elektronszínképek és a lézerek
DESCRIPTION
Elektronszínképek és a lézerek. Fizikai Kémia 2. – Spektroszkópia 5. rész dr. Berkesi Ottó - 2014. 21787cm -1. ~18800 cm -1. 0,25. 0, 20. I 2(g). 0, 15. Abszorbancia. I 2( aq ). 0, 10. 0, 05. 0,00. 26000. 24000. 22000. 20000. 18000. 16000. Hullámszám / cm -1. 98. 97. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/1.jpg)
Elektronszínképek és a lézerek
Fizikai Kémia 2. – Spektroszkópia
5. rész
dr. Berkesi Ottó - 2014
![Page 2: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/2.jpg)
0,00
0,05
0,10
0,15
0,20
0,25
26000 24000 22000 20000 18000 16000
Hullámszám / cm-1
Abs
zorb
anci
a
2178
7cm
-1
~188
00 c
m-1
I2(aq)
I2(g)
![Page 3: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/3.jpg)
98
96
95
94
93
97
Tra
nszm
itta
ncia
%
18900 18700 18600 1850018800Hullámszám / cm-1
0,10
0,15
0,20
Abs
zorb
anci
a
![Page 4: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/4.jpg)
18961 18959 18958 1895718960
98
96
95
94
93
97
Hullámszám / cm-1
Tra
nszm
itta
ncia
%
![Page 5: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/5.jpg)
Jvteljes
Rr
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
120 130 140 150 160
1430
2430
3430
4430
125 126 127 128 129 130
R/pm
E/h
c/cm
-1
+ Erezg.Eteljes= + Eforg.Eelekt.
HCl(g)
![Page 6: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/6.jpg)
Az általános kiválasztási szabály
0.
*
.ˆ
dkiindvégátm
rere ˆ̂
magel ddd .
Rrvv ,
![Page 7: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/7.jpg)
Az általános kiválasztási szabály
0"
*
'."
*
'
.""
*
'
*
'.
magvvel
magelvvátm
RRrrre
RrreRr
dd
dd
Az első tag konstans, ha ugyanazon
két elektronállapot közt történik az
átmenet.
A második tag viszont függattól, hogy melyik
rezgési állapotban volt és melyikbe került a rendszer.
![Page 8: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/8.jpg)
Az alap- és a gerjesztett állapot
R/pm
E/h
c/cm
-1
"eR
"eD
'eR
'eD
'e
"e DD
'e
"e RR
b” > b’
A gerjesztés soránegy elektron magasabbenergiájú pályára kerül,
kötőről lazítóra!
k” > k’
![Page 9: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/9.jpg)
Az általános kiválasztási szabály
A molekulák kvantummechanikai leírása :Bohr-Oppenheimer közelítés:
A magok mozgása sokkal lassabb, mint az elektronoké, ezért az elektronok állapotának
kiszámításakor állónak tekinthetők!Jogos tehát feltételezni, hogy az elektronátmenet során
a molekula geometriája nem változik, azaz az átmenetek az E(R)/hc –R diagramon függőlegesek !
Ez a Franck – Condon elv!
![Page 10: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/10.jpg)
Az általános kiválasztási szabály
R/pm
E/h
c/cm
-1 A statisztikustermodinamika
szerint közönséges hőmérsékletenaz alapállapot benépesítése
99,9%feletti!
",'"
*
' vvmagvvRR S
d
Franck-Condon tényező
![Page 11: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/11.jpg)
",'"
*
' vvmagvvRR S
d
R/pm
v’=6
v”=0
Melyik állapotbavalószínűbbaz átmenet?
v’=8
v’=10
92,0 112,0 132,0 152,0 172,0 192,0 212,0 232,0
Ránézésre elég nehézlenne megmondani!
