Kislángi Általános Művelődési Központ

Pedagógiai Program

Kislángi ÁMK Napközi Otthonos ÓvodaOM: 201891Kisláng, Fő u. 53. Tel/fax.: 06-22/435 544E-mailcím: ovodakislang@datatran

I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI........................................................................................3

II. HELYZETELEMZÉS...............................................................................................................4

1. AZ ÓVODA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE..........................................................42. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA.......................................................................................53. SZEMÉLYI FELTÉTELEK..........................................................................................84. AZ ÓVODA TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEI..............................................................9

III. CÉLFEJEZET.........................................................................................................................16

IV. CÉLOK, ALAPELVEK, FELADATOK...............................................................................17

1. PROGRAMUNKBAN MEGFOGALMAZOTT HITVALLÁSOK........................................172. GYERMEKKÉPÜNK...............................................................................................173. ÓVODAKÉPÜNK...................................................................................................174. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK.........................................................................................185. JÖVŐKÉPÜNK......................................................................................................196. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK..............................................................................197. NEVELÉSI ALAPELVEINK......................................................................................20

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI................................................................................22

1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA.....................................................................222. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA.....................................243. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA...........................................274. AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS, NEVELÉS...............................................................28

VI. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA..........31

VII. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI........................................................................35

VIII. A FEJLESZTÉS TARTALMA..............................................................................................38

1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG.....................................................................382. TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG.................................................................413. MUNKATEVÉKENYSÉG.........................................................................................434. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG................................................................................46

IX. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE...............................................................48

1. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK LÉNYEGE.................................................................482. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK............48

2.1 Anyanyelv.......................................................................................................................................48

2.2 Matematika......................................................................................................................................49

3. A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX

FOGLALKOZÁSOK........................................................................................................513.1 Természet társadalom ember...........................................................................................................51

3.2 Születéstől - felnőttkorig.................................................................................................................51

4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK..............................................................................534.1 Mese-vers, dramatizálás, bábozás...................................................................................................53

4.2 Ének-zene, énekes játékok......................................................................................................54

4.3 Vizuális tevékenységek célja, feladata............................................................................................55

5. AZ EGYÉN TÁRSADALMAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK,

TEVÉKENYSÉGEK.........................................................................................................565.1 Mindennapi testnevelés, testnevelés...............................................................................................56

X. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI....................................................58

1. AZ ÓVODAI FELVÉTEL, CSOPORTVÁLTÁS RENDJE.................................................582. ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI..............................................................................593. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:.....................................................60

XI. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI...................................................................63

1. A NEVELÉS IDŐKERETEI.......................................................................................63a) Napirend..........................................................................................................................................63

b) Heti rend..........................................................................................................................................65

XII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI........................66

1. NÉPHAGYOMÁNYOK............................................................................................672. SAJÁT HAGYOMÁNY............................................................................................683. EGYÉB ÜNNEP, MEGEMLÉKEZÉS...........................................................................69

XIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI...............................................................................................70

1. A CSALÁD............................................................................................................702. ISKOLA................................................................................................................723. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, NEVELÉSI TANÁCSADÓ, TANULÁSI KÉPESSÉGET

VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG................................................................................734. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK............................................................................735. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK................................................................................736. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT..............................................................................73

XIV. GYERMEKVÉDELEM..........................................................................................................74

XV. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ÓVODÁBAN...........................................................................77

XVI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE.....................................80

XVII. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE....................................................................84

1. AZ ÓVODA ALAPKÖZÖSSÉGEI...............................................................................842. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, AZ ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI...........843. SZERVEZETI LEÍRÁS.............................................................................................854. NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE...............................................895. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE......................92

XVIII.PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁLÁSA...................................................................94

XIX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK..............................................................................................168

I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

OM-azonosító száma: 201891

Neve: Kislángi ÁMK Napközi Otthonos Óvoda

Címe: Kisláng, Fő u. 53.

Telefon száma: 0622435-544 e-mail cím: ovodakislang@datatrans.hu

Irányító szerv neve, székhelye: Kisláng Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Alapító okiratának kelte: 2013.06.01.

Alapító okirat hatályba lépése: 2013.08.01.

Működési területe: Kisláng község közigazgatási területe

Az intézmény besorolása, alaptevékenység:

TEÁOR szerint: Szakfeladat rend szerint:

8510 Iskolai előkészítő oktatás

851011 Óvodai nevelés, ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása

Csoportok száma: 4

Napközi Otthonos Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 103 fő

Az intézmény bélyegzőinek felirata:

Kislángi ÁMK

Napközi Otthonos Óvoda

8156 Kisláng, Fő u. 53.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:

Neve: Vassné Németh Margit beosztása: ÁMK igazgató, óvodavezető

Neve: Okos Tamásné beosztása: ÁMK igazgató helyettes, óvodavezető helyettes

II. HELYZETELEMZÉS

1. AZ ÓVODA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE

Intézményünk Kislángon, Fejér megyében található, Székesfehérvártól 40km-re. A

legközelebbi települések –melyek ma már városok Enying és Polgárdi, de a Balatonhoz is

viszonylag közel helyezkedik el.

Községünk az 1910-es évek során alakult a régi Zichy-uradalom területén. Először

Soponyához tartozott, majd 1913-tól önálló település.

Jelenleg a község lélekszáma 2600-2700 fő között van. A lakosság összetétele állandóan

változik. Előbbre az ipari központ (Székesfehérvár) elszívó hatására a fiatalok a városba

költöztek. Jelenleg a városokból a nagycsaládosok kiáramlása figyelhető meg. Sokan itt

telepednek le az olcsóbb lakás, a feltételezett „könnyebb megélhetés” reményében. Azonban a

lakosság jelentős részének megélhetését biztosító mezőgazdasági szövetkezet felszámolás alá

került. Ugyancsak több egyéb helyi, és környékbeli munkahely megszűnt. Így a

munkanélküliek száma jelentősen megnőtt, ez által a családok anyagi lehetősége

nagymértékben korlátozott. Tovább növekedett intézményünkben a hátrányos helyzetű

gyermekek aránya.

Jelentős a községben az ingázók száma, becslések szerint 400 fő – akik elsősorban

székesfehérvári üzemekben dolgoznak. Kisláng alapvetően mezőgazdasági jellegű település.

A lakosság egy részének megélhetését a jó minőségű termőföld biztosítja. Folyamatosan nő a

családi gazdaságok száma, melyek szintén munkalehetőséget jelentenek, illetve néhány kisebb

üzem/KFT számít több embert foglalkoztató munkahelynek. Lehetőség van csökkent

munkaképességűek foglalkoztatására, valamint folyamatosan indulnak a közmunkaprogramok

is.

Az 1990. óta működő képviselőtestületek jelentős fejlesztéseket hajtottak létre (pályázati

források kihasználása). Míg a kezdeti években megvalósult a vezetékes ivóvíz, gáz, telefon és

kábeltévé hálózat kiépítése. Felépült a község és az iskola számára a tornaterem, elkészült a

300 adagos főzőkonyha, majd megépült az óvodai tornaszoba. Új egészségügyi centrum

létesült. Megvalósult a Művelődési Ház, Polgármesteri Hivatal, Tájház, iskola teljes felújítása,

bővítése.

Több jól működő civilszervezet, kart-karba öltve munkálkodik az ÁMK-val együtt, a falu

életének szervezésében, programok lebonyolításában.

A szülők többsége érdeklődik az óvoda munkája iránt.

Harmonikus az együttműködés a szülők és az óvoda dolgozói között. Rendezvényeink

megszervezésében szívesen segítenek.

A Művelődési Ház színháztermében rendezett gyermek előadásokat rendszeresen látogatjuk.

Itt rendezzük meg évente a jelmezbálunkat, óvodai ballagási ünnepségünket.

2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA

Intézménybemutatása

Az óvodát 1953. február 1.-én nyitotta meg a Községi Tanács VB.

Az első időkben egy csoporttal, 1960.-tól két csoporttal működött. 1974.-ben épült a harmadik

csoportszoba. 1992.-ben bővült negyedik csoportszobával a hozzá tartozó öltözővel és

mosdóval.

Ettől az időponttól a főzőkonyhát melegítőkonyha váltotta fel. 2003.-ban épült fel a

tornaszoba, amelyhez az alapanyagot az Etalon Sport biztosította. A munkát a szülők

végezték társadalmi munkában. 2008. szeptemberétől három csoporttal dolgozunk. 2009.

nyarán az önkormányzat sikeres pályázata révén az épület tetőcseréjére került sor.

Az óvoda családias légkörű, barátságosan berendezett termeiben sokféle fejlesztő játék között

tölthetik napjaikat a kisgyermekek. A korszerű tornaszoba a sok sportszerrel, a hangulatos,

praktikusan felszerelt udvar, a tágas kert segíti a legfontosabb gyermeki tevékenységnek, az

elmélyült, folyamatos játéknak a zavartalanságát. Ebben a folyamatban valósul meg a

gyermeki önállóságra és aktivitásra építve a komplex tanulási program.

Az intézmény feladata, alaptevékenysége Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez

szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek két és fél, illetve három éves korától ellátja a gyermekek

védelméről és gyámügyi szolgáltatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek

napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

Az óvoda az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján ellátja a kiemelt

figyelmet igénylő gyermekek közül a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált

nevelését.

Jelenleg a férőhelyek száma: 103

Minden évben, az óvodánkban létrejövő adott lehetőségek döntik el, hogy milyen

csoportszervezési formát alkalmazunk.

Óvodánk nevelőtestülete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készített

nevelési programok közül a TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI

PROGRAM -ot választotta.

Óvodánk a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. ill. 2,5 éves korától iskolába lépésig.

Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki

személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi

környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Óvodánk a gyermekeket 3 ill. 2,5 éves koruktól a tankötelezettség – Nkt. 8 § (1)

bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló

foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek 3 ill. 2,5 éves korától ellátja a gyermekek védelméről és gyámügyi

igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával

összefüggő feladatokat is, továbbá szervezett foglalkozások keretében 5. életévtől kezdődően

az iskolai életmódra való felkészítést, ideértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is.

Különleges gondozás keretében ellátott feladatok.

- Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése

- A beszédfogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése

- Érzékszervi fogyatékos, (nagyothalló) óvodai fejlesztése

- a mozgásszervi fogyatékos ( önálló hely és helyzetváltoztatásra képes ép értelmű

mozgáskorlátozott)

- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartási zavarral)

küzdő gyermek

Fejlesztő foglalkozások

A Nevelési Tanácsadó és a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján a további 1 év óvodai

nevelésben részesülő gyerekek részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

A fejlesztést a szakvéleményben előírt fejlesztési feladatok alapján a csoportban dolgozó

óvónők végzik, a csoportban integráltan ill. egyéni fejlesztés keretében (heti 2 óra) és a

logopédus heti egy alkalommal, SNI-s gyermekekkel gyógypedagógus foglakozik a

szakvéleményben meghatározott óraszámban.

Az egyéni fejlesztéssel foglalkozó óvónők fejlesztési tervet készítenek és fejlesztési naplót

vezetnek.

Fokozattan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésére és

felzárkóztatására.

Szabadidős foglalkozások

- Focisuli

- Zeneovi

- Kézműves foglalkozás

Hetente 1-1 foglalkozást tartunk az 5-6 éves gyermekek részvételével.

Évente több alkalommal részt vesznek gyermekeink a falu rendezvényein.

Lehetőséget adunk arra is, hogy munkánkat továbbképzés keretében más óvónők is

megismerjék.

A szabadidős foglalkozások célja, feladata:

- Művészeti neveléssel elősegíteni gyermekeink személyiségfejlesztését, érzelmi

életének gazdagodását.

- Az értékes népi kultúra megalapozása és fejlesztése.

- Minél több gyermek kerüljön kapcsolatba a művészetekkel

- A gyermekek rendszeres és céltudatos munkára nevelése

- Ritmusérzék, térérzék fejlesztése, jól koordinált mozgás kialakítása

- Közösségi életre nevelés

3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

„A korai nevelés a legfontosabb, amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék.”

(Brunszvik T.)

Az óvoda dolgozói Jelenleg A program

megkívánta

módosítás

Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma: 8 0

Pedagógiai asszisztens 1 0

Pedagógiai munkát segítő főállású dajkák száma: 4 0

Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak száma: 1 0

Óvodánk alkalmazottainak száma: 14

Nevelőtestületünk 8 óvónőből áll.

4 dajkánk segíti közvetlenül a pedagógiai munkát.

Egy konyhai dolgozónk pedig közvetve tevékenykedik a gyermekekért.

Óvónőink felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, szakmai felkészültségük jó.

Továbbképzéseken való részvétellel, önképzéssel igyekeznek fejleszteni, gyarapítani

tudásukat. Lelkesek, vállalkozó szelleműek, szeretik az új dolgokat kipróbálni.

A pedagógiai programunk teljesítéséhez óvodapedagógussal való ellátottságunk megfelelő. A

nevelőtestület a közösen meghatározott és elfogadott nevelési elveket magáénak vallja, a

célkitűzések megvalósítását feladatának tekinti.

Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek

számára.

Programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvónőével összehangolttá válik, mert a

dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket

nevelő felnőttnek, aki magatartásával, beszédstílusával hatást gyakorol a gyermekekre.

A nem pedagógiai munkakört betöltő dolgozók a legjobb tudásuk szerint segítséget

nyújtanak a pedagógusoknak a feltételek biztosításában, a gyermekek tevékenységeinek

megszervezésében, gondozási feladatok ellátásában.

A nevelés egész időtartamában úgy biztosítják az óvodapedagógus jelenlétét, hogy a

gyermeklétszám változásától függően a lépcsőzetes munkabeosztást alkalmazzuk.

Migráns gyermekek nevelése esetén lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek

megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

4. AZ ÓVODA TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEI

Az óvoda működéséhez szükséges feltételek biztosítottak. Az önkormányzat és a

képviselőtestület is fontos feladatának tekinti az óvodáskorú gyermekek fejlesztését, ennek

érdekében mindig segítő szándék jellemzi.

Foglalkozási és fejlesztőjátékkal való ellátottságunk jó. A költségvetés, a pályázati forrás,

illetve a szülői munkaközösség minden évben lehetővé teszi eszköztárunk gyarapítását.

Technikai és informatikai eszközeink megfelelőek (TV, videó, számítógép, fénymásoló)

A tornaszoba, a sokféle mozgásfejlesztő játék biztosítja a gyermekeknek a változatos

mozgásformák gyakorlását, az egészséges életmód kialakulását, a mozgás szeretetére való

nevelést.

Az udvarunk jól felszerelt, tágas, biztosítja a gyermekek számára a levegőn is a nagy

mozgások fejlődését, a szabad önfeledt játék lehetőségét.

Programunknak megfelelően a gyermekek tevékenykedve ismerhetik meg a változó világot,

megfigyelhetik az állatok, növények fejlődését, az évszakok változásait.

Az óvoda épületének legfőbb jegyei:

Az épület a Fő u. 53. szám alatt található.

2000 négyzetméteres telken fekszik, alapterülete 500 m2.

Az épület beosztása:

- 4 foglalkoztató terem

- 1 fejlesztő szoba

- 2 öltöző

- 3 vizesblokk

- 1 melegítőkonyha

- 2 irodahelység

- 1 raktár

- 1 éléskamra

- 1 játéktároló

- 1 tornaszoba

- 1 tornaszertár

Komfortfokozat: gázfűtés, vezetékes víz,

fénycsöves világítás

Az óvodánk rendelkezik a Helyi Nevelési Program megvalósításához szükséges tárgyi

feltételekkel.

4.1. A játéktevékenység eszközei:

Az adott körülményeken belül a legoptimálisabb elrendezéssel biztosítjuk a gyermekek

változatos, nyugodt tevékenységeihez a megfelelő teret.

A berendezések és a díszítő elemek összhangjára törekszünk.

A tevékenységek helyszíne az év és a napok legnagyobb részében a játszóudvar. Az óvodánk

tágas udvarral rendelkezik, ahol biztosítani tudjuk a gyerekek egészséges mozgását, nagy

teret igénylő játékaikat.

Az udvaron található játékok:

- homokozó

- csúszda

- mászókák

- forgódobok

- körhinta

- babaház

- magasugró felszerelés

- labdák, homokozó készlet

- ugrókötelek, tollaslabdák

- többfunkciós fajátékok

- polyball

Az óvodánkba járó gyermekek az óvodán belül gondozott kertben tapasztalják meg az

esztétikus környezetet, aktív részesei annak kialakításának, megtartásának. Itt a gyermekek

megismerhetik a különböző fák, növények neveit, gondozásuk módját./öntözés, talajlazítás,

fagyérzékeny növények átteleltetése/

Sokszínű tevékenységekkel, élményekkel alapozzuk meg a gyermekeknél a természetbarát

szemléletet, az esztétikus környezet iránti igényüket.

Hetente körbejárjuk az óvoda udvarát és a gyerekekkel felfedeztetjük a természetben és a

környezetükben történt változásokat. Méreteiknek megfelelő szerszámokat biztosítunk a

gyermekek számára.

A csoportszobába elérhető helyen tartjuk a növényeket, melyeket a gyerekek önállóan

gondozhatnak.

Melegítőkonyhánk alkalmas arra, hogy az ünnepi készülődés hangulatát fokozzuk

sütemények, saláták készítésével.

A gyermekek megismerik azokat az anyagokat, amelyek ezek készítéséhez szükségesek és

megtanulják a higiéniai előírások betartását is.

Az óvodás gyermek fő tevékenységi formája a játék. A játékkal jól fejleszthetők az

ismereteik, készségeik. Ezért főleg a szerepjátékhoz gyűjtjük, állandóan pótoljuk az

eszközöket. Ezekkel az eszközökkel élethű helyzeteket tudunk a gyerekek számára teremteni

és hiányos ismereteiket kiegészítjük.

A szerepjáték kapcsán szókincsük is fejleszthető, hiszen az egyes foglalkozási ágakban

szereplő „szakszavakkal” is megismerkedhetnek, melyeket beszédünkben nem vagy alig

használunk.

Barkácsoláshoz az általunk és a gyerekekkel együtt gyűjtött anyagokat, eszközeinket

használjuk, amelyekkel manuális készségeik fejleszthetők.

Megismertetjük őket olyan természetes anyagokkal, terményekkel, amelyekből játékot

készíthetünk /csuhébaba, makk, gesztenyefigurák/

Bábozáshoz, meséhez, dramatizáláshoz zömmel általunk készített kesztyűbábokat,

síkbábokat használunk.

A bábok által a gyermekek képzelőereje fejleszthető és önálló megnyilatkoztatásra ösztönzi

őket /beszéd/.

Csoportszobában található játékok:

babák, autók, babaszoba és konyhai bútorok, edénykészletek,

fodrászeszközök, legók,

faépítők, manipulációs összerakós játékok,

puzzlek, mesekönyvek, színezők.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon

és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el.

A költségvetésből a szükséges játékokat, fejlesztési eszközök nagy részét meg tudjuk

vásárolni.

A szülői munkaközösség évente megajándékozza játékokkal a gyerekeket.

Óvónőink nagyon kreatívak, nemcsak játékokat, de foglalkozási eszközöket, fejlesztő

játékokat is készítenek.

Az óvónők munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy óvodánk eszközellátottsága megfelelő.

Dajkáink is mindent megtesznek az eszközök, játékok állagmegőrzése és pótlása érdekében.

Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít a dolgozók számára és lehetőséget teremt a

szülők fogadására.

4.2. Az értelmi fejlesztéshez szükséges eszközök

A foglalkozásokhoz, kezdeményezésekhez szükséges eszközök egy részét vásároltuk, de sok

olyan eszközünk van, melyet az óvónők készítettek.

Fejlesztési eszközök tevékenységi körönként:

Zenei nevelés eszközei:

készen vásárolt és készített hangszerek, eszközök:

dobok

furulya

cintányér

csörgődobok

botok

kalapok

kendők

énekes játékhoz ruhák

szemléltető képek

Vizuális nevelés:

festék, ecset, színesek, zsírkréta, gyurma, olló,

színes papír és karton, ragasztó, gyűjtött anyagok,

vezesd a vonalon

mágnes tábla

rajzsablon: járművek

állatok

növények

öltöztető

Anyanyelvi-irodalmi nevelés:

sík és kesztyűbábok

szemléltető képek

jelmezek

Matematikai nevelés:

Minimat készlet

színes rudak készlete

logikai készlet

pálcika

korong

mágnes táblák

óvónők által készített eszközök

kirakó számképek, formák

kirakó számképek

kirakó formák

abakusz

számoló fa

játék a számokkal

kulcsos játék

újra egész

színes lapok

horgász játék

Logico tábla és füzetek

Környezeti nevelés:

diafilmek, diaképek, vetítők

műanyag állatok

közlekedési eszközök

táblák

nyomdák

Emberek világa

Állatok világa

Növények világa

Közlekedés világa

A hiányzó rész

Órakörül

Hogyan készülnek ételeink

Évszak és öltözés

Az én városom

Első utazásom

Fejlődés puzzle

Közlekedési táblák

öltöztetős figurák

Testi nevelés:

Greiswald tornaszer készlet

labdák, maroklabdák, karikák, ugrókötelek,

zsámolyok, padok, bordásfalak,

tollas ütők, szalagok, magasugró felszerelés

bója

trambulin

egyensúlyozó labda

Scogym készlet

műanyag csúszda

egyensúlyozó készlet,

egyensúlyozó hinta, billenő rácshinta

mozgásfejlesztő készletek

A játéktevékenységhez és az értelmi fejlesztéshez szükséges fejlesztő eszközök rendszerét

évente folyamatosan bővítjük, kiegészítjük.

4.3. Óvodánk könyvtári állománya

Az óvoda könyvtári állományában lévő pedagógiai szakkönyveket, gyermekirodalmi illetve

mesekönyveket lehetőségeinkhez mérten folyamatosan bővítjük.

III. CÉLFEJEZET

Nevelőtestületünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készített nevelési

programok közül a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programot választotta.

„Mégis van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel. Nem fognak visszasimulni a fülei, nem fog sokkal kevesebbet füllenteni és hencegni – csak kicsivel kevesebbet, egyszóval változni fog.” (Ancsel Éva)

Minősített óvodai program

Országos Közoktatási Intézet

Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

Írta: Fábián Katalin

Lektorálta: Szakács Mihályné dr.

Straub Jánosné

Bozsogi Jánosné

IV. CÉLOK, ALAPELVEK, FELADATOK

1. PROGRAMUNKBAN MEGFOGALMAZOTT HITVALLÁSOK

- A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása az egyenlő hozzáférés biztosításával.

- A gyermekek szeretete.

- Családias légkör.

- Együttnevelés a családdal.

- Környezetbarát életvitel megalapozása.

- Egyéni és differenciált bánásmód.

- Különbözőség elfogadása, integráció.

- Migráns gyermeki jogok biztosítása.

A fenti hitvallások oly annyira azonosak, hogy jó alapot teremtenek a további közös

munkához!

2. GYERMEKKÉPÜNK

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, egyszeri és különleges, mással nem

helyettesíthető individuum, és szociális lény egyszerre.

