felelŐssÉgbiztosÍtÁs ÁltalÁnos És kiegÉszÍtŐ

FÁBF_FKBF_2016_Magyar Érvényes: 2016.01.01. 1. oldal

HDI Versicherung AG Magyarországi Fióktelepe 1074 Budapest, Dohány u. 12-14. Tel:+36 1 248 2820 Fax:+36 1 248 2829

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

(FÁBF 2016 és FKBF 2016) A Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF) és a Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) érvényesek mindaddig, amíg az azokban foglaltakról a biztosítási szerződésben másképp nem rendelkeznek. Tartalomjegyzék Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF) 1 fejezet Biztosítási esemény és biztosítási fedezet 2 fejezet A biztosított kockázat növekedése a biztosítási szerződés hatálya alatt 3 fejezet A biztosítás területi hatálya 4 fejezet A biztosítás időbeli hatálya 5 fejezet A biztosítási fedezet összegszerű mértéke (kártérítési limit) 6 fejezet Környezetszennyezés által okozott dologi károkra vonatkozó biztosítás 7 fejezet Kizárások 8 fejezet Kötelesség; a Biztosító felhatalmazása 9 fejezet A biztosítási igény átruházása 10 fejezet Más érdekére szóló biztosítás 11 fejezet A biztosítási időszak; díj, a kockázatviselés kezdete; díjelszámolás 12 fejezet A szerződés időtartama, felmondása, a kockázat megszűnése 13 fejezet Bírósági illetékesség 14 fejezet A szerződő nyilatkozatainak írásbeli formája A Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) A rész: Az üzemi kockázatokra vonatkozó felelősségbiztosítás általános rendelkezései 1. A biztosítási fedezet kiterjesztése 2. Termékfelelősség kockázat 3. Az előírások tudatos megszegése 4. Az üzem harmadik fél általi átvétele B rész: Kiegészítő szabályok a speciális üzemi és nem üzemi kockázatokra 1. Tiszta vagyoni kár fedezet 2. Iparvágányok és bérelt vasúti tárolóhelyek 3. Építőipari és építő szakipari tevékenység 4. Ház és telekbirtok 5. Állattartás 6. Tűzoltók és tűzoltóságok



A Felelősségbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (FÁBF)

1. Fejezet Biztosítási esemény és biztosítási fedezet

1. Biztosítási esemény

1.1 A biztosítási esemény olyan (a Biztosítón illetve a szerződőn/biztosítotton kívüli) harmadik félnek okozott

kár vagy személyiségi jogsértés miatti kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettség bekövetkezése, amelyért az irányadó jog szerint e szerződés biztosítottja tartozik helytállni, s e fejezet 2. pontjában foglaltak alapján annak a Biztosító által történő megtérítését követelheti.

1.2 Sorozatkárok

Jelen szerződési feltételek alkalmazásában a sorozatkárok egyetlen biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, eltérő időpontokban bekövetkező károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásokban fennáll.

2. A kockázatviselés tárgya 2.1 Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító a biztosítási szerződésben (biztosítási

fedezetigazolásban) meghatározott biztosítási összeg (kártérítési limit) erejéig átvállalja 2.1.1 a szerződőt a biztosítási szerződésben megjelölt minőségében terhelő azon kártérítési vagy sérelemdíj

fizetési kötelezettség teljesítését, amelyeket harmadik fél személyi sérülése, dologi kára és az ezekre visszavezethető vagyoni károk miatt támasztanak, amelyekért a szerződő az irányadó jog szabályai szerint felelősséggel tartozik (a továbbiakban Kártérítési Kötelezettség). A jelen szerződés szempontjából tisztán vagyoni károkra (amelyek sem személyi sérülésre, sem dologi kárra nem vezethetők vissza), csak akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási szerződés erről külön rendelkezik;

2.1.2 harmadik fél által feltételezett Kártérítési Kötelezettség megállapításának és elhárításának költségeit az 5.

Fejezet 5. pontja szerint, ide értve különösen a károsult kárigényének elhárításával összefüggésben és a Biztosító útmutatásai alapján, vagy előzetes jóváhagyásával felmerülő jogvédelmi költségeket, és azokat a költségeket, amelyeket a bíróság jogerős határozata alapján a Biztosított köteles a károsultnak megtéríteni.

2.2 A fenti 2.1.1 és 2.1.2 pontokban megjelölt kártérítés, sérelemdíj, költség és ezek késedelmi kamata a

biztosítási összeg részét képezik és kifizetésük a kártérítési limitet csökkenti. Amennyiben a kártérítési igény meghaladja a vonatkozó kártérítési limitet, a Biztosító olyan arányban térít, amilyen mértékben a kártérítési limit a kárigény teljes összegéhez aránylik.

2.3 Tárgyak elvesztéséből, eltűnéséből eredő kártérítési kötelezettségekre a biztosítási fedezet csak abban az

esetben terjed ki, ha erre vonatkozóan a Biztosítóval a Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF) szerinti külön megállapodást kötöttek, vagy a biztosítási szerződéshez csatolt külön feltétel rendelkezik róla. Az ilyen károknál a dologi károk rendezésével kapcsolatos szabályok kerülnek alkalmazásra.

2.4 Személyi sérüléses kár az ember halála, testi sérülése, vagy egészségkárosodása. Dologi kár a tárgyak

károsodása, vagy megsemmisülése. Az elektronikus egységeken tárolt adatok megsemmisülése, elvesztése, módosulása vagy használhatatlanná válása nem minősül dologi kárnak.



2. Fejezet A biztosított kockázat növekedése a biztosítási szerződés hatálya alatt

1. A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított kockázat növekedésére, valamint mennyiségi és m inőségi

bővülésére is. 2. Ha a Biztosító kockázatviselésének terjedelmét új jogszabály megalkotása vagy hatályos jogszabály

módosítása bővítette, akkor a Biztosító a jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül ajánlott levél útján egy hónapos határidő betartásával felmondhatja a biztosítási szerződést.

3. Fejezet A biztosítás területi hatálya

1. Eltérő értelmű megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a Magyarországon bekövetkezett biztosítási

eseményekre vonatkozik. Nincsenek biztosítva az olyan károkból és személyiségi jogsértésekből származó kártérítési és sérelemdíj igények, melyek USA-beli, kanadai vagy ausztrál jog alapján – bármely joghatóság alapján – peres úton kerülnek érvényesítésre.

2. Kártérítési kötelezettségek (visszkereseti kötelezettségek) a magyar Társadalombiztosítással szemben

akkor is biztosítási védelem alá esnek, ha a biztosítási esemény külföldön következett be.

4. Fejezet A biztosítás időbeli hatálya

1. A biztosítás olyan biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási fedezet érvényessége (a

biztosítási szerződés hatálya) alatt következtek be. Azok a biztosítási események, melyek ugyan a biztosítási fedezet érvényessége alatt következtek be, de bekövetkezésük kiváltó oka mégis a biztosítási szerződés megkötése előtti időre esik, csak akkor esnek a biztosítási fedezet hatálya alá, ha a szerződő, vagy biztosított a biztosítási szerződés megkötéséig nem tudott és kellő gondosság tanúsítása esetén sem kellett volna tudnia arról az okról, ami a biztosítási eseményhez vezetett.

2. A sorozatkár bekövetkezésének időpontjaként a sorozat első káreseményének idejét kell tekinteni. A

sorozatkárra az első káresemény időpontjában hatályos biztosítási feltételek és kártérítési limitösszeg vonatkoznak. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződést a 12. Fejezet szerint felmondja vagy kockázatviselése megszűnik (12. Fejezet, 4. pont), akkor a biztosítási fedezet nemcsak a biztosítási szerződés ideje alatt bekövetkező, hanem a szerződés megszűnése utáni (de a szerződés ideje alatt kezdődött sorozatkárhoz tartozó) káreseményekre is kiterjed.

Amennyiben egy sorozat első káreseménye a biztosítási szerződés megkötése előtt következik be és a szerződőnek vagy biztosítottnak a sorozatkárról nem volt és nem is lehetett tudomása, akkor a sorozatkár első, a biztosítási fedezet hatálya alatt bekövetkező káreseményének idejét kell a sorozatkár bekövetkezési időpontjának tekinteni, amennyiben a biztosított egy másik biztosítási szerződése erre nem nyújt fedezetet. Ha a sorozat első káreseménye egy olyan időszakban következik be, amelyre a szerződő vagy biztosított nem rendelkezik biztosítási fedezettel és a sorozatkár bekövetkezéséről egyiknek sem volt és nem is lehetett tudomása, akkor a sorozatkár első káreseményének azt a kárt kell tekinteni, amely biztosítási fedezet hatályba lépését követően először következik be.

3. Személyi sérüléses kár esetén, a biztosítási esemény bekövetkezésének idejével kapcsolatos vita esetén,

az egészségkárosodás tényének első igazolható, orvos általi megállapítását kell a káresemény bekövetkezése idejének tekinteni.



5. Fejezet A biztosítási fedezet összegszerű mértéke

(Kártérítési limit) 1. A káreseményenkénti biztosítási összeg (kártérítési limit) képezi a Biztosító helytállási kötelezettségének

felső határát egy adott biztosítási esemény és a 2.1 pont szerinti kártérítés, sérelemdíj, költség és ezek késedelmi kamata vonatkozásban. A biztosítási összeget a kártérítési összeg akkor sem haladhatja meg, ha a biztosítási fedezet több kártérítésre kötelezett személyre, mint biztosítottra is kiterjed, illetve ha károsultként több személy lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben a biztosítási szerződés szerint a biztosítási összeg átalányösszegben került kikötésre, akkor ez összevontan magában foglalja a személyi sérüléses, dologi és azon vagyoni károk biztosítási összegét, amelyek egy biztosított személyi sérüléses vagy dologi kárra vezethetők vissza.

2. A Biztosító a biztosítási éven belül fellépő biztosítási eseményekre legfeljebb a mindenkori

káreseményenkénti biztosítási összeg háromszorosáig nyújt fedezet. A biztosítási évet a biztosítás hatályba lépésének napja naptári évfordulójától kell számítani.

3. Amennyiben egy káreseménnyel összefüggésben a szerződőnek jogszabály, vagy bírósági határozat olyan

óvadék vagy letétfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek a kártérítési kötelezettség fedezetét kell szolgálnia, akkor a biztosító e költségekből ugyanolyan mértékben részesedik, mint a kártérítésből.

4. Amennyiben a szerződőnek járadékot kell fizetnie és a járadék tőkeértéke meghaladja a biztosítási

összeget, vagy az esetleges egyéb, ugyanebből a biztosítási eseményből történő levonások után a biztosítási összeg még fennmaradó részét, akkor a fizetendő járadék csak a biztosítási összeg ill. a levonások után fennmaradó összegének a járadék tőkeértékéhez viszonyított arányában kerül megtérítésre. A járadék tőkeértéke e célból a megegyezés szerinti járadéktáblázat és évi 3 %-os kamatláb alapján kerül megállapításra.

5. A biztosítási összeg (kártérítési limit) a folyó biztosítási évre fizetett kártérítés, illetve jogvédelmi költség,

eljárási költség és kamat összegével csökken. A fedezet feltöltésének lehetőségét a Biztosító kizárja. 6. Mentési költségek; költségek 6.1 A biztosítás fedezi a mentési költségek megtérítését. 6.2 A biztosítás a biztosítási összeg erejéig fedezi továbbá az adott körülmények szerint szükséges, egy

harmadik fél által feltételezett kártérítési kötelezettség megállapításának és elhárításának bírósági és a peren kívüli költségeit, még akkor is, ha a kártérítési igény nem bizonyul jogilag megalapozottnak.

6.3 A biztosítás a biztosítási összeg erejéig fedezi továbbá a Biztosító útmutatásai alapján folytatott polgári és

büntető eljárásokkal kapcsolatos jogi védekezés költségeit. (lásd 8. Fejezet 1.5.).

A 6.1 – 6.2 pontok szerinti költségek és kamatok a biztosítási összeg részeként kerülnek megtérítésre. 7. Amennyiben a Biztosító a káreseményt kártérítési kötelezettség elismerése és kiegyenlítése, vagy

egyezség útján szeretné rendezni, amely azonban a szerződő ellenállása miatt meghiúsul, de a Biztosító a kártérítésből és a költségekből a szerződés szerinti ráeső részt rendelkezésre tartja és erről a szerződőt ajánlott levél útján értesíti, a Biztosítónak nem kell megtéríteni az említett levél kézhezvételét követően a perrel kapcsolatosan keletkező többletráfordításokat, ill. kamatokat és költségeket.

8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.



6. Fejezet Környezetszennyezés által okozott dologi károkra vonatkozó biztosítás

A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás alapján, az alább felsorolt feltételek szerint terjed ki a környezetszennyezésből – beleértve a talaj és a természetes vizek szennyeződését is – eredő dologi károkra:

1. Környezetszennyezés a levegő, föld vagy víz minőségének csökkenése külső behatás által. 2. Környezetszennyezés által okozott károkra vonatkozó biztosítási fedezet – beleértve a földben, vagy

vízben keletkező károkat csak abban az esetben áll fenn, amennyiben a környezetszennyezés egyszeri, a normális, zavartalan üzemi folyamatoktól eltérő, előre nem látható, hirtelen bekövetkező eseményre vezethető vissza.

