Egyesületi közlemények.

(Az országos erdészeti egyesület 1889. évi szeptember hó 21-én tartott rendes választmányi ülésének jegyzőkönyve.)

Jelen voltak : Gróf T i s z a Lajos elnök ő exja; B e d ő Albert első alelnök; B e l h á z y Emil , B o t h ó Imre , E l e ő d Jósa, G a r l a t h y Kálmán, H a v a s József, H o f f m a n n Sándor, L u c z e n b a c h e r Pál, P o d h r a d s z k y András, R u t s k a Tiva­dar, S z a b ó Adolf választmányi tagok; T o m c s á n y i Gusztáv alapitó tag, H o r v á t h Sándor titkár és H a n t o s János pénz­tárnok.

G h y c z y Emil, E a 11 i n a Károly, S c h o 1 c z Rezső, V a n k e Sándor és T o m c s á n y i Gyula elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg az ülésen.

I. A pénztár állásáról a titkár a következőket jelenti : Az egyesület bevételei a folyó év ja ­

nuár 1-től kezve a mai napig . . . 18 .811 frt 95 kr, kiadásai ugyanezen idő alatt . . . 1 0 . 3 4 8 „ 39 kr t tesznek ki, pénztári készlete tehát . . 8 .463 frt 56 kr.

A kimutatott bevételekből 860 frt uj készpénz alapitvány fejében, 2165 frt 55 kr kötelezvényekben tett alapítványok törlesztésére, 503 frt 36 kr a W a g n e r Károly alapitvány javára, végül 4 frt 10 kr a B e d ő Albert alapitvány javára folyt be. A többi bevételekre tehát 15 .278 frt 94 kr esik.

A kiadásokból 4 2 4 0 frt 50 kr oly összeget képez, mely a m. kir. államnyomdának az 1 8 8 8 . évre vonatkozó nyomdai költségek fejében lett kifizetve. A rendes folyó és más átfutó és rendkívüli kiadásokra tehát összesen 6107 frt 89 kr hasz­náltatott fel.

A pénztárban őriztetik továbbá az alaptőkének az ala­pítványi számadás szerint mutatkozó 477 frt 80 krnyi és az

43*

egyesületi átalános letéti számadás szerint mutatkozó 550 frt-nyi készlete is.

Ezenkivül szintén a pénztárban őriztetik mint idegen letét (épitési vállalkozók által biztositékkép letett) 2 darab, összesen 785 frt 40 kr értékű takarékpénztári könyvecske.

Ezek szerint a jelenlegi összes pénztári készlet a kö­vetkező :

kézi pénztári készlet . . . . 8 .463 írt 56 kr, alapítványi pénztári készlet . . 4 7 7 „ 80 „ átalános letét pénztári készlet . . 550 ,. — „ magán letét pénztári készlet . . 785 ,, 40 „

összesen . 10 .276 frt 76 kr, mely összegből 9 2 1 0 frt 40 kr 5 betéti könyvecskére az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárban, 275 frt pedig a pesti első hazai takarékpénztárban van gyümölcsözőleg elhe­lyezve, mig 791 frt 36 kr készpénzben a pénztárban van elhelyezve.

Végül megjegyeztetik, hogy a magyar földhitelintézetnél az egyesületnek 900 frt névértékű 4 1 / 2 ° / 0 - o s magyar föld­hitelintézeti záloglevele, 600 frt névértékű 1 8 6 0 . évi állam-sorsjegye és 647 frt 16 kr készpénze van letétben elhelyezve.

A kimutatott számadatok a pénztár készletével egyezőknek találtatván, a jelentés tudomásul vétetett, Egyúttal a választ­mány, tekintettel a jelentékeny pénztári maradványra, felkérte az elnökséget, hogy ennek a folyó kiadásokra előreláthatólag nem szükséges részéből először is az egyesület irodalmi letét­jéből az épités czéljaira kölcsön vett 2992 frt 50 krnyi tör­lesztetten összeget visszatérítse, az ezen felül rendelkezésre maradó készletet pedig a szintén épitési czélokra felhasznált jótékony alapítványok tőkéjének részbeni visszahelyezésére for­dítsa; kimondván egyidejűleg, hogy ugy az irodalmi letét, mint a jótékony alapítványok javára írandó összegekből 5°/ 0 -os

magyar papirjáradék kölcsönkötvények vásárlandók és azok a magyar földhitelintézetnél letétbe helyezendők.

II. A titkár jelenti, hogy a folyó évi közgyűlésnek vidéken való megtartása iránt az egyesülethez sem június hó 1-éig, sem azután meghívó nem érkezett, minélfogva a folyó évi április hó 27-én tartott választmányi ülés határozatához képest az idei közgyűlés ismét Budapesten lesz megtartandó deczein-ber hó közepe táján.

A választmány ezen előterjesztést tudomásul véve, a köz­gyűlést f. évi deczember 2 1 . délelőtti 10 órára tűzi ki, oly megjegyzéssel, hogy a gyűlés az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően csak egy napra fog terjedni s ennélfogva programmjába az alapszabályokban előirt tárgyakon kivül, szakkérdések csak akkor fognak, esetleg utólagosan felvétetni, ha valamely fon-tosabb kérdés felmerülése folytán, azt az igazgató választmány vagy az elnökség szükségesnek fogja találni.

III . A bécsi cs. kir. gazdasági egyesület által 1 8 9 0 . május 15 . és október 15-ike közt a bécsi rotundában ren­dezni tervezett általános erdészeti és gazdasági kiállítás ügyé­ben a titkár a következő jelentést terjeszti elő.

Az április 27-én tartott választmányi ülés tudvalevőleg azt a határozatot hozta a bécsi gazdasági egyesület előzékeny meghívására, hogy az egyesület elvileg ugyan hajlandó részt­venni e kiállításban, de végleges határozat előtt szükségesnek tartja, hogy azon módozatokat és feltételeket, melyek között Magyarország részéről a kiállításban való részvétel megtörtén­hetnék, egy vegyes bizottság állapítsa meg, melyben az orszá­gos erdészeti egyesületen kivül, az országos magyar gazdasági egyesület és az illetékes földmivelésügyi ministerium is részt­vennének kiküldött tagjaik által.

