányosságok mellett jelentős többlet karbantartási igényt jelent az utak pályaszerkezetének megfelelő minőségi szintre fejlesztése (lásd, az EU sztenderd 115 kN tengelyterhelés biztosítása). Hazánk a csatlakozási tárgyalások során 2008 végéig átmeneti mentességben részesült a 115 kN tengelyterhelésű gépjárművek közlekedésének engedélyhez kötését illetően. Magyarország 7 600 km hosszú vasúthálózatát is a Budapest központú sugaras szerkezet jellemzi. A hálózat ellátottsági mutatója közel kétszeresen meghaladja az európai átlagot. A műszaki állapot miatt a vonalak közel 40 százalékán azonban sebességkorlátozás van érvényben. A magyar közösségi közlekedés sok tekintetben korszerűtlen - mind az infrastruktúrát, a járműállományt, mind a forgalomszervezést, -irányítást, valamint a szolgáltatások minőségét tekintve. Továbbra is erőteljes a tömegközlekedés háttérbe szorulása, az egyéni gépkocsi-használat terjedése mind a települések közötti, mind a településeken belüli forgalomban. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Gyorsforgalmi úthálózat, közúti hálózat A gyorsforgalmi úthálózat bővülése az elmúlt évben is folytatódott. Az M1-es autópálya után immár az M5-ösön is Budapesttől egészen az országhatárig kiépült az autópálya. A nemzetközi forgalom szempontjából több, jelentős autópálya szakasz építés alatt áll. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése mellett zajlik a TEN-T hálózatba tartozó főútvonalak 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítése. 2006-ban megkezdtük a felkészülést a korszerű, úthasználattal arányos elektronikus díjfizetést megvalósító rendszer bevezetésére. A felkészülés jegyében létrejött a Díjpolitikai Szakértői Bizottság, melynek feladata a rendszer alapelveinek kidolgozása. Az új rendszer célja a közlekedési és szállítási módok közötti aránytalanságok megszüntetése, valamint a használó és szennyező fizet elv alkalmazása, a közúti közlekedést jelenleg csak részben terhelő externális költségek internalizálása. A tervezett rendszer alapelve, hogy a gyorsforgalmi utak használati díja a jövőben legalább azok üzemeltetésének, fenntartásának és időszakos felújításának költségeit fedezze. Vasúti hálózat és szabályozás A vasúti közlekedésről szóló CLXXXIII./2005. sz. törvény hatályba lépett 2006. január 1-én. A vasúti törvény hatályba lépésével párhuzamosan megkezdte működését a Magyar Vasúti Hivatal, melynek elsődleges feladata a liberalizálódó vasúti piac felügyeletének ellátása. A liberalizációs folyamat következő jelentős lépéseként 2006 januárjában a Magyar Állami Vasúttársaságból (továbbiakban, MÁV) kivált az árufuvarozási részleg, és MÁV Cargo. Zrt. néven jogi személyiséggel rendelkező társaságként önálló tevékenységbe kezdett. Tervezett intézkedések Gyorsforgalmi úthálózat, közúti hálózat A közúthálózat fejlesztése az elkövetkező években tovább folytatódik. A tervezett intézkedések beépítésre kerültek a 2007 - 2013 között érvényes Közlekedési Operatív Programba és a Regionális Operatív Programokba. A fejlesztéseket nem kizárólag európai uniós forrásokból finanszírozzuk, bizonyos projekteket más források bevonásával tervezünk megvalósítani. A


51

források konkrét meghatározására - a Konvergencia Program célkitűzéseivel való összhangban – várhatóan 2006 őszén kerül sor. A közforgalmú személyközlekedés infrastruktúrájának fejlesztési programjai beépítésre kerülnek a 2007 - 2013 között érvényes Közlekedési Operatív Programba és a Regionális Operatív programokba. A korszerű, úthasználattal arányos elektronikus díjfizetést megvalósító rendszert – elsőként a nehéz tehergépjárművek számára – 2008 január 1-én tervezzük bevezetni. A megvalósításra nemzetközi pályázat kerül kiírásra. Vasúti hálózat és szabályozás A vasúthálózatnál elsősorban a nemzetközi korridorok (IV. és V. folyosó) fejlesztésre és korszerűsítésére helyezzük a hangsúlyt. A tervezett intézkedések a Közlekedési Operatív Programba kerülnek beépítésre. A vasúti áruforgalomban a verseny erősödését várjuk a MÁV Cargo Zrt. tervezett privatizációjától, melyre 2007 folyamán kerül sor. A MÁV átalakításának következő lépése lesz a személyszállítási üzletág leválasztása várhatóan 2007 folyamán. Célunk, hogy ezzel elindítsuk a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-re tervezett teljes körű piacnyitási folyamatát. Intermodális logisztikai központok Az intermodális logisztikai központok elérhetőségének, közlekedési hálózati csatlakozásainak javítása bekerült a Közlekedési Operatív Programba. Mivel a már meglévő központok üzleti alapon működnek, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések finanszírozása során magánbefektetők részvételére is számítunk. A Közlekedési Operatív Program tervezése keretében folyik a logisztikai központok pályázati úton való támogatási formáinak kidolgozása, melyekhez az EMVA források felhasználásával kapcsolódási lehetőséget kívánunk biztosítani az agrár logisztikai rendszereknek is.

Az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom építése

(9. iránymutatás) A magyar távközléspiaci nyitás érdemileg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hatályba lépésével kezdődött meg. A szabályozás legfőbb erénye, hogy figyelembe veszi az infokommunikációs piacokon zajló konvergenciát. Az informatika és távközlés, illetve az átvitel és tartalom szintje közötti összefonódások határozták meg a szektorális versenyt már az elmúlt években is, és ennek a trendje várhatóan csak erősödni fog a következő időszakban. Előbbi esetében szükséges az informatikai piac szereplőinek továbbra is egyenlő feltételekkel biztosítani a kiegészítő távközlési infrastruktúrához való hozzáférést. Utóbbi esetében a tartalom és hálózat konvergenciája, és az ebből fakadó egységes megközelítés miatt indokolt az elektronikus hírközlés, illetve média szabályozási feladatait összevonni. Összességében, az elektronikus hírközléspiaci versenyt a jövőben a konvergenciából kifolyólag a mobilitás és a szélessávú szolgáltatások jelentőségének további növekedése fogja meghatároznia.


52

Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Elektronikus hírközléspiac, ágazati szabályozás 2006. első félévében jelentős lépések történek az elektronikus hírközléspiaci verseny fokozása érdekében (Nemzeti Hírközlési Hatóság döntései pl. a végződtetési és hurokátengedési díjak mértékének mérsékléséről). A technológiai konvergencia növekvő jelentőségére tekintettel megszületett a földfelszíni digitális televízió műsorszórás elterjedését lehetővé tevő jogszabály tervezete, amelynek elfogadása esetén (döntés várhatóan 2006 októberében) a 2002-es Európai Szabályozási Keret hozzáférésekre vonatkozó speciális szabályai kerülnek megfelelően átültetésre. 2005. év végén felállításra került egy mobil(kommunikációs) innovációs központ. Az innovációs erőforrások koncentrálása érdekében sor került az új generációs mobilkommunikációs technológia prekompetitív szakaszú fejlesztésére. A hálózati információbiztonság és interoperabilitás megteremtése 2006-ban megkezdődött a kritikus infrastruktúra elemeinek modell-értékű felmérése az elektronikus hírközlési szolgáltatók körében. Elektronikus közigazgatás infrastruktúrájának kiépítése 2006. május 31-ig több mint 1000 közigazgatási ügy leírása készült el, az ügyintézéshez szükséges hozzá tartozó elektronikusan elérhető, letölthető és kitölthető formanyomtatványok száma 2006. májusban több mint 2000. A 2003. évi háromról (ingatlankereső, cégkereső, gépjárműkereső) 2006. május 31-ére 264-ra nőtt a közszolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztató vagy információkereső szolgáltatások száma. Nagy látogatottságú a 2005. decembertől működő Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (HJEGY) szolgáltatás, melyen keresztül az érdeklődök egyszerű kereső segítségével hozzáférhetnek a hatályos joganyaghoz. A központi közigazgatás a Kormányzati Portálon, az azonosító funkciót ellátó Ügyfélkapun elektronikus ügyintézési felületet biztosít, amelyen keresztül elektronikusan végezhetők – folyamatosan növekvő számban – az államigazgatási ügyek. Ezek között a legfontosabb az unió által meghatározott 20 (Magyarországon 27) alapvető szolgáltatás elektronikus elérésének biztosítása, amely az összes közigazgatási ügyszám mintegy 80%-át fedi le. Emellett 2006. májusban mintegy 400 közigazgatáshoz kapcsolódó ügy intézhető (eltérő mértékű elektronizáltsági szinten) elektronikusan. Az Ügyfélkapu működése révén a Kormányzati Portálról indítható vagy azon keresztül elérhető elektronikus ügyintézések száma a 2005. november 1-jén hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvény megvalósításának eredményeként jelentősen bővült. 2006. május végén már több mint 100 000 (május 31-ig 112 652) állampolgár regisztráltatta magát az elektronikus szolgáltatások ügyfélkapun keresztül történő igénybevétele érdekében az okmányirodákban. Jelenleg e rendszeren keresztül érhetők el az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, a BM okmányirodai szolgáltatásai, a cégeljáráshoz, a jogszabály-nyilvántartáshoz kapcsolódó ügyintézések. 2006-ban már lehetőség volt elektronikusan benyújtani a felvételi jelentkezést, és az OEP számos szolgáltatása is elérhető.


