Tizenhetedik évfolyam. 18. szam. Orosiiaza, 1899. május 4.

E M G . EtrïHAZ I S ISKOLA. Előfizetés dija :

Egész évre . . 6 frt. Fél évre . . . 3 , Negyed évre 1 f r t £ » 0 kr.

Egy szám ára 1 2 kr.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felelős szerkesztő és kiadó ;

VERES JÓZSEF.

Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal . . , Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön

. 8 frt . * »

3 0 kr,

Bűnbánó éneke.*) Hatalmas Isten, tört szivemmel, Színed előtt leborulok. Tekints rám szánva ós emelj fel, Önts mély sebemre balzsamot.

.Ne vess el szent orczád elől, Megmentésemre jöjj !

Mint rejtekét az üldözött vad. Akkép kereslek, óh Uram ! Hitem elhagyott tűzként hamvad A kétségek forgóiban. Vigaszt, remenyt nem lel szivem,

En édes Istenem !

Kietlen pusztaságban járok, Napom világa kialudt, Lelkemre bánat éje szállott, Ha elhagyod, örvénybe jut. Te gyújts előtte fényt, Atyám,

E sötét éjszakán !

Oh halld meg esdő könyörgésem, Gryógyitsd epedő lelkemet. Ha irgalmad balzsamát érzem, Megújulok föléledek. Ne vond el tőlem szent h.arod,

Hiszen tied vagyok.

Vezérelj vissza ösvényedre, Hogy néked éljek Istenem. Muló hivság bűnös szerelme Ne győzzön többé lelkemen. Veled járjak, folyton veled,

Te vezess engemet 1

KOVÁCS SÁNDOB.

*) Dallama : ich will dich lieben, meine Stärke. Hiile-téle Chorálkönyv 115. -

Néhány szó az angol egyházi életről.

A vallásos és nemzeti érzület az a hatalmas kétkarú emeltyű, melyen az emberi akarat ós cse-lekvés iránya fordul. Az érzelmek többi faja csak járulékát képezi e kettőnek. — Az e g y h á z és h a z a rendes körülmények között egyenlő jogú és rangú fogalma az észnek, egyenlő erőjű ru-gója az akaratnak. — Az egyik a jövő, a rneny-nyei világ előcsarnoka, a másik a jelen, a földi élet működési tere. Az egyik, a földi világ, nyújt helyet a mennyei élethez való előkészületre, a má-sik, a mennyei, adja a jutalom pálmáját aman-nak küzdelmére. A természetes állapot kétségen kivül a midőn e két eszme egymással harmóniá-ban áll, a midőn egyiknek ideges erőlködése nem állja útját a másik természetes működésének, vagy a más>ik lomha közönye nem nyit utat társa erőszakos uralomvágyának. Szóval a midőn a val-lásosság ós nemzeti érzület, az egyház ós haza fogalma, képe, tisztán domborodik elő az emberi lélekben, a midőn a tudat felismeri mindkettőnek egymáshoz való viszonyát s a bizonytalanság ho-málya nem fedi el a közös czólt a szellem-erkölcsi tökéletesedóst, melynek mindkettő feltótele és esz-köze. A felekezeti ós nemzeti érzület egyensúlya az, mely az egyes ember lelki békéjét, nyugalmát, anyagi és erkölcsi előhalaüását biztosítja. Akár az egyiknek, akár a másiknak túlsúlya megingatja az egyes ember lelki egyensúlyát; ha pedig na-gyobb körben lép fel, sokszor megbontja a tár-sadalmi rendet. Nem állítjuk, hogy ez okvetlen végzetes veszólylyel jár, sőt talán azt mondhatjuk, hogy ilyen disharmoniára időnkint szükség van, mert ez is egyik föltólele a tökóletesülés felé való haladásnak. E nélkül a szellemi mozgalom, erköl-csi árapály nélkül aligha lett volna valaha refor-

•206

matió. De azért mégis, mikor ezek a mozgalmak nem a történelem tanitó lapjairól tekintenek vissza, hanem korunkban meresztik reánk zavart tekinte-töket, — nem ismervén következményeiket — megdöbbenünk tőlök s aggódva kérdezzük: „Mi l e s z e b b ő l ? "

Félve nyitjuk fel a napi lapot, izgatottan futja végig szemünk a hasábokat, ugyan van e benne újabb hir egyik vagy másik egyházközség-ről, melynek családjai más vallásra tértek, mert nemzetiségi érzületük nem tűrheti egyházuk hatá-rozta szabályokat. Ma-holnap állandó rovatot kell erre a tárgyra nyitni az újságoknak. De nem csak hazánkban, igy van ez más országban is. Előttünk Ausztria vagy maga Nagy-Brittánia. Ma az emberek rendkivüli féltékenyek nyelvükre, nem-zetiségükre. Miért? Én azt hiszem, ennek oka az, hogy ma sokkal közelebb vannak az emberek a földhöz, mint az éghez, az anyagiakhoz, mint a szellemiekhez. Ma a földi, szűk határ keriti be az egyén összes birtokát, azontúl nem vár, nem remél semmit. Ehhez azután ragaszkodik is görcsös erővel.

Mi protestánsok nagy elkeseredéssel panasz-kodunk, s szomorkodunk egyházunk hanyatlása fölött, midőn a statisztika adatait olvassuk. Nem akarjuk hinni, hogy ez természetes következmé-nye a mai korszellemnek ; vádoljuk az őrállókat, magunkat mulasztással, hanyagsággal, pedig talán a mi bűnünk csak az, hogy e kornak gyerme-kei vagyunk. De ha bűnünk nem nagy is, annál fontosabb a feladat, mely reánk vár. Alakítsuk, gyúrjuk át a korszellemet I

A magyar nép soha sem volt vakbuzgó, vallá-sossága mindig észszerű határok között mozgott. Po-litikusnak inkább mondható, s annak túlzásaival sok-szor többször találkozunk úgy a múltban, mint a jelenben. Ezt azonban érthetővé teszi földrajzi fekvése és politikai helyzete. Itt tehát megmagya-rázható, hogy olykor olykor miért szorítja háttérbe a nemzetiség kérdése a vallást. Azonban tekintsük meg Nagy-Brittániát ; ott nyelvi kórdós nem fo-roghat szőnyegen, mert hiszen összes lakossága angolul beszól. Igaz, hogy a skót és ir bizonyos tájszólással beszéli az angol nyelvet, de egymást épen úgy megértik, mint az alföldi magyar az erdélyit. És ime közöttük is fellépett a vallásos szakadás szelleme, s ha jó eleve útját nem állják, úgy lehet, hogy az ultramontán törekvések sok gyümölcsöt fognak teremni — ßoma számára

Pedig itt már azt sem mondhatja senki, hogy az

angol nép nem kegyes, nem vallásos. Elismeri, s el kell ismerni mindenkinek, hogy ezt az o r -szágot a világ legvallásosabb népe lakja, értve a vallásosság alatt azt, hogy a Kr. szelleme náluk öltött testet a legtökéletesebben. Nincs olyan o r -szág, mely Isten ós emberszeretet oltárára annyi ál-dozatot vinne, mint az angol. Lehet, hogy van benne fariseusi alamizsnálkodás is, de a túlnyomó rész a legtisztább érzelemből fakadó indulat eredménye.

Angliában az egyházi adót nem ismerik ; ön-kéntes adakozásból tartja fenn az egyházat a prot. felekezetek nagy rész, pedig egy-egy emberre nem kevés teher háramlik, mert pl. Edinburghnak 250,000 lakosa 200 templomot, s körülbelől két-szer annyi lelkészt tart fenn nagyon tisztességes fizetéssel. Nem határozzák ők meg, hogy a fizetés-nek ennyi legyen a minimuma ós a maximuma, hanem a körülményekhez képest állapítják meg, de mindig úgy, hogy a lelkész képes legyen rep-resentálni egyházukat. Ott azután van is tekintélye a lelkésznek. Akármilyen előkelő társaságban je-lenjék meg az egyszerű, nyakig begombolt fekete kabátos lelkész, annak mindenki tisztelettel adózik, mert az egyháznak képviselőjét látja benne. A lelkészi pályára nem is a kenyérkereset, hanem a hivatás vezeti az embereket. Útjuk e pályához szabad. Legyen az tanitó, mesterember, vagy egy-szerű földmivelő, ha hivatást érez magábar. Kr. országának építésére, néhány óv alatt lelkészszé képezik. Ha szegény is, ne aggódjék, pártfogójá-nak néhány szavába kerül s együtt van a tanít-tatására szükséges pénzösszeg.