Mint szintén tudva van, az egyesület ezen javaslata mind­két irányban elfogadásra talált, s a vegyes bizottságba a föld-

mivelési ministerium részéről öt, az országos magyar gazdasági egyesület részéről az elnökségen kivül nyolcz, és végül az országos erdészeti egyesület részéről a háromtagú elnökség és ezen kivül nyolcz tag, névszerint B a i e r s d o r f Károly, G h y -c z y Emil, H o f f m a n n Sándor, H o r v á t h Sándor, Nemes­kéri K i s s Pál, L u c z e n b a c h e r Pál, gr. N á d a s d y Ferencz és báró Podhrágyi P o p p e r Sándor küldettek ki,

E vegyes bizottság, mely f. évi május 27-én tartotta meg alakuló ülését — elnökül gr. D e s s e w f f y Aurélt és előadóul O r d ó d y Lajost választván meg — tekintettel arra, hogy Ausztria nyers terményeinkre nézve első rendű piaczot képez s hogy ennélfogva távol maradásunk anyagi érdekeinkkel ellen­tétben állna, — egyhangúlag kimondotta, hogy a kiállításban Magyarország hajlandó részt venni, ha a kiállítás rendezésénél Magyarország közjogi állása minden tekintetben megóva lesz. Ebből kifolyólag tehát feltételül tűzte ki a bizottság, hogy a kiállítás magyar része „a magyar szent korona országai" czim-mel az osztrák tartományoktól elkülönítve rendeztessék, továbbá, hogy a kiállítás magyar részének ügyeit külön autonóm hatás­körrel felruházott magyar rendező bizottság intézze, mely a horvát-szlavón gazdasági és erdészeti egyesületek tagjaival is kiegészítendő lesz. "

Végül elkészítette a, bizottság a kiállítás költségvetését s erre a czélra a földmivelésügyi ministeriumtól 2 0 . 0 0 0 frtot kért,

A kiállítás bécsi központi bizottsága az előbbi határozatok értelmében vele részletesen közölt feltételeket készséggel elfo­gadván, kijelentette, hogy csupán a monarchia czimzésére vonatkozó egyetlen pontban nem tehet eleget a magyar bizott­ság kívánalmának, a mennyiben elkészített nyomtatványai nagy­részben már kiosztattak s igy most már ezekben a kifogásolt czimezést megváltoztatni nem áll módjában.

A vegyes bizottság e választ f. évi augusztus hó 8-án tartot t ülésében tudomásul véve, kijelentette, hogy a kiállításban Magyarország képviseletében részt vesz s ehhez képest most már mint rendező bizottság egyidejűleg intézkedett, hogy a gazdaközönség és erdőbirtokos osztály megnyerése czéljából általános felhívás bocsáttassék ki, a kiállítás általános és rész­letes programmja a mi igényeink szempontjából átdolgoztassék s hogy a siker kellőképen biztosítva legyen, a kiállítás egyes ágai külön szakavatott csoportbiztosok gondozására bízassanak, kik először is azon birtokosokat, iparosokat, kereskedőket és szakembereket, kik Magyarországot az illető ágban kiállítási tárgyaikkal méltó módon képviselhetik, felkutassák s akár közvetlenül, akár a, rendező bizottság utján az ügynek meg­nyerni igyekezzenek, továbbá a beérkező bejelentéseket meg­bírálják, a rendezés tervét elkészítsék, a rendezést vezessék, a katalógusokat, ismertetéseket stb. elkészítsék.

A bizottság ezen csoportbiztosokat a gazdasági ágak ré­szére még ezen ülésében megválasztotta, azon csoport teendői­nek intézésére pedig, mely tisztán az erdészetet illeti, az Országos erdészeti egyesületet kérte fel, ugyancsak az Országos erdészeti egyesületre bízván azon két más csoport erdészeti részének rendezését is, melyek a gazdasági ággal közösek (kísérleti ügy, szakoktatás, irodalom, gépek és eszközök.)

Végül a kiállítás administrativ ügyeinek intézésére ugyan­csak az augusztus 8-iki ülés egy szűkebb körű végrehajtó bizottságot küldött ki, melynek tagjai gr. D e s s e w f f y Aurél elnök, gr. T i s z a Lajos, H o r v á t h Sándor tagok és O r d ó d y Lajos előadó.

Ezen végrehajtó bizottságnak képezte tehát feladatát az általános felhívást, valamint a kiállítás általános és részletes programmját elkészíteni és a bejelentő ívekkel együtt a kiálli-

toknak s illetve az erdészetet illetőleg az Országos erdészeti egyesületnek megküldeni.

Az erdészeti csoport részletes programmját az egyesület ti tkára időnyerés czéljából elkészítette és kinyomatás végett a kiállítási irodának elküldte. Ez, valamint a felhívás és bejelentő ívek az ülés folyama alatt érkeztek meg kinyomatva az egye­sülethez.

Az igazgató választmány, jóllehet írásbeli értesítést a ren­dező bizottság fentebbi határozatairól nem nyert, mind a mel­lett beható tárgyalás alá vette ezen fontos és most már felette sürgős ügyet s a teendő intézkedésekre nézve a következő határozatokat hozta :

1. a rendező bizottság által megküldött általános felhívás, kiállítási szabályzat, részletes programiunk és bejelentési ívek azon erdőbirtokosoknak, fakereskedőknek, iparosoknak és szak­embereknek, kik az 1 8 8 5 . évi budapesti országos kiállításon mint erdészeti kiállítók résztvettek, haladéktalanul megkül­dendők ;

2. az erdészeti csoportok egyes különálló alcsoportjainak előkészítésére s lehetőség szerint rendezésére, a siker lehető biztosítása czéljából, arra állásuknál és tájékozottságuknál fogva különösen hivatott szakemberek kérendők fel, azon meg­bízással, hogy először is azon kiállítók névjegyzékét, kik az erdészeti csoportok illető alcsoportjaiban Magyarországot méltó módon képviselhetik, összeállítsák s őket a kiállítandó tárgyak avagy beszolgáltatandó adatok szabatos megjelölése mellett akár közvetlenül, akár az Országos erdészeti egyesület utján megnyerni igyekezzenek, továbbá a bejelentéseket számba vegyék, megbírálják, a hiányok utólagos pótlására javaslatot tegyenek; a bejelentések végleges eredményéhez képest a ren­dezés tervét elkészítsék, s a mennyiben lehetséges, a rendezést

teljesítsék s végül a katalógusok, ismertetések és összeállítások­hoz az illető alcsoport részéről adatokat szolgáltassanak.

Ilyen szakegyénekül lesznek az igazgató választmány kije­lentése folytán felkérendők :

a f a t e r m é k e k c s o p o r t j á n a k : 1. erdei faválasztékok csoportjánál : B e d ő Albert ; 2. félgyármányok csoportjánál: B a i e r s d o r f Károly; 3 . ipartermékek csoportjánál : ( i á u l Károly és P o d h -

r a d s z k y András; 4. faszén és melléktermékek csoportjánál : S ó l c z Gyula

és T o m c s á n y i Gyula; 5 . tartóssá tett faanyagok csoportjánál : N e u s c h l o s s

Marczel; a m e l l é k t e r m é k e k c s o p o r t j á n a k : 1. cserzőanyagok alcsoportjánál : S c h m i d t Soma; 2. gyantaanyagok alcsoportjánál : T s c h u p p i k Róbert ; 3 . fahamu alcsoportjánál : O s t e r l a m m Ármin; 4. erdei gyümölcsök alcsoportjánál: T s c h u p p i k Róbert; 5. erdei facsemeték alcsoportjánál: T o m c s á n y i Gusztáv; 6. vadászati tárgyak csoportjánál : H o f f m a n n Sándor és

V a d á s z f f y Jenő ; 7. és 8. egyéb melléktermékek és házi ipar termékek

alcsoportjainál : P o d h r a d s z k y András és S i m o n Gyula; 9. erdészeti vegyi ipar termékeknél : B e d ő Albert ; az e r d ő g a z d a s á g és e r d é s z e t i i p a r s e g é d e s z k ö ­

z e i c z i m ü c s o p o r t b a n : 1. az erdősítések, erdőápolás és erdővédelem segédeszkö­

zei és az erdőtalaj és erdei fatenyészet biztosítására szolgáló segédeszközök czimü 4 alcsoportjánál : F e k e t e Lajos;