A kisgyermek elsősorban biztonságra és szeretetre vágyik. Ha ezt megteremtjük számára

akkor igényeit, szükségleteit különféle tevékenységi, tapasztalati formákban, kíváncsiságától,

ösztöneitől vezérelve kiegyensúlyozottan, saját maga diktálta tempóban kielégíti. Ehhez a

szükséglethez adunk teret, keretet, eszközt, biztonságot és szeretetet, vagyis megteremtjük az

optimális feltételeket, lehetőségeket a személyiség szabad kibontakoztatásához. Az óvodáskor

szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az

élmények feldolgozását támogató környezetben tevékenykedő gyermek maga is befogadóvá,

elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik.

3. ÓVODAKÉPÜNK

Sokoldalú, játékos, érzékszervi megtapasztaláson alapuló tevékenységen keresztül épül fel

fejlesztő programunk. Nevelésünk leghatékonyabb eszköze a szabad játék

elsődlegességének biztosítása.

Nevelési céljaink meghatározásában kiemelt hangsúlyt kap az egyéni sajátosságok és az

eltérő fejlődési ütem figyelembevétele. Óvodai életünk vezérfonalának a környezettudatos

magatartás megalapozását tekintjük.

Munkatársainkkal közösen, tudásunkkal, akaratunkkal, gondoskodásunkkal, a nevelő

munkánk minden területén biztosítjuk a gyermeki személyiség tiszteletét, jogainak

érvényesülését, és mindenek felett álló érdekeit, elfogadását, szeretetét, megbecsülését,

bizalmát.

A gyermekek és a velünk kapcsolatban állókkal a kölcsönösség, tisztelet és mindennemű

előítélettől mentes megkülönböztetés távol áll.

Törekszünk arra, hogy a szülő minden tekintetben partnerünk legyen, nyomon követhesse

gyermeke fejlődését, kérdéseire választ, problémáira segítséget kapjon.

Környezetünket, nevelésünk módszereit életszerűség, és rugalmasság jellemzi, mely a

lehető legközelebb áll a családi értékrendhez, pozitív, megerősítő és az egyéneket

tiszteletben tartó nevelés értékeihez.

Minden tudásunkkal és erőnkkel arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyermekek az

óvodában jól, és biztonságban érezzék magukat, kiegyensúlyozottan éljenek, kapják meg

az optimális fejlődésükhöz és gazdag érzelmi életükhöz a közösségi, és erkölcsi értékek

kialakulásához szükséges inspirációt, motivációt, lehetőséget, tiszteletet és szeretetet.

4. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK

Nevelési felfogásunkat a gyermekközpontúság határozza meg, egyéni és életkori

sajátosságaik, változó fejlődési ütemeik figyelembevételével.

Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása.

Tiszteljük a családot, mint a kisgyermek elsődleges nevelési színterét, hiszen a családok

életvitele, mindennapjai határozzák meg elsősorban a gyermek attitűdjeit, szokásait,

kommunikatív képességeit.

Környezettudatos magatartásunk és környezetbarát életvitelünk modellálásával olyan

szokások, szokásrendszerek kialakítására törekszünk, melyek begyakorlás folytán szükségessé

válnak és az élő tiszteletében fejeződnek ki.

Kötelező mértékűnek tartjuk a pedagógiai etika megtartását, biztosítjuk a családokat a teljes

titoktartásról, tiszteletben tartjuk a család belső

szokásait és ügyeit.

Céljaink megvalósításhoz az alábbi alapelveket tartjuk meghatározónak:

- Életszerűség,

- Természetesség,

- Élményszerűség,

- Cselekvés,

- Szabad kifejezés.

- Konstruktív együttműködés.

5. JÖVŐKÉPÜNK

Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol minden gyermek esélyt kap személyiségének

kibontakoztatására.

Célunk:

- olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a

körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt,

- hogy a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljenek, koruknak

megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak. csoporttársak legyenek.

Nevelőtestületünk magas szintű együttműködéssel, problémamegoldó készséggel a családi

nevelést kiegészítve –közös erőfeszítéssel arra törekszik, hogy megvalósuljanak nevelési

programunk koncepciói.

Megragadunk minden lehetőséget a hátrányos helyzetű gyerekek szociokulturális hátrányainak csökkentésére az egyenlő hozzáférés biztosításával. Gyermekvédelmi feladataink megoldására fokozott figyelmet fordítunk.

6. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK

Fedezzük fel! Csodáljuk meg! Óvjuk meg!

- Óvodásaink a bizalom és a biztonság légkörében szerezhetnek minél több tapasztalatot

a szeretet és az egymáshoz tartozás jó érzéséről. Ünnepeink, hagyományaink, jeles

napjaink a természet körforgását, ismétlődő változását követik, melyet közös

örömként élünk meg.

- Meggyőződésünk, hogy az egészség egyenlő azzal, hogy az egyén harmóniában

legyen önmagával és a környezetével. Jövőnk önmagunk megismerésében rejtőzik.

- Azonosulunk azzal a gondolattal, hogy a természet és a belőle építkező mese, vers,

játék, mozgás képalkotás, zene olyan maradandó élmény a gyermek számára,

amelyből élete végéig táplálkozhat.

- Valljuk, hogy egészséges környezetben, alapos megismerésre épülő fejlesztéssel

segítjük a gyerekek egyéniségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését, hogy

óvodáskor végére alkalmassá váljanak az iskolai tanulásra.

- Hisszük, hogy személyiségünkkel nevelünk, ezért fontosnak tartjuk a folyamatos

önnevelést, mentális képzést, szakmai ismereteink bővítését.

7. NEVELÉSI ALAPELVEINK

Nevelési programunk a környezeti nevelés értékeire épül, fontos, hogy nem csak a

környezetismeretei foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme,

tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg.

A befogadó készségünkhöz aktívan hozzájárul a multikulturális és interkulturális

szemléletmódunk és nevelési gyakorlatunk.

Nevelési céljaink:

- Érzelmi biztonságon alapuló, életkori sajátosságokat figyelembevevő,

tevékenységközpontú személyiségfejlesztés, gondoskodás.

- A múlt és jelen értékeinek közvetítése.

- Az élet tiszteletére nevelés.

- A testi-lelki egészség megőrzése.

- Környezettudatos magatartás, viselkedéskultúra alakítása.

- Az átlagtól eltérő, az etnikai, és a migráns gyermekeink a fejlődéséhez megnyitjuk az

utat.

- A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása.

- Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális

és érzelmi érettség kialakításának biztosítása.

Nevelési alapelveink:

- A gyermek személyiségéből kiindulva, olyan kiegyensúlyozott, szeretetteljes, óvodai

légkör megteremtése, amelyben a gyermeket szeretet, megbecsülés övezi.

- Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki

játék, szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk.

- Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik,

az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára

egyaránt.

- Az óvodapedagógus az óvodai nevelés kulcs szereplője, a gyermekek közösségi

életének irányítója, aki mindig látja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek

útmutatás, serkentés mellett alakítják a csoportot, és az egyes gyermekek fejlődését.

Értékközvetítésünk célja:

- Az érzelmi alapok erősítése, pozitív attitűdök kialakítása.

- Azoknak a szokásrendszereknek kialakítása, erősítése, melyek megalapozzák a

környezettudatos magatartást, környezetünk és az élőlények tiszteletében fejeződik ki.

- A természet és társadalmi környezet értékként való szemlélete.

- Pozitív viselkedési formák fejlesztése.

V. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Óvodai nevelésünk alapvető feladata. Az óvodáskorú gyermek olyan szükségleteit elégítjük

ki, melyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó

közérzetéhez, egészséges életmód iránti igényének kialakulásához. A gyermekek egészségéért

a család mellett, óvodánk is felelősséggel tartozik. Ahhoz, hogy eredményes egészségnevelő

munkát tudjunk végezni, szükséges az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő

munkatársak egészségvédelmi szemléletének fejlesztése. Feladatunk a gyermekek

egészségének védelme, óvása, megőrzése és a prevenció

Megelőzés:

Az egészségnevelés a családok bevonásával valósul meg óvodánkban. A gyermekek számára

a szülők és a közvetlen környezet jelenti a modellt. Ennek alapvető feltétele a családokkal

való hatékony együttműködés, a családok szemléletváltásának segítése az egészséges és a

természetes életmód szokásainak kialakításának terén. Arra törekszünk, hogy a gyermekek

vigyék haza az óvodánkban kialakított környezetbarát szokásokat. Minden tevékenység

alapfeltételének tekintjük a jó hangulatot, oldott légkört, kellemes közérzetet. Az elvégzendő

feladatok, elsajátítandó ismeretek nehézségi fokát az egyéni képességekhez mérten növeljük.

A rendszeresen, ugyanabban az időben végzett tevékenységek visszahatnak az

életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek.

Az egészséges életmódra nevelés területei közé soroljuk a gondozást, a testi nevelést, az

egészségvédelmet, a mozgásfejlesztést.

Gondozás:

A testi, lelki egészség egyik alapvető feltételének tekintjük a gyermek testi komfortérzetének

kielégítését. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását

teszik lehetővé. Alakul a gyermekek énképe és egyre önállóbbakká válnak. Szülőket és a

nevelő munkát segítőket bevonva tanítjuk, gyakoroltatjuk a napi élethez szükséges

szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. Természetes

módon fejlődik és fejleszthető a gyermek a testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben.

Minden tevékenységüket szóbeli megerősítésünk kíséri, ezért a napi életritmus

megtervezésénél erre is elegendő időt, nyugodt, türelmes légkört biztosítunk. Így

lehetőségünk nyílik a gondozási teendők kulturtartalmának közvetítésére is. (pl.: váljék

igényükké az egészségügyi szokások betartása, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és

környezet, kulturált étkezés, stb.)

Testi nevelés:

Magában foglalja a gyermek testi szükségleteinek (egészséges táplálkozás, levegőzés,

pihenés), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének

védelmét, edzését. Óvodánkban a fejlődéshez szükséges környezet biztosított: udvar,

megfelelő játéktér, játékeszközök. Óvodánk legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar, amit

úgy alakítottunk ki, hogy minden korcsoportnak megfelelő legyen, a gyermekek kisebb-

nagyobb társaikkal együtt játszhassanak. Az udvar esztétikai szépségét a sok szép virág,

cserje adja.

Mozgás:

Jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség,

amelyet biztosítani tudunk, kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul

a légző és keringési rendszer, teljesítő képességének, a csont és izomrendszer teherbíró

képességének növeléséhez. Az életkornak megfelelő terheléssel, az aktivitási szintek

változtatásával a testi képességek fejlődését segítjük. A különféle mozgásformákat sokszor

gyakoroltatjuk. A mozgásokhoz kapcsolódó szabályokat megtanítjuk és betartatjuk, hogy a

szereket, eszközöket biztonságosan használják, jobban tudjanak eligazodni a térben és nem

utolsó sorban a balesetek megelőzése érdekében.

A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok, melyeket a gyerekekkel végeztünk,

elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Sok mozgás lehetőséget biztosítunk

gyermekeinek számára a szabadban. A nagymozgások fejlesztését, a mozgás feletti kontroll

erősítését fejlesztő pedagógus segítségével végezzük, gyakoroljuk.

Óvodába lépésük kezdetén megbeszéljük a szülőkkel, hogy a gyermekek öltözéke célszerű,

önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen.

A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására

szoktatjuk rá, mintát adva a szülők számára is.

Levegőzés:

A levegőztetés, az élettani hatásán túl elősegíti többek között a hangképző szervek fejlődését,

a helyes légzés kialakulását. Arra törekszünk, hogy a mindennapok során, lehetőség szerint

minél több időt töltsünk a szabad levegőn. Különböző tevékenységeket kezdeményezünk

fejlesztő pedagógusunkkal közösen, a szabadban: játék, mozgás.

Pihenés:

Biztosítjuk a pihenéshez szükséges nyugodt légkört, az altatás hangulatához alkalmazkodva

mesélünk, altatódalt énekelünk, vagy halk zenét hallgatunk.

Feladatunk:

- a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényiknek kielégítése,

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,

- a gyermekek testi képességei fejlődésének elősegítése,

- a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,

- az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az

egészségmegőrzés szokásainak alakítása,

- segítségnyújtás a szülők számára a gyermekeik egészséges szokásrendszerének,

optimális magatartásának kialakításához,

- speciális gondozó, prevenciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő

szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.

2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

Valljuk, hogy a környezettudatos nevelés elengedhetetlen része a tudatosság, melyet a helyes

viselkedés szabályainak elsajátításával kezdünk, figyelve a megfelelő értékrend beépülésére.

Célunk:

Hogy a környezettudatos nevelés elengedhetetlen része a tudatosság legyen, melyet a helyes

viselkedés szabályainak elsajátításával kezdünk, figyelve a megfelelő értékrend beépülésére.

Az óvodáskorú gyermekeknél az érzelmek a legdominánsabbak. A gyermekek életét,

cselekvését, tevékenységét, gondolkodását, viselkedését, magatartását mindig érzelmeik

vezérlik. A helyes értékrend kialakulásában nagy szerepet kap az utánzás, fontos a modell

szerep. Óvodába lépéskor arra törekszünk, hogy a kisgyermeket kedvező érzelmi hatások

érjék. Ennek feltétele, hogy érzelmileg biztonságos, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli

légkört alakítsunk ki.

Feladatunk:

- A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a

természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka,

alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés.

- A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a

környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások gondolkodás, értékrend, döntési

képességek fejlesztésével.

- A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek

belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi

rendszerben.

- A gyermekek megismerjék, gyakorolják a társas együttélés, önkifejező önérvényesítés

alapvető szabályait.

- Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.

- A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a jó-rossz

felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére nevelünk.

- Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőség elfogadásának természetessé tétele a

gyermekek számára.

- A különbözőség tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése

egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel.

- Reális, az egyes gyerekekhez igazodó teljesítményértékeléssel alapozzuk meg és

erősítsük gyermekeink önbecsülését és önbizalmát.

- Modell értékű kommunikáció közvetítése.

- Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz

kompetenciák (pl. együttműködés, önfegyelem, közös értékek stb.) fejlődéséhez, a

szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós

kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében.

- A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása.

- Nemi identitás fejlődésének elősegítése.

- Szülőföldhöz való kötödés alapjaként megismertetjük a gyerekeket a szűkebb és

tágabb környezetükkel. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi

környezetben megjelenő jóra, szépre.

- SNI, HH, HHH gyermekek egyénre szabott speciális fejlesztése, szükség esetén

megfelelő szakemberek közreműködésével.

- Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem,

önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos

tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

A családok életét meghatározó, emberi viszonyokat szabályozó erkölcsi elvek, normák

összességét az óvodás gyermekek készen veszik át. Az óvodapedagógus, dajka attitűdjei

mintát jelentenek a gyermekeink számára, amelyeket átvesznek és utánoznak. Ha

gyermekeink azt tapasztalják, hogy a környezetükben élő felnőtt (óvodapedagógus az óvoda

más dolgozója) érzékeny a tiszteletre, az udvariasságra, a másokra való érintkezés módjára,

kommunikációra akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul is átveszik.

Befogadás

A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához.

Ezért a szülőkkel közösen teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek

közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést,

türelmet kíván az óvodáskorú gyerekek befogadása. Minden érintett személy lelki egyensúlya

veszélyben lehet, ezért nagyon fontos, hogy a partnerek nyílt őszinte kommunikációt

alakítsunk ki a szülőkkel. Információt adunk a szülőnek, hogy mi kell ahhoz, hogy gyermeke

óvodaéretté váljon, hogy milyen feladatai lehetnek ebben a szülőknek, és milyen

módszerekkel (pl.: anyás befogadás, az óvodai tartózkodás idejének fokozatos növelése) tudja

segíteni ezt a folyamatot az óvoda. Az anyás befogadás ideje alatt az anya is bent van a

gyermekekkel bizonyos ideig a csoportban, fokozatosan növeljük a gyermek óvodai

tartózkodásának idejét. Eközben az anya, nevelési mintát is kap, amellyel segíthet gyermeke

fejlődését. Egy ilyen következetességet, fokozatosságot, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó

légkörben a gyermek már nem kívánja az állandó jelenlétét. A befogadás során viselkedési

rendszert szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Ezen időszak alatt a

tevékenységeket is már a tervezettnek megfelelően végzik, amit sok-sok érzelmi

megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni

képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek

társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a

gyermekek együttműködését, amelyben formálódik, fejlődik, egymáshoz való viszonyuk.

A gyermeki személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen , hogy a

gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli

légkör vegye körül.

Célunk:

A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az

érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése.

Feladataink:

- Már az óvodába lépéskor biztosítsuk, hogy kedvező érzelmi hatások érjék a

gyermeket.

- Segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, az éntudat alakulását,

támogassuk önérvényesítő törekvéseit.

- Pozitív kapcsolatok kialakítását támogassuk, segítsük.

- A feltétel nélküli szeretetet biztosítsuk, támogassuk a különbözőség elfogadását,

tiszteletét.

- Alakítsunk ki bizalmas kapcsolatot a szülőkkel az együttnevelés sikere érdekében.

- Ismerjük meg az egyén jellemzőit az egyéni bánásmód érvényesítésének feltételeként.

- Segítsük a gyerekeket abban, hogy elfogadják az eltérő képességű és tulajdonságú

társaikat.

- Biztosítsunk minél nagyobb szabadságot a játékhoz, és a szabad játékhoz

- A gyerekek nevelésekor vegyük figyelembe a kisebb előrelépéseket is, és fogadjuk

örömmel.

Óvodapedagógusi munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások

érzéseinek meghallgatása, elfogadása jellemezze, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa

fejlődhessen. A kapcsolatok kialakításában legyünk nyitottak és kezdeményezőek. Elsősorban

érzelmileg közelítsünk a gyerekekhez, és igyekezzünk megismerni érzelmeiket.

3. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építünk, és ez által biztosítjuk a számukra a

változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és

társadalmi környezetükről.

Fontos számunkra gyermekeink értelmi képességeinek aktív cselekedtetéssel történő

alapozása, fejlesztése. A tapasztalatszerzés lehetőség szerint mindig a valódi környezetben

történik. Séták, kirándulások, látogatások alkalmával.

Célunk:

Eljuttassuk gyerekeinket a tapasztalaton alapuló gondolkodástól a fogalomalkotásig.

Feladatunk:

- Lehetőséget kínálunk olyan szituációk átélésére, melyekben megismerhetik a

felfedezés örömét.

- Olyan tapasztalatokat nyújtunk, amelyekben megismerhetik saját teljesítő

képességüket.

- Különféle játékos tevékenységeken keresztül segítjük önállóságuk, feladattudatuk,

feladattartásuk fejlődését.

- A gyerekek megismerési vágyára, kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesztjük

értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás, rácsodálkozás), kreativitásukat.

- Intervenciós stratégiánk része, az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés

alkalmazása, a gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése.

- A gyermekek megismerjék, gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető

szabályait.

- Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.

- A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a

különbözőség elfogadására, jó-rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére

nevelünk.

Hangsúlyt fektetünk személyes példamutatásunkon keresztül a becsületességre,

igazmondásra, őszinteségre, igazságosságra, felelősségvállalásra, jó-rossz felismerésére, a

gyengébb védelmére, segítésére, a különbözőség elfogadására.

A családok életét meghatározó, emberi viszonyokat szabályozó erkölcsi elvek, normák

összességét az óvodás gyermekek készen veszik át. A számukra modellként tekintett szülő

magatartásformáját, értékeit beépítik személyiségükbe. A gyerekeken keresztül a szülőknek is

közvetítünk értékeket.

4. AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS, NEVELÉS

Az anyanyelv, a beszéd a legfontosabb eszköze az önkifejezésnek, a szociális kapcsolatok

kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak, a gondolkodásnak, az alap

kulturtechnikák elsajátításának és a személyiség fejlesztésének.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen

van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának,

önkifejezésének kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását.

Ezért fordítunk különös figyelmet a beszéd, az anyanyelv, a kommunikáció fejlesztésére.

Célunk:

- Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció,

különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.

- A gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.

- Oldott, kiegyensúlyozott, derűs légkör megteremtése, melyben a gyermek közlési

vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető.

- Óvodáskor végére: a gyermek érthetően, folyamatosan kommunikáljon, beszéljen.

- Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő

tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használjon; különböző

mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkosson; tisztán ejtse a magán-, és

mássalhangzókat; végig tudja hallgatni és megértse mások beszédét.

Feladatunk:

- A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése

beszélő környezettel.

- A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.

- Szókincs (reláció és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása.

- Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása.

- Nyelvi készségek (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd)

fejlesztése.

- Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának

gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.

- Együttműködés a logopédussal, fejlesztőpedagógussal és a családdal a megelőzés és a

korrekció területén.

- A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség,

képességfejlesztés megvalósítása.

- A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált

támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása gyakorlatunkban:

- Felmérjük, megismerjük a családok anyanyelvi kulturáltságát, szociokulturális

hátterét, életvezetési szokásaikat, etnikai hovatartozásukat.

- Az anyanyelvi nevelés fejlesztési feladatait a gyermek egyéni képességeinek

figyelembe vételével határozzuk meg.

- Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek figyelembe vétele.

- Személyes példával hatunk a gyermekek, a szülők, a munkatársaink beszédkultúrájára.

- Közös élmények biztosítása.

- Nyugodt, kiegyensúlyozott derűs, szeretetteljes légkör biztosítása.

- Hangsúlyt fektetünk a szabad önkifejezésre.

- Természetes körülmények között fejlesztjük a beszédet, a kommunikációs készséget.

- Anyanyelvi játékok beépítése a mindennapi életbe.

- Közös könyvnézegetés, beszélgetések, verselés, mesélés, mondókázás, éneklés.

VI. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS

CÉLJA ÉS FELADATA

A tevékenységközpontú óvodai neveléssel azonosulva a gyermek középpontba helyezését és

az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekintjük alapvető feladatunknak. Mivel az

óvoda, nevelő intézmény, így nevelőtestületünk is a gyermeki személyiség

kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Általános feladatunknak tekintjük a 3

—7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítését, mely magába foglalja:

a teljes gyermeki személyiség fejlesztését tevékenységek által és tevékenységeken

keresztül,

az életre való felkészítést tevékenységek által és tevékenységeken keresztül.

Az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott

nevelőmunka alapján valósítható meg. A tevékenységközpontú nevelési programnak

megfelelően a 3—7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelést) minden

későbbi fejlődés alapjaként kezeljük, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az

együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz kooperációra és

kommunikációra kívánjuk képessé tenni a gyermekeket.

A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerű környezeti hatások befolyásolják. A 3-7 éves

gyermek életre nevelése minden későbbi fejlődés alapja, ezért elsődleges fontosságú az

együttműködés fejlesztése, a szocializáció, a közös élményekre épülő tevékenységek

gyakorlása, a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése.

A nevelési cél elérésének feltételei:

Nevelési célunkat a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek, képességeinek, egyéni

adottságainak figyelembevételével kívánjuk megvalósítani.

Szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében :

A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori

szakaszonként és egyénenként változó testi-, lelki szükségletei vannak. A szükségletek

kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és

tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van.

A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első

szocializációs színtér. A családi nevelés mellett az óvodának nagy szerepe van az elsődleges

szocializáció során. Tudatosan alakítjuk, építjük, kombináljuk azokat a nevelő hatásokat,

amelyekben az együttműködés és társas érintkezés elemi formái megvalósulhatnak.

A gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a család atmoszférája

határozza meg. Az érzelmi alapigények kielégítése pl.: a biztonságérzet, védettségérzet a

feltétele annak, hogy a gyermek új környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen,

más emberekhez is kötődjön.

Azok a gyermekek, akik különbözőségekkel, viselkedési nehézségekkel és zavarokkal

küzdenek különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeke szükségleteinek kielégítésében és az érzelmi

nevelés, a szocializáció területén:

Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, harmonikus, esztétikus,

biztonságos berendezése.

A gyermek alapvető biológiai, fizikai, szükségleteinek kielégítése

A szeretet és bizalom képességének fejlesztése

A mások iránti tisztelet, a különbözőségek elfogadásának, megbecsülés érzésének

fejlesztése.

Az élménybefogadás képességének fejlesztése.

Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése.

Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése.

Az érzelmi zavarok enyhítése.

A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermekek személyisége és tevékenységei kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A

gyermek, tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a

leghatékonyabban.

A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:

Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének

eszköze.

Képesség-felhasználás, képességfejlesztés eszköze.

A nevelő hatás belső feltétele, hogy az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos,

hasznos tevékenység legyen, mely a kitűzött cél megvalósítását és eredményességét biztosítja.

A tevékenységek megszervezése részünkről tapintatot igényel. Semmit nem végzünk el a

gyermekek helyett, de mindenben segítjük őket, amikor arra szükségük van.

Az értékelés ugyancsak alapvető feladatunk. A gyermekek számára megadjuk a lehetőséget az

önállóan megválasztott, belsőből fakadó tevékenységekre. Ezek szervezésekor figyelembe

vesszük a 3—7 éves korú gyermekek életkori jellemzőit (tevékenységi-, megismerési vágyát,

kíváncsiságát, mozgékonyságát), valamint azt, hogy életmegnyilvánulásaikban nem különül el

egymástól a játék a munka és a tanulás.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő

gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek)

A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a

gyermekek aktuális élményvilágára.

Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb

tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.

A képességek szerepe a nevelési cél elérésben :

A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással.

Óvodánkban olyan képességek kifejlesztésén munkálkodunk, amelyek a társadalomban létező

tevékenységek gyakorlásához szükségesek.

A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók:

kooperációs képességek,

kommunikációs képességek.

Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát a

tevékenység társadalmisága határozza meg.

A készség-, képességfejlesztésnek több szempontból is bázisa a tevékenység.

A tevékenység a képességfejlődésének forrása, célja, eszköze és színhelye.

A készség, képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással,

hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres

képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és

a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános

képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét

tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való

képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a

kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint

említettük, kitüntetett képességosztályok, bár nem tartalmazzák az emberi képességek

összességét, magukban foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet

folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló

folyamat, pl. a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban

itt is aktív szerepet töltenek be: szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik, stb. az egyén

képességstruktúráját.

Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:

Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához

szükséges ismereteket és a tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.

A folyamatos megfigyelés és mérés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő

képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.

A képességek kibontakoztatásával segítse elő az elvárt viselkedési formák (attitűdök)

kialakulását.

A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében lemaradt gyermekre, egyénre

szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást, szükség esetén kérje szakember

segítségét.

Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva

igyekezzen fejleszteni.

VII. A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

Valljuk, hogy a tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem

kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi – gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a

gyermekcsoport összetétele, életkora, a szülők igényei és nevelési szokásai mind befolyással

vannak a fejlesztés tartalmára.

Szubjektív feltételek:

Az óvodapedagógus és gyermek aktív együttműködése.

Az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai

nevelésnek. Mindezért fontos a program megvalósítása érdekében a csoportonkénti két

óvodapedagógus és egy dajka biztosítása.

Programunk alapján a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata,

mint a felnőttnek. A gyermeket ugyanis saját környezete, tapasztalatai, élményei

befolyásolják, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a nevelés folyamatában. Ezekre az

élményekre, tapasztalatokra építünk és tervezzük a tevékenységeket is.

Az óvodapedagógus modell szerepe:

Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen

ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mondunk, miként viselkedünk, hogyan öltözködünk,

stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a

gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg

hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért.

Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferálunk mi óvodapedagógusok, a gyermek

környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a

család és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusainknak rendkívül tapintatosan és

kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé.

Elfogadjuk a szülők szociokulturális környezetének különbségeit, etnikai hovatartozását,

másságát, mert csak így tudunk velük „együttnevelő” kapcsolatot teremteni a halmozottan

hátrányos helyzetű gyermekek érdekében.

A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az

óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónők mintegy átveszik, átvállalják a gyermek

óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége

feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére.

Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból

indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a

gyermek-szülő viszony.

Ebben a kapcsolatban kell az óvónőinknek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A

biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7

éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést.

A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást,

viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a

gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az

önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul

kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra

serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel.

Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése:

„ A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az

óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen

segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az

óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást

gyakorol a kisgyermekre.

Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen,

elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott

óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően.

Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.”

A környezetben élők hatásai:

Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival.

Legfőképp a szülők, de az óvoda környezetében élők véleményét, javaslatait vesszük

figyelembe. Az óvoda, nevelő és egyben szolgáltató intézmény, mely az igénylők céljait az

igénylők érdekeinek, elképzeléseinek, szükségleteinek megfelelően alakítja pedagógiai

elveinek megtartásával.

A vezető szerepe:

A vezető szerepe az, hogy oly módon irányítsa a kollektív tevékenységeket, hogy jelentősen

előmozdítsa a gyermekek haladását és munkatársai fejlődését. Ismerje és próbálja

kiküszöbölni az eredményeket rontó tényezőket. A meglévő erőforrásokat legyen képes

felhasználni (alapítvány, pályázatok). Teremtsen kedvező légkört a problémák, ötletek

felvetéséhez, serkentse és értékelje a helyi innovációkat.

Menedzselje, ismertesse meg óvodáját a környezetével.

Legyen elkötelezettje az integrációs nevelésnek.

VIII. A FEJLESZTÉS TARTALMA

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz

saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú

óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat

négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés

foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A feladatrendszer elemei:

Játék és tanulási tevékenység

Társas és közösségi tevékenység

Munkatevékenység

Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az

óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a

gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok

komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg.

A nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben

gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk.

1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék

nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek,

hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az

életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor mintákat kaphat bizonyos

élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra

élheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon

keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex

tevékenységforrás, melyet mi óvodapedagógusok tudatosan, pedagógiai módszerként

alkalmazunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez.

A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy

mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is

tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék

szereplőit, és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesítheti azokat.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség az általunk kezdeményezett vagy

irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy a kisgyermek első valódi játszótársa a

családban a szülő, az óvodában az óvodapedagógus.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A mi dolgunk, hogy megfigyeljük a

gyermek játékát, felhasználjuk a saját nevelési céljaink elérése érdekében és szükség esetén,

indirekt módon befolyásoljuk. A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek fel fog és

reprodukálni képes az őt körülvevő világból. Olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a

gyermekben, a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését

nagymértékben elősegítheti. Gondolunk itt a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a

játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a

kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok

szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-,fölérendeltségi

viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban.

Minél több időt, alkalmat és lehetőséget adunk a gyermekeknek az elmélyült játékra, a

játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket is biztosítva.

Gyermekeink spontán játéktevékenységének és közvetett irányításának egyensúlyára építünk.

Folyamatosan figyeljük, segítjük a kapcsolatkezdeményezését, az alá, mellé és fölérendeltség,

a szerepvállalás, a szervezés és vezetés, a szabályokhoz alkalmazkodás, a lemondás, a segítés

és elfogadás a viszonylag tartós együttműködés, az együtt játszó kis csoportok a barátkozások

alakulását. A játék számtalan lehetőséget rejt magában ezért figyeljük nyitott szemmel és

érdeklődéssel gyermekeink játékát. Személyiségük megértéséhez, és ezen keresztül sokoldalú

fejlődésükhöz járulhatunk hozzá. Az egyéni élményeken túl, a közös élményszerzési

lehetőségek kihasználására törekszünk a játék fejlesztése érdekében.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

- Játékuk legyen elmélyült, konfliktusaikat próbálják önállóan megoldani, kezelni.

- Spontán játékuk egyéni élményeik alapján bővüljön, gazdagodjon a szerepjáték során,

helyes eszközhasználattal.

- Egy-egy játékszituációban bontakozzon ki a gyerekek egyénisége, kezdeményezzenek

önállóan, osszák el egymás közt a szerepeket. (alá, fölérendeltség elfogadása)

- Alakuljon játékukban a társas kapcsolat – fogadják el a belső szabályokat, egymás

véleményét, ötletét tartsák tiszteletben, pozitív hozzáállással.

- Tudjanak önállóan kezdeményezni társas játékokat, ismert szabályok, kitalált új

szabályok betartásával – örüljenek a sikernek, de a kudarc se törje le ambíciójukat.

- Kezdeményezzenek önállóan ismert dalos játékokat, körjátékokat, szeressenek

együttjátszani, tartsák be a játék szabályait.

- Konstruáljanak egyéni elképzelésük alapján egyénileg, vagy együtt, összerakható

elemekből, tárgyakat, egyszerű modelleket – melyeket alkotó módon felhasználnak

játékukban.

- Tevékenyen vegyenek részt a gyűjtőmunkában, termésekből, flakonból, dobozból,

csuhéból, stb. próbáljanak eszközöket, bábokat készíteni a szerepjátékhoz, illetve

bábozáshoz.

- Szeressék meg a bábjátszást, melynek kapcsán hangulataik, pozitív-negatív élményeik,

érzelmeik jutnak kifejezésre.

- Kedvező versenyszellem alakuljon ki a játékukban, szeressenek együtt játszani a többi

csoporttal is pl. udvari játékban.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekovácsolódik az óvodáskorban. A tevékenységi

vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és

újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. A játék közben, játékosan szinte

észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb eszköze.

Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségében és

használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek.

A több érzékszervet igénybevevő tapasztalást és a sokoldalú cselekedtetést mindennél

fontosabbnak tartjuk a 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének szempontjából.

Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során

is ebből indulunk ki.

A komplex foglalkozások rendszerén keresztül juttatjuk el a gyermekhez azt, ami a számukra

a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent.

Azok a tanulási tapasztalatok melyeket óvodáskorban szereznek, nagy hatással lehetnek a későbbi tanuláshoz való viszonyukra is,

ezért azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyenek részt ebben a folyamatban.

Célunk, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon, figyelembe vegyük

az egyéni teljesítőképességüket, erősítsük a gyermek sikerélményét, önbizalmát. A gyermek

kérdéseire, ha helyesen válaszolunk, abból újabb kérdés születik. Így gondolkodásra

késztetjük, kíváncsiságát, érdeklődését nem fojtjuk el, ez a tanulás és a tudás egyik alapja.

Feladatunk, az egyes gyermekek megismerése, fejlesztése, figyelembe véve az egyéni

adottságokat: igazodnunk kell a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez.

A részképesség-zavarok, magatartási zavarok kiszűrése után speciális fejlesztés, differenciált

foglalkozás történik, szakember bevonásával.

A nevelés egészén belül megvalósuló tanulást kötött és kötetlen kezdeményezésekkel,

foglalkozásokkal, beszélgetésekkel, tapasztalatszerző sétákkal kívánjuk megoldani a

mindennapok során. Az óvodapedagógus kompetenciája, hogy a gyermek fejlettsége illetve a

feladat ismeretében döntsön: mikor melyiket alkalmazza.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll

az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése,

észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a

vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a testséma kialakulásának)

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma,

terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

2. TÁRSAS-, ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG

„A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli

fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés

szempontjából. Tulajdonságok, képességek, készségek és szükségletek olyan rendszerét

kívánjuk formálni, amelyek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé,

könnyebbé, gyorsabbá válik.”

Természetesen ebben a folyamatban sem hagyjuk figyelmen kívül az egyén fejlesztését,

ugyanis a közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni

akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az

óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen

hasznos a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása is.

A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Mindehhez nyitott

légkört, demokratikus és szeretetteljes irányítást biztosítunk, mellyel tág teret nyitunk a

gyermekek önállóságára, tenni akarására, és döntési képességének kibontakoztatására. Ezzel a

folyamattal segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek csoportba való

beilleszkedését, szabályok megtaníttatását, mintakövetését is.

Az óvodai gyermekközösség fejlesztését, formálását a tevékenységeken keresztül kívánjuk

megvalósítani, mely tevékenységek a gyermek egyéni örömén túl a közösségi élményt is

erősítik. A társas kapcsolatok, a közös munka az együttjátszás és a komplex foglalkozások

rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, a lényeg az, hogy a tevékenykedésünk

sokszínű és változatos legyen, mindent kipróbálhassanak a gyermekek, kivételt csak a testi

épségüket veszélyeztető tevékenységek képezzenek.

A közösségi szokások kialakítása a tevékenységek végzését segíti, és a gyermekek

cselekedeteit irányítja, úgy, hogy egyik gyerek ne zavarja a másikat tevékenység végzése

közben, mégis lehetővé tesszük az egymás közötti jobb együttműködést, egymásra figyelést,

vagy a közös tevékenység során kialakuló viták megoldását.

A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus

partnerviszony kialakítása a célunk. Ugyanúgy figyelembe vesszük a gyermek jogos

kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárjuk a szokások, szabályok betartását.

Egyaránt építünk a szabadságra, nyíltságra és az őszinteségre a gyermekek egymás közötti és

felnőttel való kapcsolatában.

A társas és közösségi tevékenységek a nevelő munkánk egészét átszövik. Ebben a

folyamatban talán legfontosabb időpont, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával,

az óvodai csoporttal. Türelemmel és szertettel fordulunk az újonnan óvodába kerülő gyerek

felé. Szülői igény alapján már óvodába kerülés előtt otthonában ismerkedünk meg a

gyermekkel, a családdal, és lehetővé tesszük azt is, ha a szülő részt akar venni a

beszoktatásban.

Az óvoda nyitottságát nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig

biztosítani szeretnénk a szülőknek hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok,

ünnepek segítségével.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására,

képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és

gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.

Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások, amelyek a társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek.

3. MUNKATEVÉKENYSÉG

Az életre való felkészítésünk nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek

kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható

szét a játék és munka. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata

közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. A különböző munkafajták:

önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport

érdekében végzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként kiemeljük, hogy mindez

tényleges munkavégzést, tevékenykedtetést jelent az óvodában. Minden olyan munkát

elvégezhetnek, amihez kedvük van, önkéntességüket, nyitottságukat, megismerési vágyukat,

aktivitásukat, érdeklődésüket igyekszünk tudatosan felhasználni nevelési céljaink

megvalósítása érdekében.

A munkavégzés során biztosítjuk a teljes önállóságot, arra vigyázunk azonban, hogy a

munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a

gyermekre kényszerített feladat legyen. Azt kívánjuk elérni, hogy váljon a gyermek számára

magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és

mindenki kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezzen. Az

értékteremtő munkánk pedagógiai funkciója a gyermek értékteremtő együttműködési

képességeinek fejlesztése.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenység legyen,

ami beépül óvodai életük mindennapjaiba.

A munka fajtái közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást.

Az önkiszolgáló munka során elsajátított készségek és szokások, a feladat elvégzéséhez való

pozitív viszony kialakítása előfeltétele a közösségért végzett különféle munkának is.

A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt testápolás, öltözködés, étkezés,

környezetük rendben tartása a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan végezni.

Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint koruktól függetlenül akkor végezzék el az

önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá.

Naposi munka: a naposság közösségi megbízatás, mely nélkülözhetetlen a csoport életében. A

naposság feladattudatot feltételez, figyelem összpontosítást igényel. Feltétele, hogy a

gyerekek rendelkezzenek a munka elvégzéséhez szükséges alapvető készségekkel és

megismerjék munkájuk célját, átérezzék jelentőségét a közösség szempontjából. A naposi

munka tartalmának aprólékos, részletes kidolgozása, összehangolása a csoportban dolgozó

óvónők feladata.

A naposokkal pontosan ismertetni kell feladataikat. Tudnia kell, hogy az egyes területeken a,

nap különböző szakaszában milyen feladatokat kell megoldania. Ügyelni kell arra, hogy a

kialakított kiválasztási rendszer alapján minden gyermek sorra kerüljön, minden gyermek

lehessen napos.

Feladataikat önállóan oldják meg. A lassabban dolgozóknak kezdetben kisebb feladatokat

adunk és ezek sikeres ellátása után növeljük munkaterületüket.

Az óvoda mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkák: az óvoda, a csoport

életében vannak olyan munkák, feladatok, amelyeket a gyerekek napos feladatok mellett

alkalomszerűen végeznek.

Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre szabályosam ismétlődik, azaz tervezhető,

másik része alkalmi jellegű.

Alkalomszerű munkának tekintjük az élősarok kialakítását, gondozását. Az „természetsarok”

rendeltetése a növények fejlődésének megfigyelése, a növénygondozással kapcsolatos

legelemibb ismeretek nyújtása és készségek kialakítása.

Kerti munka: a munkára nevelés általános értelmében magába foglalja a termelést is, azaz a

valódi értékteremtő képességek fejlesztését. Óvodánkban kevés a lehetőségünk erre, de

elsősorban a kerti munkánál mégis meg kell ragadnunk minden lehetőséget arra, hogy a

gyerekekkel megtapasztalhassuk munkájuk eredményét, értékét. Az igazi munka nagy

lehetőséget nyújt a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására is.

Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet

szereznek a gyerekek.

A virágoskertet és az udvart is tavasztól alkalomszerűen gondozzuk a gyerekekkel.

Virágokat palántázunk, folyamatosan locsoljuk, kapáljuk, gyomláljuk a gyerekekkel együtt.

Lényeges, hogy a munka végzéséhez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben

legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel és a szerszámokkal (kosár,

locsoló, seprű, talicska, gereblye, kiskapa, ásó) és azok bármikor hozzáférhetőek legyenek.

A munkatevékenység fejlesztő hatása:

- munkához való pozitív viszony kialakítása,

- kialakul a munkavégzés szokása és készsége,

- fejlődik a gyermek, alkalmazkodó képessége, szervezési készsége,

- fokozódik a közösségi összetartozás érzése,

- fokozódik a kooperációs képessége,

- fejleszti az izom és csontrendszert, a mozgás koordinációját, állóképességét, teherbíró

képességet,

- fejleszti a természet szeretetét,

- rendszerességre, rendszeretetre szoktat,

- fejlődik a gyermek kitartása, felelősségtudata, kötelességtudata,

- újabb ismereteket szereznek a gyermekek közvetlen környezetükről, ezáltal értelmi

képességük is fejlődik,

- megtanulják a gyerekek a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.

E felsorolásból is kitűnik mennyire fontos számunkra a munkára nevelést már az óvodáskor

legelején elkezdeni, a gyermek sokoldalú fejlesztése érdekében.

Feladataink a munkatevékenységgel kapcsolatban:

- Mutassunk példát az egyes munkafajták végzésénél, adjunk lehetőséget a munka

elvégzéséhez szükséges alapvető ismeretek elsajátításához, jártasságok kialakításához.

- Minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és

képessége szerint végezze el az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet,

illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

- Figyelembe vesszük az egyes gyerekek egyéni sajátosságait. Igyekszünk elérni, hogy

minden gyermek képességeinek megfelelő munkafeladatot kapjon és alkalmas legyen arra

is, hogy a még nem teljesen elsajátított fogásokat is gyakorolhassa.

- Nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört teremtünk. Arra törekszünk,

hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal

végezhessék azokat. A munka soha ne legyen kényszer, vagy büntetés, mindig szívesen

vállalt feladat legyen.

- A napirendben a munkára megfelelő időt biztosítunk, a gyerekek tudják befejezni a

megkezdett munkát az egyéni tempójuknak megfelelő ütemben. Igyekszünk elérni, hogy a

gátlásos, visszahúzódó gyerekek is részt vegyenek a munkában.

- Folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges – a gyermekek

létszámának és méretének megfelelő – munkaeszközöket (seprű, gereblye, kosár, ásó,

kapa, lapát, talicska, stb.).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

Az önkiszolgáló munka: (testápolás, étkezés, öltözködés, környezet rendje)

- Teljes önállósággal, biztonsággal látják el a teendőket az öltözködés, tisztálkodás,

étkezés terén.

- A játékszereket, foglalkozási eszközöket gondosan, esztétikusan rakják össze,

rendezzék el.

- Ügyelnek, saját személyük és környezetük rendjére.

- Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendezésében segítenek.

Naposi munka: (étkezés, takarítás, foglalkozások előkészítése)

- Önállóan, esztétikusan tudnak megteríteni, étkezés után visszaviszik az edényeket,

letörlik az asztalt, összetakarítanak.

- Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában, az állandóan

használt eszközöket önállóan előveszik.

- Együtt tudnak működni a napos társakkal.

Alkalomszerű munka: (teremrendezés, megbízatások teljesítése, segítés az óvónőnek)

- Szívesen és felelősséggel vállalnak megbízatásokat, üzeneteket adnak át.

- Bonyolultabb feladatot is teljesítenek. Egyes feladatokat önállóan szerveznek (pl.

babaszoba átrendezése, takarítása, udvar takarítása).

- Legyenek elgondolásaik, javaslataik a teendőkben, előkészületekben.

Kerti munka: (élősarok gondozása, kertben végzett munka)

- Folyamatosan közre működnek az élősarok gondozásában.

- Ősszel magvakat, terméseket gyűjtenek. Segítenek a levél eltakarításban.

- Télen etetik a madarakat,

- Tavasz elején részt vesznek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában.

- Rendeltetésszerűen használják a kerti szerszámokat (gereblye, kapa).

4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG

„A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad

választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte

a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem vagy csak nagyon nehezen tud választani.

A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket,

szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem

tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló

idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan

irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik.

A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez,

nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni.”

Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységet, mivel az óvodások egész nap

az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon

tevékenykednek.

Természetesen nemcsak az intézményen belüli csoportszobákban, hanem az udvaron is

megvalósítjuk azt a többfajta választási lehetőséget, ami által a gyermekek újból és újból

gyakorolhatják döntési képességeiket.

Ezt a lehetőséget a szabadidős tevékenységek, minél szélesebb skálájának nyújtásával

használjuk ki.

Az óvodások életének ilyen formában való szervezésével változatos, minden gyermek

érdeklődésére igényt tartó teret teremtünk.

Az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési

mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos

foglalkoztatásához.

Feladataink a szabadidős tevékenységek megszervezésében:

- A szervezési feladatok megoldásában együttműködünk, a feladatokat egymás

között felosztjuk.

- A délelőtti szabadidős tevékenység folyamán lehetőségeket keresünk és kínálunk

az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra a gyermekek egyéni

kéréseinek figyelembe vételével.

- Egyszerű, saját magunk és a gyermek által készített eszközökkel elősegítjük a

gyermek fantáziájának fejlődését, ismereteinek bővítését.

- A választásra felkínált több fajta tevékenységet időszakonként átgondoljuk, ha

szükséges bővítjük, módosítjuk, vagy változtatunk rajta.

- Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az általunk irányított szabadidős

tevékenység magas színvonalon folyjék az óvodánkban.

IX. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

1. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK LÉNYEGE

Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén.

A foglalkozásokat probléma-centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte

jellemzi.

A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó

ismereteket.

2. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ

KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK

2.1 Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek

közötti kommunikációnak.

A beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban állnak egymással.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen

van, segítjük a gyermek szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegítjük a gyermek

zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését.

