erdészeti lapok 145. évf. 3. sz. (2010....

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLV. évfolyam • 2010. március

ALAPÍTVA 1862-BEN

A HUNGEXPO területén március elejénmegrendezett kiállításon két pavilon-ban mutatkoztak be a hazai és külföldiutazásszervezõk, utaztatók, vendéglá-tók, hazai tájegységek. A kiállításra láto-gató erdészek örömmel fedezhették fela pavilonokban az egyes erdõgazdasá-gok összefogásával bemutatkozó kis-

térségek erdészeti látnivalóit, a szabad-idõ eltöltésére ajánlott kínálatot. Azegyik ilyen kiállítóhelyen Öko- és kul-turális turizmus hazánk erdeiben cím-mel a Gemenc Zrt., az Ipolyerdõ Zrt. ésa Pilisi Parkerdõ Zrt. fogott össze a tér-ségükben található nemzeti értékek be-mutatására. Így a Gemenc erdejének tit-kaival, a Pilis–Visegrádi hegység törté-nelmi csúcsaival, a börzsönyi erdei va-sutak különleges hangulatú nyomvona-laival, vadasparkokkal, történelmi em-lékhelyekkel, erdei iskolákkal, vízi, ke-rékpáros és bakancsos túrák lehetõsé-geivel és ehhez olykor elengedhetetlenminõségi szálláshelyekkel ismertettemeg az érdeklõdõket. A rögtönzött va-dászsólyom- és kisállat-bemutató színe-sítette a kínálatot.

* * *

Hasonló céllal mutatta be tevékeny-ségének területét a VADEX MezõföldiZrt., a Bakonyerdõ Zrt., a VERGA Zrt., aVértesi Erdõ Zrt., a HM Budapesti Erdõ-gazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdõ Zrt. és akiemelten közhasznú Az Erdõért Egye-sület , Székesfehérvár. Ez utóbbi 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy segítseaz ifjúság környezeti tudatának formá-lását, a környezet, a természet, az erdõés a vizek védelmét. Ösztönözze a sza-badtéri sporttevékenységeket, segítseazok feltételeinek megteremtését. Egy-szóval az ember és az erdõ szorosabbkapcsolatának megteremtését, melynem választható el az egészséges élet-módtól, a gyógyítástól.

A közép-dunántúli turisztikai régió-ban mûködõ egyesület ízléses és prak-tikus kiadványa a „Barangolás a kirá-lyok erdeiben” füzetecske és annak tér-képmelléklet a természetjárást kedvelõ-ket csábítja a térség erdeibe.

Csak gratulálni lehet mindkét kiállítás-hoz, mert ennél hatékonyabban nemigenlehet az embereket meggyõzni arról,hogy az erdészek nemcsak favágók.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Utazás 2010 – Kiállítás

Érdekességek a természetben

A leselkedô. Fotó: Gôbölös Péter

Tartalom

Nagy Imre: Az utolsó órában…. ........................................82

Borkó Károly: Egy dakota az irokézek között, avagy az erdésztársadalom törzsi jellegérõl… ..................85

Deák Sándor: Módosult a Szabálysértési Törvény ..........88

Dr. Mátyás Csaba: Széljegyzet egy rossz üzenethez ......89

Berki Imre: Ejnye, ejnye ..................................................89

Móricz Norbert–Rasztovits Ervin: Kritikai megjegyzés egy cikkhez......................................90

Dr. Rédei Károly: Növõtér-bõvítési ajánlások szelektált akácfajták ültetvényeiben ................................91

Pápai Gábor:Jubileumi emlékülés Kolozsvárott ..............................94

Lomniczi Gergely: Barnamedvéka Budai hegyekben ..................95

Dr. Bartha Dénes: Közösségi jelentõségû fa- és cserjefajok ..............................................................96

Tóth Zsolt–Horváth Attila:Amikor a jég az úr! ..................98

Vereb István: Vadászati világkiállítás Renoban..............100

Pápai Gábor: Egyesületünk 1851. évi alakulásának körülményei ......101

Dr. Somogyvári Vilmos:Készüljünk a 2011-es magyar EU-elnökségre! ..............105

Egyesületi hírek ..............................................................107

Apatóczky István: Veni, vidi, … ............................112

Vereb István: Iskolapadban a közmunkások ......................................112

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLV. évfolyam 3. szám (március)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2010. március 9.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Göröngyös tavasz. Fotó: Gõbölös Péter

A harmadik oldal

H a a harmadik évezred elején egy magyar erdésza szakmájáról beszél a médiában, a paradigma-váltás témáját nem kerülheti meg.

A felkapott kifejezés mögött az áll, hogy le kell vetkõz-nünk a fatermék-elõállító, köbméterekben, forintokbankalkuláló, termelõ erdész arculatát. Hiszen a modern tár-sadalom igényeit kiszolgáló, az erdei életközösség egészé-ben gondolkodó, nívós közjóléti és természetvédelmi szol-gáltatásokat nyújtó szakemberek vagyunk.

Ám „nem elég annak lenni, annak is kell látszani!” Saj-nos sokan állítják, hogy a favágáshoz jobban ért a vállalko-zó, az erdõrõl többet tud az ökológus. Egy szkeptikus hason-lat szerint a tévémûszerészek egyesülete hiába tüntet a szak-májuk megmentéséért, ha képtelenek meghaladni a tran-zisztort és a forrasztópákát. Napjaink televíziója egypanelesszerkezet, mûszerészre hovatovább nincs szükség.

Tehát: el kell fogadtatnunk a közvéleménnyel, hogy tovább-ra is az erdészek az erdõk ügyének letéteményesei, különben –annyi más szakma után – mi is eltûnhetünk a süllyesztõben.

Így van ez, de ismét átestünk a ló túlsó oldalára. Ott tar-tunk, hogy óvatosan kell fogalmaznia egy erdésznek, ha gaz-daságosságról, netán jövedelmezõségrõl nyilvánosan beszél.

Most álljunk meg, és nézzünk körül a hétköznapok rög-valóságában! Az erdõkre fordítható költségvetési pénzekvégletesen elapadtak. Erdeink értéknövelésére, az erdõkközcélú szolgáltatásaira alig van más forrásunk, mint azerdõgazdálkodásból származó jövedelem.

A társadalom érdeke, hogy az erdõgazdálkodó rendel-kezzen a színvonalas erdõvagyon-kezelés képességével. Eznem mûködhet a szükséges pénzügyi források tartós, meg-bízható megteremtése nélkül.

Az elmúlt években a közcélok kiszámíthatatlan finan-szírozása világosan megmutatta, hogy a jelen helyzetbenaz erdõkezelést támogatásokra alapozni illúzió. Az ehheznélkülözhetetlen jövedelmet az erdésznek továbbra is apiacról kell elõteremtenie, önfenntartó gazdálkodással,elõrelátó tartalékképzéssel, versenyben a környezetével.

Belátható: a piac még hosszú ideig az erdész-hétközna-pok elválaszthatatlan része lesz. Legyen hát továbbra isszalonképes téma a közbeszédünkben!

Az Erdészeti Lapok archívumában tallózva láthatjuk,hogy lapunk témaválasztása minden idõben korszerûvolt, hitelesen tükrözte az adott kor hétköznapi valóságát.

Ma is erre van szükség. Ha azt akarjuk, hogy az ErdészetiLapok hiteles, olvasott folyóirat maradjon, nagyobb hang-súllyal kell szólnunk a gazdaság és a piac aktuális kérdéseirõl.

Gazdasági vezetõink, kereskedõink elfoglalt, racionális,kevéssé közlékeny emberek – nehéz rávenni õket, hogygondolataikat papírra vessék. Bízom abban, hogy a Szer-kesztõ Bizottságnak mégis sikerülni fog tollat adni a ke-zükbe – ezáltal több gazdasági témájú hírrel, elemzéssel,prognózissal szolgálni az olvasót.

Haraszti Gyula

82 Erdészeti Lapok CXLV. évf. 3. szám (2010. március)

A 2009. évi XXXVII. törvény az erdõgaz-dálkodás, a kezelési és üzemmódok te-kintetében alapvetõ változásokat indítel. Lépésenként, de évrõl évre folyama-tosan bõvülve a szálalás, a szálalóvágás,a természetes mag-erdõfelújítás és az át-alakító üzemmód általánossá, középtá-von becsülve mintegy 400 000 ha erdõ-területen pedig napi gyakorlattá válik.

Mindez számos, egyáltalán nem le-becsülendõ kockázatot is rejt. Nehézhelyzetbe kerülhet az erdészszakma,amennyiben napi gyakorlatában a je-len idõpontra már kialakult és rögzülttarvágásos szemlélethez igazított vad-gazdálkodás mellett – társadalmi nyo-másra, de annak megfelelõ anyagi ésnéha erkölcsi támogatása nélkül – azerdõkezelés új útjára lép. A folyama-tos erdõborítás új vadgazdálkodási,vadkárelhárítási és részben vadászatitechnikákat követel meg, miközbenmég ma sem beszélhetünk nyugalmi,egyensúlyi állapotról az erdõ–vad kap-csolatrendszerében.

Az erdei vadkár európai, de különö-sen hazai szinten az erdõgazdálkodásmeghatározó környezeti tényezõje. AII. világháborút követõen napjainkig azerdõtulajdon kezelési és vadgazdálko-dási viszonylatai Magyarországon alap-jaiban rendezetlenek, az érdekeltségirendszer ellentmondásokkal terhes, aszakmai munka pedig szétválik kétágazattá.

A jelen állapotok jellemzõiA növény- és mindenevõ nagyvad-fa-

jok (gímszarvas, õz, dámszarvas, muflon,vaddisznó) fõ élõhelye – legalábbis a kri-tikus téli idõszakban – az erdõ.

Ezek a fajok jó alkalmazkodó- ésstressztûrõ-képességûek, túlszaporo-dásra a jelen ökológiai helyzetben ishajlamosak.

Az érzékelhetõ éghajlati változás (pl.enyhe telek) a kondíciótól részben füg-gõ szaporodási rátát növeli.

Táplálékhiány a túlszaporodást nemkorlátozza (az erdõ és mezõgazdaságiterületek táplálékbõsége).

A fokozott emberi ráhatás és jelenlét,mindenekelõtt a nagyragadozók kiirtá-sa és az állati járványügyi veszélyhely-zet felszámolása, a természetes egyen-súly kialakulását megakadályozza.

Egyetlen regulációs szereplõ a vad-gazda, aki az erdõgazdától jellemzõeneltérõ érdekeltségû, mert:

Az erdõk 60%-a állami tulajdonbanvan. Az állam megfoghatatlan tulajdo-nos, a vadgazdálkodást egyéb szem-pontok (pl. annak kapcsolati tõkéje) alogikus és ésszerû fenntartható létszám-tól eltérítik.

A magánerdõben a vad- és erdõgaz-dálkodó még elvétve sem azonos termé-szetes vagy jogi személy. A tulajdonosiérzésnek és a gazdaságosságnak szá-mottevõ szerepe nincs.

– Az erdõben jellemzõ a hrsz.-on belüla nagyszámú tulajdonos, az elaprózódó

tulajdon, a társult és jelentõsen a cégszerûerdõgazdálkodás. A magánerdészet átla-gos üzemmérete a nyugat-magyarorszá-gi régióban 12 ha, a minimális vadgaz-dálkodási üzemméret 3000 ha!

Az erdei társulás jelentõs része felél-hetõ a vad által úgy, hogy módszertan,elhivatottság, gazdasági és jogi erõ hiá-nyában még kimutatásra sem kerül.(Hántási károk középkorú erdõkben, aszórvány makktermések, a lágyszárú-és cserjeszint felélése, talaj-degradáció).

A vadászati lobbi gazdasági és poli-tikai ereje jelentõsen meghaladja az er-dész lobbiét (5000 erdész, erdõmérnök– 60 000 vadász, a vadászat kívánsági ésdivatsport).

Az erdõk felmérésétõl és hosszú távútervezésétõl eltérõen a vadgazdálko-dás tervszerûsége (körzeti vadgazdálko-dási terv, üzemterv, éves terv) nem va-lós kiindulási alapokon nyugszik. (Ittcsak utalok a törzsállomány becslésimódszereinek hiányosságaira, a nagy-vad természetes mozgás- és életterét fi-gyelmen kívül hagyó vadgazdálkodásihatárokra, elaprózódott vadászterüle-tekre.)

A vadgazdálkodás helyi irányításá-ban információs és szakmai deficit fi-gyelhetõ meg (egyesületi forma, kép-zetlen választott vezetõk stb.).

Erélytelen államigazgatás és abbangerjesztett érdekellentétek (természet-védelmi–erdészeti–vadászati igazgatás).

A fenti tényezõk hatására az erdõre

NAGY IMRE*

Az utolsó órában….Az átalakító üzemmódú és szálaló erdõk vadgazdálkodási gyakorlata

* okl. erdõmérnök

Vadgazdálkodási mutatók Vas megyében (Forrás: Vadászati Hatóság)Megj.: A fenntartható létszámot a mérvadónak tekinthetô körzeti nagyvad-gazdálkodási ter-vek területre történô leosztásával számítottuk

Erdészeti Lapok CXLV. évf. 3. szám (2010. március) 83

döntõ kihatással bíró nagyvad lét-száma, de legalábbis annak éves iga-zolt hasznosítása (apasztása) napjain-kig folyamatosan nõ. A 2007/2008. va-dászati szezonban Magyarországon34 733 db (+1233 zárttéri) gímszarvast,8 233 db (+1533 zárttéri) dámszarvast,86 794 db (+10 239 zárttéri) vaddisznót,91 549 db (+201 zárttéri) õzet és 2435db (+318 zárttéri) muflont ejtettek elvagy pusztult el. Forrás: Országos Vad-gazdálkodási Adattár

A példaként elemzett Vas megyébena helyzet az országos átlagnál jobb, denem megnyugtató! A vadgazdálkodók,a vadászati, a természetvédelmi és azerdészeti hatóság együttmûködésemegfelelõ, de az erõfeszítések árán ki-alakult egyensúly csak a mai erdõgaz-dálkodási gyakorlat mellett áll fenn (tar-vágás-mesterséges felújítás-vadkárelhá-rító kerítés).

A becsült(?) törzsállományi létszámfolyamatosan az eltartható(?) maximumfelett van, miközben a lenti terítékadatoklassan kezelhetetlen, vadászattal kétsé-

ges, hogy kordában tartható állományrautalnak. Az elméleti hasznosítási mutatóaz elejtésekbõl és elhullásból számítvaidõnként eléri a 3-400 %-ot(?).

A gímszarvas állományának grafi-konja a vaddisznóéhoz hasonló képetmutat. Eközben a hasznosítás az eltart-ható létszám normál hasznosításáhozviszonyítva 3-4 szeres. Kiegészítõ jelen-ségként – pedig ez független az állo-mány nagyságától –, a bõgésben elejtettgím bikák átlag trófeasúlya és koracsökken (fiatalodik az állomány, gazda-sági kényszer okozta hibás kilövések).

Az õzállomány létszámbecslése, mi-vel territor állatként „kitölti” az élõhe-lyet, ugyanakkor az erdõs területekenrejtetten él, felesleges és káros. Csak atervszerû hasznosítás és a hozzá kap-csolódó erdei vadkár monitoring leheta létszámszabályozás alapja.

Az erdõgazdálkodás-vadgazdálko-dás napi gyakorlatában adott vadállo-mány mellett az egyensúly kialakításá-nak érdekében tett lépések Vas megyé-ben az új Evt. megjelenéséig:

Létszámcsökkentés vadászattalVadászati berendezések számának növe-lése és célzott elhelyezése (pl. tarvágáso-kon, a folyamatos készletû erdõfelújítá-sok és erdõtelepítések területén, a sózóés etetõhelyek tudatos megválasztása).

Súlyponti vadászat (a kérõdzõ nagy-vad fokozott vadászata az erdõterüle-ten, a vaddisznó fokozott vadászata amezõgazdasági területen).

Az eltartható létszám növelése (azerdõre nehezedõ nyomás csökkentése)etetéssel(?).

Intenzív vadföldmûvelés.A zárttéri tenyésztés és/vagy vadá-

szat elõtérbe kerülése.Napi kapcsolattartás és együttmûkö-

dés az erdõgazdálkodókkal az erdésze-ti hatóság közremûködése mellett.

Az erdõgazdálkodók részérõlA vad életciklusait és a vadászat igényeitsegítõ napi erdészeti munkavégzés.

Kíméleti területek, búvóhelyek, vad-legelõk, erdei tisztások, nyiladékok,cserjések stb. kialakítása (erdõtervezésifeladat is!).

A vadgazdálkodási elsõdleges ren-deltetés növelése (cél ~ 5 %!).

Az erdõrészlet ésszerû méret és for-ma kialakítása (2 ha, 10 ha, négyzetvagy arányos téglalap alak).

A folyamatos készletû erdõsítések ok-szerû idõtartamú bekerítése!

Napi kapcsolattartás és együttmûkö-dés a vadgazdálkodókkal, az erdészetihatóság közremûködése mellett.

Miben változik a helyzet a folya-matos erdõborítást biztosító

üzemmódoknál?Átalakító és szálaló üzemmód:

Kiterjedt területen és folyamatosanvégzik a fahasználatokat, megszûnik avágáskoncentráció.

A számos pontszerû belenyúlás mik-rotisztások tömegét alakítja ki (Ez külö-nösen az õz életmódjának kedvez!).

Megszûnik a hagyományos értelem-ben vett folyamatos készletû erdõsítés, afelújítási kötelezettség alá vont terület.Nincs megfelelõ mélységû erdészeti ha-tósági kontroll.

A vadkár-érzékeny fafajok újulatárais fokozottan igényt tartunk (pl.juha-rok, kõris, vadgyümölcsök).

A módszeres erdõápolást eseti beavat-kozások váltják fel (a mellékfafajok álta-lában kevésbé vadkárérzékenyek, ígyelõtérbe kerülhetnek, pl. gyertyán, cser).

A mikrotisztásokon idõszakosan azerdei szeder elõretörése várható (kiválóvadtakarmány).


A vegyeskorú, csoportos szerkezetûerdõk kifejezetten vadbúvó jellegûek.

A vadkárelhárító kerítés a további-akban nem megoldás!

Az egykorú, folyamatos fiatalos meg-szûnésével a lesvadászatnak nincs iga-zán színtere.

– A korábbi felújítóvágással ellentét-ben a nagyon elnyújtott (átalakító üzem-mód) vagy megszûnt felújítási ciklikus-ság miatt a szórvány bükk-, tölgy, és cser-makktermésre is szükségünk van az erdõfelújulása érdekében (vaddisznó!).

Mi a megoldás?A nagyvad állományának radikáliscsökkentése:

Vas megyében a muflon és dámszar-vas az erdei vadkár szempontjából nemtényezõ. Törzsállományuk kis erdõterü-leten koncentrálódott, ott kézben tart-ható.

Országosan is mérlegelendõ, hogyezeknek a nagyvadfajoknak nincs öko-lógiai értelemben szükséges, tehát kö-telezõen fenntartandó létszáma. Így adámszarvasnak (a gímszarvas élõhelyé-

nek védelme érdekében is!) inkábbcsak zártkertben van létjogosultsága,míg a muflon létszáma az erdei vadkárszempontjából a tûrési szint alá szorí-tandó vissza.

A gímszarvas törzsállományát 1000ha erdõ/30 db-os szintre kell csökkente-ni, amely 40%-os hasznosítási mutatóés Vas megye 100 000 ha-os erdõterüle-tét alapul véve 1200 db-os évi elejtésread lehetõséget. (Országosan csak a gímélõhelyének számító erdõtömböket le-het figyelembe venni). A jelenlegi gím-állomány Vas megyében felezendõ, he-lyenként harmadolandó, ugyanakkoregyes területeken már most sem halad-ja meg az eltartható létszámot. Elvárásaz intenzív etetés felhagyása.

Az õz kilövését 6-8 db/100 ha erdõmértékre kell emelni, majd ezt úgy vál-toztatni, aminek nyomán gyakorlatilagnincs folyamatos károsítása a felújításiszintben (osztrák, szlovén példa).Becslések szerint a Vas megyei kilövés~10 000 db/év mértékig emelendõ.

A vaddisznó-létszámot igen jelentõ-sen csökkenteni kell (ez vadgazdálko-

dási érdek is), számottevõ tételben apiaci szempontokat is figyelembe véveinkább zárttéren tartandó. Az akác éserdeifenyõ fõfafajú tömbökben, az ül-tetvényszerû nyárasokban és füzesek-ben a vaddisznó jelenléte nem okozproblémát. Fontos a célzott és rendsze-res „zaklató” vadászat a makktermésesévekben és helyeken (bükk, tölgy, cser;októbertõl-júniusig). Elvárás az intenzívetetés felhagyása.

Egyedi, kisszámú és kis területû ese-tet kivéve valamennyi erdõvédelmi cé-lú vadkárelhárító kerítést haladéktala-nul fel kell számolni!

Kiegészítõ erdészeti intézkedések:A széles (12-15 m-es) nyiladékrend-

szer kialakítása (vadászat helye, vadle-gelõ, vadföld).

Vadgazdálkodási célú tisztások éserdõtömbön belüli vadföldek kialakí-tása.

A vadgazdálkodási elsõdleges rendel-tetésû erdõterületek növelése.

~ 5 %, vadaskert, vadföld, vadlegelõ,tisztás, vadbúvó erdõ, vadrágó erdõ.

Az új szemléletû, természeti folya-matokra hangsúlyozottabban alapozóerdõgazdálkodási módszerek alkalma-zásának elõfeltétele a nagyvad állomá-nyának szabályozása!

A bevezetését megelõzõen, esetlegazzal párhuzamosan kell a nagyvadál-lomány csökkentését végrehajtani,vagy az átalakító és szálaló üzemmódszakmailag bukásra van ítélve!

Vannak tehát közös dolgaink, ne-künk erdészeknek, vadászoknak, ter-mészetvédõknek és civil szervezetek-nek az igazgatásban, a gazdálkodás-ban, az érdekképviseletekben, a kuta-tásban és oktatásban egyaránt. Minde-nekelõtt a párbeszéd megkezdése,egymás gondolatainak és céljainakmeghallgatása, megértése és elfogadá-sa. A változás kezdete és vezérlõ gon-dolata csak a konszenzusos cselekvéslehet. A címben megfogalmazott utol-só óra az erdõ életében akár 10-15 évtávlatot jelent, de a hibák kijavítása iscsak hasonló, ha nem hosszabb idõ-tartam alatt lehetséges. A döntésképesvezetõk többsége a siker és/vagy bu-kás, az elsõ kézzelfogható eredmé-nyek kiértékelésekor már nem lesz ak-tív korában, de ez nem mentesít min-ket a jövõ érdekében itt és most végre-hajtandó cselekedetek kényszere, afelelõsség alól. A jövõt most kell meg-alapozni!


Magam nem vagyok erdész, de egy, azerdészek népéhez hasonló kis nép-hez, a táj- és kertépítészekhez tarto-zom. „Harcossá” azonban az erdészekközött avattak – ahogy a szociológu-sok mondanák: munkaszocializációmaz erdészek között zajlott. A félig kívül-álló szemével mondok véleményt egyolyan szakmáról, melynek környékéreinkább akarva, mint akaratlan keve-redtem.

Nézzük, hogy látja egy dakota az er-dészek ellenséges törzseit, s azt, hogyankellene felvenni ellenük – sokszor in-kább velük! – a harcot. Messzirõl jött da-kota – persze – azt mond, amit akar. Dea választott népemet – bár azt gondo-lom, ismerem – mégiscsak távolabbrólnézem, mint aki benne él! Egy nép(szakma) társadalmi hasznosságát nemfeltétlenül tükrözi a róla alkotott kép. Azerdészekrõl alkotott kép közel sem pozi-tív. A közvélemény az erdészt még ma isa „favágóval”, a természeti környezetpusztítójával azonosítja. Erre a hozzá el-jutó információk és fõleg a látvány, a tar-vágások láttán – valljuk be – van is oka.Ezt az erdõstratégiához készült tanulmá-nyok is – igaz ezek több éve készültek –objektíve bizonyítanak. A csak „egye-nes-hengeres-ágtiszta” erdészkedésneklejárt az ideje. Pontosabban a természe-tesnek tûnõ erdõkben mindenképpen.

Egy szakma gazdasági súlya, sajátmagáról alkotott képe, a vele szembenitársadalmi elvárás, nagyban eltérhetegymástól. De mindegyik alakítható. Jópélda erre az a változás, amelyen a víz-

ügy, mint szakma az utóbbi egy-két év-tizedben átment. Pedig „történelmi bû-nei” a környezet átalakításában sokkal-ta súlyosabbak az erdészekéinél. Sõt!Övék az eredendõ bûn! Mégis szeren-csésen fordítottak, s ma, a környezetértfelelõséggel viseltetõ szakma-képet si-került kialakítaniuk. Most azokat a terü-leteket „vizesítik” vissza, amit annakidején õk csapoltak le. Mindenkor azadott kor társadalmi igényei szerint, an-nak szellemében. Tízmilliárdokat sze-reznek meg pl. a Vásárhelyi-terv to-vábbfejlesztésére, gáterõsítésre, miköz-ben építik saját jó hírüket is.

Erre az imázs-váltásra az erdészekesetében – a szükségesnél – sokkal ke-vesebb jelet látok, sokkal inkább gör-csös ragaszkodást „idejétmúlt” elvek-hez. Magam csodálkozva nézem azokata vitákat, melyek e lap hasábjain is foly-nak, folytak, pl. az akác „honosságá-ról”, hogy az akácos erdõ-e, vagy sem.Szerintem nem. Ültetvény. Úgy is kellkezelni, ha hasznot szeretnénk belõlenyerni. Az, hogy a bodza elsínylõdikalatta, az még nem cserjeszint, s a késeifürtösmeggy sem tekinthetõ másodikkoronaszintnek. Magam azzal is egyet-értek, hogy az akácnak semmi keresni-valója a zalai tölgyesek helyén, de aztsem gondolom, hogy az összes akácoströgtön tövestõl kellene kigyomlálni.Mindent a maga helyén! Akár még céd-rusültetvényt is!

