esztétika ba sillabusz -...

ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet

Esztétika BA sillabusz

a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője

irodalomjegyzékkel

2014-2015-2. félév

2

BBN-ESZ-101 Bacsó Béla: Bevezetés az esztétikába

Esztétikai tapasztalat ea

Időpont: csütörtök 10:30-12:00

MUK 34.

A bevezető óra során egy a jelenkori esztétikai gondolkodást meghatározó alapvető

kérdéssel kívánok foglalkozni – az esztétikai tapasztalattal. Mennyiben tekinthető ez

az emberi tapasztalatszerzés egy különös módjának, mennyiben épül bele, illetve rá

arra, ahogy az ember magát éppen egy műtárgy, egy műalkotás vonatkozásában

egyébként tapasztalja. Van-e különös jellemzője annak az állapotnak, miről Schiller

egykor azt írhatta “az esztétikai állapotban az ember nulla”.

Más értelmezők éppen ebben a vélt semmitől sem meghatározottságban látják a

modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját (Gadamer).

A félév során a kezdeteknél kezdjük (Arisztotelész) és a kezdetekhez kapcsolódó

jelenkori aiszthészisz jelentős értelmezéséhez nyúlunk magyarázatért (W. Welsch).

Olvasni a vizsgára:

Arisztotelész – Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997.

H.-G. Gadamer – A szép aktualitása T-Twins kiadó 1994. 11-84.o.

R. Ingarden – Az esztétikai tapasztalat ismeretelméleti vizsgálatának alapelvei. ford.

Bonyhai G. in. Az esztétika vége Ikon kiadó 1995. 29-40.o.

H. R. Jauss – Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika, valamint Az esztétikai

élvezet… in. Jauss: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika

ford. Bernáth Cs. és Kulcsár-Szabó Z. Osiris 1997. 139-177.o.

G. Boehm – Az élő toposza. Képtörténet és esztétikai tapasztalat in. Boehm:

Válogatott művészeti írások ford. Kelemen P. Kijárat kiadó 2005. 141-154.o.

W. Welsch – Esztétikai gondolkodás ford. Weiss J. L’Harmattan kiadó 2011. 11-60.o.

BBN-ESZ-201.01 Radnóti Sándor: Bevezetés a műértelmezésbe gy

Időpont: szerda 13:30-15:00 MUK 39.

Az órán irodalmi és képzőművészeti alkotásokat elemzek. Minden órán megadom a

következő órán elemzendő műalkotást, elvárva a hallgatóktól, hogy azokra

fölkészüljenek. Az óra első felében bemutatom és analizálom a művet, a második

felében pedig közösen diszkutáljuk

BBN-ESZ-201.02 Somlyó Bálint: Bevezetés a műértelmezésbe gy

Időpont: hétfő 16:00-17:30 MUK 40.

A félév során a 20. századi francia gondolkodás néhány meghatározó alakjának

műértelmezéssel kapcsolatos szövegeiből válogatunk, középpontban a szerző és az

írás kérdéseivel. Szemináriumi formában, a szövegértelmezésre koncentrálva, kettős

értelemben is: a szövegeink is az értelmezés problémáiról szólnak majd, az órák

pedig ezeknek az értelmezésről szóló szövegeknek az értelmezéséről. Véglegesen az

3

órán döntünk majd a szövegekről, de biztosan benne lesz Barthes-tól A szöveg öröme

és A szerző halála, Foucault-tól Mi a szerző, Blanchot-tól fejezetek Az irodalmi

térből.

Jegyet szemináriumi dolgozattal lehet szerezni, aktív órai munka a jegyszerzés

előfeltétele.

BBN-ESZ-201.03 Darida Veronika: Bevezetés a műértelmezésbe. gy A nosztalgia alakzatai


A kurzus során a nosztalgia fogalmának alakváltozásait követjük végig. Habár maga a

kifejezés az orvosi nyelvhasználatban csak a XVII. században jelent meg (Johannes

Hofer disszertációja nyomán), az általa leírt honvágy érzésére már az antikvitásban is

számos példát találunk, melyek közül a legismertebb talán Homérosz Odüsszeusza.

A nosztalgia ugyanakkor nem irányul mindig konkrét és meghatározható helyre (pl. a

gyermekkor helyszínére, az elhagyott otthonra, a száműzetésben elvesztett hazára),

vagy még ha igen, akkor sem a maga reális, hanem inkább elképzelt valóságában

akarja visszanyerni azt. A nosztalgikus ember nem is annyira a térben, mint inkább az

időben szeretne visszatérni egy már elmúlt, elveszett vagy talán soha nem létezett

múlt képéhez.

Az órákon egyrészt felvázoljuk a nosztalgia filozófiai és pszichoanalitikus

megközelítésének lehetőségeit, ugyanakkor folyamatosan művészeti példákkal –

képzőművészeti, irodalmi, zenei alkotások segítségével – próbáljuk meg érzékeltetni,

mit is jelenthet a nosztalgia esztétikai tapasztalata.

BBN-ESZ-201.04 Pintér Tibor: Bevezetés a műértelmezésbe. gy

Időpont: kedd 16:00-17:30 MUK 39.

A szemináriumon minden alkalommal a hallgatóság soraiból valaki ajánl egy művet,

amelyről a következő órán rövid referátumot tart, majd közösen diszkusszáljuk az

adott alkotást.

BBN-ESZ-211 Bárány István – Pintér Tibor: Művészetelmélet-

történet 1. ea


A félév első felében a művészetelmélet és esztétika történetének első – az

antikvitáshoz köthető – fejezetét tekintjük át. A modern esztétika és a premodern

művészetelméletek döntő különbségéről szóló bevezetés után a következő

témakörökkel foglalkozunk röviden: isteni megszállottság, mint a költészet forrása, a

mimészisz fogalma és Platón költészetkritikája, ennek filozófiai háttere (Platón Az

állam alapján), szépség, ideaelmélet, megszállottság (Phaidrosz), Arisztolész

Poétikája (mimészisz, költészet- és tragédiaelmélet, katarzis).