Az óvodai fejlesztési feladatainkat a család és a környezet megismeréséből kiindulva

kapcsoljuk a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz.

A rossz kifejező képességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek, gondolkodási

képességét nem tudja megfelelően használni.

Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkört biztosítunk, amely beszédörömre neveli őket. Bátran

nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Legyenek képesek egymást végighallgatni.

Folyamatosan bővítjük a gyermekek szókincsét, fejlesztjük beszédszínvonalukat, hogy

képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit használni.

Fejlesztjük a beszédmegértést, beszédtechnikát, gyakoroltatjuk a helyes kiejtést. Olyan

kérdésekre inspiráljuk a gyermekeket, melyekre tudnunk kell válaszolni. Igyekszünk javítani

megfelelő módszerrel a beszédhibákat, szükség esetén azonban szakemberhez irányítjuk őket

(logopédus).

A környezetünk példamutató, tiszta és szép beszédével mintát nyújtunk, ösztönzést adunk

számukra. Különösen fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban minden óvónő és dajka ügyeljen

beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására, mely

legyen érthető, egyszerű és világos. Ne vegyük el a gyermekek kedvét állandó javítgatással és

figyelmeztetéssel.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Célunk, hogy a gyermek jusson el a szemléletes cselekvő gondolkodástól a képszerű

gondolkodáson át a fogalmi gondolkodás szintjére.

Tisztán, érthetően, összefüggően fejezze ki a gondolatait, a tőmondatok mellett

összetett mondatokat is (alárendelő és mellérendelő) alkalmazzon beszédében.

2.2 Matematika

Az óvodai matematikai nevelésben egy-egy képesség fejlesztése többfajta tevékenység során

is megvalósulhat. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza.

Természetesen komplex formában a gyermekek észlelésére, érzékelésére és megismerési

vágyára építünk.

Az óvodánkba érkező gyermekek matematikai tapasztalatai igen szélsőségesek, melyet

alapnak tekintünk, s tudatos neveléssel biztosítjuk a gyermekek egyenletes fejlődését.

Programunkban az életkori sajátosságok miatt a matematikai tanulás több formája valósul

meg:

utánzásos,

minta-, modellkövető,

spontán játékos tapasztalatszerzés,

az óvónő által irányított megfigyelésre épülő,

gyakorlati probléma és feladatmegoldás,

a gyermeki kérdésekre adott magyarázatok és az óvónő által kezdeményezett

foglalkozások.

Az egész óvodai élet alkalmas arra, hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat

szerezzenek, és számtalan lehetőség kínálkozik a fejlesztésre is. Feladatunk, hogy felismerjük

a tevékenységek során a matematikai jelenségeket és megteremtsük a fejlesztés lehetőségeit,

olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítsunk, amelyek felkeltik a gyermekek

érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszik lehetővé számukra a matematikai

tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (hiányos logikai képességek,

állandóság hiánya) a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. A jellemző fejlődésbeli

egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés

terén két életkori szintet jelöljünk meg:

Első szint: bevezetés a matematikába, amely általában a gyermek 5. életévéig tart.

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a

matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

Második szint: az intenzív fejlesztés szakasza az 5-6-7. életévben.

Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése,

részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a

gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése.

A folyamatos cselekedtetések alkalmasak (az érzékelő, a mozgásos, a szóbeli és a szociális

tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget) a matematikai ismeretek és

összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábbi

benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a

spontán tanultakat rögzítsük. A kötött vagy kötetlen foglalkozásokon minden esetben

támaszkodunk a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai

képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten valósítjuk meg.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Célunk, hogy legalább 10-ig tudjanak számlálni, tudjanak különféle elemekből

különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet előállítani.

Legyenek képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba

rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére. Értsék,

és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban, az

összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.).

Tudjanak részt venni mennyiségek összemérésében, értsék és használják a térben

való tájékozódáshoz szükséges névutókat (alá, fölé, közé stb.).

Legyenek képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni.

3. A TÁRSADALMI GYAKORLAT BELSŐ

ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖZŐ KOMPLEX

FOGLALKOZÁSOK

3.1 Természet társadalom ember

E komplex foglalkozás célja, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson a világ megismeréséhez

és megértéséhez a maga egészében.

A megismerésben a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk, példát mutatva a

természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel a természet,

környezet szeretetének bizonyításával. Megláttatjuk az összefüggéseket és azt, hogy milyen

nagy az ember felelőssége, a természeti társadalmi környezet megóvása szempontjából.

A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, amelyben megismertetjük a

gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek, felhívjuk a figyelmüket annak

értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A

fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek. A séták,

kirándulások az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek

tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak.

Felkészítjük a gyermekeket a társadalmi életre, ami közvetlen környezetükön keresztül hat

rájuk, és amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett.

A tolerancia mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli

a gyermekeket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat.

A számukra megtapasztalható, és ezáltal megérthető, társadalmi folyamatok közé, gazdasági

kérdések is kerülnek (időnként tényleges vásárlás a boltban).

A környezetvédelmet vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdését már a

gyermek szintjén is felvethetjük és beépíthetjük a komplex foglalkozások rendszerébe.

3.2 Születéstől - felnőttkorig

A természet—társadalom—ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés

egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újra játsszák életüket.

Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy

tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Az újrajátszással lehetőséget adunk a

gyermekeknek arra, hogy a bennük lévő feszültségek feloldódjanak és elősegítse számukra a

társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást.

A komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a

helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújt a környezetünkben

meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátíttatásával a

társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítását valósítjuk meg

játékosan. Ezek gyakorlására szabadidőben a nap bármely szakában séták, kirándulások

alkalmával adunk lehetőséget. Olyan feltételeket kívánunk biztosítani, amelyek lehetővé

teszik minél több tapasztalat szerzését a természetes környezetben. Biztosítjuk az eszközöket

és lehetőségeket a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez, amelyeket lehetőség

szerint a szabadban és az adott környezetben végeztetünk.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Különböző szerephelyzeteket teremtve rögtönözzenek játékot a családról, ismerjék a

család funkcióit, családtagjaik nevét, lakcímüket.

Szimulációs játékban jelenítsék meg, hogyan gondozzák, nevelik a felnőttek a

gyerekeket, hogyan gondoskodnak róluk.

Figyeljék meg a felnőttek munkáját, ismerjék annak hasznosságát, legyen fogalmuk a

foglalkozási ágak tartalmáról.

Nevezzék meg az emberi test részeit és ismerjék azok funkcióit.

Biztonságosan tájékozódjanak az óvoda és a családi házuk környékén.

Változatos helyszíneken és helyzetekben alkalmazzák a helyes gyalogos közlekedés

szabályait.

Ismerjék a napszakokat, szimulációs játékban elevenítsék fel ezek ismétlődő

tevékenységeit.

Különböző megfigyelések alapján tudjanak különbséget tenni az évszakok között.

Csoportosítsák az összes általuk ismert állatot a szerint, hol élnek, hasonlítsák össze

azok környezetét, életmódját.

Tevékenyen vegyenek részt óvodai környezetük formálásában.

4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK

A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül.

Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek

kibontakoztatást jelenti. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a

művészeti tevékenységek legfontosabb célja. A gyermekek kreativitásának megnyilvánulását

elsősorban oldott légkör, nagy mozgás-és szabadságtér és megfelelő eszközök biztosítása

segíti elő.

Óvodába lépéstől egyre több alkalmat nyújtunk arra, hogy a gyermekek gondolataikat,

ötleteiket ének-zenei játékokban, bábjelenetekben, rajzban stb. kifejezésre juttassák. A

tapasztalatszerzés biztosítása itt is alapvető fontosságú feladatunk. Óvodába lépéstől kezdve

egyre több alkalmat nyújtunk arra, hogy minél több eszközzel ismerkedjenek meg a

gyermekek, minél biztonságosabban kezeljék azokat, lehetőségük adódjék önmaguk

kifejezésére.

A művészeti tevékenység fogalomkörébe tartozik a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a

tánc, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás és a környezet

esztétikája. Ezek a tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan komplex

lehetőségek, amelyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy kihasználhatnak a gyermekek,

mint a nap folyamán bármikor, megörökítvén az életben egyébként előforduló jelenségeket

valamilyen formában.

4.1 Mese-vers, dramatizálás, bábozás

Az irodalmi nevelés legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a

mozgásos játékokkal fonódik össze.

A mese és a vers az anyanyelv közegén át az emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az

önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese a legtágabb értelemben tanít, amely

esztétikai élményt is nyújt. Oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására, belső

képteremtésre tanít, mely nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, mely az irodalmi nevelés távlati,

lényegi feladata. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mesélés

között. Fontos, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában a napirend

során bármikor, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. A mese-vers kezdeményezések

anyagának összeállításakor változatosságra törekszünk, és elsősorban a magyar

népmesekincsből és népi mondókákból valamint magyar szerzők műveiből, írásaiból

merítünk.

Feladatunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a gyermekek önálló szöveg-és mesemondásához,

valamint azt is elősegítjük, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző

meséket. Az óvodáskorú gyermekek igényeinek megfelelően a meséket gyakran ismételjük,

többször, és többféleképpen is feldolgozzuk.

Közismert, hogy az óvodások kedvelt tevékenysége a bábozás és a dramatizálás, mivel

mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A különböző

anyagok, eszközök, barkácsolási lehetőségek biztosításával is segítjük az irodalmi élmények

feldolgozását.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyerekek a hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdjék felfogni a

mondott, hallott vers témáját, költői képeit.

Várják, kérjék a mesemondást, maguk is segítsenek a hallgatás megfelelő légkörének

kialakításában, mely közben megszilárdulnak ehhez kapcsolódó szokásaik, a

figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései.

Tudják összekötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait.

Kedvelt mesehősükkel megtörtént dolgokat vigyék bele játékukba, jelenítsék meg

művészi tevékenységeik során.

Ismerjék a csoportjukban található könyveket, igazodjanak el közöttük, vigyázzanak

rájuk.

Könyvtárlátogatások alkalmával szerezzenek alapvető ismereteket a kölcsönzési és

egyéb szolgáltatásokról.

4.2 Ének-zene, énekes játékok

A művészeti nevelésen belül cél a gyermeki vágyak kibontakoztatása, az alkotókedv

kialakítása, mélyítése az éneklés és mozgás örömteli átélése közben.

Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a

napi mesélés és a séták. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra,

körjátékozásra. A komplex foglalkozásokon inkább összefoglaljuk, elmélyítjük a gyermekek

zenei ismereteit is, és alkalmat adunk képességeik (hallás-, ritmus-, tempóérzék, dinamikai

érzék stb.) fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték vagy a mondókázás a

művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap.

Kodály Zoltán útmutatásai alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének--zenei

neveléssel kívánjuk fejleszteni óvodásainkat. A zenei nevelés anyagát a magyar népdalok,

mondókák, gyermekdalok világából merítjük az alkalmakhoz, ünnepekhez rendelve,

zenehallgatási anyagként a környező népek dallamvilágából is felhasználunk.

Biztosítjuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását, hagyományőrzést és az

ének-zenei nevelés színvonalának megtartását, és emelését.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek tudjanak szép szövegkiejtéssel, tiszta intonálással énekelni az

egyvonalas C és a kétvonalas C abszolút magasságok között, biztonsággal

énekeljenek csoportosan és egyénileg is, tempójuk a természetes járásnak megfelelő

legyen.

A mondókákat — az egyenletes lüktetést kiemelve — a magyar beszéd ritmusa

szerint mondják.

Ismerjék a dinamikai különbségeket.

Legyenek képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra, egyszerű játékos

táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végezzenek.

4.3 Vizuális tevékenységek célja, feladata

A vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás,

varrás, barkácsolás) mellett, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki

személyiség fejlesztésének. Lehetőséget teremtünk művészi rajzok, festmények, szobrok,

épületek, népi alkotások nézegetésére.

Felhívjuk figyelmüket a természet szépségeire. Biztosítjuk, hogy esztétikus, egyszerű,

átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye őket körül. Megszokott és elérhető helyen

hozzáférhetővé teszünk mindenféle anyagot és eszközt, amelyekkel a gyermekek

fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Maga a tevékenység és ennek öröme a

fontos, nem a mű, nem az eredmény.

Már az óvodába lépéstől fokozatosan megismertetjük a gyermekekkel a különböző anyagokat,

az ábrázolás és konstruálás egyszerűbb munkafogásait, technikai alapelveit. Kialakítjuk az

eszközök használatának, karbantartásának szokásait, a munkaszervezés képességét.

Balkezes ollót biztosítunk az arra igényt tartó gyermekeknek. Ahhoz, hogy kibontakozhasson

a gyermekek alkotó kedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként

bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési

elvekkel, sémákkal elvesszük bátorságukat, eltérítjük az egyéni kifejezésmódoktól.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Fontos, hogy képkialakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi

térviszonylatokat.

Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal

használják a képi kifejezés változatos eszközeit.

Színhasználatukban érvényesítsék kedvenc színeiket.

Formaábrázolásuk legyen változatos, tudják hangsúlyozni a legfontosabb

megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat.

Emberábrázolásaikban jelenjenek meg a részformák, próbálkozzanak a

legegyszerűbb mozgások jelzésével is.

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.

Díszítsenek önállóan tárgyakat, legyenek képesek irányításunkkal az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani.

5. AZ EGYÉN TÁRSADALMAIT TUDATOSÍTÓ,

KÉPESSÉGEIT FEJLESZTŐ ISMERETEK,

TEVÉKENYSÉGEK

5.1 Mindennapi testnevelés, testnevelés

Programunk lényeges eleme az egészséges testi fejlesztés, ami nem képzelhető el a

rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő, kellő aktivitást és

terhelést biztosító mindennapi torna és a heti egy ill. kétszeri foglalkozás nélkül.

A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy biztosítsunk a nap folyamán spontán mozgási

lehetőségeket az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, valamint minél hosszabb ideig

történő szabad levegőn tartózkodást a mozgásöröm változatos kiélése érdekében. Ügyelünk az

aktív és passzív pihenés egyensúlyának megteremtésére, mely serkentőleg hat a gyerekek testi

és szellemi fejlődésére. A foglalkozás levezetésénél maximális lehetőséget biztosítunk arra,

hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző

mozgásokat. Eltérő nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden

gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatot, melynek módjai a

következők:

különbség a végrehajtás tempójában

eltérés a végrehajtás mennyiségében

különbség a segítségadás mértékében

adott foglalkozáson egy feladat különböző szintű végrehajtása

lehetőség adott szeren a szabad mozgásválasztásra

kötetlen játék a foglalkozásokon.

Fontosnak tartjuk a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyerekek a lehető legkevesebb

várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak. A minden nap végzett frissítő testnevelés

középpontjába a mozgásos játékokat állítjuk és kiegészítjük gimnasztikai gyakorlatokkal,

szerek használatával.

Mindig ügyelünk arra, hogy az alkalmazásra kerülő eszközök (kéziés tornaszerek) épsége,

tisztasága kifogástalan legyen valamint, hogy könnyen hozzáférjenek, és megfelelő számban

álljanak rendelkezésre.

A sporttevékenységekkel mozgáslehetőségeiket szélesítjük, mozgáskoordinációjuk és

egészségük érdekében a rendszeres aktív mozgáshoz szoktatjuk őket.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

A gyermekek teljesítőképessége, mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé váljon,

térés időtájékozódó képességük váljék pontosabbá, tartsák be pontosan a

játékszabályokat, alkalmazkodjanak az egyszerű vezényszavakhoz, a talaj és

szertorna elemeit életkoruknak megfelelő biztonsággal végezzék.

Fejlődjön nagy és finommozgásuk és fizikális erőnlétük (szem-kéz, szem-láb

koordináció, egyensúlyérzék, ritmusérzék), a laterális fejlesztés és a dominancia

erősítése következtében tudják használni, és megnevezni a jobb,és baloldali

testfelület.

X. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. AZ ÓVODAI FELVÉTEL, CSOPORTVÁLTÁS RENDJE

Óvodai felvétel:

A felvételhez szükséges:

sajátos nevelési igényű gyermekek felvételéhez a tanulási képességet vizsgáló

rehabilitációs szakmai bizottság véleménye

a gyermek lakcímét igazoló dokumentumok

a gyermek anyakönyvi kivonata

gyermek TAJ kártyája

szülők személyi igazolványa

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét,

átvételét a jogszabályban meghatározott feltételek megléte és férőhely esetén kérheti. Az

újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az

óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket,

aki a Közoktatási törvény alapján / 24.§ 3. bekezdés/ köteles óvodába járni. A kötelező

felvételt biztosító óvoda, ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét nem tagadhatja meg a

hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermek

napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság

kezdeményezte.

A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik élet évét betölti, a nevelési év kezdő napjától,

napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

Az óvodai beíratás a felvételi és előjegyzési naplóba az önkormányzat által kijelölt beírási

időszakban, általában áprilisban. A beíratáshoz a gyermeket is feltétlenül várjuk.

A gyermek átvétele:

Hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik

meg kölcsönösen egymásnak.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt az

óvodapedagógusok, a szülők véleményének figyelembevételével.

Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda vezetője

bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

A bizottság tagjai:

óvodavezető

óvodavezető helyettes

az önkormányzat gyámügyi előadója vagy annak megbízottja

SZM elnök vagy annak megbízottja

Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa

körzeti védőnő

A felvételi kérelmet csak férőhelyhiány miatt lehet elutasítani, melyet az indokok

megfogalmazásával, határozatba kell foglalni.

A felvételi bizottság határozatáról a szülőt a beíratástól számított 30 napon belül értesíteni

kell. A határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül, az önkormányzat

jegyzőjéhez lehet fellebbezést benyújtani.

Az óvoda felvételi bizottsága a legjobban rászorultakat javasolhatja felvételre, szem előtt

tartva a Közoktatási törvény és a köznevelési törvény vonatkozó rendelkezéseit. Az elutasított

gyermekek között a felvételi bizottság rangsort állít fel arra az esetre, ha üresedés lenne.

A helyhiány miatti elutasítás szempontjai:

akinek a szülei nem dolgoznak

akinek a fejlődése, fejlesztése a családban biztosítva van

akinek az édesanyja kisebb testvérrel van otthon

akinek csak félnapos ellátást igényelnek

2. ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követjük, középső csoportban évente egyszer,

nagycsoportban évente kétszer végzünk szűrést, ha szükséges óvodánkban dolgozó, fejlesztő

szakemberek segítségét igénybe vesszük.

Amennyiben indokolt, vagy a szülők azt kérik a gyermek az óvodáskor végére nem éri el az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét

kérjük.

Tanköteles az a gyermek, aki az adott év augusztus 31.-ig hatodik életévét betölti.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,

legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a

szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt

követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján

kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a

kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy

a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. /Nkt. 45§(2)/

A tankötelezettség kezdetéről:

- az óvoda vezetője

- ha gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői

bizottság

- az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi

vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

3. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:

a. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba

az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

b. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális

érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste

arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen

fejlődik a mozgáskoordináció és finommotorika. Mozgását viselkedését, testi

szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan

fejlődnek. Érzékelése-észlelése tovább differenciálódik.(Különös jelentősége van a

téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri

tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

- Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés

- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a

figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele

- A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

is kialakulóba van.

Az egészségesen fejődő gyermek:

- Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára

érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;

minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot;

tisztán ejti a magán és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások

beszédét.

- Elemi ismeretekkel rendelkezik környezetéről és önmagáról; tudja a nevét,

lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban

alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a

környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az

öltözködés az időjárás és összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek: elemi

mennyiségi ismeretei vannak.

- Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára, a

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a

kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt

lehetővé teszi.

A szociálisan érett gyermek:

- Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését

- A feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

- Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat

célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus

fejlődésének elősegítése.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt

fejlettségi szint.

- A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a

befogadó intézmény elvárásait, a iskolába kerülő gyermekekkel szemben

XI. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a

gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. A tervezés átgondolt, tudatos

folyamat, melyben jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra.

Minden esetben tevékenységet tervezünk, melyet anyaggyűjtés és megfigyelés előz meg.

Mindezt egyre bővülő ötlettárunk biztosítja, amit a négy évszak és az ünnepek köré

csoportosítunk. A helyi sajátosságokat is figyelembe vesszük (falusias környezet, állat és

növényvilág, jeles napokhoz kötődő néphagyományok, mezőgazdasági munkák stb.).

A nevelés—tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve nem az ismeretanyag

növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való

megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Feljegyzéseket vezetünk a gyerekek fejlődési

üteméről, melyek alapot adnak a differenciált fejlesztés megtervezéséhez. Az ütemterv

megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, módszertani szabadságával

élve maga dönti el, hogy milyen írásos anyagot használ fel a felkészüléséhez. A csoport

egészére tervezünk, de a differenciált egyéni fejlesztés megköveteli tőlünk az egyes

gyermekekre szabott fejlesztést is, melyet az óvónő kötetlen kezdeményezés vagy kötött

foglalkozás keretén belül valósít meg.

1. A NEVELÉS IDŐKERETEI

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,

időbeosztását. A heti és napirend az a szervezeti keret, amely biztosítja számukra a nyugodt,

kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

a) Napirend

A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A

szabad levegőn való tartózkodás, a gondozásukkal kapcsolatos teendők ugyancsak

beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirend biztonságot,

támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára, melyen belül rugalmasan figyelembe

vehetők az egyes tevékenységek időigényei és annak megfelelően, ahogy az évszakok

váltakoznak a gyermeki tevékenységek fejlődése indokolttá teszi, valamint váratlan

események hatására változtatható, módosítható.

Napirendünk általános időkeretei:

Játék és szabadidős tevékenység 5 óra

étkezés, pihenés 3 óra

öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra

komplex foglalkozások naponta 10-35 perc

Óvodapedagógusaink csoportjuk napirendjét a gyermekek életkori sajátosságainak

megfelelően alakítják.

Napirend javaslat:

700-1030 óráig:

folyamatos beérkezés

szabadidős tevékenység, szabad játék

játék

kötetlen foglalkozás

egyéni képességfejlesztés

mindennapos testnevelés

étkezés

tisztálkodás

1030—1200 óráig:

komplex foglalkozás

séta

udvari játék

szabadidős tevékenység, szabad játék

egyéni képességfejlesztés

tisztálkodás

1200—1630óráig: étkezés

tisztálkodás

pihenés

játék

szabadidős tevékenység, szabad játék

egyéni képességfejlesztés

hazabocsátás

b) Heti rend

A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az

óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével a napi élet

megszervezéséhez.

Kiscsoportban, a beszoktatás időszakában alkalmazkodóbb, különösen rugalmas, míg

iskolakezdés előtt pontosabb betartását helyezzük előtérbe. Lényeges, hogy mindenre jusson

elegendő idő. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás a gyermekek életének

észrevétlen szabályozója. Az óvónő dönti el milyen heti rend alapján kíván dolgozni.