Ennek értelmében a biztosítási fedezet nem terjed ki azokra az eseményekre, amikor több, hatásában hasonló esemény (pl. lassú szivárgás, rendszeres gőzbehatás, stb.) okoz olyan környezetszennyezést, amely hasonló, egyszeri eseteknél nem lépett volna fel. Fejezet 11. pont nem kerül alkalmazásra.

3. Kiegészítő szabályok a 2. pont szerinti biztosítási fedezethez. 3.1 Biztosítási esemény 3.1.1 A biztosítási eseményként, eltérően az 1. Fejezet 1. pontjában meghatározottaktól, a környezetszennyezés

tényének első vizsgálati eredményekkel igazolható megállapítását kell tekinteni, amely következtében a szerződőnek kártérítési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezhet.

3.1.2 Sorozatkárok

Az 1. fejezet 1.2. pontjától eltérően több, egyazon okra visszavezethető esemény által okozott környezetszennyezési károk egy káreseménynek minősülnek. Továbbá egy biztosítási eseménynek tekintendők azon környezetszennyezési károk, melyek hasonló, időben összefüggő okokra vezethetőek vissza, ha ezen okok között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn.

Az FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen vonatkozik erre a pontra is.

3.2 Területi hatály

A 3. fejezetben meghatározottaktól eltérően a biztosítási fedezet a környezetszennyezés Magyarország területén bekövetkező károsító hatásaira terjed ki; Az FÁBF 3. fejezet, 1. 2. pontok szerinti korlátozás érvényes.

3.3 Időbeli hatály

A 4. Fejezetben meghatározottaktól eltérően a biztosítási fedezet arra a környezetszennyezési kárra terjed ki, amelyet a biztosítási fedezet érvényessége alatt, vagy ennek leteltét követő két éven belül állapítanak meg és jelentenek be (3.1.1. pont). A fedezet kizárólag azokra a káreseményekre terjed ki, amelyek a fedezet hatálya alatt következett be.

Azok a környezetszennyezési károk, melyeket ugyan a biztosítási fedezet hatálya alatt észleltek, de a szerződéskötést megelőzően bekövetkezett káreseményre vezethetők vissza, csak akkor vannak biztosítva, ha az esemény legkorábban két évvel a szerződéskötést megelőzően következett be, és a szerződőnek vagy a biztosítottnak a biztosítási szerződés megkötéséig nem volt és nem is lehetett tudomása káreseményről vagy a környezetszennyezésről.

Az FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen vonatkozik erre a pontra is.



3.4 Kötelezettségek

A szerződő köteles: 3.4.1 a rávonatkozó törvényeket, rendeleteket, szabványokat hatósági előírásokat és meghagyásokat,

jogszabályokat betartani; 3.4.2 a környezetet veszélyeztető létesítményeket és egyéb környezetet veszélyeztető berendezéseket

szakszerűen javítani, vagy javíttatni, a szükséges javítási és karbantartási munkálatokat haladéktalanul elvégezni vagy elvégeztetni.

Ezen létesítményeket és berendezéseket – ha jogszabály vagy hatóság rövidebb határidőt nem ír elő, minimum 5 évente szakemberekkel át kell vizsgáltatni. Ez a határidő a biztosítás kezdetétől függetlenül, a létesítmény vagy berendezés üzembe helyezésével, vagy annak legutolsó átvizsgálásával kezdődik.

3.5 Önrész

A szerződő önrészesedése biztosítási eseményenként a kár és a FÁBF 5. fejezet 5. pont értelmében a költségek 10%-a, de maximum 10.000.000, Ft.

3.6 Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed szennyvíztisztító berendezésekre, derítőberendezésekre és hulladékkezelő berendezésekre, továbbá veszélyes hulladékok közbenső, valamint bármilyen típusú hulladék végső tárolására (raktározására).

7. Fejezet Kizárások

1. Az 1. Fejezet szerinti biztosítás nem fedezi 1.1 hibák szavatosságára vonatkozó igényeket; 1.2 azokat az igényeket, amelyek a törvényes kártérítési kötelezettség mértékét meghaladóan, egy szerződés

vagy külön megállapodás alapján támasztanak. 1.3 a szerződések teljesítését és a teljesítés helyébe lépő kártérítést. 2. A biztosítás nem terjed ki a szándékosan okozott károkra és személyiségi jogsértésekre.

Szándékosságnak minősül 2.1 az a cselekvés vagy mulasztás, melynek következményeként valószínűsíthető a kár bekövetkezése (pl.

egy idő és költségkímélő munkafolyamat kiválasztása) 2.2 az előállított vagy leszállított termék, vagy az elvégzett munka hiányosságainak, hibáinak, vagy károkozó

tulajdonságainak ismerete. 3. Nem terjed ki a biztosítás azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyekért hatósági és közszolgálati

szervek hatáskörükben eljárva okozott kár címén tartoznak felelősséggel. 4. A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra, melyek közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak az

atomenergia hatásával, különösen 4.1 hasadó vagy olvadó nukleáris fűtőanyagok reakciójával;



4.2 radioaktív anyagok sugárzásával, valamint azon sugárzások hatásával, amelyeket a feltöltött részecskék

gyorsításával kerülnek előállításra; 4.3 radioaktív anyagok által okozott szennyeződésekkel. 5. A biztosítás nem terjed ki azon káreseményekből származó kártérítési kötelezettségekre, melyeket a

szerződő, vagy a megbízásából eljáró személyek okoztak 5.1 légi járművek illetve, 5.2 egyéb repülő, lebegő berendezések, készülékek

üzemeltetésével vagy használatával, valamint

5.3 olyan gépjárművek, vagy pótkocsik üzemeltetésével vagy használatával, amelyek gyártási típusuk és

felszerelésük vagy felhasználásuk szerint hatósági rendszámot kell viseljenek, vagy ténylegesen viselnek. Ez a kizárás azonban nem vonatkozik a helyhez kötött erőforrásként üzemelő gépjárművek használatára.

A légi közlekedési eszközök, berendezések és készülékek körének, a gépjárművek és utánfutók körének meghatározása tekintetében a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.

6. Biztosítási fedezet nem áll fenn azokra a károkra, amelyeket a 6.1 szerződő, biztosított maga (szerződők, biztosítottak maguk) szenved (szenvednek) el; 6.2 a szerződő a hozzátartozóinak okozott (hozzátartozó a házastárs, rokonok, lemenő és felmenő ágban,

após, anyós, adoptáló és mostoha szülők, közös háztartásban élő testvérek, házasságon kívüli életközösség a házassággal egyenértékűnek felel meg);

6.3 a szerződő a tulajdonosainak illetve azok hozzátartozóinak (6.2 pont) okoz; 6.4 a szerződő olyan vállalkozásoknak okoz, amelyekben a szerződő, vagy hozzátartozói (6.2 pont) tulajdonosi

hányaddal bírnak, mégpedig a szerződőnek és hozzátartozóinak (6.2. pont) ebben a társaságban való százalékos arányában; továbbá

a szerződő olyan vállalkozásoknak okoz, amelyekkel egy cégcsoporthoz tartozik, vagy amelyek a hozzátartozója érdekeltségébe tartozó(6.2) cégcsoporthoz tartoznak, mégpedig a szerződő tulajdonosának vagy a hozzátartozó (6.2. pont) érdekeltségébe tartozó cégcsoport ezekben a társaságokban való közvetlen és/vagy közvetett részesedése százalékos arányában

Jogi személyeknél, cselekvőképtelen, vagy korlátozott cselekvőképességű személyeknél azok törvényes képviselői és hozzátartozói azonos elbírálás alá esnek a szerződővel és annak hozzátartozóival.

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon károkra, amelyek emberi csírasejtek vagy embriók örökletes

anyagának módosulása következtében keletkeznek, függetlenül attól, hogy a módosulás transzgén örökletes anyag átvitelére vagy közvetett behatására ill. közvetlen gén- vagy szaporodástechnikai beavatkozásra vezethető vissza. Nem állnak biztosítási védelem alatt a géntehnikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos károk.

8. A biztosító nem nyújt kártérítést olyan károkra, melyek az egyes államok erőszakos cselekedeteivel, vagy

az azok illetve szerveik ellen irányuló erőszakos cselekedetekkel, politikai és terrorista szervezetek erőszakos cselekedeteivel, nyilvános összejövetelek, népgyűlések és felvonulások, valamint sztrájkok és zavargások, felkelések, forradalmak erőszakos cselekedeteivel összefüggésben álltak elő.

9. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, amelyek a szerződő (vagy

meghatalmazásával a nevében eljáró személy) által gyártott, forgalomba helyezett vagy szállított



tárgyakon, munkákon, a gyártásra vagy szállításra visszavezethető okok miatt keletkezett kár címén támasztanak.

10. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, amelyek 10.1 olyan tárgyakon keletkeztek, melyeket a szerződő, vagy meghatalmazásával a nevében eljáró személy

kölcsönzött, bérelt, lízingelt, haszonbérbe vett; 10.2 olyan tárgyakon keletkeztek, melyeket a szerződő, vagy meghatalmazásával a nevében eljáró személy

megőrzés céljából átvett, még akkor sem, ha a megőrzés mellékkötelezettségnek számít (pl. egy tárgy javítás céljából történő átvétele);

10.3 olyan tárgyakon keletkeztek, melyek csupán szívességből lettek a szerződő vagy az ő meghatalmazásával

a nevében eljáró személy részére átadva; 10.4 mozdítható tárgyakon keletkeztek azok használata, szállítása, feldolgozása során vagy egyéb, rajtuk vagy

velük végzett tevékenység következtében; 10.5 mozdíthatatlan tárgyak azon részein keletkeztek, melyek a feldolgozás, használat vagy egyéb tevékenység

közvetlen tárgyai. 11. A biztosítás nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségére, melyek lassú emisszió, illetve a

hőmérséklet, gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmoszférikus csapadékok (mint füst, korom, por stb.) hatására lassú folyamat során károsodott dolgok miatt keletkeztek.

12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon dologi károkból adódó kártérítési kötelezettségére, amelyek a

tárgyak természetes vagy mesterséges folyó- vagy állóvizek általi elárasztásából adódnak, amennyiben a kárt a szerződőnek olyan berendezése, intézkedése okozta, ami a hatályos törvények értelmében engedélyköteles. Éppígy nem terjed ki a biztosítási fedezet olyan kártérítési igényekre sem, melyek a szerződőnek ilyen berendezések előállításában, szállításában, karbantartásában vagy javításában történő közvetlen közreműködéséből erednek.

13. A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan károk kártérítési kötelezettségeire, amelyek elektromágneses

mezők hatásaival közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak. 14. Nem biztosítottak az olyan károkból eredő kártérítési kötelezettségek, melyek közvetlenül vagy közvetve

visszavezethetők azbesztre vagy azbeszt tartalmú anyagokra vagy ezekkel összefüggésben állnak. 15. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon dologi és/vagy tisztán vagyoni károk miatti kártérítési

kötelezettségekre, amelyek az FKBF A rész 2.fejezet 4. pontja (kiterjesztett termékfelelősség) hatálya alá esnek.

16. A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan sérelemdíj fizetési kötelezettségekre, melyek valamely személyhez

fűződő jog megsértéséből erednek, ide nem értve a személyi sérüléssel és dologi kárral összefüggésben megsértett személyhez fűződő jog miatt sérelemdíj fizetési kötelezettséget.

17. A biztosítási fedezet nem terjed ki ellenségeskedésből, zaklatásból, molesztálásból, egyenlőtlen elbánásból

vagy más diszkriminációból eredő kártérítési igényekre. 18. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési igényekre illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a

szerződő alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak stb. üzemi balesete illetve foglalkozási megbetegedés miatt a szerződővel szemben támasztanak, még akkor sem, ha ezekért a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

19. A jelen fejezet alkalmazásában kár alatt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt elszenvedett hátrányt is érteni kell.



8. Fejezet

A szerződőt és biztosítottat terhelő kötelezettségek; a Biztosító meghatalmazása

1. Kötelezettségek

Kötelezettségként kerülnek meghatározásra, melynek megsértése a Biztosító kártérítés alóli mentesülését vonja maga után - ellentétes értelmű megállapodás hiányában -, az alábbiak:

1.1 A Biztosító kockázatviselése és a biztosítási díj egyenértékűségének fenntartása céljából a szerződő

köteles a 11. fejezet 3.1. pont szerinti adatokat a Biztosító kérésére valóságnak megfelelően közölni.

1.2 A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, melyre a Biztosító kérdést tett fel és melyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított (szerződő) köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni.

1.3 Ha a felek megállapodnak, hogy a Biztosított és a szerződő meghatározott lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni köteles, a biztosított (szerződő) a változás bejelentését 8 nap alatt tartozik megtenni.