A félév második felében a reneszánsztól a felvilágosodásig tekintjük át a modern

esztétika születésének folyamatát: ízlés és illendőség az udvari kultúrában; az érzéki

tapasztalat problémája: a „tudom-is-én-micsoda”; a „régiek és újak” esztétikai vitája;

4

a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává:

Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing

esztétikai nézetei

Kötelező olvasmányok:

Antikvitás

Hésziodosz: Istenek születése 1-115

Ión. Atlantisz, 2000.

Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a –

511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b.

Phaidrosz. Atlantisz, 2005.

További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket

elektronikus formában tesszük közzé.)

Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o.

Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.

B. Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában.

Szerk. Vígh Éva. Bp. 2004. 81-122.

B. Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve (részletek)

F. de la Rochefoucauld: Maximák (részletek)

D. Bouhours: A tudom is én micsoda. Laokoón, 1. (2001),

http://laokoon.c3.hu

Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a

szobrászatban. In: Winckelmann: Művészeti írások. Budapest, 1978, 2005.

Lessing: Laokoón vagy a festészet és a költészet határaiaról, I-V. fejezet. In: Lessing:

Válogatott esztétikai írásai. Budapest, 1982. 193-222.

Lessing: Hamburgi dramaturgia, 73-83. szám. In: Lessing id. m. 452-493.

D. Diderot: Színészparadoxon. Magyar Helikon, 1966.

J-J. Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. (részletek) Ford. Kis János. Magyar

Helikon, 1978.

Ajánlott szakirodalom:

Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666

Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk.

Bolonyai Gábor, Hajdú Péter)

E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997.

Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002.

Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979.

Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere.

( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html )

Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983

A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában

Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002.

N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás

J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford.

Endreffy Zoltán,

több kiadás

http://laokoon.c3.hu/

5

U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp.,

1995

Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogunk megjelölni, kiadni, a

részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb

kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapunkon:

http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/

BBN-ESZ-212.01 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. gy Időpont: kedd 09:30-11:00 MUK 39.

A művészetelmélet-történet I. szeminárium a művészetelmélet-történet

előadássorozat áttekintését egészíti ki. Az óra célja egy-egy jelentős mű részletes

elemzése, feldolgozása.

BBN-ESZ-221, BBN-ESZ-221.01 Papp Zoltán: Művészetelmélet-

történet 2. ea+gy Időpont: csütörtök 10:00-11:30; 12:00-13:30 MUK 40 .

Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és

szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik,

egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének

egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum

autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások

befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető

tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál

megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller,

Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos

olvasmánylistát az első órán adom meg.

BBN-ESZ-231.01 Radnóti Sándor: Művészetelmélet-történet 3. ea Időpont: szerda 12:00-13:30 MUK 39.

A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20.

század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos

szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló

szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja.

Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet):

Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori

Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o. [Harmadik könyv]

Kierkegaard, Søren: „A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]”.

In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, 2001. 45–132. o.

Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872].

Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986.

http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/

6

Dilthey, Wilhelm: „A hermeneutika keletkezése” [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In

Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest,

Gondolat, 1974. 469–494. o.

Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest,

Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o.

Lukács György: „Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [1912–14?]”.

Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A

regény elmélete. Budapest, Magvető, 1975. 15–161. o.

Freud, Sigmund: „A kisérteties” [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In:

Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o.

Simmel, Georg: „Az arc esztétikai jelentősége”; „A fogantyú”; „A képkeret”; „A táj

filozófiája”. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma.

Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. 75–110. o.

Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest,

Európa, 1988.

Benjamin, Walter: „A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában” [1936].

Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest,

Gondolat, 1969. 301–334. o.

Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947],

Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o

BBN-ESZ-232.04 Bartha Judit: Művészetelmélet-történet 3.

Az esztétika fogalma Kiergegaardnál gy Időpont: hétfő 12:30-14:00 MUK 42.

A szeminárium Kierkegaard három korai művében (Vagy-vagy, Az ismétlés, Félelem

és reszketés (1843)) vizsgálja a dán filozófus esztétikai elképzeléseit:

romantikakritikáján, egzisztenciakategóriáin és stádiumelméletén keresztül.

Teljesítés feltétele: Szóbeli vagy írásbeli beszámoló

Források:

Søren Kierkegard: Vagy-vagy. Ford. Dani Tivadar. Az utószót írta Heller Ágnes.

Budapest, Osiris, 1994.

Søren Kierkegard: „Az ismétlés”. Ford. Soós Anita, Gyenge Zoltán”. In Søren

Kierkegard Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 5–82. o.

Søren Kierkegard: „Félelem és reszketés. Ford. Soós Anita. In Søren Kierkegard

Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 83–187. o.

7

BBN-ESZ-241.03 Nemes Z. Márió- Seregi Tamás: Kortárs

művészetelméletek ea Időpont: csütörtök 13:30-15:00 MUK 39.

1. Formalizmus (Seregi Tamás)

Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.):

Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93–103.

2. Strukturalizmus (Seregi Tamás)

Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla

(szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A

pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470–

478.

Jurij Lotman: A művészet a modelláló rendszerek sorában. In: Hankiss

Elemér (szerk.): A strukturalizmus. Második kötet. Európa,

Budapest, [1971], 42–67.

3. Hermeneutika, recepcióesztétika (Seregi Tamás)

Gadamer: A szép aktualitása. In: uő: A szép aktualitása. T-Twins,

Budapest, 1994, 11–84.

Hans-Robert Jauß: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és

katharszisz alaptapasztalatai. In: uő: Recepcióelmélet-esztétikai

tapasztalat-irodalmi hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997, 158–177.

4. Nem-hermeneutikai esztétika, performativitás, újmaterializmus (Nemes Zoltán

Márió)

Hans Ulrich Gumbrecht: A jelenlét előállítása, fordította Palkó Gábor, Ráció

Kiadó, Budapest, 2011.

Georges Didi-Huberman: Hasonlóság és érintkezés – A lenyomat

archeológiája, anakronizmusa és modernsége, fordította Seregi Tamás, BKF,

2014.

Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella,

Balassi Kiadó, 2009

5. Marxizmus (Seregi Tamás)

Lukács György: A meghatározatlan tárgyiasság. In: uő: Az esztétikum

sajátossága. Akadémiai, Budapest,1965, I. k., 666–685.

Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és

a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest,

1998, 7–22.

6. Posztstrukturalizmus, posztmodern (Nemes Zoltán Márió)

Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme.

Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75–116.

Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő:

A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája.

Noran Libro, Budapest, 2010, 23–73.

7. Dekonstrukció, feminizmus (Nemes Z. Márió)

Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok

diszkurzusában. In: Helikon 1994/1–2, 21–36.

8

Craig Owens: Az allegóriás impulzus: egy posztmodern elmélet felé. In:

Pethő Bertalan (szerk.): A posztmodern. Gondolat, Budapest, 1992,

284–290.

Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A

posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A

posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest,

2002, 538–559.

8. Pszichoanalízis (Seregi Tamás)

Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal – Erős

Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum,

Budapest, 1998, 253–263.

Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.):

Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 142–

152.

9. Analitikus filozófia és esztétika (Seregi Tamás)

Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő:

Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest,

1997, 15–36.

Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció.

In: Bacsó Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság. Kijárat, Budapest,

1997, 229–241.

Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A

sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68.

10. Pragmatizmus (Nemes Zoltán Márió)

Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő:

Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet

újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503.

11. Kultúrakutatás (Nemes Zoltán Márió)

Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A

posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A

posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest,

2002, 385–395.

Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon,

1996/4, 484–509.

Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.):

A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95.

12. Antropológiai esztétika (Nemes Zoltán Márió)

Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az

értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994,

239–267.

Helmuth Plessner: A színész antropológiája, fordította Besze Flóra

(kézirat)

13. Intézmény-elmélet, a művészet szociológiája vagy az esztétika politikája (Seregi

Tamás)

Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52.

George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47.

Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A

háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és

9

az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged,

Osiris – Pompeji, 2001, 7–50.

BBN-ESZ-242.05 Pálfalusi Zsolt: Kortárs művészetelméletek gy Időpont: kedd 18:00-19:30 MUK 39.

A kurzus az előző félév „Az avantgárd esztétikája” című előadássorozat folytatása. A

neoavantgárddal az esztétika történetének egy olyan szakaszába lépünk, ahol a

résztvevők már nem vesznek rész olyan hangosan koruk politikai mozgalmaiban, ám

mindenképpen egy olyan ideológiát képviselnek, amely szembe megy a politikai

hatalommal. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, vajon a neoavantgárd

mennyiben tekinthető önálló művészeti formációnak,mennyire volt

művészettörténetet formáló ereje.

Jegyszerzés feltétele félév végi ZH a kurzus során megadott szakirodalom alapján.

BBN-ESZ-242.07 Nemes Z. Márió: Kortárs művészetelméletek gy

Időpont: csütörtök 10:00-11:30 MUK 42.

A kurzus célja a kortárs művészet- és kultúraelmélet aktuális irányzataival való

ismerkedés, különös tekintettel az ún. nem-humanista diskurzusokra. A félév első

felében teoretikus szövegek olvasása áll a középpontban, amit konkrét társadalmi-

esztétikai esettanulmányok megvitatása követ, ebben a kontextusban szó lesz Francis

Bacon festészetéről, a poszthumanizmus ember- és társadalomképéről, az animal

studiesről, illetve az antroposzcéna-diskurzusról.

Válogatás a kötelező irodalomból:

Rutsky, R. L.: High Techné – Art and Technology from the Machine Aesthetic to the

Posthuman, University of Minnesota Press, Minneapolis-London, 1999.

Pfeiffer, K. Ludwig: A mediális és az imaginárius, fordította Kerekes Amália, Magyar

Műhely Kiadó-Ráció Kiadó, 2005.

Nancy, Jean-Luc: Ami a művészetből megmarad. fordította Házas Nikoletta, in:

(Szerk.) Házas Nikoletta: Változó művészetfogalom – Kortárs frankofón

művészetelmélet, Budapest, 2001.

Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban – Művészettörténetek és vizuális

kultúrák, L'Harmattan – MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2011.

Deleuze, Gilles: Francis Bacon – Az érzet logikája, fordította Seregi Tamás,

Atlantisz, 2014.

Fischer-Lichte, Erika: A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella, Balassi

Kiadó, Budapest, 2009.

Esposito, Roberto: Bíos – Biopolitics and philosophy, University of Minnesota Press,

2008.

Didi-Huberman, Georges: Ähnlichkeit und Berührung. Archäologie, Anachronismus

und Modernität des Abdrucks, Köln, 1999.

10

BBN-ESZ-251.26 Pintér Tibor: Mozart. A varázsfuvola ea


Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője,

ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll

Herderrel vagy Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera

seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének

értelmezésére, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az

eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor.

BBN-ESZ-251.36 Darida Veronika: Pascal: Gondolatok ea


„Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike, de gondolkodó nádszál.

Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis

pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a

mindenség, akkor is nemesebb lenne, mint a gyilkosa, mert ő tudja, hogy meghal; a

mindenség azonban nem is sejti, hogy mennyivel erősebb nála.“

A kurzus során végigelemezzük a Gondolatok magyar kiadását: együtt olvasva Pascal

gondolatait az általa hivatkozott művekkel (pl. Szent Ágoston, Montaigne, Descartes

írásaival), a vele kortárs esztétikai-filozófiai-teológiai szövegekkel (Corneille, Racine

és a Port-Royal szerzőinek műveivel), megvizsgáljuk filozófiai hatástörténetét

(Kierkegaard, Nietzsche, Sesztov, Cioran, Simone Weil írásaiban); végül a korpusz

egyes irodalmi alkotásokban (Mallarmé, Valéry, Thomas Bernhard szövegeiben) való

megjelenését kutatjuk.

Kiemelt kérdést jelent még vizsgálódásaink számára a töredékesség poétikája,

melynek filozófiai és irodalmi tradícióját szintén felvázoljuk.

