1

MISKOLCI EGYETEM

EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR

Egészségügyi gondozás és prevenció szak

Védőnő szakirány

Esélyegyenlőség

A társadalom viszonya a mozgáskorlátozottak és értelmi

fogyatékosokhoz

Konzulens: Készítette:

Breznai Annamária Kubiczki Marietta

gyakorlati oktató védőnő szakos hallgató

2014.

2

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés…………………………………………………………………3 o.

1.1Témaválasztás indoklása ……………………………………………… .5 o.

2.Alapfogalmak…………………………………………………………....7 o.

3.Fogyatékosságról általában……………………………………………...8 o.

I. Rövid történelmi áttekintés……………………………………………….9 o.

II.Fogyatékosság kialakulásának okai………………………………….......11 o.

III. A fogyatékosság típusai…………………………………………............12o.

4. Értelmi fogyatékosság fogalma ,csoportosítása…………………………13 o.

5. Mozgássérültség fogalma ,csoportosítása…………………………….....15 o.

6.Hipotézis…………………………………………………………...……17 o.

6.1 Grafikonok elemzése………………………………………………….17o.

5. Összegzés………………………………………………………………..31 o.

6. Zárógondolatok………………………………………………...………..32o.

7. Felhasznált irodalom ……………………………...................................34 o.

3

1.Bevezetés

Szakdolgozatom fő címe Esélyegyenlőség , ezen belül pedig „A társadalom

viszonya a mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosokhoz” témát választottam a

dolgozatom alcímnek . Mindig is érdekelt ,hogy az ép ,egészséges emberek hogyan

viszonyulnak a fogyatékos személyekhez. Éppen ezért a kutatásban használt kérdőívben

arra kerestük a választ, hogy a 15 és 50 év közötti korosztály mennyire elfogadó a sérült

emberekkel szemben ? Vannak –e előítéleteik velük szemben ? .És melyik

fogyatékossági típust fogadják el a legjobban és melyet kevésbé?

Sokszor tapasztaltam, hogy az egészséges emberek távolságtartóak a mentálisan

sérültekkel szemben, vagy azért ,mert félelmet keltenek bennük vagy egyszerűen csak

nem tudják ,hogy hogyan is kommunikáljanak velük. Mivel az első benyomás nagyban

meghatározza, hogy kiről mit gondol az ember és ez nehezen változik meg ,így az sem

mindegy milyen helyzetben és lelkiállapotban volt az a személy aki sérült emberrel

először találkozott .Vannak akik azért távolság tartóak az értelmileg sérült

személyekkel,mert legelső találkozásukkor valami negatív élményt szereztek .Én az

első ilyen találkozásnál kissé zavarba voltam, mert hirtelen leszólított egy fogyatékos

kislány,aki az anyukájával sétált . A kislány nagyon nyíltan mondta ki amit gondol .Én

egyáltalán nem érzetem tolakodónak ,hogy kíváncsiskodott és kérdéseket tett fel. Így

ebből a találkozásból nekem inkább csak pozitív élményem volt ,ami nagyban

meghatározta a későbbi hozzáállásomat az értelmileg sérültekhez.

A családunkban több gyógypedagógus is van , így nagyon sokat beszélgettem

vele erről a témáról. Volt ,hogy eltölthettem egy napot az osztályában ,ahol meglepve

tapasztaltam ,hogy amikor a gyerekeket iskolába viszik és a nap végén értük

jönnek ,inkább csak az a édesanyákat és nagymamákat vannak ott ,apukákat nem vagy

csak nagyon ritkán láttam a későbbi gyakorlatomon során is .Így kíváncsiságból

megkérdeztem ,hogy mi az oka ? Rokonom elmondása szerint ,az osztályába járó

gyerekek több, mint a fele csonka családban él. A legtöbb gyermeket az édesanya

egyedül neveli ,mert a gyermek apja szülés után vagy a későbbiek folyamán se tudta

4

feldolgozni ,hogy sérült gyermeke született. Ekkor döntöttem el ,hogy ,ha kutatást

kell végezni sérült emberekről szeretném írni azt munkát.

Amikor szakközépiskolámba elérkezett a 2 hét kötelező gyakorlat 1 hetet töltöttem

el a miskolci Éltes Mátyás óvodában ,ami az Egységes Gyógypedagógiai

Tagintézmény Gagarin utcai tagozata. Itt 0 és 5 éves korú gyermekek korai

fejlesztésével fogalakoznak, illetve fogalakoznak az értelmileg akadályozott gyermekek

az óvodai és általános iskolai szintű ellátásával is . A csoportba amelyikbe a

gyakorlatomat töltöttem ,ott legfőképpen középsúlyos Autisták és Down kórosok

voltak gyermekek voltak. Az itteni óvodában kis létszámú csoportokkal foglalkoznak .

A foglalkozások célja ,hogy játékos módon megtanítsák őket a napirendre és hogy a

későbbiek folyamán minél önállóbak legyenek. A foglalkozások alkalmával

megtanulnak verset mondani ,énekelni a későbbiekben számolni és minden olyan

dolgot ami a értelmi szintjüknek megfelelő és aminek a későbbiekben hasznát veszik

Az ismerőseim közül akik megtudták ,hogy értelmileg sérült gyerekeknél töltöm

a gyakorlatom ,megkérdezték ,hogy nem e rossz ,hogy egész nap beteg gyerekek

vesznek körül ,akik még beszélni sem tudnak ? Nem –e ijesztő velük lenni ?

És ,hogy ,hogy tudom megértetni magam a mentálisan sérült gyerekekkel ,amikor

olyan nehezen lehet őket megérteni ? És hozzátették ,hogy biztosak abban ,hogy nem

tudnának sokáig foglalkozni (de nem is szívesen fogalakoznának ) egy fogyatékos ,de

főleg értelmi fogyatékos gyermekkel vagy mert félnek tőlük vagy annyira sajnálják

őket .És ezekhez hasonló kérdéseket és kijelentéseket kaptam tőlük. Igaz ,hogy a

gyerekek mentálisan sérültek voltak és beszélni se tudtak ,csak hangokat utánoztak,de

ettől függetlenül nekem nagyon aranyosak voltak és egyáltalán nem volt nehéz velük

kommunikálni . A gyógypedagógusok is segítő készek és nagy szeretettel és

türelemmel voltak a kisóvodások iránt . Persze volt olyan óvodás aki zárkózottabb

volt ,de volt olyan is aki nagyon hamar megnyílt ,pedig a gyógypedagógusok

elmondása alapján ritkán oldódik fel idegeneknek ilyen hamar .Még is velem jól

eljátszott. Nagy hatással volt rám a pedagógusok és a gyerekek kapcsolat és jól éreztem

magam ebbe az óvodába .