Példa a heti rend általános tartalmára és maximális időkereteire, valamint javaslat a

szabadidős tevékenységekre:

NapNaponta

20-30 perc

Naponta

30-35 perc

HétfőMindennapi testnevelés

mese-vers

KeddMindennapi testnevelés

mese-versMatematika

SzerdaMindennapi testnevelés

mese-vers

Művészeti

tevékenységek

CsütörtökMindennapi testnevelés

mese-vers

Természet, társadalom,

ember

PéntekMindennapi testnevelés

mese-vers

Művészeti

tevékenységek

Két hetes

intervallum

ban

Néptánc, népszokás, drámajáték, sportjáték,

bábozás, barkácsolás

XII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB

RENDEZVÉNYEI

Az óvodai ünnepek továbbra is kulcsfontosságúak maradnak a nevelőmunkában. Jó

lehetőséget teremtenek a szülőkkel való kapcsolattartásra, valamint az egyéni arculat

megteremtésére és megmutatására. Ezen alkalmakon keresztül az óvoda és az ott dolgozó

óvónők munkájáról hű képet alkotnak a szülők és a szélesebb nyilvánosság. Az óvodai

ünnepek a szülőkkel való nyílt párbeszéd és a szoros együttműködés legfontosabb színterei.

Jó lehetőséget teremtenek a kevésbé aktív és nagyon elfoglalt szülőkkel való találkozásra és

elbeszélgetésre.

Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt eszköze a nevelésnek, mivel rengeteg

tevékenységi lehetőség adódik az esztétikai élmények hatására, vagy közösségi élmények

széles skálájának megmutatkozására. Az ünnepek lehetőséget adnak a hétköznapokból való

kilépésre és ez által nagyobb aktivitásra, kreativitásra ösztönöznek. A hagyományok ápolása

szempontjából is rendkívül fontosak, hiszen kultúránk megismertetésére is alkalmat adnak.

Az ünneplés lényege sokszor nem is maga az ünnepi műsor, hanem az a sok-sok előkészület,

ami számtalan tevékenységre, ötletek kidolgozására, önálló elképzelések megvalósítására ad

lehetőséget.

A nevelőtestület a nevelési év elején közösen átgondolja és meghatározza, hogy az adott

évben mikor milyen formában tartja az ünnepeket, megemlékezéseket.

A jeles napokra a készülődés folyamatos, két-három héttel korábban kezdjük.

1. NÉPHAGYOMÁNYOK

Időpont Alkalom Külső Megjelenítés Tartalma

Októberdióverés dióval, őszi levelekkel

díszített termekdióverés az óvoda udvarán

szüret teremdíszítés szüreti dalok versek

táncos mulatozás

December

Mikulásegy felnőtt beöltözve jár egyik csoportról a másikba, meglepi a gyerekeket

a Mikulás minden gyermeknek csomagot ad át, néhány kedves szó kíséretében. A gyermekek verssel, énekkel köszöntik.

Karácsony

Karácsonyfadíszek, ajándékok készítése,

Ádvent koszorú

a fenyőfa közös feldíszítése.

A termek, folyosó hajtatott búzával, fenyőágakkal díszítettek.

Mindenki ünnepi ruhában jön az óvodába.

Az étkezésnél gyertyafényes ünnepi terítés van.

A legnagyobbak pásztorjátékot az óvónők karácsonyi énekeket mutatnak be a közös ünnepen.

Közös éneklést követően mindenki a saját csoportjában bontja ki az ajándékokat, amelyekkel játszani lehet.

A gyermekek saját maguk készítette ajándékkal lepik meg a szüleiket.

Az óvónők által készített apró ajándékot minden gyermek hazaviheti.

Február

Farsang

előző nap a Művelődési Ház nagytermét az óvónők a gyermekekkel feldíszítik

Minden gyermek jelmezbe öltözik.

Tombola

óvónők által készített ajándékok minden gyermeknek.

Közös táncos mulatozás

Kiszebáb égetés

Feldíszített szalmabáb, zörgő dobozok

Tavaszköszöntő versek, énekek

Április Húsvét

festett tojásokkal díszített virágos ágak elhelyezése vázákban.

Nyuszi fészkek készítése és a felnőttek az udvaron a bokrok alatt, fű között ajándékot rejtenek el.

a fiúk locsolóverseket mondanak.

a lányok a locsolást engedélyezik, azután megkínálják tojással a fiúkat.

Az udvaron mindenki megkeresi az ajándékát.

2. SAJÁT HAGYOMÁNY

Időpont Alkalom Külső Megjelenítés Tartalma

Március Nőnapvirágcsokor

a fiúk a család nőtagjait ajándékkal köszöntik.

a fiúk a lányokat és az óvoda dolgozóit a saját maguk által hajtatott virágos ággal köszöntik (aranyvessző, meggy, stb.)

Április Kirándulás Kirándulások, városi közlekedés megfigyelése

Nagycsoportosoknak kirándulás szervezése

Május

Anyák napjaa folyosó virággal és gyermekmunkákkal

díszítettek.

a gyermekek és az óvoda dolgozói ünneplő ruhában vannak.

A terem virággal díszített

Ünneplő ruhában van mindenki

a csoportok külön-külön műsorral, saját készítésű ajándékkal és virággal köszöntik az édesanyákat és nagymamákat.

Búcsúztatás

A kisebbek verssel köszönnek el iskolába menő társaiktól, akik rövid műsorral búcsúznak el az óvodai évektől. (ajándékot kapnak)

Évzáró

a csoportok külön-külön kis műsor keretében mutatják be az év során megismert körjátékokat, verseket, meséket.

Június Gyereknap lufival, szalagokkal feldíszített udvar

rendhagyó játékos délelőtt korosztályoknak megfelelő versenyjátékok, mókázás/felnőttek

Aktuális

időpontban Születésnap

az ünnepelt külön megterített asztalnál

foglal helyet, amelyen a jelképes születésnapi

torta van, égő gyertyákkal.

a csoport tagjai köszöntik az ünnepeltet a kedvenc dalával, versével; átadják az ajándékot; az ünnepelt elfújja a gyertyákat és vidám táncmulatság kezdődik. Lefekvéskor az ünnepelt által választott mesét mondja el az óvónő.

3. EGYÉB ÜNNEP, MEGEMLÉKEZÉS

Időpont AlkalomKülső

MegjelenítésTartalma

Március Március 15.

az óvoda épületén zászló

faliújságon, folyosón plakát

a csoportszobában virág

gyermekek, felnőttek ruháján kokárda

az óvónő a nagyobbaknak néhány szóban elmondja az ünnep jelentőségét

virágot, nemzeti színű zászlót viszünk a Petőfi szoborhoz meggy, stb.)

Április A Föld Napja

A faliújság díszítés.

Madarak fák napján a nagycsoportosok

ellátogatnak az iskolába és ott részt vesznek az alsó tagozatosok délelőttjén.

a gyermekekkel, felnőttekkel környezetszépítő munkák

MájusMadarak és Fák Napja

kirándulás a szabad természetbe

az élővilág megfigyelése

Október Tökmag buli

A tökmag buli napján a nagycsoportosok

ellátogatnak az iskolába és ott részt vesznek az alsó tagozatosok délelőttjén.

játékos vetélkedőkön való részvétel

Általában csoportszintű ünnepeket tartunk.

Ez alól kivétel évente 3 ünnepünk:

- Mikulás

- Karácsony

- Farsangi bál

Ezeket a rendezvényeket a 4 csoport közösen szervezi.

További hagyományunk:

- nyílt nap, csoportonként évente egyszer szervezzük, erre meghívjuk a szülők mellett

az iskolaigazgatót, első osztályos tanítónőket is (nagycsoportban).

- házi bemutatók szervezése csoportonként.

XIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

„ A szülőt legfeljebb megnyerni lehet bizonyos dolgokra, kényszeríteni sohasem.”

( F. Várkonyi Zsuzsa)

1. A CSALÁD

A család a gyermek első élményeinek forrása és színhelye.

Az óvodapedagógus számára rendkívül fontos, hogy ismerje az óvodába érkező gyermek

addigi élettörténetét, az óvodáskort megelőző fejlődését.

Az első családlátogatások alkalmain – lehetőleg a gyermek óvodába érkezése előtt – erről

reális képet kaphat. Tájékozódhat a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről.

Ha a családi nevelésben súlyos hibákat – a gyermek elhanyagoló nevelését, türelmetlenséget,

ingerlékenységet és így tovább – fedez fel a családlátogató óvodapedagógus, ezekre figyeljen

fel, győződjön meg az okairól és pedagógiai eszköztárával próbáljon meg mindent elkövetni

ezek kiküszöbölése érdekében. Az eredményes segítség érdekében felhasználható külső

támogatás is a védőnő, háziorvos és gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyében.

A céltudatos óvodai nevelés csak akkor töltheti be maradéktalanul rendeltetését, akkor lesz

eredményes, ha a családi nevelés és az óvodai nevelés kellő összhangban folyik – ebben az

esetben ugyanis felerősödnek az egy irányba ható fejlesztési törekvések.

A gyermek érdeke pedig egyértelműen ezt kívánja!

Az eredmény együttműködés alapja a bizalom, az őszinteség és tisztelet – kölcsönösen,

mindkét irányból.

Fontos, hogy a szülők is kapjanak reális képet az óvodai nevelés egészéről és részleteiről

egyaránt. Ismerjék meg az óvodai nevelés célját, feladatait, s a megvalósításhoz vezető utak

sokféleségét! Ezeket elméletileg is alátámasztott tényekkel, érvekkel tegyük a szülők számára

elfogadhatóvá, de a gyakorlati megvalósításhoz is adjunk pedagógiai tanácsokat, javaslatokat!

Az együttműködés formái csak konkrétak lehetnek – az egyes családokhoz igazítva, nagy

körültekintéssel és előítéletek nélkül.

Az együttműködés különféle formáit ismerjük az óvodai nevelés pedagógiájából:

- Egyéni beszélgetések a szülővel – alkalmanként

- Családlátogatások

- Szülői értekezletek

- Fogadóóra

- Nyílt nap

- Szülők Közössége

Az egyéni beszélgetések igen jó lehetőségei az óvodapedagógus és a szülő

információcseréjének. Az őszinteség természetesen elengedhetetlen alapja a szülővel való

kapcsolattartásnak.

A gyermek iránti bizalom, személyiségének tisztelete egyéb helyzetekben is elsősorban a

problémák helyes megoldásának irányába kell, hogy indítsa a nevelőt, és nem lehet a szülő és

gyermeke közti feszültség előidézője.

Egyéni beszélgetésekre többnyire akkor nyílik lehetőség, amikor a szülő hozza a gyermekét

az óvodába, vagy éppen érte jön.

Természetesen a gyermekcsoport életét ezzel a szülők nem zavarhatják, de az

óvodapedagógust nevelői tapintata átsegítheti ezeken a helyzeteken.

A családlátogatás a legjobb alkalom a gyermek családi környezetének, otthoni viselkedésének

és a család légkörének, nevelői atmoszférájának megismerésére.

Pedagógiai értéke a családlátogatásnak az is, hogy megalapozza vagy elmélyíti a szülő és az

óvodapedagógus kapcsolatát, valamint a gyermek érzelmi kötődését is erősítheti óvodai

nevelője iránt.

A gyermek ugyanis magas telítettséggel éli meg a családlátogatást, számára az ilyen alkalom

hosszú időre emlékezetes örömteli esemény.

A szülői értekezlet elsősorban a szülők pedagógiai kulturáltságának gazdagítását szolgálja.

Ezt olyan tájékoztató jellegű óvodapedagógusi elméleti előadás vezetheti be, ahol a szülők –

számukra is információértékű és érthető – az ő gyermekük korosztályának fejlődése – és

fejlesztésbeli sajátosságairól szerezhetnek értékes ismereteket.

Feltétlen nyílt, őszinte hangvételűnek kell lennie az ilyen együttléteknek, de nagy tapintattal

kell a gyermekek és a szülők személyes jellegű, intim problémáit kezelni.

Fogadóóra, szülők igénye szerint az óvónőkkel való előzetes időpont egyeztetés alapján.

A nyílt nap a nevelés gyakorlatát hivatott szemléletessé tenni az érdeklődő szülők számára.

Ezeken az alkalmakon győződhetnek meg a szülők az óvodai nevelés sokszínűségéről, a

csoport légköréről, az óvodai élet hangulatáról, gyermeküknek társaihoz és az

óvodapedagógushoz való viszonyáról.

Képet kaphatnak a szülők arról is, hogy a kialakult szokásrendszer gördülékenyebbé teheti a

gyermekek mindennapi életét, nyugalmat és rendezettséget eredményez.

Óvodánkban minden évben nagy érdeklődéssel várják és fogadják a szülők.

A Szülők Közössége az egyes óvodai gyermekcsoporthoz tartozó gyermekek szüleinek,

illetve egy egész óvoda összes szülőjének együttműködési formája. Feladata, hogy segítséget

nyújtson az óvoda célkitűzéseinek megvalósításához.

Tevékenysége igen sokféle formában nyilvánulhat meg: segítségnyújtás az óvodai ünnepélyek

feltételeinek megteremtésében és közös ünneplés a gyermekekkel együtt. Egyes ünnepek előtt

pedig már a készülődésnek is aktív részese a szülők közössége (pl. Mikulás ünnepélye előtt

ajándékok készítése, Karácsony, Húsvét ajándékai, tavasszal az óvoda környékének rendezése

a gyermekek aktív közreműködésével és így tovább).

Segítheti az óvodai nevelő munkát azzal is, hogy a tárgyi feltételek gazdagításával járul

hozzá.

2. ISKOLA

Az Általános Iskolával, jó a kapcsolatunk, a gyermekek sikeres zökkenőmentes

intézményváltását szolgálja.

Május hónapban iskolalátogatásra mennek a nagycsoportosok, megismerkednek az első

osztályosok életmódjával és ízelítőt kapnak az egyes tanórák hangulatáról.

Az óvoda lehetőséget ad a tanítóknak, az óvoda napi és heti rendjének, az egészséges

életmódra nevelésnek, a közösségi élet szokásainak, a nevelési eszközeiknek, módszereiknek

megismerésére.

A nagycsoportos óvónők meghívják a leendő első osztályos tanító néniket és az

iskolaigazgatót, akik nyílt nap keretében betekintést kapnak az óvodában folyó munkáról és

tájékozódnak a gyermekek fejlettségéről, egyéni fejlődési üteméről.

3. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, NEVELÉSI TANÁCSADÓ, TANULÁSI

KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG

A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait vesszük igénybe, amikor az iskolaköteles gyermekek

iskolaérettségének megítélésében kérünk javaslatot.

A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján előírt fejlesztési feladatokat valósítjuk meg

egyéni fejlesztés keretében, heti 2 órában, a további egy év óvodai nevelésre javasolt

gyermekeknél.

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság munkáját igényeljük, ha a Nevelési

Tanácsadó szakvéleménye alapján a gyermek további fejlődése különleges bánásmódot vesz

igénybe.

4. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

Óvodánkba járó gyermekek egészséges fejlődését figyelemmel kísérjük. Háziorvos, a védőnő

és a fogorvos ellenőrzi gyermekeink egészségi állapotát. A védőnő folyamatos méréssel,

szűréssel, tisztasági vizsgálatokkal követi nyomon a gyermekek testi fejlődését, tanácsokkal

látja el a szülőket a betegségek megelőzésével kapcsolatosan.

5. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

A helyi intézmények (Művelődési Ház, Könyvtár) szolgáltatásait is igénybe vesszük,

amelyekkel maradandó élményt nyújthatunk a gyermekeknek.

/Farsangi jelmezbál, évzáró műsor, bábelőadások/

6. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Az óvodavezető kapcsolatot tart fent a Gyermekjóléti Szolgálattal. Rendszeresen részt vesz a

Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken.

XIV. GYERMEKVÉDELEM

Településünkön így az óvodánkat látogató családok körében is halmozottan jelentkeznek azok

a kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, amelyek következményeként jelentősen növekszik

a hátrányos helyzetű, gyermekek száma. Az egyre több családban érzékelhető életvezetési

problémák miatt növekszik a feszültségi szint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami

otthon érezteti hatását és elszenvedői elsősorban a gyerekek.

Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtése,

az előítéletek lebontásához, megszüntetéséhez való hozzájárulás, az újabb előítéletek

kialakulásának megelőzése.

Óvodánkban a veszélyeztetettség illetve hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet

leggyakoribb okai:

o Munkanélküliség, alacsony jövedelem

o Rossz lakáskörülmények

o Szülő tartós betegsége

o A szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje (halmozottan hátrányos helyzet)

o Elhanyagoló gondozás, nevelés

o Deviáns magatartás (alkohol, drog, bűncselekmény, brutalitás)

o Tanulási, magatartási beilleszkedési zavarok a gyermekeknél.

A fentiek illetve a gyermekvédelmi törvény ismeretében kiemelt odafigyeléssel, új

szemlélettel kell kezelni a gyermekvédelmi feladatokat. Az óvodának nagyon fontos szerepe

van ezen a területen is, hiszen az óvoda a gyermekvédelem legelső lépcsőfoka, a legfontosabb

jelzőrendszer. Itt érzékelhető a gyermek minden problémája. Az óvodában tölti a kisgyermek

a nap, jelentős részét, így a gyermekről, a családról többoldalú információhoz lehet jutni.

A hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kiszűrhetőek a

tünetek alapján.(tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, higiénia, stb.)

Az óvoda gyermekvédelem célja, feladatai:

- a legfontosabb a prevenció

- probléma felmérés (az okok keresése, segítségnyújtás)

- jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak, különböző szakembereknek (orvos, védőnő,

Nevelési Tanácsadó)

- folyamatos együttműködés, kapcsolattartás a szakemberekkel.

A gyerekkel kapcsolatos feladatok:

A veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok jelzései alapján. Szükség esetén

szakemberek bevonása, jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé.(írásban)

Általános prevenciós tevékenységek, a gyermekek érdekeinek képviselete minden területen.

Szükség esetén családlátogatás.

A nevelőtestületben végzendő feladatok:

- segítségnyújtás, együttműködés, szemléletváltás,

- információ átadása

- tanácsadás

- nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel

- szakirodalom ajánlása.

A szülők körében végzett feladatok:

- együttműködés, szemléletformálás,

- tanácsadás, életvezetési tanácsok

- információ, programok ajánlása.

Önálló feladatok:

- külső intézményekkel történő kapcsolattartás (bölcsőde, iskola, orvos, védőnő,

Nevelési Tanácsadó, családgondozó, Gyermekjóléti Szolgálat)

- munkaterv készítése

- nyilvántartások vezetése

- továbbképzéseken részvétel

- szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása

- ismertetők, szórólapok gyűjtése, közreadása.

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

Aktív közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, és megelőzésében. Sajátos

nevelést igénylő gyerekekkel való kiemelt foglalkozás. Az egyenlő hozzáférés biztosításával

az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az óvodapedagógus figyeljen fel a családokban

jelentkező gondokra, problémákra, a gyermekek életében történt változásokra, magatartási

változásokra. Keresse az okokat, lehetőségeihez képest próbáljon segíteni. A problémákat

jelezze az óvoda vezetőjének, gyermekvédelmi felelősnek. Közösen próbáljanak megoldást

találni. A csoportjában lévő veszélyeztetett, hátrányos helyzetben lévő, sajátos nevelést

igénylő gyermekeknél alkalmazza az egyéni bánásmódot, segítse, fejlessze őket legjobb

tudása szerint. A feltáró munka után a felzárkóztatást, a tehetséggondozást megtervezi,

megvalósítja (a gyermekek fejlődési nyomon követésén feljegyzést készít.), a szociálisan

hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Szülői értekezleteken, egyéni

beszélgetéseken adjon életvezetési tanácsokat. Hívja fel a szülők figyelmét hasznos

könyvekre, programokra.

Az óvoda vezetőjének gyermekvédelmi feladatai:

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységekért alapvetően az óvoda vezetője felel.

Figyelemmel kíséri, segíti az óvodapedagógusok tevékenységét, biztosítja a nehéz anyagi

körülmények között élő családok számára az egész napos, illetve nyári ellátást abban az

esetben is, ha az anya gyesen van illetve munkanélküli.

XV. ESÉLYEGYENLŐSÉG AZ ÓVODÁBAN

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és

időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze

meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó

jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető

készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi

érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek.

A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív

fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés

nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta

terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára

van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi

tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a

gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket

partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók.

A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és

nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az

óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és

felelősségük van.

Alapelvek:

Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.

A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.

A partnerközpontú működés továbberősítése.

A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.

A sajátos nevelési igényű gyermekek közoktatási esélyeinek biztosítása:

Az SNI gyermekek köznevelési esélyeinek biztosítása érdekében az oktatási intézmények, az

oktatást-nevelést segítő intézmények, és a gyermekjóléti szolgálat folyamatos

együttműködésére van szükség. Az eredményesebb társadalmi integráció elérése érdekében az

óvodában az SNI gyermekek inkluzív nevelésének megvalósítása szükséges.

Ennek következtében a fogyatékkal élők oktatási integrációja megtörténik.

Ezen belül:

Az óvodai nevelés keretei között korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés keretében az

érintett gyermekek felzárkóztatása megtörténik.

Felkészülés az inkluzív nevelési feltételek biztosítására.

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, családok felmérésének

pontosítása.

A hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű családok igényeiknek megfelelő

segítséget kapnak, minden halmozottan hátrányos helyzetű család (kiemelten a

családon belül nevelkedő gyermekek) a társadalmi integrációt segítő szolgáltatásokat

igénybe veszi.

A társadalmi környezettel az együttműködés javítása, együttműködés kibővítése a

gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében az oktatási intézményekkel, civil

szervezetekkel és a kisebbségi önkormányzattal

A közösen megvalósított tevékenységeket megtervezve szélesíteni kell a társadalmi

összefogást a HH és a HHH gyerekek jövője érdekében

A PP-ban rögzített esélyegyenlőségi intézkedések nem rendelkeznek az intézményi

önértékelés végrehajtásának módjáról, gyakoriságáról, mert azt az intézményi

esélyegyenlőségi tervek szabályozzák.

Játszva a tanulási kudarcok ellen:

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének speciális módszerei, feladatai

A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára (13. cikk)

A gyermeknek joga van a lehető legjobb egészségi állapothoz, valamint ahhoz, hogy

gyógyító nevelésben részesülhessen (24. cikk)

Minden gyermeknek joga van olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi,

szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését (27. cikk)

A gyermeknek joga van az oktatáshoz az esélyegyenlőség alapján (...), a fegyelmet

a gyermeknek, mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és

ennek megfelelően kell alkalmazni ( 28. cikk )

A gyermek oktatásának elő kell segíteni személyiségének kibontakozását, valamint

szellemi, fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való

kifejlesztését (29. cikk)

A gyermeknek joga van hibázni (40. cikk)

A gyermeknek joga van a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő

játékhoz és szórakoztató tevékenységhez, ahhoz, hogy szabadon részt vehessen a

kulturális és művészeti életben (31. cikk)

Részletek az 1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,

New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

XVI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK

NEVELÉSE

A sajátos nevelést igénylő gyermekek nevelésének felvállalásával kielégítjük a sajátos

nevelési igényű gyermekek szükségleteit az Alapító okiratban meghatározottak alapján:

„851012 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek óvodai

fejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása.

Gyógypedagógiai ellátás:

- Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése

- A beszédfogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése

- Érzékszervi fogyatékos, (nagyothalló) óvodai fejlesztése

- a mozgásszervi fogyatékos (önálló hely-, és helyzetváltoztatásra képes ép értelmű

mozgáskorlátozott)

- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartási zavarral)

küzdő gyermek

Az óvodába történő felvételhez szükséges az Országos Szakértői és Rehabilitációs bizottság

szakvéleménye.

