14

DR. VÁRADY KRISZTINA DOBSZAY LÁSZLÓ: A HANGOK VILÁGA SZOLFÉZSKÖNYV-SOROZAT

MEGJELENÉSÉNEK KORABELI IDŐSZERŰSÉGE (VI/2)

Dobszay László: A hangok világa c. sorozat köteteinek általános felépítése és tartalma

Dobszay László hvg.hu (Mandiner)

A tankönyvsorozat az alsófokú zeneiskolai szolfézsoktatás számára készült. Hat kötetben foglalja össze az alapfokú zenei nevelés elméleti ismereteit, a kötetek egy-egy zeneiskolai osztály teljes tananyagát tartalmazzák.

A kötetek felépítése

A sorozat hat kötete külső megjelenés szempontjából két csoportra osztható. Az első három kötet A5 formátumú fektetett formájú, a további három kötet A4 formátumú. A formai különbséget a kötetek tartalma indokolja. Az első három kötetben – a tanulás kezdetének megfelelően – rövidebb hangzó anyagok, gyakorlatok találhatók. A kottaolvasás kezdeti szakaszában a fektetett formátum biztosítja, hogy a példákat egy sorba lehessen leírni, a sorváltás így nem okoz nehézséget a kottaolvasásban.

Az első három kötet szerkesztésében is eltér a többitől. Két részből állnak, az első részben a dallamanyag, a második részben a kapcsolódó gyakorlatok találhatók. Az első három kötet anyaga – mind az első, mind a második részben – hónapokra lebontva található. Minden hónap dallamanyaga egy-egy zenei újdonság köré épül, az újdonság található a

15

népdalokban, az írás-olvasás feladataiban és általában a hozzá kapcsolódó gyakorló hónap anyagában is. Minden hónap elején „mintadal” található, melynek sajátosságai – ritmikája, szótagszáma, dallamvonala - szabják meg az adott hónap feladatait. Ez a szerkesztési mód nagy segítséget jelent a szolfézstanároknak, mert a havi bontás könnyebben ellenőrizhetővé és irányíthatóvá teszi az ideális haladási tempó tartását. Másik előnye, hogy a havonta jól körvonalazható zenepedagógiai problematikák megjelenítésével a tanároknak egyszerűbb kiegészítő anyagot keresni az adott hónap megszabott anyagához. A IV, V. és VI. kötetben a tananyag nincs hónapokra bontva, a tanítási anyag jellege miatt erre már nincs szükség. A kötetek kettős osztása – dallamanyag és gyakorló feladatok- egészen az V. kötetig megtalálható, bár a gyakorlatok mennyisége fokozatosan csökken. Az V. kötetben ezek már elsősorban a „B”- tagozatosok számára ajánlottak, a VI. kötetben külön fejezetként nem is szerepelnek.

A sorozat minden kötetében találhatók az adott tananyaghoz, elméleti ismeretekhez kapcsolódó olvasmányok. Ezek egyszerű, a gyermekek számára könnyen érthető érdekességeket, információkat nyújtanak. Ezek a rendkívül tömören – gyakran csak néhány mondatban – összefoglalt olvasmányok a konkrét szakmai ismereteken túl hozzásegítik a gyermeket az általános zenei tájékozottság, műveltség megszerzéséhez.

A kötetek tartalma

16

I. kötet: A sorozat első kötetében a dallamanyagot szinte kizárólag régi stílusú, pentaton magyar népdalok adják. Egyre változatosabb ritmikával és a tankönyv vége felé bővülő hangkészlettel jelennek meg a népdalok. A gyakorló rész feladatai a kottaolvasási- írási példákat, ritmikai és rögtönzési feladatokat és az alapvető elméleti fogalmakat tartalmazzák, mint pld. hangközök, módosítójelek, előjegyzés, kvintkör, stb. A két rész szinte egyenlő arányú. A gyakorlatok sokaságát indokolja a kottaolvasáshoz szükséges elméleti ismeretek széles köre. A kötet érdekessége, hogy a végén egy népdalokkal tűzdelt, dramatizált mese található. Ez a forma rendkívül ritka a magyar néprajzi anyagban. Az ilyen típusú feldolgozás nagy odafigyelést igényel. Lényege, hogy a mesébe csak szervesen illeszkedő dalt szabad tenni. Az első kötetben 12 olvasmány található.44 44 1. Hogyan kell vezényelni?(1. rész 25. o. - október), 2. Ki találta ki a népdalokat? (1. rész 40. o. – november), 3. Tanácsok a kottaolvasáshoz (1. rész 48. o. – november), 4. Hogyan lett a népdal a nép dala? (1. rész 65. o. – december), 5. A népdalvariánsokról (1. rész 78. o. – január), 6. A népdalgyűjtésről. (1. rész

17

II. kötet: A második kötet dallamanyaga nagyrész az új stílusú, rövid sorú magyar népdalok problematikáival foglalkozik, egyre bővülő hangkészlettel. A többszólamúság súlyozottabb jelenlétével – igaz, csak kis mértékben- teret kap a kötetben a műzene is.45 A gyakorló rész a kvintkörről szerzett ismeretek bővítését, új hangközök gyakorlását tartalmazza. A dallamanyag és a gyakorló fejezet aránya itt megváltozik, jóval kisebb részt tesznek ki a tankönyvből a külön fejezetbe gyűjtött gyakorlatok. Az olvasmányok száma is kevesebb. A kötet valódi újdonsága a hétfokúvá bővülő hangkészlet, a többszólamúság fokozott jelenléte és a műzenei példák megjelenése. A II. kötetben három olvasmány található.46

101. o. – február), 7. Amikor Bartók Erdélyben gyűjtött… (1. rész 115. o. – március), 8. Illik-e kíséret a népdalokhoz? (1. rész 126. o. – április), 9. A betűvel nevezett hangokról (2. rész 146. o. – szeptember), 10. Miért kell hangolni a hangszereket? (2. rész 152. o. – szeptember), 11. Hogyan kell hangot adni? (2. rész 163. o. – november), 12. A kulcsokról (2. rész 166. o. – november) 45 A magyar népzene tradicionálisan egyszólamú és kíséret nélküli. A tankönyvsorozat felépítése a Kodály koncepció egyik alapgondolatát követi, miszerint a gyermeknek először a saját népzenéjével kell megismerkednie. Ez nem jelenti azt, hogy azokat az ismereteket, készségeket nem kell fejleszteni, melyekre a népi anyag nem alkalmas. A sorozat második, majd hangsúlyozattabban a harmadik kötete ezért számos idegen népdalt és műzenei példát is alkalmaz, például a többszólamú hallás fejlesztésére. 46 1. A dallamhasonlóságok betűjelzése (1. rész 71. o. – január), 2. A kottaírásról (1. rész 93. o. – február), 3. Megfigyelted-e már? (1. rész 113. o. – március)