5

1.1 Témaválasztás indoklása

Hipotézisünk szerink ,az értelmi fogyatékos emberekkel szemben még mindig

zárkózottabbak az emberek , kevésbé fogadják el őket. És nem is szívesen beszélnek

a fogyatékosságról az emberek. Eddigi tapasztalataim is azt mutatták ,hogy a

mentálisan retardáltakat sokan inkább kerülik ,mintsem hogy kapcsolatot építsenek ki

velük ,azt gondolom ez azért lehetséges így ,mert sokan nem rendelkeznek elegendő

információval a mentálisan sérültekről és nem is szívesen beszélnek addig a

fogyatékosságról az emberek ,amíg őket vagy a családjukat nem érinti személyesen .

Sokan sztereotipizálják őket .Véleményem szerint a mentálisan sérülteket fogadják el a

legkevésbé a többi fogyatékossággal szemben .Mivel a legtöbb ilyen gyereknek és

felnőttnek a fogyatékosságra jellemző tünetei és viselkedésük van ,így jobban kitűnnek

a tömegből. És sokan nehezen viselik el azt,ami eltér a normálistól . Azt meg főleg aki

nem a normáknak megfelelően viselkedik . Szerencsére manapság egyre több helyen

nyitnak az értelmi sérültek felé ,még is úgy gondolom ,hogy egy pár évnek még el kell

telnie ,hogy több figyelmet kapjanak és többet beszéljenek róluk és úgy tekintsenek

rájuk ,mint hogy ők is a társadalom teljes értékű tagja .

A másik fogyatékosság ,amit véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés ér a

mozgásfogyatékosság . Bár véleményem szerint a mozgássérülteket hamarabb

elfogadja a társadalom ,mint az értelmi sérülteket , mivel egy mozgássérült emberrel

(ha épp az elméje) könnyebb kommunikálni .

A fogyatékosságról szóló 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól

és esélyegyenlőségük biztosításáról törvény kimondja :

8. § A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek,

utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is -

alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

9. § A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését -

az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is

lehet biztosítani.

10. § Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos

személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű

parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.1

1 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

törvény

6

Egyre több helyen látni ,hogy a fontosabb intézményekben a vakok tájékozódását

segítő táblákat helyeznek el és , a mozgáskorlátozottak számára is sok épületben van

akadály mentesítés . Viszont sok helyen még így se tudnak megfelelően közlekedni és

nem érvényesül teljesen az 1998-as XXIV .rendelet ,ami a fogyatékosok közlekedéséről

ról. .És igaz ,hogy sok bevásárló központ parkolójában vannak mozgássérült

parkolók ,de sokan jogtalanul használják ezeket,elfoglalva ezzel a valóban

rászorultaktól a helyet. A tömegközlekedéssel viszont legtöbbször csak azok a

mozgássérültek tudnak közlekedni ,akik nem túl nagy segédeszköz segítségével tudnak

mozogni . Sok miskolci városi buszon (ha van kitéve mozgássérült embléma,ami elég

kevés) kerekesszékkel körülbelül 2-4 percig tart amíg a busz söfőrnek még ,segítség

nélkül felsegít egy kerekesszékes embert az alacsony padlójú buszra és a le szállásnál

ugyanígy. Nem beszélve arról ,.hogy a legtöbb alacsonyabb padlójú busz sokszor tele

van és a mozgáskorlátozottak számára kialakított helyet ,ha babakocsival elfoglalják

esélyük sincs felszállni .

Mivel sok városi buszra nincs lehetőség például kerekesszékkel ,illetve vakvezető

kutyával felszállni, így kevesebben is használják ezt a lehetőséget a közlekedésre .

Sokszor tapasztaltam h a vidéki buszokra az öregeknek is nehéz a felszállás ,hiszem

sokuknak már izületi és egyéb is problémáik vannak és már a busz lépcsőjére se

tudnának fellépni ,főleg állva kibírni az utazást ,ha nem találnak olyan ülőhelyet

ahonnan könnyen fel tudnak állni leszálláskor .Így volt már ,hogy inkább vártak egy

következő buszt ami könnyebben megközelíthető.

Napjainkban elég sok közlekedési baleset történik ,ami gyakran halálos kimenetelű,

vagy maradandó károsodást okoz a baleset elszenvedőjének . Így úgy vélem ,hogy a

mentálisan sérültek utána a legtöbbet mozgás korlátozottakkal kellene fogalakozni.

Mivel védőnőnek tanulok ,így különösen fontosnak tartom ezt a témát,mivel egy

védőnőnek feladata ,hogy miden gondozottját elfogadja és a lehető legtöbbet megtegyen

érte ,így mindent meg kell tennie annak érdekében hogy a fogyatékosokkal szembeni

sztereotípiákat ledöntse az emberekben . Ezért is választottam a dolgozatomnak „A

társadalom viszonya a mozgáskorlátozottak és értelmi fogyatékosokhoz” című témát.

7

2.Alapfogalmak

Egészség :A WHO (Egészségügyi Világszervezet ) 1946-os megfogalmazása

szerint az egészség nem mást jelent ,mint az ember testi ,lelki ,szociális jóllét

állapota és nem csak a betegség ,nyomorékság hiánya.

Fogyatékosság: Az ember normális érzékelő -,mozgási –,vagy értelmi funkcióiban

(ilyen a járás,beszéd ) szükséges képességének teljes vagy részleges illetve

átmeneti vagy tartós hiányát jelenti

Előítélet : Ellenséges vagy negatív attitűd valamely személlyel vagy csoporttal

szemben 2

Empátia : A másik emberrel való mély együttérzés .Beleélő képességet jelent.

Elkerülés:Az előítélet egyik megnyilvánulási formája. Előítélet által motivált

elzárkózás,kikerülés ,nem érintkezés (alapját általában a gyávaság és

konformizmus :ebben a formában az elkerülő személyt károsítja,hiszen

ismeretek ,információk,tudás elől zárkózik el ,DE az információhiány az előítélet

legbiztosabb táptalaja is !!! 3

Hátrányos megkülönböztetés: Az előítéletesség itt a negatívan ítélt csoport

tagjainak szisztematikus és tudatos károsításához vezet .4 Ilyen volt például a sárga

csillag viselése vagy egyes embereket ne vegyenek fel bizonyos munkahelyekre.

Elfogadás : Rossz érzés nélküli rábólintás a másik ember viselkedésére5

Prevenció : Megelőzést jelent .Beszélhetünk primer -,secunder – és tercier

prevencióról.

2 Szociálpszichológia jegyzet 3 Szociálpszichológia jegyzet 4 Szociálpszichológia jegyzet 5 Thomas Gordon :P:E:T A szülűi eredményesség tanulása 206.Oldal

8

3. Fogyatékosságról általában

3.1 Történelemi rövid áttekintés

A fogyatékosokkal szembeni nézőpontok kúlturánként változtak és nagyban

meghatározta az emberek hozzáállását az adott társadalmi normák. Az

ősközösségben a fogyatékosokat elszigetelték az egészséges társaiktól. Az ókorban

a fogyatékos emberek sorsa bizonytalan volt,kialakulásának okát nem tudták, így

természetfeletti magyarázatot adtak rá. Voltak társadalmak ahol varázslóként

tisztelték őket és nagy megbecsülést kaptak és varázslóként tisztelték őket

Középkorban viszont az elutasítás volt jellemző az irányukba .E kor gondolkozása

szerint a fogyatékosság az ördög műve és csak az ördög és a nő viszonyából

születhet fogyatékos gyermek .(sokszor ördögűzéssel próbálták „kezelni

„őket ).Sok család szégyelte a fogyatékos családtagot ,így inkább elrejtették őket a

nyilvánosságtól.

A mezopotámiai omenlisták(előjeljósló szövegek) talán leggyakrabban idézett

sorozata, a šumma alu címet viselő szöveg tudósít arról,hogy a város utcáin lehet

találkozni a legkülönfélébb testi vagy értelmi fogyatékossággal élő emberekkel. Úgy

tűnik a lista olvasása alapján, hogy a társadalom ezeket az embereket bizonyos

értelemben különálló csoport tagjainak fogta fel (Renger 1992, 122), ám jelenlétüknek

olykor pozitív jelentést tulajdonított. A szöveg tanúsága szerint ugyanis ilyen csoportok

jelenléte a városban azt jelzi, hogy a városnak jó sora lesz: 6

„Ha egy városban a bénák számosak, ez azt jelenti, hogy a városnak jó lesz. Ha egy

városban a béna nők számosak, ez azt jelenti, hogy a városnak jó lesz. Ha egy városban

az idióták számosak, ez azt jelenti, hogy a városnak jó lesz. Ha egy városban az idióta

nők számosak, ez azt jelenti, hogy a városnak jó lesz” (65–68. sor). 7

Az antik görög világ ideáljai között első helyen szerepelt az egészség és az épség.

Ennek ellenére a kor görög kultúrájának egyik fontos eleme, hogy a fizikai

fogyatékosságot nem párosítják automatikusan jellembelivel is. A görög

mitológiának is van egy, fizikai fogyatékossága ellenére is tejes értékű polgára:

Héphaisztosz, aki istent és embert egyaránt elkápráztat utolérhetetlen

kovácsmunkájával. Ugyanakkor a nagy történetírótól, Plutarkhosztól tudjuk, hogy

Lükurgosz korában Spártában élt egy hagyomány, amit jelen gondolkodásunkban a

habilitáció ellentéteként fogalmazhatunk meg és amely feltehetően annak

következménye, hogy a sérült csecsemőt nem is tekintették igazán embernek. A

6 Kőszeghy Miklós – Parragh Szabolcs „…nem voltak fogyatékosok a történelemben…”,6

oldal

A fogyatékosság jelensége a történettudományban 7 Kőszeghy Miklós – Parragh Szabolcs „…nem voltak fogyatékosok a történelemben…” 7

oldal

A fogyatékosság jelensége a történettudományban

9

hagyomány szerint : „Az újszülött csecsemővel apja nem rendelkezett, hanem karjába

vette és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeznek, és

megvizsgálják kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt utasították

az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelölték neki egyet a kilencezer spártai

parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű

szakadékba azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az

államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad…”8

1875ben Firm Jakab megnyitotta az első „hülyenevelő” itézményét értelmileg sérült

és halmozottam fogyatékos emberek számára Budapesten .XX századik nem jött létre

az értelmi sérültek számára oktatási intézmény ,őket gondozó otthonokba helyezték

el .

XIX. században ismét értéktelennek ítélték a fogyatékossággal élő személyt . 1939.

szeptember 1-jén volt az első jelentősebb szervezett meggyilkolásuk. Egészségügyi

intézetekbe gyűjtötték össze őket, ahol 100000 elmebeteget és 5000 értelmi fogyatékost

öltek meg. Az emberek csak tehernek látták őket a társadalom számára, ugyanis úgy

vélték, hogy egy fogyatékos ember eltartása annyiba kerül, mint egy 3 tagú családé.9

Itard francia orvos ,felismerte ,hogy a fogyatékosság korai fejlesztéssel sokat segít a

gyermek fejlődésében. Meg kell említenünk Éltes Mátyás nevét ,akinek nagy szerepe

volt a Magyarországon kialakuló fogyatékosokat foglalkoztató intézményekben ,sok

iskola viseli a nevét

3.2 Fogyatékosság kialakulásának okai

A fogyatékosság egy állapot ,ami az ember egész életét végig kíséri.

Folyamatos fejlesztéssel a sérült emberek fizikai és értelmi állapot javítható

vagy szinten tartható vannak azonban olyan esetek is ,amikor a sérült ember

fokozatosan elveszti meglévő képességeit.10

A fogyatékosság súlyosságát különféle tényezők befolyásolhatják melyek a

következők lehetnek :

- Genetikai meghatározottság - öröklött faktor

- Szervezeten belüli okok - biológiai faktor

- Méhen belüli történések - intrauterin faktor pl : az anya különböző betegségei (magas

vérnyomás,rózsahimlő ),az anya drog és alkohol fogyasztása

- Szülés körüli - perinatalis faktor

- Szervezeten kívüli okok - sérülések, fertőzések

- Szülés utáni, kora gyermekkori történések ,későbbiekben cukorbetegség ,agyvérzés

következtében is kialakulhat a fogyatékosság.

8 Dorogi László ,Budapest, 2005. A fogyatékos személyek teljesítménysportja és annak hatása a sport különböző színtereire ,6 oldal 9 Fogyatékosokkal szembeni előítéletek , 2 oldal 10 Kissné Szentmihály Marian – Pót Viktória :Fogyatékkal élő emberek ,81-82 oldal

10

- Külső okok: alultápláltság, elhanyagoló pszichés környezet, hospitalizáció , primitív

szociokulturális hatások…11

Kialakulásának okai külső és belső tényezők alapján .Két csoportba sorolhatjuk

őket . Lehetnek külső (exogén) ,illetve belső (endogén ) okok

Endogén ok :Örökletes betegség lehet az oka

Exogénen az élettelen környezet és biológiai hatás következtében jöhet létre

fogyatékosság. És teratogén következtében,azaz minden olyan tényező ide

tartozik ,ami az embrión kóros elváltozást képes okozni ,ilyen lehet egy

sugárzás ,esetleg dohányzás .Így ennek hatására létrejöhet vetélés,fejlődési

rendellenesség ,növekedési retardáció stb.

