816

mellett megvett egy millió rönköböl csak 1500 darabot szállít­hatot t Angolországba.

Eltekintve a szép és értékes fodros diófának kiszállításától, az ázsiai Oroszország belseje a fakivitelt illetőleg soha sem jöhet tekintetbe. Másrészt azonban előreláthatólag meglehetős bizton­sággal lehet állítani, hogy keleti Szibéria kedvezőbb fekvésű erdei valamikor a földteke legtávolabb fekvő vásárterei t is szivesen látott fatartalékkal fogják ellátni. Tevékeny vállalkozó szellem és megfelelő töke a fakereskedelmet Szibériában gyors felvirágozta­tás ra hozná . A fakereskedönek azonban nemcsak a meglehetősen kedvezőtlen topografikus viszonyokkal, a jó közlekedések és utak hiányával és óriási távolságokkal kell számolnia, hanem a munkaerő­hiánynyal is. Ily nagy nehézségekkel a kisiparos meg nem mér-kőzhetik. Innen van az, hogy Szibériának sok erdődus vidéke nemcsak hogy erdőkincseit ki nem viszi, hanem még sok fát hoz be Amerikából.

A szibériai vasút, a kikötők felszerelése a primorszki kerü­letben és a hadi kormány jelenleg óriási fatömegeket használ­nak fel. G. J.

A gyümölcsfák és a szőlő kárttevö rovara i . Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter megbízásából irta Jablonowsíá József, a m. k. állami rovar tani állomás főnöke. Négy szines táblával és 20 rajzzal. Ára 1 korona. (Lelkészek, tanítók és jegyzők levelezőlapon történő megrendelésre a minis terumtól ingyen kapják.)

A jeles szerzőnek ezt a kitűnő kis füzetét, a mely a föld­mivelésügyi minister f. é. kiadványainak 3. számát képezi, gyümölcs­fatenyésztéssel is foglalkozó erdőgazdáinknak a legmelegebben ajánl­hatjuk. Bizonyára sok ese tben veendik jó hasznát a benne foglalt tanácsoknak, ha kertjükben valamely rovar pusztitólag fellép.

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK i.

Felhívás a fo lyó év őszén tar tandó erdészet i ál lamvizsgák tárgyában.

A folyó év őszén erdészet i államvizsgát tenni szándékozók figyelmeztetnek, hogy a vizsgaletétel engedélyezéseért a fennálló

817

szabályzat ér te lmében beadandó folyamodványaikat a szabály-szerüleg szükséges okmányokkal és szakbeli leírással felszerelve legkésőbb f. évi augusztus hó végéig az erdészeti államvizsgáló bizottság elnökéhez (Budapest, földmivelésügyi ministerium erdé­szeti főosztálya V., Zoltán-u. 16.) bérmentve küldjék be .

Budapesten, 1902. június hó 5-én. Sóltz Gyula,

e lnök .

K Ü L Ö N F É L É K . A délafr ikai fak iv i te l k é r d é s e . Lapunk mult számában

érintettük e kérdést, megemlékezvén az osztrák kormány azon törekvéseiről, melyeknek czélja az ottani piacz meghódítása. Azóta a magyar kormány is tett e téren kezdeményező lépéseket, amennyiben Láng Lajos kereskedelmi minister ur egyik szaktudósitóját , Pirnitzer Gyulát a piacz igényeinek tanulmányozása végett Dél-Afrikába küldötte. Értesülésünk szerint a „Magyar Fakereskedők és Faipa­rosok Országos Egyesülete" részéről. Pirnitzer figyelme felhívatott a hazai fakereskedelem érdekeire, sőt az egyesület a szükséges írásbeli ú tmutatással is ellátta. Különösen a vasúti talpfák exportja kecsegtet reményekkel s kivált ha bükktalpfáinknak tudnánk ott piaczot teremteni , ez nem eléggé mél tányolható vívmány volna.

Indokoltnak tar tanok, hogy a mennyiben Pirnitzer szerzendö tapasztalatai a hazai fakereskedelem térfoglalására biztatóak, a kormány az érdekelt néhány fa-nagykereskedővel egyetemben egy specziálisan fakereskedelmi szakismeretekkel biró egyént küldene ki Dél-Afrikába, aki e szakma érdekeinek képviseletét beha tóbban teljesíthetné, mint Pirnitzer a ki á l ta lános természetű megbízással bir.

