EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS

2008Műhelybeszélgetés

2008. május 30.

Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól

Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források

Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is

Tartalomjegyzék 2008:

Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann)Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig)Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton)Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán)

Sajátosságok:

Össz-európai szemléletÚjfajta indikátorokTársadalompolitikai következtetések

A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői:

Székely Judit (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, szakállamtitkár)

Fazekas Károly (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, igazgató; Magyarország Holnap Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, elnök)

Lannert Judit (TÁRKI-Tudok Zrt., vezérigazgató)

Munkaerőpiaci helyzetkép

az Európai Társadalmi Jelentésben

1. Az aktivitásban, a foglalkoztatottságban és a munkanélküliségben megfigyelhető folyamatok a vizsgált 24 országban, 1995-2006-ig

2. Aktivitási és foglalkoztatottsági esély becslése egyéni adatokon a 24 országban: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat és az iskolai végzettség hatásának vizsgálata

3. A háztartások és egyének munkaintenzitása a 24 országban:

• Munka nélkül maradt háztartásban élők aránya• Háztartási szintű, munkaintenzitást mérő Laeken-indikátor• Munkaórahányad becslése egyéni adatokon: a nem, a kor, a

munkapiaci tapasztalat, az iskolai végzettség és a háztartástípus hatásának vizsgálata

4. Iskolázottsági és iskolázottsági egyenlőtlenségi mutatók és kapcsolatuk a munkapiaci aggregátumokkal a 24 országban

Divergáló aktivitási minták Európában: néhány kiválasztott ország összevetése

Aktívak: munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek

Magyarországon a legalacsonyabb az aktivitási ráta!

Az aktivitási minták részletesebb elemzésének fontosabb tapasztalatai

• A nők aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei alacsonyabbak.

• Magyarországon a nemek közti különbség összességében a legalacsonyabbak közé tartozik.

• Átlagosnál idősebb munkavállaló aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei az új tagállamokban számottevően alacsonyabbak.

• Munkaerő-tartalékot elsősorban a nők és a 55-64 éves korosztály jelentenek (az új tagállamokban és Magyarországon is)

• Magas az iskolai végzettség, főként a diploma aktivitási és foglalkoztatottsági esélyre gyakorolt hatása. Ez a hatás Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik.

Az érettségivel rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban

munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak)

- Az új tagországok erős szórása- CZ: kiugró aktivitási esély-különbségek-HU: kiugró foglalkoztatottsági esélykülönbségek

A diplomával rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban

munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak)

- Az új tagországok az EU-átlag felett- HU: kiugró foglalkoztatottsági esély különbségek

Fontosabb tapasztalatok: foglalkoztatottság és háztartások

• Az új tagállamok többségében és a mediterrán országokban relatíve kevesebb az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik.

• Magyarország: jelentős különbségek a foglalkoztatottság háztartások közötti eloszlásában (viszonylag sok az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik, vagy ahol senki sem dolgozik).

A háztartások munkaintenzitása: foglalkoztatottsági polarizáltság és a

munkaerő-tartalék lokalizálása

Munkaintenzitás: A háztartás felnőtt tagjai által összesen ledolgozott munkahónapok aránya az összes elméletileg lehetséges hónapból. A halványulás irányában (fentről lefelé) ez 0%, 1-49%, 50-99%, illetve 100%.

Fontosabb tapasztalatok: iskolázottság és munkapiac

• Két egyensúly: Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek általában magas foglalkoztatottsággal, a magas iskolázottsági egyenlőtlenségek általában alacsony foglalkoztatottsággal járnak együtt.

• Az új tagállamok többsége külön csoportot alkot: alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek* mellett alacsony foglalkoztatottság.

*Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek az egyenlőbb, de átlagosan valamelyest alacsonyabb iskolai végzettségnek köszönhetők.

Iskolázottsági egyenlőtlenség és foglalkoztatottsági szint

Emberi tőke Gini-együtthatója: iskolai évekbeli egyenlőtlenséget mérő mutató. 0 közeli értéknél az egyenlőtlenségek kicsik, 1-hez közeli értéknél nagyok.

A műhelybeszélgetés javasolt kérdései:

1. Milyen arányban felelősek a rendkívül alacsony és lanyha dinamikájú magyar foglalkoztatottsági rátáért keresleti, illetve kínálati okok?

2. Hogyan értékelik a 25-54 éves, "prime age" férfiak foglalkoztatottságának Európa szerte tapasztalt stagnálását, csökkenését? Mit lehet tenni a trend visszafordítása érdekében?

3. A vállalatok részéről milyen akadályai vannak a részfoglalkoztatottság bővülésének Magyarországon; illetve ha ezek enyhülnének, a részmunkaidős munkakereslet növekedése mennyit tudna lendíteni a foglalkoztatottsági helyzeten?

4. Magyarországot a térségbeli országok többségéhez hasonlóan relatíve alacsony foglalkoztatottság és iskolázottsági egyenlőtlenségek jellemzik. Önök szerint mit lehet tenni az oktatásban a foglalkoztatottság növelésének érdekében?

5. Önök szerint milyen politikailag is felvállalható intézkedésekkel lehetne csökkenteni az inaktívnak számító kora- illetve rokkantnyugdíjasok számát, akik ma számos országban laza feltételek mellett kaphatnak nyugdíjat?