Templomba vasárnaponként háromszor men-nek : reggel 9 órakor, d. u. 2 órakor és este 6 órakor. De nem lépi át küszöbét a legkisebb gyermek sem a nélkül, hogy egy pennyt (5 kr.) ne dobjon a perselybe. Érdekes, hogy mennyi mindenféle gyújtós történik ott. Házról-házra nem igen mennek, hanem rendesen a templommal kap-csolatos kisebb imaházba (prayer meeting hall) tart a gyűjtő előadást. Ide gyűlnek, a kik ada-kozni akarnak. Ha nagyobb czélra történik gyűj-tés, átengedik a templomot. Csak látni kell, mi-ként özönlik ilyen helyre a nép! Ma valami sze-gény, örmény egyház asszonyi képviselője tart előadást nemzeti öltözetében; holnapra már le van foglalva a terem ós az adakozók zsebe egy szegény, japáni leány számára, ki nem tud hazájába visszautazni, pedig a Kr. egyházát akarná szolgálni. Ugyan e meetingen kihirdetik,

•207

*(az angolnak akár politikai, akár vallásos össze-jövetele mind meeting) hogy a jövő hét második napján egy afrikai sorsüldözött néger fogja élet-történetét, megtérését elregélni. Igy megy ez szüntelen és az angol bele nem un, sőt legfőbb élvezetét és szórakozását ez képezi. No de a fel-segélt czóloknak, embereknek, mind Isten orszá-gát kell ám szolgálni, mert csak igy tarthat szá-mot a jobb érzelműek érdeklődésére. Van bizony ott sok csalás is. Lehet, hogy az a japáni kis-asszony esküvőre gyűjtötte a pénzt, s tegnapi, lelkesültségtől lángoló beszéde hazugság volt. De az angol nem sokat törődik vele. Elve az, hogy inkább tiz gonosz csalja meg, semhogy egy, iga-zán kegyest szenvedni engedjen.

Mesés összeget költenek a hittérítésre. Épen április 12-ón volt a „ O h u r c h M i s s i o n a r y S o c i e t y " alapításának 100 éves fordulója. — Nincs vallásos szövetkezet, melynek tiszteletremél, tóbb története volna, mint ennek. 1799. április 12-én 25 ember lelkes buzgalma alapította e szö. vétségét. 1801-ben ment ki az eis 5 misszionárius Indiába, neve H e n r y Martin. Ma 2003 misszi. onarius működik a társaság kötelékében, köztük 1096 európai, a többi benszülött. Az élő megté.

xitettek száma ez idő szerint 240,000.

Micsoda összeg pénzt emészthet fel a misz* szionariusok fenntartása, a megtérítettek iskolá" zása ós kiképzése, pedig ennek egy tetemes ré-szét szintén közadakozás fedezi. (A társaság tör-ténetét hr. Henry Stoek irta meg 3 kötetben ; kettő már megjelent, nagyon érdekes olvasmány.) Hanem mikor azután óvenkint a misszionáriusok közül néhány hazajön, hogy működése eredmé-nyével beszámoljon, a londoni „ A l b e r t H a l l " minden zuga zsúfolásig megtelik. (Elfér benne tízezer ember, s csak pénzen vásárolt jegygyei lehet belépni.) Látogatottabbak ezek a meetingek minden orfeumnál, színháznál vagy mulatóhelynél, pedig hát Londonnak szórakoztató helye is van elég, de oda, — szerintük — igazi keresztyén nem megy.

Egyszer egyik angol theologus társam előtt emiitettem, hogy megnéztem a circust. Elször-nyűködött e rettenetes merénylet fölött s nem késett ióakaratú, naiv intelmekkel ellátni, hogy valamiképen el ne dicsekedjem ám tettemmel tisztességes társaságban vagy collegáim előtt,

.mert esetleg kellemetlen következményeknek te-.-szem ki magam. Persze, ilyen túlhajtott rigoris-

mus terem kétszinű alakoskodást eleget, de az a gyermekded, őszinte kegyesség, mely a bűnnek még árnyékától is iszonyodik, sokszor megható jeieneteket tár az idegen szemlélő elé. Ezeket látva, kénytelen elismerni, hogy c s a k o t t le-h e t e g é s z s é g e s e g y h á z i é l e t , hol a b ű n n e k f e r t ő z ő s v é g z e t e s n y a v a l y á -j á t f e l i s m e r t é k , s r e á b o r z a d á l y l y a l t e k i n t e n e k .

Nálunk a jó és rossz még békés vegyülék-ben képezik az emberi élet táplálókát. Egy kis tiltott szórakozás fel sem tűnik az erkölcsi erő fárasztó művelése közben. Jóformán nem is tud-juk, üdit-e, vagy fertőz. Az angol nép a jó és rossz fogalmát szigorúan szétválasztotta. „A k i n i n c s m e l l e t t e m , e l l e n e m v a n az" elvet vezette diadalra. Valljuk be őszintén, mi ettől még messze vagyunk. Hogy örökölt nemzeti characterünk, vagy más egyéb akadály állja-e ez eszme megvalósításának útját, bajos megmon-dani. De az tény, hogy ideálok nélkül a vallás-erkölcsi élet fejlesztéséhez nem foghatunk. És ideálnak sok tekintetben elfogadhatjuk az angol nép vallásosságát és áldozatkészségét, habár min-den részletében közöttünk nem lehet is megva-lósítani.

Nagy-Brittániában igen sok a prot. felekezet, de azért az mind egy czélt, a Kr. országának építését tartja szeme előtt s ez a közös czól va-lóban testvérekké avatja őket. Pedig a külsősé-gekben nagyon eltérnek egymástól. Ha az e p i s -c o p a l i s e g y h á z (állam-egyház „high curch") templomába megyünk, azt hisszük, catholicus templomba léptünk, holott a benne hirdetett ta-nok egészen protestánsok. A pap diszes öltöny-ben misózni látszik, de angol nyelven. Hogy nem cath. áldozár, onnan tudjuk, hogy van szakála, bajúsza s családja ott ül az első padok egyi-kében.

A p r e s b y t e r i e g y h á z már sokkal tisz-tább a külsőségektől. Tanaiban egyezik a high church-el, s azzal együtt elfogadja az állami sub-ventiót s egyházi gyűlésein a király képvise-lőjét.

A s z a b a d e g y h á z (free church) a legpu-ritánabb calvinismus megtestesülése. Templomai-ból kiküszöbölte még az orgonát is. Az államtól nem fogad el egy penny segítséget. Közadako-zásból tartja fenn magát, de azután nem is en-gedi be gyűléseire az állam képviselőjét. 1842-

•208

ben szakadtak el a presbyteriánusoktól. Chalmers vezetése alatt ekkor egyszerre kétszáz lelkész hagyta el templomát, papi lakását híveivel együtt s hozzáfogtak nyomban új templomok s paplaká-sok építéséhez. Ma a szabad egyház csaknem a legvirágzóbb a prot. felekezetek között. Ezeken kivül igen sok kisebb prot. felekezet van Angliá-ban, mint a methodisták, baptisták, quekkerek stb. külsőségeikben egymástól csekély eltéréssel.

K a t h o l i c u s o k Angliában kevesen vannak s egyházi életük sem nagyon virágzik. Az Íreknek nagy többsége azonban vakbuzgó catholicus. Az nltramontán törekvések forrása innen buzog.

Emlékezhetünk, hogy a „ H o m e r u l e b i l i " (önkormányzati törvény) tárgyalása milyen nagy hullámokat vert az angol parlamentben; nagyon hasonlított ez az osztrák parlamentet most foglal-koztató cseh nyelvrendelethez. A küzdelem az irek diadalával végződött. Önkormányzati jogot kellett nekik adni. Az újonnan kivívott jogot most féltékenyen őrzik s érdekében propagandát csinál-nak vallásukból, mely itt-ott Angliában is vissz-hangra talál, de inkább a püspökök között. Ez még nem olyan nagy veszedelem. Angliában nem a püspök diktál a népnek, hanem a nép közérzü-lete az egyház vezetőjének épen úgy. mint a par-lamentnek. A népgyűlések, a meetingek szava mindenható, felekezeteket teremt, pásztorokat hagy nyáj nélkül s ministeriumokat buktát.

