Egységes világkép - A tórusz

A tórusz a platóni testek mellett a másik alakzat, ami levezethető az Élet Virága mintázatból:     

Szakrális Geometria - Az alapok 1. részSzakrális Geometria - Az alapok 2. részDavid Wilcock modelljében ( cikkek a témában, lejjebb: 1. Energia és rezgések, 2. Hullámok és geometria, 3. Platóni testek a bolygókban) különlegesen fontos a tórusz, mint a világmindenséget egységesítő forma. Elmélete szerint az éterben, mint nem-fizikai energiában  ilyen alakzatok jönnek létre, melyben az energia örvénymozgással áramlik. Bemutatja Dr. Alexey Dmitriev munkáját, mely a természetben megtalálható "vákuum doménekkel" foglalkozik. A vákuum szó az energia azon tulajdonságára utal, hogy vákuumban is jelen van, a domén pedig egy olyan területet jelöl, ahol bizonyos szabályok, törvényszerűségek uralkodnak. A vákuum domén határain belül az energia közvetlenül áramlik át a világunkba és mérhető változást okoz. David Wilcock a sokkal egyszerűbb "tudategység" szót használja az ilyen jelenségekre, úgyhogy innentől kezdve ez a szó itt is ezeket jelöli.

A tudategységek át tudnak hatolni az anyagon, mivel az anyagot felépítő energiából állnak, bennük a gravitációs hullámok (az elmélet szerint a gravitációt az éter áramlása hozza létre) elektromágneses hullámokká alakulnak, amit fény és mágneses mező formájában érzékelhetünk. Mivel a gravitációt "elnyelik", ezért anti-gravitációs hatásokat produkálnak, de ennek az ellenkezőjét is tehetik. Számuk a Nap aktivitásától is függ. Alakjuk gömb vagy elnyújtott gömb, amiben örvénymozgás jön létre, ami végül is egy tóruszt alakít ki, amiben a legnagyobb erők a középső tölcsér közelében vannak. A környezetükben az elektromos szerkezetek működésében zavar keletkezik. Gondolom sokaknak feltűnt, hogy ennek a leírásnak a legnagyobb része a legtöbb UFO-ra is igaz, és ez nem véletlen. Az ilyen jelenségek listája Dr. Dmitriev szerint:

gömbvillámok plazmoidok, természetes fényes jelenségek (pl. vulkánok mellett,

törésvonalaknál, földrengésekhez kapcsolódva) gömb alakú energialények, egyes "szellemek" (tárgyak mozgatása,

falon át közlekedés) tornádók (Ez egy külön cikket megérne, most csak annyit, hogy a

tornádónál csak a tórusz középső csöve látszódik, a külső gömb nem. Tornádók keletkeznek felhők nélkül is, belsejükben fényes gömböket figyeltek meg, az emelőerőt anti-gravitációval is lehet magyarázni valamint képesek tárgyakat sérülés nélkül egymásba olvasztani és még sorolhatnám.)

radar-angyalok 

atmoszférikus lyukak (Nagy magasságból készített ultraibolya felvételeken látszódnak, nagy fekete lyukak az ionoszférában, több kilométer átmérőjűek.)

Az ilyen jelenségeket könnyű UFO-kkal összekeverni, lásd A NASA rémálma --http://www.youtube.com/watch?v=Q2DVeil21gc&feature=player_embedded videót Hogy mi látható a felvételen? Polarizált tudategység a nevük, mivel az energia a tóruszban egy irányban áramlik: valamelyik póluson be, aztán a másikon ki, egyfajta körforgást létrehozva, ami iránnyal rendelkezik. Az áramlás irányától függ, hogy a gravitáció elnyelése vagy növelése következik-e be. Ez a fajta energiamező felelős egyes UFO-k meghajtásáért. 

