Építészeti és Épületszerkezettanitanszékhtms/epenerg/%e9p%fcletek%20energetik%e1ja.pdf · 1....

Épületek energetikája

Horváth Tamás PhDépítész, egyetemi adjunktus

Széchenyi István Egyetem, Győr

Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

2017.11.12.

1

Bemutatkozás

Horváth Tamás PhD, egyetemi adjunktus

• Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

• D509, D504

• [email protected]

• www.sze.hu/~htms/epenerg

• konzultáció: ímélen egyeztetve!

• Oktatott tárgyak:

• Épületszerkezetek

• Épületfizika, Épületenergetika

• Energiatudatos épülettervezés

• Komplex épületszerkezet-tervezés

• Doktori munka:

• 1950-70 között épült oktatási épületek komplex

korszerűsítési javaslatainak épületenergetikai elemzése

Paul Gauguin: Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? 1897.https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/Gauguin_-_D%27ou_venons-nous_Que_sommes-nous_Ou_allons-nous.jpg

2017.11.12.

2

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

mailto:[email protected]

http://www.sze.hu/~htms/epenerg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/Gauguin_-_D'ou_venons-nous_Que_sommes-nous_Ou_allons-nous.jpg

A kurzus tartalma

1. Energiatudatosság az építészetben és az építésben.• Szükségszerűség

• Globális és európai irányelvek

• Aktuális trendek

2-3. Hőtechnikai alapfogalmak, jelenségek és számítási módszerekaz épületek és szerkezeteik vizsgálatához.• Egydimenziós hővezetés

• Többdimenziós hővezetés, hőhidak

• Hőtárolás

• Hősugárzás, transzparens szerkezetek

• Páratechnikai összefüggések

4. Épületek energetikai vizsgálata és tanúsítása.• Az épületekre és szerkezeteikre vonatkozó követelmények.

• A számítás menete

• A tanúsítás követelményei

5-6. Egy példaépület energetikai tanúsítása.• A szerkezetek vizsgálata

• A teljes épület vizsgálata

• A tanúsítvány előállítása

2017.11.12.

3

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Házi feladat (folyamatos számonkérés)

Tanulmány készítése az alábbi témával és tartalommal:

• Keresni kell egy lakást vagy családi házat,melynek rendelkezésre állnak az építész tervei(engedély vagy kiviteli terv, esetleg felmérési rajzok).

• A feladat elején be kell mutatni az épületet

• alaprajzokkal, metszetekkel,

• a fűtött teret határoló szerkezetek (rétegrendek és nyílászárók típusa) valamint

• a fűtési és használati melegvíz termelő rendszer(ek) leírásával.

• Majd el kell készíteni az épület teljes, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti energetikai tanúsítását

• kézi számítással vagy

• valamilyen szoftverrel (Auricon Energetic, WinWatt, EnergOpt).

• A tanúsítvány eredményeit figyelembe véve javaslatokat kell megfogalmazniaz épület energiafelhasználásának csökkentésére.

• Az így elkészült tanulmányt elektronikusan, PDF fájlban kell beküldeni legkésőbb a vizsgaidőszak ötödik hetének végéig (2018. január 14. 24:00).

2017.11.12.

4

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Auricon Energetic

http://energetic.auricon.hu/

http://energetic.auricon.hu/diakverzio-letoltes/

2017.11.12.

5

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://energetic.auricon.hu/

http://energetic.auricon.hu/diakverzio-letoltes/

Ajánlott irodalom

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

• Baumann Mihály [szerk.]:Épületenergetika segédlet,PTE Pollack Mihály Műszaki Kar, Pécs, 2009.

• Zöld András, Szalay Zsuzsa, Csoknyai Tamás:Energiatudatos építészet 2.0,Terc Kft., Budapest, 2016.

• Zöld András: Épületenergetika,Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007.

• Baumann József, Baumann Mihály: Winwattfűtéstechnikai programcsomag épületenergetikai és optimalizáló modullal, Bausoft Pécsvárad Kft, Pécsvárad, 2010.

• Auricon EnergetiC Épületenergetikai számító és tanúsító szoftver – Felhasználói kézikönyv. Auricon Mérnöki Kft., Budapest, 2015.

• Reis Frigyes, Várfalvi János, Zöld András:Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2007.

• Fekete Iván [szerk.]: Épületfizika kézikönyv,Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.

• Gereben Zoltán:Épületfizika gyakorló építészek számára,Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981.

• Friedrich Eichler: Épületfizikai tervezés,Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.

• Horváth Tamás: 1950-70 között épült oktatási épületek komplex korszerűsítési javaslatainak épületenergetikai elemzése,doktori értekezés, SZE-MMTDI, Győr, 2017.2. Az oktatási épületek speciális helyzete az energetikában és az energiapolitikában

• Horváth Tamás [szerk.]:MILD HOME és Eco Green Village Tatabányán, SZE-ÉTT, Győr, 2015.

2017.11.12.

6

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600007.TNM

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800176.KOR

http://www.e-epites.hu/segedletek/muszaki-segedletek/epuletenergetika

http://www.bausoft.hu/leiras/WinWatt.pdf

https://www.researchgate.net/publication/320127397_1950-70_kozott_epult_oktatasi_epuletek_komplex_korszerusitesi_javaslatainak_epuletenergetikai_elemzese

https://www.researchgate.net/publication/314761299_MILD_HOME_es_Eco_Green_Village_Tatabanyan

1.Energiatudatosság

az építészetbenés az építésben

2017.11.12.

7

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőmérsékleti anomália 1980-2017

Horváth Tamás: Épületenergetikai szabályozásunk körvonalai és előzményei. IN: Magyar Építőipar 2017/6.

Leslie McCarthy, Michael Cabbage: Visualizing the Warmest August in 136 Years. http://earthobservatory.nasa.gov/blogs/earthmatters/2016/09/12/heres-how-the-warmest-august-in-136-years-looks-in-chart-form

2017.11.12.

8

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://earthobservatory.nasa.gov/blogs/earthmatters/2016/09/12/heres-how-the-warmest-august-in-136-years-looks-in-chart-form

Egy főre jutó napi energiafelhasználás


David Jc MacKay: Fenntartható energia mellébeszélés nélkül. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest, 2011. 414 p.

2017.11.12.

9

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Fenntarthatóság

A fenntartható gondolkodásmód úgy kívánja kielégíteni az emberi igényeket,

a környezet megóvásával együtt, hogy azok ne csak ma,

hanem a jövőben mindenkor kielégíthetőek legyenek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Sustainable

2017.11.12.

10

környezet

társadalom

gazdaság

gazdasági

környezetitársadalmi elviselhető

méltányos életképes

fenntartható

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A világ energiaszerkezetének jövőbeni alakulása


Erik Jarlsby: The Global Energy Challenge: Still Fuel For Progress? IN: International Journal of Energy Production and

Management, Vol. 1, No. 1, 2016, pp. 33-49.

2017.11.12.

11

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Globális energiafelhasználás, módok szerint

https://aleklett.files.wordpress.com/2012/11/figure-2-8-the-global-energy-system-2010.jpg

2017.11.12.

12

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://aleklett.files.wordpress.com/2012/11/figure-2-8-the-global-energy-system-2010.jpg

Az energiafelhasználás megoszlása

40%

21%

28%

7%4%

Lakossági szektor

Kommunális szektor

Közlekedés

Ipari szektor

Mezőgazdaság

Dióssy László: Energiamegtakarítási lehetőségek a lakossági és kommunális szektorban

http://www.diossylaszlo.hu/files/energetikaiszakkollegium.ppt

Emind Survey Zukunft Haus 2003, Deutsche Energie Agentur

2017.11.12.

13

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

0% 20% 40% 60% 80% 100%

VALÓS

VÉLT

53%

26%

8%

18%

31%

14%

8%

39%

Fűtés

Melegvíz

Gépkocsi

Elektromos

http://www.diossylaszlo.hu/files/energetikaiszakkollegium.ppt

EU energia stratégia 2020-ig

2020-ig el kívánja érni, hogy

• 20%-kal csökkenjen az üvegház

hatású gázok kibocsátása.

• 20%-ra növekedjen a megújuló

energiák részaránya a teljes

felhasználásban.

• 20%-kal csökkenjen az

energiafelhasználás.

Mögöttes célok:

• Harcolni a klímaváltozás és a

légszennyezés ellen.

• Csökkenteni a fosszilis

energiahordozóktól való függést.

• Megfizethető energiát biztosítani

fogyasztóknak és vállalkozásoknak.

Akcióterv, 5 prioritással:

• Az energiahatékonyság növelése érdekében, támogatja a hatékony épületek, termékek és szállítási rendszerek létrejöttét.

• Energetikai címkézés és környezetbarát tervezési követelmények megfogalmazása.

• Középületek felújítása.

• Az energiaellátás biztonságának növelése érdekében, összeurópai energiapiacot épít az infrastruktúra létrehozásával.

• Távvezetékek, LNG terminálok stb.

• A fogyasztók védelme érdekében, lehetővé teszi

• az energiaszolgáltató megválasztását.

• az energiafelhasználás folyamatos felügyeletét.

• a panaszok gyors kivizsgálását.

• Támogatja az alacsony kibocsátású technológiákat. Pl.:

• Napenergia hasznosítás

• Intelligens hálózatok

• Szénmegkötés és tárolás

• A meglévő jó kapcsolatok megőrzése

• az energiabeszállítókkal és

• a tranzit országokkal.

http://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-strategy/2020-energy-strategy

2017.11.12.

14

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


EU energia stratégia 2030-ig

Célok 2030-ig:

• 40%-kal csökkenteni az üvegház hatású gázok

kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

• 27%-ra növelni a megújuló energiák arányát a

felhasználásban

• 27%-kal csökkenteni az energiafelhasználást

Mögöttes célok:

• Az energiarendszer legyen

• versenyképes,

• biztonságos és

• fenntartható.

• Az üvegház hatást okozó gázok kibocsátása hosszú

távon csökkenjen.

Lépések:

• Az EU kibocsátás

kereskedelmi rendszerének

megújítása.

• Energetikai rendszerek

vizsgálata:

• kereskedelmi partnerek

közötti árkülönbségek,

• az ellátás sokrétűsége,

• az EU országok közötti

kapcsolatok száma alapján.

• A közös uniós elveken

alapuló nemzeti energetikai

tervek kidolgozása.

• Befektetők biztonságának

növelése.

• Jobb átláthatóság.

• Politikai egyetértés.

• Jobb koordináció.


2017.11.12.

15

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


EU energia stratégia 2050-ig, Roadmap

Cél 2050-ig: 80-95%-kal csökkenteni az

ÜHG kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Energy Roadmap: 4 útvonal

a versenyképes, biztonságos és fenntartható

energiaellátáshoz:• energiahatékonyság,

• megújuló energiák,

• nukleáris energia,

• szénmegkötés és tárolás.

Következtetések 7 szcenárió alapján:• A szénmentes energia rendszer műszakilag

megvalósítható és hosszú távon gazdaságosabb

mint a jelenlegi rendszer.

• Az energia hatékonyabb felhasználása és a megújuló

energiák arányának növelése alapkövetelmény.

• A 30-40 éves fosszilis energiaforrásokra épülő

beruházások felújítása helyett, gazdaságosabb azok

alacsony CO2 kibocsátású megoldásokra cserélése.

• Az egyes nemzetek olcsóbb energiához juthatnak

nemzetközi együttműködésben az ellátásbiztonság

fokozásával együtt.


2017.11.12.

16

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Energy Efficiency Directive

• Az EU hármas célrendszere

• Fenntarthatóság

• Versenyképesség

• Ellátásbiztonság

• Attitűd

• Az EU energiára fordított költségeit 2020-ig évente 200 milliárd euróval csökkenti

• 2020-ig kb. 2 millió új munkahelyet teremt a szektorban

• Kutatás-fejlesztés (K+F) és a kapcsolódó piacok fejlesztése

• Az EU vezető szerepe az energiahatékonyságban

• Célkitűzések

• Az EU 2020-ra kitűzött fenntartósági céljai közül az energiamegtakarítási célkitűzés (20%-kal kevesebb primerenergia-felhasználás 1990-hez képest)teljesítése nem volt biztosított.

• Az irányelv tervezetet az EU fórumok egy évig tárgyalták,majd kompromisszumos megoldás született.

• 2012. szeptember 11-én az Európai Parlament megszavazta az új EED-t.

• 2012. november 14-én jelent meg az 2012/27/EU irányelv

Tóth Péter: Energiahatékonyság és energiapolitika, előadás

IN: „Költségoptimalizált” és „közel nulla energiaigényű” épületek és épületszerkezetek, szakmai továbbképzés, 2016. január 20.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32012L0027&from=EN

2017.11.12.

17

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32012L0027&from=EN

Energy Efficiency Directive

• 27%-kal csökkenjen

az energiafogyasztás

(a 2020-ra előrejelzett

értékhez képest).

• 27%-ra nőjön

a megújuló energiák részaránya

a teljes bruttó végső

energiafelhasználáson belül.

• 40%-kal csökkenjen

a károsanyag-kibocsátás

(1990. évi szinthez képest).



https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/energy-efficiency-directive

2017.11.12.

18

Absolute level of energy

consumption in 2020 [Mtoe]

Primary energy

consumption

Final energy

consumption Reduction

Austria 31,5 25,1 -20%

Belgium 43,7 32,5 -26%

Bulgaria 16,9 8,6 -49%

Croatia 11,5 7 -39%

Cyprus 2,2 1,8 -18%

Czech Republic 39,6 25,3 -36%

Denmark 17,8 14,8 -17%

Estonia 6,5 2,8 -57%

Finland 35,9 26,7 -26%

France 219,9 131,4 -40%

Germany 276,6 194,3 -30%

Greece 24,7 18,4 -26%

Hungary 24,1 14,4 -40%

Ireland 13,9 11,7 -16%

Italy 158 124 -22%

Latvia 5,4 4,5 -17%

Lithuania 6,5 4,3 -34%

Luxembourg 4,5 4,2 -7%

Malta 0,7 0,5 -29%

Netherlands 60,7 52,2 -14%

Poland 96,4 71,6 -26%

Portugal 22,5 17,4 -23%

Romania 43 30,3 -30%

Slovakia 16,4 9 -45%

Slovenia 7,3 5,1 -30%

Spain 119,8 80,1 -33%

Sweden 43,4 30,3 -30%

United Kingdom 177,6 129,2 -27%

Sum of indicative targets EU28 1526,9 1077,5 -29%

EU28 target 2020 1483 1086 -27%

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/energy-efficiency-directive

Energy Performance of Buildings Directive

• Hatály• Előzmény: 2002/91/EU, ennek köszönhető

• a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, az épületenergetikai számítási metódus és követelményrendszer és

• a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

• Jelenleg hatályos: 2010/31/EU

• a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosítása, 5. és 6. melléklet.

• Az EPBD szerint:• Energetikai tanúsítvány szükséges az épületek eladásához és bérléséhez.

• A fűtési és légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálatának elrendelése.

• Az EU országainak minimumkövetelményeket kell meghatározni az új épületekre és a jelentősebb felújításon áteső épületekre vonatkozóan.

• Az épületek energiahatékonyságát növelő intézkedéseket kell végrehajtani.

• 2018. december 31-e után minden középületnek,2020. december 31-e után minden új épületnek,„közel nulla energiaigényűnek” kell lennie.

• Az EED-vel együtt:• A hatósági tulajdonú vagy használatú épületek 3%-át felújítják a tagországok

energiamegtakarítás céljából.

• Az EU kormányzati szervei csak magas energiahatékonyságú épületeket vásárolhatnak.

• A tagországoknak hosszútávú épületfelújítási stratégiát kell kidolgozni aNemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv keretein belül.

https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/buildings

2017.11.12.

