effektív-e a verseny a szélessávú piacon?
DESCRIPTION
Effektív-e a verseny a szélessávú piacon?. Pápai Zoltán. Motiváció. Ha nincs tökéletes verseny, meddig mondhatjuk, hogy a verseny effektív? Mi a helyzet az oligopol piacokon? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Effektív-e a verseny a szélessávú piacon?
Pápai Zoltán
2
Motiváció
1. Ha nincs tökéletes verseny, meddig mondhatjuk, hogy a verseny effektív?
Mi a helyzet az oligopol piacokon?
2. Azokban az iparágakban ahol hagyományosan működik a szabályozás, a szabályozóra szinte mindig áll a mondás, hogy „akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz”.
Mikor lehet (kell) visszavonni a szabályozást?
3. Konkrét kérdés: most akkor effektív vagy nem a verseny a szélessávú piacon?
Oligopólium = nem effektív verseny?
A távközlési infrastruktúra piacok tipikus természetes oligopol piacokKét fő típus különböztethető meg
domináns vállalat versenyző szegéllyela szereplők piaci részesedése viszonylag kiegyenlített
Az általánosan elfogadott közgazdasági elmélet szerint a kiegyenlített piaci részesedéssel jellemezhető oligopol piacok nagy valószínűséggel problémásak, mert a szereplők egymás viselkedését kitapasztalva, kikövetkeztetve reagálnak, ami hallgatólagos koordinációra vezet, s a hatékony versenyhez képest magasabb árakat, s alacsonyabb mennyiséget/minőséget eredményezRosszabb esetben még a kartell sem elképzelhetetlen
4
Kiindulópont
Kevés szereplős piacon is lehet effektív verseny
A verseny időben zajló, dinamikus folyamatBár egyes elemek lehetnek tökéletlenek, az összhatás mégis hatékony versenyre vezetA részletek fontosak, ezért tanulmányozni kell őket
Szabályozási benchmark a nem a tökéletes hanem az effektív verseny lehet
5
Az „effektív verseny” fogalom operacionalizálása
Effektív verseny versenyjogi operacionalizálásanincs olyan szereplő, aki egyedül vagy másokkal közösen a versenytársaitól és fogyasztóktól függetlenül működhet a piaconeffektív verseny = nincs domináns vállalat = nincs JPE (lásd pl. Commission guidelines on market analysis … 2002/C165/03
Hogyan vizsgálhatjuk meg, hogy hatékony-e a verseny? Technológiai és gazdasági jellemzőkPiaci struktúra: belépési korlátok, szereplők száma, piaci részesedés, koncentrációPiaci magatartás: árcsökkenés, minőségjavítás, addicionális szolgáltatások, csomagképzés, akciók/kedvezményekPiaci teljesítmény: ár, választék, minőség, piaci erő, profitabilitás…
A piaci struktúra önmagában nem alkalmas!A piaci magatartás és piaci teljesítmény vizsgálata is szükséges
6
vállalati Lerner index az i. piacon
Probléma: az index nem mindig alkalmas a piaci erőt mérésére
olyan iparágakban, ahol érvényesül a méret- és választékgazdaságosság, az index erősen felülbecsli a piaci erőttöbbtermékes vállalatok esetén az index ezen túlmenően is torzít (kiegészítők esetén felfelé, helyettesítők esetén lefelé)magas K+F költségekkel jellemzett iparágban felfelé torzítaz index pillanatképet mutat, ami dinamikus verseny esetén lehet, hogy éppen az átmeneti piaci erőt méri (aminek elérése épp a valóságos körülmények között zajló verseny hajtóereje, lényege)a Lerner index magasabb annál a szereplőnél is, aki valamilyen tartós hatékonysági előnnyel rendelkezik
A piaci erő és a Lerner index
i
iii P
MCPL
7
A versenyt erősítő iparági jellemzők
azonos területet lefedő párhuzamos infrastruktúrákaz innováció jelentősége nagya technológiai fejlődés gyorsa termékkör nem homogéna termékek nem függetlenek
komplementer és helyettesítő termékek
heterogén technológiaköltségjellemzők
méret- és választékgazdaságosságaz egyes technológiák költségfüggvénye különböző (PSTN-DSL/ kábel/ mobil/ fix vezeték nélkülia szolgáltatások eltérő inkrementális költsége
8
Az innováció szerepe
Folyamatos innováció – magas beruházási szint a fejlesztés érdekébenA megtérülésre rendelkezésre álló idő nagyon lerövidül a gyors ütemű innováció miattA K+F beruházások megtérítésének igénye piaci erő hiányában is emeli a Lerner index értékét
9
Párhuzamos infrastruktúrák hatása
kiépült kapacitás > kereslet a „közgazdasági profitot nem tartalmazó, de a teljes költségre fedezetet nyújtó ár” az az ár, ami mellett az iparág életképesa fölös kapacitások létezése korlátozza az árat
egy fogyasztó elvesztése veszteség a fix költségek megtérítése szempontjábóla vállalat számára releváns kritikus rugalmasság és a kritikus keresletcsökkenés értéke alacsony, ami miatt már kis áremelés sem lehet profitábilisa fogyasztó elvesztése még kritikusabb, ha más szolgáltatásokat is vásárolt a vállalattól, s ezekről is lemond (ezek fix költségfinanszírozó hányada is elveszik)
10
Ezek után egy nem túl merész konklúzió
A felsorolt jellemzők mindegyike olyan irányba hat, ami megnehezíti illetve ellehetetleníti a hallgatólagos összejátszást, ami az oligopol piacok esetében a verseny csökkenését eredményeznékicsi az esélye, hogy egy ilyen piacon ne lenne effektív verseny
11
Mi a helyzet a piacelemzéssel
Meg kell fordítani a rosszul beidegződött szabályozási hipotézisvizsgálati logikát!