Fogyatékosság kialakulása különböző életszakaszokban

okok következmények

prenatális,azaz születés

előtt magzati életben

genetikai

környezeti, anya fertőző

betegsége(bárányhimlő,

rubeola, AIDS, hepatitis,

toxoplazma)

anya nem megfelelő

életmód (alkohol, drog,

cigi,) anya táplálkozása

anya egyéb betegségek

(diabétesz)

mechanikus tényezők

(Ormányság) (baleset)

sugárzás

öröklött betegségek

kialakulhatnak

idegrendszer fejlődési

zavar, agy rendellenes

fejlődése

figyelem és koncentráció

zavar

érzékszervi, mozgásszervi

perinatális (szülés

közbeni)

koraszülés

köldökzsinór probléma

(nyakára tekeredik)

Oxigénhiány, trauma,

inkubátor hatás

agykárosodás

látássérülés, görcsös

bénulások

postnatálisan létrejövő baleset, betegség (Lyme

kór, agyhártyagyulladás,

diabétesz

fertőző betegség esetén, ha

az agy megfertőződik

táplálkozás okozta

az alaig észrevehető

tünetektől a súlyosig

terjedően sok féle tünet

jelentkezhet

11 Schmehl Júlia : Az értelmi fogyatékosság típusainak felismerése, pszichés sajátosságai és

életviteli jellemzői ,3 oldal

11

1 .Hivatkozás :Gordosné Dr Szabó Anna- Bevezetés gyógypedagógiába 12

Sérült személyiség fejlődése különbözik egy ép személység fejlődésétől,hiszen náluk

változik a környezethez való viszonyuk,akadályozott lehet a szocializációs képességük.

Fejlődésükhöz különböző szakemberek szükségesek ,hiszen fejlődésüket a normál

pedagógia módszerekkel nem biztos hogy meg tudják oldani. És vannak funkcióik

melyek nem vagy csak rendellenesen alakulnak ki (pl :beszéd ,mozgás).

A sérülés megjelenése ,súlyossága estenként különböző lehet .

1992 december 3-át az ENSZ a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította, hogy

felhívja a figyelmet a baleset, betegség következtében fogyatékossá váltak

problémáira.1981-1992 között szeptemberben 18-án a Rokkantak Napját tartották ez

volt az elődje .

3.3 Fogyatékosság típusai :

Beszélhetünk ,hallássérültekről ,látássérültekről ,beszédfogyatékosságról,értelmi

sérültekről , illetve mozgáskorlátozottakról . Ezek közül az értelmi fogyatékosságot

és a mozgáskorlátozottságot bővebben érintjük,hiszen a társadalmakban legtöbbször

e két csoport van többségben .

Az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki látás-, hallásszervi,

mozgásszervi, értelmi képességeit nagy mértékben vagy egyáltalán nem

birtokolja, illetőleg a kommunikációjában korlátozott, ami számára tartós hátrányt

okoz a társadalmi életben való aktív részvétel során. Más meghatározás szerint

fogyatékossággal élő ember minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai,

értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal

együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő

társadalmi szerepvállalását. (2007. évi XCII. törvény)13

I. Hallássérült

Melynek a fokozatosság alapján beszélhetünk nagyothallásról ( ez 30-70 DB

hallásveszteség ),illetve süketségről : 70 decibeltől nagyobb hallásveszteség.

Iskolai szűrések. Fontos a védőnő szerepe a szűréseknél!

12 Dr Szabó Anna- Bevezetés gyógypedagógiába Nemzeti tankönyvkiadó

Budapest ,2000 ,11-12 oldal

13 2007. évi XCII. törvény A fogyatékosságról

12

II.Látássérült

A károsodás az agyban ,a szemben és a látóidegben jöhet létre. Leggyakoribb okai :

Veleszületett szürke hályog , rövid látás ,kancsalság, tengelyferdülés stb .

Tipusai :-Gyengén látás

-Vakság

-Alig látók

-Nagyot látók

-Fényérzékelő

Épp gyermekek látásszűrése óvodában és iskolai szűrése során valósul meg

2,4,6,8,10,12 osztályban történnek és 18 év felett 2 évente ,ha a gyermek nappali

iskolai oktatásban részesül .A vizsgálat a Kettesy féle visus táblával történik .

Fontos a védőnő szerepe a szűréseknél!

III.,Beszédükben akadályozottak

A beszédfogyatékosok egy adott csoport tagjai akiknek a beszéd- és nyelvi

fejlődésük különböző okok következtében lassan indul meg , kórosan késik esetleg

meg sem indul vagy a már kialakult beszéd bármilyen szinten sérül.

Tipusai

-Afázia : a beszédképtelenséget jelenti

-Artikulációs zavar : lehet sejpítés

-Megkésett beszédfejlődés

-A beszéd ritmuszavara : dadogás ,illetve hadarás

IV. Értelmi fogyatékosság

V. Mozgáskorlátozottság

VI. Halmozottam sérültek : Azok a személyek tartoznak ebbe csoportba ,akik

egyszerre több területen akadályozottak

13

4.Értelmi fogyatékosság ( Oligofrénia )

Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és

környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelyek következtében az általános értelmi

képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve- számottevően

elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. (Czeizel-

Lányiné- Rátay)

Az értelmi fogyatékosság csoportba sorolása jelenleg leginkább az intelligencia

mérésével összefüggésben határozható meg. Amíg az általános teljesítőképesség a

különböző mérőeszközök, tesztek nagy mintán való kipróbálása során 100 pont körül

van, - vagyis az átlagember IQ-ja 100, addig a különböző mentális fejlődési

rendellenességek, sérülések rendszerint egy jól behatárolható IQ tartományba esnek.14

A genetikai eredetű értelmi sérülések egy része örökletességet, bizonyos családi

halmozódást mutat, másik részüknél a genetikai állomány sérülése"minden előzmény

nélkül" következik be.

Familiáris értelmi elmaradás: az értelmi elmaradás családon belüli nagyfokú

halmozódása következtében az érintetteknél általában átlag alatti intelligencia, illetve

enyhe fokú értelmi sérülés tapasztalható, különösebb kimutatható ok nélkül.

Génhibák: az örökítő anyag kisebb egységeinek sérülései. Ebbe a csoportba tartoznak

a veleszületett, öröklődő anyagcsere-betegségek következtében kialakult értelmi

sérülések.

Ide tartozik pl. a fehérje-anyagcsere zavara, a fenolketonúria. Az anyagcserezavarok egy

részének, pl. a fenolketonúriának a kizárására újszülöttkori szűrővizsgálatokkal történik.

Kromoszóma - rendellenességek: az örökítő anyag legnagyobb egységei a

kromoszómák. Az emberi sejtben 23 pár (46) kromoszóma van, ebből 22 pár testi, 1

pár nemi kromoszóma.