A polarizált tudategység természetes módon nem tudja önmaga létezését sokáig fenntartani és hatalmas erők

munkálkodnak benne, amik nincsenek egyensúlyban. A természetben azonban megtalálható egy másik fajta tórusz is, amiben az energiaáramlás sokkal kiegyensúlyozottabb. Ebben az energia két spirál vonalában áramlik, amik egymással ellentétes irányban forognak. Olyan, mintha két polarizált tudategységet egyesítettek volna, amiknek az energiamezeje ellentétes irányban örvénylik, így a tórusz mindkét pólusán az energia befelé és kifelé is áramlik és a középpontban találkozik, ahol is szingularitást (fekete lyukat, Nassim Haramein elmélete) hoz létre. Ez a fajta tudategység stabil, létezését fenn tudja tartani, ugyancsak az egész Univerzumban előfordul és különféle méretekben létezik, mondhatni, mérete nincs korlátozva; lehet bármilyen pici és bármilyen nagy. Ezeket atomoknak, bolygóknak, naprendszereknek, galaxisoknak hívjuk, valamint az egész Univerzum egyetlen nagy tudategységként fogható fel, amit sok kisebb épít fel.

Ugyan az a struktúra különböző méretekben jelenik meg. "Ahogy fent, úgy lent." Ez a holografikus univerzum lényege; az ember ugyanazzal a struktúrával találkozik, csak különféle méretekben. Minden egyes atom felépítése az egész Univerzum felépítése is. Ez azért lehetséges, mert a hologram egyik alaptulajdonsága, hogy minden része tartalmazza az egész képét. Ha egy holografikus filmet feldarabolunk, és az egyes darabjait lézerrel megvilágítjuk, akkor minden darab az eredeti képet fogja visszaadni, csak kisebb méretben, és nem az egész kép egy részét. A hologram helyett fraktált is lehet használni ennek szemléltetésére, ahol is minden pont középpontnak tekinthető és bármennyire is nagyítjuk fel bármelyik részletét, mindig a kiindulási mintázatot kapjuk vissza. Ebben az értelemben a különféle méretű tudategységek (tóruszok) a fraktális valóság különböző szintű felbontásai, vagyis nagyítási szintjei.

A tórusz jelenik meg a Föld mágneses mezejében, a fekete lyukak szerkezetében és ilyen a csakrák alakja is (szanszkrit, jelentése forgó fénykerék).

A világon számtalan nép (köztük a magyar nép) mítoszaiban és meséiben fordul elő a Világfa. Ezt az élettel, teremtéssel és magasabb síkokba való feljutással (a Világfa megmászása) azonosítják. A világ sámánjai, amikor kábulatot okozó növények és monoton zene segítségével transzba estek és kiléptek a testükből (asztrális utazás), a Világfát látták a Naprendszer közepén. Ez a fa nem más, mint a Naprendszer tudategységének közepén lévő dupla tölcsér.

A Világfa vagy másnéven Yggdrasil

A két, egymással szemben örvénylő energiamezőből álló tóruszban a legnagyobb egyensúly a középső síkban van, ezért is gyűlik össze az anyag a galaxisokban, a naprendszerekben, valamint a bolygók körül gyűrűkben az egyenlítői síkban. Egyszerűen itt van a legnagyobb egyensúly, a legnyugodtabb környezet, és az anyag ezekre a helyekre gyűlik össze.

Az egyenlítői síkban a bolygók helyzetét, keringési pályáját, naptól való távolságát a tóruszban, mint gömb vagy ellipszis alakú zárt rendszerben kialakult háromdimenziós állóhullámok frontvonalai (a hullámok kioltási helyei, ahol nyugodt környezet van; ezek a tórusz egyes rétegeinek a határai) határozzák meg. Ezért vannak a tórusznak különböző rétegei, mint egy hagymának, amit a bolygók elhelyezkedése, a Föld mágneses tere vagy éppen az atomok elektronhéjai mutatnak.

Végezetül pedig: a bibliai Tudás Fájának a gyümölcse nem véletlenül volt az alma, valamint a fa törzsén mászó kígyó örvényt szimbolizál a tóruszban.