19

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/buildings

Energy Performance of Buildings Directive

Az EU parlament és tanács átdolgozott irányelve az épületek energiahatékonyságáról (2010/31/EU)

Cél: az épületek energiaforgalmának csökkentése

• közös módszertan az épületek integrált energia hatékonyságának kiszámításához

• épületek nyári hőszabályzó teljesítmény javítása (árnyékolók, külső térelhatárolók, stb.)

• fűtési és légkondicionáló rendszerek karbantartása, helyes beállítása

• épületgépészeti rendszerek felülvizsgálata, optimalizálása

• építői, szerelői, ellenőrzési szakértelem biztosítás (oktatás)

• közel nulla energiaigényű épületek építése (a teljes épületállomány 1%-át érinti)

• 2018. december 31. után minden új középület

• 2020. december 31. után minden új épület (lakás is)

• épületeknél a megújuló energiaforrásokból nyert energia elterjesztése

• távfűtés, távhűtés elterjesztése, kapcsolt energia termelés bővítése

• hőszivattyúk számának növelése

• Jelentési kötelezettség öt évente, először 2012. június 30.

Tóth Péter: Energia és környezet a XXI. Században, előadásanyag, 2014.09.08.

2017.11.12.

20

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A NEHCsT szakpolitikai kapcsolódásai

https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/HU_Annual%20Report%202015_hu.pdf

2017.11.12.

21

Nemzeti Energiastratégia 2030

TFCsTTávhőfejlesztési

Cselekvési Terv

NEHCsTMagyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve

(2015)

NÉeSNemzeti

Épületenergetikai

Stratégia

KEHCsTKözlekedési

Energiahatékony-

ság-javítási

Cselekvési Terv

MNCsTMegújuló Energia

Hasznosítási

Nemzeti

Cselekvési Terv

NEHCsTMagyarország II.

Nemzeti Energia-

hatékonysági

Cselekvési Terve

Ép

üle

tenerg

etika

i p

ály

áza

tok

Energ

iast

atisz

tika

(M

EKH

)

NÉSNemzeti Éghajlatváltozási

Stratégia

OFTKOrszágos Fejlesztési és

Területfejlesztési Koncepció

NRPNemzeti Reform Program

PM/KEHOPPartnerségi Megállapodás / Környezet és

Energiahatékonyság Operatív Program

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/HU_Annual Report 2015_hu.pdf

NEHCsT: Energiapolitika összefoglaló

• Hazánk földrajzi adottságaiból és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteinek hiányából fakadóan az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvező cél.

• Magyarország várhatóan folytonos energiaimportra lesz utalva, ami kellően diverzifikált beszerzési útvonalak és beszerzési források esetén nem jelentene nagy kockázatot. Hazánk azonban a hagyományos energiahordozó (elsősorban földgáz) ellátás szempontjából kiszolgáltatott helyzetben van.

• Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése, az energiatakarékosság.

• Magyarország nyitott, exportorientált és gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiahordozókban szegény országként természetesen nem lehet teljesen energia-független.

• Hazánk energiaimport-csökkentésének sarokpontjai

• az energiafogyasztás csökkentése,

• az energiahatékonyság növelése,

• a hazánkban elérhető energiahordozók minél jelentősebb kihasználása és

• atomenergia kapacitásaink hosszútávú fenntartása.


2017.11.12.

22

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


NEHCsT: Energiapolitika összefoglaló

• A Kormány energiastratégiai célja Magyarország mindenkori biztonságos

energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti

fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a

figyelembevételével úgy, hogy közben elindulhassunk egy energetikai

struktúraváltás irányába is.

• A jövő útja, hogy az energiahatékonysági intézkedések hatására csökkenő

energiafogyasztást új, innovatív technológiák alkalmazásával biztosítsuk és célzott

szemléletformálással karbon-tudatossá tegyük a társadalmi szereplőket.

• Az energiastruktúra váltás során meg kell valósítani:

• a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket;

• az alacsony CO2 intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő –

villamosenergia-termelés arányának növelését;

• a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését;

• az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését.


2017.11.12.

23

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


NEHCsT: Energiamegtakarítási potenciál

• Ma Magyarországon a felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben

használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtést és hűtést szolgálja.

• A 4,4 millió lakást kitevő állomány közel 80%-a nem felel meg a korszerű

funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a

középületek esetében is hasonló.

• A háztartások energiafelhasználásának több, mint 80%-a a hőcélú fogyasztás

(fűtés, használati melegvíz, illetve konyhai), amely nagyrészt vezetékes földgázzal

üzemelő egyéni fűtőkészülékekkel, tűzifahasználaton, illetve közösségi távhő

rendszereken keresztül kerül kielégítésre.

• A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia épületvizsgálata megállapította, hogy

különösen a 1946 és 1980 között épült épületek energiahatékonysága gyenge, és

ezek közül is a legtöbb energiát a szabadon álló családi házak fogyasztják.

• Számos energiahatékonysági intézkedést vezetett be Magyarország a fenti helyzet

javítására, a kitörési pont az épületek nagyarányú energetikai korszerűsítése lehet.


2017.11.12.

24

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Primer energia felhasználás Magyarországon


2017.11.12.

25

0

200

400

600

800

1000

1200

2008 (PJ) 2012 (PJ) 2020 (PJ)

13996 114

192

157 147

233

215 207

117

116 118

22

17 17

417

391 406

Primerenergia

veszteségek

Mezőgazdaság

és halászat

Kereskedelem,

szolgáltatás

Lakosság

Közlekedés

Ipari szektor

1120 PJ

992 PJ 1009 PJ

704 PJ

600 PJ 603 PJ

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Középületek energiamegtakarítási vizsgálata

0

50

100

150

200

250

300

3501a

Eü.

1b E

ü.

2a E

ü.

2b

Eü.

3a E

ü.

3b

Eü.

4a E

ü.

4b

Eü.

5a E

ü.

5b

Eü.

6a Iro

d.

6b

Iro

d.

7a Iro

d.

7b

Iro

d.

8a Iro

d.

8b

Iro

d.

9a Iro

d.

9b

Iro

d.

10a K

er.

10b

Ker.

11a K

er.

11b

Ker.

12a K

ult.

12b

Kult.

13a K

ult.

13b

Kult.

14a K

ult.

14b

Kult.

15a K

ult.

15b

Kult.

16a O

kt.

16b

Okt

.

17a O

kt.

17b

Okt

.

18a O

kt.

18b

Okt

.

19a O

kt.

19b

Okt

.

20a O

kt.

20b

Okt

.

21a

Okt

.

21b

Okt

.

Meglévő állapot "Költségoptimalizált" állapot "Közel nulla energiaigényű" állapot

https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/HU_Annual%20Report%202015_hu.pdf alapján.

2017.11.12.

26

kWh/m2a

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Oktatási épületek az energetikában

• Az uniós épületállomány alapterületének mintegy 12%-át teszik ki a közhasználatú

épületek, és a GDP 17%-át fordítja az unió ilyen jellegű közkiadásokra.

• A NÉeS vizsgálata szerint:

A magyar középület állomány

megoszlása, az épületek száma

(Soltész-Lipcsik, 2013)

• A NEHCsT bevallja:

„Magyarország eddig nem állapított meg energiahatékonysági cselekvési terv

vagy program készítési kötelezettséget középületekre, intézményekre.”

• A NEGAJOULE projektben vizsgált

1243 állami tulajdonú oktatási épület

kora (Fülöp, 2013)

2017.11.12.

27

13550; 42%

5235; 16%

4610; 15%

4804; 15%

724; 2%3262; 10%

oktatási

kulturális

iroda

egészségügyi

kereskedelmi

egyéb

27%

27%14%

1%

32% 1960 előtt

1960-1979

1980-2005

2005 után

nincs adat

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Oktatási épületek az energetikában

A NÉeS tipizált középületeinek eredeti

és felújított összesített energetikai

jellemzői (NÉeS, 2015)

A NEGAJOULE projektben vizsgált 1243

állami tulajdonú oktatási épület jellemző

adatai (Fülöp, 2013)

2017.11.12.

28

0

50

100

150

200

250

300

350

16a O

kt.

16b

Okt

.

17a O

kt.

17b

Okt

.

18a O

kt.

18b

Okt

.

19a O

kt.

19b

Okt

.

20a O

kt.

20b

Okt

.

21a

Okt

.

21b

Okt

.

Meglévő állapot

"Költségoptimalizált" állapot

"Közel nulla energiaigényű" állapot

7% 17% 20% 13% 2% 8% 7% 3% 5% 1% 9%

83%74% 72%

74%89% 76% 80% 86% 87% 91%

82%

10% 9% 8% 13% 9%16% 13% 11% 8% 8% 9%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

nincs válasz nem igen

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Architecture is the art of

making good solid shelter

for human beingsRenzo Piano

2017.11.12.

29

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Itt tartunk…

Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.

2017.11.12.

30

„A műszaki fejlődés idővel lehetővé tette

a természettel való harmónia megtagadását.

A fosszilis energiaforrások hozzáférhetősége, az energia olcsó ára,

a környezetkárosító hatások felismerésének hiánya,

téves prioritások és – nem utolsó sorban – divatok okán

a környezeti feltételekhez nem igazodó, azoktól „függetlenül”, bárhol felépíthető

épületek sokasága jött létre.

Ezek általában azzal jellemezhetők,

hogy az épület és a környezet közötti transzportfolyamatok

célszerű befolyásolásában aránylag kicsiny szerep jut

az épületnek, az épületszerkezeteknek, ennek következtében

a megkívánt belső feltételek kialakításában

kényszerűen nagyobb szerepet játszanak

a mesterséges forrásokból származó anyag- és energiaáramok,

amelyeket épületgépészeti rendszerek segítségével közvetítettek.”

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Optimalizációs feladat

„Az építés egyik célja olyan terek létrehozása,

amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok

ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók.”

• Kielégítendő igények

• Időben változó igények: éves, napi ciklus

• Egyéb műszaki, társadalmi, esztétikai igények

• Tudatos épület és épületszerkezet tervezéssel optimalizálni

• Az épületek fizikai élettartam 100 év körüli,

ezért az építész mai döntései egy évszázad múlva is kihatnak

az ország

• energetikai,

• gazdasági és

• ökológiai helyzetére


2017.11.12.

31

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőszigetelés igénye

• Éghajlati viszonyok, külső hőmérséklet télen / nyáron

• Lakótér megkívánt hőmérséklete közel állandó

• Megoldás fűtés / hűtés

• Energiafelhasználás télen / nyáron

• Energiaárak növekedése

• Költségtakarékosság igénye

• Tartsuk bent a meleget

• Jól hőszigetelt szerkezetekkel

• A felfűtött levegő bezárásával

Bársony István, Schiszler Attila, Walter Péter: Magasépítéstan II. Szega Books, Pécs, 2013. – 13. fejezet

Wolfgang Feist: Passzívház tanfolyam http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/online_passzivhaz_tanfolyam.html

2017.11.12.

32

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/online_passzivhaz_tanfolyam.html

Ceruzaelv

http://www.passiv.de/downloads/05_teil1_konstruktionshandbuch.pdf

2017.11.12.

33

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.passiv.de/downloads/05_teil1_konstruktionshandbuch.pdf

Hőszigetelő anyagok csoportosítása

• Hőszigetelő képesség szerint:

• Rossz 0,15 W/mK felett

• Közepes 0,06-0,15 W/mK között

• Jó (hatékony) 0,06 W/mK alatt

• Kémiai besorolás szerint:

• Szerves

• Szervetlen

• Eredet, feldolgozás szerint:

• Természetes

• Csekély mértékben alakított

• Jelentősen átalakított

• Mesterséges

• Anyagszerkezet szerint:

• Szálas

• Pórusos

• Nyílt cellás

• Zárt cellás

• Tűzállóság szerint:

• Éghető

• Nem éghető


Bozsaky Dávid: Építési hőszigetelő anyagok

https://www.sanieren-und-daemmen.de/wp-content/uploads/2016/11/mineralische-d%C3%A4mmstoffe-750x750.jpg

2017.11.12.

34

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://www.sanieren-und-daemmen.de/wp-content/uploads/2016/11/mineralische-d%C3%A4mmstoffe-750x750.jpg

Hőszigetelő anyagok

• Mesterséges

• Szálas

• (Azbeszt, mérgező!)

• Kőzetgyapot ~0,038 Rockwool

• Üveggyapot ~0,038 Isover

• Műanyaghabok

• Polisztirolhab Austrotherm

• Extrudált (XPS) ~0,033

• Expandált (EPS) ~0,038

• Formahabosított expandált (FPS)

• Grafitos expandált ~0,030

• Poliuretán (PUR) / ~0,024 Bachl

Poliizocianurát (PIR) Puren

• Polietilén hab

• Ásványi habok

• Kőcsivacs(lap)

• Pórusbeton ~0,045 Ytong Multipor

• Üveghab ~0,050 FoamGlas

• Ömlesztett

• Duzzasztott agyagkavics

• Duzzasztott üvegkavics

• Duzzasztott perlit

• Kohó(hab)salak

• Tufák

• Természetes

• Parafa

• Fagyapot

• Farostlemez

• Cellulóz

• Nád, nádlemez

• Szalma, szalmabála

• Len-, kenderrost, pamut

• Gyapjú


Bozsaky Dávid: Építési hőszigetelő anyagok

2017.11.12.

35

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Új követelmények hatása az épületek küllemére

Kulcsár Attila: Velünk élő építészet

http://epiteszforum.hu/velunk-elo-epiteszet

2017.11.12.

36

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://epiteszforum.hu/velunk-elo-epiteszet

Napenergia termikus hasznosítása


2017.11.12.

37

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Napenergia fotovillamos hasznosítása


2017.11.12.

38

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Megújuló energiák hasznosítási lehetőségei


2017.11.12.

39

napenergia,

sugárzási energia

földhő

mozgási és gravitációs energia ár-apály erőmű

geotermikus erőmű

geotermikus fűtőmű

fotoszintézis

termikus erőmű

termikus kollektor

fotovillamos cella

hőszivattyú

tengerhő erőmű

tengeráramlás erőmű

vízerőmű

gleccserjég erőmű

szélerőmű

hullám erőmű

átalakító berendezések

föld-, vízfelület és

légkör melegítése

párolgás,

csapadék, olvadás

levegő- és

vízáramlások

biomassza

direkt módon

kémiai energia

elektromos energia

termikus energia

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Energiatudatosság és az építési gyakorlat



2017.11.12.

40

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Passzívház komponensek

• Kompakt tömeg

• Extrém

hőszigetelés

• Hőhídmentes

épületszerkezet

• Melegablakok

• Légtömörség

• Szellőztetés

hővissza-

nyeréssel

• Innovatív

épületgépészet

Wolfgang Feist: Passzívház tanfolyam http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/online_passzivhaz_tanfolyam.html

Thomas Langer: Passivhaus Schema https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/Passive_house_scheme_1.svg

2017.11.12.

41

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.passzivhaz-akademia.hu/index/online_passzivhaz_tanfolyam.html

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2f/Passive_house_scheme_1.svg

MILD HOME és Eco Green Village

A projektben a lakásépítés és területfejlesztés ökologikus és ökonomikus,

fenntartható megoldásait kutatjuk.

A ‘MILD HOME’ egy olyan elérhető lakóház prototípusa, mely a megfelelő építészeti

válaszokat adja a folyamatosan változó környezeti és társadalmi kihívásokra az

elkövetkezendő évtizedekben.

Az ‘Eco Green Village’ egy kiegészítő rendszer, mely az egyes MILD HOME-okat egy

közel autonóm településsé egyesíti.

2017.11.12.

42

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Építészeti ötletpályázatok

2017.11.12.

43

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A MILD HOME projektről

2017.11.12.

44http://www.sze.hu/~eptansz/mildhome/

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.sze.hu/~eptansz/mildhome/

A tatabányai pályázatról

2017.11.12.