2. a fadöntés és feldolgozás segédeszközei, továbbá a fa további megmunkálására szolgáló segédeszközök, a cserkéreg-, gyanta- és széntermelés, faimpregnálás, tőzegtermelés, faköze-

lités, szárazon és vizén való szállítás segédeszközei cziniii al­csoportjánál: S z é c s i Zsigmond;

3. az erdőrendezés segédeszközeinél : B e l h á z y Emil ; az e r d é s z e t i s z a k o k t a t á s főcsoportjánál S o l c z

Gyula, F e k e t e Lajos és S z é c s i Zsigmond; az e r d é s z e t i k i s é r l e t ü g y c s o p o r t j á n á l : T o m ­

c s á n y i Gyula és F e k e t e Lajos; az e r d é s z e t i i r o d a l o m c s o p o r t j á n á l : H o r v á t h

Sándor. Az itt felsoroltak tehát megbizatásuk szives elvállalására

haladéktalanul felkérendők; 3 . miután a fentebbiek szerint a magyar rendező bizott­

ságban Horvát-Szlavonország részéről a horvát-szlavón gazda­sági és erdészeti egylet is képviselve lesznek és miután a t i tkár szóbeli jelentése szerint a rendező bizottság augusztus 8-iki ülésében kimondatott, hogy a kiállítás horvát-szlavón részére vonatkozó felhívás és nyomtatványok az illető egye­sületnek a végrehajtó bizottság által közvetlenül küldetnek meg, az igazgató választmány elégségesnek tarja, ha az előbbi intéz­kedésekről a horvát-szlavón erdészeti egyesület tudomásszerzés czéljából egyszerűen értesíttetik;

4. az Országos erdészeti egyesület maga is meg fog jelenni a kiállításon az erdészeti irodalom termékeivel s esetleg gyűjteményeinek mutatványaival; az elnökség tehát felkéretik, hogy az erre vonatkozó tervet és költségvetést a takarékos­ságnak lehetőleg szemelőtt tartásával elkészítse és az igazgató választmánynak még a folyó évi közgyűlés előtt bemutassa.

IV. Titkár bemutatja a Természettudományi társulat f. évi 1 0 3 . szám alatt kelt megkeresését, melyben arra kéri az egyesületet, hogy dr. S i m o n k a i Lajos tanárnak azon terve­zetét, melyet a társulat növénytani nyilt pályázatára egy „ Ö n k é n t e s é s t e r m e s z t e t t f á s n ö v é n y e i n k e l m é l e t i

é s g y a k o r l a t i k é z i k ö n y v e " czim alatt megírni szándé­kozott munkáról beterjesztett, a földmivelésügyi ministeriumnak, hova a társulat ezen munka kiadhatása czéljából 1500 frt segélyért folyamodott, a maga részéről is figyelmébe ajánlja,

Ezzel kapcsolatban bemutatja a titkár a földmivelési mi­nisteriumnak f. évi 3 2 . 4 4 8 . szám alatt kelt leiratát, melyben az egyesületet a Természettudományi társulat előbbi kérelme ügyében véleményadásra hivja fel.

Ezen leirat, valamint a fentebb emiitett megkeresés és ehhez csatolt tervezet javaslattétel végett B e d ő Albert elnöklete alatt H o f f m a n n Sándor és T o m c s á n y i Gusztáv tagokból álló bizottságnak adatott ki.

Y. Olvastatott a fehértemplomi kir. törvényszéknek folyó évi 5 1 2 3 . szám alatt kelt megkeresése, melyben az egyesü­lettől l í o h e i m Károly és Náthánnak a. fehértemplomi vagyon-község ellen indított perében felmerült többféle kérdésre nézve szakértői véleményt kér.

A megkeresés a hozzácsatolt kérdőpontokkal együtt S ó l c z Gyula, F e k e t e Lajos, S z é c s i Zsigmond és H o r v á t h Sán­dor tagoknak adatik ki véleményadás végett.

VI. A horvát-szlavón és galicziai erdészeti egyesületek, továbbá a bukovinai gazdasági egyesület erdészeti szakosztálya augusztus és szeptember hónapokban megtartott közgyűléseikre collegiális figyelemmel egyesületünket is meghiván, a horvát-szlavón egyesület közgyűlésén való képviseltető síinkre D é v á n Róbert főerdőinester kéretett fel. a más két egyesület gyűlé­sére ellenben, az idő rövidsége miatt és azon okból, mert a felmerülő költségek fedezéséről csak a választmányi ülésen lehetett volna gondoskoskodni, nem képviseltethettük magunkat. Az igazgató választmány határozatából tehát ezen két egyesü­letnek szives figyelméért utólagosan fog egyesületünk köszönete kifejeztetni.

VII. A titkár bemutatja kefelenyomatban az alapszabá­lyoknak a mult választmányi ülés határozatai értelmében kija­vított szövegét, mely most már a földmivelési ministeriumhoz lesz felterjesztendő jóváhagyás végett,

VIII . A titkár jelenti, hogy D u f e k Pál egyesületi ösz-töndijt élvező erdőakadémiai hallgató kellő időben bemutatta indixét, a mult tanév második fél évéről. Ezen index szerint D u f e k összes vizsgáit jó és jeles eredménnyel tette le, minél­fogva ösztöndijának következő részletei is kiszolgáltathatók voltak. Egyúttal bemutatja a titkár D u f e k folyamodványát, melyben arra kéri az igazgató választmányt, hogy ösztöndijának élvezetében őt az erdőmérnöki cursus jövő negyedik évfolyamán át is meghagyja.

Az igazgató választmány ezen kérelmet tekintettel arra, hogy az alapszabályokkal nem áll ellentétben és tekintettel D u f e k sikeres előmenetelére, teljesíthetőnek jelenti ki.

Ellenben B é r e z i Bélára nézve, ki indexét még nem mutatta, be. utasítja a titkárt, hogy a selmeczi akadémiától az elmúlt félév végén tett vizsgák eredményéről hivatalos felvilá­gosítást szerezzen. Abban az esetben, ha az akadémia nyilat­kozata szerint nevezett vizsgaeredménye nem felel meg az alapszabályokban kikötött feltételeknek, ösztöndija véglegesen visszavonandó s uj pályázat alá bocsátandó.

IX. A titkár bejelenti, hogy a csemetenevelést tárgyazó pályamunkák nyomdai költségei most, midőn végre szedésük készen van. jóval magasabbaknak mutatkoznak, mint a. minő összeggel a mult választmányi ülésen megállapittattak. Neve­zetesen F e k e t e Lajos munkájánál, melynek költségei 5000 példány után 600 írttal állapíttattak meg, a sajtó alá rendezés­kor eszközölt kibővítés folytán az első ezer példány 320 frtot, a többi pedig ezrenként 144 frtot igényel. T o m c s á n y i mun­kájánál pedig, melyre 2 0 0 0 példány után 750 frt engedélyez-

tetett volt, hasonló okokból most 1000 példány nyomatása esetén 703 frt, 1500 nyomatása esetén 850 frt és 2 0 0 0 pél­dány nyomatása esetén 972 frt lesz szükséges.