Megjegyzés: Nassim Haramein elméletében egy másik forma, a dupla tórusz kap szerepet, aminél ugyan úgy mindkét pólus felől áramlik befelé energia, viszont csak egy áramló mező van kettő helyett. Itt az animációja

. Nassim Harameinés elmélete ismerős lehet Maxwell Igan Az Ébredés c. filmjéből.

Egységes világkép - Platóni testek a bolygókban A platóni testek bizonyos rezgések háromdimenziós reprezentációi, csúcsaik a gömbök felszínén állóhullámok nóduszaiként jönnek létre. Következő lépésként vizsgáljunk meg jóval nagyobb méretű gömböket. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy van-e bármi nyoma a bolygók felszínén a platóni geometriák jelenlétének.

Richard C. Hoagland a Mars Cydonia régiójában található arc és piramisok vizsgálatával vált híressé. Elmélete szerint az itt található piramiskomplexum elhelyezkedésében, geometriájában a gömbbe írt tetrahedron (pontosabban két egymásba ágyazott tetrahedron, az ún. csillagoktaéder) geometriájára utaló jelek vannak elrejtve. A gömbbe írt tetrahedron három csúcsa 19,5 szélességi foknál érinti a felszínt, míg a negyedik az északi vagy déli pólusnál.

A D&M piramis, a komplexum és az arc, valamint a tetrahedron a gömbben

Hoagland ezek után a Naprendszer bolygóit kezdte el vizsgálni az ezen a szélességen található jelenségek után kutatva. Ezen a hosszúságon található például a Mars legmagasabb hegye, az Olympus Mons nevezetű vulkán (a Naprendszer legnagyobb vulkánja, majdnem 22 km magas), a Jupiter Nagy Vörös Foltja, valamint az Uránusz és Neptunusz fekete foltjai. Elmélete szerint ezeken a pontokon energia áramlik át a mi síkunkra egy másik, általunk nem érzékelhető síkról, amit hiperdimenziónak nevez és megértéséhez kulcsfontosságúnak tartja a tetrahedront.

Folytassuk Bruce Cathie munkájával, aki az UFO-k repülési útvonalait vizsgálva felfedezte, hogy azok egy geometriai hálózat vonalait követik a Föld felszínén, mintha valami láthatatlan térkép vonalait követnék. Az általa leírt hálózat vonalai egy gömbbe írt kocka és oktahedron csúcsait összekötő vonalak voltak. Úgy gondolta, hogy ezek mentén a vonalak mentén valamiféle energia áramlik és ezek biztosítják az egyenletes eloszlását a Föld felszínén.

Bruce Cathie hálózata

Ivan Sanderson 1972-ben jelentetett meg egy cikket "Az ördög tizenkét sírkertje a világ körül " címmel. Sanderson repülőgépek és hajók eltűnésének helyeit elemezve tizenkét pontot fedezett fel a Föld felszínén, ahol az eltűnések aránya jóval nagyobb volt, mint bárhol máshol. Ezekre a területekre mágneses anomáliák, műszerek meghibásodása, nyom nélküli eltűnések és az idő folyásának megváltozása jellemző. A két leghíresebb ilyen hely a Bermuda-háromszög és az Ördög-háromszög Japán mellett. Ezek különlegessége, hogy pontosan átellenben találhatóak a Föld felszínén. Ez a tizenkét pont egyenlő távolságra van egymástól és szabályosan, egy ikozahedron csúcsait kirajzolva helyezkedik el.

Ivan Sanderson hálózata

Goncharov, Morozov és Makarov orosz tudósok továbbfejlesztették az ötletet, és az ikozahedron geometriáját a dodekahedronnal kombinálva egy olyan hálózatot alkottak meg, ami szerepet játszik a kontinensek, hegységek, vízalatti hátságok pozícionálásában (az Atlanti-hátság vonalát tökéletesen kirajzolja), valamint majdnem minden ősi szent hely és építmény ezen a hálózaton helyezkedik el (pl. piramisok [a gízai piramisok csomópontként szerepelnek, kiemelt helyen], monolitok [pl. Húsvét-szigetek, szintén csomópont], sziklakörök).