Aránylag kevés oly nagy fakereskedelmi czégünk van, aki a dél-afrikai kivitellel foglalkozhatnék, de ezeknek ily irányú üzletei közvetve minden esetre előnyére válnának többi fakereskedőinknek is. Az ottani térfoglalás legfőbb feltételei az angol méretekhez való alkalmazkodás és pontos teljesítése azoknak a szigorú követel­ményeknek, melyeket az angol rendelők az á ru minőségéro és a szállítás idejének be ta r tásá ra nézve t ámasz tan i szoktak.

8 1 8

A svéd fa értesülésünk szerint már nagy mennyiségben özönlik Dél-Afrika felé. Bizonyára Amerika is buzgólkodik e téren Ha ezen versenytársak miat t fakereskedelmünk esetleg nem is számi tha tna nagy sikerekre Dél-Alfrikában, mégis van reményünk a fapiaczi viszonyok javulására , mer t ez a konkurrenczia kevésbé lesz érezhető Németországban, a hol ismét több reményünk lehet a térfoglalásra.

V á l a s z F o r u b s z k y Gy. „ N é h á n y szó F e k e t e L -e l ő a d á s á h o z " cz. c z i k k é r e . Az idézett czikk bevezető sorai u tán a következő tétel á l l : „Előadó felolvasásomra hivatkozva, e lőadásának I. részében olyan szinben tüntet fel, mintha a gyakor­lati életből felhozott h ibákat erdőgazdasági berendezésünk illetőleg az e t á rgyban kiadott 23374,880. sz. ministeri utasítás hiányossá­gának t ud t am volna be . "

Erre a tételre vonatkozólag ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy én az abban foglaltakat sem nem állítottam, sem állí­tani nem akar lam. De ha mondata im egymásutánja mégis azt a látszatot kelti, — amit e lőadásomnak nyomtatásban való utólagos átnézése u tán nem tagadok, •—• ezt a tényt nagyon sajnálom, és kérem Porubszky Gy. erdőmester urat, hogy azt, mint szándé­komtól távol állót, t isztán a forma hiányosságának tekintse. Én egyszerűen csak reá akar tam mutatni arra, hogy ama ministeri u tas í tás nem állja útját az egyszerűsítésnek.

Hogy az erdőmester ur nevét előadásom I. részében gyakran emlí te t tem, annak egyáltalán nem volt polémikus czél ja ; hanem egyedüli oka az volt, mert előadása némely részleteihez kellett a z én nézete imet csatolnom.

Egyszersmind örömömnek kell itt kifejezést adnom, hogy mindket tőnknek czélja az egyszerűsítés, és hogy a dolog lénye­gében egyet értünk. Az nagyon természetes , hogy ily szövevényes é s sokoldalú tárgyban a nézetek a részletekre nézve többé-kevésbé eltérnek, és csak beható eszmecsere után fognak összesimulni.

Igazán sajnálnám, ha előadásom szakközönségünk egy részénél a polémia színében tűnt volna fel ; mer t én annak nem vagyok barát ja és komoly szakdolgok megbeszélésénél inkább károsnak tar tom, mint hasznosnak. De h i ába ! Néha az embert önként bele

819

viszi nem eléggé fékezett eszmemenete , mint a huszár t a lova, a csetepatéba.

Dolgozzunk tehá t ezután is vállvetve, egymás mellett , ne pedig 'egymás ellen.

Ez az én felfogásom, és sajnálom, ha e lőadásom formája az ellenkező feltevésre adott okot. FeTcete Lajos.

B u d a p e s t fa- és k ő s z é n f o r g a l m a mé te rmázsákban kife­jezve a legutóbbi öt évben a következő vol t :

B e h o z a t a l Kivi te l

f 1897 1.362,056 509,654 1898 1.798,836 517,256

Műfa 1899 . . . . . . 1.157,006 364,001 1900 . . . 1.056,501 514,547 1901 . 927,617 481,108

1897 1.154,503 21,622 1898 1.963,520 40,567

Tűzifa • 1899 1.632,179 6,230 1900 1.865,656 9,332 1901 1.988,390 15,227

í 1897 . 10.341,963 185,639 1898 10.306,810 163,592

Kőszén - 1899 9.119,103 161,577 1900 10.551,181 357,656 1901 11.262,523 731,865

Erdei i p a r v a s u t Görgényben . A kolozsvári m. kir. erdőigazgatósághoz tar tozó görgényi u rada lomban az eddigi vizén való szállítási mód felhagyása mellett legközelebbi időben a vasúton való szállí tásra fog át térni a kezelés.