A medializált világunkban – ahol las-san a látszat sokkal fontosabb, mint avalóság – az imázsépítés sok tényezõn

múlik. Miért nincs az erdészeknek, mintszakmának sármos szóvivõje, mint vana kertészeknek Bálint gazdájuk, a bio-gazdáknak Gyõrfi Sanyi bácsijuk. Szük-ség lenne egy ilyen „hivatalnokra”, akitartja a kapcsolatot a sajtóval, szerepel,aki a „hivatásos erdész”, jól kitalált, „tar-tós celeb”, a „Fõnök”. Olyan „figura”,aki. ha kell híreket generál, tudósít, fel-színen tartja az erdészet fontosságát, azerdészek nélkülözhetetlenségét. Aklasszikus marketing mondás szerint:nem elég a tojást megtojni, kotkodá-csolni is kell!

Természetesen ismerem azokat a tö-rekvéseket, amelyeket az erdésztársa-dalom saját munkájának megismerteté-sére tesz. Magam is rendkívül fontos-nak tartom az erdei iskolákat (finanszí-rozási gondjaikkal együtt), az ún. köz-jóléti munkát, a honlapokat stb., csaképpen keveslem azokat. Több és „ütõ-sebb” kellene, s már az óvodátólkezdve!

Komoly elõrelépés, hogy a hosszúvezetõi válság után ambiciózus, fiatal,tehetséges, több nyelvet beszélõ, „mi-nõségi” vezetése van a Minisztérium-ban a szakmának, akik az új erdõtör-vény „lemenedzselésével” tették le név-jegyüket. Ismerve a Parlament mûködé-sét, nem kis teljesítmény, ahogy azegyeztetések révén a „dakoták” is csaktartózkodtak a szavazásnál. Remélem –a zûrzavaros idõk múltával is – marad-nak!

„Ellenséges törzseink”Nézzünk hát szembe az elsõ számú el-lenséggel, a természetvédõk népével.Fájdalmas, hogy rokonok vagyunk. Sõt,mi voltunk õk, s õk voltak mi. Csak –ügyetlenségbõl talán – kiénekelték asajtot a szánkból! Emlékeim szerint azelsõ igazi természetvédõ „Fõnököt” KaánKárolynak hívták. Az elsõ „rezervátum”is – igaz a növényeknek – neki köszön-hetõ. Emlékszem egy Rakonczay Zol-tán nevû fõnökre is, aki ott bábásko-dott a természetvédelem bölcsõjénél.Számos nemzeti parknak volt, van amai napig is erdészvezetõje.

Nem ellene, elé kellene (kellett vol-na) menni a folyamatoknak. Lássuk be,nem az erdészek fújják a passzátszelet anemzetgazdaságban. A 0,1% részesedésnem igazán átütõ. Ha nem lenne – a

Egy dakota az irokézek között, avagyaz erdésztársadalom törzsi jellegérõl…

ANEKDOTÁKAT GYÛJTÜNK25 éve hunyt el dr. Moór Arthur professzor

Moór Arthur (1923-1985) a XX. század második felének kiemelkedõ soproni professzora volt.Méltatását olvashatjuk az EL 1993. július-augusztusi számának 233. oldalán:http://epa.oszk.hu/01100/01192/01356/pdf/EL_128_07-08_1993_227-236.pdf. Tervezett szobrával kapcsolatban az EL 2010. januári számában írtunk Róla.

Halálának negyedszázados évfordulóján szeretnénk nyomtatásban közreadni a Professzo-runk személyéhez kapcsolódó anekdotákat, azaz a hitelesség igényével fellépõ, rövid, csat-tanós történeteket, valamint az „Arthur-féle” aranyköpéseket, elszólásokat, emlékezetes kije-lentéseket – ezzel is tisztelegve az emléke elõtt.Kérjük kedves Olvasóinkat, ha ismernek dr. Moór Arthur személyéhez kötõdõ anekdotákat,emlékezetes kijelentéseket, írják le azokat és küldjék el a [email protected] elektronikuslevélcímre!Szíveskedjenek nyilatkozni arról, hogy hozzájárulnak-e a nevük közléséhez!

Köszönettel:dr. Bartha Dénes, dr. Oroszi Sándor, Haraszti Gyula


közgazdászoknak – nemigen fájna. Ezcsak nekünk fáj. Meg annak, aki érthozzá. És a természetvédõ is ért, mertbiológus, mert ökológus – esetleg táj-és kertépítész. Lehet, hogy az egészheznem annyira, mint az erdész, de lehet,hogy kisebb részeihez még jobban is!

Ezért nézem némileg csodálkozva azta reménytelen harcot, amit az erdésztár-sadalom a 375 ezer ha védett területértfolytat. Reménytelen. Sokkalta jobban„kommunikálható” az, hogy védem azerdõt, a szépet, az õzikét, a szarvast,mint az, hogy ki akarom vágni a fát,„gazdálkodni” akarok az erdõben! Száll-junk le a lóról (a magasról pláne), s ül-jünk fel rá újra! Nekem is fáj, mert szépaz érett bükkös, a tölgyes is, de ahogy el-múltak a Kárpátok fenyvesei, el fog múl-ni ez is. (Az erdészlelket ért XX. századitraumák és azok máig ható következmé-nyei külön dolgozatot érdemelnének!)

Koncentráljunk a jövõre, ami terület-ben egyébként duplája, mint amit veszt-hetünk. Félmillió, de inkább 1 millió haaz, ahová erdõt lehetne telepíteni! Er-dõt, ahova az való, ültetvényt, ahovaazt lehet. Itt a lehetõség! A kihívás!

Kaán Károly országában nem halloma jajveszékelést, hogy a 2-3 évihez ké-pest is töredékére esett az erdõtelepíté-sek területe! Ha vesztettünk 375 ezerhektárt, miért nem foglalkozunk a két-szer ennyi lehetõséggel?! Komoly szak-ma expanzióban van, mert ugye a nö-vekedés… mindenek felett. Boldog ésboldogtalan – leginkább az utóbbi, fõ-leg magánerdõ-gazdálkodó – telepíte-ne, de nem látom mögötte a szakmátfelsorakozva. Mit fognak csinálni azEgyetemrõl kikerülõ fiatal mérnökök,ha a „munkaterületet” nem bõvítjük?!

Mindenki a biomassza-hasznosításlehetõségein agyal, ehhez képest az ál-lamerdõk tûzi- (és nem csak tûzi) fájá-nak javát cca. 27-30% hata(é)konyság-gal (nem elírás) hagyjuk „zöldárammá”alakulni. Amikor a magyar vidék márfélig megfagyott, erdeinkbe jár fát lop-ni, nincs munkája, nagyobb része se-gélyre vár, kisebbik még munkára.

Nem nagyon láttam, hogy a szakmaa racionális tûzifa-felhasználás mellett,a kisebb, közösségi fûtõmûvek, fatüze-lésû energiatakarékos megoldások mel-lett kampányolna!? Ismereteim szerintAusztriában az erdészet – lehet, hogynem minden érdek nélkül – e témazászlóvivõi. Magam a vidékért érzett fe-lelõsségnek is több kifejezõdését vár-nám! Az V. kerületben bár sokan lak-nak, de kevés az erdõ! Az imázs javítá-sának itt is lenne terepe!

A vadászok népeA másik ellenséges nép a vadászoké.Számomra néha már fájdalmasan komi-kus, ahogy a vadászok – az erdésztársa-dalom jelentõs részének tevékeny kol-laborációja mellett (és itt nagyon udva-riasan fogalmaztam) – érvényesíteni ké-pesek „érdekeiket” az erdészekkel, ill.minden más gazdálkodóval szemben.Persze könnyû nekik, hiszen õk óvják(hivatalos szóhasználat szerint) a rájukbízott vadat, természeti értékeket, az er-dész meg „pusztít” az erdõben. Teszikezt annak ellenére, hogy bevallottan avadeltartó képesség 2,5-3 szorosa nagy-vad tanyázik erdeinkben. Szarvascsor-dák legelik széjjel az erdõt, vaddisznó-kondák esznek fel, túrnak szét mindenszaporítóanyagot már az Alföldön is.Muflonnyájak legelnek tarra, taposnak

rommá sziklagyepeket – többek közötta természetvédelem féltett növényeit.

Elég egy kerítés – gondoljunk csakVarga Béla mátrai kerített kockáira – saz újulat kefe-sûrûn „robban” ki a talaj-ból. Nyugodtan kijelenthetõ, hogy – át-lagos termõhelyen – a természetes felú-jítások legjelentõsebb gátja a túlszapo-rodott nagyvad! A vadállomány ilyennagyságrendben történõ fenntartásacsak egy kisebb, de befolyásos néhányszáz fõt számláló érdekkör céljait, elsõ-sorban vadászati lehetõségét – s mivelmaga nagyon elfoglalt – biztos terítékétszolgálja. Gazdasági racionalitása sincs,hiszen hasonló szolgáltatásokat a fize-tõképes vadászok tõlünk keletebbre ol-csóbban megkapnak, és ma már zöm-mel oda is mennek. (Arról nem is be-szélve, hogy saját hazájukban ilyennagyságú nagyvadállomány fenntartá-sának luxusát egyetlen gazdag államsem engedheti meg.)

Az, hogy Magyarország vadászatinagyhatalom – véleményem szerint –,mára már csak mítosz, legfeljebb Kádár-kori nosztalgia. (Az, hogy valójában mi-csoda, a pszichiátria szókészletével va-lószínûleg pontosabban leírható len-ne.) Információim szerint a vadászhá-zak és a vadászathoz kapcsolódó szál-láshelyek átlagos kihasználtsága hozzá-vetõleg 20 %-os. Ebbõl a jelentõs ráfor-dításokkal épült ingatlanok amortizá-ciója sem jön ki, nemhogy haszon! Per-sze ilyenkor jön a riposzt, hogy azegyéb fogyasztáson, más szolgáltatáso-kon „busás” a haszon. Bizonyára…

Érdeklõdéssel olvasnék már egyszeregy teljes költség–haszon elemzést avadgazdálkodás egészét tekintve,amely az erdõgazdálkodás minõségi ésmennyiségi, a mezõgazdaság, a közútivad-balesetek stb.-stb. kárait vetnéössze a bevételekkel. Különösen pi-káns része lehetne ennek a tanulmány-nak az, hogy kik viselik a költségeket, akárt, s kik a tevékenység haszonélve-zõi. Belátom, hogy ez a megközelítés –mivel én nem vadászom – szélsõsége-sen „populista”, hovatovább „dema-góg”. Még mielõtt mélységes vad- és va-dászellenességgel vádoltatnék – köz-löm – nem vagyok az, csak azt szeret-ném, ha az õsi dakota közmondás szel-lemében mindenki a saját dárdájávalverné a bozótot (más verzióban: csa-lánt)!

A következõ évekre több puskaro-pogást, kevesebb „erdõzúgást” kíván-nék a vadászoknak, de fõleg magunk-nak! Talán, ha kevesebb fõtisztviselõ,politikus, bankár és vezér vadászna, a

F E L H Í V Á SA több szervezet által évek óta, de nem összehangoltan folyó tavaszi ter-mészettakarítást ebben az évben hat szervezet – Magyar Országos Horgász Szövetség,Magyar Cserkészszövetség, Magyar Turista Egyesület, Országos Erdészeti EgyesületErdészeti Erdei Iskola Szakosztály, Országos Magyar Vadászkamara, Országos MagyarVadászati Védegylet, Vadászati Kulturális Egyesület – egyeztetve hirdeti meg ésszervezi. 2010-ben közösen áprilist jelölték ki erre – melyen belül április 10-ét a vadá-szok, április 17-ét a horgászok kiemelt napnak tekintik – azzal, hogy mindenkit, aki ter-mészeti környezetünk megóvása, jelenlegi helyzetének javítása érdekében tenni kíván,felhívja csatlakozásra. A szervezõk fontos célcsoportnak tekintik a fiatalokat – iskolaitanulókat, ifjúsági szervezetek tagjait –, akik megnyerésével lehet majd a késõbbiekbenelérni az erdõkben, mezõkön, vízpartokon a természetidegen anyagok újrater-melõdését. Kérjük, várjuk az erdészek, horgászok, ifjúsági vezetõk, pedagógusok,természetjárók, természetvédõk, vadászok közremûködését Magyarország ter-mészeti környezetének szebbé tételére, az országos és a helyi médiák támogatását.

Magyar Országos Horgász Egyesület Magyar CserkészszövetségMagyar Turista Egyesület Országos Erdészeti EgyesületOrszágos Magyar Vadászkamara Vadászati Kulturális Egyesület


probléma is könnyebben orvosolhatólenne!

Lehet, hogy mégis a természetvé-dõkkel kellene „hadiösvényre lépni” avadászok ellen?!

Saját magunkNem is lennénk „rendes” nép, ha ma-gunkkal nem lenne bajunk. Pedig nemvagyunk sokan. Még mindig érzem akasztok meglétét: Állami erdész – ma-gánerdész, bácsikám – kisöcsém. Pedignõnek a gyerekek, s a kisöcsénk lassana fejünkre nõ. Pedig honnan indult aszerencsétlen suttyó! Nem volt neki„Nagybácsikája”, aki ha bajba került, ki-kisegítette némi pénzzel, tanáccsal.

Akár tetszik, akár nem, a magánerdõ-gazdálkodás feljövõben van. Mindentéren, sõt! Területben, s a mûvelés szín-vonalában is. A telepítések fokozásávalhamarosan beéri az „államiakat”, s azönkormányzatok, egyéb szervezetek„erdõ-éhségét” sem belõlük fogja kielé-gíteni az Állam. Magam az állami erdõkévi cca. 1,5-2 milliárdos hasznát – fino-man szólva is – meglehetõsen szolid-nak érzem. Különösen, ha merõbenmás adottságú gazdaságok produkál-nak hasonló nagyságú eredményeket, s

volt kollégáim 800-1000 ha-t kezelve55-60 évesen 120-140 ezer forintosbruttó fizetésekrõl számolnak be.

De beszéljünk most a fõnökökrõlNyolc évig volt szerencsém a „Nagy Sa-sok” között ücsörögni a Parlamentben,s igyekeztem szûkebb népem – a Felsõ-Szabolcs –, s olykor az erdészet, az er-dészek érdekeit képviselni. Nem vol-tunk sokan… Most nem is tudom van-e,volt-e egyáltalán dakota vagy irokéz,aki ezt tette volna. A „Nagy Tanács”egyik Bizottságának (Mezõgazdasági)ugyan volt Erdészeti Albizottsága, deabban leginkább vadász-gazdászok,gépészek – némi lovas-közmûvelõvelmegspékelve – döntöttek az erdészetügyeirõl. Elnökük – mellesleg – a Parla-menti Vadászklub vezetõje is volt!

Ha jól vagyok informálva a következõ„Nagy Tanácsban” a dinnyetermelõknekakár két lobbistája is lehet, pedig az semegy nagy nép, nem az ország 20 %-án,csak néhány ezer hektáron él. Ráadásula dinnyések a „Nagy Sasok” egyik és má-sik táborában is befutónak látszanak. Dehol vannak az erdészek!?

Szövetségesek nélkül nem megy! Úgylátom, hogy az erdészek népe is – mint

Magyarország – saját magával van körül-véve. Van közöttük ellenség, de olyan is,akivel szövetséget lehetne-kellene kötni,mert egyedül kevesek vagyunk. Az ösvé-nyen, amelyet a Nemzeti Erdõprogramkijelölt – ráadásul errõl „papírunk”is van,igaz nem törvény, csak Kormányhatáro-zat – indiánhoz ugyan nem méltó mó-don, de sokkal nagyobb léptekkel és fõ-leg hangosabban kellene haladni! A való-di ellenségekkel végre leszámolva, szö-vetségesekkel megerõsödve menetelni.Jó fõnököket választva, aki lát a pályán,jó az ellenség-barát felismerõ rendszere,szeme van a látásra, füle a hallásra. És –ezzel ugyan nem kezdünk mondatot –sokkal hangosabban! Mert – ahogy azt ittSzabolcsban mondjuk – néma gyermek-nek az anyja térde kalácsa!

Gondolat-rohamnak – pillanatnyilag– ennyi.

Választott népem! Nem ellenetek jöt-tem – értetek! A könnyed stílus ne té-vesszen meg senkit – amit leírtam, ko-molyan gondolom!

Hogyan merészeltem?! Bevallom.Dédnagyapámat – igaz, sajnos csak néve-gyezõség, de – Bedõ Albertnek hívták.

Borkó Károlytáj- és kertépítész

A Debreceni Egyetem Agrár- és Mû-szaki Tudományok Centruma emlék-érmét vehette át a Nyírségi Erdésze-ti Részvénytársaság vezetõje.

A debreceni agrár- és gazdasági kép-zés elindításának 140. évfordulója alkal-mából alapított emlékérmet prof. dr.Nagy János, a DE AMTC elnöke adta átKaknics Lajosnak, a NYÍRERDÕ Zrt.vezérigazgatójának, az intézmény év-nyitó fogadásán. A NYÍRERDÕ hosszúideje többrétû szakmai kapcsolatban állaz agrárcentrummal. 2005 óta a szak-képzési hozzájárulás terhére az Egye-tem Természetvédelmi, Állattani ésVadgazdálkodási Tanszékét támogatja atársaság, azt megelõzõen pedig az Ag-rárgazdasági és Vidékfejlesztési Kart, il-letve a Növénytani és NövényélettaniTanszéket segítette.

A NYÍRERDÕ Zrt. az Agrárgazdaságiés Vidékfejlesztési Kar Erdészeti és Vad-gazdálkodási Kihelyezett Tanszékekéntmûködik, a társaság munkatársai aktívanközremûködnek az államvizsga bizottsá-gok munkájában. Lehetõség van arra is,hogy vadgazda-mérnökhallgatók kötele-

zõ szakmai gyakorlatukat az erdõgazda-ságnál teljesítsék. Az egyetem oktatóielõadóként rendszeresen közremûköd-nek a NYÍRERDÕ-Akadémia rendezvé-nyein, illetve külsõ szakértõként segítikaz erdészek munkáját.

A társaság doktori ösztöndíjat létesí-tett az Állattenyésztési Doktori Iskolaszámára. A cég egyik munkatársa a Nö-vénytermesztési, Kertészeti és Élelmi-szertudományi Doktori Iskola hallgatója.

A Természetvédelmi Állattani és Vad-gazdálkodási Tanszék kutatói közremû-ködnek a 2005 óta folyó nyírfajd-visszate-lepítési programban. Ezzel kapcsolatban2007-ben és 2008-ban kutatás-fejlesztésimegállapodást is kötött az erdõgazdasága tanszékkel, a nyírfajd-visszatelepítésselkapcsolatos biometriai és szakirodalmiadatbázis létrehozása céljából.

Tavaly a társaság kutatás-fejlesztésimegbízása alapján az egyetem kutatói azalábbi témákban végeztek kutatásokat:

A vágástéri hulladékból készített ap-ríték beltartalmi értékének (fûtõérték)vizsgálata, összehasonlítva a normál er-dei apríték (faválasztékból készült aprí-ték) beltartalmi értékeivel.

Tuskóapríték beltartalmi értékének(fûtõérték) vizsgálata, összehasonlítva anormál erdei apríték (faválasztékbólkészült apríték) beltartalmi értékeivel.

Tuskóapríték minõségi vizsgálata,különös tekintettel az aprítékban elõ-forduló talaj és homok frakció mennyi-ségére.

Hozamvizsgálatok az 1 hektárra esõföld alatti hasznosítható fatömeg meg-határozására.

A biomassza égetõmûbõl kikerülõfahamu elemzése, a beltartalmi értékekalapján a hamu hasznosításának lehetõ-sége a nyírségi savanyú homoktalajok,talajjavítása céljából.

Vereb István

Elismerést kapott a NYÍRERDÕ

Honlapjaink:www.oee.hu

www.erdeszetilapok.huwww.forestpress.hu

www.erdo.huwww.mgszh.gov.hu


A Szabálysértési Törvény legújabbmódosítása szigorította a tulajdonelleni szabálysértések következmé-nyeit, kiterjesztette a rendõrség fel-adatait – mindez az erdõvagyontérintõ illegális cselekmények visz-szaszorításában is figyelemre méltólehetõségeket adhat.

A 2009. évi CXXXVI. törvény módo-sította a Szabálysértési Törvényt (1999.évi LXIX. tv.), emellett az 1998. évi XIX.törvényt „a büntetõ eljárásról”, valamintaz 1978. évi IV. törvényt „a büntetõ tör-vénykönyvrõl”. A teljesség igénye nél-kül, az erdõgazdálkodók vagyonvédel-mi szempontjából a jelentõsebb módo-sítások az alábbiak.

A módosított Szabálysértési Törvénytovábbiakban Sztv. 111. § (1-2) bekez-dése szerint:

(1) bek.: „A pénzbírságot, egyébpénzösszeget az elkövetõnek a hatá-rozat jogerõre emelkedésétõl számí-tott 30 napon belül a pénzösszeg ille-tékbélyegben történõ lerovásávalvagy más külön jogszabályban meg-határozott módon kell megfizetnie.Az okozott kár értékét a sértett részé-re kell megtéríteni.”

(2) bek.: „Ha a pénzbírság vagyegyéb pénzösszeg, illetve az okozottkár értékének megfizetésére kötele-zett a határozat jogerõre emelkedésé-tõl számított 30 napon belül nem fize-ti meg a tartozást, a szabálysértési ha-tóság elrendeli a tartozás adók módjá-ra történõ behajtását.”Ez a rendelkezés lehetõséget bizto-

síthat arra, hogy adók módjára történõbehajtás útján, az APEH közremûködé-sével – ha van mibõl – az okozott kármegtérülhet.

A szabálysértési hatóság a behajtásrólszóló határozatot az internetes oldalán,vagy más módon nyilvánosan is közzé-teszi. Ha a ki nem fizetett bírság eléri a30 ezer forintot, akkor jelzálogot jegyez-tetnek be az érintettek ingatlanaira.

A Sztv. 17. § (1) bekezdése szerint, apénzbírságot meg nem fizetés esetén –ha adók módjára nem hajtható be – köz-érdekû munkára vagy elzárásra kell vál-toztatni.

Jelentõs változás az Sztv. 157. § (5-6.)bekezdésének módosítása, amely lehe-tõvé teszi a vagyon elleni bûncselekmé-nyeknél, a 20 000 Ft-ot meg nem hala-dó értékre lopást, sikkasztást jogtalanelsajátítást, orrgazdaságot elkövetõknél

annak alkalmazását, hogy az eljárásmegindítása – ha a feljelentést a rendõr-ségnél teszik – a rendõrség hatáskörébetartozik.

Vagyonvédelmi szempontból lénye-ges az új 83/A. §, amely a következõrendelkezéseket tartalmazza:

(1) bek.: „Ha a tulajdon elleni sza-bálysértés miatt a feljelentést a rendõr-ségnél teszik meg és a késedelem az el-követõ kilétének megállapítását veszé-lyezteti, vagy a bizonyítékok eltûnésé-vel járhat, illetve ha az eredményes fel-derítés érdekében szükséges, a rendõr-ségnek a következõ intézkedéseket kellmegtennie:

a) gondoskodik az elkövetõ kilé-tének megállapításáról, az eljárás alávont személy és a tanúk meghallga-tásáról, a tárgyi bizonyítékok, eszkö-zök beszerzésérõl,

b) helyszínt megszemléli, ruháza-tot, csomagot és jármûvet átvizsgál,lefoglalásokat végez.(2) bek.: „A rendõrség az (1) bekez-

désben meghatározott halaszthatatlaneljárási cselekményekrõl készített jegy-zõkönyvet, bizonyítékokat a lefoglaltdolgot haladéktalanul megküldi a ha-táskörrel rendelkezõ szabálysértési ha-tóságnak az eljárás lefolytatása végett.

A szabálysértési hatóság továbbra is azilletékes jegyzõ és a bíróság marad, teháttovábbra is a jegyzõ jogosult meghozni amarasztaló, kötelezõ határozatot.

A Sztv. 85. § is jelentõsen módosult: (1) bek.: „Ha az eljárás alá vont

személy és a sértett a szabálysértésihatóság elõtt a kártérítés összegébenmegállapodik és az eljárás alá vont aszabálysértési hatóság határozatá-nak, illetve a bíróság I. fokú határo-zatának meghozataláig megtéríti, a24/A. § rendelkezéseit megfelelõenkell alkalmazni (azaz ebben az eset-ben, a pénzbírság alkalmazása ese-tén kiszabható büntetési tétel felsõhatára a felére csökken, ha az eljárásalá vont a sértettnek a szabálysértés-sel okozott kárt a határozat megho-zataláig megtérítette).”A (2) bek. szerint: „Ha az eljárás alá

vont a szabálysértési hatóság határoza-tának, illetve a bíróság I. fokú határoza-tának meghozataláig az okozott kártnem térítette meg, a szabálysértési hatá-rozatban kötelezni kell õt annak megté-rítésére. A kár értékét a szabálysértésihatóság vagy bíróság határozza meg, azeljárás adatai alapján.

A fenti rendelkezés azt jelenti, hogya határozatban kötelezõ rendelkezni akár megtérítése vonatkozásában, azazha vagyoni elleni bûncselekményt kö-vetnek el az erdõgazdálkodó sérelmé-re, a károkozó magatartással okozottkár összegének is meg kell jelennie ahatározatban!

Új rendelkezés, hogy az elkövetésiérték, kár, illetve okozott vagyonihátrány összegének megállapításacéljából érték-egybefoglalásnak vanhelye: ha az eljárás alá vont személy a157. § (1) bekezdés a, b, c. pontjaibanmeghatározott ugyanolyan cselek-ményt több alkalommal, legfeljebbegy éven belül követ el, ezeketegyüttesen bírálják el. Az érték-egy-befoglalást nem kell alkalmazni,hogyha az üzletszerû elkövetés ön-magában megállapítható, vagy ha ön-magukban szabálysértést megvalósítócselekmények folyatólagos egységbetartoznak. Ezeket a megállapításokata tényállás tisztázása során a rendõr-ség fogja meghatározni.

