együttműködő kommunikáció a családban

Együttműködő kommunikáció a

családban

Budapest, 2014. november 22.

BABAFALVA – Szülőképző

Növekvő Hold Alapítvány

Névjegy

Katona Erzsébet, Böbe

www.alitera.hu

Óvodapedagógus

Gyógypedagógus

(oligofrén-szurdo szak)

Önismereti tréning vezető

Felnőttképzésben oktató

(humán OKJ szakmák)

ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft.

tulajdonosa és vezetője

(vállalati ügyfélkapcsolat fejlesztése:

képzés, tréning, coaching, kiválasztás,

tanácsadás, piackutatás, elégedettségi mérés)

29 év pedagógiai tapasztalat

óvódás kortól a felnőtt korig

2 Együttműködő kommunikáció

http://www.alitera.hu/

Vázlatosan

Önismereti alapok

Személyiség jellemzői

Énképvédő mechanizmusok

Kommunikálunk, de hogyan?

Konfliktusok márpedig vannak!

Az együttműködő kommunikáció

Empátia a mindennapokban

3

Együttműködő kommunikáció

Mottó

Együttműködő kommunikáció 4

“Minden ember legmélyebb érzelmi

szükséglete, hogy szeressen és

viszontszeressék.

Ha érezzük mások szeretetét, képessé

válunk a bennünk rejlő lehetőségek

kibontakozására, ennek hiányában

azonban csupán a túlélésért

küzdünk.”

Gary Chapman

Ismerjük önmagunkat?

„Aki sorsát maga kívánja

irányítani, annak ismernie kell

önmagát: lelkialkatát,

ítélőképességét, tehetségét,

hajlamait.

Nem lehet sorsa urának az, ki

önmagát nem ismeri.„

Tatiosz


Miért fontos az önismeret A mélyebb önismeret:

a viselkedés értékelése

a cselekedetek mozgatóerőinek

felismerése

a pszichés háttér feltérképezése

Lehetővé válik: tartalmas emberi kapcsolatok

kialakítása, fenntartása sikeres élet

(magán-munkahelyi)

Az önismeret nem cél, hanem lehetőség,

amelynek révén elérhetjük, hogy

személyiségünk harmonikussá váljon

és az is maradjon minden élethelyzetben.


Önkép-Énkép

Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról

Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –

kialakult képet

Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma

Az önértékelés: negatív és pozitív

befolyásoló tényezők:

családi és szociális háttér

személyiség

A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés,

önnevelés

önismeret = önmegértés


Az ember érzelmi lény

Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:

az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,

az emberi létezést kíséri, tehát mindig

kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez.

Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz,

jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz.

(Minden embernél más, egyedi!)

Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek

tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés –

differenciálódnak és tudatosulnak!

Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati

(tanult) tényező elválaszthatatlan egysége.


Szabadon fejlődve

A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a

színtere!

A családban tanuljuk meg az alapvető magatartási mintákat, a (kezdeti) élet minden területét

behálózó normákat, elvárásokat, szabályokat (engedélyeket, tiltásokat).

Az emberi fejlődés legmeghatározóbb időszak a 0-3 éves kor, minden téren - a fő minta adó a

CSALÁD!

A kortársak hatása később jelentkezik – és jelentősége megmarad „életünk végéig” -, 3 éves

kortól, amikor a gyermeknek a nem családi közösség(ek)ben kell megtalálnia a helyét

(beilleszkedés).

A családon kívüli társas kapcsolataink során derül ki, hogy mindaz, amit a családban

megtanultunk addig az ön-társelfogadásról, mennyire segíti vagy gátolja az emberi

kapcsolataink kialakítását, sikeres működtetését, azaz az együttműködési képességeinek

kiteljesedését.

„Belsőt tilalmak” és a „Belső engedélyek” dinamizmusa = Énállapot minősége a másikhoz való

viszonyulás alapja. A nehézségek leküzdése a korrekció lehetséges – ha elérjük , hogy „belső

engedélyünk legyen” arra, hogy építsünk az önismeretünket – egész életünkön át!



Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”

A személyiség jellemzői

Társadalmi-történeti kategória (fejlődés

eredménye), ilyenformán csak az emberre

vonatkoztatható.

Az egyén és környezete közötti folyamatos

interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív

folyamat.

Bio-pszicho-szociális jelenség.

Változásai ellenére egyfajta állandóságot,

„konzisztenciát” mutat.

Sajátos mintázatokban mutatkozik meg -

egyedi.

Nemcsak egyféleképpen, hanem

sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban

és érzésekben – jelenik meg.


Szerveződés

Az egyén sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, melyek sajátos rendszert alkotnak – nem bizonyos elemek puszta halmaza, hanem szerveződés!

Testi képességek és tulajdonságok

adottságok

rátermettség

hajlam

Pszichikus képességek és tulajdonságok

a megismerés folyamatában résztvevő pszichés alapfolyamatok

az emberi cselekvés mozgatói

a külvilág felöl érkező hatások minősítői

a külvilágra irányuló pszichés funkciók

Tudattartalmak

Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások


Anya -„A minden”!

Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja (vagy az őt

pótló személy).

Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a

meghatározó, melyben elsődleges az érintés.

A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását alapvetően

meghatározza az anyával való kapcsolata.

Születés után szenzitív periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok

képződnek. (Harlow házaspár majomkísérletei: „ drótanya”, „szőranya”)

A szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában, illetve az

anyai viselkedés „beépített programjának” előhívásában.

A kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat érzelmi kötődési biztonságot ad, ez a

feltétele a későbbi emberi kapcsolatok kialakításának.

● Biztonságos kötődés; Elkerülő kötődés; Ambivalens kötődés; Dezorganizált

kötődés

Sérült vagy beteg gyermeknél elsődlegesen sérül az anya-gyermek kapcsolat,

kötődés!


Az emberi fejlődés szakaszai

Szenzomotoros fejlődés - 0-2 év

Az érzékletek és egyszerű mozgásos

viselkedések koordinációja.

A gyermek felfedezi a külső világot és azzal

szándékos interakciót folytat.

Feltételei

- a mozgás normális fejlődése

- ép érzékszervek

- biztonságot adó szociális környezet

Eredményei

- járás

- beszéd kialakulása

- szimbolikus reprezentációk kezdetei

Műveletek előtti szakasz - 2-6 év

A világot képek, gesztusok, szavak segítségével

képesek leképezni.

A tárgyaknak és jelenségeknek már nem kell jelen

lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk.

Feltételei

- a mozgás normális fejlődése

- ép érzék és beszédszervek

- ingergazdag és biztonságot adó szociális környezet

Eredményei

- a mozgáskoordináció fejlődése

- finommozgások fejlődése

- a külső beszéd fokozatosan belső beszéddé válása

- fogalmak fejlődése

- gondolkodási műveletek megfelelő működése

- tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakulása

- a beszéddiszkrimináció kialakulása

14


Énkép kialakulása, szocializáció fejlődése

1. életév: A csecsemők megtanulnak megbízni

abban, hogy mások gondoskodnak

alapvető szükségleteikről.

(Bizalom vagy bizalmatlanság)

2. életév: A kisgyerekek megtanulják

akaraterejüket és önkontrolljukat

gyakorolni.

(Autonómia vagy kétely)

3-6. életév: A gyerekek megtanulnak

kezdeményezni, teljesítményüknek örülni

és hasznossá válni.

(Kezdeményezés vagy bűntudat)


Az óvodáskor jelentősége

Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az

érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor másképpen nem

megismételhető, pótolható, cserélhető.

● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem,

harag kifejezést ismerik fel

● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés,

megjelenik a mimika, gesztikuláció, hangszín,

hangsúly – metakommunikáció.

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi

vezéreltsége - ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket érzelmi biztonság,

otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó, előítélet mentes

légkör vegye körül az óvodában – és otthon is egyaránt - !


