Egy emlősfaj komplex biológiai vizsgálata

A házi egér viselkedésének, táplálkozásának ésmozgásának megfigyelése, valamint ezen jelenségekanatómiai hátterének és ökológiai vonatkozásainak

felderítése.

Projektmunka bemutatása

Készítették:

Kálovics Nikoletta, Matolcsy Katalin és Pallagi Regina

A szentendrei Ferences Gimnázium 11. évfolyamos tanulói

Mentortanár: Dr. Mészáros Lukács

2014

Bevezetés

Csoportunk a Ferences Ösztöndíj Alapítvány 2013-14. tanévre kiírt ösztöndíjpályázatánnyerte el a tehetséggondozási programba való bekapcsolódás lehetőségét. Ennek keretén belülháromfős csoportban, biológiából, hetente 60 perces különórákon vettünk részt. Az elvégzettprojektmunka is ennek az ösztöndíjprogramnak a részét képezte. Mivel lehetőség volt akár egyéni,akár közös projektmunka elvégzésére, mi a csoportos munkát választottuk. A projekt megvalósításiidőszaka 2013. november 15. – 2014. április 30. volt.

Célkitűzések

1. A projekt célja

A projekt célja az volt, hogy egy emlősfaj élettani és anatómiai tanulmányozása alapjángyakorlatban is vizsgáljuk és felismerjük a szervezet felépítése és működése, valamint az ökológiaialkalmazkodás közti összefüggéseket. Célunk volt továbbá a tudományos kutatás módszereinekelsajátítása és gyakorlati kipróbálása is.

2. Munkamódszerek

Munkánk során a következő tudományos módszereket kívántuk alkalmazni:- Szakirodalom keresése és feldolgozása- Kísérlet tervezése és értelmezése egyéni és csoportos munka keretében- Élettani kísérlet és megfigyelés önálló kivitelezése- Boncolás elvégzése tanári felügyelettel, csoportos munka keretében- Kísérletek és megfigyelések dokumentációja feljegyzések, mozgóképek és fényképek segítségével- Eredmények feldolgozása és komplex értelmezése csoportos munka keretében- Eredmények publikálása közös dolgozat formájában

3. A munka menete

A háziegéren laboratóriumi megfigyeléseket végeztünk. A csoport tagjai közt felosztottuk atémákat: az egyes résztvevők az állat különböző helyzetekben tapasztalható viselkedését,táplálkozási szokásait és mozgását figyelték meg. Az élettani megfigyelések után az egér boncolásasorán mindenki a korábbi feladatának megfelelő szervrendszert tanulmányozta részletesebben. Azösszehasonlító anatómiai szakirodalom alapján értelmeztük az élettani és anatómiai vizsgálatoksorán nyert adatok összefüggéseit. Az egyes szervrendszereknél tapasztaltakat közös munka soránösszevetettük, és elhelyeztük az állat életmódjával, ökológiai alkalmazkodásával kapcsolatbanfelvázolható egységes képben.

4. A feladatok felosztása

A részfeladatok egyéni felosztása a következő volt:Matolcsy Katalin:

- A viselkedés tanulmányozása etológiai kísérletek segítségével. - Az idegrendszer preparálása a boncolás során.- A tájékozódás ökológiai, adaptációs szerepének felderítése.

Kálovics Nikoletta: - A mozgás tanulmányozása laboratóriumi megfigyelések segítségével. - Az mozgási szervrendszer preparálása a boncolás során.- A mozgási módok ökológiai, adaptációs szerepének felderítése.

Pallagi Regina: - A táplálkozás tanulmányozása laboratóriumi megfigyelések segítségével. - Az táplálkozási szervrendszer preparálása a boncolás során.- A táplálkozási szokások ökológiai, adaptációs szerepének felderítése.

Az élettani vizsgálatok

A vizsgálatok során tehát három kísérletet kellett elvégeznünk az egerek a tájékozódásával,táplálkozásával és mozgásával kapcsolatban. A kísérleteket tanulócsoportos szervezésben készítettük előés végeztük el. Ez azt jelentette, hogy mindegyikünk egy kísérlet előkészítéséhez és értelmezéséhezgyűjtött információkat, ő osztotta meg azokat a többiekkel és az adott kísérlet elvégzését ő vezette afoglalkozáson. A kísérleti eszközöket és az állatot mentortanárunk biztosította. A kísérletek elvégzéseután az eredményeket feljegyeztük, összegeztük és értékeltük.