Valamint: a 24. § (2) szerint „Nemszabálysértés, hanem bûncselekményvalósul meg ugyanazon elkövetõ általelkövetett és együttesen elbírált tulaj-don elleni szabálysértés esetén, ha adolog értéke, az okozott kár, illetve azokozott vagyoni hátrány érték-egybe-foglalás folytán az (1) bekezdés d)-g)pontjában meghatározott összegetmeghaladja.”

A szabálysértési elõélet nyilvántar-tására központi adatbázist, egy köz-ponti szabálysértési nyilvántartásthoznak létre. Tehát, ez alapján a bün-tetés kiszabásánál figyelembe lehetvenni a szabálysértõ elõéletét. Na-gyobb a bírság, ha az aktuális esetelõtti két évben már volt ugyanolyan,vagy hasonló jellegû szabálysértésiügye az érintettnek.

A fentiekben felhívott jogszabályirendelkezések 2010. január 1-én léptekhatályba. Reméljük, hogy – a korábbigyakorlatnak megfelelõen – a jegyzõkés a rendõrség mielõbb megkapják azalkalmazásukhoz szükséges leírást,módszertani útmutatást.

Dr. Deák Sándorügyvéd

Módosult a Szabálysértési Törvény

Hirdessen az Erdészeti Lapokban!


Az Erdészeti Lapok januári számábanegy kollégánk a 21. század egyik köz-ponti paradigmáját támadja („Az erdõ, ametán, a tehenek és a klímakereskede-lem a klímaváltozás ellen?”). Ez a para-digma nem a metánról szól. De mégcsak nem is a szén-dioxidról. Az ökoló-giai tartamosságról szól, amit az erdé-szeten kívüli világ csak a 20. század vé-ge felé fedezett fel magának (mit semsejtve arról, hogy ez a lenézett szakmatöbb, mint két évszázaddal korábbanmegalkotta magának a fenntarthatósággyakorlati megvalósításának eszméjét).

Vegyük észre, hogy a klímaváltozássalkapcsolatos aggályok tulajdonképpen azemberi lét demográfiai, ökológiai korlá-tairól szólnak. Istvánffy László kollégámkedvéért megismétlem az általa „mosoly-fakasztónak” minõsített gondolatomat: aszén-dioxid-kibocsátást akkor is korlátoz-nunk kell, ha semmi köze nem volna aklímaváltozáshoz. Azért, mert ökológiailábnyomunk közismerten jelentõsenmeghaladja a fenntartható mértéket, ésmessze nagyobb, mint amit az evolúció(ha másképp jobban tetszik: a Teremtõ)számunkra kijelölt. Ennek a „túllövésnek”egyelõre alig van jobb és szélesebb kör-ben alkalmazható indikátora, mint a kibo-csátott karbon.

A kritizált IPCC nemzetközi szakem-bergárdája csak egy apró szelete a vi-lágban egyre szorosabb kapcsolatbanmûködõ tudományos univerzumnak.(Büszkék lehetünk arra, hogy SomogyiZoltán erdõmérnök kollégánk is tagjaennek a munkának.) A tudományos vi-lág, hála az általa megalkotott világhá-lónak, ma az emberiség szeme elõtt, ateljes nyilvánosságban mûködik – elte-kintve a katonai és nagyipari fejleszté-sektõl, de most nem azokról van szó. Eza nyilvánosság azt jelenti, hogy mindentudományos elképzelés, nézet, kritikaszabadon, bárki által hozzáférhetõ. Azinternet korlátlan lehetõségei azzal jár-nak, hogy olyan nézetek is teljes nyilvá-nosságot kapnak, amelyeket korábban„zárt ajtók mögött”, laboratóriumokban,tudományos üléseken vitattak meg.

Ma akadály nélkül megszerezhetõk avilág bármely pontján kiötlött elképze-lések, amelyek még nem állták ki a tu-dományos világ belsõ nyilvánosságá-nak írásbeli és szóbeli kontrollját, ésazok is, amelyek ezeken a vitákon márelbuktak. Az Istvánffy kolléga által fel-

vetetteken kívül sok más „tudományos-fantasztikus” felismerés letölthetõ, pl.az, hogy az evolúciót bizonyító tényekis csaláson alapszanak, és a világ terem-tése kb. 10 000 évre tekint vissza.

Nem gondolnám, hogy titkosítani kel-lene a tudomány vitáit, ez nyilván lehetet-len lenne. Arról sem lehet szó, hogy nemvonhatók kétségbe korábban elfogadotttudományos tanok. A „tudósok” is esendõemberek, ugyanazokkal a hibákkal, amikmásokban is megtalálhatók. Éppen ezértalakult ki a tudományban egy rendkívülszigorú és kiterjedt kontroll mechanizmus(tudományos fokozatszerzés és minõsítés,értekezés védése, publikációk elfogadá-sának rendszere, vitaülések stb.), hogy asarlatánságokat, szélhámosságokat lehe-tõség szerint ki lehessen szûrni. A, értéke-lések egy része nyilvánosan, más része tit-kosan zajlik, pontosan ezzel a céllal, bárkétségtelenül ez sem lehet tökéletes. Min-denesetre „kívülrõl” értékelni ezeket a vi-tákat, és vitatott elképzeléseket felkarolniaz elõbbiek miatt elég kockázatos.

De ezen túlmenve, mindazok, akik amai tudomány elfogadott álláspontjátóleltérõ elképzeléseket terjesztenek, tuda-tában kell legyenek annak is, hogy ezzela társadalomban egyébként is ragályként

terjedõ tudományellenességet támogat-ják. Istvánffy kolléga méltatlan hangne-mû kritikája elõször is azért rossz üzenet,mert azt üzeni, hogy ne bízzunk azokbanaz ismeretekben, amelyeket a tudomá-nyos élet racionális ellenõrzése fogadottel. Másodszor pedig azért, mert azt sugall-ja, hogy tulajdonképpen minden a legna-gyobb rendben van, a pánikot egy tudat-lan, vagy rosszabbb esetben gonosz,összeesküvõ csoport terjeszti. Hogy ezzelkiknek használ, azt idézett cikkembenmegírtam (E.L. 2006. szept.).

Ja, és még egy: az egyházak szerepé-nek nevetségessé tétele több mint ag-gasztó. Világnézettõl függetlenül nem árttudomásul venni, hogy világunk, az em-beri közösség gyógyítása, gyógyulásamorális alapok nélkül lehetetlen. A ter-mészettudományokkal foglalkozó szak-emberek nagy része egyetért abban,hogy az ehhez szükséges magatartás éserkölcsiség alapelveit az évezredes em-beri tapasztalatoknak a világvallásokbantestesülõ tanításai fogalmazzák meg, eztkell ötvöznünk az emberi ráció mai felis-meréseivel. Nem kis feladat, és többet ér-demel, mint önhitt cinizmust.

Mátyás Csaba erdõmérnök, az MTA lev. tagja

Széljegyzet egy rossz üzenethez– újból, de nem utoljára a klímaváltozásról

Ejnye, ejnyeNem vagyok vegyész vagy fizikus, ígynem tisztem, hogy a metán, vagy akár aszén-dioxid éghajlatváltozásban betöl-tött szerepérõl véleményt mondjak. Vi-szont nem tudom mire támaszkodva ál-lítja a szerzõ, hogy „tizenegy éve folya-matosan, évrõl évre csökken a globálisátlaghõmérséklet”, mivel a Meteoroló-giai Világszervezet az éghajlat 2008. éviállapotáról kiadott állásfoglalásánakmagyarul is olvasható jelentésében vilá-gosan látható, hogy a legmelegebbévek sorrendje az alábbi: 1998, 2005,2003, 2002, 2004, 2006, 2007, 2001 stb.

Klímánk melegedését és fõleg szárazo-dását én abban érzékelem, hogy az 1970-as évek végétõl – addig nem tapasztalt –tömeges fafaj-károsodások és pusztulásokkezdõdtek Közép-Európa délkeleti részénés Délkelet-Európában, és e jelenségeklegfõbb oka bizonyíthatóan a klíma meg-változása, konkrétabban a növekvõ vege-tációs idejû hõmérséklet és ezzel párhuza-

mosan a csökkenõ csapadékmennyiség.Tapasztalhattuk a hazai a kocsánytalan éskocsányos tölgyeink katasztrofális szára-dását a 80-as években, a vízhiány miatt le-gyengült lucosainkat pusztító szúgradá-ciókat a 90-es években és a 2000-2003 kö-zötti rendkívül aszályos esztendõket kö-vetõ számottevõ bükkpusztulást a Dunán-túlon, aminek nyomait még ma is látjuk.

Tanúi voltuk tehát erdeinkben az ég-hajlatváltozás szomorú következményei-nek és semmi biztosítékunk nincs az ügy-ben, hogy az ilyen események ne folyta-tódnának a jövõben. Más kérdés persze,hogy mik az okai az éghajlatváltozásnak.Istvánffy nagyon kritikus számos szerzõ-vel szemben, ugyanakkor kritika nélkülidéz olyan szerzõt, akit „kísért a gondolat:az erdõk is bûnösök, elõsegítik a globálisfelmelegedést”. A tárgyilagos tájékoztatásmegkívánja, hogy az olvasó IstvánffyLászló cikkének olvasása után ne olyanérzéssel csukja össze az Erdészeti Lapokjanuári számát, hogy a jövõben nem lehetgondunk a klímával.

Berki Imre, ökológus


A klímaváltozás erdészetet érintõ alapve-tõ fontossága miatt szeretnénk pontosíta-ni néhány félreértelmezett megállapítástIstvánffy L. cikkébõl (Erdészeti LapokCXLV. évf. 1. szám). A globális hõmérsék-let 1905 és 2005 között mintegy 0,74 °C-kalemelkedett, ezt napjainkban már senkinem kérdõjelezi meg. A cikk szerzõje ki-emeli, hogy az elmúlt tizenegy évben márcsökkent a globális hõmérséklet. Valóigaz, hogy mind a mûholdas, mind a fel-színi mérések (1. ábra) látszólag a mele-gedés lassulását mutatják 1998 után. Deennek egyértelmûen fõ oka, hogy 1997-1998 során a XX. század legnagyobb El-Nino eseménye történt, mely a globálishõmérsékletet akkor átmenetileg mintegy0,5 fokkal (!) emelte meg. Mivel azótanem volt ilyen jelentõs ENSO esemény,így az akkor elért rekordértéket „csak” a2005-ös év tudta megközelíteni.

Ami a jégtakaró állítólagos stabilizá-lódását illeti, az Arktiszon a nyári jégta-karó kiterjedése határozott csökkenéstmutat az elmúlt 30 évben. A léghõmér-sékleten kívül a nyári kiterjedést termé-szetesen számos más tényezõ, többekközött a szélviszonyok, a makro cirku-lációs helyzetek alakulása is befolyásol-ja. 2007 nyarán e tényezõk hatására ajégfelület a megfigyelések kezdete óta alegkisebb méretûre olvadt, így az el-múlt 2 év kismértékû nyári növekedéseakár téves illúziót is szülhet (2. ábra).Az Antarktisz körül tapasztalt jégtakarónövekedésben pedig valószínûleg sze-repet játszik a belföldi gleccserek na-gyobb mértékû jégszállítása, amit többtényezõ befolyásol, egyebek között eb-ben az olvadásnak is lehet szerepe.

Az IPCC 2007-es jelentése a jelentõsantropogén eredetû globális felmelege-dés mellett foglalt állást. Ezt alátámasztjaOreskes (2004) Science-ben megjelent ta-nulmánya is. A szerzõ 928 referált szakfo-lyóiratban 1993 és 2003 között megjelenttanulmányok absztraktját vizsgálta (az ISIadatbázisból), és nem talált egyetlenolyan cikket sem, amely elvetette volnaaz antropogén klímaváltozás elméletét.

Ugyanakkor mindmáig vita és bi-zonytalanság övezi a kérdést, hogy mi-lyen mértékû volt és lesz a jövõben azantropogén eredetû hozzájárulás a fel-melegedéshez. Ennek nagyon egyszerûoka, hogy valószínûleg nem ismerjükmég az összes klímarendszert befolyáso-ló folyamatot, továbbá az, hogy példáula szén-dioxid hatását közvetlenül nemlehet méréssel meghatározni. Jelenlegi

legjobb ismereteink alapján, a XX. száza-di felmelegedésnek csak mintegy 10%-átképesek megmagyarázni a klímarend-szert befolyásoló természetes, azaz em-bertõl független folyamatok (ENSO, Napváltozásai és vulkánkitörések).

Móricz Norbert és Rasztovits Ervin PhD hallgatók,

NyME Erdõmérnöki Kar, Környezet-tudományi Intézet,

NASA/NEESPI Délkeleteurópai Klí-mahatás Kutató Központ

Kritikai megjegyzés egy cikkhez

1. ábra: A globális hõmérséklet alakulása 1975 és 2009 között (Forrás: Hadley Központ)

2. ábra: Az északi félgömb szeptemberijégkiterjedése 1979-2009 között (Forrás:NSIDC)

A Magyar Mérnöki Kamara Agrárta-gozatának éves közgyûlésén az El-nökség beszámolójában élesen bí-rálta a mérnöki szolgáltatások túl-zott liberalizációját, amely mármegközelíti az anarchiát.

Külön kiemelte a tervezésnél, hogy atechnológiai tervek kötelezõ érvényûelkészítését nem kötik jogosultsághozpl. az egészségügy, gyógyszergyártás,korrózióvédelem, erdészet, faipar, me-zõgazdaság és élelmiszeripar területén.Ugyanakkor a szakhatóságok az építé-szeti tervekkel együtt a technológiai ter-veket is értékelik, bírálják. Mivel „atechnológiáért van az épület és nemfordítva”!

A jogosultság eltörlése ezeken a te-rületeken azt eredményezheti, hogyminõsítés és felelõsség nélküli terve-

zõk is tervezhetnek, melynek az ered-ménye a beruházási és mûködési költ-ségek indokolatlan növekedése lehetés nem utolsósorban hátrányos lehet akorszerû és minõségi gyártás megvaló-sítására.

Ugyancsak éles bírálatot kapott aközelmúltban megjelent FVM rendeletis, mely szerint bármelyik területen le-het szakértõ, aki a megfelelõ diplomá-val és pár éves gyakorlattal rendelke-zik. Elegendõ csak regiszráltatnia ma-gát, nem kérnek referenciákat és nemkötelezõ a folyamatos továbbképzéssem.

A beszámoló a jogalkotás anarchi-kus voltát is bírálta, melyre igen jó pél-da, hogy az új szabályozások gyakorla-tilag lehetetlenné teszik a KKV-k mû-ködését.

Kovácsné Felkai Éva

A Mérnöki Kamara is bírál


BevezetésA közönséges akác termesztési szem-pontból sokszor elõforduló hátrányostulajdonságai (sík- és térgörbe, villástörzs, alacsony iparifa-kihozatal, fagyér-zékenység stb.) széles körben ismertek.Mindezekbõl kiindulva az akácnemesí-tés egyik legfõbb feladatának tekinti atörzsminõség javítását. Az elmúlt évti-zedekben mindenekelõtt e célkitûzésmegvalósítására irányuló szelekciós ne-mesítésben születtek számottevõ ered-mények.

A több mint háromszáz éve spontánmódon behozott, ismeretlen eredetû, ésmára a magyarországi ökológiai feltéte-lekhez nagyrészt adaptálódott hazaiakácállományok bõséges mértékû, vál-tozatosságú és minõségi genetikai ala-pot szolgáltatnak a fafajjal összefüggõnemesítõi munka eredményes tovább-vitelének.

Az 1960-as évek elején az akác ne-mesítése irányított keresztezéssel in-dult, a késõbbiek folyamán azonban aszelekciós nemesítés vált meghatáro-zóvá. Az államilag elismert fajták (jelen-leg 7) ez utóbbi nemesítési eljárás ered-ményei, és döntõ többségük fenotípusalapján kiválasztott 2...20 törzsfa klón-keveréke. A klónok többsége zöld-vagy gyökérdugványról jól szaporítha-tó. Oltásuk is viszonylag könnyen meg-oldható. Ugyanakkor szaporítóanyagukmagas elõállítási költsége, valamint amegfelelõ referencia-erdõsítések hiá-nya miatt az elmúlt évtizedben draszti-kusan csökkent az akácfajták termesz-tésbe vonásának mértéke.

Az 1980-as évek elején kidolgozottprogram a táji fajtaszortimentek kialakí-tása céljából a következõ 12, az akácter-mesztés szempontjából legfontosabbtájakon irányozta elõ akácfajtákból ter-mesztési kísérletek létesítését: Duna-Ti-sza köze, Cserhát, Kisalföld, Mezõföld,Somogyi homokvidék, Vas-Zalai Hegy-hát, Kemenesalja, Vasi dombság, Nyír-ség, Nagykun-Hajdúhát, Békési hát,Északi Pannonhát.

Az említett program különbözõokok folytán csak részben valósultmeg, viszonylag kis számú, fajta-(ter-mesztési) kísérlet létesítése és értékelé-se révén. A következõkben ezen kísér-

letes munka legfontosabb, gyakorlatori-entált eredményeit ismertetjük.

Akácfajták ültetési hálózata, ele-gyítése, faállomány-szerkezete

Az akácfajták szélesebb körû termesztés-be vonását alapvetõen gátolja a szaporí-tóanyag elõállításában mutatkozó nagy-mérvû lemaradás (elsõsorban ökonómiaiokok miatt) és a szaporítóanyag-terme-lésnek kényszerûségi okok miatt na-gyobbrészt 2-3 fajtára (fajtán belül isklónkeverékre) történõ koncentrálódása.

Továbbra is vitatott a szelektált akác-fajtákkal történõ erdõsítések ültetésihálózatának kérdése. A Duna-Tiszaközi és a Nyírségben lévõ termesztésikísérletek alapján – a 2,5 x 2,0 m-es há-lózat látszik a legmegfelelõbbnek. Avárhatóan közepes növekedést lehetõ-vé tevõ termõhelyeken létesítendõ er-dõsítésekben – s ezek vannak túlsúly-ban – az ajánlottnál tágabb hálózat mel-lett a fajták, laza koronájuk lévén, nemtudnak kellõképpen záródni, ennek kö-vetkeztében a talaj erõteljesen gyomo-sodik, még az elõírásszerûen elvégzetttalajápolási munkák esetén is.

Nagyon fontos a törzs- és koronaala-kító nyesések technológiai elõírás sze-rinti elvégzése. Az általunk ajánlottalaphálózat mellett az elsõ koronaalakí-tó nyesést akkor kell elvégezni, amikora faállomány átlagos magassága eléri az5-6 métert. A második törzsalakító nye-sésre akkor kerüljön sor, amikor a faál-lomány átlagos magassága 8-10 m(megközelítõleg 4 m-es ágtiszta törzs-rész elérése kívánatos).

Az akácfajtákkal eddig történt erdõsí-tések általában elegyetlenek. Eddigi ta-pasztalataink alapján célszerû kipróbálni– a nemesített ültetési anyaggal való ta-karékoskodás érdekében is – elegyfafaj-ként, a termõhely függvényében többek

között a pusztaszilt és a keskeny koroná-jú nemesnyár-fajták valamelyikét (elõ-használati állományként).

A fajtákra alkalmazható növõtér-bõ-vítési technológiák még nem kiforrot-tak. Az alkalmazandó szisztéma mindenbizonnyal a „ritkán, de erõteljesebben”elvhez áll majd közelebb. A faállo-mány-szerkezeti vizsgálatok alapján va-lószínûsíthetõ, hogy a szelektált fajtákfaállományainak törzsszámcsökkentésesorán is valamelyest szerepe kell, hogylegyen az egyedi válogatásnak. A ter-mesztési kísérletek alapján az átlagfa-térfogati értékek általában közel meg-egyezõek, a faállomány-minõségre uta-ló mutatószámok viszont a termesztésikísérletek többségében 8-16 %-os több-letet jeleznek a szelektált fajták javára(1.táblázat).

Növõtér-szabályozási modellekA szelektált akácfajtákkal létesített állo-mányok nevelésének (növõtér-szabá-lyozásának) irányelvei sok tekintetbeneltérnek a magcsemetével létrehozott,illetõleg sarjról felújított állományoké-tól. Mivel az egyklónú fajták növekedé-si tulajdonságai elvben megegyezõek, atöbbklónúaké egymáshoz közelállóak,a közönséges akác állományaira jellem-zõ nevelési szakaszokat (tisztítás, gyérí-tés) nehezebb elkülöníteni. Az egyesnövõtér-bõvítési beavatkozások céljadöntõen a fák optimális növekedéséhezszükséges növõtér kialakítása. A na-gyobb ültetési hálózat következtébenmód van a vágások számának csökken-tésére, továbbá a faültetvényekhez kö-zelálló kombinált nevelési mód részbe-ni alkalmazására (az egyedszelekció ittsem hagyható el).

Szelektált akácfajták termesztésévelcsak kiváló és jó ökológiai (termõhelyi)viszonyok mellett érdemes foglalkozni.

DR. RÉDEY KÁROLY*

Növõtér-bõvítési ajánlások szelektáltakácfajták ültetvényeiben

* tud. tanácsadó, az MTA doktora, ERTI

1. táblázat. Az ’Üllôi’ akác és a közönséges akác fôállományra vonatkozó szerkezeti és azegészállományra vonatkozó minôségi adatai (Mikebuda 22D)

Kor: 17 év

Megjegyzés: *A faállomány-minõségi jelzôszámot a törzsminôség értékek (1-4) törzsszámmalsúlyozott számtani átlaga alapján határoztuk meg.


Gyengébb akáctermõhelyeken, mivelaz ültetvényszerû termesztés-technoló-gia elõnyei nem érvényesíthetõk, a gaz-dálkodás az esetek döntõ többségébenveszteséges lesz.

A kiváló és jó akáctermõhelyeken (I-III. fatermési osztály) fûrészipari alap-anyag termelésére, a 2,5 x 2,0 m-es indu-ló hálózatú, ültetvényszerûen nevelendõállományokban (5 m2/fa növõtér) össze-sen két növõtér-bõvítést célszerû végez-ni (2. táblázat). Az elsõ növõtér-bõvítés-kor (9-10 éves korban) megközelítõleg50%-os törzsszám-csökkentést végzünk,így a nevelõvágás utáni hálózat átlagosan10 m2/fa növõteret feltételez, a kitermeltfaanyag részbeni értékesíthetõsége mel-lett. A második növõtér-bõvítést (16-17éves korban) szintén 50%-os törzsszám-csökkentéssel végezzük. Ennek során akitermelt faanyag nagyobb része már

ipari felhasználásra is alkalmassá válik,így a vázolt termesztés-technológiát öko-nómiailag rentábilisnak tekinthetjük.

A 3. táblázatban közölt modellekszerint nevelendõ, minimum 3,0 x 3,0méter induló hálózatú, szelektált akác-fajtákkal létesítendõ faültetvények iscsak kiváló és jó termõhelyekenrentábilisak. Csökkentett véghasználatikorok tervezése esetén (20-25 év) a ter-mesztési cél oszlop, illetve alsóbb mé-rethatárú fûrészipari rönk elõállítása le-het. Ennek a termesztés-technológiá-nak alkalmazására elsõsorban Nyugat-Európa országaiban találunk példákat.

A bemutatott K+F eredmények ésajánlások az ERTI Ültetvényszerû Fater-mesztési Osztályának értékelõ és elem-zõ munkáján alapulnak. Kapcsolódócélkitûzésünk a modellek további fino-mítása az újabb felvételi adatok és gya-korlati tapasztalatok felhasználásával.

Irodalom: Ostváth-Bujtás Z. – RédeiK. (2007): Akác fajtaismertetõ. ERTI,Budapest, pp 36.

Rédei K. (2008): Szelektált akácfajtáktermesztés-technológiája. ERTI, Buda-pest, pp 37.

2. táblázat. Szelektált akácfajták növõtér-bõvítési modellje(ültetvényszerû termesztési technológiával)

Termesztési cél: fûrészipari rönkÜltetési hálózat: 2,5 x 2,0 m, ültetési csemeteszám 2000 db/ha

Megjegyzés: Az adatok a fôállományra, vagyis a növôtér-bôvítések elvégzése utáni állomány-részre vonatkoznak. Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986)

3. táblázat. Szelektált akácfajtákkal létesített faültetvények növôtér-bôvítési modelljei

Termesztési cél: oszlop, illetve fûrészrönk Ültetési hálózat: 3,0 x 3,0 m

Megjegyzés: Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986)

Százezer forinttal támogatta tavaly azegri Semmelweis Bölcsõdét az Eger-erdõ Zrt. A pénzadományból az intéz-mény fából készült játékokat vásá-rolt, melyeket a farsang alkalmábólbirtokba is vehettek a gyerekek.

Különleges jelmezekben nemcsak afarsangot, hanem az Egeredõ Zrt. ajándé-kát is megünnepelhették kicsik és na-gyok az egri Semmelweis bölcsõdében.2009. decemberében ugyanis 100 ezer fo-rintnyi adományt vehetett át az intéz-mény a cégtõl. A bölcsõde fennállása óta

kiemelt figyelmet fordít a gyermekek kör-nyezettudatos nevelésének és természet-szeretetének kialakítására. Ezért az ado-mányból fajátékokat vásároltak a gyere-keknek. Az intézmény hat csoportszobá-jában nyolcvan kisgyermek örülhetett ajátékoknak. Mostantól fából készült épí-tõkockákkal, hintalóval, fodrász- éskonyhaszettel, gyöngyökkel és libikóká-val is játszhatnak. Az Egererdõ ErdészetiZrt. állami cégként kiemelten fontosnaktartja a bölcsõdék, óvodák, iskolák támo-gatását.

Fridél Veronika

Kis téli araszoló

Április vége, május,Virul a tölgy fent, te lent,És mégis más-más élet.

Emlékszem, ifjan a tornán:-Mássz szaporán, vagy repülsz!De mégsem, csak szégyenülsz.

Tölgyrõl fény-fonal pányvánRángva, eléd araszolt Lepkemúlt emígy unszolt:

-Mássz szaporán, vagy nem repülsz!