18

III. kötet: A kötet tartalma fordulópontot jelent a szolfézsoktatásban. A dallamanyag megközelítően fele új stílusú, hosszú sorú magyar népdal. A dallamanyag többi részét idegen népek népdalai, magyar szerzők gyermekdarabjai és műzenei példák adják. Az év anyaga közvetlenül készíti elő a műzenével való megismerkedést, eszköze a bővülő hangnemek használata, a többszólamúság sokféle módjának bemutatása, a változatos ritmusképletek használata, a változó ütem hangsúlyozottabb jelenléte. A kötet végén megjelenik a funkciós hallás kialakításának néhány egyszerű feladata. A sok új zenei elem megjelenése a dallamanyag és a gyakorló rész arányán is érezhető. A 3. kötetben minden eddiginél nagyobb részt foglal el a gyakorló fejezet, nagyobb terjedelmű, mint az évhez tartozó dallamanyag.

A harmadik kötet első része csak januárig található havi bontásban, a januári tananyag után a tanévre szánt kiegészítő anyagot tartalmazza. A gyakorló fejezetben a tananyag az eddig megszokott módon májusig található. A tankönyv végén, külön fejezetben négy kánont közöl Dobszay. A kötet három olvasmányt közöl, valamint egy-egy idézetet Schumanntól és Shakespeare-től.47 A kötet érdekessége a Polifonikus etűdök cím alatt

47 Ismétlő olvasmány a népdalokról (1. rész 10. o. – szeptember), A skálaszerkesztésről (2. rész 92. o. – szeptember), A kromatikus hangsorról (2. rész 117. o. –december), Schumann tanácsai fiatal muzsikusoknak, Shakespeare- részlet A velencei kalmár-ból.

19

található rövid gyakorlatok, melyek a polifonikus gondolkodás különböző lehetőségeivel ismertetik meg a gyermeket, és előkészítik a Nyár-kánont.48

IV. kötet: A IV. kötettől a tankönyvek formátumával együtt azok szerkesztése és a dallamanyag is megváltozik. A IV, V, VI. kötet a Bevezetés a zeneirodalomba I-II-III. alcímet viseli, tartalma ennek megfelelően kizárólag műzene. Dobszay természetesen továbbra is fontosnak tartotta a népdal tanítását. A tankönyvből kimaradó kiegészítő anyagot a 4. 5. 6. osztály számára külön kötetben kívánták megjelentetni.49 A zenei idézetek a bécsi

48 Európa szerte közismert dallam, XIII. századi angol Rota. (Rota – az énekes kánon középkori neve, mai értelmében körkánon). 49 Ez tartalmazta volna a népdalokat, rövid műzenei példákat, Bicíniumokat, olvasógyakorlatokat. A gyűjtemény nem készült el. Dobszay útmutatásai alapján a szolfézstanárok feladata a kiegészítő anyag válogatása, összeállítása.

20

klasszika köréből kerülnek ki. A tizenhat idézetből tizenegy W. A. Mozart, egy J. Haydn és három L. van Beethoven mű, ill. műrészlet.

A kötetben Dobszay által kifejezetten olvasmányként jelölt szöveg nincs. A bevezetés tömören vázolja a zenetörténeti stíluskorszakokat a bécsi klasszikáig. Emellett minden zenei idézet előtt megtalálható az adott műhöz valamilyen módon kapcsolódó ismeret leírása.50 A tankönyvek kettős felépítése - dallamanyag és a gyakorlatok- itt is folytatódik, a gyakorlatok nagyobb arányban vannak jelen a kötetben, akárcsak az előző osztály anyagánál.51 A gyakorlatok hat fejezetre vannak bontva, egy-egy zenei problematikával foglalkoznak.52 A kötet végén elméleti összefoglalás található a „B” tagozatosok számára, majd a függelék öt klasszikus kánont közöl. A IV. kötethez tartozó Útmutató függelékében a tananyaghoz szervesen kapcsolódó, 158 hangközmenet, és 28 diktálási példa található. Az a tény, hogy a tankönyvsorozatban a zeneirodalmi ismerkedés a bécsi klasszikus stílussal kezdődik, több okra vezethető vissza. Dobszay a kötethez tartozó Útmutatóban azzal indokolja e felosztást, hogy a hangszert tanuló gyermekek leggyakrabban klasszikus stílusú műveket játszanak, ill. ezzel a stílussal ismerkednek meg legelőbb. Ezt a felépítést más is indokolja. A klasszikus stílus harmónia- és formavilága könnyen előkészíthető az eddigi népzenei anyaggal.53 A dallamfordulatok egyszerűbbek, könnyebben követhetőek, a gyermek számára közérthetőbbek, mint a reneszánsz vagy barokk stílusban.

50 Pl: Mozart: G-dúr német tánc előtt a menüett, mint műfaj rövid ismertetése és a XVIII. századi táncokról szóló pár mondat található. 51 E kötetben számos feladat található a dallamanyagokban is. 52 1. fejezet: Tercmenetek, 2. fejezet: 6/8-os ütem, 3. fejezet: Kromatika, késleltetés, kürtmenet, 4. fejezet: Domináns tonika kapcsolat, 5. fejezet: Kromatika, a D –T kapcsolat különféle helyzetei, 6. fejezet: A szubdomináns megfigyelése. 53 Elsősorban idegen népek népdalaival készíthető elő a klasszikus stílus, részletesen lsd. a későbbiekben, a Dobszay: A hangok világa c. tankönyvsorozat zenepedagógiai elemzése c. részekben.

21

V. kötet: Az ötödik kötetet Dobszay három fejezetre tagolja. A fejezeteket megelőzi a Bevezetés, mely J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven rövid életrajzát tartalmazza. A három fő rész lezárásaként Függelék szerepel a tankönyvben, melyben két reneszánsz mű és ritmusgyakorlatok szerepelnek. Az első fő fejezet - Vokális zene - az év dallamanyagát foglalja magában. A tizenöt zenei idézetből tizenhárom folytatja az ötödik osztályban elkezdett klasszikus stílus bemutatását. Változatos, rendhagyó formákkal találkozhatnak a gyermekek. A fejezet két romantikus idézetet is tartalmaz. A második fejezet zenehallgatási része Mozart: A-dúr klarinétkvintettjét és Haydn: Oxfordi szimfóniáját mutatja be, változatos és érdekes feladatokon keresztül. A harmadik fejezetben találhatók a gyakorlópéldákat, melyek egy-egy zenei jelenség, problémakör köré csoportosulnak, hasonlóan a IV.