53

Szélessávú hálózat fejlesztés A Közháló program 2004. évi elindulása óta 7300, szélessávú internet elérést biztosító hálózat végpont került kiépítésre közintézmények számára. (5000 általános és középiskolában elhelyezett Sulinet végpont, valamint 2300 Köznet végpont, mely utóbbiak teleházakban, művelődési házakban, önkormányzatokban, agrárkamarákban, könyvtárakban találhatóak.) Tervezett intézkedések Elektronikus hírközléspiac, ágazati szabályozás A földfelszíni digitális műsorszórásról szóló törvénytervezet elfogadása 2006 végére várható. A földfelszíni analóg műsorszórás leállításának tervezett legkésőbbi időpontja 2012 vége. Szélessávú hálózat fejlesztés A közháló program folytatása felülvizsgálat alatt van. A program folytatásáról döntés: várhatóan 2006. szeptember. Elmaradott térségekben a szélessávú lefedettség biztosítása érdekében fejlesztések tervezés alatt állnak – 2007 utáni intézkedések várhatóan vagy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program vagy a Regionális Operatív Programok keretében lesznek végrehajtva. 4.3 FOGLALKOZTATÁS A 2005. évi nemzeti akcióprogram benyújtása óta – és az abban foglaltakkal összhangban – a Kormány számos olyan intézkedést hozott, amelyek az álláskeresés ösztönzésén, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetének javításán, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorításán, az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés javításán keresztül a foglalkoztatás és az aktivitás növelését szolgálják. Emellett egyes iránymutatásokhoz kapcsolódóan új (a 2005. évi akcióprogramban nem szereplő) intézkedéseket is tartalmaz a jelentés. Ezek egy része az előkészítés alatt álló strukturális reformok részét képezik, más része pedig a makro-gazdasági egyensúly megteremtésére irányuló lépések nyomán váltak szükségessé. Azzal is számolni kell, hogy az akcióprogramban foglaltak közül néhány intézkedés csak hosszabb távon, a kiigazítás időszakát követően lesz megvalósítható. 4.3.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar munkaerő-piac legfontosabb jellemzője továbbra is az alacsony munkaerő-piaci részvétel (61,4%), ami az alacsony foglalkoztatási ráta (56,9%) és a mérsékeltnek mondható, ám növekvő szintű munkanélküliség (7,2%) eredője. A nők munkanélküliségi rátája 2005-ben - hosszú évek óta először - meghaladta a férfiakét. A munkanélküliek 41,6%-a tartósan, egy éve, vagy annál régebben keres munkát, esetükben nemcsak a munkahely-hiány, hanem a szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges készségek hiánya is nehezíti az elhelyezkedést.

A közel állandó foglalkoztatási szint mögött jelentős átrendeződések tapasztalhatók, a foglalkoztatottakon belül nőtt az idősebb korosztályok aránya1. Ez a változás, illetve a munkanélküliségi ráta mintegy egy százalékos növekedése az emelkedő nyugdíjkorhatárral,

1 2005-ben 10%-kal kevesebb volt a 15-24 éves foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az 50 év felett munkaviszonyban állóké közel 6%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt.


54

illetve a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel magyarázható. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkanélküliség elsősorban nem a foglalkoztatás rovására nőtt, ez inkább annak a jele, hogy több korábban inaktív személy jelent meg potenciális munkavállalóként a munkaerőpiacon. Az inaktívak száma 2000-2005 között 143 ezerrel, 2004-ről 2005-re 51 ezer fővel csökkent. A fiatalok esetében – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – alacsony a munkaerő-piaci részvétel. Ez elsősorban az oktatási, képzési idő meghosszabbodásával, illetve az oktatási expanzióval magyarázható. Bár magasabb képzettséggel fejezik be iskoláikat, mint elődeik, jelentősen rontja elhelyezkedési esélyüket, hogy az oktatás szerkezete nem igazodik kellőképpen a munkaerő-piaci kereslethez, a munkát kereső fiatalok közel fele még mindig szakképzetlen, és több mint fele egyáltalán nem rendelkezik munkatapasztalattal. A munkába állást emellett az is nehezíti, hogy az utóbbi években a munkaerő iránti keresletet a GDP uniós viszonylatban dinamikus növekedése sem növelte számottevően. Ezért a fiatalok elhelyezkedését a Kormány a munkáltatók járulékterheit csökkentő kedvezménnyel is ösztönzi. Az idősebb korosztályok munkaerő-piaci mutatói – a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének is köszönhetően - az utóbbi években jelentős javulást mutatnak. 2005-ben az 50 éven felüliek népessége és gazdasági aktivitása lényegesen nőtt, a 67 ezer fős növekedésből 11 ezer a munkanélküliek, 56 ezer a foglalkoztatottak számát gyarapította. Ugyanakkor a munkavállalási korú népesség egészéhez - és különösen az uniós átlaghoz - viszonyítva a foglalkoztatási és az aktivitási szintjük továbbra is igen alacsony, ezért a helyzet javításához további erőfeszítésekre van szükség. Magyarországon a munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes csoportokat. Különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony végzettségű emberek, a roma emberek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a megváltozott munkaképességű emberek, valamint bizonyos demográfiai csoportok, elsősorban életciklusokhoz köthetően (közéjük tartoznak a gyermeket vállaló nők, a fiatalok és az idősebb munkavállalók). Foglalkoztatásukat célzott járulékkedvezmények és a foglalkoztathatóság javítását szolgáló programok segítik. A mezőgazdaság területén a fiatalok foglalkoztatása, vállalkozásai fejlesztése, valamint az idős korosztályok aktivitásának kérdéseit összehangolt, egymással összefüggő kormányzati tevékenységet igényelnek, melyek egyúttal a gazdálkodási eszközök átadását és további felhasználását is elősegítik. Ez a támogatási rendszer ezért egyrészt segíti a fiatal mezőgazdasági vállalkozók birtokszerzését, másrészt ösztönzi a munkából már kivonuló idősebb korosztály birtokátadását. 2006. II. negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest a munkaerő-piac aktivitási mutatói javulást mutatnak: a foglalkoztatottak száma 42 ezer fővel nőtt, a munkanélküliek száma és rátája stagnált, a fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal csökkent. 2002. év azonos időszakához viszonyítva a foglalkoztatás 1,7 százalékkal, 66 ezer fővel bővült, a foglalkoztatási arány 1,2 százalékponttal, az aktivitási arány 2,1 százalékponttal emelkedett. Az inaktívak száma számottevően, 5,1 százalékkal, azaz 185 ezer fővel csökkent. 4.3.2 CÉLOK, INTÉZKEDÉSEK Az alábbi fejezetek – az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve –, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit,


55

az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket:

1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén.