A sajátos nevelési igényű gyermek egyedi, speciális megsegítést igényel. Figyelembe kell

vennünk kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi

képességeit és fizikai adottságait.

Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését

a többi gyermekkel együtt, differenciáltan végzik. A társas kapcsolatok során az ép

gyermekekben kialakul a különbözőség természetesnek tekintése, előítélet mentesség,

természetes lesz számunkra az elfogadó attitűd.

Célunk:

- Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a sajátos nevelésű igényű

gyermekek felkészültek legyenek az önálló életre az iskolai élet megkezdéséhez.

- Az érzelmi biztonság nyújtásán túl, olyan feltételrendszer biztosítása, amely

figyelembe veszi az egyéni teherbíró képességet, harmonikus

személyiségfejlesztést.

Ennek érdekében:

- Ki kell alakítanunk a gyermekekben az egészséges énképet és önbizalmat.

- Növelnünk kell a kudarctűrő képességet.

- Önállóságra neveljük őket.

A jövő nemzedékét mi neveljük a „különbözőség” elfogadására.

Képességfejlesztés:

Célunk, a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, mely mind az iskolai

tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez szükséges.

Célkitűzéseink megvalósításánál két alapvető szempont vezérel bennünket.

- A képességfejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében kívánjuk megvalósítani,

kiemelt szerepet szánva a játéknak, játékos tevékenységnek, a munkának.

- A csoport életének szervezése a napi-, heti rend kialakítása, maximálisan pedagógiai

koncepciónk megvalósítását szolgálják.

Képességfejlesztés legfontosabb feltételei óvodánkban:

- A gyerekek egyénenkénti megismerése, a képességek, erősségek, gyenge pontok

regisztrálása (anamnézis, személyiséglapok vezetése).

- A gyerekek folyamatos megfigyelése tevékenységek közben

- A gyerekekkel való beszélgetések.

Képességek, amelyek fejlesztésére nagy hangsúlyt helyezünk:

- kreativitás képessége,

- választás és döntés képessége,

- kooperáció, kommunikáció, konszenzus képessége,

- önérvényesítés, önkifejezés és alkalmazkodás,

- problémaérzékenység és rendszerlátás képessége.

Mindezeket a képességeket és differenciálást különböző szervezeti formákban valósítjuk meg.

Feladatunk:

- A gyermeki jogok tiszteletben tartása.

- Alapos gyermekismeret, speciális szükségletek kielégítése.

- Önbizalom, hitelesség, magabiztosság, következetesség, a gyermek érzéseinek.

véleményének, elképzelésének, gondolatainak, vágyainak tiszteletben tartása.

- Pozitív érzelmek keltése által, a belső én kivetítésének elősegítése a személyiség

fejlődésben.

- Problémaérzékenység, intuíció képesség, ötletgazdagság.

1. FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, FELADATAI

,,Meg kell tanulnunk, hogy megéljük a gyermek emocionális történéseit. Tiszteljük szabad személyiségét.”

/Mérei Ferenc/

Célja, a tanulási nehézséggel, veszélyeztetettség megállapításával, a kognitív, és mentális

képességek fejlesztésével, a speciális módszerek, és körülmények biztosításával, képessé

tenni a gyereket az iskolai alkalmasságra, illetve a szociokulturális hátrányok

kompenzálásával hozzájárulni harmonikus személyiségük alakulásához, testi-lelki egészségük

megőrzéséhez.

Tevékenysége:

- Diagnosztikus feltárás.

- Egyénre szabott fejlesztési terv készítése.

- Fejlesztés és felzárkóztatás, mely preventív és korrekciós jellegű.

Feladatai:

- A mentális, és kognitív képességek célzott fejlesztése.

- Önbizalom, és énkép fejlesztése.

- Másodlagos magatartási, és viselkedési, beilleszkedési zavarok kialakulásának

megelőzése

- Alkalmazkodó készség fejlesztése.

- Szociokulturális hátrányból adódó lemaradás felzárkóztatása.

- Képességek fejlesztésével a sikeres iskolakezdés megalapozása.

- Komplex fejlesztőfoglalkozások szervezése.

- Kompetencia képességet erősítő tevékenységi formák fejlesztése

- mozgásfejlesztés

- testséma és testi tájékozódás

- percepció fejlesztése

- verbáliscsatornák differenciálása.

Logopédia: a beszédhibás gyermekekkel heti egy alkalommal logopédus foglalkozik.

Az SNI-s gyermekekkel gyógypedagógus foglalkozik.

XVII. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE

1. AZ ÓVODA ALAPKÖZÖSSÉGEI

nevelőtestület

alkalmazottak:

dajkák, a pedagógiai munkát közvetlen segítők

konyhai dolgozók

2. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, AZ ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMAI

Az óvoda dolgozóinak érdekvédelmi szerve: Közalkalmazotti Képviselő

Szülők érdekvédelmi szerve: Szülők Közössége

Szakalkalmazotti érdekérvényesítés szervei, működése

Óvodánkban van Közalkalmazotti tanács tag.

KT tag feladata segíteni a helyes célok meghatározását, képviselni a dolgozók érdekeit,

gondoskodni arról, hogy a dolgozók élhessenek jogaikkal és segíteni őket kötelességük

teljesítésében.

Az óvodavezetőnek és a KT tag a KT törvény rendelkezéseinek és irányelveinek megfelelően

kell együttműködnie.

Az óvodavezető feladata rendszeresen tájékoztatni a KT képviselőjét minden olyan

rendelkezésről, amely a dolgozók munkájával, élet és munkakörülményeivel, ezek javításával

kapcsolatos.

Szülői érdekérvényesítés szervei, működése

Az óvodai és a családi nevelés összehangolásának érdekében óvodánkban Szülők Közösség

működik.

A Szülők Közössége:

- segít abban, hogy a szülők megismerjék és elfogadják az óvoda nevelési elveit,

módszereit

- közreműködik a gyermekvédelmi feladatok megoldásában

- társadalmi munkák szervezésével, végzésével hozzájárul az óvoda tárgyi feltételeinek

fejlesztéséhez

Az óvoda egy csoportjába tartozó szülők „csoport-szülői” közösséget alkotnak, elnököt és

elnökhelyettest választanak.

A „csoport-szülői” közösségek együttesen alkotják az óvoda Szülők Közösségét.

A Szülők Közösségét a vezetőség irányítja, amelyet a közösség tagjai a tanévnyitó

értekezleten választanak meg.

A vezetőség munkaterv alapján dolgozik.

A szülői értekezleten kívül a nevelőtestület nyílt napok szervezésével teszi lehetővé, hogy a

szülők közvetlenül megismerjék a gyermekek óvodai életét, az óvónők munkáját.

Évente egyszer, gyermeknap, játékos délelőttöt rendezünk, amelyen részt vesznek a

gyerekek, szülők, az óvoda dolgozói.

3. SZERVEZETI LEÍRÁS

Az óvoda vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás

- Az óvoda élén a Kisláng Község Önkormányzatának Képviselő Testülete által

megválasztott ÁMK igazgató áll, aki egyben az óvodai intézményegység vezetője is.

Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény

működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

- Az óvodában az óvodavezető által kinevezett helyettes van.

Az intézmény minden dolgozója rendelkezik munkaköri leírással.

Feladata:

- A nevelőtestület vezetése

- A pedagógiai munka irányítása

- A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés.

- Felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért.

- A nemzeti és óvodai ünnepélyek megszervezése.

A vezetői munka csoportosítása

A feladat jellege Célja Iránya

Pedagógiai feladatok

A nevelőmunka szervezése,

koordinálása, ellenőrzése

Az óvónők szakmai

fejlesztése

gyermek

óvónő

dajka

szülő

Tanügy igazgatási

feladatok

Közigazgatás

Szabályok szerinti

működtetés

gyermek

szülő

irányítás

Általános vezetői feladatok Az óvoda működtetése dolgozók

Gazdálkodás, műszaki

feladatok

Az óvoda működtetése

Közigazgatási feladatok

dolgozók

fenntartó

külső partnerek

Közéleti tevékenységek,

szakmapolitikában való

részvétel

Minőségi működtetés

Társadalomban való

részvétel

külvilág és az óvoda

Az óvoda menedzselése

Minőségi működtetés

Társadalomban való

részvétel

külvilág és az óvoda

Az óvodavezető feladata még:

Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a következőkkel:

- Nevelési Tanácsadóval

- Pedagógiai Intézettel

- Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal

- Szakmai Szervezetekkel

- Közalkalmazotti Tanáccsal

- Gyermekvédelmi munka koordinálása.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban valamint a Közalkalmazotti Szabályzatban

megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.

Nevelőtestület

A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az

intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

Az óvoda nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az óvoda működésével

kapcsolatos ügyekben és más jogszabályokban meghatározott döntési és javaslattevő

jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület jogkörébe tartozik:

- A Pedagógiai Program elfogadása.

- A Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása.

- Az óvoda éves munkatervének elfogadása.

- Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

- A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.

- Házirend elfogadása.

- A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az óvoda működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben.

- A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli nevelési értekezletet tart.

- Ezenkívül alkalmazotti értekezletet, amelyen a nevelőtestület is részt vesz.

- Alkalmazotti értekezletet a tanév kezdés előtt és a tanév végén tartunk.

Nevelőkkel kapcsolatos:

- Házi bemutatók szervezése

- Szakmai napok szervezése

- A továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása

- Dajkák tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról

Az óvónő, mint modell

A nevelési folyamat olyan soktényezős rendszer, melyben kiemelt szerepet kap a pedagógus:

a társadalmi célok és értékek közvetítője, a gyermekek számára pedig az emberi magatartás

mintája.

Viselkedése, véleménye, bánásmódja erkölcsi és esztétikai mérce, tájékozódási pont a

gyermekek szemében. Ennek érdekében, olyan személyiségjellemzőket tart kívánatosnak a

szaktudomány, melynek kellő biztosítékot jelentenek a gyermekek helyes irányú

nevelésében, fejlesztésében.

Az ideális nevelőről kialakított képben helyet kapnak a következő vonások:

- Személyes példája: ebben az óvodapedagógus gondozott, ápolt külső megjelenésére,

kulturált beszéde, a széphez való bensőséges viszonya és jó ízlése egyaránt helyet

kap, mint a gyermek első számú ízlésformálója, akinek ítéletei ideálképzők.

- A gyermeki személyiségfejlesztés szempontjából alapvető fontosságú az óvónő

pedagógiai, pszichológiai és módszertani kulturáltsága, valamint az ismeretek helyes,

tapintatos átadására való képessége.

- Fontos, hogy az óvodapedagógus alkotó fantáziájával, kellő rugalmassággal legyen

képes irányítani a gyermekek tevékenységét. Képi gondolkodása, megismerési és

élményképessége legyen kellőképpen fejlett.

- Legyen képes beleélni magát a gyermekek adott helyzetébe, tehát rendelkezzen

megfelelő empátiás képességgel.

- A gyermekek sokféle technikai kifejezési formával történő megismertetése érdekében

legyen tájékozott a képző, iparés népművészeti alkotások, technikák és

kifejezésmódok világában. Ismerje azok műfaji, stílusbeli, technikai jellemzőit,

történet kialakulását és az alkalmazható technikát egyaránt.

- A gyermeki ötletekre történő reagálása során legyen nyitott, kreatív, érzékeny és

türelmes. Tartsa tiszteletben a gyermekek önmegvalósító törekvéseit, vágyait,

elképzeléseit.

- Nagyfokú tudatosságot igényel az óvodapedagógus részéről a gyermekek egyéni

sajátosságainak, fejlődési ütemének megfigyelése, a gyermekekről érkező mindenféle

információ objektív, tudatos értelmi feldolgozása.

- Az óvodapedagógus érzelmi megnyilvánulásainak hitelessége, őszintesége. A szóbeli

és egyéb megnyilatkozásainak harmóniája a gyermekek számára bíztatást jelent

bármely tevékenységhez, biztonságérzetet és bizalom teli oldott légkört teremt a

csoport részére.

- Az óvodapedagógus értékelő munkája mellyel a gyermeki tevékenységről, munkáról

mond véleményt nagymértékben alakítja a gyermek énképét, önértékelését, ezért

fontos annak körültekintő reális és tárgyilagos megfogalmazása, melyben az

előremutató, pozitív értékítéletek dominálnak.

- Az a nevelő attitűd kívánatos, amely elsősorban a gyermeki tevékenységre, a

viselkedés motívumaira figyelést helyezi előtérbe, ez ugyanis nyitottá teszi az

óvodapedagógust a fejlesztés iránt. Ilyen szemlélettel könnyen belátható, hogy a

gyermekek fejlődési tempója különböző, a fejlesztés pedig változást eredményez.

- A fejlődő gyermek iránti tisztelet és bizalom a nevelői optimizmust foglalja magába.

A nevelő bizalma és optimizmusa már maga is ösztönző hatású lehet a gyermekekre.

- A gyermekek ízlésnevelése szempontjából fontos, hogy az óvodapedagógust

jellemezze az esztétikus környezet iránti szükséglet valamint az esztétikus tárgyés

környezetalakítási képesség.

- A pszichológia által megfogalmazott „speciális pedagógiai képességek” közül pedig

ki kell emelni a pedagógiai megfigyelőképességet, a pedagógiai képzeletet, az

igényességet, a megosztott figyelmet és a szervezőképességet – mint olyan nevelői

sajátosságokat, melyek a nevelés szempontjából igen lényeges elemek az

óvodapedagógusi személyiségjegyek sorában

- A nevelés valamennyi tényezője közül a céltudatos nevelő ember a legfontosabb.

- A nevelő személyisége, eszmei és emberi arculata, pedagógiai hozzáértése a nevelés

sikerének semmi mással nem pótolható feltétele.

4. NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

Belső ellenőrzés feladata

Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv, illetve írásban rögzített munkamegosztás alapján a

pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében

ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját.

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelő-oktató munka egészét.

Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjen,

másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

Célja a tájékozódás, segítő szándék, a nevelés és oktatás minél teljesebb kielégítése.

Az ellenőrzés legfontosabb feladatai:

- az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása

- az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának fokozása

- annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok

munkáját

- annak megállapítása, hogy a tervekben megfogalmazott feladatokat milyen

eredménnyel látta el az óvoda

- elérte-e a kitűzött célokat

- a kötelező érvényű szabályok alkalmazása, betartása

- milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket korszerűsíteni, illetve

bővíteni

Belső ellenőrzés irányítása:

- a folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az

óvodavezető felel

- az óvoda vezetősége készíti el a belső ellenőrzési tervet és ütemezi az éves

munkatervben

Ebben határozza meg az adott évben:

- melyik dolgozó, testület

- melyik dolgozót

- milyen területen

- milyen módszerrel ellenőriz.

- A pedagógiai munka ellenőrzésének alapvetően: megfigyelésen

ellenőrzésen kell alapulnia.

Belső ellenőrzés célja

- Alapul kell szolgálni az értékeléshez

- A tervekben megfogalmazott célok összehasonlítását szolgálja az elért

eredményekkel

- Új feladatok és célok kijelölésének kell legyen az alapja

Belső ellenőrzés rendszere

- A bejelentett ellenőrzések mellett alaklomszerűen, illetve bejelentés nélkül is sor

kerülhet az ellenőrzésre

- Rendkívüli ellenőrzést kérhet:

nevelőtestület

óvodapedagógus

vezetőség

szülő (közérdekű bejelentést tesz)

fenntartó

gazdasági vezető

óvodavezető

- A belső ellenőrzés tervét az éves tervben nyilvánosságra kell hozni.

- Az óvodavezető minden pedagógus munkáját legalább évi egy alkalommal értékeli az

ellenőrzések tapasztalatai alapján.

- Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonja a vezető helyettest.

- Az ellenőrzések tapasztalatait az óvodavezető az óvodapedagógussal ismerteti.

- A nevelési évet záró értekezleten ismerteti a pedagógiai munka belső ellenőrzésének

tapasztalatait, eredményeit.

- Az esetleges hiányosságok megszűntetésére intézkedéseket tesz.

- Az ellenőrzés tapasztalatait ismertetni kell az érintettel és lehetőleg írásos feljegyzést

kell készíteni.

- Az ellenőrzés nyilvánosságra hozataláról az óvodavezető dönt

- Belső ellenőrzést végezhet az óvodában:

óvodavezető

óvodavezető helyettes

reszortfelelősök a területükön

Belső ellenőrzés követelményei

- Segítse elő az óvoda feladatkörében a nevelés minél hatékonyabb kielégítését

- Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb

ellátását, belső rendjét, a tulajdon védelmét.

- Támogassa a helyes és eredményes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben

jelezzen a felmerülő intézkedésekre, hibákra, tévedésekre, hiányosságokra is (a

helytelennek vagy megalapozatlannak minősülő intézkedésekre)

- Segítse a vezetői tervek, utasítások, munkaprogramok végrehajtását

- Járuljon hozzá: a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a

gazdálkodási fegyelem és gazdálkodás javításához, a munka hatékonyságának

megállapításához, a szervezett fejlődéséhez, innovációhoz.

Belső ellenőrzés területei

- Pedagógiai, tanügy igazgatási

- Munkáltatói

- Gazdálkodási

- Egyéb

Belső ellenőrzés formái

- A gyermekek foglalkoztatásának ellenőrzése az egész nap folyamán, bármely

helyszínen

- Beszámoltatás

- Írásos dokumentumok ellenőrzése

- Helyszíni ellenőrzések

- Mérések

- Megszervezéséért felelős az óvodavezető.

- Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési

terv tartalmazza.

- Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni.

- Az eseti ellenőrzésekről az óvodavezető dönt.

5. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

Szakmai dokumentumok ellenőrzése

- Felvételi és mulasztási napló

- A gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési tervei

- Feljegyzések a gyermekek fejlődési üteméről (megfigyelések)

Fejlődési napló

- Felvételi és előjegyzési napló

Dokumentumelemzés: október negyedévente

A vizsgálatot végzi: óvodavezető

Szempontok: A nevelőmunka feltételeinek vizsgálata

Személyi és tárgyi feltételek vizsgálata

Ellenőrzés: folyamatos (óvodavezető)

Óvónők véleményének kikérése az év végi értékelésnél.

A nevelő-, fejlesztő munka ellenőrzése, elemzése, értékelése:

Szempontok:

- Hogyan illeszkednek be a gyerekek az adott óvodai csoport életébe

- Milyen az óvónő tervező munkája, foglalkozásra való felkészülése (eszköz, anyag,

stb.)

- Az egészséges életmódra nevelés feladatait hogyan valósítja meg az óvónő a

csoportjában

- Mennyire tartják be a gyerekek a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos

elemi szabályokat

- Az óvónő előadásmódjával, tárgyi szemléltető eszközzel mennyire tudja

szemléletessé tenni az irodalmi nevelést

- Milyen a gyermekcsoportok munkafegyelme?

- Milyen a csoportszobák rendje, tisztasága. A játékok, bútorok épségének megőrzésére

elég gondot fordítottak-e?

- Hogyan segíti elő az óvónő, hogy a gyermekek szerepjátéka az elérhető legfejlettebb

szintre emelkedjen

- Mennyit fejlődtek a gyerekek az önkiszolgálás rendszerében

- Nagycsoportban milyen az iskolakészültségi vizsgálat

XVIII. PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁLÁSA

Pedagógiai munkánk legfőbb dokumentumai, amelyek az elvégzett munkán keresztül a

gyermek fejlődését tükrözik, az alábbiak:

Éves munkaterv

Készíti az óvodavezető, amely tartalmazza a nevelés stratégiai céljait, megvalósításának

lehetőségeit, megvalósításának formáit.

Éves ütemterv

Készítik az óvodapedagógusok, az ütemterv tartalmazza az elsajátítandó anyagok

korcsoportonkénti anyagok foglalkozási áganként történő megtervezését. Részletes és

lebontott ütemtervet programunk melléklete tartalmazza.

Csoportnapló

A nevelés nyomon követhetőségének egyik legfontosabb alapdokumentuma. Visszatükrözi

az óvónő által végzett munkát, a csoport fejlődési szintjét, a folyamat értékelhetőségét.

Vezetése a pedagógusok kötelessége, a szempontok adottak.

Adattartalma:

- Az ütemterv nevelési, szervezési feladatainak lebontása

- Naplóbejegyzések, betervezett komplex kezdeményezések, foglalkozások

regisztrálása, értékelése

- Feljegyzések a gyermekekről, családlátogatások tapasztalatai

- Mérési eredmények összegzése

Fejlődési napló

A nevelői testület által összeállított fejlődési naplót használunk, amely a gyermek egyéni

fejlődésének tükre az óvodás kortól az iskolás korig.

Adattartalma:

- Személyes adatok

- Fejlettségi szint év eleji felmérése

- Fejlődés folyamatos megfigyelése

Naplóvezetés szempontjai:

- szocializáció

- kommunikáció

- érzelmi élet

- értelmi képesség, gondolkodás

Anyanyelvi nevelés:

- beszédkészség

- szókincshasználat

- szövegértés

- (fejlesztés, mérés)

Prevenció (deformáció megelőzés, javítás):

- nagymozgások

- mozgásfejlődés

- finommotorika

- összerendezettség

Tehetséggondozás:

- finommozgások

- vizuális térlátás

- rajzi kifejezőkészség

Anamnézis

A gyermekkel történő első ismerkedés eszköze. Fontos információt adhat a gyermek

fejlődésének jellemzőiről, választ adhat a később jelentkező fejlődési zavarra ( a nyári

hónapokban családlátogatás alkalmával végzik el az óvónők)

Személyi dossziét készítünk minden gyermek számára, amelyben tároljuk a következőket:

- anamnézis

- fejlődési napló

- pedagógiai szakszolgálatok vizsgálati eredményei

A gyermekmunkákat, feladatlapokat külön dossziéban gyűjtjük.

Az óvoda, kötelező nyomtatványai:

- törzskönyv

- csoportnapló

- felvételi és mulasztási napló

- étkező nyilvántartása

- jelenléti ív

- óvodai szakvélemény

Mellékletek

Éves ütemtervek

ZENEI NEVELÉS

„ Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét,

amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon.

Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére,

s ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.”

/ Kodály/

A zene, az értékes zene kihat az ember egész személyiségére. Fogékonnyá teszi az

embert a szép befogadására, formálja ízlését, emberi magatartását.

Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia.

A zenei élmény pozitív érzelmi hatású, fejleszti a gyermek értelmi képességeit, cselekvését

motiválja az ének és zene keltette érzelem.

A zenei nevelés kötelező foglalkozásokon, kötetlen foglalkozásokon, napi alkalomszerű

játékismétléseken, spontán beszélgetés közben, a zenehallgatáskor valósul meg.

Az óvodai zenei nevelés anyaga a mondókákból, magyar gyermekdalokból, énekes

játékokból és gyermekdalokból áll. Ezt kiegészíthetik még a más népek dalai, valamint a

zenehallgatás anyaga.

A zenei nevelést a változatos módszerek teszik korszerűvé. A különféle módszerekből

minden óvónő a saját ízlése, elképzelése szerint vehet át bármit, ami tetszik neki, s terveit,

elképzeléseit elősegíti.