22

kötethez.54 A példákat Dobszay elsősorban „B”- tagozatosoknak ajánlja. Az 5. kötetben három olvasmány található.55

VI. kötet: Az V. kötetben már nem található külön gyakorló fejezet. A kötet bevezetésében Zenetörténeti tájékozódás címmel a szerző tizenegy zenei idézeten keresztül mutatja be a zene fejlődését az ókortól a reneszánsz végéig. Az első fejezet – A korai barokk – húsz H. Purcell idézetet tartalmaz. Dobszay nem bontja szét a fejezetet vokális és hangszeres zenére, az idézetek vegyesen találhatók. A második fejezet J. S. Bach zenéje címmel harminc zenei idézetet tartalmaz, öt külön alfejezetre bontva.56

54 1. Domináns moduláció, 2. Klasszikus kánonok, 3. Hangközmenetek éneklése, 4. Hangközmenetek különböző hangnemekben, 5. Hangközmenetek funkcióelemzése, 6. Hangközmenetek önálló szólamvezetéssel, 7. Hangközdiktálás, 8. Háromszólamúság, 9. Emlékeztetők a hangköz- és hangzatelméletből. 55 1. Az operakomponálásról (1. rész 21. o.), 2. Hogyan tanulunk zenét hallgatni? (2. rész 52. o.), 3. A zenekar történetéből (2. rész 59. o.)

23

A második fejezetben Dobszay rövid idézet-válogatást közöl Zeneszerzők Bachról címmel.

A Befejezés – Zenetörténeti tájékozódás- tömören tartalmazza a legfontosabb ismereteket a romantikus és XX. századi zenei stílusról. A fejezetben Bartók: Leánynéző c. kórusműve, valamint I. Sztravinszkij: Cantata c. művének részlete található. A kötetet válogatás zárja Kodály írásaiból, Gondolkozz rajta címmel. A szerző a válogatott írásoknál pontosan közli az idézetek fellelhetőségét Kodály Visszatekintés köteteiben.

Dobszay által olvasmányként jelölt szöveg nincs ebben a tankönyvben. A zenei idézetek után szöveges magyarázatokat találhatunk, egy-egy, a műhöz kapcsolódó témáról.57 A dallamanyag és a gyakorló feladatok összefüggései

Mint azt az előző fejezetben vázlatosan ismertettük, a Hangok világa c. szolfézskönyv-sorozat első öt kötete két részre tagolódik. Az első rész a dallamanyagot, a tankönyvek második része a gyakorlópéldákat tartalmazza. A két rész kölcsönösen segíti egymás munkáját, az egyes kötetekben különböző módon. A tankönyvek két része párhuzamosan tanítandó. A tananyag felosztásának több előnye is van. Az elméleti tudnivalókat módszertanilag felépítve, rövid időszakokra felosztva tartalmazzák a kötetek.58 Az elmélet elsajátítását és a gyakorlását számtalan példával segíti a tankönyv, mintát adva a tanárnak saját példák alkalmazásához, kiegészítő anyag kereséséhez is. A tananyag felosztásának másik előnye a tankönyvek egyik alapkoncepciójában keresendő. A tankönyvsorozat követi azt a század első felében megjelenő, és ma is követendő módszertani elvet, mely a zene elméleti részének elsajátítása elé helyezi a zenei tapasztalatszerzést.59 A pedagógiai gyakorlatban az egymást követő lépcsőfokok a zenetanulási folyamatban az alábbiak szerint alakulnak egy-egy új zenei jelenség tanítása kapcsán: 1. nagyszámú hallási tapasztalat gyűjtése mindennemű tudatosítás nélkül, 2. az új jelenség megfigyeltetése, felismertetése még megnevezés nélkül, 3. a kellő számú hallási tapasztalat megszerzése és a megfigyelések

56 1. Rövidebb szemelvények, gyakorlatok, 2. Korálok, 3. Áriák, 4. Zenehallgatás: Bach: a-moll hegedűverseny, 5. A polifónia Bachnál (a kánon, az invenció, a fúga, hangközgyakorlatok). 57 Ilyen pl. a recitativo –ról szóló magyarázat. 58 A kezdő tanárok számára – saját pedagógiai tapasztalat híján – nagy segítséget nyújt ez a szerkesztés a haladási tempó kontrollálásában és a kötelezően elsajátítandó anyag beosztásában. 59 Kovács Sándor pedagógiai koncepciója erre az elképzelésre épül. Koncepciója szerint a gyermeknek elsőként a zenét akusztikus képzetként kell felfognia, ezután köthető hozzá a vizuális és motorikus képzetsor. Csak a nagyszámú akusztikus képzet kiépítése után érdemes a kottaolvasással és a zene elméleti részének tanításával foglalkozni. Az éneklés kiemelt szerepét is preferálta, már a hangszertanulás előtt Laczó Zoltán egy írásában Kovács Sándor bizonyos megállapításait a Kodály koncepció előfutárának tekinti. (Kovács Sándor válogatott zenei írásai /Zeneműkiadó Bp., 1976) Ezek az elképzelések nagy súllyal vannak jelen a Kodály koncepcióban is. Az alternatív zenepedagógiai módszerek szinte kivétel nélkül erre az alapelvre épülnek.

24

után tudatosítás, a jelenség megnevezése, 4. az új zenei jelenség felismertetése különböző zenei helyzetekben.60

A látszólagos kötöttség mellett a kötetek bizonyos mértékű tanári szabadságot is nyújtanak, ennek következtében érvényesülhet a csoport képességeire szabott oktatás.61 A dallamanyag és a hozzájuk kapcsolódó feladatok a sorozat egyes köteteiben más módon és különböző intenzitással kapcsolódnak össze. A kapcsolódás mértéke az aktuális tananyag függvénye. Ezen okból indokolt a témakört kötetenként felvázolni. I. kötet: Az elsős tankönyvben a két rész kapcsolata az azonos hangkészletek használatában és a hangközök magyarázatában jelentkezik. A ritmikai fejlesztés a kötet dallamanyagot tartalmazó első részében található. E téren a gyakorlópéldák kevés segítséget nyújtanak. A kötet második- gyakorló része az abszolút rendszerrel, a hangközelmélettel, a kulcsokkal és más elméleti ismeretek megalapozásával foglalkozik. Az első kötet anyagának vázlatos ismertetését havi bontásban mutatjuk be. Szeptember: A tankönyv két része azonos hangkészletet használ. A kötet első része az előképzőben tanult népdalok, elméleti ismeretek ismétlésével foglalkozik, pentaton hangkészletben, elsősorban F=dó alaphanggal. Két népdal G=dó alaphangú, a magasság-váltás csak megfigyelés, nem tudatosítás. A második rész elsősorban „dó–ré–mi” hangkészletű dallamokat gyakoroltat, F=dó alaphanggal. A második rész elsődleges célja a hónapban az abc-s hangok és az abszolút rendszer gyakoroltatása. Október: A két részben közös az azonos hangkészletek használata. Az első részben még mindig az előkészítős anyagok ismétlése a cél, a hangsor F-dó és G-dó alaphangra épülő pentaton. A második rész fokozatosan bővíti a hangkészletet, az „f-g-a” trichordhoz kapcsolva a „d-e” hangokat, valamint néhány példában a „h” is megjelenik. Fontosak e hónapban az átírási feladatok violin kulcsból basszuskulcsba. November: E hónapban kezdődik a tanév központi anyaga. A két rész közti kapcsolat itt gyengébb, az egyetlen fontos kapcsolódási pont a ti megjelenése. Mindkét részben a „dó- lá” terc áthidalásaként, átmenőhangként jelenik meg. Az első rész pentaton, ereszkedő, rubato népdalokat tartalmaz, oktáv terjedelemben. Újdonság a sorvégi éles ritmus. A második rész a „c- g” és „d- a” hangkészletet gyakoroltatja, különböző záró hangokkal. Fontos feladat a kis szekund és nagy szekund (továbbiakban: k2-N2) tudatosítása és a tiszta kvint (továbbiakban: T5) gyakorlása. Egy olvasópéldában szerepel a fa, a ti-hez hasonlóan átmenő-hang szerepben.