1.4 A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, vagy bejelentésre köteles lett volna.

1.5 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.6 A szerződő köteles a felismert veszélyhelyzeteket, melyek megszüntetését a Biztosító jogosan követelheti,

illetve követeli, megfelelő határidőn belül megszüntetni. Az olyan körülményt, állapotot, ami már károkozást eredményezett, kétség esetén már felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni.

1.7 A szerződőnek minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a biztosítási esemény okait, eredetét és

következményeit tisztázza, és a keletkezett kárt a lehető legkisebb mértéken tartsa. 1.8 A szerződő köteles a Biztosítót haladéktalanul, de legkésőbb a káresemény tudomására jutásától számított

30 napon belül átfogóan tájékoztatni, mégpedig írásban, és amennyiben szükséges, úgy telefonon, vagy táviratilag is.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1.8.1 a biztosítási esemény (a károkozás körülményeinek) leírását; 1.8.2 a károsult személy adatait illetve az általa támasztott kártérítési igényt; 1.8.3 a kárüggyel kapcsolatosan a szerződővel vagy biztosítottal szemben bevezetésre kerülő büntető

rendelkezésre, valamint a büntető, államigazgatási vagy fegyelmi eljárásra vonatkozó adatokat; 1.8.4 a károsult minden intézkedését a kártérítési követelés törvényes érvényesítésével kapcsolatban. 1.9 A szerződő a biztosítási esemény kivizsgálása során, a kár megállapításakor és rendezésekor, vagy

elutasításakor köteles a Biztosítót támogatni és a szükséges felvilágosításokat megadni, ellenőrzéseket és vizsgálatokat lehetővé tenni.



1.9.1 A szerződő köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez a Biztosító szakértője részére (jogtanácsos, ügyvéd, igazságügyi szakértő) az ügyek vitelére szóló megfelelő (írásbeli) meghatalmazást adni, részükre a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani és az eljárás levezetését átengedni.

1.9.2 Ha a szerződő számára a Biztosító utasításainak időben történő beszerzése nem lehetséges, akkor a

szerződőnek magának kell az előírt határidőn belül minden szükséges, ésszerű, a perrel kapcsolatos teendőt (a marasztaló rendelkezések elleni fellebbezést is ideértve) elvégeznie.

1.9.3 A szerződő nem jogosult a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül egy kártérítési igényt egészben vagy

részben elismerni – kivéve, ha ennek megtagadása nyilvánvaló méltánytalanság lenne -, vagy kiegyenlíteni.

1.9.4 A szerződő köteles indokolatlan késedelem nélkül, de maximum 5 napon belül értesíteni a Biztosítót, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely a jövőben vele szembeni kárigény érvényesítésére adhat alapot.

1.9.5 A Biztosító károkozóval szembeni megtérítési igényének érvényesítésében a szerződő köteles minden tőle ésszerűen elvárható támogatást megadni a Biztosítónak. A szerződő kártérítési felelősséggel tartozik, ha vétkes kötelezettségszegése folytán meghiúsul a Biztosító megtérítési igényének érvényesítése.

2. A Biztosító képviseleti joga (meghatalmazása)

A jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződés megkötésével a szerződő meghatalmazza a Biztosítót azzal, hogy a károsult(ak) kárigényének elhárításával vagy teljesítésével összefüggésben, minden számára, mint egy ésszerűen eljáró Biztosító számára célszerűnek tűnő és a szerződő, valamint a biztosítottak érdekével sem ellentétes nyilatkozatot megtegyen a szerződő, és/vagy a biztosítottak nevében.

9. Fejezet A biztosítási igény átruházása

A Biztosítóval szembeni igényét annak végleges megállapítása előtt a Biztosító kifejezett beleegyezése nélkül a Szerződő sem átruházni, sem elzálogosítani nem jogosult.

10. Fejezet

Más érdekére szóló biztosítás

Amennyiben a biztosítás a szerződő kártérítési kötelezettsége mellett még más személyek kártérítési kötelezettségeire is fedezetet nyújt, akkor minden, a biztosítási szerződésben a szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelemszerűen ezen személyekre is vonatkozik és alkalmazásra kerül; a kötelességek teljesítése tekintetében a szerződő mellett ők is, a szerződővel azonos mértékben felelősek. A biztosítási szerződésben meghatározott jogok gyakorlása azonban kizárólag a szerződőt illeti meg.

11. Fejezet

A biztosítási szerződés létrejötte, a biztosítási időszak; a biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete; díjelszámolás

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés létrejöttét

írásbeli ajánlattal lehet kezdeményezni. A felek eltérő megállapodása hiányában az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve. Amennyiben a Biztosító az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételtől számított 15 napon belül írásbeli nyilatkozattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerződés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának napján jön létre. Nem jön létre a biztosítási szerződés, ha a



Biztosító az ajánlatot az ajánlati kötöttség ideje alatt visszautasítja, vagy arra az ajánlati kötöttség ideje alatt nem reagál.

2. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton, illetve a szerződésben (fedezetigazoláson) a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpontban veszi kezdetét, de legkorábban az azt követő nap 0 órájakor, amikor a biztosítás első vagy egyszeri díja a Biztosítóhoz beérkezett.

3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak egy év, hacsak a biztosítási szerződést nem rövidebb időszakra kötik. 4. A biztosítási díj megfizetése, a díjfizetés elmulasztásának következményei 4.1 A biztosítás első díjrészlete vagy egyszeri díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a

szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződő által előre meghatározott időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

4.2 Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

4.3 Díjfizetési késedelem esetén és a 4.2 pont szerinti fizetési felszólítás hiányában, a biztosítási szerződés legkésőbb a díjesedékességet követő biztosítási évforduló időpontjában megszűnik.

4.4 Abban az esetben, ha a szerződés a 4.2 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, és kármentességi nyilatkozatot tesznek.

4.5 A biztosítási díjakat, beleértve az egyéb díjakat is, a megállapodás szerinti esedékességi időpontig kell megfizetni.

5. Díjelszámolás 3.1 Amennyiben a díj a szerződés szerint a bérköltség, a forgalom vagy más számszerű gazdálkodási adat

alapján kerül kiszámításra, akkor ennek mértékénél a várható viszonyoknak legjobban megfelelő nagyságot kell alapul venni. Az így kiszámított díj előzetes.

Az adott biztosítási időszak lejárta után a szerződőnek meg kell adnia az időszakra vonatkozó adatokat, és a Biztosító kérésére azt igazolnia is kell, továbbá közölnie kell, hogy a biztosított kockázatra vonatkozóan történt-e, és ha igen milyen változás, vagy bővülte az üzem vagy tevékenységi kör. Ezeknek a kötelezettségeknek a szerződő a Biztosítótól érkező megérkezésétől számított egy hónapon belül kell eleget tennie. A Biztosítónak a szerződő adatainak kézhezvétele után el kell végeznie a végleges elszámolást; a díjhátralék ill. díjtöbblet összege egy hónappal az elszámolás kézhezvétele után esedékes.

3.2 Ha a biztosítási díj kiszámításához szükséges adatokat a szerződő a Biztosító felhívás ellenére nem adja

meg, a Biztosító választhat, hogy perben követeli az adatok pótlólagos benyújtását, vagy késedelmi díjat számol fel. A késedelmi díj összege első évben az éves díj, egy évnél rövidebb tartamra szóló biztosítás esetén az első díj, folytatólagos években az előző évre vonatkozó díj. Ha az adatokat a szerződő a késedelmi díj fizetésére vonatkozó felszólítást követő két hónapon belül utólagosan megadja, a Biztosító az esetleges díjtöbbletet visszatéríti.



A késedelmi díj biztosítási díjnak tekintendő; ennél fogva erre vonatkozóan a 4. pontban írtak megfelelően alkalmazandók.

3.3 A Biztosító betekintési joga; helytelen adatok közlésének következményei

A Biztosító jogosult a szerződő által szolgáltatott adatokat leellenőrizni. A szerződő ezért köteles lehetővé tenni, hogy a Biztosító valamennyi, a Biztosító által fontosnak ítélt adatába, nyilvántartásába, könyveibe, dokumentumaiba stb. betekintést nyerjen.

Amennyiben a szerződő felróható okok miatt helytelen adatokat közölt, az a szerződő kötelezettségeinek megszegését jelenti (8. fejezet 1.1. pont).

4. Fogalom meghatározások 4.1 Bérköltség

Ide tartozik valamennyi az üzemben foglalkoztatott személy részére (otthoni dolgozóknak stb. is) fizetett minden bér, fizetés, jutalék, munkaszerződésből származó és egyéb díjazás, bármilyen elnevezésük is legyen (pl. veszélyességi pótlék, műszak pótlék, stb.). Ide számolandó még a megbízási szerződés keretében és/vagy tiszteletdíj ellenében a szerződőnek dolgozók, valamint a munkaerő-kölcsönző cégek részére fizetett díjak, térítések. Ezek nem a munkaviszony meglétének függvényei.

Nem tartozik ide a munkaadó részéről a társadalombiztosításnak fizetendő járulékok, a folyamatos háztartási, és gyermekpótlékok, házasság, vagy gyerek születésekor, baleset vagy haláleset esetén történő egyszeri kifizetések, valamint üzemi rendezvények, üzemi vagy szolgálati jubileumok fizetendő jutalmak, végkielégítések, továbbá a család és lakástámogatások.

4.2 Forgalom

Az éves forgalom alatt értendő minden szállításra és egyéb teljesítésre vonatkozó minden olyan díjazás, amelyet egy gazdálkodó szervezet azokban az országokban teljesít, amelyekre a biztosítási fedezet területi hatálya kiterjed, kivéve a licencekből származó bevételéből, egy üzem vagy üzemrész, valamint egyéb álló és forgóeszközök eladásából származó bevételt, forgalmi adó nélkül.

12. Fejezet

A szerződés időtartama, felmondása, a kockázat megszűnése 1. A szerződés időtartama (biztosítási időszak)

Amennyiben a biztosítási időszak minimum egy év, akkor a határozatlan időre kötött biztosítási szerződés minden alkalommal egy évre meghosszabbodik, amennyiben a szerződő felek valamelyike a szerződést annak évfordulója előtt legalább 30 nappal írásban fel nem mondja (rendes felmondás). A rendes felmondást tartalmazó írásbeli jognyilatkozatnak a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal meg kell érkeznie a Biztosító címére. Olyan biztosítási szerződések esetében, amikor a szerződéskötés nem a szerződő vállalkozásához tartozó üzemre tartozik (felhasználói szerződések), a Biztosító a felmondási időszak kezdete előtt külön felhívja a szerződő figyelmét a felmondás elmaradása miatti szerződés meghosszabbodás jogkövetkezményeire. Amennyiben a biztosítási szerződést kevesebb mint egy évre kötötték, a biztosítás a biztosítási időszak végén automatikusan megszűnik.

2. Felmondás biztosítási esemény következtében (rendkívüli felmondás)

A biztosítási esemény bekövetkezése után



2.1 a biztosítási szerződést akkor mondhatja fel a szerződő a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra, ha a Biztosító a megalapozott biztosítási igény elismerését részben vagy teljesen megtagadja, illetve késlelteti, ésszerűtlenül halogatja.

A felmondás kizárólag az alábbiak szerint lehetséges:

biztosítási szolgáltatás (kárfizetés) elutasítását követő harminc napon belül

jogi útra terelt ügy esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő harminc napon belül

késlekedés, ésszerűtlen halogatás esetén a Biztosító szolgáltatásának (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül.

Ha megalapozott kárigény esetén a Biztosító annak elismerését késlelteti, ésszerűtlen halogatja, és a szerződő a szolgáltatás (kárfizetés) esedékességét követő harminc napon belül nem mondta fel a szerződést, és a Biztosító ezt követően elutasítja a kártérítést, úgy a szerződőnek ezt követően újabb 30 nap áll a rendelkezésére a szerződés felmondásra.

A biztosítási eseményt követő felmondás azonban nem vonatkozhat az adott biztosítási időszak végénél későbbi időpontra.

2.2 a Biztosító akkor mondhatja fel a szerződést a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra, ha a biztosítási

igényt elismerte, vagy szolgáltatást nyújtott, vagy ha a szerződő a megalapozatlan igényt rosszhiszeműen tette meg.

A Biztosító ilyen esetben legkorábban az elismerés, a nyújtott szolgáltatás, vagy a megalapozatlan igény elutasítása után 30 nappal, 30 napos felmondási idő betartásával jogosult a szerződés felmondására. A megalapozatlan igény rosszhiszemű megtétele miatt a Biztosító jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

3. Csőd, felszámolási eljárás

A Biztosító a szerződő csődje vagy az ellene indított felszámolási eljárás esetén, azok kezdetétől számított 30 napos határidővel felmondhatja a biztosítási szerződést.

4. A kockázatviselés megszűnése

Ha egy biztosított kockázat teljesen és tartósan megszűnik (pl. érdekmúlás), akkor az erre a kockázatra vonatkozó biztosítás is megszűnik. A működési engedélyek hatósági korlátozása azonos mértékben korlátozza a biztosítási fedezetet is.