![Page 12: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/12.jpg)
92,0 112,0 132,0 152,0 172,0 192,0 212,0 232,0
Ψ(0”)
92,0 112,0 132,0 152,0 172,0 192,0 212,0 232,0
Ψ(0”)
92,0 112,0 132,0 152,0 172,0 192,0 212,0 232,0
Ψ(0”)
Ψ(6’)
Ψ(8’)
Ψ(10’)
95 105 115 125 135 145 155
Ψ(0”)Ψ(6’)
95 105 115 125 135 145 155
Ψ(0”)Ψ(8’)
95 105 115 125 135 145 155
Ψ(0”)Ψ(10’)
S0”,6’ = 0,3898
S0”,8’ = 0,2825
S0”,10’ = 0,1534
![Page 13: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/13.jpg)
Nagy molekulák elektronszínképe
0,0
0,2
0,4
0,6
450 500 550 600 650 700 750 800 λ/nm
Abs
zorb
anci
a
n=1 n=2 n=3
kromofór
π*←π
![Page 14: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/14.jpg)
Nagy molekulák elektronszínképe
R/pm
E/h
c/cm
-1
"' kk
"e
'e RR
"e
'e DD
A kötések elektronsűrűségesok molekulapályán elhelyezkedő
elektronok összességébőlszármazik.
Ezek közül csak egyetlenegyet gerjesztünk, kötőről
lazító pályára, teháta kötésrend, alig változik!
",'"
*
' vvmagvvRR S
d
![Page 15: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/15.jpg)
0,0
0,2
0,4
0,6
450 500
550 600
650 700
750 800 λ/nm
Abszorbancia
0'"0,'"0,'0 vvSS
0’←0”
![Page 16: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/16.jpg)
Közepes molekulák elektronszínképe
R/pm
E/h
c/cm
-1
"' kk
"e
'e RR
"e
'e DD
A kötésekelektronsűrűségeközepes számúmolekulapályán
elhelyezkedőelektronok
összességébőlszármazik.
Egyet gerjesztünk,kötőről lazítópályára, teháta kötésrend,
közepes mértékbenváltozik!
![Page 17: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/17.jpg)
0,0
0,2
0,4
0,6 400 500
600 700
λ/nm
Abszorbancia
0’←0”1’←0”2’←0”
3’←0”4’←0”
5’←0”6’←0”
",'"
*
' vvmagvvRR S
d
v”=0
v’=0
v’=1
v’=5
v’=6
v’=4
v’=3
v’=2
MnO4-(aq)
![Page 18: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/18.jpg)
Kis molekulák elektronszínképeiA
bszo
rban
cia
0,00
0,05
0,10
0,15
0,20
23000 22000 21000 20000 19000 18000 17000 16000
Hullámszám / cm-1
![Page 19: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/19.jpg)
Kis molekulák elektronszínképei
R/pm
E/h
c/cm
-1
"' kk
"e
'e RR "e
'e DD
A kötést létrehozóelektronok számakicsi, ezek közül
az egyik gerjesztésekötőről, lazító pályára
erősen csökkentia kötésrendet!
![Page 20: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/20.jpg)
v”=0
…………………………
v’=24
v’=25
v’=29
v’=30
v’=28
v’=26
v’=27
v’=31
v’=23
v’=22
18800 18700
18600 18500
18400 18300
18200 18100
0,08
0,10
0,12
0,14
0,16
0,18
0,20
Hullám
szám / cm
-1
Abszorbancia
![Page 21: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/21.jpg)
0,05
0,10
0,15
0,20
20000 19500 19000 18500 18000 17500
Hullámszám / cm-1
Abs
zorb
anci
a
v’←0” sorozat
27’←0”
A v”=0 állapotból induló átmenetek
![Page 22: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/22.jpg)
0,05
0,10
0,15
0,20
18400 18200 18000 17800 17600 17400 17200
Abs
zorb
anci
a
Hullámszám / cm-1
v’←1” sorozat
A v”=1 állapotból induló átmenetek
![Page 23: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/23.jpg)
0,00
0,02
0,04
0,06
0,08
0,10
17400 17300 17200 17100 17000 16900 16800 16700 16600
Hullámszám / cm-1
Abs
zorb
anci
a
v’←2” sorozat
A v”=2 állapotból induló átmenetek
![Page 24: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/24.jpg)
Predisszociáció
Vannak olyan színképek amelyekben a vártnál korábban jelenik meg a folytonos, disszociációra jellemző elnyelés, ráadásul a magasabb e-nergiájú spektrumtartományban újra megjelenik a rezgési finomszer-
kezet. Ez a jelenség a predisszociáció.