A 3 korcsoport egymásra épülő zenei követelményei:

Dalanyag:

Dallam Hangterjedelem, Kiscsoport Középső csoport Nagy csoport

hangkészlet 3-4 /5/ hang 3-6 hang 3-6 hang

s-m 3-4 2-3 2

l-s-m 3-5 3-5 2

s-m-d - 1-2 1-2

m-r-d 1-2 3-4 1-2

s-m-r-d 2 3-5 2-4

l-s-m-r-d - - 6-8

m-r-d-l - 2 2-3

d-l 1 1-2 -

r-d-l-s - - 2

m-r-d-l-s - - 2

Mondóka 5-6 4-5 3-4

Dal 10-14 15-23 20-26

3-4 ÉVESEK

Zenei képességfejlesztés

Ritmusfejlesztés

Egyenletes lüktetés érzékeltetése különböző mozdulatokkal: térdütögetés, kalapálás,

sarokkoppantás, karlökés, karlendítés, testrészek és pad ütögetés (dobkezelés előkészítése),

fejbiccentés mondókára, énekre, ülő majd álló helyzetben.

Egyenletes taps mondókára, énekre, zenére.

Helyben járás mondókára, énekre, később tapssal kísérve zenére.

Kiolvasó mozdulat gyakorlása ülő, álló helyzetben babákkal, később 3-4 gyerekkel.

Dob kezelésének megtanítása.

Az 1/4 - es szünet érzékeltetése.

Mozgásformák

Egyenletes járás mondókára, dalra tapssal, dobbal, zenére.

Fele gyerek jár, fele tapsol, mondókára, dalra, zenére.

Egyenletes járás közben, kézfogással. Kissé menetirányba fordulással.

Ugyanez ellenkező irányba.

Egyenletes járás vállfogással.

Egyenletes járás párosával.

Egyenletes járás keresztfogással.

Dalos játéknak megfelelő kifejező mozdulatok: karlendítés, guggolás, helycsere, stb.

Hallásfejlesztés

Helyes szövegkiejtés, halk éneklés, helyes testtartás és légzés.

A furulya hangjának ismertetése.

A kezdőhang helyes átvétele.

S-m dallamok tiszta éneklése.

S-l-s-m dalok tiszta éneklése.

Hangszínfelismerés: fa, üveg, fém.

Metallofon hangjának ismertetése.

M-r-d-s dalok énekeltetése.

Magas-mély hang ismertetése oktáv távolságban.

Hangszínfelismerés: dob, xilofon.

Dalfelismerés képről, eszközről.

Magas-mély hang térben való elhelyezése.

Ismerkedés a triangulummal (nem a kezelésével).

Halk-hangos érzékeltetése, tudatosítása.

Halk-hangos felismertetése az óvónő énekéről, hangszínjátékáról.

Halk-hangos éneklése, térben való elhelyezése.

A furulya, metallofon, triangulum hangjának felismertetése.

Magasabb és mélyebb kezdőhangok átvétele.

4-5 évesek

Zenei képességfejlesztés

Ritmusfejlesztés

Egyenletes lüktetés érzékeltetése az óvónő hangszerjátékán.

Lassú-gyors érzékeltetése.

Negyed-nyolcad érzékeltetése (nagy, kicsi).

Ismert dalok, mondókák ritmusának kiütése, kitapsolása.

Lassú járás mondókára, énekre, zenére.

Gyors járás mondókára, énekre, zenére.

Ismerkedés a triangulummal.

A 2/4 – es hangsúly érzékeltetése járás közben mondókára, énekre, zenére

dobbantással,

majd tapssal.

Ugyanez ülő helyzetben, hangsúlyra taps, hangsúlytalanra térdütés.

A 2/4 – es hangsúly érzékeltetése triangulummal.

Ritmusvisszhang (csoportos visszaadás).

Mozgásformák

Járás közben egy irányban, kézfogással, kézfogás nélkül, csípőre tett kézzel, lányok

szoknyafogással, fiúk csípőre tett kézzel.

Ugyanez irányváltoztatással.

Forgás egyedül, párosával, lányok szoknyafogással, fiúk csípőre tett kézzel.

Sarokemelés, kézhelyzet a fentiek szerint változik.

Hallásfejlesztés

Hangszínfelismerés: cserép, porcelán, üveg.

Magas-mély hang felismerése oktáv és kvint hangközben az óvónő énekéről,

dúdolásáról, hangszerről.

Halk-hangos éneklés csoportosan és egyénenként kézjellel.

Halk-hangos mondókázás, taps, járás.

Azonos anyagból készült tárgyak zörejhangjának felismertetése: kancsó, pohár,

tejesüveg.

Egymás hangjának felismerése.

Hegedű, furulya, metallofon hangjának felismerése.

Halk-hangos éneklés egy dalon belül.

Felelgetős éneklés előkészítése mondókával: csoport fele a mondóka egyik részét

mondja, fele a másikat.

Párbeszédes dalok éneklése (felelgetős) 2 csoportban.

Hangszépítési gyakorlatok: ma-ma, fu-fu-bin-bin, ban-ban, dű-dű, züm-züm, me-me

vokálisokkal.

Tanult dalok felismerése kezdő motívumok, majd valamelyik jellegzetes

dallamfordulat alapján.

Dallambújtatás eszközzel (amikor a tárgyat eldugjuk, a dallam nem hallható).

Visszhangjáték (improvizálásra serkentés).

5-6 évesek

Zenei képességfejlesztés

Ritmusfejlesztés

Mondókák és dalok eljátszása dobon, triangulumon.

Ismert mondókák és dalok lüktetésének és ritmusának tapsolása, egyik csoport a

lüktetést, a másik a ritmust tapsolja, dobolja.

Mondóka és dalrészlet ritmusának eljátszása ütőhangszereken.

Ismerkedés a réztányérral.

Zenekar alakítása.

Ritmusfelismerés 2-3 megnevezett mondóka, dal közül.

Dalritmus hangoztatása belső hallás alapján éneklés nélkül is.

Dal ritmusának felismerése megjelölt dalrímmel.

Dal felismerése ritmusról megnevezés nélkül.

Ritmusjáték eleinte szöveggel, majd szöveg nélkül, pl. telefon.

Rendes és lassú járás szakaszos váltása.

Gyors és lassú járás szakaszos váltása.

Rendes és gyors járás szakaszos váltása.

A fenti tempók váltása menet közben.

Az 1/4 - es szünet tudatosítása járás közben, majd ülő helyzetben.

Mozgásformák

Egyenletes járás csiga és hullámvonalban, átlós irányban a gyerekek vezetésével.

Járás egy oszlopból két oszlopba kanyarodással (ellenvonulás).

Helyben állás, sarokkoppantás a láb előtt.

Járás koppantással.

Érintő lépés helyben.

Érintő járás.

Zárólépés előre közben kézfogással, kézfogás nélkül, csípőre tett kézzel.

Zárólépés hátra a fentiek szerint.

Zárólépés előre – hátra párosával, kéz helyzete a szokásos módon.

Csárdáslépés (1 jobbra, 1 balra, fejlettebb csoportban 2 lépéssel).

Oldalzáró lépés párosával, párok egy irányban lépkednek.

Oldalzáró lépés párosával, keresztfogással, jobb kézfogással, balkéz csípőn.

Oldalzáró lépés dobbantással, kis szökkenéssel, kézfogással (galopp).

Páros forgás egymással szemben állva negyed lépésekkel, kézhelyzet változtatása a

szokásos módon.

A fentiek alkalmazása nyolcad mérőlépésekkel.

Páros forgás menetközben irányváltoztatással .

Páros forgás, egyik helyben marad, a másik forog a helyben álló körül negyed vagy

nyolcad lépésekkel.

Páros forgás megtámasztott belső lábbal.

A gyermekek arckörben mórikáznak.

Kör menetirányban mórikázik.

Páros mórikázás egyirányban, majd irányváltoztatással.

Párok egymással szemben mórikáznak, kéztartás a szokásos módon vagy tapsolnak.

4 gyerek csillag alakzatot formál, párban állnak, belső kézzel kendőt fognak, közben

lépegetnek negyedekre (kéztartás a szokott módon).

Később nyolcadokra lépegetnek.

Koppantó járás fejlett nagycsoportban.

Sarokkoppantás párosával, a váltás kis ugrással.

Hallásfejlesztés

Tanult dalok éneklése csukott szájjal.

Magas-mély éneklése terc, esetleg kvint távolságban.

Halk-hangos éneklés adott jelre.

Halk, középerős, hangos éneklés.

Tanult dalok önálló előadása.

Dallambújtatás előre megbeszélés alapján, majd jelre.

Dallambújtatás menet közben.

Dallambújtatás változtatással: 1 sor csak ének, 2 sor ének, taps.

Dallambújtatás az óvónő hangszerjátékával: ének, ének + furulya, dallambújtatás csak

hangszerre.

Dallambújtatás ritmustaps kíséretében (állandóan hangzik a ritmus).

Váltakozó éneklés csoportosan soronként, később egy gyermek felelgetése a

csoportnak.

Visszhangjáték a nehezebb dallamfordulatok előkészítésére.

Visszhangjáték hangszerrel játszott motívumok alapján.

Hangszépítési gyakorlatok 2-2 motívumonként váltakozó magasságban szöveggel,

majd vokálisan belső hallás fejlesztéseként.

Környezetünk differenciált zörejeinek felismertetése pl. autó, motor.

A dalok jellegének felismertetése: altató, induló, vidám dal.

KISCSOPORT

Jelmagyarázat:

1. Természet-társadalom-ember

2. Művészetre nevelés

3. Mindennapos testnevelés

ŐSZ

1. hét NOVEMBER

1. Természetsarok kialakítása.

Őszi séta, termények gyűjtögetése.

2.Zöldségek, gyümölcsök mintázása gyurmából.

Zöldségek, gyümölcsök festése, színezése.

- Süssünk süssünk valamit… Zh.: De jó a dió

- Sarkadi S.: Édes ősz…

3. Bújás különböző magasságú tárgyak alatt.

2. hét

1. Az időjárás és az öltözködés közti összefüggés felismertetése, őszi kertek megfigyeltetése

séták alkalmával.

2. Esik az eső: utcarészletre ujjpöttyözés.

Ragasztás falevelekből, pl.: kígyó

- Hinta palinta, Zsipp-zsupp, Zh.: Ettem szőlőt…

- Osváth Erzsébet: Falevelek

3. Járás vonatozással, majd futással váltakozva.

3. hét

1. Időjárás változásai, hatása az emberekre, állatokra, növényekre, hogyan alkalmazkodnak.

2. Őszi fa: tenyérnyomat.

Levél: papírdúc (sárga, piros, zöld)

- Hüvelykujjam almafa… (mondóka)

- Kiszáradt a diófa… Zh.: Hervadt már a

3. Járás ütemtartással, alakzatok.

TÉL

4. hét

1. Madáreleségről gondoskodás, madáretetés.

Mikulásvárás, készülődés az ünnepre.

2. Mikulás csizmája (mozaikragasztás, tépés)

- Télapó itt van … Zh.: Télapó gyere már…

- Sarkadi S.: Télapó

3. Futójáték mindkét irányba, váltakozva körbe.

1. hét DECEMBER

1. A család, családtagok

2. Bábkészítés. (Ez én vagyok). Két körlap közé hurkapálca.

- A kesztyű. (ukrán népmese)

- Donászi M.: Áll a fenyő (köszöntő)

- Ég a gyertya… Zh.: Ezüst szánkót…

3. Kúszás térden és kézen támaszkodva, tárgyak alatt.

2. hét

1. Téli időjárás, megfigyelés.

2. Láncragasztás a fenyőfára, fenyődíszek. (kollektív munka)

- Visszajött a répa. (kínai mese)

- Tordon Á.: Karácsonyest

- Ácsorogjunk, bácsorogjunk… Zh.: Suttog a fenyves

3. Négykézlábjárás talpon és kézen támaszkodva.

3. hét

1. Karácsony: A szeretet ünnepe.

Fényképnézegetés.

2. Karácsonyfa díszítés

- Ismétlések: Donászi M.: Áll a fenyő…

Karácsonyi köszöntő

Tordon Á.: Karácsonyest

Ég a gyertya…

Ácsorogjunk…

Télapó itt van…

3. Csúszás padon karhúzással és mászás széksoron.

1. hét JANUÁR

1. Játék a hóban, hógolyózás, hóember építése, szánkózás.

2. Esik a hó: előre kinyírt házak és fák ragasztása, erre ujjpöttyözéssel hópelyhek festése.

Madarak: mintázás.

- Lendvai I.: Itta tél

- Arany J.: A kóró és a kismadár

- Ecc, pecc… (mondóka)

- Csip-csip csóka… Zh.: Domboldalon nagy a hó

3. Csúszás hason, majd hanyattfekvésben.

2. hét

1. Háziállatok (kutya, macska)

2. Kutya , macska festés.

Kutyaól: barkácsolás dobozokból.

- Ki nyávogott? (mese)

- Varga K.: Zsiga és Csipet

- Gazdag E.: Tarka cica, fehér cica…

- Fáj a kutyámnak a lába… (mondóka)

- Kiskacsa fürdik… Zh.: Öreg kutya…

3. Csúszás hason, majd hanyattfekvésben.

3. hét

1. Háziszárnyasok.

2. Baromfiudvar mintázás.

- Mese a falánk tyúkocskáról…

- Kiskakas gyémánt félkrajcárja…

- Erre kakas, erre tyúk…

- A kiscsibe nagy buksi… Zh.: Kitrákotty mese

3. Fel és lemászás különböző tornaszerekre.

4. hét

1. Vadonélő állatok.

2. Téli kép, viasz és felületfestés.

Hóember mintázás.

- Farkastanya

- Kismalac és a farkasok (mese)

- Két kis madár ül a fán… (mondóka)

- Tekereg a szél…

- Tekeredik a kígyó…

- Kis, kis kígyó… Zh.: Hull a hó…

3. Bújás hason, hanyattfekvésben tárgyak alatt.

1. hét FEBRUÁR

1. Séta, megfigyelések: a közlekedés szabályai.

2. Ragasztás: autó, vonat.

- Mese a kis repülőgépről

- Nézd mama megy a zsiki-zsiki…

- Illyés Gy.: Mozdony

- Kicsi kocsi… (mondóka) Zh.: Jön a kocsi…

3. Négykézlábjárás, mászás irányváltoztatással, szalaggal.

2. hét

1. Készülődés farsangra.

2. Bábkészítés: zacskóbábok, fül, szem, orr, száj ragasztása a zacskóra. Álarc készítése.

- Fáj a kutyámnak a lába…

- Csalimese

- Csúfolódók

3. Kúszás szalaggal a háton.

3. hét

1. Séták alkalmával az ébredező természet folyamatos megfigyelése.

2. Teremdíszítés, dekoráció. Perec mintázás.

Kedvenc meséim diafilmről.

- Gyerekek, gyerekek…

- Hipp-hopp…

- Gyí paci, paripa…

- Versismétlés

3. Átlépés kockasoron.

4. hét

1. Nyílik a hóvirág. Ágak hajtatása a csoportszobában.

2. Hóvirág: különféle technikával.

- Fű, fű, fű…

- Fussunk, szaladjunk…

- Zelk Z.: Hóvirág

- Zelk Z.: Tavaszi dal

- Weöres S.: Olvadás

- Ismétlés: Két kis madár…

3. Átlépés zsinóron.

TAVASZ

1. hét MÁRCIUS

1. Készülődés március 15. – ére.

2. Kokárdakészítés tenyérnyomattal. Zászlókészítés ragasztással, festéssel.

- Pán, pán paripán…

- Menetelés indulókra…

- Esik az eső…

- Sarkadi S.: Színek

3. Bújás különböző magasságú tárgyak alatt.

2. hét

1. Az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek megfigyelése. Testrészek, az orvos

gyógyító munkája.

Magok csíráztatása.

2. „Fű” – kaparással, homokszórással, ragasztással (zöld kartonra). Barka – ragasztással.

- Fű, fű, fű…

- Katalinka…

- Pont, pont, vesszőcske…

- Csanádi I.: Tavasz ébresztő

- Weöres S.: Eresz alól…

3. Csúszás, kúszás, mászás egyensúlyozással, padon.

3. hét

1. Húsvéti népszokások, locsolkodás, tojásfestés.

2. Nyúlmintázás, pirostojásfestés.

Kiscsibék: festés, mintázás. Tojástartó készítése.

Ajándékkészítés, csibék papírhajtogatása.

- Bújj, bújj zöld ág… Zh.: Hová mégy te…

- Locsolóversek

- Diafilm: Vidám Húsvét az oviban

- A három csibe (francia mese)

- A kiscsibe nagy buksi…

3. Járás egyenes testtartással, emelt fővel, csoszogás nélkül.

1. hét ÁPRILIS

1. Séta alkalmával a kertben folyó munkák megfigyelése.

Nyíló virágok színe, illata.

2. Pillangók, tulipánok: síkbáb. Tavaszi virágok különféle technikával.

Katicabogár: barkácsolás az ősszel megtört dióhéjból.

Aranyvesszőág festés, ragasztás.

- Pille, pille szállj le…

- Én kis kertet kerteltem…

- Katalinka…

- Meseillusztráció

- A három pillangó (mese)

3. Kúszás párhuzamos vonalak között a háton elhelyezett kockával.

2. hét

1. Az éledező természet bogarai.

Készülődés Anyák napjára.

2. Ajándék anyukáknak, meghívókészítés.

- Ültem ringó…

- Tente baba…

- Jár a baba…

- Csiga-biga told ki…

- Anyák napi versek, mondókák, dalok

- Gazdag E.: A legszebb május

3. Járás mondókára, különböző kézmozdulatokkal kísérve.

1. hét MÁJUS

1. Séta az óvoda utcájában, tájékozódás. A gyalogos közlekedés szabályai.

Az úton közlekedő járművek.

2. Kirándulás megszervezése. Közlekedési eszközök barkácsolással.

Közlekedési lámpa festéssel. Zebra csíkozással.

- Kicsi kocsi…

- Megy a vonat…

- Peroci: Velem nem játszik senki

- Szólj síp, szólj…

3. Futkározás a szabadban.

2. hét

1. A költöző madarak visszatérése.

2. Madarak: mozaik, tépés, ragasztás, festés.

Orgona: sodrással. Csillagvirág: festéssel, nyomdázással.

Fecskék a fészekben.

- Két kis madár…

- Bársony ibolyácska…

- Fehér liliomszál…

- Gólya, gólya gilice…

- Nemes N. Á.: Mit beszél a tengelice?

- Mese a falánk tyúkocskáról

- A három kicsi fergeteges kecskebak

3. Szalaggyakorlatok.

3. hét

1. Tavaszi zöldségfélék, gyümölcsök. Veteményeskertek megfigyelése.

Gyomlálás az óvoda virágos kertjében.

Udvarrendezés.

2. Zöldségfélék mintázása, festése, ragasztása.

- Vilivári…

- Zsipp-zsupp…

- Áspis kerekes…

- Csoóri S.: Hívogató

- Csoóri S.: Tavaszi bodzavers (315)

- Andarsen: Borsószem hercegkisasszony

3.Udvari tornaszereken mászás, kúszás.

4. hét

1. Négy évszak jellemzői, játékos összevetése.

Kirándulás a virágos rétre.

2. Virágzó fa: festéssel, ragasztással.

Kedvenc meséimből, verseimből, dalaimból színes csokor.

3. Udvari játékok.

KÖZÉPSŐ CSOPORT

Jelmagyarázat:

1. Természet-társadalom-ember

2. Művészetre nevelés

3. Mindennapos testnevelés

4. Matematika

ŐSZ

3. hét SZEPTEMBER

1. Mit csináltunk a nyáron?

Élmények felidézése, nyári fényképek.

2. Nyári élmény (rajz)

- Kőketánc…

- Csanádi I.: Nyármarasztaló

3. Futás hullámvonalban tárgyak megkerülésével.

Kúszás, csúszás, mászás tornaszereken.

Futkározás, fogócskázás.

4. Halmazok rendezése tulajdonságaik szerint.

( játékok válogatása)

4. hét

1. Nyári időjárás, öltözködés.

2. Földig érnek a napsugarak (festés)

- Süss fel nap…

- Három pillangó (mese)

3. Autós játék.

Átöltözés gyakorlása.

4.Tárgyak, dolgok, személyek összehasonlítása tulajdonságaik szerint.

Mi változott meg?

1. hét OKTÓBER

1. Őszi gyümölcsök, aprítás, kóstolás.

Szín, íz, illat érzékelése.

2. Őszi gyümölcsök mintázása.

Gyümölcsöstál ragasztása, festése.

- Itt a köcsög…

- Csanádi I.: Alma

3. Egyensúlyozó járás padon, bújás karikán át.

Versenyfutás.

4. Halmazok összehasonlítása becsléssel, párosítással.

2. hét

1. Diószüret, diószedés.

2. Dióhéjból teknős, katica készítése.

Kosárba diók rajzolása (körvonal rajzolásának gyakorlása)

- Jöttem karikán…

- Csoóri S.: Dióbél bácsi

3. Szalaggyakorlatok, helyből távolugrás, páros lábelugrással.

Szalagszerző.

4. Alakzatok. Gömb fogalma.

Számlálás 4 – ig.

3. hét

1. Szőlőszüret, mustkészítés.

2. Szőlőfürt ragasztása, mintázása, rajza.

- A kállói szőlőbe…

- Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack (mese)

- Takács Gy.: Szüreti vers

3. Hajítás távolba haránt terpeszállásból.

Krumplivetés.

4. Sok, kevés, semmi fogalmakkal ismerkedés.

4. hét

1. Alapszínek felismerése.

Őszi időjárás, öltözködés.

2. Őszi kép ragasztása.

- Lipem, lopom…

- Borika fája (mese)

3. Hajítás kifeszített zsinór fölött.

Párosfogó.

4. Több, kevesebb, ugyanannyi.

1. hét NOVEMBER

1. Séta során levelek, termések gyűjtése.

Levelek préselése.

2. Őszi fa festése, ragasztása vágással és tépéssel.

- Koszorú, koszorú…

- Fújja szél a fákat… (mondóka)

3. Járás, futás 20-30 cm távolságra elhelyezett szalagok között.

Labdagurítás padok között kézzel.

4. Kisebb, nagyobb, keskenyebb, szélesebb.

2. hét

1. Udvarrendezés, levelek összesöprése, gereblyézés.

2. Levélnyomat készítése.

Préselt levelekből kép ragasztása.

- Kiszáradt a diófa…

- Weöres S.: galagonya

- A medve, a róka, meg a bödön vaj (mese)

3. Alacsonyabb, magasabb tárgyak átlépése.

4. Alacsonyabb, magasabb, ugyanolyan magas.

3. hét

1. Őszi időjárás változékonyságának megfigyelése.

Orvos munkája.

Öltözködés az időjárásnak megfelelően.

Testünk.

2. Őszi kép ragasztása levelekből. Ősszel gyűjtött termények barkácsolása.

„Ez én vagyok” – mintázás. „Szomorú, vidám vagyok” – ragasztás.

- Csanádi I.: Levélsöprő

- Tamkó S. K.: Szembeszél

- Hej vára, vára…

3. Babzsák gyakorlatok. Célba dobás. Fogójátékok.

4. Halmazok bontása részhalmazokká

TÉL

4. hét

1. Tél közeledte, Mikulásvárás.

Adventi koszorú készítése (kollektív munka)

2. Mikuláscsizma ragasztása. Ajándékkészítés.

- Sürgős levél

- Osváth E.: Jön, jön Télapó

- Hull a pelyhes…

- Télapó itt van…

- Gazdag E.: Télapóvárás

3. Létára mászás felfelé. Csúszás – kúszás.

4. Halmazok egyesítése. Számosság megállapítása 5-ig.

1. hét DECEMBER

1. Mikulásvárás, ünneplés. Teremdíszítés.

Nagytakarítás a babaszobában.