5. A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnéséig terjedő időszakra esedékes díj illeti meg. 6. Az 1., 2. pontok alapján történő felmondás, vagy a 4. pont szerinti kockázatviselés megszűnése esetén a

11. fejezet 5. pontja továbbra is érvényben marad. 7. Amennyiben a Biztosító a megállapodás szerinti szerződési időtartamra való tekintettel díjengedményt

adott, a szerződés határidő előtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a szerződő él a 2. pont szerinti felmondási jogával vagy a biztosítási szerződés a 3. pont szerint kerül felmondásra, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhető.

13. Fejezet Irányadó jog és bírósági illetékesség

1. Bármely vita eldöntésére, amely a jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási

szerződésből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy



értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a mindenkor hatályos eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróságok járnak el.

2. A jelen szerződési feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésre – a FÁBF, FKBF vagy a

mindenkori külön megállapodások által nem szabályozott kérdésekben - a magyar jog rendelkezései, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadók, és a biztosítási szerződést ugyanezen jog szabályai szerint kell értelmezni.

14. Fejezet A szerződő nyilatkozatainak írásbeli formája

Amennyiben erre vonatkozóan a feltételekben vagy a szerződésben nincsenek külön rendelkezések, akkor a szerződőnek a Biztosító felé valamennyi bejelentését és nyilatkozatát írásban kell megtennie.

15. Fejezet A Biztosító visszakövetelési joga

1. A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg illetve sérelemdíj megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a

biztosított a kárt súlyos gondatlansággal okozta. 2. Jelen feltételek alkalmazásában súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt okozta és ez a tény a károkozásban közrejátszott;

b) a biztosított a kárt okozó tevékenységet a szükséges engedélyek nélkül végezte; c) a biztosított a jogszabályokban vagy más kötelező rendelkezésekben előírt személyi vagy tárgyi feltételek

hiányában végezte tevékenységét és ez a kár bekövetkeztében közrejátszott; d) a biztosított valamely hatóság vagy felügyeleti szerv határozatának, utasításának be nem tartásával

végezte tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrejátszott; e) a súlyosan gondatlan károkozás tényét a bíróság jogerős határozatban állapította meg.

16. Fejezet

A biztosítási szerződésekre irányadó rendelkezésektől eltérő szerződési feltételek

A Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően külön is felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét a jelen biztosítási feltételek azon rendelkezéseire, amelyek a hatályos Polgári Törvénykönyv valamely rendelkezésétől lényegesen eltérnek: 1. A Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a

biztosítás Jelen feltételek 5. fejezetének 1. pontja szerint - eltérően a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől - a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják. 2. A fedezetfeltöltés jogának kizárása Jelen feltételek 5. fejezetének 5. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére (vissza)emelni.



3. A biztosítási szerződés rendkívüli felmondásának lehetősége Jelen feltételek 12. fejezetének 2. és 3. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:466. § (1) bekezdésétől – a felek a biztosítási szerződést nem csak annak évfordulójára mondhatják fel, hanem megilleti őket a biztosítási szerződés rendkívüli, a biztosítási évfordulónál korábbi időpontra szóló felmondásának a joga is, amennyiben (i) a Biztosító a megalapozott biztosítási igény elismerését részben vagy teljesen megtagadja, illetve késlelteti, vagy ésszerűtlenül halogatja (szerződői felmondás); (ii) a Biztosító a biztosítási igényt elismerte, vagy szolgáltatást nyújtott, vagy ha a szerződő a megalapozatlan igényt rosszhiszeműen tette meg (biztosítói felmondás); (iii) a szerződő csődje vagy az ellene indított felszámolási eljárás esetén (biztosítói felmondás).



A Felelősségbiztosítás Kiegészítő Biztosítási Feltételei (FKBF)

„A” rész Az üzemi kockázatokra vonatkozó felelősségbiztosítás általános rendelkezései

1. A biztosítási fedezet kiterjesztése 1. A Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenységekből eredő kockázatokra vonatkozóan (FÁBF

1. Fejezet) fedezetet nyújt a szerződő azon kártérítési kötelezettségeire, amelyekért mint ezen üzem valamennyi eszközének és berendezésének (épületek, építmények, gépek, berendezések, eszközök, készletek, stb.) tulajdonosa ill. használója a vonatkozó jog szabályai szerint e minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Ugyanígy biztosításra kerülnek a munkagépek és berendezések nem iparszerű bérbeadásából vagy kölcsönzéséből eredő kártérítési kötelezettségek. Csak külön megállapodás esetén terjed ki a biztosítási fedezet ezen tevékenységek iparszerű gyakorlására.

2. Biztosítási fedezet a szerződő alábbi kockázataiból eredő kártérítési kötelezettségeire terjed ki: 2.1 a saját termékeinek bemutatója, a termékbemutató szervezője és bemutatóterem használója, ill. a

biztosított üzemben szervezett üzemlátogatás, termékbemutató szervezője, vezetője; 2.2 a kiállításokon és vásárokon történő részvétel és az ezekre való felkészülés; 2.3 a telkek, épületek, vagy helyiségek birtoklása, melyet kizárólag a biztosított üzemre vagy tevékenységre

és/vagy kizárólag lakás céljára használ a szerződő (FKBF B Fejezet, 4. pontja kerül alkalmazásra); 2.4 a biztosított üzem vezetői és munkavállalói részére fenntartott szolgálati lakások és lakóházak birtoklása,

melléképületekkel együtt (FKBF B. Fejezet 4. pontja kerül alkalmazásra); 2.5 reklámberendezések üzembetartója, akkor is, ha ezek az üzem területen kívül találhatóak;

2.6 üzemi tűzoltóság fenntartója (bevetés és gyakorlat, segítség harmadik fél részére, (FKBF B Fejezet, 6.

pontja kerül alkalmazásra); 2.7 vívó, szúró, és lőfegyverek birtoklása és a biztosított tevékenységgel összefüggő üzemszerű használata a

szerződő, vagy az általa megbízott személyek által, azzal a feltétellel, hogy az erre vonatkozó jogi és hatósági előírások betartásra kerülnek (a vadászati célú fegyverhasználatra a biztosítás nem terjed ki);

2.8 a munkavállalók orvosi ellátása. Biztosítási fedezet kiterjed az orvosok üzemben végzett tevékenységével

kapcsolatos törvényes felelősségére, amennyiben erre egy másik biztosítás fedezete nem terjed ki. 2.9 a munkavállalók részére fenntartott szociális létesítmények, pl. üzemi étkezde, fürdő intézmények, üdülők,

óvodák, és üzemi sportlétesítmények üzembentartója, akkor is ha ezeket a létesítményeket idegen személyek is használják. (Az FKBF B rész 8. pontja a fürdő létesítményekre, 7. pontja az üdülőkre, 14. pontja az üzemi sportlétesítményekre értelemszerűen alkalmazásra kerül.)

2.10 üzemi rendezvények szervezője, lebonyolítója. Biztosításra kerül a biztosított üzem munkavállalóinak a

rendezvénnyel kapcsolatos személyes kártérítési kötelezettsége (3. pont szerint értelemszerűen alkalmazandó);

2.11 állatok üzemi célokra történő tartása. (Az FKBF B rész 12. pontja alkalmazásra kerül.)



3. Az 1. és 2. pontra vonatkozóan a Biztosítási fedezet kiterjed azon kártérítési kötelezettségekre is, amelyek 3.1 a szerződő törvényes képviselőjével, illetve olyan személyekkel szemben keletkeztek, akiket a biztosított

üzem, vagy annak egy részének vezetésére, vagy felügyeletére alkalmaztak; 3.2 a többi munkavállaló szolgálati tevékenységének gyakorlása közben okozott károk miatt keletkeztek, kivéve

azonban azokat a munkavállalókat munkabalesetek során ért (illetve munkával kapcsolatos megbetegedések miatti) személysérüléses károkat, amelyekre a társadalombiztosítási törvény vonatkozik.

A szerződő üzemében dolgozó családtagok a 3.1. pont vagy 3.2. pont szerint kerülnek biztosításra, munkaszerződés megléte nélkül is.



2. Termékfelelősség kockázat

A termékfelelősség kockázatra az FÁBF és FKBF, valamint különösen a következőkben felsorolt feltételek alapján terjed ki a biztosítási fedezet.

1. Fogalom meghatározások

A termékfelelősség kockázat a törvényes felelősségek összessége azon károkra vonatkozóan, amelyek egy termék szállítás utáni hibái, hiányosságai, vagy az egy elvégzett munka átadás utáni hibái, hiányosságai miatt keletkeztek.

A hiba, hiányosság visszavezethető a koncepcióra, tervezésre, gyártásra, feldolgozásra, javításra, raktározásra (tárolásra), szállításra, használati utasításra, reklámra, vagy tanácsadásra.

Terméknek minősülnek azok a fizikai dolgok (kész és félkész termékek) vagy azok részei, amelyek a feldolgozói és a fogyasztói kereskedelemben árunak minősülnek, ideértve azok tartozékait és a csomagolást is.

A szállítás a termékeknek a szerződő részéről más harmadik személynek történő tényleges átadását jelenti, függetlenül az átadás jogcímére. Ez akkor tekinthető megtörténtnek, ha a szerződő elveszíti a leszállított termék feletti tényleges rendelkezési jogot, azaz a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a termékre vagy annak használatára befolyást gyakorolhatna.

Az elvégzett munka átadását annak teljes befejezése és a megbízó, vagy annak meghatalmazottja által történő tényleges átvétele jelenti.

2. Biztosítási fedezet 2.1 A szerződő az ajánlattétel alkalmával köteles teljes körű felvilágosítást és adatokat adni a jelenleg gyártott

és forgalmazott termékekről illetve az általa végzett tevékenységről, s a biztosítási időszak alatt tervezett termelésről illetve tevékenységről. A biztosítási fedezet a biztosítási ajánlat fenti adatai szerint áll fenn.

2.2 A termékfelelősségre vonatkozóan az FÁBF 2. Fejezete azzal a megszorítással alkalmazandó, hogy a

biztosítási fedezet csak a biztosított kockázat mennyiségi növekedésére vonatkozik (az üzem bővítése esetén).

3. Közvetett úton exportra került termékekre vonatkozó biztosítási fedezet 3.1 A biztosítási fedezet az FÁBF 3. Fejezet 1. pontjától eltérően a Föld bármely országában, az USA, Kanada

és Ausztrália kivételével, bekövetkező káreseményekre vonatkozik, amennyiben a szerződőnek, vagy az őt képviselő személynek, nem volt és nem is lehetett tudomása a termékei, illetve munkái szállításának, illetve átadásának időpontjában arról, hogy az általa szállított termék (akár beépített vagy feldolgozott formában) illetve az általa elvégzett munka exportra kerül; az FÁBF 3. cikk 1. pont 2. mondat szerinti korlátozás alkalmazandó.

3.2 A 3.1. pont szerinti biztosítási fedezet nem áll fenn, ha a kár körülményeinek kivizsgálását, a jogalap

tisztázását, a kárrendezést, vagy a Biztosító egyéb kötelezettségeinek teljesítését államhatalom, harmadik fél, vagy a szerződő akadályozza.

4. Csak külön megállapodás alapján biztosítható termékfelelősségi kockázatok (kiterjesztett termékfelelősség

biztosítás) 4.1 Az FÁBF 1. fejezetétől valamint 7. fejezet. 14. pontjától eltérően a biztosítási fedezet csak külön

megállapodás alapján terjed ki azokra a termékfelelősségből eredő törvényes kártérítési kötelezettségekre, amelyek függetlenül attól, hogy ezen biztosítási feltételek értelmében dologi kárról vagy tisztán vagyon kárról van szó, az alábbiak miatt keletkeztek:



4.1.1 a (szerződő/biztosított és Biztosítón kívüli) harmadik félnek okozott kár olyan tárgyak hiányosságai miatt

keletkezett, amelyeket a szerződő által leszállított terméknek más termékkel történő oldhatatlan összekapcsolása, vegyítése, összekeverése, feldolgozása okozott, mégpedig

4.1.1.1 a más termékek használhatatlanná válása miatt; 4.1.1.2 a végtermék előállításával kapcsolatosan felmerült költségek miatt, kivéve a szerződő által szállított hibás

termék ellenértékét;

a végtermék elidegeníthetetlensége következtében keletkező további vagyoni hátrány miatt. Ha a végterméket csak árcsökkentéssel lehet áruba bocsátani, akkor a Biztosító a 4.1.1.1. és 4.1.1.2. pontok szerinti a biztosítási szolgáltatás helyett csak a végtermék hibamentes szállítása esetén elvárható bevétel és a hibás, hiányos végtermék eladási ára közötti (érték)különbözetet téríti meg. A Biztosító azonban nem téríti meg a szerződő által szállított termék értékének a hibamentes és hibás, hiányos végtermék értékkülönbözetére eső részét.