1. A viselkedés megfigyelése etológiai kísérletek segítségével

A tájékozódási képesség megfigyelésére kétféle (egyszerűbb és bonyolultabb) labirintustalkalmaztunk (1-2. ábra). Az ábrákon látható módon táplálékot helyeztünk a járatok egyik végébe ésazt vizsgáltuk, hogy az egér hány próbálkozás után találja meg.

Táplálék

↑Bejárat

Táplálék

↑Bejárat

1. ábra. Az etológiai kísérletekben használt egyszerűbb és bonyolultabb labirintus vázlata.

Az egyszerűbb labirintus nem bizonyult komoly feladatnak az állat számára, mert szinterögtön a helyes irányba indult. Feltételezzük, hogy ebben szaglása is segítette, mert az egyszerűbblabirintusban a táplálék szagának iránya egyértelműen eligazíthatta.

A bonyolultabb labirintusban a szaglás nem segíthette, mégis 2-3 próbálkozás után mindigrájött a helyes irányra és utána következetesen arra fordult. Ha egyszer már megtalálta a helyes utat,a későbbi próbálkozások során villámgyorsan és habozás nélkül végigfutott a labirintuson éselfogyasztotta a táplálékot.

2. ábra. Az egyszerűbb labirintus megépítése

A sikeres feladatmegoldásokból arra következtettünk, hogy az egér jó tájékozódó-képességgel, fejlett kognitív térképpel rendelkezik. Tájékozódásában bizonyára szerepet játszik aszaglás is, de kis méretéhez képest fejlett aggyal rendelkezik, hiszen képes tanult magatartásformákgyors és hatékony elsajátítására.

2. A mozgás megfigyelése

Az egér mozgását különböző felületeken, eltérő körülmények és akadályok közöttvizsgáltuk. Legelső észrevételünk az volt, hogy nagyon fürge, így a kísérleteket figyelmesen kellettvégezni, nehogy elszökjön, leessen valahonnan. További - körülményektől független -megfigyelésünk volt, hogy a gyűrűs, izmos farkát kapaszkodásra használja. A hátához érintve akezünket szinte mindig belekapaszkodott az ujjainkba, mozgása során meglepően sokat használta afarkát (3. ábra). A karmai is sokat segítették a kapaszkodásban, megakadályozták, hogymegcsússzon, a segítségükkel stabilizálni tudta magát olyankor is, amikor kevés hely állt arendelkezésére vagy a felület nem volt ideális számára.

3. ábra. A farokkal történő kapaszkodás szemléltetése toll segítségével

Azt, hogy mikor milyen irányokba mozog inkább, különböző rámpákon és lépcsőkönvégzett megfigyelésekkel teszteltük. Amikor a rámpa aljáról indult, sokszor választotta a felfelévezető utat, valószínűleg kíváncsiságból, viszont ha a rámpa közepére, vagy valamelyik felsőbbrészre tettük, akkor többször indult el lefelé, mint felfelé. Erre ökológiai magyarázatot adtunk:mivel a tápláléklánc alsóbb részén foglal helyet, számíthat nagyobb ragadozók támadásaira, az

élőhelye (mező; puszta; sík, füves rész) pedig olyan körülményeket biztosít, hogy a támadót mindigfelülről várhatja (pl. ragadozó madarak, amik rágcsálókra vadásznak).

Különböző felületeken sem okozott gondot számára a mozgás, a lábain kívül ilyenkor sokathasználta a farkát és a karmait, a már feljebb említett módon. A mozgását ezeken az anyagokonvizsgáltuk: pad (csúszós, csiszolt felső rész), egyszerű szövet (ruhaanyag) (4. ábra), kötött-, ésfarmeranyag.

Utolsó megfigyelésünk az volt, hogy az egér a szűkebb, sötétebb helyeket részesítielőnyben, mert a búvóhely kialakításának lehetőségét látja bennük (5. ábra). A tenyerünkre helyezveaz állatot, szinte azonnal a ruhánk ujja felé indult. Valószínűleg azért is kereste inkább a sötétebbrészeket, mert a vizsgálatokat nappali fényben végeztünk, az egér pedig éjszakai állat, tehát próbáltvisszatérni eredeti életritmusához.