Hogy a Görgény völgyében tervezett erdei iparvasut kiépítése lehetővé tétessék, az erdöigazgatóság 1904-től kezdőleg 15 év alatt mintegy 500,000 m3 fenyő és 1.000,000 m3 bükkfának kihasz­ná lásá t tervezi a vevő fél azon kötelezettségével, hogy ez a vasu ta t saját költségén építse ki.

E nagy arányú kihasználás a vállalat jövedelmezőségét minden kétséget kizáró módon biztosítani fogja, e mellett igen hasznos befektetést fogna képezni bükkfa-feldolgozó gyáraknak

820

létesítése, mert a rendelkezésre álló nagy bükkfakészlet és a kedvező kihasználási viszonyok ily gyárak berendezésé t teljesen indokolják.

Mint értesülünk a becslési munkák már folyamatban vannak s az árverés még ebben az évben meg lesz tar tva.

F o g ó f a z e k a k r ó l . A növényvilágra káros emlősök és rovarok fogási módjairól különféle tanácsok s javaslatok állanak rendelkezésre. Egyik jobb, természetesebb s olcsóbb, — a másik rosszabb, mesterkélt , tehát drágább. Eltekintve a tényleges kártól, melyet ezen élő lények különösen a csemeteker tekben sokszor okoznak, valósággal bosszantó is, midőn az ember legjobb munkál­kodásá t s legserényebb törekvéseit látja tönkretéve.

A kezelésemre bizott állami csemeteker tben az ásási s vetési munkák alkalmával alig lehetett e tavaszon is valami kártékony állatot, bogara t észrevenni. Mihelyt azonban a vetés készen volt, alig pá r napra reá m á r számos vakondturás- , áskamenet , egérlyuk stb. csunyitotta el mindenfelé az ágyasokat. Hamarjában próbál tam sérumot , phosphort , a rsenicumot stb. mindenfélét, de bizony a ha tás nem igen mutatkozott .

Végül eljött a vásár s ezzel jöttek a fazekasok is. Rögtön le is foglaltam 26 drb fazekat — több alkalmast sajnálatomra nem kaptunk — s kiraktuk őket az elkészített ösvényekre s hor­nyokra. Nem hinné az ember, hogy mi minden kártékony ront, bont s teszi tönkre a kertet. Alig egy hét alat t fogtunk: 2 cziczkányt, 6 mezei poczokot, 19 egeret, 4 vakondot, 186 Melolontha vulgárist , 21 . Saperda populneát , 34 Agrilus viridist, 5 Cryptor-hynchus lapathit , 126 Grillotalpa vulgárist, 18 Saperda carchariast , 14 Rhopalopus insunobricust , 38 Buprestis viridist, 22 Carabus hortennist , 57 Chrisomela populit és 174 egyéb bogarat .

Tessék bárkinek megpróbálni , igen érdekes dolgokra fog reá jönni . Craus Géza.

Halá lozások . Danhelovszky Adolf, a valpói és miholjaczi u rada lmak jószágigazgatója f. évi május hó 27-én Bécsben 77 éves korában meghalt . A boldogult különösen két müvével tünt fel. az erdészeti i rodalom t e r é n : Abhandlung über die Technik des Holzwaarengewerbes in den Slavonischen Eichenwáldern (Pécs 1873) és Tafeln über Visirmasse, Lángén und Slárken des

821

deutschen Binderholzes (Pécs. 1869.) — Hethéssy László, a nadrági vasipartársulat erdésze, az Orsz. Erd. Egyes, rendes tagja meghal t . Béke hamvaikra .

Változások és kitüntetések az erdészeti szolgálat köréből.

Homek Gyula Coburg herczegi erdőmester Vereskőről (Gömörmegye) Szent-Antalra (Hontmegye) helyeztetett át.

A magyar királyi földmivelésügyi miniszter Somkereki Gusztáv m. kir. főerdészt a szászsebesi erdőhivatal központi szolgálatához áthelyezte és a pénztárosi teendők ellátásával megbízta.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter Lipcsey László erdészt a soóvári erdőhivatal kerületéből — a szolgálaf érdekében —• az orsovai erdőhivatal kerületébe helyezte át és ideiglenesen a herkulesfürdői erdőgondnokság veze­tésével bizta meg.

EEDÉSZETI LAPOK. 55