Az igazgató választmány tekintetbe véve a szükségletet s másfelől szem előtt tartva a takarékosságot is, F e k e t e mun­kájánál 4000 példányra 7 6 0 frtot, T o m c s á n y i é - n á l pedig 1500 példányra 850 frtot engedélyez a mult évi közgyűlés előleges felhatalmazása alapján. Egyúttal T o m c s á n y i munká­jának az árát, a szerző hozzájárulásával, egyesületi tagok részére 1 frt 50 krral, mások részére 2 írttal állapítja meg.

X. Özv. R u d d a Ferenczné, ki tanuló riát az egyesület jótékony alapitványaiból segélyezni kérte, értesíttetni fog, hogy miután elhunyt férje az Országos erdészeti egyesületnek nem volt tagja, kérelme, bár mennyire indokolt is különben, az alapszabályok értelmében nem teljesíthető.

XI. A ti tkár bejelenti, hogy a 4. számú udvari lakás bérlete november l-jétől kezdve felmondatott s a lakás mos­tanáig még nincs kiadva. Jelenti továbbá, hogy a közös sou-terrain helyiségben s ezenkívül három más lakosztályban és a lépcsőházban többféle apró javítás szüksége merült fel, melyek közül a legsürgősebbek teljesíttettek, néhány pedig teljesítésre vár. Az igazgató választmány a bejelentett tatarozásokat szük­ségeseknek találván, azok költségeinek fedezésére azon eshető­séggel szemben, ha a házkezelésre engedélyezett költségvetési összegből nem telnének ki, együttvéve 100 frt póthitelt en­gedélyez.

XII. M a j o r Pál alapító tagnak, ki ellen az egyesület ügyvédje a hátralékos alapítványi kamatok és tőke behajtása iránt keresetet indított, azon dr. D a r á n y i utján előterjesz­tett kérelmét, hogy a hátralékos kamatok törlesztése után a tőketartozás behajtása mellőztessék, nem találta teljesíthetőnek a választmány; ellenben C h á s z á r Károly állomás nélküli erdő-

tisztnek, egy az „Erdészeti Lapok"-ban közzétett hirdetmény

költségei fejében felszámított 4 frt 80 kros tartozását, tekin­

tettel folyamodó helyzetére s azon körülményre, hogy a kér­

déses hirdetményt azon hitben küldte be az „Erdészeti Lapok"-

nak, hogy az díjtalanul közöltetik, törülhetőnek jelentette ki.

XIII. A titkár előterjeszti G h y c z y Emil, E l e ő d Jósa és

H o r v á t h Sándor bizottsági tagoknak jelentését P o d h r a d s z k y

András herczegi erdőigazgatónak a fűrészek adómentesítése

iránt tet t indítványa tárgyában, megjegyezvén, hogy ezen jelen­

téshez S c h o l c z Rezső, a bizottság negyedik tagja is feltét­

lenül hozzájárul; mig ellenben a kiküldött bizottság ötödik tagja,

maga az indítványtevő, nem értvén egyet a jelentés álláspont­

jával, az ellen ellenvéleményt adott be.

A hármas s illetve négyes bizottság jelentése igy hangzik :

Az Országos Erdészeti Egyesület igazgató választmánya mult évi deczember 17-én tar to t t ülésében véleményadásra hivta fel bizott­ságunkat azon indítvány ügyében, melyet az erdőbirtokosok tulajdonát képező fürészművek megadóztatása kérdésében P o d h r a d s z k y András C o b u r g herczegi erdőigazgató ur terjesztette be tárgyalás végett a választmányhoz.

Ezen indítványnak megokolásában P o d h r a d s z k y ur egy kon­krét esetre hivatkozva, felemlíti, hogy a rimaszombati kir. adófel­ügyelőség, támaszkodva a m. kir. pénzügyi bíróságnak egy döntvény-szerű határozatára, felhívta a C o b u r g herczegi uradalmak igaz­gatóságát, hogy a kezelése alat t álló fürészművek számadásait a I I I . osztályú kereseti adó kirovása czéljából, vallomásával együtt be ter -jeszsze, mivel különben a kereseti adó hivatalból vettetik ki.

Az indítványozó — bizonyára azon feltevésből indulva ki, hogy az adófelügyelőségek másutt is ezt az álláspontot foglalják el az erdőbirtokosokkal szemben — igazságtalannak tartja a megadózta­tásnak ezen nemét, mert mint megokolásában részletesen kifejti, az erdőbirtokosok fűrészei egészen más természetűek, mint azon fürész­tulajdonosoké, kik az erdőbirtokostól vásárolt fát nyerészkedés szem­pontjából vágják fel félgyártmányokká. Ezek igazságosan megadózr

tathatók jövedelmük arányában, mert üzletük nyereségre van alapítva, az erdőbirtokosokat azonban igazságtalanság adóval terhelni, mert ők tudvalevőleg csak akkor határozzák el magukat fűrészek felállí­tására, ha erdejük termékeit nyers állapotban nem értékesíthetik. Az ily fűrészek nem hajtanak jövedelmet, hanem csak a nyers anyag értékesítését teszik lehetővé, miután pedig a nyers anyag földadóval már meg van terhelve, a fürészüzemet nem lehet méltányosan uj adóval terhelni.

Ennélfogva kéri a választmányt, hogy illetékes helyen lépéseket tegyen arra nézve, hogy : „az erdőbirtokosok mindazon fűrészei, melyek a fa értékesithetése czéljából, tehát nem különös nyerészke­dési vágyból az e r d ő k t e r ü l e t é n b e l ü l , v a g y a z o k k ö z v e t ­l en k ö z e l é b e n építtettek, a kereseti adó alól kivonassanak".

Ezen inditványnyal szemben bizottságunk maga is elismeri, hogy az erdőgazdaság szolgálatában csakugyan vannak olyan fűré­szek, melyek semmiféle tekintetben sem bírnak az üzleti nyereségre alapított iparvállalatok természetével, a mennyiben nem azért állít­tattak fel, hogy a félgyártmányokká feldolgozott nyers anyag értékét emeljék s ezáltal a tulajdonosnak uj jövedelmet szerezzenek, hanem a körülmények kényszerűsége folytán csupán arra szolgálnak, hogy az erdőnek nyers állapotban nem értékesíthető termékeit a térfogat és súly apasztásával oly állapotba hozzák, melyben azok a távolabb eső piaezokra is veszteség nélkül elszállíthatok.

És elismerjük azt is, hogy az ilyen fürészművek a legtöbb eset­ben vagy csak igen csekély, vagy épen semmi jövedelmet sem hajta­nak, s ennélfogva — miután rendeltetésük egyedül az, hogy a birtokosra nézve lehetővé tegyék, miszerint földadóval megterhelt erdejének a földadó kivetésénél alapul vett tiszta jövedelméhez hozzá juthasson, — méltányosan nem is terhelhetők meg kereseti adóval.

Azonban ezek daczára sem javasolhatjuk, hogy az Országos Erdészeti Egyesület ezen indítvány alapján bármely irányban lépéseket tegyen annak kieszközlésére, hogy az előbb említett fürészművek adómentessége valamely általános intézkedéssel kimondassák.