4.3.2.1 A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása

A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül (18. iránymutatás)

A munkaerő-piaci részvétel szempontjából – az életciklussal is összefüggésben – bizonyos munkavállalói csoportok sajátos helyzetben vannak. A pályakezdő fiatalok a munkaerő-piacra való beilleszkedés, az idősebb korosztályok a munkaerő-piacon való bennmaradás, illetve – hosszabb-rövidebb távolmaradást követően – az újbóli belépés nehézségeivel szembesülnek, míg a nők hátrányai elsősorban azzal függenek össze, hogy a gyermeknevelés időszakában egy időre (ami a kiterjedt gyermekgondozási ellátásoknak köszönhetően az esetek többségében több évet jelent) elhagyják a munkaerő-piacot, és ezt követően rendkívül nehéz a munka világába való visszatérés. A nemzeti akcióprogram mindhárom célcsoport tekintetében tartalmazott intézkedéseket, melyek végrehajtása már 2005-ben megkezdődött. Emellett folytatódtak az egészségi állapot javítását szolgáló intézkedések is, amelyek a magyar népesség egészségi állapotát figyelembe véve a munkaerő-piaci részvétel növelésének fontos feltételét jelentik. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Pályakezdők munkába állásának segítése A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében 2005 végén a Kormány elindította a START Programot. A program a pályakezdőt foglalkoztató munkáltatónak a foglalkoztatás első évében - az átlagosan 35%-os szintről - 15 százalékra, a második évben pedig 25 százalékra csökkentette a járulékfizetési kötelezettségét. Fontos változás a korábban bevezetett járulékkedvezményekhez képest, hogy igénybevétele jóval kevesebb adminisztrációs terhet jelent a munkáltatónak, és a támogatást nem utólagos megtérítésként kapja a munkáltató, hanem az a járulékok egy részének átvállalását jelenti. Részben ennek köszönhető a kedvezmény magas igénybevételi aránya: eddig 33 ezer fiatal igényelt START kártyát, és 2006 első felében mintegy 9000 fiatal helyezkedett el a START Program keretében. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának támogatása Az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci programot indított, amelynek keretében személyre szabott és a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodó szolgáltatásokkal segíti a tartós munkanélküliek elhelyezkedését. 2005-ben 43 ezer fő vett részt a programban, közülük 27 ezer fő helyezkedett el. Az idősek aktivitásának megőrzését szolgálja továbbá a „prémium évek” program, amely célja a nyugdíj előtt álló munkavállalók aktivitásának megőrzése részmunkaidős foglalkoztatáson keresztül. A program 2005-ben a versenyszférára is kiterjesztésre került. 2005-ben erre a konstrukcióra építve indította el a MÁV saját programjait, amelyek 11 ezer főt érintő létszámleépítés kezelését szolgálják (a prémium évek program adta lehetőségeket biztosítva, illetve a vállalaton belüli munkahelyváltás segítésével).


56

A nők munkaerő-piaci részvételének növelése A kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzését szolgálja, hogy 2006. január 1-jével hatályát vesztette a gyes melletti munkavégzést korlátozó szabályozás. A szabályozás alakítása mellett a kisgyermekes nők munkaerő-piaci integrációját aktív munkaerő-piaci programok (HEFOP 1.3. intézkedés) is segítik. Folyamatban van a bölcsődei ellátások fejlesztése: 2008-ig közel 1400 új férőhely jön létre (HEFOP 4.2. intézkedés). Az egészségi állapot javítása Folytatódott a Nemzeti Népegészségügyi Program, melynek keretében kidolgozásra került a közoktatásban bevezethető egészségfejlesztési tantárgy tananyaga. A kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködésben az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatási programok valósultak meg, amelyeknek kiemelt célcsoportját jelentette a roma népesség. Javulnak a szűrővizsgálatok feltételei az eszközök (a nehezen megközelíthető településeken „szűrőbuszok” alkalmazására van lehetőség) és a finanszírozás tekintetében. Folyamatban van a megkezdett infrastrukturális fejlesztések (HEFOP 4.3. intézkedés) és a Nemzeti Rákellenes Program végrehajtása. A szenvedélybetegek munkaerőpiacra való visszatérésének segítése érdekében a kormány pályázati úton támogatta védett munkahelyeken történő foglalkoztatásukat. Tervezett intézkedések A START program kiterjesztése A START Programmal kapcsolatos kedvező tapasztalatok alapján a Kormány – az ESZA támogatásával – kiterjeszti a programot az alábbiak szerint: - A ’START Plusz’ program keretében a kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli

hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek alkalmazása esetén a munkáltatótól a járulék egy részének megfizetését a Munkaerő-piaci Alap átvállalja.

- A ’START Extra’ program célja, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerő-piaci visszatéréshez a tartósan munkanélkülieknek, akiknek nehezebb elhelyezkedniük vagy az életkoruk miatt, vagy azért, mert az ország leghátrányosabb, elmaradott térségeiben, településein élnek. A munkáltatótól az első évben a Munkaerő-piaci Alap teljes egészében, a második évben pedig részben átvállalja a járulék megfizetését.

Korábban is igénybe vehető volt az 50 éven felüli tartósan munkanélküli személyt, illetve a gyesről visszatérő szülőt alkalmazó munkáltatók számára egyfajta járulékkedvezmény, ennek igénybevételi aránya azonban a bonyolult adminisztráció és az utólagos megtérítés rendszere miatt alacsony volt. A START Program tapasztalatai azt jelzik, hogy az egyszerűbb igénybevétel lehetősége mellett a célzott járulékkedvezmények megfelelő eszközt jelentenek a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának ösztönzésére. Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével A korai nyugdíjba vonulás csökkentése érdekében a kormány az előrehozott és a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeinek módosítását tervezi. Ezenkívül átalakítjuk a rokkantsági ellátások rendszerét is. A részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy olyan átmeneti járadék váltja fel, amely megfelelő rehabilitációval kiegészítve segíti és ösztönzi a munkaerőpiacra való visszatérést. A Strukturális Alapok forrásait is igénybe véve olyan rehabilitációs rendszert alakítunk ki, amely az egyént és a meglévő képességeket állítja a középpontba, és lehetővé teszi, hogy a megváltozott munkaképességűek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz.


57

Érje meg dolgozni (19. iránymutatás)

Az akcióprogram az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzésének, a munkaerő-piaci aktivitás megőrzésének egyik fontos eszközeként a munkanélküli ellátásokat és a szociális ellátások munkavállalásra ellenösztönző hatásainak kiküszöbölését határozta meg. Ezzel összhangban az elmúlt egy évben sor került a munkanélküli ellátások és egyes szociális ellátások átalakítására. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A munkanélküli ellátórendszer átalakítása 2005 végén – az akcióprogramban meghatározott szempontokat érvényesítve – a munkanélküli ellátást az álláskeresési támogatás rendszere váltotta fel, amely két elemből áll: az álláskeresési járadékból, illetve az álláskeresési segélyből. Az új rendszerben a mielőbbi elhelyezkedést segíti, hogy: - az álláskeresési támogatás a folyósítás első szakaszában a korábbi jövedelemhez jobban

igazodó, magasabb összegű ellátást, míg a továbbiakban egy alacsonyabb szintű, fix összegű ellátást jelent;

- az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, a szoros együttműködés, amihez a foglalkoztatási szolgálat segítséget nyújt, minden álláskeresővel egyéni álláskeresési megállapodást kell kötni, ami lehetővé teszi az önálló álláskeresés következetesebb számonkérését;

- az álláskeresési járadékban részesülő, ha elhelyezkedik, megkaphatja a hátralévő összeg felét;

- az álláskeresési segély mellett pedig – annak szüneteltetése nélkül – lehet alkalmi munkát végezni.

A szociális ellátórendszer változásai A munkaerő-piacról kiszoruló személyek tipikus segélyezési formája a rendszeres szociális segély, ami 2005 végén szintén átalakításra került. A munkaerőpiacra való visszatérés segítését szolgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségét törvény szabályozza. A települési önkormányzat szociális intézményének az érintettel közösen beilleszkedési programban kell megállapodnia, amely egyénre szabottan tartalmazza az együttműködés elemeit. 2006. július 1-től a segélyezés rendszerében több lényeges változás történt, családi (háztartási) alapon fogyasztási egységgel számolva történik a jogosultság megállapítása, a támogatás összege egy meghatározott szintre egészíti ki a háztartás jövedelmét. A módosítás Magyarországon új elemként bevezette, hogy a munkavállalás első időszakában az egyén a segély egy részét megkapja annak érdekében, hogy a munkavállalással kapcsolatos többletkiadásait (utazás, étkezés, ruházkodás, stb.) kompenzálja. A segély változatlan összegben folyósításra kerül, ha a segélyezett alkalmi munkavállalóként dolgozik. Tervezett intézkedések Az ellátórendszerek átalakítása mellett megkezdődik az intézményrendszer átalakítása is. A rendszer kiépítésének egyik első lépéseként sor kerül a szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott „beilleszkedési terv” és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott „álláskeresési megállapodás” jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására.