Mind a testi, mind a nemi kromoszómák rendellenességei értelmi sérüléssel járó

szindrómákhoz vezethetnek. Nemi kromoszóma - rendellenessége pl. a Turner

szindróma. Testi kromoszóma - rendellenessége pl. a Down szindróma.15

I. Csoportosítás :

2005-ben végzett kutatás szerint Magyarországon megközelítőleg 600 000

ember élt fogyatékossággal,közülük 60 000 értelmi sérült volt. A

fogyatékos személyekkel foglalkozó szakemberek ezt a számot néggyel

szorozzák meg ,így megkapják ,hogy hány embert érint a fogyatékossági

ügy. 2005-ben ez a szám 2 400 000 ember körül mozog (a lakosság több

14 Schmehl Júlia : Az értelmi fogyatékosság típusainak felismerése, pszichés sajátosságai és

életviteli jellemzői ,4 oldal 15 Schmehl Júlia : Az értelmi fogyatékosság típusainak felismerése, pszichés sajátosságai és

életviteli jellemzői ,6 oldal

14

mint 20 %-a ).Azonban ,ha az értelmileg sérült gyermekekés felnőttek

számát nézzük ,akkor is 240 000 emberről beszélhetünk ,akinek a

mindennapjait befolyásolják az értelmi fogyatékos embereket érintő

intézkedések ,jogszabályok.16

Súlyosságuk szerint :

- Súlyosan halmozottan sérültek : Régen őket nevezték idiótáknak .Ez a

legsúlyosabb fogyatékosság IQ : 10 -30 között van .Nem oktathatók és nem

képezhetők. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a

korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás

áll.

A fogyatékosságok a legkülönfélébb típusokban és súlyossági fokozatokban és

különböző időben jelenhetnek meg

-Értelmileg akadályozottak : Régen őket imbecilisnek nevezték .Ők a

középsúlyos értelmi sérültek .Az IQ :30-50 között van ).Nem oktathatók ,de

képezhetők.

-Tanulásban akadályozottak :Nekik enyhe értelmi sérülésük van (IQ: 60-80

között is lehet ).Ők voltak a Debilek. Oktatásba bevonhatók. Nagy szerepe van a

környezetnek,hogy hogyan próbálják fejleszteni és milyen ingerkörnyezetben nő

fel a fogyatékos gyermek.

16 Cseh Linda kutatása :Csak attól félünk ,amit nem ismerünk ,értelmi fogyatékos

emberek megjelenése a médiában ,7 oldal

15

5. Mozgássérültekről általában

I. Rövid történeti áttekintés

1932-ben jött létre az első mozgássérültekkel foglakozó intézmény Münchenben,ezt

Johann Kurz alapította. Itt még nem terápiás jellegű foglalkozások zajlotta ,csak

otthont adtak a sérülteknek. Magyarországon ,csak a XX. században jött létre a

mozgásfogyatékos gyerekek számára az intézményes oktatás ,mivel azelőtt enyhébb

sérülteket együtt foglalkozatták az ép társaikkal.

A központi idegrendszer károsodását következtében gátolt személyek konduktív

módszerrel örténő helyreállító nevelési –oktatási eljárását Dr Pető András dolgozta

ki és intézetett alapított ,amely 1985 óta viseli a nevét.17

1948-ban kezdődött a paralimpiai játékok története, amikor az angliai

Aylesburyben működő gerincsérültekkel foglalkozó kórház (Stoke Mandeville) brit

hadirokkantjaival, a 1948-as a londoni XIV. Olimpiai Játékok nyitónapjával

egybeesően, Dr. Ludwig Guttmann professzor, a kórház igazgatója megrendezi az

első Stoke Mandeville versenyt. Ennek keretében a kórház udvarán a kórházi betegek

részvételével kerekesszékes íjászverseny került lebonyolításra, amely az érintettek

számára óriási élményt jelentett, s ugyanakkor a Parasport fejlődésének .18

II.Mozgássérültek csoportositása

-A sérülés ideje szerint lehet : veleszületett,örökletes és szülés előtti -, és lehet

szerzett ártalom . Szerzett ártalomról akkor beszélhetünk ,ha a sérülés szülés közben

vagy szülés után keletkezett

-Sérülés helye szerint :Csont,illetve izomrendszer és izületek megbetegedése. És

idegrendszert érintő sérülésről is beszélhetünk

17 Gyógypedagógiai alapismeretek,Dr Isépy Mária ,35 .oldal 18 Dorogi László :A fogyatékos személyek teljesítménysportja és annak hatása a sport különböző

színtereire 7.oladal ,Budapest, 2005.

16

Típusai :

a)Nyomorékok

b) Testi fogyatékosok

c)Mozgáskorlátozott

d)Rokkant

e) Mozgásszervi fogyatékossággal él

Mozgásszervi elváltozások szűrése épp gyermekeknél az iskolában 2,4,6,8,10 és 12

osztályban történik,itt a leggyakrabban előforduló problémák : Lúdtalp ,Domború

-,Laposhát, Scoliosis ,Hanyatartás.

17

6. Hipotézis

Meglátásom szerint a legtöbb ember nem tudja ,hogyan viszonyuljon a

fogyatékos emberekhez ezért az ő közeledésük sokszor zavart,félelmet esetleg

megvetést kelt az egészséges emberekben. Ennek oka véleményem szerint, hogy

társadalomnak nincs elég információja a mentálisan sérült emberekről,így akinek az

ismerősei illetve családtagjai között nincs fogyatékos személy az kevésbé vagy

egyáltalán nem érdeklődik a sérült emberek iránt . Mivel nem ,vagy csak kevésbé

érdeklődnek fogyatékos személyek iránt ,ebből adódóan ezeknek az embereknek kevés

információjuk van a sérült személyekkel kapcsolatba .Így sokszor téves információk

alapján ítélnek meg főleg mentálisan sérült személyeket .Ezért sokszor inkább elkerülik

őket ,mint sem hogy közeledjenek feléjük.

Tapasztalatom szerint az értelmileg sérültek félelmet és zavart keltenek .Sokan nem is

szívesen állnak szóba velük. sőt legtöbbször kerülik a velük való szemkontaktust ,illetve

megdöbbenést kelt sokakba ,ha valaki ismeretlenül szóba áll egy értelmi fogyatékossal

.

Kutatásom célja az volt hogy felmérjem : a társadalom bizonyos korcsoportjai hogy

viszonyulnak a fogyatékos személyekhez .

Kíváncsiak voltunk ,hogy egy adott korosztály csoport , jelen helyzetben a 15 és 50

év közöttiek valóban távolságtartóbbak e az értelmi fogyatékos emberekkel ,mint a

mozgáskorlátozottakkal szemben ? Mennyire fogadják el a fogyatékos embereket ?

Tisztábban vannak e az egészég és fogyatékosság fogalmával ? Melyik

18

fogyatékossággal empatikusabbak vagy esetleg minden sérült embert elfogadnak a

társadalom teljes értékű tagjának ? És helyesnek bizonyul e a feltevésünk az emberek

hozzáállásáról az értelmi fogyatékos és mozgáskorlátozott emberekkel szemben vagy

sem ?