2. Itt járt a Mikulás – élményrajz

- Ácsorogjunk, bácsorogjunk…

- Gyerekek, gyerekek…

- Töröm, töröm…

- Gazdag E.: Megjött a télapó

- A kesztyű (mese)

3. Csúszás, mászás, kúszás.

4. Térbeli kiterjedés három irányba. Névutók.

2-3 hét

1. Család. Családtagok. Szeretet ünnepe. Fotók nézegetése.

Készülődés a karácsonyra.

2. Karácsonyfa díszek készítése. Mézeskalács sütése. Karácsonyfa díszítés. Ajándékkészítés.

Képeslap készítése.

- Kis karácsony…

- Tündércsalád (mese)

- Várkonyi K.: Úgy vártalak

- Radó L.: Fenyőünnep

3. Célba dobás. Fogójátékok.

4. Halmazok rendezése számosságuk szerint. Számlálás 6 – ig.

1. hét JANUÁR

1. Otthoni karácsonyi élményeink: Ki mit kapott?

Karácsonyfa lebontása.

2. Ilyen volt az én karácsonyfám (rajz)

Téli kép festése.

- Újévi köszöntő (mondóka)

- Két kicsi bocs meg a róka

- Bújj, bújj itt megyek…

- Eszterlánc…

3. Gurulóátfordulás lőre. Mászás különböző szereken.

4. Sorozatok. Számlálás 6-ig.

2. hét

1. A tél hatása az állatokra, növényekre. Téli jelenségek megfigyelése.

Téli örömök, hógolyózás, szánkózás.

2. Hóember ragasztással. Hóesés ujjpöttyözéssel.

- Gazdag E.: Hóember

- Nemes N. Á.: Hóesésben

- Talpas mese

- Ence, Bence…

- Iglice szívem…

3. Játék a hóban. Szánkózás, hógolyózás.

4. Halmazok bontása. Több, kevesebb, ugyanannyi.

3. hét

1. Természeti jelenségek. Gondoskodás az állatokról, hasznuk.

(erdei, házi állatok)

2. Állatok mintázása.

- Csip-csip csóka…

- Visszajött a répa…

- Szurkos hátú szalmaboci…

- Farkastanya

- Weöres S.: Kutyatár

- Két kis kakas összeveszett…

- Dirmeg, dörmög…

- Kinn a bárány, benn a farkas…

- Egérke piros szegélyes kék kabátja

3. Kockagyakorlatok. négykézláb járás.

4. Alacsonyabb, magasabb, ugyanolyan magas.

4. hét

1. Hogyan védekeznek a madarak, rovarok a hideg ellen,

2. Százlábú- nyírással

- Katalinka…

- Nincs szebb madár…

- Móra F.: A nyughatatlan méhecske

3. Karikagyakorlatok.

4. Hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú.

1. hét FEBRUÁR

1. Készülődés a farsangra.

2. Álarcok különböző technikával.

- Fáj a kutyámnak…

- Kismalac és a farkasok

- Vidor M.: Bolondbál

- Gazdag E.: Vásár

- Farsangi csúfolók

- Kőketánc

- Tekereg a szél…

3. Gurulás a test hossztengelye körül.

4. Téglatest, téglalap.

2-3. hét

1. Kukorica, ág: hajtatás. Csíráztatás. Farsangi bál.

2. Farsangi dekoráció.

- Elmúlott a rövid farsang…

- Cickom, cickom…

- Mese a falánk tyúkocskáról

- Egérke piros szegélyes kék kabátja

- Csúfolódók

3. Járás dobbantással, helyből távolugrás. Felső dobás.

4. Halmazok képzése. Ítéletek.

4. hét

1. Természet ébredése, olvadás.

2. Hóvirág különböző technikával.

Farsangi élmények lerajzolása.

- Osváth E.: Nyújtózik a hóvirág

- Zelk Z.: Hóvirág

- Tarbay E.: Hóvirág

- Mély erdőn…

- Bársony ibolyácska…

- Barka festéssel, ragasztással

3. Dobás, guruló átfordulás gyakorlása.

4.Halmazok számosságának megállapítása számolással.

TAVASZ

1. hét MÁRCIUS

1. Készülődés március 15.-ére.

2. Kokárda és zászló festése, ragasztása. Csákó hajtogatása.

- Donászy M.: Szél meg a zászló

- Sarkady S.: Színek

- Sej a mi lobogónkat…

- Drégely L.: Pereg a dob

- Nap ragyog…

- Menetelés indulóra

- Lépcsőfokok (mese)

3. Alsó és felső dobás.

4. Az egész részekre bontása.

2. hét

1. Az ébredő természet megfigyelése séták alkalmával.

2. Aranyvessző festés, ragasztás.

Virágok: különböző módon.

- A három pillangó

- Zelk Z.: Tavaszi dal

- Három kívánság

- Mese, mese, mátka…

- Lepke. lepke…

- Bújj, bújj zöld ág…

3. Felsődobás, vonal mögül. Célba dobás.

4. Szimmetria fogalmának megismertetése.

3-4. hét

1. Húsvéti népszokások. Locsolkodás.

Tavaszi nagytakarítás.

Háziállatok (nyúl, birka, csibe)

2. Tojásfestés.

Tyúkanyó és kicsinyei (mintázás).

Húsvéti képeslap. Ajándékkészítés.

- Locsoló versek

- Zelk Z.: Három nyúl

- A három csibe

- A kiskakas gyémánt félkrajcárja

- Komatálat hoztam…

- Egyél libám…

- Gyerekek, gyerekek…

- A kiscsibe

3. Ki az első? Versenyjátékok.

4. Sorszámok.

1. hét ÁPRILIS

1. Látogatás Postára, ABC- be.

Séta az erdőben, ibolyaszedés.

2. Tavaszi virágok különböző módon (vágás, ragasztás).

- Fehér liliomszál…

- Én kis kertet kerteltem…

- Koszorú, koszorú…

- Benedek E.: Madárfiókák

- Gyuri kakas és a gyík

- Szabó L.: Kicsi vagyok én

3. Magasugrás az udvaron. Labdajátékok.

4. Számlálás. bontás.

2. hét

1. Költöző madarak visszatérése (gólya, fecske).

2. Madárrajzolás, festés, mintázás.

- Meseillusztráció

- A fecske meg a szalmaszál

- Süss fel nap, Szentgyörgy nap…

- Fecskét látok…

- Mély kútba…

- Megjöttek a fecskék

3. Távolugrás homokba.

4. Mi változott meg?

3. hét

1. Közlekedési eszközök megfigyelése séta alkalmával.

Közlekedési szabályok tudatosítása, gyalogos közlekedés.

2. Közlekedési eszközök barkácsolása.

Utazom a buszon (busz és képek ragasztása).

- Az én autóm (rajz)

- Mese a kis repülőgépről

- Weöres S.: Haragosi

- Megy a kocsi…

- Ispirityi Pál…

3. Függeszkedés tornaszereken.

4. Színes rudak (hosszabb, rövidebb).

4. hét

1. Készülődés Anyák napjára.

2. Ajándékkészítés. Rajz a családomról.

- Anyák napi versek, dalok

- Hétszínvirág

3. Fogójáték az udvaron.

4. Logikai készlet alkalmazása.

1. hét MÁJUS

1. Májfa díszítés. Anyák napi köszöntés.

2. Buborékfújás. Színes léggömbök – ragasztás.

Babaruha díszítés, varrás.

- Én kicsike vagyok…

- Kedvenc meséink

- Meséltél és meséltél

- Zelk Z.: Este jó

3. Támasz és ugrófeladatokból kialakított játékok.

4. Vonalak hosszúságának becslése.

2. hét

1. Zöldségfélék. Tavaszi saláta készítése.

Látogatás a zöldséges boltba.

2. Zöldséges tál: mintázás, festés, ragasztás.

- Csicseri borsó…

- Borsót főztem…

- Répa, retek…

- A répa: dramatizálás

- Zöldséges vers

3. Versenyjátékok az udvaron.

4. Mennyiségek összehasonlítása becsléssel, párosítással.

3. hét

1. Közeleg a nyár.

Virágok, gyümölcsök.

2. Tavaszi virágok, gyümölcsök festése, mintázása, ragasztása.

- Virágok ébredése – dramatizálás

- Tavaszi dalcsokor

3. A gyerekek által kiválasztott játékok.

4. Halmazok kiegészítése.

4. hét

1. Évszakok összevetése, megnevezése.

Séta, kirándulás.

2. Virágos rét – festés.

Mintázás elképzelés szerint.

- Tavaszi dalok ismétlése.

- Dramatizálás kedvenc mesékből, körjátékok ismétlése.

3. Futkározás a szabadban.

4. Relációk gyakorlása.

NAGYCSOPORT

Jelmagyarázat:

1. Természet-társadalom-ember

2. Művészetre nevelés

3. Mindennapos testnevelés

4. Matematika

ŐSZ

1. hét SZEPTEMBER

1. Hol nyaraltunk? Hová utaztunk?

Közlekedési eszközök.

2. Nyári élményem… rajz, papírhajtogatás (hajó, repülő)

- Középsős dalok, körjátékok ismétlése.

- Mese és vers ismétlése tetszés szerint.

3. Csúszó, mászó, bújó gyakorlatok ismétlése.

4. Hosszabb, rövidebb, keskenyebb, szélesebb.

2. hét

1. Séta: madarak, madárfészek megfigyelése.

2. Madarak mintázása, hajtogatás, papagáj ragasztás.

- Eresz alól…

- Madarak voltunk…

- Móra F.: Cinege cipője

- Mese a medvebocsról, aki madár akart lenni

3. Egyensúlyozó járás.

Gólyafogó.

4. Alacsonyabb, magasabb, sorba rendezés.

Közel-távol, magasan, alacsonyabb.

1. hét OKTÓBER

1. Kirándulás alkalmával: virágszedés, magok gyűjtése, virágok megnevezése, rovarok,

levélgyűjtés.

2. Természetes anyagokból állatok készítése.

Őszi virágok festése.

Síkbáb: pillangó.

- Én kis kertet kerteltem…

- Jöttem karikán…

- Mese-mese mátka…

- Osváth E.: Útra kelt a nyár

- Három pillangó és a Hétszínvirág c. mese dramatizálása

3. Bújás tornaszerek alatt.

Verébszökdelés.

4. Formák válogatása színek, formák szerint.

2. hét

1. Gyümölcsök tisztítása, darabolása.

Diótörés, darálás: süteménysütés.

2. Gyülöcsöskosár: ragasztás, mintázás.

Barkácsolás dióhéjból.

- Hej a sályi piacon…

- Takács Gy.: Rigórúgta dió

- Csanádi I.: Alma

- Csoóri S.: Dióbél bácsi

3. Csúszás karhúzással, dobás egy kézzel.

Mókusok, mókusok ki a házból!

4. Gömb, kör.

3. hét

1. Szüret: mustkészítés. Burgonyaszedés.

Csőszkunyhó készítés kukoricaszárból.

2. Szőlő: gyűréssel, festéssel, ragasztással.

Nyomdázás: krumpli nyomdával.

- Lipem-lopom…

- A kállói szőlőbe…

- Egyedem-begyedem…

- Hej Gyula, Gyula…

- Takács Gy.: Szüreti vers

- Benedek E.: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack

3. Helyből távolugrás, bújás-mászás tárgyak alatt.

Szőlőfogó.

4. Több-kevesebb, sorszámok.

4. hét

1. Zöldségek, zöldségszedés, zöldségfélék tárolása.

2. Zöldségek mintázása.

- Zöld paradicsom…

- Vilivári…

- Borsószem hercegkisasszony (mese)

- Visszajött a répa (mese)

- Meseillusztráció: A répa

3. Távolugrás páros lábbal, dobás egy kézzel.

Krumpliszedés.

4. Több-kevesebb, ugyanannyi. Számlálás.

1. hét NOVEMBER

1. Zöldségfélék: csalamádékészítés, káposzta, hagyma.

Időjárás, öltözködés.

2. Vágás: öltöztető baba – ruhák.

Őszi fa: tépés, mozaik, festés, ragasztás.

- Kiszáradt a diófa…

- Hej vára, vára…

- Mese a falánk tyúkocskáról (mese)

- Nyúl meg a káposzta ( mese)

3. Labdajátékok.

4. Sorozatok kirakása, folytatása.

2. hét

1. Őszi természet szépsége, levélgyűjtés, termények gyűjtése.

Madáreleség gyűjtése.

2. Levélnyomat, csuhébáb, madáretető.

Barkácsolás terményekből.

- Nemes N. Á. : Gesztenyefa levél

- Azért varrták a csizmát…

- Most viszik…

3. Rúdugrás, guruló átfordulás.

Gesztenyeszedés.

4. Keskenyebb-szélesebb, hosszabb, rövidebb.

Területmérés levelekkel.

3. hét

1. Késő őszi időjárás megfigyelése, napszakok.

Orvos munkája, babák öltöztetése az időjárásnak megfelelően.

2. Papírforgó készítése, pókháló fonása.

- Túrót ettem…

- Éni-péni…

- Tarbay E.: Őszanyó

- Gazdag E.: Vendégvárás

3. Létrára mászás felfelé, csúszás, mászás.

4. Névutók helyes használata.

TÉL

1. hét

1. Tél közeleg. Mikulásvárás.

Adventi koszorúkészítés. (kollektív munka)

Könyvtár látogatás.

2. Mikuláscsizma festés, ragasztás.

Ajándékkészítés kicsiknek.

- Hull a pelyhes…

- Vágok, vágok fát…

- Sürgős levél (mese)

- Gazdag E.: Megjött a télapó

3. Dobás célba alsó-felső dobással. Kúszás-mászás.

4. Számlépcső.

2. hét

1. Mikulásvárás, ünneplés.

Teremdíszítés. Nagytakarítás a babaszobában.

2. Itt járt a Mikulás… (rajz élmény alapján)

- Pattanj pajtás…

- Télapó itt van…

- Versismétlés

3. Játékos versenyek.

4. Több-kevesebb, névutók. (fenyőfa + gyertya)

3. hét

1. Család. A családtagok. Karácsony: a szeretet ünnepe.

Fényképnézegetés. Mézeskalács sütés.

2. Karácsonydíszek. üdvözlőlap készítés.

Ajándék, asztaldíszek készítése.

Pattogatott kukorica fűzése.

- Kis karácsony, nagy…

- Fenyő ünnep immár…

- Didergő király (mese)

- Pásztorjáték – dramatizálás

- Weöres S.: Száncsengő

- Ezüst szánkót hajt a dér…

3. Páros gyakorlatok.

4. A pár fogalma.

1. hét JANUÁR

1. Beszélgetés az otthoni karácsonyestről. Karácsonyfa bontása.

Ki mit kapott? Élmények felelevenítése.

2. Ilyen volt az én karácsonyfám (rajz)

Téli képeslap készítése.

- A hajnali harangszónak…

- Bújj, bújj…

- Szabó L.: esik a hó

3. Mászás fel és le különböző szereken.

Sorverseny.

4. Sorminta, logika készlettel. Számlálás.

2. hét

1. Időjárás. téli jelenségek megfigyelése. Téli örömök.

Testünk, testrészek. Látogatás a fogorvosi rendelőbe.

2. Emberi alak mintázása, rajzolása.

Hóember ragasztása.

- Ácsorogjunk, bácsorogjunk…

- Ence, Bence…

- Pont, pont, vesszőcske…

- Enyedi Gy.: Hóember

- Holle anyó: meseillusztráció

3. Padgyakorlatok. Kidobó játék.

4. Halmazok bontása. Több, kevesebb, ugyanannyi.

3. hét

1. Természeti jelenségek. Erdei állatok a téli erdőben.

Háziállatok gondozása, megfigyelése.

2. Medvebarlang: ragasztás, formázás.

Mozaikragasztás.

- Mackó, mackó ugorjál…

- Lovas mondóka…

- Erre kakas, erre tyúk…

- Két kis kakas összeveszett…

- Három kismalac (mese)

- Tücsök és az egér lakodalma (mese)

- Szabó L.: Falusi hangverseny

- Weöres S.: Regélő

3. Mélyugrás, guruló átfordulás. Karikagyakorlatok.

4. Halmazok egyesítése, bontása.

Számlálás.

4. hét

1. Hogyan védekeznek a madarak, rovarok a hideg ellen?

2. Egyszerű marionett: csibe, méhecske.

- Nincs szebb madár…

- Réce, ruca, vadliba…

- Grimm: A méhkirálynő

- Meseillusztráció

3. Test hossztengelye körüli forgás. Dobások gyakorlása.

4. Szimmetria.

1. hét FEBRUÁR

1. Farsangi szokások. Tervek – elképzelések a farsangra.

2. Álarcok különböző technikákkal, festés és ragasztás.

Farsangi dekoráció készítése.

- Hopp Juliska…

- Itt a farsang…

- Tere-fere Tercsi…

- Ispirityi Pál…

- Fáj a kutyámnak a lába…

- Ennek a kislánynak…

- Bolondbál

- Farsangi kutyabál

3. Akadályverseny (4-5 elemből)

4. Mértani testek.

2. hét

1. Természet éledése, hóvirág szedése.

Kukorica – ághajtatás. Magok csíráztatása.

2.Hóvirág: különböző technikával.

- Elmúlott a rövid farsang…

- Egyet üt az óra…

- Cickom, cickom…

- Zelk Z.: Hóvirág

3. Zenés torna.

4. Síkidomok.

3. hét

1. Óvodánk és környéke. Látogatás a Postára, ABC - be, Polgármesteri Hivatalba.

2. Képeslap készítése, feladása.

Élmények lerajzolása, festése.

- Ti csak esztek, isztok…

- Komatálat hoztam…

- Jöjj ki napocska…

- Zelk Z.: Tavaszi dal

3. Felugrás padra, kézállás előgyakorlata.

Versenyjátékok.

4. Halmazok egyesítése 9-ig.

TAVASZ

1. hét MÁRCIUS

1. Készülődés március 15-ére.

2. Zászló, kokárda készítése. Csákóhajtogatás.

- Mikor masírozunk… dramatizálás

- Petőfi S.: Nemzeti dal

- Szerencsekrajcár

- Kisfaludy K.: Szülőföldem

- Menetelés indulókra

- Nincs szebb a virágnál…

- Nap ragyog aranyos…

- Aki nem lép egyszerre…

3. Járás különféle alakzatokban zenére. Zászlós gyakorlatok.

4. Egész részekre bontása. alsó, felső, középső fogalmak.

2. hét

1. Az ébredő természet megfigyelése kirándulások alkalmával.

Időjárásnak megfelelő öltözködés.

2. Aranyvesszőág festés. Virágok papírtépéssel, gyűréssel.

Mozgásábrázolás, mintázás.

Ibolyaszedés.

- Bújj, bújj zöld ág…

- Hej meszelő, meszelő…

- Szabó L.: Nyitnikék

- Adj Isten egészségére! (mese)

3. Kötélmászás. Labdajátékok.

4. Válogatás szín szerint, számlálás.

3. hét

1. Látogatás az iskolába. Tavaszi munkák a kertben, udvaron.

2. Magvakból képek ragasztása.

Ajándék az iskolásoknak.

-Gólya, gólya gilice…

- Kvitkó: Fecske

- Gyertek haza ludaim!

3. Ismert gimnasztikai gyakorlatok. Célba dobás.

4. Játék a tükörrel.

4. hét

1. Húsvéti népszokások. Háziállatok: nyúl, juh.

Tavaszi nagytakarítás a csoportszobában.

2.Tojásfestés, nyúlhajtogatás, mintázás.

- Mese a falánk tyúkocskáról

- Locsolóvers

- Zelk Z.: Három nyúl

- Gyerekek, gyerekek, a kiscsibék kikeltek

3. Kézzel elérhető szeren, függő állásban járás.

Fogójáték.

4. Igaz, hamis állítások.

1. hét ÁPRILIS

1. Beszélgetés az otthoni Húsvéti élményekről.

Baromfiudvar lakói és kicsinyei. Megfigyelés.

2. Baromfiudvar lakói: mintázás.

- Ludas Matyi – meseillusztráció

- Nemes N. Á.: Lila fecske

- Egyél libám…

3. Futás indítóvonal mögül és vissza.

4. 10 létrehozása.

2. hét

1. Kirándulás autóbusszal.

Közlekedési eszközök, lámpák megfigyelése.

2. Közlekedési eszközök barkácsolása, festése, ragasztása.

- Weöres S.: Haragosi

- Tamkó S.K.: Csöpp kis Márta

- Jön a kocsi…

3. Távolugrás. Párosfogó.

4. Sorba rendezés számosság szerint.

3. hét

1. Tavaszi időjárás.

Megjöttek a költöző madarak.

Rovarok.

2. Tavaszi virágok festése.

Tányér, terítő díszítése.

- Katalinka…

- Békakirály

- Süss fel nap…

3. Támasz és ugró feladatokból kialakított gyakorlatok.

4. Számlálás, halmazok bontása.

4. hét

1. Készülődés Anyák napjára.

2. Ajándék Anyák napjára. Családrajz.

- Anyák napi versek

- Csipkerózsika

- Anyák napi dalok

3. Futójátékok a szabadban.

4. Sorszámolás. Virágok a vázában.

1. hét MÁJUS

1. Mi az élő?

A hét napjai.

Májusfa díszítése.

2. Hajtogatás. Lepkék .(festés, ragasztás)

- A pünkösdi rózsa

- Aranyszőrű bárány

3. Labdajáték az udvaron.

4. Párosítás szín és forma szerint.

2. hét

1. Tavaszi zöldségfélék. Retek, saláta.

Tavaszi saláta készítése.

2. Mintázás, festés, ragasztás. Zöldséges tál.

- Eszterlánc

- Antantition

- A kiskakas gyémánt félkrajcárja

3. Távolugrás, magasugrás a szabadban.

4. Térfogatmérés.

3. hét

1. Tavaszi gyümölcsök, virágok.

Közeleg a nyár.

2. Tavaszi virágok, gyümölcsök festése, mintázása.

- Tavaszi dalcsokor

- Szalai B.: Legszebb színek

- Mesedramatizálás

3. Dobás zsinór felett.

Versenyjátékok. Célba dobások.

4. Súlymérés.

4. hét

1. A négy évszak időjárásának jellemzői. Az időjárás változásának hatása a természetre.

Kirándulás.

2. Mintázás elképzelés szerint.

Tavaszi rét.

- Versek, dalok ismétlése

- Dramatizálás kedvenc meséinkből

3. Futkározás a szabadban.

4. Relációk gyakorlása.

XIX. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A Kislángi Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda Pedagógia Programját

megismertem és elfogadom.

1. Baloghné Gálfi Ágnes ........................................................

2. Csilléry Veronika ........................................................

3. Izingné Kovács Anikó ........................................................

4. Királyné Simon Erika ........................................................

5. Okos Tamásné ........................................................

6. Patonai Lajosné ........................................................

7. Szabóné Horváth Henrietta ........................................................

8. Varga-Izing Nikoletta ........................................................

9. Vassné Németh Margit ........................................................

A Kislángi Általános Művelődési Központ Napközi Otthonos Óvoda Pedagógia Programját

jóváhagyom.

........................................................óvodavezető

Kisláng, 2013. 09.02.