Most is, hogy a nép neszét vette a ritualista törekvéseknek (ritulism) a meetingek egymást érik s protestálnak minden idegen befolyás ellen. — Nemcsak Anglia tiltakozott ellene, de maga az ir prot. egyház is. E hó elején két hatalmas meetin-get tartottak ; egyiket az ország fővárosában, D u b l i n b a n , a másikat B e l f a s t b a n . Ez utóbbi helyen a ritüalismus ellen hozott a nép határoza-tot, a legmélyebb megbotránkozásának adván ki-fejezést a fölött az elszomorító jelenség fölött, hogy püspökei a romanisáló törekvések hullámaiba engedték magukat ragadtatni. Felhívják püspökei-ket és pásztoraikat, hogy a kezökbe adott hata-lommal vissza ne éljenek, mert a következmé nyékért ők lesznek felelősök Isten széke előtt. Intik és buzdítják laikus testvéreiket, hogy állja-nak ellen minden félrevezető fölhívásnak, s jogai-kat, szent örökségeiket soha ne engedjék meg-csorbitani.

A másik meeting Dublinban folyt le hasonló lelkesültség és általános érdeklődés között. Itt kü-

lönösen az Írországban felállítandó cath. egyetem, ellen prostestáltak. Az ir catholicusok u. i. vallá-suk és nemzetiségük védelmére cath. egyetemet akarnak felállítani Dublinban. Általános helyeslés között fejtegette az egyetem kérdését Dr. M. Cheyne Edgar egyet, tanár, s arra az eredményre jutott, hogy Írországban nincs szükség külön catlu egyetemre. Állítsanak a már létező prot. egyetem-hez cath. theologiai facultást ha tetszik, de egész egyetem fölösleges. Felhozza például a b o n n i , b o r o s z l ó i , t ü b i n g a i prot. egyetemeket, me-lyek kötelékében nagyon szépen megférnek a cath. theol. fakultások.

A mely országban annyira tudatára ébredt a nép egyéniségének, emberi jogainak, a hol a nép oly éles felfogó tehetséggel, önálló itélő ké-pességgel bír, mint Angolországban : ott nincs semmi okunk félteni a protestantismust. Vezetői között lehetnek olyanok, kiket anyagi érdek, vagy egyéb személyi vonatkozások félrevezetnek az egye-nes útról, de a népnek tudattá csiszolódott ösz-tönét meg nem csalhatják. Annak a népnek van ereje és joga, melyen, mint sziklán a ráfrecscsent hullám, összetörik a lelkiismeret szabadságára ko-vácsolt láncz; van felvilágosultsága, mely mint napsugár a ködöt, eloszlatja a sötétség ostromló éjszakáját.

Az a mozgalom, mely az angol protestantis-must izgalomba hozta, inkább n e m z e t i k é r d é s -n e k minősíthető ; de ott, hol a valláserkölcsi ér-zület fejlettsége oly magas fokon áll, nem járhat semmi komoly következménynyel, nem különösen akkor, midőn a népet előre, hanem visszafelé kényszeritik. Sokkal komolyabbá válhatik az ilyen mozgalom azonban ott, hol a nyelvi kérdés a valláserkölcsiség magasabb fokához emeli a népet, mint pl. Ausztriában. De bármily következménye lenne is magára az országra, az egyes emberre s az utódokra mindenesetre beláthatlan áldás, hogy lelkiismeretük felszabadult a százados rabság alul s egy fokkal feljebb emelkedtek a tökéletesedés Istenországa felé vezető lépcsőjén.

Legyen a cath. egyház bármily egységes és elveihez következetes szervezettel körülabroncsolva,, legyen a protestantismus tízszerte rendszertele-nebb, védtelenebb, szétágazóbb, mint a milyen most: a győzelem akkor sem lehet kétséges. A catholicismus elve az u r a l o m é s g y á m k o -d á s , a protestantismusó a s z a b a d s á g é s l e l k i ö n á l l ó s á g . E kettőnek kell valaha diadalt ülni

•09

mert az emberi természet lényege ez. Ma még SOK helyen nem jutott öntudatra, de mint a bimbó virággá fakad, a virág gyümölcsöt érlel, ha ideje elérkezik: úgy az emberi lélekbe rejtett tökélete-sedés magva is szüntelen fejlődik, alakul s végre mint lelkiismereti szabadság s szellemi önállóság szétszakítja az egységitő szervezet abroncsait. Az egyén iogot kér magának nemcsak a földi táp-lálék és haza megszerzésében, hanem a túlvilág kapujának megostromlásában. De ennek a boldog időnek elkövetkezését csak úgy remélhetjük, ha az Evangelium napja világol a nép fölött, s mi su-garait igyekezünk belopni a szivekbe közvetve, vagy közvetlenül, alkalmas és alkalmatlan időben.

Ha mi lelkészek, őrállók kötelességünket meg-tettük, ne rettegjünk a statisztika megdöbbentő adataitól, mert a mit most egyedekben veszítünk, azt tömegekben fogjuk visszanyerni. A reformatio nem egyéneket, hanem egész nemzedéket, egész kort ragad meg és hódit.

Azonban ne feledjük mi lelkipásztorok, hogy tőlünk sok függ s nagy felelősség nyomja vállun-kat. Az a kérdés: megteszszük e kötelességünket? Az Ítéletet hadd mondja ki — l e l k i i s m e r e t ü n k !

(K.-Félegyháza.) LUKÁCSY IMBE.

Carlyle Tamás. Felolvasás, tartotta a pozsonyi ág. h. ev. Theologiai Aka-

démiai »Prot. Esték" V. ciklusában (1899. márczius 11.)

J ó n á s János .

(Folytatás és vége )

A történelem beható tanulmányozásából Car-lyle azon felfogást merítette, hogy az emberiség s az egyes nemzet történeti fejlődésében, a gond-viselés titokzatos rendelése szerint vannak f e l -m e n ő , p o s i t i v , és l e m e n ő , n e g a t i v , k o r -s z a k o k . A positiv korszak a h ő s ö k korszaka, nem csak azon hősöké, kik a vadállatokat kiirt-ják, nemzetüknek hazát hódítanak s a társadalom külső rendjét, az uralom s a szolgálat viszonyait megteremtik ; hanem a szellemi hősök korszaka is, kik nemzetük lelki életének irányt adnak, azt a hittel és a kedély eszményeivel megtöltik. E hit és a szeretet, a hűség, az odaadás, az enge-delmesség, a kötelesség buzgó teljesítése, a melyre tanit, egyszersmind a társadalom külső rendjének, az uralomnak s a törvénynek magja és alapja,

emez amannak csak külső megjelenese, jele és symboluma.

A positiv korszakokban, a minőnek Carlyle például a népvándorlás lezajlása után következő első századokat és Luther századát tekintette, a nép szellemi hősei és vezérei egységes és befe-jezett v i l á g n é z l e t t é foglalják össze a hitnek a nép kedélyében és sejtelmeiben szétszórt ele-meit. E világnézlet azután a nép v a l l á s á v á lesz, nem a gondolkodás szabadságának árán rá erőszakolt vallásává, mert hiszen az őszinte hitet, az emberi lélek eme legszabadabb és legere-detibb actusát, senkire ráerőszakolni nem lehet. A nép s az egyes ember őszinte hitén felépülő vallásában megtalálja léte igazi alapját, élete va-lódi czélját, melyet nem ingat meg és nem tol félre a logikának kétkedésre vezető okoskodása.

A bensőséges hitélet alapján azután más hősök, kik a külső uralomra vannak hivatva, megteremtik a t á r s a d a l o m s z e r v e z e t é t , melynek kapcsait természetesen nem az emberek hamis egyenlőségében, még kevésbbé az embe-reket szétválasztó önösségben, hanem az odaadás-ban, a hűségben s az alárendelkezésben keresik. Az emberek közössége az ilyen korszakokban va-lóságos s z ö v e t k e z e t , kölcsönös odaadáson ala-puló, kölcsönös támogatást eredményező ; nem olyan, mint a mi e g y l e t e i n k , melyekben ki-ki csak a saját érdekeit szolgálja, csak saját önös czéljait törekszik érvényesíteni. A papok tanítása, az uralkodók uralkodása, az alárendeltek hűsége, az iparos munkája, mind, mind nem l á t s z a t , hanem v a l ó s á g ; a főúr nem csak gazdája, mun-kaadója, hanem birája és gondviselője is jobbá-gyainak, hasonlókép a czéh s a czéhbeli mester a körébe tartozó segédeknek, kik a hűség egé-szen más érzelmeivel teljesitik munkájokat, mint a jelen kor bérmunkása, ki ma ennek, holnap amannak a gazdának szolgái, ós ki hűségét és munkáját az ennyi meg ennyi kraiczárban pon-tosan meghatározott béréhez szabja, béréhez, me-lyen túl a gazdája neki semmit sem nyújt.