Apatóczky István

Fajátékok a bölcsõdének

A TELEPÍTÉS ÉVÉBEN, illetve ÉVÉTÔL alkalmazható kora tavasszal rügypattanás elôtt pre-, vagy posztemergens kijut-tatással. Évente két alkalommal kezelhetünk.A PLEDGE kontakt perzselô hatású. Az évelô kétszikû gyomnövények föld feletti részeit leperzseli, újrahajtásukat nemakadályozza meg, de a fejlôdésben jelentôsen visszaveti ôket. Kellô bemosó csapadék esetén, bolygatás nélküli talajonévi 600 g/ha dózisban használva a tartamhatása a vegetáció végéig kitart. A talaj szervesanyagtartalma és kötöttségenem korlátozza az alkalmazhatóságát. Preemergens kijuttatás esetén jól elmunkált aprómorzsás talajfelszínre célszerûkijuttatni.A szórókeretes kijuttatás esetén, a szórókeret alatt elférô csemetéknél csak a csemeték fakadása elôtt használjuk.Traktorvontatású gépi vagy hátigépes sorkezelés esetén a csemeték fakadása után levél-alá permetezéssel is alkal-mazható. Kerüljük a csemeték direkt lombkezelését! A gyomirtószer véletlen lombrakerülés esetén nem okoz csemete-pusztulást.A posztemergens kezelés a magról kelô kétszikû gyomfajok 2-6 leveles állapotában javasolt. Erôsebb gyomosodás, fejlet-tebb gyomnövények esetében a magasabb dózist indokolt alkalmazni.A PLEDGE posztemergens hatása fokozható a SPUR adalékanyaggal.A PLEDGE elsôsorban a magról kelô kétszikû gyomfajok ellen hatékony, de egyes magrólkelô egyszikû gyomnövényekpreemergensen és keléskor is érzékenyek a hatóanyagára.Az egyszikû gyomnövények, valamint az évelô kétszikûek ellen az adott kultúrában engedélyezett egyéb gyomirtó készít-mények alkalmazása is szükséges lehet.

A Pledge gyomirtóhatása az új telepítésû erdészeti kultúrákban a 12 leggyakoribb szántóföldi gyomnövény ellen

ParlagfûKözönséges kakaslábfûFehér libatopMezei acatFakó muharApró szulákSzôrös disznóparéjKaporlevelû ebszékfûCsattanó maszlagTermesztett kölesKarcsú disznóparéjNagy széltippan

Név PLEDGE PLEDGE

+ Spur + Glifozát

Javasolt dózisKultúra PLEDGE kg/ha SPUR %

erdészet 0,3-0,6 0,05-0,1

PLEDGE gyomirtó hatása újtelepítésû akácosban(Pusztavacs)PLEDGE gyomirtó hatása újtelepítésû akácosban(Pusztavacs)

PLEDGE gyomirtó hatása 2 éves szürkenyár-akácelegyes telepítésben (Pusztavacs)PLEDGE gyomirtó hatása 2 éves szürkenyár-akácelegyes telepítésben (Pusztavacs)

SUMI AGRO HUNGARY KFT.1016 Bp. Zsolt u. 4.

Tel: 1/214-6441 Fax: 1/202-1649 www.sumiagro.hu


Az idén húszéves Erdélyi Magyar Mû-szaki Tudományos Társaság szolid,de annál hangulatosabb ünnepségreinvitálta Egyesületünket, melyet Pet-hõ József elnök és a helybéli erdé-szek, Orbók Ilona és Szakács Sándor,valamint e sorok írója képviselt. Kö-szöntõk sokasága hangzott el, melye-ket a helyieken kívül az anyaország-ból érkezettek mondtak. Reményétfejezte ki mindenki, hogy a Társaságszínvonalas rendezvényeit, kiadvá-nyait továbbiak követik, és ezáltalerõsödik a magyar identitás.

Pethõ József köszöntõje:Az OEE nevében, a világ legplasztiku-sabb nyelvén köszöntöm az EMT-t, ala-pításának 20-ik évfordulóján. Megtiszte-lõ számunkra, hogy az EMT ErdészetiSzakosztálya két képviselõjének társasá-gában mi erdészek is az Önök körébenünnepelhetünk. Szeretném elmondani,hogy immár kilenc éve az EMT Erdésze-ti Szakosztályával kötött megállapodásalapján együtt kutatjuk a növényföldrajziösszetartozás különbözõ területeit. Bár atörténelmi Magyarország erdõterületé-nek nagyságához viszonyítva az anyaor-szág a szórvány szintjére került, azonbana szakmai és nemzeti összetartozás ko-vácsolása terén felelõssége nem válto-zott. Ezért hívtuk össze, 2007. szeptem-ber 20-21-én, Budapesten a Kárpát-me-dencei Erdészek I. Találkozóját, ezértemlékeztünk meg 2009. július 3-án Sel-mecbányán az erdõmérnökképzésünk200 éves évfordulójáról, s ezért gondol-tuk, hogy 2012-ben, Székelyföldön le-gyen az OEE éves Vándorgyûlése.

Úgy gondolom, hogy az EMT szelle-mi erejére – közös jövõnk építése érde-kében – nekünk erdészeknek is szüksé-günk lesz.

Ehhez kívánok mindannyiunknak jószerencsét!

dr. Köllõ Gábor elnök(képünkön) köszöntõje:

„Az 1989-es változások új helyzetet te-remtettek Romániában. Ami azelõtt el-képzelhetetlen volt, az már valóssággáválhatott, elkezdõdött a civil szféramegalakulása. 1990-ben néhány mû-szaki értelmiségi úgy gondolta, jó vol-na, ha a mérnöktársadalomnak is lenneegy szervezete, és így megalakították azErdélyi Magyar Mûszaki Tudományostársaságot (röviden EMT). Megalakultegy mûszaki társaság, a mérnökök és areál tudományokkal foglalkozó értelmi-ség tudományos civil szervezete.

Egy szervezet mûködése, fejlõdésenagymértékben függ az aktív tagságtól, denem szabad megfeledkezni azokról a sze-mélyiségekrõl, akiknek meghatározó sze-repük volt a tagság összetartásában, moz-gósításában, vezetésében. Most, hogy 20

éve mûködik az EMT, nagyon sok min-dent el lehetne mondani az elmúlt évekrõl,hogyan és mikor kezdõdött a szakosztá-lyok megalakulása, hány szakosztállyal in-dult el a szervezet, hogy kezdõdött a terü-leti szervezetek megalakulása. Statisztikaiadatok halmaza áll a rendelkezésünkre,amelyeket közölni lehetne. Mégsem eztszeretném ebben az írásban tenni, haneminkább néhány gondolatot osztanék megolvasóinkkal, tagságunkkal.

El kell mondani, hogy azok az elvekés célkitûzések, amelyeket a kezdemé-nyezõk megfogalmaztak, az évek soránmaradéktalanul megvalósultak. Az EMTa mesebeli legkisebb fiúhoz hasonlóanannyit nõtt, fejlõdött egy év alatt, mintegy másik három év alatt, és rövid idõnbelül Erdély legsikeresebben mûködõtudományos civil szervezetévé vált.Megalakultak és mûködni kezdtek aszakosztályok, megindult az élet, amunka a fiókszervezetekben, késõbb újfiókszervezetek és szakosztályok ala-kultak. Jelenleg az EMT-ben 12 szak-osztály és 7 fiókszervezet mûködik. AzEMT tevékenysége már a kezdetektõlszéles skálán mozgott: tudományszer-vezés (konferenciák), oktatás (diáktá-borok, diákversenyek, terminológiaelõadások), kiadói tevékenység.

Az EMT büszkélkedhetik 1997 óta azegyetlen Magyarország határain kívülmegjelenõ magyar nyelvû mûszaki fo-lyóirattal, a Mûszaki Szemlével. Ezt a fo-lyóiratot a Kárpát-medence országaibanmár mindenhol ismerik és elismerik. Je-lentõs és tekintélyes szakemberek kö-zölnek tanulmányokat ebben a folyói-ratban. Szervezetünk kiterjedt szakmaiviszonyokat ápol belföldi és külföldi ci-vil szervezetekkel, oktatási intézmé-nyekkel, gazdasági egységekkel. Azösszeköttetések fõleg a Kárpát-meden-ce országaira terjednek ki, de Európatávolabbi országaival és tengeren túliállamokkal is kapcsolatban vagyunk.

Az EMT sikerének, dinamikus fejlõ-désének titka mégiscsak a tagságábanrejlik, azokban az emberekben, akik aszervezetet megálmodták és elindítot-ták 20 évvel ezelõtt, valamint azokbanaz emberekben, akik útközben álltakcsatasorba és vitték tovább mindazt,amit elõdeik, társaik elkezdtek.”

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Jubileumi emlékülés Kolozsvárott

Balról: Pethô József, Orbók Ilona és Szakács Sándor


Február elején két medve, Vackor és Mó-ric érkezett a Budakeszi Vadasparkba.

„Az idén immár 31. évébe lépõ Va-daspark fõ célkitûzése, hogy az Európá-ban honos állatfajokat természetes kö-zegükben mutassa be az érdeklõdõkszámára. 35 állatfaj mintegy 150 egyedeközött mostantól testközelbõl megfi-gyelhetõ a barnamedve is. Ez az elõ-relépés is jól példázza a Budakeszi Va-daspark elmúlt évben kezdõdött folya-matos, tudatos fejlesztését” – mondtaZambó Péter, a vadasparkot üzemeltetõPilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatója az újmedvekifutó ünnepélyes átadásán.

A 2 éves, fiatal nõstény mackó testsú-lya 140 kg, míg Móric, az 5 éves hímmedve 310 kg-ot nyom. A medvék nagytestsúlyához pedig hasonlóan nagy testierõ társul. A barnamedve egyébként eu-rópai viszonylatban bátran nevezhetõ azállatok királyának, hiszen a legnagyobbeurópai emlõsállat, melynek az emberenkívül nincs természetes ellensége.

Egészségük és jó kondíciójuk meg-õrzéséhez a medvéknek naponta 15 kgélelmet kell elfogyasztaniuk. Ez a köz-hiedelemmel ellentétben nem húsból,hanem elsõsorban gyümölcsbõl észöldségekbõl áll. Állati eredetû táplá-

lékkal hetente egyszer egészítik ki azétrendjüket.

Az új jövevények a veresegyháziMedveotthonból kerültek Budakeszire,az intézmények között fennálló kiválókapcsolatnak köszönhetõen.

„A tavalyi jubileumi évben párhuza-mosan kezdtük a látogatók kényelmétszolgáló és az állatok bemutatását érde-kesebbé, vonzóbbá tevõ fejlesztéseket” –mondta Bene Zsolt, a Budakeszi Vadas-park igazgatója. A következõ év feladataaz erdei iskolai szolgáltatások kibõvítéseés a Vadaspark információs rendszerénekújragondolása, melynek elsõ elemekéntmár látogatható a www.vadaspark-buda-keszi.hu címû megújult honlap.”

Lomniczi Gergelyfotó: Pápai Gábor

Barnamedvék a Budai hegyekben

Balról: Bene Zsolt, Zambó Péter és Lomniczi Gergely megnyitja a bemutatót

A Gemenci Erdõért Közhasznú Alapít-vány Kuratóriuma a 2009. évben is kiírtfotópályázatot, melyre kiváló, a gemen-ci erdõt különleges nézõpontból meg-örökítõ fotográfiák érkeztek.

Az I. helyezett 300 000 Ft-os fõdíjátKrizák István „Tölgyfák” címû alkotásakapta. A 150 000 Ft-os II. helyezésért já-ró díjat megosztva dr. Kalotás Zsolt „ABáli-sík árvíz idején” és Kelemen Attila„Gemenci hajnal” címû fotográfiájanyerte el. A 100 000 Ft-os III. helyezésdíját Krizák István „November” címûképének ítélte oda a zsûri.

Különdíjban részesült Elblinger Fe-renc „Az óriás alatt” címû fotója, mely atöbbszáz éves keselyûsi tölgyet örökí-tette meg. A Gemenc Zrt. a különdíjas

pályázó és kísérõje számára egy hétvé-gi gemenci fotózást ajánlott fel szállás-sal és teljes ellátással.

A felhívásra 19 pályázótól 190 pálya-mû érkezett, mivel minden pályázónak10 darab fényképet kellett nevének fel-tüntetése nélkül beküldenie.

Baricz Árpád

Természetfotók Pörbölyön


Az Európai Unióhoz való csatlakozá-sunk óta sok minden megváltozott kö-rülöttünk, többek között új értékrend-del is gazdagodtunk. A már megszokot-tá vált természetvédelmi kategóriák(védett, fokozottan védett) mellé felso-rakozott a közösségi jelentõségû kate-gória is, amelyet élõlényekre és élõhe-lyekre egyaránt kiterjesztettek. A275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet azalábbiakban definiálja a közösségi je-lentõségû fajokat: „azon fajok, amelyekközösségi szempontból veszélyeztetet-tek, sérülékenyek, ritkák, illetõlegbennszülöttek”. Továbbá elkülönítik akiemelt közösségi jelentõségû fajokatis: „azon fajok, amelyek közösségiszempontból veszélyeztetettek, sérülé-kenyek, ritkák, illetõleg bennszülöttek,és amelyek megõrzéséért a Közösségkiemelt felelõsséggel tartozik”.

A fenti rendelet 3A. számú mellékletea közösségi jelentõségû növényfajokatsorolja fel, közöttük 14 haraszt, 28 mohaés 264 zárvatermõ faj található. A 3B.számú melléklet a kiemelt közösségi je-lentõségû növényfajok listáját tartalmaz-za, ahol 2 moha, 1 haraszt, 1 nyitvater-mõ és 154 zárvatermõ növényfaj szere-pel. E listát végigböngészve kiderül,hogy Magyarországon a közösségi je-lentõségûeket 5 moha, 1 haraszt és 26zárvatermõ növényfaj, a kiemelt közös-ségi jelentõségûeket 8 zárvatermõ nö-vényfaj képviseli. Más szemmel is ele-mezhetjük e jegyzéket, az erdészeketjobban érdeklõ fa- és cserjefajokat emel-jük most ki, már csak azért is, mert kö-zöttük 3 faj magyar vonatkozással is bír.

Szicíliai jegenyefenyõ(Abies nebrodensis)

Szicília északi részén lévõ Nebrodi-hegységrendszer nyugati részén, a LeMadonie-hegység Madone degli Angelivölgyében él. Természetes állományát23 egyed alkotja, ezek kb. 1 km2-enszóródnak szét. Északias és nyugatiaslejtõkön található, korábban bükkel, vi-rágos kõrissel, magyallal, tiszafával ele-gyedett. Nagyon ritka maradványfaj,amely furcsa módon hidegtûrõ, Svédor-szágban – botanikus kertben – példáuljobban bírja a hideget, mint a közönsé-ges jegenyefenyõ. E tulajdonsága alap-ján vélik, hogy korábban nagyobb lehe-tett az elterjedési területe, majd északról

délre vándorolt. Lelõhelyei ma 1400-1650 m tszfm. között találhatók. A ter-mészetben található legnagyobb fae-gyed 13 m magas és mellmagasságban30 cm átmérõjû. Vélhetõen 20 m-nélnem nõtt magasabbra. 1908-ban ismer-ték fel faji önállóságát, amelyre az 1-2cm hosszú tûk, a 10-16 cm hosszú, kes-keny, szürkésbarna tobozok jellemzõk,ahol a meddõpikkelyek kiállók és hirte-len visszahajlók. Kiemelt közösségi je-lentõségû faj.

Szardíniai egres(Ribes sardoum)

Kisebb cserje, amely a hazánkban isélõ vadegreshez hasonlít, de ennek afajnak nincsenek tövisei. Levelei is ki-sebbek, viszont erõsen mirigyesek. Két-laki növény, így külön hím és nõ egye-dei vannak. Szardínia szigetének keletirészén Oliena közelében mészkõhe-gyeken él. Kiemelt közösségi jelentõsé-gû faj.

Sárga havasszépe(Rhododendron luteum)

2-4 m magas lombhullató havasszé-pe faj, amely gyökérsarjakkal is terjed,és sarjtelepet is tud képezni. Mérgezõ,ezért a legelõ állat nem bántja. Rügyeiés hajtásai ragadósak, csomókba tömö-rülõ 5 cm átmérõjû virágai sárgák, édesillatúak, lombfakadás elõtt nyílnak. El-terjedési területe erõsen feldarabolt, fõ-leg szórvány elõfordulásokból áll. Ezekközül a legnagyobb a Kaukázusban ésAnatólia északi részén van, a többi ki-sebb Fehér-Oroszországtól a görögor-szági Leszbosz-szigetéig szóródik. Tipi-kus maradványfaj, amely rendszerintfenyvesekben vagy nedves, lápos he-lyeken nõ. Sok hibridjét, számos szín-változatát ültetik a kertekben.

Jósika-orgona(Syringa josikaea)

Vegetációtörténeti szempontból kü-lönleges harmadkori (tercier) marad-ványfaj, legközelebbi rokona (S. emodi)a Nyugat-Himalájában él. Fehéres vagyszürkés fonákú levelei keskenyebbek aközönséges orgonáéhoz képest ésékvállúak. Virágzata is magánosan jele-nik meg a leveles hajtások csúcsán, virá-gai lilásak, illatosak, elõreálló cimpájúak.A Jósika-orgona a Kárpát-medenceegyik legnevezetesebb növényritkasága,amelynek felfedezése a XIX. századbankomoly tudományos és társadalmi vissz-hangot kapott. Errõl még a Nemzeti Tár-

salkodó c. lap is hírt adott. E fajról már a„magyar Linné”, Kitaibel Pál is értesült,de személyesen nem találkozott vele, sSyringa prunifolia-nak (szilvalevelû or-gonának) nevezte. Késõbb a kiváló er-délyi flórakutató, Baumgarten János Ke-resztély 1823-ban már látta a fajt grófBethlen Katalin kolozsvári kertjében, sfelismerte, hogy új fajról van szó. ÕSyringa vincetoxifolia-nak (méreggyi-loklevelû orgonának) keresztelte, de ér-vényes leírást, diagnózist õ sem adott enövényrõl. Baumgarten bíztatásáraBethlen grófnõ megmutatta a fajt a nagynövénykedvelõ hírében álló báró JósikaJánosnénak, aki eljuttatta azt báró FranzJoseph Jacquinnak, a Selmecbányán,

Közösségi jelentõségûfa- és cserjefajok


majd Bécsben is tanító Nicolaus Jacquinfiának, aki a báróné tiszteletére nevezteel a növényt, s 1830-ban a német orvo-sok és természetvizsgálók hamburgivándorgyûlésén azt be is mutatta. Lelõ-helyeinek legtöbbjét az 1880-as évekbenfedezték fel, majd a Fekete Lajos és BlattnyTibor által szervezett, a Magyar Állam fa-és cserjefajai elõfordulásainak összeírá-sát célzó országos felvételezés eredmé-nyeképpen 34 lelõhelye vált ismertté. Efaj elterjedési területe a történelmi Ma-gyarországra esik, s két részre oszlik: 1.északi terület (az Ung, Latorca, Nagyágvízgyûjtõje), 2. déli terület (a Sebes-, Fe-kete- és Fehér-Körös, Aranyos, Szamosvízgyûjtõje). Bár osztrák botanikus írta le,elterjedési területe miatt szinte vala-mennyi európai nyelvben magyar orgo-nának (Hungarian lilac, Lilas de Hongrie,Ungarischer Flieder) hívják. Természeteselterjedési területén belül fõleg homok-kõbõl felépült hegységekben, árnyas pa-takpartokon, vizenyõs völgyfenekekenél. E május-júniusban virágzó attraktív or-gonafaj az erdélyi kertekben is gyakori, sNyugat-Európában is egyre kedveltebbdísznövény, hazánkban viszont csak na-gyon ritkán kultiválják.

Krétai datolyapálma(Phoenix theophrasti)

A közönséges datolyapálmához (Ph.dactylifera) hasonlító faj, amelyet csak1967-ben írtak le a tudomány számára.Amíg a közönséges datolyapálma akár30 m magasra is megnõ, s narancssárga,alig rostos, nedvdús termései 2,5-7,5 cmhosszúak, addig a krétai datolyapálma10 m-nél nem nõ magasabbra, rendsze-rint többtörzsû, s feketés árnyalatú sár-gásbarna termései rostosak, szárazak,1-1,5 cm hosszúak, ehetetlenek. Krétaészakkeleti csücskénél, Vái tengerpartirészénél, homokos helyeken található.Tudományos fajnevét a görög filozófus-ról és természetkutatóról, Theophrasz-toszról (Kr. e. 372–287) kapta. Érdekes-ségképpen megemlítendõ, hogy Euró-pában mindössze két pálmafaj él, aNyugat-Mediterráneumra jellemzõ tör-pepálma (Chamaerops humilis) és akrétai datolyapálma.

Krétai gyertyánszil(Zelkova abelica)

A gyertyánszilek Ázsiában elterjed-tek, Európában mindössze ez az egy fajél. 10 m-nél nem nõ magasabbra, sok-szor csak cserjetermetû marad. Feltûnõ-ek a vékony hajtásai és az apró, 2-3 cmhosszú, csaknem nyeletlen, szabálytala-nul durván fogazott levelei. Csomók-

ban és lombfakadáskor nyíló virágai fe-hérek, édes illatúak. Termése száraz,makkocskaszerû, kemény és molyhos.Kréta sziklás hegyvidékein, köves he-lyeken él.

Boroszlán-fajok(Daphne spp.)

Az Európában élõ 14 boroszlán-fajközül 3 került fel a listára. Mind a há-rom a hazánkban is élõ és védett henyeboroszlánhoz (D. cneorum) hasonlít,valamennyien örökzöld törpecserjék.Virágaik rózsaszínûek, illatosak, hajtás-végi csomókban nyílnak. A murányiboroszlán (D. arbuscula) a Felvidék,a Gömör vármegyei Murányi-fennsíkbennszülött növénye. Itt dacol a felle-gekkel Közép-Európa legmagasabbanfekvõ vára, amely a „murányi Vénusz”,Széchy Mária lakhelye volt, aztán a

Wesselényi-féle összeesküvés egyikközpontja, s egy ideig a magyar szentkoronát is itt õrizték. A Murányi-vármészkõszikláin, a Sánc-hegyen 938-1038 m tszfm. magasságokban találha-tó ez a különleges növény. Kiemelt kö-zösségi jelentõségû faj. A Rodrigez-boroszlán (D. rodriguezii) a Baleári-szigetekhez tartozó legkeletibb sziget,Menorca bennszülöttje, ahol part men-ti cserjésekben él. Nevét Juan Rodrigu-ezrõl kapta, aki a XIX. században a szi-get flórájának elsõ katalógusát készítet-te el. Kiemelt közösségi jelentõségû faj.A sziklai boroszlán (D. petraea)Észak-Olaszországban az Alpokhoztartozó Dolomitokban Trento és Vene-to között (Brescia északkeleti részén) aLago di Idro sziklahasadékaiban él 700és 2000 m tszfm. között.

Portugál zsályalevelû fûz(Salix salvifolia subsp. australis)6 m-nél nem nõ magasabbra, levelei

hosszúak, megnyúltak, az orvosi zsályalevelére emlékeztetnek és ráncosak. Azalapfaj az Ibériai-félszigeten, ott is elsõ-sorban annak nyugati felében él, a kö-zösségi jelentõségû alfaj portugál benn-szülött. Szórványosan fordul elõ a na-

gyobb folyók (pl. Tejo, Rio Xarrama,Guadiana) völgyében.

Magyar vadkörte(Pyrus magyarica)

Ezt a nagyon ritka körtefajt 1960-banírta le Terpó András professzor, a Ker-tészmérnöki Kar Növénytani Tanszéké-nek korábbi vezetõje. A Visegrádi-hegységben lévõ locus classicusa saj-nos megsemmisült, mivel a Panorámaút építésénél kivágták az itt lévõ egye-deit. Hazánkon kívül máshol nem él, aPannon-medence szuperendemizmusa.Ma a Visegrádi-hegységben, a Pilisbenés a Keleti-Bakonyban (a Burok-völgyfelett) találhatók példányai, ami közel30 fa termetû, azonosított példányt ésmintegy 50 cserje termetû, biztosanmég nem identifikált példányt jelent. Je-lezték még Belsõ-Somogyból (Lábod)is, ez az elõfordulás viszont nem tipi-kus. A magyar vadkörte cseres-ko-csánytalan tölgyesekben, valamintmész- és melegkedvelõ tölgyesekbenél, fokozott védelme ellenére sajnosnapjainkban is elõfordul, hogy tisztítá-sok, gyérítések során eltávolítják az ál-lományból. Ex situ megõrzésére Kecs-kemét közelében történik próbálkozás.Kiemelt közösségi jelentõségû faj.

Teodor-berkenye(Sorbus teodorii)

Hibrid eredetû faj, amely elveszítetteszabályos ivaros szaporodási képessé-gét, ma ún. apomiktikus úton szaporo-dik, ezért generatív utódai genetikailagaz anyafával teljesen azonosak. Egyikegykori szülõfaja a madárberkenye (S.aucuparia), a másik a sziklai berkenye(S. rupicola). A Teodor-berkenye levél-felépítése érdekes, mivel – a szülõk el-térõ levéltípusa miatt – egy levélen be-lül az ép levéllemez fokozatosan megyát szárnyalt levéllemezbe. Tudományosfajnevét Teodor Hedlund uppsalai bota-nikaprofesszor tiszteletére adták 1953-ban, éppen abban az évben, amikor anévadó meghalt. A Svédországhoz tar-tozó Fårö és Gotland, valamint a finnor-szági Ahvenanmaa szigetén él.

Dr. Bartha Dénes


Az elmúlt idõszak kemény téli idõ-járása, a szokatlan idõszakban, ja-nuárban bekövetkezett tiszai árvíz,és az ehhez társult tartós fagypontalatti hideg idõjárás – a befagyottárvíz – óriási károkat okozott a NE-FAG Zrt. Szolnoki Erdészetnél.