4.1.1.3 olyan ráfordítások miatt, amelyek pótlólagosan a végtermék jogos és gazdaságos javítása, vagy a kár

más módon történő megszüntetése miatt keletkeztek. A Biztosító azonban nem téríti meg a a ráfordítások értékének azon részét, amely szerződő által szállított termék értékére (a hibamentes végtermék értékéhez viszonyítva) esik;

4.1.1.4 a szerződő közvetlen átvevőjénél a gépek, berendezések tisztítása és szerelése következtében fellépő

költségek miatt. 4.1.2 olyan károk miatt keletkezett, melyek a szerződő harmadik fél részére hibásan leszállított termékek további

feldolgozásából, vagy megmunkálásából keletkeztek, anélkül, hogy bármilyen, más termékekkel történő oldhatatlan összekapcsolás, összekeverés, vagy feldolgozás megtörtént volna, mégpedig kizárólag

4.1.2.1 a végtermék előállításával kapcsolatosan felmerült költségek miatt, kivéve a szerződő hibás termékének

pótlására vonatkozó költségeket;

a végtermék elidegeníthetetlensége következtében keletkező további vagyoni hátrány miatt keletkezett. Ha a végterméket csak árcsökkentéssel lehet áruba bocsátani, akkor a Biztosító a 4.1.2.1. pont szerinti a biztosítási szolgáltatás helyett csak a végtermék hibamentes szállítása esetén elvárható bevétel és a hibás, hiányos végtermék eladási ára közötti (érték)különbözetet téríti meg. A Biztosító azonban nem téríti meg a szerződő által szállított termék értékének a hibamentes és hibás, hiányos végtermék értékkülönbözetére eső részét.

4.1.2.2 olyan ráfordítások miatt keletkezett, amelyek pótlólagosan a végtermék jogos és gazdaságos javítása,

vagy a kár más módon történő megszüntetése miatt keletkeztek. A Biztosító azonban nem téríti meg a a ráfordítások értékének azon részét, amely szerződő által szállított termék értékére (a hibamentes végtermék értékéhez viszonyítva) esik

4.1.2.3 a szerződő közvetlen átvevőjénél a gépek, berendezések tisztítása és szerelése következtében fellépő

költségek miatt keletkezett. 4.1.3 harmadik fél azon költségei, amelyek a hibás termékek le- és kiszerelése, eltávolítása, szabaddá tétele

valamint a hibamentes (csere)termékek be- és felszerelése, elhelyezése miatt léptek fel. Kivéve a pótlásra beszerzett termék (alkatrész stb.) árát és annak szállítási költségét. Ha a termék hiányossága különféle intézkedések által megszüntethető, a biztosítási védelem csak a legkedvezőbb biztosított költség összegében áll fenn.

A biztosítási fedezet nem áll fenn



4.1.3.1 ha a szerződő, vagy a megbízásából a nevében eljáró személyek a hibás terméket saját maguk hozták,

szerelték, vagy helyezték be illetve fel, illetve az ő megbízásukból, vagy az ő számlájukra hozták, szerelték, vagy helyeztették be;

4.1.4 harmadik fél azon kárára, amely abból ered, hogy a szerződő által leszállított (illetve karbantartott, vagy

javított) gép, hibásan, hiányosan állít elő illetve dolgoz fel más termékeket, anélkül, hogy egy, az FÁBF 1. Fejezet 2.3. pontja szerinti dologi kár bekövetkezett volna, mégpedig

4.1.4.1 a gépbe betett termék használhatatlanná válása miatt; 4.1.4.2 az előállításra vagy feldolgozásra fordított költségek miatt; 4.1.4.3 a végtermék elidegeníthetetlensége következtében keletkező további vagyoni hátrány miatt. Ha a

végterméket csak árcsökkentéssel lehet áruba bocsátani, akkor a Biztosító a 4.1.4.1. és 4.1.4.2. pontok szerinti a biztosítási szolgáltatás helyett csak a végtermék hibamentes szállítása esetén elvárható bevétel és a hibás, hiányos végtermék eladási ára közötti (érték)különbözetet téríti meg.

4.1.4.4 olyan ráfordítások miatt, amelyek pótlólagosan a végtermék jogos és gazdaságos javítása, vagy a kár

más módon történő megszüntetése miatt keletkeztek. 4.1.4.5 a szerződő direkt átvevőjénél a gépek, berendezések tisztítása és szerelése következtében fellépő

költségek miatt. 4.2 A 4.1. pontra vonatkozó külön rendelkezések 4.2.1 A biztosítási esemény, eltérően az FÁBF 1. Fejezet 1. pontjától, a hibás, hiányos termék leszállítása, ill. a

hibásan, hiányosan teljesített munka átadása (a következőkben röviden „szállítás“) miatt bekövetkező kár következtében a vonatkozó jogszabályok alapján fellépő kártérítési kötelezettség.

4.2.2 Területi hatály

A 4.1.1. 4.1.4 pontokra vonatkozóan, az FÁBF 3. Fejezetétől eltérően a biztosítási fedezet Magyarország területén teljesített szállításokra terjed ki. A 3. pontban foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.

4.2.3 Időbeni hatály

Az FÁBF 4. Fejezetétől eltérően a biztosítási fedezet azokra a szállításokra terjed ki, amelyeket a biztosítás időszak alatt teljesítenek és a káresemény Biztosítóhoz történő bejelentése a biztosítási szerződés befejezése után legkésőbb két éven belül megtörténik.

4.2.4 Sorozatkárok

Az FÁBF 1. Fejezet 1.2. pontjában foglaltaktól eltérően azonos termék többszöri szállítása is egy biztosítási eseménynek minősül akkor, ha a kártérítési kötelezettséget ugyanaz az ok váltja ki. Egy biztosítási eseménynek minősül továbbá, ha több szállítás ugyanazon okra visszavezethető károkat okoz, amennyiben ezen okok között jogi, gazdasági, vagy műszaki összefüggés áll fenn.

A FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen alkalmazandó erre a pontra is.

4.2.5 Önrész

A szerződő önrészesedése biztosítási eseményenként a kár és az FÁBF 5. cikk 5. pont szerinti költségek 10%-a, minimum 100.000, Ft.

Ellentétes értelmű megállapodás hiányában a biztosítási védelemből az alábbiak kerülnek kizárásra:



5. Kizárások a biztosítási védelemből 5.1 A biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek – a 4. pont szerinti külön megállapodás esetén is 5.1.1 a hibákra vonatkozó szavatossági igények, amennyiben nem kifejezetten a 4.1. pont szerint biztosított

eseményekről van szó. Az FÁBF 7. Fejezet 1.1. és 1.3., valamint a 9. pontjai erre az esetre is vonatkoznak. 5.1.2 Garanciavállalásból vagy tényleges garanciaszerződésekből és a természetes kopásból származó

követelések; 5.1.3 azon károkból származó kártérítési igények, melyek olyan termék vagy szolgáltatás kapcsán keletkeztek,

amelyeknek használatát vagy hatását a szállítás teljesítése előtt, a termék vagy szolgáltatás rendeltetésére való tekintettel a tudomány és technika mindenkori állása szerint nem kielégítően próbáltak ki vagy vizsgálták meg. A termék kipróbálása vagy bevizsgálása semmiképp sem tekinthető kielégítőnek akkor, ha a termék nem rendelkezik a felhasználáshoz szükséges törvényi vagy hatósági engedélyekkel;

5.1.4 azon leszállított termékekre vagy az elvégzett munkákra visszavezethető kártérítési igények, amelyek

licencét (gyártási jogát vagy teljesítési kötelezettségét) a szerződő harmadik fél részére átadta; 5.1.5 azon kártérítési igények, amelyek 5.1.5.1 légi vagy űrjárművek, illetve légi vagy űrjárművek alkatrészeinek tervezésével és fejlesztésével,

gyártásával, vagy szállításával kapcsolatosan keletkeznek, amennyiben az alkatrészek nyilvánvalóan a légi vagy űrjárművekhez szükségesek illetve a légi vagy űrjárművekbe építik be ezeket;

5.1.5.2 járművek alkatrészeinek tervezésével vagy előállításával, valamint légi, vízi, vasúti vagy űr járművek,

továbbá drótkötélpályák tervezésével, előállításával vagy szállításával kapcsolatosan keletkeznek, amennyiben az alkatrészek nyilvánvalóan a közúti, légi, vízi, vasúti, űr járművek, valamint drótkötélpályák gyártására vagy azokba történő beszerelésre készültek.

5.1.5.3 légi vagy űrjárműveken, illetve légi vagy űrjárművek alkatrészein végzett tevékenységgel kapcsolatosan

keletkeznek; legyenek ezek akár a légi vagy űrjárműveken jelentkező, bekövetkező károk (beleértve az ezekkel szállított tárgyakat és a járműben tartózkodókat is), akár a légi vagy űrjárművek által okozott károk.

5.2 A 4. pontban szabályozott külön feltételek szerinti biztosítások esetében a biztosítási fedezet a

következmény károkra nem áll fenn, így az üzemszünetből és a termelés kieséséből eredő károkra sem.

3. Az előírások tudatos megszegése

Az üzemi kockázatok keretében súlyos gondatlanságnak minősül és ez által a Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben, ha a szerződő, a szerződő törvényes képviselője, vagy vezető alkalmazottja vagy ezek utasítására ill. egyetértésével egy alkalmazott tudatosan – különös tekintettel egy költség és/vagy időtakarékos munkamód kiválasztására megszegte, ill. megszegette az üzem működésével illetve a tevékenység folytatásával kapcsolatos jogszabályokat, hatósági előírásokat, s a kártérítési kötelezettség ennek folyományaként állt elő.

4. Az üzem harmadik fél általi átvétele

Amennyiben a szerződő az üzemet eladja, harmadik félnek bérbe, haszonélvezetre vagy egyéb szerződéses jogviszony keretében használatra átadja vagy elajándékozza, adományozza, akkor a szerződő helyébe a veszélyviselési teherrel átvevő harmadik fél lép, őt illetik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés szerint a szerződőt illetik, ill. terhelik.



„B” rész

Kiegészítő szabályok a speciális üzemi és nem üzemi kockázatokra

1. Tiszta vagyoni károk fedezete Amennyiben a biztosítási szerződésben erről külön megállapodtak, akkor – ellentétes értelmű megállapodás hiányában - a biztosítási fedezet kiterjed a tisztán vagyoni károkra is az alábbiak szerint:

1. Tiszta vagyoni kár az olyan kár, amely sem személysérüléses kár, sem dologi kár illetve ezek egyikére sem

vezethető vissza. 2. Az FÁBF 1. Fejezetétől eltérően biztosítási esemény a szerződő olyan a biztosított tevékenységből eredő

vétsége (cselekvése, vagy mulasztása), amely a szerződő kártérítési kötelezettségét vonja maga után. 2.1. Sorozatkár: Egy biztosítási eseménynek minősül 2.1.1. egy vétség (cselekvés vagy mulasztás) valamennyi következménye; 2.1.2. az egyazon okra visszavezethető vétségek (cselekvések vagy mulasztások) miatt bekövetkező

események; 2.1.3. illetve több egymással időbeli összefüggésben álló és egyazon okra visszavezethető vétségek (cselekvések

és mulasztások), amennyiben ezek között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn.

Az FÁBF 4. fejezet 2. pontja értelemszerűen vonatkozik erre a pontra is. 3. Az FÁBF 3. pontjától eltérően a biztosítási fedezet a biztosítási szerződés területi hatálya alá eső helyen

elkövetett vétség (hibás cselekvés ill. mulasztások) a szerződés területi hatályában bekövetkező gazdasági hatásaira terjed ki és a kárigény érvényesítése is ott történik.

4. Az FÁBF 4. fejezetben foglaltaktól eltérően a biztosítási fedezet a biztosítási időszak alatt e lkövetett

vétségekre (cselekvés vagy mulasztás) terjed ki, amennyiben a kárbejelentés legkésőbb két évvel a biztosítási szerződés megszűnte után érkezik be a Biztosítóhoz.

4.1. Ha a káresemény mulasztás következménye, akkor vita esetén a vétség azon a napon számít

bekövetkezettnek, amikor az elmulasztott cselekedettnek legkésőbb meg kellett volna történnie ahhoz, hogy a káresemény bekövetkezését megakadályozzák.

5. Nem fedezi a biztosítás a pénztárhiányt, ki és befizetéseknél előforduló tévedéseket, alkalmazottak és

megbízottak hűtlen kezeléséből eredő, továbbá pénz, értékpapír, értékcikk, nemesfém és ezek felhasználásával készült értéktárgyak elvesztése vagy eltűnése, továbbá költségkeretek, költségelőirányzatok és hitelek túllépése miatt bekövetkezett károkat. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá olyan károk kártérítési kötelezettségeire, amelyek közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak egykori és jelenlegi vezető tisztségviselők (igazgatósági tagok, ügyvezetők, felügyelőbizottsági tagok, stb.,) betöltött tisztségükből származó kötelezettségeik megsértésével kapcsolatos felelősségével.