45http://www.sze.hu/~eptansz/mildhome/

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.sze.hu/~eptansz/mildhome/

Előadások a témában

2017.11.12.

46http://sze-gyor.videotorium.hu/hu/channels/details/1599,MILD_HOME_es_Eco_Green_Village

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://sze-gyor.videotorium.hu/hu/channels/details/1599,MILD_HOME_es_Eco_Green_Village

2-3.Hőtechnikai

alapfogalmak, jelenségekés számítási módszerek

az épületek és szerkezeteikvizsgálatához

2017.11.12.

47

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Vizsgálati módszer: számítási séma

Meg kell határozni:

• mit tekintünk a rendszernek,

milyen tartományban értelmezzük a jelenséget,

• Konkrét határral: helyiség, épület, fal

• Absztrakt határral: szerkezeti csomópont, épületcsoport, városrész

• a rendszerre vonatkozó állapotegyenleteket

az extenzív és intenzív mennyiségek kapcsolatára vonatkozóan,

• Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer

mennyiségétől függ, az alkotó részecskék számával arányos.

Pl.: hőenergia [J]

• Az intenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer

mennyiségétől független, az alkotó részecskék számával nem arányos.

Pl.: hőmérséklet [°C]

• a határoló felületen lejátszódó kölcsönhatások szabályait,

• az extenzív és intenzív mennyiségeket a vizsgálat kezdetén.


2017.11.12.

48

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Modell és kölcsönhatásai

http://thermalnet.missouri.edu/_images/heat_transfer.jpg

2017.11.12.

49

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://thermalnet.missouri.edu/_images/heat_transfer.jpg

Problémamegoldás

https://pmcvariety.files.wordpress.com/2013/07/woody-allen.jpg?w=1000&h=563&crop=1

2017.11.12.

50

Bármely egyszerű probléma

megoldhatatlanná fejleszthető,

ha eleget töprengünk rajta.

(Woody Allen)

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://pmcvariety.files.wordpress.com/2013/07/woody-allen.jpg?w=1000&h=563&crop=1

Éghajlat

http://en.wikipedia.org/wiki/Climate


2017.11.12.

51

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

• Éghajlat: az időjárási elemek időbeli összegzéséből tevődik össze adott földrajzi helyen, időszakokra vonatkozó statisztikai adatok jellemzik.

• Időjárási elemek:külső hőmérséklet, szél,csapadék, napsugárzás

• Lokális módosító hatások

• Domborzati és vízrajz

• Növényzet

• Környező beépítés

• Felszíni burkolatok

• Ipari tevékenység

• Légszennyezés


Külső hőmérséklet

• Éves középhőmérséklet

• Havi középhőmérséklet

• Egy év hónapjainakhavi középhőmérséklet sorozatajól jellemzi az éves ciklust

• Hőmérsékletlengés

• A napi hőmérséklet maximum ésminimum különbségehavonként átlagolvajól jellemzi a napi ciklust

• Szélsőséges értékek

• Valaha regisztrált maximális vagy minimálispillanatnyi, napi közép, havi közép, stb. hőmérséklet

• Tervezési értékek

• A szélső értékeknél enyhébbek

• A tervezési értéknél kedvezőtlenebb értékelőfordulásának kockázata elfogadhatóan kicsi



2017.11.12.

52

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Fűtési hőfokhíd

• Kifejezi, hogy a fűtési idény folyamán

a külső és a belső tér közötti hőmérsékletkülönbség

mekkora és milyen hosszú időtartamú

• Idő × hőmérsékletkülönbség

• Mértékegysége: nap-fok, óra-fok

• Belső, állandó hőmérséklet

• Külső, változó hőmérséklet

• Hőmérséklet, melynél a

fűtést megkezdjük és

befejezzük

• Fűtési időszak


2017.11.12.

53

Tk [°C]

T [h, nap]

20 °C

12 °C

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Fűtési hőfokhíd

régió adatforrás hőfokhíd

[hK]

fűtési

idény [h]

I. Pécs 68 000 4 100

II. Szeged 70 000 4 200

III. Debrecen 74 000 4 400

IV. Miskolc 78 000 4 600

V. Kékestető 100 000 5 000

Tóth Elek: Energetikai számítások a gyakorlatban (előadás)

2017.11.12.

54

Magyarország területe

5 régióra bontható

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A termodinamika I. főtétele

• A termodinamika első főtétele

a termodinamikai rendszerekre kimondja

az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy

az energia a termodinamikai folyamatok során átalakulhat,

de nem keletkezhet és nem veszhet el.

• Megfogalmazásai:

• Egy rendszer belső energiájának változása egyenlő

a rendszerrel közölt hő és

a rendszeren végzett munka összegével.

• Elszigetelt rendszer energiája állandó,

nyílt rendszer energiája annyival nő vagy csökken,

amennyivel a környezeté csökken vagy nő.

• Következménye, hogy nem létezik elsőfajú örökmozgó.

• Olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát felvesz.

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_els%C5%91_f%C5%91t%C3%A9tele

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96r%C3%B6kmozg%C3%B3

2017.11.12.

55

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_els%C5%91_f%C5%91t%C3%A9tele

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96r%C3%B6kmozg%C3%B3

A termodinamika II. főtétele

• Az egyik általános szemléletű megfogalmazás szerint, azt mondja ki, hogy

egy elszigetelt rendszer állapota az időben a termikus egyensúly felé halad.

• Megfogalmazások:

• Rudolph Clausius: Nincs olyan folyamat, amely

eredményeképpen a hő az alacsonyabb

hőmérsékletű rendszer felől a magasabb

hőmérsékletű felé adódik át.

• Lord Kelvin: Nem létezik olyan folyamat, amely

során egy hőtartály által felvett hő teljes

egészében munkává alakítható.

• Elszigetelt rendszer entrópiája (egy rendszer

rendezetlenségi foka) nem csökkenhet.

• Spontán módon csak olyan folyamatok mennek

végbe, amelyek entrópianövekedéssel járnak.

• A tétel egyik következménye, hogy

nem létezik másodfajú örökmozgó.

• Olyan gép, ami a környezetéből

felvett hőenergiát veszteségek nélkül

munkavégzésre tudja fordítani.

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_m%C3%A1sodik_f%C5%91t%C3%A9tele

https://hu.wikipedia.org/wiki/Entr%C3%B3piahttps://scontent.ftsr1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/14523001_1065048773607304_574950084776821130_n.jpg?oh=5bcacde9afac758d76ade5f84d2ca52a&oe=5861F6DA

2017.11.12.

56

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_m%C3%A1sodik_f%C5%91t%C3%A9tele

https://hu.wikipedia.org/wiki/Entr%C3%B3pia

https://scontent.ftsr1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/14523001_1065048773607304_574950084776821130_n.jpg?oh=5bcacde9afac758d76ade5f84d2ca52a&oe=5861F6DA

Hőtechnikai alapfogalmak

• Hő (energia)

• Kölcsönhatások következtében felvett vagy leadott energia

• 𝐸: 𝐽• Extenzív mennyiség

• Hőmérséklet

• Anyagok fizikai jellemzője, állapothatározó

• 𝑇: °𝐶;𝐾• Intenzív mennyiség

• Hőáram

• A hő hőmérsékletkülönbség hatására létrejövő áramlása, egységnyi idő alatt

• 𝑄:𝐽

𝑠;𝑊

• Hőáramsűrűség

• Az egységnyi felületen áthaladó hőáram

• 𝑞:𝑊

𝑚2


2017.11.12.

57

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hővezetési tényező

• Kifejezi, hogy

mekkora hőáram képes áthaladni

egységnyi vastagságú,

az áramlásra merőlegesen

egységnyi felülettel bíró anyagon,

egységnyi hőmérsékletkülönbség

hatására

• 𝜆:𝑊

𝑚𝐾

• Az anyagok testsűrűsége és a

hővezetési tényezője között

„egyenes arányosság” fedezhető fel.

• Értéke függ:

• Anyag hőmérsékletétől

• Anyag nedvességtartalmától

• Anyag testsűrűségétől és

annak változásaitól


http://www.legjobbszigeteles.hu/kepek/lambdagr.jpg

2017.11.12.

58

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.legjobbszigeteles.hu/kepek/lambdagr.jpg

Hőszigetelés / hővezetés

Szerkezet

pl.: végtelen nagy

homlokfelületű sík fal

Hőmérséklet különbség

a belső és a külső oldal

között

Hőáram indul a

melegebb oldalról a

hidegebb felé

Hőfokesés a

szerkezetben

Homogén és kvázi

homogén szerkezetek

Réteges (inhomogén)

szerkezetek


2017.11.12.

59

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hővezetés

• Egydimenziós, állandósult, forrásmentes

• Pl: palástján tökéletesen hőszigetelt rúd két végpontja között

• Pl.: végtelen nagy homlokfelületű sík fal párhuzamos felületei között

• A hőáram 𝑄 = 𝐴𝜆

𝑑𝑡1 − 𝑡2 𝑊

• Egyenesen arányos

• A hőmérséklet különbséggel

• A homlokfelület nagyságával

• Az fal hővezetési tényezőjével

• Fordítottan arányos

• A fal vastagságával

• A hőáramsűrűség 𝑞 =𝜆

𝑑𝑡1 − 𝑡2

𝑊

𝑚2

• A két felület között konstans

• Homogén anyagú fal esetén a hőmérsékletváltozás

a két felület között egyenletes


2017.11.12.

60

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hővezetés

Réteges fal esete

𝑞1 =𝜆1

𝑑1𝑡1 − 𝑡2 𝑞2 =

𝜆2

𝑑2𝑡2 − 𝑡3 𝑞3 =

𝜆3

𝑑3𝑡3 − 𝑡4

𝑞1 = 𝑞2 = 𝑞3 = 𝑞

𝑞𝑑1

𝜆1= 𝑡1 − 𝑡2 𝑞

𝑑2

𝜆2= 𝑡2 − 𝑡3 𝑞

𝑑3

𝜆3= 𝑡3 − 𝑡4

𝑞𝑑1

𝜆1+𝑑2

𝜆2+𝑑3

𝜆3=𝑡1 − 𝑡4

𝑞 =1

𝑑1𝜆1+𝑑2𝜆2+𝑑3𝜆3

𝑡1 − 𝑡4


2017.11.12.

61

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hővezetési ellenállás

• Az előző képlet bevezetve

a hővezetési ellenállás fogalmát

𝑞 =1

𝑑1𝜆1+𝑑2𝜆2+𝑑3𝜆3

𝑡1 − 𝑡4 𝑅 =𝑑

𝜆

𝑚2𝐾

𝑊

𝑞 =1

𝑅1 + 𝑅2 + 𝑅3𝑡1 − 𝑡4

𝑅0 = 𝑅1 + 𝑅2 + 𝑅3

𝑞 =𝑡1 − 𝑡4𝑅0


2017.11.12.

62

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőátadás

• Ha folyadék vagy gáz egy tőle különböző hőmérsékletű

szilárd test felületével érintkezik, akkor a közöttük hőáram indul meg.

• A hőáram nagysága: 𝑞 = 𝛼 𝑡𝑘 − 𝑡𝑓𝑊

𝑚2

• Hőátadási tényező: 𝛼:𝑊

𝑚2𝐾

az egységnyi felületen, egységnyi hőmérséklet-

különbség hatására átadott hőáram.

Értékét befolyásolja:

• Hőmérsékletkülönbség

• Felület nagysága

• Felület helyzete

• A folyadék vagy gáz áramlása

• Hősugárzás jelensége

• Hőátadási ellenállás: 𝑅𝑠 =1

𝛼

𝑚2𝐾

𝑊


2017.11.12.

63

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőátbocsátás

hőátadás + hővezetés(ek) + hőátadás = hőátbocsátás


2017.11.12.

64

𝑞 = 𝛼𝑖 𝑡𝑖 − 𝑡1 𝑞 = 𝛼𝑒 𝑡4 − 𝑡𝑒𝑞 =1

𝑑𝜆

𝑡1 − 𝑡4 𝑞 =1

1𝛼𝑖+ 𝑑𝜆+1𝛼𝑒

𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőátbocsátási tényező és ellenállás

Hőátadás

(belül)

Hővezetés

(rétegenként)

Hőátadás

(kívül)Hőátbocsátás

Hőáram 𝑞 = 𝛼𝑖 𝑡𝑖 − 𝑡1𝑞 =1

𝑑𝜆

𝑡1 − 𝑡𝑛 𝑞 = 𝛼𝑒 𝑡𝑛 − 𝑡𝑒𝑞 =

1


𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

TényezőkHőátadási tényező

(belül)

Hővezetési tényező

(rétegenként)

Hőátadási tényező

(kívül)

Hőátbocsátási

tényező

jel 𝛼𝑖 𝜆 𝛼𝑒𝑈 =

1


mértékegység𝑊

𝑚2𝐾

𝑊

𝑚𝐾

𝑊

𝑚2𝐾

𝑊

𝑚2𝐾

EllenállásokHőátadási ellenállás

(belül)

Hővezetési ellenállás

(rétegenként)

Hőátadási ellenállás

(kívül)

Hőátbocsátási

ellenállás

jel 𝑅𝑠𝑖 =1

𝛼𝑖𝑅𝑛 =𝑑

𝜆𝑅𝑠𝑒 =

1

𝛼𝑒𝑅 = 𝑅𝑖 + 𝑅𝑛 + 𝑅𝑒 =

1

𝑈

mértékegység𝑚2𝐾

𝑊

𝑚2𝐾

𝑊

𝑚2𝐾

𝑊

𝑚2𝐾

𝑊


2017.11.12.

65

+ + =

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Többrétegű fal hőátbocsátása, számpélda

A fal rétegrendje (belülről kifelé)

• 1,5 cm vakolat

• 20 cm vasbeton fal

• 0,5 cm ragasztóhabarcs

• 12 cm kőzetgyapot hőszigetelés

• 0,5 cm vékonyvakolat

Számítsuk ki a fal hőátbocsátási tényezőjét,

és szerkesszük fel a hőfoklefutási görbét!


Reisch Richárd: Az új energetikai szabályozás szerkezeti következményei In: Energiatudatos megoldások 2015. I.

2017.11.12.

66

𝑈 =1


ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Szükséges adatok

• Hőátadási tényezők:

szabvány rendelkezik róluk,

ábráról leolvashatók, megválaszthatók.

• Belső oldali 8 W/m2K

• Külső oldali 24 W/m2K

• Hővezetési tényezők:

kutatási feladat az építőanyag gyártók által deklarált tervezési értékek után,

anyagadatbázisból is kiválaszthatók (Auricon Energetic, WinWatt).

• 1,5 cm vakolat mészvakolat 0,810 W/mK

• 20 cm vasbeton fal vasbeton 1,550 W/mK

• 0,5 cm ragasztás cementvakolat 0,930 W/mK

• 12 cm kőzetgyapot hőszig. Rockwool Frontrock 0,036 W/mK

• 0,5 cm vékonyvakolat cementvakolat 0,930 W/mK

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_12_epuletenergetika/ch02s04.html

2017.11.12.

67

Épületszerkezetek és a levegő közötti

szokásos hőátadási tényezők

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_12_epuletenergetika/ch02s04.html

A fal hőátbocsátási tényezője

𝑈 =1


𝑈 =1

18 +0,0150,810 +

0,2001,550

+0,0050,930 +

0,1200,036 +

0,0050,930 +

124

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖 + 𝑅1 + 𝑅2 + 𝑅3 + 𝑅4 + 𝑅5 + 𝑅𝑠𝑒

𝑈 =1

0,125 + 0,019 + 0,129 + 0,005 + 3,333 + 0,005 + 0,042

𝑈 =1

𝑅=1

3,658= 0,273

𝑊

𝑚2𝐾

2017.11.12.