0,00
0,02
0,04
0,06
0,08
0,10
19500 19000 18500 18000 17500
Hullámszám / cm-1
Abs
zorb
anci
a
![Page 25: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/25.jpg)
Predisszociáció
R/pm
E/h
c/cm
-1
Két állapotot leíró potenciálgörbe már
nem elegendő a magyarázathoz!
vagy a disszociációs határ feletti
metszésponttal rendelkezőnek kell
lennie!
A gerjesztett állapotot elmetsző harmadik
állapotot leíró potenciálgörbének vagy
disszociativnak
![Page 26: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/26.jpg)
R/pm
E/h
c/cm
-1
Predisszociáció
![Page 27: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/27.jpg)
Emissziós elektronspektroszkópiák
• Mi a helyzet a nem elnyelésben felvett elek-tronszínképekkel?
• Hogyan néz ki az emisszióban felvett színkép? • A besugárzó forrás kikapcsolása után kétféle
viselkedést tapasztaltak:– A kibocsátott fény 10-6 s-en belül megszűnt.– A sugárzás megszűnéséhez hosszabb idő kellett!
• A gerjesztett elektronállapotba került rend-szer hogyan kerülhet vissza alapállapotba?
![Page 28: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/28.jpg)
Fluoreszcencia színképek
R/pm
E/h
c/cm
-1
0,0
0,2
0,4
0,6
450 500 550 600 650 700 750 800
λ/nm
Abs
zorb
anci
a
850
Nagymolekula esetén a legintenzívebb átmenet
ugyanott van, de a vállak az alacsonyabb
energiájú oldalon!
0’←0”0”←0’
v”←0’
![Page 29: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/29.jpg)
Fluoreszcencia színképek
R/pm
E/h
c/cm
-1
0,0
0,2
0,4
0,6
400 500 600 700
λ/nm
Abs
zorb
anci
a
Kisebb molekulák esetén a legintenzívebb átmenet alacsonyabb energiánál található!
0’←
0”
0”←
0’
![Page 30: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/30.jpg)
Foszforeszcencia színképek
R/pm
E/h
c/cm
-1
T1
S1
gerj
eszt
ésS0
foszforeszcencia
IC
IC = Intersystem Crossing
400 500 600 700 λ/nm
Abs
zorb
anci
a
![Page 31: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/31.jpg)
Kromofórok
• Tágabb értelemben minden molekula kromofór, mert a HOMO-ról mindig gerjeszthető elektron a LUMO-ra.– σ*←σ – vákuum UV tartomány – nehezen mérhető– π*←π és π*←n – látható és UV tartomány – könnyen mér-
hetőek– fémkomplexek d←d átmenetei – látható és közeli-IR tarto-
mány – könnyen mérhető – töltésátviteli sávok - látható és UV tartomány – könnyen
mérhetőek – rendkívül intenzívek – μátm.= e- · ~200 pm
• Szűkebb értelemben az utóbbi háromfajta átmenetért felelős molekularészek a kromofórok!
![Page 32: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/32.jpg)
A d-d átmenetek aktivitása
• A fémkomplexek színének intenzitása igen változó!– a [Co(H2O)6]2+ - igen halvány rózsaszínű,
– a [CoCl4]2- viszont igen intenzív kék színű
• Hogyan lehetne ezt megmagyarázni?• Csoportelmélet – a szorzatintegrál nulla és
nem nulla értéke eldönthető!
?ˆ.
*
.
dkiindvégátm
![Page 33: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/33.jpg)
A d-d átmenetek aktivitása
LL
L
L
L
LCo2+
Co2+ yzxzxy ddd ;;
222 ;zyx
dd Eg
T2g
zyx ;; T1u
Eg = 2 -1 0 0 2 2 0 -1 2 0
T2g = 3 0 1 -1 -1 3 -1 0 -1 1
T1u = 3 0 -1 1 -1 -3 -1 0 1 1
Γ = 18 0 0 0 2-18 0 0 -2 0
.Ψ
ˆ
Ψ
kiind
vég
048/0600186000181
gAN
Az átmenettiltott!