2. Iparvágányok és bérelt vasúti tárolóhelyek 1.1 Az iparvágányok üzemeltetésére vonatkozó biztosítási fedezet az FÁBF 1. fejezet 2. pontjától és a FÁBF 7.

fejezet 1.2 pontjától eltérően kiterjed üzembentartói minőségében a szerződő szerződéses kötelezettségéből eredő kártérítési igényekre is, kivéve magában a pályában és annak tartozékaiban nem a közlekedéssel kapcsolatos baleset miatt bekövetkezett károkat.



1.2 Az FÁBF 7. fejezet 10.1. és 10.2. pontjában foglaltaktól eltérően a biztosítási fedezet kiterjed az

iparvágányokon található közlekedési eszközök sérüléséből eredő törvényes és szerződési kötelezettségen alapuló kártérítési kötelezettségekre.

2. Bérelt vasúti tárolóhelyek

Az FÁBF 1. fejezet 2. pontjától és az FÁBF 7. fejezet 1.2 pontjától eltérően a biztosítási fedezet kiterjed a szerződő szerződéses kötelezettségéből eredő kártérítési igényekre is, amelyekért a szerződő mint a vasúti raktár vagy tárolóhely bérlője, használója vagy mint a bérelt raktár vagy tárolóhely bérlője, használója és fenntartója kártérítési kötelezettséggel tartozik, kivéve az olyan kárt, amely a bérelt raktár vagy tárolóhely állagában következett be.

3. Szerződéses kártérítési kötelezettség tisztán vagyoni károkra

Az 1. és 2. pont szerinti biztosítási fedezet kiterjed a szerződőt terhelő azon kártérítési kötelezettségekre is, amelyeket a szerződő szerződéses kötelezettségéből eredő tisztán vagyoni kár miatt támasztottak. Az erre vonatkozó biztosítási összeg az átalánybiztosítási összeg keretében, annak 2,5 %át teszi ki.

4. Az 1-3. pontban foglaltak az alábbiak szerint kerülnek alkalmazásra. 4.1 Amennyiben bizonyításra kerül, hogy a kár a vasút, vagy annak egy cége, szervezete hibájából következett

be, avagy az is közrehatott a kár bekövetkezéséhez, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, illetve olyan mértékben téríti meg a kárt, amilyen mértékben a szerződő felelőssége fennáll. A felelősség egyetemlegességéből eredő többletkötelezettséget a biztosítás nem fedezi.

4.2 Nem fedezi a biztosítás a szerződések nem vagy hibás teljesítésével kapcsolatban felmerülő büntető

jellegű szankciók okozta többletköltségeket (bírság, kocsiálláspénz stb.) és olyan a vasút általi követeléseket, amelyek az iparvágány gyártása, szerelése, karbantartása, kezelése stb. címen támaszt, még akkor sem, ha a munkák elvégzése a szerződés szerint a szerződő kötelezettsége lett volna.

4.3 Az 1-3. pontban foglaltakon túlmenően a vágányokra és tartozékaikra, valamint a vasúti raktárokra és

tárolóhelyekre csak külön megállapodás keretében nyújt fedezetet a Biztosító.

3. Építőipari és építő-szakipari tevékenység

1. Ide tartozik a magas és mélyépítés (ide értve az acél és vasbetonszerkezet építőket), építőmestereket (kőműveseket), ácsokat, kútfúrókat, víz, nedvesség, víznyomás elleni szigetelőket, aszfaltozókat, tetőfedőket, hideg és meleg burkolókat, víz, gáz, fűtés, központi fűtés, klímaberendezés, felvonószerelést végzőket, tovább bontó, csatorna és útépítő, kotró, homok és kavicskitermelő, robbantó vállalkozásokat, robbantó mestereket, kőtörő és mélyfúró vállalkozásokat.

2. A biztosítási fedezet az FÁBF és az FKBF A. részének fedezeti körében kiterjed a következő károkból

eredő kártérítési követelésekre is: 2.1 a szerződő által végzett tervezésből eredő személysérülési és dologi károkra, de nem terjed ki a magában

a tervezett objektumban keletkező károkra; 2.2 a földalatti közművekben okozott károkra (pl. villany, gáz, víz, csatorna és távközlési vezetékekben okozott

kár), melyeknél nem kerülnek alkalmazásra az FÁBF 7. fejezet 10.2. és a 10.3. pontjaiban foglaltak; 2.3 épületek, építmények alatt végzett munkálatokból (aláfalazás és alátámasztás) eredő károkra; 2.4 a talaj süllyedéséből, az arra épített építmény, vagy az építmény egyes részeinek süllyedéséből, avagy

földcsuszamlásból eredő károkra;



2.5 az építkezéssel szomszédos épület, építmény szakszerű dúcolásának, megerősítésének, kitámasztásnak elmulasztásából eredő károkra;

2.6 robbantás alkalmával okozott károkra az alábbiak szerint: 2.6.1 a biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha a robbantási munkákat megfelelő képesítéssel és engedéllyel

rendelkező szakember irányítja, szakképzett robbantómester végzi, a mindenkori hatályos jogszabályok szerint;

2.6.2 a biztosítási fedezet nem terjed ki a robbantás 100 m-es sugarán belül történt károkra; 2.6.3 nem kerülnek megtérítésre az olyan dologi károk, amelyeknek bekövetkezésével az előírt biztonsági

intézkedések betartásának ellenére is számolni kell.

3. Az alábbi önrészesedések vonatkoznak a biztosítási eseményekre: 3.1 Földalatti berendezésekben keletkezett károk esetében az önrészesedés az FÁBF 5. fejezet 5. pontja

szerint a károk és költségek 20 %-a, azonban minimum 50.000 Ft és maximum 500.000 Ft. 3.2 Egyéb dologi károk esetében az önrészesedés az FÁBF 5. fejezet 5. pontja szerint a károk és költségek 20

%-a, azonban minimum 50.000 Ft és maximum 500.000 Ft. 4. A biztosítás nem terjed ki vállalkozói közösségekben való részvételből származó kártérítési

kötelezettségre. A vállalkozói közösség egyik résztvevőjének azon tevékenysége, melyet mint a vállalkozói közösség alvállalkozója írásbeli megbízás alapján végez, nem tekintendő a vállalkozói közösségben való részvételnek.

4. Gépjárműjavító műhelyek és hasonló üzemek felelőssége Az FÁBF 7. cikkely 3. pontja szerinti kizárás nem érvényes.

5. Kéményseprők felelőssége Az FÁBF 7. cikkely 3. pontja szerinti kizárás nem érvényes.

6. Erdő- és mezőgazdasági üzemek felelőssége

1. A biztosítás az FÁBF-ben megadott fedezeti kör és az FKBF A szakasza alapján a következő kártérítési kötelezettségre is kiterjed:

1.1 Állattartás, ennek céljára való tekintet nélkül (az FKBF B szakasz 12. sora kerül alkalmazandó).

Csak külön megegyezés esetén áll fenn biztosítási védelem olyan károkra, amelyek az elismervényen/nyugtán/kötvényen szereplő állatokban estek, vagy abból erednek, hogy a meglovagolható állatokat átadták egy nem az üzemhez tartozó személynek.

A mezei vagy vadállatok által a mezőkben/szántóföldekben vagy kultúrnövényekben okozott károk a biztosítási védelemből kizártak.

1.2 Saját vagy idegen erdőkben való irtásra, amennyiben az saját célra történik.

1.3 Növénykártevők irtásából és a biztosított erdei vagy mezei gazdaság területén történő gyomirtószer-felhasználásából eredő károkra, biztosítási eseményenként a kár és a költségek 20%-ának megfelelő önrész mellett az FÁBF 5. cikkelyének 5. pontja alapján, legalább 20.000,- Ft és legfeljebb 400.000,- Ft erejéig.



1.4 Trágyalé, trágyázószerek vagy silószennyvíz által okozott dologi károkra az FÁBF 6. cikkelyének alapján.

A biztosítási összeg ebben az esetben 10.000.000,- Ft az átalánybiztosítás keretein belül.

A biztosított önrésze minden biztosítási esemény esetén 100.000,- Ft a kárból és a költségekből a FÁBF 5. cikkelyének 5. pontja alapján.

1.5 A biztosított erdei vagy mezei gazdaság céljaiból történő robbantásokra, de csak abban az esetben, amennyiben ez egy robbantási szakértő által kerül kivitelezésre. Olyan dologi károkra, amelyek a robbantási helyszín 100 méteres körzetén belül esnek, a biztosítás nem érvényes. A Biztosító nem vállal felelősséget olyan dologi károkra sem, amelyeknek bekövetkeztére robbantások esetében az előírt biztonsági intézkedések betartása mellett is általában számolni kell.

1.6 Gazdasági utak kiépítésére, amennyiben az összköltség esetleges saját költségek beszámítása mellett is a 4.000.000,- Ft-ot nem lépi túl. Az FKBF B bekezdésének 3. sora, 2. pont kerül alkalmazásra. Ilyen építkezési tervek esetén a biztosított mint építtető kártérítési kötelezettsége is a biztosítás hatálya alá esik.

1.7 Mellékfoglalkozásként űzött tevékenységekre, amennyiben az éves bérráfordítás az esetleges természetbeni szolgáltatásokat is beleszámítva a 4.000.000,- Ft összeget nem haladja meg (a 2. cikkely 1.1-es pontja mindazonáltal továbbra is érvényben van).

1.8 A termelői borkimérésre, amennyiben az éves bérráfordítás az esetleges természetbeni szolgáltatásokat is beleszámítva a 4.000.000,- Ft összeget nem haladja meg.

1.9 A fizetővendéglátásra az FKBF B fejezetének 7. sora alapján, amennyiben hivatalos engedély ezen tevékenység végzéséhez nem szükséges.

2. A biztosítás hatálya alá esik továbbá a biztosított mint magánszemély kártérítési kötelezettsége az FKBF B szakasz 16. sorának iránymutatása szerint, valamint ugyanezen kártérítési kötelezettség az FKBF B szakasz 16. sorában, a társbiztosított személyekről szóló 3.1 és 3.2 pontjában.

3. Csak külön megállapodás alapján áll fenn biztosítási védelem a következő kártérítési kötelezettségek esetében:

3.1 Személyszállításra bármilyen jellegű fogattal vagy szánnal;

3.2 Üzemszerűen végzett személyszállításra pótkocsival, amennyiben törvényi kötelezettség áll fenn felelősségbiztosítás meglétére ilyen esetben.

7. Vendéglátás

1. Az FÁBF 7. cikkelyének 10.2-10.4 pontjaitól eltérően a biztosítás kiterjed a biztosított felelősségére, amely a vendégül látott személyek által behozott tárgyakkal kapcsolatban áll fenn. Behozott tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyeket a vendég a biztosítottnak vagy vagy a biztosított egyik alkalmazottjának átnyújt, vagy olyan helyen elhelyez, amelyet a biztosított erre a célra kijelölt vagy erre használatos.

2. Csak külön megegyezés alapján terjed ki a fenti biztosítási védelem az 1. pontban megjelölt tárgyak elvesztésére vagy eltűnésére is.

Ilyen megegyezés megléte esetén a biztosított kötelessége (amelytől függetlenül a Biztosító fenntartja a jogot a kár jogalapjának elbírálására):

2.1 az illető tárgy elvesztése vagy eltűnése esetén az illetékes hivatalnál haladéktalanul bejelentést tenni,



2.2 amennyiben a vendéglátó üzem működtetése hivatalos engedélyhez kötött, jól látható helyen informálni a vendégeket arról, hogy pénzüket, értékpapírjaikat (utazási csekket) és egyéb értéktárgyaikat egy erről kapott bizonylat ellenében helyezzék el a biztosított vendéglátóhely erre kijelölt helyén.

3. A biztosítás alóli kizárások

A biztosítási védelem az 1. és 2. pontoknak megfelelően nem terjed ki a következő károkból eredő kártérítési igényekre:

3.1 A behozott tárgyakban esett károkra, amelyek a szállításon túlmenő, a biztosított vagy alkalmazottai által folytatott tevékenységekből erednek.

3.2 A vendégek által behozott gépjárművekre vagy vízi járművekre, ezek tartozékaira és alkatrészeire, az ezen járművekben vagy azokon található dolgokra.

4. A biztosítás az FÁBF 1. cikkelyének 2. pontjától eltérően vonatkozik a vagyoni károkból eredő kártérítési kötelezettségekre is, 1.000.000,- Ft biztosítási összeg határig.

8. Fürdőlétesítmények felelőssége

1. Az FÁBF 7. cikkelyének 10.2 - 10.4-es pontjaitól eltérően a biztosítás kiterjed a biztosítottnak mint megőrzőnek kockázatviselésére a fürdővendégek által behozott dolgokért is.

2. Csak külön megállapodás megléte mellett érvényes a biztosítás a fürdővendégek által behozott, a fürdőben rendelkezésre álló kabinokban vagy ruhásszekrényekben elhelyezett tárgyak eltűnésére vagy elvesztésére, illetve a fürdőnek megőrzésre átadott tárgyak eltűnésére vagy elvesztésére is.

