Építészet
DESCRIPTION
Építészet. Az atkéni Akropolisz. A Parthenon: Athéné Parthenosz (Szűz Athéné) tiszteletére épült fogadalmi templom. Iktinosz és Kallikratész tervezte. A színház épület részei: ·Félkör alakú, lejtős nézőtér (theatron), melyet sugaras irányban lépcsős feljárók tagoltak. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Építészet
Az atkéni Akropolisz
A Parthenon: Athéné Parthenosz (Szűz Athéné) tiszteletére épült fogadalmi templom. Iktinosz és Kallikratész tervezte.
A színház épület részei:·Félkör alakú, lejtős nézőtér (theatron), melyet sugaras irányban lépcsős feljárók tagoltak. ·Középen a kör, vagy félkör alakú orkesztra helyezkedett el. Itt állt fel a kórus, mely a színdarab cselekményét szavalt narrációval követte.·Az orkesztra mögött volt a színpad (proszkénion), ahol a színészek játszottak.·A színházat a színpad mögött egyenesfalú, hosszúkás épület a szkéné zárta. Ennek falára erősítették a díszleteket, és benne helyezték el a kellékeket, a színészek öltözőjét.
A görög tudomány kezdetei
1. A milétoszi filozófusokphilo-szophia= a bölcsesség szeretete
THALÉSZ (Kr.e. 6.sz.)
·a HÉT görög bölcs egyike·minden létező valamilyen (egy vagy több) ősmatériából, azaz arkhéból ered.·Thalésznél az arkhé: a VÍZ
„a filozófia ősatyja”
·Thalész-tétel· kiszámította a piramisok magasságát
HÉRAKLEITOSZ (~ Kr.e. 530 – Kr.e. 470)
Nála az arkhé: tűz („.. Volt mindig és van és lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.”)
A dialektika ősatyja – panta rhei (minden folyik):·nincs abszolút nyugalom, hanem minden dolog a szakadatlan keletkezés, változás és elmúlás állapotában van·minden dolog az ellentétes erők kölcsönhatásának az eredménye
Raffaello: Az athéni iskola (részl.)
Püthagorasz és a püthagoreus iskola
·Arkhéjukat a mennyiségi viszonyokban, a számokban vélték felfedezni·A tízes (10) számot (az eggyel és néggyel együtt) szent számnak tekintették ( a tíz az első négy szám összegeként adódik):
10 = 1+2+3+4
·
homo mensura
Prótagorasz (Kr.e. 480-410)
Athénban tanító bölcsek·Pénzért felkészítették az
ifjakat a politizálásra.·Mindent viszonylagosnak
ítéltek!Mindent az ember alakított ki.
Jó, vagy rossz. Ő mondja meg. (különböző kultúrák, különböző szokások)
„Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy (vagy ahogy) léteznek, a nemlétezőknek, hogy (vagy ahogyan) nem léteznek.„
Ateizmussal vádolták, s a halálos ítélet elől menekülvén Szicília partjainál vízbe fulladt.
·Ez ellen lépett föl!
·NEM minden viszonylagos!·Vannak örökérvényű értékek! (szeretet, igazság)·Ezek önmagukban létező fogalmak.„Egy épelméjű ember sem akar magának
rosszat . És az erény megsértése rossz, fájdalommal jár, veszteség. A legnagyobb veszteség. A legnagyobb rossz az, ha az ember önnön lelkének okoz kárt. Ezért az embereket meg kell tanítani arra, hogy jobb ha az ember elveszti karját, vagy lábát, vagy kiszúrják a szemét mint ha lelkének kárt okozzon>>megvizsgálatlan életet nem érdemes élni <<
Periklész barátaiAnaxagorász (i.e. 500 - 428) Milétoszban született, ő volt az első filozófus, aki Athénba ment tanítani. perbe fogták istentelenség vádjával (a napot izzó fehér kődarabnak nevezte), de valójában Periklésszel folytatott barátsága miatt száműzték ő hirdette először, hogy a világegyetem alapja a tiszta és vegyítetlen ész, (Plutarkhosz)
Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül)Mint Periklész bizalmas jóbarátja, i. e. 447-től az athéni Akropolisznak épületekkel és szobrokkal való feldíszítésén munkálkodott. Leghíresebb műve Athéna talapzatával együtt 16,5 méter magas bronzszobra az athéni Akropoliszon.
Periklész kortársai
Euripidész(Kr.e.485-406
Szophoklész(Kr.e.497-405)
Thuküdidész ( c. 460 BC - c. 395 BC )
·
filozófusok
őrök
iparűzők, földművesek
Szókratész tanítványa.·Fogalmak állandóak. ·Ezek valóságosan az ideák
világában léteznek. A világban ennek csak tökéletlen lenyomata van.
Akadémia (900 évig)
Arisztotelész (Kr.e. 4. sz.)
·Platón tanítványa ·A dolgok lényege önmagukban rejlik· ideális államforma: igazságos egyeduralom