A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészeteévente 100-120 hektár területen végezerdõfelújítást, melynek nagyobb hánya-da hullámtéren található. A hullámtérierdõsítések folyamatosan ki vannak té-ve a vízszintingadozásoknak, az elönté-sek jótékony, de esetenként káros hatá-sainak. A 2010. év eleji jeges árvíz kö-vetkeztében a hullámtéri erdõfelújításokóriási károkat szenvedtek. A SzolnokiErdészet kezelésében lévõ állami erdõ-területekbõl – elõzetes felmérés alapján– több száz hektár erdõfelújítást ért kár.

A szórópusztai Holt-Tisza által körül-ölelt árterület bemutatásával szemléltet-jük, hogy az idõjárás és a vízjárás sze-rencsétlen együttes alakulásával mi tör-tént a hullámtereken.

A Tisza 540 cm-es vízállásánál meg-kezdõdik a szórópusztai Holt-Tisza fel-töltõdése. Ezt követõen aHolt-Tiszából a vízelvezetõcsatornákba kerül a víz, majda csatornákból elkezd feltöl-tõdni a hullámtér. A vízszinttovábbi emelkedése követ-keztében már nemcsak a víz-elvezetõ csatornákból, ha-nem az élõ Tiszából és aHolt-Tiszából is folytatódik aterület elárasztása.

600-620 cm-es vízállásnálaz árvízvédelmi töltés lábáigegybefüggõ vízfelület alakulki a hullámtéren. 2010. januárelején egy gyors vízszintemel-

kedés történt, melynek oka a Tisza víz-gyûjtõ területén történt hóolvadás, vala-mint a 2009. december végén a vízgyûjtõterületen hullott nagyobb mennyiségûesõ volt. Így az érintett hullámtéri terüle-tek elárasztása néhány nap alatt lezajlott.

A vízszint egészen január 19-ig 749 cm-es magasságig növekedett. Ekkor a hul-lámtér még néhány napig töltõdött, janu-ár 21-22-én tetõzött az ár.

Önmagában az erdõsítések vízzel va-ló – nem túl hosszú ideig tartó – borított-

sága általában még nem jelentproblémát. Azonban a tetõ-zést követõen egy hirtelen le-hûlés következett, melynekkövetkeztében a hullámtér-nek, az élõ folyótól távolabbesõ részein – ahol a vízmoz-gás kisebb – megkezdõdött avízfelület befagyása. Néhánynap alatt összefüggõ, néhol 8-12 cm vastagságú jégréteg ala-kult ki. Az ár gyors levonulásaazt eredményezte, hogy a vízhirtelen visszahúzódott a vas-tag jég alól, ami így a saját sú-lya alatt összetört, összeros-

Amikor a jég az úr!


kadt, óriási károkat okozva az erdõfelú-jításokban. A víz gyors levonulását és azéjjeli nagy fagyokat jól mutatják a fák tör-zsén, cserjéken több szintben megma-radt jégtáblák.

A károk eltérõek az egyes fafajoknál,a különbözõ korú egyedeknél, illetve ahullámtér különbözõ magasságú tér-szintjein található állományoknál. A2009 õszén ültetett, illetve az egy vege-tációs idõszakot megért, normál méretûcsemetével létrehozott szürke nyáraso-kat, fekete nyárasokat, füzeseket a vízteljesen ellepte, így a jégréteg a cseme-ték fölött alakult ki. A víz levonulásávala jégtáblák leszakadtak, így súlyukkal acsemetéket lenyomták, lefektették, eltör-ték, ezt illusztrálja a felvétel.

Az idõsebb, erõsebb csemetéket, illetvea nagy csemetével végzett erdõsítéseket

(nemes és fekete nyár gyökeres dugvány)teljesen tönkretette a jég. A Tiszához és aHolt-Tiszához közelebb álló, nagyobb víz-mozgású területeken kisebb mértékbenfagyott meg a vízfelület, így itt a véko-nyabb jégréteg lehúzódása az oldalágakletörését, a kéreg leborotválását eredmé-nyezte. Legnagyobb a kár a Tiszához kö-

zelebb esõ területeken, ahol a vastag jégré-tegbe belefagyott csemetét a jég lefektette,kicsavarta, összetörte. Ezeken a területe-ken hatalmas munkát fog jelenteni a ron-csolt állomány felszámolása, az újbóli talaj-elõkészítés, és az erdõsítés megismétlése.

A természet ismét megmutatta, hogya legkörültekintõbb munkavégzés mel-let is felléphetnek, olyan események,amelyekkel szemben az erdõgazdálko-dó tehetetlen.

Most a jég az úr az erdõn. A károkhelyreállítására szükséges összeget az árlevonulása és a károk pontos felméréseután tudjuk megállapítani, de az mindenbizonnyal megközelíti a 100 millió Ftnagyságot.

A károk – jelenlegi ismereteink sze-rint – olyan nagyságrendet képviselnek,mely meghaladja a NEFAG Zrt. anyagierejét. Ugyanakkor, mint az állami er-dõket kezelõ erdõgazdálkodó, a tulaj-donosi elvárásnak és a XXXVII./2009.évi törvénynek megfelelõen, a NEFAGZrt.-nek kötelessége a szakmailag kifo-gástalan munka elvégzése.

Kép és szöveg:Tóth Zsolt fõmérnök

Horváth Attilaerdõmûvelési mûszaki vezetõ

KözmunkaA 2004. év óta minden évben megismét-lõdõ erdõmûvelõ közmunkaprogram fõcélja az aktuális erdõmûvelési feladatokelvégzése a Jász-Nagykun-Szolnok me-gyében és Pest megye déli területén ál-lami erdõket kezelõ NEFAG Zrt. mûkö-dési területén, az itt élõ állástalanok be-vonásával. A 2010. évi program az el-múlt idõszak legnagyobb programja,ennyi állástalant eddig még nem foglal-koztatott a NEFAG Zrt., mint ebben azévben tervezi. A 2010. január közepétõlaugusztus végéig tartó programban átla-gosan 195 fõ dolgozik majd az állami tu-lajdonú erdõkben, akik a két megye 29településérõl kerülnek ki. A program le-zárása után minden tizedik munkaválla-ló három hónapon keresztül tovább-foglalkoztatásra kerül, melynek költsé-geit a NEFAG Zrt. saját erõbõl biztosítja.A program keretében 20 fõ motorfûrész-kezelõ szakképzésben részesül, ezzelsegítve a késõbbi idõszakban a munka-vállalás sikerességét. A közmunkásokfele a rendelkezésre állási járadékbanrészesülõk közül kerül ki. Általános ta-pasztalat, hogy a foglalkoztatottak jelen-tõs része roma származású, és alacsony

iskolai végzettségû. Napi nyolc órás fizi-kai munkáért 76 ezer Ft/hó jövedelem-hez jutnak. A közmunkások munka- ésvédõruhát, védõitalt kapnak.

A program teljes költségvetése 205millió Ft. A NEFAG Zrt. saját forrását aSzociális és Munkaügyi MinisztériumKözmunka Tanácsa, valamint a tulajdo-nos Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.támogatása egészíti ki, hogy a programzökkenõmentesen mûködjön..

A közel 32 ezer hektár állami tulajdo-nú erdõt kezelõ NEFAG Zrt. mind a há-rom erdészeténél dolgoznak majd aközmunkások. A programban részt ve-võk feladatai között - az általános erdõ-mûvelési tennivalókon túl – az erdeiutak, tanösvények karbantartása; akáco-sok, nyárasok nyesése, vágástakarítás ésszemétgyûjtés is szerepel. Munkáhozjutnak a csemetekertekben, elvégzik aközjóléti eszközök felújítását, valamintaz erdõvédelmi vadkárelhárító kerítésekkarbantartását és javítását. A közmunka-programok elõsegítik az állami erdõk-ben a törvényi elõírás szerinti fenntart-ható erdõgazdálkodást, az erdõmûvelé-si és erdõkezelési feladatok végrehajtá-sát, emellett csökkenti a mûködési terü-leten a munkanélküliségi arányt.

Tóth Zsolt


Hat magyar erdõgazdaság együttmutatkozott be az Egyesült Álla-mokban megrendezett vadászati vi-lágkiállításon. A kiállítást 2010. ja-nuár 20-23. között tartották Nevadaállamban, Reno városában. A hazaiállami tulajdonú erdõket kezelõ tár-saságok a Safari Club InternationalKözép-Magyarországi Egyesületé-nek koordinálásával közös standonkínálták Magyarország nagyvad-va-dászati lehetõségeit.

A magyar vadászati kultúra eddigszinte ismeretlen volt az Atlanti-óceántúlsó partján. Ennek megváltoztatásáttûzte ki célul a Gemenc Zrt., a GyulajZrt., a Mecseki Erdészeti Zrt., a PilisiParkerdõ Zrt., a SEFAG Zrt. és a NYÍR-ERDÕ Zrt. Mind az öt, idehaza lõhetõnagyvadfaj (gím, dám, õz, vaddisznó ésmuflon) iránt nagy érdeklõdés mutat-kozott. A figyelem középpontjában azamerikai vadászok számára különleges-ségnek számító õzbak állt, de a szabad-téri vaddisznó-vadászatok és az apró-vad (fácán, vadkacsa) iránt is nagy ke-reslet mutatkozott.

A kiállítás fontosságáról mindent el-mond, hogy itt értékesítik a világ vadá-szati kínálatának több mint kétharma-dát. A kiállítók közé nehéz bekerülni, arészvétel SCI tagsághoz kötött, Magyar-ország idén díszvendég volt, így ki-emelt helyen állíthattunk ki. Ajánlatain-kat a szóbeli tájékoztatás mellett szóró-lapokkal, dvd filmekkel és külön a kiál-lításra készített, csomagárakat tartalma-zó árlistával mutattuk be. A kiváló mi-nõségû magyar vadállomány mellettmagas színvonalú, az amerikai vendé-gek igényeit kielégítõ szolgáltatások,kiváló vadászházi szálláshelyek, gaszt-ronómiai különlegességek is szerepel-tek a kínálatban. Számos érdeklõdõ volt

kíváncsi a vadászat mellett egyéb pro-gramlehetõségekre, turisztikai látvá-nyosságokra, és a nem vadászó kísérõkszámára igénybe vehetõ lehetõségekre– foglalta össze Kaknics Lajos, a NYÍR-ERDÕ Zrt. vezérigazgatója.

Milotai Gréta, a NYÍRERDÕ Zrt. hu-mánpolitikai munkatársa, a hazai kiállí-tóhely vezetõje szerint a négy nap so-rán rendkívül sokan fordultak meg a

magyar standnál. A látogatók között azészak-és dél-amerikai vadászok melletta többi között oroszok, dél-afrikaiak,spanyolok, olaszok, franciák, horvátok,ukránok és bolgárok egyaránt voltak. AConvention egyik díszvendége, azEgyesült Államok 43. elnöke George W.Bush volt, aki a kiállításon tett látogatá-sa során a magyar standot is felkereste.

Hazai sikerként könyvelhetõ el,hogy az SCI Közép-MagyarországiEgyesülete érdemelte ki a 2009-es évlegjobb nemzetközi szervezeti egységé-nek járó elismerést. A kitüntetést Cseter-ki Imre, az egyesület elnöke vette át. Astandon folyó munkát – a szervezésbenis oroszlánrészt vállaló – dr. KõhalmiZsolt, a Safari Club International nem-zetközi igazgatója koordinálta; PrihodaJudit festõmûvész pedig vadászati té-májú festményeit mutatta be.

Vereb István

Vadászati világkiállítás Renoban

Bármely település megirigyelheti dr.Czerny Károly „Ráckeve Évgyûrûi ké-pes krónikája”cimû igényes kiadványát.

A szerzõ kellõ alapossággal mutatjabe szeretett lakhelyét képekben szavak-ba. Nem feledkezve meg erdész mivol-táról, jelezve a könyvet lapozgatónak,hogy mit köszönhet a város az erdészektámogatásának. E mû „ piár tevékenysé-ge „révén nyilvánvaló hogy sem a rác-kevei notabilitások, sem az egyszerûpolgárok nem hisznek az olykor fel-bukkanó nézetnek, hogy az erdészekcsak egyszerûen fanyûvõk.

A kiadvány a helybéli lakosoknak biz-tos fogódzó településük történetéhez, akivülálló szerencsés pedig, aki hozzájut akönyvhöz, példát meríthet hasonló mun-kához. De nem készülhetett volna el amû, ha nem nyeri el Az erdõk közjóléticélú védelmi pályázat támogatását.

Gratulálunk Károly, mert munkáddalsokat tettél az erdészek elismeréséhez.

A könyv kereskedelmi forgalombannem kapható.

Pápai Gábor

IntegrációA Vértesi Erdõ Zrt. összefogva további 6társ-erdõgazdasággal és 2 magántulaj-donú gazdasági társasággal, 2009. no-vemberében megalakította a hazai er-dõgazdaságok közös villamosenergia-beszerzését szorgalmazó integrációt. A2010. évre vonatkozó tenderben az át-húzódó szolgáltatói szerzõdések miattösszesen 4 erdõgazdaság és a 2 magán-tulajdonú vállalat vehetett részt.

Cégünk megelégedéssel zárta a ver-senyeztetést, mivel az összefogás kere-tében az integráció minden egyes aktívtagja igazolható, s számottevõ megtaka-rításhoz jutott.

Az integráció lehetõségeit látva a 18társ-erdõgazdaság többsége azóta márjelezte felénk, hogy a 2011. beszerzésiévtõl kezdõdõen szintén csatlakozni kí-ván a közös versenyeztetéshez.

Dr. Széles Attila vezérigazgató

Ráckevei „bédekker”


Az Erdészettörténeti KözleményekLXXIV. kötetében olvashatjuk azegyesület alakulásáról az OrszágosLevéltárban és a Festetics-levéltár-ban felkutatott dokumentumok ol-vasatát, fordítását, melyet LeipoldÁrpád és felesége (Wolfenbüttel)készített el. A dokumentum fontos-ságára való tekintettel és a tisztáb-ban látás végett közöljük a megje-lent írás kivonatát.

„Már 1848–49-ben, sõt ’50-ben szóvolt az egyesület megalakításáról, de azországban uralkodó állapotok ezt eddignem tették lehetõvé. Ugyanakkor 1849-ben Csehországban, Felsõ-Ausztriában,Morvaországban és Galíciában egyesü-letek alakultak, amelyek ébren tartottáka reményt: hasonló egyesületet Magyar-országon is létre lehet hozni. Ennek tu-datában kerestek meg sok szakembertés erdõbirtokost, akik jelezték: készenállnak egy ilyen egylet megalakításábanrészt venni. Végül az alább felsorolt hat-vanegy személy az esztergomi Gasthofzum Bade vendéglõben meg is jelent1851. június 30-án.”

Az alakuló közgyûlést megelõzõlevél az ideiglenes elnöktõl

A levél a Magyar Erdész Egylet elsõ ésmásodik közgyûlése között (1851. jú-nius 30. és 1851. október 20.) íródott.Tulajdonképpen egy felhívás (tagto-borzás) szövege, amelyben az elnök

Magyarország erdõbirtokosait és erdé-szeit kéri fel a MEE-be való belépésre.

„Már régebben támadt az az ötle-tem, hogy teremtsük meg a célszerû, ra-cionális ügyintézés lehetõségét a ma-gyar erdészet, a nemzetgazdaság e fon-tos része számára, melynek gazdálko-dása, eltekintve az utóbbi években be-következett pusztulástól is, oly sok kí-vánnivalót hagy maga után.

Ebbõl a célból mentem Plaszba, Cseh-ország pilseni kerületébe, 1850. júniushónapjában, hogy az ott fennálló erdé-szegyesület hatékonyságát közelebbrõlmegismerjem, és miután meggyõzõdtemennek az egyesületnek nagyfokú haté-konyságáról, melynek többek között ki-váló szakemberek, általánosan elismert,kitûnõ császári metternichi erdõmester,Nussbaumer a kérdésnek teljes figyelmetszentel, az én erõfeszítésem mindeneke-lõtt arra irányult, hogy mozgósítsamMagyarország erdõtulajdonosait és er-dészeit, hogy országunk érdekében csat-lakozzanak ehhez az egyesülethez. Ha-zatérésemkor terjesztettem a magammalhozott egyesületi iratokat, és különösörömömre szolgált, hogy fáradozásaimmindenütt élénk visszhangra találtak.

Ez alkalomból nem tudom elkerülni,hogy kifejezzem elismerésemet az esz-tergomi Szmetacsek erdõmester úr ha-tékony tevékenységét illetõen, aki rövididõ alatt több tagot is szerzett. Mialattén elsõsorban a kiváló cseh egyesületiiratok terjesztése révén azon fáradoz-

tam, hogy a Magyarország északi ré-szén élõ erdészekre hassak, Szmetacsekúrnak nagy erõfeszítések útján sikerültországunk délibb területein támogató-kat toborozni egy erdészetegyesület lét-rehozásának ötletéhez, így az erdészeknagy számban fejezték ki abbéli kíván-ságukat, hogy „Magyarországnak önál-ló erdészegyesülete legyen”.

A Szmetacsek úrral folyó év áprilishónapjában Pesten folytatott tanácsko-zás eredményeképpen Magyarországminden ismert erdészének meghívótküldtek, és az összejövetel napjaként fo-lyó év június 30-át jelölték meg.

Ezen a gyûlésen, amely a Pesti Újság162. és a Pozsonyi Újság 162. számaszerint 171 fõt számlált, két alapvetõkérdés került eldöntésre.

a) azonnal sürgessék-e önálló ma-gyarországi egyesület alapítását, vagy

b) csupán a cseh erdészegyesülethezkellene-e jelen pillanatban csatlakozni.

Azáltal, hogy az idevonatkozó gyûlé-si jegyzõkönyv rövid kivonatának csato-lásával tisztelettel meghívom vala-mennyi magyarországi erdõtulajdonostés erdészt, hogy lépjen be az elsõ ma-gyar erdészegyesületbe, engedjék meg,hogy kérjem a csatlakozás kinyilvánítá-sát 3 eszmei értékû egyesületi tagdíj csa-tolásával hozzám Prusskauba (Prusz-ka), Trencsén vármegyébe pr. Ilavaba alehetõ leghamarabb eljuttatni.

Felismerve annak szükségességét,hogy a kezdeti egyesületi szükségletekfedezése érdekében a megfelelõ összegûpénzt a lehetõ leggyorsabban elõ kell te-remteni, több egyesületi tag velemegyütt a meghatározott tagdíjon felülönkéntes hozzájárulást is adott, és nemhiszem, hogy hiábavaló lenne ösztö-nözni az erdõtulajdonosokat, hogy azelõirányozott cél érdekében tegyenekhasonló gesztust.

A következõ gyûlés folyó év október20-án Budán fog lezajlani. A kitûzöttcél fontossága és országunk anyagi jó-léte, valamint minden egyes erdõtulaj-donos közvetlen érdekében rendkívülijelentõségénél fogva teljes bizalommaladom át magam ama reményemnek,hogy ennek a gyûlésnek igazán nagy-számú résztvevõje lesz.

Ideiglenes elnöktõl: az elsõ magyarerdészegyesület elnöke

Gróf Königsegg”

Egyesületünk 1851. évi alakulásánakkörülményei


A jelenlévõ tagok [mindenki neve elõtt – illetve magyarulután – az „úr” kifejezés szerepel, amit ittelhagyunk].

Balasicz Emanuel cs. k. fõerdõmes-ter, Schemnicz [Selmec].

Bandicz Johann esztergomi káptala-ni fõvadász, Rohozsmez [Újpetend].

Baur Carl minisztériumi tanácsos,Wien [Bécs].

Burghard Josef fõerdész, Buják.Danyek Johann erdõmester, Ronya

[Ipolyróna].Dmeler Josef prímási pagonyerdész,

Nemkorf [Garamújfalu].Duszbaba Wenzel gróf Waldstein fõ-

vadásza. N.[agy]Megyer.Egerer Fridrich báró Sinai Lajos erdõ-

sze. Ráró.Ernsthaim Ig. Teleky gróf pagonyer-

désze, Csarank [?].Flach Joseph Sándor gróf erdõmeste-

re, Kojetain [?].Forster Joh. esztergomi káptalan ura-

dalmi jószágfelügyelõ, Gran [Eszter-gom].

Frühwirth Jos. szabad királyi városierdõsz, Gran [Esztergom].

Gableins Paul Eszterházy fõerdésze,Diós Jenõ.

Hadrava Ferd. Prímási erdészeti hi-vatali írnok, Gran [Esztergom].

Hungel Ig. érseki erdõfelügyelõ, Ka-locsa.

Hehn Ervin Szász-Coburg hercegi er-dõmester, Szt. Antal [Hontszentantal].

Hesz Franz Eszterházy P. hercegi er-dõmester, Szokola Hutta [Szokolya].

Hilchen Adolf poltári uradalmi titkár,Poltár.

Hirsch Adalbert fõhercegi fõerdész,Kis-Jenõ.

Huber Adal. Eszterházy hercegi pa-gonyerdész, Szakálos [Ipolyszakállas].

Jüraszek Joh. Bethlen gróf erdõmes-tere, Bodaik [Bodajk].

Kaulfusz Joh. cs. k. erdõbecslési biz-tos, Losoncz.

Kiczberger gróf Batthyányi Kázmérerdõmestere, Németegyház [Bicske].

Kolácsek E. a magyaróvári gazdaságitanintézet professzora, Ung. Altenburg[Mosonmagyaróvár].

Kopriva Johann, szen. Pálffy urad.fõvadásza, Wolfrüssel [?].

Konczendorfer Georg Eszterházyhercegi erdõmester, Györöd.

Gróf Königsegg-Aulendorf Gustavföldbirtokos, Pruszkaj [Pruszka].

Kratschmer Fr. Sándor gróf fõerdé-sze, Bajna.

Krausz Anton cs. k. erdõmester, Má-ria Nosztra.

Lauhhaimer Joh. cs. k. erdõmester,Valkó.

Laudes Julius kerületi erdõmester,Pest.

Lechner Franz cs. kir. fõerdész, Bu-dakesz.

Lichtenberg Sigm. gróf cs. k. kerületierdõmester, Doroszló.

Lutter Johann Pálffy hercegi pagony-erdész, Kisgyarmat.

Neumann Jos. földbirtokos, Leding[?].

Pabst H. W. Dr. cs. k. osztálytaná-csos, az óvári iskola igazgatója.

Panczer Jos. Herceg Eszterházy er-dõtanácsosa, Sz. Hutta [Szokolya].

Peczvik Jos. érseki erdõsz [Pilis]Csa-ba.

Ptak Franz káptalani alapítványi pa-gonyerdész, Kesztölcz.

Randé And. Gróf Keglevich erdõ-mestere, Kis Topoltsán [Kistapolcsány].

Redel Karl hercegprímási könyvelõ,Gran [Esztergom].

Rombauer Emil cs. k. fõerdõmester,Nagy Bánya.

Rowland William cs. k. erdõbecslõ-biztos, Raab [Gyõr].

Schmiding Carl prímási pagonyer-dész, Püsdorf [?].

Schmiedt Leopold cs. k. erdõsz [Pi-lis]Maróth.

Schröder Norbert váci püspöki erdõ-mester, Verõcze.

Schuszter Franz gróf Viczay erdõsze,Hédervár.

Schuszter Bernhard gróf Viczay er-dõmestere, Hédervár.

Schvanda Ant. Cs. k. erdõsz, Sz. And-ré [Garamszentandrás].

Schwarz Carl számtartó erdõsz, Pol-tár.

Seidl Carl bányatulajdonos, Fáth.Seitler Math. Gróf Zichy fõvadásza,

Sándorf. [Sándorfa].Szmetácsek Franz prímási erdõmes-

ter, Gran [Esztergom].Strobel Joch. Csk. K. pagonyerdész,

Valkó.Szajbely Jos. cs. k. erdõmester,

Schemnicz [Selmec].Tafferner Franz herceg Odescalchy

fõvadásza, Szkiczó [?].Vragassy Ig. gróf Erdõdy erdõmeste-

re, Prasitz [Nyitraperjés].Wendel Carl herceg Eszterházy fõer-

désze, Csapod.Werner Sebast. Nagyváradi káptalani

erdõmester, Grosz[Nagy]várad.Wessely Joseph minisztériumi fogal-

mazó, Wien [Bécs].Weszely Carl esztergomi káptalani

pagonyerdész, Dömös.

Az esztergomi magyar erdészekelsõ gyûlésének jegyzõkönyve

1851. június 30-ánEz a gyûlés az erdeink állapotáért tettelsõ erõfeszítések legkedvezõbb ered-ményeivel kecsegtet, mint ahogy várha-tó volt, nemcsak hogy számos szakem-ber képviseltette magát Magyarországkülönbözõ vidékeirõl, hanem a gyûléstmegtisztelte jelenlétével Gustav König-segg=Auelendorf gróf úr, pruszkauiuradalmi birtok tulajdonosa, DH.W.Pabst úr, a magyar latenburgi mezõgaz-dasági intézet igazgatója és szekcióta-nácsosa, Joseph Wessely úr, a talajjaví-tás és bányászat minisztériumának szü-lõatyja, a bécsi Carl Bauer úr polgári ad-junktus és a morvaországi, kojetaini Jo-seph Flach erdõmester is.

A személyesen megjelenteken kívültöbb mint 70 magyarországi erdésztõlérkezett be a leglelkesebb tartalommalbíró írásos kinyilatkozás, mely magyarerdészegyesület alapítása mellett tettele a voksát.

A fent említett urakon kívül a követ-kezõk voltak jelen:

Alexander v. Jagasitz úr, Esztergommegye elnöke mint polgári felügyelõ

Dürfeld ezredes úr, a 2. katonai erdészzászlóalj parancsnoka – vendégként

Haynald úr, udvari káplán és igazga-tó – vendégként

Wessely. Bemutatkozik az egészgyûlésnek mint a talajjavítás és bányá-szat minisztériuma erdészeti szekciójá-nak, valamint az Osztrák Erdészegyesü-letnek képviselõje, és megalapítottnaknyilvánítja a magyar erdészeti egyesüle-tet, amiért a nagy létszámmal bíró gyû-lést kezesként elfogadja.