60 Pl. szinkópa az addigi páros- ütemezésben való megjelenés után ¾-es ütemben 61 Ez a szabadság nem jelenthet olyan mértékű eltérést a kijelölt haladási tempótól, mely veszélyezteti az éves tananyag elsajátítását. Mindemellett – főként a zenetanulás kezdetén – megtérülhet az időráfordítás, ha ezzel a későbbi tanulás számára biztonságos megalapozást nyújthatunk.

25

December: Közös anyag a k2-N2 összefoglalása, és a szolmizáció - abszolut rendszer összekapcsolása. Az első rész hétszótagos, kanásztánc ritmusú giusto népdalokat tartalmaz. Megjelenik a hónapban a fi-fá problematika. A második rész gyakorlatainak hangkészlete: „f-c”. A gyakorló fejezet tartalmazza a módosítások és az előjegyzés kapcsolatával foglalkozó elméleti részt. Tudatosításra kerül az 1b előjegyzés. Január: Nincs konkrét kapcsolódás. Az első részben szinkópás népdalok találhatók. A második rész elméleti ismétlés, újdonság a G-dó – e-lá. Február: Nincs kapcsolódás. Az első rész oktávra terjedő pentaton hangkészletű népdalokat tartalmaz. Újdonság a kvintváltás, mely diktálásban is szerepel. A második rész fő feladata a terc hangköz tudatosítása, ill. a hangnemek tercszerkezetű felépítésének magyarázata.62 A hónap anyaga összefoglalja a módosítójelekről való tudnivalókat, a különböző pentachordokat és a dó-la paralelizmust. Egy példában megjelenik a felütéses frazeálás is. Március: A két részben közös a ti exponáltabb használata és a D-dó – h-la bevezetése. Az első rész dudanótákat tartalmaz. Feladat a fi-fa hangközök gyakorlása az új hangnemi keretekben. A második rész szintén a 2#-es hangnemet magyarázza, emellett sok olvasópéldát tartalmaz ¾-es ütemben.63 Április: Mindkét részben bevezetésre kerül az A-dó –fisz-la hangnem. Az első rész kevés anyagot tartalmaz, mely még tovább szűkíthető, akár el is hagyható. Fontos a második részben található 3 #-es hangnemek és a maggiore-minore magyarázata, ill. a hangnemi összefoglalás. Május: A hónap közös jellemzője, hogy mind két részben az éves tananyag ismétlését, összefoglalását találhatjuk.

II. kötet: A második osztályos tankönyvben a dallamanyag és a gyakorlópéldák kapcsolata elsősorban a hangnemi azonosságokon alapul. Közös anyag az első rész népdalaiban megjelenő módosított hangok megfigyeltetése, gyakoroltatása a második rész műzenei példáiban. E kötetben több alkalommal előfordul, hogy a zenei újdonságok először a dallamanyagban jelennek meg, a második rész csak később gyakoroltatja ezen ismereteket. A kötetben található tananyagot havi bontásban ismertetjük. Szeptember: Mindkét rész 1#- 2 # hangnemekben gyakoroltatja az ismert hangkészleteket. Az első rész az első osztályos anyagot ismételteti, újdonság az orgonapont melletti hangközéneklés. A második rész az első osztály elméleti anyagának ismétlését kezdi el.

62 A hangnemek tercszerkezet szerinti felépítése a későbbiekben megkönnyíti a funkciós gondolkodáshoz szükséges tercépítkezés megértését. Az első osztályos anyag magyarázata előkészíti a negyedik osztályos funkciós anyagot! 63 A második rész anyaga tartalmazza azokat a zenei jelenségeket, melyek nem a magyar népzenéhez kötődnek. A februári anyag tartalmazza a felütéses frazeálást, e hónap tananyaga a ¾-es ütemet.