Goncharov, Morozov és Makarov ikoza-dodeka hálózata

A hálózatot William Becker és Bethe Hagens tökéletesítette Buckminster Fuller UVG 120 polihedron

 nevezetű testjének felhasználásával, ahol is a gömbfelszíni vonalak metszéspontjai az összes platóni test csúcspontját tartalmazzák.

A Becker-Hagens hálózat

Ezzel demonstráltuk, hogy a platóni testek geometriája jelen van a bolygókban is. Mivel ezek a testek egy gömb alakú médiumban jelen lévő

bizonyos állóhullámokra jellemző geometriák és mivel a leírtakat minden felfedező valamiféle energiához köti, ezért feltételezhetjük, hogy a Föld fizikai síkon jelen lévő anyaggömbje mögött egy nem-fizikai dimenzióban megtalálható a Föld energetikai mása, amiben a tiszta hangú rezgések és harmonikusaik ezeket a geometriákat alakítják ki. Az egyes testek megjelenésének erőssége időben változik, valamint nem minden test jelenik meg egyforma erősséggel, mivel rezgések és frekvenciák kavalkádja van minden pillanatban jelen egy ekkora hatalmas gömbben.

A testek csúcsainál az éter energiamezejében felgyülemlett feszültség úgy vezetődik le, hogy az energia a mi világunkba áramlik át és a csúcspontok között egyenletesen, vonalak mentén oszlik el. A csúcspontoknál a megnövekedett energiasűrűség miatt a dimenziók határait elmosó területek alakulnak ki. Ezzel megmagyarázható a sok eltűnéses és időeltolódásos eset, ami például a Bermuda-háromszögben történik. Ezeken a helyeken néha más dimenziókba vezető kapuk nyílnak meg. Ez magyarázza a sok szent hely ezen hálózaton való elhelyezkedését is. Ezeken a helyeken sokkal könnyebb kapcsolatba lépni más dimenziókkal, valamint az áramló energiákat sokkal egyszerűbben lehet felhasználni és begyűjteni. A piramisok, a sziklakörök és hasonló építmények ezt az energiát gyűjtik, fókuszálják, valamint áramlására befolyással vannak (a piramis szó a görög pyramidos szóból származik, aminek szó szerinti jelentése "tűz középen"). A nóduszokat fel lehet fogni a Föld akupunktúrás pontjainak is, ahol az energiák áramlását befolyásolni lehet.

Megjegyzés: az ilyen hálózatokra angolul általában a "grid" szót használják, ha valaki interneten rá akar keresni a témára, használja az "Earth grid" kifejezést vagy a felfedezők neveit.

Természetesen nem csak a platóni testeket létrehozó tiszta rezgések vannak jelen a Földben (de ahogy az éter [energia] zenei oktáv szerint való elrendeződése is mutatja, ezek a legerősebbek, lásd az Egységes világkép sorozat előző két cikkét), emiatt geometriák és gyengébb energiavonalak kavalkádja alakul ki. Ezeket a mellékvonalakat Ley-vonalaknak nevezik és finom hálóként szövik be a Földet. A Ley-vonalak formálásában és alakításában valószínűleg az ember is közrejátszott. Itt

látható az európai hálózat, ezen a weboldalon pedig a magyarországi hálózatról írnak, ábrákkal.