68

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A hőfoklefutási görbe adatai

• Nem ismerjük a külső és belső hőmérsékletet

• Felvehetünk tetszőleges külső és belső hőmérsékletet, pl. ti=20 °C, te=-10 °C

• Tekinthetjük a külső és a belső tér hőmérsékletének különbségét 1 °C-nak,

így a hőfoklefutást un. saját léptékben számítjuk

• Az egyes rétegekben kialakuló hőmérsékletesés úgy aránylik a teljes hőmérséklet-

eséshez, ahogy az egyes rétegek ellenállásai a teljes hőátbocsátási ellenálláshoz.

• A hőmérsékletkülönbségek ismeretében a hőfoklefutási görbe felszerkeszthető.

2017.11.12.

69

𝑅𝑠𝑖 = 1 𝛼𝑖 = 0,125

𝑅1 = 𝑑1 𝜆1 = 0,019

𝑅2 = 𝑑2 𝜆2 = 0,129

𝑅3 = 𝑑3 𝜆3 = 0,005

𝑅4 = 𝑑3 𝜆3 = 3,333

𝑅5 = 𝑑4 𝜆4 = 0,005

𝑅𝑠𝑒 = 1 𝛼𝑒 = 0,042

𝑅 =3,658𝑚2𝐾

𝑊

𝑅𝑠𝑖 Σ𝑅 = 0,034 𝑅1 Σ𝑅 = 0,005 𝑅2 Σ𝑅 = 0,035 𝑅3 Σ𝑅 = 0,001 𝑅4 Σ𝑅 = 0,911 𝑅5 Σ𝑅 = 0,001 𝑅𝑠𝑒 Σ𝑅 = 0,011

ARÁNYOKösszesen 1

𝑡𝑖 − 𝑡1 = 0,034 ∙ 30 = 1,03𝑡1 − 𝑡2 = 0,005 ∙ 30 = 0,15𝑡2 − 𝑡3 = 0,035 ∙ 30 = 1,06𝑡3 − 𝑡4 = 0,001 ∙ 30 = 0,04𝑡4 − 𝑡5 = 0,911 ∙ 30 = 27,34𝑡5 − 𝑡6 = 0,001 ∙ 30 = 0,04𝑡6 − 𝑡𝑒 = 0,011 ∙ 30 = 0,34

HAΔ𝑇 = 30 °𝐶

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A hőfoklefutási görbe felszerkesztése

2017.11.12.

70

𝑡𝑖 = 20 °𝐶𝑡1 = 20 − 1,03 = 18,97 °𝐶𝑡2 = 18,97 − 0,15 = 18,82 °𝐶𝑡3 = 18,82 − 1,06 = 17,76 °𝐶𝑡4 = 17,76 − 0,04 = 17,72 °𝐶𝑡5 = 17,72 − 27,34 = −9,61 °𝐶𝑡6 = −9,61 − 0,04 = −9,66 °𝐶𝑡𝑒 = −9,66 − 0,34 = −10,00°𝐶

tit1 t2 t3 t4

t5

t6 te

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőfok- és páralefutás a réteges szerkezetben

Rétegrend

(kintről befelé):

• 1,5 cm

homlokzati vakolat

• 10 cm

égetett agyagtégla

falazat, válaszfallapból

• 3 cm

kiszellőztetett légrés

• 12 cm

kőzetgyapot

hőszigetelés

• 30 cm

vályogtégla kitöltő

falazat, teherhordó

égetett agyagtégla

pillérekkel,

falszakaszokkal

• 1,5 cm

agyagvakolat

WinWatt diagram (fent)

Auricon Energetic diagram (lent)

2017.11.12.

71

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Páralecsapódás a szerkezetben

Ha a vizsgálat szerint a szerkezet kondenzáció veszélyes:

• Részletesebb vizsgálat (nem állandósult folyamatra) igazolhatja a megfelelőséget

• Állandósult folyamat kialakulásához hónapokra lenne szükség

• B30-as falazat 60 nap, 20 °C, 65 % belső és -2 °C, 90 % külső légállapot esetén

• Rétegrend rétegeinek cseréje

• Ideálisan kialakított rétegrendben a páravezetési ellenállások

belülről kifele haladva egyre csökkennek!

• Rétegrend kiegészítése párafékező réteggel

• Belső oldal közelében

• Rétegrend kiegészítése páraszellőző réteggel

• Külső oldal közelében

• Tökéletes kiszellőztetés:

2-5 cm légréteg, vonal menti, folytonos kiszellőzéssel

• Részleges kiszellőztetés:

kisebb légrés, pontszerű kiszellőztetés, nagy áramlási ellenállás

többdimenziós páraáramlás jön létre


2017.11.12.

72

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőátbocsátási tényező számítás példa

A falszerkezet rétegrendje hőátadási tényezők, anyagok hővezetési tényezője

• belső oldali hőátadás αi=8 W/m2K

• 1,5 cm belső oldali javított mészvakolat λ=0,870 W/mK

• 30 cm kohóhabsalak beton nagyblokk indokolt sűrűség: 1800 kg/m3, mivel szerkezeti beton λ=0,700 W/mK

• 60×30 cm keresztmetszetű pillérekkel a pillérek hőhíd hatását egyszerűsített számításnál nem tudjuk figyelembe venni

• 1,5 cm külső oldali javított mészvakolat λ=0,870 W/mK

• 1 cm kőporos nemesvakolat λ=0,990 W/mK

• 0,5 cm ragasztó, pontokban és a hőszigetelő táblák peremén ha a bezárt légréteg

egyenértékű hőátbocsátási ellenállását vesszük R=0,110 m2K/W; R=d/λ; λ=d/R=0,005/0,110=0,045 W/mK

ha a ragasztót cementvakolatként vesszük figyelembe, célszerű ezt alkalmazni, mivel ez a rosszabb λ=0,930 W/mK

• 15 cm inhomogén kőzetgyapot hőszigetelés, ragasztással és dűbelezéssel rögzítve – Rockwool Frontrock λ=0,036 W/mK

műanyag fejű, 8 mm-es, horganyzott acél, beütőszeges, műanyag tárcsás dűbel, 6 db/m2

ha felületarányosan veszem figyelembe A=6×r2π=6×0,0042×3,14, 0,03%; λ=0,600 W/mK

ha a dűbelek pontszerű hőátbocsátási tényezőjét veszem figyelembe, műanyaggal védett dűbel 6 db, χp=0,004 W/K

• 0,5 cm vékonyvakolat rendszer – cementvakolatként vesszük figyelembe λ=0,930 W/mK

• külső oldali hőátadás αe=23 W/m2K

A fal rétegtervi hőátbocsátási tényezőjének számítása:

Gyakorlati épületfizika: 1. gyakorlati zárthelyi feladat. Hőtechnikai feladatok. 2015. október 30.

2017.11.12.

73

𝑼 =1


+ 𝑙𝛹 + 𝑛𝛸

=1

18+0,0150,870+0,3000,700+0,0150,870+0,0100,990+0,0050,930+0,1500,036+0,0050,930+123

+ 0 + 6 ∙ 0,004 = 𝟎, 𝟐𝟑𝟐𝑾

𝒎𝟐𝑲

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

„Hát nem csodálatos dolog a fizika!?”

http://civilhetes.net/sites/default/files/kepek/2015-11-10-oveges-professzor_0.jpg

2017.11.12.

74

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://civilhetes.net/sites/default/files/kepek/2015-11-10-oveges-professzor_0.jpg

Hőszigetelendő épületszerkezetek

Bozsaky Dávid: Építési hőszigetelő anyagok, 19. oldal

2017.11.12.

75

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Szerkezetek előírt hőátbocsátási tényezői

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról


2017.11.12.

76

Épülethatároló szerkezet U1.m [W/m2K] U5.m [W/m2K]

Külső fal / Homlokzati fal 0,45 0,24

Lapostető 0,25 0,17

Padlásfödém / Padlás és búvótér alatti födém 0,30 0,17

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17

Alsó zárófödém árkád felett / Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett / terek felett 0,50 0,26

Üvegezés 1,00

Különleges üvegezés (magas akusztikai és biztonsági követelményű) 1,20

Homlokzati üvegezett nyílászáró, fa vagy PVC keretszerkezettel 1,60 1,15

Homlokzati üvegezett nyílászáró, fém keretszerkezettel 2,00 1,40

Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50

Homlokzati üvegfal (az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag) 1,50 1,40

Üvegtető 1,45

Tetőfelülvilágító / Tetőfelülvilágító füstelvezető kupola 2,50 1,70

Tetősík ablak 1,70 1,25

Homlokzati üvegezetlen kapu / Ipari és tűzgátló ajtó és kapu 3,00 2,00

Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 1,45

Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 0,26

Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 1,50

Talajjal érintkező fal 0-1 m / Lábazati fal, talajjal érintkező fal 1 m mélységig 0,45 0,30

Talajon fekvő padló (a kerület mentén 1,5 m széles sávban / egész) 0,50 0,30

Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) 1,00

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Rétegtervi hőátbocsátási tényező

• U rétegtervi hőátbocsátási tényező, rendeletben foglalt követelményszintnek megfeleltetendő

• Rsi, Rse belső és külső oldali hőátadási ellenállások

• d rétegvastagság

• λ hővezetési tényező deklarált értéke

MSZ EN ISO 10456:2007 szerint a hővezetési tényező korrekciós tényezői• FT korrekciós tényező a hőmérséklet miatt

• Fm korrekciós tényező a nedvességtartalom miatt

• Fa korrekciós tényező az öregedés miatt

MSZ EN ISO 6946:2007 szerint a hőátbocsátási tényező korrekciós tényezői• ΔUg a légrések korrekciója

• ΔUf a mechanikai rögzítések korrekciója

• ΔUr a fordított rétegrendű tetők korrekciója

MSZ EN ISO 10211:2008 szerint a hőhidasság figyelembe vétele• l vonalmenti hőhíd hossza

• Ψ vonalmenti hőátbocsátási tényező

• n pontszerű hőhidak darabszáma

• Χ pontszerű hőátbocsátási tényező

Reisch Richárd: Az új energetikai szabályozás szerkezeti következményei In: Energiatudatos megoldások 2015. I.

2017.11.12.

77

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖 + 𝑑

𝜆𝐹𝑇𝐹𝑚𝐹𝑎+ 𝑅𝑠𝑒

+ ∆𝑈𝑔 + ∆𝑈𝑓 + ∆𝑈𝑟 + 𝑙Ψ + 𝑛Χ

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Inhomogén rétegek

• Változó vastagságú réteg

• Pl.: lejtésképző hőszigetelés lapostetőben

• Az átlagos vastagsággal számolhatunk

• Két vagy több különböző hővezetési képességű anyag egy rétegben

• Pl. acélbetétekkel átszúrt hőszigetelés (jó közelítéssel)a hőhidat egydimenziós hővezetéssel vehetjük figyelembe,eltekinthetünk a vasbetétek palástján végbemenő hőátbocsátástól.

•𝜆𝑎𝑐é𝑙

𝜆ℎ𝑜𝑠𝑧𝑖𝑔=50,000𝑊/𝑚𝐾

0,040𝑊/𝑚𝐾= 1250

• Pl. hőszigetelés faváz között (kevésbé jó közelítéssel)

•𝜆𝑓𝑎

𝜆ℎ𝑜𝑠𝑧𝑖𝑔=0,130𝑊/𝑚𝐾

0,040𝑊/𝑚𝐾= 3,25

• Az inhomogén réteg hővezetési tényezője súlyozással számítható


http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_thermal_conductivities

2017.11.12.

78

𝑑 =𝑑𝑚𝑖𝑛 + 𝑑𝑚𝑎𝑥2

𝜆 =𝐴𝑎𝜆𝑎 + 𝐴𝑠𝑧𝜆𝑠𝑧𝐴𝑎 + 𝐴𝑠𝑧

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖 + 𝑑


+ ∆𝑈𝑔 + ∆𝑈𝑓 + ∆𝑈𝑟 + 𝑙Ψ + 𝑛Χ

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Légréteges szerkezet

• Szerkezet légrétegében

• A légrétegben nincs hővezetés

• A határoló felületek és a légréteg között hőátadás

• A két határoló felület között sugárzásos hőcsere

• A levegő mozoghat, elszállíthatja a hőt

• Bonyolult > légréteg egyenértékű ellenállása

• Átszellőztetettség

• Nem, vagy gyengén kiszellőztetett a légréteg akkor, ha

• vízszintes helyzetben

a légréteg és a külső levegő közötti nyílások felülete kisebb,

mint 5 cm2 az egységnyi, 1 m2 homlokfelületre (0,05 %)

• függőleges helyzetben

ezen felül a nyílások felülete kisebb,

mint 5 cm2 1 m hosszra

• Közepesen kiszellőztetett a légréteg akkor, ha

• az előző viszonyszámok értéke 5-15 cm2/m2 (0,05-0,15 %)

• illetve 5-15 cm2/m

• Intenzíven kiszellőztetett a légréteg akkor, ha

• a nyílások fajlagos felülete 15 cm2/m2-nél nagyobb (0,15 %)


2017.11.12.

79

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Légréteg egyenértékű hővezetési ellenállása

A légréteg fajtájaA légréteg

felületképzése

A légréteg

vastagsága [mm]

A hőáram iránya

vízszintes alulról felfelé felülről lefelé

Nem vagy

gyengén

szellőztetett

Szokványos

1 0,035 0,035 0,035

5 0,11 0,11 0,11

10 0,15 0,13 0,15

20 0,17 0,14 0,20

50 0,17 0,14 0,21

Visszaverő

1 0,07 0,07 0,07

5 0,22 0,22 0,22

10 0,30 0,25 0,30

20 0,35 0,28 0,40

50 0,35 0,28 0,42

Közepesen

szellőztetett

Szokványos

1 0,017 0,017 0,017

5 0,05 0,05 0,05

10 0,07 0,06 0,07

20 0,08 0,07 0,10

50 0,08 0,07 0,10

Visszaverő

1 0,035 0,035 0,035

5 0,10 0,10 0,10

10 0,14 0,12 0,14

20 0,16 0,14 0,20

50 0,16 0,14 0,20


2017.11.12.

80

Az adatok csak téli időszakra alkalmazhatók!

Intenzíven átszellőztetett szerkezet esetén:

• részletes energiamérleg készítendő.

• közelítésként feltételezhető, hogy az abban uralkodó hőmérséklet a külső hőmérséklet.

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖 + 𝑑𝜆+ 𝑅𝑠𝑒

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Légréteg egyenértékű hővezetési ellenállása


2017.11.12.

81

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Hőhidak

• Többdimenziós hőeloszlás = hőhíd

• Hőhidak kialakulásának okai:

• Geometriai forma geometriai hőhíd

• Különböző hővezetési tényezőjű anyagok összeépítése szerkezeti hőhíd

• Egyenlőtlen felületi hőmérséklet-eloszlása

• Hőhídmentes szerkezet nincs!

• Vizsgálatuk bonyolult

• Közelítő módszereket alkalmazunk

• Végeselemes szimuláció, megfelelő programokat és nagy számítási kapacitást igénnyel



2017.11.12.

82

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Többdemenziós hővezetés

• A hőáramok az útjukba eső ellenállások leküzdésével

un. disszipációs munkát végeznek

• Az áramkép úgy alakul, hogy a munka minimális legyen

• Az áramképet befolyásoló tényezők

• Anyagok hővezetési tényezői

• Geometriai úthossz

• Rendelkezésre álló keresztmetszet

• Hőáramok szemléltetése

• Izotermákkal

• Az áramlás útvonalai

az izotermák

ortogonális trajektóriái


2017.11.12.