BBN-ESZ-251.37 Bartha Judit: Hoffmann: Murr kandúr

életszemlélete ea

Időpont: szerda 14:00-15.30 MUK 40.

A német romantika egyik legnagyobb hatású alakjának 1819/1821-ben, két részletben

megjelent regénye dióhéjban tartalmazza a romantikus poézis posztmodern kor

számára is mérvadó elemeit. Az önéletrajzi ihletésű műben az esztétikai teóriát

virtuóz írásforma „hitelesíti”. A fókuszban az önmagával meghasonlott, zseniális

szerző figurája áll, aki átjárást biztosít két fiktív biográfia, továbbá számos valóságos,

mára ugyancsak kanonikussá vált mű között. Filozófiai-retorikai játéka teret nyit az

Athenaeum-korszak romantikus kulcsfogalmainak humoros újraértelmezésére.

Források:

E. T. A. Hoffmann: „Lebens-Ansichten des Katers Murr. Werke 1820–1821”. In E. T.

A. Hoffmann Sämtliche Werke in sechs Bänden (HSW 1–6/5.). Szerk.

Hartmut Steinecke, Wulf Segebrecht és mások. Frankfurt am Main, Deutscher

11

Klassiker, 1985–2004. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr

életszemlélete. Ford. Szabó Ede. A verseket ford. Horváth Péter Pál.

Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 2000.

*

E. T. A. Hoffmann: „Kreisleriana”, In HSW 2. 1 1993. 32–83. o.; 360–455. o.

Magyarul: E. T. A. Hoffmann: „Kreisleriana”. 1–6. Ford. Horváth Géza. In E.

T. A. Hoffmann: Fantáziadarabok Callot modorában 1. Budapest, Cartaphilus,

2007. 29–82. o. „Kreisleriana”. 7–13. Ford. Györffy Miklós. In E. T. A.

Hoffmann: Fantáziadarabok Callot modorában 2. Budapest, Cartaphilus, 2007.

195–251. o.

E. T. A. Hoffmann: „Nachricht von den neuesten Schicksalen des Hundes Berganza”.

In HSW 2. 1 1993. 101–177. o. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: Újabb hírek Berganza

kutya sorsáról. Ford. Dévény István. Máriabesenyő – Gödöllő, Attraktor, 2005.

BBN-ESZ-251.38 Pálfalusi Zsolt: Heidegger – bevezetés a Lét és

idő-be ea

Időpont: péntek 16:00-17:30 MUK 39.

A kurzus célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb

filozófiai munkájába, Heidegger főművébe. A félév folyamán megpróbáljuk

körülhatárolni az olyan existenciális kategóriákat (bűnösség, lelkiismeret, hanyatlás,

gond, tulajdonképpeniség), amelyek minden későbbi, emelt szintű Heidegger-kurzus

számára megfelelő alapot biztosítanak a kor egyik legfontosabb filozófiájának

elsajátításához.

BBN-ESZ-261.39 Károlyi Csaba: Kritikaírás gy


A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A

recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő

rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában

megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden

résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot

kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy,

hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.

BBN-ESZ-261.46 Bartha Judit: Gótika – romantikus rémtörténetek gy


A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill.

Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk

romantikus szerzők (E. T. A. Hoffmann, Mary Shelly, Jane Austen, Edgar Allen Poe,

12

Robert Louis Stevenson, Bram Stoker stb.) mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek

elemzésével.

Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat

Források:

Austen, Jane: A klastrom titka

Hoffmann, E. T. A.: A homokember

Poe, Edgar Allen: Az áruló szív, Eleonóra, A fekete macska, A kút és az inga, Ligeia,

Morella, Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca

Shelley, Mary: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Stevenson, Robert Louis: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

Stoker, Bram: Drakula gróf válogatott rémtettei

BBN-ESZ-261.73 Darida Veronika: Camus gy


A szeminárium során nem csupán Camus ismert regényeit (Közöny, A pestis, A bukás)

olvassuk újra, de első regényét (Boldog halál), egyes novelláit és kisregényeit (A

száműzetés és az ország), esszéit és tanulmányait (Sziszüphosz mítosza, A lázadó

ember), filozófiai feljegyzéseit (Noteszlapok). Emellett kitérünk drámáira (Caligula,

Félreértés), és színpadi adaptációira (Rekviem egy apácáért, Ördögök).

Camus írói portréjának felvázolása és életművének áttekintése során ugyanakkor saját

koráról és kortársairól (Sartre, Malraux, Bernanos) is egy áttekintő képet kaphatunk.

A kurzus teljesítésének feltétele az órákon való aktív jelenlét, valamint egy önálló

prezentáció és műelemzés.

BBN-ESZ-261.74 Nemes Z. Márió: Szubverzív poétikák a magyar

irodalomban gy


A kurzus során a művészi szubverzió, transzgresszió, határáthágás, tabusértés

fogalmait tárgyaljuk esztétikatörténeti perspektívából. A társadalmi-vallásos-higiéniai

határokat provokáló művészeti kísérletek mindig is részei voltak a művészet

történetének, ugyanakkor korszakonként eltérő esztétikai ideológiák szolgáltak

bölcseleti bázisul a hasonló törekvéseknek, illetve a mindenkori kánon(ok)hoz való

viszony is rendkívül összetettnek mondható. A kortárs magyar irodalomban is létezik

egy transzgresszív vonulat, noha inkább egymással hálózatos kapcsolatban álló

individuális kísérletekről beszélhetünk, mintsem élő diskurzusról. A félév során Hajas

Tibor Szövegkáprázat (Hajas Tibor Szövegek, Enciklopédia Kiadó, 2005), Barnás

Ferenc Élősködő (Kalligram, 1997), Harcos Bálint Naiv növény (Ulpius-ház Kiadó,

2006) és Bartók Imre A patkány éve (Libri, 2013) segítségével kíséreljük meg

felderíteni, hogy milyen poétikai jellegzetességei és esztétikai tétjei lehetnek az

irodalmi határkísértésnek.