Co2+(δ-)6
Oh E 8C3 6C2 6C4 3C2 i 6S4 8S6 3σh 6 σd Laporte-szabálya szimmetriacentrum
megléte esetén a d-d átmenetek
tiltottak!
![Page 34: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/34.jpg)
A d-d átmenetek aktivitása
Co2+
yzxzxy ddd ;;
222 ;zyx
dd
T2
E
zyx ;; T2
E = 2 -1 2 0 0T2 = 3 0 -1 1 -1
Γ = 18 0 2 0 0
.Ψ
ˆ
Ψ
kiind
vég
124/0060181
ANAz átmenet
megengedett!
Co2+(δ-)6
Td E 8C3 3C2 8σd 6S4
T2 = 3 0 -1 1 -1L
L
L
Co2+
L
![Page 35: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/35.jpg)
A vibronikus átmenetek
LL
L
L
L
LCo2+
Vannak olyan normálrezgések amelyek során a molekula elveszíti a szimmetriacentrumát. Ha ekkor éri a gerjesztő foton, akkor feloldó-
dik a tiltás, ezért kis intenzitással megtörténik az átmenet, a komplexnek halvány színe lesz!
A tetraéderes komplexek színe tehát intenzív, de az oktaéderes miért nem színtelen?
![Page 36: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/36.jpg)
Átmenetek elektronállapotok között
R/pm
E/h
c/cm
-1
1.
4. 7.5. 8.
2. 3.
1. Abszorpció
4. Fluoreszcencia - 10-9s
2. Rezgési legerjesztődés - sugárzásos
3. Ütközéses legerjesztődés - 10-14s
7. Foszforeszcencia - 10-7-10-5s
5. Belső konverzió - 10-7- 10-12s
8. Intersystem Crossing - 10-8- 10-3s
6.
6. Intersystem Crossing - 10-12- 10-6s
S0
T1
S1
![Page 37: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/37.jpg)
Fotoelektron spektroszkópiák
• A fotoelektromos effek-tus során keletkező elek-tronok kinetikus energi-ájából, és a besugárzó fo-ton energiájából kiszá-mítható az ionizációs energia!
• Ez a fotoelektron spek-troszkópiák alapja!
E =
hν
Eki
n.I i.
A Koopmans-tételszerint:
Ii = -Epálya
További finomítás:Ii = -Epálya + Erezg.
azaz a fotoelektronspektrumnak vanfinomszerkezete!
![Page 38: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/38.jpg)
UV fotoelektron spektroszkópia-UPS
![Page 39: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/39.jpg)
XR fotoelektron spektroszkópia-XPS
![Page 40: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/40.jpg)
Honnan származik a lézer szó?
L
A
S
E
R
ight
mplification by
timulated
mission of
adiation
![Page 41: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/41.jpg)
Történeti áttekintés
• M.Planck – a fény az elektromágneses sugárzás egy formája - 1900
• A.Einstein – az indukált emisszió jelensége – 1916• R.W.Ladenburg – az indukált emisszió és negatív
abszorpció igazolása - 1928• V.A.Fabrikant – felveti a populáció inverzió
lehetőségét – 1940• W.E.Lamb, R.C.Rutherford – a kényszerített
emisszió első bemutatása – 1947
![Page 42: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/42.jpg)
Történeti áttekintés
• C.H.Townes, J.Weber, J.P.Gordan – a MASER feltalálása, és megvalósítása, Columbia Univ. és Univ. Maryland USA – 1951 – Nobel-díj 1964.
• A.M.Prohorov, N.G.Baszov – a MASER független feltalálása, Lebgyev Intézet, Moszkva -1951
• N.Blombergan, - az első javaslat egy háromszintes szilárdtest MASER-re – 1956
![Page 43: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/43.jpg)
Történeti áttekintés
• C.H.Townes – az első optikai MASER rajza, a laborjegyzőkönyvében – 1957
• G.Gould – az első dokumentum ami definiálja a LASER-t, hitelesítő egy cukorka boltos -1957
• A.L.Schawlow, C.H.Townes – az első cikk az optikai tartományban működő MASER – a LASER-ről – 1958
• G.Gould – kéri a lézer szabadalmi bejegyzését -1959, de csak 1970-ben kapja meg.