És pedig azért nem javasolhatjuk ezt, mert nézetünk szerint abban az esetben, ha ily általános elvi határozat kieszközlése meg­kísértetnék, akkor az egyesületnek okvetetlenül azt is egész szabato­san körül kellene írnia, hogy melyek azok a fűrészek, melyeket adó-

mentesíteni kíván s illetőleg melyek azok a határozott, félre nem ismerhető megkülönböztető jelek, a melyek szerint az adó kivetésé­vel megbízott hatóságok a nem jövedelmező fürészeket, az üzleti nyereséggel dolgozóktól biztosan megkülönböztethetik. Már pedig külső, könnyen és biztosan megállapítható jelek után ilyen megkü­lönböztetést tenni a különféle fűrészek között teljesen lehetetlen, mert az a körülmény : vájjon egy fürész nyereséggel dolgozik-e vagy sem, nem csupán attól függ, hogy ki, hol, milyen körülmények között és milyen berendezéssel építette azt, hanem sok más körülménytől is, melyeket egy általános határozatban szabatosan körülírni nem lehet,

Az indítvány e megkülönböztetést egyfelől a fűrészek fekvésében s másfelől abban keresi : vájjon a fürésznek maga az erdőbirtokos-e a tulajdonosa vagy sem.

Azt kívánja ugyanis, hogy az erdőbirtokosok azon fűrészei men­tessenek fel az adó alól, melyek az erdők területén belől vagy azok közvetlen közelében vannak elhelyezve. Ez a körülírás azonban nézetünk szerint nem fogadható el, mert hisz nem csak az erdőbir­tokosnak, hanem például az erdőbirtokosok szerződéses favásárlóiuak is lehetnek olyan fűrészei, a milyenekről itt szó van, s másfelől az erdőbirtokosok ilyen nem jövedelmező fűrészei sincsenek mindig az erdőben vagy annak közelében elhelyezve, hanem sokszor egészen távol feküsznek az erdőbirtoktól, különösen oly esetekben, midőn a birtokos a nyers anyag leszállítására bizonyos távolságig az olcsó vizi szállítást is felhasználhatja.

Biztosan és igazságosan, külső jelek utáu nem lehet ítélni e kérdésben, s ennélfogva egyedül a fűrészek üzleti eredménye az az ismertetőjel, mely megmutaja, melyik categoriába sorolható egyik vagy másik fürész. De ha az igy van, akkor az adómentességet sem lehet általánosságban kimondani, hanem legfeljebb csak annak elrendelését lehetne illetékes helyen kérni, hogy a megadóztatás előtt minden egyes fürész tiszta jövedelme gondosan megállapittassék s azután az adó a tiszta jövedelem arányában szabassék meg.

Ily rendelkezés kieszközlésére azonban teljességgel nincs szük­ség, mert a keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. törv.-czikk 15. §-a határozottan ezt rendeli el.

Kimondja ugyanis, hogy a I I I . osztályú kereseti adó, mely alá a fűrészek is esnek, a tiszta kereseti vagy üzleti nyeremény alapján

vetendő ki. És ez, valamint a közadók kezeléséről szóló törvény több idevágó intézkedése, nézetünk szerint tökéletesen elég is arra, hogy a birtokos minden ujabb intézkedés nélkül is megvédhesse magát az igazságtalan megadóztatás ellen. Nem kell egyebet tennie, mint val­lomásának beterjesztése alkalmával bemutatni számadásainak ered­ményét. Ha ez az eredmény azt mutatja, hogy fűrésze, mint üzlet, jövedelmet nem hajt, vagy tiszta jövedelme alig számba vehető, akkor adóval sem róvható meg elviselhetetlen mértékben és pedig annál kevésbbé, mert a felszólamlási bizottságok, a birtokos hitelesen beigazolt nyilatkozatai alapján még az úgynevezett minimalis tételek szerint megállapított adóösszeget is leszállíthatják a helyes mértékre. Méltánytalanság vagy nyílt igazságtalanság tehát, abban az esetben, ha a birtokos maga nem követ el mulasztást, csak a törvények és erre vonatkozó rendeletek elienére érhetik a birtokost; ez ellen azon­ban szintén lehet orvoslást keresni, az illetékes forumokhoz való felebbezés utján.

Ezt az orvoslást azonban, legalább addig, a mig csak egyes ese­tekről van szó, magoknak az illető birtokosoknak kell keresnie, mert az egyesületnek nézetünk szerint legfeljebb csak akkor állhatna jogá­ban és hivatásában a birtokosok érdekében felszólalni, ha esetleg a panaszok a fennálló törvények és törvényes rendeletek helytelen értelmezése, vagy helytelen alkalmazása miatt általánossá válnának.

Ilyen panaszok azonban tudtunkra eddig nem jutottak az Orszá­gos Erdészeti Egyesülethez, az a concret eset pedig, a mely az indítványban említtetik, nem mutat arra, hogy az adó kivetésével megbízott hatóságok és közegek törvényellenesen járnának el az erdőbirtokosokkal szemben, mert a vallomások és az ezek alapját képező számadási eredmények bekövetelésére az adófelügyelőségek törvény által vannak feljogosítva. De különben is a számadások bemutatása, magának a birtokosnak is érdekében áll, mert ezen az uton legjobban beigazolhatja, hogy fűrésze esetleg semmit, vagy csak keveset jövedelmez, s hogy tehát adóval sem terhelhető meg olyan mértékben, mint más nyerészkedésre alapított fűrészek.

Hasonlóképen nem található semmi sérelmes dolog a pénzügyi bíróság azon határozatában sem, melyre a rimaszombati adófelügyelő­ség hivatkozott. Ellenkezőleg ez a határozat is azt mutatja, hogy a pénzügyi hatóságok, habár a fűrészek természetéről más nézetet is

E K D É S Z E T I L A P O K . . 44

táplálnak, mint mi, még is azok megadóztatásánál szigorúan az előbb idézett törvény értelmében járnak el. Ezért czélszerünek találjuk e határozatot*) egész terjedelmében közölni, mivel ugy hiszszük, hogy felmerülő esetekben igen jó tájékozásul szolgálhat a birtokosoknak a r ra nézve, hogy érdekeik megvédelmezéséuél milyen tekintetekre legyenek figyelemmel.

Miut ezen határozatból kitűnik, a pénzügyi bíróság ugyan abban a nézetben van, hogy az erdei termékek minden körülmények között nyernek értékben, midőn felfürészeltetnek s hogy ennélfogva nincs is olyan fürész, mely mint üzlet, jövedelmet ne hajtana. Mindamellett e határozat ugy általánosságban, mint az elbírálás tárgyát képező concret esetre vonatkozólag egész határozottan k imondja : hogy a fűrészek csak azon jövedelem után adóztathatók meg, mely a földadó alapjául szolgáló kataszteri tisztajövedelem megállapításánál számí­tásba nem vétetett.

Ez pedig teljesen megnyugtató, mert utóvégre is nem azon fordul meg a dolog, hogy milyen nézetben vannak a pénzügyi hatóságok a fűrészek természete felől, hanem az, hogy milyen elvek szerint vetik ki azok adóját.

A fődolog ennélfogva az, hogy az erdőbirtokosok pontos és lelkiismeretes számadást vezessenek fűrészeik üzeméről s ezekben a felfűrészelt nyers anyag értékét szintén számításba vegyék. Ez ugyan sokféle nehézségekkel lehet összekötve, különösen olyan esetekben, midőn a nyers anyag helyben nem értékesíthető s ennélfogva tény­leges piaczi vagy kereskedelmi árak nem vehetők alapul.