13

BBN-ESZ-261.75 Kovács Ágnes: Amerikai művészet és társadalom

az aranykorban gy

Időpont: hétfő 13:30-15:00 MUK -135.

A 19. századi amerikai művészeti élet – történelmi okok miatt -, alapvetően másként

alakult, mint Európában és másként alakult a műgyűjtés is. A nagy amerikai

műgyűjtemények/múzeumok kialakulásának bemutatása egyben lehetővé teszi a

művészeti élet megismerését is.

A kredit megszerzésének feltétele a kiválasztott téma feldolgozása és bemutatása

kiselőadás formájában. A megjelenés a szemináriumokon kötelező/kivéve igazolt

hiányzás. A témák listáját az első órán beszéljük meg.

BBN-ESZ-261.76 Horváth Ágnes: Flaubert és a modernizmusok gy


Flaubert a modern regény egyik elindítója. Ugyanúgy a modernitás kereszteződésében

áll, mint kortársa, Baudelaire, aki a modern költészet atyja. Térben távolabb él és

alkot egy másik kortárs, Dosztojevszkij, aki első látásra a realista regény egyik fő

képviselője, ám ennél sokkal több: a társadalmon túli egzisztenciális problémák nagy

meg- és újrafogalmazója. Flaubert-től egyaránt vezet út a naturalista Zolához és a

regényújító Prousthoz.

A kurzus célja ezeknek az utaknak a bejárása konkrét szövegeken keresztül.

BBN-ESZ-261 Seregi Tamás: Realizmusok a 20. században gy


1. Bevezetés – a realizmus problémái

2. Az igaz és a valódi – az adott

Lukács György: „Elbeszélés vagy leírás”. A realizmus problémái. Athenaeum,

1948.

Konrad Fiedler: „Naturalizmus és művészi igazság”. Művészeti írások.

Kijárat, Budapest, 2005.

3. A szubjektív és az objektív

Viktor Zmegac: „Történeti regénypoétika”. In Thomka Beáta (szerk.): Az

irodalom elméletei I. Jelenkor, Pécs, 1996.

Virginia Woolf: Mrs. Dalloway. Európa, Budapest, 1987. Tandori Dezső

fordítása.

4. Az ideális és a reális

Olvasmány: Piet Mondrian: „A természetes és az absztrakt valóság”, in Hajdú

István: Piet Mondrian. Corvina, 1987.

5. Produktivizmusok

Naum Gabo – Anton Pevsner: „Realist Manifesto”. In Art in Theory 1900-

1990. Blackwell, 1992.

14

Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus novus. Magyar Helikon,

Budapest, 1980.

6. A dokumentum

John Grierson: „A dokumentumfilm alapelvei”. In Dokumentumfilm és

valóság. 1964.

John Tagg: The Disciplinary Frame. University of Minnesota Press, 2009, 51-

95. és 179-209.

7. A helyi és a hely nélküli – a préri realizmustól a mágikus realizmusig

(realizmusok a harmincas években)

Jean Clair: Les réalismes entre révolution et réaction (1930-1939). Centre

Georges Pompidou, 1981.

8. A mitikus és a tipikus – a szocialista realizmus

Lukács György: „A művészet és az objektív valóság”, A realizmus problémái.

Athenaeum, 1948.

9. A neorealizmus

André Bazin: „A filmművészet realizmusa és az olasz iskola a felszabadulás

után”. Mi a film? Osiris, Budapest, 2002, 369-397. o.

Film: Vittorio de Sica: Biciklitolvajok

10. A konkrét – az újrealizmus

Pierre Restany: „L’autre face de l’art”. Avec le Nouveau Réalisme, sur l’autre

face de l’art. Éditions Jacqueline Chambon, Paris, 2000. 151-205. o.

11. Az új regény

Roland Barthes: „Objektív irodalom” és „Szószerinti irodalom”

Lucien Goldman: „Felszólalás a Brüsszeli Egyetemi Szabad Fórumon”

Alain Robbe-Grillet: „A holnap regényének egyik útja”

12. A traumatikus

Roland Barthes: „The Reality Effect”, The Rustle of Language, University of

California Press, 1989.

13. A hiperreális és a virtuális

Jean Baudrillard: „A szimulakrum elsőbbsége” – neten megtalálható.

Gilles Deleuze: „Platón és a látszat”, Gond 29-30 (2002).

BBN-ESZ-271.71 Darida Veronika: Kortárs dráma és színház ea Időpont: hétfő 16:00-17:30 MUK 39.

Vajon mennyiben és hogyan segíti a színház a jelen megértését, értelmezését?

Függetlenedhet a színház a minket körülvevő valóságtól? Létezik még l’art pour l’art

színház, és ha igen, mit érthetünk ezalatt? Milyen a színház és a politika viszonya?

Napi vagy egyetemes szinten kell a színháznak politizálnia? Mit nevezhetünk amatőr,

alternatív, független színháznak? Milyen szokatlan utakon és eddig ismeretlen

eszközök segítségével szólíthatja meg a színház a kortárs nézőket? Hogyan

jellemezhető az új színházi kommunikáció? Hogyan alakult át a színház és más

társművészek (film, tánc, média) kapcsolata? Milyen a színház és a kortárs irodalom

viszonya? Működőképesek még a hagyományos színházi struktúrák, vagy új színházi

15

tereket és formákat kell találni? Milyen hagyományokhoz nyúlnak vissza a jelen

művészei? Mi alkotja napjaink színházi kánonját? Az elszigetelten alkotók között

felfedezhető valamilyen tényleges párbeszéd, mennyire figyelik egymás

munkásságát? Mennyiben határozzák meg a színházban felvetett problémák a

mindennapos gondolkodásmódunkat? Vagy ha nincs jelen a színház a reflexív,

elemző gondolkodásban, annak mi az oka? A félév során ilyen és ehhez hasonló

kérdésekre keressük a választ, kortárs színházi alkotók és társulatok, szövegek és

bemutatók elemzésével, magyar- és világszínházi példák segítségével.

BBN-ESZ-271.72 Kovács Ágnes: Európa műkincseinek megmentése ea

Időpont: hétfő 10:30-12:00 MUK -135.