megjegyzés: a guideline szerint is ez a helyesA jó kiinduló hipotézis: a verseny a fenti jellemzők megléte esetén effektív (= nincs JPE)Vizsgálni azt kell, hogy mi az, ami ezzel ellentétes irányba mutat
párhuzamos infrastruktúra hiánya, korlátozottsága egyes földrajzi területekenstagnáló választék változatlan/növekvő árakstagnáló/romló minőségrivalizáló viselkedés hiányaLerner index – a megfelelő korrekciókkalprofitabilitásváltási költségek szerepe
12
Platformok versenye és a szolgáltatási verseny
13
Fő alternatív platform a kábel
A kábeles platform részesedése a vezetékes szélessávból az OECD országokban, 2010. június
47%
29%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Canad
a
Unite
d Sta
tes
Hunga
ryChi
le
Belgiu
m
Portu
gal
Nethe
rland
s
Czech
Rep
ublic
Polan
d
Korea
Austri
aO
ECD
Switzer
land
Norway
Denm
ark
Mex
ico
Unite
d Kin
gdom
Sweden
Irelan
d
Spain
Austra
lia
Luxe
mbo
urg
Finlan
d
Japa
n
Slova
k Rep
ublic
Ger
man
y
New Z
eala
nd
Franc
e
Turke
y
Icela
nd Italy
Gre
ece
14
Un
ite
d K
ing
do
m
Me
xic
o
Sp
ain
Ire
lan
d
Fin
lan
d
Lu
xe
mb
ou
rg
Au
str
alia
Ge
rma
ny
Tu
rke
y
Fra
nce
Ne
w Z
ea
lan
d
Ice
lan
d
Ita
ly
Gre
ece
Ko
rea
Ja
pa
n
Ne
the
rla
nd
s
Po
rtu
ga
l
Be
lgiu
m
Ch
ile
Hu
ng
ary
Ca
na
da
Un
ite
d S
tate
s
Sw
ed
en
Slo
va
k R
ep
ub
lic
Cze
ch
Re
pu
blic
De
nm
ark
No
rwa
y
Po
lan
d
Sw
itze
rla
nd
Au
str
ia
01
23
4Cluster Dendrogram for Solution HClust.1
Method=ward; Distance=euclidianObservation Number in Data Set OECD_BB_by_techn_2010June
He
igh
t
EU Mainstream
Magyarország csoportja
Klaszterek technológiai platformok alapján
15
Kábelhálózatos lefedettség%
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
United St
ates
Canad
a
Netherlan
ds
Belgium
Portuga
l
Switz
erlan
d
Hungary
Luxe
mbourg
Spain
Austria
Denmark
OECD av
erage
German
yKorea
United Ki
ngdom
Czech
Republic
Finlan
d
Norway
Sweden
Ireland
Icelan
dFra
nce
Poland
Australia
Slova
k Rep
ublic
New Zeala
ndTu
rkey
Greece
Italy
Forrás: OECD 2010 június (a lefedettség vetítési alapja nem egységes)
16
11,77
2,66
2,04
2,00
1,76
1,66
1,63
1,57
1,53
1,46
1,10
1,10
1,04
0,92
0,84
0,79
0,70
0,64
0,62
0,59
0,52
0,52
0,43
0,42
0,42
0,36
0,36
0,34
0,33
0,31
0,27
0,22
0,13
0,12
Estonia
Finland
Japan
Sweden
82,23
34,63
11,72
29,99
5,64
66,37
43,32
11,66
25,67
56,99
2,90
27,69
13,07
29,39
8,42
5,46
11,61
52,15
44,70
6,76
56,68
69,74
4,94
5,84
13,90
5,64
56,62
2,75
32,49
18,75
22,81
36,71
24,68
136,42
Hungary
Slov enia
France
Portugal
Korea
Slov ak Republic
Italy
Iceland
Poland
Australia
Czech Republic
Turkey
Switzerland
Austria
Denmark
Netherlands
Germany
Greece
Belgium
United Kingdom
Canada
Norway
Luxembourg
Ireland
Spain
New Zealand
United States
Israel
Chile
Mexico
0 1 10 100 1000
Mexico
Chile
Israel
United States
New Zealand
Spain
Ireland
Luxembourg
Norw ay
Canada
United Kingdom
Belgium
Greece
Germany
Netherlands
Denmark
Austria
Sw itzerland
Turkey
Czech Republic
Australia
Poland
Iceland
Italy
Slovak Republic
Korea
Portugal
France
Slovenia
Hungary
Estonia
Finland
Japan
Sw eden
Broadband prices per megabits per second of advertised speed, Sept. 2010 - USD PPP
Köszönöm a figyelmet.