De a helyi viszonyok felől tájékozott erdőbirtokosoknak vagy erdőtisztnek ily esetekben sem lehetetlen oly adatokat keresni és számadásba helyezni, a melyek a maga szempontjából is helyesek s az adókivető bizottságokkal is elfogadtathatók. Annyival is inkább számítani lehet erre, mert a törvények értelmében az adókivető bizott­ságok, ha a birtokos adatai ellen kételyt táplálnak, szakértőket is meg kell, hogy hallgassanak, a kiket aztán az adatok helyessége felől nem nehéz meggyőzni. És végül ha ezen az utón sem sikerülne a birtokosnak vallomásának hitelessége felől az adófelügyelőséget és adókivető bizottságot meggyőzni, akkor is van még egy oly módja a

*) Lásd „Pénzügyi bíróság döntvényei". 1885. évfolyam 255. eset.

számitásnak, melyet a most emiitett hatóságok is kénytelenek lesznek elfogadni. Helyezkedjék arra az álláspontra, a melyet a pénzügyi biróság előbbi határozatában hangoztat, t. i. számítsa ki nyers anya­gának tőárát azon tiszta jövedelem alapján, mely az illető erdő föld­adójának megszabásánál alapul vétetett s helyezze ezt az adatot fürészének számadásába. Az adóügyi hatóságok ebben az esetben nem emelhetnek kifogást számítása ellen s az eredményben maga is megnyugodhatok, mert ha fűrésze a nyers anyag igy számított ér té­kének a kiadásokhoz való számítása után is tiszta hasznot mutat, akkor az csakugyan jövedelmező üzlet az adózás szempontjából s tehát a jövedelem arányában adóval is megterhelhető.

Mindezeknél fogva javaslatunk oda terjed, miszerint mondja ki az igazgató választmány, hogy bár a beterjesztett indítványnak azt az állítását, hogy az erdőbirtokosok tulajdonában lévő fürészeket nem mindig lehet üzleti nyereségre alapított iparvállalatnak tekinteni — helyesnek is találja — mindamellett tekintettel a fennálló tör­vényekre és a törvényeknek alkalmazására, melyek az erdőbirtokosnak mindenesetben módot nyújtanak arra, hogy az igazságtalan megadóz­ta tás ellen eredménynyel védekezzék, nem lát olyan okokat fenfo-rogni, melyek arra indíthatnák, hogy ezen kérdésben ujabb törvényes intézkedések kieszközlése czéljából, illetékes helyen lépéseket tegyen.

P o d h r a d s z k y u r e l lenvéleménye ped ig , melyhez a t á r ­

gya l á s kezde t én m é g az a lább következő k iegész í tő ny i l a tko ­

za to t csatol ta , a k ö v e t k e z ő k a t t a r t a l m a z z a :

Nagyságos kir. erdőfelügyélő IV.' A fűrészek megadóztatása ellen benyújtott indítványomra folyó hó 5-én kaptam meg a hármas bizott­ság véleményét, mely főbb körvonalaiban a következő :

1. A hármas bizottság névszerint : G h y c z y Emil, E l e ő d Józsa és H o r v á t h Sándor urak a fűrészek adómentességét azért nem javasolhatják, mert az adókivetéssel megbízott hatóságok a nem jövedelmező és jövedelmező fűrészekre nézve semmi biztos megis­merhető jelekkel nem birnak.

2. Miután tehát azt, hogy valamely fürész nem jövedelmez, külső jelek után megítélni nem lehet, annálfogva az adómentességet sem lehet általánosságban kérelmezni és kimondani, s igy azt csak a fűrészek üzleti eredményeiből kell következtetni és megítélni.

44*

E z z e l t e h á t a h á r m a s b i z o t t s á g e l v b e n k i m o n ­d o t t a , h o g y a f ű r é s z e k i p a r v á l l a l a t o k g y a n á n t t e k i n ­t e n d ő k , s ez esetben aztán természetesen a 2-ik pont alatti eljá­rás alá esnek kivétel nélkül.

Ámde a dolog egész másként áll, mert az erdők zömében, vagy azok közelében s az úsztató patakok és folyók összpontositó helyein felállított fűrészek csupán arra szolgálnak, hogy a fa félgyártmány alakjában olcsóbban továbbitható és értékesíthető legyen, s ez eset­ben nem történik vele egyéb, mint p. o. a fa szenitésével, mész- és téglaégetésre való fordításával, vagy zsindelyre való kikészítésével, vagy pedig a mezőgazdaságnál a kender törésével és tisztításával, s i gy ez i p a r v á l l a l a t n a k e g y á l t a l á n n e m t e k i n t h e t ő . A l ó l i r t i n d í t v á n y a t e h á t e z e n e l v i n é z e t é t t á m a d j a és l e r o n t a n i k í v á n j a .

Hogy azt annak idejében a kataster is igy magyarázta és igy vette, bizonyítja azon körülmény, mert a fürészelt anyagok árából vezette le a nyers haszonfa tőárakat, s a tiszta jövedelem megálla­pítására, illetőleg az erdők megadóztatására ezen adatokat fel is használta.

Ha tehát most a fűrészek megadóztatnának, az azokon feldol­gozott fa, mint erdei termény és mint fürészproductum, kétszeresen lenne megadóztatva, mi annál inkább sérelmes volna, mert a kataster annak idejében sok oly terhet nem vett tekintetbe és számba, melyek az erdőtörvény életbeléptetése és végrehajtása folytán már mai nap­ság súlyosan nehezednek az erdőbirtokosok vállaira.

Az erdők zömében, közelében, úsztató patakok és folyók össz­pontositó helyein felállított fürészeket, legyenek azok a birtokos vagy bérlők kezeiben, az erdei faértékesités oly nélkülözhetetlen esz­közeinek kell tekintenünk, mint az erdei faszén, mész- és téglaégetést és zsindelygyártást, vagy egyéb gazdasági eszközök készítését, melyek nélkül a fa czélszerüleg nem értékesíthető, és a melynek haszna vagy jövedelme, már a kataster által eruált erdei tiszta jövedelemben van kifejezve és megadóztatva.

Ellenben megadóztatás tárgyát képezhetik mindazon fűrészek és fafeldolgozó gyárak, melyek nyers faszükségletöket távolabb vidé­kekről az erdőbirtokosoktól veszik és szállítják, hogy azt fél-, vagy egész gyártmányokká vagy iparczikkekké, czéljoknak megfelelőleg

tökéletesebben feldolgozhassák és értékesíthessék. Ezekhez számítom a* fő- és egyéb nagy városokban, vagy tutajozható folyók mentén, továbbá az iparnak és közlekedésnek megfelelő központi helyeken felállított fürészeket és fagyárakat , m e l y e k k e r e s k e d ő i n y e ­r é s z k e d é s c z é l j á b ó l á l l í t t a t v á n f e l , i p a r v á l l a l a t o k n a k t e k i n t h e t ő k é s e c z i m e n m e g i s a d ó z t a t h a t ó k .

