Eger, a Magyar Athén

Eger iskolaváros, rengeteg kulturális intézménye van, nevét egykor a tudományok, a művészetek igazi otthonaként a

„magyar Athén” jelzővel is illették.

„Be kell Egerbe menni” – vélekedett a költő két évszázadnyi idővel ezelőtt.

… és ha már betértünk, ismerjük meg azokat az írókat, költőket, akik itt születtek, éltek dolgoztak városunkban…

Emlékük nem csak szívünkben él.

Tinódi Lantos SebestyénEger diadalmas 1552. évi megvédése

után rögtön a várba ment. Az itt gyűjtött adatok alapján írta az

Eger vár viadaljáról való ének

és az

Egri historiának summája

című műveit.

Tinódi szobra a vár főbejárata előtt a Dózsa György téren

„Ím egy krónikát mondok, meghallyátok, Talám mássát soha nem hallottátok, Magyarok, végházban sem szolgáltatok, Eger várát mint mast oltalmazátok.”

Balassi BálintBalassi egri éveiről kevés megbízható adat

maradt fenn. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet,

a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Egerben, Dobó

diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak

nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az

irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke,

A végek dicsérete

Eger dicséretét jelenti.

Király Róbert Balassi szobra a Várban

„Az jó hírért-névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak,

Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak”

Koháry IstvánTámogatta a kor legkedveltebb költőjét, Gyöngyösi Istvánt, de

maga is igen sok verset írt, illetve „memorizált”, börtönben, a

fogság hosszú évei alatt kezdett verselni.

Az irodalomtörténet Koháryval zárja le a barokk főúri költészet

korszakát.

„Az ki Eger alatt, karja sebesülve,Epedett bújában sorsát keserülveFájdalmai árjában, éppen elmerülve,Töltötte napjait, hol fekve, hol ülve.”

Egerben utcanév őrzi emlékét

Tárkányi Béla1840-ben a Kisfaludy Társaság pályázatán Honáldozat című

balladája díjat nyert. 1841-ben egy szatírájával elnyerte

a Kisfaludy Társaság dicséretét. 1844 februárjában Petőfi Sándor Tárkányit kereste, mikor Egerben

járt.Nemcsak költészettel és a Biblia fordításával foglalkozott, hanem

ima- és énekeskönyveket is összeállított.

Emléktábla a Hittudományi Főiskola folyosóján

„Szellemtrónjából széttekint A jog nagy Istene,S megrendül a miriád világSötét végetlene.”

Vitkovics Mihály

Eger iránti szeretetéről és nosztalgiájáról levelei és

versei egyaránt vallanak, de talán legszebb emlékezése

szentimentális levélregénye, amelyet

A költő regénye címmel írt.

A Vitkovics ház, ahol Emlékszoba mutatja be Vitkovics Mihály irodalmárt

„Csendes Eger, boldog magyarok helye, életet adtál, Hálaadásom ezért mint fizetem le neked?A haza szent nyelvén, anyatejjel melyre tanitál, Font versben buzgón egy nefelejtset adok.”

Zalár József

Költeményeinek meghatározó élménye a szülőföld, a gyermekkori

emlékek, a Mátra és a forradalom. Elbeszélő költeményei többnyire történelmi témájúak.

Sírja a Hatvani temetőben található

„Régen laktam én e házban, régen,Rég elmúlt már az én gyermekségem.E kis háznak hű lakója voltam,Örömöm telt fákban, virágokban.”

Bródy Sándor

Egri gyermekéveinek az 1894-ben megjelent

Az egri diákok című ifjúsági regényében

állít emléket az író.

Bródy érsekkerti szobra, Varga Imre alkotása. Az író egy padon ül, mellette áll jó barátja, Gárdonyi Géza.

„És míg szemük csillogott a költészet tiszta gyönyörétől: elragadtatva beszélgettek a költőkről, kik közül nem egy

városukban járt, mint Petőfi, vagy a dicső emlékű egri várról írt, mint Vörösmarty örökszép hőskölteményében, melynek a

címe is „Eger”.”

Gárdonyi Géza

Egerben írta leghíresebb regényeit.

Az Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve 2005-ben

a Nagy Könyv játékon.

„…véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít.”

Szobra az emlékmúzeumban

Kálnoky László

Egerben készült verseiről csak újságíró barátjával,

Apor Elemérrel beszélgetett.

Szülővárosát sohasem felejtette el, később is többször ellátogatott

Egerbe.

Emléktábla a Telekessy utcában

„Újra és újra látom a képet, amely köznapiságával lenyűgöz,banalitásával mellbe vág, szürkeségével lehengerel,

az egri főutcát a század harmincas éveiben,a nyüzsgő esti korzót a liceumtól a moziig

terjedő kurta útszakaszon,…”

Breznay Imre

Szépirodalommal is foglalkozott, versei

jelentek meg, irodalomtörténeti

kutatómunkát is végzett.

Emléktábla a Jókai utcában

Apor Elemér

Igazi szenvedélye az irodalom volt, mégis az

asztalfióknak írt.Ő fedezte fel Kálnoky

Lászlót, ő közölte először a tehetséges fiatal költő

verseit.

„Bogár megyen útra,el is fárad rajta,ki s kinőtt az ág a földből,pihenjél meg rajta.

Madár megyen útra,el is fárad rajta,ki s kinőtt az ág a földből,pihenjél meg rajta.

Babám megyen útra,el is fárad rajta,ki s kinőttem én a földből,borulj a vállamra.”

Emléktábla a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban

… a sort folytathatnánk történetíróinkkal, nagyszerű tanárokkal, az irodalom és művészet pártfogóival…

… mert emlékük él.