26

Október: Nincs konkrét kapcsolat a két rész között. Az első rész az új stílusú népdalok problematikáival foglalkozik – ezen belül kiemelten a kvintváltással -, valamint a régi és új stílusú magyar népdalok közti különbséget tárgyalja. Újdonság a szi hang megfigyeltetése. A második rész folytatja az első osztályos anyag ismételtetését. November: A két rész nem kapcsolódik szorosan. Az első rész az új stílusú népdalok bővülő hangkészletével és ritmusvilágával foglalkozik, a jellegzetes záró ritmikákat tudatosítja. Megjelenik a fi-szi-lépés diktálásban is. A második rész az első osztályos áprilisi anyag ismétlését tartalmazza, a 3#-es hangnemeket tárgyalja. December: Az első rész 3#-es hangnemben lejegyzett népdalokat tartalmaz, a második rész folytatja a tizenhatodos ritmusképletek gyakoroltatását. Az első rész az előző hónapban elkezdett daltípust gyakoroltatja nagyobb hangterjedelemben, a már ismert hangkészletekkel. Január: Azonosság az új hangnemek - 2b-3b – bevezetése. Az első rész 4/4 – 2/4 –es változó ütemű népdalokat dolgoz fel. Az első rész tartalmazza a maggiore-minore jelenséggel, a dúr és a moll pentachord összehasonlításával, tizenhatodos ritmusjátékkal és a bővüléssel foglalkozó feladatokat. A második részben az új hangnemek bevezetése és a hangnemi összefoglalás mellett nagy szerepet kap a ¾-es gyakorlatok alkalmazása. Február: Nincs kapcsolat, mindkét rész az előző hónapban elkezdett anyagot folytatja. Az első részben folytatódik a változó ütemezésű népdalok tanítása. Az ütemváltás itt már minden népdalsorban jelentkezik. A népdalok nagyobb hangterjedelműek, újdonság az orgonapont éneklése melletti írás, ill. a keretes improvizáció. A második rész három műzenei példát tartalmaz, emellett a hangköz-fordítások és a hangnemi összefoglalás kap nagyobb szerepet. Március: Új anyag nem kerül feldolgozásra, az eddigi tananyag összefoglalása, sok olvasópélda és diktandó található a tananyagban. Április: Az első rész néhány nagyobb hangterjedelmű, három ütemes sorokból álló népdalt tartalmaz, melyekben exponált szerepet kap a fi-szi lépés. A hónap fontos feladata az ütemváltás gyakorlása és a hangnemi összefoglalás. A második rész műzenei példáiban megjelenik a dallamos mollra jellemző, a népdalokból már ismert fi-szi lépés. Május: Mindkét rész az éves tananyag összefoglalását, rendszerezését tartalmazza, 3 szólamú énekgyakorlatokat, kánonokat kínál éneklésre. III. kötet: A harmadik osztály számára készült kötet szerkesztése kissé eltér az előző kötetektől. A tananyag havi bontásban szerepel, de az első, dallamanyagot tartalmazó rész csak januárig tart. Ennek oka a tankönyvszerkesztési alapkoncepcióban rejlik. A tankönyvek első része 1. és 2. osztályban a népzenei anyagot tartalmazta, ezen belül elsősorban magyar anyagot. A 3. osztály fontos feladata, hogy a népzenei anyag mellett fokozatosan kezdje bevezetni a műzenéhez kapcsolódó ismereteket. Az ehhez

27

szükséges előgyakorlatok egy része nem tanítható magyar népzenei anyagon. Ezért a kötet első része rövidebb, teret adva a második rész műzenei idézeteinek és más népek népzenéjének. A következőkben ezért a kötet első öt hónapjának anyagát ismertetjük, havi bontásban. Szeptember: A közös anyag a ritmikai fejlesztés területén található. Az első rész a ritmusértékekkel foglalkozó összefoglalást tartalmaz, a második rész XVI. századi táncdallamokon mutatja be a tizenhatodos aprózást, és a ritmusok zenei „helyesírását”. Az első rész azonos dallamból építkező, kvintváltó, AA5A5vAv sorszerkezetű magyar népdalokat tartalmaz, feldolgozza a kétrendszerű pentatont, a kvintváltást. Emellett a partitúra-szerű írás-olvasás előkészítő feladatait tartalmazza. A második rész a műzenei idézetek mellett a hangközhallás- hangközintonálás gyakorlatait helyezi előtérbe. Október: Közös anyag a 2/4, 3/4, 4/4 gyakoroltatása. Az első részben bevezetésre kerülő „szlovákos” tercelésű népdalokkal párhuzamosan a második rész terceket gyakoroltat. Az első rész több ütemváltó népdalt tartalmaz és folytatja a szlovák tercelő népdalok bemutatását. Legfontosabb elméleti újdonság a tá hang bevezetése a lá sorban. A második rész XVI. századi táncpárokat tartalmaz, melyekből az egyik páros, a másik páratlan ütemű. A hónap anyaga előkészíti a 6/8-os ütem bevezetését, valamint funkciós hangközmeneteket is tartalmaz. November: Közös terület a 3/8-os ütem gyakoroltatása. Az első rész folytatja a szlovákos tercelés tárgyalását, a tá hang gyakoroltatását. Újdonságot jelentenek a 3/8-os olvasópéldák és néhány „szó” alaphangú népdal. A második rész a 3/4-es, 3/8-os ütemű lengyel népdalokat és műzenei idézeteket mutat be. A hónap anyag szervesen előkészíti a 6/8-os ütem bevezetését. December-Január: Nincs valódi kapcsolat a dallamanyagot tartalmazó első rész és a gyakorlatokat bemutató második rész között. Az első rész „szó” alaphangú népdalokat és AABA sorszerkezetű magyar népdalokat tartalmaz, emellett összefoglalja a magyar népdalok jellegzetességeit. Az első rész végén kiegészítő anyag található, melyben 16 magyar népdal, két Kodály mű és hat Papp Lajos mű szerepel. A kiegészítő anyag szerepe, hogy az év második felére is rendelkezésre álljon magyar anyag. Formai újdonság a belső bővülés. A második rész folytatja a többszólamúság különböző lehetőségeinek vizsgálatát a népzenei anyagon. A hónap tananyagát orosz és szlovák népdalok, valamint műzenei idézetek alkotják. Emellett a második részben nagyobb teret kapnak a hangközhallással, polifóniával foglalkozó gyakorlatok. A második rész sok 3/4-es példát hoz. Újdonság a felütéses frazeálás 4/4-ben. IV. kötet: A IV. kötet szerkesztése különbözik az első három osztály tankönyveiétől. A tananyag nem havi bontásban kerül közlésre, a kapcsolódó

28

gyakorlatok hat fejezete új szisztéma szerint van csoportosítva a kötetben.64 Ezek a fejezetek a bécsi klasszikus stíluson belüli egy-egy jellegzetesség gyakoroltatására irányulnak, feldolgozásuk a dallamanyaggal párhuzamosan ajánlott. A gyakorlópéldák egy része az első részben található műzenei szemelvények dallamanyagából épül fel, hangköz-kivonatok, írásfeladatok, basszusmenetek, transzpozíciós feladatok, ritmusgyakorlatok formájában. A gyakorló fejezet feldolgozása időben kevésbé kötött, mint az előző kötetekben. Egy-egy műzenei példához több gyakorlófejezetben is találunk feladatokat. A gyakorló fejezet példáin kívül egyre több feladat található a kötetek első részében is.

V. kötet: Az V. kötet szerkesztése a IV. kötetéhez hasonlít. Az eltérés abban rejlik, hogy az első és második részben a műzenei példák végén azonnal megtalálhatók a hozzájuk tartozó feladatok. Ez az az elméleti törzsanyag, mely minden gyermek számára elsajátítandó. A Gyakorlópéldák c. fejezet „B”- tagozatosok számára készült.65 E fejezetet további kilenc részre bontotta Dobszay.66 A gyakorlópéldák mindegyike szervesen kapcsolódik az év szemelvényeihez. A hangközmenetekben találkozhatunk a kötetekben fellelhető olyan formálási elvekkel, mint pl. a szekvencia. A művekhez hasonlóan sok a moduláló hangközmenet, a szubdomináns és domináns irányú moduláció, az alteráció, előfordul a nápolyi akkord és a szubdomináns -domináns különböző kapcsolatai. A háromszólamúság példái szorosan kapcsolódnak a kiegészítő anyagban található két háromszólamú reneszánsz részlethez. A Gyakorlópéldák fejezetet egy tömör elméleti összefoglalás zárja, Emlékeztetők a hangköz- és hangzatelméletből címmel.