83

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhidak vizsgálata

Hőhidak általában …

• vagy vonal mentén jelentkező jelenségek

• Hőhíd keresztmetszetének izotermikus képe jellemzi

• Hőhíd zavarási sávja általában a szerkezetvastagság kétszerese mindkét irányban

• Vonalmenti hőátbocsátási tényező

• Mesterségesen kreált egyszerűsítő mutató

1 m vonalmenti hőhíd többlet hőveszteségének jellemzésére

• Fizikailag értelmezhetetlen

• Hőveszteség számítása a segítségével:

• vagy pontszerűen jelentkező jelenségek

• Hőhíd keresztmetszetének izotermikus képe jellemzi

• Pontszerű hőátbocsátási tényező

• Mesterségesen kreált egyszerűsítő mutató

1 db pontszerű hőhíd többlet hőveszteségének jellemzésére

• Fizikailag értelmezhetetlen

• Hőveszteség számítása a segítségével:


2017.11.12.

84

Ψ:𝑊

𝑚𝐾

𝑄 = 𝑙Ψ 𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

Χ:𝑊

𝐾

𝑄 = 𝑛Χ 𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Dűbelek pontszerű hőhídként

A dűbel kialakítása χp [W/K]

• Műanyag szeges 0

• Nemesacél feszítőelemes (pl. fúródűbeles) 0,001

• Süllyesztett tányérnál hőszigetelő pogácsás 0,002

• Süllyesztett acél csavarfejnél hőszigetelő dugós 0,002

• Süllyesztett acél csavarfejnél légréteges 0,002

• Műanyag fejű nemesacél csavaros (szeges) 0,002

• Műanyag fejű horganyzott acélcsavaros (szeges) 0,004

• Műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros, Ø8 mm-es 0,006

• Műanyaggal nem védett fejű acélcsavaros, Ø10 mm-es 0,008

Dr. habil. Kocsis Lajos: Homlokzati hőszigetelések dűbelezésének hőhídhatásai

2017.11.12.

85

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖 + 𝑑


+ ∆𝑈𝑔 + ∆𝑈𝑓 + ∆𝑈𝑟 + 𝑙Ψ + 𝑛Χ

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhíd vizsgálat - példa

• Szerkezeti váz

• Végeselemes modell, elemi cellák

• Izotermák

• Színezett hőfokesési ábra

• Számítás: vonalmenti hőátbocsátási tényező

Készült a THERM 7.4 programmal


2017.11.12.

86

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhidak - példa

Higi Balázs: Belső oldali hőszigetelések, tanulmány, 2012.

2017.11.12.

87

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhíd vizsgálat - példa

Zöld András: Energiatudatos építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

2017.11.12.

88

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhídmentes szerkezeti kialakítás

Dohanek Ádám: Passzívházak építéstechnológiája és szerkezeti megoldásai

Adolf W. Sommer: Passzívházak – tervezés, szerkezet, csomópontok, példák

2017.11.12.

89

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhídak okozta hőveszteségek

Wienerberger K+F füzetek – Épületfizika http://www.wienerberger.hu/

2017.11.12.

90

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Vonalmenti hőátbocsátási tényező számítása

A vonalmenti hőátbocsátási tényező meghatározása történhet:

• hőhídkatalógus vagy, ±20%

• az „MSZ EN ISO 10211:2008. Hőhidak az épületszerkezetekben.

Hőáramok és felületi hőmérsékletek. Részletes számítások”

című szabvány vagy, ±20%

• az „MSZ EN ISO 14683:2008. Hőhidak az épületszerkezetekben.

Vonal menti hőátbocsátási tényező. Egyszerűsített módszer és

felülírható kiindulóértékek” című szabvány vagy, ±50%

• az „MSZ EN ISO 13370:2008. Épületek hőtechnikai viselkedése.

Hőátvitel a talajban. Számítási módszerek” című szabvány vagy,

• számítógépes (végeselemes) hőhíd szimuláció alapján. ±5%

Lukács Dorottya: Hőhidak különböző vizsgálati módszereinek bemutatása

a soproni Trefort téri óvoda utólagos hőszigetelésén, szakdolgozat, 2012.

2017.11.12.

91

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhíd vizsgálat szoftverrel

AnTherm Thermal Bridge Visualization - window/frame/wall junction. http://youtu.be/QUCJnrY6GjA

2017.11.12.

92

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://youtu.be/QUCJnrY6GjA

Hőhídkatalógus

„Az EnEV a számításokhoz a

külső méreteket írja elő,

ezért ezen

hőhídkatalógusban

kizárólag ψk külső méretekre

vonatkoztatott

hőhídveszteségi tényezőket

alkalmazunk.”

Magyarországon az

épületenergetikában mindig

belső méretekkel

számolunk!

http://www.ytong.hu/hu/docs/070910_YTONG_hohidkatalogus.pdf

2017.11.12.

93

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.ytong.hu/hu/docs/070910_YTONG_hohidkatalogus.pdf

Hőhidak vizsgálata – példa



2017.11.12.

94

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Felülírható kiindulóértékek



MSZ EN ISO 14683:2008. Hőhidak az épületszerkezetekben. Vonal menti hőátbocsátási tényező.

2017.11.12.

95

C1 Pozitív falsarok

ψ=0,15 W/mK

R5 Tetőcsatlakozás

ψ=0,80 W/mK

F1 Külső fal,

közbenső födém

ψ=0,10 W/mK

IW1 Belső

falcsatlakozás

ψ=0,10 W/mK

W18 Nyílászáró

ψ=0,20 W/mK

IW6 Belső fal,

zárófödém

ψ=0,10 W/mK

G5 Külső fal, padló

ψ=0,75 W/mK

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Falsarok végeselemes modellje – Blocon Heat3



2017.11.12.

96

𝑄 = 𝐴𝑈 + 𝑙Ψ 𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

𝑄 = 1𝑈1 + 1𝑈2 + 1Ψ 1𝑄 = 𝑈1 + 𝑈2 +Ψ

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőhidak vizsgálata – példa



2017.11.12.

97

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Vonalmenti hőátbocsátási adatok becslése

Hőhíd típusa Ψ[W/mK]

• Nyílászáró kerülete 0,15

• Nyílászáró kerülete, ha a tok a hőszigetelés síkjában van 0,00

• Falazott szerkezet sarka 0,10

• Utólagosan hőszigetelt fal sarka 0,15

• Falazott fal és belső fal T csatlakozása 0,06

• Utólagosan hőszigetelt fal és belső fal T csatlakozása 0,03

• Fal és födém csatlakozása (hőszigetelt) 0,15

• Utólagosan hőszigetelt fal és födém csatlakozása 0,03

• Párkány, attika 0,20

• Erkélylemez, loggia pofafal 0,25

Egyéb hőhíd

• Ha az eredeti rétegterv 0,1 m-nél kisebb sávon szakad meg 0,25 Ur

• Ha az eredeti rétegterv 0,1 m-nél nagyobb sávon szakad meg 0,50 Ur

• Ahol Ur az eredeti rétegterv hőátbocsátási tényezője


2017.11.12.

98

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőveszteség-számítás egy helyiségre


2017.11.12.

99


ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőveszteség-számítás egy helyiségre

• Megjegyzések

• Közelítő módszer, az Ytong hőhídkatalógusának (sic!) adataival

• A külső és belső hőmérséklet egységnyi (1 K) különbségére

• Fal U [W/m2K] A [m2] UA [W/K]

• Rétegrendnek megfelelően 0,440 15,12 6,653

• Ablak 1,400 3,78 5,292

• Felületek összesen 11,945

• Hőhidak Ψ [W/mK] l [m] Ψl [W/K]

• 1. falsarok (geometriai) 0,185 2,70 m 0,500

• 2. ablak függőleges (szerkezeti) 0,038 3,60 m 0,137

• 2. ablakpárkány (szerkezeti) 0,017 2,10 m 0,036

• 2. ablak feletti áthidalás (szerkezeti) 0,057 2,10 m 0,120

• 3. födémcsatlakozás (szerkezeti) 0,090 7,00 m 0,630

• 4-5. belső fal csatlakozása (geometriai) 0,009 2,70 m 0,024

• Hőhidak összesen 1,447

• Hőveszteség összesen 8,100


http://www.xella-usa.com/downloads/hun/documentation/070910_YTONG_hohidkatalogus.pdf

2017.11.12.

100


ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező

A felületi, szerkezeti csatlakozásoknál keletkező hőhídveszteségeket

• a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 10211 szabvány szerinti

vagy azzal azonos eredményt adó számítás alapján,

• b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint:

𝑈𝑅 = 𝑈 1 + kell figyelembe venni.

A korrekciós tényező nem használható a gyártási, kivitelezési, tervezési hibák

figyelembevételére és az ezek miatt időben bekövetkezett hőhidasság

figyelembevételére (pl. hőszigetelt panelos rendszerek gyártási hibái).



2017.11.12.

101

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



Határoló szerkezetekA hőhidak hatását kifejező

korrekciós tényező, χ

Külső falak 1)

külső oldali, vagy szerke-

zeten belüli megszakí-

tatlan hőszigeteléssel

gyengén hőhidas 0,15

közepesen hőhidas 0,20

erősen hőhidas 0,30

egyéb külső falak




Lapostetők 2)




Beépített tetőteret határoló szerkezetek 3)




Padlásfödémek 4) 0,10

Árkádfödémek 4) 0,10

Pincefödémek 4)szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20

alsó oldali hőszigeteléssel 0,10

Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső

oldalon hőszigetelt falak0,05



2017.11.12.

102

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



1) [Külső falak] Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton

pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és

belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a

külső falak felületéhez viszonyítva).

2) [Lapostetők] Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-

szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a

tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

3) [Padlásfödémek] Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-

kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos

mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

4) [Árkádfödémek] A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve.



2017.11.12.

103

Határoló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége

(fm/m2) alapján

gyengén

hőhidas

közepesen

hőhidas

erősen

hőhidas

Külső falak < 0,8 0,8 - 1,0 > 1,0

Lapostetők < 0,2 0,2 - 0,3 > 0,3

Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 - 0,5 > 0,5

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Hőveszteség számítás példa

A fűtött teret határoló felületszerkezetek hőveszteségei

Falak

• felület A=3,24(5,1+3,5+5,3+3,5+6,3+6,3+10,7+3,5+3,3+6,3+1,15+1,15+3,8)

-(20×1,5×2+2×1,5×2,05)=127,93 m2

• rétegtervi hőátbocsátási tényező – korábban kiszámítva: U=0,232 W/m2K

• hőhidak – pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló

falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók

l=4×3,24+6×3,24+20×2(1,5+2)+2×2(1,5+2,05)+(5,1+3,5+5,3+3,5+6,3+6,3

+10,7+3,5+3,3+6,3+1,15+1,15+3,8)+10×3,24=278,9 m

• hőhidasság – erősen 278,9/127,93=2,18>1,0

• korrekciós tényező – külső falak, külső oldali megszakítatlan hőszigeteléssel, erősen hőhidas: χ=0,30

• eredő hőátbocsátási tényező UR=U(1+χ)=0,232*1,3=0,302 W/m2K

• hőveszteség AUR=127,93×0,302=38,58 [W/K]

Ablakok

• felület A=20(1,5×2,0)=60 m2

• rétegtervi hőátbocsátási tényező – követelményérték szerint,

„nyílászáró, fa vagy PVC keretszerkezettel”: U=1,15 W/m2K

• hőveszteség AUR=60×1,15=69,00 [W/K]


2017.11.12.

104

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Fűtetlen terekkel érintkező felületek

Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel,

hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek

(raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a

következő: (ti-tx)/(ti-te) arányban kell módosítani, ahol tx és te a fűtési idényre

vonatkozó átlagértékek.

a) Részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hőmérséklete

szabvány alapján határozható meg.

b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám

a) pincefödémek esetében 0,5,

b) padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe.



2017.11.12.

105

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Talajjal érintkező szerkezetek esetei

• Lábazati fal, pincefal, alapozás hőhídjai

• Sokváltozós modell

• geometria (mélység, magasság, szélességek)

• talaj „minősége”, összetétele és hőtechnikai tulajdonságai

• talaj „mennyisége”, mélysége a modellben,

• szerkezetek (fal, lábazati fal, aljzat, alapozás) hőtechnikai tulajdonságai

• szerkezetek kialakítása (pl.: hőhídmegszakítás)

• stb.

Nagy Balázs: Padloszerkezetek hőtechnikai modellezese es energiatudatos tervezésük

in: [Fátrai Gy., Horváth T.]: XL. Epületszerkezettani Konferencia, Győr – Pannonhalma, 2015. majus 21-22.

2017.11.12.

106

𝑄 = 𝐴𝑈𝑅 + 𝑙Ψ 𝑡𝑖 − 𝑡𝑒

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A padlószerkezet hővezetési ellenállása (R=d/λ; m2K/W)

a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban

(A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy

a lábazaton is elhelyezhető (a magasságkülönbség előjelének megfelelően).

A vízszintes és függőleges helyzetű szigetelt sávok

összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5 m.)

z (m)Szigete

-letlen

0,20-

-0,35

0,40-

-0,55

0,60-

-0,75

0,80-

-1,00

1,05-

-1,50

1,55-

-2,00

2,05-

-3,00

3,05-

4,00

4,05-

5,00

5,05-

6,00

6,05-

7,00

-6,00 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

-6,00...-4,05 0,20 0,20 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0 0 0 0

-4,00...-2,55 0,40 0,40 0,35 0,35 0,35 0,35 0,30 0,30 0,10 0,10 0 0

-2,50...-1,85 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,45 0,40 0,20 0,15 0,10 0

-1,80...-1,25 0,80 0,70 0,70 0,65 0,60 0,60 0,55 0,45 0,30 0,22 0,177 0,13

-1,20...-0,75 1,00 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,55 0,40 0,31 0,25 0,21

-0,70...-0,45 1,20 1,05 1,00 0,95 0,90 0,80 0,75 0,65 0,50 0,40 0,33 0,29

-0,40...-0,25 1,40 1,20 1,10 1,05 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,49 0,41 0,37

-0,20...+0,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,85 0,70 0,58 0,50 0,45

0,25....0,40 2,10 1,70 1,55 1,45 1,30 1,20 1,05 0,95 0,75 0,62 0,53 0,48

0,45....1,00 2,35 1,90 1,70 1,55 1,45 1,30 1,15 1,00 0,80 0,66 0,56 0,51

1,05....1,50 2,55 2,05 1,85 1,70 1,55 1,40 1,25 1,10 0,95 0,70 0,60 0,55

Talajon fekvő padlók vm. hőátbocsátási tényezői



2017.11.12.

107

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Hőveszteség számítás példa

A fűtött teret határoló szerkezetek vonalmenti hőveszteségei

Padlók

• felület – mint a födémnél A=214,95 m2

• rétegtervi hőátbocsátási tényező – követelményérték szerint, „talajon fekvő padló”: U=0,3 W/m2K

• hőátbocsátási ellenállás R=1/U=3,33 m2K/W

• szintkülönbség, padlósík és külső járda között z=4,54-3,78=0,76 m

• padló vonalmenti hőátbocsátási tényezője – táblázatból Ψ=0,80 W/mK

• padló és falcsatlakozás élhossza l= 5,1+3,5+5,3+3,5+6,3+6,3+10,7+3,5+3,3+6,3+1,15+1,15+3,8=59,9 m

• hőveszteség lΨ =59,9×0,80=47,92 [W/K]


2017.11.12.

108

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőmérsékleteloszlás időbeni változása a talajban

Berechnung der Waermeverluste des Kellerraumes ueber den Erdboden http://www.youtube.com/watch?v=3csWXp70fBw

2017.11.12.

109

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.youtube.com/watch?v=3csWXp70fBw

Hőtárolás

• Időben nem állandósult, egydimenziós, forrásmentes vezetés

• Ha egy szerkezetbe belépő hőáram több mint a kilépő

hőáram, akkor a szerkezet a különbséget feltárolja

• Az egyes elemi rétegek hővezetési ellenállásának megfelelően

• Ha egy szerkezetbe belépő hőáram kevesebb mint a kilépő

hőáram, akkor a szerkezet a különbséget kibocsátja

• Hőtároló képesség függ

• A szerkezet fajlagos tömegétől mf [kg/m2]

• A szerkezet anyagának fajhőjétől c [kJ/kgK]

• A szerkezet rétegrendjétől

• A tárolt hő változása: ∆𝑞 = 𝑚𝑓𝑐∆𝑇


2017.11.12.