Az eljárások parlamentáris menetétjavasolják, gróf Köngisegget elnöknekés Szmetácsek erdõmestert üzletveze-tõnek választják.

Königsegg. Kinyilvánítja, hogy bár jó-maga kollégájával, Szmetácsek erdõmes-terrel ennek a jó célnak az elegyengetésé-hez megadta az elsõ impulzust, mégsemérzi magát elhivatottnak arra, hogy elnökiposztot vállaljon, és az a kérése, hogy er-re a posztra egy méltóbb szakembert vá-lasszanak. Azonban általános felkérésremégis betölti a neki ítélt elnöki posztot.

Szmetácsek. Az egész gyûlést üd-vözli magyarországi fõméltóságú Primasfejedelem úr és valamennyi távolmara-dó erdész nevében egyaránt. Köszöne-tet mond mindenkinek, de különösenKönigsegg gróf úrnak, Pabst miniszté-riumi tanácsosnak, Wessely minisztériu-mi hivatalnoknak és valamennyi idegenvendégnek meleg részvételükért.


Megismerteti az egész gyûlést azösszejövetel tulajdonképpeni céljaival ésrövid beszámolót tart arról, hogy eddigmilyen fejlemények születtek az ügyben.Kiemeli a magyar erdei állapotok reform-jának szükségességét, ecseteli a fennállórossz állapotokat, és kinyilvánítja, hogyezek kiküszöböléséhez nem elegendõekkülön-külön a rendelkezésre álló erõk,csakis azonos lelkületû szakemberek kö-zös összhatása vezethet eredményre.Ezért felszólítja Magyarország összes er-dészét, hogy fenséges császárunk válasz-tási mondata szerint – egyesült erõkkelmenjünk a kitûzött cél felé; és az egészgyûlés a tántoríthatatlan akarat gyõzelmejegyében a felség sikerére kíván három-szoros dicsõséget!

Fennáll még a kérdés fontossága –„vajon egy saját magyarországi erdész-egyesület azonnali alapítását szorgal-mazzuk-e – vagy maradjunk meg a csehegyesülethez történõ csatlakozás ötleté-nél”, – kéri, hogy az egész gyûlés ezek-nek a komoly ügyeknek szenteljen teljesfigyelmet, és ne kezdjünk hozzá túlzottsietséggel egy olyan épület építéséhez,amely szilárd alap nélkül könnyen rom-halmazzá válhat, hisz akkor azonbanrossz helyzetünk még rosszabbá válhat.

Továbbá tudomására hozza a gyûlés-nek egy vadászati témájú, negyedéven-ként megjelenõ újság megalapításátBécsben a lichtensteini erdõtanácsosGrauber úr szerkesztése alatt, mely fela-datául tûzte ki, hogy egy az egész mo-narchiát képviselõ központi erdészegye-sület létrehozására hívja fel a figyelmetés ebben a kapcsolatban már egy sajátmagyarországi erdészegyesület alapítá-sát kiváltképp szükségesnek látja.

Königsegg. Egyetért, és azt tanácsol-ja, hogy csatlakozzunk a Cseh Erdésze-gyesülethez, amely által kifejezésre pró-bálja juttatni, hogy szégyenérzet nélkülbe kellene ismernünk, tudományos kép-zettségünket, valamint egyáltalán a ked-vezõtlen erdei viszonyainkat tekintve,melyek jóval elmaradnak más tartomá-nyoktól, egy olyan messzemenõen elõre-haladott intézmény, mint a Cseh Erdésze-gyesület vezetése, annál is inkább rop-pant hasznos lehet. Ezzel egyébkéntsemmiképpen nem egy magyarországierdészegyesület alapításáról akar megál-lapodni, hanem egy olyanról, amelyet al-kalmasabb idõben meg lehet valósítani.

Wessely. Analizálja egy erdészegye-sület irányvonalát! Egy erdészegyesü-letnek minden irányban képviselniekell az erdészet érdekeit, stb.

A helyi érdekeket éppúgy, mint azáltalános érdekeket.

A magyar érdekeket csak magyar er-dészegyesület által lehet képviselni, éselkötelezi magát egy magyar erdésze-gyesület alapítása mellett.

Pabst. Egyetért egy önálló magyarerdészegyesület megalapításával azzala megjegyzéssel, hogy egy egyesületönmagában nem lenne elegendõ Ma-gyarországnak, és szükség lenne arra,hogy több fiókegyesületet alakítsanak.Továbbá felhívja a figyelmet a jó erdõ-kultúra szükségességére a klimatikusviszonyokkal összefüggésben, és fon-tosnak tartja a nem erdei fatermesztésszem elõtt tartását is.

Kolácsek. A Cseh Erdészegyesület-hez való csatlakozás mellett szóló indo-kok megvitatását kívánja.

Elnök. Felszólítja az üzletvezetõt,hogy olvassa fel azokat a beérkezettírásbeli magyarázatokat, amelyek effaj-ta okokat tartalmaznak.

Szmetácsek. Felolvassa Sach cobur-gi erdészigazgatójának, Ludwig Greinerúrnak a levelét.

Miután a felolvasott levéllel kapcso-latban néhány jelentéktelen megjegy-zést tettek,

Kaulfuss. emlékeztet a drága idõre,és kifejezi abbéli kívánalmát, hogy a sa-ját erdészegyesület alapításának kérdé-sében megegyezésre kell jutni.

Szmetácsek. A kérdés elõterjesztéseáltal, miszerint „saját egyesületet alapít-sanak-e”, vagy inkább „a cseh egyesü-lethez kellene-e csatlakozni”, semmi-képpen sem az a szándéka, hogy ellenelegyen egy magyar erdészegyesületnek,és csak azt kívánta, hogy itt olyan férfi-akról szavazzanak, akik egyrészt itt szü-lettek, másrészt azonban alaposabb ta-pasztalatokkal rendelkeznek erdeinkállapotát illetõen. Mivel jómaga nemcsak itt a jelenlévõk között jegyzi meg,hogy saját erdészegyesület mellett dön-tött, ugyanez a vélemény a beérkezettlevelekben – kevés kivétellel – szinténmegtalálható, így a legkisebb kétségeiis szertefoszlottak, és annál nagyobbörömmel és szilárd bizodalommal fog-lal állást a magyar egyesület alapításamellett, a kérdést pedig annál is inkábbmegoldottnak tekinti, minthogy remé-nyei szerint tökéletesen meg fog rólagyõzõdni, hogy az elnök Königsegggróf úrral örömmel egyetért az általánosfelhívásban, miszerint: „éljen a magyarerdészegyesület”.

Elnök: Nemcsak a magyar erdésze-gyesület alapításához való hozzájárulá-sát nyilvánítja ki, hanem ígéretet teszennek állandó jellegû és a tõle telhetõlegnagyobb mértékû támogatására is.

Éljen, éljen!Általános helyeslés a magyar erdész-

egyesület mellett.Elnök: A magyar erdészegyesületet

magalakultnak tekinti a kormány jóvá-hagyásának elõfeltételével, és indítvá-nyozza a szabályok megfogalmazását acseh egyesület alapszabályainak mintá-jára.

Elnök: Felteszi a kérdést, hogy azegyesületet megalakultnak tekintik-e?

Általános igen: Éljen! Éljen!Wessely: Kijelenti, hogy az egyesü-

letet ugyan megalapították, de nem ala-kult meg, csak akkor lehet megalakult-nak tekinteni, ha alapszabályait lefek-tették.

Kolácsek: Az a véleménye, hogy azegyesület megalakult, mivel hogy a szó„megalakult” egy társaság összegyûlé-sét is jelenti.

Balasicz: Indítványozza, hogy vá-lasszanak egy bizottságot, amely vállal-ja az alapszabályok kidolgozását és mára következõ gyûlésre elõterjesztené el-lenõrzésre.

Jagasitz. Civil felügyelõ: A bizottságülését a gyûlés folytatásának nyilvánítjaés ennek az õ jelenlétében kell történ-nie, vagy ha ez másik helyen zajlik, ak-kor egy másik civil felügyelõ küldéseérdekében újból be kell avatkozni.

Pabst. Ezt nem tartja szükségesnek,miután minden egyesület esetén válasz-tanak bizottságot, amelynek a gyûlésenkívül is hatékonyan kell mûködnie azegyesület érdekében.

Jagasitz. Ha csupán a gyûlésen mármeghatározott alapelveket átruházzák abizottságra, akkor a civil felügyelõ rész-vételének szükségessége magától meg-szûnik.

Általános jóváhagyás. Éljen! Éljen!Wessely. A bizalom elnyerése ese-

tén indítványozza, hogy az alapelveketkészítsék el az alapszabályok mellé.

Elfogadjuk.Wessely. Elsõ alapelv. A magyar er-

dészegyesület kinyilvánítja, hogy a ma-gyar erdészetet szóban, írásban, és tet-tekben támogatja.

Elfogadjuk.Második alapelv. Évente egy vagy

több vándorgyûlés tartandó Magyaror-szág örökös tartomány területén.

Elfogadjuk.Pabst. Elõször is az évenkénti hoz-

zájárulásokat, és másodszor az újságotilletõen kell megoldani a pénzkérdést,és javasolja, hogy a gyûléseken a követ-kezõ gyûlés helyét és idejét meg kellhatározni.


Elfogadjuk.A „vándor”-gyûlés kifejezést elvetik.Wessely. Harmadik alapelv. Az

egyesület közlönye. Javasolja, hogy ve-gyenek igénybe Bécsben egy erdészetinegyedéves folyóiratot, amíg az egye-sületnek nem lesz meg az eszköze arra,hogy saját orgánuma legyen.

Pabst. Saját újság alapítását indítvá-nyozza – még ha eleinte csak egyes la-pokból áll is – amilyen hamar csak le-het, és kinyilvánítja abbéli kívánságát,miszerint az alapszabályoknak nem kellegy bizonyos lap használata mellettszólni, hanem csak általános meghatá-rozást tartalmazzon.

Elfogadjuk.Szajbely. Egyetért egy bécsi, negyed-

évenként megjelenõ folyóirat használa-ta mellett addig, amíg saját orgánumotnem alapítanak.

Elfogadjuk.Kolácsek. Indítványozza saját folyó-

irat alapítását, amilyen hamar csak le-hetséges.

Elfogadjuk.Wessely. Negyedik alapelv: A pénz-

kérdés, mégpedig az, hogy csupán ön-kéntes, vagy azonnal meghatározotthozzájárulásokat kell-e tenni. És azutóbbi esetben milyen értékûek legye-nek a hozzájárulások? Egyébként az avéleményem, hogy jelen pillanatbansemmilyen pénzbeli hozzájárulás nemszükséges, és hogy a negyedévenkéntierdészeti folyóiratot, mint orgánumotingyenesen lehessen használni, amígsaját folyóiratot nem alapítanak.

Rowland. A hozzájárulásokat a mos-tani kiadások szerint kell meghatározni.

Szmetácsek. Válasza a következõ:Pénz nélkül egyetlen egyesület sem állhatfenn, még ha nem is kell azonnal saját fo-lyóiratot alapítani, mert már eddig is vol-tak kiadások, és még továbbiak is lesznekpostaköltség formájában, nem lát nehéz-séget abban, hogy az elõzetes pénzesz-közöket megcélozzák – de a megfelelõszerkesztõség felkutatása még akadálybaütközik, még ha szellemi képességeinkmeg is vannak, és a szerkesztõség szék-helye lehetõleg az ország közepe táján le-gyen, legideálisabb esetben Pesten.

Pabst. Nincs kétsége efelõl, és sok-kal inkább reméli, hogy csak kisebb ne-hézségekkel fog járni, hogy alkalmas ésmegfelelõ személyt találjanak.

Wessely. Ismer egy erre alkalmasembert Pabst igazgató úr személyébenés arra kéri, hogy vállalja el az alapítan-dó folyóirat szerkesztését.

Pabst. Elutasítja a felkérést, de ma-gára vállalja, hogy szerkesztõt keres.

Schuszter. Indítványozza, hogy ha-tározzák meg a hozzájárulásokat a kö-vetkezõ gyûlés idejére, és 3 fr. Cmz. ér-tékû hozzájárulást javasol.

Wessely. Felkéri az üzletvezetõt, hogynyilatkozzon arról, vajon a 3 fr. Cmz. érté-kû hozzájárulás elegendõ-e a következõgyûlésig felmerülõ, eddig jelentkezett és anapi költségek fedezésére.

Szmetácsek. A hozzájárulást ele-gendõnek tartja.

Elnök. A gyûlés a megállapított 3 fr.Cmz. értékû hozzájárulással egyetért.

Általánosan elfogadjuk. Wessely. A legfõbb helytartósághoz

írott petíció tervezetét e döntések foga-natosítása és a következõ gyûlés enge-délyeztetése érdekében, ill. az alapsza-bályok egyidejû benyújtását kérelmezika bizottságon keresztül.

Balasicz. Nem látja szükségesnek,hogy az alapszabályokat a petícióvalegyidejûleg nyújtsák be, hanem aztóhajtja, hogy az alapszabályokat a kö-vetkezõ gyûlésen csak ellenõrzésre ter-jesszék elõ.

Elfogadjuk.Wessely. Felteszi a kérdést, hogy az

alapszabályokba belefoglalják-e, hogy azegyesület kinyilvánítja az osztrák Köz-ponti Egyesülethez való csatlakozását.

Általános Nem!A hely meghatározása és a bizottsági

tagok megválasztása az alapszabályokkidolgozása érdekében.

Szmetácsek. Javasolja, hogy azon-nal válasszák meg a bizottságot, amelyitt helyben, Esztergomban végezze el amunkát.

Elfogadjuk.Balasicz. Javasolja, hogy Pabst,

Wessely és Szmetácsek urak legyenek abizottság tagjai.

Elfogadjuk.Wessely. Elnézést kér, de nem tudja

elfogadni a megválasztását, és Balasiczurat választják meg.

Általános jóváhagyás.Kolácsek. Azt kívánja, hogy több té-

mát is határozzanak meg, amelyeket akövetkezõ gyûlésen meg kell tárgyalni.

Elfogadjuk.Schuszter. A magyarországi Ma-

gyaróvárat javasolja a következõ gyûlésszékhelyéül. Több vitát követõen Budátfogadják el általánosan a következõgyûlés helyszínéül.

Elnök. Szeptember végét vagy októ-ber elejét javasolja mint a gyûlés legal-kalmasabb idõpontját.

Elfogadjuk.A következõ gyûlés napjának meg-

határozását a bizottságra bízzák.Elnök. Az egész gyûlés elõtt kifejezi

köszönetét a feléje irányult bizalomért,és megkísérli, hogy a következõ gyûlés-re most rögtön válasszanak másik elnö-köt, mivel az õ körülményei nem tesziklehetõvé, hogy a posztot betöltse.

Balasicz. Az a kívánsága, hogy ezt akövetkezõ gyûlésre halasszák. König-segg gróf úr marad az elnök a követke-zõ gyûlésig.

Általános elfogadás.Éljen! Éljen!

Franz Szmetácsekügyvezetõ

(Az éljenzések minden esetben ma-gyarul hangzottak el.)

(A szerkesztõ megjegyzése: utána-néz, hogy a gyûlésnek helyet adó ven-déglõ megvan-e, vagy épült-e helyénolyan épület, melynek falán emléktáb-lát helyezhetnénk el.)

Pápai Gábor

Fadöntés a XIX. században (Pedróni Anna Emma gyûjteményébôl)


Az országos civil konferencia plenárisülése mintegy 750 civil szervezet képvi-seletében 2010. január 22-én a Parla-ment felsõházi termében került meg-rendezésre.

Balázs Péter külügyminiszter nyitóelõadásában elmondta: elsõsorban aszervezési feladatok megfelelõ színvo-nalú ellátásán, a több száz tervezett ta-lálkozó levezénylésének minõségénmúlik az EU-elnökség munkájánakmegítélése. A jó teljesítmény azért isfontos, tette hozzá Balázs, mert nincs ja-vítóvizsga Magyarország számára, hi-szen 13 év múlva kerül sorra ismét. Úgyfogalmazott, hogy egy ország életébenaz elsõ EU-elnökség jelenti az igazi tûz-keresztséget, ekkortól válik egy országfelnõtt EU-tagállammá.

Balázs kiemelte: fontos feladat lesz,hogy a magyar társadalom és közvéle-mény tudjon a magyar EU-elnökség fej-leményeirõl.

Az EU-elnökség tartalmi elõkészüle-tei folyamatosan haladnak elõre. Az el-nökségi trió-rendszerben (2010 január-jától Spanyolország, Belgium és Ma-gyarország egymást követõ elnökségealkotja a mi hármasunkat) a közös té-mákat már meghatározták. A magyar fél-évre vonatkozó terveket pedig majd a2010. év végén hozzák nyilvánosságra.Ebben kiemelt helyet kap a Duna-stra-tégia, amely a Duna menti regionálisegyüttmûködést segíti, amit a tervekszerint a magyar félév alatt fogadnak el.A 2009 decemberében hatályba lépõLisszaboni Szerzõdés által megváltozta-tott európai intézményrendszer elsõ lé-pései is erre a trió-elnökségre esnek,most vizsgáznak az új funkciók (többekközött az európai tanács elnöke és akülügyi és biztonságpolitikai fõképvise-lõje) a gyakorlatban.

A külügyminiszter kifejtette: renge-teg témában (versenyképesség, ener-

gia, bõvítés) folyik a magyar EU-elnök-ség elõkészítõ munkája, azonban szá-mítani lehet és kell olyan elõre nem lát-ható események kezelésére, amikrenincs kidolgozott forgatókönyv.

Kiss Tibor, a Külügyminisztériumszakállamtitkára szerint is elsõdlegesszempont a magyar EU-elnökség alatt aszervezési és koordinációs feladatok el-látása. Mivel az Európai Tanácsban a 27tagország érdekeit kell képviselni, vi-szonylag szûk a mozgástér a kifejezet-ten csak nemzeti szinten érdeklõdésreszámot tartó témákban. Nehéz ezért ittközös, európai uniós elõrelépést elérni,de azért vannak magyar hangsúlyok.Ilyen téma például a külpolitikában aNyugat-Balkán és az ezzel kapcsolatosEU-bõvítési elõkészületek továbbvitele,a már említett Duna-stratégia és a kultu-rális sokszínûség is.

A szakállamtitkár szerint kifejezettenszerencsés triónk összetétele, nincsközte olyan ország, amely akár méreté-nél fogva is ráerõltesse akaratát a többi-ekre; viszont megvan a megfelelõ ta-pasztalatuk (Belgium alapító tagkéntmár a 12. EU-elnökségére készül, Spa-nyolország pedig már 25 éve EU-tag),hogy partnerként segítsék a 6 éve tagMagyarországot.

Kiss megemlítette, hogy a magyarEU-elnökséget elõkészítõ köztisztvise-lõk nagy lelkesedéssel készülnek az el-nökségre és szem elõtt tartják, hogy an-nak sikeréhez szükséges a társadalmitámogatás is.

A konferencián felszólaló külföldi ci-vil elõadók közül elsõként LudvigSandberg, a svéd EU-elnökség alatt2009 októberében megrendezett öre-broi civil találkozó szervezõbizottságá-nak elnöke elismeréssel szólt arról,hogy Magyarországon civil részrõl iskomoly elõkészítõ munka folyik. Svéd-országban ugyanis nem tartott ilyen

hosszú ideig ez a szakasz, így a svéd ci-vil szervezeteknek leginkább arra ma-radt lehetõségük, hogy a már meghatá-rozott svéd elnökségi prioritásokra re-agáljanak azért is, mert elmondása sze-rint a svéd civilek saját tevékenységüketugyan kiválóan végzik, de a kormány-zattal való együttmûködésük és érde-kérvényesítõ képességük meglepõengyenge.

A spanyol küldött Joaquín Perea, amostani spanyol EU-elnökséghez kap-csolódva a Malagában 2010 májusábanszervezendõ civil szervezeti találkozószervezõbizottságának elnökhelyette-seként elmondta, hogy a civil szerveze-tek közötti kapcsolatok a nemzetköziegyüttmûködések új színterét jelentik,aminek lehetõségeit mindenképpen ér-demes kihasználni annak érdekében,hogy minél hatékonyabban lehessenközvetíteni társadalmi igényeket a glo-balizált világban.

Az Európa Mozgalom Belga Taná-csának igazgatója, Maité Abram beszé-dében kifejtette: a közös Európa az ál-lampolgárokra kell, hogy épüljön, ezértis meglepõ, hogy a mostani trió-prog-ram szinte egyáltalán nem foglalkozik acivil társadalommal, bár a dokumentumösszefoglalója úgy fogalmaz, hogy „apolgárokhoz és aggodalmaikhoz köze-lebb álló Unió megteremtésén kellmunkálkodnunk”. Abram elmondta:van nyitottság a belga kormány részé-rõl, hogy konzultációt folytasson a civiltársadalom képviselõivel. Azonban apárbeszéd megfelelõ formáit is ki kelltalálni.

Az EU2011 Civil Munkabizottság ne-vében felszólaló Barabás Miklós szerintegy szóval is össze lehet foglalni a ma-gyar EU-elnökséghez vezetõ út társa-dalmasításának folyamatát. Ez pedig apartnerség. Ez kell, hogy a civil szerve-zetek közötti és a szektorok közötti

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÕÕ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

Készüljünk a 2011-es magyar EU-elnökségre!A trió-elnökség prioritásai. Országos civil konferencia


együttmûködést a gyakorlatban és eu-rópai uniós szinten is meghatározza.Ezt a gondolatot vitte tovább az EurópaiBizottság Oktatási és Kulturális Fõigaz-gatósága nevében felszólaló PavelTychtl, aki szerint a civil társadalommalvaló együttmûködés sikere azon is mú-lik, hogy hogyan sikerül a nemzeti kü-lönbségeket és érdekeket a közös Euró-pa érdekében és nem ellene hasznosí-tani. A folyamatban elsõdleges partne-rek a civil szervezetek.

A civil konferencia a plenáris üléstkövetõen a következõ szekciókbanfolytatódott:

1. Szociális ügyek, esélyegyenlõség,foglalkoztatáspolitikai kérdések.

2. Környezetvédelem, fenntarthatófejlõdés, klímaváltozás, energiapolitika.

3. Az EU bõvítése, szomszédságpoli-tika, Nyugat-Balkán.

4. Európa-tudat, aktív európai állam-polgárság, önkéntesség.

A MEGOSZ képviselõje a környezet-védelmi szekcióban felszólalt és hang-súlyozta az erdõk pótolhatatlan szere-pét a szénmegkötésben, a klímaválto-zás hatásainak mérséklésében.

Elmondta, hogy az erdõtelepítésekéves ütemét vissza kell állítani a koráb-bi 15-20 ezer ha/év szintre. Ennek elé-réséhez az egységárakat legalább a ko-rábbi szintre kell hozni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a klí-makvóta értékesítésébõl származó be-vételek egy részét az erdõállományokfelújítására, nevelésére kellene fordíta-ni. A fent leírtakat támasztja alá és indo-kolja az új Erdõtörvény 3. §-ának (1)bekezdése is, amely kimondja, hogy„Az erdõk bármely immateriális szol-gáltatásából származó állami bevételt akülön jogszabályban meghatározottrészletes feltételek szerint az erdõkfenntartására, gyarapítására és védel-mére kell fordítani.”

Kihangsúlyozta, hogy az uniós prio-ritásoknak megfelelõen a megújulóenergiaforrások között szintén nagyszerepe kell, hogy legyen az erdei bio-masszának, hiszen az erdõ bõvítettenújratermelhetõ energiaforrás.

A FAGOSZ fõtitkára felszólalásábankiemelte a feldolgozott fa szénmegtartószerepét, és felhívta a figyelmet a faipa-ri ágazat klímakvótából való támogatá-sára.

Reménykedjünk abban, hogy a civilszervezetek által felvetett hasznos gon-dolatok megjelennek majd a magyar el-nökség intézkedéseiben.

Dr. Somogyvári VilmosMEGOSZ

2010. május 20-án (csütörtökön) kerülsor az I. Nemzetközi Erdészeti Kommu-nikációs Konferenciára Pécsett, a DómMúzeum elõadótermében.

A konferencia védnöki szerepétStumpf István, a Századvég Alapítványelnöke vállalta, aki ígérete szerint résztkíván venni a konferencián.

A konferencia levezetõ elnöke NáhlikAndrás, a NymE EMK dékánja, az Orszá-gos Erdõ Tanács elnöke lesz. Ez azért isfontos, mert az idõközben OET elnökkéis megválasztott dékán elsõ kézbõl tájé-kozódhat a Nemzeti Erdõprogram kere-tében és az új erdõtörvényben is szereplõerdészeti kommunikációs tervekrõl.

A program március végére válhatvéglegessé, de már tudható, hogy há-rom külföldi elõadó részvételére számí-tanak a szervezõk: Ingwald Gschwandtl(Forestry Communication Network),Anton Lesnik (Szlovénia), valamint azEU Bizottság képviseletében SzedlákTamás elõadására.

A hazai szociológia tudományt AntalZ. László (MTA Szociológiai Intézet),valamint Bognár Ákos (TÁRKI és ImageFactory) képviseli.

A Nyugat-magyarországi Egyetemettöbben is reprezentálják elõadóként is(Varga Tamás, EMK Erdészeti Múzeu-mának igazgatója, dr. Stark Magdolna,dr. Molnár Katalin és dr. Hartl Éva – azEVGI munkatársai).

Az elõadók között köszönthetjükGálhidy Lászlót, a WWF Magyarországerdészeti programvezetõjét is.

Az erdészeti társaságokat Ferling Jó-zsef, a Ferling PR ügyvezetõ igazgatója,Lomniczi Gergely szóvivõ (Pilisi Parker-dõ Zrt.) és Vereb István sajtóreferens(Nyírerdõ Zrt.) képviseli.

Az OEE-t Oroszi Sándor és ZétényiZoltán képviseli egy-egy elõadással.

Az összegzõ, záróelõadásra az FVMTEF fõosztályvezetõjét, Nagy Dánieltkértük föl.