VI. kötet: A kötet nem tartalmaz gyakorló fejezet, a feladatok az első részben találhatók. Az előző két kötet mintájára a tanár szabadon alkalmazhat kiegészítő feladatokat az egyes zenei idézetekhez.

A népzene és műzene aránya Dobszay László: A hangok világa c. sorozat

köteteiben

A Hangok világa c. szolfézskönyv-sorozat népzenei anyaga az első három kötetben található. Célunk bemutatni a kötetek szerkesztését a dallamanyag összetételén keresztül. Az egyes kötetekben a népzene-műzene

64 lsd.: 52.lábjegyzet 65 „A” tagozatos osztályokban nem része az alapkövetelménynek. 66 lsd: 54. lábjegyzet

29

arányát vizsgáljuk, ezen belül, szükség szerint a népzenei és műzenei anyag összetételét.

I. kötet: A Hangok világa sorozat első kötete bőséges dallamanyagot tartalmaz. A kötetben összesen 107 különböző dallam található.67 Ebből népzenei anyag 87. A teljes népi anyag kizárólag magyar népdalokból áll, ezen belül elsősorban régi stílusú pentaton népdalokat találhatunk.68 (3-4. ábra)

87

20

0

20

40

60

80

100

népdal műzene

népdal

műzene

81%

19%

népdal

műzene

A kötetben található műzenei anyag egyrészt népzenei alapú Bartók és Kodály műveket, másrészt általánosan ismert gyermekdalokat tartalmaz. Emellett egy középkori eredetű dallam és négy – Gyöngyössy Imre szövegekre – alkalmazott dallam található az elsős tankönyvben.

5. ábra Műzene az I. kötetben

7

1

7

1

4

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Kodály mű

Bartók mű

gyermekdal

középkori dallam

alkalmazott dallam

67 A kötetek végén A dalok jegyzéke címmel összesítés található a felhasznált dallamanyagról. Ez a lista csak a kötetben szöveggel található dallamokat tartalmazza. A számadatoknál figyelembe vettük a szöveg nélkül megjelenő – diktálásra, improvizálásra, lapról olvasásra, ritmikai gyakorlásra szánt – dallamokat is. Az összesítés az összes olyan idézetet tartalmazza, mely teljes egészében lejegyzésre került a tankönyvekben. 68 E népdalok általában kis hangterjedelműek – nagyrészt pentaton terjedelműek -, ritmikailag nem bonyolultak, dallamvonaluk egyszerű. Parlando előadásmódjuk segíti az előadói készség fejlesztését, a népdalvariánsok megismerése lehetővé teszi az improvizáció korai bevezetését.

3. ábra Népdal és műzene az I. kötetben

4. ábra Népdal és műzene százalékos aránya az I. kötetben

30

A műzenei példák elsősorban a többszólamú hallás és gondolkodás fejlesztését célozzák, mivel a magyar népdalkincs egyik jellemzője az egyszólamúság. A kötetben található műzenei idézetek másik jellemzője, hogy egyszerű dallamvonalúak, könnyen énekelhetőek, témájukban, szövegükben a gyermekekhez, a gyermeki élethez közel álló gondolatokat, érzelmeket közvetítenek.69 II. kötet: A második kötetben nagyobb szerepet kapnak a műzenei idézetek. Ez nem a műzenei példák számában, hanem terjedelmében, jellegében figyelhető meg. A kötetben számszerűen kevesebb műzenei idézetet találunk, mint az első kötetben (18-at). Arányában ez a mennyiség megközelítőleg egyötöde a teljes tananyagnak, szinte pontosan megegyezik az első kötetben található belső arányokkal. (6-7. ábra)

76

18

0

10

20

30

40

50

60

70

80

népdal és gyermekdal műzene

81%

19%

népdal és gyermekdal

műzene

A népzenei anyag 62, rövid sorú, új stílusú magyar népdalt és 1 táncdallamot tartalmaz, ide sorolható a kötetben található 13 gyermekdal is. (8. ábra)

8. ábra Népi anyag a II. kötetben

62

13

1

0

10

20

30

40

50

60

70

magyar népdal gyermekdal táncdallam

69 A népdalok gondolatvilága, témakörei, szövegei egyértelműen a „felnőtt” világhoz, a felnőtt léthez kapcsolódnak, sokszor igen nehéz, régies nyelvezetben. A tanítás során fontos feladat gyermeki nyelvre „lefordítani” a szövegeket, a régies szavak jelentését megbeszélni, a népnyelv szimbólum-rendszeréről beszélgetni.

6. ábra Népdal-gyermekdal és műzene a II. kötetben

7. Népdal-gyermekdal és műzene százalékos aránya a II. kötetben

31

A kötetben található népdalok mindegyike magyar népdal. Ezzel szemben a

13 gyerekdalból mindössze 4 magyar. (9. ábra)

9. ábra Gyermekdalok

4

2 2

1 1 1 1 1

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

magyar

szlovák

bolgár

finn

svéd

orosz

lengyel

osztrák

A műzenei anyagban Kodály Bicíniumok, 17. századi szövegre alkalmazott dallamok és rövid barokk idézetek találhatók. A Bicíniumok a többszólamú gondolkodást segítik, az alkalmazott dallamok különböző típusú többszólamúságokat mutatnak be, valamint a magyar népdalkincsben ritka, hármas ütemezésben íródtak. Az egyszerű barokk idézetek a következő év műzene felé irányuló anyagát készítik elő és lehetővé teszik a kamarazenélést. Emellett olyan formai, dallamvezetési és ritmikai elemekkel ismertetik meg a gyermeket, melyek a népzenei anyagon nem, vagy kevésbé hatékonyan taníthatók meg. (10. ábra)

10. ábra Műzene a II. kötetben

4

7 7

0

1

2

3

4

5

6

7

8

alkalmazott dallam barokk idézet Kodály Bicínium

III. kötet: A harmadik kötet több szempontból fordulópontot jelent a szolfézsoktatásban. Minden eddiginél nagyobb dallamanyagot tartalmaz, a népzene-műzene arány is szignifikánsan változik. A kötetben összesen 95 népdal és 67 műzenei idézet található, a teljes dallamanyag több mint egyharmadát már a műzene teszi ki. (11-12. ábra)