Az erdőbirtokos és annak bérlőjének fűrésze, és az iparosok vagy vállalkozók fűrészei között azon különbség van, hogy mig az elsők a kataster által már megadóztatott erdőnek fatermését csak fűrészek segélyével értékesíthetik, addig az iparosok kereskedői szel­lemtől vezetve, nyerészkedésre dolgoznak.

Az elmondottak alapján tehát a tekintetes hármas bizottság indokolását és véleményes javaslatát el nem fogadom, hanem mult évben beadott indítványomat, mostani felvilágosításaim pótlásával együtt egész terjedelmében fenntartom, s a tekintetes hármas bizott­ságot tisztelettel kérem, méltóztassék az erdőbirtokosok és azok bérlői fűrészeinek adómentesí tését , illetőleg az iparvállalatok közül való kivételét illetékes helyen a fentebbi értelemben előterjeszteni s indít­ványomat egész terjedelmében elfogadni.

Végre meg kell említenem, hogy az erdők mint közgazdasági tényezők, melyek nemcsak helyi, de az egész országra kiható fon­tossággal is birnak, annak termékenységét és közegészségi állapotját előmozdítják, s azt az elemi szélsőségek ellen megvédeni első helyen hivatvák, csak ugy fognak ezen feltételeknek megfelelni, ha minden kigondolható adózással nem fognak terheltetni, mert az erdőbirtokosok az erdőtörvény által előirt feltételeket csak ugy lesznek képesek tel­jesíteni, ha erdeik jövedelmének legnagyobb része adófizetésre fel nem emésztetik. Kelt Jolsván, 188G. évi deczember 6-án.

Kiváló tisztelettel vagyok : Podhradszhy Andi-ás,

a fűrészek megadóztatása elleni indítvány felülvizsgálatára kinevezett bizottság tagja.

A t. hármas bizottságnak a fűrészek megadóztatása elleni indít­ványomra adott véleményét 1888-ik évi deczember hó 6-áról kelt nyilatkozatom indokolása alapján el nem fogadtam. Ezen nyilatkozatom és korábbi indítványom indokolásához pótlólag még következőket kell elmondanom, és pedig :

A t. hármas bizottság véleményéből azt veszem ki, miszerint az erdőbirtokosok vagy azok favevőinek helyi, vagy a fakiszállitás központosiló helyein felépített fűrészeit nem mint az erdőgazdálkodás elválaszthatatlan eszközeit tekinti, — melyek nélkül mellékesen mondva, a kataster által számba vett haszonfa nem léteznék, — hanem azokat az erdőgazdálkodástól elkülöníti, s különleges iparvál­lalatoknak, avagy gyáraknak tekinti, holott ezen fűrészek nem egyebek, mint p. o. a mezőgazdaság cséplőgépei, kendertörői, avagy mor­zsoló gépei.

Az ily fűrészek tehát különböznek azon fűrészektől és fafeldol­gozó gyáraktól, melyek kereskedői vagy iparos nyerészkedés czéljából az erdőkhöz akár közelebb, akár távolabbi pontokon állíttattak fel.

Mely fűrészek tekintendők az erdőgazdálkodás elválaszthatatlan eszközeinek, azokat helyzetök és természetök világosan mutatja, mert vagy birtokon belül, vagy a fa-kiszállítás központosító helyein az erdőbirtokos, vagy pedig annak szerződéses favevője által épittettek vagy bérelteinek azon czélból, hogy a meg- és felfűrészelt fa súlyának és térfogatának kisebbítése által piaczra állitható és eladható legyen, ellenesetben nem volna értékesíthető, s a kataster által felvett és már megadóztatott haszonfamennyiség — mint fentebb is mondám — nem léteznék. Ezért az ily fűrészek elválaszthatatlan eszközei az erdőgazdálkodásnak, épen ugy mint a fejsze, bárd, kézifürész, zsin­dely-horonykés sat., de nagyobb alakban, vagy pedig mész-, szén-, tégla-kemenczék, cservágók és csertörők, ha a fa értékesithetése szempontjából űzetnek.

És igy mindegy, akár az erdőbirtokos, akár a szerződéses nyers haszönfa vevő építette vagy épiti, bérli és kezeli az ily fürészeket, ezen természeteket mindig megtartják, azon különbséggel, hogy ha az erdőbirtokos nem maga kezeli a fürészeket, fájáért természetesen annyival kevesebbet kap, a mennyibe a fának szállítható állapotba való átalakítása kerül, mely utóbbit azonban a szerződő vevőnek is fizetnie kell, tehát ő sem nyer általa.

Ennek folytán az ily természetű fürészeket mindig meglehet azon kereskedői és iparos fűrészektől és fagyáraktól különböztetni, melyeknek birtokosai a nyers haszonfát akár közelebbi, akár pedig távolabbi vidékekre viszik, és ott igényeiknek megfelelőleg akár fél­gyártmányokra, akár pedig építészeti és ipar-czikkekre jobb értéke-

sithetés, tehát nyerészkedés czéljából feldolgozzák, sőt még a hulla­dékokat is felhasználhatják és eladhatják, ellenesetben ezzel nem foglalkoznának és bajlódnának. Ezeket a fagyáros név megilleti, mig az erdőbirtokos, vagy annak helyi, vagy pedig a fakiszállitás köz­pontosító helyein foglalkozó szerződéses favevője, vagy fűrészeinek bérlője ezen üzletet csak a fa elkerülhetetlen értékesithetése, illetve eladhatása czéljából üzi, s a szó teljes értelmében kényszerítve van reája, mert másképen fáját nem értékesíthetné, ha azt szállitásképes állapotban ki nem állitja.

A jelenben fenálló két különböző természetű fürészeket, a fen­tebbi alapon kell tehát megkülönböztetni, s a jövőben épülő fürésze­ket pedig ugyanezen alapon hatósági uton és engedély mellett fog lehetni a fűrészek vagy fagyárak közé sorolni, az elsőket a megadóz­tatástól fölmenteni, utóbbiakat pedig mint iparvállalatokat meg­adóztatni.

Ezek elmondása után indítványomat rövideden következőkben foglalom össze :

Mindazon fűrészek, melyek birtokon belül, vagy birtokon kivül és a fakiszállitás központosító helyein azon czélból építtettek, hogy a nyers fa súlyának és térfogatának kisebbítése, illetőleg apasztása által piaczra állitható és értékesíthető legyen, azok épen ugy, mint a mezőgazdasági gépek, az erdőgazdálkodás elválaszthatatlan eszkö­zeinek vétessenek és adómentesitessenek, akár azok az erdőbirtokos, akár pedig annak szerződéses favevője kezében vannak; ellenben az ezen cathegoriába nem sorolható fűrészek, illetőleg gyárak, melyek kereskedői vagy iparos nyerészkedés czéljából építtettek és dolgoznak, a törvényszabta jövedelmi adóval megterhelendők.

Ismételve kérem tehát a t. bizottságot, méltóztassék a fűrészek megadóztatása elleni indítványomat elfogadni.

Kelt Budapesten, szeptember hó 21-én 1889. Podhradseky A minis.

Colmrg herczegi erdőigazgató.