Ha Carlyle talán nagyon is rózsás színben festi az emberek egyéni és társadalmi életét az általa úgynevezett positiv korszakokban, semmi esetre sem túloz a negativ korszakok közéletének rajzolásában.

Tudás és hit, tudomány ós vallás, a lelki élet e kettős megnyilatkozása, nem egyenlő lépé-sekkel haladnak előre. Halad ugyan a hit is, ós

•210

mint Carlyle helyesen mondja, „egyetlen ember sem hiszi, nem is hiheti pontosan ugyanazt, a mit az apja hitt." De a gazdagodó tapasztalat alapján sokkal gyorsabban halad és alakul át a tudás s a tudomány tartalma. Tudomány és hit csakhamar ellenmondásba jutnak egymással, és evvel beköszönt a hanyatlás, a negativ korszak, beköszönt legelőször a városlakó művelt osztály-nál, itt is előbb a férfiaknál, mig a föld népe és a nők tovább megmaradnak naiv hitökben.

A szakadás nem következik be egyszerre. A felülkerekedő tudás b i z o n y í t a n i törekszik a hitet: az isten létezését, a lélek halhatatlanságát, az erkölcsi parancs észszerű voltát; mintha eze-ket, nem az ész. hanem a kedély világába tartozó dolgokat, bizonyítani lehetne 1 Nem hit ez többé, hanem gyenge és hiú e r ő l k ö d é s h i n n i , a hol valósággal és őszintén hinni többé nem tudunk, a jobb lelkeknek legkinosabb, leggyötrelmesebb állapota, melyből csakhamar a merő t a g a d á s -b a n keresnek menekvést.

A hitélet belső formáival együtt bomlásnak indulnak a társadalmi s a közélet külső formái is, üres symbolumok, melyek amazok nélkül el-vesztik jelentőségüket. A lelkesedóst az okoskodás váltja fel, az igazi odaadást egyetemes czélok iránt az emberek féktelen önössóge. A viszony ember és ember között, az uralom s az aláren-delkezés, a gondozás s a szolgálat merő l á t -s z a t t á válik, merő látszattá minden munka is, mely többé nem erkölcsi czélokért, hanem kisza-bott bórért teljesíttetik. Valamint az a kalapos, ki London utczáiban egy lehetetlen óriás kalapot hordoztat körül, evvel még semmikép sem nyújtja bizonyítékát annak, hogy ő jobb kalapot csinál, mint versenytársai, hanem ennek csak l á t s z a -t á t akarja kelteni az emberekben, úgy az angol királynénak külsőleg még mindig fényes bibora sem bizonyítja, hogy ő még valósággal uralko-dik, hanem csak látszatát kelti, vagy akarja kel-teni az ő uralmának. E látszatnak pedig csak azok adnak l á t s z ó l a g hitelt, kik, mint az an-gol aristokratia, nem hűségből, hanem csupán önös érdekeiknek megóvása végett kapaszkodnak görcsösen a királyné bíbor palástjába. A modern közélet új vezérei is, a nagy ipari vállalkozók, csak látszólag urai az ő munkás seregeiknek, melyekhez nem erkölcsi, hanem pusztán üzleti önös érdek fűzi őket, akár a gőzkazánjukhoz, melynek szintén adnak mathematikailag kimért

kószéa-táplálékot addig, mig annak munkafejlesz-tésére szükségük van. A munkást természetesen hasonlókép csak pillanatnyi érdek fűzi ideiglenes szerződés szerint gazdájához. Londonban 30.000 varró leány tengeti életét nyomorúságosan varró munkájából; de a londoni gazdasszonyok egyet-értő tanúskodása szerint a 30.000 között egy sincs, ki egy becsületes ruhadarabot tudna ké-szíteni, még kevésbbó olyan, ki a sanyarú életet megunván, mint házi cseléd egy pár hónapnál tovább egy helyen kitartaná.

A társadalom rendje nem isteni rend többé, nem erkölcsi ezélokra, nem az odaadás, az alá-rendelkezés s a hűség erényeire, hanem f e l -m o n d h a t ó s z e r z ő d é s r e , mondva csinált, nyakatekert és senki előtt sem szent törvényekre, meg a rendőrök s a katonák szuronyaira van alapítva. Az erkölcsi tartalmát vesztett társadalmi rend olyan, mint az odvas fa, melyet — a kö-rülmények alakulása szerint — elébb utóbb vagy hirtelen vihar tép ki gyökerestől, vagy lassú kor-hadás emészt meg.

Azok, kiknek a hanyatlás ilyetén korszakában akármelyik téren vezető szerep jut, kétféle irány-ban töltik be szerepöket. Egy rószök az erkölcsi életnek és a társadalom rendjének bomlását fel-tartóztatandó, annak külső formáit törekszik fen-tartani. Ha Luther irányt és formát tudott adni népe vallásos törekvésének, mért ne tehetné ugyan-ezt a hivatalába törvényesen beiktatott püspök, ki kevesebb bátorsággal, kevesebb szívbeli hősies-séggel ugyan, de sokkal több tudással vezeti egy-házának őszinte hitben szegény, de külső formák-ban, szertartásokban annál gazdagabb vallásos életét? Ha Mózes törvényt tudott adni népének, mely ennek politikai és társadalmi életét irányí-totta, mórt ne tudná ezt tenni, még sokkal job-ban tenni a modern törvényhozók egész gyüleke-zete, melynek jogi tudásával a Mózesé semmi esetre sem mérkőzhetik, ós melynek e szerepre a választásokban hamisítatlanul megnyilatkozó közvélemény és közakarat mandátumot is adott, minővel sem Mózes, sem Lykurgos, sem Solon nem dicsekedhettek? Ha a középkori földesúr engedelmességre és hűséges szolgálatra tudta rá-venni jobbágyait, mért ne tehetné ezt munkásai-nak seregével a modern gyáros, ki a közgazda-ságtan vaskos kézikönyvével kezében logice ós statistice be is tudja bizonyítani koplaló ós az ő vagyonára áhítozó munkásainak, hogy nekik az

•211

uralkodó versenyben pedig minden kereset nél-kül a piaczra kénytelen őket dobni?

Ezt az irányt látjuk érvényesülni a franczia nagy forradalom óta az összes művelt népeknél. Az egyház sohasem volt gazdagabb külső for-mákban : a törvényhozás bonyolódott és lármás gépe sohasem bocsátotta ki szorgalmasabban a tengernyi papirost és tentât emésztő rendeleteket, a közgazdaság sohasem volt termékenyebb nagy tudománnyal kieszelt elméletekben : mint éppen ebben a mi alkonyodó századunkban. Es ime, a közélet mégis recseg és ropog minden eresztéké-ben ! Az, egyház az érdek szálain még összetartja valahogy a hivéit, de nem uralkodik kedélyükön, nem tud megbirkózni a teljes közönyösséggel itt, a merő tagadással amott. A politikai élet és az uralom cseróli-beréli az alkotmányt, folyton bő-vebbre-bővebbre szabja az egyenlőséget s a de-mokratikus jogosultságot, és mégsem tudja féken tartani a mindegyre merészebb radikalismust, az elégedetlenek folyton szaporodó tömegét. A köz-gazdaság sűrűn és jóakarólag próbálkozik mun-kásvédő intézményekkel, milliókat áldoz a phi-lanthropia oltárán, és mégis alig-alig tudja meg-védeni a tulajdonjogon s a vállalkozás szabadsá-gán épült rendszerét a socialisták, communisták és anarchisták egyre fenyegetőbb támadásai ellen.

Az ekkép meginduló általános bomlás köze-pette előáll különösen Carlyle és felfegyverezve nagy tudással, még nagyobb lelkesedéssel, őszin-teséggel és bátorsággal, lángoló szavakban osto-rozza az egyházat, mely fiainak csak üres, mert igazi tartalmukat vesztett jelképeket tud adni az imádásra ; ostorozza a társadalom élén álló osz-tályt, mely nem a társadalom javát, hanem saját érdekét ós kiváltságos állását törekszik megvédeni az uralomnak mesterséges és épp azért hatásta-lan eszközeivel ; ostorozza a közgazdaság uralkodó rendszerét, mely egész irányzata szerint épp úgy tekinti a termelés költségének, tehát a vállalkozó veszteségének, a munkások bérét, mint a kenőola-jat, mely a gépek mozgatásához szükséges, mely a munkaadó ós a munkás között nem ismer más viszonyt, mint a gyáros és gépe között.