![Page 44: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/44.jpg)
Történeti áttekintés
• A.L.Schawlow, C.H.Townes – a LASER szabadalmi bejegyzése No. 2,929,922 - 1960
• T.Maiman – az első működő rubin lézer Hughes Research Laboratories, – 1960. május 16.
• … sok-sok kutató, és mérnök, a legkülönbözőbb típusú lézerek megalkotása és azok alkalmazása a legkülönbözőbb célokra!
![Page 45: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/45.jpg)
A háromszintes lézer működése
R/pm
E/h
c/cm
-1
T1
S1
pum
pálá
s
S0
lézerátmenet
inverz populáció
![Page 46: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/46.jpg)
A háromszintes lézer működéseA rezonátor egyik feladata, hogy a keletkező fotonokat újabb
indukált emisszió létrehozására kényszerítse. A hossza: nλ azaz erősítő interferencia lép fel, így kiszelektálja az eltérő
hullámhosszakat, a hossztengellyel nem párhuzamos sugarakat, biztosítja a fázisazonosságot (koherencia).
![Page 47: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/47.jpg)
Lézertípusok
• Négy, illetve több szintes lézerek:
T2
S2
S0
S1
S3
···
Széles sávú pumpálás lézerátmenet
gyors, nem sugár-zásos átmenet
gyors, nem sugárzásos átmenet
![Page 48: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/48.jpg)
Lézertípusok
• Szilárdtest lézerek: – rubin – Al2O3 Cr3+ ionokkal szennyezve, három
szintes, nem kell monokromatikus pumpálás– neodínium – pl. Nd:YAG (ittrium-aluminium-
gránát Nd3+ ionokkal szennyezve) , négyszin-tes, nem kell monokromatikus pumpálás – 1064 nm
![Page 49: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/49.jpg)
Lézertípusok
• Gázlézerek: – He-Ne – a He gerj. elektromos kisüléssel,
ütközéssel a Ne ütközéssel gerjesztődik – Ar-ion – létrehozva elektromos kisüléssel –
számos átmenet– CO2 – a νasCO2 átmenet hasznosul!
– N2 – UV lézer - szupersugárzó
– Excimer, exciplex lézerek: XeCl, KrF stb. – az alapállapot disszociatív!
![Page 50: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/50.jpg)
Lézertípusok
• Festéklézerek: rodamin 6G és társai, fluorescens festékek – Nd:YAG, vagy N2 a pumpáló lézer – hangolhatók!
![Page 51: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/51.jpg)
A lézerek alkalmazásai
• Az eddig megismert molekulaspektroszkó-piai módszerek közül a Raman-spektroszkó-pia nyert a legtöbbet a lézerek felfedezésé-vel!
• Az atomspektroszkópiák estében is jelentős alkalmazásokat nyertek, amikről a MSc képzésük során tanulnak részletesebben.
![Page 52: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/52.jpg)
A lézerek alkalmazásai
• Az egyik leggyorsabban fejlődő spektrosz-kópiai ág az ún. lézerspektroszkópiák!
![Page 53: Elektronszínképek és a lézerek](https://reader035.vdocuments.site/reader035/viewer/2022081603/568152d9550346895dc0f51e/html5/thumbnails/53.jpg)
Ajánlott irodalom• P.W. Atkins, Fizikai Kémia II. Szerkezet, Nemzeti Tankönyv-
kiadó, Bp., 2002, 559-566, 579-584, 630-641, 657-660 old.• Dinya Zoltán, Elektronspektroszkópia, Nemzeti Tankönyv-
kiadó, Bp., 1994, 11-21, 60-73, 97-100, 145-150 old.• http://en.wikipedia.org/wiki/Absorption_spectroscopy• http://en.wikipedia.org/wiki/Emission_spectrum• http://en.wikipedia.org/wiki/Franck-Condon_principle• http://en.wikipedia.org/wiki/Ultraviolet_photoelectron_spectro
scopy• http
://en.wikipedia.org/wiki/X-ray_photoelectron_spectroscopy• Kovács I. és Szőke J., Molekulaspektroszkópia, Akadémiai
Kiadó, Bp., 1987, 286-441 old.