6.1 Kérdőív elemzése

Hipotézisem alapján a társadalom még mindig nem fogadja el teljes mértékben

a fogyatékossággal élőket, közülük is leginkább mentálisan sérült személyekkel

szemben vannak előítéleteik .Ebben a kutatásba azt vizsgáltuk ,hogy a társadalom

bizonyos csoportjai hogyan viszonyulnak a fogyatékos személyekhez és közülük is

leginkább mentálisan sérültekhez ,illetve a mozgáskorlátozottakhoz és végtag

hiányosokhoz. Kerestük a választ,hogy valóban vannak- e az egészséges embereknek

előítéletei a sérültekkel szembe ?Képesek - e teljes mértékben elfogadni őket ?Melyik

az a fogyatékosság amelyik kevésbé zavarja az egészségeseket ? Kapnak - e elegendő

információt a sérültekről vagy sem ? Illetve valóban a mentálisan sérülteket fogadják

e el kevésbé a fogyatékkal élők közül ?

A szakdolgozatom kutatási módszerének a kérdőívezést választottam ,amit az

interneten keresztül lehetett anonim módon kitölteni . A kérdéssor huszonnyolc zárt

kérdést tartalmazott és százan töltötték ki . Amit 15 és 50 év közötti töltött ki .

Az így kapott 100 válaszból alakult ki a kutatás eredménye .A kitöltők

statisztikai adatai alapján 58 nő és 42 féri válaszadó volt.

19

Az első kérdés (1.ábra - Az ön életkora) az életkorra vonatkozott ,melybe 5

korosztály csoportot adtam meg. Ennek alapján a válaszadók 9 .6% 15 év 20 év közötti

, 72 .7% 20 és 30 év közötti ,5.4% 30 és 40 év közötti és 2.2 % 50 éves vagy idősebb

volt. Ebből az adatból kitűnik ,hogy a legtöbben a 20 és 30 év közöttiek voltak ,így a

kapott eredmények ezen korosztály válaszai alapján jöttek ki.

20

Az 2. ábra (Lakóhelye) jól ábrázolja ,hogy lakóhely alapján a 100 válaszadóból

legnagyobb számban községben élnek , megyeszékhelyen és városban lakók aránya

megegyezik és falun él a kiöltők 11.6 %-a lakik .

A 3. ábrán jól kivehető ,hogy arra kérdésre ,hogy mit jelent az egészség

kifejezés a 100 válaszadóból nagy meglepetésünkre csak 70-en válaszoltak

helyesen,azaz ők tudták ,hogy az egészég jelentése nem más, mint : Testi -,lelki jólét

állapota és nem csak a betegség nyomorékság hiánya. Egy válasz sem érkezett a

fogyatékosság hiányára és a szociális jólétre. Viszont 16.8 % szerint az egészség a testi

jólét állapota és 9.5 % úgy gondolja az egészég a betegséghiánya.

21

A 4.ábrán ,azaz ,hogy mit jelent a fogyatékosság ?

A fogyatékosság jelentésével nagy meglepetésre többen voltak tisztába ,mint

az egészség fogalmával ,azaz helyesen tudták ,hogy a fogyatékosság jelentése nem

más ,mint : Az ember normális érzékelő vagy értelmi funkcióiban (ilyen a járás, látás,

a környezettel való interakció stb.)szükséges képességeinek teljes -, részleges –

,átmeneti- vagy végleges hiánya. Viszont közel 15 % a fogyatékos szó ,csak az ember

normális értelmi funkcióban szükséges képességek hiányát jelenti,azaz szerintük csak

egy mentálisan sérült tartozik a fogyatékosok közé .

Illetve 6.6 % gondolja úgy hogy a fogyatékosság jelentése nem más ,mint az

ember normális érzékelő funkcióiban szükséges képességek részleges vagy teljes

hiánya ,azaz szerintük fogyatékosnak a látássérültek és hallássérültek sorolhatók.

22

Előfordult –e a családjába illetve ismerősei között értelmi fogyatékos személy ?

Erre 100 főből 24-en válaszoltak úgy hogy igen ,előfordult (1.táblázat),és ezek közül

a személyek közül 88-an találkoztak már mentálisan sérült emberrel ( 2.táblázat ).

Mozgássérülttel 81 fő találkozott,ebből 18 válaszadó ismerősei vagy a családtagjai

között előfordult mozgáskorlátozott. És a legtöbbjük közeli ismerősei között

(1.táblázat ) előfordult végtaghiányos személy. És a kapott 100 kitöltőből ,csak 10-en

nem találkoztak végtaghiányos személlyel.

23

A kapott válaszokból jól kivehető ,hogy az emberek többsége 55.9% gyakran

tartja magát empatikusnak és közel 30 %-ba gondolják úgy,hogy mindig empatikusok

másokkal szembe és csak 1.= % gondolja úgy hogy egyáltalán nem megértő másokkal

szemben .

( 5.ábra-Menniyre tartja magát empatikusnak ? )

Arra kérdésre,hogy ön mit gondol kit fogad el a leginkábba társadalom ?(

3.Táblázat) ,jól kivehető ,hogy sokan úgy gondolják ,hogy a hallássérültek

,látássérültek mozgáskorlátozott és végtaghiányos személyek közül az értelmileg

sérülteket fogadja el a társadalom a legkevésbé. A szerint ,hogy kik azok akiket a

24

társadalom kevésbé fogad el utolsó helyre kerültek 27.3%-al a mentálisan sérülteket ,2

helyre hallássérültek 4%-al, ehhez képest az első helyre kerültek mozgáskorlátozottakat

,mivel csak 2% gondolja úgy hogy őket nem fogadják el a társadalom .A kapott

válaszokból az is kiderül ,hogy az akit a legjobban elfogadnak a mozgássérültek ők 55.6

% kaptak,második helyen a látássérültek 50.5 %-al, 3 helyen hallássérültek 49.5%-al

,utolsó előtti helyen a végtaghiányosak 38.4%-al és végül a legutolsó helyen a

mentálisan sérültek állnak 11.1%-al. Ezekből a válaszokból jól látható,hogy az

értelmileg sérültek végeztek a legrosszabb helyen ,viszont a mozgáskorlátozottak jó

helyen megítélést kaptak.

Talán a 3.Táblázat kapott eredményére,miszerint a mentálisan sérültek végeztek

a legutolsó helyen ,miszerint a társadalom őket nem fogadja, el választ ad a 6.ábra.

Melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen érzelmet vált ki egy értelmileg sérült

ember az egészségesekből. Legnagyobb számba 47.6 % zavart keltenek , 23.3 % -ban

szánalmat ébresztenek, kitöltők 14.2% szerint félelmet okoznak ,10.2% egyéb válasz

érkezett : ebbe döntő többségben a sajnálat szerepelt ,de kiváltanak még együttérzést és

szomorúságot is .Csak 5.2 % gondolja úgy hogy semmilyen érzelmet nem váltanak ki

a mentálisan sérültek.