Ami a témákat illeti, terítékre kerülaz egyesület, a szakma PR-tevékenysé-ge történeti visszatekintésben, valaminta zöld szervezetek és a szakma közöttikonfliktusok a sajtó tükrében.

A külföldi elõadók az EU erdészetistratégiájáról, és a vállalati tapasztala-tokról számolnak majd be.

A szociológus kutatók többek közöttaz ökológiai jelenségek és a társadalompercepciójáról, valamint a klímaválto-zás és a zöldpolitika összefüggéseirõltartanak elõadást.

Az egyetemi elõadók pedig az erdé-szeti stratégiáról, az erdõkezelés kom-munikációjáról és a kapcsolódó konflik-tusokról, valamint az iskolai oktatás és acsaládok erdõvel kapcsolatos ismeretei-rõl, attitûdjeirõl tartanak elõadásokat.

Az erdészeti társaságok képviselõi agyakorlati tapasztalataikat tárják a hall-gatóság elé.

A konferencia elõadásait kiadvány-ban jelentetik meg a rendezõk.

A konferencia részvételi díja10 000 Ft.

A szervezõk nem csupán a szûkebbértelemben szakterüle-ti érdeklõdõket, hanema társaságok, a szakmavezetõit és munkatár-sait is várják a konfe-renciára. A szervezõkmeggyõzõdése, hogy akommunikáció ma márnem csupán egy szük-séges rossz, amolyan„musz” feladat, hanema szakma továbbélésé-nek egyik fontos felté-tele.

Kép és szöveg:Zétényi Zoltán

I. Nemzetközi ErdészetiKommunikációs Konfe-rencia Pécsett

A vándorgyûlés csatlakozó rendezvénye

Az OEE Elnöksége mandátumának kor-rekt lezárása érdekében kérdések soráttárgyalta meg, melyekre adott válaszaimegtalálhatók az ülés részletes jegyzõ-könyvében. A lezáratlan, de tovább vi-telre érdemes ügyek a régi és az új el-nökség által aláírandó átadás-átvételijegyzõkönyvbe kerülnek, tizenkét eset-ben viszont határozat született.

1/2010. (február 11.) sz. elnök-ségi határozat

Az OEE Elnöksége meghallgattaés elfogadta Káldy József vezéri-gazgató beszámolóját a 141. pécsiVándorgyûlés elõkészületeirõl, smegnyugvással vette tudomásul aszervezés megfelelõ állását. Az elõ-adottak alapján nagy várakozás-sal tekintünk a Baranyai Erdész Évcímen jegyzett, a magyar erdészetátfogó bemutatkozása elé, EurópaKulturális Fõvárosában.

(Jelen van: 8 fõ elnökségi tag, 8fõ igen, 0 fõ nem, 0 fõ tartózkodott)


Az OEE Elnöksége köszönettel el-fogadta a ZALAERDÕ Zrt., az OEENagykanizsai Helyi Csoportja ésaz OEE Zalaegerszegi Helyi Cso-portja közös jelentkezését a 2011.évi Vándorgyûlés rendezésére, Za-laegerszeg helyszínnel.



Az OEE Elnöksége meghallgattaés elfogadta Wisnovszky Károly,az OVB elnökének a 2010. évi egye-sületi választások elõkészületeirõlelmondott ismertetõjét. Megállapít-ható volt, hogy az OEE VálasztásiSzabályzata szerint alapos és mind-egyik tagtársunkat informálóprogram alapján halad a szerve-zés. Egyúttal tájékoztatjuk a 2006-ban választott küldötteinket, hogymûködésük záró állomása a 2010.április 7-re tervezett Küldöttköz-gyûlés lesz, ahol majd döntenek az

OEE 2009. évi beszámolóiról és2010. évi programjáról, valamintszavaznak a kitüntetettekrõl. Man-dátumuk lejártának hivatalos dá-tuma 2010. május 13. lesz, mert akövetkezõ napon, május 14-én ülössze az újjáválasztott Küldött-közgyûlés, hogy a következõ négyév OEE Elnökségét megválassza.



Az OEE továbbra is kiáll OrvosJózsef tagtársunk, az ErdészetiCímtár létrehozásáért végzett ál-dozatos munkája mellett.. Viszont2010-ben szükséges lesz - az OEErészérõl is – az eddig végzett mun-ka áttekintése, hogy annak továbbisorsáról egyértelmû döntés szület-hessen.



Az OEE Elnökség nagyra értékelia Geo-Environ KörnyezetvédõEgyesület Fekete-Tisza forrásfalújjáépítésén tett erõfeszítéseit ésaz elért eredményt. Mivel az OEE ise fontos küldetéshez társul szegõ-dött, ezért a 2010. évi költségvetéseterhére egyszeri 100 000 Ft támo-gatást nyújt az Egyesületnek a fel-merült költségek fedezésére.



Az Országos Erdészeti Egyesületérdekelt abban, hogy az innoLig-num soproni rendezvénynek to-vábbra is szereplõje legyen, de ab-ban is, hogy az új elnevezés kap-csán keletkezett és két éve tartó bí-rósági perünk lezárásra kerüljön.Az Elnökség elfogadta ennek közeliidõpontját jelzõ fõtitkári jelentést.



Az Elnökség mandátumának vé-géig – a zavartalan átadás-átvételérdekében – folyamatos együttmû-ködést kér a Fõtitkár és Elnök, illet-ve Elnökség között az OEE pénz-ügyi döntéseiben és az erdészetpo-litika esetleges állásfoglalásaiban.Így a volt Székházban tervezettbérleti viszonyra vonatkozó lépé-sek ezen idõben nem irányulhat-nak az OEE terhére kötendõ pén-zügyi elkötelezettségre. Az Elnök-ség megbízza Ormos Balázs fõtit-kárt a megállapodás körülményei-nek tisztázásával és Elnökség eléterjesztésével.



Az Elnökség a benyújtott írásosdokumentumok alapján jóváhagy-ja a Soproni Hallgatói Helyi Cso-port megalakulását.



Az Elnökség jóváhagyta az Er-délyi Helyi Csoport megalakítását,egyben kéri a Küldöttközgyûlést,hogy a hatáskörébe tartozó tagdíjmegállapítása vonatkozásában –az erdélyi kollégák kérésére – egymérsékeltebb, 500 Ft/év tagdíjat ál-lapítson meg.



Az OEE Elnöksége döntött arról,hogy a Lengyel Erdészeti Egyesületáltal 2009. október 21-23. közöttkezdeményezett – EU keretek kö-zött végrehajtandó – Európai Fia-talok az Erdõkért nemzetközi ver-senybe (YPEF) mi magyarok is be-kapcsolódunk. Ugyanakkor el kellfogadnunk, hogy ebbe a verseny-mozgalomba csak úgy tudunk be-kapcsolódni, ha társul fogadjuk aKitaibel Pál-, Herman Ottó- és aKaán Károly-versenyeket már évti-


Egyesületi hírek

Jegyzõkönyv-kivonataz Elnökség 2010. február 11-i ülésérõl


zedek óta bonyolító szervezeteket.A folytonosság zavartalan biztosí-tására Kovácsevics Pált, a Közön-ségkapcsolatok Szakosztály titká-rát jelöli.



Az Elnökség megerõsíti, hogyaz Egyesület részérõl a Közön-ségkapcsolati Szakosztály általtámogatott „Kétmilliomodik hek-tár magyar erdõ emlékérem” ala-pítása, mely 2008. november 20-án került aláírásra az MgSzHKözpont Erdészeti Igazgatóságaés az Országos Erdészeti Egyesü-let részérõl, jó döntés volt. Ezenalapításunk a sajtó irányábanyújtott gesztusként értékelendõ– jó értelmû visszaigazolását ér-zékeljük.



Az OEE Elnöksége az erdészet jóhírét keltõ „Szövetségben a fákkal” cí-mû, Duna TV-ben futó sorozat készí-tõjét Rozsnyai Aladárt 150 000 Ft, va-lamint a Vadászok Rádióján(www.nimrod.hu) futó, az OEE-t be-mutató riport készítõjét, Szakál Zol-tánt 70 000 Ft értékû elismerésben ré-szesítette.


Dr. Pethõ Józsefelnök

Mester GézánéJegyzõkönyvvezetõ

hitelesítõk: Máté ZoltánTihanyi Gyula

Új belépõk

Miskolci Helyi Csoport: TóthÁdám erdésztechnikus, SzigetköziMárton erdõmérnök; Békés me-gyei Helyi Csoport: Németh Sán-dor egyéb középfok; SárospatakiHelyi Csoport: Ifj. Mester Zoltánerdésztechnikus; Visegrádi HelyiCsoport: Kormos Krisztina egyébfelsõfok, Hóber Márta egyéb felsõ-fok; Csongrád megyei Helyi Cso-port: dr. Ágoston Istvánné, NémethBettina faipari mérnök, Kozma Bo-tond tanuló, Lázár Balázs tanuló;Baranya megyei Helyi Csoport:Finta Szilárd erdésztechnikus, Ba-gó Zsolt erdésztechnikus, PongráczViktor erdésztechnikus, Dudás OttóMilán erdésztechnikus, GolubicsIstván erdésztechnikus, István Imreerdõmérnök, Fenyvesiné Bakó Juditfaipari mérnök; Kaposvári HelyiCsoport: Vizeli István Andrásegyéb felsõfok; Gyõr Erdõgazda-ság Helyi Csoport: Németh Esztertanuló, Horváth Gábor egyéb felsõ-fok, Udvardy Péter egyéb középfok,Kövecsesné dr. Gõsi Viktória egyébfelsõfok; Gyõr Magánerdõgazd.Helyi Csoport: Varga Ádám er-désztechnikus, Somos András egyébfelsõfok; Bp. HM Helyi Csoport:Kádár István erdésztechnikus,Csonka Attila erdésztechnikus, Bar-tus Bence erdésztecnikus; Debrece-ni Helyi Csoport: Ferencz FanniLuca erdõmérnök, Pintér Gyulaegyéb felsõfok; Szombathelyi He-lyi Csoport: Fillinger Balázs erdõ-mérnök, Szatmári Gabriella erdõ-mérnök; Mátrafüredi Helyi Cso-port: Gréczi László egyéb felsõfok;Egri Helyi Csoport: Stork Nándorerdésztechnikus, Bársony István,Koch Dénes; Tamási Helyi Cso-port: Kiss Imre erdésztechnikus;Egyéni tag: Villányi György egyébfelsõfok, Mekli Mihály erdésztechni-kus, Pap László egyéb felsõfok, Hor-váth Magda egyéb felsõfok, PatakiTamás erdõmérnök; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei HelyiCsoport: Milotai Edina Grétaegyéb felsõfok, dr. Timkó Ágnesegyéb felsõfok

Erdõmûvelési Szakosztály Téma: Tájékoztató az új erdõtörvényrõl,ahhoz kapcsolódó rendeletekrõl és azerdõt érintõ pályázati lehetõségekrõl,elõzetesen összegyûjtött kérdések meg-válaszolása.

Az érdeklõdõk nagy száma és a késõdélutánig tartó kitartása is igazolja,hogy sok még a nyitott kérdés az egysé-ges értelmezésben és alkalmazásban.

Elõször dr. Nagy Dániel a Földmû-velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri-um Természeti Erõforrások Fõosztályvezetõje tartott tájékoztatást a meghir-detett és várható pályázatokról, vala-mint az erdõtörvényhez kötõdõ hátralé-võ rendeletekrõl.

Készül például a díjtételekrõl, a szak-személyzetrõl és egyenruháról, szálalásitervrõl, szarvasgomba gyûjtésrõl, bioti-kus károsításokról, erdészeti útépítésrõl,NATURA 2000 felülvizsgálatról szólórendelet. Politikai döntésre vár az erdõ-védelmi szolgálatról és a faanyag nyo-mon követésérõl készült rendelet is. – Afaanyag nyomon követhetõségénél cél,hogy a rendszer az EU által elfogadotterdõtanúsítás legyen.

A rendelet-elõkészítésnek határtszab, hogy mindössze nyolc fõ dolgo-zik az Erdészeti Osztályon.

Sajnálatosan számos korábbi támo-gatási cím költségvetési fedezete 2010-re nem biztosított. A nemzeti forrásbólfizetett támogatások a felére apadnak, akb. 1,3 milliárd forintból pl. az erdõtele-pítések csak befejezett állapotukban tá-mogathatók. Erdõvédelemre, közcélúfeladatokra ebben az évben nem jut tá-

mogatás. Útépítések támogatására az ÚjMagyarország Vidékfejlesztési Prog-ramban egyelõre nincs lehetõség.

Az elsõdlegesen védelmi rendeltetésûerdõkben is viselniük kell az állami er-dõkezelõknek az adódó többletköltsé-geket. A közjóléti feladatokat is az erdeihaszonvételekbõl kell kigazdálkodni.

Az elõzetesen összegyûjtött és a fór-um végén feltett kérdésekre dr. NagyDániel és dr. Mihálffy Imre, az MGSZHKözpont Erdészeti Igazgatóság osztály-vezetõje válaszoltak.

Az új erdõtörvénynek és kapcsolódórendeleteinek értelmezésével, valamintgyakorlati alkalmazásával most ismerke-dik a szakma. A számos egyértelmû válaszmellett pár kérdésre még a válaszadók iskésõbbre ígértek végleges állásfoglalást.Néhány felvetésre írásos kérés formájábankérte a fõosztályvezetõ a megerõsítést.

A kérdések értelmezésérõl kialakultviták során a fõosztályvezetõ kinyilvá-nította abbeli álláspontját, hogy a gaz-dálkodó számára kedvezõbb értelme-zés kialakításához nem tartja elfogadha-tónak a gazdaságossági indokokat.

A NATURA 2000 területeken többkorlátozás várható, itt a magántulajdo-nosokat kárpótolni fogják.

Többek véleménye szerint várható,hogy a véghasználatok egybefüggõ te-rületének korlátozása, a tarvágások kö-zött kötelezõen hagyandó elválasztó sá-vok és az egymenetû végvágás tarvá-gássá minõsítése miatt csökkenni fog afakitermelési lehetõség.

A különbözõ korlátozások kapcsánjavaslat fogalmazódott meg, hogy mi-

Szakosztály- és HCs-ülések


lyen mértékben csökkentik az erdõ,mint nemzeti erõforrásunk, faanyagpro-duktumának kihasználását. – Konkrét ja-vaslat például, hogy tájékoztatni kell alakosságot (akinek érdekében a korláto-zások vannak) a természetvédelmi terü-leten gazdasági vágásérettségi kor fölöttlévõ (akkumulálódott) fatömegrõl.

A kialakult viták azt igazolják, hogybár már fél éve hatályos az új erdõtör-vény, számos jogszabályi tétel van, amireszámtalan értelmezés húzható. Ez új tör-vénynél természetes is, hiszen lehetetlenminden részletre kiterjedõen elkészítenia szövegezést. – Sokak szerint így is fe-leslegesen terjengõsre sikerült a törvény.

A hatósági és gazdálkodói szakem-berek energiáját feleslegesen pazarlóértelmezési különbségek megszünte-tése és az országosan egységes alkal-mazás érdekében az a határozott ké-rés fogalmazódott meg, hogy elen-gedhetetlenül szükséges a hatósághonlapján mielõbb elindítani egy fe-lületet, ahol a jogszabályok kapcsánfeltett kérdésekre gyors választ lehetkapni, valamint az egységes értelme-zést segítõ kérdéseket/válaszokat egy„gyakran ismételt kérdések” rovat-ban (GYIK) megtalálhassuk.

Az OEE Tanúsítási RendszerekSzakosztálya

Dr. Marosi György szakosztályelnök is-mertette az ülés lefolyását, majd értékeltea szakosztály 2009. évi tevékenységét.

Ezt követte a szakosztály tisztségvi-selõinek újjáválasztása. Megválasztottáka szakosztály Választási Bizottsága el-nökét, tagjait, a Szavazatszedõ Bizott-ság tagjait és a jegyzõkönyvvezetõt,akiknek irányításával, illetve közremû-ködésével levezették a szavazásokat.

A szakosztály tagjai egyhangú szava-zattal újra dr. Marosi Györgyöt és IványiMiklóst választották a szakosztály elnö-kének, illetve titkárának.

Ezután az OEEországos vezetõsé-gének tisztségeitbetöltõ, valamint aBedõ Albert, a KaánKároly és a DecrettJózsef emlékérem-mel kitüntetendõszemélyekre is ja-vaslatot tettek.

Dr. MarosiGyörgy felvázolta a2010-ben várhatóhelyzetet, majd vi-tát nyitott az ez évifeladatokról. A gaz-

dasági válság még érezhetõ hatása miattis a gazdálkodók jelentõs részénél jelen-leg háttérbe szorul a tanúsítási rendszerekmûködtetése. A szakosztály nem nagylétszámú, de tevékenysége annál fonto-sabb, amit a szakosztály tagsága egyetér-tésével Juhász Lajos (NYÍRERDÕ) fogal-mazott meg találóan:

Ez a szakosztály háttérsugárzáskénthozzájárul a szakmában a rend fenn-tartásához azáltal, hogy a többi szak-osztályt áthathatja ennek a szakosz-tálynak a rendszerszemlélete.

A célok és feladatok rendezettségepedig fontos, mert „céltalan hajósnakmindig szembeszél fúj”!

A szakosztályt érintõ legfontosabbváltozás, hogy az erdõtanúsítási rend-szerek elterjedésében és alkalmazásá-ban, Európában már többségbe került aPEFC (Pán-Európai ErdõtanúsításiRendszer) az FSC-vel szemben.

Hazánkban a PEFC ellen hatnak azoka pályázatkiírások is, amelyek csak amagán-erdõgazdálkodónak nyújtanaktámogatást, amelyekben nem igénylik ta-núsítási rendszerek alkalmazását sem,csak bizonyos elemeinek mûködtetését.

A jelenlevõk egyetértettek abban,hogy további kivárás szükséges mind-addig, amíg a kereskedelem igényérelétrejön a PEFC nemzeti szabványa. Atavaszi országgyûlési választások utánlétrejövõ új kormány erdõgazdálkodástirányító minisztériumát kell megnyernia PEFC érvényesítésére azzal, hogy szak-osztályunk aktualizálva kínálja föl a márkidolgozott PEFC anyagot.

A résztvevõk véleménye szerint, aszakosztály munkájában és a kihelye-zett szakosztályülés megszervezésébentovábbra is együttmûködésre kell töre-kedni a fahasználati, a fakereskedelmi,a közönségkapcsolati és az informatikaiszakosztályokkal.

Iványi Miklósszakosztálytitkár

Budapesti HM helyi csoportjaA Csoport tagjai a HM Budapesti Erdõ-gazdaság Zrt. Süttõi Erdészeti Igazgató-ságát látogatták meg.

Az évente kétszer megrendezett ta-lálkozók alkalmával az egymástól távolesõ szolgálati helyeken dolgozó erdész-kollégák és meghívott vendégek színestartalmas programokon vesznek részt.Így volt ez most is. A reggeli borús, kö-dös idõ a Gerecséhez közelítve szinteegy csapásra megszûnt és szikrázó nap-sütéssel fogadott minket az õszi színek-ben pompázó erdõben található alsóva-dácsi vadászház.

A rendezvény helyszínén a Süttõi Er-dészeti Igazgatóság nevében SzimicsekLászló erdõmérnök, erdészeti igazgató-helyettes mûszaki vezetõ fogadta amintegy 50 fõs csoportot. Elmondható,hogy a teljes taglétszám 80%-a eljött ésez igen szép eredmény. A baráti kö-szöntõ és frissítõ italok elfogyasztásaután a vadászház trófeákkal ékesítettebédlõjében foglaltunk helyet.

A helyi csoport jelenlévõ tagjai élveze-tes elõadást, úti beszámolót hallottakPálhalmi János nyugdíjas erdõmûvelésiágazatvezetõ (elõzõ helyi csoport-titkár)tolmácsolásában, a 2009-évi vándorgyû-lésrõl. Jó érzés volt hallani, hogy milyenlelkesedéssel készültek a szervezõk azelsõ jelenlegi határainkon kívül megren-dezett vándorgyûlés lebonyolítására. A jóhangulatú rendezvényen a selmecbányaiprogramok maradandó élményt adtakcsoportunk résztvevõinek.

Rövid szünet után Dobos Antal, a Du-na-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Erdé-szeti és Vadászati Osztályának vezetõjetartott elõadást a Gerecse természeti érté-keirõl. Az elõadásban képekkel gazda-gon illusztrálva ismerhettük meg a Gere-csei Tájvédelmi Körzetet. Fontos mon-dandója volt az elõadásnak a védett ésfokozottan védett állat- és növényfajokbemutatása mellett a problémák taglalásais. Fontos kiemelni, hogy az erdõgazdál-kodás és a természetvédelem összhang-jához a törvényi szabályozás mellett lega-lább olyan fontos a jó emberi kapcsolat arésztvevõk között. A helyismerettel ren-

Balról jobbra Urbán Pál, dr. Mihálffy Imre és dr. Nagy Dániel


delkezõ erdészeti és természetvédelmiszakemberek a problémákat, nézetelté-réseket könnyebben tudják orvosolni. ASüttõi Erdészeti Igazgatóság területén je-lentõs nagyságú a védett és fokozottanvédett területek aránya, ahol a gazdálko-dás jelentõs mértékben esik korlátozásalá. A területi védettség mellett jelentõs amadárvédelmi programokkal összhang-ban lévõ fajvédelem is. A hegységbenbarangolva több értékes növényfajjal istalálkozhatunk, mint a sárga kövirózsa, amagyar zergevirág, a sugaras zsoltina, aturbánliliom vagy a csinos árvalányhaj. Afokozottan védett növényfajok közül amagyarföldi husáng érdemel említést. Atérség állatvilágából kiemelhetõ a dene-vérfauna és a madárvilág gazdagsága.Számos védett denevérfajból fokozottanvédett a kereknyergû patkósdenevér,csonkafülû denevér, nagyfülû denevérés a pisze denevér A hegység madárvilá-gának fészkelõ fajai közül a fokozottanvédett fekete gólya, barna kánya, kere-csen- és vándorsólyom, kígyászölyv, réti-sas, parlagi sas, uhu, gyöngybagoly, fe-hérhátú fakopáncs, hamvas küllõ, gyur-gyalag, örvös légykapó és bajszos sár-mány a legfontosabbak.

Egy kis frissítõ elfogyasztása után azutolsó elõadás keretében Vaspöri Fe-

rencet az Mezõgazdasági Szakigazgatá-si Hivatal Veszprém megyei ErdészetiIgazgatóságának igazgatóját hallottuk,aki elõadásában az elfogadott új Erdõ-törvény rövid bemutatására vállalko-zott. A törvény taglalásán belül különö-sen a honvédelmi rendeltetésû és keze-lésû erdõket érintõ változásokról hallot-tunk tanulságos érdekes elõadást. Anagy érdeklõdéssel hallgatott elõadásérthetõen mutatta be a mindennapjain-kat érintõ törvény gyakorlati vonatko-zásait.

A találkozó zárt helyi programja vé-gén Simon Sándor helyi csoport titkáralemondott tisztségérõl – mivel a mun-kahelyi beosztása változott és így a tit-kári feladatok ellátása lehetetlenné vált–, helyette a Szabályzat alapján titkosszavazással Dénes Margitot választottaa jelenlévõ tagság a Csoport új titkárá-nak.

Rendezvényünkön tiszteletét tetteKertész József régióképviselõ is, aki rö-vid felszólalásban méltatta a helyi cso-port tevékenységét.

Az ízletes szendvics-ebéd elfogyasz-tása után szakmai programmal folytató-dott a találkozó. Az alsóvadácsi vadász-ház közelében gyalogosan kerestünkfel három természetes, illetve mestersé-

ges erdõfelújítás alatt lévõ erdõrészle-tet. A kerítés védelmében szép fejlõdé-sû cserest felváltó kocsánytalan tölgyes-fiatalosokat láthattunk. Az erdõrészle-tek szélén élénk eszmecsere alakult ki afelújítások minõségérõl, a vad által oko-zott károkról és a jövõt érintõ feladatok-ról. A hangulat vidámságát javította,hogy minden erdõrésznél a környék fi-nom borait – egy-egy kollégánk sajáttermését – kóstolhattuk meg forralt álla-potban. Az idõjárás is kegyes volt hoz-zánk, hiszen a ködpaplan felett néhamég a nap is ránk sütött.

A könnyû séta befejezõ részében aSüttõi Erdészeti Igazgatóság által emeltkopjafánál álltunk meg. Itt emlékezõgondolatait osztotta meg velünk az el-hunyt erdész kollégákról Somlai Miklósrangidõs kerületvezetõ erdész és Ker-tész József régióképviselõ. Az Erdész-himnusz eléneklésével tisztelegtünkelõdeink emléke elõtt. Az alsóvadácsivadászházba visszatérve a vadászkollé-gák által elkészített ízletes vacsorávalmajd azt követõ kötetlen beszélgetésselzárult a Csoport rendezvénye. A szerve-zõknek köszönhetõen tartalmas prog-ramon vehettünk rész ezen a csodálatosvidéken.

Molnár József

Kovács Gyuláné Erzsike(1935–2010)

Aki járatos volt ré-gebben az EgyesületFõ utcai székházá-ban, bizonyára em-lékszik még az örök-ifjú, energikus Erzsi-kére. Élete, munkájaa fához, az erdé-szekhez kötõdött.Kezdetben a hárosi

Falemezmûveknél volt könyvelõ, majd aBudapesti Áll. Erdõrendezõség fõkönyve-lõje lett. Innen került az Egyesülethezpénzügyi elõadónak. De úgy is mondhat-nám, hogy mindenesnek, hiszen nem le-hetett tõle olyat kérni, amit azonnal neteljesített volna Ha õ nem tudta elintézni,akkor valószínûleg nem is lehetett. A kis-emberek gondjára, bajára való érzékeny-ségét szakszervezeti vezetõ múltjábólhozta magával. Az igazságtalanságokatmélyen megvetette. Szenvedélyes kereszt-rejtvényfejtõ lévén, járatos volt az érde-kességek világában. Kitörõ örömmel újsá-golta egyszer, hogy fõnyereményként egydéltengeri utat nyert. Lányával utazott, hi-szen a betegeskedõ férj – akit oly gondo-san ápolt – nem mehetett. Nagyszerûmunkatárs volt, akire jólesõen emlékez-nek kollégái. Halálával különösen az erõsdohányosoknak üzent.