Ilyen megállapodás megléte esetén a biztosított kötelessége (amelytől függetlenül a Biztosító fenntartja a jogot a kár jogalapjának elbírálására):

2.1 egy tárgy elvesztése vagy eltűnése esetén haladéktalanul bejelentést tenni az illetékes hatóságnál,

2.2 szembetűnő felhíváson tudtul adni, hogy a pénzt, értékpapírokat (utazási csekket) és más értékeket egy erről kapott bizonylat ellenében a kasszánál le kell tenni.

3. A biztosítási védelemnek az 1. és 2. pontban meghatározott kibővítése nem érvényes olyan károkból fakadó igényekre, amelyek a fürdővendégek által behozott gépjárművekben vagy vízi járművekben, ezek tartozékaiban vagy alkatrészeiben, a járműveken vagy bennül elhelyezett tárgyakban estek.

4. Az FKBF A szakaszának 1. és 3. sora alkalmazandó.

9. Orvosok, fogászok, állatorvosok (állatklinikák) felelőssége

1. Az FKBF A szakasza alkalmazandó.

2. A képviselő személyes kártérítési kötelezettsége szabadság vagy betegség esetén a biztosítás hatálya alá esik, amennyiben más biztosítási viszony erre az esetre nem áll fenn.

3. Az FÁBF 1. cikkelyének 2. pontjától eltérően a biztosítás vonatkozik vagyoni kártérítésre is, 10.000.000,- Ft biztosítási összeg határig.

4. Az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően a biztosítás olyan biztosítási eseményekre is vonatkozik, amelyek a világban bárhol lépnek fel, amennyiben a kárt okozó orvosi kezelés Magyarországon történt. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondatában meghatározott korlátozás alkalmazandó.



Orvosoknak elsősegélynyújtásból eredő kártérítési kötelezettsége az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően világszerte a biztosítás hatálya alá esik. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondatában meghatározott korlátozás nem alkalmazandó.

5. Az állatorvosokra és állatklinikákra vonatkozó kártérítési kötelezettség (a kezelt állatokban esett károkra) az FÁBF 7. cikkelyének 10. pontjától eltérően a biztosítás hatálya alá tartozik.

6. Az FÁBF 7. cikkely 3. pont érvényessége megszűnt.

10. Betegellátó intézmények, gyógy- és ápolóintézmények, szanatóriumok, idősotthonok és hasonló intézmények felelőssége


2. A páciensek és kísérőik által behozott tárgyakra vonatkozó kezesség:

Az FKBF B szakasz 7. sora értelemszerűen alkalmazandó.

3. Az FÁBF 1. cikkelyének 2. pontjával ellentétben a biztosítás kiterjed a vagyoni károkra is, 10.000.000,- Ft biztosítási összegig.

4. Az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően a biztosítás olyan biztosítási eseményekre is vonatkozik, amelyek a világban bárhol lépnek fel, amennyiben a kárt okozó orvosi kezelés Magyarországon történt. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondatában meghatározott korlátozás alkalmazandó.

Orvosoknak elsősegélynyújtásból eredő kártérítési kötelezettsége az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően világszerte a biztosítás hatálya alá esik, de csak abban az esetben, ha más biztosítási viszony erre az esetre nem áll fenn. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondatában meghatározott korlátozás nem alkalmazandó.

5. Az FÁBF 7. cikkely 3. pont érvényessége megszűnt.

11. Ház- és telekbirtok 1. A biztosítás az FÁBF előírásai szerint kiterjed a szerződőt terhelő alábbi kártérítési kötelezettségekre: 1.1 a biztosított ingatlan, beleértve az azon illetve az abban található épületeket, építményeket (és az ezekhez

tartozó az épület-berendezési tárgyakat (felvonók, fűtő, elektromos, víz, gáz, stb. berendezések), a telken található úszómedencék, sport és játszóterek, kerti berendezések tulajdonosa, használója, bérlője, üzemeltetője, kezelője, gondozója vagy karbantartója minőségében okozott károk miatti kártérítésekre.

A biztosított ingatlannal közvetlen térbeli kapcsolatban lévő magánstrandra is kiterjed a biztosítási fedezet. 1.2 a biztosított ingatlan lebontása, építése, javítása, felújítása, átalakítása, karbantartása illetve az azon végzett

földmunkák végzése következtében keletkezett károk miatti kártérítésekre, ha az építési, javítási, felújítási, átalakítási, karbantartási munkálatok és földmunkák teljes költsége az esetleges saját teljesítés értékének beszámításával a 10.000.000 Ft-ot nem haladja meg. A kockázatviselés tekintetében az FKBF B. rész 2. Fejezet 2. pontja kerül alkalmazásra. Ilyen építkezések esetén a biztosítási fedezet a szerződőnek, mint építtetőnek kártérítési kötelezettségeire is kiterjed.

1.3 a biztosított ingatlanon idegen személyek eseti elszállásolásából eredő kártérítési kötelezettségekre,

amennyiben ezen tevékenység végzéséhez hatósági engedélyek nem szükségesek. 1.4 100 liter mennyiséget meg nem haladó ásványi olaj termékek raktározása következtében fellépő

környezetszennyezés által okozott dologi károkból kifolyólag keletkeztek az FÁBF 6. Fejezete szerint.



A kártérítési összegen belül jelen fedezet kártérítésének felső határa 10.000.000, Forint. Az FÁBF 6. Fejezet 3.5. pontjától eltérően a szerződő önrészesedése biztosítási eseményenként 100.000,

Forint. 2. Az 1. pont szerinti kockázatók tekintetében a következő személyek kártérítési kötelezettsége is biztosítva van: 2.1 a házbirtokos és –tulajdonos. Társasházi és szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok esetében a közös

használatú részek tekintetében az együttbiztosítottság a szerződő tulajdoni részaránya mértékéig áll fenn. 2.2 az ingatlan kezelője és gondnoka; 2.3 azon személyek, akik a szerződő megbízásából az ő nevében, de nem vállalkozói minőségükben, az

ingatlannal összefüggő tevékenységet végeznek. 2.4 mindazon személyek, akik haszonélvezet, csődgondnokság vagy végrehajtási eljárás eredményeként a

biztosítási időszak alatt a szerződő helyébe lépnek. A biztosítás nem terjed ki azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a 2.1 –

2.4. szerint biztosított személyek alkalmazottainak, tagjainak, megbízottainak stb. üzemi balesete miatt támasztanak.

3. Azoknál a bérbe adott lakó és üzlethelyiségekben történt károknál, amelyeknél az időjárás következtében

fellépő csapadék a tapétákon, falfestéseken, díszstukkókon, falburkolatokon, padlón, áram, telefon, és egyéb vezetékeken és a ház egyéb tartozékain a kivéve az épület külső nyílászáróit okozta a kárt, a Biztosító az FÁBF 1. Fejezetétől eltérően kártérítést nyújt, még akkor is, ha a bérbeadó felelőssége a bérlővel szemben nem áll fenn. A kárpótlás magába foglalja az helyreállítás költségeit, amennyiben nem azon fenntartási költségekről van szó, amit a bérlőnek törvényesen viselnie kell.

Ha a megnevezett károk árvíz illetve talajvíz által, vagy földrengéssel kapcsolatosan keletkeznek, akkor a

Biztosító az FÁBF 1. Fejezete szerint térít. 4. A biztosítási fedezet kiterjed bérleti jog tulajdonosok, lakástulajdonosok, használatra jogosultak és azok

hozzátartozóinak (FÁBF 7. Fejezet 6.2. pont) kártérítési igényeire, ha ezen személyek, vagy törvényes képviselőjük maguk nem hatottak közre illetve személyesen nem felelősek a keletkezett kárért.

A 3. pont szerinti biztosítási fedezet értelemszerűen vonatkozik az ezen személyek által használt lakó és

üzlethelyiségekre.

12. Állattartás

1. A biztosítás érvényes a mindenkori gondozó, megőrzésre vagy igénybe vételre jogosult személy kártérítési kötelezettségére.

Csak külön megegyezés alapján terjed ki a biztosítási védelem a bizonylatokra/kötvényekre felvezetett állatokban esett károkra.

2. Az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően a biztosítási védelem kiterjed azokra a biztosítási eseményekre is, amelyek Európában vagy bármely Földközi-tenger partján fekvő országban lépnek fel. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2 mondata alkalmazandó.

13. Vízi járművek

1. A biztosítás kiterjed a tulajdonos, a használó és minden olyan személy kártérítési kötelezettségére, akik a használó beleegyezésével a járművet használják vagy ezen járművel szállítják őket.



2. A hajót vezető személynek rendelkeznie kell a biztosított járműhöz hatóságilag előírt vezetői engedéllyel. Ezen követelmény megsértése a Biztosító szolgáltatási szabadságát vonja maga után.

3. Az FÁBF 7. cikkely 10.2 - 10.4. pontoktól eltérően a biztosítás kiterjed azon tárgyakra is, amelyeket a járművel szállított személyek magukon viselnek vagy poggyászként maguknál tartanak.

14. Egyesületek felelőssége 1. Az FÁBF alapján meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a következőkből eredő kártérítési

kötelezettségekre:

1.1 Ingatlanok, épületek, helyiségek, létesítmények, berendezések és készülékek birtoklása, amelyek a Biztosított szabályszerű tevékenységéhez szükségesek (Az FKBF B szakaszának 11. sora értelemszerűen alkalmazandó).

1.2 Egyesületi rendezvények megrendezése a Biztosított által, a rendezvény helyszínétől függetlenül.

2. Az 1. pontban meghatározottak alapján a biztosítás hatálya alá esnek az alább meghatározott kártérítési kötelezettségek is:

2.1 A Biztosított törvényes és felhatalmazott képviselője, valamint olyan személyek, akiket a Biztosított az egyesület vezetésével vagy felügyeletével bízott meg.

2.2 A Biztosított minden más alkalmazottja által okozott olyan kár, amelyet a hivatalos egyesületi elfoglaltságuk során okoznak; a személyi sérüléses károkat kivéve, amelyek esetében munkahelyi balesetről beszélünk a társadalombiztosítás értelmében.

2.3 Minden egyesületi tag a szabályszerű egyesületi tevékenység kifejtése során az egyesületben, az egyesület rendezvényein, valamint az egyesületen kívül, de az egyesület megbízásából történő tevékenység során, amennyiben más biztosítási viszony erre az esetre nem áll fenn.

3. Csak különleges megállapodás megléte esetén terjed ki a biztosítás a következőkből eredő kártérítési kötelezettségekre:

3.1 A következők birtoklása vagy használata:

3.1.1 nézőtribünök és –létesítmények

3.1.2 bob- és szánkópályák, ugrótornyok, sípályák, lesiklópályák

3.2 A következők birtoklása vagy használata:

3.2.1 Állatok,

3.2.2 vízi járművek.

3.3 Országos, megyei vagy nemzetközi versenyek rendezése.

4. Az FKBF A szakaszának 3. sora alkalmazandó.

15. Tűzoltók, tűzoltóságok 1. A biztosítás az FÁBF előírásai szerint kiterjed a szerződő által fenntartott tűzoltóság törvényes kártérítési

kötelezettségeire.



2. A biztosítási fedezet – az FÁBF 3. fejezetében foglaltaktól eltérően külföldön történő bevetés és nemzetközi versenyeken való részvétel esetén Európa egész területén bekövetkező biztosítási eseményekre is kiterjed.

3. A biztosítás nem terjed ki azon dolgokban keletkezett károk fedezetére, amelyek megmentésére vagy

védelmére a tűzoltókat kihívták. 4. Csak külön megállapodás alapján terjed ki a biztosítási fedezet az olyan dolgokban keletkezett károkra,

amelyeket kármegelőzés vagy elhárítás alkalmával, avagy ezen feladatok gyakorlása céljából a szerződő rendelkezésére bocsátott eszközökben következtek be.

5. Az FKBF A rész 3. fejezete érelemszerűen alkalmazandó az üzemi és hivatásos tűzoltóságokra is.

16. Magánszemélyek felelőssége 1. Az FÁBF alapján meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a Biztosított mint magánszemély

kártérítési kötelezettségére, amely a mindennapi élet veszélyeiből ered, kivéve az olyan veszélyeket, amelyek gazdálkodási, hivatali vagy ipari tevékenységekkel járnak. Ilyen tevékenységnek számít különösképpen:

1.1 Lakástulajdonosként (de nem ház- vagy telektulajdonosként) végzett tevékenység és házi személyzet munkaadójaként való tevékenykedés, beleértve a fizetővendéglátást, amennyiben ehhez nem szükséges külön hivatalos engedéllyel rendelkezni (AZ FKBF 2 szakaszának 7. sora alkalmazandó).