4. ábra Mozgás különböző felületeken: szövet

5. ábra. Az egér a szűkebb, sötétebb helyeket részesíti előnyben

3. A táplálkozási szokások megfigyelése

A házi egér táplálékát magvak, gabonák és emberi táplálékok alkotják. Még a szappant isképes hasznosítani. Nagyon szereti a kukoricát. Kaphatnak még napraforgómagot, búzát, diót,mogyorót, sajtot (és sajtos tallért, perecet, ropit). A nekik adott élelem hamar eltűnik, mert általábanelássák. A gabona és olajos magvak (6. ábra) mellett étrendjét rovarokkal egészíti ki (a vadonban

élő egyed). A házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas növényi és állati eredetű anyagotelfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5-10 gramm. Folyadékigénye csekély, de nagyon szereti a frissvizet. Napi vízfogyasztása 15 ml. Gyümölcsöket és zöldségeket is szívesen fogyaszt. Arágcsálóeleség is megfelelő táplálék lehet. Táplálkozása alkalomszerű.

A kísérleti egér táplálkozásának megfigyelésekor rögtön figyelmesek lettünk arra, hogybárminemű táplálékot a mellső lábaival fog meg, úgy eszik, hogy a mancsaival segít, forgatja atáplálékot. A kukorica volt az abszolút kedvenc, de a búzát is nagyon szerette, és amit meglepőnektaláltam, hogy a kígyóuborka is nagyon a kedvére való volt. Mi rágcsálóeleséggel etettük. (Miadtunk neki puszedlit is, amit nem lenne szabad, mert betegségeket okoz, de nagyon ízlett neki.)Rágcsáló fogazatát is szemügyre vehettük.

6. ábra. Mogyoró: a jobb oldalt látható, hogy az egér körülbelül egy nap alatt mennyirerágcsálta meg

Az anatómiai vizsgálatok1. A boncolás menete

Előkészületek: Erre a célra egy viszonylag fiatal, tricolor (háromszínű) egeret vásároltunkegy nappal a boncolás előtt. Az egeret egy nagy méretű üvegbe tettük, majd kloroformmal átitatottvattával túlaltattuk. Miután az állat már látszólag elpusztult, vártunk még körülbelül tíz percet, majdmegkezdtük a boncolást. Az állat kis mérete nehezítette bizonyos lépések elvégzését, nagyonfigyelmesnek kellett lennünk, nehogy kárt tegyünk a mintában. Bonctálat használtunk, melynek aljaviasszal borított, hogy a mintát gombostűk segítségével rögzíteni lehessen rajta (7. ábra).

7. ábra. A minta rögzítése a viasszal borított bonctálon

A boncolás bevezető lépései: a bőr felnyitása, a felületes izmok áttekintése: Az állatot ahátára fektettük és a lábait a már fent említett módszerrel rögzítettük. Apró bemetszést ejtettünk ahasi oldal alsó felén majd ebből a sebből indulva egy hosszú metszéssel felnyitottuk a bőrt aközépső részen a nyakig, majd egészen az állkapocsig. Ugyanígy jártunk el a végtagokon is. Asebszájnál kezdve csipesz és olló segítségével lehúztuk a bőrt, átvágva ezzel a subcutist (tisztánlátszó hártyás állomány). Kihajtottuk és gombostűkkel rögzítettük a bonctál viaszához. Ez utánvizsgálhattuk az izomszövetet és annak tapadását a csontokon, valamint kapcsolatát a bőrrel. (Errőla részről továbbiakban a mozgásszervrendszer pontban lesz szó az általunk vizsgált szervekaprólékosabb bemutatásával együtt.)

A hasfal megnyitása és a hasi zsigerek: Az izmok vizsgálata után - hasonlóan a bőrfelnyitásához - egy hosszú metszéssel végigvágtuk a hasfalat és a már lefejtett részeket kihajtvagombostűvel rögzítettük. Láthatóvá vált a máj, a szervezet legnagyobb mirigye, valamint továbbihasi zsigerek: lép, vesék, húgyhólyag, bélrendszer, stb. Ezeket a szerveket először eredeti helyükönfigyeltük meg, majd eltávolítva őket, bizonyos képleteket egyesével is vizsgáltunk. (Erről a részrőltovábbiakban a táplálkozás pontban lesz szó a számunkra érdekes és fontos szervek aprólékosabbbemutatásával együtt.)

