Egyesületünk családi napot szer-vez 2007. augusztus 4-én,

szombaton a Bács-Kiskun megyeiKunfehértón a tóparton, a voltSporttábor területén, melyre min-denkit szeretettel várunk. (A sport-tábor Kunfehértó települést elhagy-va, a strand bejárata mellett balróltalálható.) Érkezés reggel 9 órátólfolyamatosan. Ki-ki addig maraddélután, amíg kedve tartja.

A program házigazdája Kunfehértóönkormányzata, a fõ szervezõje eb-ben az évben is Kiss Zsigmond kun-fehértói tanyagondnok.

A programban szerepel:· szabadtéri fõzés – fõznek a

mórahalmi, csemõi, zsanai, tompai,szatymazi és más jelentkezõ falu-gondnok mesterszakácsok – lángos-és kolbászsütés is lesz a kelebiaiasszonyokkal,

· vidám családi vetélkedõ, · vízparti pihenés, fürdés és meg-

lepetések.Hozza magával mindenki a párját,

gyermekét, barátját, barátnõjét, szü-leit, s akit gondol!

Az ebédet az egyesületi kasszábólbiztosítjuk.

Kérem, hogy mindenki hozzon ma-gával tányért, poharat és evõeszköztis saját részére.

Süteményeket vagy pogácsát min-denkitõl várunk egy-egy tányérral aközösbe, így körbe tudunk kínálnimindenkit. (Tavaly is sok finomságotkóstoltunk!)

Innivalót (sört, bort, üdítõt) min-denki hozhat magával.

A családi vetélkedõ díjazásáracsaládonként 300-400 Ft értékûmeglepetést várunk.

(Ez bármi lehet, ami eszetekbejut a befõttõl a söprûig, a kiskanál-tól a fakanálig, a gumibékától a ka-lapácsig. Egyáltalán nem muszájérte boltba menni.)

Duna–Tisza Közi

FalugondnokiHír levé l

X. évfolyam, 40. szám 2007/5.

Családi nap

Aranyos lapály, gólyahír,áramló könnyûségû rét.Ezüst derûvel ráz a nyíregy szellõcskét és leng az ég.

Jön a darázs, jön, megszagol,dörmög s a vadrózsára száll.A mérges rózsa meghajol –vörös, de karcsú még a nyár.

Ám egyre több lágy buggyanás.Vérbõ eper a homokon,bóbiskol, zizzen a kalász.Vihar gubbaszt a lombokon.

Ily gyorsan betelik nyaram.Ördögszekéren hord a szél -csattan a menny és megvillankék, tünde fénnyel fönn a tél.

1929 nyara/1934

József Attila:

Nyár

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 1

2

APest megyei szakmai találkozó helyszíne Csemõvolt. Bartha Alajosné, Csemõ polgármestere kö-

szöntötte a jelenlévõket, majd Csörszné Zelenák Kata-lin, a Duna–Tisza Közi Falugondnoki Egyesület munká-járól tartott beszámolót. Nagy Júlia, a Budapest Kör-nyéki Népfõiskolai Társaság titkára a találkozó lényegielemének tartotta a falu- és tanyagondnokok, a civilszervezetek és szakemberek találkozóját, a személyestalálkozásokon elhangzott tapasztalatok élményét, ér-tékét, valamint azt, hogy a továbbiakban is személyes,szakmai kapcsolatban kell maradni egymással.

Közös erõvel kell keresni a megoldást az aprófalvak-ban, a tanyákon élõk helyzetének javítására. S azt, ho-gyan tudják megoldani a falus, tanyás települések sajáterõbõl a mûködtetési, fejlesztési gondjaikat, melyre többjó példa kínálkozott.

A rendezvény sokrétegûségét a jelenlevõ civil szerve-zetek biztosították. A szakmai napon felszólalt többekközött Malya Carmen, a Tanyavilág Kulturális Egyesületelnöke Albertirsáról, Eke Éva, a csemõi Baba-MamaKlub vezetõje, Marosi Mihály, a Faluvédõ és SzépítõEgyesületbõl, Pólya Miklósné, a Virágos Csemõ Sport-egyesületbõl, az újszilvásiak közül pedig Sziráki Károly,az Újszilvási Sportegyesület elnöke. Kemenczés Jánosa polgárõrséget, Perési Józsefné a nyugdíjasklubotképviselte. Az együttmûködési lehetõségek felvázolá-sánál több civil szervezetnek sikerült leendõ partnerek-re találni. Mint kiderült, több településen már szoroskapcsolat alakult ki falu-, illetve tanyagondnok és a civilszervezet között. A szakmai napon felmerült gondokkülföldi és a hazai (budapesti, esetleg elszegényedett)családok, beköltözõk együttélésének kérdése, a falube-liek közötti jobb együttmûködés – miért mûködik egyik

településen jól, a másikon pedig alig vagy egyáltalánnem egy-egy civil kezdeményezés, szervezet, közös-ség? Dûlõutak állapota, hossza a jelenlévõk települé-sein. A tanyagondnokra háruló nagy mennyiségû napimunka ellátása, megszervezése.

Jól szervezett, szeretetteljes légkörben zajlott a prog-ram, igényes és színes volt, melynek szerves részét ké-pezte a faluséta, a helyi, igényesen felépített új intézmé-nyek megtekintése, az egykori csemõi tanyasi iskola –ma Orisek Ferenc fafaragó otthona, csodálatos népiszobrászati kiállítással. Közben jutott idõ a barátkozásra,a beszélgetésre is. Mindnyájan élményekben gazdagon,feltöltõdve és a következõ találkozás reményében bú-csúztunk el egymástól.

Falugondnokok a civilekért Csemõn

Szentkirályon a Mûvelõdési Ház-ban Falugondnokok a civilekért –

Civil együttmûködés címmel szakmainapot szervezett a Falugondnokok

Duna–Tisza Közi Egyesülete. Aszakmai napon Borota, Csikéria,Csólyospálos, Fülöpháza, Fülöp-jakab, Jakabszállás, Kisszállás, Kun-

adacs, Kunszállás, Szakmár, Szank,Szentkirály és Tompa települések ci-vil szervezetei és falu-, illetve tanya-gondnokai voltak jelen. Szabó Gel-lért, Szentkirály polgármestere mon-dott köszöntõt, és mutatta be a tele-pülést. A rendezvény színvonalát ahelyi általános iskola tanulóinak tán-cos, illetve hangszeres elõadása isnövelte. Minden résztvevõ civil szer-vezet, valamint a falu- és tanyagond-nokok egyenként lehetõséget kapotta bemutatkozásra. Széchiné MartonÉva ismertette a civil szervezetek pá-lyázási lehetõségeit, felhívta a figyel-met egy-egy pályázat megírásánálés a pályázat elszámolásánál. Aszakmai tanácskozást követõen azérdeklõdõk látogatást tettek aLakiteleki Népfõiskolán.

Szakmai nap Szentkirályon

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 2

3

„Hajdanában, amikor mégÍgy beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond, hadd legyen per!”(Arany)

Most is aktuálisnak érzem Arany János versénekmondanivalóját. Bizony, most is, ha valaki felkiált

örömében, hogy: „Istenem, uram, / Beh szépen / Fütyülaz én madaram!” – a szomszéd vagy a koma ezt meg-fellebbezi, állítván, hogy a fütty az övé, a fütty az nekidukál...

Ha mindenütt így van ez, miért lenne másképpen afalugondnoki civil szervezetek háza táján?

Egyesületünk az elmúlt év végén kilépett a szövet-ségbõl.

Mi vezetett ehhez a folyamathoz? A perek, lejáratá-sok sokasága, amivel egyesületünknek is szembe kel-lett néznie. A Szövetséget megalakulásától kezdve(lásd az alakuló ülés somogyiak által készített videofel-vételét!) viták, ellenségeskedések kísérik.

Kiteljesedett ez a folyamat a 2005. évi rendes évi köz-gyûlésen Vértesacsán és Budapesten (amikor KeményBertalant megfosztották a közgyûlés levezetésének le-hetõségétõl), elõre vetítette, hogy a nézeteltérések pe-reskedéshez vezethetnek.

Balassagyarmatra 2005. július 2-án szabálytalanulrendkívüli közgyûlés hívott össze a szövetség akkori el-

lenõrzõ bizottságának elnöke (ma az egyik társelnök),s a közgyûlés mindenféle döntést hozott. Négy egyesü-let a Bíróságon keresetet nyújtott be a július 2-i közgyû-lés határozatainak megsemmisítése érdekében, mely-lyel a megyei bíróság is egyet értett, a határozatokatmegsemmisítette, s végül ez a Legfelsõbb Bíróságdöntése alapján ebben az évben emelkedett jogerõre.

Novemberre rendkívüli közgyûlés összehívását kez-deményezte néhány egyesület, melyen Kemény Berta-lannak bizalmatlanságot szavaztak, visszahívták és le-váltották, a régi vezetõség néhány tagja ellen bizalmat-lansági szavazást kezdeményeztek, megváltoztatták aszövetség alapszabályát, kizárással fenyegettek megnéhány egyesületet (egyesületünket is!) Az Ítélõtáblaidei döntése szerint a tisztségviselõk indok nélküli visz-szahívása a demokratikus mûködés elvével ellentétes.Így az Ítélõtábla a törvénysértõ határozatokat megsem-misítette és a szövetség volt vezetõit tisztségükbevisszahelyezte.

Az új vezetés kezdeményezésére bankszámla-záro-lások, rendõrségi feljelentések, lejárató levelek kísértékezt a folyamatot.

Kemény Bertalan szavait idézem: „Úgy látszik, hogya magyar közállapotok 15 éves (55?) tapasztalataimegfelelõ ötlet-repertoárt adnának ahhoz, hogy mikéntlehet gyanakvással, gyanúsítással, rágalommal lejárat-ni, majd utána megszerezni egy addig jól (bár nem tö-kéletesen) mûködõ szervezet feletti irányítást.”

Zelenák

FotópályázatA Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete fotópályázatot hirdet

falu- és tanyagondnokoknak.Képeket várunk a településükrõl, annak jellegzetes tájairól, épületeirõl,

egyéb nevezetességeirõl, s a falu- és tanyagondnoki munkáról, az egyesületi életrõl.A legjobb képeket bemutatjuk hírlevelünkben és kiadványainkban,

és készítõik díjazásban részesülnek.A képek papíralapon és CD-n egyaránt benyújthatók.

A képeket a kecskeméti irodába várjuk (6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/A).A képek beküldésének határideje 2007. szeptember 30.

Eredményhirdetés a decemberi lakiteleki továbbképzésen.

Perben – haragban

Számítás-technikaiképzés és vizsgaKelebián

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 3

4

Pusztamérgesen a Falugondno-kok a civilekért – Civil együttmû-

ködés címû szakmai napra Csong-rád megyei falu- és tanyagondnoko-kat vártunk, valamint a falugondno-kos települések civil szervezeteinekképviselõit. Tizenöt település képvi-seltette magát több mint 40 fõ rész-vételével. A részt vevõ civil szerve-zetek képviselõi többek között ifjú-sági klubok, vöröskeresztes egyesü-letek, tûzoltóegyesületek, Élhetõbb

Életért Egyesület, alkotóház, polgár-õr egyesületek, nyugdíjasklubokképviselõi számoltak be a munká-jukról. A szakmai nap célja a falu-gondnokok és a településen mûkö-dõ civil szervezetek kapcsolatépíté-se, az együttmûködés lehetõségei-nek feltérképezése volt.

Balla Zsolt alpolgármester köszön-tötte a jelenlévõket, és bemutatta afalut, melynek hajdani neveAsszonyszállása volt. Ugyanis IV.

László király itt szállt meg kun asz-szonyaival. A XVI. században a törö-kök többször feldúlták a települést.1642-ben nagy kiterjedésû puszta-ként említik – birtokosai után –Mérgespuszta néven. 1902-ben egyvállalkozó szellemû bankár, OrmódiBéla vásárolta meg: felparcellázta,és a puszta legkietlenebb részénegy 300 holdas szõlõtelepet létesí-tett. Az õ munkássága alapozta mega pusztamérgesi borok hírnevét. Aközség 1908-ban nyerte el önállósá-gát. 1992-ben beindult a falusi turiz-mus, fõként Dániából, Németország-ból érkeztek vendégek. Fokozatos éstervszerû fejlesztés következtében1993-ban egy olasz beruházó vízi-szárnyasvágó és -feldolgozó üzemethozott létre (FOBU Kft.), ma mártöbb mint 400 milliós, zöldmezõs be-ruházással. 1995-ben a község ön-kormányzata 100 hektáros területetnyilvánított védetté. Ebbõl 60 hektára Pusztamérgesi-Láperdõ, míg 40hektár a Mérgesi-Puszta területe.Célja, hogy õrizze meg a terület jel-legét és jelentõs természeti értékeit,a vidék sajátos arculatát. Biológiai

Tizenöt település Pusztamérgesen

Nem csak a boroknak van hírneve

Tisztelettel köszöntöm a Falugondnokok Duna–TiszaKözi Egyesülete által szervezett Falugondnokok a

civilekért – Civil együttmûködés címû szakmai napokonmegjelenteket. Nagy örömünkre szolgál, hogy többekközött Pusztamérges, ez az 1200 fõt alig meghaladókis település is otthont adhatott egy ilyen rangos szak-mai rendezvénynek.

Nem hiszem, hogy önöknek kellene ragoznom annaka fontosságát, hogy mennyire nehéz, szerteágazó ésfelelõsségteljes feladata van annak, aki emberekkelfoglalkozik, törõdik. Talán nincs is az élõvilágnak egyolyan teremtménye, mely ilyen sok odafigyelést, gon-doskodást igényelne, mint az ember. Ez a gondoskodófigyelem természetesen életkoronként más és más.

Erre a nehéz feladatra igyekszik kiképezni a magyaroktatási rendszer az egyes korosztályok megfelelõ pe-dagógus végzettségû szakembereit. Az egészségügyadott szakterületein a lehetõ legfelkészültebb dolgozó-kat. A közbiztonságot fenntartó rendvédelmi szervektagjait. Hétköznapi életünk ügyes-bajos dolgait segítõügyfélszolgálatok dolgozóit. De akár idesorolhatnám ama oly divatosnak tekinthetõ szóvivõk feladatát is.

Bár úgy gondolom, talán éppen a falu- és tanya-gondnokoknak kell a legkevésbé mondanom, hogyönök szinte ötvöznek mindent, hisz a falutól akár többkilométerre lévõ tanyán olykor-olykor segíteniük kellegy-egy kisebb sebet bekötni, a közüzemi számlátértelmezni, az ajtót záró lakatot ellenõrizni, és mégsorolhatnám a végtelenségig, hogy mi mindent kellmég megoldaniuk, vagy pedig csak egyetlen szót ki-mondani: szeretet. S talán már többet is tettek, mint-ha orvost, rendõrt vagy bárki más szakembert hívtakvolna.

Önök a munkájukat a legnagyobb hivatással ûzik, sma eljöttek Pusztamérgesre, hogy ezt a szeretetteljesgondoskodó munkát még felkészültebben, a civil ta-pasztalatokat kicserélve még rátermettebben végez-hessék.

Kívánok önöknek tartalmas és hasznos eszmecse-rét, s mint pedagógus, jó tanulást. De kérem, ne feled-kezzenek meg arról sem, hogy az a legfontosabb: le-gyenek boldogok, és érezzék magukat jól!

Balla ZsoltPusztamérges

Az alpolgármester köszöntõje

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 4

5képzésben szolgálja az oktatást és akutatást, valamint a csak pihenni, ki-rándulni vágyókat. 1996. november6-án Münchenben Átfogó Falufel-újítási különdíjat (Oscar-díjat) kapottPusztamérges egyetlen magyar tele-pülésként. Ugyanebben az évben aVirágos Magyarországért pályáza-ton a falvak kategóriában az elsõ he-lyezést a település kapta, amelyeredményeképpen 1997-ben euró-pai szinten képviselte Magyarorszá-got község kategóriában a VirágosEurópáért megmérettetésen, ahol III.helyezett lett a település.

Kónya Gábor, a PusztamérgesiKözépiskola, Szakképzõ Iskola ésKollégium igazgatója ismertette aziskola múltját és jelenét. A szerve-zõk mûsorral is kedveskedtek avendégeknek: fellépett az általános

iskola Happy Jampers ugrókötelescsoportja, majd Csala Istvánnémondott verset. Budainé Nagy Ka-talin a civil partnerségrõl tartott elõ-adást a szakmai nap keretében. Aszünetben a vendégek nagy érdek-lõdéssel tekintették meg a hárompusztamérgesi amatõr festõ (FiguraKárolyné, Vass Sándor, Dancs Mik-lós) kiállítását. Ezt követõen a helyitanyagondnoki szolgálat bemutatá-sára került sor, majd a civil szerve-zetek ismertették a hallgatósággalmunkájukat. Pusztamérges terüle-térõl három civil szervezet képvisel-tette magát, a Polgárõr Egyesület,az Õszikék Nyugdíjas Klub és aPusztamérgesi Ifjúsági Szervezet(PISZ). Az õ rövid beszámolójukután minden falu- és tanyagondnok,illetve civil szervezet képviselõje be-

számolt saját munkájáról, nehézsé-geirõl, élményeirõl, az élet adta ta-pasztalatairól. A beszámolók végénCsörszné Zelenák Katalin, a Falu-gondnokok Duna–Tisza Közi Egye-sületének ügyvezetõje vázolta fel azegyüttmûködés lehetõségeit.

Ebéd után a sportpályán a SzentFlórián Önkéntes Tûzoltó Egyesületifjúsági rajának bemutatóját tekint-hették meg az érdeklõdõk. A nap zá-rásaként pedig Pusztamérges külte-rületén a gyökérzónás szennyvíz-tisztító telepre látogattunk el, mely-nek mûködését és alkalmazását atervezõ mutatta be.

Igazán tartalmas napot tölthettünkegyütt, mindannyian élményekkelgazdagobban térhettünk haza.

Ótott-Kovács Benõnétanyagondnok

AFalugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesületének leg-utóbbi találkozója Sarkadkeresztúron, Békés megyé-

ben a könyvtárban volt. Célunk, megismertetni egymás-sal a civil szervezeteket, illetve lehetõségeket, megoldá-sokat keresni együtt a falugondnokok, tanyagondnokokés a civil szervezetek egymással való együttmûködésére,külkapcsolat-építésre, pályázati együttmûködésre.

Nagy Mihály polgármester bemutatta a községet. Há-rom éve mûködik náluk a tanyagondnoki szolgálat. Tele-pülésükön húsz civil szervezet dolgozik. Az önkormány-zat térítésmentesen biztosítja számukra a közösségi há-zat. Megtudtuk: a helybeliek elsõsorban mezõgazdaság-ból élnek, ám gazdáik a földek alacsony koronaértékemiatt versenyképtelenek. A sarkadi kistérség a rendszer-váltás után csaknem tízezer munkahelyet vesztett. Szá-mos nagyobb cég, termelõszövetkezet szûnt meg. Ko-moly problémát jelent, hogy a munkanélküliség életfor-

mává vált, mivel nagyon kevés a különbség a minimál-bér és a segélyek között, az emberek inkább nem men-nek el dolgozni. A fiatalok pedig elvándorolnak a telepü-lésrõl. 2006-ban mindössze nyolc gyerek született a fa-luban. A demográfiai mélypont megpecsételi intézmé-nyeik sorsát. A polgármester problémaként fogalmaztameg azt is, hogy a korszerûtlen úthálózat miatt megyé-jükbe nem jönnek új befektetõk. Sõt meg sem állnak ná-lunk, hanem a szomszédos Romániában telepednek le.Úgy véli, kisfalvakban gyakorlatilag megállt az élet. Mintmondta, mindezek ellenére nincs elkeseredve. Szerinte,aki dolgozni akar, az talál munkát. Sokan Gyulára vagyBékéscsabára ingáznak naponta. Településükön pedigfolyamatosak az infrastrukturális fejlesztések. Van kerék-párút, teljes a gáz- és ivóvízhálózat, kiépült a kábeltévé,sikerült megvalósítani a házi szociális gondozást és jólmûködik a jelzõrendszeres hálózat is, amelyet hetvenenvesznek igénybe. Van saját sportcsarnokuk, és hamaro-san új óvodát építenek.

Budainé Nagy Katalin egyik elõadóként elmondta: azegyüttmûködés és az összefogás jelenthet kiutat a kiste-lepülések számára. Szerinte a problémákat inkább kihí-vásnak kell tekinteni. Az Alföldi Civilekért Alapítvány ve-zetõje lelkesítette a kis civil szervezeteket az együttmû-ködésre, és mondanivalóját a sokéves tapasztalatokkaltámasztotta alá.

Ezek után a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesü-letének ügyvezetõje, Csörszné Zelenák Katalin bemutat-ta az egyesület tevékenységét, mûködési területét. A ta-lálkozás alkalmával lehetõség nyílt a szervezeteknek azismerkedésre, ami számtalan együttmûködés kialakítá-sára adott lehetõséget.

Szó volt az erdélyi kapcsolatépítési lehetõségekrõl,bemutatva az ERMACISZA-val közös kezdeményezést,pályázatot, melyhez a jelenlévõk kapcsolódni kívántak.

Összejövetel Sarkadkeresztúron

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 5

6

Egyesületünk tanya- és falugond-nokai Molnár Ferenc elõadása

során a tavalyi lakiteleki továbbkép-zésen döbbentek rá, hogy közvetlenkörnyezetükben milyen magas azellátatlan szenvedélybetegek, ezenbelül is döntõen az alkoholisták szá-ma. Róluk a társadalom vagy nemvesz tudomást, vagy megbélyegziõket. Holott az alkoholizmus, akár-csak a többi szenvedélybetegség,gyógyítható. A nyilvánvaló tünetekresok esetben eddig fel sem figyelteka falugondnokok. A segítségnyújtás,kezelés eszközeirõl és módjáról pe-dig nem sokat tudnak. Általános-ságban elmondható, hogy e jelen-séghez nem a probléma súlyáhozmérten állnak hozzá, mert erre nin-csenek kellõen felkészülve. Világos-sá vált, hogy a különösen veszé-lyeztetett területen dolgozó szak-emberek részére segítséget kellnyújtani a szenvedélybetegségekfelismeréséhez, a probléma iránti

érzékenység és a megoldáshozszükséges együttmûködési kész-ség kialakításához.

Úgy gondoltuk, ennek leghatéko-nyabb módja az lehet, ha a tanya- ésfalugondnokok, szociális területendolgozó szakemberek, önkéntesekés civil szervezetek részére szenve-délybeteg-segítõ és munkaerõ-piaciismeretek témában 40-40 órás to-vábbképzéseket szervezünk. Erre aFõplébániai Karitász Alapítvánnyalegyüttmûködve 18 482 000 forintuniós támogatást nyertünk a már jólismert „A társadalmi befogadás elõ-segítése a szociális területen dolgo-zó szakemberek képzésével” elneve-zésû HEFOP pályázati keretbõl. Atámogatás mintegy 115 Bács-Kiskunés Csongrád megyei tanya- és falu-gondnoknak, szociális szakember-nek nyújt lehetõséget arra, hogy aképzési program sikeres akkreditálá-sát követõen a képzési kötelezettségteljesítéseként is elismerhetõ tanfo-

lyamokon vehessenek részt. Projek-tünk címe: Retúr – Szenvedélybete-gek aktív élethez segítése.

A szenvedélybetegek speciális se-gítségre szorulnak. A segítõk ezekrea speciális készségekre tesznekszert a képzés során. A szenvedély-beteg-segítõ, valamint a munkaerõ-piaci továbbképzéseken elsajátítottismeretek segítségével az érintettek-ben fel kell kelteni a belsõ igényt aváltozásra, élethelyzetük megoldá-sára, a társadalomba való visszail-leszkedésükre. Projektünk közvetettcélja nem más, mint „retúrjegyet ad-ni az ellátottak kezébe”, és ösztö-nözni õket arra, hogy éljenek is avisszaút lehetõségével. Nem titkoltcélunk az is, hogy a tanfolyamokrésztvevõi között újszerû együttmû-ködési forma alakuljon ki. A szenve-délybetegek ellátása területén meg-történjen a szociális szolgáltatásokösszehangolása.

Tóth Márta projektvezetõ

Újabb képzési lehetõség falugondnokoknak

Lehetõség a visszaútra

„A nõk munkavállalásának ösztönzése az aprófalvak-ban és a tanyavilágban" címû programunk soron követ-kezõ szabadidõs napja Fülöpházán került megrende-zésre. Kis csapatunkat Darvas Rita Melinda, GalambImréné és Sipos Krisztina fogadta nagy szeretettel. Azelõkészületekbõl és a vendéglátásból a hölgyek csa-

ládja, barátai és ismerõsei is kivették a részüket. A dél-elõtt a Kiskunsági Nemzteti Parkban töltött lovas-kocsi-kázással telt, ahol a volt csoporttársak megoszthattákegymással a képzés zárása óta szerzett élményeiket. Akirándulást egy közös ebéd és kötetlen beszélgetészárta.

Különösen örömünkre szolgált, hogy Sipos Krisztina,az a hölgy is, aki a képzés végén a nyílt munkaerõpia-con talált magának munkát, részt tudott venni a sza-badidõs napon.

Ezúton is köszönjük a szervezõk szíves vendéglátá-sát. Legközelebb Újszilváson találkozunk!

Moiskó Csilla

Fülöpházán jártunk

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 6

7

Nem?! Akkor most elmondom. Az ÚMVP betûszó azÚj Magyarország Vidékfejlesztési Programot takarja,

és mint ilyen, hét évre meghatározza Magyarország me-zõgazdasági és vidékfejlesztési politikáját. A téma idõ-szerûségét pedig az adja, hogy most készül. Illetve márelkészült, csak éppen az Európai Unió illetékesei teljesátdolgozásra visszadobták, mivel nem felelt meg az EUvidékfejlesztési céljainak.

Még mielõtt abbahagynák e sorok olvasását, elmon-dom, hogy a tervezéshez hozzá lehet szólni. Fórumokonszóban, érdekvédelmi szervezeteken keresztül vagyakár levélben, e-mailben (azaz drótpostán). De mi azhogy lehet? Kell. Egyrészt az EU kötelezõ egyeztetést írelõ a társadalom érintett csoportjaival (ez sokáig nálunknem volt divat, meg is próbálják kijátszani), másrészt ve-gyük végre tudomásul, hogy akik az EU-ban nem hallat-ják a hangjukat, nem verik az asztalt, nem öntenek letöbb tonna krumplit a minisztérium elé, nem törnek-zúz-nak dühükben (ez utóbbiakat csak külföldön csinálják,de hatékonyan), azoknak az érdekeit senki más nem fog-ja helyettük képviselni.

Mégis mi a baj a benyújtott tervvel? Az EU jelenlegicélkitûzése az, hogy élhetõbb vidéket teremtsen. A miprogramunk pedig nem tenne mást, csak a jelenlegirossz struktúrát konzerválná, sõt a vidéket még „élhetet-lenebbé” tenné. Mert eszerint az elkövetkezendõ hét év-ben a beruházástámogatások és az infrastruktúra-fej-lesztések dominálnának. Ráadásul ezeket is úgyneve-zett életképességi határhoz kötnék, melynek alapján azélethivatásszerûen mezõgazdasági tevékenységbõl élõgazdaságok csupán 22%-a adhatna be pályázatot! Eh-hez képest elképesztõen kevés jutna a fiatal gazdák ésaz idõs gazdák támogatására, amelyre az agrárium sú-lyos demográfiai helyzete miatt lenne szükség.

Az agrár-környezetgazdálkodás területbõvítésérehét éven keresztül semmi lehetõség nem lenne, hiszena jelenlegi kormány a teljes forráskeretet már 2005-ben lekötötte. Ráadásul a források nagy részét azalap- és integrált programokba bejelentkezett iparsze-rû tömegtermelést folytató nagyüzemek viszik el azökogazdálkodás, vizes élõhelyek fenntartása, extenzívgyepgazdálkodás stb. elõl. Az ökológiai állattartás ésaz õshonos állatfajták támogatása pedig teljesen eltûnta programból.

A vidéki életminõség javítására – a szólamokkal el-lentétben – mindössze a beruházástámogatásra terve-zett összeg felét szánná a program. A LEADER-progra-mokra szánt összegbõl pedig csak arra derül fény, hogya helyi közösségek kezdeményezéseire a program nemtartana igényt.

Az ÚMVP teljes szövege a minisztérium honlapjáróltölthetõ le (www.fvm.gov.hu) Vigyázat! A retorika nagyonszép, a lényeg a táblázatokban van elrejtve. Aki nemakarja e vaskos dokumentumot elolvasni – bár nagyonajánlom, hogy legalább a saját közösségükre vonatkozórészt keressék meg benne –, azoknak ajánlom azÚMVP-nek a www.nakp.hu honlapon található magyará-zatát. És mindenkit arra bátorítok, hogy vitassák meg,szóljanak hozzá. Korábban e lap hasábjain a tanyákról

szóló cikksorozatban arról írtam, hogy a tanyák többmint fele nem vehet részt a különféle vidékfejlesztésiprogramokban, mert városokhoz tartozik. Örömmel je-lentem, hogy ebben az ÚMVP-ben figyelembe vették ér-veinket, melyet minden lehetséges fórumon hangoztat-tunk és drótpostán is észrevételeztünk. A program sze-rint a következõ városok külterületei is részesülhetnekmajd a vidékfejlesztési támogatásokból:

AbonyAlbertirsaBajaBékésBékéscsabaBonyhádCeglédDebrecenEdelényGyulaJászberényKaposvárKecskemétKeszthelyKiskõrös

Kimaradt valamely város, amely jelentõs külterülettelrendelkezik és eddig nem volt jogosult vidékfejlesztésitámogatásokra (vagyis azok, melyek laksûrûsége na-gyobb 120 fõ/km2)? Akkor MOST tessék szólni.

Malya CarmenHomokrészi Tanyavilágért Egyesület malyacarmen.albertirsa@telehaz.hu

Ismeri ön az ÚMVP-t?

KiskunfélegyházaKiskunhalasMohácsMonorMórNagykátaNyíregyházaOrosházaPápaPilisSiklósSzekszárdSzigetvárTapolcaTata

Falugondnokság Erdélyben

Ezzel a címmel jelent meg szakmai útmutató a fa-lugondnoki szolgálatok erdélyi elindításához ésmûködtetéséhez, melyet az Erdélyi Magyar CivilSzervezetekért Alapítvánnyal közös kiadásban je-lentettünk meg. A kiadvány megjelenését a Nem-zeti Civil Alapprogram és a Szülõföld Alap támo-gatta. A kötet legfontosabb írásai: Balázs Sándor:A Falugondnoki szolgálat Erdélyben; Kemény Ber-talan: Tájékoztató a magyarországi falugondnokiszolgálatról; Halász Péter – Kemény Bertalan: Ahazai falugondnok rendszer partiumi és erdélyi be-vezetésének célszerûsége és lehetõségei - Két ta-nácskozás tapasztalatai; Kótai Levente: Az erdélyifalugondnoki hálózat kiépítése érdekében az eddi-giekben tett lépések. Az ERMACISZA hálózat, civiltársadalom és közösségépítõ szerepe, Kissé Dé-nes: Erdélyi falvak a 21. században, Bodó Barna,László Réka: A falugondnokság meghonosításá-nak lehetõségei a szociális ellátás romániai jogi ke-retei között, Gáti Attila: Az RMDSZ vidékfejlesztésiés falupolitikája, Az Erdélyi Falugondnokok Szövet-ségének Alapszabályzata.

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 7

8

Községünkben 2004-ben indult el atanyagondnoki szolgálat, azóta

dolgozom tanyagondnokként. A külte-rület négy körzetbõl áll. A dûlõutak ne-hezen járhatóak, nyáron nagy a ho-mok, télen a hóakadályok nehezítikmeg a tanyákra való kijutásunkat. Adûlõutak teljes hossza 52 km. A külte-rületi lakosok száma 309 fõ, nekik pró-bálunk segíteni, a mindennapjaikatmegkönnyíteni. 2006 elejétõl jelzõ-rendszeres szolgálat mûködik, öt ta-nyában szereltek fel készüléket, amelybiztonságot és segítséget nyújt az idõsemberek számára.

Szolgálatunk a Szociális Alapszol-gáltatási Központ keretein belül mûkö-dik. Sok feladat vár rám tanyagond-nokként, például a napi meleg ebédházhoz szállítása, bevásárlások,gyógyszeríratás, -kiváltás, számlákbefizetése, hivatalos ügyek intézése,közgyógy-igazolványok megújítása,meghatalmazással nyugdíjak átvétele,betegek orvoshoz szállítása, védõnõszállítása újszülöttekhez, családok-hoz, téli tüzelõ megrendelése, házhozjuttatása; több tanyára ivóvízet, azóvodába, az általános iskolába pedig

reggelit, uzsonnát és ebédet kell hor-dani. De munkámhoz tartozik a nyug-díjasklub tagjainak különbözõ összejö-vetelekre való eljuttatása, hivatalos le-velek, szórólapok terjesztése is. Tehátnagyon szerteágazó az a tevékeny-ség, amelyet végzek.

Munkatársaimmal igyekszünk azemberségesebb élet lehetõségét segí-teni, az elmagányosodást kiküszöböl-ni, és az információáramlást elõsegíte-ni. Egyre többen veszik igénybe a se-gítségünket, megtiszteltek bizalmuk-kal, és szeretetükbe fogadtak minket.Ezt leginkább abból érezzük, hogy el-fogadtak bennünket, hogy várnak,megbíznak bennünk, és családtagkénttekintenek ránk. Nagyon fontosnaktartjuk az idõs emberek elmagányoso-dását, elszigetelõdését megelõzni. Ná-lunk is sok az egyedül élõ, idõs ember.Társát elvesztette, a családja a távol-ság miatt, vagy a munkája miatt na-gyon ritkán tudja idõs hozzátartozójátmeglátogatni vagy segíteni neki. Ezértpróbálunk minél több idõt beszélgetés-sel, látogatással tölteni, és ezen a ne-héz idõszakon átsegíteni õket. Nagyonsok türelemre, megértésre van szük-

ség ahhoz, hogy az idõs emberek bát-ran el merjék mondani gondjaikat,problémáikat.

A második nagyon fontos célunk azidõs emberek egészségének megõr-zése, szinten tartása. Amikor az egye-sületnél elindult a vérnyomásszûrõprogram, szolgálatunk is jelentkezett,és azóta is rendszeresen mérjük azidõsek vérnyomását. Nagyon szeret-nénk egy vércukorszintmérõt vásárol-ni, sajnos a hipertónia és a diabéteszgyakran elõforduló betegségek nálunkis. Ezekre jellemzõ, hogy sokáig tünet-mentesek, de amikor a betegség kiala-kul, nagyon nehezen gyógyítható ésnehezen tartható szinten. Ezért na-gyon fontosak a folyamatos és rend-szeres szûrések. Minden évben a vé-dõnõ és a háziorvos közös munkájá-nak köszönhetõen 2-3 napos szûrõ-programokat rendezünk. Erre is ösztö-nözzük az idõseket, hogy vegyenekrészt a szûréseken.

Fontos erõfeszítésünk az is, hogyolyan munkaköri légkört tudjunk kiala-kítani, amelyben egymás munkájáttudjuk segíteni. Sokszor találkozunkmunkánk során lelki eredetû nehézsé-gekkel, melyen csak úgy tudunk enyhí-teni, ha teljesen átérezzük az idõs em-ber fájdalmát, bele tudjuk magunkatképzelni a helyzetébe, ez viszont ránkis komoly lelki hatással van. Ezért fon-tos az, hogy olyan légkör alakuljon ki amunkahelyen, ahol egymásra odafi-gyelve, segítve tudunk együttmûködni.Megbeszélhessük egymás között azo-kat a gondokat és problémákat, ame-lyek munkánk során elõfordulnak.

Jó kapcsolat kialakítására törek-szünk a polgármesterrel, a polgármes-teri hivatallal, a képviselõ-testülettel.Önkormányzatunk nehéz anyagi körül-mények között mûködik, ténylegesenminden napért meg kell harcolni, hogytalpon tudjanak maradni. Bármilyengonddal, problémával hozzájuk fordul-hatunk, mindig segítenek.

Úgy érzem, munkánkat megbecsülikés elismerik. Fontosnak tartják az idõsemberek felkarolását, azt, hogy a baj-ba jutott embereket fel kell kutatni, éssegíteni kell rajtuk. Ez a megbecsülés,az idõsek szeretete, irántunk való bi-zalmuk olyan erõt és kitartást ad mun-kánk során, amiért azt tudja az embermondani mindennap, hogy ezért érde-mes ezt a szolgálatot végezni. Bízomabban, hogy ez továbbra is így marad!

Ótott-Kovács Benõnétanyagondnok

Szolgálatunk Pusztamérgesen

Fontos az idõsek felkarolása

Csengõdön is nagyon fontos a külterületen élõ lakosság, és kiemelten az idõskorcsoport biztonsága, esélyegyenlõségének növelése, ezért mindannyian

örömmel fogadtuk a Kiskõrösi Rendõrkapitányság indítványát, hogy fogjunk összeközösen, az itt élõ emberek érdekében.

2007. július 3-án a községházán közérdekû megbeszélés zajlott, amelynekrésztvevõi voltak Baltás István polgármester, Rádulyné dr. Petrányi Júlia jegyzõ,Bóbis Attila rendõrhadnagy, körzeti megbízott alosztályvezetõ Kiskõrösrõl, JudákZoltán törzszászlós, körzeti megbízott, a Csengõdi Önvédelmi Egyesület vezetõ-je, Szmutka György, a szociális intézmény részérõl dr. Jamrik Kiss Edit intézmény-vezetõ. Lajtert Gábor külterületi postás is a meghívottak között volt, de munkájamiatt nem tudott részt venni a megbeszélésen.

Különlegesnek azért volt ez nevezhetõ, mert megalakult egy olyan csoport,amelynek szívügye a bûnmegelõzés, a biztonság, a felderítés, az odafigyelés, aszociális biztonság fokozása és egy problématérkép elkészítése a tanyavilágban.

A „PULI” TANYAÕRZÕ SZOLGÁLAT július 20-tól kezdi meg a közös kiszálláso-kat, térképezi fel pontosan a külterületeket a tanyagondnokkal együtt. Szórólapo-kat is el szeretnénk juttatni a lakossághoz, amelyen a szolgálatról információkat,illetve fontos telefonszámokat találhat majd az itt élõ lakosság.

Július 27-én, a Kulléri Iskolában, 18 órakor kezdõdõ Tanyafórum programja:– A Família Szociális Alapszolgáltatási Központról, valamint az új tanyagondnok

bemutatása – dr. Jamrik Kiss Edit intézményvezetõ– Áttekintés a község dolgairól – Baltás István polgármester– Bemutatkozik a „PULI” TANYAÕRZÕ SZOLGÁLATVendégeink: Bóbis Attila rendõr hadnagy, körzeti megbízott, alosztályvezetõ Kis-

kõrösrõl, Judák Zoltán törzszászlós, körzeti megbízott, a Csengõdi ÖnvédelmiEgyesület vezetõje, Szmutka György, Lajtert Gábor külterületi postás.

Dr. Jamrik Kiss Editintézményvezetõ

Puli tanyaõrzõ szolgálat

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 8

9

Egyesületünk ez év tavaszán ala-kult azzal a céllal, hogy a Gyula

tanyavilágában élõket összefogja,érdekeiket érvényesítse, a tanyasiéletmódot népszerûsítse program-jain, rendezvényein keresztül. Azegyesület megalakulását megelõztea Külterületen Élõk Egyeztetõ Fóru-mának két évvel ezelõtti létrejötte,melynek célja a Gyula környéki ta-nyavilágot összefogó hálózat kialakí-tása volt. Miután ez megvalósult, ha-tékonyan mûködött, szervezett egye-sületi forma létrehozására gondol-tunk. Létrejöttünk elsõsorban annakköszönhetõ, hogy a tanyavilágbanélõk helyzete mindenféle tekintetbenkritikussá vált, mind az utak, mind akülönféle szolgáltatások elérhetõsé-gének tekintetében, teljes joggaléreztük úgy, hogy másodlagos lakóivagyunk városunknak.

Alapszabályunkban különös fi-gyelmet szenteltünk a tanyákonélõk életkörülményeinek javítására,a hátrányos helyzetûek támogatá-sára, a tanyasi infrastruktúra fej-lesztésére, és egy tanyasi informá-ciós központ létrehozására is, melya tanyavilágban élõket hétköznap-jaiban segítõ központként funkcio-nálna. Egyesületünk tagjai túlnyo-mórészt tanyavilágban élõ embe-rek, akik a várost körülvevõ legkü-lönbözõbb tanyasi kerületekbenlaknak, élnek. Õk azok a tagok,akik az adott kerület problémáitösszefogják, összegyûjtik, és aközgyûlés elé terjesztik.

Üléseinket havonta tartjuk, szám-ba vesszük a tudomásunkra jutottproblémákat, megbízzuk azon tag-jainkat, akik intézkednek az adottügyekben. Számos eredmény köt-hetõ már hozzánk útfejlesztés, köz-világítás, személyes problémákmegoldása ügyében. Egyesületünka gyulai képviselõ-testület által iselismert és komolyan vett szerve-zet, az ülésekre rendszeresenmeghívást kapunk, a tanyavilágotérintõ ügyekben felszólalhatunk.Munkánkat a kölcsönös szeretet éstisztelet, sok utánajárás, tettrekész-ség és kitartás jellemzi, mely tulaj-donságainkat a jövõben is megszeretnénk tartani.

Egyesületünk az elmúlt évbenszámos programot szervezett. Ér-dek-képviseleti lakossági fórumain-kon keresztül tartjuk fent a tanyá-kon élõkkel a kapcsolatot, melynekmár hagyományt teremettünk. Anyár folyamán Tanya-napot szer-veztünk, melyre számos vendégetmeghívtunk. A vendégeket színesprogramok várták. Munkánkkalnépszerûsítettük a tanyasi létformaelõnyeit és hagyományait. Számosesetben felhívtuk vezetõink figyel-mét erre a társadalmi rétegre, melysokszor nagy elmaradottságban ésszegénységben él. Ennek köszön-hetõen készítettünk és adtunk bepályázatot mobiltelefonok vásárlá-sára a tanyagondnoki szolgálattal,mely sikerrel zárult, és ennek kö-szönhetõen az egyesületünk általkijelölt 75 rászorult, a várostól távolélõ család, illetve idõs ember ka-pott mobiltelefont, hogy baj eseténmentõt, segítséget hívhasson. Sok-szor siettünk rászoruló embereksegítségére a legkülönbözõbb krí-zisesetekben, így tûzifával, ruhane-mûvel, ennivalóval való ellátásuk-ban is segítenünk kellett, mert saj-nos, ilyen problémákkal is küzde-nek manapság emberek.

Egyesületünk közremûködésévelszerveztünk gyûjtést egy idõs há-zaspárnak egy napelemes rendszerbeszerzésére, mivel õk távol a vá-rostól, víz és áram nélkül élnek be-tegen, elhagyatottan. Az akció si-kerrel zárult, a napelemes rendszerbeszerzése és beépítése óta nemkell attól tartanunk, hogy a gyertyaés petróleumlámpa veszélyt jelent-het számukra a hétköznapokban.Az akcióval még az esti híradások-ba is bekerültünk.

Mivel szervezetünk népszerûségeés hatékonysága folyamatosan nõ,ezért gondoltuk azt, hogy infrastruk-túránkat is fejlesztenünk kell, mivelezen a területen sajnos nem rendel-kezünk sok mindennel. A programo-kat, rendezvényeinket, akcióinkatsaját költségen, tagjaink befizetései-bõl, hozzájárulásaiból, munkájábólfinanszírozzuk.

Alt NorbertGyula

Figyelünk a szegénységreTanyavilágban Élõk Érdekvédelmi Egyesülete Átfogó ellenõrzés

A Falugondnoki Hálózat OrszágosMódszertani Osztálya az elmúlt év fo-lyamán monitorozta azt a 94 tanya- ésfalugondnoki szolgálatot, amelyek a fa-lu- és tanyagondnoki szolgálatok bein-dításához, illetve a mûködéséhez szük-séges gépjármû cseréjéhez 2005-bena Szociális és Munkaügyi Miniszté-riumtól vettek igénybe pályázati támo-gatást. Az elemzés apropóját ugyan atámogatás felhasználásának vizsgála-ta adta, de a gyakorlatban a szolgála-tok mûködésének átfogó, mindenre ki-terjedõ ellenõrzése valósult meg.A mo-nitorozást végzõk a támogatás felhasz-nálása során nem állapítottak meg sza-bálytalanságokat, visszaéléseket,azonban a szolgálatok mûködésévelkapcsolatban néhány hiányosságra,pontatlanságra hívták fel a figyelmet.Kihangsúlyozták, hogy a fenntartóknem aktualizálják a szolgálatok szak-mai programját, a helyi rendeletet a vo-natkozó jogszabályok változásainakmegfelelõen. A módszertani osztály ve-zetõjétõl megtudtuk, hogy a falugond-nokok hatékonyságának mérésére ki-dolgozott adminisztrációs pontszám-rendszer tényleges bevezetéséért to-vábbra is lobbizik a minisztériumnál.

FalurádióbanA Kossuth Rádió Hajnaltájt – Falurádiócímû mûsorában 2007. június 6-án amórahalmi tanyagondnokságokat mu-tatta be a riporter, aki elkísérte útjukona tanyagondnokokat. A mûsorbanmegszólalt Bozóki Imre, Baloghné He-gedûs Edit és Farkas Ildikó tanyagond-nok. Rozsnyainé Marika a mórahalmiönkormányzat osztályvezetõje tanya-gondnoki szolgálatok szükségességé-rõl, s a normatív ellátásról beszélt.

TestvértelepülésekA Nemzeti Civil Alapprogram támo-gatásával megjelent a Testvértelepü-lések címû kötetben a vajdasági kap-csolat-építõ konferencián megjelenttelepülések bemutatkozására kerültsor. Maczkó József köszöntõ szavaitegyesületünk bemutatása követte. Amagyarországi falugondnoki szolgá-lat értékeit Kemény Bertalan, a szer-biai bevezetés jogi lehetõségeit BíróAnikó jogász ismertette. Kelebia,Csikéria, Öttömös, Ruzsa, Zsana,Tompa, Mezõhegyes, Bácsalmás be-mutatkozása mellett Kishegyes,Bácsfeketehegy, Kelebija, Horgos,Királyhalma, Kispiac, Magyarka-nizsa, Pescara, Oromhegyes, Baj-mok vajdasági településeket ismer-hetjük meg a kiadványból.

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 9

10

Tavaly decemberben kormányha-tározat 2230/2006. (XII. 20.) je-

lent meg a közösségi közlekedés kö-zéptávú átalakításáról, melynekegyik pontja szerint meg kell vizsgál-ni az iskolabusz program és a falu-gondnok buszok menetrend szerintiközforgalmú autóbusz közlekedésbetörténõ integrációs lehetõségeit. Arendelkezés a helyközi tömegközle-kedési rendszer átalakítását szolgál-ja. A feladatot a Gazdasági és Közle-kedési Minisztérium Közszolgálta-tások Szervezése Fõosztálya kapta.

Egyesületünket is megkereste aminisztérium, hogy adjunk állásfog-lalást a tervezett intézkedésrõl. Többtelepülés véleményét is kikértük. Ál-lásfoglalásunk kialakítását a Bara-nya Megyei Falugondnokok Egyesü-lete is segítette. Legtöbbet Fülöp-jakab jegyzõje, Mészáros László dol-gozott azon, hogy véleményünkszakmailag is kifogástalan legyen.Állásfoglalásunkat a minisztérium-nak megküldtük. Az állásfoglalás-hoz érkezett vélemények:· Ha nem születik megoldás az apró-

falvas települési szerkezettel bírótérségek közösségi közlekedésé-nek megoldására, az felgyorsítja azaktív korban levõk elköltözését, ne-hezíti a beköltözést, illetve elõsegí-ti a szegénységgettók kialakulását.· Kistérség szintû közlekedési kon-cepció kellene. Legyen lehetõségkistérségi társulás keretei közötthelyközi menetrend szerinti busz-közlekedést mûködtetni, de ez nea falugondnoki autó legyen.· A jelenben kibontakozó periódus-ban (kisposták megszûnése, kisis-kolák tovább koncentrálása, tönk-remenõ kisboltok folytán jelentke-zõ napi élelmiszer-ellátatlanság,orvosi ügyelet tovább körzetesíté-se, Volán járatok ritkulása stb.) afalugondnoki szolgálatok szüksé-gessége felértékelõdik. Nem ké-pes egy-egy falu- vagy tanyagond-nok az egyre fokozódó folyamatot

ellensúlyozni, a megnövekedettfeladatoknak megfelelni. Így telje-sen elképzelhetetlen, hogy a falu-gondnoki szolgálatok bekapcso-lódjanak a tömegközlekedés meg-oldásába.· A falugondnok feladatköre nem bõ-víthetõ a menetrend szerinti jára-tokkal, mivel ez a megkötöttség kor-látozza az állami normatívával tá-mogatott alapfeladatok ellátásában.· A falugondnokok munkaideje leg-feljebb napi 8 óra (kötetlenül). Hamenetrendszerinti buszszállítástvégezne, ebben az idõ intervallum-ban már a feladat végzése nemmegoldható, további létszámbõví-tést kellene alkalmazni.· Igény szerint a falugondnok mostis végez estenként személyszállí-tást a menetrend szerinti járatokraaz egyéb ellátandó feladatok mel-lett, azonban a rendszeres sze-mélyszállítás nem megoldható afalugondnoki szolgálat keretein be-lül. Az olyan kistelepüléseken (500fõ lakosságszám alatt), ahol a falu-gondnoknak fennmaradó szállításikapacitása van, javasolt a szolgá-lat társulási alapon való mûködte-tése.· Van néhány falugondnok, aki a tö-megközlekedéshez való hozzáju-tásban is segédkezik, vagy szerzõ-dés keretében munkahelyre hordjaa falubelieket. Azonban általában afalugondnok feladatköre nem bõ-víthetõ a menetrend szerinti jára-tokkal való együttmûködéssel, mi-vel ez a megkötöttség korlátozzaaz állami normatívával támogatottalapfeladatok ellátásában. A falu-gondnoki szolgálat a helyi képvise-lõ testület által jóváhagyott egyediszakmai program és ezen alapulóhelyi rendelet alapján mûködik, avonatkozó rendelet pedig az alap-feladatokra ajánlásokat tesz, denincs országosan kötelezõ szol-gáltatás. A tanyagondnok rendelet-ben elõírt szociális alapfeladatai-

nak rovására tudja csak a tanyavi-lágból a település központjába agyermekszállításokat teljesíteni.Az ellátási területen lévõ rászoru-lók szakrendelésre szállítása stb.arra az idõszakra esik, amikor agyermekszállítás iránti igény is fel-merül reggel.A fentebb hivatkozott SzCSM-ren-

delet 19. §-a kizárja a szociális alap-feladat ellátásának szüneteltetését,ez a mûködési engedély és a norma-tíva veszélyeztetésével járna. A falu-és tanyagondnok az önkormányzatirendeletben ellátott feladatokat látjael, amik az alábbiak lehetnek telepü-lési szükségletektõl függõen: a bete-gek (orvoshoz, szakrendelésre) szál-lítása, gyógyszerkiváltás, széthordás,árubeszerzés, bevásárlás a tanyasi-aknak, kenyér, ivóvíz-, tejkihordás,terményszállítás, gázpalack-csere,tanyán élõknek hivatalos ügyek inté-zése, vérnyomásmérés, családsegí-tõ- és gyermekjóléti szolgálatok szak-embereinek tanyára szállítása, mun-kahelyteremtés lehetõségeinek kere-sése, környezettanulmány készítése,„éjjel-nappal” hívható segélyszolgálat,lakossági tájékoztatás, civil szervezetszervezése, vezetése, esetleg pályá-zatok írása, focicsapat, civil szerveze-tek hétvégenkénti szállítása is.

A Szociális és Munkaügyi Mi-nisztérium álláspontja szerint a fa-lugondnokság jóval több, mint aközlekedést lehetõvé tevõ szolgál-tatás. A falugondnok a településlakosaként központi szerepet ját-szik a település életében, és mun-kaidejének nagy részét a szemé-lyes kapcsolatok ápolása, a ta-nácsadás, segítségnyújtás adjameg. Ezt a munkát teszi lehetõvé aviszonylag szabad idõbeosztás,amelyet megszüntetve sérülne aszociális célkitûzés.

A Gazdasági és Közlekedési Mi-nisztérium által készített kormány-elõ-terjesztés összegzésében olvasható:A jelenleg hatályos közúti személy-szállítást szabályozó törvények nemadnak lehetõséget arra, hogy az ön-kormányzatok a tulajdonukban ésüzemeltetésükben levõ buszokkal me-netrendszerinti személyszállítást vé-gezzenek. A falugondnoki buszokmenetrend szerinti közforgalmú au-tóbusz közlekedésbe történõ integ-rációja ezért sem a rendelkezésreálló jármûvek mûszaki megfelelõs-sége, sem a falugondnoki szolgál-tatásba történõ beilleszthetõségeszempontjából szakmailag nem tá-mogatható.

Autók menetrend szerint?

Száz szervezet könyveCivil együttmûködés a címe annak a kötetnek, melyben az egyesületünk mû-ködési területén (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok ésPest megye) lévõ falugondnokos települések civil szervezeteit mutatja be eb-ben a kötetben. Közel száz szervezet mutatkozik be abból a 623 nonprofitszervezetbõl, melyet sikerült feltérképeznünk. Külön köszönet a gyûjtõmunká-ért egyesületünk tagjainak, hiszen az állatvédõ alapítványoktól az ifjúságiszervezetekig, a színjátszóktól a népdalkörig, a mozgáskorlátozottaktól a da-ganatos betegekig, a fogyatékosokat lovasterápiával gyógyítóktól az intelli-gens faluért együttmûködõkig, a nyugdíjasoktól a polgárõrökig mindenféleszervezettel találkozhattunk, megismerkedhettünk, s kapcsolatot építhettünk.

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 10

11

Afalu- és tanyagondnokok közülsokan felkeresték már (akik pe-

dig még nem, figyelmükbe ajánljuk!)a Dunamelléki Református Egyház-kerület egyházmûvészeti gyûjtemé-nyét, a Ráday Múzeumot. Az intéz-ményt 1967-ben alapították és 1983óta mûködik Kecskeméten. Hozzánkhasonló református gyûjteményekmûködnek Debrecenben, Sárospa-takon és Pápán.

Egyházkerületünk a legnagyobbmagyarországi református egyház-igazgatási egység. A Dunamelléki Re-formátus Egyházkerület a Duna–Ti-sza közén és a Dunántúl déli részéntalálható nyolc egyházmegye: a bács-kiskunsági, baranyai, délpesti, észak-pesti, tolnai, vértesaljai, budapest-északi, budapest-déli református egy-házigazgatási egysége. Az egyházke-rület elsõ püspöke Szegedi Kis István(1505–1572) volt, aki 1563-tól terjesz-tette ki gondozását a területre.

A Ráday Múzeum nevével a gyûj-teményünk alapját megteremtõ Rá-day családra emlékezik. A gyûjte-mény alapítója Ráday Pál (1677-1733), II. Rákóczi Ferenc fejedelemtitkára majd kancelláriájának igazga-tója. Õ vetette meg a késõbb oly hí-ressé vált könyvgyûjtemény alapjait.

Ráday Pál fia, Gedeon (1713–1792) apja nyomdokain haladva je-lentõsen bõvítette a könyvtárat, melyígy a korszak legjelentõsebb közép-európai köznemesi könyvtárává lett.A könyvtár Ráday Gedeon idejébenafféle nyilvános intézményként ismûködött, hiszen igen sok kölcsön-zésrõl maradtak fenn adatok. Akönyvgyûjtõ, író Ráday a gyûjtésegyéb szenvedélyeinek is hódolt: ér-mekkel, grafikákkal, festményekkelgyarapította a család értékeit. A Rá-dayak által létrehozott gyûjtemény1859-ben került a Dunamelléki Re-formátus Egyházkerület tulajdonába.

Múzeumunk gyûjtõterülete azegyházkerület egészére kiterjed.Gyûjtõkörünkbe a kebelbeli gyüle-kezetek életét, történetét reprezen-táló anyag – elsõsorban tárgyak –(történeti források, képzõ-, ipar- ésnépmûvészet) tartozik. Gyûjtemé-nyünk anyaga több mint tízezer da-rab leltári egységet számlál, melynapjainkban jórészt adományok ré-vén gyarapodik.

A Ráday Múzeum a kecskemétiÓkollégium épületében található. AzÓ- megjelölés arra utal, hogy ez akecskeméti reformátusok régebbi is-kolaépülete. Itt a nagy anyaiskolákhoz(Debrecen, Sárospatak, Pápa) ha-sonló módon többszintû oktatás folyt.A késõbb emelt iskolaépületet Újkol-légiumnak hívják a kecskemétiek.

A Ráday Múzeum célja, hogy láto-gatóinkat megismertessük a magyarkálvinista gyülekezetek életével. Ki-állításunk a Dunamellék reformátusegyházmûvészetét tárja a látogatóelé. Bemutatjuk templomaink beren-dezési tárgyait, a református isten-tisztelet liturgikus hagyományait, azehhez kapcsolódó tárgyegyütte-seket. Ezek, bár speciális igénnyelkészültek, hordozói koruk jellemzõstílusirányzatainak. A reformátusegyház életét, mûvészeti megnyilvá-nulásait, annak fõ tendenciáit mutat-juk be, ezen belül pedig azokat a kle-nódiumokat, festett asztalosmunká-kat, egyháztörténeti emlékeket tárjuka közönség elé, melyek a Dunamel-lék gyülekezeteit leginkább jellemzik.

Anyagunkban helyet kaptak az öt-vösmûvészet remekei, az ónmûves-ség, a kerámia- és textilmûvészet ki-váló darabjai. A kiállítás tájékoztatástad a református liturgia kialakulásá-ról, annak sajátos vonásairól. Megis-merhetõk a református templomok ti-pikus berendezési tárgyai. Kiállítá-sunk anyaga évszázadokat átölelve,a hazai reformáció kezdeteitõl mutat-ja be gyülekezeteink ízlésvilágát,tárgykultúráját, puritánságát és mér-téktartással párosuló díszítõ kedvét.A bemutatott tárgyak, klenódiumok ahajdan volt nemzedékek küzdelmét,igyekezetét és hitét közvetítik a láto-gatók számára. Kiállításunkkal 18.századi zenemûvek hallgatása mel-lett ismerkedhetnek a látogatók.

Múzeumunkban az egyházmûvé-szeti gyûjtemény mellett látogathatókét jelentõs letéti gyûjtemény is.Fuxreiter András védett ásványgyûj-teménye állandó és idõszaki bemu-tatókkal várja az õslénytani leletek,kõzetek, ásványok iránt érdeklõdõ-ket. A Föld öt kontinensérõl szárma-zó ásványok mellett láthatók itt õs-maradványok: dinoszaurusz-láb-nyom, mamutcsontok, borostyánbazárványosodott rovarok is. A kiállítás

célja, hogy megismertesse az élette-len természet szépségeit, és egybenszemléltetõ anyagot nyújtson a kö-zép- és általános iskolai földrajz, ké-mia, biológia, környezetismeret, fizi-ka és történelem tanításához. HangaIstván órásmester évtizedek óta gya-rapítja több száz darabos óragyûjte-ményét, melynek válogatott darabjaitmutatjuk be. A kiállított anyagban atoronyóra-szerkezetektõl az asztali,kandalló-, faliórákon keresztül azseb- és karórákig minden idõmérõ-szerkezet képviselteti magát. Kiállí-tásunkon látható továbbá egy, az1930-as évekbõl származó órásüzleteredeti berendezése is. A gyûjte-mény darabjai egyaránt jelentõsek atechnikatörténet és az iparmûvészetszempontjából.

Állandó kiállításaink mellett megúju-ló idõszaki kiállításokkal is várjuk láto-gatóinkat. A Ráday Múzeum egy kicsi,ám sokoldalú gyûjtemény Kecskemé-ten, ahová szeretettel várunk mindenérdeklõdõt! Kiállításainkat ajánljuk akultúrtörténet, az egyháztörténet, amûvészettörténet iránt érdeklõdõk-nek, a szép tárgyak csodálóinak, azásványok és az órák szerelmeseinek.

Fogarasi Zsuzsa

Elérhetõség:Ráday Múzeum, 6000 Kecskemét,

Kálvin tér 1. ÓkollégiumCím: 6001 Kecskemét, Pf. 238Tel./fax: 06-76/486-226www. radaymuzeum.hu

Sokoldalú múzeum Kecskeméten

Búcsú és köszöntõA jó hírek mellett, sajnos, mindigakad kevésbé jó is. FuszaneckerTibor csengõdi tanyagondnok kol-légánk egészségi állapota miattnem tudja a továbbiakban ellátni atanyagondnoki szolgálatot. Sajnoscsak rövid ideig dolgozott tanya-gondnokként, mégis reméljük,hogy közösségünkkel ezután istartja majd a kapcsolatot. Helyénjúlius 16-án kezdi meg munkájátCsengõd új tanyagondnoka, SubaLászló, aki július 27-én, a csengõ-di Kulléri Iskolában 18 órakor kez-dõdõ Tanyafórumon mutatkozik bea külterületen élõ lakosságnak.

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 11

Ebben az évben is, megtartottukfalugondnoki osztálytalálkozón-

kat, ezúttal Fülöpházán. Tavaly fel-ajánlotta fülöpházi kolléganõnk,Csernákné Marika, hogy náluk vanegy jó szálláshely a KiskunságiNemzeti Park területén, az erdei is-kola, ami alkalmas lenne a találko-zónk megtartására, és amiben nemkellett, hogy csalódjunk, mert a helyés a környezet is csodálatos volt.Minden osztálytársunknak gondo-san idõben elküldtük az igényesenmegszerkesztett meghívót a várha-tó programmal. Kicsit megriasztottbennünket, szervezõket, hogy ke-vesen jelentkeztek a meghívásunk-ra. Belátjuk, hogy mindenki nagyonelfoglalt és sok a munkája, de úgygondolom, pontosan ezért vanszükségünk néha egy kis pihenés-re, lazításra.

Aki ott volt jól érezte magát, jókatbeszélgethetett, részt vehetett egyfogathajtó versenyen Izsákon, és

persze egy kimerítõ gyalogtúrán akiskunsági „mozgó” homokbuckákközött, melyek rendre mindig elsza-ladtak elõlünk. Finomakat evett Mari-ka körömpörköltjébõl, Turcsán Pistalecsójából és pacaljából, és nemutolsó sorban mi lányok Erika és Editkakaspörköltjébõl. Összességébentartalmas kikapcsolódásban lehetett

részünk és mindenki sajnálhatja, akinem volt Fülöpházán. Remélem, jö-võre már nem hagyja ki senki!

Köszönjük még egyszer Cser-nákné Marika szíves vendéglátását!

Kovácsné Kacz ErikaRöszke

JúliusKi tavaszát el nem fecsélte,Gyümölcsözõ leszen nyara,S mire amit vetett megérikLearathatja mind maga.

Az élet és természet egyképBevált sok dús igéretet.Virágból lesz gyümölcs a fákon,S ábrándokból lesz férfitett.

(Reviczky Gyula: Nyár – részlet)

Naptárunkban – bármely nép,bármely vallás naptárában – az

évente ismétlõdõ ünnepek vannaktúlsúlyban. Ezek kiindulópontja rend-szerint a termelõmunkának valame-lyik kiemelkedõ fontosságú szaka-sza: vetés, aratás, terménybe-takarítás, gyümölcs- vagy szõlõszü-ret. Eredetük jellegénél fogva ezekrendszerint valamilyen módon anégy, csillagászatilag is nevezetesnap egyikéhez, a téli vagy nyári nap-fordulóhoz, a tavaszi vagy õszi nap-éjegyenlõséghez kapcsolódnak.

Az évek szám szerint forognak.De szépek mind a hónapok,mert van nevük a hónapoknak.

(Nemes Nagy Ágnes:Angyal – részlet)

Arómai naptárban a július hónaperedetileg a fantáziátlan Quin-

tilis, „Ötödik” nevet viselte, mivel azegykori márciusi évkezdéstõl számít-va az ötödik hónap volt. I. e. 44-benMarcus Antonius hízelgõ javaslatáranevezték el júliusnak Julius Caesar-ról, aki e hónap 12. napján született.

Esõs Illés rossz,mert áldást nem hoz.Jakab napja vihart szül,Magdolna sárban csücsül.Anna asszony reggelemár hûvös, ne játssz vele.Mihelyt a pók széttépi hálóját,Jön a felhõ, s rögtön tartós esõt ád.

(Népi mondóka)

Július 20. a görög és protestánsnaptárban Illés napja. A bibliai el-

beszélés szerint az ószövetségi pró-fétát tanítványa, Elizeus szeme láttá-ra tüzes szekéren ragadta égbe azÚr.

Illés napja különösen a szegedi ésgöcseji népnek, valamint a görögka-

tolikus magyarságnak, továbbá a ba-jai bunyevácoknak, mohácsi soká-coknak számon tartott ünnepe. Kö-zépkori katolikus hagyomány nyo-mán dologtiltó nap: nem aratnak,nem hordanak. Helyi monda szerintegy jómódú gazda ezen a naponhordatta össze a gabonáját. Vacsoraidején a villám belecsapott a pajtába,porrá is égett.

Az Úr Illésként elviszi mind,Kiket nagyon sujt és szeret:Tüzes, gyors sziveket ad nekik,Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohanS ha megáll ott, hol a tél örök,A Himaláják jégcsucsainPorzik szekerük és zörög.

Ég s Föld között, bús-hazátlanulHajtja õket a Sors szele.Gonosz, hûvös szépségek feléSzáguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,A Föld reájuk fölkacagS jég-útjukat szánva szórja beHideg gyémántporral a Nap.

(Ady Endre: Az Illés szekerén)

12

Néprajzolás

DUNA–TISZA KÖZI FALUGONDNOKI HÍRLEVÉL

Kiadja:a Falugondnokok

Duna–Tisza Közi Egyesületee-mail: info@falugondnoksag.huhonlap: www.falugondnoksag.hu

iroda: 6000 Kecskemét, Ipoly u. 1/ATelefonszám:

06-76/507-543Fax: 06-76/507-544

Szerkeszti:Borzák Tibor, Csörszné Zelenák Katalin,

Tóth Márta, Moiskó CsillaRajz: Vida Ágnes

Engedélyszám: 2.9/776-1/2006Nyomda: Print 2000, Kecskemét

Megjelent a Nemzeti Civil Alap és az EU támogatásával

Osztálytalálkozó

falugondnok0704.qxd 2007.07.12. 16:44 Page 12