58

Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek (19. iránymutatás)

Az álláskeresők és a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javításában, álláskeresésének segítésében meghatározó szerepe van az aktív munkaerő-piaci politikáknak. A kiigazítás időszakának várható foglalkoztatási feszültségeire tekintettel az álláskeresést segítő szolgáltatások és támogatások szerepét meg kell erősíteni. Az elmúlt másfél évtized tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az inaktivitás tartóssága nehezen visszafordítható. Ezért arra kell törekedni, hogy a munkahely elvesztése ne jelentse a munkaerőpiacról való tartós/végleges kivonulást. Különösen fontos, hogy azok, akik a munkaerőpiacra való belépés tekintetében fokozott nehézségekkel szembesülnek (köztük a romák és a megváltozott munkaképességűek), személyre szabott segítséget kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, foglalkoztathatóságuk javításához és az elhelyezkedéshez. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Aktív munkaerő-piaci intézkedések Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) által nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 2005-ben 410 ezer fő volt, ami 9%-os (34 ezer fős) növekedést jelent az előző évhez képest. A pályakezdők esetében 21%-os (7 ezer fős) növekedés volt. 2005-ben 221 ezer fő vett részt aktív munkaerő-piaci intézkedésekben, közülük közel 30 ezer fő volt pályakezdő. Területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított források egy jelentős része decentralizáltan kerül felhasználásra oly módon, hogy a forrásokból a hátrányos helyzetű térségek az átlagosnál nagyobb mértékben részesülnek. Ennek köszönhetően az aktív munkaerő-piaci politikák jelentős szerepet töltenek be a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek csökkentésében. Ezen kívül a Regionális Operatív Program keretében is folytatódtak azok a programok, amelyek ESZA forrásokból a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációját, illetve a szociális gazdaság típusú tevékenységek fejlesztését támogatják. Álláskeresők elhelyezkedésének segítése mikro-, kis- és közép-vállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél 2006 januárjától támogatást vehetnek igénybe azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve civil szervezetek, amelyek legalább három hónapja nyilvántartott állást keresővel bővítik a létszámukat: egy évig mentesülnek a munkáltatói járulékok megfizetése alól, amennyiben a támogatással megegyező ideig vállalják a felvett személyek foglalkoztatását. A programba 2006. első hat hónapjában közel 6 ezer gazdálkodó szervezet kapcsolódott be, mintegy 7800 fő, legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső számára teremtve munkalehetőséget. A programban résztvevő cégek háromnegyede a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikro-vállalkozások, míg egyötöde a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozások közül került ki. Romák foglalkoztatását segítő programok A foglalkoztatás területén a romák helyzetének javítását elsősorban integrált, a munkaerő-piaci hátrányokat kezelő, komplex foglalkoztatási programok szolgálják. Jelenleg ilyen programokat támogatunk hazai (munkaügyi központok roma komplex programjai, OFA programok) és ESZA forrásokból. 2005-ben az ÁFSZ aktív munkaerő-piaci szolgáltatásai és támogatásai (az MPA-ból finanszírozott központi és megyei programokat és a HEFOP 1.1. intézkedést egyaránt beleértve) becslések szerint mintegy 28 ezer roma álláskereső foglalkoztathatóságának javítását segítette. A romák hozzáférésének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a roma


59

szervezetekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek) való együttműködésre, a programok végrehajtásában való részvételükre. Az átfogó (azaz nem csak romákra irányuló) programok mellett fontos szerepük van a „célzott” roma programoknak is (ilyen program az ÁFSZ-ben működő roma foglalkoztatás-szervező hálózat, az OFA által támogatott roma pedellus-program). Megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációja 2005-ben átalakult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek támogatási rendszere, és megkezdte működését az akkreditációs rendszer. Az akkreditáció célja a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályainak, valamint az állami támogatás igénybe vételéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, magatartási szabályok meghatározása. Az ÁFSZ keretein belül működő Rehabilitációs Információs Centrumok (RIC) egy helyen, akadálymentes környezetben integrálják a megyei munkaügyi központ szolgáltatásait: foglalkozási információt, öninformációs lehetőséget, tanácsadást, és munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosítanak. 2005-ben megvalósult a RIC-ek országos lefedettsége, szolgáltatásaik az összes megyeszékhelyen elérhetővé váltak. Tervezett intézkedések Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy az ÁFSZ a munkanélküliek minél nagyobb hányadának ajánljon fel a munkanélküliség korai szakaszában egy újrakezdési lehetőséget, vagy foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és aktív támogatást. A foglalkoztatáspolitika eszköztárát a helyi sajátosságokhoz és lehetőségekhez kell igazítani. Ezért a munkaügyi központok és a helyi szereplők erőteljesebb szerepet kapnak az adott térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek tervezése tekintetében. Újfajta együttműködést alakítunk ki a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között. Annak érdekében, hogy a civil szervezetek szolgáltatásai – amelyek elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és/vagy a hátrányos helyzetű térségek munkaerő-piaci problémáinak kezelésére irányulnak – szervesen illeszkedjenek az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerébe, kialakítjuk az ÁFSZ és a civil szervezetek közötti együttműködés intézményes kereteit. A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési program indul, és emellett folytatódik a telepeken élők lakhatási és szociális feltételeinek javítását szolgáló program. Az átfogó programokat a jövőben is indokolt kiegészíteni célzott roma programokkal, kiemelt figyelmet fordítva a hozzáférés javítására. A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából 2006-ban megteremtjük az ún. „védett piacok” működésének feltételeit, vagyis meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlásánál elsőbbséget biztosítunk azon vállalkozások számára, amelyek jelentős létszámban foglalkoztatnak egészségkárosodással élő, illetőleg fogyatékos személyeket.


60

Korszerű foglalkoztatási szolgálat (20. iránymutatás)

A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez javítani kell a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását segítő eszközöket. Az állam feladata a munkaerő-piac működésének segítése egy olyan közvetítő és információs szolgáltatás révén, amely hozzájárul ahhoz, hogy az álláskereső megtalálja az elérhető álláslehetőségek közül a neki leginkább megfelelőt, a vállalkozások pedig megtalálják a vállalat sikeres működtetéséhez szükséges munkaerőt. A munkaerő-piac folyamatos változása új típusú szolgáltatásokat vár az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (ÁFSZ). Megfelelő információkkal kell rendelkeznie a helyi, regionális és országos munkaerő-piacokról, a szolgáltatásoknak az álláskeresők és a munkáltatók tekintetében is a jelenleginél szélesebb kört kell elérnie. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Folytatódott az ÁFSZ fejlesztése, melynek célja a szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítása. A projekt az állásközvetítés rendszerét, a munkaügyi központok és kirendeltségek informatikai eszközrendszerét és a munkaerő-piaci kereslet- és kínálat összehangolását segítő munkaerő-kínálat előrejelzését szolgáló rendszer kialakítását foglalja magában (HEFOP 1.2. intézkedés). Az állásközvetítés rendszerének fejlesztése keretében a munkaügyi kirendeltségek eddig közel felében bevezetésre került az ún. „profiling” rendszer, továbbá megkezdte működését az ÁFSZ WAP-portál, amely révén lehetővé vált az álláskeresők számára az állás- és képzési lehetőségek mobiltelefonon keresztül történő elérése. A „100 lépés” program keretében döntés született arról, hogy az ÁFSZ szolgáltatásait szélesebb körben elérhetővé tesszük az ügyfelek részére. A szolgáltatási modell szerves részeként információs pontok jönnek létre önkormányzatoknál, teleházaknál, bevásárlóközpontokban és egyéb közösségi helyeken. Ezzel további mintegy 350 információs végpont fogja biztosítani az álláskeresők minél könnyebben hozzáférhessenek az ÁFSZ információihoz és bizonyos szolgáltatásaihoz. Tervezett intézkedések Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer Az aktivitás növelése és az álláskeresés ösztönzése érdekében 2007-től megkezdjük egy olyan rendszer kiépítését, amelyben a munkával nem rendelkező emberek először az elérhető álláslehetőségekkel, álláskeresést segítő szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetőségük azonnal munkába állni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert) alakítunk ki, ahol minden munkavállalási korú személynek meg kell jelennie, aki ellátást igényel. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentős bővülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fős ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Ahhoz, hogy az ÁFSZ és a kapcsolódó szociális szolgáltatások a növekvő ügyfélkörből fakadó feladatokat magas színvonalon, eredményesen és hatékonyan tudják ellátni, és mindazoknak, akinek valamilyen aktív munkaerő-piaci szolgáltatásra van szükségük, biztosítani tudják azt, növelni kell az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, tovább kell fejleszteni a szolgáltatásokat. E célok megvalósításában meghatározó szerepe lesz az Európai Szociális Alap forrásainak.