16

A szociálisan érett gyermek

Az óvodáskor végére a gyermekek

szociálisan is éretté válnak az iskolára.

A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai életre és a tanító

elfogadására.

Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel

és gyermektársaival:

● egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei

kielégítését,

● feladattudata kialakulóban van, és ez a feladat megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul

meg.

● a fejlettebb feladattudat következtében kitartása, munkatempója,

önállósága, önfegyelme is fejlődik.

17


Egészséget mindenkinek!

1948-as megalakulásakor a World Health Organization

(WHO) az egészséget a következőképpen definiálta:

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét

állapota, és nem csupán a betegség vagy

fogyatékosság hiánya”.

Az egészség dimenziói:

biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő

működése

lelki egészség: személyes világnézetünk,

magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat

nyugalmának és az önmagunkkal szembeni

békének a jele

mentális egészség: a tiszta és következetes

gondolkodásra való képesség

emocionális egészség: az érzések felismerésének,

illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége

szociális egészség: másokkal való kapcsolatok

kialakításának egészsége

18


Szavak és érzések

Mit csinálsz, nem látsz a szemedtől?!

Hogy Te milyen ügyetlen vagy?!

Fogd be!

Azt mondtam, hogy csend legyen!

Kinek beszélek én itt?!

Hogyhogy nincs időd erre?!

Megvárnád míg befejezem?!


veszély

Énképvédő manőverek

Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése

védetté válik viszonylagos állandóság

Újabb hatások

felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk”

A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó

disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret

Lelkiismeret-furdalás

Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében:

információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt.


Énvédő mechanizmusok 1.

Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon

● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és érzések

beismerése, intuíció, meditáció

Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval”

● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a

konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben

vetett hit növelése

Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs”

● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak,

frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok

elfogadásában


Énvédő mechanizmusok 2.

Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom

● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények

beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a

tünetek okának végére járása

Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a másik

….!

● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések valódi

megélése és kifejezése

Regresszió - én nem is vagyok „nagy”!

● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel és

normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a

szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz”


A kommunikáció sajátossága

A kommunikációval a körülöttünk

zajló történéseket egy rendszer

segítségével képesek vagyunk

közölni egymással.

A közlési rendszernek alapelemei:

a jelek és a jelek használatának

szabályai.

● A jeleket eredetük alapján:

természetes vagy mesterséges


Kommunikálok, de hogyan? A sikeres kommunikáció függ:

a közvetlen kommunikáció módjától

és a személyiségeket jellemző vonásoktól

A magatartás stílusa lehet:

Asszertív

(együttműködő)

Agresszív

(fenyegető)

Szubmisszív

(alárendelt)

Nincsenek „tiszta” típusok, a stílus(ok) tudatos, vagy spontán

alkalmazása egyénenként és életszakaszonként változik!


Interperszonális (személyközi) kommunikáció

Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,

ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból

vevő és fordítva) keresztül valósul meg.

Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes

jelenléte

A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége,

kölcsönös megelégedés elérése

Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása)

asszertív kommunikáció

együttműködő kommunikáció


Csatornák

A személyes kommunikáció során használt

közlésrendszer:

● Verbális 7%

a beszéd

● Vokális 38%

a hang (a verbális

kommunikációba van benne),

mint kifejezési eszköz

● Non-verbális 55%

a nem szavakkal való közlés, a

nem szándékos és nem tudatos

közlésmód


27

Fülhallás

Friedmann Schulz von Thun pszichológus – a négy fül

„megtalálója”

A fogadó beállítódásán múlik, hogy

milyen üzenet jut el hozzá egy közlésből.

Személyiségtípusnak és az empátiás készség szintéjének

(fejlettségének) megfelelően fogadja az üzenetet:

● a tárgyszerűen orientált személyiség: amit a közlő

tulajdonképpen mond, a tárgyra figyel.

● a kapcsolatorientált személyiség: azt figyeli,

hogy miként viszonyul hozzá az,

aki beszél (milyennek tartja őt).

● cselekvés orientált: azt figyeli, hogy mit kell tennie.