Pápai Gábor

Bencsics János (1919–2009)

1919 február 17-énszületett Fertõendré-den. Édesapja, Ben-csics Márton az Ester-házy uradalombanvadász volt, így a ter-mészet és az erdõszeretetét már a szü-lõi házból hozta ma-gával.

1942-ben az Esztergomi Magyar KirályiErdész Altisztképzõ Iskolában szerzett aler-dész-képesítést. Az Esterházy uradalomEndrédújmajori erdõgondnokságán KosowJózsef erdõgondnok beosztottjaként kezdtea gyakorlati munkáját, kezdetben itt is la-kott.

Családalapítását követõen a Csapod-Gö-bösmajorba költözött, két gyermeke itt szü-letett. Felesége, Markó Margit erdészleány-ként talpraesett társa volt az erdei körülmé-nyek között is, példás háztartást vezetett, acsalád megélhetését, gyarapodását állattar-tással, gazdálkodással segítve. Neje bátyjávalkereszt-sógorság alakult ki, miután MarkóJózsef erdész a János bácsi húgát, BencsicsEtelkát vette feleségül. Kezdetben, a háborúalatt még lóvasút, vagy kisvasút kötötteössze a hercegi majorokat, így Göbösmajor-nak is Petõháza felé volt összeköttetése.Mindez az államosításkor megszûnt, amikora gyermekeknek az ötvenes években iskolá-

ba kellett menni, az erdészházból ez nemvolt megoldható. Egyikük a fertõendrédi, amásik az agyagosszergényi nagyszülõktõljárt az ottani általános iskolába.

Bencsics János a Rábaközi Erdészet Szo-bavölgyi kerületében a mostoha cseri termõ-helyi viszonyok között is szakszerû erdõke-zelést végzett, kezdetben minden munkátkézi erõvel végeztek, az anyagmozgatást pe-dig fogatokkal.

Nagy szakmai kihívás volt a háború soránletarolt elbokrosodott területek szakszerûrendbetétele tuskózással, teljes talaj-elõké-szítés és makkvetés alkalmazásával.

1959-ben került át az erdészet Himodi er-dészkerületébe, egyúttal az ottani erdész-házba költözött családjával, itt húsz évig,nyugdíjazásáig szolgált.

A cseri talajokról az öntéstalajokon állókeményfás ligeterdõkbe kerülve jól megálltaa helyét, az országos hírû „himodi kõriseket”nagy hozzáértéssel kezelte, a fahasználatok-ból a legjobb értékkihozatalt biztosítva.

A helyi vadásztársaságba bekerülve va-dászszenvedélyének is hódolhatott, vadász-ként is a természet, a vad szeretete, tisztele-te, a mérsékletesség jellemezte. Mûködésé-nek idején történt a Kis-Rába folyónak éscsatornarendszerének és ezzel kapcsolatbanaz úthálózat kialakítása is. Ezáltal az év jó ré-szében szinte ártéri körülmények között isgéppel is megközelíthetõk lettek a Himod-alsó értékes tölgy-kõris állományai. A maga-sabb fekvésû területeken más fafajokkal,például vörös tölggyel kísérletezett.


Nyugdíjazása után a Kapuváron építettházukba költöztek nejével, az erdészeket,kollégáit ezután sem felejtette el, gyakranbejött az erdészetre, a nyugdíjas-találkozók-ra rendszeresen eljárt. Felesége halála utánSopronba költözött, innen is tartotta a kap-csolatot a régi munkatársakkal. Ha lejött Ka-puvárra neje sírját rendezni, sosem mulasz-totta el az erdészetet útba ejteni.

Megadatott neki a szellemi frissesség és abékés elmúlás kegyelme, lelkét életének 91.évében csendesen adta vissza Teremtõjé-nek. Utolsó útjára 2009. november 12-én Is-ten akaratában megnyugodva kísértük a Ka-puvári Szent Kereszt temetõben.

Kóródi Sándor

Molnár István(1937–2009)

Megdöbbenve áll-tam, mikor megkap-tam az értesítést Mol-nár Pista bátyánk vá-ratlan halálának be-következtérõl.

Végsõ búcsút2009. december 10-én vettünk tõle a csa-lád, a rokonság, az

erdészkollégák, kiterjedt gyászoló közönségrészvételével. A gyászhírre az ország távo-labbi részérõl a volt osztálytársaktól, ismerõ-söktõl számtalan együtt érzõ részvétnyilvá-nítás érkezett a gyászoló családhoz.

Molnár István erdésztechnikus kollégánk1937. szeptember 9-én született Csörötne-ken. Az ifjú Istvánt két testvérével, húgávalés öccsével nevelték szülei. A szülõk föld-mûvelõként és gyári munkásként dolgoztak.Az édesapa a mezõgazdasági munka mellettvadõri munkát is ellátott. A családban erõsvolt a természet iránti vonzódás, ezért a vad-õrt szolgálati útjára gyakran elkísérte Istvánfia. István a rendszeres erdõjárás során is-merkedett a természet titkaival. A talajon, ahóban hagyott nyomok, az erdei élet hang-jai ismertek lettek számára. Az erdõvel valóközvetlen kapcsolat hatása alatt, tárgyi isme-retek birtokában az erdészélet felé fordult.Szülõfalujában az elvégzett általános iskolaután, 1952-ben Sopronba az erdészeti tech-nikumra jelentkezett, ahova felvételt is nyert.

Az iskolában barátkozó, fegyelmezett,rendkívül szorgalmas diákként lett ismert. Arendes tananyagon kívüli munkában is szol-gálatkész volt. Szívesen dolgozott a növény-tani és méhészeti szakkörben is. A kollektí-váért való áldozatkészségéért az A osztályosztálytitkárnak megválasztotta. Molnár Ist-ván közösségi munkáját elismerve, osztály-titkári megbízatását, az 1955-ben végzettösszetartásban erõs A osztály az iskola elha-gyása utáni idõre is fenntartotta.

Tanulmányai befejeztével erdésztechni-kusként a Szombathelyi Állami ErdõgazdaságÕriszentpéteri Erdészetének Szalafõi kerüle-tében kapott beosztást. Rövid gyakornoki idõtkövetõen 1956 májusában a SzentgotthárdiErdészet Rönöki erdészkerületének vezetõjelett. Ezen a területen is nagy erdõtelepítésekvoltak, Molnár Istvánnak feladatul a nagy ki-terjedésû erdõnevelési, ápolási munkák ma-

radtak. A napi 120-150 erdõmûvelõ dolgozóirányítása, a munkák szervezése felgyorsítottaönálló munkahelyi vezetõvé válását.

Lendületes szakmai munkavégzése, rá-termettsége alapján 1957. június 8-án az er-dészet fahasználati szakelõadójává neveztékki. Az új munkaköre nagyban növelte önbi-zalmát és feladatának a részletekig menõenigyekezett megfelelni. Munkáját a sorkato-nai szolgálata szakította meg melyet 1957novemberétõl, 1959 áprilisig Budapestenteljesített. A katonaságtól tizedesi rendfoko-zattal, egészségi okok miatt szerelt le.

Az erdészeti munkakörébe visszakerülve ateendõk szokványosan folytatódtak. A drámaiváltozás 1962 novemberében következett be,több százezer köbméter faanyagot károsítónagy hótörés történt, amelynek felszámolásátfahasználati mûszaki vezetõként irányította.Itt bebizonyította, hogy képes megbirkózniilyen nagyságrendû feladatokkal is.

Molnár István és vezetõtársai életpályájaalatt látványosan fejlõdött a fakitermelésitechnológia: a kézifûrésztõl eljutottak a leg-modernebb motorfûrészekig, a kézi rako-dástól és kérgezéstõl a modern gépi eszkö-zökig. A lóval való közelítéstõl a vonszolótraktoros anyagmozgatáson át a kihordószerelvényes technológiáig, kötélpályáig.

Soha nem félt bevezetni az újat, nem ide-genkedett az addig szokatlantól és ismeret-lentõl. Úttörõje és sikerre vivõje volt a szál-fás véghasználati termelési technológia be-vezetésének, gyakorlati alkalmazásának ésgazdaságos végrehajtásának.

Molnár Istvánt felettesei többször így mi-nõsítették:„… munkavégzése során szakmaikörnyezetének és a munkát végrehajtó fizikaidolgozóknak a tapasztalatait figyelembe vesziés vezetõi munkájában eredményesen fel-használja. A fahasználati ágazat munkájánakmindennapi folyamatában rendszeresen fog-lalkozik a dolgozók emberi problémáival ésgondjaival. Nagy szakmai tapasztalatával segí-ti az erdészet fiatal mûszaki dolgozóit, figye-lemmel kíséri munkájukat, fejlõdésüket irá-nyítja. Az új iránti elkötelezettségét bizonyítja,hogy 1974-ben eredményesen részt vett azLKT-s technológiát irányítók tanfolyamán.”

További kiemelkedõ szakmai eredményea VALMFT közelítõ és kiszállító szerelvényesmunkafolyamat bevezetése volt. Munkavég-zését hat alkalommal Kiváló Dolgozó kitün-tetéssel ismerték el. Munkássága alatt aSzentgotthárdi Erdészet gazdálkodása – azelvárások szerint – eredményes volt.

A szakmai pályafutásának zavartalansá-gát nagymértékben segítette családi háttere:1962. január 12-én nõsült meg, Doktor Mári-át vette feleségül. Gyermekük, Gábor a kö-vetkezõ évben született. Az erõs családi kö-teléket jellemzi, hogy haláláig együtt élt ésgazdálkodott az egész család.

Molnár Istvánnak szülõfalujában, Csöröt-neken szõlõ- és gyümölcsültetvénye volt,ugyanitt csemetét és karácsonyfát is nevelt.Ezzel is biztosította családja és unokái számá-ra az anyagi biztonságot. Kollégáival nemszakította meg a kapcsolatot, rendszeresenjárt a nyugdíjas találkozókra, jókedvûen be-szélgetett, felidézték a múltat, a régi vadásza-tokat. Érdeklõdtek egymás családjáról, uno-káikról. Megbeszélték a borászkodás rejtel-

meit és megkóstolták a Pista bátyánk által ter-melt kiváló csörötneki borokat.

A technikumi osztály találkozóin rend-szeresen részt vett. Igyekezett elõsegíteni azegyüttlét sikerét. Az osztálytársak szomo-rúan búcsúznak tõle.

Mi többször aggódtunk egészségéért, deõ töretlen hittel és akarattal ezeket mindigeloszlatta.

Személyisége, munkássága, nyugalma,szakma- és természetszeretete példaként állellõttünk. Nyugodjék békében!

Kutas Lajoserdészeti igazgató

Boros Ottó(1923–2010)

Nekem jutott az a szomorú feladat hogy meg-emlékezzek Boros Ottóról, aki a Vas megyeiRábakovácsiban született. Általános iskolábaTelekesen járt. Azután a Roszner István-félemagánbirtokon fizikai munkát végzett, aholédesapja erdész volt. Görgényszentimrén elvé-gezte a kétéves alerdész szakiskolát. 1944-benkapott oklevelet. Hazakerült a fent említett ma-gánbirtokra, ahol napibéres erdész lett. A kö-vetkezõ évben jött az általános katonai mozgó-sítás. Körmendre került munkásszázadba. Ha-difogságba esett, a Krím-félsziget környékérevitték hadifogolytáborba. 1947-ben térhetetthaza. Ezután kezdõdhetett erdész pályafutása.

1947-tõl a Vasvári Erdõgondnokságnál,majd Szajkon a Jánosházi Erdõgondnokság-nál lett kerületvezetõ erdész. 1950-tõl azÓdorfai, majd a Sárvári Erdõgazdasági üzem-egységet vezette. 1953-ban kinevezték a Sár-vári Erdészet vezetõjévé.

A Sárvári és a Szombathelyi Erdõgazda-ság összevonása után lett a Sárvári Erdészetfahasználati mûszaki vezetõje, szinte nyug-díjas koráig. Az utolsó három évben lettüzemfenntartási mûszaki vezetõ, illetve ter-melési elõadó.

Munka mellett elvégezte a gimnáziumotés erdésztechnikusi oklevelet szerzett az eg-ri Erdészeti Szakközépiskolában.

1972-tõl ismertem Ottó bácsit, ekkor ke-rültem a Sárvári Erdészethez kerületvezetõ er-désznek Rendkívül katonás, szigorú, alapos,kitartó, nagy munkabírású, fegyelmezett ve-zetõ volt. Parancsolt és számon kért, nem le-hetett alkudozni. Nem tûrte a pongyolaságot.Ezt közülünk néhányan nehezen viselték.Nem voltam teljesen kezdõ, de nála tanultammeg igazán a bizonylati fegyelmet. A munka-naplóról nem hiányozhatott egy hivatkozás,egy szó, még egy írásjel sem. Ha valami „csa-vart” próbáltam becsempészni a munkanap-lóba nagy szerencse kellett, hogy ki ne szúrja.Csak jó szívvel tudok rá gondolni.

Lóháton járta az erdõt és – úgy tudom –fiatal korában vadászott is.

Számos kitüntetéssel – köztük miniszteri-vel – is jutalmazták.

Emlékeznek rá a Kemeneshát és a Sárvárkörnyéki erdõk és erdészek.

A sors úgy rendelte, hogy 58 évi házasságután feleségével – pár nap különbséggel –együtt távoztak az élõk sorából

Nyugodjanak békében.Nagy Péter

nyugdíjas erdész

– Gyõzni?! – Bizony, alig gyõztük az újismeretek – nekünk valóságos dendro-massza – befogadását a BudakesziDendrológiai Herbáriumban tett látoga-tásunk alkalmával. December elejénötünket fogadták a házigazdák, a legu-tóbb a budakeszi arborétumi sétánmegjelentek közül.

Az eddigi gyûjteményt mintegy ne-gyedszázados expedíciós munka –egyesült államokbeli intézmények kb.negyedmillió $, a hazai költségvetéstöbb tízmillió Ft, intézmények és magán-személyek további támogatásának, va-lamint, többszáz fõ közös munkájánakköszönhetõen – alapozta meg. Konzer-válási, katalogizálási munkák után, a tí-pus-anyagaival, teljességre törekvõrészgyûjteményeivel, a szûkülõ termé-szeti világunk korában valós értéke máralig fejezhetõ ki.

A mára 200 ezer tételes gyûjteménylétrehozásán, szállításán, feldolgozá-sán, értékelésén, elhelyezésén, gondo-zásán, közkinccsé tételén közvetlenüldolgozó tucatnyi kutató és asszisztens,az 1970-es évek közepén létrehozottDendrológiai Dokumentációs Projektcélkitûzését követve, törekedett és tö-rekszik megismerni, megismertetni a vi-lág mérsékeltövi és a csatlakozó szub-trópusi-mérsékeltövi határterületek ro-hamosan fogyó és változó fás növény-

zetét és termõhelyeit. A begyûjtött,megõrzött kísérleti anyagok, a mára el-pusztult eredeti termõhelyi gyûjtéseketis pótló, kiemelkedõ eszmei és valós ér-tékeket képviselnek.

Az 1990-es évek második felében, aPilisi Parkerdõ Rt. (ma Parkerdõ Zrt.) azaddig kihasználatlan üzemi épületét fe-lújítva, területet biztosított az AmerikaiEgyesült Államok (Boston) után, Ma-gyarországra (Budapest, Budakeszi) iskiterjesztett munkához. A dendrológu-sok által az évtized elsõ felében, Kíná-ban, Tajvanon, Japánban, Mexikóban,az USA-ban és Óceániában gyûjtött ex-pedíciós tételek, szintén a Parkerdõ Rt.anyagi és technikai teherviselésével ke-rültek ide, a Budakeszi Erdészethez. Afeldolgozást és értékelést, elhelyezést, aParkerdõ Rt. által újonnan beszerzettvagy szerkesztett eszközök mellett, se-gíti a közelben létrehozott karantén-kert, a fûtetlen növényház, a kiterjedttároló hely.

Az idõközben közhasznú alapítvány-ból kft-vé alakult munkatársi közösség, aParkerdõ Zrt. megbízásából, vállalkozó-ként kezeli az itteni herbáriumi gyûjte-ményt, ugyanakkor a rendelkezésére bo-csátott területen tematikus elhelyezésselalakít ki bemutató sétaösvényeket. Az ex-pedíciók során szerzett és addig rendsze-rezett ismereteket, felfedezéseket (!),2000-ben könyvbe foglalva adták közre.Jelenleg pedig kiadás elõtti stádiumbandolgoznak egy világatlaszon. A szûkös

anyagi háttér kiegészítése megkövetelitõlük azt is, hogy ismereteiket, tapasztala-taikat más vállalkozásokban is, lehetõlegne aprópénzre váltsák. Ebben a törekvé-sükben egy-egy impozáns feladat, pályá-zati kiírás jelenleg is foglalkoztatja ugyanõket, mégis, fõleg a technikai bázis költ-ségvonzata rendszeres és sarkított teher,amelynek az enyhítésében bárhonnan jö-võ támogatás nagy segítség lehet.

A szóbeli bemutatkozás után, a gyûjte-ményi részek megtekintésében, majd arajzolt ábrákat készítõk (éppen hûlt) he-lyén az ördöngös kézügyességükrõl ta-núskodó rajzok csodálatában, végül a nö-vényházban és a taposódó sétaösvénymentén, földrészeken, de földtörténetikorokon is átvezetõ látványban, jelensé-gek megismerésében lehetett részünk.

A bemutatkozást vállaló két dendroló-gus neve, ha nem is fa, de betû-intarzia-ként, kissé szálkásan ’rejlik’ a munkájukés a köszönetünk alábbi summájában:

Világ-fa-kutyáid, ebre csiszoltan,Fogadd itt a grácis-t - vándori szóban!

Apatóczky István

Iskolapadban aközmunkásokA NYÍRERDÕ Zrt. jelenlegi erdei köz-munkaprogramjában dolgozó 560 em-ber közül 87-en vesznek részt erdõmû-velõ, erdei melléktermék-gyûjtõ éshasznosító-, fûrészipari-gépkezelõ ésfakitermelõ képzéseken. A július elejeóta tartó oktatáson a hallgatók az erdõ-gazdálkodásban hasznosítható végzett-séget és ismereteket szerezhetnek. Azerdõmûvelõ közmunkaprogram 2007óta biztosít lehetõséget a képzettséggelmég nem rendelkezõ, vagy más irányúszakképesítésû közmunkásoknak szak-képesítés megszerzésére – mondtaKaknics Lajos, a NYÍRERDÕ Zrt. vezé-rigazgatója.

A hajdúböszörményi Széchenyi Ist-ván Mezõgazdasági Szakképzõ Iskolaés Kollégiumban 240 órás erdõmûvelõképzésen 22 fõ, míg az erdei mellék-termékgyûjtõ- és hasznosító oktatáson23 fõ vesz részt. A „tanulók” a társaságGúthi, Halápi, Hajdúhadházi és Debre-ceni Erdészeteiben dolgozó közmun-kások közül kerültek ki. Az erdõmûve-lõ szakképzés során elsajátítják a sza-porítóanyag-termelés, az erdõsítés, afásítás, valamint az erdõnevelés mun-kafolyamatait, megismerik az erdõmû-


Veni, vidi, …*(epilógus a decemberi Pilisi trilógiához)

* Veni, vidi, vici (Jöttem, láttam, gyõztem) –Julius Caesarnak tulajdonított mondás

Balról: Kiss Balázs, Baranyi Katalin, Apatóczky István, Bartha Pál, Debreczi Zsolt, SzalaySándor

veléstan elméleti alapjait. Az erdeimelléktermékgyûjtõ- és hasznosítóképzés keretében erdészeti alapisme-reteket, termõhelyismeretet, erdõvé-delmet tanulnak, képesek lesznek akülönbözõ fa- és cserjefajok csoporto-sítására termésük, levelük, kérgükalapján. A megszerzett tudás birtoká-ban a közmunkások észlelik és felis-merik a károsítókat, valamint a kóro-kozókat – foglalta össze dr. HalmágyiJános, az erdõgazdaság humánpoliti-kai osztályvezetõje.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében abaktalórántházi Vay Ádám Gimnázium,Szakközépiskola és Szakiskolában 20 fõfakitermelõ, 22 fõ pedig fûrészipari gép-kezelõ képesítést szerezhet a sikeresvizsgák után. A 260 órás idõtartamú kép-zéseken a Baktalórántházi, a Nyíregyhá-zi, a Fehérgyarmati, a Nyírlugosi, a Nyír-bátori Erdészetek és a Nyírbátori Fafel-dolgozó közmunkásai vesznek részt. Azelméleti és a gyakorlati részek aránya 40-60%, így a megszerzett elméleti ismerete-ket a gyakorlatban is elmélyíthetik.

A fakitermelõ szakképesítés soránnyújtott ismeretek a fadöntés, közelítésvégrehajtása és rakodás géppel, motorfû-rész, fakitermelés és anyagmozgatásgépeinek üzemeltetése, karbantartása ésválasztékolás. A fûrészipari gépkezelõképzésen résztvevõk faanyagismeretet,rönkfeldolgozást sajátítanak el. Megta-nulják mûszaki rajz alapján a szabásjegy-zék elkészítését és az anyagnormák meg-állapítását, a rönkkiválasztást, felvágástés az elkészült fûrészáru osztályozását.

Vereb István

50 év erdészmunka a Bakonyban éskörnyékén, s az ebbõl együtt töltöttévek hatására lélekben már én is, mintfeleség, erdész lettem.

A természet szeretete, az erdõk irán-ti nagy tisztelete mindig nagy hatássalvolt rám. Tõle hallottam elõször, hogyaz erdõben nem illik zajongani, mert aza természet szent temploma.

Végig figyelemmel kísértem munká-ja minden mozzanatát. Családi kirándu-lások alkalmával õ már büszkén tudjamutogatni nekünk, hogy ezt vagy azt azerdõt még õ ültette annak idején. Ez azélete, a hivatása, ettõl már csak a haláltudja elválasztani.

A férjem hatására lettem az erdõk ésa vadászjelenetek festõje. Néhány évigbelekóstoltam a vadászatba is. Aztánmégis úgy döntöttem, hogy puska he-lyett inkább az ecsetet választom.Büszke vagyok egész pályafutására.Már nem is tudom, hogy annak idején,mikor feleségül mentem hozzá, kibevoltam jobban szerelmes, az erdõbevagy belé.

Munkája során mindig elõtérbe he-lyezte a természetvédelmi szemponto-kat, s ez nekem nagyon tetszett.

Azon tanakodtam, mivel tudnám kife-jezni az elismerésemet a munkája iránt.

Úgy gondolom, hogy egy kitüntetéstnemcsak egy hivatalos személy adhat át

valakinek, bármennyire is ez volt eddiga gyakorlatban.

Egy gyönyörû szarvasbogár a korhadtavaron adta az ötletet. Köztudott, hogyahol a szarvasbogár még jelen van az er-dõben, ott az erdõ meg tudta õrizni abiológiai vagy ökológiai egyensúlyát.

Úgy gondolom, amíg erdõket látunkóvni és újra telepíteni, addig még bízha-tunk a jövõnkben ezen a földön.

A „Szarvasbogár egy tölgyfalevél alá-téten” elkészült bronzból, arannyal futtat-va (saját tervezés). Ezzel tüntettem ki fér-jemet családi körben az „Erdészet” szüle-tésnapján és az 50 év erdészmunkáért.

Dél Istvánné Görög Gabriella

A Mecseki Erdészeti Zrt. 2010. február15-én sajtótájékoztató keretében ismer-tette a közelmúltban elnyert KEOP-3.1.2. „A bánáti bazsarózsa megõrzése,komplex élõhelyvédelem a Kelet-Me-csek Tájvédelmi Körzetben és közvet-len környezetében” pályázatot.

A projekt elõkészítõ munkáinak net-tó összköltsége 5 700 000 Ft, amelybõl4 845 000 Ft-ot az Európai Unió és a Ma-gyar Állam biztosít.

A projekt megvalósítási munkáinaknettó összköltsége 81 980 572 Ft, melyet100%-ban finanszíroz az Európai Unióés a Magyar Állam.

Ripszám István projektvezetõ el-mondta, a beruházás legfõbb célkitûzésea Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbenõshonos növény- és állatfajok védelme,élõhelyük megõrzésének biztosítása.

A Mecseki Erdészeti Zrt. mindig iskülönös figyelmet fordított a természet-közeli erdõgazdálkodásra, az erdõk zö-me (78%-a) természetszerû, kezelésükis ennek megfelelõen történik.

Természetesen az új beruházásnál iskiemelten kezelik ezt a fajta erdõgaz-

dálkodást, ezért is került be a projektcélkitûzései közé a természetközeli er-dõgazdálkodás infrastrukturális feltéte-leinek megteremtése, az emberi tevé-kenységek során kialakult másodlagosélõhelyek fenntartása és a tájidegen fa-jok visszaszorítása.

A bánáti bazsarózsa növényritkaság,egész Európában csak a Baranya me-gyei Zengõ gerincén található meg. Fo-kozottan védett: Természetvédelmi ér-téke 250 000 Ft. Védelmét ritkasága, amagyarországi flóránkban játszott fejlõ-déstörténeti szerepe és növényföldrajzijelentõsége, végül veszélyeztetettségeindokolja.

A sajtótájékoztatón beszédet mon-dott még Káldy József, a Mecsek Erdé-szeti Zrt. vezérigazgatója, Szõnyi Já-nos, termelési vezérigazgató-helyet-tes, Závoczky Szabolcs, a Duna-DrávaNemzeti Park igazgatója, illetve Ko-peczky Tamás, a Baranya megyei Me-zõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Er-dészeti Igazgatóságának igazgató-he-lyettese.

Túrós Mónika

„Aranyszarvasbogár” díjjaltüntettem ki erdész férjemet

A bánáti bazsarózsa

erdészeti lapok 145. évf. 3. sz. (2010....

Documents