61

A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése A szociális szolgáltató-rendszerrel való együttműködés erősítése mellett a vállalatok és a munkáltatók irányába is erősíteni kell a kapcsolódásokat. Fejleszteni fogjuk a munkaerő igények feltárását, a munkaerő-piaci kereslet előrejelzését, a vállalatok számára nyújtott humánerőforrás-fejlesztési lehetőségeket, a befektetőknek nyújtott munkaerő-piaci és szakképzési információs szolgáltatásokat.

A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése (20. iránymutatás)

A Magyarországon élő külföldiek aránya meglehetősen alacsony, számuk az össznépességnek körülbelül 1,5%-át teszi ki. A Magyarországon élő külföldiek között meghatározó a szomszédos országokból érkezők aránya. Az aktív korú népesség aktivitási rátája meglehetősen alacsony, ebből következően igen nagy munkaerő tartalékokkal rendelkezünk. Emellett azonban a bizonyos térségekben és szektorokban jelentkező munkaerő-hiány és közép-, illetve hosszabb távon a demográfiai helyzet alakulása felerősítheti a migráció szerepét a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései 2005-től lehetőség van külföldiek munkavállalási engedély nélküli, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatására a mezőgazdaság területén, legfeljebb évi 60 nap időtartamban. A szabályozás elősegíti a mezőgazdaság szezonális munkaerő-igényének rugalmas kielégítését. A KSH koordinációja mellett megkezdődött egy integrált migrációs statisztikai adatbázis létrehozása. Az adatbázis összekapcsolja a különböző ágazati adatbázisokat (foglalkoztatás, idegenrendészet, adózás, egészségbiztosítás és népesség-nyilvántartás), egységesíti a használt fogalmakat. A fejlesztés várhatóan megkönnyíti a migrációs adatokhoz való hozzáférést, az adatok összehasonlítását, illetve felhasználását. Az adatbázis várhatóan 2007-ben kezdi meg működését. A menedékjogról szóló törvény koncepciója előkészítés alatt áll, elfogadására előreláthatólag 2007. első félévében kerül sor. Folyamatban van a menekültek társadalmi és kulturális integrációját szolgáló átfogó program kidolgozása. Az EURES szolgáltatások beépültek az ÁFSZ szolgáltatási rendszerébe. Ez lehetővé teszi a kereslet és a kínálat jobb összehangolását, és segíti a munkaerő unión belüli mobilitását. 4.3.2.2 A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása

Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (21. iránymutatás)

A foglalkozatás rugalmassága és biztonsága közötti egyensúly megteremtése olyan feladat és felelősség, amelyben a szociális partnereknek osztozniuk kell a kormánnyal. Egyre többen dolgoznak nem hagyományos formákban, amelyek úgy teremtették meg a rugalmas


62

foglalkoztatás feltételeit a munkáltatók számára, hogy az a foglalkoztatottak oldaláról nem párosul a biztonság megfelelő szintjével és az érdekképviselet lehetőségével. A kormánynak és a szociális partnereknek közös feladata, hogy a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a rugalmasság és a biztonság szempontjait együttesen szem előtt tartva felülvizsgálják a munkajogi szabályozást. Olyan differenciált jogi szabályozás kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási formák sokféleségét. A munkajogi szabályozás átalakítása során a rugalmas foglalkoztatást a foglalkoztatás biztonságának új formáival kell ötvözni. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A Munka Törvénykönyvének módosítása 2006 január 1-jén lépett hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítása, amely a foglalkoztatás rugalmasságának és a munkavállalókat védő garanciák erősítése volt: - az új szabályozás biztosítja, hogy a munkáltatók irreálisan magas

teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után;

- módosításra kerültek a munkaerő-kölcsönzés szabályai, hogy az ne jelenthessen „kiskaput” a közterhek megfizetése alól;

- lebontásra kerültek azok a korlátok, amelyek a munkaügyi/gyermeknevelési/szociális támogatásokban részesülőknél akadályozták a legális munkavégzést.

Alkalmi munkavégzés Az alkalmi munkavégzés szabályainak módosításával 2005. augusztus 1-től megteremtődött a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzők foglalkoztatási biztonsága: több szolgálati időre, nyugdíjra, egészségügyi ellátásra szerezhetnek jogosultságot. A magánszemélynél történő alkalmi foglalkoztatás, az ún. „kékmunka” után egyszerűsített formában, csökkentett mértékű közterhet kell fizetni. 2005-ben közel 270 ezer fő élt az alkalmi munkavállalói könyv nyújtotta lehetőséggel (ez kétszerese a 2004. évi igénybevételnek). Az intézkedés monitorozása folyamatban van. Munkahelyi biztonság 2005-től a Munkavédelmi törvény módosítása lehetőséget nyújtott célorientáltabb munkabiztonsági ellenőrzések lefolytatására, és az ellenőrzés módszereinek racionalizálására. 2006-ban a munkabiztonsági ellenőrzések kétharmadát a veszélyes nemzetgazdasági ágazatba tartozó (mezőgazdaság, feldolgozóipar és építőipar) szektorokban fogja lefolytatni az OMMF, a munkahelyi balesetek számának további csökkentése érdekében.

A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá (21. iránymutatás)

A magyar munkaerő-piaci helyzetet jellemző magas inaktivitási arány egyik oka a be nem jelentett foglalkoztatás viszonylag magas aránya. A be nem jelentett foglalkoztatás az egyén és a társadalom szempontjából is súlyos következményekkel jár. A munkavállalókat – bár rövidtávon magasabb jövedelmet eredményezhet számukra – kiszolgáltatottá teszi, és nem biztosítja számukra a szociális védelemre való jogosultságot. A társadalom egészét érintő hatásokat tekintve a be nem jelentett munkavégzés tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, korlátozza az adók mérséklésének mozgásterét és/vagy az állami szolgáltatások minősége javításának lehetőségeit. Az elmúlt időszakban a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelynek célja a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása. Az intézkedések elsősorban a