Kapcsolódó weboldalak angolul, rengeteg magyarázó képpel:

http://earthacupuncture.info/earth_grid.htm#vile%20vorticeshttp://www.bibliotecapleyades.net/ciencia/antigravityworldgrid/ciencia_antigravityworldgrid01.htmhttp://www.bibliotecapleyades.net/ciencia/antigravityworldgrid/ciencia_antigravityworldgrid02.htm(a fenti oldal alján megtalálhatóak a csomópontok koordinátái)http://www.crystalinks.com/grids.html

Könyvek a témában:

Bruce L. Cathie - The Energy Grid 

David H. Childress - Anti-Gravity and the World Grid

Egységes világkép - Hullámok és geometria

Amint az láthattuk a Szakrális Geometria sorozat második videójában is, a platóni testek tervrajza megtalálható a Természet első mintázatában. Ezt látva biztos sokan feltették a kérdést magukban, hogy miért is olyan fontos ez és mi köze van ennek anyagi világunkhoz. Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismernünk kell az állóhullámok néhány tulajdonságát. Nem lesz bonyolult, csak néhány alap dologról lesz szó.

Egy fonal két végét rögzítve és azt egy bizonyos frekvenciával rezegtetve kialakul egy olyan helyzet, amikor az egész fonal minden pontja fel-le mozog a két rögzített végének a kivételével, és a fonal közepén található meg a legnagyobb kilengés. Ilyenkor a fonal hossza egyenlő a rezgés hullámhosszának felével. Azt a frekvenciát, aminek a hatására ez a helyzet előáll, az alaphangnak vagy alapfrekvenciának nevezzük. Ezt a frekvenciát megduplázva a fonalon oda-vissza utazó hullámok a fonal közepén egy ún. nóduszt hoznak létre, ahol a hullámok kioltják egymást és a mozgás megszűnik. Az alapfrekvenciát háromszorosára megnövelve két nódusz alakul ki, valamint a fonalon a hullámhossz felének a háromszorosa fér el; ezt mutatja a három szakasz a két nódusz mellett.(Csak érdekességképp jegyzem meg, hogy az alapfrekvencia egész számú többszöröseit felhangoknak nevezzük.) Szemléltető videó:

A legfontosabb megjegyzendő dolog, hogy a nódusz olyan hely, ahol az oda érkező hullámok teljesen kioltják egymást, valamint ha több ilyen hely alakul ki, akkor ezek egyenlő távolságban vannak egymástól.

Ezután nézzünk egy kétdimenziós rendszert mindezek szemléltetésére. Vegyünk egy kör alakú fémlemezt (Chladni-lemez), amire apró szemcsés anyagot szórunk, majd rezgésbe hozzuk. A szemcsék ezután elkezdenek mintázatba gyűlni, különféle vonalakat kialakítva. Mindig azokra a helyekre gyűlnek, ahol a legkisebb a vibráció, így láthatóvá teszik ezeket a területeket. Néha meg lehet figyelni szabályos kétdimenziós alakzatok, négyzet, hatszög stb. kialakulását. Az egyre magasabb frekvenciák mindig

bonyolultabb és összetettebb formákat szülnek. (Utalnék arra hogy a magasabb frekvenciájú világokban sokkal több minden lehetséges, mint a miénkben.) Szemléltető videó:

A láthatóvá tett rezgések tudománya a kimatika (angolul cymatics). Gyönyörű videók találhatók a témában youtube-on, itt van egy példa:

Valamint készült erről egy fél órás dokumentumfilm, aminek nagy része ilyen felvételekből áll, érdemes megnézni.

Menjünk feljebb még egy dimenziót, lépjünk át a harmadikba. Egy érdekes kísérlettel kezdjük, amit a híres mérnök és feltaláló, Buckminster Fuller diákjai végeztek el. Egy fehér színű, gömb alakú ballont festékbe merítettek bele, majd a diatonikus skála tiszta zenei hangjainak különféle frekvenciáival rezonáltatták azt. A ballon felszínén kis számú, egyenlő távolságra elhelyezkedő pontokban összegyűlt a festék és a pontokat összekötő halvány vonalakat lehetett megfigyelni. Ezek a pontok nóduszok voltak, ahol a rezgések kioltották egymást, így ezeken a helyeken összegyűlhetett a festék, és az ezekben a pontokban felhalmozódó feszültség a nóduszokat a gömb felszínén összekötő vonalak segítségével oszlott szét a felszínen.