Azonban Carlyle fellépésének és hosszú iro-dalmi működésének nem ebben a támadásban ós bírálatban van a nagy jelentősége. Már erős tá-madása és kíméletlen birálata is termékenyítő üd-vös hatással volt ugyan különösen a közgazda-sági politika későbbi alakulására. De sokkal fon-

tosabb ennél az a k i l á t á{s, melyet ó mély és őszinte meggyőződéssel az egész emberi és társa-dalmi élet jövőjének nyit. Mint a képrombolók a középkorban, ó is ki akarja dobni e jövő temp-lomából a tartalom nélkül szűkölködő jelképeket, tagadó és hinni nem tudó korunknak eme bálvá-nyait, a társadalmi életnek hit nélkül üres külső formáit; és mint a nagy hitújitók, kik egy-egy új korszakot jeleznek az emberiség történetében, ő is a b e l s ő h i t é l e t m e g ú j u l á s á b a n ke-resi az egyedül remélhető megváltást. Csakis a hitélet megújulása töltheti meg új ós igazi tarta-lommal a társadalmi élet formáit, léptetheti a töprengő kétkedés helyébe a világ erkölcsi ren-deltetése felől való őszinte meggyőződést, juttat-hatja érvényességre a hatékony uralmat, a nem látszatra, hanem igazi belső megelégedésünkre való munkát.

Magát a megváltó igét kimondani nem ada-tott Carlylenak. Mint sok más őszinte és őszin. teségóben lelkesedni tudó embernek előtte és utánna, neki is csak a Keresztelő Szent János szerepe jutott, ki csak híradója a megváltónak, de nem maga a megváltó. Mert valamint hajda-nában, úgy napjainkban is az idők csak akkor fognak betelleni, ha az emberiség, elfordulva a hamis istenektől és a hamis jelképektől, igazán sóvárgó lélekkel á h í t o z n i f o g j a a m e g v á l -t á s t , melyet a gondviselés mindenkor készen tart a benne hivő, de hitökben gyakran tévelygő embereknek.

Acldig pedig Carlyle csak egy tanácsot tud adni és ad a hozzá vigasztalásért és biztatásért folyamodóknak: T e l j e s í t s e k i - k i t e l j e s o d a a d á s s a l ós h ű s é g g e l k ö t e l e s s é g ó t , a l e g k ö z e l e b b f e K v ő k ö t e l e s s é g e t , akár-mily szerény legyen az 1 Mert — úgymond Carlyle — minden hű cselekedet ép úgy alkotó elemévé válik az erkölcsi világrendnek, mint a hogy mathematikailag bebizonyítható tény, hogy az eldobott kavics is befolyással van a világegye-tem súlypontjának helyzetére.

Mi is, tisztelt hallgatók, zarándokoljunk ke-gyelettel a nagy ember szelleméhez ós cseleked-jünk az ő tanítása szerint!

BELFÖLD. Vallási türelmetlenség. Mult hó ll-én

kisértetett ki az örök nyugalom helyére battyándi

2t2

ariyafárához tartozó dobronoki (Zalam.) szorvány-filiában M a j e r Frigyes hitsorsosunk, ottani földbirtokos, széles körben ismeretes jó barátunk, — tisztességes öreg kort ért, — azonban az egyházi szertartást végző tót-moráczi missziói lel-kész, a gyászba borult családtagok, valamint a megboldogultnak számos tisztelői s a község la-kosai megbotránkozólag vették az ottani helyi plébánosnak azon intézkedését, miszerint halottunk felett a kiséret közben a szokásos harangozást nem engedte meg, daczára, hogy többeK részéről erre bizalomteljes tisztelettel felkéretett 1

Protestáns szempontból ugyan nem tulajdo-nítunk semmi csodás bűverőt a harangozásnak: mert ez nem egyéb, mint jeladás istentiszteletre s irántai hálánk nyilvánítására ! Mi ugyan kedves halottainkat csendes, vallásos odaadással, irántuki . szeretetünk szent érzelmével, a harangok zúgása nélkül is elkísérhetjük oda, hol megszűn minden baj és szenvedés, — de a köznép, mely megszokta a vallásigények e külső jelvényeit, méltán feljajdul ily szeretetlen eljáráson ; — s annyival is inkább meglepőbb volt a dobronoki lakosságra nézve, miután ez előbbi időkben humánus S z é k e l y ós N a g y Károly plébános urak mindég kész szívvel s testvéri jó hajlandóságból meghúzatták a ha-rangokat, midőn evang. halott temetése törtónt.

Honnét e kirívó rideg szeretetlenség s ba-rátságtalan bánásmód a jelenlegi ifjú lelki őr részéről a gyászoló család iránt, mely tudtom-mal egyébként a földbirtokjára kirótt gabnabeli papi fizetséget — mely jogilag nem járt volna — a jó béke fentartása kedvéért több évektől fogva mindig készséggel megadta i

Bizony, bizony! még „e 19." század zárkö-vének határán is messze elestünk a Krisztustól, a ki a szeretetnek és testvériségnek igazi példány-képe volt.

Elmondhatjuk még manapság is, forró óhaj-tásunk közepette a német halhatatlan nagy böl-csész halála óráján elrebegett ezen szózatot: „több világosságot !"

Itt helyben Battyándon is egy szorgalmas, takarékos, a közrendű polgárok egyik ismeretes vagyonos alakja, községünknek több ízben volt birája, úgyszinte egyházunknak hosszas ideig volt gondnoka K u h á r János Jákob mult hó 16 án kidőlt az élők sorából, két napi rövid szenvedés után, szélhűdés folytán. Temetése mult hó 17-én ment végbe neje, gyermekei, számos unokái, ro-konai s a vidékről igen sok összegyűlt ismerősei igaz részvéte mellett. Az egyházi szertartást a háznál végezte magyar nyelven a tót-moráczi, a templomban pedig a helybeli lelkész vend nyel-ven ! Gyermeki hálás kegyelet virrassza sirja felett !

Megjegyeztetik még itt e közlemény kapcsán egyházközségünkre nézve azon érdekes körülmény,

hogy e K u h á r család egyik őse volt az, a ki-nek nagy és tágas pajcahelyiségében tartatott az első evang. istenitisztelet a tolerantiális világban II. József császár idejében 1783. évi okt. 12-én a gyülekezet megalakulásával Nemespátróről (So-mogym.) hivott B e r k e Balázs I-ső lelkésze alatt.

Ezen pajta mindeddig daczolt az idők ha-talmával, ámde minden múló ós törékeny itt alant, e rozoga faépület éppen most hányatik szét, hogy helyébe új épüljön. Méltó volna e tör-téneti eseményt a család háza falán egy emlék-kőtáblának beleillesztésével az utódok számára megörökíteni Bár találkoznának oly hitbuzgó egyének, kik e czélra szivük sugalla'i szerint valamit áldoznának, a gyűj óivek szétküldését kó-relmünk mellett megkísértjük 1 Cz. R.

A kis-sztraczini evang. leányegyház (Nóg-rádmegye, Sz,-Péter filiája) a napokban tartott egyházi közgyűlésen, az Alsó Leliotára távozott K i s f a l u d y Endre helyébe, tanítójának K l a u -d i n y i Lajos losonczi IVT ed éves tanító képezdei növendéket választotta meg, oklevele megszerzé-sének feltétele alatt.