● empátia fül: azt figyeli, hogy a közlő milyen állapotban van.


A négy fül


Konfliktusok márpedig vannak!

A világ fejlődéséhez szükségesek az ütközések, a

viták, az érdekellentétek.

A konfliktus akkor kezdődik, amikor az egyik fél

észleli, hogy a másik fél negatív hatást gyakorol

valamire, ami az ő számára fontos.

„Jó konfliktus”: pozitív, serkenti az egyént vagy a

szervezetet a többlet teljesítményre, támogatja a

célok elérését, azaz ösztönzően hat.

„Rossz konfliktus”: negatív érzést kelt a másik

emberben, vagy a veszteséget vetíti előre, vagy

eleve irreálisan magasak az elvárások.

30


A konfliktusok fajtái

Intraperszonális konfliktusok: a rossz lelkiismeret, bűntudat, kompromisszum-képződéshez

vezet. Az érett, felnőtt személyiség jellemzője az, hogy képes konfliktusokat elviselni és

az azokra reagáló magatartási, cselekvési formák konzekvenciáit felismerni és

kontrollálni.

Interperszonális konfliktusok akkor alakulnak ki, ha két vagy több személy érdekei, igényei,

vágyai egymással ütköznek. Az érintettek önbecsülésükben, önérdekükben,

identitásukban, meggyőződéseikben érzik megtámadva magukat.

Csoport-konfliktusok: az előbbihez hasonló jelenség csoportok között.

Strukturális konfliktusok formális és informális közösségekben, egyéneknél és

alcsoportoknál akkor lépnek fel, ha a közösség szervezeti formája egyes alcsoportokat

privilegizál, másokat hátrányos helyzetbe kényszerít (pl. emancipáció, kisebbségek,

stb.). Más megjelenési formája: ha egy (munka) közösség (vállalt, intézmény) szervezeti

formája maga diszfunkcionális.

Szerep-konfliktusok: előbbihez kapcsolódva jelennek meg akkor, ha a feladatkörök,

szerepkörök egy (munka) közösségben diffúzak vagy diszfunkcionálisak.

31


(ÖN)Tudatlan indulat kezelés

Amikor valamilyen élethelyzetben egy dühös,

kétségbeesett vagy egyéb módon erősen felindult

emberrel kell beszélgetést folytatnunk,

általánosnak mondható hibába eshetünk bele:

1. Nem veszünk tudomást a felindult állapotról, és

úgy próbálunk elmagyarázni valamit, mintha a

partner ilyenkor is képes lenne a józan

ítéletalkotásra. Az esetek túlnyomó többségében

azonban az indulatok erősödése a tudatosság

beszűkülésével jár együtt.

2. Tagadjuk a dühödt, az érzelmi kirohanás értelmét,

és megkíséreljük bagatellizálni a helyzetet,

igyekezve ezzel megnyugtatni partnerünket.

3. Harcba szállunk, és a megfélemlítés módszerével

igyekezünk elhallgattatni a másikat.


A legjellemezőbb konfliktuskezelési stratégiák

Versengő konfliktuskezelési módot az együttműködés hiánya

jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy

megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik

kárára.

Alkalmazkodó a versengő ellentéte, nagymértékben

együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja,

törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.

Kompromisszumkereső középút, egy „alku” keretében

mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben, ugyanis a

„valamit valamiért” bizony engedményekkel jár

Problémamegoldó megkísérli teljes mértékben kielégíteni

mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési

helyzetben mindkét fél nyer.

Elkerülő megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját,

mind a másik érdekét.


Konfliktuskezelési stílus teszt


Asszertív konfliktus megoldás

1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása,

tudatos felismerése.

2. A másik nézőpontjának megismerése: érzések

megfogalmazása, ok-okozati összefüggések láttatása.

3. A másik gondolkodásának megértése: a legjobb

megoldás megtalálása a szükségletek

megfogalmazásával a konszenzusra törekvés

érdekében.