1.2 Rádió- vagy televíziókészülék birtoklása vagy használata

1.3 Kerékpárok birtoklása vagy használata

1.4 Nem hivatalos tevékenységként űzött sporttevékenység, kivéve a vadászatot

1.5 Vágó-, szúró- vagy lőfegyver engedéllyel való tartása, valamint ezek sporteszközként vagy önvédelemre történő használata

1.6 Kisállattartás, kivéve kutya (Az FKBF B szakaszának 12. sora alkalmazandó)

1.7 Elektromos hajtású és vitorláshajók alkalmankénti használata, de nem tulajdonként való tartása (az FKBF B szakaszának 13. sora alkalmazandó)

1.8 Más, nem motorikus meghajtású vízi járművek, valamint hajómodellek tartása és használata (AZ FKBF B szakaszának 13. sora alkalmazandó)

1.9 Az FKBF 7. cikkelyének 5.2 pontjától eltérően a nem motorikus meghajtású repülőmodellek tartása és használata 5 kg repülési súlyig

2. Az 1. pontban meghatározott kockázatok esetén a biztosítás érvényes a természeti környezet által okozott károkból származó dologi károkra az FÁBF 6. cikkelyében foglaltak alapján.

Ilyen esetben a biztosítási összeg 10.000.000,- Ft az átalánybiztosítás összegének keretén belül.

A Biztosított önrésze minden biztosítási esemény esetén HUF 100.000,- a kárból és a költségekből a FÁBF 5. cikkelyének 5. pontja alapján.

3. A biztosítás kiterjed:

3.1 a Biztosítottal egy háztartásban élő házastársára vagy élettársára



3.2 A Biztosított vagy a vele egy háztartásban élő házastárs vagy élettárs kiskorú gyermekeire (beleértve az unokákat, adoptált, gondozott vagy mostohagyermekeket is). Ezek a gyermekek a 25. életévük betöltéséig biztosítottak maradnak, amennyiben nem rendelkeznek saját háztartással és rendszeres jövedelemmel.

3.3 Azokra a személyekre, akik a Biztosított megbízásából szerződéses alapon vagy szívességből ház körüli munkákat végeznek a Biztosított tulajdonát képező lakásban. Kizárás alá kerülnek a személyi sérüléses károk, amelyek esetében munkahelyi balesetről beszélünk a társadalombiztosítás értelmében.

4. Az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően a biztosítási védelem kiterjed azokra a biztosítási eseményekre, amelyek Európában vagy Európán kívüli Földközi-tenger partján fekvő országban állnak be. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondata alkalmazandó.

17. Bővített magánszemélyi felelősség 1. Az FÁBF szerint meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a Biztosított mint magánszemély

kártérítési kötelezettségére, amely a mindennapi élet veszélyeiből ered, kivéve az olyan veszélyeket, amelyek üzemi, hivatali vagy ipari tevékenységekkel járnak. Ilyennek tevékenységnek számít különösképpen:

1.1 Lakástulajdonosként (de nem ház- vagy telektulajdonosként) végzett tevékenység és házi személyzet munkaadójaként való tevékenykedés, beleértve a fizetővendéglátást, amennyiben ehhez nem szükséges külön hivatalos engedéllyel rendelkezni (AZ FKBF 2 szakaszának 7. sora alkalmazandó).

1.2 Rádió- vagy televíziókészülék birtoklása vagy használata

1.3 Kerékpárok birtoklása vagy használata

1.4 Nem hivatalos tevékenységként űzött sporttevékenység, kivéve a vadászatot

1.5 Vágó-, szúró- vagy lőfegyver engedéllyel való tartása, valamint ezek sporteszközként vagy önvédelemre történő használata

1.6 Kisállattartás, kivéve kutya (Az FKBF B szakaszának 12. sora alkalmazandó)

1.7 Elektromos hajtású és vitorláshajók alkalmankénti használata, de nem tulajdonként való tartása (az FKBF B szakaszának 13. sora alkalmazandó)

1.8 Más, nem motorikus meghajtású vízi járművek, valamint hajómodellek tartása és használata (AZ FKBF B szakaszának 13. sora alkalmazandó)

1.9 Az FKBF 7. cikkelyének 5.2 pontjától eltérően a nem motorikus meghajtású repülőmodellek tartása és használata 5 kg repülési súlyig

2. Az 1. pontban meghatározott kockázatok esetén a biztosítás érvényes a természeti károkból származó dologi károkra az FÁBF 6. cikkelyében foglaltak alapján.

Ilyen esetben a biztosítási összeg 10.000.000,- Ft az átalánybiztosítás összegének keretén belül.

A Biztosított önrésze minden biztosítási esemény esetén 100.000,- Ft a kárból és a költségekből a FÁBF 5. cikkelyének 5. pontja alapján.

3. Az FÁBF 7. cikkelyének 10. pontja csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a Biztosított vagy a vele társbiztosított személyek tárgyait tőlük kölcsönveszik, bérbe veszik, lízingelik, vagy a Biztosítottnak ill. a vele együtt biztosított személyeknek tetszés szerint szívességből átadják; továbbá amennyiben a tárgyakat megőrzésre átadták vagy átalakításnak (különösen javítás vagy karbantartás) vetették alá.



4. Az FÁBF 7. cikkelyének 10.1 pontjától eltérően a biztosítás kiterjed a bérelt helyiségek vagy abban található berendezési tárgyak megrongálódására is.

Ez a biztosítási védelem csak a legfeljebb egy hónapig fennálló bérleti jogviszony esetén érvényes.

5. A biztosítás kiterjed:

5.1 A Biztosítottal egy háztartásban élő házastárs vagy élettárs felelősségbiztosítására

5.2 A Biztosított vagy a vele egy háztartásban élő házastárs vagy élettárs kiskorú gyermekeire (beleértve az unokákat, adoptált, gondozott vagy mostohagyermekeket is). Ezek a gyermekek a 25. életévük betöltéséig biztosítottak maradnak, amennyiben nem rendelkeznek saját háztartással és rendszeres jövedelemmel.

5.3 Azokra a személyekre, akik a Biztosított megbízásából szerződéses alapon vagy szívességből házimunkákat végeznek a Biztosított tulajdonát képező lakásban. Kizárás alá kerülnek a személyi sérüléses károk, amelyek esetében munkahelyi balesetről beszélünk a társadalombiztosítás értelmében.

6. Az FÁBF 7. cikkelyének 6.2 pontjától eltérően az 5.1 és 5.2 pontban megjelölt biztosított személyeknek csak a kártérítési kötelezettsége kerül a biztosítási védelem alóli kizárásra.

7. Az FÁBF 3. cikkelyében foglaltaktól eltérően a biztosítási védelem az egész Földön érvényes. A 3. cikkely 1. pontjának 2. mondatában meghatározott korlátozás alkalmazandó, amennyiben a biztosítási esemény nem az USA-ban, Kanadában vagy Ausztráliában áll be.

18. Oktatási és nevelési intézmények

1. Iskolák és nevelési intézmények

1.1 Az FKBF A szakasza alkalmazandó.

1.2 Az FÁBF 7. cikkely 10.2-10.4 pontjaitól eltérően a biztosítás kiterjed a Biztosított felelősségére a tanulók vagy nevelt gyermekek tárgyainak megrongálódására (de nem elvesztésére vagy eltűnésére) is.

2. Tanárok és felügyelő személyek

Az FÁBF szerint meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a Biztosítottnak az oktatás-nevelési tevékenységből fakadó kártérítési kötelezettségére is.

3. A biztosítás érvényes az iskolai rendezvények lebonyolítására (ide értve az érettségi utazást/iskolai kirándulást is), akkor is, ha ez a tanterven kívül, ám az iskolavezetőség jóváhagyásával történik.

A biztosítási védelem az FÁBF 3. cikkelyétől eltérően kiterjed a fenti rendezvények alatt bekövetkező biztosítási eseményekre Európában vagy bármely Európán kívüli Földközi-tenger partján fekvő országban is. Az FÁBF 3. cikkely 1. pontjának 2. mondata alkalmazandó.

4. A biztosítás az FÁBF 7. cikkelyének 3. pontjától eltérően kiterjed az olyan kártérítési kötelezettségekre is, ahol tisztán vagyoni károk is 7500 EUR biztosítási összegig a biztosítás hatálya alá esnek.

19. Speciális iskolák A speciális iskolákra, mint pl. autóvezető, repülő (beleértve az ejtőernyős ugrást is), motorcsónak-, vízisí-,

vitorlás-, szörf-, lovas- és síiskolák, a következők érvényesek:




2. Az FKBF B szakaszának 18. sora nem alkalmazandó.

3. Az FKBF 7. cikkely 5. pontjának megfelelően a gépjárművek, pótkocsik, légi járművek és légi közlekedési eszközök a biztosítási védelem alól kiesnek.

Az ezekkel kapcsolatos gyakorlati oktatás vagy az ezeken történő utazás a használattal egyenértékű, így erre a biztosítás nem vonatkozik.

A biztosított kockázat keretein belül a biztosítási védelem vonatkozik a tanítási vagy felügyeleti tevékenységre, illetve a gyakorlati oktatásra motorcsónakok, vitorláshajók, szörffelszerelések vagy hátaslovak alkalmazása, ezek igénybe vétele esetén.

20. Speciális oktatást végző tanárok

Speciális oktatást (mint pl. autóvezetés, repülőoktatás -ide értendő az ejtőernyőugró oktatás is-, motorcsónakvezetés, vízisízés, vitorlázás, szörfözés, lovaglás és síelés) végző tanárokra, illetve hegyi túravezetőkre a következők érvényesek:

1. Az FKBF A szakasz 3. sora alkalmazandó.

2. Az FKBF B szakasz 18. sora nem alkalmazandó.

3. A biztosítási védelem vonatkozik minden olyan tevékenységre, amelyekhez a Biztosított a szakmájában érvényes törvények és rendelkezések alapján hivatalos engedéllyel rendelkezik.

4. Egy hegymászóegyesület versenyen való kvalifikációja hivatalos kvalifikációnak minősül.

5. Gépjárművek, pótkocsik, légi járművek és légi közlekedési eszközök tartása vagy ezek használata az FÁBF 7. cikkely 5. pontja alapján nem tartozik a biztosítási védelem alá.

Az ezekkel kapcsolatos gyakorlati oktatás vagy az ezeken történő utazás a használattal egyenértékű, így erre a biztosítás nem vonatkozik.

A biztosított kockázat keretein belül a biztosítási védelem vonatkozik a tanítási vagy felügyeleti tevékenységre, illetve a gyakorlati oktatásra motorcsónakok, vitorláshajók, szörffelszerelések vagy hátaslovak alkalmazása, ezek igénybe vétele esetén.

21. Önkormányzatok 1. Az FÁBF szerint meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a közösségeknek a következőkből

fakadó kártérítési kötelezettségeire is:

1.1 Épületek és birtokolt földterületek, amennyiben ezek nincsenek erdő- és mezőgazdálkodási vagy ipari céllal hasznosítva, nincsenek (haszon)bérbe adva. Temetők vagy hamvasztók birtoklása és működtetése (Az FKBF B szakasz 11. sora alkalmazandó).

1.2 Olyan munkálatok, amelyek kizárólag a közösségi utak, terek vagy hidak megépítésének vagy felújításának céljából történnek, és amelyekhez a szükséges költségek kizárólag a közösség anyagi forrásaiból származnak (Az FKBF B szakaszának 3. sora alkalmazandó).

1.3 Építkezési területek, kő-, sóder- vagy homokbányák birtoklása és működtetése, de csak azzal a feltétellel, ha ezek az 1. és 2. pontban megnevezett tevékenységekhez szükségesek. (Az FKBF B szakasz 3. sora alkalmazandó.)

1.4 A közösség saját szemétszállítása



Csak különleges megállapodás megléte esetén terjed ki a biztosítási védelem a közösség tulajdonában levő szemétlerakókra, szemétmegsemmisítő telepekre, vízellátási, csatorna- és tisztítólétesítmények birtoklására és működtetésére.

2. A biztosítási védelem kiterjed a fizikai munkavégzésre igénybe vett személyekre is.

3. Csak különleges megállapodás megléte esetén terjed ki a biztosítási védelem a természeti károk által okozott dologi károkra az FÁBF 6. cikkelyének alapján.

22. Templomok, művelődési intézmények 1. Az AHVB szerint meghatározott fedezeti kör alapján a biztosítás kiterjed a következő dolgokból eredő

kártérítési kötelezettségekre is:

1.1 Egyházi vagy kultúrköri közösségek általános feladatainak ellátása

1.2 Rendezvények szervezése a Biztosított által, függetlenül a rendezvény helyszínétől

1.3 Földterületek, épületek, helyiségek, létesítmények, berendezések és készülékek birtoklása és használata, amennyiben ez nem erdő- vagy mezőgazdálkodási célból történik, nincs (haszon)bérbe adva. Temetők vagy hamvasztók megléte és működtetése (Az EHVB B szakasz 11. sora alkalmazandó).

2. Az 1. pontban meghatározottak alapján a biztosítás érvényes a Biztosított törvényes képviselőjének kártérítési kötelezettségeire és minden, a Biztosított megbízásából az ő javára eljáró személyre.

felelŐssÉgbiztosÍtÁs ÁltalÁnos És kiegÉszÍtŐ

Documents