63

nem jogkövető magatartás szankcionálását célozzák. A legális foglalkoztatás ösztönzéséhez hozzájáruló, az élőmunkát terhelő adók csökkentésére csak hosszabb távon lesz lehetőség. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A munkaügyi ellenőrzés erősítése A munkaügyi ellenőrzést végző hatóság személyi kapacitása 15 százalékkal bővült, ennek eredményeként lényegesen nőtt az ellenőrzések eredményessége és a feltárt jogsértések száma. 2006. január 1-jével jelentősen szélesedett továbbá a hatóság jogköre, illetve a munkaügyi felügyelők intézkedési jogosítványai is bővültek. A területi felügyelőségek – az Európai Unió gyakorlatának megfelelő – regionális átszervezése megvalósult [27/2005. (XII. 27.) FMM rendelet]. Az immár regionális szinten működő, a munkabiztonsági, illetőleg a munkaügyi hatósági ellenőrzést önálló, elkülönült szervezetben végző rendszer biztosítja az ellenőrzés nagyobb hatékonyságát, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítására irányuló kormányzati célok megvalósítását. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének vizsgálata, változások a szabályozásban 2005-ben lépett életbe az a szabályozás, melynek értelmében a közbeszerzés útján elnyerhető megbízásban csak a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégek részesülhetnek, ez 2006-ban kiegészült a – nem normatív – állami támogatásokból való részesedés feltételeinek hasonló szempontból történő szigorításával. Speciális szabályok léptek továbbá életbe a munkaerő-kölcsönzés terén, valamint az illegális foglalkoztatással leginkább sújtott ágazatokban, mint például az építőipar, illetve az idegenforgalom és vendéglátás. Egyéni járulék nyilvántartás és az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis átalakítása A foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási érdekeltség megteremtése céljából létrehozandó egyéni egészségügyi számlák rendszerének kialakítása folyamatban van, ehhez 2006. január 1-től hatályba léptek az Egészségügyi Minisztérium kompetenciájába tartozó jogszabályok módosításai. Tervezett intézkedések Egyéni járulék nyilvántartás és az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis átalakítása 2006 végén átalakul az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA). Erre a lépésre az integrált államigazgatási adatbázis létrehozása, valamint az egyéni járulékfizetési és- nyilvántartási rendszerre történő áttérés miatt kerül sor. Az EMMA funkcióit a továbbiakban az APEH veszi át és biztosít naprakész adatokat a foglalkoztatásról a munkaügyi ellenőrzésnek. Az új struktúra előnye, hogy az APEH adatok a teljes foglalkoztatotti kört felölelik, míg az EMMA csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokat tartja nyilván. A rendszer a foglalkoztatáshoz kapcsolódó valamennyi területre egységesen szolgáltat majd adatot, vagyis a munkaügyi ellenőrzés mellett a társadalombiztosítást is kiszolgálja majd.

A földrajzi mobilitás elősegítése (21. iránymutatás)

A foglalkoztatás növelésének és a térségi kiegyenlítésnek fontos eszköze a munkaerő földrajzi mobilitásának elősegítése. A közlekedés a munkaerő térbeli mobilitását közvetlenül befolyásoló tényező és nagyon fontos a megfelelő munkaerő-kínálat biztosítása szempontjából, különösen a hátrányos helyzetű, munkahely-hiányos településeken élők számára. A mobilitás szempontjából különösen fontos a közösségi közlekedési hálózatok minősége. A nők és az alacsonyabb


64

keresetű munkavállalók nagyobb arányban veszik igénybe a tömegközlekedést, ezért minden előrelépés e téren erőteljesen növelheti munkaerő-kínálatukat. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiemelt szerepet kap a – a vasútfejlesztéssel harmonizáltan - közösségi közlekedési hálózatok fejlesztése, a térségi illetve regionális közlekedési szövetségek felállítása, ami a munkahelyek elérhetőségének javításához is hozzájárul majd.

Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek (22. iránymutatás)

A munkaerő-költségek korábban elhatározott csökkentését az egyensúly megteremtése érdekében csak hosszabb távon lehet megvalósítani. Ezért e tekintetben az akcióprogramban jelzett egyes intézkedések végrehajtását el kell halasztani. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Több évre szóló bérmegállapodás A középtávon kiszámíthatóbb, megalapozottabb bérpolitika, béralakulás érdekében 2005-ben a kormány és a szociális partnerek hároméves tripartit megállapodást kötöttek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az országos minimálbérnek a 2006-2008 közötti időszak egyes éveire megállapított összegéről. Megállapodás született továbbá a munkakör betöltéséhez szükséges legalább középfokú képzettséggel rendelkező munkavállalók garantált bérminimumának a 3 évre meghatározott, évente növekvő összegéről is. 2005-2006-ban a versenyszférában a kollektív szerződések révén megvalósuló munkaerő-piaci szabályozást tekintve: az ágazati kollektív szerződések száma növekedett. Tervezett intézkedések A hároméves adócsökkentési program felfüggesztésre került. A munkaerőköltségeket tekintve – az Új egyensúly programja nyomán – a munkáltatók közvetlen munkaerőköltségét növelő változások nem lesznek, de nem csökkenek az elvonások. A munkavállalók által fizetett járulékok azonban kismértékben emelkednek. Ugyanakkor a Kormány nem mond le arról, hogy a munkavállalók relatíve hátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű célcsoportjai esetében a munkáltatót járulékkedvezmény ösztönözze a foglalkoztatásra. Az Új egyensúly programja keretében fontos célkitűzés a közszféra terjedelmének az ésszerű csökkentése és a közszolgáltatások színvonalának a hatékonyság révén történő növelése. Ez egyebek között együtt fog járni a garantált közszolgálati bérezés (a meglévő köztisztviselői, közalkalmazotti és más illetményrendszerek) olyan átalakításával, amely előtérbe állítja a teljesítménytől függő bérmegállapítást, a bérdöntéseket hozó munkáltatók késztetését a keresetek teljesítménytől függő differenciálására.

A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (23. iránymutatás)

Az emberi erőforrások minősége javulásának egyik legfontosabb előfeltétele az oktatási, képzési rendszerek folyamatos és átfogó korszerűsítése a minőség, hozzáférés, hatékonyság hármas követelményének jegyében. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a képzési lehetőségek nemtől, kortól, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül mindenki számára nyitva álljanak. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek


65

tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentőségét saját életminőségük és munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései Az egész életen át tartó tanulás stratégiája A Kormány 2005 októberében elfogadta az egész életen át tartó tanulás stratégiáját (2212/2005 (X.13.) sz. Kormányhatározat), és megjelölte azokat a konkrét lépéseket, amelyek az egész életen tartó tanulás politikájának gyakorlati megvalósításához szükségesek. A stratégia a következő fő elemekre épít: 1. esélyteremtés, 2. az oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, 3. új kormányzati módszerek, közpolitikai technikák, 4. az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése, 5. az oktatás, képzés minőségének fejlesztése. A Kormányhatározatban megjelölt szerteágazó feladatok végrehajtásának koordinálására és nyomon követésére tárcaközi munkacsoport alakult, amelynek munkáját tematikus munkacsoportok egészítik ki. Az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban A 2006. közepén záruló Szakiskolai Fejlesztési Program valamennyi komponense és projektje megvalósult (tananyagfejlesztés, pedagógus-továbbképzés, menedzsment-fejlesztés). Új szakiskolák csatlakozásával elindult a Szakiskolai Fejlesztési Program II. Az iskolai rendszerű képzésből lemorzsolódott fiatalok reintegrációjának elősegítését célzó fejlesztések eredményeként 21 szakiskolában indult szakképzést előkészítő évfolyam, melyen több mint 300 tanuló vesz részt. Folytatódott a korai iskolaelhagyás megelőzését és a lemorzsolódás veszélyeinek korai felismerését célzó új módszerek kidolgozása is (HEFOP 2.1. intézkedés). A 2005/2006-os tanévtől elindult az „Útravaló” Program, melynek célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése, valamint a matematika, műszaki és természettudományok iránt érdeklődő diákok tehetséggondozása. Összesen 1 675 közoktatási intézményben 20 045 diák és 7 739 mentor nyert támogatást. A munkavállalók képzésének támogatása A vállalkozások 2005-től pályázat útján nyerhettek vissza nem térítendő támogatást munkavállalóik képzésére (HEFOP 3.4. intézkedés). 2006. április végéig több mint 1900 pályázat érkezett be. Várhatóan mintegy 1000 – elsősorban kis-és középvállalkozás – részesül támogatásban a program keretében. A régió-specifikus szakmai képzések támogatásának célja (ROP 3.4 intézkedés), hogy a szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatok számára régió-specifikusan álljon rendelkezésére a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő, illetve, hogy elősegítse a turisztikai vállalkozások sikeres működését a humán kapacitásaik fejlesztése révén. A ROP 3.4.2 projekt 2005 végén indult: 2006 augusztus elejéig 165 vállalkozás (amelyek összesen 755 fő alkalmazottat szándékoznak képzésre küldeni), és 2700 magánszemélyként jelentkezett képzésre. 768 fő részvételével 51 képzés indult el, 90 millió forint került lekötésre támogatási megállapodással. A kifizetések a számlák beérkezésének ütemében folyamatosak. Az alacsony végzettségű felnőttek, a fogyatékos emberek és az idősebb korosztályok képzése A 2005-től ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése, illetve a fogyatékos felnőttek általános célú, valamint nyelvi és szakmai képzése. 2005-ben a támogatásból több mint 16 ezer fő (ebből közel 2,8 ezer fő fogyatékkal élő személy) képzése valósult meg. 2006-tól az 50 év feletti felnőttek számára a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzések is ingyenesen hozzáférhetőek. A 2006 első felében induló program keretében közel 4 ezer fő