A mellkas megnyitása, a mellüreg: Még a mellkas felnyitása előtt meg tudtuk vizsgálni arekeszizmot, melynek fontos szerepe van a légzésben: amikor összehúzódik, ellaposodásával növelia mellüreg térfogatát, a tüdők kitágulnak, belégzés történik; amikor elernyed, domborulatafokozódik, a mellüreg térfogata csökken, a tüdőknek kisebb helyük van, kilégzés történik. Amígnem kezdtük el felnyitni a mellkast a tüdők teljesen kitöltötték a mellüreget, mert a mellhártyákközötti térben a nyomás kisebb volt, mint a külső térben. Amikor átvágtuk ezt a részt, sziszegőhangot hallottunk, ami a levegő távozását jelezte, a negatív nyomás megszűnésével a tüdők azonnalösszeestek. A szívet külön is tanulmányoztuk, ezen kívül jól látszott a mellizom, valamint ezen arészen vizsgáltuk a bordákat, a gerincoszlopot és a csigolyákat is. (A gerincvelővel, gerincvelőiidegekkel és ennek a résznek az idegrendszerrel kapcsolatos vonatkozásaival az idegrendszerpontban foglalkoztunk részletesebben.)

Az idegrendszer vizsgálata: A környéki idegrendszer bizonyos részeit már az előzőpontokban említettük, azeket a megfelelő helyen vizsgáltuk. A központi idegrendszer, azon belülpedig az agy vizsgálatához először elválasztottuk a fejet a törzstől, eltávolítottuk az összes nagyobblágyrészt, majd a fej bőrének felnyitása után eljutottunk a koponyához. A koponyacsontokat a lehetőlegalaposabb módon, óvatosan szabaddá tettük, majd precíz, apró mozdulatokkal letördeltük őket.Vigyáznunk kellett, hogy ne sértsük meg az agyat. (Ezt a pontot a továbbiakban idegrendszercímen részletesen is tárgyaljuk.)

2. Az idegrendszer vizsgálata

A központi idegrendszer vizsgálatához először leválasztottuk az egér fejét a testétől, majdlevágtuk az állkapcsát, a fülkagylóit, a külső hallójáratát, és minden nagyobb lágy résztőlmegtisztítottuk, hogy hozzáférjünk a koponyához. Ezután az olló hegyes részét az öreglyukbacsúsztatva óvatosan eltávolítottuk a koponyatető csontjait. Így láthatóvá vált a két nagyagyfélteke, akisagy, és a szaglóhagyma.

Továbbá lebontottuk a koponya oldalfalait (8. ábra), és óvatosan kiemeltük az agyvelőt (9.ábra). Ekkor láthatóak voltak a megfeszült agyidegek, az agyalapi mirigy, és a hipotalamuszmirigyes és idegi része is. Megtalálhatjuk a hidat, ami elég fejletlen az emlősökhöz képest, anyúltvelőt a két oldalán elhelyezkedő piramisokkal. A nyúltvelő mérete lefelé fokozatosan csökken,ahogy kilépnek az agyidegek, mígnem állandó vastagságú lesz, ami már a gerincvelő. Ahogy azagyat kipreparáltuk, egy vízzel teli edénybe tettük, hogy ne száradjon ki, amíg megnézzük afelépítését.

8. ábra. A koponya oldalfalainak lebontása9. ábra. Az agy kivétele

A nagyagy jóval nagyobb térfogatú, mint a hüllőké, főleg a nagyagykéreg fejlettebb (ami a

tanult magatartásformák könnyebb elsajátítására utal), de sima felszínű ellentétben a nagyobb testűemlősökkel (10. ábra). Így kevesebb neuron van az agykéregben. A kisagy arányaiban jóvalnagyobb és barázdáltabb is, ami a mozgatóműködések fejlettsége miatt van. A szaglóhagyma isnagy mivel az egér főleg szaglással tájékozódik, ahogy azt a labirintusos kísérlet is bizonyítja.

10. ábra. A halak, a hüllők, az emlősök és az ember agyának összehasonlítása (GÁL 2013 nyomán).