110

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőtárolás

• Egy szerkezetben a feltárult hő teljes

mennyiségét a hőfoklefutási görbe alatti

terület mutatja

• A hőszigetelést arra az oldalra célszerű

tervezni, ahol a nagyobb hőmérséklet-

változások várhatók.

Rétegrend szerepe hőtároló képesség

• Csak tartószerkezet átlagos

• Csak hőszigetelés kvázi nulla

• Hőszigetelés kívül maximális

• Hőszigetelés belül minimális

• Hőszigetelés középen átlagos

A hőszigetelést arra az oldalra célszerű tervezni, ahol a nagyobb hőmérséklet-változások várhatók.

2017.11.12.

111

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőtárolás

• Jelentős, ha a külső vagy a belső

hőmérséklet időben változik

• Példa:

• Eredeti hőmérséklet: te és ti

• A külső hőmérséklet csökken

(éjjel, rossz idő esetén): t’e

• A szerkezet kibocsátja magából

a benne feltárolt hő egy részét.

(Az eredeti és az új hőfoklefutási

görbék alatti területek különbségét.)

• A folyamatban csak a belső, belső oldali

szerkezeti rétegek vesznek részt

• A feltárolt hő szerepe: nem kell nagy fűtő/hűtő teljesítményt tartalékolni, mert

• A szélsőségesen hideg/meleg időszakok kiegyenlítődnek

• A periodikus változások (pl.: napi ciklus) hatásai kiegyenlítődnek

• Alkalmazzuk:

• Nyári túlmelegedés elleni tervezéskor, ellenőrzéskor

• Hőtároló tömegre alapozott téli fűtés tervezésekor


2017.11.12.

112

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hőtárolás

• Hőtároláshoz, hőkibocsátáshoz idő kell:

• A folyamatban csak a szerkezet külső (elemi) rétegei vesznek részt

• A gyakorlatban napi ciklus esetén maximum 0,15 m2K/W hővezetési ellenállású réteggel

számolunk, mint hőfelvevő vagy hőleadó

• Példák:

• Kerámia burkolatú padló jó hőtároló kis hővezetési ellenállás

• Habalátétes szőnyegpadló rossz hőtároló nagy hővezetési ellenállás

• 0,15 m2K/W hővezetési ellenállású réteggel számolunk, ami

• vagy a belső térrel határos első szerkezeti rétegben található,

• vagy több szerkezeti rétegben található meg.

• Ha a szerkezet hőtechnikai szempontból „vékony”

• Azaz a hővezetési ellenállása kisebb mint 2×0,15=0,3 m2K/W

• Akkor a teljes hővezetési ellenállás feléhez tartozó

fajlagos hőtároló tömeget vehetjük csak számításba

• Ha valamelyik réteg fa, annak sűrűségét háromszor vesszük

• Mivel a fa fajhője a szokásos építőanyagoknak cca. háromszorosa




2017.11.12.

113

A nettó fűtött

alapterületére

vetített fajlagos

hőtároló tömege

alapján egy épület:

nehéz, ha

m ≥ 400 kg/m2;

könnyű, ha

m < 400 kg/m2.

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Késleltetés, csillapítás

Tervezési gyakorlat fogalmai a periodikus hőtárolás jellemzésére

• Késleltetés (ε)A külső hőmérséklet változásának megfelelő belső hőmérsékletváltozás késése a szerkezetek hőfelvétele,vagy hőleadása miatt

• Csillapítás (ν=tkmax-tbfmax)A külső hőmérsékletváltozás maximumának ésa belső hőmérsékletváltozás maximumának aránya


2017.11.12.

114

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Hősugárzás

• Minden test sugárzást bocsát ki.

A sugárzás intenzitása függ:

• A test felületi hőmérsékletétől

• A test felületének minőségétől

• Egy test teljes spektrumú sugárzása a

Stefan-Boltzmann törvény alapján:

• Jožef Štefan (1835-1893) karintiai származású osztrák–szlovén

matematikus és fizikus, szlovén nyelvű költő.

• 1879-ben kimondta, hogy az abszolút fekete test sugárzása az

abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos.

• Ezt később elméleti úton magyarázta meg Ludwig Boltzmann.

• A sugárzási energia mennyisége: 𝐸 = 𝐶0𝑇

100

4

• T a felszín abszolút hőmérséklete

• C0=5,672∙10-8 W/m2K4 fizikai állandó, arányszám

Reis F, Várfalvi J, Zöld A: Az épületfizika alapjai építészmérnök hallgatók számára. Műegyetemi Kiadó, Bp, 2007.http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan%E2%80%93Boltzmann-t%C3%B6rv%C3%A9nyhttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/Hot_metalwork.jpg

2017.11.12.

115

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan%E2%80%93Boltzmann-t%C3%B6rv%C3%A9ny

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a9/Hot_metalwork.jpg

Termográfia

Rahne Eric: Hőkép-galéria. http://www.termokamera.hu/galeria.htm

2017.11.12.

116

• Speciális kamera, mely

• a látható fény tartománya helyett,

• alacsony hőmérsékleti sugárzást mér/lát.

• Mért/számított hőmérséklet függ:

• anyagok emissziós tényezőjétől,

• fémek 0,04

• beton, tégla, cserép 0,93

• reflektált és környezeti hőmérséklettől,

• páratartalomtól.

• Vizsgálati cél:

• Nem a felületi hőmérsékletek mérése

• Hőmérséklet-különbségek kimutatása

• Felhasználási területek:

• Épület termográfia

• Épületgépészet vizsgálata

• Ipari diagnosztika, gépek vizsgálata

• Villamos és elektronikai mérések

• Biológiai alkalmazások

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.termokamera.hu/galeria.htm

Épület termográfia

A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola termográfiás képei

2017.11.12.

117

• Ideális körülmények a méréshez:

• Éjjel vagy borult időben– nincs zavaró napsugárzás

• 10-15 °C állandó külső-belső hőmérséklet különbség kialakulása

• Értelmezés

• Fémek hőmérséklete

• Üvegek képe, gyakran tükörkép

• Zavaró környezeti elemek

• Égbolt, távoli hideg felület

• Kiugró hőmérséklet (pl. kémény)

• Feldolgozás:

• Mérési körülmények leírása

• Képek, színskálák egységesítése

• Mérési, elemzési lehetőségek

• Értékelés, magyarázatok

• Összefoglaló jelentés készítése

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Napsugárzás

• Keletkezése

• 160 millió km távolságból érkező

• összetett elektromágneses sugárzás

• fúziós folyamatok eredménye

12 millió °C-on

• Főbb spektrumai

• Ultraibolya sugárzás

• Épületszerkezetek állagvédelmemiatt fontos

• Látható fény

• A Földre érkező sugárzási energiamajdnem fele

• Ibolyától vörösig

• Infravörös sugárzás

• A Földre érkező sugárzási energiatöbb mint fele

• Sugárzási intenzitás, energiahozama: W/m2

• Atmoszférán kívül 1300-1400 W/m2

• Földfelszínre érkező sugárzás

• Direkt sugárzás

• Diffúz sugárzás

• (Visszavert sugárzás)


https://aquariumdigest.files.wordpress.com/2010/04/98bb4-460x303xpar_solar-radiation-pagespeed-ic-3x7qr_rmr2.jpg

2017.11.12.

118

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

500 W/m2 750 W/m2 1000 W/m2

https://aquariumdigest.files.wordpress.com/2010/04/98bb4-460x303xpar_solar-radiation-pagespeed-ic-3x7qr_rmr2.jpg

Sugárzási nyereségek

régió Dél Kelet Nyugat Észak

I. 451 227 218 122

II. 433 217 209 117

III. 414 208 200 112

IV. 398 200 192 108

Tóth Elek: Energetikai számítások a gyakorlatban (előadás)

2017.11.12.

119

Magyarország területe

4 zónára bontható

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Test és sugárzás viszonyai

• Ha egy testet sugárzás ér: energiahányad

• Egy részét elnyeli abszorpciós, elnyelési tényező – a

• Egy részét visszatükrözi reflexiós, visszaverési tényező – r

• Egy részét átereszti transzmittálási, áteresztési tényező – t

• A tényezőkkel kapcsolatban mindig meg kell adni,

hogy mely sugárzási spektrumra értendők

• Látható fény, napsugárzás aN

• Alacsonyhőmérsékleti sugárzás aA

• A tényezők függvényében a testek lehetnek a+r+t=1

• Fekete test a=1 r=0 t=0

• Opaque, nem áteresztő, szürke test a>0 r>0 t=0

• Transzparens test a>0 r>0 t>0

• Áteresztő ≠ átlátszó

• előbbi egy sugárzási spektrumra,

• utóbbi a látható fény spektrumára vonatkozik!

• Szelektív felületképzésekkel változatos aN/aA viszonyok érhetők el.


http://www.mgepitesz.hu/energiatanusitas/I_6.jpg

2017.11.12.

120

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.mgepitesz.hu/energiatanusitas/I_6.jpg

Opaque szerkezetek sugárzási mérlege

Opaque szerkezet felületét I[W/m2] intenzitású napsugárzás éri

• A felület a sugárzás egy részét visszaveri (qr)

• A test a napsugárzásra vonatkoztatott abszorpciós

tényezője szerinti sugárzási hányadot elnyeli,

a külső felület felmelegszik (qa)

• Hővezetés indul meg a mélyebb rétegek felé (qv)

• Az hőt a szerkezet feltárolja önmagában

• Többlet esetén a túloldalán átadja környezetének

• A külső felületen hőátadás játszódik le (qe)

• A felület hőt sugároz a felület emissziós

tényezőjétől (ε=aA) függő mértékben (qs)

• Az érkező és a távozó hőáram összege azonos.


2017.11.12.

121

1 = 𝑎𝑁 + 𝑟𝑁

𝑞𝑟 = 𝑟𝑁𝐼

𝑞𝑎 = 𝑎𝑁𝐼

𝑞𝑣 =𝑑

𝜆𝑡𝑓𝑒 − 𝑡𝑓𝑖

𝑞𝑒 = 𝛼𝑒 𝑡𝑓𝑒 − 𝑡𝑒

𝑞𝑠 = 𝛼𝐴𝐶0𝑡𝑓𝑒

100

4

𝑞𝑎 = 𝑞𝑣+𝑞𝑒+𝑞𝑠

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Transzparens szerkezetek sugárzási mérlege

Transzparens szerkezet felületét I[W/m2] napsugárzás éri

• A felület a sugárzás egy részét visszaveri (qr)

• A test a napsugárzásra vonatkoztatotttranszmittálási, áteresztési tényezőjeszerinti sugárzási hányadot átengedi (qt)

• A test a napsugárzás egy részét elnyeli,így a test felmelegszik (qa)

• Hővezetés indul meg (qv), nem jelentős

• A felesleges hőt a külső és belső felületein hőátadással leadja (qe, qi)

• A külső és belső felületein hőt sugároz (qse, qsi)

• Az érkező hőáram: 𝐼 = 𝑞𝑏+𝑞𝑘+𝑞𝑡

• A belső térbe jutó hőáram: 𝑞𝑏 = 𝑞𝑡+𝑞𝑖+𝑞𝑠𝑖

• A külső térbe visszajutó hőáram: 𝑞𝑘 = 𝑞𝑟+𝑞𝑒+𝑞𝑠𝑒


2017.11.12.

122

𝐼

𝑞𝑡𝑞𝑎

𝑞𝑟

𝑞𝑠𝑖 𝑞𝑠𝑒

𝑞𝑖 𝑞𝑒

1 = 𝑎𝑁 + 𝑟𝑁 + 𝑡𝑁

𝑞𝑟 = 𝑟𝑁𝐼𝑞𝑎 = 𝑎𝑁𝐼𝑞𝑡 = 𝑡𝑁𝐼

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Transzparens szerkezetek

• A transzparens épületszerkezetek általában nem egy rétegűek

• Több üvegtábla

• Bevonatok

• Légrétegek

• Árnyékoló szerkezet

• A hőtranszport-folyamatok bonyolultabbak

• Többszörös hőátadás

• Sugárzásos hőcserék, visszaverődésekkel

• Hőáramlás légrétegben

• Igények évszakonként, napszakonként

változnak, sőt ellentétesek

• Természetes világítás

• Nyári felmelegedés elleni védelem

• Passzív napenergia hasznosítás télen

• Tájolás függő üvegezés választás


2017.11.12.

123

döntés nyáron télen

nappal ? ?

éjjel ? ?

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Üvegházhatás

• Helyiségbe transzparens épületszerkezeten, üvegezésen keresztül napsugárzás jut be(fény és rövidhullámú infrasugárzás)

• A belső opaque szerkezetek a hősugárzást

• Részben elnyelik (aN=0,8-0,9)

• Részben visszatükrözik, majd tükrözve nyelik el

• Az elnyelt hősugárzással a szerkezetek

• (Lassan) felmelegítik magukat, hővezetéssel

• (Gyorsan) felmelegítik a belső levegőt, hőátadással

• Saját hőmérsékletének megfelelően hőt sugároznak

• A szerkezetek sugárzása hosszúhullámú infrasugárzás

• Ez tovább melegíti a szerkezeteket

• De az üvegszerkezeten nem tud kijutni, mert azok áteresztési tényezője hosszúhullámú sugárzásra alacsony

• A helyiségbe zárt hő távozhat

• Hőátbocsátással a határoló szerkezeteken keresztül

• Szellőző levegővel együtt


2017.11.12.

124

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

4-16Ar-4 Low-E üvegezés

http://www.buildmantra.com/blog/wp-content/uploads/2014/03/Low-E-Double-Glazing.jpg

2017.11.12.

125

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.buildmantra.com/blog/wp-content/uploads/2014/03/Low-E-Double-Glazing.jpg

Transzparens szerkezetek

• Áteresztett hányad befolyásolható

• Az elnyelt és/vagy a visszavert hányad növelésével

• Elnyelt hő egy része bejut

• Visszavert hő kint marad

• Transzparens szerkezet anyagának,

felületének módosításával növelhető

• Külső nemesfém tükröző réteggel a visszavert hányad

• Üveg anyagába kevert fémoxiddal az elnyelt hányad

• Belső felület bevonatolásával, a belső infravörös hő

pl. low emissivity coating visszavert hányada

• Fototróp, fényre sötétedő üvegezéssel a visszavert hányad

• Termotróp, hőre sötétedő üvegezéssel a visszavert hányad

• Árnyékolókkal

• Kívül / Belül

• Fix / Mozgatható

• Csak árnyékol / Hőszigetel is


2017.11.12.

126

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Transzparens szerkezetek sugárzás átbocsátása

MSZ EN 14501:2006 alapján

g összenergia átbocsátási tényező

• értéke megmutatja az adott üveg

sugárzásátbocsátó képességét a ráeső

napsugárzáshoz képest

• az etalon 3 mm-es üveg g értéke 0,87

• gnyár = g * gárnyékoló

• gtél = g

Fc árnyékolási együttható (gárnyékoló)

• értéke megmutatja, hogy az árnyékolás nélküli

szerkezethez képest az árnyékolt szerkezet,

megegyező körülmények esetén, milyen

arányban engedi a beltérbe jutni a napenergiát

• 0,0-1,0 közötti érték

N naptényező

• értéke megmutatja, hogy a 3 mm-es normál

floatüveghez képest az adott szerkezet,

megegyező körülmények esetén, milyen

arányban engedi a beltérbe jutni a napenergiát

Tóth Elek: Energetikai számítások a gyakorlatban, előadás

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/kepek/nes-arnyekolok-2

2017.11.12.