66

(ebből 3,7 ezer fő fogyatékkal élő személy) képzése valósul meg. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók képzésben való részvételének növelése érdekében 2006 elején elindult a „Lépj egyet előre!” program. A programban 6800 fő vesz részt, a résztvevők több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Intézkedések az oktatás hatékonyságának, eredményességének és a méltányosságának a javítására 2006. szeptember 1-től egy sor intézkedés lép életbe, amelyek célja az oktatási rendszer hatékonyságának, eredményességének és a szociális okokból hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek a javítása. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

- megszűnnek a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő önálló általános iskolák, s azok a 2008/2009-es tanévtől másik iskola tagintézményeként folytathatják tevékenységüket;

- egy sor konkrét intézkedés bevezetésére kerül sor az intézményi minőségirányítási program, valamint a pedagógusok teljesítményértékelési módszereinek a továbbfejlesztésére, következetesebb érvényesítésére;

- a szakiskolák tizedik osztályaira /is/ kiterjesztették az olvasás és szövegértés alapkészség mérését;

- a szakiskolákban, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében – felzárkóztató jellegű oktatást szervezhető azon tanulók részére, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak a szakképzésbe bekapcsolódni.

- a 2006. évi költségvetésben az előző évinél nagyobb összegű források állnak rendelkezésre, ahhoz, hogy a közoktatás egész vertikumában a rászorult tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesüljenek.

Tervezett intézkedések Kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatási intézmények minőségének és eredményességének javítása nem képzelhető el az oktatási szektor humán erőforrásaiba való intenzív befektetés nélkül. E területen kiemelt szerepe van a pedagógusok és oktatók szakmai fejlődése, képzése, továbbképzése erőteljes ösztönzésének és támogatásának. A kulcskompetenciák, készségek elsajátítása, továbbfejlesztése elengedhetetlen a munkaerő-piaci követelmények ismeretében. Ennek érdekében folytatódnak és az iskolarendszer egészére vonatkozóan kiterjednek a kulcskompetenciák fejlesztését elősegítő módszerek. Intézmény-rehabilitációs program Magyarország külön figyelmet szentel a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének, kiterjeszti a befogadó oktatás gyakorlatát, komplex intézmény-rehabilitációs programot indít. Az intézményrendszer tekintetében megerősítésre kerül a szétaprózódott, a mérethatékonyság lehetőségeit kihasználni nem képes, ezért nehezen alkalmazkodó intézmények pénzügyi és humán erőforrásokkal való rugalmas gazdálkodásának feltételeit. A strukturális reformok támogatása érdekében új szabályozás és oktatási társulások támogatása segíti az intézményrendszer racionalizációját és integrációját.


67

A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés (24. iránymutatás)

A gazdaság versenyképességének erősítéséhez és a munkaerő-piaci részvétel növeléséhez egyaránt szükséges, hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni a változó gazdasági környezet és a folyamatos technológiai innováció támasztotta elvárásoknak, versenyképes és naprakész tudással rendelkezzenek. Ehhez olyan oktatási és képzési rendszer szükséges, amely szerkezetét és tartalmát tekintve egyaránt rugalmasan igazodik a gazdaság változó igényeihez. A Nemzeti akcióprogram több olyan intézkedést tartalmazott, amelyek ezt a célt szolgálják, és amelyek végrehajtása folyamatban van. 2007-től az uniós források felhasználásával folytatni kívánjuk a képzés-kínálat szerkezetének és intézményi struktúrájának átalakítását. A kormányzatnak a munkaerőpiachoz igazodó képzés megteremtése iránti elkötelezettségét jelzi többek között az is, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban létrejött a szakképzés és a felnőttképzés egységes irányítása, a munkaerő-piaci politikákkal szerves egységet alkotva. Az utóbbi egy év legfontosabb lépései A szakképzés és a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztése A szakképzés intézményrendszerének költséghatékonyabbá tétele érdekében összesen 16 térségi integrált szakképző központ (TISZK) jött létre. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében résztvevő szakiskolák elkezdték a felkészülést a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) elvárásainak megfelelő intézményi minőségirányítási rendszer megvalósítására. A szakképzés szerkezetének átalakításával a korábban formális vagy nem formális úton megszerzett tudás beszámításának is megszületett az alapja. 2005. július 1-jével lehetővé vált, hogy a tanuló a szakmai vizsga eredményes befejezését követően – térítési díj ellenében – angol nyelvű EUROPASS bizonyítvány-kiegészítőt kapjon. Tartalmi fejlesztések a szakképzésben és a felnőttképzésben A szakképzés tartalmának és szerkezetének megújítása érdekében elkészült az új, moduláris Országos Képzési Jegyzék (OKJ), melyben a szakképesítések száma kb. 800-ról 416-ra csökkent (HEFOP 3.2. intézkedés). Részben elkészültek a képzéshez szükséges dokumentumok (programmodulok, szakmai és vizsgakövetelmények stb.), a végleges befejezés 2006. őszén várható. A kidolgozott programmodulok az iskolarendszeren kívüli képzésekhez, valamint a távoktatáshoz is alapul szolgálnak. 2007-től az új OKJ-be beépülő kompetencia alapú bemenetek kialakításával lehetővé válik, hogy többféle (piacképes) szakképesítés megszerzésére is beiratkozhassanak a szakképzést előkészítő évfolyamot elvégző tanulók, valamint azok a munkanélküli felnőttek, akik munkaerő-piaci pozíciójuk javítása érdekében szakképesítést kívánnak szerezni. Ezen kívül folytatódott a felnőttképzés hozzáférhetőségének javítását, a hátrányos helyzetűek képzéséhez szükséges módszertan és tananyagok fejlesztését szolgáló program is (HEFOP 3.5. intézkedés). A kompetencia alapú képzés elterjesztése a közoktatásban A 2003 decemberében elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében a közoktatás – azaz az általános- és szakképző intézmények teljes vertikumában (ISCED 0,1,2,3) a kompetencialapú tanítást helyezte az oktató- és nevelőmunka középpontjába. A Nemzeti Alaptantervben rögzített ütemterv szerint – felmenő rendszerben - az oktatási intézményekben folytatódott pedagógiai programjaik a NAT szellemiségének megfelelő kötelező felülvizsgálata. A felülvizsgálati folyamatnak legkésőbb 2011-ig le kell zárulnia.


68

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében hat kiemelt kompetenciaterületen kidolgozásra kerültek azok a programcsomagok, amelyek a közoktatás teljes időtartamát átfogva az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását hivatottak segíteni. 12 Térségi Iskola- és Óvodaközpontban elkezdődött a programcsomagok kipróbálása, tesztelése, a pedagógusok és intézmények felkészítése, továbbképzése. A folyamatban lévő képzések a 2006. év végéig 170 intézményt érintenek, közel 1500 pedagógus részvételével. A Regionális Operatív Program keretében 2005 végéig 50 óvoda és 66 alapfokú nevelési-oktatási intézmény nyert támogatást a hátrányos helyzetű kistérségekben. A felsőoktatás reformja A felsőoktatás átfogó reformja a felsőoktatási stratégia alapján (Magyar Universitas Program) valósul meg. Az Országgyűlés 2005. decemberében elfogadta az új Felsőoktatási törvényt (2005. évi CXXXIX sz. törvény a felsőoktatásról), amelynek alapján 2006. szeptemberétől a bolognai folyamat szellemében a felsőoktatásban egységesen sor kerül a háromciklusú képzés bevezetésére. Emellett a törvény több gyakorlati, szervezeti intézkedéssel ösztönzi és támogatja az egyetemek innovációs potenciáljának, a képzés munkaerő-piaci relevanciájának az erősítését. Folyamatban van a felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztését szolgáló program végrehajtása (HEFOP 3.3. intézkedés), amely segíti a Magyar Universitas Program céljainak megvalósítását, Magyarország beilleszkedését az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségbe, továbbá a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő képzési programok kidolgozását. Tervezett intézkedések A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése A képzési rendszernek a korábbiakban megkezdett reformja összekapcsolódik az állami szerepvállalás körének, mértékének meghatározásával, a közszolgáltatások fenntartható finanszírozásának kialakításával, minőségük javításával, hozzáférésük igazságosabbá tételével. Célunk olyan irányítási, szabályozási, finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési, információs rendszer kialakítása, amely segíti a képző intézmények munkaerő-piaci alkalmazkodását, a munkaerő-piaci igényekre való aktív reagálását. Ennek érdekében: - továbbfejlesztjük a pályaválasztási döntéseket megalapozó információs rendszert. Ettől azt

várjuk, hogy az érintettek (fiatalok, felnőttek) és mindazok, akik a pályaválasztásban közreműködnek (iskolák, munkaügyi szervezetek, képző intézmények) jobb döntéseket hoznak majd.