A környéki idegrendszer agyidegekből (11.ábra), és gerincvelői idegekből áll. Feladata akülső és belső szervi receptorokból elvezetni az ingerültet a központi idegrendszerbe, vagy innenvisszafelé, az izmokhoz és a mirigyekhez. Néhány nagyobb ideget megpróbáltunk kipreparálni.Mikor feltártuk az egér hátsó végtagját, megtaláltuk a combtőben a combideget (12. ábra). Ez azegyik legnagyobb idege. Illetve a mellkas feltárásánál a bolygó ideget, ami a 10. agyideg, és amellkas paraszimpatikus beidegződéséért felelős.

11. ábra. Az agyidegek feltárása.

12. ábra. A combideg feltárása.

2. A mozgási szervrendszer vizsgálata

A szájüreget határoló pofák bőre alatt mindkét oldalon a vaskos rágóizom volt észrevehető,majd lejjebb haladva megfigyelhetőek voltak a nyak izmai is. Ez után következett a mellkas, itterednek a mellső végtagokhoz futó izmok és a mellizom, melynek a légzésben van fontos szerepe.A mellkas azon részén, melyet nem borít a mellizom, megfigyelhetőek voltak a bordák és abordaközti izmok.

A hasfal izmai elég vékonyak, így halványan már ezeken keresztül is láthattuk a hasüregbenlévő zsigereket. Középen húzódik a linea alba (fehér vonal), mely a hasfalizmok összenövésénekhelyét jelzi. A boncolás során ezen vonal mentén ejtettünk metszést, amikor a hasüreget feltártuk(13. ábra).

13. ábra. A felületi izmok áttekintése a bőr felnyitását követően

A végtagok izmainak vizsgálatához az egyik hátsó lábat preparáltuk ki. A comb elülsőrészén volt látható a négyfejű combizom, mely feszítő izom. Ezen izom ínjára mért térdütésselvizsgálják a térdreflexet (14. ábra). Hátul helyezkedik el a hajlító izom, a kétfejű combizom. Aközelítést a comb belső oldalán lévő izmok, míg a távolítást a csípő izmai végzik. Az izmos részekeltávolítása után láthatóvá vált a combcsont és részben vizsgálni tudtuk a combnyakat is (.ábra).

14. ábra. A négyfejű combizom , a combideg, és a térdízület vizsgálata

15. ábra. A combcsont vizsgálata a láb és az izmok leválasztása után

A mozgási szervrendszer fontos része a farok, mely gyűrűs szerkezetű, különösen izmostestrész. A gyűrűs szerkezetet az egér esetén nem láthattuk a kis méretek miatt, de nagyobb állatokesetén egyértelműen vizsgálható (pl. patkány).

3. A táplálkozási szervrendszer vizsgálata

A boncolás során az egér táplálkozási szervrendszeréből a rágcsáló fogazatot, a bélrendszert,a gyomrot sikerült feltárni, preparálni (16. ábra). Fogazata tipikus rágcsálófogazat. Nagyító alatt jóllátszott, hogy gumós rágófogainak felszíne hasonlít az emberekéhez, még a barázdák is jóllátszottak rajta. (Ezért nem lett volna szabad puszedlit adni neki.) Bélrendszerének feltárása (17.ábra) is szépen sikerült; szépen elkülöníthetőek a különböző bélrendszeri elemek, például még avakbelét is láthattuk, amikor lefejtettük összecsavarodó beleit.

16. ábra. A hasi zsigerek feltárása

17. ábra. A bélrendszer preparálása, az emésztőszervrendszer vizsgálata

Fogazata rágcsáló fogazat (18. ábra): alul és felül két-két hosszú, véső alakú metszőfoga van(19. ábra). Mindenevő, zápfogainak felülete gumós. 1-1 metszőfog van, nincs szemfog, sem előőrlő,a foghíj (diasztéma) után pedig három őrlőfog található. A metszőfog ajki felületén vastagzománcréteg van és tág a gyökércsatornája. Az egereknek 16 foga van. Mivel szemfogaifolyamatosan nőnek, állandó koptatásra van szükség. Ezért mindig kell, hogy legyen valami aközelükben, amit rágcsálhatnak. Az egerek nem veszítik el tejfogaikat, mint az emberek, hanem egykészletnyi foggal élnek.