Tiszta hangok esetén a gömbben a platóni testek geometriája alakult ki, ahol is a testek csúcsait a felszínen kialakuló nóduszok jelentették! 4 ilyen egyenlő távolságban kialakult nódusz a tetrahedront, 6 az oktahedront, 8 a kockát, 12 az ikozahedront, 20 a dodekahedront hozta létre.

Ikozahedron a gömbben

Hasonló kísérleteket végzett Dr. Hans Jenny, de ő gömb alakú vízcseppeket vizsgált. A cseppekben kolloidrészecskék úszkáltak, amik apró méretű, szilárd, nem oldódó részecskéket jelentenek. Amikor ezeket a cseppeket különféle tiszta zenei hangok frekvenciáival rezgették, a szemcsék bennük a platóni testeket rajzolták ki, a nóduszaikat összekötő ívelt vonalakkal együtt.

 

Az így kialakult platóni testek háromdimenziós állóhullámok geometriáját képviselik. Mivel az állóhullámokat a gömböt rezgető frekvencia hozta létre, ezért kijelenthetjük, hogy a platóni testek bizonyos hullámformák háromdimenziós reprezentációi. Úgy is mondhatjuk, hogy a platóni testek "kikristályosodott" zene geometriai formái, gömb

alakú formákban bizonyos frekvenciák hatására természetes módon alakulnak ki.

Egységes világkép - Energia és rezgésekTudom, nem kis feladatba vágtam bele ezzel a sorozattal, ami a Szakrális Geometriával kezdődött és célja nem más, mint egy egységes kép kialakítása, ami megmagyaráz mindent: hogy jön létre az anyag, a valóság szerkezetét, a paranormális jelenségeket, létezésünket és még sokminden mást.

A modell, amit az elkövetkező bejegyzésekben le fogok írni, David Wilcock(honlapja itt) kozmológiai modellje, amely a legteljesebb és leglogikusabb modell, amivel valaha találkoztam. Három, ingyenesen elérhető könyvben írta ez le, ami a Konvergencia-sorozat nevet viseli, amely a világegyetem egységesség felé való törekvésére, valamint 2012 felé való haladásra utal. Munkájában tudományos tényeket és médiumok által közvetített üzeneteket is felhasznál, melyeket egységes egésszé gyúr össze és egy csodálatosan egyszerű és elegáns rendszert alakít ki belőlük. A bejegyzésekben hely hiányában nem tudom a bizonyítékokat felsorolni, azok a könyvekben olvashatóak, csak a tényekre koncentrálok. A három könyv (a címekre kattintva online olvasható):

David Wilcock:

1. Shift of the Ages2. The Science of Oneness3. The Divine Cosmos

Először is az éterről lesz szó (nem a kémiai vegyület, hanem mint nem-fizikai közeg, mező), mely a görög aether szóról kapta a nevét, mely ragyogást, fényességet jelent. Ez az a dolog, amire akkor hivatkoznak, ha az Univerzum energiáiról beszélnek. Sok más neve is van, többek között életenergia, chi, nullaponti energia, ingyenenergia, mana, orgon, sötét energia stb. Ezek mind ugyan azt a dolgot jelölik.

Az éter folyadékszerű tulajdonságokat mutat, normális esetben láthatatlan számunkra és az egész Univerzumban mindenütt megtalálható.

Extrém magas "nyomáson" létezik és ahol csak teheti, átáramlik fizikai világunkba.

Építőegységei buborékszerű gömbök (Vladimir B. Ginzburg: "mező buborékok"), amelyek az éter folyadékszerű tulajdonságait adják, átgördülve egymáson.