Á középiskolák új tantervének élet-beléptetése. W l a s s i c s Gyula kultuszminiszter már a legközelebbi napokban ki fogja adni ren-deletét a középiskolai új tanterv bevezetéséről. Az új tanrend szerint 1900-ban még csak a kö-zépiskolák első osztályaiban fognak tanítani, mert nagyobb zökkenósek elkerülésére az összes osz-tályok tantervét fokozatosan fogják életbeléptetni. A reformnak leglényegesebb része az, hogy a gimnáziumokban a földrajzot a természetrajztól külön választják és a jövő tanévtől kezdve a gim-náziumok alsó osztályaiba is bevonul a természet-rajz. Érdekes újítás lesz a latin nyelv óráinak csökkentése. Eddig hetenkint hét órában tanultak az első-osztályos diákok latint, ezután csak 8 órában. Hasonlóképpen leszállítják a magyar órák számát hatról ötre. Ezt a két órát a jövőben a természetrajz tanítására fogják fordítani. Egyéb-ként a reáliskola és a gimnázium első osztályá-ban az összes tárgyakat egyformán fogják tani-tani. A külömbség csak az lesz, hogy a gimná-ziumban a latin nyelvet, a reáliskolában pedig a német nyelvet tanítják. Legnevezetesebb lesz a reform a testi nevelés dolgában. Itt kimondja a miniszteri új tanterv, hogy a tornát télen kor-csolya, nyáron játék pótolja. S csak ha az idő-járás miatt egyik sem gyakorolható, akkor men-nek a tanulók a tornaterembe.

A liptai egyházmegye S i n k o v i c s Já-nos hibbei lelkészt választotta esperesévé.

Az „Eyang. Theológusok Otthonára" 1899. január 1-től márczius 31-ig adakoz-tak : a) A l a p í t v á n y o k : Raffay Sándor theol. akad. tanár Pozsony 100 frt. Kóler Napoleon Budapest 80 frt. (kiegészítésül.) Pozsonyi I. Ta-

21Ö'

karékpénztár 25 frt. Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Budapest 50 frt. — b) É v i j á -r u l é k o k : Dobrónyai egyház 2 frt. Tótpelsőczi egyház 20 frt. Felső-micsinyei egyház 2 frt. Zó-lyom-lipcsei egyház 2 frt. Kolbay Arnold Po-zsony 1 frt 50 kr., Schulpe Alfonz Pozsony 5 frt. Franzfeldi egyház 10 frt. Bányakerület 100 frt. — c) K e g y e s a d o m á n y o k : Pilisi egyház 10 frt. Bokodi egyház 2 frt 80 kr., Posch Ár-pád, Pozsony 50 kr. Perselypénz 3 frt 55 kr., Ev. GHocken 1898. évi gyűjtése 5 frt. Ev. lyceutni Biblia egyesület. Selmeczbánya 20 frt. Bagyani egyház 3 frt. (énekért) Grinádi egyház 2 frt. Zó-lyomi esperessóg a Sárkány-jubileumi alapból 7 frt. Dr. Kéler Zoltán, Budapest 10 frt. (575.) Felpéczi belmissió 1 frt 69 kr., Marsruta Géza, Farád 1 frt 09 kr., Szill-sárkányi belmissió 72 kr. Tokaji ev. egyház 2 frt 08 kr., Hegyeshalmi ev. egyház 10 frt 50 kr., Fazekas-varsándi egyház 4 frt. Hrk János ós a málnapatakai egyház 3 frt. „Ismeretlen" Pozsony 1 frt. Pozsonyi Iparbank 10 frt. Pozsonyi II. ker. Takarékpénztár 10 frt. Hildebrand Keresztély, Rostock 1 frt 50 kr., Protestáns Estékért felülfizetósek 2 frt 90 kr., H. T. Pozsony 5 frt. Perczent László. Pozsony 41 kr. Nyitra szerdahelyi egyház 2 frt. Ondódi egyház 3 frt. Összesen: 570 frt 24 kr. A kegyes adakozóknak hálás köszönet! A szép czélú s ne-mes hivatású intézményt pedig újólag melegen ajánljuk a hitrokonok áldozatkész szeretetébe! Pozsony, 1899. márczius 31. Dr. M a s z n y i k Endre theol. akad igazgató, K o v á c s Sándor a theol. otthon felügyelője.

LelkészYálasztás. Knkmérott, Vasm. R á j -t e r János administratort egyhangúlag megválasz-tották lelkésznek. A községben ez által megint helyreáll a béke.

Puszta-FÖdéllies. A könyörülő szeretet szép tevékenységéről örvendve adhat hirt ezen régi, hajdan artikuláris kis egyház. Paplakja, melyben az iskola is van, nem felel meg rendel-tetésének, a helyiségek és kamarák közül csak egy szoba lakható és az iskola olyan, hogy saj-nálni valók a gyermekek, kik ily szűk helyen szorgalomidejöket tölteni kénytelenek. De a sze-gény egyházat nemcsak az épület czélszerűtlen-sége, mint inkább roskatag állapota inditotta, hogy új paplakot és iskolát épitsen. Aggódva hozta ezen határozatot, hiszen miből teremtse elő a reá nézve tetemes költségeket. De Istenbe ve-tette bizalmát, hogy segíteni fog és támaszt jói-tevőket. És örvendve jelentheti már eddig is, hogy jól bizott, jelentheti a jóltevők ós jelenté-keny áldozataik egész sorát. Élső, ki pártját fogta a szűkölködő egyháznak, az e. e. e. gyámintézet 400 frtos szeretetadományával. A pozsonymegyei ág. hitv. evang. esperesség a hozzátartozó egy-házakban házankénti gyűjtések megtartását hatá-

rozta szép egy értelemmel, hogy segitsen a se-gélyre nagyon szorult gyülekezeten, igy következ-tek az egyes egyházak adományai: Grinád 16 frt, Misórd 25 frt 60 kr., (nt. Schleifer lelkész úr adott 5 frtot,) Limbach gyűjtése 64 frt 52 kr., Modor-Királyfa 34 frt 43 kr., Német Gurab-Osataj 61 frt 50 kr., Modor német 70 frt. Nagy-Lóvárd 33 frt 51 kr., Szent-György 50 frt 5 krt adott, Bazin német egyház gyűjtése 72 frt, Bazin tót egyházé 56 frt 80 kr., Somorja 18 frt, Modor tót egyház 60 frt, néh. özv. Kraicz örökösei 5 frtot adtak, Felső-Szeli 84 frt 53 kr., (nt. Endreffy lelkész úr családja 25 frtot,) Tak-sony 10 frt 30 kr., Kajal 20 frt, Galánta 20 frt 24 kr., Nagyszombat 107 frt 45 kr., Truttiger Amália úrhölgy 5 frt, virágvasárnapi offertórium a nagyszombati egyháztól 3 frt. Alsó-Széli 20 frt 20 kr. ; e szerint az esperességbeli egyházak a szűkölködő testvérnek összesen 838 frt 13 krt adományoztak. Bizonyára szép ós ékesen szóló megnyilatkozása az együttérzésnek és könyörü-letnek 1 — A pozsonyvárosi ev. egyház konventje nemeslelküen gyűjtést engedve meg, ez 176 frt 70 krt eredményezett A helyi felügyelő Jungkö-vig János úr ismerősei között 26 frtot gyűjtött, az egyház maga 200 frtot adott, Diószeg 47 frt, Marczell Vilma kisasszony (Nebojsza) 50 frt, leg-újabban kapott az egyház az e. e. e. gyámintó-zettől közalapsegély czimen 100 frtot, kamatokból befolyt 1 frt 27 kr., összesen befolyt eddig: 1889 frt 10 kr. A gyűjtések eddigi oly kedvező ered-ménye biztatta a gyülekezetet, mely erre külön-ben is a paplak roskadozó állapota miatt kény-szerítve volt, hogy az épitést már most e tavasz-szal megkezdje. Az épitési költség azonban 3200 frt, igy hiányzik 1300 frt. Nem sok, talán egy tehetősebb egyházra nézve, de a kis nyájnak, melynek legtöbbje vagyontalan, nagy összeg, s midőn másutt, jobb módnál is az adósság keser-vesen fizetődik, annál nehezebben fogja az adós-ság itt terhelni. Kedves hitrokonok, emlékezzetek meg a kis szűkölködő puszta-födémesí egyházról; az egyház Ura kegyelméből egykor túlélhette a vallási elnyomatás súlyos napjait, most létéért küzd a szegénységgel. Számára hálásan veendi a könyörület adományait a lelkészi hivatal. A hit-rokoni szeretet nem fordul el az erőtelentől, mert erőtelen ; de segit, hogy megerősödjék az, a mi erőtelen és juttatja kivánt czéljához. Mas eli-té na József evang. lelkész

A salgó-tarjáni protestáns (?) egyház értesitője nóvszerint közli azok jegyzékét is, a kik születendő gyermekeik vallására nézve egyez-séget kötöttek a házasság alkalmával, vagy a kik az egyházi egybekelést mellőzték. A stóla nagyon magas és terhes ezen egyházban, a mostani kö-rülmények között tanácsos volna — ha lehet — olcsóbbá tenni a papi szolgálatot: keresztelő 1

•214

frt, egyházkeló asszony avatása 1 frt, hirdetés 1 frt, esketés 2 frt, menyasszony avatása 1 frt, confirmátiói tanitás 1 frt, beteg gyóntatás 1 trt, egyszerű temetés 3 frt, vidéken 5 frt, bűesúztató külön 2 frt, anyakönyvi kivonat 2 frt, ielkészi bizonyítvány 1 frt. Bevétele az egyháznak 2891 frt volt (persely 65 frt, adományok 133 frt.) Közli az egyháztagok jegyzékét egyházi megadóz-tatásukkal együtt.