18. ábra. A rágcsáló fogazat felépítése 19. ábra. Két pár (alsó és felső) hosszú, véső alakú metszőfog

Az ökológiai összefüggések

A házi egér ma szinte kizárólag az ember környezetében fordul elő. Táplálékát főleg azember által raktározott vagy hulladékként kidobott élelmiszerekből szerzi. Lakóhelyét elsősorban akultúr-környezetek objektumaiban rendezi be. Mivel a táplálék elfogyasztása, megrongálása vagyszennyezése miatt kártevőnek számít, és az emberek megpróbálják elűzni a környezetükből, nagyonsikeres túlélési stratégiákra van szüksége, hogy életben maradjon. Vizsgálataink kimutatták, hogykiváló tájékozódása, óvatos magatartása, szinte bármilyen felületen hatékony mozgása és sokoldalútáplálkozási szokásai alkalmassá teszik erre.

A közelünkben élő vad egérfajok közül leginkább a güzüegér hasonlít a háziegérre (20.ábra). Ez a faj a házi egérhez hasonlóan mindenféle táplálékot elfogyaszt, bárhová felmászik, ésellenségeit (elsősorban a nappali és éjszakai ragadozó madarakat és a kisebb-nagyobb emlősöket)ügyesen kerüli el. Felmerül tehát a lehetősége, hogy a házi egér a güzüegérnek egy, az emberipopulációhoz szegődött csoportjából alakult ki. Az evolúció során a természetben megszerzetttulajdonságai az emberi környezetben is hasznosnak bizonyulhattak. Ez a hipotézis ma mégbizonyításra szorul (vagy cáfolható), de az biztos, hogy a háziegér nemcsak túlélte az új (az emberáltal kialakított) környezet megváltozott tényezőit, hanem kiválóan alkalmazkodott is hozzá.

20. ábra. A háziegér lehetséges őse, a güzüegér (http://www.patriotaeuropa.hu/wp-content/uploads/2012/09/Güzüegér.jpg)

Köszönetnyilvánítás

Munkánk bemutatásának végén szeretnénk kifejezni hálánkat a Ferences ÖsztöndíjAlapítványnak, amelynek támogatásával létrejöhetett kis kutatócsoportunk és a projektmunkamegvalósulhatott. Köszönettel tartozunk iskolánknak, a szentendrei Ferences Gimnáziumnak, hogya vizsgálatokhoz a laboratóriumi, informatikai és egyéb eszközhátteret biztosította. Hálásakvagyunk tanárainknak, elsősorban mentortanárunknak, Mészáros Lukács tanár úrnak, akitanácsaival és irányításával segítette a vizsgálatokat és a dolgozat elkészítését, valamint MészárosOttó tanár úrnak, aki a boncolási gyakorlatot irányította.

Irodalom

BIHARI Z., CSORBA G., & HELTAI M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó,Budapest, 360 pp.

CSÁNYI, V. (1994). Etológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 775 pp.

GÁL B. (2013): Biológia 10. Az élőlények változatossága. Mozaik Kiadó, Budapest, 231 pp.

OLÁH ZS. (2004): Biológia III.: Etológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 245-276.

ZBORAY G. (1996): Az idegrendszer. (Összehasonlító anatómiai előadások. Egyetemi tankönyv,Szerk: Sass Miklós és Zboray Géza. XI. kötet), Eötvös Kiadó, Budapest, 128 pp.

ZBORAY, G. (2001): Összehasonlító anatómiai praktikum II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,444 pp.

Internetes hivatkozások:

http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/06_VilagiIldiko-Elettani_gyakorlatok/chunks/ ch14s04.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-2-osztaly/kartevo-allatok-kornyezetunkben/a-hazi-patkany

http://www.haziallat.hu/kisemlos/kisemlos-fajok/hazieger/208/

http://www.ragcsaloirtas.info.hu/eger.html

http://www.thefunmouse.com/info/general.cfm

http://www.patriotaeuropa.hu/wp-content/uploads/2012/09/Güzüegér.jpg

http://www.szote.u-szeged.hu/expsur/allatkiserletek/2013/4_Kiserleti_allatok_species_specifikus_biologiaja_I_2013_Tokes_Tunde.pdf (Tőkés Tünde: Laboratóriumi kisállatok szerepe azorvostudomány fejlődésében - ppt prezentáció)