Más népek kulturális javainak szisztematikus, államilag vezérelt elrablása mindig is

valamilyen ideológiai összeütközés és természetesen gazdasági érdekek mentén

zajlott le. A feltételezett kulturális fölény és a műkincsrablás azonban a különböző

történelmi korszakokban más és más formát öltött és a legvadabb formájában a II.

Világháború során valósult meg. Az államilag vezérelt műkincsrablás a műalkotások

„sorsát” is nagyban befolyásolta. A háború végét követő restitúciós törekvések, a

műalkotások visszajuttatása eredeti tulajdonosaiknak legyen az egy állam, vagy

magánszemély -, máig nagy nehézségekbe ütközik, miközben a Közel-Keleten a

műkincsrablás az Iszlám Állam terrorjának egyik anyagi alapját képezi.

Az előadások e problémakör történeti vonatkozásait igyekeznek felvázolni bemutatva

azokat a szervezeteket is, amelyek igyekeztek/nek a károkat enyhíteni.

A vizsga anyag elsajátításához angol és/vagy német nyelven is adok irodalmat. Aki

csak magyarul tud, annak érdemes az előadásokat minél gyakrabban látogatni.

BBN-ESZ-271.73 Radnóti Sándor: Goethe esztétikája ea


Az órán Goethe legfontosabb írásait olvassuk a művészetekről és művészekről való

véleményének tárgykörében, különös tekintettel a képzőművészetre, amely

érdeklődésének középpontjában állt. Az olvasmányjegyzéket az órán adom meg.

BBN-ESZ-281.19 Bartha Judit: Kínaidoboz-világok ea


Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy az egyik térkép benne foglaltatik a

másikban, s hogy ama ezeregy éjszaka benne van az Ezeregy éjszaka meséi című

műben? Vajon miért nyugtalanít bennünket, hogy Don Quijote a Don Quijoté-t

olvassa, Hamlet pedig a Hamlet-et nézi? Azt hiszem, rátaláltam a magyarázatra: az

efféle megfordítások azt sejtetik, hogy ha lehetséges, hogy egy képzelet alkotta mű

szereplői olvasók, illetve nézők, akkor az is lehetséges, hogy mi, olvasók, illetve

nézők merő fikciók vagyunk.” (J. L. Borges)

A félév során a kínai dobozok mintájára felépülő elbeszélések és képek sajátosságait,

valamint a hozzájuk kapcsolódó fontosabb elméleteket tekintjük át, mindenekelőtt a

16

(poszt)romantikus szerzőségelméletek és önreflexív narratív eljárások (pl.

metalepszis, mise en abyme) vonatkozásában.

Teljesítés feltétele: írásbeli vizsga

Ajánlott szakirodalom:

Bene Adrián–Jablonczay Tímea (szerk.): Narratívák 6. Az alakzattól a fikcióig.

Narratív beágyazás és reflexivitás. Budapest, Kijárat, 2005.

Borges, Jorge Luis: „Don Quijote apró csodái”. Ford. Boglár Lajos . In Uő:

Válogatott művei II. Budapest, Európa, 1999. 230–234 o.

Eco, Umberto: Hat séta a fikció erdejében. Ford. Schéry András, Gy. Horváth László.

Budapest, Európa, 1995.

Eco, Umberto: „La Mancha és Bábel között”. In Uő: La Mancha és Bábel között.

Irodalomról. Ford. Gecser Ottó. Budapest, Európa, 2004. 157-201. o.

Foucault, Michel, „Ez nem pipa”. Ford. Mahler Zoltán. Athenaeum. 1993. 4. 141–

165. o.

Foucault, Michel: „Mi a szerző?”. Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt. In Uő: Nyelv a

végtelenhez. Debrecen, Latin betűk, 1999. 119–147.

Foucault, Michel: A szavak és a dolgok. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest,

Osiris, 2000. 21–35. o.

Genette, Gérard: Metalepszis. Az alakzattól a fikcióig. Ford. Z. Varga Zoltán.

Pozsony, Kalligram, 2006.

Hofstadter, D. R.: Gödel, Escher, Bach. Egybefont gondolatok birodalma. Ford.

Lipovszki Gábor. Budapest, Typotex, 1998. 3–28. o.; 684–719. o.

Jauss, Hans Robert: „Egy posztmodern esztétika védelmében. (Italo Calvino: Ha egy

téli éjszakán egy utazó)”. Ford. Király Edit. In Uő: Recepcióelmélet –

esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest, Osiris, 1997. 236–

269. o.

Mitchell, W. J. T.: „Metaképek”. Ford. Oroszlán Anikó és Zámbóné Kocic Larisa.

Szeged, JatePress 2008. 155–192. o.

Radnóti Sándor: Hamisítás. Budapest, Magvető, 1995. 227–258. o.

Radnóti Sándor: „A könyvember (Jean Paulról).” In Uő: A piknik. Írások a kritikáról.

Budapest, Magvető, 2000. 105–132. o.

Weiss János: „A könyv mint metafora Novalisnál és Borgesnál”. In Uő: Mi a

romantika? Pécs, Jelenkor, 2000. 213–231. o.

BBN-ESZ-281.72 Pálfalusi Zsolt: Schopenhauer: A világ mint akarat

és képzet ea


A kurzus során egy olyan múlthoz térünk vissza, mely az ún. „életfilozófia”

bölcsőjébe enged betekintést. Egy mű, amely majd negyven évig mellőzött volt Hegel

árnyékában, amelyről a kortárs filozófia nem vett tudomást. Szembe megy a

romantikával, kora egyházával és kora politikájával, miközben később olyan elmék

térnek meg hozzá, mint Wagner, Nietzsche, Beckett.

A kurzus főként azoknak ajánlott, akik már valamilyen filozófiai stúdiumot

elvégeztek a romantikakorából és nem idegen számukra Kant filozófiája.