11. ábra Népzene és műzene a III. kötetben

12. ábra Népzene és műzene százalékos aránya a III. kötetben

32

95

67

0

20

40

60

80

100

népzene műzene

népzene

műzene

59%

41%

népzene

műzene

A népzene és műzene arányának szignifikáns változása a tananyagban keresendő. Az osztály tananyaga szervesen előkészíti a negyedik osztályos műzenei anyagot. Fontos szerepet kapnak a többszólamúság feladatai, a kötet végén megjelenik a funkciós gondolkodás egy-egy példája is. A műzenei példák összetétele is változik. A tanulók változatosabb anyaggal találkozhatnak, mint az eddigi kötetekben. Gyermekdalokat nem tartalmaz a kötet, helyette nagy számban jelennek meg zenei idézetek a 11.-17. század európai műzenéjéből. Emellett több mű található Kodály Bicíniumaiból és Papp Lajos 6 könnyű gyermekkórusa is szerepel a harmadik osztályos anyagban. (13. ábra)

13. ábra Műzene a III. kötetben

11

6

30

7

13

0

5

10

15

20

25

30

35 Kodály Zoltán

Papp Lajos

dallamok a 11-16.

századból

dallamok a 17-18.

századból

táncdallamok és

táncpárok

Ebben a kötetben a népzenei anyag összetétele is változik. Az eddigi

kizárólagos magyar anyag helyett változatos európai népzenét találunk. A magyar népdalanyag hosszú sorú, új stílusú dalokból áll. Az idegen népek népdalainak használata egyrészt a többszólamú gondolkodás segítésére – szlovák és orosz népdalok -, másrészt a műzenei világhoz való közelítésre, a funkciós gondolkodás előkészítésére – terc- és kürtmenetes osztrák, német népdalok – jelentenek kiváló, értékes anyagot. Mindkét szempontból említésre méltó a III. kötet színes népdalkincse. (14- 15. ábra)

14. ábra A III. kötet népdalai 15. ábra A III. kötet népdalainak

százalékos aránya

33

50

106 9

27

18

1 3

0

10

20

30

40

50

60

mag

yar n

épda

l

szlová

k né

pdal

oros

z né

pdal

ném

et n

épda

l

olas

z né

pdal

ango

l nép

dal

svéd

nép

dal

leng

yel n

épda

l

svájci

nép

dal

franc

ia n

épda

l

53%

10%6%

9%

2%

7%

1%

8%

1%

3% magyar népdal

szlovák népdal

orosz népdal

német népdal

olasz népdal

angol népdal

svéd népdal

lengyel népdal

svájci népdal

francia népdal

Más népek népdalainak tanulmányozása nem csak didaktikai szempontból fontos. A népzenékben való hasonlóságok – különbözőségek megfigyelése segítséget nyújthat a más kultúrák befogadására való igény kialakításában, a más népekkel szembeni tolerancia és nyitottság képességének megalapozásában is.70 Összefoglalás: Az eddigi rövid összefoglalásból és táblázatokból egyértelműen látszik, hogy Dobszay László – a Kodály koncepcióval összhangban - fontosnak tartotta a tanítás kezdeti stádiumában a népzenén alapuló szolfézsoktatást. Az első három kötetben összesen 258 népdal található, szemben a 105 műzenei példával. A népi anyag belső megoszlása a kötetekben: 204 magyar népdal és 54 népdal más népektől. (16. ábra)

16. ábra Az I-II-III. kötet dallamanyaga

87

67

50

09

45

20 18

67

0

20

40

60

80

100

1 2 3

kötetek

magyar népdal

más népeknépdalai

műzene

A IV. V. VI. kötet nem tartalmaz népzenei anyagot. Zenepedagógiai

szempontból ajánlott, hogy a népdalok tanítása folytatódjon ezekben az osztályokban is. „ Ami a népdalokat illeti, úgy hisszük, itt egyedül az a fontos,

70 Ez a gondolat nem egyedülálló a zeneoktatás és nevelés területén. Yehudi Menuhin Music Europa (MUS-E) programjának alapgondolata, hogy a zene segítségével toleranciára neveljen. A program célja a fajgyűlölet és társadalmi kirekesztés megszüntetése, a pozitív és kreatív reagálás képességének kialakítása és a fiatalokat fenyegető kockázatok megelőzése. A programnak nem célja a művészetoktatás. Szociális célja van, melyhez a művészetek emberformáló erejét használja. Magyarországon 1994-ben indult a program Budapesten, Csébfalvi Éva koordinációjával egy hátrányos helyzetű gyerekeket is magában foglaló osztályban. A 4 év kísérleti periódus után a gyerekek viselkedése és érdeklődése szignifikánsan különbözött a többiekétől. A pszichológiai hatásvizsgálat nagyobb IQ emelkedést mutatott, mint a többi osztályban, emellett megnőtt a koncentráció képességük, a toleranciájuk és a tanulmányi eredményük is. Forrás: www. oki. hu.

34

hogy énekeljünk népdalokat; most már nem tananyagként kellene kezelnünk a népdalt, hanem az előző évek tananyagának gyümölcseként szívesen, kedvvel énekelt „élményanyagnak”.71

Dobszay a 4. 5. osztályban a kifejezésben igényesebb, a gyermekek lelki és zenei érését figyelembe vevő népdalokat ajánlja tanításra. Tonalitásbeli újdonságként 4. osztályban a fríg népdalokat és a dunántúli pentatónia köréből származó népdalokat, 5. osztályban a szlovák népzenére jellemző líd népdalokat, valamint az aszimmetrikus bolgár népdalokat helyezi előtérbe. A 6. osztály népdalanyagára nézve nincs ajánlás, csak a tanult dallamanyag ismétlésre.

A Hangok világa sorozat jelentős népdalanyagot nyújt a szolfézst tanuló gyermekeknek. Kodály pedagógiai elképzeléséhez híven, mely szerint a gyermek számára a népzenét „zenei anyanyelvvé” kell tenni, a kötetek tartalmazzák a megfelelő mennyiségű népdalanyagot. A fejezetben bemutatott számadatok mellett azt is vizsgáljuk, hogy az egyes népdalcsoportok a készségfejlesztés mely területén, milyen módszereket felhasználva alkalmazhatók.72 A népzene szerepének, zeneoktatásban elfoglalt helyének összetett vizsgálata további kutatásokat tesz szükségessé. A szerzőről Várady Krisztina doktori disszertációjának első része a Parlando 2017/2. számában olvasható. A szerző szakmai életrajza Képzettségi adatok: 2008. A nyitrai Universita Konstantina Filozofa Pedagógiai Fakultása PhD fokozat

„Dobszay László: A hangok világa c. szolfézskönyv-sorozat alkalmazása a zeneiskolákban”

2003. LFZE – Budapest - okleveles ének-zenetanár 1992. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriuma–

Debrecen - zongoratanár Végzettség: Okleveles ének - zenetanár, zongoratanár Szakmai pályafutás: 2010 - Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszék; docens 71 Útmutató IV. 61.o. 72 Részletesen lsd. a későbbiekben, a Dobszay László: A hangok világa c. tankönyvsorozat zenepedagógiai elemzése c. részekben.