- kidolgozzuk a szakképzésből kilépők pályakövetési rendszerének alapjait. A pályakövetési rendszer célja, hogy a szakképző intézmények tevékenységét a felhasználók értékeljék, az információk rendszeres és sztenderdizált gyűjtésével az eredmények váljanak összehasonlíthatóakká, és segítsék a szakképző intézmények működtetésével kapcsolatos döntéseket, a hiteles információk járuljanak hozzá a pálya-, illetve intézményt választók tudatos döntéséhez is.

- átalakítjuk a finanszírozási és támogatási rendszert. A támogatási rendszer középpontjába a képzésben résztvevő egyént kell állítani, meghatározni, hogy életpályája során mekkora állami támogatást jár alanyi jogon, és milyen élethelyzetekben lévők milyen feltételekkel juthatnak további állami támogatáshoz.

- felülvizsgáljuk az intézményrendszert. Vizsgálni kell, hogy az állami kötelezettségek teljesítéséhez milyen szakképzési intézményi struktúrára van szükség, mely feladatok ellátása igényel állami intézményrendszert, és melyek azok az állami feladatok, amelyek ellátásához az állam támogatást ad ugyan, de amelyeket nem állami szervezetek valósítanak meg.


69

A képzési rendszer reformjától azt várjuk, hogy az állami kötelezettségvállalás ezen új határai közepette javul a képzés minősége, hatékonyabbá válik a képzés, erősödik a képzés és a munkaerőpiac kapcsolata, javul a magyar munkaerő foglalkoztathatósága, alkalmazkodóképessége, és mindez hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez.


70

5. AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ÉS A LISSZABONI CÉLKITŰZÉSEK KÖZTI ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSE Magyarország 2006. október 1-én benyújtja az Európai Bizottság részére a 2007-2013-as időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A fejlesztési terv és az operatív programok előkészítése során hazánk kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az abban foglaltak összhangban legyenek a megújult lisszaboni stratégiában meghatározott célkitűzésekkel. Ezt biztosítja az új kormányzati struktúra, amely szerint mindkét folyamat irányítása a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos feladata. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja – összhangban a nemzeti lisszaboni akcióprogrammal – a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése a következő lépések megvalósításával:

A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: - a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; - a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; - a kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: - a versenyképesség növelése: tudásgazdaság és az innováció erősítése,

termelékenység növelése; - a gazdaság bázisának kiszélesítése: területfejlesztés, a tőkebevonási képességek

fejlesztése, piacbővítés, a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás, a korszerű technológiák széles körű elterjesztése;

- az üzleti környezet fejlesztése, azon belül o az elérhetőség javítása; o a szabályozási környezet javítása, a közszolgáltatások hatékonyságának

növelése. Ezen átfogó célkitűzések megvalósítása érdekében a Kormány hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén és az államreform feladataival összefüggésben. A gazdaság fejlesztése tématerületen tervezett beavatkozás-csoportjaink közvetlenül is a lisszaboni célok teljesülését szolgálják, és közvetlenül segítik a nemzeti akcióprogramban tervezett intézkedéseink megvalósulását az alábbiak szerint:

- Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtését közvetlenül szolgálják a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása, a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása, az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése, a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése.

- A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítását a kkv-k tőkeellátottságának javításával, a vállalkozói kultúra szélesítésével, szervezet-fejlesztéssel, technológiai korszerűsítéssel, a kkv-k közötti együttműködések bátorításával kívánjuk elősegíteni.


71

- Fentiek mellett az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások komplex fejlesztését is tervezzük. E téren különösen fontosnak tartjuk többek között az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítását.

A befektetések és a foglalkoztatottság növelése környezeti feltételeinek javítására beavatkozásokat tervezünk a közlekedés és a környezetvédelem területén, illetve elősegítjük a környezetbarát energetikai fejlesztéseket, beleértve a megújuló energia fejlesztését is. A társadalom megújítása céljából a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség javítására, a szakképzés és felnőttképzés korszerűsítésére, valamint a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása érdekében tervezünk intézkedéseket. Emellett támogatni kívánjuk a közoktatás, felsőoktatás és az egészségügy reformját, a regionális tudásközpontok kialakítását, az egyetemek kutatási tevékenységét. Mindezeken túl a régiók versenyképességének növelése érdekében külön regionális programokban régió-specifikus fejlesztési célokat fogalmaztunk meg, amelyek között a régiók innovációra alapozott fejlesztését és az ennek érdekében egy-egy nagyobb város centrumával a régióra kiható növekedési pólusok kialakítását határoztuk el. A reformokat, az állam megújítását szolgálják a közigazgatás új alapokra helyezése, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése terén megfogalmazott intézkedéseink. A tervezett intézkedésekre tekintettel koherencia-vizsgálatot végeztünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és az akcióprogramban szereplő iránymutatások között és összességében megállapítást nyert, hogy a két dokumentum prioritásai koherensnek mondhatók, az összefüggések – azon specifikus kivételektől eltekintve, amelyek a két dokumentum eltérő jellegéből fakadnak - az egyes prioritások között - közvetlenül, illetve közvetett módon - kimutathatók. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati operatív programjai és a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram prioritásai közötti kapcsolatot az alábbi táblázat szemlélteti:

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

Államreform Államreform Operatív Program Az aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése

Társadalmi megújulás Operatív Program Humán Infrastruktúra Operatív Program

Célzott támogatások a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében

Társadalmi megújulás Operatív Program Humán Infrastruktúra Operatív Program

Oktatás, élethosszig tartó tanulás Humán Infrastruktúra Operatív Program Üzleti környezet javítása Gazdaságfejlesztés Operatív Program Kutatás-fejlesztés és innováció Gazdaságfejlesztés Operatív Program Környezetfejlesztés Környezetfejlesztés Operatív Program Energiapolitika Környezetfejlesztés Operatív Program Infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvű szabályozás Gazdaságfejlesztés Operatív Program

Közlekedésfejlesztés Operatív Program Támogatjuk az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a 2007-2013 közötti időszakban a kohéziós politika kiadásain belül a tagállamok minél magasabb részarányt fordítsanak a


72

lisszaboni célokat megvalósítására a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, mint kiemelt prioritásokat a középpontba helyezve. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a lisszaboni célok összhangjának megteremtése érdekében a magyar Kormány számos lépést tesz, s ezért a fejlesztési célhierarchia legmagasabb szintjén került megfogalmazásra a növekedés és foglalkoztatás. Világos, hogy e célok csak a társadalom, és a gazdaság tudás-bázisának kiszélesítésével, az innováció szerepének erősítésével érhetőek el. A fejlesztési terv előzetes értékelése során kiemelt szempontként kérjük számon a lisszaboni célokhoz való viszonyt, és a prioritási tengelyek alatti konkrét projektek meghatározó részénél is követelményként fogalmazzuk meg a fent hangsúlyozott célokon túl az államháztartás egyensúlyának javulásához történő hozzájárulást, a magasabb hozzáadott érték érdekében az innovációs lehetőségek maximális kihasználását. Úgy ítéljük meg, hogy a kohéziós politikának a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt kedvező hatása közvetlenül hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez.

felÜlvizsgÁlt nemzeti lisszaboni akciÓprogram a nÖvekedÉsÉrt És … · 2007-07-29 ·...

Documents