17

BBN-ESZ-281.73 Somlyó Bálint: Esztétika és filozófiai antropológia ea


A kurzus célja bevezetést nyújtani a XX. századi filozófiai antropológia egyes

meghatározó műveibe azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ott fellelt belátások

sikerrel alkalmazhatók a művészet bizonyos problémáira is. Elsősorban Max Scheler

és Arnold Gehlen egymással szorosan összefüggő munkásságáról lesz szó, beleértve

Gehlen eminensen esztétikai (és talán művészettörténeti) munkásságát is, de egyfelől

nem kerülhetjük majd el, hogy bizonyos kérdésekben a mindkettejüket erősen

meghatározó század eleji fenomenológiára ill. annak heideggeri továbbvitelére is

utaljunk (például az Umwelt fogalmának szerepére a fenti gondolkodóknál), másrészt

szerencsés esetben kitérhetünk a háború utáni francia filozófia bizonyos,

antropológiai szempontból jelentős momentumaira, elsősorban talán a Deleuze-

Guattari szerzőpáros „szervek nélküli test” koncepciójára az Anti-Oedipe-ben illetve

ennek művészetelméleti felhasználására Deleuze Francis Baconről írott könyvében. A

félév „törzsanyagát” a következő két könyv alkotja:

Max Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris-Gond, Budapest, 1995.)

Arnold Gehlen: Az ember (Gondolat, Budapest, 1976.)

Ehhez járul még Gehlen tanulmánya: A felszabadult-esztétikai viselkedés néhány

kategóriájáról, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest, 1995., és Helmuth

Plessner írása: Az érzékek antropológiája, ugyanebben a kötetben.

A félévet kollokvium zárja.

BBN-ESZ-401.22 Pintér Tibor: Zene a hangrögzítés korában ea Időpont: kedd 14:00-15:30 MUK 39.

A félév során a zene esztétikai tapasztalatának azt a fordulatát értelmezzük, amely a

hangrögzítés megjelenésével, majd fokozatos tökéletesedésével ment végbe. Ennek

feltérképezéséhez a kurzus első két órájában a zenehallgatás történetét tekintjük át,

melynek során az a kérdés kerül középpontba, hogy miként vált a zenehallgatás

magányos, intim tevékenységgé, és ez hogyan írja felül a korábbi zenehallgatási

módokat. Médiatörténeti része a félévnek a hanghordozók technológiai

tökéletesedése: a fonográftól a digitális felvételig. Mindezek a legszorosabban

összefüggenek olyan kérdésekkel mint (1) a teljes nyugati zeneirodalom mint

kéznéllevő repertoár, (2) a műalkotás és a technikai reprodukció elmélete Walter

Benjamin nyomán, (3) a hangfelvétel mint par excellence műalkotás Glenn Gould

felfogásában, (4) a digitális hang mint a valóságban nem létező fenomén: a zenei

valóság kérdésessége.

18

BBN-ESZ-401.23 Pálfalusi Zsolt: A cenzúra története a XX.

században ea


A kurzus folyamán körbejárjuk azt a kérdést, miben áll a cenzúra fogalma, mik a

kritériumai, politikai, vallási vagy morális feltételei. Megismerkedünk néhány fontos

művészettörténeti eseménnyel, melyek a XX. században a cenzúra példájának

tekinthetők.

BBN-ESZ-401.24 Nemes Z. Márió-Sepsi László: Populáris irodalom

a 20. sz. második felében ea Időpont: kedd 14:00-15:30 MUK 42.

A kurzus célja a „populáris irodalom” fogalmának és egyes kurrens jelenségeinek

vizsgálata egyszerre kultúraelméleti és -történeti perspektívából. A félév során

alapvetően a spekulatív fikció és a fantasztikus irodalom különböző zsánereit,

motívumait, hatáselemeit fogjuk elemezni, így többek között szó lesz a neogótikus

horroról, splatterpunkról, cyberpunkról és poszt-cyberpunkról (bio-, nano-, steam-

stb.), urban fantasyről, new weirdről és a posztmodern űroperákról is. A kurzus

műfaji esettanulmányok segítségével próbálja exponálni a „magaskultúra” és

populáris irodalom közti határok átjárhatóságának tapasztalatát egy olyan

kultúraszemlélet mentén, mely a nyitott és hálózatos értéktranszferek mentén

strukturálódik. A külföldi esettanulmányok mellett a párhuzamos magyar

fejleményekre – a műfajiság egyre erőteljesebb jelenléte a kortárs magyar

irodalomban - ugyancsak reflektálunk majd a félév során.

Válogatás a kötelező irodalomból:

Stephen King: Carrie, fordította Hamvai Kornél, Európa Könyvkiadó, 1995

Clive Barker: Vérkönyvek I-II., fordította Nemes István, Lazi Könyvkiadó, 2010

William Gibson: Izzó króm, fordította Gáspár András és mások, Valhalla Páholy,

1997

Dan Simmons: Hyperion, fordította Huszár András, Agave, 2010

China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II, Ulpius-ház Kiadó, 2004

Neil Gaiman: Sosehol, fordította Pék Zoltán, Agave, 2012

Bartók Imre: A patkány éve, Libri, 2013

Válogatás az elméleti irodalomból:

Angela McRobbie: Postmodernism and Popular Culture, Routledge, London-New

York, 1994

Dominic Strinati: An Introduction to Theories of Popular Culture, Routledge,

London-New York, 1995

Edward James-Farah Mendlesohn: The Cambridge Companion to Science Fiction,

Cambridge University Press, 2003

19

George Dickie: A művészet definiálása, fordította Kőműves Sándor, in: Szkholion

2007/2, 40-47.

Donna J. Haraway: Kiborg kiátvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az

1980-as években, fordította Kovács Ágnes, Replika 2005/november, 107-139.

Bárány Tibor: Magasművészet és tömegkultúra: a nem létező értékkülönbség

nyomában, in: Bárány Tibor: A művészet hétköznapjai, Műút-könyvek, Miskolc,

2014, 62-82.

BBN-ESZ-402.134; BBN-ESZ-402.135; Kovács Ágnes: Kortárs

galériák és Aktuális kiállítások gy

Időpont: péntek 10:00-11:30; 12:00-13:30 MUK 42.