127

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/kepek/nes-arnyekolok-2

Transzparens szerkezetek hőátbocsátási tényezője

• Uw nyílászáró átlagos hőátbocsátási tényezője

• Af tok és szárny felülete

• Uf tok és szárny hőátbocsátási tényezője

• Ag üvegfelület

• Ug üveg hőátbocsátási tényezője

• lg üvegperem hossza

• Ψg üvegperem

vonalmenti hőátbocsátási tényezője

• le beépítési hézag hossza

• Ψe beépítési hézag

vonalmenti hőátbocsátási tényezője

Rehau Quality, Ablak Design szoftver

Rehau Geneo plus, konszignációs tervrészlet, családi ház, Gyarmat

2017.11.12.

128

𝑈𝑤 =𝐴𝑓𝑈𝑓 + 𝐴𝑔𝑈𝑔 + 𝑙𝑔Ψ𝑔 + 𝑙𝑒Ψ𝑒

𝐴𝑔 + 𝐴𝑓

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Sugárzási hőnyereségek

• Direkt sugárzási nyereség fűtési idényre vonatkoztatva (Qsd) [W]

• Részletes számítási módszer esetén akövetkező összefüggéssel lehet meghatározni:

• 𝜀 hasznosítási tényező

• nehéz szerkezetű épületekre: 0,75

• könnyűszerkezetű épületekre: 0,70

• 𝐴ü az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva [m2]

• 𝑄𝑇𝑂𝑇 sugárzási energiahozam a fűtési idényrefajlagos hőveszteségtényező számításához [kWh/m2/a]

• Észak: 100 kWh/m2/a;

• Kelet és Nyugat: 200 kWh/m2/a;

• Dél: 400 kWh/m2/a

• 𝑔 az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége

• Egyszerűsített számítási módszer esetén:

• elhanyagolható vagy

• az északi tájolásra vonatkozó sugárzási energiahozammal számítható.

• Indirekt sugárzási nyereség (Qsid) [W]

• Részletes számítási módszer esetén: az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerint, vagy azonos eredményt adó módszerrel lehet meghatározni, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyűjtő fala.

• Egyszerűsített számítási módszer esetén a számítás elhagyható.



2017.11.12.

129

𝑄𝑠𝑑 = 𝜀 𝐴ü𝑄𝑇𝑂𝑇𝑔

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata

Δ𝑡𝑏𝑛𝑦á𝑟 a belső és külső hőmérséklet napi középértékeinek

különbsége nyári feltételek között [K]

• 𝑄𝑠𝑑𝑛𝑦á𝑟 = 𝐴ü𝐼𝑛𝑦á𝑟𝑔𝑛𝑦á𝑟 nyári sugárzási hőterhelés

• 𝐴ü az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva [m2]

• 𝐼𝑛𝑦á𝑟 sugárzási energiahozam átlagintenzitás nyári túlmelegedés

kockázatának számításához [W/m2]

• Észak: 85 W/m2; Kelet, Dél és Nyugat: 150 W/m2

• 𝑔𝑛𝑦á𝑟 az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet együttesének

összesített sugárzásátbocsátó képessége

• 𝐴𝑁 (fűtött) hasznos alapterület [m2]

• 𝑞𝑏 belső hőnyereség átlagos értéke [W/m2]• Lakóépületek: 5 W/m2; Irodaépületek: 7 W/m2; Oktatási épületek: 9 W/m2

• 𝐴𝑈 + 𝑙Ψ transzmissziós hőveszteségek összesen

• 𝑉 a fűtött térfogat, belméretek szerint számolva [m3]

• 𝑛𝑛𝑦á𝑟 légcsereszám nyáron [1/h]



2017.11.12.

130

Δ𝑡𝑏𝑛𝑦á𝑟 =𝑄𝑠𝑑𝑛𝑦á𝑟 + 𝐴𝑁𝑞𝑏

𝐴𝑈 + 𝑙Ψ + 0,35𝑉𝑛𝑛𝑦á𝑟

a légcsereszám

tervezési értékei

nyáron,

természetes

szellőztetéssel

nyitható

nyílások

eg

y ho

mlo

kzato

n

töb

b h

om

lokz

ato

n

éjszakai

szellőz-

tetés

nem

lehet-

séges

3 6

lehet-

séges5 9

Követelmény:

Δtbnyár < 3 Knehéz épület-

szerkezetek esetén

Δtbnyár < 2 Kkönnyű épület-

szerkezetek esetén

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


A primer energiaigény számítása

• Minden épületgépészeti rendszer esetében meghatározandó

• Nettó energia igény számítása

• A rendszer veszteségeinek meghatározása

• Villamos segédenergia-igény meghatározása

• Primerenergia-igény meghatározása

• Egyszerűsített és részletes számítási módszerek is alkalmazhatók

• Számos alapadatot rögzít a rendelet táblázatokban,

de saját adatokkal is számolhatunk a szabályokat betartva

• Egyszerűbb épületnél épületengetikai szoftverben a gépészeti rendszerek

megfelelő opcióit kiválasztva megoldható a számítás

• Bonyolultabb épületnél épületgépész konzultáció javasolt

• Példák

• Egyszerű ember lakása, lakóháza:

• Tehetős ember lakóháza

• Meglévő régi iskola:

• Új, igényes irodaház:

2017.11.12.

131

𝐸𝑝 = 𝐸𝐹+𝐸𝐻𝑀𝑉+𝐸𝐿𝑇+𝐸ℎű+𝐸𝑣𝑖𝑙𝑙+𝐸𝑛𝑦




ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A primer energiaigény számítása

• A fűtés primer energia igénye

• A melegvízellátás primer energia igénye

• A szellőzési rendszerek primer energia igénye

• A gépi hűtés fajlagos éves primer energiafogyasztása

• A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása

• Az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok



2017.11.12.

132

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Primer energia átalakítási tényezők

Energia e

elektromos áram 2,50

csúcson kívüli elektromos áram 1,80

földgáz 1,00

tüzelőolaj 1,00

szén 1,00

megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia,

a biogázok energiája, fapellet, agripellet0,60

megújuló: nap-, szél-, hullám energia, vízenergia, a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia 0,00

Távfűtés esetén, energiaforrás* kapcsolt hőtermelés mértéke*

földgáz-, szén-, olajtüzelés, nukleáris, min. 50% 0,83

egyéb nem megújuló, nem biomassza hulladéktüzelés nincs 1,26

biomassza, fapellet, agripellet, biogáz, egyéb megújuló, min. 50% 0,50

depóniagáz, szennyvíziszapból nyert gáz nincs 0,76

* A távfűtés típusáról a távfűtés szolgáltatójának kell nyilatkoznia, amennyiben ilyen dokumentum nem áll rendelkezésre e=1,26.



2017.11.12.

133

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


4.Épületek

energetikai vizsgálataés tanúsítása

2017.11.12.

134

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése

• 1920- porosz mintára szabványosított építés és számítás

• új téglaméret

• hőtechnikai ökölszabály: min. külső falvastagság 38 cm, k=1,5 W/m2K

• 1943- Möller Károly: Építési zsebkönyv

• „A hőszigetelés minimuma az a k érték, amelynél

a belső falfelületen még éppen nem jön létre párakicsapódás.”

• 1965- ME 30-65 – műszaki előírás, ajánlás jelleggel

• kfal=1,40-1,55-1,64 W/m2K

• kfödém=1,05-1,16-1,22 W/m2K

• 1979- MSZ-04-140/2-79 – rétegek és felület tervezése

• kfal=0,85 W/m2K

• kfödém=0,40 W/m2K

• kablak=3,00 W/m2K

• 1985- MSZ-04-140/2-85 – rétegek és felület szigorúbb tervezése

• kfal=0,70 W/m2K

• kfödém=0,40 W/m2K

• kablak=2,00 W/m2K

Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás

Tóth Elek: Épületfelújítások hő- és páratechnikai kérdései, előadás

2017.11.12.

135

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


• 1991- MSZ-04-140/2-91 – érvényes szabvány

• Az egész épület

térfogategységre vonatkoztatott

fajlagos hőveszteségének

egységnyi térfogatra jutó

fajlagos hőáramát

korlátozza

az épület geometriai méreteinek

függvényében.

• Qm [W/m3K]

• ΣA/V [m2/m3]

• kfal nincs megkötve

• kfödém nincs megkötve

• kablak nincs megkötve


Tóth Elek: Épületfelújítások hő- és páratechnikai kérdései, előadás

2017.11.12.

136

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


• EBDP: Energy Performance of Buildings Directive

• 2002/91/EU Európai Parlament és Tanács irányelve

• 2010/31/EU Európai Parlament és Tanács irányelve

• Célok:

• Importfüggés csökkentése

• CO2 kibocsátás csökkentése

• Épületek energiafelhasználásának csökkentése

• Egységes számítási és követelményrendszer

• Vállalások: Tagállamok rendeletben szabályozzák

• az épületek energiafelhasználásának követelményrendszerét,

• az épületek energetikai tanúsításának rendszerét,

• 2020 után minden új épületnek közel nulla energiaigényű legyen.

• Rendeletek:

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

• 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

• 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról


2017.11.12.

137

CO2 kibocsátás csökkentése

Energiafelhasználás csökkentése

Energiaköltségek csökkentése

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Energetikai követelmények szigorodása

2017.11.12.

138

0

0,5

1

1,5

2

2,5

319

65

1966

1967

1968

1969

1970

1971

1972

1973

1974

1975

1976

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

fal ph fal

tető ph tető

ablak ph ablak

ME 30-65

műszaki előírás

MSZ-04-

140-2:1979

MSZ-04-

140-2:1985

MSZ-04-140-2:1991

szabvány

7/2006. (V. 24.)

TNM rendelet

20/2014.

(III. 7.) BM

W/m2K

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

OTÉK IV. fejezet: Építmények létesítési előírásai

50. §

(3) Az építménynek meg kell felelnie a

rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a

környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és

akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható

használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési

programban részletezett elvárásoknak.

56. §

(1) Az építményt és annak részeit úgy kell

tervezni és megvalósítani, ehhez az építési

terméket megválasztani és beépíteni, hogy a

rendeltetésszerű és biztonságos használathoz

szükséges energiafelhasználás a lehető

legkisebb legyen. A megújuló

energiaforrásból származó energia

felhasználásának lehetőségét a tervezési

programban minden esetben vizsgálni kell.

(2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és

épületgépészeti berendezései – az

energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi

előírásoknak megfelelően – együttesen

legyenek alkalmasak a helyiségek

rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot

biztosítására.

253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

2017.11.12.

139

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

• 2006. szeptember 1-től hatályos

• 2007. január 1. után épített épületekre kell alkalmazni

• Többszöri módosítás

• 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet – számítási módszer módosítása és tervezési adatok

• 20/2014. (III. 7.) BM rendelet – „költségoptimalizált” követelményszint beiktatása

• 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet – hatály módosítása

• 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet – „közel nulla energiaigényű épületek” követelményszintje

• Legutóbbi hatályba lépése 2016. január 1.

• Legközelebbi módosítás hatályba lépése 2018. január 1.

• Felülírja az MSZ-04-140/2-1991 szabványt az épületek hőtechnikai méretezését tekintve.

• Nem szabályozza:

• az épület páradiffúziós, páratechnikai méretezését,

• az épület állagvédelmének ellenőrzését ,

• a téli-nyári hőérzet ellenőrzését,

• az egészségvédelem tárgykörét.




2017.11.12.

140

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


„Költségoptimalizált” követelményszint


Thomas Boermans, Kjell Bettgenhäuser, Andreas Hermelink, Sven Schimschar and other Ecofys International Staff: Cost-optimal building performance requirements –

Calculation methodology for reporting on national energy performance requirements on the basis of cost optimality within the framework of the EPBD.

European Council for an Energy Efficient Economy, 2011. 38 p.

2017.11.12.

141

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az épületek

energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben [176/2008. (VI. 30.)

Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról] meghatározott

épületekre, épületelemekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló

épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó

minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó

érték megváltoztatását eredményezné.



2017.11.12.

142

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet hatálya

1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben − a (2) bekezdés

szerinti kivételekkel − épületek és az épület önálló rendeltetési egységei energetikai

jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű

épületre;

b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt

épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;

d) a hitéleti célra használt épületre;

e) a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre,

amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg

a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb

ideig kerül hűtésre;

f) a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó

belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20

W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul

ki.

176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról


2017.11.12.

143

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet hatálya

(3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem

rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá

tartozóa) új épület építése;

b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egységa) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy

b) bérbeadása;

c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami

tulajdonú közhasználatú épület esetén.



2017.11.12.

144

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Követelményszintek

A szabályozás az épület energiafelhasználását vizsgálja és ellenőrzi különböző szinteken:

• I. szint: az épület egyes határoló szerkezeteinek

hőátbocsátási tényező követelményértékei

• II. szint az épület határoló szerkezeteinek

energia mérlegére vonatkozó határérték

• III. szint az épület teljes energiaszükséglete

primer energiában kifejezve

• Továbbá vizsgálandó:

• A nyári túlmelegedésének kockázata

• Épületgépészeti rendszerek

• Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

Az előírt követelményeknek általában együttesen kell teljesülniük!

Az energetikai határértékek teljesítésének igazolása mellett

az épületszerkezetek páratechnikai ellenőrzését is el kell végezni.

Tóth Péter: Az épületek energiafelhasználása, energiatanúsítás és auditálás helyzete Magyarországon, előadás7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásárólhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600007.TNM

2017.11.12.

145

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Követelményrendszerek és követelményszintek

Jelenleg még érvényes Jelenleg részben érvényes Jövőben bevezetendő

1. melléklet

Követelményértékek

5. melléklet

Költségoptimalizált

követelményszint

6. melléklet

A közel nulla energiaigényű

épületek követelményszintje

I. A határoló- és nyílászáró

szerkezetek hőátbocsátási

tényezőire vonatkozó

követelmények


szerkezetek hőátbocsátási tényezőire

vonatkozó követelmények

II. A fajlagos hőveszteség-

tényezőre vonatkozó

követelményértékek

II. A hőveszteség tényező

követelményértékei

II. A fajlagos hőveszteség tényező


III. Az összesített energetikai

jellemzőre vonatkozó

követelmények

III. Összesített energetikai jellemző




IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata

V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások

IV. Felhasznált minimális megújuló

energia részaránya



2017.11.12.

146

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Új épület létesítése esetén

6. §

(1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. [Az épületek nyári

túlmelegedésének kockázata] és V. [Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások]

részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek

meg kell felelnie a 6. mellékletben [A közel nulla energiaigényű épületek

követelményszintje] foglalt követelményeknek,

b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy

tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben [A közel

nulla energiaigényű épületek követelményszintje] foglalt követelményeknek,

c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5.

mellékletben [Költségoptimalizált követelményszint] foglalt követelményeknek,

d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós

pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével

valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben [Költségoptimalizált követelményszint]

foglalt követelményeknek,

e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. [Normál

követelmények] részében foglalt követelményeknek.



2017.11.12.

147

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Meglévő épület bővítése vagy felújítása esetén

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezeténeka) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati

forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelniea) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében

foglalt követelményeknek,b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a

központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek.



2017.11.12.

148

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Alkalmazandó követelmények

Használatba vétel ideje

2007.01.01-től 2018.01.01-től 2019.01.01-től 2021.01.01-től

Új ép

üle

t lé

tesí

tése

Hatóságok használatára szánt vagy

tulajdonukban álló

Normál

I-II-III.


I-II-III.

A közel nulla energiaigényű épületek

I-II-III-IV.

Energiamegtakarítási célú hazai

vagy uniós pályázati forrás vagy a

központi költségvetésből származó

támogatás igénybevételével

megvalósuló


I-II-III.

A közel nulla

energiaigényű

épületek

I-II-III-IV.