25

A 100 kitöltőből csak 1 személynek bevallása szerint vannak előítéletei

mozgássérült és értelmi sérült személlyel szemben .Értelmi fogyatékossal szemben 6.6

% ( 25 fő)véli úgy hogy vannak előítéletei. Mozgáskorlátozott szemben a válaszadókból

senki nem gondolja úgy hogy lennének előítéletei .És 92.1 % (74 fő )szerint sem a

mozgáskorlátozottak ,sem pedig az értelmileg sérültekkel szemben nincsenek előítéletei

.

26

A 7 ábrába kapott eredmények szerint a válaszadók közül 74 gondolják

úgy,hogy egyáltalán nincsenek előítéleteik és 93.3% úgy gondolja hogy nem zavarná,ha

integrált iskolába vagy munkahelyen kéne tanulnia illetve dolgoznia (8.ábra ) és csak

6.8 % nem választana ilyen munkahelyet és iskolát szívesen. Mégis 5.5% válaszoltak

úgy ,hogy gyermeküknek nem választanának integrált iskolát. Csak 38.4% választana

ezt a lehetőséget. És magas 56.2% válaszolt úgy,hogy attól függően választana

integrált iskolát,hogy milyen fogyatékossággal élők tanulnának a gyermekével együtt.

(9.ábra)

27

A mentálisan sérülteket választanák legkevésbé ,hallássérültek ,látássérültek

,végtaghiányosok és mozgáskorlátozottak közül,ha szomszédnak ,diáktársnak ,barátnak

illetve párjuknak választhatnák őket. Párjuknak csak 4.8 % választaná őket és 16.4 %

,hogy a szomszédja legyen .Az első két helyen a mozgássérültek és végtaghiányosok

állnak ,őket választanák leginkább :párjuknak,barátjuknak ,szomszédjuknak és

diáktársuknak is .Közülük 31.2 % Mozgáskorlátozottat és 23.7 % végtaghiányos

személyt is választana párjának.A hallássérültek végeztek a 3 helyen őket 23.1%

választaná párjának ,ez a szám körülbelül megegyezik azzal ,hogy végtaghiányosok

mennyien választanák párjuknak. Utolsó előtti helyen a látássérültek végeztek a

mentálisan sérültek után ,viszont ők csak kevés pontszámmal maradtak le a

hallássérültek mögött. (4.Táblázat )

Arra kérdésre ,hogy kit választana útitársának ? ( 5.táblázat ) Értelmileg sérülttel

a többi válaszhoz képest alacsony 32.6 % mondta azt hogy szívesen választaná,de a

mozgássérültekhez ,végtag hiányosokhoz látássérültekhez és hallássérültekhez képest

magas 67.5 % válaszolt úgy, hogy nem akarna együtt utazni egy mentálisan sérülttel.

Viszont az előző válaszokhoz képest (lásd 4.táblázat) egy hallássérültet és látássérültet

választanák leginkább útitársuknak.

A 4 . és 5. táblázatból észrevehető ,hogy ezek az adat is ellent mondanak azzal miszerint

74 főnek egyáltalán nincsenek előítéletei fogyatékossággal élővel szemben.

28

10A. ábra alapján ,ha a terhesség során kiderülne ,hogy értelmileg sérült lenne

a magzat 37.9 % elvetetné a magzatot, ezzel ellentétben ,ha az derülne ki hogy nem

megfelelően fejlődött ki a magzat valamelyik végtagja 28.4 % nem tartaná

meg.(10B.ábra)

Összesen 36-an válaszoltak úgy ,hogy,ha az orvos azt mondaná ,hogy nagy

valószínűséggel értelmileg sérült magzat születne ,megtartana,vagy azért mert

mindenkinek joga van az élethez ,vagy bízna abban ,hogy tévedtek az orvosok ,illetve

29

elfogadná ,hogy nagy valószínűséggel értelmileg sérült gyermeke születne és

felkészülne a várhatóakra.

Ezzel szemben 48-an megtartanák akkor a magzatot ,ha az orvos azt mondaná,

hogy valamelyik végtagja hiányzik a magzatnak vagy nem fejlődött rendes. A

válaszadók közül 26-an tartózkodtak ,hogy mit csinálnának ha kiderülne a mentális

sérülés.

A válaszadók közül 27 fő nem vállalna mentálisan retardált gyermek mellé egy

másik gyermeket, ezzel ellentétben mozgáskorlátozott és végtaghiányos gyermek mellé

csupán 18-17 fő nem vállalna. Egyenlő arányba 46 fő gondolja úgy, hogy vállalna

mozgássérült és végtaghiányos gyermek mellé,és csak 30-an vélik úgy, hogy mentálisan

sérült mellé vállalnának még egy gyermeket. Viszont 43-an tartózkodtak az értelmileg

sérültekkel kapcsolatba és 37 fő tartózkodott a végtaghiányos és mozgássérülttel

kapcsolatba. (6. Táblázat )

30

Nem zavarna 70 főt, ha végtag hiányos szerepelne egy fiataloknak szóló

műsorban/újságban, de 30 főt zavarna a hiányzó végtag hiánya, vagy mert ez eltér a

megszokottól .90 főt nem zavarná a protézis látványa és csak 10 fő mondta azt, hogy

zavarná a protézis látványa ,vagy azért zavarná ,mert eltér a megszokottól. Ebből a

7.táblázatból az derül ki ,hogy a protézissel rendelkező személyt szívesebben látnák

az emberek egy fiataloknak szóló műsorba.

45 személy gondolja úgy ,hogy nem foglalkoznak eleget a fogyatékos

személyekkel a médiában és többet információt kellene a médiának közvetíteni ,17 fő

szerint (16.8% ) eleget fogalakoznak velük. 32 fő véli úgy ,hogy csak néha

fogalakoznak velük ,és 6-an vélik úgy ,hogy nem foglalkoznak eleget a sérült

emberekkel ,de nem is érdekli ez a téma. (11.Ábra )

31

A válaszok alapján ,hogy melyik médiás szerv foglakozik a legtöbbet a

fogyatékosokkal az első helyen 24.7 %-al az internet, második helyen 20.1 %-al

televízió,harmadik helyen 12.9 % az iskola és az egyház szerepel. Az emberek

véleménye szerint politika 4.1 % és a rádiókban hallani a legkevesebbet a sérült

személyekről .10.3 % szerint egyik szerv sem foglalkozik a sérültekkel.

A válaszok alapján 83.8% úgy vélik,hogy a mentálisan retardált személyek

családjának sokkal nehezebb dolga van és nehezebben boldogulnak ,mint egy

32

mozgássérült személy családjában .Míg csak a válaszok 16.2 %-ban gondolják úgy

,hogy a mozgássérült családjának van nehezebb dolga a mentálisan sérültekkel

szemben.

7.Összegzés

A kérdőívben 100-an vettek részt közülük ,a legtöbben 20-30 év közöttiek voltak .