Figyelem! Ezeket a gyakorlati órákat csak azok vegyék fel, akik a pénteki órákon

valóban részt tudnak venni, mert ezek megszervezése nagy munkába kerül. A két

program „átjárható” lesz, azaz, attól függ, hogy mely kiállítás kurátorával tudok

időpontot egyeztetni. A kreditek megszerzéséhez öt esszé leadása szükséges,

minimum egy-két oldalas terjedelemben, amely bemutatja a látott kiállításokat és

vagy a galériákat.

BBN-ESZ-402.136 Bársony Márton: Bahtyin és a karnevál-esztétika

gy


A középkori és reneszánsz karneválok éves rendszerességgel ékelődtek a

hétköznapok „hivatalos rendjébe”. A karnevál idején pedig ez a „hivatalos rend”

került zárójelbe az utcákon: a férfiak nőknek, a nők férfiaknak öltöztek, állatok

ítélkeztek a törvényszékeken, prostituáltak prédikáltak a templomokban és a karnevál

bohócát, a „Zűrzavar urát” koronázták királlyá. A karnevál a világ feje tetejére

fordulása, olyan esemény, amely már az ezt megelőző korok művészetén, vallásos

gondolkodásán és történelmén is rajta hagyta a névjegyét, mégis, úgy tűnik, hogy a

17. század során végleg eltűnt Európából.

A kurzus során Mihail Bahtyin Francois Rabelais művészete a középkor és a

reneszánsz népi kultúrája című monográfiájával foglalkozunk majd, különös

tekintettel a „karnevál” fogalom történetére, felépülésére és variánsaira.

Kurzus teljesítésének követelményei:

Kurzus teljesítésének módja attól is függ, hányan leszünk. A követelményeket órán

fogjuk megbeszélni.

Kötelező / ajánlott irodalom:

Bahtyin, Mihail Mihajlovics: Francois Rabelais művészete, a középkor és a

reneszánsz népi kultúrája. (fordította Könczöl Csaba) Európa, Budapest, 1982.

C. L. Barber: Shakespeare’s Festive Comedy. A Study of Dramatic Form and Its

Relation to Social Custom. Princeton University Press, Princeton–Oxford, 2012.

20

E. K. Chambers: The Mediaeval Stage. Oxford University Press, London, 1. kötet,

1903.

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. (fordította

Kertész Imre) Európa, Budapest, 1986.

A. J. Gurevics: A középkori ember világképe. (fordította Előd Nóra) Kossuth,

Budapest, 1974.

Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete. (fordította Kardos Tibor) Európa,

Budapest, 1987.

Ian Kott: The bottom translation. Marlowe and Shakespeare and the carnival tradition.

Northwestern University Press, Evanston, 1987.

J. G. Frazer: Az aranyág. (fordította Bodrogi Tibor és Bónis György) Gondolat,

Budapest, 1965.

Joachim Ritter: A nevetésről. In: Szubjektivitás. (fordította Papp Zoltán) Atlantisz,

Budapest, 2007. 29-56. o.

Szilágyi Ákos: Halálbarokk. Palatinus, Budapest, 2007.

Szilárd Léna: A karneválelmélet Vjacseszlav Ivanovtól Mihail Bahtyinig.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

Victor Turner: A rituális folyamat: struktúra és antistruktúra: a Rochesteri Egyetemen

(Rochester, New York) 1966-ban tartott Lewis Henry Morgan-előadások. (fordította

Orosz István) Osiris, Budapest, 2002.

Enid Welsford: The Fool: His Social and Literary History. Peter Smith, Gloucester,

1966.

Rabelais, Shakespeare és Dosztojevszkij művei

BBN-ESZ-402.137 Galicza Péter: Két opera film. Stilizációs

kísérletek gy

Időpont: csütörtök 15:30-17:00 MUK -135.

A kurzus célja: két kérdés speciális tematizálása. Az egyik a modern film stilizációs

eszközeinek kitágításáról szól, amennyiben rendezőink figyelme olyan speciális

művek irányába fordul, melyek olyan színpadi művek, ahol a filmművészet lényegét

adó akciók csupán az ürügyét vagy vázát adják a zenei kifejezésnek. A másik kérdés,

hogy az ilyenfajta stilizáció mennyiben előzménye a később realizálódó posztmodern

film bizonyos törekvéseinek.

A kurzus módszere: A teátrális formák vázlatos elhelyezése és áttekintése után,

megvizsgáljuk néhány példáját a modern filmben, filmrészletek megmutatása,

elemzése, szakirodalom feldolgozása. Megkíséreljük megmutatni, hogy milyen

speciális terheket jelent még a teátrális formán belül is egy opera filmre vitele. A

megjelölt filmek elemzése, későbbi hasonló törekvések bemutatása.

1. Az elbeszélésről a filmben és a színházban. Bevezetés

2. A film és a színház, az ősi összehasonlítás elméleti tanulságai

3. A teátrális forma. A teátrális forma a modern filmben

4. A varázsfuvola. Történet, szereplők, helyszínek. Az értelmezés nehézségei.

5. Elemzés

6. Egy előadás? Értelmezési lehetőségek

21

7. Egy későbbi előadás, szintén a TV-ből

8. A Don Giovanni. Történet, szereplők, helyszínek

9.Elemzés

10.Egy előadás? Értelmezési lehetőségek

11. Egy későbbi Don Giovanni film

12. Összefoglalás a kérdésink felülvizsgálata

Kurzus teljesítésének követelményei:

A szakirodalom és a filmek alapján egyéni beszámolók, részben írásos formában

Kötelező / ajánlott filmek:

Bergman: Varázsfuvola (1975.), Losey: Don Giovanni (1979.)

Kötelező / ajánlott irodalom:

Fodor Géza: A Mozart-opera világképe. Budapest: Typotex, 2002.

Bordwell: A szimptomatikus interpretáció In: Kovács András Bálint

Vajdovich Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004.

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Palatinus, 2005 pp 210-229

esztétika ba sillabusz -...

Documents