35

2007- Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskola AMI; zongoratanár 2005- Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszék; adjunktus 1998–2005 Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszék; tanársegéd 1995-1997 Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszék; óraadó tanár 1995-1997 Farkas Ferenc Zeneiskola, Eger; zongoratanár 1992-1993 Berettyóújfalui Zeneiskola; zongoratanár 1992-1993 Balmazújvárosi Zeneiskola; zongoratanár Oktatott tárgyak: zongora, kötelező zongora, partitúraolvasás, kamarazene, korrepetíció, szolfézs, komplex zenei gyakorlat LEGFONTOSABB MŰVÉSZETI, TUDOMÁNYOS, PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Külföldi koncertek, előadások, konferenciák: 2003. márc. 9-18. Franciaország – Nantes szakmai út a főiskola női karával- kórusszereplés és négykezes 2003. június Besztercebányai Nemzetközi kórusverseny - kórusszereplés 2004. márc. 6. Városi hangverseny, Igló - négykezes 2004. nov. 4-7. XX. Faro, Nemzetközi Kórusfesztivál, Portugália - kórusszereplés 2006. nov. 22. Bartók Szeminárium, Nyitra – előadás: Bartók és Kodály szerepe a magyar zenepedagógia fejlődésében 2006. nov. 24. Nemzetközi Bartók Szimpózium– Rimaszombat – előadás: Bartók és Kodály szerepe a magyar zenepedagógia fejlődésében 2007. márc. 27. Kodály-szeminárium, Nyitra – előadás: Pentatónia a zongorán 2008. Kodály emlékhangverseny, Nyitra – négykezes 2010. júl. 5- 11. Neuchateli Nemzetközi Kórusverseny (kórustag) 2010. okt.24-31. Gent Arteveldehogeschole – Erasmus ösztöndíj

előadás: Bartók: For Children Hungarian Music koncert – szóló, négykezes

2012. szept. 14-15.SEMPRE konferencia London poszter előadás:„Divided or Undivided System in Hungarian Higher Music Education” (Csüllög Judittal)

2013. nov.16-17.“Contemporary Approaches to Teaching Music: Research through

Practice”konferencia

(Department of Arts of the European University, Nicosia, Ciprus)

poster: “Music Teacher Training for Public Education in Hungary” – with Judit Csüllög presentation: „Connections between Training and Work:

What Makes One to be a Good Teacher?” – with Judit Csüllög 2016. A kassai magyar kultúra és történelem napja - Kassa

36

Négykezes önálló estek: 2004. Négykezes szólóest – Sátoraljaújhely (Marík Erzsébettel) 2004. Négykezes szólóest – Kálvin Ház, Eger (Marík Erzsébettel) 2008. „Négykezes est irodalmi szemelvényekkel” (önálló est Marík Erzsébettel és

Kaszás Gergő színművésszel) Eger 2009. „60 éves az Ének- zene Tanszék” - „Zongoraest négykézre”, Eger (önálló est Marík Erzsébettel) 2010. Négykezes önálló est Gyöngyös, Pátzay János Zeneiskola (Marík Erzsébettel) 2011. „Liszt művek négykézre” –Eger, Gyöngyös, Békéscsaba 2012. Debussy emlékest – négykezes szólóest – Eger 2013. „Barcarolatól Boleroig” négykezes szólóest -Eger 2014. „Barcarolatól Boleroig” négykezes szólóest – Békéscsaba 2014. „Táncok négy kézre” négykezes szólóest - Békéscsaba 2014. „Strauss 150” négykezes szólóest - Eger 2015. Békéscsabai Tavaszi Fesztivál – „Négykezes est” 2015. „Idill és szenvedély” – négykezes szólóest – III. Egri Kamaraopera Fesztivál keretében Legfontosabb koncert szereplések: 1998. Anga Mária költő és Rózsa Pál zeneszerző szerzői estje - EKTF Díszterem 1999. Kerek Gábor ifj. zeneszerző estje – EKTF Zeneterem 2000. Magyar Tudomány Napja – J. S. Bach halálának 250. évf. rendezett hangverseny 2001. Líceumi Muzsika CD felvétel 2003. „A reformáció napja” hangverseny – Kálvin Ház, Eger 2006. „Mozart bonbon” EKF –OAP 2007. „A kutatók éjszakája” koncert EKF-OAP 2008. Tavaszi fesztivál - „Egy-mással” koncert EKF-OAP A francia kultúra napja- koncert EKF-OAP 2009. „Egertől Párizsig” Quartet színházi fesztivál EKF- OAP 2011. Vántus István kortárszenei napok- Kórus- és kamarazenei hangverseny

Szeged, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara – Fricsay terem 2012. Tavaszi fesztivál zárókoncert EKF- OAP 2013. Kamaraest Udvarhelyi Boglárkával és Marík Erzsébettel Gyöngyös Pátzay

János Katolikus Zeneiskola 2015. Generációk Mesterek és Tanítványok – Kátai László zeneszerző jubileumi

szerzői estje EKF – OAP 2016. A kassai magyar kultúra és történelem napja – Kassa 2016. Bartók Gála EKE - Esterházy Pál Zeneterem Emellett számos koncertszereplés egyetemi, városi és országos rendezvényeken. Hazai előadás: 2007. nov. 13. A Magyar Tudomány Napja, EKF- előadás: Pentatónia a zongorán Zsűrizés:

37

2004. máj. 7. Bihari-Lavotta regionális zongorás találkozó, Sátoraljaújhely 2005. ápr. 20. 15. megyei Zongorás Találkozó, Sátoraljaújhely 2006. dec. Gyakorlóiskolák Országos Bartók műveltségi vetélkedője, Eger 2010. ápr. 16. VI. Reményi Emlékverseny, Verpelét 2016. márc. 4-6. Zeneképzelet – I. nemzetközi négykezes verseny zeneiskolásoknak, Eger Színházi Produkció: 2004-2005. Britten: A kis kéményseprő c. bábopera, Eger – Harlekin bábszínház Publikációk: 2006. „Tudom, hogy nem találtam ki új harmóniákat…” - Poulenc „Un soir de neige” kamarakantátája és a szürrealizmus (In.: Zeneszó, XVI. évf.10. szám 2006.) 2009. Poulenc: Un soir de neige (Pandora Könyvek 15. kötet ISSN: 1787-9671)