Az igazga tó vá l a sz tmány a kétféle vé lemény m e g h a l l g a t á s a

s a k é r d é s n e k b e h a t ó m e g v i t a t á s a u t án , ind í tványozó k ivé te léve l ,

e g y h a n g ú l a g a négyes b izo t t ság j a v a s l a t á t fogadja el. M i n d ­

amel le t t köszöneté t fejezi k i az ind í tványozónak , h o g y ezen

mindenesetre fontos kérdés minden oldalról való megvilágítására alkalmat nyújtott. Ezen alkalomból különben a választmány a maga részéről is figyelmébe ajánlja az erdőbirtokosoknak, hogy a fűrészeiken feldolgozott nyersfa értékét fűrészeik jövedelmé­nek kimutatásánál szakszerű pontossággal számításba vegyék.

XIV. A megelőző választmányi ülés óta a következő rend­kívüli befizetések történtek :

a) uj k é s z p é n z - a l a p í t v á n y f e j é b e n b e f i z e t t e k : U j l a k y - H i r s c b l e r é s f i a czég 300 frtot, alsó-domborui Z a l á n Lipót János 200 frtot, V a s z a r y Ernő 160 frtot;

b) a W a g n e r K á r o l y - a l a p i t v á n y javára beszolgál­tatott H o r v á t h Lajos ni. kir. főerdész ur, mint az orsovai in. kir. erdőhivatali kerület személyzetétől a B á l á s Pál m. k. erdőmester 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából s ennek emlékére gyűjtés utján adományozott 100 frt 36 kr t ;

c) a B e d ő A l b e r t - a l a p i t v á y javára a T e s c h l e r Vincze által adományozott „Futóhomok megkötése" czimü mű 1 példánya eladásából befolyt — frt 70 k r ;

d) kötelezvényeikben tett régi alapitványaik törlesztésére befizettek :

B o n a Marino 25 frtot, M i h á l y fi Mihály 10 frtot, L e s e n y i Ferencz 30 frtot, L i n s z k y Károly 40 frtot, Ku-h i n k a Ferencz örököse, K u h in k a Lajos 100 frtot, H o r ­v á t h Imre 20 frtot, L e h o c z k y János 20 frtot, S c h u s z t e r József 10 frtot, S u s a Manó 52 frt 55 krt, S z i m o n i s z Frigyes 20 frtot, H u d á k Lajos 16 frtot, K o s s á n y i Róbert 40 frtot, E m e r i c z y Győző 50 frtot, O c s á r d Károly 15 frtot, M a n d e l i k Dániel 100 frtot, A k a n t i s z Rezső 10 frtot, H a r n i s c h és társa czég 140 frtot, H a l á s z F . Antal 20 frtot, R o t h Emil 160 frtot, A l l e n d e r Frigyes 10 frtot, B e l h á z y Jenő 3 frt 05 krt, S c h m i d l Soma 50 frtot.

A bejelentett adományok köszönettel fogadtatnak, a többi befizetések pedig örvendetes tudomásul vétetnek.

XV. Az utolsó választmányi ülés óta a l a p í t ó t a g o k k á való felvételre jelentkeztek :

U j l a k y , H i r s c h l e r é s f i a czég 300 frt készpénz-alapítvánnyal; alsó-dombori Z a l á n Lipót János 200 frt kész-pénzalapitvánnyal, mind a, kettőt ajánlja Kellner Valér; V a s z a r y Ernő 160 frt készpénzalapitvánnyal, ajánlja Bothó Imre ; L o v á n y i Lénárd 160 frt alapítvánnyal kötvényben, ajánlja Kondor Vilmos és K a y s e r Sándor 160 frt alapitvány-nyal kötvényben, ajánlja Pitroff Kornél.

K e n d e r t a g o k k á való felvételre jelentkeztek : U j f a l u s y Zoltán, M a r t i n k a György és S c h m o t z e r

János erdőgyakornokok, ajánlja Früstök István és Szabó Adolf: B a l o g h Vilmos, W l a d á r Lajos, B á l i n t Ferencz, P i s c h l Ferencz, M o r é László, B o k o r Dénes, I v a n i c h Ferencz erdőakadémiai hallgatók és F i r b á s z Adolf Coburg herczegi erdészsegéd, ajánlja Fekete Lajos; H á b e l Lambert erdész­segéd, ajánlja Tomcsányi Gusztáv; H r a b o v s z k y Kelemen műszaki dijnok, ajánlja Nagy Károly; br. W e s s e l é n y i Miklós hadadi uradalma, képviselve S z á n t ó Károly jogigazgató által, ajánlja Sárközy Miksa,; V o z á r i k Ferencz püsp. urad. erdész, ajánlja Schmidt János ; J a n k ó v i c h Miklós temes-bégavölgyi vízszabályozási társulati igazgató és M o k r y István társulati titkár, ajánlja Scheint Adolf; K i s s Ernő műszaki dijnok, ajánlja Tomcsányi Gyula; M o l n á r Lajos szakvizsgázott erdőőr és F i s c h l Sándor erdőhivatali segéd, ajánlja a t i tkár ; T a t a r e k Kálmán megyei erdőgondnok, ajánlja Bothó Imre.

Valamennyi felvétetett. H a l l e r János román királyi erdész, ki szintén az egye­

sületbe való felvételét kérte, értesíttetni fog, hogy felvétele csak a megküldendő Írásbeli nyilatkozat alapján s abban az

esetben, ha nem magyar honpolgár, csak a magyar kormány

engedélye mellett történhetik meg. Ez utóbbi eshetőségre való

tekintettel nevezett felhivandó, hogy az iránt, vájjon magyar,

avagy román állampolgár-e, hitelesen nyilatkozzék.

XVI. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére B e l l i á z y Emil és

E l e ő d Jósa választmányi tagok kéretnek fel.

K. in. f.

Hitelesítésül

Belhásy Emil, választm. tag.

Eleőd Jósa, választm. tag.

Tisza Lajos, elnök.

Horváth Sándor, titkár.

L a p s z e m l e .

(Bgh.) Az alomgyüjtés befolyása az állabok fatömeg gyara­podására. Azon kiváló fontosság miatt, melylyel az alomgyüjtés kér­dése különösen hazánk dunántúli részének erdőségeiben bir, nem lesz talán érdektelen azon kísérletek eredményeit szakközönségükkel is megismertetni, melyek F r e y darmstadti főerdötanácsos vezetése alatt , ezen irányban végeztettek.

A kísérleti czélokra szükséges erdőrészek, a tanulmányi czé-lokra fenntartott freienwaldei erdőgonduokságban még az 1865. évben tűzettek ki. A mondott időben kiszemeltetett ugyanis egy 18 és egy 73 éves, erőteljes, mély agyagtalajon (I. oszt. erdeifenyő talaj) álló, egyenletes, jó növésű erdeifenyő állab és azok mindenikében 'ó—'ó egyenlő nagyságú kísérleti tér lett kimérve, azon feltevéssel, hogy az alomgyüjtés egyik kísérleti téren teljesen szüneteljen, egyiken minden évben és egyiken pedig csak minden 6-ik évben gyakoroltassák.

A mondott 1865. év óta, az alomgyüjtés tekintetében ezen ismertetett módon kezelt kísérleti területek fatömege, az 1871. és 1887. években, a legpontosabb módszerek igénybevételével felvétetvén, ezen felvételek eredménye a következő adatokat szolgáltatta :