európai alkotmány- és integrációtörténet 1
DESCRIPTION
IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság ) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/1.jpg)
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai
8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás10. Az abszolút monarchia kialakulása
Források:•Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003.•Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.•Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
![Page 2: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/2.jpg)
9. tétel: A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás
1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01)
Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség
Dologi elem: hűbérbirtok
A hűbérviszony létrejöttének három eleme: Homagium (alávetés kifejezése a vazallus
részéről) Fidelitas (hűségeskü) Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)
![Page 3: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/3.jpg)
1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (02)
Szerződéses viszony: Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők) Szankciók
A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált.
Hűbéri állam (11-13. sz.): A hűbériség az alapja:
az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg)
a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)
![Page 4: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/4.jpg)
2. A rendiség kialakulása (01)
Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei: rendek: tipikusan papság, nemesség,
polgárság, helyenként parasztság ezek egységesen fellépve ellenpólusát
képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)
![Page 5: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/5.jpg)
2. A rendiség kialakulása (02)
Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői:
A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”: elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek
részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban)
B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe: A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése
írásban Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe
![Page 6: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/6.jpg)
2. A rendiség kialakulása (03)
C) Az immunitás szerepe: először egyházi személyek, majd világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik
tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát
D) Az egyház szerepe: eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta –
ellenállási jog) közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio) korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával
hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak
Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)
![Page 7: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/7.jpg)
2. A rendiség kialakulása (04)
E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe: Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett
értelmiségiek segítik Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől
szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek
G) A jog szerepe: Különböző testületek szerveződnek:
Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek) Nemesiek (vidéki önkormányzatok) Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek) Parasztiak (községek)
E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki
Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták
![Page 8: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/8.jpg)
2. A rendiség kialakulása (05)
H) A testületekből kialakul a rend: Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra
való büszkeség A tulajdonhoz való hasonló viszony Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl.
közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben)
I) Rendi karta elnyerése: Közös szabályozás a rend egészére Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok:
papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek)
Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv
![Page 9: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/9.jpg)
2. A rendiség kialakulása (06)
A rend létrejötte:
meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi
szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel)
rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi
![Page 10: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/10.jpg)
2. A rendiség kialakulása (07)
J) A rendi országgyűlések kialakulása:
A kialakult rendek is összefognak Együttesen az „ország”-ot
képviselik Az uralkodó pénzügyi kívánságait
újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás)
A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött
![Page 11: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/11.jpg)
3. A rendi alkotmány (01)
A) A királyi tanács átalakulása: Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek
tanácsa Most megjelennek az udvarban a rendek
képviselői – a tanácsba is beférkőznek Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli,
állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratum consilium)
Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál
![Page 12: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/12.jpg)
3. A rendi alkotmány (02)B) A rendi gyűlés: Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt
beleegyezésével történhet A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a
rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad)
Szerkezetére nézve két típus: Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és
polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok)
Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)
![Page 13: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/13.jpg)
3. A rendi alkotmány (03)C) Rendi dualizmus: A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a
kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik) Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik
meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik) Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul
(még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának) A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás,
trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl.
Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356) Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi
hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek
Rendi állam: 13-17. sz.
![Page 14: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/14.jpg)
8. tétel: A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)
1. Eltérés a feudális világtól: Privilégiummal bíró szabad
közösség de nincs feudális függés intézményes keretet ad a szolgai
állapotból való felemelkedésre („Stadtluft macht frei”)
eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma
![Page 15: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/15.jpg)
2. Várostípusok
Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát: Császár: birodalmi város Király: szabad királyi város Földesúr: földesúri ill. mezőváros szabad/független város
Az autonómia megszerzése folyamat: Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát A városlakó réteg egyre vegyesebb A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel
(coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget A városok renddé szerveződnek
Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?
![Page 16: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/16.jpg)
3. A városi autonómia
A) Az autonómia köre (lehetséges elemek): Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó
polgár felszabadul a feudális függésből) Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a
főhatóság) Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet,
jogszolgáltatás, statútumalkotás) Polgárjog adományozása (városi elöljáróság) Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó
jobbágyok felett) Követküldés a rendi gyűlésbe Vásártartás, árumegállítás, útkényszer Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg
B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé): Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer
szállítás
![Page 17: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/17.jpg)
4. Városi polgárság
A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák:
Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog)
Nemesekével azonos vérdíj Jobbágyi szolgáltatásoktól,
közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség
Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog
Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság
Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek)
B) Kötelességek: Központi és helyi adók fizetése,
katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése
•E jogok a polgárt csak a városban illetik.•Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.
![Page 18: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/18.jpg)
5. A város mint „miniatűr állam” (01)
Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett államiság melegháza” (előrevetíti a modern jogállami és bürokratikus struktúrákat)
Államra jellemző funkciók: Bírói szervezet Meghatározott jogalkotási metódus,
jogalkotó szervezet Jogilag megalapozott igazgatás és
rendészet
![Page 19: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/19.jpg)
5. A város mint „miniatűr állam” (02)
Városi szervek: Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi
hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is) Polgármester (a tanács által választott első ember, a
város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel)
Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universi cives – polgárok közössége) A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe
való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe
![Page 20: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/20.jpg)
10. tétel: Az abszolút monarchia kialakulása
1. Abszolút monarchia: az uralkodó által elvben
korlátlan hatalommal irányított királyság
„princeps legibus absolutus” nincs tekintettel a rendi vagy
parlamenti tényezőkre személyében hordozója az
állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”)
Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik
15-16. századtól érvényesül
Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom
• pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik
![Page 21: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/21.jpg)
2. Kialakulása
15-16. századi háborúk, államterület megnövelése
Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet
Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája
![Page 22: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/22.jpg)
3. Eszmei megalapozása
Niccolò Macchiavelli (1469-1527): Il principe (A fejedelem) A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a
célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni
Jean Bodin (1530-1596): Six livres de la République – „Az állam” Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási
irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont)
Thomas Hobbes (1588-1679): Leviatán A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de
annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős
![Page 23: Európai alkotmány- és integrációtörténet 1](https://reader036.vdocuments.site/reader036/viewer/2022062517/56813942550346895da0db5c/html5/thumbnails/23.jpg)
4. Az abszolút monarchia általános jellemzői
Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia
Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám) A bürokráciában nő a szakértelem szerepe
(polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam) Erősen központosított egységes állam Az állam egyre több feladatot vállal (a
felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.)
A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják