A tanulási eredményeken alapuló megközelítés és az iskola

Radó PéterDunaszerdahely, 2008.10.24.

Globalizáció és az iskola

• A globalizáció hatása az iskolákkal szembeni külső elvárásokra

• A közvetítő elmélet: a tanulási eredményeken alapuló megközelítés

• Az új megközelítés és az EU oktatáspolitikája

• Az EU és a tagállamok oktatáspolitikája: hogyan késztethetők alkalmazkodásra az iskolák?

• Mennyire jók az iskoláink? (Közép-Európa teljesítmény-profilja)

• Milyen az alkalmazkodó iskola?

• Mire nem jó és mire jó a helyi tanterv?

Globális folyamatok itt helyben

• Demográfia (népességcsökkenés és bevándorlás)• Gazdaság

(nemzetgazdaságok köl-

csönös függése)• Technológia (IKT)• Társadalom (a „globális

középosztály”)• Kultúra (kulturális kánonok

felbomlása)• Politika (politika globalizá-

lódása)

A tanulási eredmények alapú megközelítés

Két folyamat összekapcsolódása:– A tanuló egyén középpontba állítása (LLL)– Az érvényes tudás újraértékelődése

LLL• Személyre szabottság, az önálló és motivált tanulás

előtérbe helyezése, tanulásra való ösztönzés és a tanuló döntési helyzetbe hozása

• A tanulás rendszerszerű megközelítése, az oktatási rendszer egyes elemeinek összekapcsolása, formális és nem formális tanulás összehangolása

• A kereslet hangsúlyozása, az oktatási kínálat alkalmazkodóképességének javítása

• Közpolitikai célok újrafogalmazása, az oktatási célok külső (munkaerő-piaci és társadalmi) referenciáinak erősítése

A tanulási eredmények alapú megközelítés

A releváns iskolai tudás átértékelődése• Az ismeretkánon(ok) felbomlása• Tudás bővülése, tudomány struktúrájának átalakulása• Eszközjellegű megközelítések uralkodóvá válása• A „jövő nyitottsága” (célok mozgó célpontra lőnek)• A tudás gazdasági erőforrássá válása• Iskolai tudásmonopólium megszűnése• Tudásról szóló tudás bővülése (agykutatás, kognitív

pszichológia)Tudás = Ismeret

→ Tudás = Ismeret + Készségek + Attitűdök

(= Kompetenciák)

Az új megközelítés hatásaKorábban középpontba állított kérdések: iskolaszerkezet,

intézménytípus, program/tanterv, okatatók-képzők, Jelenleg középpontba állított kérdések: mire képesek a

tanulók egy tanulási folyamat végén? Az iskola alkalmazkodóképessége és szakmai elszámoltathatósága

Paradigmaváltás gyakorlati hatásai: • → Oktatási rendszerek összehasonlíthatóvá válnak, az összehasonlítás

elszakad a tantervi alapoktól• → Elhelyezkedési esélyekről áthelyeződik a hangsúly az egyén

„helytállási potenciáljára” • → Munkaerő-piac és oktatás kapcsolata a szektor egészében

kérdéssé válik• → Laikus elvárások figyelembe vétele (célok megfogalmazásával

kapcsolatos szakmai monopóliumok meggyengülnek)• → Társadalompolitikai célok interpretálhatóvá válnak a pedagógia

számára → integrálhatóak „mainstream” programokba

EU: az új megközelítés érvényesítése1. Munkaerő és szolgáltatások szabad áramlása → nyolcvanas

évek: Oktatási tartalmak harmonizációja (főleg szakképzés)

2. 1991-es direktívák a képzettségek közös elismeréséről (bizalmi elv érvényesítése)Nincs többé tartalmak harmonizációjára irányuló törekvés. Minőségi garanciák iránti igény középpontba kerülése. Kísérleti minőségbiztosítási programok elindítása. Minőségbiztosítási irányelvek és javaslatok kiadása: 1998, 1999, 2001.1998-tól: európai minőségindikátorok kidolgozása

3. 2000-től: célok harmonizációja (Lisszabon)2002: Munkaprogram: közös célok és OMC kiterjesztése. 2003: Közös célokhoz rendelt 6 indikátor (benchmark). Célok között keverednek a ráfordításokra, az oktatási és a tanulási eredményekre vonatkozó benchmarkok.

4. 2005-től: a tanulási eredmények harmonizációja (EKKR)

Az oktatáspolitika új kereteiAz intézményi alkalmazkodás ösztönzése és kikényszerítése

Mennyire vagyunk jók?Átlagos olvasás-szövegértés eredmények néhány európai országban

(PISA 2006)Finland 547 Ireland 517 Poland 508 Netherlands 507 Estonia 501 United Kingdom 495 Germany 495 Slovenia 494 Austria 490 Czech Republic 483 Hungary 482 Croatia 477 Slovak Republic 466 Greece 460 Russian Federation 440 Bulgaria 402 Serbia 401 Romania 396

Mennyire vagyunk jók?„A mi iskoláink nem jók vagy rosszak. A mi iskoláink jók egy régi

paradigma szerint.”

Miért nem vagyunk elég jók?

• Az oktatási rendszereink rettenetesen szelektívek, az iskoláink alkalmazkodó képessége a tanulók összetételéből fakadó követelményekhez gyenge

Intézményi alkalmazkodásMiért az intézmény, miért nem a pedagógus áll a középpontban?• Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a

tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át).

• Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának az eredményei, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredménye.

• A szakmai elszámoltathatóság csak az egész intézménnyel szemben érvényesíthető → az intézményeknek meg kell erősíteniük belső elszámoltathatósági kapcsolataikat (vezetés, HRM)

• Egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés)

• Egyes pedagógusok tanulásával szembeni irreális elvárások → az intézményi szervezeti tanulás kerül a középpontba („tanuló szervezet”).

Intézményi alkalmazkodás

Hogyan kerülhet az intézmény valóban a fejlesztés középpontjába?• Külső referenciákon alapuló intézményi önértékelés• Önértékelésen alapuló ciklikus minőségfejlesztés (iskolafejlesztés)

A helyi tanterv(Mint intézményi stratégiai dokumentum)

Mire nem jó a helyi tanterv? (Néhány közkeletű illúzió)• Belső pedagógiai folyamatszabályozó dokumentum.• Egyéni pedagógiai stratégiák kidolgozása vagy azok helyettesítése.• Intézményi tartalomfejlesztés kerete.

Mire lehet jó a helyi tanterv? (Ha komolyan vesszük)• Külső elvárások és saját célok összehangolása.• Intézményi eredményességről szóló folyamatos reflexió.• Egyéni pedagógiai stratégiák számára referencia keret.• Pedagógusok közötti együttműködés általános kereteinek kijelölése.• Iskola ethoszának, szervezeti kultúrájának, a pedagógiai munka közös

alapelveinek tisztázása.• Tanulásszervezési döntések megalapozása.• Erőforrások belső elosztásáról szóló döntések megalapozása.• Külső partnerek bevonása, iskola külső arculatának kialakítása.