Minden épületNormál

I-II-III.


I-II-III.

A közel nulla

energiaigényű

épületek

I-II-III-IV.

Meg

lévő

ép

üle

t b

őví

tése

vag

y energ

iam

eg

taka

rítá

si

célú

felú

jítása

Energiamegtakarítási célú hazai

vagy uniós pályázati forrás vagy a

központi költségvetésből származó

támogatás igénybevételével

megvalósuló


I-II-III.

Minden épületNormál

I-II-III.


I-II-III.



2017.11.12.

149

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Alkalmazandó követelmények

Soltész Ilona, Szakács György: A hazai épületenergetikai szabályozás változása 2016-tól

IN: Megtérülő Épületenergetika 2015/5.

2017.11.12.

150

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

151

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

152

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


I. Szerkezetek hőátbocsátási tényezői

• A vizsgált épület vagy épületrész egyes határoló szerkezetein átjutó transzmissziós

hőveszteséget vizsgálja.

• Jellemzője: az épület egyes határoló szerkezeteinek általános helyen vett

metszetére számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott

hőátbocsátási tényező.

U [W/m2K]

• A követelményérték az épülethatároló szerkezetek esetében a

„rétegtervi hőátbocsátási tényező”,

amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő:

ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett

(pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés,

vonal meti- és pontszerű hőhidak; változó vastagságú rétegek stb.),

akkor ezek hatását is tartalmaznia kell.

• A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb.

hatását is tartalmazó átlagos hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.


2017.11.12.

153

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


I. Szerkezetek hőátbocsátási tényezői



2017.11.12.

154

Épülethatároló szerkezet U1.m [W/m2K] U5.m [W/m2K]

Külső fal / Homlokzati fal 0,45 0,24

Lapostető 0,25 0,17

Padlásfödém / Padlás és búvótér alatti födém 0,30 0,17

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17

Alsó zárófödém árkád felett / Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett / terek felett 0,50 0,26

Üvegezés 1,00

Különleges üvegezés (magas akusztikai és biztonsági követelményű) 1,20

Homlokzati üvegezett nyílászáró, fa vagy PVC keretszerkezettel 1,60 1,15

Homlokzati üvegezett nyílászáró, fém keretszerkezettel 2,00 1,40

Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50

Homlokzati üvegfal (az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag) 1,50 1,40

Üvegtető 1,45

Tetőfelülvilágító / Tetőfelülvilágító füstelvezető kupola 2,50 1,70

Tetősík ablak 1,70 1,25

Homlokzati üvegezetlen kapu / Ipari és tűzgátló ajtó és kapu 3,00 2,00

Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 1,45

Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 0,26

Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 1,50

Talajjal érintkező fal 0-1 m / Lábazati fal, talajjal érintkező fal 1 m mélységig 0,45 0,30

Talajon fekvő padló (a kerület mentén 1,5 m széles sávban / egész) 0,50 0,30

Hagyományos energiagyűjtő falak (pl. tömegfal, Trombe fal) 1,00

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

155

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


II. Fajlagos hőveszteség-tényező

• A vizsgált teljes épület vagy épületrész transzmissziós hőveszteségének és a

hasznosított passzív sugárzási hő nyereségének algebrai összegét határozza meg.

• Jellemzője: az épület fajlagos hőveszteség tényezője

q [W/m3K]

• Az épület fajlagos hőveszteség tényezője függ• az épület formai kialakításától,

• szerkezeteitől,

• tájolásától, környezetétől függ.

• Követelmények: az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányában

diagramok és képletek adják meg.

• A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó• a külső levegővel,

• a talajjal,

• a szomszédos fűtetlen terekkel és

• a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás.


2017.11.12.

156

𝑞 =1

𝑉 𝐴𝑈+ 𝑙Ψ −

𝑄𝑠𝑑 + 𝑄𝑠𝑖𝑑72

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

II. Fajlagos hőveszteség-tényező

A fajlagos hőveszteség tényező

követelmény értékei qm [W/m3K]

a felület / térfogat arány

függvényében A/V [m2/m3]

1. mellékletA/V<0,3 qm = 0,20

0,3<A/V<1,3 qm=0,38(A/V)+0,086

A/V>1,3 qm = 0,58


0,3<A/V<1,3 qm=0,27(A/V)+0,079

A/V>1,3 qm = 0,43


0,3<A/V<1,0 qm=0,2296(A/V)+0,05143

A/V>1,0 qm = 0,28



2017.11.12.

157

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0 0 , 1 0 ,2 0 ,3 0 ,4 0 ,5 0 ,6 0 ,7 0 ,8 0 ,9 1 1 , 1 1 ,2 1 ,3 1 ,4

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

158

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



• A vizsgált épület vagy épületrész rendeltetésszerű használatához szükséges teljes

energiafelhasználást vizsgálja primer energiában kifejezve.

• Jellemzője: az épület fajlagos összesített energetikai mutatója.

Ep [kWh/m2a]

• Az épület fajlagos összesített energetikai mutatója függ• az épület és

• a benne található gépészet kialakításától,

• azaz az épület szerkezeteitől és

• az épület rendeltetésétől.

• Követelmények: az épület rendeltetésétől függő követelményeket a szabályozás az

épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának arányában adja meg.


2017.11.12.

159


ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



Az összesített energetikai jellemző

követelmény értékei Epm[kWh/m2a]

a felület / térfogat arány

függvényében A/V [m2/m3]

Követelmények 1. mell. 5. mell. 6. m.

Lakó- és szállásjellegű épületek Epm

A/V<0,3 110,0 110,0 100,0

0,3<A/V<1,3 120(A/V)+74,0 30(A/V)+101,0 100,0

A/V>1,3 230,0 140,0 100,0

Irodaépületek Epm

A/V<0,3 132,0 132,0 90,0

0,3<A/V<1,3 128(A/V)+93,6 28(A/V)+123,6 90,0

A/V>1,3 260,0 160,0 90,0

Oktatási épületek Epm

A/V<0,3 90,0 90,0 85,0

0,3<A/V<1,3 164(A/V)+40,8 60(A/V)+72,0 85,0

A/V>1,3 254,0 150,0 85,0



2017.11.12.

160

80

90

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

0 0 , 1 0 ,2 0 ,3 0 ,4 0 ,5 0 ,6 0 ,7 0 ,8 0 ,9 1 1 , 1 1 ,2 1 ,3 1 ,4

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

161

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét

épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával

kell mérsékelni.

Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között

lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés

kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg.

Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre

vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a qb < 10 W/m2 értéket, a túlmelegedés

kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi

átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel:

• Δtbnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében

• Δtbnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében

… fajlagos hőtároló tömege alapján az épület:

• nehéz, ha m > 400 kg/m2

• könnyű, ha m < 400 kg/m2



2017.11.12.

162

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

163

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA



[Főként tervezési alapadatokat tartalmaz a fejezet.]

1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások

2. Az épület szellőző levegő igénye

3. A hőtermelőre vonatkozó előírások

4. A fűtési rendszerre vonatkozó előírások

5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás

6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások

7. A hűtési rendszerre vonatkozó előírások



2017.11.12.

164

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA




1. melléklet


5. melléklet


követelményszint

6. melléklet






követelmények













követelmények











2017.11.12.

165

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


IV. Minimális megújuló energia részaránya

Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez

viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell

biztosítani, amely• az épületben keletkezik,

• az ingatlanról származik vagy

• a közelben előállított.

A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke

a következő képlettel határozható meg:

• Esus [kWh/m2a]

• Esus, min = 0,25 · EP, méretezett, ahol

• Esus,min: minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény,

• EP,méretezett: az épület számított összesített energetikai jellemzője.

A meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával

az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja

(az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél

a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba).



2017.11.12.

166

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Energetikai számítás

A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva,

vegyesen is alkalmazhatók.

1. Az épület rendeltetésének, alapadatainak, és az ehhez tartozó

követelményeknek a meghatározása.

2. Geometriai adatok meghatározása,

• beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő

padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási

élhosszakat is.

• Az épület felület/térfogatarány számítása.

• Épület felület (A), fűtött tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes

talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett fűtetlen helyiségekkel érintkező

felületeket; a belméretek alapján számolva.

A felületbe (A) nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési

egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek.

• Térfogat (V) fűtött épülettérfogat, légtömör szerkezetekkel határolt hányada belméretek

szerint számolva. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör

szerkezettekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy

légtömör álmennyezet feletti tér.



2017.11.12.

167

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Energetikai számítás

3. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a

felület/térfogatarány függvényében.

• A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása.

Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer

energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti

rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.

• A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése.

4. A fűtési rendszer

5. A melegvízellátás

6. A légtechnikai rendszer

7. A hűtés primer energiaigényének számítása

8. A világítás éves energia igényének meghatározása

9. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása

10. Az összesített energetikai jellemző számítása

+1 Energetikai besorolás meghatározása, tanúsítvány kiállítása



2017.11.12.

168

• Nettó energia igény számítása

• Veszteségek meghatározása

• Villamos energiaigény meghatározása

• Primerenergia-igény meghatározása

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Ep/Epm 2015. december 31-ig Ep/Epm 2016. január 1-től30 35

A+ -55 Fokozottan energiatakarékosAA++ -40 Minimális energiaigényű

35 40

AA+ 40-60 Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú40 45

45 50

50 55

55 60

A 56-75 Energiatakarékos60 65

AA 61-80 Közel 0 energiaigényre v. követelménynél jobb65 70

70 75

75 80

B 76-95 Követelménynél jobb80 85

BB 81-100Közel nulla energiaigényre vonatkozó

követelménynek megfelelő

85 90

90 95

95 100

C 96-100 Követelménynek megfelelő100 105

D 101-120 Követelményt megközelítő CC 101-130 Korszerű105 110

110 115

115 120

E 121-150 Átlagosnál jobb125 130

130 135

DD 131-160 Korszerűt megközelítő135 140

140 145

145 150

150 155

F 151-190 Átlagos155 160

160 165

EE 161-200 Átlagosnál jobb165 170

170 175

175 180

180 185

185 190

190 195

G 191-250 Átlagost megközelítő

195 200

200 205

FF 201-250 Átlagos

205 210

210 215

215 220

220 225

225 230

230 235

235 240

240 245

245 250

250 255

H 251-340 GyengeGG 251-310 Átlagost megközelítő

255 260

260 265

265 270

270 275

275 280

280 285

285 290

290 295

295 300

300 305

305 310

310 315

HH 311-400 Gyenge

315 320

320 325

325 330

330 335

335 340

340 345

I 341- Rossz

345 350

350 355

355 360

360 365

365 370

370 375

375 380

380 385

385 390

390 395

395 400

400 405

II 401-500 Rossz

405 410

410 415

415 420

420 425

425 430

430 435

435 440

440 445

445 450

450 455

455 460

460 465

465 470

470 475

475 480

480 485

485 490

490 495

495 500

500 505

JJ 500- Kiemelkedően rossz

505 510

510 515

515 520

520 525

525 530

530 535

535 540

540 545

545 550

Energetikai minőség szerinti besorolás


http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800176.KOR&timeshift=20160101

2017.11.12.

169

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Lakóépületek energetikai besorolása (2008)

2017.11.12.

170

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

„Közel nulla energiaigényű” lakóépületek besorolása (2016)

2017.11.12.

171

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Az energetikai besorolás átalakítása




2017.11.12.

172

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Energetikai tanúsítvány tartalma

• Megrendelő neve (elnevezése), címe (székhelye)

• Az épület (vagy önálló rendeltetési egység) címe, helyrajzi száma

• Tanúsító neve, címe, jogosultsági száma

• A vizsgált épületet ábrázoló fotó

• Az épület (vagy önálló rendeltetési egység)

számított, méretezett összesítet energetikai jellemzője (kWh/m2a)

• Az épület (vagy önálló rendeltetési egység)

összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (kWh/m2év)

• Az épület fajlagos hőveszteségtényezője a követelményérték százalékában

• Az épületben hasznosított megújuló energia részaránya

• 2016. január 1-jétől érvényes energetikai minőség szerinti besorolás

• Javaslat, egyéb megjegyzések

• Az épület védettsége (műemlék, helyi védett)

• A tanúsítvány kiállításnak oka

• Kapcsolódó tanúsítvány száma

• A tanúsítvány kiállításának kelte

• A tanúsító aláírása



2017.11.12.

173

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA


Energetikai minőségtanúsítvány

http://www.auditcenter.hu/minta_elsolap.jpg

http://www.epuletenergetikaitanusitvany-budapest.hu/images/epuletenergetikai_tanusitvany/epuletenergetikai_tanusitvany.jpg

http://www.szepesizoltan.hu/images/energetikai_minosegtanusitvany_minta.jpg

2017.11.12.

174

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

http://www.auditcenter.hu/minta_elsolap.jpg

http://www.epuletenergetikaitanusitvany-budapest.hu/images/epuletenergetikai_tanusitvany/epuletenergetikai_tanusitvany.jpg

http://www.szepesizoltan.hu/images/energetikai_minosegtanusitvany_minta.jpg

5-6.Egy példaépület

energetikai tanúsítása

2017.11.12.

175

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Lakóház

2017.11.12.

176

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Az energetikai számítás

Réteges szerkezetek megfelelőségének ellenőrzése

𝑈 =1

𝑅𝑠𝑖+ 𝑑

𝜆+𝑅𝑠𝑒

Deklarált minőségű szerkezetek

𝑈𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘

A felületi hőveszteségek számítása

A vonalmenti hőveszteségek számítása

A hőnyereségek számítása

A fajlagos hőveszteség tényező számítása

𝑞 =1

𝑉 𝐴𝑈 + 𝑙Ψ −

𝑄𝑠𝑑+𝑄𝑠𝑖𝑑

72

A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése

Δ𝑡𝑏𝑛𝑦á𝑟 =𝑄𝑠𝑑𝑛𝑦á𝑟+𝐴𝑁𝑞𝑏

𝐴𝑈+ 𝑙Ψ+0,35𝑉𝑛𝑛𝑦á𝑟

A primer energiaigény és az összesített energetikai jellemző számítása


Az energetikai minőség szerinti besorolás és a tanúsítvány kiállítása

2017.11.12.

177

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Szakdolgozati és TMDK téma javaslataim

• Nyílászáró-beépítések hőtechnikai vizsgálata (Wienerberger)

• Lábazatok hőtechnikai vizsgálata (Wienerberger)

• Tégla- és kőburkolatos épületek tervezése, hő- és páratechnikai vizsgálata (Wienerberger)

• Egyrétegű és többrétegű falak teljesítményjellemzőinek összehasonlítása (Wienerberger)

• Külső és belső oldalon hőszigetelt épületek átlagos hőhidasságának vizsgálata

• A hőtároló tömeg vizsgálata különböző építésmódoknál

• A hazai és valamely külföldi épületenergetikai szabályozás összevetése

• A mesterséges szellőztetés hatása a korszerűsített középületek energiafelhasználására

• Mesterséges szellőztető rendszerek utólagos kiépítése oktatási épületekben

• BIM alapú épületenergetikai elemzések az ArchiCAD-ben

• Épületminősítési rendszerek (LEED, BREEAM, DGNB, HQE etc.)

• Energiamegtakarítási lehetőségek vizsgálata nagy épületállományon, épülettipológia alkalmazásával

2017.11.12.

178

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Köszönöm a figyelmet!

Horváth Tamás PhDépítész, egyetemi adjunktus

Széchenyi István Egyetem, GyőrÉpítészeti és Épületszerkezettani Tanszék

[email protected] Győr, Egyetem tér 1.

2017.11.12.

179

ÉP

ÜLET

EK

EN

ER

GET

IKÁ

JA

Építészeti és Épületszerkezettanitanszékhtms/epenerg/%e9p%fcletek%20energetik%e1ja.pdf · 1....

Documents