Összesen 56-an közülük vagy megyeszékhelyen ,vagy városban élnek és csak 44-en

laktak közülük faluba vagy községben. 100-ból 30-an nincsenek tisztába az egészég

fogalmával. Sokan empatikusnak tartják magukat és véleményük szerint egyáltalán

nincsenek előítéleteik,értelmi sérült személlyel vagy mozgáskorlátozottal

szemben ,mégis a válaszokból kitűnik ,hogy 100-ból 43-an nem választana útitársának

fogyatékos személyt. 65-en értelmi ,fogyatékossal nem szíves utaznának ,párjuknak

is ,csak 9-en választanák őket. Viszont a kutatás alapján az is észrevehető ,hogy a

fogyatékosságok közül a mozgássérülteket tolerálják a legjobban és őket választanák

a legtöbben barátjuknak ,párjuknak és diáktársuknak is.

Értelmi fogyatékos gyermek mellé kevésbé ,de mozgáskorlátozott ,illetve végtag

hiányos gyermek mellé nagyobb arányban válnának még egy kisgyermeket.

A válaszadókból 83% véli úgy ,hogy egy mentálisan sérültet nevelő családjának

nehezebb érzelmi és gazdasági szempontból is .

Az értelmi fogyatékosok minden téren legrosszabb helyezést értek el ,így

megállapítható ,hogy a hipotézis helyesnek bizonyult .Hiszen 20-30 év közötti

korosztály valóban velük szembe a legzárkózottabb ,illetve őket mindenbe utolsónak

választanák .Viszont meglepő módon a mozgáskorlátozottak és végtag hiányos

személyek mindenbe jó „helyezést értek el „ azaz sokan ,inkább őket választanák a

hallás- ,és látássérültekkel szemben is .Így a hipotézisünk igaznak bizonyult ,hisz

sokakban rengetek előítélet van még a fogyatékosokkal szemben és sokan még mindig

elzárkóznak tőlük .

33

6. Záró gondolatok

Szerintem az értelmileg sérültek illetve a mozgáskorlátozottak akkor kapnának

pozitív megítélést ,ha a médiába sokkal többet foglalkoznának velük .És ,ha több

rendezvény lenne ,amibe ,bemutatnák ,azt amire egy értelmi fogyatékos és egy

mozgáskorlátozott képes .Ha szakemberek (orvosok ,logopédus ,gyógytornász ,védőnő

stb..) előadást tartanának az őket érintő témába és az érintett családok is beszélnének az

őket érintő nehézségekről és örömökről ,hogy ezáltal segítsék elő az átlag ember jobb

megítélését a fogyatékosságról .

Fontos szerepe van a védőnőnek is ,hiszen a több korosztállyal van kapcsolatban és

egészségnevelő előadásokat tarthat az egészséges életmódról, egészségkárosító

hatásokról ,tudatos családtervezésről stb . Várandós gondozás keretein

belül ,felvilágosítást nyújt a vizsgálatokról ,magzatvédő vitaminokról ,hogy minél

egészségesebb magzat szülessen .És újszülött kortól iskoláskorig végig kíséri a

gyermek és a család életét , a tanácsadásokkal ,státusz vizsgálatokkal ( ahol az adott

korra jellemző ,érzékszervi ,mozgásszervi ,testtömeg és hosszmérést végez az

orvossal ) és család látogatások során . Probléma estén a családnak megpróbál a lehető

legjobb segitséget nyújtani és szakemberekhez irányitni őket. Mivel a védőnőnek nagy

szerepe van az egészségnevelésben ,így szervezhetnének szakemberekkel együtt

előadást ,hogy minél közelebb hozzák a fogyatékos személyt az épp emberek

számára .Ilyen előadásokat iskolás korban kellene elkezdeni ,hogy már fiatalkorban

segítsék a mássággal szembeni elfogadást .

Véleményem szerint az is sokat segítene,ha több rendezvényt szerveznének ahol a

sérült emberek és egészségesek együtt tölthetnének ilyen lenne például : értelmi

fogyatékosok által előadott műsor ,színdarab vagy esetleg egy vetélkedő amelyben

mozgáskorlátozottak nehézségeit élhetjük át. Így csökkenhetnének a téves gondolatok

és kevesebb nehézséget okozna a fogyatékosoknak beilleszkedni a társadalomba.

Minél több pozitív viszhangot kapnának ezek az emberek annál elfogadóbbak és

megértőbbek lennének az emberek velük szemben

Így saját tapasztalataim és másoktól hallott vélemény alapján úgy ,gondolom hogy

a fogyatékosság egy olyan téma amiről a legtöbb embernek hallania kell,így hamarabb

csökkenne a velük szembeni sztereotípiák. .

Hans Wockens szavaival zárnám a szakdolgozatot, mi szerint :

34

„A fogyatékosok normálisak .Nem tudnak olyan jól beszélni ,olyan jól futni,nem tudnak

olyan jól gondolkodni és ami még egyébként a korlátozottságból és a fogyatékosságból

adódhat. De a döntő az, hogy ezek a zavarok ,sérülések ,akadályozottságok az ő emberi

létük faktorai. Az akadályok nem alkotják az ő életük lényegét. A tökéletlenség nem az

lényegük, hanem minden emberinek egy példája. A tökéletlenség nem az épeket

különíti el a fogyatékosoktól,hanem összeköti a fogyatékosokat és az épeket.”

/Hans Wockens/

35

Irodalomjegyzék :

1.Bárczi Gusztáv: Gyógypedagógia története -18. kiadás

Tankönyvkiadó , Budapest. , 1998.

2. Dorogi László , A fogyatékos személyek teljesítménysportja és annak hatása a sport különböző

színtereire , Budapest, 2005.

3. Isépy Mária: Gyógypedagógiai alapismeretek , Comenius Bt., Bécs -1996.

4. Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezetés a gyógypedagógiába

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 7.-kiadás

5. Lampé László: Szülésznők könyve ,

Medicina könyvkiadó Rt, Budapest, 2006.

6. Létai Dalma: Gyógypedagógia ,Comenius Bt., Bécs, 1996.

7. Kissné Szentmihály Marian – Pót Viktória :Fogyatékkal élő emberek

8 .Kőszeghy Miklós – Parragh Szabolcs „…nem voltak fogyatékosok a történelemben…”

A fogyatékosság jelensége a történettudományban

Budapest, 2003. tavasz

9.Mezeiné dr Isépy Mária: Gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek

Comenius Bt., Bécs, 1997.

10.Szabóné Kálmán Judit: Családgondozás – krízis prevenció

Medicina könyvkiadó Rt., Budapest, 2004.

11.Schmehl Júlia : Az értelmi fogyatékosság típusainak felismerése, pszichés sajátosságai és

életviteli jellemzői

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának

fejlesztése” keretében készült. Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

12 .Szciológia jegyzet

13. Thomas Gordon : P.E.T A szülői eredményesség tanulása

2. Változatlak kiadás . Gondolat , Budapest , 1991

14.Vízvári László: Egészségtan , Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2007.