KÜLFÖLD.

A Signal nevű franczia prot. napilap komoly pénzügyi válságba került, mely további megjele-nését kétessé teszi; klerikális ellenfele, L a C r o i x , ezen czim alatt: „Egy haldoklónak szavai" meg is húzza már fölötte a lélekharangot. Remélhető azonban, hogy a jeles szerkesztésű lap a már megindított pénzügyi művelettel segit magán és továbbra is szolgálhatja a protestáns ügyet.

A franczia tanárok congressusa három napig tartott. Foglalkoztak az erkölcstan tanításá-val. Ez nem lesz elméleti, hanem gyakorlati. Emlí-tést erdemei azon óhaj kifejezése, hogy az állami és községi középiskolákban, azonban a kényszernek még látszata nélkül is, tanulói egyesületek alakul-janak, melyek a jótékonyságot és a kölcsönös segélyezést tűzzék ki czélukul. — A középiskolai tanárok közreműködése a nép nevelésében általános helyeslésre talált. A congressus egyes jeles tagjai ékesen szóló tényekkel mutálták ki, hogy a tanárok és néptanítók közreműködése milyen áldásos gyü-mölcsöket termett a mult télen, és a congressus elhatározta, hogy testvéri üdvözletét küldi azon tanítóknak, kik a paraszt ifjúságnak és ifjú mun-kásoknak tanításán táradoznak. — A jövő évi congressus ugyan nemzeti lesz. de tárva-nyitva lesz az idegenek számára is.

IRODALOM. Dunántúli protestáns lap. „A haldokló

19-ik század legnagyobb vívmányai a német szel-lemmel állanak kapcsolatban ; alig találunk institu-tion mely magán ne viselné vagy ennek vagy az angolszász jellegnek bélyegét; s viszont ott, hol dekadentia következett be, ez a conservativismus eredménye lón. Spanyolhon megalázása, a görög felbuzdulás letörése, a franczia anyagi és szellemi panamák lánczolatai. a Negus által eltiport olasz dicsőség, nálunk a liberalismus ellen indított ok-talan hajsza, mely a parlamentarizmus sírásója akart lenni, azonban végeredményében annak phőnix módjára feltámasztója : mind, mind e ma-radi szellem kézzelfogható tünetei. Tovább az iro-

dalmi irányzatoknál a vastag realismus hol vesz-tegette meg a népek lelkületét? A franczia pikan-téria mellett az olasz braccoismus : a hispaniai bikaviadalok s érzékiség dicsőítése Echegaray mun-káiban, majd a „kikapós patikárius "-ok, a „teknős béká"-k, „Pepi doktor"-ok izlésrontó ós szemérem-sértő izetlenségei honnét indulnak világgá, hogy megvesztegessék a szivet, lelket? Ezzel szemben a puritán angol termékek, a Voss Rikard lélekre ható sentimentalismusa, mely tájról igyekeznek a jó ízlés és fenkölt gondolkozás megjavításán? Még a Hauptmann Gerhard socialis ízű, de tendentiá-jában gyógyítani akaró irányzata is annak a szel-lemnek kinyomata. mely világ hegemóniára hiva-tott. Az emberiség történelme azt igazolja, hogy a fennmaradást két faktorhoz kötötte mindenkor, vagy a vallási, vagy a faji tömörüléshez. Egyik úgy, mint a másik eszközlője a czélnak, ha ere-deti tisztaságában megmarad. Es tényleg, — az utópiákról lemondva — a jövő világ képe a sze-rint fog alakulni, a hogy e kettő tömöríti a népe-ket. A szláv egység, a germán egység, a román egység százados multu már; a mint az ábrándok-tól megtisztulnak, az igazságtalan aspiratiók nyű-géből kibontakozhatnak, a fúzió lehetséges lesz s ezzel a jövendő alakulásnak megnyílik a tér. Es itt mi fogja az erőt adni? A számsúly? Alig. A mult azt igazolja, hogy eddig sem adta az. A szellem, mely mindennapi tápszeréből, a hitből él. A keresztyén vallás ideális eszméitől nem szaba-dulhat a jövő, mennél inkább vezetője a biblia valamely népnek, annál bizonyosabb annak a hatalma is Èzt látják a jelenben azok, kik fajuk-nak biztosítani akarják a jövőt, a majdan bekö-vetkező, általános reformáczió előfutárjának kell tekinteni az ausztriai mozgalmat is. Éppen abban, hogy a „Wacht am Rhein" és a „Los von Rom" egy táborban hangzott fel, láthatni az élni aka-rást, a tömörülést egy hit és egy nyelv alatt s indulni n'eki a jövőnek, hogy azt számukra biz-tosítsák

A protestantizmusé a jövő ; lehet, hogy sokan kicsinyelik a mi hitünket; de nem kell ahoz lát-noki ihlet, a forrongó események azt igazolják, hogy a jövő protestáns világának ajtajához elju-tott az emberiség."

Füzet az indiai művészetről. A csodá-latos bájú, mesevilágba való, dúsgazdag, buja in-diai művészetről egy kis füzet jelent meg legkö-zelebb. A füzet főként az indiai építőművészettel foglalkozik, s sokat beszól az ellóriai híres szik-latemplomról. A déli stilus e legészakibb remeke a VIII. században keletkezett Még pedig sajátsá-gos módon. Nem a fala emberi munka, hanem az ürege. Nem odahordták az épitő anyagot, hanem elhordták a hegyet, csak ott hagyva meg a ter-mészet alkotását, a hol az embernek falra volt-szüksége; 50 láb szóles, 270 láb mély templom-

•215

udvart vájtak a hegybe. Az udvaron belől meg-maradt a hegy tömege, s ezt átalakították temp-lommá. A templom négyszögletes „vimánna,*4 leg-felső koronázata 90 láb magasan va« a föld fe-lett. A falakat az indiai mythologiából vett képek diszitik, s a nagy hősköltemények alakjai. Sajnos, India gazdag mysticismusának kevés ismerője van, művészetét kevesen tanulmányozzák, pedig a diszitő-formák ily páratlan gazdagsága sehol má-sutt nem található. Ezért is igen nagy szolgálatot tesz e fűzet, mely gyönyörű képekben s a tudo mány mai színvonalán álló szövegben magyarázza e sajátos cultúra szülötteit, e buja föld termékét, melyet nem ártana a művészet számára még egy-szer felfedezni. A füzet természetesen a „Nagy Képes, Világtörténet" legújabb füzete. Az egész munka 12 kötetből fog állani. Szerkesztője Mar -c z a l i Henrik. Egy kötet ára diszkötésben 8 frt, füzetenkint is kapható. Megjelen minden héten egy füzet, ára 30 kr. Kapható E é v a i Testvérek könyvesházában (Üllői-út 18.) s bármely hazai könyvkereskedésben.

RENDELETEK. 12628/IX. szám. M. kir. belügyminister.

Körrendelet valamennyi vármegye ós városi tör-vényhatóság közönségének. Állandó birói gyakorlat alapján, a felperes válóperekben köteles kereset-leveléhez a házasságból származott gyermekek születését, vagy elhalálozását bizonyító anyakönyvi kivonatokat, vagy családi ertesitőt, avagy esetleg a gyermektelenséget tanúsító bizonyitványt is csatolni.

Az alább emiitett gyermektelenségi bizonyít-ványok kiállítására eddigelé ugyancsak az állandó birói gyakorlat alapján az a felekezeti anyakönyv-vezető tekintetett illetékesnek, a kinek kerületében a házasfelek utoljára együtt laktak, vagy az, aki-nek területében a férjétől külön válva élő nő, a kereset benyújtásakor állandóan tartózkodott.