Az energia tudatos, ami egy alapszintű szervező intelligenciát jelent , ami képes a gondolatokra reagálni, és egyetlen életformává egységesíti az Univerzumot. Ahol ez az energia rendezett mintázatba gyűlik, ott intelligens élet alakul ki, ideértve az atomokat, bolygókat is.

Ez az energia táplálja, tartja létezésben a fizikai dolgokat úgy, hogy folyamatosan áramlik beléjük.

Nagy koncentrációjának kitéve az ember spirituális, mentális és fizikai téren is fejlődést tapasztal, a baktériumok, vírusok, rákos sejtek, amik veszélyt jelentenek rá, elpusztulnak. A mező intelligens, ezért ha valaki gyógyító szándékkal használja fel, akkor automatikusan tudja, hogy mit kell tennie.

Az energia közvetlenül felhasználható antigravitációs meghajtáshoz, ingyenenergia-rendszerekhez.

A mezőben a dinamikus, mozgó hullámok különféle méretű spirálvonalakban terjednek (melyeket torziós vagy skaláris hullámoknak hívnak), a statikus vagy állóhullámok struktúrákat és mintázatokat hoznak létre benne.

Hét fő "sűrűségi" szintje létezik az Univerzumban ennek a folyadékszerű médiumnak, amire gyakran a Hét Mennyországként hivatkoznak. A különféle szinteket az egyes helyeken változó erősségű és frekvenciájú rezgések hozzák létre, más-más frekvenciájú zónákat létrehozva. Mi a harmadikban élünk, a minket látogató idegen lények legtöbbje pedig a negyedikben. Mivel magasabb rezgésszámon élnek, ezért különleges képességekkel rendelkeznek (telekinézis, telepátia, gondolatolvasás, teleportálás, materializáció-dematerializáció). Ahhoz, hogy fizikai kontaktusba léphessenek a világunkkal, csökkenteniük kell a rezgésszámukat. A magasabb rezgésszámon, de még ebben a világban élő emberek is hasonló különleges képességekkel rendelkeznek.

A hét fő rezgési szinten belül hét alszint van, azon belül szintén hét alszint és így tovább, (fraktál jelleg) mégis a rezgések ebben a végtelen rendszerben hét jól elkülönülő, főbb szintet (oktávot)

alakítanak ki. Ezek a hang és a fény "harmonikusságának" a szabályait követik: a hang nem más, mint rezgés, ami oktávokba tagolódik (diatonikus hangsor, a zongora fehér billentyűi), ahogy a fény is (a szivárvány hét színe).

Az Univerzum minden pontján létezik minden rezgési szint bizonyos mértékig, de a legtöbb helyen az egyik domináns a többi felett.

Ugyan abban a térben számtalan világ létezik, csak más frekvencián rezegnek.

A magasabb rezgési szintek számunkra normális esetben láthatatlanok, de az ott élő lények számára az a világ ugyanolyan valóságos, mint nekünk a mi világunk, bár a magasabb rezgési szintek felé haladva egyre egyszerűbb a gondolatokkal formálni azt, és ezért azok képlékenyebb, könnyen változó világok.

A magasabb rezgési szinteken az energia a fény sebességénél gyorsabb mozgásra képes, a legmagasabb szinten pedig egyik pontból a másikba késedelem nélkül jut el, így a tudat azonnali hatást képes kifejteni az egész Univerzumra (Egységesség, Isten elméje).

Misztikus tudatállapotokban belenézhetünk más frekvenciájú világokba.

Az elménk tart minket ebben a világban, mivel erre a frekvenciatartományra van korlátozva. A rezgések tömkelegéből azt fordítja le "valóságként", ami a neki megfelelő - ezekből lesznek fizikai dolgok, az összes többi csak rezgés marad (a Holografikus Univerzum elmélet  egyik alaptétele- Michael Talbot - Holografikus Univerzum - interjú a szerzővel (magyar feliratos) itt a honlapon: Testi, lelki, szellemi táplálék menüben megnézheted

http://vanmagyarazat.blogspot.com/