4. Visszajelzések, újrafogalmazások: a megoldás

érdekében párbeszéd, a saját nézőpont elmondása

konszenzuskereső magatartással, a kérés(ek)

kölcsönös megfogalmazása.

5. A megoldás után követése: a sikeres megoldás

jutalmazása, pozitív értékelése.

35


Együttműködő kommunikáció A társak rokonok családtagok egymás iránti elfogadó, befogadó,

együttműködő, szeretetteljes kapcsolatához nyújt segítséget, hogy

tiszteletben tarthassuk a másik egyén

• személyiségét

• nézőpontját

• véleményét

miközben nem mondunk le saját magunk

• egyéniségéről

• nézőpontunkról

• véleményünkről

annak érdekében, hogy működő, sikeres

emberi kapcsolataink legyenek


Empátia a hétköznapokban

„Empátiára mindenki képes, de a

mai ember racionális és verbális

beállítódása miatt ezt a

képességet gyakorlással, esetleg

szakember segítségével kell

előhívni, fejleszteni.”

Dr. Buda Béla


Empátia – család – emberi fejlődés

Dr. Buda Béla

Az empátia

A másik ember érzelmi és motivációs állapotának megértése a kommunikációs folyamatban, sajátos figyelem és érzelmi rezonancia tudatosítása révén

Empátiára mindenki képes, de a mai ember racionális és verbális beállítódása miatt ezt a képességet gyakorlással, esetleg szakember segítségével kell előhívni, fejleszteni

Empátiához lelki beállítódás kell: feltétel nélküli pozitív elfogadás és tisztelet a másik ember iránt, és kell az interakció bizonyos ideje, folyamata


Az empátia feltételei, összetevői Feltételei:

Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő

figyelem, kontaktus

„Diszpozíció”, a centrálás időszakos

felfüggesztésének képessége

Az együttműködés bizonyos mértéke a másik

részéről

Összetevői:

Befelé irányuló figyelem, önvizsgálat a

kommunikáció során

A megérzések, felismerések tudatosítása és

ellenőrzése

Nehéz esetekben (különösen a segítés során)

az utólagos felidézés a fantáziában

39


A család, mint a gyermekkori empátia forrása

Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a

gyermekkel, - különböző életkorokban

(különös tekintettel a tizenéves korszakra)

Az apa, a testvérek és a nagy család

szerepe az empátiás nevelésben

Az empátia képessége a gyermekben – az

érzelmi és a kapcsolati nevelés eszköze

A család segítése az empátiás nevelésben

Az első gyerek nehézségei – a segítés

egyszerű útjai

Felkészítés, konzultáció és segítés a család

empátiás nevelési légkörének érdekében

Fejlődési és viselkedési zavarokkal küzdő

gyerekek empátiás nevelésének

nehézségei elősegítési útjai

40


Empátia és tolerancia

Az empátia jellegzetes proszociális érzelem,

változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki

munka!

Az empátia visszatükröződése a másik emberben

odafordult és kommunikációs készséget kelt

A „találkozás” élménye – a segítés és fejlesztés

eszköze

Az empátia koncepciójának humanizáló hatása

A másik ember megértésének, elfogadásának

kultúrája

Új szempont és módszer a nevelésben

A pszichokultúrális eljárások integratív alapja és

terjedésük elősegítése


Támogatás

Blog: http://oriasveszely.blogspot.com

Tesztek: http://onismeret.alitera.hu


http://oriasveszely.blogspot.com/

http://onismeret.alitera.hu/

Sikeres kapcsolatokat!

“Két nagyon különböző ember is

megtanulhat harmóniában élni

egymással, ha felismerik,

hogyan hozzák ki a legjobbat a

másikból.

Ez a szeretet jutalma.”

Gary Chapman


43

Katona Erzsébet

+36 30 5858 198

[email protected]

http:alitera.hu

http://blog.alitera.hu

www.facebook.com/alitera

mailto:[email protected]




http://alitera.hu/

http://blog.alitera.hu/

http://www.facebook.com/alitera



együttműködő kommunikáció a családban

Education