Az 1894. évi XXXIII. t.-cz. életbelépése óta azonban a felekezeti anyakönyvvezetők megszűn-vén az állam közegei lenni, az idézett törvény-életbelépésének időpontját, vagyis 1895. évi októ ber 1-ót követő időre nézve a felekezeti anya-könyvvezetők által esetleg kiállítandó gyermekte-lenségi bizonyítványokat a bíróságok nem kötelesek a közhitelesség erejével bíróknak tekinteni.

A kérdésnek a változott viszonyok által igé-nyelt rendezése czéljából az igazságügyminister úrral egyetértoleg kijelentem tehát, hogy a szó ban levő gyermektelenségi bizonyítványok kiállítása ezentúl a községi elöljáróságnak lesz kötelessége. Községi elöljáróság alatt értendők: a székesfóvá rosban a kerületi elöljáró vagy helyettese, Fiúmé-ban, a törvényhatósági joggal felruházott és a

rendezett tanácsú varosokban a polgármester vagy helyettese, nagyközségekben a bíró, illetőleg he-lyettese és a jegyző együttesen, kisközségekben a biró, illetőleg a helyettese és körjegyző együttesen.

Ugyancsak a községi elöljáróság kötelessége lesz azon körülménynek az említett czélból leendő igazolása is, hogy a házas feleknek csak bizonyos számú és nem több gyermekük van. A gyermekek számának a községi elöljáróság részéről való ilye-tén igazolása esetében azonban a bizonyítványban felsorolt gyermekek kora anyakönyvi kivonattal, vagy családi értesítővel külön is igazolandó.

Végül a pénzügyminister úrral egyetértoleg kijelentem még, hogy a kérdéses bizonyítványok kiállításáért az igazolt szegénység esetét kivéve, 1 korona dij szedhető, s hogy a szóban forgó bi-zonyítványok a bélyeg és illetékszabályok kiegé-szítő részét képező illetéki díjjegyzék 21. tételé-nek bb. pontja értelmében 1 korona bélyegilleték alá esnek, kivéve azon eseteket, melyekben az érdekeltek igazolt szegénység czimén az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja értelmében személyes illetékmentességet vehetnek igénybe.

Budapesten, 1899. évi április hó 11-ón. A minister helyett: S z é l i Ignácz s. k. államtitkár.

! T E M E T Ő . I

A beszterczebányai ág. hitv. ev. gymna-sium tanári kara fájdalommal tudatja egykori kartársának P o l e v k o v i c s János nyug. rendes tanárnak 50 évi tanári működése után nyugalomba vonulásának 19 ik s életének 92-ik évében f. évi április hó 23 án történt gyászos elhunytát.

Gyászba borult az ég a nyíregyházi ág. hitv. ev. egyház felett, a nagy templom tornyán és az iskola épületén gyászlobogó hirdeti, hogy az egyháznak nagy halottja van. N a g y Lajos, az egyháznak 38 évig volt főorgonistája és ónekve-zére nincs többé, f. évi április hó 22-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. — Vele nem csak a nyíregyházi ev. egyház veszített, hanem veszített az egész magyarhoni ev. egyházunk, kü-lönösen annak énekköltészete: Chorál könyve az egész országban, sőt a külföldi egyházakban nem csak ismeretes, hanem használatban is van. Szó-val e téren nagy volt Nagy Lajos. Temetése, me-lyet hálás egyháza rendezett, április hó 24-én dél-után 3V2 órakor ment végbe nagy pompával. — A nagy halott hült tetemét az evangelikus temp-lomba vitték, a melyben már ott volt az egész város szine java, az egész intelligentia, presbyte-rium s az egyház számtalan tagja. Rövid egyházi ének után B a r t h o l o m a i d e s z János tb. föes-peres mondott szép ós megható imát az oltárnál

216

majd a városi dalárda gyászéneke hangzott el, ezután következett G-edu ly Henrik lelkész gyö-nyörű gyászbeszéde a szószékről, melylyel az egész közönséget megrendítette s egy szem sem maradt szárazon. Még egy gyászének elhang-zása után kivitték a drága halottat a sírkertbe, a hol N o s z k ó István segédlelkész mondott rövid bűcsű imát s a városi dalárda gyászéneke mel-lett tétetett örök nyugalomra. — Áldott legyen emléke s csendes nyugalma!

Ü Z E N E T E K .

L. I. Örömmel üdvözlöm munkatársaink között; bármit szívesen kiadok ; hiszen önmaga legjobban meg tudja válogatni. Ha Hollandiát is figyelemmel kiséri: csak köszönettel veszem. — H. S . Örülök, hogy megkezdheted a franczia egyházi mozgalmak ismertetését. Mentül többet szeretnék a külföldi moz-galmakról közölni, nekünk, magyaroknak sok vigasz és remény forrása a külföldi protestáns egyház vi-rágzásának és diadalmas küzdelmének ismertetése. — F . G. Nem tartom tanácsosnak, hogy olj^an kér-dést bocsássunk nyilvános megvitatás a lá : kinek köszönje meg, a ki a közalapból segélyt k a p ? írja meg a nyugtatványt: „köszönettel fölvettem." IIa azonban ragaszkodik valami concret okból ahhoz, hogy a nyílt kérdést kiadjam: ám kiadom. Kérem válaszát.

180/1898. G. A. K.

PÁLYÁZAT. A Glosius Artner Karolina-féle alapítványt ke-

zelő bizottság ezennel közhirré teszi, hogy a fentirt alapítványból két, egyenként 525 frtos azaz ötszázhuszonöt forintos

ÖSZTÖNDÍJ osztandó ki oly magyarországi szárma-zású ág. hitv. evang. feddhetlen erkölcsi jel lemű és jeles szorgalmú szegény sorsú i f jaknak, kik tanulmányaikat a természet-tudományokra való főtekintettel valamely kül-földi egyetemen vagy műegyetemen foly-tatván, tanári vagy műszaki pályára készülnek. — Ezek az ösztöndijak az 1 8 9 9 / 1 9 0 0 . tanévre íogván kiosztatni, elnyerhetésük czéljából pályázat nyittatik és a fenti módon minő-sitett műegyetemi hallgatók vagy tanár-jelöltek felhivatnak, miszerint a fenti kö-rülményeket igazoló és különösen a magyar nyelvben! jártasságot is kellően tanúsító ok-mányokkal támogatott folyamodványai-

kat 1 8 9 9 . évi június hó 30 -á ig az alólirott bi-zottsághoz czimezve a bizottság jegyző-jénél ( lak ik : Budapesten, V. Bálvány utcza 8. szám) nyúj tsák be. — A megsza-vazott ösztöndijat a díjnyertes tanárjelölt vagy műegyetemi hallgató két részletben, és pedig az elsőt a külföldön történt beira-tását igazoló bizonyitvány és a szabály-szerűen kiállított nyugta beküldése után az iskolai év elején, a másodikat a má-sodik félévre történt beiratást igazoló ok-mányok beküldése után a második félév elején fogja posta út ján megkapni.

Kelt Budapesten, a Glosius Artner Karolina-féle alapítványt kezelő bizottság 1898. évi deczember hó 12-én tartott ülé-séből.

Dr. ZSIGMONDY JENŐ biz. jegyző. 63. 8—3.

Dr. KRÁLIK LAJOS bi7. elnök.

Pályáza t i h irdetmény .

A felső-lövői ág. h. ev. taninté-zeteknél, melyek 6 osztályú gym-nasiumból, 4 osztályú reáliskolából, tanítóképzőből és nevelő intézetből állnak, egyik tanerőnek nyugdíjaz-tatása folytán

r r a töltendő be. Tantárgyai: mennyi-ségtan, fizika és vegytan. A ma-gyar és német nyelv tudása szük-séges. A megválasztott az interna-tusban a többi tanárral felváltva felügyeletet gyakorolni tartozik. A törzsfizetésnek két fokozata 800 és 1000 frt, kisegítő tanár fizetése 650 frt. Az iskolai bizottságnak jogában áll szabad lakás helyett, a hogy eddig dívott 100 frtnvi lak-bér általányt adhatni. — A taninté-zetek az országos tanári nyugdíj in-tézetbe fel vannak véve. — Szükség esetében nem okleveles tanárjelöl-tek is alkalmaztatnak. — A pályá-zat határideje, f. é. június 10-ig jár le.

Felső-Lövő, 1899. apris. 30. Az i sko l a i b i z o t t s á g n e v é b e n :

Köllig Káro ly 14 1—1 igazga tó .

Orosházán nyomatott Yeres Lajos gyorssajtóján.